Economic subjects | Finance » Komplex szóbeli vizsgatételek, pénzügyi szakügyintéző

By DawsonST Komplex szóbeli vizsgatételek Akkreditált iskolarendszerű felsőfokú szakképzés Pénzügyi szakügyintéző 1. TÉTEL 9 A vállalkozás lényege, céljai, belső érintettjei. +9 Az egyes vállalkozási formák lehetséges szervezeti és jogi formái, alapításuk, működésük jellemzői. + 10 A rövidtávú pénzügyi döntések jellemzői, területei. + 18 A magyar számviteli törvény célja, hatálya, tartalma és fejezetei. + 21 A számviteli szabályzatok összeállítása és azok tartalma. + 24 2. TÉTEL 27 A mezőgazdasági termelés főbb jellemzői, sajátosságai. + 27 A természeti tényezők szerepe a mezőgazdasági termelés eredményességének alakulásában. + 27 A befektetetett eszközök mezőgazdasági jellemzői. - 28 A gazdaságpolitika célja, feladatai, eszközrendszere. +28 A pénzügypolitika és az adópolitika kapcsolata. + -30 Az adó jellemzői és az adóztatás alapelvei. + 31 Az adók csoportosítása. + 32 A számviteli

törvényben érvényesülő alapelvek. + 32 A számviteli politika lényege, kapcsolata a számviteli törvényben megfogalmazott alapelvekkel. + 35 3. TÉTEL 38 A külkereskedő vállalkozások piaci kapcsolatrendszere és külpiaci szervezete. + 38 A külkereskedelmi ügyletek főbb típusai, azok tartalma. + 39 A nemzetközi pénzforgalom módjai és jellemzői. + 43 A pénz időértéke. + 47 A jövőérték, a jelenérték és a speciális pénzáramok jelentősége. + 47 A vezetői számvitel és költségelszámolás kapcsolata. + 48 Az önköltség fogalma, tartalma. + 49 A költségtervezés módszerei. +49 Az önköltségszámítási szabályzat összeállítása. + 50 4. TÉTEL 53 Az innováció fogalma, megvalósulási formái, szerepe a vállalkozások tevékenységében. + 53 1 Az innovációs lánc elemei. + 53 A pénz- és tőkepiaci ügyletek típusai, fajtái és jellemzői. + 56 A pénzügyi piac fogalma, az egyes piacok funkciói és pénzügyi eszközei.

+ 57 Az értékpapírok fogalma, fajtái. + 57 Az immateriális javak fogalma, csoportjai. + 63 Az immateriális javak értékelési elvei, analitikája. +- - 66 Az immateriális javak könyvviteli elszámolása az állományváltozások során a kettős könyvvezetés rendszerében. +66 5. TÉTEL 69 A marketing fogalma, szerepe, a marketing koncepció kidolgozása, lépései. + 69 A vállalkozások célpiacon betölthető szerepeik. +- 69 Az általános forgalmi adó jellemzői. + 70 Az általános forgalmi adó területei, személyi és tárgyi hatálya. +-- 71 A termékértékesítés, szolgáltatásnyújtás, a termékimport, valamint a Közösségen belüli termékbeszerzés értelmezése. - 71 Az adófizetési kötelezettség keletkezése. + 71 Az adó alapja termékértékesítésnél és szolgáltatásnyújtásnál. - 72 A befektetett pénzügyi eszközök fogalma, csoportosítása. + 72 A befektetett pénzügyi eszközök értékelési elvei, analitikája-. +- 73 A

befektetett pénzügyi eszközök állományváltozása, azok könyvviteli elszámolása a kettős könyvvezetés rendszerében. - 74 6. TÉTEL 75 A vállalkozás munkaszervezetét befolyásoló strukturális tényezők csoportjai, és az egyes elemek jellemzői. + 75 A funkcionális és a divizionális munkaszervezeti formák jellemzői, alakítási feltételei, működtetésük előnyei és hátrányai. + - 77 A pénzügypolitika fogalma, célja, és eszközrendszere. +79 A monetáris politika és eszközrendszere. + 80 A pénzügyi döntések, azok tartalma, típusai. + 81 A befektetési döntések tartalma és szempontjai. +82 A követelések fogalma, csoportjai. + 83 A követelések értékelési elvei, analitikája. +- 85 A devizában fennálló követelések értékelése a mérlegben. + 86 A követelések állományváltozásainak könyvviteli elszámolása a kettős könyvvezetés rendszerében. +- 87 7. TÉTEL 90 2 A logisztika fogalma, lényege, feladata, a

logisztikai rendszer részei. + 90 A logisztikai szolgáltatás színvonalát befolyásoló tényezők. + 90 A mai pénz fejlődéstörténete. + 91 A pénzteremtés és a pénzmegsemmisülés megvalósulása. + 92 A pénzaggregátumok és a pénzmultiplikátor szerepe. + 93 A jegybank feladatai, a hazai pénzügyi intézményrendszer felépítése, a pénzügyi és kiegészítő pénzügyi szolgáltatások. + 95 Az egyes finanszírozási stratégiák lényege és az illeszkedési elv. + 97 A beszámoló fajtái, részei, a beszámoló és a könyvvezetés kapcsolata. + 97 Az üzleti jelentés készítésének információs lehetőségei. + 101 Az üzleti jelentés tartalma. + 102 8. TÉTEL 103 A vezetés lényege, feladatai, forrásai, szintjei. +103 A vezetői képességek és szerepek. + 103 A vezetési funkciók tartalma. +103 Az adók jogi szabályozása. + 104 Az adóhatóság rendszere, az adókötelezettség fogalma, az ellenőrzés, a jogkövetkezmények és az

adóigazgatási eljárás szabályai. + 104 Az eredménykimutatás célja, tartalma, fajtái. + 108 Az eredménykategóriák jellemzői. + 109 9. TÉTEL 111 A kereskedelem szerepe, helye a piacgazdaság feltételei között. + 111 A kereskedelem főbb értékesítési formái. - 111 A nagykereskedelem tartalma, feladatai, nagykereskedők jellemzői. - 111 A jövedéki adó jellemzői. -111 A valuta és devizagazdálkodás lényege, a valuta és deviza jellemzői, értékváltozásának hatása a gazdasági életre. +111 A forgóeszközök finanszírozási forrásai. +- 114 A hitelezési eljárás folyamata. + 115 A forgatásra szánt értékpapírok fogalma, főbb csoportjai. + 117 Az értékpapírok a mérlegben. + 118 Az értékpapírok értékelési elvei, azok analitikája, az állományváltozások elszámolása. +-120 A visszavásárolt részvények könyvviteli elszámolásának lehetőségei a jogszabályi keretek között. + 121 10. TÉTEL 122 3 Az emberi erőforrás

tartalma, alapfogalma, főbb tevékenysége és funkciói a vállalkozások életében. + 122 A vállalkozásoknál alkalmazható ösztönzési rendszerek formái és azok tartalma. + 123 A társadalombiztosítás általános jellemzői, a biztosítottak köre, a munkáltatók és a munkavállalók járulékfizetési kötelezettségei. - 126 A kötelező egészségbiztosítás és az egészségügyi hozzájárulás szerepe. - 126 A magánnyugdíjak és a magánnyugdíjpénztárak. - 126 Az önkéntes kölcsönös biztosítópénztárak működésének alapelvei. - 126 A beruházás fogalma és fajtái. + 127 A beruházási döntések lényege, a projekt ráfordításának és hozamának tartalma. + 128 A pénzeszközök számviteli törvény szerinti fogalma, csoportosítása. + 130 A pénzeszközök analitikus és főkönyvi elszámolása. - 130 A bankbetétek értékelése a mérlegben. +- 130 A pénzeszközök elszámolásának bizonylatai. - 131 11. TÉTEL 132 A

vállalati ipari termelő folyamatok fogalma, csoportosítása és azok jellemző vonásai. - 132 A termelési és a szolgáltatási tevékenység eltérései. - 132 A fizetési forgalom lebonyolításával kapcsolatos műveletek. - 132 A speciális finanszírozási formák. - 132 A társasági adó jellemzői, az adóalap meghatározásának legfontosabb szabályai. - 132 Az összemérés és az időbeli elhatárolás elve. + 132 Az aktív, passzív időbeli elhatárolás lényege. + 132 A bevételek, költségek, ráfordítások időbeli elhatárolása. - 133 12. TÉTEL 134 A tulajdonosi szervezet elemei. - 134 A munkaszervezet típusai és azok jellemzői. - 134 A váltó és a csekk jellemzői, funkciójuk, kellékei és a hozzájuk kapcsolódó műveletek. + 134 A nemzetközi pénzügyi intézmények. +- 134 Magyarország és az IMF kapcsolata. + 136 A kötvények hozamainak meghatározására szolgáló mutatószámok. +- 138 A kötvény elméleti árfolyama,

nettó árfolyama és bruttó árfolyama. + 138 A kiegészítő melléklet készítésének szükségessége. + 139 A kiegészítő melléklet részei, tartalma. + 139 4 13. TÉTEL 141 A vállalati válságot előidéző okok és a válságok típusai. - 141 A válság leküzdésének folyamata és módszerei. -+ 141 Az aktív bankügyletek funkciója. +-141 A hitel fogalma és csoportosítása, a garancia és a kezességvállalás szerepe. + 142 A tőkeáttétel és nagyságának meghatározására szolgáló mutatószámok. +- 145 A hátrasorolt és hosszú lejáratú kötelezettség fogalma, csoportjai. + 146 A hosszú lejáratú kötelezettség szerepeltetése, tartalma, értékelése a mérlegben. +- 147 14. TÉTEL 149 A vállalati stratégia fogalma, szerepe a stratégia kialakítás módja, a stratégiai tervezés folyamata. + 149 Magas .150 A személyi jövedelemadó célja és általános jellemzői. + 152 A különadózó jövedelmek fajtái. + 154 A beruházások

finanszírozási forrásai. + 154 A rövid lejáratú kötelezettség fogalma, elemei. + 156 A rövid lejáratú kötelezettségek a mérlegben. + 158 A rövid lejáratú kötelezettségek értékelési elvei. + 159 15. TÉTEL 161 A tárgyi eszközök szerepe a vállalkozások gazdálkodásban, főbb csoportjai, az amortizációs rendszer elemei. +- 161 A beruházások lényege és főbb típusai. -162 A beruházások hatékonysága vizsgálatával alkalmazott statikus beruházás hatékonysági mutatók. - 163 A tárgyi eszközök fogalma, csoportosítása a mérlegben. + 163 A beruházás szerepe a tárgyi eszközök elszámolásában. - 164 A tárgyi eszközök értékelési elvei, analitikája. +-164 A tárgyi eszközök állományváltozása, azok könyvviteli elszámolása a kettős könyvvezetés rendszerében. - 165 16. TÉTEL 168 A vállalati készletgazdálkodás tárgyköre, a készletek főbb csoportjai, az alkalmazható normák köre. +168 A készlet- és anyagnormák

meghatározási módja, illetve termelés anyagszükséglete meghatározáshoz használt normák köre. + 168 Az adólevonási jog tartalma az általános forgalmi adó rendszerében. - 170 A számlaadási kötelezettség. + 171 Az adómentesség lényege. +173 5 Az adóbevallás és az adó megfizetése, illetve visszaigénylése. +- 173 Az előzetesen felszámított általános forgalmi adó megosztásának szükségessége. +- 173 A készletezési döntések fogalma. Az optimális készletszint meghatározására szolgáló modell +- 175 A vásárolt készletek fogalma, csoportosítása a számvitelben. +- 178 A vásárolt készletek értékelési elvei, analitikája. +- 179 A vásárolt készletek változásai, azok főkönyvi elszámolása a kettős könyvvezetés rendszerében. - 180 A készletmozgások elszámolásának bizonylatai. - 180 17. TÉTEL 181 A vállalkozások munkaerőszükséglete meghatározása, módszerei, a munkaerőszükséglet kielégítése,

eljárásai. +- 181 A munkaidőgazdálkodás feladata, munkarend kialakítás tényezői. - 183 A gazdaságpolitika célja, feladatai, eszközrendszere. +- 183 A részvények hozammutatói. +- 184 Az elsőbbségi részvények és a törzsvények értékelése. + 185 A saját termelésű készletek fogalma, csoportosítása. + 186 A saját termelésű készletek értékelési elvei, analitikája. +- 187 A készletek állományváltozásai, azok könyvviteli elszámolása a kettős könyvvezetés rendszerében. - 188 18. TÉTEL 189 A minőség fogalma, értelmezési lehetőségei. +- 189 A minőséggel, a minőségbiztosítással összefüggő vállalati tevékenységek. +- 189 A minőségellenőrzés során alkalmazható módszerek. +- 190 A hosszú távú finanszírozási döntések. +- 191 A tőkeszerkezetre vonatkozó döntések, az EBIT-EPS elemzés lényege. +- 191 Pénzügyi tőkeáttétel és a kockázat összefüggése. +- 192 A céltartalékok fogalma, tartalma,

elemei. + 193 A céltartalékok hatása az eredményre. - 194 A kiegészítő melléklet összeállításának célja és tartalma. + 195 19. TÉTEL 197 A logisztika stratégiai kérdései, azok tartalmi jellemzői. +- 197 A logisztika keretében megvalósítandó anyagi folyamatok részei és azok jellemzői. + 197 A passzív bankműveletek célja és fajtái. + 198 A betétgyűjtés lényege és főbb csoportjai. + 201 A tőzsde jellemzői, fajtái és a kereskedelmi rend lényege. + 202 6 A sajáttőke fogalma, elemei, azok tartalma és állományváltozási jogcímeinek könyvviteli elszámolása a kettős könyvvezetés rendszerében. - 204 20. TÉTEL 207 A marketing-mix szerepe a vállalkozás marketing stratégiájában. +207 A marketing-mix tényezői, azok tartalma, fontosabb feladatai. + 207 A fizetendő társasági adó és a mérleg szerinti nyereség megállapításának módja. -209 Az egyszerűsített vállalkozói adó (eva) legfontosabb jellemzői. +

209 A vállalati tőkeköltség a vállalkozás és a befektetők oldaláról. + 210 A bizonylati rend, a bizonylati fegyelem, a bizonylatok fajtái. + 211 A bizonylatok tartalmi és formai követelményei. +212 7 1. Tétel A vállalkozás lényege, céljai, belső érintettjei. + A vállalat javakat előállító (szolgáltatásokat nyújtó) önállóan gazdálkodó szervezeti alapegység. Hosszú távon nyereségnövelésre és tőkegyarapításra (növekedésre) törekszik, ezért kockázatot vállal. Döntően áru-pénz kapcsolatban van a külső környezetével: a fogyasztókkal, mint vásárlókkal; szállítóival; és a pénzintézetekkel – a bank szférával; valamint saját munkavállalóival. Eközben teljesíti küldetését: a társadalmi szükségletek kielégítésében való aktív részvételét saját fenti céljaitól és érdekeitől vezérelve, valamint versenytársitól sarkallva. A vállalat működéséhez szükségesek: - befektetett eszközök, -

forgóeszközök. Az eszközök mellett a vállalatnak vannak személyi érintettjei is, akik belső és külső érintettekre oszthatók. A belső érintettek a vállalaton belül fejtik ki tevékenységüket, a vállalat és saját céljaik megvalósítása érdekében. A belső érintettek 3 csoportja: - tulajdonosok vagy tulajdonos, - menedzserek, - alkalmazottak (munkavállalók). Tulajdonosok Főként tőkét fektetnek be, tőkefelhalmozás céljából, ők biztosítják a működéshez szükséges erőforrásokat, erőforrás lehet pénz és apport (eszköz, föld, épület). A tulajdonosok érdeke testesül meg a profit maximalizálási céllal. Az „igazi” tulajdonosok nem kötődnek a termelés semmilyen formájához, odaviszik a tőkét, ahol a legjobb megtérülést remélik. Menedzsment A vállalat értéknövekedésének megvalósítói, a tulajdonosok a feltételeket biztosítják, ők pedig a működtetést. A menedzsment a tulajdonosokat képviseli, de vannak saját

céljaik is Ők ismerik a legjobban a vállalkozást és a lehetséges lehetőségeit. A döntéseikkel tudják befolyásolni a vállalkozás működését és fejlődését. Fontos számukra a profitmaximalizálás, fontosabbak a fogyasztói igények Ténylegesen irányítja a vállalatot, jobban tudja irányítani, mint a tulajdonosok. Munkavállalók Személyes célokat tartanak szem előtt. Személyes jövedelmük maximálását, olyan tényezőket, mint a kedvező munkafeltétel, kedvező munkahelyi légkör, munkafeladat. Lazábban kötődnek a vállalathoz, a célokat is lazábban követik. A külső érintettek a személyi kapcsolatot jelentik a vállalat és környezete között. Ide tartoznak: - a fogyasztók, - versenytársak, - szállítók, - állami intézmények, - helyi és alternatív intézmények tagjai, - a munkavállalók érdekképviseleteinek különböző szintű aggregált szervezetei, - a munkáltatók érdekképviseleti szervei, - környezetvédők. Az egyes

vállalkozási formák lehetséges szervezeti és jogi formái, alapításuk, működésük jellemzői. + 1. Egyéni vállalkozás: Az egyéni vállalkozás alapvető jellemzője, hogy egyetlen személy tulajdonában van. A vállalkozó egyedül fekteti be a vállalkozás működtetéséhez szükséges tőkét, és ő hozza meg a működtetésre8 fejlesztésre vonatkozó döntéseket is. A vállalakozó tulajdonát képezi a vállalkozás teljes nettó értéke, és felelősséggel tartozik a követelések teljesítéséért is. Az egyéni vállalkozások jellemzően kisvállalkozások, amelyeknek a piacgazdaságok vállalati szférájában általában fontos szerepük van. Előnyei: - alapítása és megszüntetése egyszerű, - a vállalkozás egésze viszonylag könnyen áttekinthető, - független személyiség, döntéseit önállóan hozhatja meg, - nyilvános adatszolgáltatási kötelezettség nincs. Hátrányok: - túl sokoldalú követelményeket támaszt a

vállalkozással szemben, - felelőssége korlátlan, teljes vagyonával felel a vállalkozás kötelezettségeinek teljesítéséért, - korlátozottan juthat hozzá külső pénzügyi forrásokhoz. Egyéni vállalkozó lehet az, aki: - belföldi természetes személy, - cselekvőképes, - állandó lakhelye van, - nincs kizárva az egyéni vállalkozás gyakorlása alól. (kizárási okok: egy évet meghaladó szabadságvesztésre ítélték, valamely foglalkozástól eltiltották, tevékenységre előírt foglalkoztatási tilalom alá esik, gazdasági társaságnak korlátlanul felelős tagja, vagy kiegyenlítetlen tartozása van). Egyéni vállalkozás vállalkozói igazolvány birtokában gyakorolható (kivéve: mezőgazdasági termelőtevékenység). A vállalkozói igazolványt kérelemre, a vállalkozó székhelye és tevékenységi köre szerinti illetékes kamara adja ki. Ha a bejegyzett adatok megváltoznak, azt 15 napon belül be kell jelenteni. Az egyéni vállalkozó

bármilyen jogszabály által nem tiltott tevékenységet végezhet, de a vállalkozó tevékenységét csak az egyéni vállalkozói igazolvány birtokában kezdheti meg, és az abban meghatározott tevékenység keretei között folytathatja. Képesítéshez kötött tevékenységet csak akkor folytathat, ha a jogszabályokban meghatározott képesítési követelményeknek megfelel, vagy az alkalmazottai, illetve segítő családtagjai között van olyan személy, aki az előírt képesítéssel rendelkezik. Nagyságrendje nem korlátozott, mivel több tevékenységet folytathat, több telephelyet, fióktelephelyet tarthat fenn, alkalmazottainak, tanulóinak száma sem korlátozott. Tevékenység folytatásában köteles személyesen közreműködni. Az egyéni vállalkozás korlátlan felelősségű vállalkozási forma, azaz a vállalkozó saját vagyonnal felel tartozásaiért. Megszűnik az egyéni vállalkozói tevékenység gyakorlásának joga, ha: - az egyéni vállalkozó

igazolványát visszaadja, - az igazolványt a kamara visszavonja, - az egyéni vállalkozó meghal, kivéve, ha a vállalkozói tevékenység özvegye vagy örököse folytatja a vállalkozói tevékenységet. A vállalkozói igazolvány visszavonásra kerül ha: - olyan körülmény merül fel, ami az igazolvány kiadását kizárná, - működéshez szükséges követelményeknek nem felel meg, - adókötelezettségeit 12 hónapig nem teljesítette. 2. Gazdasági társaságok: A gazdasági társaságok két vagy több tulajdonos által alapított vállalkozások, ahol a tagok megosztják egymás között a vezetés felelősségét, valamint a vállalkozás eredményét. A gazdasági társaságoknak sokféle formája létezik. Méretüket tekintve ezek lehetnek kis tőkeerejű, kétszemélyes társaságok, de lehetnek nagy nemzetközi vállalatok is. A hazai vállalati szférában ide tartoznak pl a korlátolt felelősségű társaságok, az egyesülések, a közös vállalatok, a

szövetkezetek különböző típusi, valamint a különböző jogi személyek nélküli vállalkozások. Előnyei: - alapítsuk viszonylag egyszerű, 9 - a társaság tagjai tulajdonlási lehetőséghez jutnak nagyobb tőke nélkül is, - hozzájuthat jelentősebb külső tőke és hitel-forráshoz is. Hátrány: - nem elég egyértelmű a menedzseri felelősség megoszlása, - az egyszerű társaságoknál a tagok közötti személyi konfliktus úgy felerősödnek, hogy az már fékezi a vállalkozás működését és fejlődését. Fajtái: - jogi személyiség nélküli: KKT, Bt. - jogi személyiségű: KV, Kft., Rt A gazdasági társaság üzletszerű közös gazdasági tevékenység folytatására alakul, saját cégneve alatt jogalany, jogképességgel rendelkezik, azaz jogokat szerezhet és kötelezettségeket vállalhat, így különösen tulajdont szerezhet, szerződést köthet, pert indíthat és perelhető. Az üzletszerűség általában nyereségre törekvés és

állandósult gazdasági tevékenységet feltételez. Alapítói lehetnek: külföldi és belföldi természetes és jogi személyek, valamint a cégnevük alatt jogképes gazdasági társaságok (KKT, Bt.) Az alapításhoz legalább két, tag szükséges (kivétel: egyszemélyes Kft., egyszemélyes Rt) Természetes személy egyidejűleg csak egy gazdasági társaságban lehet korlátlanul felelős tag. KKT és Bt nem lehet gazdasági társaság korlátlanul felelős tagja. A gazdasági társaság bármilyen jogszabály által nem tiltott tevékenységet végezhet, de törvény előírja, hogy egyes gazdasági tevékenység csak meghatározott gazdasági társasági formában végezhető. Pl banki (hitelintézeti) vagy biztosítási tevékenység csak Rt. formában végezhető A gazdasági társaság létrehozásához társasági szerződés megkötése szükséges, kivétel, az egyszemélyes gazdasági társaság és zártkörűen működő Rt., amely alapítói okirattal, valamint a

nyilvánosan működő Rt., amely alapszabály elfogadásával alakul A létesítő okiratot valamennyi tagnak alá kell írni. A társasági szerződés (alapító okira, alapszabály) minősített alakszerűséghez kötött okirat, ezért azt közjegyző által készített közokiratba kell foglalni, vagy ügyvéd ill. az alapító jogtanácsosa ellenjegyző A társasági szerződés tartalma: - a gazdasági társaság cégneve és székhelye, - a gazdasági társaság tagjai, nevük és lakóhelyük feltüntetésével, - a gazdasági társaság tevékenységi köre, - telephelyei, ha vannak, - a társaság jegyzett tőkéje, a jegyzett tőke rendelkezésre bocsátásának módja és ideje, - a cégjegyzés módja, - a vezető tisztségviselők neve, lakóhelye, - a gazdasági társaság időtartama, ha a társaságot határozott időre alapítják, - alapítás időpontja, - mindaz, amit a törvény az egyes társasági formáknál kötelezően előír. A gazdasági társaság a

társasági szerződés ellenjegyzésének illetve közokiratban foglalásának napjától a cégbejegyzésig előtársáságnak minősül. Az előtársaság üzletszerű gazdasági tevékenységet csak a gazdasági társaság cégbejegyzése iránti kérelem benyújtását követően folytathat. Amíg előtársaságként működik: - előtársaság tagjainak személyében változás nem következhet be, - társasági szerződés módosítására nem kerülhet sor, - nem kezdeményezhető a tag kizárására irányuló per, - jogutód nélküli megszűnés vagy más gazdasági társasággá átalakulás nem határozható el. A Gazdasági társaság alapításának cégbírósági bejegyzése: A társaság alapítást a létesítő irat aláírásától, illetve az alapszabály elfogadásától számított 30 napon belül be kell jelenteni a cégjegyzéket vezető megyéi (fővárosi) cégbíróságnak. A határidő elmulasztása nem eredményezi a bejegyzés elutasítását, hanem

pénzbírságot von maga után. 10 A Gazdasági társaság megszűnik, ha: - a társasági szerződésben meghatározott időtartam eltelt, vagy más megszűnési feltétel megvalósult, - elhatározza jogutód nélküli megszűnését, - elhatározza jogutódlással történő megszűnését, átalakulását, - tagjainak száma egy főre csökken, - cégbíróság megszűntnek nyilvánítja, - cégbíróság hivatalból elrendeli törlését, - bíróság felszámolási eljárás során megszünteti, - az egyes társasági formákra vonatkozó szabályok azt előírják. A Gazdasági társaság a cégjegyzékből történő törléssel szűnik meg. Megszűnés esetén a megszűnő társaságot terhelő kötelezettségek alapján érvényesíthető követelések a társaság megszűnésétől számított öt éven belül évülnek el. Jogutódlással történő megszűnése esetében a jogelőd kötelezettségeiért a jogutód társaság a felelős. Jogutód nélküli megszűnés

esetén végelszámolást kell végrehajtani. A) A jogi személyiséggel nem rendelkező társaságok: 1. Közkereseti Társaság (KKT): A társasági szerződéssel a társaság tagjai arra vállalnak kötelezettséget, hogy korlátlan és egyetemleges felelősségük mellett üzletszerű közös gazdasági tevékenységet folytatnak és az ehhez szükséges vagyoni hozzájárulást a társaság rendelkezésére bocsátják. A társaság tagjai díjazás ellenében személyesen közreműködhetnek a társaság tevékenységében. A nyereség és a veszteség a tagok között a vagyoni hozzájárulásuk arányában oszlik meg. Ha a társasági szerződés eltérően nem rendelkezik, a társaság üzletvezetésére és egyúttal képviseletére mindegyik tag jogosult. Az üzletvezetésre való jogosultság szükségképpen egyben képviseleti jogosultságot is jelent. A társaság kötelezettségeiért elsősorban a társaság felel. Amennyiben a társasági vagyon a követelést nem

fedezi, a társaság kötelezettségéiért a tagok saját vagyonukkal korlátlanul és egyetemlegesen felelnek. Megszűnik a tagsági jogviszony: - ha a tag a vagyoni hozzájárulását nem teljesítette, - a tagok közös megegyezésével, - a tag kizárásával, - rendes felmondással, - azonnali hatályú felmondással, - a tag halálával vagy jogutód nélküli megszűnésével, - ha annak fenntartása jogszabályba ütközik. Rendes felmondás időtartama 3 hónap. Azonnali felmondásnak van helye, ha a társaság valamely más tagja a társasági szerződést súlyosan megszegi. A társaságtól megváló tag követelését a tagsági jogviszony megszűnésétől számított három hónapon belül pénzben kell kifizetni és a tag a jogviszonya megszűnésétől számított öt évig a többi taggal azonos módon felel a társaság harmadik személlyel szemben fennálló olyan tartozásáért, amely tagsági jogviszonya megszűnése előtt keletkezett. Ha a tagsági jogviszony

megszűnése folytán a társaság tagjainak száma egy főre csökken, a társaság csak akkor szűnik meg, ha három hónapos jogvesztő határidőn belül nem jelentenek be a cégbíróságnál új tagot. Ekkor a Cégbíróság végelszámolót rendeli ki A KKT jogutód nélküli megszűnése esetén a társaság a végelszámolás megindításáról szóló határozatától számított harminc napon belül valamennyi tartozását ki kell fizetnie. A fennmaradó vagyont a vagyoni hozzájárulásuk arányában kell felosztani a társaság tagjai között. 2. A Betéti Társaság (Bt): A társaságra a közkereseti társaságra vonatkozó szabályokat kell alkalmazni. A Bt jogi szempontból a tagok eltérő felelőssége és ily módon a beltagok és kültagok megkülönböztetése különíti el a közkereseti társaságtól. A Bt létesítésekor a társasági szerződéssel a tagok üzletszerű, közös gazdasági 11 tevékenység folytatására vállalnak kötelezettséget oly

módon, hogy legalább a tag (beltag) felelősége a társasági vagyon által nem fedezett kötelezettségekért korlátlan és a többi beltaggal egyetemleges, míg legalább egy másik tag (kültag) csak a társasági szerződésben vállalt vagyoni betétje szolgáltatására köteles, a társaság kötelezettségéiért azonban nem felel. A kültag a beltaggal azonos módon felel, ha neve a társaság cégnevében szerepel. A kültag a társaság üzletvezetésére nem jogosult A Bt. megszűnik, ha a társaságból valamennyi beltag kiválik, vagy valamennyi kültag kiválik, kivéve ha: - az utolsó beltag vagy kültag kiválásától számított három hónapon belül új beltag belépését a cégbírósághoz bejelentik, - a kültagok vagy a beltagok elhatározzák a társaságnak közkereseti társaságként való továbbfolytatását. B) Jogi személyiséggel rendelkező társaságok: 1. A Korlátolt Felelősségű Társaság (Kft) A Kft. tőketársaság, azaz olyan

gazdasági társaság, amely előre meghatározott összegű törzsbetétekből álló törzstökével alakul, és amelynél a tag kötelezettsége a társasággal szemben csak törzsbetétének szolgáltatására és a társasági szerződésben esetleg megállapított egyéb vagyoni hozzájárulás szolgáltatására terjed ki. A társaság kötelezettségiért a tag nem felel Alapítása: Tilos a tagokat nyilvános felhívás útján gyűjteni, mert a Kft. alapításánál a zártkörűség szabályai alkalmazandóak. A társasági szerződésben kötelezően meg kell határozni: - a törzstőke és az egyes tagok törzsbetéteinek mértékét, - a teljes egészében be nem fizetett pénzbetétek befizetésének módját és esedékességét, - a szavazati jog mértékét, - az első ügyvezetőt, több ügyvezető esetén a képviselet módját, - a cégjegyzés módját, - felügyelő bizottság létrehozása esetén a felügyelő bizottság tagjait, - könyvvizsgáló személyt,

- megismételt taggyűlés összehívásának rendjét. A társaság törzstőkéje, amely nem lehet kevesebb 3 millió Ft-nál az egyes tagok törzsbetéteinek összegéből áll. A törzsbetét a tagok vagyoni hozzájárulása, amely pénzbeli betétből, illetve nem pénzbeli betétből áll. A pénzbetét összege alapításkor nem lehet kevesebb a törzstőke 30 %-ánál és 1 millió Ft-nál. Minden tagnak egy törzsbetéte van, a törzsbetét minimális összege 100000 Ft A társaság bejegyzését követően a tagok jogait és a társaság vagyonából őket megillető hányadot az üzletrész testesíti meg. Minden tagnak csak egy üzletrésze van, bár egy üzletrésznek több tulajdonosa is lehet Az üzletrész a társaság tagjaira átruházható. A Kft-nél csak a tagok felelőssége korlátozott, maga a társaság a hitelezők irányába teljes vagyonával, korlátlanul felel. A társaság legfőbb szerve a taggyűlés, amelyet legalább évente egyszer össze kell

hívni. A társaság megszűnésének elhatározásához a taggyűlésnek legalább háromnegyedes szótöbbséggel hozott határozata szükséges. A társaság vagyonának felosztására csak a társaság törlését követően kerülhet sor. Ha a társaság tagjainak száma egy főre csökken, a társaság nem szűnik meg, hanem egyszemélyes társaságként, az arra vonatkozó szabályok alkalmazásával tovább működik. Az egyszemélyes társaságot egy tag is alapíthatja. Létesítő irata az alapító okirat Ha a tag természetes személy, egyszemélyes társaságnál az alapító okirat úgy is rendelkezhet, hogy a tag jogosult az ügyintézésre és a képviseletre. 2. Részvénytársaság (Rt): A részvénytársaság a fejlett piacgazdaságok fontos szervezeti-jogi formái. A tulajdonosi és a menedzseri funkciók e gazdálkodási formánál jellemzően szétválnak. A gazdasági társaság tagjainak, a részvényeseknek a szerepe meglehetősen személytelen. A tag anyagi

felelőssége a részvénytulajdon értékére korlátozódik, és bármikor lemondhat a részvény eladásával részvénytársasági tulajdonáról. Ezért a társaság tulajdonosainak összetétele bármikor változhat anélkül, hogy ez a cég működését befolyásolná. Az Rt mint tőkeegyesülés jellegű gazdálkodási forma igen alkalmas arra, hogy nagy 12 tőketulajdont fogjon össze. A piacgazdaságok óriási vállalati általában Rt formájában működnek Előnyei: - lehetőséget nyújt széleskörű tőkebevonásra, - a tulajdonosok lehetősége korlátozott, - a társaság élettartama elvileg korlátlan. Hátrány: - Rt. alapítása és megszűntetése bonyolult és költséges, - nyilvános adatszolgáltatásra kötelezett. Az Rt. tőketársaság, azaz olyan gazdasági társaság, amely előre meghatározott számú és névértékű részvényekből álló alaptőkével alakul, és amelynél a tag kötelezettsége az Rt.-vel szemben a részvény

névértékének vagy kibocsátási értékének szolágáltatására terjed ki. Az Rt Kötelezettségeiért a részvényes nem felel. Az Rt zártkörűen vagy nyilvánosan működik Zártkörű az az Rt, amelynek részvényei nyilvános forgalomba hozatalára nem kerül sor. Nyilvánosan működik az a részvénytársaság, amelynek részvényei részben vagy egészben nyilvánosan kerülnek forgalomba hozatalra. Az alaptőkét az összes részvény névértékének összege képezi. A részvénytípusok: - bemutatóra és - névre szóló. A részvényfajták: - törzsrészvény, - elsőbbségi részvény, - dolgozói részvény, - kamatozó részvény. Az elsőbbségi részvény más részvényfajtával szemben a részvényesnek meghatározott előny biztosít. Az alapító okirat az elsőbbségi részvényfajtán belül: - osztalékelsőbbséget, - a részvénytársaságot jogutód nélkül történő megszűnése esetén a felosztásra került vagyonból történő részesedés

elsőbbséget, - szavazati joggal összefüggő elsőbbséget, - zártkörűen működ Rt. részvényeseire elővásárlási jogot biztosító részvényosztályt határozhat meg Az Rt. csak akkor fizet osztalékot, ha az osztalék elsőbbséget biztosító részvények után járó elmaradt osztalék maradéktalanul kifizetésre került. Dolgozói részvény névre szóló és az Rt.-nél foglalkoztatott munkavállalók számára bocsátható ki a részvénytársaság alaptőkéjének felemelésével egyidejűleg, legfeljebb a felemelt alaptőke 15 %-ig. A kamatozó részvény tulajdonosát a kamaton felül a részvényhez fűződő valamennyi jog megilleti, ideértve az osztalékhoz való jogot is. AZ RT. alaptőkéje nem lehet kevesebb 20 millió Ft-nál a pénzbeli hozzájárulás összege, pedig alapításkor nem lehet kevesebb az alaptőke 30 %-ánál és 10 millió Ft-nál. A közgyűlés az Rt legfőbb szerve, amely a részvényesek összegéből áll. Az alapítói okiratban

meghatározott gyakorisággal, de legalább évente egyszer össze kell hívni. Alaptőke felemelése: - új részvények forgalomba hozatalával, - az alaptőkén felüli vagyon terhére, - dolgozói részvény forgalomba hozatalával, - feltételes alaptőke-emelésként, átváltoztatható kötvény forgalomba hozatalával történik. A részvénytársaság jogutód nélküli megszűnése esetében a tartozások kiegyenlítése után fennmaradó vagyont részvényeik névértékének arányában kell felosztani. Rt zártkörű alapítás szabályai szerint úgy is alapítható, hogy valamennyi részvényt egy személy, az alapító részvényes veszi át. Egyszemélyes Rt létrejöhet úgy is, hogy már működő Rt. valamennyi részvényének tulajdonjogát egy részvényes szerzi meg. 13 3. Közös Vállalat (KV): A KV a tagok által alapított olyan gazdasági társaság, amely kötelezettségeiért elsősorban vagyonával felel. Ha a vállalt vagyona a tartozásokat nem

fedezi, a tagok a vállalt tartozásaiért együttesen, egyszerű kezesként felelnek. Alaptőke-minimum törvényileg nem meghatározott, mert míg más társasági alaptőke célja a hitelezői követelések biztosítékának megteremtése, addig a közös vállalat esetében ez a biztosíték a tagok kezessége. Kötelező minimum hiányában is szükséges tartalmi eleme a társasági szerződésnek a tag vagyoni hozzájárulásának meghatározása, mert szavazati jog is ehhez igazodik, bár a társasági szerződés ettől eltérő arányt is megállapíthat. A vállalat tagjai kötelesek pénzbeli hozzájárulást fizetni, a nem pénzbeli hozzájárulást szolgáltatni. Emellett mellékszolgáltatás teljesítésére is vállalhatnak kötelezettséget, melyért a tagot külön díjazás illetheti meg. A tagok között a nyereség és a veszteség vagyoni hozzájárulásuk arányában oszlik meg. Legfőbb szerve az igazgatótanács, mely határozatait, ha a törvény vagy a

társasági szerződés eltérően nem rendelkezik, a jelenlevő tagok szavazatainak egyszerű többségével hozza, vagy háromnegyedes szótöbbséggel. A vállalati ügyvezetést és képviseletet az igazgató látja el A tag a vállalatból az év végén kiléphet. A kilépő tag a kilépéstől számított öt évig felel a vállalatnak a kilépés előtt keletkezett tartozásaiért. A vállalat jogutód nélküli megszűnése esetén a tartozások kiegyenlítése után fennmaradó vagyont a tagok között vagyoni hozzájárulásuk arányában kell felosztani. C) Egyesülés: Az egyesülés a cégjegyzékbe való bejegyzéssel, a bejegyzés napjával jön létre. Az egyesülés a tagok által gazdálkodásuk eredményességének előmozdítására és gazdasági tevékenységük összehangolására, valamint szakmai érdekeik képviseletére alapított jogi személyiséggel rendelkező kooperációs társaság. Az egyesülés saját nyereségre nem törekszik, de kiegészítő

gazdálkodási tevékenységet végezhet. Vagyonát meghaladó tartozásaiért a tagok korlátlanul és egyetemlegesen felelnek. Az „egyesülés” elnevezést a társaság cégnevében fel kell tüntetni. Legfőbb irata a társasági szerződés, melyben meg kell határozni: - tevékenységi körön belül a tagok gazdálkodásának előmozdítására, illetve összehangolására irányuló, valamint az ezzel kapcsolatos szakmai érdek képviseleti feladatokat, - tevékenységhez igazodóan a szükséges vagyon mértékét és szolgáltatásának rendjét, illetve a működési költség viselésének tagok közötti megoszlását, az egyes tagokra eső befizetések összegét és az elszámolás módját, - a tag kilépése esetén az őt megillető vagyoni hányad kiadásának feltételeit, - az egyesülés megszűnését követően fennmaradó vagyon felosztásának rendjét. Működésének költségeit a tagok viselik, és azok bocsátják rendelkezésre a kiegészítő

gazdálkodási tevékenységhez szükséges vagyont is. A gazdálkodási tevékenység-során keletkezett adózott eredmény felosztása a vagyoni hozzájárulás arányában történik, egyébként a nyereség a tagok között egyenlő arányban oszlik meg. Legfőbb szerve az igazgatótanács, amely szükség szerint, de évente legalább egyszer tart ülést. Az egyesülés ügyvezetését és képviseletét az igazgató látja el. A tag az egyesülésből az év végén kiléphet A kilépő taggal a kilépés időpontjában fennálló állapot szerint kell elszámolni. Jogutód nélküli megszűnése esetén a tartozások kiegyenlítése után fennmaradó vagyont egyenlő arányban, ha pedig vagyoni hozzájárulást teljesítettek a tagok vagyoni hozzájárulása arányában kell felosztani. D) Szövetkezetek: A szövetkezet jogi személy. Tagjai természetes és jogi személyek lehetnek Minimális taglétszám öt, kivéve az oktatási intézményben működő szövetkezetet,

melyet legalább tizenöt tag alapíthat. A jogi személy tagok száma nem haladhatja meg a természetes személy tagok számát. Kizárólag jogi személyek részvételével akkor alapítható vagy működtethető szövetkezet, ha a tagok többsége szövetkezet. Alapítását az alapító tagok, illetve a jogi személy alapító tagok képviselőinek részvételével tartott 14 alakuló közgyűlés határozza el. E közgyűlés feladata az alapszabály megállapítása, a tisztségviselők megválasztása és a megalakulás előtt kötött szerződések jóváhagyása is. Az alapszabályt ügyvéd által ellenjegyzett okiratba, vagy közokiratba kell foglalni, majd az alapítást harminc napon belül be kell jelenteni a cégbíróságnak. Az igazgatóság elnöke, az ügyvezető elnök, az ügyvezető igazgató vagy az alapszabályban meghatározott igazgatósági tag képviseli. A közgyűlést szükség szerint, de legalább évente egyszer össze kell hívni. A szövetkezet

bármilyen jogszabály által nem tiltott tevékenységet végezhet. Vagyonával felel tartozásaiért. A tag saját vagyonával, továbbá a szövetkezettől járó munkadíjával nem felel a szövetkezet tartozásaiért. Megszűnése: Két vagy több szövetkezet külön-külön tartott közgyűlésen szövetkezetenként számítva a jelenlévő tagok kétharmados szótöbbségével elhatározhatja, hogy új szövetkezetté egyesül, vagy az egyik szövetkezet a másikba beolvad. A szövetkezet korlátolt felelősségű társasággá vagy részvénytársasággá alakulhat át. Az átalakulás feltétele a szövetkezet teljes vagyonának a tagok közötti felosztása. A szövetkezet a cégjegyzékből való törléssel szűnik meg. E) Az üzleti élet egyéb szereplői: 1. Közhasznú Társaság (KHT): A KHT tevékenységet rendszeresen végző jogi személy. Üzletszerű gazdasági tevékenységet a közhasznú tevékenység elősegítése érdekében folytathat, de

tevékenységéből származó nyereség nem osztható fel a tagok között. Tagjait nyilvános felhívás útján is lehet gyűjteni Legfőbb szerve a taggyűlés. Gazdasági társasággá nem alakulhat át, csak közhasznú társasággal egyesülhet, ill. csak közhasznú társaságokká válhat szét. Jogutód nélkül történő megszűnése esetén a társaság tagjai részére a tartozások kiegyenlítését követően csak a törzsbetétjeik alapításkori értéke adható ki, az ezt meghaladóan megmaradó vagyont közhasznú célra kell fordítani. 2. Egyesülés: Olyan önkéntesen létrehozott, önkormányzattal rendelkező szervezet, amely az alapszabályában meghatározott célra alakul, nyilvántartott tagsággal rendelkezik, és céljának elérésére szervezi tagjai tevékenységét. Az egyesülés jogi személy, Vagyonával önállóan gazdálkodik A tartozásaiért saját vagyonával felel. A tagok az egyesület tartozásaiért saját vagyonukkal nem felelnek

Megszűnik, ha felosztás vagy más egyesülettel való egyesülését a legfőbb szerve kimondja, vagy ha az arra jogosult szerv feloszlatja, illetve megszűnését megállapítja. 3. Alapítványok, közalapítványok: a) alapítványok Tartósan körérdekű célra hozható létre. Alapítók magánszemélyek, jogi személyek és jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaságok lehetnek. Elsődlegesen gazdasági tevékenység folytatása céljából nem alapítható. Az alapítvány jogi személy Létesítő irata az alapító okirat Az alapító okirat a nyilvántartásba vételre vonatkozó kérelemmel együtt az alapító nyújtja be annak székhelye szerint illetékes megyei bírósághoz, illetve fővárosi bírósághoz, amely nyilvántartásba veszi. A nyilvántartásba vétel után az alapító az alapítványt nem vonhatja vissza. Az alapító kijelölheti a kezelő szervet, illetőleg ilyen célra külön szervezetet is létrehozhat. Ez a szerv az alapítvány

képviselője A megszűnt alapítvány vagyonát a bíróság hasonló célú alapítvány támogatására köteles fordítani. b) közalapítvány Olyan alapítvány, amelyet az Országgyűlés, a Kormány, valamint a helyi önkormányzat képviselőtestülete közfeladat ellátásának folyamatos biztosítására hoz létre. Törvény közalapítvány létrehozását kötelezővé teheti. Közalapítvány létrejöhet úgy is, hogy az alapítvány a teljes vagyonát azonos célú közalapítvány létesítése érdekében az arra jogosult szervnek felajánlja. Alapító okiratát a Magyar Közlönyben közzé kell tenni. 4. Költségvetési szerv: Jogi személy. Képviseletét a szerv vezetője látja el, aki e jogkörét esetenként vagy az ügyek meghatározott csoportjára nézve, a szerv dolgozójára ruházhatja át. A költségvetési szervet a költségvetését meghaladó mértékben is terheli a kártérítési, megtérítési és kártalanítási kötelezettség, 15

valamint az a kötelezettség, amelyet jóhiszemű személyek iránt vállalt. 5. Polgári jogi társaság: Több személy által közvetlen, vagy közvetett gazdasági céllal létrehozott, vagy a létrehozó személyek megállapodásán alapuló közösség, amely a létrehozók által átadott és közvetlen rendelkezésük alól kivont vagyonnal bír. Létesítéskor a felek arra vállalnak kötelezettséget, hogy gazdasági, tevékenységet is igénylő közös céljuk elérése érdekében együttműködnek és az ehhez szükséges vagyoni hozzájárulást közös rendelkezésre bocsátják. A társaság tagja a személyes közreműködés alól nem mentesíthető. A tagok vagyoni hozzájárulása közös tulajdonukba megy át, de a társasági szerződés úgy is rendelkezhet, hogy a vagyoni hozzájárulás, illetve annak meghatározott része közös használatukba kerül. A társasági tevékenységből eredő tartozásokért és a károk megtérítéséért harmadik

személyekkel szemben a tagok felelőssége egyetemleges. Valamely tag halála, jogutód nélküli megszűnése vagy rendes felmondás esetében a megmaradó tagok a társaság továbbfolytatását határozhatják el. A rövidtávú pénzügyi döntések jellemzői, területei. + 1. A rövidtávú pénzügyi döntések helye a tervezési rendszerben a. A rövidtávú tervezés megjelenése a 20-as, 30-as évekre tehető Jellemzői: - 1 évre, - bevételek és költségek tervezése (stratégia nélkül), - bázisszemlélet: cél az előző évi eredmények javítása, - pénzügyi egyensúly, megtérülési mutatók(!). b. A mai operatív terv jellemzői: - éves vagy rövidebb, - adott erőforrás optimális kihasználása, Ehhez kapcsolatos gyártási, áruforgalom stb. lépések Eredményesség megtervezése, - pénzügyi folyamatok tervezése, - vagyoni helyzet tervezése. 2. A pénzügyi tervezés folyamata: - a vállalat jelenlegi helyzetelemzése (befektetési és

finanszírozási oldal együttes értékelése), - jelenben hozott döntések jövőbeni következményeinek előrejelzése, - választás a lehetőségek közül, - a tervhez képest a teljesítmény folyamatos mérése, ellenőrzése. 3. A rövidtávú pénzügyi döntések kiemelt témakörei: - finanszírozási stratégia megválasztása (szolid, konzervatív, agresszív finanszírozási stratégia), - rövidtávú finanszírozási források meghatározása (forgótőke csökkentése, szállító állományok növelése, forgóeszközök hitel stb.), - forgótőke menedzsment (optimális készletszint, követelések finanszírozása), - pénzgazdálkodás: cash-flow terv, - illeszkedés a befektetési tervhez. 4. Készpénzköltségvetés: a tervezés kulcseszköze Cash flow: kp befolyás és kp kiáramlásról készített előrejelzés, - tranzakciós cél (befolyás és kiáramlás közötti különbségének áthidalása), - óvatossági cél (késve fizetnek), - spekulációs

cél (pl.: anyagár vált), - szerződéses kötelezettség (bank). 12-18 hónapra, gördülő tervezési technikával - heti, havi, n éves, éves az igényektől függően, - felépítése periodikus, megkönnyíti a kp deficites ill. többletes időszakok, - idejének, arányának, időtartamának meghatározását. a. Készpénz befolyás • kiindulópontja az értékesítési terv: 16 Készpénzes vevők aránya, értéke ütemessége, árengedmények (skontó) halasztott fizetés (vevőállomány) nagysága, forgása b. Készpénz kiáramlás • kiidulópont értékesítési terv - és az erre épülő termelési terv: anyag- és árubeszerzés, stb. - fizetési határidők (készpénz, halasztott) szállítás, raktározás stb. - reklámköltség, bizományosi díj, stb. • „állandó" költségek: bérleti díj, tőke-és kamattörlesztés, bérköltség, osztalék 5. Működő tőke körforgása (likviditási kör): Kp --- szállítóállomány --- készlet ---

értékesítés --- készpénz --- követelés --- készpénz Az időszakok hossza meghatározza a finanszírozási igényt. Fontos mutatószámok - szállítók átlagos lejárati ideje - készletek forgási sebessége (vagy: készletek élettartama) - kintlevőségek átlagos lejárati ideje a. A készletgazdálkodás cash-flow-t befolyásoló elemei: - készleten levő tételek költsége (beszerzési egységár) - a készletek megrendelésének költsége - a készlethiány költsége (nincs nyersanyag, állnak a gépek, álladó költségek Nő nincs termék,nincs bevétel elmaradt fedezet kielégítetlen vevő:image rombolás) - a készleten tartás költsége (raktározás, biztosítás stb.) - készletek menedzselésének költsége Feladat: a gazdaságos nagyságrendű megrendelési mennyiség és az ehhez igazodó készletszint meghatározása (szállítási idő, biztonsági készlet stb. figyelembe vétele) b. Követelések, kötelezettségek - fizetési feltételek: -

határidő - határidőn túli fizetés szankciói - határidőnél korábbi fizetéshez kapcsolatos árengedmény felajánlása, illetve elfogadása vagy 17 elutasítása A magyar számviteli törvény célja, hatálya, tartalma és fejezetei. + 2000. évi C törvény a számvitelről A piacgazdaság működéséhez nélkülözhetetlen, hogy a piac szereplői számára hozzáférhetően, döntéseik megalapozása érdekében mind a vállalkozók, mind a nem nyereségorientált szervezetek, valamint az egyéb gazdálkodást folytató szervezetek vagyoni, pénzügyi és jövedelmi helyzetéről és azok alakulásáról objektív információk álljanak rendelkezésre. E törvény olyan számviteli szabályokat rögzít, amelyek összhangban állnak az Európai Közösségnek e jogterületre vonatkozó irányelveivel, figyelemmel vannak a nemzetközi számviteli elvekre, és amelyek alapján megbízható és valós összképet biztosító tájékoztatás nyújtható e törvény

hatálya alá tartozók jövedelemtermelő képességéről, vagyonáról, vagyonának alakulásáról, pénzügyi helyzetéről és jövőbeli terveiről. A törvény célja: Ez a törvény meghatározza a hatálya alá tartozók beszámolási és könyvvezetési kötelezettségét, a beszámoló összeállítása, a könyvek vezetése során érvényesítendő elveket, az azokra épített szabályokat, valamint a nyilvánosságra hozatalra, a közzétételre és a könyvvizsgálatra vonatkozó követelményeket. A törvény hatálya: A törvény hatálya kiterjed a gazdaság minden olyan résztvevőjére, amelynek működéséről a nemzetgazdaság más szereplői tájékoztatást igényelnek. A törvény hatálya alá tartozik a gazdálkodó A törvény hatálya nem terjed ki az egyéni vállalkozóra, akkor sem, ha egyéni cégként a cégbíróságon bejegyezték, a polgári jogi társaságra, az építőközösségre, továbbá a külföldi székhelyű vállalkozás

magyarországi kereskedelmi képviseletére. A számviteli törvény tartalma és fejezetei: I. fejezet: Általános rendelkezések - a törvény célja - a törvény hatálya - értelmező rendelkezések, fogalmak II. fejezet: Beszámolás és könyvvezetés - beszámolási kötelezettség - üzleti év - könyvvezetési kötelezettség - számviteli alapelvek III. fejezet: Az éves beszámoló • az éves beszámolóra vonatkozó általános szabályok • közbenső mérleg • a mérleg tagolása, tételeinek tartalma • a mérlegtételek értékelésének általános szabályai • az eszközök bekerülési (beszerzési és előállítási) értéke • az eszközök értékcsökkenése • az eszközök értékvesztése • a mérlegben szereplő eszközök és források értékelése • a mérlegtételek alátámasztása leltárral • az eredménykimutatás tartalma, tagolása • az eredménykimutatás tételeinek tartalma • kiegészítő melléklet • üzleti jelentés

IV. fejezet: Egyszerűsített éves beszámoló 18 V. • • • • • • fejezet: Egyszerűsített beszámoló általános szabályok az egyszerűsített mérleg tagolása, tételeinek tartalma az egyszerűsített mérleg tételeinek értékelése az egyszerűsített mérleg tételeinek alátámasztása leltárral az eredménylevezetés tartalma, tagolása az eredménylevezetés tételeinek tartalma VI. fejezet: Összevont (konszolidált) éves beszámoló • konszolidált éves beszámoló készítési kötelezettség • az összevont (konszolidált) éves beszámoló formája, tartalma • tőkeösszevonás (tőkekonszolidáció) • adósságkonszolidálás • a konszolidálásba bevont vállalkozásokon belüli közbenső eredmények elhagyása, kiszűrése • ráfordítások és bevételek konszolidálása • közös vezetésű vállalkozások konszolidálása • társult vállalkozások konszolidálása • konszolidálás miatti társasági adókülönbözet

kimutatása • összevont (konszolidált) kiegészítő melléklet • összevont (konszolidált) üzleti jelentés VII. fejezet: Sajátos beszámolási kötelezettségek • előtársasági időszak • gazdasági társaságok átalakulása • vagyonmérleg, vagyonleltár • az átalakuló gazdasági társaság vagyonmérleg-tervezete • az átalakulással létrejövő gazdasági társaság vagyonmérleg-tervezete • a végleges vagyonmérleg • átalakulás egyszeres könyvvitelről a kettős könyvvitelre való áttéréssel • átalakulás kettős könyvvitelről az egyszeres könyvvitelre való áttéréssel • egyéb átalakulás • devizanemek közötti áttérés elszámolási szabályai • forintról devizára való áttérés • devizáról forintra való áttérés • devizáról más devizára való áttérés VIII. fejezet: Számviteli szolgáltatás IX. fejezet: Nyilvánosságra hozatal és közzététel • letétbe helyezés • közzététel X. fejezet:

Könyvvizsgálat • a könyvvizsgálat célja, a könyvvizsgálati kötelezettség • könyvvizsgálói jelentés és a könyvvizsgálói záradék XI. fejezet: Könyvvezetés, bizonylatolás • kettős könyvvitel • az egyszeres számlakeret • számlarend • egyszeres könyvvitel • a könyvviteli rendszerek változtatása • könyvviteli zárlat • a bizonylati elv és a bizonylati fegyelem • számviteli bizonylatok • szigorú számadási kötelezettség • a bizonylatok megőrzése XII fejezet: Jogkövetkezmények XIII. fejezet: Az országos számviteli bizottság 19 • a bizottság létrehozása • a bizottság feladata • a bizottság működése XIV. fejezet: Záró rendelkezések • hatálybalépés • átmeneti rendelkezések • felhatalmazás (mérleg, eredménykimutatás, cash flow) A számviteli szabályzatok összeállítása és azok tartalma. + A vállalkozás számlarendjének összeállítása, beleértve a számlatükör elkészítését is.

A számlarendnek eligazítást kell adnia a könyvvezetéshez az által, hogy - rövid, tömör magyarázatokkal világossá teszi a kijelölt főkönyvi számok tartalmát és más számlákkal való összefüggését, - értékelhetővé teszi a gazdasági események lényegét, - áttekinthetővé teszi az eszközök, elsősorban a könyvvizsgáló részére a vállalkozás könyvviteli rendjét, beleértve a főkönyvi és az analitikus nyilvántartások kapcsolatát, valamint az évközi zárlat(ok) és az éves zárlat időpontját, feladatát. A számlarendnek tartalmaznia kell: a) minden alkalmazásra kijelölt számla számlajelét és megnevezését. b) a számla tartalmát, ha az a számla megnevezéséből egyértelműen nem következik, továbbá a számla értéke növekedésének, csökkenésének jogcímeit, a számlát érintő gazdasági eseményeket, azok más számlákkal való kapcsolatát. c) a főkönyvi számla és az analitikus nyilvántartás kapcsolatát. d)

a számlarendben foglaltakat alátámasztó bizonylati rendet. A leltárkészítési és a leltározási szabályzat összeállítása A számviteli törvény szerint a könyvek év végi zárasához, a beszámoló elkészítéséhez olyan leltárt kell összeállítani, amely tételesen, ellenőrizhető módon tartalmazza a vállalkozónak a mérleg fordulónapján meglévő eszközeit és forrásait mennyiségben és értékben. A leltározási szabályzatnak a következő kérdéskörökkel kell foglalkoznia: - a leltározás előkészítése során elvégzendő feladatok meghatározása, - a leltározási egységek kijelölése, - a leltározás bizonylati rendjének szabályozása, - a leltározás módja az értékelés szabályai, - a leltár technikai feltételeinek, eszközeinek biztosítása, - a leltárfelvétel anyagának a feldolgozási és megőrzési módja, - a leltározás és a könyvvitel adatai egyeztetésének módja, - a leltározás és az értékelés

ellenőrzésének módja, - a leltárkülönbözetek megállapításának és rendszerének módja. Az értékelési szabályzat összeállítása Az eszközök és kötelezettségek értékelésére vonatkozó döntéseket, valamint azok gyakorlati végrehajtását szolgáló értékelési módokat és eljárásokat az értékelési szabályzatban kell összefoglalni. Az értékelési szabályzat keretében kell szabályozni: - az eszközök és források bekerülési (beszerzési) értékének meghatározását, - a megállapított értek nyilvántartását a változásra ható tényezőket, az érték alakulásának megfigyelését, - a mérleg szerinti érték meghatározásának módját, - az eszközök és a források állományból történő kivezetéskori értékének megállapítási módját. Az eszközök és a források értékelési szabályzatát a mérleg felépítésének megfelelően célszerű összeállítani, figyelemmel kell lenni a leltárkészítési és

leltározási szabályzatra is, de az átfedések elkerülése miatt a többi szabályzatot és számlarendet is célszerű figyelembe venni A pénzkezelési szabályzat összeállítása 20 A vállalkozásoknak a számviteli törvény szerint kötelező összeállítaniuk a pénz és értékkezelési szabályzatukat. A legfontosabb szabályozandó kérdések a következők: - a pénztár szervezete a pénztárossal szemben támasztott követelmény, a pénztáros felelőssége. a pénztáros feladatai, - a pénztárellenőr feladata a pénztár létesítése, kialakítása, működtetése (a házipénztár létesítésének, kialakításának feltételét), - a pénzmozgások bizonylati rendje, követelményei, - a pénztári nyilvántartások az értékpapírok megőrzése, kezelése, nyilvántartása, - az értékek, letétek kezelése, nyilvántartása. 21 2. Tétel A mezőgazdasági termelés főbb jellemzői, sajátosságai. + Jellemzője, hogy nyílt területen folyik a

termőföldhöz kötődve. A termőföld természeti és közgazdasági adottságai, klimatikus viszonyok együttesen határozzák meg a gazdálkodás módját, illetve eredményességét is. Jellemzői: 1. A termelés alapja élő szervezetek működése Növények (magasabb rendű élőlények): A magasabb rendű növények által termelt növények csak részben alkalmasak emberi fogyasztásra A mezőgazdasági termelés jellemzője, hogy fontos szerepet tart benne a fotoszintézis 2. A természeti tényezők szerepe elsődleges, ezeket csak befolyásolni képes 3. A mezőgazdasági termelés kiterjedt területen folyik, ami nagy szervezőmunkát igényel 4. A termőtalaj sajátos termelési tényező, mert nem fogy el, nem helyezhető át és különböző termőképességgel rendelkezik. 5. A termelés szakaszos az évszakok változása miatt, ezért speciális szervezés igényel A természeti tényezők szerepe a mezőgazdasági termelés eredményességének alakulásában. +

Természeti tényezők szerepe a mezőgazdaságban: 1. Éghajlati viszonyok: 1.11 Fényviszonyok (évi napsütéses órák száma) 1.12 Hőmérséklet, ez kihat a növény összetételére: Tenyészidő: az első fagymentes és első fagyos nap közti idő 1.13 Levegő 1.14 Szél 1.15 Víz, mert a növény 50-90%-ban vízből áll 2. Talajviszonyok 2.11 Talajok fizikai tényezői: Talajtípusok: kötött, középkötött, laza Fizikai alkotórészek szerint: homok, vályog, agyag, tőzeg Szerkezetes (morzsás szerkezetűek) jó szerkezet nélküli (poros, rögös) 2.12 Talajok kémiai tulajdonságai: Talaj savanyúság: növénytermesztésnél semleges vagy enyhén semleges talaj a jó A talaj kalciumtartalma: ez hatással van a talaj morzsalékos szerkezetére Sótartalma: szikes talajoknál jelentkezik (nem jó) 2.13 Rétegezettsége ill termőföld mélysége szerint 2.14 Talajok vízgazdálkodása: a talajvíz mélységet és a talaj vízáteresztő megtartó képességét 2.15 A

talajok tápanyag gazdálkodása: nitrogén, kálium, foszfor, szerepe fontos 3. Földfelszíni tényezők: 3.11 Domborzat: lejtő meredekségét mutatja %-ban kifejezve • Sík vidék: 0-5% • Enyhén lejtős: 5-72% • Lejtős, dombos: 12-17% • Erősen lejtős: 17-25% 3.12 Kitettség, tájolás: legjobb a déli, legrosszabb az északi 3.13 Földrajzi elhelyezkedés: mekkora a felvevőpiactól való távolság 3.14 Tengerszintfeletti magasság 22 A befektetetett eszközök mezőgazdasági jellemzői. A gazdaságpolitika célja, feladatai, eszközrendszere + Gazdaságpolitika: az államot képviselő intézmények átgondolt, kitervelt, módszeres beavatkozása a gazdaságba, az élénk, de fenntartható növekedés előremozdítása végett, úgy hogy a növekedésből a legáltalánosabb és a legnagyobb jólét származzon. Gazdaságpolitikai eszközök: - magatartásra utasító (előírások); - magatartást indukáló (költségvetési, monetáris, árfolyam-politika);

- magatartást egyeztető (érdek-egyeztetés) Gazdaságpolitikai célok: - makroökonómiai stabilitás, - erőforrás allokáció befolyásolása, - jövedelemelosztás szabályozása. Modellek - Piacgazdaság „mindenki, aki tőkéjét használja, ezt a tevékenységet, úgy igyekszik irányítani, hogy termelési értéke a lehető legnagyobb legyen általában nem a közösség érdekét akarja előmozdítani és nem is tudja, mennyire mozdítja azt elő. Ő csak saját biztonsága miatt támogatja a hazai tevékenységet és csak a saját nyereségét keresi Ebben Láthatatlan kéz vezeti őt, egy cél felé, melyet ő nem is keresett Azzal, hogy ő saját érdekét követi, gyakran a társadalomét eredményesebben mozdítja elő, mintha annak előmozdítása lett volna a valóságos célja.” Adam Smith (1776) - Tervgazdaság Az állam (kormány) direkt módon irányítja a vállalkozási szférát (a tulajdonosi, az államhatalmi és a kormányzati funkció nem válik

szét.) - Vegyes gazdaság (szabályzott piacgazdaság) Alapvetően a piaci mechanizmus határozza meg az árakat és a kibocsátást. A kormányzat szabályozási programja, pénzügyi eszközökkel, monetáris és fiskális politikája révén befolyásol. Gazdaságpolitika A piaci mechanizmusok figyelembevételével meghatározza egy időszak gazdasági cél-rendszerét. Elvek: 1. Hatékonyság Gazdasági növekedés optimalizálása, a reálkibocsátás magas szintje és emelése, 2. Magas szintű foglalkoztatottság (alacsony munkanélküliség), magas fizetés azoknak, akik dolgozni akarnak, 3. Infláció alacsony szinten tartása, 4. Stabil valutaárfolyam, az import-export egyensúlya Gazdaságpolitikai célok Magyarországon - fenntartható növekedés, - infláció csökkentése, - alacsony munkanélküliség, - gyermeket nevelő családok támogatása. Állam feladatai, a gazdaságpolitika végrehajtása 1.) A Szabályozási, engedélyezési (ellenőrzési) feladatok

(kényszerítő jellegű) - gazdasági játékszabályok (GT, HIT, ÁHT, Versenytörvények, adótörvények, stb.), - tevékenység végzésére vagy attól való tartózkodásra ösztönzés, - közvetlen beavatkozás a gazdasági folyamatokba (pld. ár-engedélyezés) 23 2.) Pénzügypolitika a gazdaságpolitikai célok megvalósulását szolgálja Fiskális politika: a gazdaság szereplőinek magatartására és aktivitására a kormányzati kiadások, és az adózás irányításán keresztül akar hatni a kívánt célok elérése érdekében (anticiklikusság). Monetáris politika: gazdaság szereplőinek magatartására és aktivitására a pénzkínálat és a kamatláb szabályozásán keresztül akar hatni a kívánt célok elérése érdekében. 3.) Jövedelempolitika (jövedelem - ár befolyásoló) 4.) Külgazdasági politika (export – import) Költségvetési politika Állami feladatok (közfeladatok), piaci szféra által el nem látott feladatok, pld. rend és

jogvédelem, honvédelem, közegészségügy, oktatás, út-vasútépítés, stb. (Jogi háttér: Alkotmány, feladatokról szóló törvények) Feladatmegosztás: - kormány, - önkormányzatok. Feladatokhoz forrásokra van szükség ADÓK. Adók: - csökkentik a magánfogyasztást, a beruházást, - erőforrást szabadít fel a közfogyasztásra, - erősítik vagy gyengítik a gazdasági tevékenység folytatását. Költségvetés kiadásai (erőforrásokkal allokál): - mint fogyasztás termelésre serkent, - transzfer kifizetéseket bonyolít (pld. jóléti pénzbeli kifizetések) Kormányzat költségvetési politikája Országgyűlési kontroll, Állami Számvevőszék. (Törvényi háttér: ÁHT, Költségvetési törvény, Közbeszerzési Törvény, stb.) Kormányzat: - feladatokat milyen szinten, mennyiért látja el, - mit vásárol, - kire osztja a terheket és előnyöket, - hogyan kell szétosztani a kormányzati javakat. Jövedelempolitika (kompromisszum az

árstabilitás és a teljes foglalkoztatás között) - bér – ár ellenőrzés (eredménytelen), - önkéntes bér – ár irányelvek, - adóztatáson alapuló jövedelem (vagyon) politika. Jövedelmek differenciálódása. Szegénység, esélyegyenlőség, szolidaritás elve A pénzügypolitika és az adópolitika kapcsolata. + Pénzügyi politika: a gazdaságpolitika szerves része, olyan állami intézkedések összessége, melyeknek fő célja az áru- és pénzmennyiség makroszintű összehangolása. Az állam pénzügyi politikájának végrehajtását a pénzügyek irányítása és az azzal kapcsolatos feladatok ellátása jelenti. A pénzügyi politika magában foglalja a költségvetési (fiskális), a monetáris, a külgazdasági (deviza) politikát. Költségvetés: a gazdaságirányítás egyik fontos eszköze, mivel meghatározza és befolyásolja a vállalkozások és a lakosság rendelkezésére álló jövedelem nagyságát és elosztását. Költségvetési

politika dönt a vállalkozások és a lakosság közötti, illetve ezeken belüli pénzügyi átcsoportosításról, a központi beruházások finanszírozási módjáról, a közös fogyasztás nagyságának növekedéséről és annak finanszírozásáról, a térségek közötti jövedelem átcsoportosításról. Fiskális politika azon előírások és döntések összessége, amelyek az állam kötelezettségvállalásaival, illetve pénzügyi beavatkozásaival vannak összefüggésben. 24 pénzügyi A költségvetési politika a pénzügyi politika szerves része (saját eszközrendszer – adók, támogatások; saját intézményrendszer- adóhivatal; saját célrendszer – közös fogyasztás biztosítása). A költségvetési politika szolgálhat stabilizációs, allokációs és elosztási célokat. A stabilizáció célja lehet a gazdasági visszaesés megelőzése, az infláció elkerülése. Az elosztás ( allokáció ) alatt tágabb értelemben a bérek a profitok,

a kamatok átcsoportosítását kell érteni. A költségvetési politika eszköztárában két eszköztípus található, az automatikus illetve a diszkrecionális eszközök. Az automatikus eszközök mintegy automatikus módon képesek a gazdasági egyensúly helyreállítására, így elsősorban a költségvetési politika stabilizációs céljainak elérését segítik elő. Az automatikus eszközöknek a költségvetésbe történő beépítése révén elérhető, hogy minden különösebb beavatkozás nélkül konjunktúra esetén nő a költségvetés bevételi többlete (szufficit) ill. gazdasági visszaesés esetén nő a kiadási többlet (deficit). A gazdasági helyzet változásával tehát automatikusan változik a költségvetés bevételi, illetve kiadási oldala is. Automatikus eszközök pl: társasági adó, sávosan progresszív személyi jövedelemadó) A diszkrecionális eszközök mindig eseti beavatkozásokat jelentenek, amelyeket az automatikus eszközök

megléte mellett kell alkalmanként felhasználni. Ha például makroszinten a kereslet növelése a cél, mert ez szükséges a fellépett egyensúlyhiány tompítására, úgy különböző kifizetésekkel vagy akár az adókulcsok csökkentésével is elérhető ez. A monetáris politika elsődlegesen a pénz kínálatán és keresletén keresztül próbálja a pénzügyi egyensúlyt megteremteni. Monetáris politika: az a pénzügyi politika és annak gyakorlata, amely a pénz- és a tőkepiacon a pénzés hitel iránti kereslet és kínálat egyensúlyának megteremtését, ezzel a gazdaság stabilitásának megőrzését tekinti elsődleges feladatának. A monetáris politika feladatainak meghatározása, eszközrendszerének működtetése a Magyar Nemzeti Bank, magának a monetáris politikának az irányítása a Jegybanktanács feladata. Elő kell, hogy segítse a gazdaságpolitika legfőbb céljainak megvalósítását: - minél teljesebb foglalkoztatottság biztosítását,

- a pénzérték külső és belső stabilitását, - a nemzetközi fizetési pozíció kívánatosnak tartott állapotának elérését, - a kiegyensúlyozott gazdasági növekedést A monetáris politika rugalmassága, gyors reagálása a változásokra a gazdasági folyamatok pontos, részletes ismeretétől, hatékonysága pedig a monetáris eszköztár fejlettségétől függ. Léteznek direkt és indirekt eszközök. Direkt eszközök: azok a beavatkozások, melyek révén a jegybank meghatározza az üzleti bankok által kihelyezhető hitelek összes volumenét vagy azok konkrét kamatlábát. Indirekt eszközök: - tartalékolási előírások (kötelez jegybanki tartalékráta szabályozása), - refinanszírozás, - kamatszabályozás, - értékpapír műveletek, - árfolyam-politika vagy az abban való hatékony részvétel, - elkölcsi ráhatás. Az adó jellemzői és az adóztatás alapelvei. + Adópolitika: A költségvetési politikához kapcsolódik, ennek legfontosabb

céljait illetve eszközrendszerét tartalmazza. A költségvetési politika a megtermelt GDP elosztását határozza meg Célok: társadalom és gazdaságpolitikai elvek közvetítése. Eszközrendszer: amivel a célokat megvalósítják. Követendő elvek az adópolitikánál: vigyázni kell az adóztatás hatásaira: - politikai korlát: tömegesen megtagadnák az adófizetést, sztrájkok, politikusok bizalmának elvesztése. - gazdasági korlát: azokban a gazdaságokban, ahol magas a termelékenység ill. jövedelmekből magasabb az elvonás, mint azokban a gazdaságokban ahol a jövedelmek a létminimum körül vannak. 25 - fiskális korlát: ha az adó mértékének emelése, az adó bevételek növekedését már nem eredményezi - pszichológiai korlát: az adózási hajlandóság csökken (feketegazdaság megjelenése, növekedése) Jogi korlát: alkalmazhatósági ill. alkotmányossági korlátot jelent Adóztatás alapelvei: Annyi adót vessenek ki, amennyi a

közfeladatok ellátásához közvetlenül szükséges. 1) Érvényesüljön az arányos közteherviselés elve 2) Haszonelvű megközelítés: Mindenki a társadalmi hasznosságból a rá jutó haszon arányában adózzon. 3) Megbízhatóság elve: Az adórendszer olyan legyen, hogy az adó megfizetése biztos legyen. 4) Kiszámíthatóság elve: Az adórendszer viszonylag stabil legyen, ritkán változzon, legalább középtávra lehessen tervezni. 5) Könnyen teljesíthetőség elve: Az adózó számára a legjobb helyen és időben kelljen az adót megfizetni. 6) Jutányosság elve: Az adó beszedésével, kiszámításával kapcsolatos költségek minimálisak legyenek. Az adó fogalma: Olyan kötelezettség, amelyet a közhatalom maga által megállapított mérték szerint személyekről ellenszolgáltatás nélkül megkövetel. Az állam adminisztratív úton kikényszerítheti, Vissza nem térülő, az államnak nem kell visszafizetnie, Általános jellegű, mert nem egyes

személyekre fogalmaz meg szabályokat, Pénz jellegű, nem természetben fizetendő, Behajtására az állam jogosult vagy az általa felhatalmazott szervek. Az adók csoportosítása. + 1. Az adóztatás joga szerint: 1.1 Központi: államigazgatás adója 1.2 Helyi: önkormányzat adója 2. Rendeltetése szerint: 2.1 Általános adó: beszedéskor még nincs konkrét felhasználási helye 2.2 Céladó: meghatározott feladatot finanszíroz 3. Adó mértékének meghatározása szerint: 3.1 Tételes 3.2 Kulcsos 4. Kit terhel az adó: 4.1 Közvetlen: gazdasági tevékenység eredményét ül a lakossági jövedelmet adóztatja Az fizeti az adót, aki viseli is. 4.2 Közvetett: termékekhez, szolgáltatásokhoz kapcsolódnak Ezek forgalmát, fogyasztását fogja megadóztatni. A adó fizetője és az adó terhet viselője nem azonos, mert az adó alanya ezeknek a termékeknek, szolgáltatások árában hárítja át az adót a vevőre, (pl.: ÁFA) A számviteli törvényben

érvényesülő alapelvek. + A számviteli alapelvek azok a szabályok, amelyeket a beszámoló készítése, a könyvek vezetése során kötelező alkalmazni. Számviteli alapelvek csoportosítása Általános alapelv: a vállalkozás folytatásának elve Tartalomra ható kiegészítő alapelvek − Egyedi értékelés elve − Időbeli elhatárolás elve − Tartalom elsődlegessége a formával szemben − Lényegesség elve − Költség, haszon összevetésének elve 26 Tartalmi alapelvek − Teljesség elve − Valódiság elve − Összemérés elve − Óvatosság elve Formai alapelvek − Világosság elve − Következetesség elve − Folytonosság elve − Bruttó elszámolás elve A vállalkozás folytatásának elve: A beszámoló elkészítésekor és a könyvvezetés során abból kell kiindulni, hogy a gazdálkodó a belátható jövőben is fenn tudja tartani működését, folytatni tudja tevékenységét, nem várható a működés beszüntetése vagy

bármilyen okból történő jelentős csökkentése. A teljesség elve: A gazdálkodónak könyvelnie kell mindazon gazdasági eseményeket, amelyeknek az eszközökre és a forrásokra, illetve a tárgyévi eredményre gyakorolt hatását a beszámolóban ki kell mutatni. Ideértve azokat a gazdasági eseményeket is, amelyek az adott üzleti évre vonatkoznak, amelyek a mérleg fordulónapját követően, de még a mérleg elkészítését megelőzően váltak ismertté, másrészt azokat is, amelyek a mérleg fordulónapjával lezárt üzleti év gazdasági eseményeiből erednek, a mérleg fordulónapja előtt még nem következtek be, a mérleg elkészítését megelőzően ismertté váltak. Valódiság elve: A könyvvitelben rögzített és a beszámolóban szereplő tételek a valóságban is megtalálhatóknak, bizonyíthatóknak, kívülállók által is megállapíthatóknak kell lenniük. Értékelésük meg kell, hogy feleljen a törvényben előírt értékelési

elveknek és az azokhoz kapcsolódó értékelési eljárásoknak Világosság elve: A könyvvezetést és a beszámolót áttekinthető, érthető, a törvénynek megfelelően rendezett formában kell elkészíteni. Következetesség elve: A beszámoló tartalma és formája, valamint az azt alátámasztó könyvvezetés tekintetében az állandóságot és az összehasonlíthatóságot biztosítani kell. Folytonosság elve: Az év nyitóadatainak meg kell egyezniük az előző év megfelelő záró adataival. Az egymást követő években az eszközök és a források értékelése, az eredmény számbavétele csak e törvényben meghatározott szabályok szerint változhat. Összemérés elve: Az adott időszak eredményének meghatározásakor a tevékenységek adott időszaki teljesítéseinek elismert bevételeit és a bevételeknek megfelelő költségeit (ráfordításait) kell számításba venni, függetlenül a pénzügyi teljesítéstől. A bevételeknek és a

költségeknek ahhoz az időszakhoz kell kapcsolódniuk, amikor azok gazdaságilag felmerültek. Óvatosság elve: Nem lehet eredményt kimutatni akkor, ha az árbevétel, a bevétel pénzügyi realizálása bizonytalan. A tárgyévi eredmény meghatározása során az értékvesztés elszámolásával, a céltartalék képzésével kell figyelembe venni az előrelátható kockázatot és feltételezhető veszteséget akkor is, ha az az üzleti év mérlegének fordulónapja és a mérlegkészítés időpontja között vált ismertté. Az értékcsökkenéseket, az értékvesztéseket és a céltartalékokat el kell számolni, függetlenül attól, hogy az üzleti év eredménye nyereség vagy veszteség. Bruttó elszámolás elve: A bevétlek és a költségek (ráfordítások), illetve a követelések és a kötelezettségek egymással szemben - a törvényben szabályozott esetek kivételével - nem számolhatók el. Időbeli elhatárolás elve: Az olyan gazdasági események

kihatásait, amelyek két vagy több üzleti évet is érintenek, az adott időszak bevételei és költségei között olyan arányban kell elszámolni, ahogyan az az alapul szolgáló időszak és az elszámolási időszak között megoszlik. Tartalom elsődlegessége a formával szemben elve: A beszámolóban és az azt alátámasztó könyvvezetés során a gazdasági eseményeket, ügyleteket a tényleges gazdasági tartalmuknak megfelelően -a törvény alapelveihez, vonatkozó előírásaihoz igazodóan - kell bemutatni, illetve annak 27 megfelelően kell elszámolni. Lényegesség elve: Lényegesnek minősül a beszámoló szempontjából minden olyan információ, amelynek elhagyása vagy éves bemutatása - az ésszerűség határain belül befolyásolja a beszámoló adatait felhasználók döntéseit. Költség-haszon összevetésének elve: A beszámolóban (a mérlegben, az eredménykimutatásban, a kiegészítő mellékletben) nyilvánosságra hozott információk

hasznosíthatósága (hasznossága) álljon arányban az információk előállításának költségeivel. Egyedi értékelés elve: az eszközöket és kötelezettségeket könyvelés és beszámoló készítés során egyedileg kell nyilvántartani és értékelni. A számviteli politika lényege, kapcsolata a számviteli törvényben megfogalmazott alapelvekkel. + A számviteli politika lényege, kapcsolata a számviteli törvényben megfogalmazott alapelvekkel: A törvényben rögzített alapelvek, értékelési előírások alapján ki kell alakítani és írásba kell foglalni a gazdálkodó adottságainak, körülményeinek leginkább megfelelő - a törvény végrehajtásának módszereit, eszközeit meghatározó - számviteli politikát. A számviteli politika keretében írásban rögzíteni kell többek között azokat a gazdálkodóra jellemző szabályokat, előírásokat, módszereket, amelyekkel meghatározza, hogy mit tekint a számviteli elszámolás, az értékelés

szempontjából lényegesnek, nem jelentősnek, továbbá meghatározza azt, hogy a törvényben biztosított választási, minősítési lehetőségek közül melyeket, milyen feltételek fennállása esetén alkalmaz, az alkalmazott gyakorlatot milyen okok miatt kell megváltoztatni. Számviteli politika Fogalma: a számviteli törvény végrehajtása, módszereinek, eszközeinek meghatározását jelenti. Számviteli politika célja, hogy meghatározza a vállalkozásnál alkalmazott számviteli rendszer szabályait, működtetésének rendjét, amely alapján a vállalkozás össze tudja állítani vagyoni, pénzügyi, jövedelmi helyzetéről a megbízható és valós összképet mutató beszámolót. Hogy milyen mélységű, részletességű legyen a számviteli politika jelentősen befolyásolja a vállalkozás nagysága, tevékenysége, jellege, a gazdasági események fajtái és gyakorisága. Számviteli politika elkészítéséért, módosításáért a képviseletre

jogosult személy a felelős. Elkészítésének időpontja – a megalakulás, illetve módosítás után 90 napon belül. A számviteli politikával szembeni követelmények A törvényben rögzített alapelvek, értékelési előírások alapján kell kialakítani. Legyen leginkább megfelelő a gazdálkodó adottságainak, körülményeinek, írásba kell foglalni. A számviteli politika keretében 1 Rögzíteni kell mit tekint a gazdálkodó a számviteli elszámolás, az értékelés szempontjából lényegesnek, jelentősnek, nem lényegesnek, nem jelentősnek. 2 Meg kell határozni, hogy a törvényben biztosított választási, minősítési lehetőségek közül melyeket milyen feltételek fennállása esetén gyakorol alkalmazni 3 Meg kell határozni, hogy az alkalmazott gyakorlatot milyen okok miatt kell megváltoztatni 4 El kell készíteni a) Eszközök, források leltárkészítési és leltározási szabályzatát b) Eszközök, források értékelési szabályzatát

c) A pénzkezelési szabályzatot d) Önköltség számítás rendjére vonatkozó belső szabályzatot Nem kell ezt a szabályzatot elkészíteni − Egyszerűsített beszámolónál − Eladott áruk beszerzési értékével a közvetített szolgáltatások értékével csökkentett nettó árbevétel az 1 milliárd Ft-ot nem haladja meg − Amikor a költségnemek szerinti összes költség az 500 millió Ft-ot nem haladja meg 28 Számviteli alapelvek és a számviteli politika kapcsolata Számviteli alapelvek 2) Vállalkozás folytatásának elve Teljesség elve 3) Valódiság elve 4) Világosság elve 1) 6) Következetesség elve Folytonosság elve 7) Összemérés elve 8) Óvatosság elve 5) Számviteli politika Értékelési módok, eljárások helyes megválasztása Beszámoló készítés időpontjának helyes megválasztása, következetes alkalmazása Leltárkészítési, leltározási szabályzat, számlarend, főkönyvi könyvelés, analitikus

nyilvántartások szabályozása, értékelési módok, eljárások következetes alkalmazása A leltár, a főkönyvi könyvelés, analitikus nyilvántartások összefüggései, kiegészítő, részletező információk kijelölése A kialakított számviteli politika következetes alkalmazása az összehasonlíthatóság biztosítása a kiegészítő mellékletben Értékelési és eredmény számbavételi elvek folytonossága, változtatás esetén a számviteli politika változtatása A beszámoló készítés időpontjának helyes megválasztása, következetes alkalmazása, az egységes számlakeretre építve a bevételek, költségek helyes részletezése Értékelési módoknál és eljárásoknál az óvatosság elvének alkalmazása, értékcsökkenése, értékvesztése, céltartalék képzésnek szabályai; a beszámoló készítés időpontjának helyes megválasztása A számlarend, a könyvelési szabályok helyes kialakítása Bruttó elszámolás elve 10) Egyedi

értékelés elve Leltárkészítési és leltározási szabályzat, értékelési módok és eljárások, könyvvezetési és ellenőrzési szabályok 11) Időbeli elhatárolás Időbeli elhatárolások tételeinek kijelölése, dokumentálása, elve elszámolások szabályzata a számlarendben 12) Tartalom Különös ügyletek elszámolásának szabályai elsődlegessége a formával szemben 13) Lényegesség elve Rögzíteni kell mit tekint a vállalat a számviteli elszámolás tekintetében lényegesnek, jelentősnek 14) Költség-haszon Rögzíteni kell mik tekintendők a lényegesség elvével összhangban összemérésének elve szükséges információknak, illetve az aránytalanul magas ráfordítással előállítható információknak Az egyszerűsített beszámolót készítőknél a teljesség elve és az összemérés elve sajátosan érvényesül: - A teljesség elve: az árbevételt, az egyéb bevételeket, a ráfordításokat, az értékcsökkenési leírás és az

értékvesztés kivételével az egyéb kiadásokat a pénz tényleges beérkezése és kifizetése időszakában kell a könyvekben elszámolni. - Összemérés elve: a teljesítés időszakában kell elszámolni a nem pénzben történő kiegyenlítéseket is. az ügyleteket azok valós tartalma szerint bruttó módon kell elszámolni. 9) 29 3. Tétel A külkereskedő vállalkozások piaci kapcsolatrendszere és külpiaci szervezete. + - A külkereskedelmi tevékenységet folytató vállalkozás piaci kapcsolatrendszere lényegesen szerteágazóbb, mint az ilyen tevékenységgel nem foglalkozó vállalaté. Ezen kapcsolatrendszer két fő területe: 1. a belföldi partnerekkel kialakult kapcsolatok, HL 2. a külpiaci kapcsolatok 1. A külkereskedő vállalat hazai kapcsolatrendszere: - A belföldi kapcsolatok rendszerét alapvetően meghatározza, hogy a vállalat csupán saját termékeinek exportjával, ill. saját célú importtal foglalkozik-e, v a külkereskedelmi

tevékenységébe más vállalkozás termékeit is bevonja. Előző esetben ezen belső kapcsolatrendszer nem különbözik a csupán belföldön tevékenykedő vállalkozásokétól, az utóbbi esetben azonban különböző kapcsolatilebonyolítási formák között választhat, a, Saját számlás lebonyolítási forma alkalmazása esetén a külker, ügyletet a vállalkozás saját nevében, saját számlájára és kockázatára köti. - Mind a számviteli elszámolás, mind a finanszírozás szempontjából nagyon lényeges, hogy ebben az esetben a külkereskedő az export-, ill. importáru tulajdonosává válik, o Belföldi partnere számára ez lényegében egy belföldi értékesítés, ill. belföldön történő beszerzés. - A külkereskedő vállalkozás költségeit és nyereségét ebben az esetben az ún. sajátszámlás árrés hivatott fedezni. A sajátszámlás kapcsolati forma szerződéses hátterét az ún szállítási szerződés jelenti. b, bizományi

kapcsolati forma alkalmazása esetén a külkereskedőt (bizományost) belföldi, partnere (megbízó) megbízza meghatározott termék külpiaci értékesítésével, vagy külpiacon történő beszerzésével. - A bizományos a külkereskedelmi szerződést saját nevében, de megbízója számlájára, kockázatára köti. - A bizományos az ügylet során csupán szakszerű, gondos eljárásért felelős. Így az ügylettel kapcsolatos kockázatai minimálisak. - A bizományi szerződésben a felek megegyezése alapján rögzítik a limitárat, és a bizományost megillető bizományi díj mértékét. Előbbit a megbízó egyoldalúan is meghatározhatja, o A limitár export esetén az az alsó határ, amelyért a bizományos a terméket eladhatja, import esetén pedig az a felső ár, amelyért a bizományos az árut beszerezheti - A gyakorlatban a bizományi kapcsolatnak több változata alakult ki, így: • Sima bizományi kapcsolat; esetén a bizományosnak nincs más

bevétele az ügylettel kapcsolatban, mint a szerződéses értékkel lineárisan arányos bizományi díj. Ennél a formánál a bizományos nem érdekelt a kedvezőbb ár elérésében, sőt import esetén tulajdonképpen a legmagasabb beszerzési ár eredményezi számára a legmagasabb díjbevételt. • A nyereségérdekeltséggel kombinált bizonylati forma: alkalmazása esetén a bizományos érdekelt a limitárhoz képest kedvezőbb export-, ill. importár elérésében A bizományi szerződésben a felek rögzítik, hogy a limitár és a nettó devizaár közötti különbséget milyen arányban osztják meg egymás között. Ennél a formánál mutatkozik legerőteljesebben a megbízó és a bizományos eltérő érdekeltsége a limitár meghatározásában. Ha a megbízó a külpiaci árak pontos ismeretében határozza meg a limitárat, akkor a bizományos külkereskedő ált, nem képes annál kedvezőbb árat, így limitár nyereséget elérni. • A differenciált

jutalékkulcsú bizományi kapcsolat: lényege, hogy a bizományos az alapjutaléknál magasabb jutalékban is részesülhet. A differenciált jutalékkal való ösztönzés irányulhat az export volumenének növelésére, kedvezőbb ár elérésére éppúgy, mint új piacok megszerzésére. - Nem a lebonyolítási formák közé sorolható, de a külker, megbízások egyik válfaja az ügynöki 30 megbízás. Ebben az esetben a megbízott feladata a megbízott és a külföldi fél összehozása a külkereskedelmi szerződés megkötésére. A külkereskedelmi szerződést a megbízó maga köti meg a külföldi féllel. - A belföldi kapcsolatrendszernek a külkereskedő szempontjából természetesen a belföldi termelő-, felhasználó vállalatokon túl további elemei is vannak. Ezek között a legfontosabbak a külkereskedelmi ügylet pénzügyi lebonyolításába bekapcsolódó kereskedelmi bankok, az elsősorban a kereskedelemfejlesztő és információs tevékenységet

ellátó kereskedelmi és gazdasási kamarák, a fuvarszervezési és más feladatokat is végző szállítmányozók, valamint a fuvarozó vállalatok, biztosító intézetek, vásár-, és kiállítás szervező vállalatok, piackutató intézetek, raktárak stb. 2. A külkereskedő vállalat külpiaci szervezete: - A külkereskedő vállalkozás kapcsolatrendszerének nem kevésbé fontos területe a külpiaci kapcsolatainak összessége. Ez a kapcsolatrendszer magában foglalja a külföldi üzleti partnereket éppúgy, mint az adott piacon működtetett piaci szervezetet. - Könnyen belátható, hogy a külpiaci tevékenység szinte elképzelhetetlen folyamatos piaci jelenlét nélkül az a jelenlét biztosítható közvetlen formában is, de az esetek többségében csak helyi megbízottak segítségével közvetetten oldható meg olyannyira, hogy gyakran azok bekapcsolása az adott piacon egyúttal az ügyletkötés elengedhetetlen feltétele. - A közvetlen piaci jelenlét

vállalati kiküldött segítségével biztosítható, míg a közvetett jelenlét szereplői a helyi közvetítők, ügynökök és képviselők. Ez utóbbiak feladata a szerződő felek összehozása, tehát lényegében a más nevében, más számlájára tevékenykedő kereskedőtípusok közé tartoznak. o Megkülönböztetésük általában a megbízás jellege alapján lehetséges: az ügynök ált, eseti megbízás alapján tevékenykedik, amíg a képviselő mindazon jogokkal felruházható, amelyeket megbízója az adott piacon élvez, beleértve a szerződéskötést is. o Kizárólagos képviselő: kivételes jogokat élvez, megbízója azt vállalja, hogy az adott piacon a meghatározott terméket csak az ö közvetítésével értékesítheti. Jutalék illeti meg az adott piacon megkötött minden szerződés után. Jelentős kockázatokat hordoz a megbízó számára, o Vezérképviselő: az adott piacon a piac mérete v. bonyolultsága miatt több képviselő

foglalkoztatása indokolt. Ezek munkáját egy kiválasztott képviselő hivatott összehangolni, irányítani. A külkereskedelmi ügyletek főbb típusai, azok tartalma. + - A külkereskedelmi ügylet olyan külföldön végzett tevékenység sorozat, amely konkrét üzleti célok elérésére irányul. Nem azonos tehát a külkereskedelmi szerződéssel Egy külkereskedelmi ügylethez akár szerződések sorozata is kapcsolódhat. - A külkereskedelmi ügylet tárgya lehet: • áruk adásvétele • áruk cseréje • áruk bérlete • vállalkozási tevékenység. 1. A külkereskedelmi adásvételi ügylet: - A leggyakrabban előforduló külkereskedelmi ügyletnek az adásvételi típusú ügylet tekinthető. A nemzetközi ker. döntő része adás-vételi szerződés keretében bonyolódik le - Ezen adásvételi ügyletek: o export és o import - Az export- és az importügylet ugyanazon külkereskedelmi adásvételi ügyletnek a kétirányú megközelítése. o Az

exportügylet a belföldi eladó (exportőr) áruját külföldön értékesíti valuta ill. devizafizetés ellenében, o Az importügylet árunak külföldön történő vásárlása valuta, ill. devizafizetés ellenében 2. A különleges külkereskedelmi ügyletek főbb csoportjai: 31 a.) a nemzetközi csereügyletek, b.) a reexport típusú ügyletek c.) a vállalkozás típusú ügyletek, d.) licencügyletek e.) a lízingügylet, a.) A nemzetközi csereügyletek: - Olyan ügylet, ahol két v. több fél árut, v szolgáltatást cserélnek egymással Általános vonásuk, hogy az ellenérték megfizetése áruszállítással történik. - A nemzetközi csereügyletek változatai: o Bartelügylet: lényegében naturális árucsere, amelynek lényeges jellemzője, hogy az ügylet mindig két fél között realizálódik és a pénz az ügyletben semmilyen formában nincs jelen. A külkereskedelmi szerződésben az árukat nem értékben, hanem fizikai mennyiségben állítják

szembe egymással. o Kompenzációs ügylet: Az egyetlen szerződésben szabályozott átszállítások értékét valutában is kifejezik. * Csoportosíthatjuk a csere-értékek viszonya alapján. Így megkülönböztetünk: teljes és részleges kompenzációt. * Csoportosíthatunk még a bekapcsolt üzletfelek száma alapján is; önkompenzáció: két fél cserél árut többlábú kompenzáció: harmadik fél is bekapcsolódik. Ha az egyik fél nem képes olyan árut szállítani, ami a másik félnek megfelel ezért 3. áru és 3 üzletfél bekapcsolása szükséges o Viszontvásárlásos ügylet (ellenügylet): a kétirányú áruszállítások feltételeit két szerződés szabályozza. Lényegében egy egyszerű exportügylet és importügylet összekapcsolásáról van szó, amelyet csupán az első exportőr azon kötelezettségvállalása kapcsol össze, amelynek értelmében a leszállított áruja ellenértéke fejében partnerétől v. annak országában meghatározott

időn belül árut vásárol. o Visszavásárlásos ügylet: a cserevásárlások hosszú távú változata. Lényege, hogy az egyik fél egy termelő berendezést szállít üzleti partnerének, aki annak ellenértékét a berendezés segítségével előállított készáruval fizeti meg, o Offsetügylet: elsősorban a csúcstechnikát képviselő repülőgépipar, hadiipar, űripar sajátos ellenügylete Lényege, hogy az exportőr arra vállal kötelezettséget, hogy áruja ellenértékét v. annak meghatározott hányadát az importőr országban befekteti, beruházza, ill. annak áruit segíti piacra kerülni. b.) A reexport típusú ügyletek: - Az ilyen típusú ügyletek mindegyikének közös vonása, h. az importőr nem saját célra szerzi be az árut, hanem az 3 országba továbbexportálja. - Ennek megfelelően az ügylet két részre bontható- egy importügyletre és p.gy exportügyletre: EXPORTŐR--árú---REEXPORTŐR--árú-- IMPORTŐR - A közvetítő reexportőr

két külön szerződés alapján áll a partnereivel kapcsolatban, akik igen gyakran nem is tudnak egymásról. - A reexportügyletek között elsősorban a céljuk alapján tehetünk különbséget Ennek alapján beszélhetünk: • Haszonügyletnek minősülő reexportról: A reexportőr haszna az alacsonyabb importár és a magasabb exportár különbözetéből származik. A két részügylet megkötésének idejét tekintve a reexport lehet; fedezett reexport:abban az esetben, ha a közvetítő az import- és exportügyletet nagyjából egy időben köti meg, mérsékelve ezzel az ügylet kockázatait, fedezetlen reexport: a reexportőr vagy már korábban megvásárolt áruhoz keres vevőt, vagy olyan áru értékesítésére köt exportszerződést, amelynek beszerzésére ezt követően kerül sor. • Tranzitügylet: Létrejöttének oka, hogy a végső exportőr és a végső importőr közvetlen üzleti kapcsolatának valamilyen állami szabályozási korlátja van. Ebben

az esetben a reexportőr a másik két kereskedő kérésére kapcsolódik be az ügyletbe, és jelenléte csak formális. A közvetítő üzleti kockázatait minimálisra csökkenti, az, hogy az ügylet minden szerződéses feltételében a tényleges 32 exportőr és importőr közvetlenül állapodik meg. A reexporttal ellentétben a tranzitőr nem válik az áru tulajdonosává, feladata csupán a lebonyolítói teendők ellátására terjed ki. • Switchügylet: Minden esetben kétoldalú klíring-megállapodáshoz kapcsolódik A bekapcsolt 3 ország közül kettő klíring-elszámolási kapcsolatban áll egymással. Lényege, hogy az áru-ügyletek segítségével lehetővé válik klíringdeviza követelés átváltása szabad devizára, ül fordítva. Az átváltás irányát tekintve megkülönböztetünk: * Bemeneteli ügyletet: célja szabaddeviza átváltása klíringdevizára, csökkentve ezáltal a partnerrel szemben fennálló klíringdeviza-tartozást. A

switchkereskedő árut vásárol konvertibilis piacon és azt a klíringpiacon értékesíti klíringdeviza ellenében. * Kijöveteli ügylet: célja a felhalmozott klíring-devizakövetelés csökkentése, megszüntetése. A switchkereskedő a kliringkövetelés terhére ám vásárol és azt konvertibilis devizáért értékesíti. * Körswitch: egyetlen ügyletben kapcsol össze egy bemeneteli és egy kijöveteli ügyletet. Célja a nyereségszerzés. c.) Vállalkozási tipusú ügyletek: Az ilyen ügyletek keretében a vállalkozó valamely eredmény létrehozására köt megrendelőjével szerződést - Típusai: • Nemzetközi bérmunkaügylet: keretében a vállalkozó a megrendelő tulajdonát képező anyag, alkatrész, félkész termék stb. feldolgozására vállalkozik A feldolgozás eredményeként keletkező eredménytermék visszakerül a megrendelő birtokába. Irányát tekintve lehet: * aktív bérmunka (bérmunka export) * passzív bérmunka (bérmunka import,

külföldi termeltetés) Bérmunkát végző felet tevékenységért bérmunkadíj illeti meg. o Export fővállalkozás (létesítményexport): A vállalkozó saját és alvállalkozói teljesítményét koordinálva vállalkozik az eredmény létrehozására. A megrendelővel szerződéses kapcsolatban a fővállalkozó áll, így vele szemben az eredményfelelősség a fővállalkozót terheli, aki egyúttal felel az alvállalkozók teljesítményéért is. A fölvállalkozót jutalék illeti meg munkájáért d.) A licenci ügyletek: Lényegében szellemi termékek adásvétele - Tárgya leggyakrabban: o jogi védettséget élvező szabadalom o know-how o franchise esetében a egy átadott üzleti "programcsomag". - A szellemi termék eladója ellenértékként licencia díjat kér vevőjétől, amelynek igen gyakori változata az ún. royalty azaz az átvett szellemi termék hasznosításának - Sajátossága, hogy szinte minden esetben kapcsolódik hozzá területi és

időbeli korlátozás, nevezetesen az átvevő az átvett jogokat csak meghat földrajzi területen és meghatalmazott ideig gyakorolhatja. e.) Lízingügylet: Termelőeszköz v tartós fogyasztási cikk bérletére vonatkozó szerződés • Finanszírozási lízing: hosszú futamidőre kötött bérleti szerződésen alapul, és a futamidő végén a bérlő a lízingelt berendezés tulajdonjogát is megszerezheti. • Operatív lízing: rövid bérleti időszak és a többszöri bérbeadás miatt a kölcsönzésre hasonlítható. A nemzetközi pénzforgalom módjai és jellemzői. + A külkereskedelemben alkalmazott fizetési módok: • Nyitvaszállítás • Beszedvény • Okmányos meghitelezés • Váltó • Csekk. 1. Nyitvaszállítás: A megbízható vevők esetében vállalható nyitott szállítás azt jelenti, hogy az eladó az árut és az 33 okmányokat közvetlenül elküldi a vevőnek, kérve öt az ellenérték megjelölt időben való megfizetésére. A vevő

átutalási megbízást ad bankjának, vagy csekket bankári intézményt küld az eladónak. Számára igen kedvező megoldás, mert az árut fizetés előtt átveheti és ellenőrizheti, időközben tovább adhatja, és a bevételből fizethet az eladónak Az eladó ugyanakkor elveszti jogait és az ellenőrző lehetőségét az áruval kapcsolatban, és biztosítéka a vevő szerződésben vállalt köt-én felül nincs a fizetésre. 2. Beszedvény: Beszedvénynek valamely tartozás bank útján történő érvényesítését nevezik. A beszedésben eljáró bank szerepe abban van, hogy a kötelezettet felszólítja fizetésre, azonban közreműködésének eredményességért, a fizetésért felelőséggel nem tartozik • Külömbséget teszünk: a.) tiszta beszedvény: amikor kereskedelmi okmányokkal felszerelt fizetési okmányok beszedése történik. b.) okmányos beszedvény: amikor fizetési okmányokkal fel nem szerelt kereskedelmi okmányok beszedése történik.

Beszedvény résztvevői: a.) Megbízó: aki a beszedésre bankját felkéri, és akinek költségérte és veszélyére járnak el a beszedésben résztvevő bankok a megbízás teljesítése érdekében. b.) Küldő bank: az a bank, amelyet a megbízó a beszedéssel közvetlenül megbízott Megvizsgálja, h. a beszedési megbízásban fölsorolt okmányok hiánytalanul megvannak-e, és továbbítja őket a másik bankhoz, amelyet a megbízó nevezett meg, v. ennek hiányában ő maga választ ki. c.) Bemutató bank: amely a címzettnek bemutatja az okmányokat és velük kapcsolatban a megbízás szerint jár el. d.) Címzett: akinek az okmányokat a beszedési megbízásnak megfelelően be kell mutatni Kereskedelmi okmányok beszedése esetében a címzett a vevő. A beszedési megbízásban egyértelműen meg kell határozni: • kinek és hol kell az okmányokat bemutatni: címzett • okmánybemutatáskor a banknak fizetést v. elfogadást kell-e elérnie a címzettnél • a

kereskedelmi okmányokat fizetés v. váltóelfogadás ellenében kell-e a címzettnek kiszolgáltatni • a fizetést milyen pénznemben kell teljesítenie a címzettnek • a fizetés v. a váltóelfogadás megtagadása esetén mi legyen az okmányok sorsa • ki járhat el az eladó képviseletében és milyen jogkörben. Okmányos beszedvény a megbízás tartalmától függően lehet: a.) Látra szóló beszedvény b.) Halasztott fizetésű beszedvény Okmányos beszedvények lebonyolítási formáit tekintve lehetnek: a.) Sima beszedvény: ebben az esetben a vevő az árut átveheti függetlenül attól, hogy az okmányokat honorálja-e. Az egyik feltétele, h az eladó közvetlenül a vevő címére adja fel az árut, a másik feltétele, h. a bankhoz benyújtott okmányok között ne legyen árut megtestesítő értékpapír, amely szükséges az ám kiváltásához b.) Vinkulált okmányos beszedvény: bizalmi kéz bekapcsolására kerül sor amelynek a, feladata, hogy csak

akkor szolgáltassa ki az őrzésre bízott árut, ha a vevő a beszédvényben szereplő feltételeknek eleget tett. 3. Az okmányos meghitelezés: Az okmányos meghitelezés vagy más néven akkreditív egy banknak a vevő megbízásából és rendelkezései szerint az eladó javára tett, feltételhez kötött kötelezettségvállalás. Az akkreditív lehet: a.) visszavonható: a nyitó bank bármikor módosíthatja, vagy megszüntetheti a kedvezményezett előzetes értesítése nélkül. b.) visszavonhatatlan: a nyitó bank, a kedvezményezett és az igazoló bank beleegyezése nélkül nem 34 módosítható v. szüntethető meg Az akkreditív résztvevői: o megbízó: ő a vevő, aki a megbízással kéri fel bankját az akkreditív kibocsátására és határozza meg a feltételeket, amelyek a bank eladó javára tett köt. vállalását behatárolják o nyitó bank: a vevő bankja, amelyik a vevő megbízása alapján fizetési köt.-et vállal az eladó javára o másik

bank: a nyitó bank eladó országbeli levelezőpartnere, ált, az eladó bankja. Közreműködhet mint, értesítő, igazoló, teljesítésre kijelölt bank. o kedvezményezett: ő az eladó, aki számára az akkreditív köt.-ektől mentes lehetőség Akkreditivnyitási megbízás: o az adásvételi szerződésre utaló hivatkozások o az akkreditív igénybevételének módját o az akkreditív igénybevételének helyét o az okmányok, amelyek benyújtásával az akkreditívet az eladó igénybe veheti o az akkreditív lejáratának helye és ideje. Teljesítési módozatok: o látra szóló fizetés o halasztott fizetés o váltóelfogadás o negociálás, amikor a bank a kibocsátó és/vagy a jóhiszemű birtokosok elleni megtérítési igény nélkül kifizeti a kedvezményezett által kibocsátott váltót. Akkreditív típusai: o fizetési akkreditív: látra szóló vagy halasztott fizetésű akkreditív. o elfogadási akkreditív, amikor az akkreditív váltóelfogadással

vehető igénybe. o negociálási akkreditív, amikor a nyitó bank arra kötelezi magát, hogy megvásárolja, azaz kifizeti a kedvezményezett által kibocsátott intézményt és/vagy az akkreditív alapján benyújtott okmányokat. 4. Váltó: Genfi váltójogegyezmény 1930. váltójogok egységesítése Váltó funkciói: o a váltó mint értékpapír.: a váltó tv-nél fogva forgatható értékpapír, amely mindig egyoldalú , pénztartozást testesít meg, és különleges váltójogi szabályok alá esik. A jogról rendelkezni, a jogot átruházni, érvényesíteni v. bizonyítani csak az értékpapír ellenében lehet értékpapírnak az olyan okirat minősül, amelyet valamilyen jogosultságról állítottak ki, és amely megtestesíti a benne foglalt jogosultságot, o a váltó mint hiteleszköz: a váltó hiteleszközök és egyidejűleg a hitel határidőre történő visszafizetésének biztonságát megteremtő eszközök Magyarországon ez a szerep időben

korlátozott azon jogszabálynál fogva, amely szerint a gazdálkodó szervezetek egymásnak kereskedelmi hitelt maximum egy évi lejárattal adhatnak. o váltó, mint fizetési eszköz: a váltóbirtokos a váltót lejáratig felhasználhatja saját tartozásának kiegyenlítésére, amely technikailag a váltó átruházásával, forgatásával történik. Váltó fajtái: o Idegen váltó: tartalmilag fizetési meghagyás. A kibocsátója felszólít egy személyt, hogy meghatározott összeget, megjelölt helyen és időben fizessen ki egy másik, szintén megnevezett személynek, v. annak, aki a váltót fizetés végett bemutatja, és akit a váltóátruházások összefüggő láncolata alakilag váltóbirtokosnak igazol. o Saját váltó: tartalmilag fizetési ígéret, kiállítója írásbeli kötelezvénye az idegen váltónál említett tartalommal Külkereskedelmi ügyletben, ha az exportőr teljesített: o az importőr kiállít egy saját váltót az exportőr javára

vagy o az importőr kiállít egy idegen váltót vagy o az exportőr kiállít egy idegen váltót a maga javára. Váltókezesség: a váltóval kapcsolatos bizalmatlanság a kötelezettel szemben, kiküszöbölhető azzal, 35 hogy a váltóadósért kezességet vállal egy megbízható 3. személy, rendszerint egy bank Növeli a váltó forgalomképességét, főleg ha bankkezességről van szó. Váltókellékek: 1. a váltó elnevezés a váltóokirat szövegében, az okirat kiállításának nyelvén, 2. határozott pénzösszeg fizetésére szóló feltétlen meghagyás (saját váltónál fizetési ígéret), 3. fizetésre kötelezett nevét, 4 a váltó esedékességének megadása, 5. a fizetési hely megjelölése, 6. a kedvezményezett neve, 7. a váltó kiállításának helye és napja, 8. a kibocsátó/kiállító aláírása. A kellékek ismeretének jelentősége abban ál, hogy a jog szerint az a váltóként kiállított okirat, amelyből a felsorolt kellékek

bármelyike hiányzik, nem váltó. Váltóátruházás: az eredeti kedvezményezett, ill. a mindenkori váltóbirtokos átruházhatja a váltót A váltó forgatható értékpapír, amelynek átruházása írásbeli formában történik. Ezt a nyilatkozatot forgatmánynak nevezik, az átruházót forgatónak az új kedvezményezettet pedig forgatmányosnak nevezik. A forgatmány lehet teljes (megjelöli az új jogosultat), vagy üres forgatmány A váltó elfogadása: o A váltót fizetésre a váltó kedvezményezettje, a váltóbirtokos köteles bemutatni annak esedékességekor a kötelezettnél. Váltóleszámítolás: A váltó alkalmas arra is, hogy a váltó birtokosa már az esedékesség előtt, pénzhez jusson az értékpapír alapján. Ehhez a váltót le kell számítolnia valamelyik banknál 5. Csekk: A csekkel történő fizetés lényege, hogy a vevő meghatározott alaki kellékekkel kiállít egy értékpapírt, amelyben felszólítja bankját, hogy a

kedvezményezettnek a vevő számlája terhére meghatározott összeget fizessen ki. A csekk pénzkövetelésről szóló olyan értékpapír, amely elsősorban fizetéstechnikai, készpénz kímélő szerepe miatt jelentős. A csekk alakja: 1. a csekk elnevezés az okirat szövegében, az okirat kiállításának nyelvén 2. határozott pénzösszeg fizetésére szóló feltétlen meghagyás 3. a címzett megnevezése 4. a fizetési hely megjelölése 5. a kiállítás helye, ideje 6. a kibocsátó aláírása. A csekk átruházása. A csekk kiállítható: o a kedvezményezett megnevezésével rendeleti záradékkal vagy anélkül, o a kedvezményezett megnevezésével és negatív rendeleti záradékkal, o a kedvezményezett megnevezése nélkül v. megnevezésével de bemutatási záradékkal A csekk beváltása: o ha a csekk a kibocsátás országában fizetendő, akkor a csekk kiállításának napjától számított 8 napon belül, o ha a csekket külföldön, de a kibocsátás

helyével azonos földrészen lévő országban kell fizetni, akkor 20 napon belül, o ha a csekket más kontinensen fizetik, mint ahol kibocsátották, akkor 70 napon belül kell bemutatni. A csekk kifizetésének módja szerint lehet: o készpénz-csekk, o elszámolási csekk; a címzett bank az összeget a kedvezményezett számláján való jóváírással teljesíti, o keresztezett csekk. 36 A pénz időértéke. + Annak mértéke, mennyivel értékel a befektető nagyobbra egy mai kifizetést vagy hozamot egy jövőbelinél. A jövőérték, a jelenérték és a speciális pénzáramok jelentősége. + A jövőérték kiszámításakor mindig valamilyen mai pénzösszeg későbbi időpontban esedékes értékét határozzuk meg, o Tehát, ha van valamennyi jelenben rendelkezésre álló pénzösszegünk (PV) és ismerjük a bank által ígért kamat mértékét, akkor meg tudjuk állapítani a pénzünk jövőértékét o FV= PV+kamat o A kamatot úgy tudjuk kiszámolni,

hogy a jelenértéket megszorozzuk a kamatlábbal: Kamat = PV * r o Tehát: FV = PV+(l+r) ahol FV=jövőbeni érték PV=jelenérték r = éves kamatláb 1 +r = kamattényező o A kamattényező azt fejezi ki, hogy egy kamatozási periódus alatt a jelenbeni pénz hányszorosára növekszik. Jelenérték számítás: a jövőben esedékes pénzek jelen időpontra vonatkozó értékének a meghatározását jelenti, o Kiszámítása: PV=FV/(1+r)n o 1 diszkonttényezőnek nevezzük. Azt fejezi ki, hogy a jelenérték hányszorosa valamely jövőbeni időpontban esedékes egységnyi pénzösszegnek. o A befektetések hozama ált, nem egy évben képződik, hanem több éven keresztül. Ezeket a pénzáramlásokat mind jelenértékre kell hozni. A pénzáramlások (C1, C2) együttes jelenértékét felírhatjuk: PV= C t ahol, Ct -1 évben esedékes pénzösszeg 1 = diszkonttényező t évben. (l+r)t Nettó jelenérték: úgy kapjuk meg, hogy a jelenértékből levonjuk a szükséges

ráfordítások értékét. o Kiszámítása: NPV= -C 0 + C1 (1+r) t C 0 = 0, időszak pénzáramlása. o Csak azoknál a beruházásoknál alkalmazható ahol NPV nagyobb, mint 0. o Több befektetési lehetőség esetén azt a beruházást kell választani, amelyiknek a nettó jelenértéke a legmagasabb. Speciális pénzáramlások: 1. Örökjáradék: olyan pénzáramlás, amelynek járadéktagjai azonos értékűek, és végtelen tagból áll, tehát nincsen lejáratuk, pl. lejárat nélküli kötvény, ami nem kamatot fizet, hanem lejárat nélkül azonos összegű járadékot, o Kiszámítása: PV=C r ahol C = fix összegű járadéktag r = kamatláb. - Előfordulhat hogy a járadéktagok nem azonosak, hanem állandó mértékben növekednek periódusonként. Jelenértékét a Gordon-modellel számoljuk ki; PV= C feltétele r nagyobb legyen g-nél, g az éves növekedési ütem r-g 2. Annuitás: évjáradék, nem más, mint meghatározott időponttól kezdődően, adott számú

éven keresztül esedékes állandó tagú járadék, pl. jelzáloghitel - Jelenértéke: PV= C* (1 1 ) r r(l+r)t A vezetői számvitel és költségelszámolás kapcsolata. + Vezetői számvitel: az a számvitel, amelynek fókuszában a vállalkozás vezetőinek (a menedzsernek) a tájékoztatása áll. 37 A vezetői számvitel rendeltetése A vállalkozás vezetői (menedzsere) számára nem elegendő csak a külső kapcsolatok megfigyelése és az arról kapott tájékoztatás. Nekik naprakész, folyamatos informálásra van szükségük a vállalkozás belső folyamatairól is. Számukra azért fontos ezen belső gazdasági események teljes körű megfigyelése, mivel beavatkozásra, befolyásolásra ebben a szakaszban van leginkább lehetőségük. Ebben a szakaszban történik meg ugyanis az erőforrások (anyag, munkaerő stb.) felhasználása A vállalkozás eredményessége szemszögéből egyáltalán nem közömbös, hogy az erőforrásokat az egyes termékek,

szolgaitatások között hogyan osztották meg, azokat milyen hatásfokkal használták fel. A vezetői számvitel jellemzői A vezetői számvitel belső folyamatokról nyújt tájékoztatást a vállalkozás vezetőinek. Nincsenek kötött szabályai, mélysége, módszerei a vállalkozás igényei szerint alakíthatók. A vezetői számvitel tehát a vezetői információs rendszer egyik fontos, nélkülözhetetlen része, de nem egyedüli eleme. A vezetői számvitel kiemelt feladata: A vezetői számvitel feladata a - vállalkozás tevékenységének - termelő vállalatnál a termelési folyamat - teljes körű megfigyelése, rögzítése. A vezetői számvitel rendszerét úgy kell kialakítani, hogy az jól illeszkedjen a pénzügyi számvitelhez. A pénzügyi számvitel ugyanis a termelés költségeit, ráfordításait figyeli, méri, de csak vállalkozási szinten. A vállalkozás vezetőinek azonban mélyebb szintű termék-, szolgáltatásféleségenkénti információkra

van szüksége Ezen információk birtokában megalapozottabb döntések meghozatalára lesznek képesek. Összegezve megállapítható, hogy a vállalkozás vezetői számára elemi érdek olyan információk birtokába jutni, amelyek a költségek, ráfordítások ésszerű, takarékos felhasználását segítik elő, illetve a fennálló veszteségforrások napvilágra hozását szolgálják. Az önköltség fogalma, tartalma. + Az önköltség a termék v. szolgáltatás meghatározott mennyiségének előállítására fordított eszközök pénzben kifejezett összege. Az önköltség tartalma: o közvetlen önköltség: ami egyértelműen hozzárendelhető a termék előállításához, o szűkített önköltség: közvetlen önköltség + üzemi általános költség o teljes önköltség: szűkített önköltség + központi irányítás általános költségei. o módosított önköltség; teljes önköltség + ráfordításokhoz pl.: kamat költség A költségtervezés

módszerei. + Alapvető cél olyan költségtervek összeállítása, amelyek megfelelő alapot biztosítanak: o a költségekkel való gazdálkodáshoz, o a költség és önköltség csökkentés irányításához, o a költség és önköltség alakulásának ellenőrzéséhez, elemzéséhez és o a gazdasági döntések meghozatalához. A költség gazdálkodás sikeres megvalósításához a következő költségterveket célszerű összeállítani: 1. Költségnemek szerinti terv: A költségek költségnemenkénti tervét tekinthetjük termelési költségvetésnek is, amelyben egy termelési időszak termelési költségeit tervezzük meg legalább a számviteli tv. 2sz mellékletében szereplő költségnemek szerint - A vállalkozásnak arra kell törekednie, hogy az ajánlott számlakeretben előirt költségnemi tagolásnál mélyebb, - a vállalati gazdálkodás ellenőrzését jól szolgáló tagolásban állítsák össze ezt a tervet. - A költségnemek szerinti

költségtervnek alapul kell szolgálnia: 38 o a különböző gazdálkodási tervekben előirányzott felhasználások o az eredmény terv helyességének ellenőréhez, o a bázishoz mért abszolút és relatív eltérések megállapításához, o költségszerkezet változásának vizsgálatához, o tényleges és tervezett költségek összehasonlításához, ellenőrzéséhez, elemzéséhez. 2, Költséghelyenkénti költségterv: legfőbb célja, hogy segítse elő:. o a vállalaton belüli szervezeti egységeknél a gazdálkodási fegyelmet o az eszközök felhasználásokért való nagyobb felelősségérzetet, o a költségek címzett jellegű csökkentését, és ezért a differenciált anyagi érdekeltség biztosítását, o a megfelelő költséginformáció szolgáltatását. o az árvetési-, a terv- kalkulációk pontosabbá tételét, o a költséghelyek fedezeti összegének számítását, árpolitikájának kialakítását, - Alaptételként fogadhatjuk el, hogy

a költségekkel gazdálkodni ott kell, ahol azok felmerültek: ez pedig a költséghely, ezért is fontos költséghelyi költségtervek jól megalapozott, kellő részletezettségű elkészítése a költséghelyen felmerülő közvetlen és közvetett költségekre egyaránt. - Az egyes költséghelyek költségeit célszerű költségfunkciók szerint is megtervezni. 3. A költség- és önköltség csökkentésének terve: - A terv elkészítésének célja: o feltárni, és felszámolásra előirányozni a vállalatnál lévő veszteségforrásokat, o mozgósítani tartalékokat, o kikényszeríteni a költségcsökkentési feladatok előírásával is a műszaki fejlesztést, a termelést és egyéb munkákat végző dolgozókból a termék gazdaságosabb előállítását, a takarékosabb gazdálkodást. o megalapozottabbá tenni a többi költségtervet és az eredménytervet. - A tervben meg kell határozni, hogy kinek, milyen forrásból és milyen intézkedésekkel kell a

költség-, és önköltség csökkentését elérni. - A költség- és önköltség csökkentését a gazdálkodás minden területére ki kell terjeszteni és minden dolgozó feladatává kell tenni. - A csökkentés eredményes csak úgy lehet, ha azt: o már a gyártmány, a gyártás fejlesztésénél elkezdjük. o az üzem munkaszervezésénél, a termelés anyagi- műszaki előkészítésénél folytatjuk és o az elszámolási (ügyviteli) folyamatokra is kiterjesztjük. - Ehhez az egyes gazdálkodási tevékenységekre kidolgozott olyan sajátos stratégiai szemlélet szükséges, amely minden forintnyi költség megtakarítást fontosnak és szükségesnek tart. 4. Költségviselők költségterve: - A költségek költségviselőnkénti tervezése során gyártási ágra, gyártmánycsoportokra, gyártmányokra kalkulációs tételenkénti bontásban célszerű előirányozni a tervezett befejezett termelés önköltségét, alapot teremtve ezzel a termékek tervezett

önköltségének megállapításához, továbbá az önálló elszámoló egységek termelési értékének megállapításához - A költségek tervezése végezhető: o felhasználási költségnormák és normatívák, költség változási tényezők alapján, o fedezeti költségszámítás alapján, o az értékelemzés módszerével o egyéb módszerekkel Az önköltségszámítási szabályzat összeállítása. + A Szt. előírja, hogy a számviteli politika keretében el kell készíteni az önköltség számítás rendjére vonatkozó belső szabályzatot, mivel a saját termelésű készletet a Szt. szerinti előállítási költségen, ill utókalkuláció v. norma szerinti közvetlen önköltségen kell értékelni - Az önköltség számítási szabályzat készítése alól csak az a vállalkozó mentesül, aki: o egyszeres könyvvitelt vezet, vagy o egyszerűsített éves beszámolót készít, továbbá az, amelyik 39 o nem az utókalkuláció módszerével

köteles a saját termelésű készletek közvetlen önköltségét meghatározni. o az éves beszámolót készítő vállalkozások közül az a vállalkozás, ahol: - az értékesítésnek az eladott áruk beszerzési értékével, az alvállalkozói teljesítmények értékével csökkentett nettó árbevétele valamely évben az egymilliárd forintot nem haladja meg, vagy a költségnemek szerinti költségek együttes összege az ötszázmillió forintot nem haladja meg. - Elvárás, hogy az önköltségszámítás szolgáltasson adatokat: o saját termelésű készletek mérlegértékének megállapításához. o a tervezéshez, gazdaságossági számításokhoz, o az árak képzéséhez, o a költség és önköltség alakulás megfigyeléséhez valamint az áralakulás belső ellenőrzéséhez. - Az önköltség számítás tárgyát kalkulációs egységnek nevezzük, amelynek mindig valamilyen mérőszáma van, - Az önköltség számítás irányulhat: a.) Termékre: - A

termékkalkuláció tárgya lehet o sorozatgyártás esetén a termékek meghatározott menny-e. o termékcsoport: azonos gyártási ághoz tartozó olyan termékeket állítanak elő, amelyek erőforrásigénye, gyártási technológiája közel azonos, végtermékként azonban eltérőek egymástól Az önköltség számítás keretében műszaki-gazdasági számításokkal alátámasztott, számításokkal kialakított arányszámokkal kell a termékcsoport költségeit az egyes termékek között szétosztani. o szolgáltatás o A teljes technológiai folyamat lehet az önköltségszámítás tárgya akkor, ha a terméket a gyártási technológia alapján egymáshoz szorosan kapcsolódó technológiai fázisok sorozatában állítják elő. A termék csak az előre meghatározott fázisok végén piacképes, vagy a zárt technológiai lánc miatt nem vehető félkész állapotban készletre. A végtermék összköltségét az egyes fázisok kalkulációiból állítják össze, o

rendelés, amikor egyedi megrendelés jelenti a kalkulációs egységet. A költségek gyűjtése az egyedi egységre történik, o termelési egység pl. vetésterület o Minden termék/szolgáltatás egység költségének tervezése v. elszámolása során csak olyan költségek vehetők figyelembe, amelyek a termék előállításával ok-okozati összefüggésben állnak, o Csak a műszakilag gazdaságilag indokolt, részletes számításokkal alátámasztott, bizonylatok költségek számolhatók el. Helyesen kell megválasztani a költségfelosztás vetítési alapját, o Ugyanakkor minden költséget egyszer kell elszámolni, a költség elszámolásának teljes körűnek kell lennie, o Az azonos jellegű ráfordításokat minden időszakban azonos módon kell elszámolni, tehát a kalkulációs tételek felépítését és tartalmát csak indokolt esetben célszerű változtatni, mivel ennek betartása nélkül az érdemi elemzés lehetősége elvész. - Az önköltség

számítási szabályzatban az ágazati sajátosságoknak megfelelően a következőket kell egyértelműen rögzíteni: o Meg kell határozni az önköltségszámítás alapfogalmait. o Ki kell alakítani a költségelszámolás rendjét. o Meg kell határozni a költségelszámolás és kalkuláció folyamatában résztvevő egységek feladatait, a feladatok elvégzéséért felelősöket. o Ki kell jelölni a kalkuláció tárgyait a kalkulációs egységeket o Meg kell határozni a különböző kalkulációk sémáját a kalkulációs tételek tartalmát költségtényezőit tagolását, valamint az egyes költségtényezők tartalmát. o Ki kell jelölni a kalkulációs időszakot, o A váll, műszaki technológiai adottságai alapján a költségszámítás szempontjából csoportosítani kell a vállalkozás fő és segédüzemeit. Ezek alapján szabályozni kell a költségelszámolás folyamatát és a költségfelosztás módját. o Szabályozni kell a közvetlen és

közvetett költségek utalványozásának és elszámolásának, valamint 40 ellenőrzésének rendjét. Különös gondot kell fordítani a bizonylati rend és a bizonylat feldolgozásának szabályozására, o Meg kell határozni az alkalmazott vetítési alapokat és azok gyűjtésének módját, az alkalmazott munkaszám módszereket, és azok rendszerét. o Meg kell határozni a költség elszámolás és az utókalkuláció egyeztetésének módját, gyakoriságát, o Az árképzés és árellenőrzés érdekében ki kell dolgozni az önköltség elemzés módszerét, o Ki kell alakítani a költségbeszámoló rendszerét, valamint a vezetői beavatkozás szintiét és lehetséges módját. 41 4. Tétel Az innováció fogalma, megvalósulási formái, szerepe a vállalkozások tevékenységében. + Schumpeter - aki az innováció fogalmát a közgazdaságtanba bevezette - az innováció lényegét úgy fogalmazta meg, hogy az a termelési tényezők új

kombinációját jelenti. Schumpeter az innováció alábbi alapeseteit különböztette meg: - új, a fogyasztók körében még nem ismert javak, vagy új minőségű javak előállítása, - új, az adott szakágazatban gyakorlatilag még ismeretlen termelési eljárás bevezetése, amelynek azonban nem kell új tudományos felfedezésen alapulnia, - új piaci elhelyezési lehetőség megnyitása, ahol az adott ország szakágazata még nem volt jelen, - nyersanyagok vagy félkész áruk új beszerzési forrásainak megnyitása függetlenül attól, hogy ez a beszerzési forrás korábban is létezett, csupán nem tartották megfelelőnek, vagy most kellett kialakítani, - új szervezet létrehozása vagy megszüntetése. A közgazdasági szakirodalomban az innovációt esetenként még szélesebben értelmezik. E felfogás szerint az innováció nem más, mint a fogyasztói igények kielégítésének új, a korábbinál magasabb minőségű módja. Az innováció alapvető

tulajdonsága az újdonság. Létezik olyan felfogás, hogy az innováció lényege a folyamatos, agymással összhangban lévő fejlesztési akciók végrehajtása, a kis innovációs lépesek sorozata. Más felfogás szerint innovációra csak akkor kerül sor, ha a vállalkozás valamely területén átfogó, stratégiai jelentőségű újdonság születik. A versenyképességre törekvő vállalkozás tevékenységének szerves része a folyamatos megújulás, amely gyakran kisebb újdonságok felismerését és gyakorlati megvalósulását jelenti. A piaci vezető szerepre törekvő vállalkozások fejlődésében rendszeresen szükség van ilyen jelentősebb újdonságokra. Az innováció központi szerepet játszik a vállalkozások működésében és fejlődésében. Mivel a vállalat alapvető célja a fogyasztói igények nyereséges kielégítése, egész működésében és fejlődésében a fogyasztói igények változásaihoz kell alkalmazkodnia, folyamatosan fel kell

készülnie az új fogyasztói igények kielégítésére. A piacon azonban minden vállalkozásnak ilyen szándékai vannak; a versenytársak is azt akarják elérni, hogy a fogyasztó őket válassza. Amennyiben egy vállalkozás meg akarja valósítani alapvető céljait, arra kell törekednie, hogy a többieknél hatékonyabban legyen képes a vevők igényeit kielégíteni, vagy olyan igényeket kell támasztania a potenciális vevőkben, amit éppen az ő termékei tudnak kielégíteni. Az innováció, akár kisebb újdonság, akár nagyobb jelentőségű fejlesztés, napjainkban már többnyire nem egyszerű véletlen, vagy egyéni ötlet eredménye. A jelentősebb vállalatoknál tudatosan foglalkoznak az innováció megteremtésének feltételeivel és megvalósításával. Ily módon gondoskodhat a vállalat arról, hogy működésében rendszeresen megjelenjenek az innovációs teljesítmények, amelyek piaci szereplésének lehetőségeit és feltételeit javíthatják. Az

innovációs lánc elemei. + Innováció: folyamatos megújulás, fejlesztés, fontos a versenyképesség szempontjából. Vállalkozás innovációs politikája lehet: önálló (önálló kutatási és fejlesztési tevékenység folytatása, innovációs stratégiája van), követő (mások kutatási és fejlesztési eredményeit akarják transzformálni a magukénak), leszakadó (tudatában vannak a fejlesztésnek, de nem tudnak fejleszteni, a versenyben nekik van a legkevesebb esélyük) Innováció öt alapesete: 1. A fogyasztó körében még nem ismert új javak vagy új minőség 2. Új termék vagy kereskedelmi eljárás 3. Új piac meghódítása meglévő termékekhez 4. Nyersanyagok, félkész termékek új beszerzési lehetősége 42 5. Új szervezet kialakítása Innovációs lánc: alapkutatás – alkalmazott kutatás, kísérleti fejlesztés – műszaki fejlesztés – termelés – feldolgozás – forgalmazás és értékesítés (ez az egész folyamat a piacon

dől el) Alapkutatás: elméleti és kísérleti munka, melynek elsődleges célja új ismeretek szerzése, a jelenségek alapvető lényegéről és a megfigyelhető tényekről, konkrét alkalmazási vagy felhasználási célkitűzés nélkül. Alkalmazott kutatás: az alapkutatás eredménye, konkrét gyakorlati cél érdekében végzett eredeti vizsgálat és/ vagy ismeretszerzés. Kísérleti fejlesztés: a kutatásból és a gyakorlati tapasztalatokból nyert, már létező tudásra támaszkodó rendszeres munka, melynek célja új anyagok, termékek, szerkezetek létrehozása; új eljárások, rendszerek és szolgáltatások bevezetése; a már létrehozott/bevezetett eljárások, rendszerek lényeges javítása Innovációs kör: Innováció alapjai: Műszaki: radikálisan új termék kifejlesztése, mely új piacokat hoz létre; innovatív vállalatok utánzása; máshol kifejlesztett technológiák adaptálása; meglévő technológiák, gyártási módszerek fejlesztése

Gazdasági: termékinnováció (a termelésből kivont termékek helyettesítése; a termékszerkezet bővítése gyártási profilon belül vagy kívül; piaci részesedés megtartása; új piacok megnyitása belföldön vagy külföldön), eljárás innováció (a termelés rugalmasságának javítása; termelési költség csökkentése: bérhányad csökkentéssel, anyagfelhasználás csökkentéssel, energiafelhasználás csökkentéssel, selejtarány csökkentéssel, tervezési költségek csökkentésével; munkafeltételek javítása; környezetkárosítás csökkentése) Innovációs gondolatok forrásai: - belső (felső vezetés; vállalati kutatás és fejlesztés; marketing; termelés; vállalati ösztönző; speciális alkalmazottak; technológia fejlődés belső követése), - külső (az innovációt támogató állami programok; kormányszerződések; vásárok, kialakítások, szakmai találkozók; gépekben megtestesült technológia megszerzése; továbbképző

tanfolyamok; együttműködés: vevőkkel, beszállítókkal, külső szakértőkkel, más vállalatokkal, egyetemekkel, kutató intézetekkel; tudományos irodalom; szabadalmak; versenytársak vállalati kiadványai; törvények, szabályok, előírások) Az innovációt gátló, akadályozó tényezők: Gazdasági: túl nagy kockázat, forráshiány, magas innovációs költségek, túl hosszú megtérülés Innovációs adottságok: kevés a kutatás és a fejlesztés, gyenge és rossz a saját kutatás és fejlesztés, szakképzetlen munkaerő, információ hiány, ellenállás az újjal és a változással szemben, nehéz az innovációs költségeket kézben tartani, nehezen vehetők igénybe külső szolgáltatások, elégtelen együttműködési lehetőségek. Egyéb okok: az innováció nem része a vállalati stratégiának, a technológiai lehetőségek hiányoznak, túl könnyű lemásolni az innovációt, hiányzik a vevői fogékonyság, bizonytalan az innováció

minősége, törvények, szabályok, szabványok, előírások, adórendszer. A pénz- és tőkepiaci ügyletek típusai, fajtái és jellemzői. + A pénzügyi piacok fogalom magában foglalja a pénzügyi eszközök teljes forgalmát lebonyolító piacok összességét. Azokat a pénzügyi piacokat, amelyeken a pénzügyi eszközök rövid lejáratra cserélnek 43 gazdát, pénzpiacoknak, amelyeken pedig hosszabb lejáratra, tőkepiacoknak nevezzük. A pénzpiacok főbb jellemzői: - a pénzpiacokon azok az egyének és intézmények találkozhatnak, akik, vagy amelyek átmenetileg felesleges pénzösszegekkel rendelkeznek, - a pénzpiacok elsősorban az üzleti szféra és a kormányzat számára biztosítják, hogy folyamatos likviditásukat fenntarthassák, - a pénzpiacok alapvető funkciója a cégek forgótőke szükségletének finanszírozására, ill. a költségvetés folyó bevételei és kiadásai közötti szinkronhiány áthidalása, - a pénzpiacokon megjelenő

kölcsönök és értékpapírok általában nagy összegűek, ezért a pénzpiacokat gyakran nevezik „nagybani piacoknak” is. A tőkepiacok főbb jellemzői: - a tőkepiacok a vállalkozások, a költségvetés és a háztartások hosszú lejáratú befektetéseinek finanszírozását teszik lehetővé. - a tőkepiacokon a kis töredék megtakarításoktól a hatalmas összegekig bármilyen nagyságú pénzek adás-vétel tárgyát képezhetik. A tőkepiacokon tehát nagybani és kicsinybeni kereskedelem egyaránt zajlik. A pénzügyi piacokon fellelhető értékpapírok különböznek egymástól: - névértékben, - lejáratban, - likviditásban, - kockázatban. Közvetlen finanszírozás: A megtakarító és a megtakarítás iránt igényt támasztó igényei megfelelnek egymásnak, találkozásukat csak gyorsítani, és biztonságosabbá tenni szükséges. Közvetett finanszírozás: A megtakarításokat egy közbenső intézménynek össze kell gyűjtenie és

nagyságrendjében, lejáratában, kockázatában és likviditásában átalakítva kell továbbadni a megtakarítás végső felhasználójának. A pénzpiacon a pénzek cseréje az alábbi közvetítő szerepet betöltő eszközök segítségével bonyolódik: - rövid lejáratú betétek és hitelek, - rövid lejáratú állami értékpapírok, - váltók, - egyéb rövid lejáratú értékpapírok. A tőkepiacok eszköztárába a következő eszközök tartoznak: - hosszú lejáratú hitelek és betétek, - kötvények, - részvények, - záloglevelek, - egyéb hosszú lejáratú értékpapírok. A nemzetközi pénzügyi piacot europiacnak, ezen belül a nemzetközi pénzpiacot eurodollár piacnak, a nemzetközi tőkepiacot pedig eurokötvény piacnak szokták nevezni. A pénzügyi piac fogalma, az egyes piacok funkciói és pénzügyi eszközei. + A pénzügyi piacok fogalom magában foglalja a pénzügyi eszközök teljes forgalmát lebonyolító piacok összességét. Azokat a

pénzügyi piacokat, amelyeken a pénzügyi eszközök rövid lejáratra cserélnek gazdát, pénzpiacoknak, amelyeken pedig hosszabb lejáratra, tőkepiacoknak nevezzük. A pénzügyi piacok egyéb csoportosítása: - nyílt és zárt piacok: A nyílt piacokon a pénzügyi eszközök nyilvános kibocsátás keretében kerülnek forgalomba. A zárt piacokon ezzel szemben a kibocsátások csak egy kiválasztott befektetői kört 44 érintenek. A jelenleg hatályos jogi szabályozás szerint akkor beszélünk, nyílt kibocsátásról, ha a kibocsátással megcélzott befektetők száma meghaladja a 35-öt. - elsődleges és másodlagos piacok: A elsődleges piacokon a pénzügyi eszközök kibocsátása, első értékesítése történik, vagyis ezen a piacon gyakorlatilag új értékpapírok kerülnek forgalomba. Ezzel szemben a másodlagos piac a már korábban kibocsátott értékpapírok forgalmazását jelenti. A másodlagos piac főbb funkciói: megteremti a befektetések

likviditását, összehangolja a különböző lejáratú megtakarításokat és pénzigényeket, információkat szolgáltat a befektetőknek, és a kibocsátóknak. - azonnali és határidős piacok: Az azonnali piacokon kötött szerződések azonnali teljesítésre vonatkoznak. A határidős piacokon ezzel szemben a jelenben kötött adásvételi szerződésben valamilyen jövőbeni időpontban teljesítendő szállításban állapodnak meg. Az értékpapírok fogalma, fajtái. + Jogi közelítésmód szerint az értékpapír, a törvény által ilyennek minősített, meghatározott alakszerűséghez kötött okirat, amely a benne foglalt jogosultságot kizárólagos erővel testesíti meg: a jogosultság tehát úgy áll fenn, ahogyan azt az értékpapírba foglalták, az értékpapír révén bizonyítható és érvényesíthető. Közgazdasági közelítésmód szerint az értékpapír, jogszabályban meghatározott módon és alakszerűséggel, sorozatban kibocsátott okirat,

vagy számlán megjelenő összeg, ill. elektronikus jel, amely a kibocsátója és birtokosa közötti - hitelezési vagy tagsági - jogviszonyból eredő jogokat és kötelezettségeket átruházhatóan testesíti meg. Az értékpapírok a pénzügyi piac eszközei, jól használhatók a szabad pénzeszközöknek a gazdaság jövedelmező területeire való átcsoportosítására, valamint a gazdaság szereplői között az áru- és kereskedelmi hitelezés biztonságos és szabályozott lebonyolítására. Az értékpapír vásárlók jelenbeli pénzükért jövőbeni pénzt, azaz az értékpapír által pénzígéretet kapnak, ezért szokás az értékpapírokat röviden, egyszerűen jövőbeni pénznek nevezni. Az értékpapírok csoportosítása: 1.) Az értékpapírban foglalt vagyonjog szerint: a.) hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok, vagyis kamatozó papírok Hitelviszonyt testesítenek meg. Kibocsátójuk (az adós) meghatározott pénzösszegnek a rendelkezésre

bocsátását elismerve arra kötelezi magát, hogy a pénz összegét, valamint a kamatozó értékpapír meghatározott kamatát vagy más hozamát és az általa esetleg vállalt egyéb szolgáltatásokat az értékpapír birtokosának a megjelölt időben és módon megfizeti, ill. teljesíti, (pl: záloglevél, kötvény, kincstárjegy, letéti jegy) b.) tagsági jogokat megtestesítő értékpapírok, amelyeknek kibocsátója meghatározott pénzösszeg, ill. pénzben meghatározott nem pénzbeli vagyoni érték tulajdonába, vagy használatába vételét elismerve arra kötelezi magát, hogy az értékpapír tulajdonosának meghatározott vagyoni és egyéb jogokat biztosít, (pl: részvény, részjegy) c.) valamely áruval kapcsolatos jogot megtestesítő értékpapírok, amelyeket a dologra, árura szóló tulajdonjogról állítanak ki. (pl: hajóraklevél, közraktárjegy) 2.) Az értékpapírban foglalt jog szerint egy másfajta felosztás: a.) árukövetelést

megtestesítő értékpapírok, melyek áru tulajdonjogát testesítik meg (pl: hajóraklevél, közraktárjegy), b.) pénzkövetelést megtestesítő értékpapírok, amelyek valamely pénzösszeg követelésére jogosítanak. A pénzkövetelés jellege alapján megkülönböztetünk: névérték követelését megtestesítő értékpapírokat (pl.: csekk, váltó, zéró kupon kötvény, diszkont kincstárjegy, diszkont letéti jegy) névérték plusz kamat követelését megtestesítő értékpapírokat, melyeket szokáskamatozó papíroknak is nevezni, (pl.: kötvény, kamatozó kincstárjegy, normál típusú letéti jegy, vagy a záloglevél) jövedelem követelését megtestesítő értékpapírokat, melyeket szokás osztalék típusú értékpapíroknak is nevezni, ezen papírok végleges átadást képviselnek, (pl.: részvény, részjegy, vagyonjegy) 3.) Az értékpapírok hozama szerint: a.) formailag nem kamatozó (pl: váltó, csekk, diszkont kincstárjegy, zéró kupon

kötvény, diszkont letéti jegy), 45 b.) fix kamatozású (pl: kötvény klasszikus formája), c.) változó hozamú, ún osztalékpapírok (pl: részvény, részjegy), d.) átmeneti formák (pl: változó kamatozású és az átváltható kötvény) 4.) Az értékpapírok lejárata szerint a.) rövid - egy évnél nem hosszabb - lejáratúak (pl: csekk, váltó, kincstárjegy), b.) középlejáratúak, amelyek futamideje általában 1-5 év (pl: kötvény, letéti jegy), c.) hosszú lejáratúak, amelyek általában 5 évnél hosszabb futamidejűek (pl: 5 évnél lejáratú kötvény, záloglevél), d.) lejárat nélküliek (pl: részvény, örökjáradék-kötvény) hosszabb 5.) Az értékpapírok forgalomképessége, azaz az átruházás lehetősége szerint: a.) bemutatóra szólóak (pl: kötvények és részvények nagy része), b.) névreszóló, ún rektapapírok, c.) rendeletre szóló értékpapírok (pl: váltó, csekk, névre szóló részvény) 6.) Értékpapírok

tulajdonosai alapján: a.) közforgalomra szánt (pl: kincstárjegy, kötvények nagy része), b.) csak a lakosság vagy csak a gazdálkodó szervezetek által vásárolhatóak (ilyenek voltak az ún lakossági kötvények, ill. vállalati kötvények 1987-ig, ezt követően egységessé vált a kötvénypiac) 7.) A forgalmazás területi felosztása alapján: a.) belföldi forgalomra szánt, b.) nemzetközi forgalomra szánt külföldi kötvény, amely egy másik országban, a forgalmazó ország pénznemében kibocsátott kötvény eurokötvény, amelyet egy másik országban, de harmadik ország valutájában bocsátanak ki. 8.) A forgalom koncentráltsága szempontjából: a.) tőzsdei kereskedés tárgyát képező értékpapírok tőzsdén jegyzett ("A" kategóriájú) tőzsdén forgalmazott, de nem jegyzett ("B" kategóriájú), b.) tőzsdén nem jegyzett papírok (magánkibocsátások) 9.) Az értékpapírok kibocsátója szerint: a.) állampapírok állami

költségvetés által kibocsátott papírok (pl: kincstárjegy, államkötvény) állam központi szervei által kibocsátott papírok (főként kötvények) helyi önkormányzatok által kibocsátott papírok (pl.: községi kötvények), b.) pénzintézetek által kibocsátott kötelezvények (pl: letéti jegy), c.) társaságok, gazdálkodó szervek által kibocsátott értékpapírok (pl: részvény, vállalati kötvény). 10.) Funkciójuk, ill gazdaságban betöltött szerepük szerint: a.) a pénzt annak forgalmi- és fizetőeszköz szerepében helyettesítő értékpapírok (pl: csekk, váltó), b.) vagyongyűjtést és vagyonelosztási szolgáló papírok (pl: kötvény, részvény) A letéti jegy A letéti jegy (bankbetéti igazolás, betétjegy) olyan bemutatóra vagy névre szóló értékpapír, amelyben a pénzintézet arra kötelezi magát, hogy az abban megjelölt pénzösszeget, ill. annak kamatát a letéti jegy mindenkori tulajdonosának a megjelölt időben és

módon megfizeti. Olyan középlejáratú pénzpapír, amely kölcsönügyletet foglal magába. Olyan értékpapír, amelyet a pénzintézetek bocsátanak ki forrásaik bővítésére. A kölcsönügylet adósa tehát kizárólag pénzintézet lehet, hitelezője pedig a letéti jegy mindenkori tulajdonosa. Forgalomképes Lejárata piaconként változó, általában a befektető likviditási igényétől függ. Hazánkban a futamideje maximum három év lehet, a vonatkozó rendelkezések értelmében a letéti jegy beváltását a kibocsátástól számított 1 éven túl meg kell kezdeni és 3 éven belül be kell fejezni. A kamat mértékét a kibocsátó határozza meg. A letéti jegy, mint okirat igen szigorú tartalmi és formai szabályok alá esik. Eszerint a letéti jegyen fel kell tüntetni az alábbiakat: 46 • a kibocsátó megnevezése • a letéti jegy típusa (bemutatóra vagy névre szóló) • névre szóló letéti jegy esetében az értékpapír tulajdonosának

megnevezése • a névértéket és sorszámot • kamat- és beváltási feltételeket • kiállítás helyét és napját • a kibocsátó aláírását A letéti jegyen alapuló követelés, a beváltásra előírt lejáratát követő 10 év alatt évül el. A kincstári egy A kincstárjegy az állam (kincstár, állami költségvetés) által kibocsátott, hitelviszonyt megtestesítő értékpapír. Rövid lejáratú, futamideje max 1 év lehet A kincstárjegy bemutatóra szóló, átruházható, fix kamatozású értékpapír. A pénzkövetelést megtestesítő papírok csoportjába tartozik. A kincstárjegyben az állam, adósságának elismerésével, tőketörlesztést és kamatfizetést vállal. Formailag ez kétféle módon történhet A pénzígéret formája, a fizetés technikája alapján két féle típusát különböztetjük meg: • kamatozó kincstárjegy: melyben az állam a névérték és az arra vonatkoztatott, előre meghatározott kamat fizetését ígéri

az értékpapírban megjelölt időpontban. • diszkont kincstárjegy: melyet az állam névérték alatti (diszkont) áron bocsát ki, s a papírban megjelölt időpontban a névérték (amely várhatóan a vételár kamattal felnövekedett összege) fizeti a kincstárjegy tulajdonosának. A kincstárjegyben foglalt követelés nem évül el. A kincstárjegy rövid futamidejéből következően, főleg a költségvetés likviditási problémáinak megoldására szolgál és nem feltétlen az éves költségvetési deficit finanszírozására. A gazdaságban már kintlévő, valamelyik gazdasági szereplő kezében lévő megtakarítást vonja el, s használja fel állami célra. Ez a fajta deficitfinanszírozás nem jár új pénz teremtésével, azaz nem indukál inflációt A kincstárjegy amellett, hogy az állami költségvetés hiteleszköze, a befektetők számára biztonságos megtakarítási forma. Megjelenésével színesedett a megtakarítási paletta Biztonságos, likvid

befektetésnek minősül. Az állam, mint kibocsátó, garanciát jelent a visszafizetésre, így visszafizetési kockázatról nem beszélhetünk. Rövid futamideje miatt a piaci kamatlábak változásából eredő kockázat is elenyésző. A kincstárjegy jelentős szerepet tölt be a pénzügyi szabályozásban, azaz a monetáris szabályozás egyik eszköze. Az állami gazdaságpolitika szerves részeként az MNB a kincstárjegy segítségével az ún. nyíltpiaci műveletekkel jelentős hatást képes gyakorolni az üzleti bankok hitelnyújtó (azaz pénzteremtő) képességére. A kincstárjegynek tartalmazni kell: • a kibocsátáshoz szükséges felhatalmazást • a kincstárjegy elnevezését és kibocsátásának célját • a kincstárjegy típusának megjelölését • a kincstárjegy névértékét és sorszámát • a kibocsátónak és képviselőjének megnevezését • a kamat és beváltási feltételeket • a kincstárjegy összegének visszafizetését, és a

kamat megfizetését biztosító esetleges kikötéseket • a kincstárjegy kiállításának helyét és napját • a kibocsátó aláírását 47 A befektetési jegy A befektetési jegy törvényben meghatározott módon és alakszerűséggel az alapkezelő által sorozatban kibocsátott, vagyoni és egyéb jogokat biztosító, átruházható értékpapír, amelyben a kibocsátó meghatározott pénzösszegnek a rendelkezésre bocsátását elismerve arra kötelezi magát, hogy azt, a befektetési jegy tulajdonosa érdekében befektetési alap kialakítására, ill. az abban való elhelyezésre fordítja, és az így létrehozott befektetési alapot a befektetők általános megbízásából kezeli. A befektetési jegy részesedést megtestesítő, forgalomképes értékpapír Olyan tagsági jogokat megtestesítő értékpapír, amelynek tulajdonosa korlátozott tulajdonosi jogokat szerez, ugyanis kizárólag a hozamra és a likvidációs ellenértékre jogosult, az alap

működésébe nem szólhat bele. A befektetési jegy tulajdonosai, a befektetési alap tőkéjének tulajdonosai, akik ebből a közös tulajdonból befektetési jegyeik értékének az alap értékéhez viszonyított arányában részesednek. A befektető hozama tehát a befektetési alap működtetésének eredményességétől, az alap befektetéseinek sikerességétől függ. Befektetési jegyet kizárólag befektetési alapkezelő társaság bocsáthat ki, nyilvános, vagy zárt jegyzés útján. A befektetési jegy nyilvános forgalomba hozatalának feltétele, hogy az alapkezelő megfelelő tájékoztatót tegyen közzé. A befektetési jegy kötelező tartalmi kellékei a következők: • az alapkezelő és a letétkezelő társaság cégneve és székhelye • a befektetési alap megnevezése és időtartama • annak megjelölése, hogy a befektetési alap nyílt vagy zárt végű • a befektetési jegy névértéke, kódja, sorszáma • annak megjelölése, hogy a

befektetési jegy bemutatóra szóló, vagy névre szóló • névre szóló befektetési jegy esetén a tulajdonos neve • a tulajdonos, 111. a birtokos befektetési jegyhez fűződő, a befektetési alap kezelési szabályzatában meghatározott jogai • a kibocsátás időpontja • a kezelő társaság cégszerű aláírása A jelzáloglevél A jelzáloglevelet kizárólag jelzálog hitelintézetek bocsáthatják ki. Jelzálog-hitelintézet pénzkölcsönt nyújt Magyarország területén lévő ingatlanon alapított jelzálogjog fedezete mellett, melyhez forrásait jelzáloglevél kibocsátásával gyűjti. A jelzáloglevél bemutatóra vagy névre szóló, sorozatban kibocsátott, átruházható értékpapír, amely nyomdailag előállított vagy dematerizált formában jelenhet meg a piacon. A jelzáloglevelekre alapvetően a kötvényre és az értékpapírok kibocsátására vonatkozó általános szabályok érvényesek, a következő sajátos eltérésekkel. A

jelzálogleveleknek is szigorú alaki kellékei vannak, minden esetben tartalmaznia kell: • a jelzáloglevél elnevezést • a kibocsátó megnevezését és cégszerű aláírását • a jelzáloglevél típusának megjelölését (bemutatóra vagy névre szóló) • névre szóló jelzáloglevél esetén a jelzáloglevél tulajdonosának megnevezését • a jelzáloglevél sorozatának betűjelét, a jelzáloglevél kódját, sorszámát • a jelzáloglevél névértékét • a kamat mértékét, a kamatszámítás módját • változó kamatozás esetén: az induló kamatláb mértékét, a kamatláb változtatásának elveit, a kamat számításának módját • a jelzáloglevél lejáratát • a kamatfizetés és a beváltás (törlesztés) időpontjait és mértékét • az átruházásra vonatkozó esetleges korlátozást • a kibocsátott sorozat össznévértékét • a jelzáloglevél kibocsátásának helyét és idejét • a vagyonellenőr igazolását az

előírás szerinti fedezet meglétéről és annak fedezet nyilvántartásba történt bejegyzéséről 48 A fedezetnek két formája van: a rendes fedezet és a pótfedezet. A rendes fedezet a jelzáloghitelből eredő tőkekövetelésből és annak a szerződésbe foglalt kamataiból áll. A pótfedezet ezt kiegészítendő a kibocsátó likvid eszközeit, számlán lévő pénzköveteléseit, állami vagy állam által garantált értékpapírjait tartalmazza. A fedezet mindenkor rendelkezésre állásának és a vagyon nyilvántartási bejegyzések biztosításának érdekében, a jelzáloglevél kibocsátója köteles vagyonellenőrt megbízni. A pénztárjegy A pénztárjegy az állampapírok egy tipikus formája. Az állampapírok azok az értékpapírok, melyeket az állam (kincstár, állami költségvetés) az állam adósságának a fedezésére bocsát ki, és az adósság tényét azt megtestesítő értékpapírba foglalja. Az állami pénztárjegy az állam

átmeneti pénzhiányának fedezésére kibocsátott, a visszaváltás napjáig kamatozó értékpapír. Egy évnél hosszabb lejáratú nem lehet, de az állam ezeknél a papíroknál fenntartja a jogot arra, hogy lejárat előtt, meghatározott felmondás közlésével a kibocsátott pénztárjegyeket visszaváltsa. Ilyen pénztárjegyeket (pénztárutalványt), betétkönyvet pénzintézetek is forgalomba hoztak átmeneti pénzhiányaik fedezésére. Az immateriális javak fogalma, csoportjai. + Azokat a nem anyagi javakat soroljuk az immateriális javak közé, amelyek közvetlenül és tartósan szolgálják a gazdálkodó tevékenységét, forgalomképesek és általában vagyoni jogokat testesítenek meg. Immateriális javak többségében vásárlás útján, apportként (a társasági szerződésben meghatározott értékben), vagy saját előállítással (pl. kísérleti fejlesztés) kerülhetnek be a nyilvántartásba. Az immateriális javak közös jellemzője, hogy

értékük amortizálódik, emiatt terv szerinti értékcsökkenést kell elszámolni a termelés, tevékenység költségei között. Ennek alapján beszélhetünk az immateriális javak bruttó értékéről és nettó értékéről is. Csoportjai: Alapítás-átszervezés aktivált értéké (111 .szia): a vállalkozási tevékenység indításával, megkezdésével, jelentős bővítésével, átalakításával, átszervezésével kapcsolatos - beruházásnak, felújításnak nem minősülő - a külső vállalkozók által számlázott, valamint a saját tevékenység során felmerült olyan közvetlen önköltségbe tartozó költségek, amelyek az alapítás-átszervezés befejezését követően a tevékenység során a bevételekben várhatóan megtérülnek. Ilyen költségek lehetnek: • üzlet kialakításának, átrendezésének költségei • cégbíróságnak fizetett összegek (pl. bejegyzésért) • vagyonértékelésért fizetett összegek • ügyvédi munkáért

fizetett összegek • minőségbiztosítási rendszer bevezetésének költségei • arculatterv, cégembléma készítésének költségei, stb. Értékelés: Idegen kivitelezés esetén számlázott beszerzési áron, saját kivitelezés esetén előállítási költségen történik az aktiválás. A befejezett alapítás-átszervezés aktivált értékét terv szerint öt vagy ennél rövidebb idő alatt lehet leírni. A számviteli törvény szerint terven felüli leírás nem lehetséges A mérlegben az értékelés nettó értéken történik. Kísérleti fejlesztés aktivált értéke (112.szla): a kísérleti fejlesztésnek olyan közvetlen költsége, amely az aktiválható termék (szellemi termék, tárgyi eszköz, készlet) közvetlen önköltségében nem vehető számításba, mivel annak összege meghaladja a termék várható piaci árát. A kísérleti fejlesztés olyan, a kutatásból és a gyakorlati tapasztalatokból nyert, már létező tudásra támaszkodó,

rendszeres munka, amelynek célja új anyagok, termékek és szerkezetek létrehozása, új eljárások, rendszerek és szolgáltatások bevezetése vagy a már létrehozottak illetve bevezetettek 49 lényeges javítása. E költségek aktiválásáról a vállalkozó dönt! A döntés során figyelemmel kell lenni arra is, hogy osztalékfizetési korláttal kell számolni az aktiválás esetén. Ilyen költségek jellemzően: • a gyártmányfejlesztés költségei • a gyártásfejlesztés költségei Értékelés: Idegen kivitelezés esetén számlázott beszerzési áron, saját kivitelezés esetén előállítási költségen történik az aktiválás. A befejezett kísérleti fejlesztés aktivált értékét terv szerint öt év vagy ennél rövidebb idő alatt lehet leírni. Terven felüli értékcsökkenést kell elszámolni, ha a befejezett kísérleti fejlesztés révén megvalósuló tevékenységet korlátozzák, vagy megszüntetik, ill. az eredménytelen lesz. A

mérlegben az értékelés nettó értéken történik (Bekerülési érték - terv szerinti értékcsökkenés leírás - terven felüli értékcsökkenés leírás + terven felüli értékcsökkenés visszaírása) Vagyoni értékű jogok (113. szla): egy vagyontárgynak, ill márkanévnek a használati jogáért fizetett összeg Lényege abban van, hogy az ellenérték fejében a vállalkozás egy eszköznek nem a tulajdonjogát, hanem csak használati jogát vásárolja meg. Ilyenek jellemzően: • bérleti jogért fizetett összeg • koncessziós jogért fizetett összeg • használati jogért fizetett összeg • játékjogért fizetett összeg • márkanév és licenc megszerzéséért fizetett összeg Értékelés: Beszerzési értéken értékeljük. Az előállítási érték ezen eszközcsoportnál nem értelmezhető A mérlegben az értékelés nettó értéken történik. A számviteli törvény a terv szerinti értékcsökkenés leírás elszámolásánál lehetővé

teszi az egyösszegű leírást is (50.000 Ft alatti vagyoni értékű jogoknál!). Szellemi termékek (114.szla): olyan időtálló alkotás, amelyek létrehozásában a szellemi munka játszik döntő szerepet és amelynek alkalmazásával anyagi vagy nem anyagi javak hozhatók létre. Szellemi terméknek számít: • találmány • ipari minta • szoftvertermék • gyártási eljárás • know-how • védjegy Értékelés: Értékelés attól függ, hogy honnan származik. Vásárlás esetén beszerzési áron történik az értékelés Ha apportból kerül a vállalkozóhoz, akkor az apport értéken történik az aktiválás. Keletkezhet saját előállításból is. Ez esetben az értékelés előállítási költségen történik A számviteli törvény a terv szerinti é értékcsökkenés leírás elszámolásánál lehetővé teszi az egyösszegű leírást is (50.000 Ft alatti szellemi terméknél!). A mérlegben az értékelés nettó értéken történik Üzleti vagy

cégérték (115. szla): a jövőbeni gazdasági haszon reményében teljesített többletkifizetés Cégvásárláshoz, cég átalakuláshoz kapcsolódó tétel. Értékelés: Cégvásárlás esetén (eszközök és a terhek átvételekor): - Vételár-(Átvett eszközök piaci értéke - Átvett kötelezettségek értéke) Cégvásárlás esetén 50 (tulajdoni hányad vételekor): - Részvények vételára - Részvények piaci értéke, vagy - Részesedések vételára - Részesedésekre jutó saját tőke összege Átalakulás esetén (vagyonértékelés és üzleti értékelés esetén): - Üzletértékelés szerinti vagyonérték (Eszközök piaci értéke - Kötelezettségek, terhek piaci értéke) A könyvekbe felvett többletérték terv szerinti leírása 5 év vagy ennél hosszabb idő alatt történik. Terven felüli értékcsökkenés leírás nem értelmezhető. A mérlegben nettó értéken szerepel Immateriális javakra adott előlegek (116.szla): az ilyen címen a

szállítóknak átutalt - a levonható, előzetesen felszámított ÁFÁ-t nem tartalmazó - összeget kell itt kimutatni. Értékelés: Az immateriális javakra adott előleget a szállítónak, az importálást végző társaságnak átutalt levonható AFA-t nem tartalmazó összegben számoljuk el. Az előlegkövetelésnek minősül, így az év végi értékelés során a követelésekre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni. Immateriális javak értékhelyesbítése (117. szla): a vagyoni értékű jogok és szellemi termékek aktuális piaci értékének és azok könyv szerinti értékének pozitív különbözete. Értékelés: A fordulónapi könyv szerinti érték és a mérlegkészítéskori piaci érték különbözete. Immateriális javak terv szerinti értékcsökkenése (119.szla): a gazdálkodónál használatban lévő immateriális javak használat miatti fizikai kopás és technikai avulás mértékének kifejezése. Az immateriális javak értékelési elvei,

analitikája. +- Analitikus nyilvántartása: Tartalma: - Azonosítási adatok, amelyek az immateriális jószág megnevezését, a kapcsolódó főkönyvi számla számát és elnevezését, a szerződés szerinti "szállító" megnevezését, a beszerzés (saját előállítás), aktiválás időpontját tartalmazza. - Nyilvántartási adatok, amelyek a használó költséghelyet és annak változásait, az értékcsökkenés elszámolásának módszerét, a leírás kulcsát (összegét, egységét), annak változásait és időpontjait, a terv szerinti értékcsökkenés elszámolásának várható utolsó időpontját és az adótörvényben meghatározott amortizációs normát tartalmazzák. - Állomány és értékadatok, amelyek a bruttó értéket és annak változásait, a maradványértéket és annak változásait, a terv szerinti és terven felüli értékcsökkenés összegeit és annak változásait, a visszaírt terven felüli értékcsökkenések összegeit

és annak változásait tartalmazzák, valamint a nettó értéket. - Értékhelyesbítés esetén az analitikus nyilvántartásba beépíthető a piaci érték és ennek alapján a piaci érték és a nettó érték különbözete és annak változásai is. Ez természetesen csak a piaci értékelésbe bevonható vagyoni értékű jogokat és szellemi termékeket érintheti. - Az analitikus nyilvántartás adatait a főkönyvi számlák csoportjaihoz kell rendezni, ugyanakkor a terv szerinti értékcsökkenési leírás költséghelyenkénti elszámolásához a csoportos nyilvántartás is szükséges lehet. Ezzel kapcsolatban is követelmény az azonosítási, a nyilvántartási, az állomány- és értékadatok kimutatása. Rögzíteni kell a leltározás időpontjait, az állományból történő kivezetés időpontját, bizonylatát és értékét. - Az immateriális javak könyvelésének alapbizonylatai, a külső számlák és különböző szerződések, az apportra

vonatkozóan a társasági szerződés, a leltári többlet jegyzőkönyv, a térítés nélküli átvétel bizonylata vagy hagyatéki, ajándékozási bizonylatok, a közvetlen önköltség meghatározásánál a kalkulációs számítási anyagok. Az immateriális javakat egyeztetéssel lehet leltározni, általában a mérleg fordulónapjára vonatkozóan. Az immateriális javak könyvviteli elszámolása az állományváltozások 51 során a kettős könyvvezetés rendszerében. + Növekedések: 1.) Apportként való átvétel: a.) Apportként átvett immateriális jószáglétesítő okiratban meghatározott érték: T 11. Immateriális javak K 479. Különféle rövid lejáratú egyéb kötelezettségek b.) Apporthoz kapcsolódó ÁFA elszámolása: T 466. Előzetesen felszámítása ÁFA K 479. Különféle rövid lejáratú egyéb kötelezettségek c.) Apporthoz kapcsolódó ÁFA kifizetésének elszámolása: T 479. Különféle rövid lejáratú egyéb kötelezettségek

K 384. Elszámolási betétszámla d.) A tőkeemelés elszámolása a cégbírósági értesítés alapján: T 479. Különféle rövid lejáratú egyéb kötelezettségek K411. Jegyzett tőke 2.) Térítés nélküli átvétel: a.) Bekerülési érték elszámolása: T 11. Immateriális javak K 9891. Térítés nélkül átvett eszközök értéke b.) A rendkívüli bevétel időbeli elhatárolásának elszámolása: T 989. Térítés nélkül átvett eszközök értéke K 483. Halasztott bevételek c.) A térítés nélkül átvett immateriális jószág tárgyévi terv szerinti értékcsökkenés ének elszámolása: T 571. Terv szerinti értékcsökkenés leírás K 119. Immateriális javak terv szerinti értékcsökkenése d.) A rendkívüli bevétel időbeli elhatárolásának feloldása T 483. Halasztott bevételek K 9891. Térítés nélkül átvett eszközök értéke 3.) Beszerzés: a.) Beszerzési érték könyvelése: T 11. Immateriális javak K 454. Szállítók b.) ÁFA

könyvelése: T 466. Előzetesen felszámítása ÁFA K 454. Szállítók c.) Kiegyenlítés: T 454. Szállítók K 384. Elszámolási betétszámla 4.) Saját előállítás: a.) Felmerült költségek elszámolása: T 51-57. Költségnemek K 1-4. Mérlegszámlák b.) Állományba vétel: T 11. Immateriális javak K 581. Saját előállítású eszközök aktivált értéke CSÖKKENÉSEK: 1.) Apportként való bevitel: a.) Bruttó érték elszámolása: T 881. Társaságba bevitt eszközök nyilvántartás szerinti értéke K 11. Immateriális javak 52 b.) Halmozott értékcsökkenés elszámolása: T 119. Immateriális javak terv szerinti értékcsökkenése K 881. Társaságba bevitt eszközök nyilvántartás szerinti értéke c.) Társasági szerződés szerinti érték elszámolása: T 172. Egyéb tartós részesedés K 981. Társaságba bevitt eszközök létesítő okiratban meghatározott értéke d.) Kapcsolódó ÁFA elszámolása: T 31. Követelések K 467. Fizetendő

ÁFA 2.) Értékesítés: a.) Bruttó érték elszámolása: T 861. Értékesített immateriális javak és tárgyi eszközök könyv szerinti értéke K 11. Immateriális javak b.) Halmozott értékcsökkenés elszámolása: T 119. Immateriális javak terv szerinti értékcsökkenése K 861. Értékesített immateriális javak és tárgyi eszközök könyv szerinti értéke c.) Eladási ár és a kapcsolódó ÁFA elszámolása: T 311. Belföldi követelések K 961. Értékesített immateriális javak és tárgyi eszközök bevétele K 467. Fizetendő ÁFA 3.) Térítés nélküli átadása a.) Bruttó érték elszámolása: T 8891. térítés nélkül átadott eszközök nyilvántartás szerinti értéke K 11. Immateriális javak b.) Halmozott értékcsökkenés elszámolása: T 119. Immateriális javak terv szerinti értékcsökkenése K 889. Térítés nélkül átadott eszközök nyilvántartás szerinti értéke c.) ÁFA elszámolása a forgalmi érték alapján: T 8891.

Térítés nélkül átadott eszközök nyilvántartás szerinti értéke K 467. Fizetendő ÁFA 4.) Értékcsökkenés; T 571. Terv szerinti értékcsökkenés leírás K 119. Immateriális javak értékcsökkenése alatt Bs = Mt /(C/P) Bs = a beruházási összegforgási sebessége Mt = a beruházással létrehozott kapacitás használati ideje E statikus mutatók együttes értékelése támpontokat nyújthat az azonos célú beruházási változatok rangsorolásához, a beruházási döntés megalapozásához. A beruházások hatékonyságának vizsgálatához alkalmazható mutatók hasznos támpontot nyújtanak a döntések megalapozásához. Önmagában azonban egyik mutató sem képes átfogó, minden lényeges tényezőre kiterjedő értékelést nyújtani a beruházási javaslatokról, mindegyik mutatónak megvannak a maga előnyei és hátrányai. A döntéshozónak ezt figyelembe véve kell felhasználni a módszereket 53 5. Tétel A marketing fogalma, szerepe, a

marketing koncepció kidolgozása, lépései. + Marketing, olyan szemlélet, illetve szemléltetési mód a piacból kiindul, a piac befolyásolására törekszik, egy optimális nyereség elérésére. Marketing szerepe Keresleti állapotok és marketingfeladat: - negatív kereslet, a termék elkerülése, elutasítása. Hiedelmek és a termék megváltoztatása, - null kereslet, közöny. Termék előnyeit összekötni a vevők érdekeivel, - látens kereslet, nincs megfelelő termék a piacon. Termék kifejlesztése, - csökkenő kereslet. Marketing-mix megváltoztatása, újragondolt piacra vitel, - rendszertelen kereslet. Egyeztető-marketing, - teljes kereslet. Meglévő viszonyok fenntartása, - túlkereslet. Általános demarketing vagy szelektív demarketing Termelési koncepció: tömegtermelés olcsón, lényeg a magas termelékenység és minél szélesebb körű disztribúció. Akkor alkalmazzák, ha általános túlkereslet van Termékkoncepció: kiváló minőségű

termékek, folyamatos innováció és fejlesztés. Nem figyelnek a riválisra, mindig saját magával foglalkozik a cég. Értékesítési koncepció: azt kell eladni, amit termelnek, és nem azt termelnek, amit a piac igényel, tehát folyamatos reklám kell. Marketing-koncepció: célpiac-orientáció, és törekedni a riválisoknál jobb teljesítményre. A jó termék eladja magát, és a marketing eredménye a vevő, aki hajlandó vásárolni. Koncepció terjedését gátolhatja a szervezeti ellenállás, a lassú tanulás, a gyors felejtés. Négy alapelem: - Célpiac (kiszolgálandó szegmens kiválasztása) - Vevőszükséglet (megfogalmazott, valós, meghatározatlan, örömszerző, titkolt) - Integrált marketing (külső marketing és belső marketing együtt) - Nyereségesség Társadalom-központúság: cég a közjó érdekében tevékenykedik, nyal a népnek, hogy hosszú távon biztosítsa nyereséges működését, pl. ügyet támogató marketing A vállalkozások

célpiacon betölthető szerepeik. +- piacvezető, - piackihívó, - piackövető, - meghúzódó cég. Piaci stratégiák marketing szempontból Piacvezetők - új használók, - új felhasználások, - nagyobb tételek lehetőségeit kutatják. Piacvezetők védik a részesedésüket: - pozícióvédelem (marketing-rövidlátás), - oldalba támadó védekezés, - megelőző védekezés (ártámadás, blöff), - védekezés ellentámadással, - rugalmas védelem (piac szélesítése, piac diverzifikálása), - visszavont védelem. Piaci kihívó támadási lehetőségei: 54 - frontális (háromszoros tőkeerő kell hozzá), - oldalról (gyenge pont megtámadása), - átkaroló, - kikerülő, - gerilla. Piaci kihívó támadási eszközei: - árleszállítás, - olcsóbb termékkategória, - presztízs termékek, - innováció, - kapcsolódó szolgáltatásai, - választékbővítés, - disztribúció, - termelési költség, - promó. Piaci követők: - feketén másoló, -

legális másoló, - utánzó, - adaptáló. Szegletre szakosodás: - végső felhasználók szerint, - vertikális szintekre, - vevői kör mérete szerint, - specifikus vevő szerint, - földrajzi, - termék szerint, - termékjellemzők szerint, - egyedi termék, - minőség/ár szerint, - szolgáltatás szerint, - csatorna szerint. Az általános forgalmi adó jellemzői. + Általános forgalmi Adó (ÁFA): olyan többfázisú nettó forgalmi adó, amelyet a vállalkozók a termelés és forgalmazás minden szakaszában kötelesek megfizetni a hozzáadott érték – az eladási és a beszerzés adó nélküli árainak különbözete- után és az adó terhét a végső felhasználó, a fogyasztó viseli. Hozzáadott érték: vásárolt anyagokért és szolgáltatásokért fizetett összeg és az értékesített termékekért és/vagy szolgáltatásokért kapott összeg különbsége. Áfa jellemzői: - fogyasztási típusú, - forgalmi adó: fogyasztó, végső felhasználó

fizeti meg teljes egészében, - általános típusú adó: majdnem minden termék, szolgáltatás értékesítésére és importjára kiterjed, - nettó típusú adó: beszedési technikájában, nem halmozódik, minden láncolatában fizetik. Adóból levonhatja a beszerzéskor megfizetett adót, - közgazdaságilag semleges (szektor semleges): mind a vállalkozók, mind a külkereskedelmi kapcsolatok kezelésében verseny semleges, nem kedvez egyetlen gazdasági alanynak sem, - többfázisú: adóalanyoknak a termelés és forgalmazás minden pontján meg kell fizetniük, - közvetett adónem: adóalanyok jövedelmi helyzetét, vagyoni állapotát közvetlenül nem befolyásolja. 55 Az általános forgalmi adó területei, személyi és tárgyi hatálya. +-Személyi hatály - Adóalanyokra kell értelmezni, mégpedig természetes személy, jogi személy, jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet, aki vagy amely saját neve alatt jogokat szerezhet, kötelezettséget

vállalhat, perelhet, saját nevében gazdasági tevékenységet végez - A közös tulajdonban és közös használatban levő ingó és ingatlan dolog tekintetében a tulajdonostársak közössége minősül adóalanynak - A külföldi székhelyű vállalkozás adóalanyiságát belföldön végzett gazdasági tevékenysége erejéig az általa e célra létesített fióktelep testesíti meg Tárgyi hatály - A törvény rendelkezései alapján általános forgalmi adót kell fizetni: o az adóalany által belföldön teljesített termékértékesítés és szolgáltatásnyújtás o a termékimport után o adójeggyel ellátott dohánygyártmányokra, ha a jövedéki tv. előírja A termékértékesítés, szolgáltatásnyújtás, a termékimport, valamint a Közösségen belüli termékbeszerzés értelmezése. Az adófizetési kötelezettség keletkezése + Jogszabályi előíráson alapuló fizetési kötelezettség, melyet a közhatalom közvetlen ellenszolgáltatás nélkül

megállapít és megkövetel. Adókötelezettség keletkezése lehet: - társasági adó és osztalék formájában keletkező, amikor a vállalkozási tevékenység megkezdésének napján kezdődik és a vállalkozási tevékenység befejezésének napjáig tart, - személyi jövedelemadó formájában keletkező, amikor az adókötelezettség a bevételszerző tevékenység megkezdésének, vagy a bevételt eredményező jogviszony keletkezésének napján kezdődik. Az adókötelezettséget nem befolyásolja, hogy a magánszemély bevételszerző tevékenységét hatósági engedéllyel, vagy anélkül végzi, illetve hogy a bevételt milyen formában szerzi meg. Az adó alapja termékértékesítésnél és szolgáltatásnyújtásnál. A befektetett pénzügyi eszközök fogalma, csoportosítása + A befektetett pénzügyi eszközök között azokat az eszközöket kell kimutatni, amelyeket a vállalkozás azzal a céllal fektetett be más vállalkozónál, vagy adott át más

vállalkozásnak, hogy ott tartós jövedelemre (osztalékra vagy kamatra) tegyen szert, vagy ott irányítási, ellenőrzési jogosultságot szerezzen. Rövidebben és tömörebben: más vállalkozásba történő tartós befektetés. Konkrét formája lehet: részesedés, értékpapír, adott kölcsön és hosszú lejáratú bankbetét. Kapcsolódó fogalmak: A) Az értékpapírokhoz kötődő fogalmak Értékpapír: a vagyonnal kapcsolatos jogokat megtestesítő, forgalomképes okirat. Az üzleti életben igen változatos, sokszínű a jelenléte. Számos csoportosítása ismert, így például: a lejárata, átruházhatósága, hozama stb. alapján Az Sztv. az értékpapírokat sajátos módon csoportosítja és az alábbi két nagyobb blokkra bontja szét ezeket: - tulajdoni részesedést jelentő befektetés (röviden = részesedés), illetve 56 - hitelviszonyt megtestesítő értékpapír (röviden = értékpapír). A tulajdoni részesedést jelentő befektetés: minden

olyan nyomdai úton előállított vagy dematerízált értékpapír, illetve az Sztv. által értékpapírnak minősített okirat, amelyben a kibocsátó meghatározott pénzösszeg, nem pénzbeli vagyoni érték tulajdonba (használatba) vételét elismerve arra kötelezi magát, hogy meghatározott, vagyoni és egyéb jogokat biztosít az értékpapír, az okirat birtokosának. Az Sztv. ide sorolja: a részvényt, az üzletrészt, a részjegyet, a vagyonjegyet, a vagyoni betétet, a befektetési jegyet (a határozatlan futamidejűt), a kockázati tőkejegyet,, a kockázati tőkerészvényt. Hitelviszonyt megtestesítő értékpapír: minden olyan nyomdai úton előállított (előállíttatható) vagy dematerízált értékpapír, illetve az Sztv, által értékpapírnak minősített, jogot megtestesítő okirat, amelyben a kibocsátó (adós) meghatározott pénzösszeg rendelkezésére bocsátását elismerve arra kötelezi magát, hogy a pénz (kölcsön) összegét, valamint

annak meghatározott módon számított kamatát vagy egyéb hozamát, és az általa esetleg vállalt egyéb szolgáltatásokat az értékpapír birtokosának (a hitelezőnek) a megjelölt időben és módon megfizeti, illetve teljesíti. Ide tartozik különösen: a kötvény, a kincstárjegy, a letéti jegy, a pénztárjegy, a célrészjegy, a takaréklevél, a jelzáloglevél, a hajóraklevel, a közraktárjegy, az árujegy, a zálogjegy, a kárpótlási jegy, a határozott idejű befektetési alap által kibocsátott befektetési jegy. B) A vállalkozások csoportosítása (az Sztv. szerint) A vállalkozások csoportosítása a közöttük lévő érdekeltségi kapcsolat alapján történik. Anyavállalat (AV): olyan vállalkozás, amely egy másik vállalkozásnál (a leányvállalatnál) közvetlenül vagy közvetetten meghatározó befolyást képes gyakorolni, pl. azért, mert rendelkezik a leányvállalat szavazatainak többségével. Leányvállalat (LV): az a vállalkozás

(gazdasági társaság), amelyre az AV meghatározó befolyást képes gyakorolni. Közös vezetésű vállalkozás: az a gazdasági társaság (vállalkozás), ahol egyrészt az AV, másrészt egy (vagy több) másik vállalkozás paritásos alapon rendelkezik a jogosultságokkal (szavazatokkal). Társult vállalkozás: az a gazdasági társaság (vállalkozás), ahol az AV jelentős részesedéssel rendelkezik, ezzel mértékadó befolyást képes gyakorolni. Ehhez a szavazatok legalább 20%-át kell az AV-nak birtokolnia (a hitelintézetnél 10% a határérték). Egyéb részesedési viszonyban lévő vállalkozás: az a gazdasági társaság (vállalkozás), ahol az AV befolyásának erőssége 20% alatti (hitelintézetnél 10%). Kapcsolt vállalkozás: az AV, az LV, a közös vezetésű vállalkozás, a társult vállalkozás együtt. A befektetett pénzügyi eszközök összetevői: A.IIIl Tartós részesedés kapcsolt vállalkozásban A.ffl2 Tartósan adott kölcsön kapcsolt

vállalkozásban A.m3 Egyéb tartós részesedés A.III4 Tartósan adott kölcsön egyéb részesedési viszonyban álló vállalkozásban A.III5 Egyéb tartósan adott kölcsön A.III6 Tartós hitelviszonyt megtestesítő értékpapír A.III7 Befektetett pénzügyi eszközök értékhelyesbítése A befektetett pénzügyi eszközök értékelési elvei, analitikája-. +Értékelés, nyilvántartás: 1. Bekerülési érték: A tartósan adott kölcsönök, tartósan lekötött bankbetétek bekerülési értéke: - a folyósított (kihelyezett, lekötött) forintösszeg - ha a devizakölcsön folyósítása (a bankbetét lekötése) a devizászámlán lévő devizából történt, akkor a folyósításkor a deviza könyvekben szereplő értéke (amilyen értéken a vállalkozás a devizát a pénzeszközök között állományba vette, ill. nyilvántartja) a bekerülési érték 57 Pénzügyi lízing esetén a lízingbeadónál a követelések (adott kölcsön) közé fel kell

venni a lízingszerződés tárgyát képező, a lízingbevevő részére beszerzett és a lízingbevevő könyveiben beruházásként elszámolandó eszközöknek a lízingbeadó által a lízingbe vevő felé számlázott a fizetendő ÁFÁT nem tartalmazó összegét illetve az eladó által a lízingbevevő felé számlázott, a lízingbe adó által pénzügyileg rendezett, előzetesen felszámított, levonható áfát nem tartalmazó összegét. A kamatot a pénzügyi műveletek eredményei között kell kimutatni 2. Értékvesztés: Az értékvesztés és visszaírás könyvviteli elszámolása: - az értékvesztést (a tartós bankbetétek és a forgóeszközök között kimutatott bankbetétek kivételével) egyéb ráfordításként a 8. számlaosztályban kell elszámolni - a visszaírást (a tartós bankbetétek és a forgóeszközök között kimutatott bankbetétek kivételével) egyéb bevételként a 9. számlaosztályban kell elszámolni - A tartós ill. a

forgóeszközök között kimutatott bankbetétek értékvesztését a pénzügyi műveletek ráfordításai között, az értékvesztés visszaírását a pénzügyi műveletek ráfordításainak csökkenéseként a 8. számlaosztályban kell elszámolni Könyvelése: Értékvesztés elszámolása: T 8662 - K 199 Értékvesztés visszaírása: T 199 - K 9662 Tartós bankbetétek és a forgóeszközök között kimutatott bankbetétek értékvesztése és annak visszaírása: Értékvesztés: T 8743 - K 199 Visszaírás: T 199 - K 8748 3. Árfolyam különbözet: A mérleg fordulónapján meglévő külföldi pénzértékre szóló eszközöket és kötelezettségeket az Számviteli törvényben meghatározott szabályok szerint kell értékelni. Az értékelés során megállapított jelentősnek minősített árfolyam különbözetet el kell számolni és az értékelésbe bevont eszközöket és kötelezettségeket –külön-külön megállapított- árfolyam különbözettel

módosított értéken kell e mérlegben kimutatni. 4. Mérlegkészítéskori érték: A mérlegben a tartósan adott kölcsönöket az értékvesztéssel csökkentett, visszaírással növelt, az árfolyam különbözettel módosított (árfolyamnyereséggel növelt, árfolyamveszteséggel csökkentett) bekerülési értéken kell kimutatni. Figyelembe kell venni: - tartósan adott kölcsönök esetén az egy üzleti éven belül esedékes követelés értékét a forgóeszközök –egyéb követelések- között kell kimutatni. - Tartósan lekötött bankbetéteknél az egy üzleti éven belül lejáró bankbetét értékét a pénzeszközök (forgóeszköz) között kell kimutatni - A pénzügyi lízinggel kapcsolatos követelés összege nem foglalja magában a pü.-i lízinggel kapcsolatosan járó kamat összegét. A követelés összegét a megfizetett lízingdíjnak a lízingszerződésben meghatározott törlesztés összegével csökkentetten kell a mérlegbe beállítani, a

mérleg fordulónapját követő évben esedékes részletet az egyéb követelés (forgóeszköz) mérlegtételnél kell kimutatni. - A befektetett pénzügyi eszközök állományváltozása, azok könyvviteli elszámolása a kettős könyvvezetés rendszerében. - 58 6. Tétel A vállalkozás munkaszervezetét befolyásoló strukturális tényezők csoportjai, és az egyes elemek jellemzői. + I. A vállalkozás szervezetét befolyásoló környezeti tényezők: • szervezet környezete • belső adottságok 1. A szervezet környezete: Egy szervezet környezete számos tényezőből áll, vannak közöttük olyanok, amelyek direkt hatással bírnak a vállalkozás működésére. Ilyenek pl a vállalkozásba befektetni szándékozók De vannak olyanok is, amelyek közvetetten fejtik ki hatásukat, mint pl. a politikai rendszer A szervezet környezetének egy lehetséges felosztását mutatja a következő ábra: A belső körből kifelé haladva az első és a második

körbe tartozó tényezők a vállalkozás akció környezetét alkotják. • Alkalmazottak: a vállalkozás munkaerő ellátási lehetőségei a környezetből származnak. A változó feladatokhoz jól kiépített munkaerőt kell szerezni, amely nem könnyű feladat. • Tulajdonosok, igazgatóság: a vállalkozás számára fontos, hogy milyen a befektetői hajlandóság, vásárolnak-e tulajdonrészt, részvényeket, vagy más módját választják a megtakarításnak. Milyen a tulajdonosi szervezet struktúrája, mekkora az állami tulajdoni részarány, honnan verbuválódik tulajdoni részarány, honnan verbuválódik az igazgatóság mind olyan kérdések, amelyek meghatározó jelentőségűek a vállalkozás működésére nézve. • Fogyasztók: a közvetlen akció környezet egyik legfontosabb alkotórésze. Már hazánkban is hátrányos piaci helyzetbe kerül az a vállalkozás, amely figyelmen kívül hagyja a fogyasztói szükségleteket. • Szállítók: a

vállalkozások input erőforrásaikat a környezetből szerzik be. • Kormány: számos területen befolyásolja a szervezet tevékenységét közvetlenül is. a megszülető törvények, rendeletek, szabályozók, az adók és támogatások mind komoly hatással vannak a szervezet döntéseire. • Érdekcsoportok: a vállalkozás közvetlen környezetében érdekcsoportok találhatók, amelyek támogathatják, vagy akadályozhatják a vállalkozás működését. • Média: közismert, hogy korunkban a média szerepe jelentősen felértékelődött. A tömegkommunikációs eszközök segítségével jelentős marketing tevékenység érhető el, melynek segítségével nőhetnek a konkrét eladások. • Érdekképviseletek: száma és tevékenysége egyre növekszik Magyarországon. A munkáltatók 59 és munkavállalók szervezetei, amelyek a szervezet szintjén is megjelennek, fontos szerepet töltenek be az érdekegyeztetés mechanizmusában. • Pénzügyi szervezetek:

közvetlen befolyása vitán felüli, elég, ha csupán arra gondolunk, hogy a vállalkozás pénzigényét biztosítják. • Versenytársak: a vállalkozások többsége meghatározott piacon működik, aminek az a jellegzetessége, hogy versenytársakkal találja szembe magát. Amennyiben nem figyeli versenytársait, annak akcióit a marketingben, K+F-ben, termelésben, politikában, az hamarosan elveszíti a már korábban megszerzett verseny előnyeit. • Politikai rendszer: a politikai rendszer általános helyzetet teremt az üzleti tevékenység számára. • Technológiai állapot (K+F): a társadalom technikai-, technológiai fejlettsége a kutatásra fordított GDP hányad és ez alapján a kutatás színvonala meghatározza a szervezetek, vállalkozások lehetőségeit az innováció érvényre jutásában, mely végső soron a termékek, szolgáltatások, folyamatok színvonalában, a vállalkozás piacképességében jelentkezik. • Szociális rendszer: összetett

kategória, számos elemből áll. Ezek sorában a legfontosabbak a demográfiai, az életmód és a szociális értékek. Ezek minősége Magyarországon egyre romlik és ez rányomja bélyegét az üzleti szektor vállalkozásaira is. A fenti közvetett környezeti hatása kétféle módon érvényesül. Egyfelől mindig alakulhatnak olyan csoportosulások, amelyek bekerülhetnek a közvetlen (akció) elemek közé. Másfelől ezek a közvetett elemek mindig biztosítanak egy olyan közeget a vállalkozás számára, amely kedvezőbb, vagy kedvezőtlenebb számára. Környezetet befolyásoló hatása van még a globalizációnak is: az üzleti lehetőségek áthelyeződése a nemzeti, egyesült nemzeti (EU) keretekből a világpiaci dimenzióba talán a legfontosabb változás a külső környezetben, amely napjainkban zajlik. A vállalkozások nemzetközivé válása az oka a globalizáció jelenségének és ez a körülmény teszi a vállalkozásokat még inkább

környezetfüggővé. 2. Belső adottságok: A vállalkozás működésének megítélésénél feltétlenül szükséges: • a vállalkozás mérete • a profil, termékek jellemzői • a vállalkozás piaci kapcsolatának jellemzői • a belső termelési és informatikai struktúra • a telepítési helyzet • a szervezet eredete A méret problematikája azt jelenti, hogy miként kell és lehet értékelni egy kicsi vagy közepes vagy nagy szervezetet. A méret növekedése komoly változásokat indukál a működési és felépítési szervezetben egyaránt. A profilt a vállalkozás által előállított termékekkel jellemezhetjük, amelynek ismérvei a következők: • termékek/szolgáltatása összetétele, bonyolultsága • termékek/szolgáltatások nemzetgazdasági ágazatok szerinti besorolása • termékek/szolgáltatások piacérzékenysége • termékek/szolgáltatások fejlesztési igényessége Piaci kapcsolatok jellege azt jelenti, hogy milyen piaci

szegmens számára szállít a vállalkozás (belföldi piac, külföldi, kelet-nyugat). Belső termelési és informatikai struktúra jellemezhető a termelő szervezet gyártási struktúrájával, a belső kooperációs kapcsolatok jellegével, a termelőkapcsolatok konvergálhatóságával. Ezek sorából a szervezetre gyakorolt hatása miatt ki kell emelni a belső kooperáción alapuló gyártási struktúra szerepét, amely elrendezése szerint lehet: • horizontális • vertikális • vegyes szerkezetű Horizontális, amikor a termelő kapacitások között nincs, vagy minimális a kapcsolat. Ezzel szemben a 60 vertikális struktúrában az egyes kapacitások között szoros együttműködés valósul meg. A vegyes szerkezet a kettő kombinált alkalmazása. II. A környezeti tényezők és a vállalkozás kapcsolata: A vállalat működésének fő közege a piac. A vállalkozás a piacon egyrészt eladóként jelenik meg A nyereséges működés alapvető feltétele a

fogyasztói igények kielégítése. A vállalat legfontosabb külső referenciái a fogyasztók, akiknek az értékítélete, elégedettsége alapvetően befolyásolja a cég hosszú távú profitkilátásait. A versenytársak kapcsolata a piacon sajátos Egyfelől osztoznak a fogyasztói igények kielégítésében, az ebből származó nyereségen. Másfelől a versenytársak egymást az innovációra, fogyasztói igények jobb kielégítésére késztetik, sőt kényszerítik. A piaci verseny ily módon a műszaki gazdasági fejlődés fontos mozgató erejévé válik. A vállalat másfelől a piacon vevőként jelenik meg, az erőforrások piacán szerzi be a különböző szállítóktól, piaci szereplőktől a működéshez szükséges tényezőket. A vállalkozás vevőként lép fel az árupiacon, amikor anyagokat és alkatrészeket vásárol, továbbá a pénz- és tőkepiacon, a munkaerőpiacon és az információ piacon. A funkcionális és a divizionális munkaszervezeti

formák jellemzői, alakítási feltételei, működtetésük előnyei és hátrányai. + Szervezeti formák: 1. Lineális, 2. Funkcionális, 3. Divíziós, 4. Mátrix 1. Lineális Az elsődleges munkamegosztás csak egy elv szerint történik, vagyis egy dimenziós struktúrának felel meg. Minden beosztott egy vezetőtől kaphat beosztást egyvonalas szervezeti forma Szervezeti egysége: - területi, - tevékenységi elv alapján különböztethető el. A szervezeti egységek vezetői ugyanazokat a feladatokat látják el. Felső vezető Művezető Művezető Beosztottak Hátránya: - a vállalaton belüli információ áramlás lassú, - rugalmatlan, - hiányzik a specializáció. Művezető Beosztottak 2. Funkcionális szervezet A munkamegosztás funkcionális elv alapján épül fel. Vállalati vezetés K+F Pénzügy Értékesítés Beosztottak . Hatáskörök: - centralizáció jellemző, - stratégiai és operatív döntéseket a felső vezetés hozza meg, - vertikális

koordinációval működik, 61 Termelés Marketing - kommunikációs csatornák alá és fölé rendeltek, - szűk lehetősége van a horizontális koordinációnak, - kevésbé rugalmas, - nehezen alkalmazkodik a környezethez és annak változásaihoz, - nehézkes a koordináció. 3. Divizionális forma - nagyvállalatokra jellemző, - központi egység-források elosztása, - terv meghatározása, - döntés a divizionálásról. Vállalati vezetés K+F Pénzügy A termék K+F Term Ért Értékesítés Termelés Marketing Termelés Marketing B termék 4. Mátrix Vállalati vezetés Pénzügy Értékesítés A project B project Kapcsolatban állnak egymással - probléma megoldására összefognak, - rugalmas, - környezethez jól alkalmazkodik. A pénzügypolitika fogalma, célja, és eszközrendszere. + A monetáris politikán azt a pénzpolitikát és annak gyakorlatát értjük, amely a pénz- és a tőkepiacon a pénz- és hitel iránti kereslet és

kínálat egyensúlyának megteremtését, ezzel a gazdaság stabilitásának megőrzését tekinti elsődleges feladatának. 3 fő részből tevődik össze a pénzügyi politika: 1. Monetáris politika (következő címben található a részletezése), 2. Költségvetési politika, 3. Deviza politika (árfolyam-politika) Árfolyam-politika: A központi bank a pénz és a hitel utáni kereslet, illetve kínálat befolyásolására fix és mozgó kamatokat, ezen belül - jegybanki alapkamatlábat, - piaci kamatlábat, - preferenciális kamatlábat és, - napi pénzpiaci feltételekhez igazodó kamatlábat alkalmaz. 62 Erkölcsi ráhatás: megbeszélések a Jegybank elnöke és a Kereskedelmi Bankok vezetői között. A költségvetési politika A költségvetés a gazdaságirányítás egyik fontos eszköze, Az állam tevékenysége során nem csak jövedelemelosztást hajt végre, hanem a közös fogyasztás biztosításához árukat, javakat vásárol, s így közvetett módon

is hatást gyakorol a keresletre és kínálatra. A költségvetési politika szolgálhat stabilizációs, allokációs és elosztási célokat. A stabilizáció célja lehet pl. a visszaesés megelőzése, infláció elkerülése vagy mérséklése Az allokáció segítségével a költségvetés beavatkozik a piaci folyamatokba (direkt - árufelvásárlás, indirekt - adószabályozás, ÁFA-kulcs stb.) Elosztás alatt széles értelemben a bérek, profitok, kamatok és bérleti díjak pénzügyi átcsoportosítását jelenti. A költségvetési politika eszközei: - adók - támogatások - államkötvények és kincstárjegyek adásvétele - a társadalmi közös fogyasztás pénzellátásának rendszere A költségvetési politika dönt: - a vállalatok, vállalkozások és a lakosság közötti, ill. ezeken belüli pénzügyi átcsoportosításról - a központi beruházások finanszírozási módjáról - a közös fogyasztás nagyságának növekedéséről és annak

finanszírozásáról - a területek közötti jövedelem-átcsoportosításról A költségvetési politika az állami bevételekre és kiadásokra, valamint ezek egyenlegére vonatkozó döntések összessége. Az állami költségvetés bevétele a gazdasági szereplők, befizetéseiből származik Ezek lehetnek adók, vámok, illetékek stb mindegyik egyfajta adó. Fajtái: - Közvetlen vagy direkt adó (személyi jövedelemadó, vagyonadó) - Indirekt adó - termékhez vagy szolgáltatáshoz fűződik (forgalmi adó, fogyasztási adó) A költségvetés kiadásait ugyancsak a gazdasági folyamatokra gyakorolt hatásuk alapján csoportosítjuk - állami transzferek, és - állami vásárlások. A monetáris politika és eszközrendszere. + A monetáris politika a kormányzat- a központi bank- azon célkitűzéseinek és eszközeinek összessége, amellyel a pénzpiacot szabályozza, ezen belül elsősorban a forgalomban lévő pénzmennyiséget. Lényege tehát olyan

pénzügypolitikának a folytatása, amely elősegíti a gazdaság stabilitásának a megteremtése, a pénzügyi egyensúly megteremtése és annak megőrzése a pénz és hitel kereslet/kínálat befolyásolásával Pénzkínálat: MS = m * MB ahol MB - monetáris bázis, m - multiplikátor Monetáris szabályozás eszközei lehetnek direkt (utasítások, előírások, kontingensek), vagy indirekt (feltételek szabályozása. A monetáris politika eszköztárába mindazok az eszközök beletartoznak, amelyekkel a központi bank képes befolyásolni a pénzpiac működését. Ezen belül kiemelkedő szerepe van a kötelező tartalékráta meghatározásának, a refinanszírozási kamatláb alakításának, a nyílt piaci műveleteknek, valamint az árfolyam-politikának. Kötelező tartalékráta: A kereskedelmi bankok kötelesek idegen forrásaik bizonyos hányadát az MNB-nél letétbe helyezni. 63 Ezért az MNB kamatot fizet, amely azonban alacsony, s így a pénzintézetek az

emiatt beálló veszteséget csak a hitelkamatok és a betéti kamatok közötti kamatrés emelésével tudják kigazdálkodni. A kötelező tartalékráta biztonsági célokat szolgál. Ha a központi bank emeli a tartalékrátát, ezzel arra készteti a kereskedelmi bankokat, hogy csökkentsék a betéteik növekedési ütemét, azaz kevesebb pénzteremtő hitelt folyósítsanak. Ha a központi bank leszállítja a kötelező tartalékrátát, ezzel lehetővé teszi, hogy a kereskedelmi bankok több pénzteremtő hitelt folyósítsanak, ezzel nő betétállományuk, növekszik a forgalomban lévő pénzmennyiség. Tartalékráta = ( készpénz + jegybanki betét ) / kereskedelmi bank összes betéte Ha a tartalékrátát növelik, a bankok kevesebb hitelt tudnak nyújtani (és fordítva). Refinanszírozás: Ez valójában a finanszírozás finanszírozása. A kereskedelmi bank által nyújtott hitel mögött jegybanki hitel áll. Ha a refinanszírozási hitelkeretet növelik, a

kereskedelmi bankok hitelkihelyezése nő / és fordítva. Típusai: a) Lombard politika - Értékpapírok elzálogosítása ellenében nyújtott hitel. b) Refinanszírozási kontingensek meghatározása - mennyiség korlátozása c) Rediszkont politika (leszámítolási politika) - A jegybank meghatározott feltételek mellett váltót számít le. Minden rediszkontálás refinanszírozás, de nem minden refinanszírozás rediszkontálás Ha a ker. bank lejárat előtt a váltót beadja a jegybanknak, ezt rediszkontálásnak nevezzük A jegybank rediszkont kamatlábat alkalmaz, a ker. bank diszkont kamatlábat Vagyis a ker bank hitelt ad "A"-nak, a jegybank hitelt ad a ker. banknak Refinanszírozási kamatláb: Az a kamat, amelyet a központi bank számít fel a kereskedelmi bankok számára folyósított hitelek után. Ha a jegybank emeli a viszontleszámítolási kamatlábat, akkor megnő a ker-i bankok refinanszírozási kamatköltsége, ezért ők is felemelik az

ügyfeleiknek nyújtott hitelek kamatlábát. Kamatpolitika: Segítségével a jegybank a refinanszírozási hitelek feltételeit szabályozza. Nyílt piaci műveletek: A központi bank értékpapírokat, elsősorban állampapírokat forgalmaz azzal a céllal, hogy a forgalomban lévő pénztömeget és hitelállományt szabályozza. Amikor a központi bank értékpapírt vásárol, ezzel a ker.- i bankok számláján történő jóváírással fizet, ezzel a bank új jegybankpénzt hoz létre, növeli a ker.- i bankok pénztartalékait, illetve hitelnyújtó képességét, ezáltal expanziós hatást idéz elő, nő az értékpapírok árfolyama, csökken a hozamuk, ennek következtében a piaci kamatlábak is csökkennek. A pénzügyi döntések, azok tartalma, típusai. + A vállalkozások azzal a céllal fektetnek be tőkét különféle eszközökbe, folytatnak üzleti tevékenységet, hogy jövedelemre tegyenek szert és ennek révén vagyonukat gyarapítsák. E cél érdekében

a gazdálkodással, az üzlet vitelével kapcsolatban nap, mint napszámtalan döntést kell hozni. Ezek a döntések a folyamatos működésre, a gyártmányok és a technológia fejlesztésére vagy a cég pénzügyeire egyaránt vonatkozhatnak. A pénzügyi döntések alapvető jellemzője, hogy változást idéznek elő a cég eszközeiben, forrásaiban vagy mindkettőben. A pénzügyi döntések konzekvenciáit elsődlegesen a cég mérlege tükrözi, amely tekinthető a vállalkozás múltbeli befektetései és finanszírozási tevékenységéről készült pillanatfelvételnek is. Bár a konkrét pénzügyi döntések nagyon sokfélék, azonban bizonyos alaptípusokba besorolhatók attól t elsődlegesen a cég mérlege tükrözi, amely tekinthető a vállalkozás 64 múltbeli befektetései és finanszírozási tevékenységéről készült pillanatfelvételnek is. Források Hosszú távú döntések - befektetett eszközök - saját tőke, - hosszúlejáratú

kötelezettségek Rövid távú döntések - forgóeszközök - rövidlejáratú kötelezettségek A befektetési döntések a vállalkozások eszközeinek nagyságát és összetételét alakítják. A finanszírozási döntések eredményeként alakul ki és módosul a vállalkozások pénzügyi szerkezete, ill. tőkeszerkezete A hosszú távú pénzügyi döntések hosszú élettartamú eszközöket és tartós forrásokat eredményeznek, tehát hosszú távra határozzák meg a vállalkozások működési feltételeit. A rövid távú pénzügyi döntések a vállalkozások forgóeszközeinek, valamint rövid élettartamú forrásainak nagyságát és összetételét alakítják. A befektetési döntések tartalma és szempontjai. + Bármely gazdasági vállaklozás beindításához és működtetéséhez pénzre van szükség. A szükséges pénzt rendelkezésre bocsáthatják a tulajdonosok, ill. a hitelezők A pénzrendelkezésre bocsátása a finanszírozás. A gazdasági

tevékenység végzéséhez a kapott pénzből különféle eszközöket kell vásárolni, azaz tőkét be kell fektetni. A vállalkozás vezetése rendszeresen szembetalálja magát azzal a kérdéssel, hogy a rendelkezésre álló szabad tőkét milyen eszközökbe fektesse be. Az egyes eszközféleségekre, ill a cég eszköz-szerkezetére irányuló döntések a befektetési döntések. A finanszírozási döntések arra adnak választ, hogy a szükséges eszközöket milyen forrásokból és milyen struktúrában szerezze be a vállalat. A befektetési döntések változást idéznek elő a vállalat mérlegében. Léteznek olyan döntések, melyek csak az eszköz-oldalt érintik (pl. értékpapírok vétele a szabad pénzeszközökből), és akadnak olyan döntések, melyek kizárólag a forrás-szerkezetben okoznak változást (pl. céltartalék képzés az eredmény terhére). A döntések jelentős része a mérleg mindkét oldalát érinti (pl készletvásárlás

bankhitelből). A döntések aszerint is osztályozhatók, hogy következményeik milyen távon hatnak a cég gazdálkodására. Ebből a szempontból rövid- és hosszú távú döntések között tehetünk különbséget Rövid távú döntések az átmenetileg szükséges forgóeszközökkel, vagy a rövid lejáratú kötelezettségekkel kapcsolatos döntések. Hosszú távú döntések körébe sorolhatók a beruházásokra, tőkeemelésre vagy az éven túli hitel felvételére vonatkozó határozatok. A rövid távú döntések a gyakoribbak, s többnyire egyszerűbb előkészítést igényelnek. Az esetleges hibás döntések legtöbbször kisebb anyagi áldozattal korrigálhatók. Ezzel szemben a hosszú távú döntések meghozatalára ritkábban, rendszerint alaposabb előkészítés után kerül sor. A rossz döntések hatását néha nem lehet helyrehozni, más esetekben komoly anyagi áldozatok árán kijavíthatók. A követelések fogalma, csoportjai. + A követelések

azok a különféle szállítási, vállalakozási, szolgáltatási és egyéb szerződésekből jogszerűen eredő, pénzértékben kifejezett fizetési igények, amelyek a vállalkozó által már teljesített, a másik fél által már elfogadott, elismert termékértékesítéshez szolgáltatás teljesítéséhez, hitelviszonyt megtestesítő értékpapír, tulajdoni értesítést jelentő befektetés értékesítéséhez, kölcsönnyújtáshoz, előlegfizetéshez kapcsolódnak, ezen kívül ide értve a munkavállalói tartozást, a visszatérítendő adót, az igényelt, de még nem teljesített támogatást, a rövid lejáratra kölcsönadott pénzeszközt, továbbá a vásárolt követeléseket, a térítés nélkül és egyéb címen átvett követeléseket is. Röviden: pénzben 65 kifejezett fizetési igény. Értékelésük a mérlegben A követelést a mérlegben az elszámolt értékvesztéssel csökkentett, a visszaírt értékvesztéssel növelt bekerülési

értéken kell szerepeltetni, kivéve a külföldi pénzértékre szóló követelést. Külföldi pénzértékre szóló követelést a szerződés szerinti teljesítés napjára vonatkozó devizaárfolyamon átszámított forintértéken, illetve az üzleti év mérlegfordulónapjára vonatkozó devizaárfolyamon átszámított forintértéken kell szerepeltetni. A mérlegben behajthatatlanná vált követeléseket nem kell kimutatni, azokat az eredmény terhére egyéb ráfordításként kell elszámolni. A mérlegfordulónapon fennálló forint- és külföldi pénzértékre szóló követelések összegét csökkenteni kell az egyéb ráfordítások terhére elszámolt értékvesztés összegével és növelni kell az egyéb bevételek javára elszámolt visszaírt értékvesztés összegével. Követelések csoportosítása: 1. Követelések áruszállításból Itt kell kimutatni minden olyan, a vállalkozó által teljesített - a vevő által ismert termékértékesítésből,

szolgáltatásnyújtásból származó követelést, illetve annak forintra átszámított összegét, amely nem tartozik a kapcsolt és egyéb részesedési viszonyban lévő vállalkozással szembeni követelések, illetve az adott pénzkölcsönök közé. Teljesítés: a termék átadása, a szolgáltatás elvégzése. Pénzügyi teljesítés: az értékesítés ellenértékének kiegyenlítése Vevőkövetelés akkor keletkezik, ha a teljesítés időben megelőzi a pénzügyi teljesítést, vagyis az üzleti partner adós pozícióba kerül. Készpénzes értékesítésnél a két teljesítés egybe esik 2. Követelések kapcsolt vállalkozással szemben: Itt kell kimutatni a kapcsolt vállalkozással szemben fennálló minden olyan követelést, amely a vállalkozó által már teljesített, a másik fél által elfogadott, elismert termékértékesítéshez, szolgáltatás teljesítéséhez, hitelviszonyt megtestesítő értékpapír, tulajdoni részesedést jelentő

befektetés értékesítéséhez, kölcsönnyújtáshoz, előlegfizetéshez kapcsolódnak, továbbá a rövid lejáratra kölcsönadott pénzeszközök értékét, a vásárolt, illetve a térítés nélkül és egyéb címen átvett követeléseket is. 3. Követelések egyéb részesedési viszonyban lévő vállalkozással szemben: Itt kell kimutatni az egyéb részesedési viszonyban lévő vállalkozással szemben fennálló minden olyan követelést, amely a vállalkozó által már teljesített, a másik fél által elfogadott, elismert termékértékesítéshez, szolgáltatás teljesítéséhez, hitelviszonyt megtestesítő értékpapír, tulajdoni részesedést jelentő befektetés értékesítéséhez, kölcsönnyújtáshoz, előlegfizetéshez kapcsolódnak, továbbá lejáratra kölcsönadott pénzeszközök értékét, a vásárolt, illetve a térítés nélkül és egyéb címen átvett követeléseket is. Egyéb részesedési viszonyban lévő vállalkozás az a gazdasági

társaság, ahol az anyavállalat vagy annak leányvállalata nem gyakorol mértékadó befolyást a gazdasági társaság üzleti és pénzügyi politikájára, amely nem minősül kapcsolt vállalkozásnak. 4. Váltókövetelések: Váltókövetelések között csak a nem részesedési viszonyban lévő adóssal szembeni váltóköveteléseket szabad kimutatni. A váltókövetelés a vevőkövetelés ellenében kapott, illetve a vásárolt váltó alapján fennálló követelés. A váltókövetelés leszámítolásig, átruházásig, illetve pénzügyi rendezésig a kiegyenlített követelés összegében, a vételi értéken, illetve a már elszámolt értékvesztéssel csökkentett, a visszaírt értékvesztéssel növelt könyv szerinti értéken kell kimutatni. A váltón feltüntetett kamat összegét nem lehet a váltókövetelések között kimutatni, de a mérleggel lezárt évre időarányosan jutó részt aktív időbeli elhatárolásként, illetve pénzügyi műveletek

bevételeként el kell számolni. A mérlegfordulónapon fennálló váltókövetelések miatt a várható veszteség értékét - az egyéb ráfordítások között - értékvesztésként kell elszámolni. Az értékvesztést a mérlegkészítés időpontjában rendelkezésre álló információk alapján a váltókövetelés könyv szerinti értéke és a váltókövetelés várhatóan megtérülő összege közötti veszteségjellegű - különbözet összegében kell elszámolni, ha ez a különbözet tartósnak mutatkozik és jelentős összegű. Váltó: az adós- hitelező viszonyt rögzítő okmány 66 5. Egyéb követelések: Egyéb követelések között kell kimutatni: - munkavállalókkal szembeni követeléseket, - visszatérítendő adókat, - az igényelt, de még nem teljesített állami támogatást, - rövid lejáratra kölcsönadott pénzt, - valódi penziós ügylet esetén a határidős viszonteladási kötelezettség mellett vásárolt eszköz kifizetett

vételárát, - a határidős visszavásárlási kötelezettség mellett eladott eszköz kifizetett visszavásárlási árát, - a határidős és opciós ügyletek esetén a fizetett letétek, pénzügyi biztosítékok, árkülönbözetek összegét, amíg az ügylet le nem zárul, - a nem részesedési viszonyban lévő adósnak tartósan adott kölcsönből a mérlegfordulónapot követő egy éven belül esedékes részleteket, - a peresített követelésekből azt az összeget, amely nem részesedési viszonyban lévő adóssal szembeni követelés és amelynek pénzügyi rendezése az üzleti év mérlegfordulónapja és a mérlegkészítés időpontja között megtörtént. Iránya szerint: - belföldi követelést, - külföldi követelést. Behajthatósága szerint: - biztos követelés, - kétes követelés, - behajthatatlan követelés. A mérlegben a követelést könyv szerinti értéken kell kimutatni: - pénzügyi rendezésig, illetve a PTK szerinti beszámítással,

eszközátadással történő rendezésig, - amíg azt el nem engedték, vagy - behajthatatlan követelésként le nem írták. A követelések értékelési elvei, analitikája. +1 Bekerülési érték: - áruszállításból, szolgáltatás teljesítéséből származó követelések (vevők) bekerülési értéke az áfát is tartalmazó, elismert, számlázott összeg - követelés fedezetére kapott váltó bekerülési értéke a kiváltott követelés összege. Külföldi pénzértékre szóló váltónál is: eredeti követelés keletkezéskori választott árfolyammal átszámított forintérték. Váltó bekerülési értékében nem vehető figyelembe a kamat. egyéb követelések bekerülési értéke az elismert, jogszerű, szerződés, megállapodás, jogszabály szerinti kifizetett, ill. a vállalkozást megillető összeg A követelések bekerülési értéke azok pénzneme szerint: forintban keletkezett köv.-nél az előbbiek szerint meghat forintérték, devizára

szóló köv.-nél az előbbiek szerint meghat, a vállalkozó által választott, a szerződés szerinti teljesítés napján érvényes devizaárfolyamon átszámított forintérték. 2. A követelések értékelése a mérlegben: az elfogadott, elismert összegben, illetve a már elszámolt értékvesztéssel csökkentett, az értékvesztés visszaírt összegével növelt könyv szerinti értéken kell kimutatni. (105)A külföldi pénzértékre szóló követelést az elfogadott, az elismert devizaösszegnek a szerződés szerinti teljesítéskori vagy a mérlegfordulónapi devizaárfolyamon, ill. a már elszámolt, devizában meghatározott értékvesztés nyilvántartási árfolyamán csökkentett, az értékvesztés devizában visszaírt összegének a nyilvántartási árfolyamon számított értékével növelt könyv szerinti értéken kell kimutatni a mérlegben. A külföldi pénzértékre szóló követelések értékelését az alábbi sorrendben kell végrehajtani: 67

1. hitelezési veszteség (behajthatatlan követelés) elszámolása, 2. értékvesztés elszámolása, vagy visszaírása (nyilvántartási árfolyamon) 3. árfolyam-különbözet elszámolása A külföldi pénzértékre szóló követelést az üzleti év mérlegfordulónapjára vonatkozó devizaárfolyamon átszámított forintértéken kell a mérlegben szerepeltetni, ha a mérlegfordulónapi értékelésből adódó különbözetnek a külföldi pénzértékre szóló eszközökre, kötelezettségekre, ill. az eredményre gyakorolt hatása jelentős. A követelés fedezetére kapott váltót a leszámítolásig, az átruházásig, a pénzügyi rendezésig a követelés elfogadott, elismert értékén, ill. a már elszámolt értékvesztéssel csökkentett és az értékvesztés visszaírt összegével növelt könyv szerinti értéken kell kimutatni a mérlegben. Az egyéb követeléseket a járó, az igényelt, a fizetett összegben, az átvett értéken, ill. a már

elszámolt értékvesztéssel csökkentett, az értékvesztés visszaírt összegével növelt könyv szerinti értéken kell kimutatni. Behajthatatlan követelés a mérlegben nem mutatható ki. A követelések nyilvántartása: A követelések nyilvántartása a 3. Követelések, pénzügyi eszközök és aktív időbeli elhatárolások számlaosztályban történik. Követelés jellegű, más mérlegsoron szereplő tételek közül a 3 számlaosztályban, a követelések között tartjuk nyilván: az immateriális javakra adott előlegeket, a beruházásokra adott előlegeket, a készletekre adott előlegeket, a jegyzett, de még be nem fizetett tőkét, követelés jellegű aktív időbeli elhatárolásokat (járó kamat). Az eltérő értékelési szabályok miatt célszerű a forintra és a külföldi pénzértékre szóló követelések elkülönítése. A követelések főkönyvi könyveléséhez szorosan kapcsolódnak az analitikus nyilvántartások, közöttük az

értékadatok számszerű egyezőségét biztosítani kell. A devizában fennálló követelések értékelése a mérlegben. + A devizában fennálló vevőkövetelések forintértékének meghatározása a gazdálkodó által a devizás tételek értékelésére választott, a teljesítés napján érvényes árfolyam alapján történik. Kivételt képez ez alól a bartel ügylet keretében történő export értékesítés deviza összegének forintosítása, ahol a bartel első részügyletének teljesítési napján érvényes, a gazdálkodó által választott árfolyamon kell minden egyes részügyletet nyilvántartásba venni. A devizára szóló követelések esetében annak nyilvántartásba vétele a kiváltott követelés könyv szerinti értékén történik, azaz a váltókövetelést átértékelni a nyilvántartásba vételkor nem lehet. Az eredeti követelés könyv szerinti árfolyama, vagy a mérlegfordulónapi árfolyam. A devizás követelések évközi

pénzügyi rendezése esetében a kiegyenlítés forintértékének meghatározása az alábbiak szerint történhet: - amennyiben a gazdálkodó rendelkezik deviza betétszámlával, s a pénzügyi rendezés az ezen történő jóváírással igazolt, akkor a pénzügyi teljesítés napján érvényes választott árfolyam alapján kell az átszámítást végezni. - amennyiben forintban történik meg a követelés ellenértékének jóváírása, akkor a ténylegesen forintban jóváírt összeg a követelés pénzügyileg rendezett értéke. - amennyiben nem konvertibilis valutában, devizában történik a jóváírás, és azt sem hitelintézet, sem az MNB nem jegyzi, akkor a pénzügyi rendezés napján érvényes szabadpiaci (kereszt) árfolyam alkalmazásával kell a forintösszeget meghatározni. Követelésekkel kapcsolatos év végi értékelési szabályok: A követelések mérlegkészítéskori értékelésen részben azonosak, részben eltérőek a szabályai a belföldi

és devizában fennálló követelések esetében. Az év végi értékelés során a követeléseket minősíteni kell az alábbi szempontok szerint: - a követelés várhatóan realizálható összege hogyan viszonyul annak könyv szerinti forintértékéhez, - megfelel-e a könyvelés és a számviteli törvény behajthatatlan követelések kritériumának, - megtörtént-e a követelések elengedése. 68 A követelések mérlegfordulónapi állományának értékelése során a következő sorrendet kell betartani: - hitelezési veszteségek elszámolása - értékvesztések és visszaírt értékvesztések elszámolása devizás követelések mérlegfordulónapi átértékelése Követelések analitikus nyilvántartása: A vevőkövetelések analitikus nyilvántartásának kialakítása során kettős követelményt kell érvényre juttatni. Egyrészt az általános forgalmi adóról szóló törvény előírásait, másrészt a számviteli törvény vonatkozó

rendelkezéseit, információszolgáltatásra vonatkozó szabályait. A követelések analitikus nyilvántartásival szemben általános követelményként meghatározható, hogy egyrészt annak egyedi jellegűnek kell lennie, másrészt célszerű elkülöníteni a kapcsolt vállalkozásokkal és az egyéb részesdési viszonyban lévő vállalkozásokkal szembeni követeléseket. Az adott előlegek esetén a vevőhöz hasonló analitikus nyilvántartást célszerű kialakítani, azzal a különbséggel, hogy milyen kötelezettséget jelentő teljesítési ügylethez kapcsolódik és annak mi a teljesítési időpontja. A jegyzett, de még be nem fizetett tőke analitikus nyilvántartását a társasági szerződésben, alapító okiratban foglaltak alapozzák meg, javasolt tulajdonoskénti, tagonkénti bontásban, esedékességi időpont megjelölésével elkészíteni. A követelések állományváltozásainak könyvviteli elszámolása a kettős könyvvezetés rendszerében. +A

követelések azok a különféle szállítási, vállalakozási, szolgáltatás és egyéb szerződésekből jogszerűen eredő, pénzértékben kifejezett fizetési igények, amelyek a vállalkozó által már teljesített, a másik fél által már elfogadott, elismert termékértékesítéshez szolgáltatás teljesítéséhez, hitelviszonyt megtestesítő értékpapír, tulajdoni értesítést jelentő befektetés értékesítéséhez, kölcsönnyújtáshoz, előlegfizetéshez kapcsolódnak, ezen kívül ide értve a munkavállalói tartozást, a visszatérítendő adót, az igényelt, de még nem teljesített támogatást, a rövid lejáratra kölcsönadott pénzeszközt, továbbá a vásárolt követeléseket, a térítés nélkül és egyéb címen átvett követeléseket is. Röviden: pénzben kifejezett fizetési igény. Értékelésük a mérlegben: A követelést a mérlegben az elszámolt értékvesztéssel csökkentett, a visszaírt értékvesztéssel növelt bekerülési

értéken kell szerepeltetni, kivéve a külföldi pénzértékre szóló követelést. Külföldi pénzértékre szóló követelést a szerződés szerinti teljesítés napjára vonatkozó devizaárfolyamon átszámított forintértéken, illetve az üzleti év mérlegfordulónapjára vonatkozó devizaárfolyamon átszámított forintértéken kell szerepeltetni. A mérlegben behajthatatlanná vált követeléseket nem kell kimutatni, azokat az eredmény terhére egyéb ráfordításként kell elszámolni. A mérlegfordulónapon fennálló forint- és külföldi pénzértékre szóló követelések összegét csökkenteni kell az egyéb ráfordítások terhére elszámolt értékvesztés összegével és növelni kell az egyéb bevételek javára elszámolt visszaírt értékvesztés összegével. Követelések csoportosítása: 1. Követelések áruszállításból Itt kell kimutatni minden olyan, a vállalkozó által teljesített - a vevő által ismert termékértékesítésből,

szolgáltatásnyújtásból származó követelést, illetve annak forintra átszámított összegét, amely nem tartozik a kapcsolt és egyéb részesedési viszonyban álló vállalkozással szembeni követelések, illetve az adott pénzeszközök közé. Teljesítés: a termék átadása, a szolgáltatás elvégzése Pénzügyi teljesítés: az értékesítés ellenértékének kiegyenlítése. Vevőkövetelés akkor keletkezik, ha a teljesítés időben megelőzi a pénzügyi teljesítést, vagyis az üzleti partner adós pozícióba kerül. Készpénzes értékesítésnél a két teljesítés egybe esik. 2. Követelések kapcsolt vállalkozással szemben: Itt kell kimutatni a kapcsolt vállalkozással szemben fennálló minden olyan követelést, amely a vállalkozó által már teljesített, a másik fél által elfogadott, elismert termékértékesítéshez, szolgáltatás 69 teljesítéséhez, hitelviszonyt megtestesítő értékpapír tulajdoni részesedést jelentő

befektetés értékesítéséhez, kölcsönnyújtáshoz, előlegfizetéshez kapcsolódnak, továbbá a rövid lejáratra kölcsönadott pénzeszközök értékét, a vásárolt, illetve a térítés nélkül és egyéb címen átvett követeléseket is. 3. Követelések egyéb részesedési viszonyban lévő vállalkozással szemben: Itt kell kimutatni az egyéb részesedési viszonyban lévő vállalkozással szemben fennálló minden olyan követelést, amely a vállalkozó által már teljesített, a másik fél által elfogadott, elismert termékértékesítéshez, szolgáltatás teljesítéséhez, hitelviszonyt megtestesítő értékpapír, tulajdoni részesedést jelentő befektetés értékesítéséhez, kölcsönnyújtáshoz, előlegfizetéshez kapcsolódnak, továbbá lejáratra kölcsönadott pénzeszközök értékét, a vásárolt, illetve a térítés nélkül és egyéb címen átvett követeléseket is. Egyéb részesedési viszonyban lévő vállalkozás az a gazdasági

társaság, ahol az anyavállalat vagy annak leányvállalata nem gyakorol mértékadó befolyást a gazdasági társaság üzleti és pénzügyi politikájára, amely nem minősül kapcsolt vállalkozásnak. 4. Váltókövetelések: Váltókövetelések között csak a nem részesedési viszonyban lévő adóssal szembeni váltóköveteléseket szabad kimutatni. A váltókövetelés a vevőkövelelés ellenében kapott, illetve a vásárolt váltó alapján fennálló követelés. A váltókövetelés leszámítolásig, átruházásig, illetve pénzügyi rendezésig a kiegyenlített követelés összegében, a vételi értéken, illetve a már elszámolt értékvesztéssel csökkentett, a visszaírt értékvesztéssel növelt könyv szerinti értéken kell kimutatni. A váltón feltüntetett kamat összegét nem lehet a váltókövetelések között kimutatni, de a mérleggel lezárt évre időarányosan jutó részt aktív időbeli elhatárolásként, illetve pénzügyi műveletek

bevételeként el kell számolni. A mérlegfordulónapon fennálló váltókövetelések miatt a várható veszteség értékét - az egyéb ráfordítások között - értékvesztésként kell elszámolni. Az értékvesztést a mérlegkészítés időpontjában rendelkezésre álló információk alapján a váltókövetelés könyv szerinti értéke és a váltókövetelés várhatóan megtérülő összege közötti – veszteség jellegű - különbözet összegében kell elszámolni, ha ez a különbözet tartósnak mutatkozik és jelentős összegű. Váltó: az adós- hitelező viszonyt rögzítő okmány. 5. Egyéb követelések: Egyéb követelések között kell kimutatni: - munkavállalókkal szembeni követeléseket - visszatérítendő adókat - az igényelt, de még nem teljesített állami támogatást - rövid lejáratra kölcsönadott pénzt - valódi penziós ügylet esetén a határidős viszonteladási kötelezettség mellett vásárolt eszköz kifizetett

vételárát - a határidős visszavásárlási kötelezettség mellett eladott eszköz kifizetett visszavásárlási árát - a határidős és opciós ügyletek esetén a fizetett letétek, pénzügyi biztosítékok, árkülönbözetek összegét, amíg az ügylet le nem zárul - a nem részesedési viszonyban lévő adósnak tartósan adott kölcsönből a mérlegfordulónapot követő egy éven belül esedékes részleteket. - a peresített követelésekből azt az összeget, amely nem részesedési viszonyban lévő adóssal szembeni követelés és amelynek pénzügyi rendezése az üzleti év mérlegfordulónapja és a mérlegkészítés időpontja között megtörtént. Iránya szerint: - belföldi követelés - külföldi követelést Behajthatósága szerint: - biztos követelés - kétes követelés - behajthatatlan követelés A mérlegben a követelést könyv szerinti értéken kell kimutatni: 70 - pénzügyi rendezésig, illetve a PTK szerinti beszámítással,

eszközátadással történő rendezésig - amíg azt el nem engedték, vagy - behajthatatlan követelésként le nem írták. 71 7. Tétel A logisztika fogalma, lényege, feladata, a logisztikai rendszer részei. + A vállalatban általában anyagi természetű folyamatok rendszeresen megvalósulnak. A termelővállalatban anyagok fizikai vagy vegyi átalakulása megy végbe, helyváltoztatással összekapcsolva. A szállítási és kereskedelmi vállalat tevékenységének középpontjában is anyagi folyamatok, anyagok áramlása, helyváltoztatása áll. Anyagi folyamatok nem csak vállalaton belül, hanem vállaltok kőzött is megvalósulnak. Az anyagi áramlásokkal és a készletekkel, valamint a hozzájuk közvetlenül kapcsolódó vállalati tevékenységekkel a vállalati logisztika foglalkozik. A logisztika lényegét gyakran ún. „7M" definícióval szokták jellemezni Ezek szerint a logisztikának azt kell biztosítani, hogy a - megfelelő termék, -

megfelelő minőségben, - megfelelő állapotban, - megfelelő helyen, - megfelelő időben, - megfelelő felhasználónak, - megfelelő költségen álljon rendelkezésre. A logisztikai rendszer három részre tagolható: - A beszerzési logisztika, amelyek funkciója a vállalat számára szükséges anyagok, alkatrészek külső forrásból való biztosítása. - A termelési logisztika, amely a termelési folyamaton belüli anyagellátási feladatokat oldja meg, gondoskodik a különböző termelési fázisok között áramló termelésközi készletekkel való gazdálkodás tevékenységeinek ellátásáról. - Az értékesítési logisztika, amelynek funkciója a vevői igények kielégítése. A logisztikai rendszer mindenkor alapvetően két kritérium alapján minősíthető: az egyik az általa nyújtott szolgáltatások színvonala, a másik pedig a működésének a költségei. A logisztikai szolgáltatás színvonalát befolyásoló tényezők. + - A rendelkezésre

állás a logisztikai rendszernek azt a képességét fejezi ki, hogy kielégítse a vele szemben jelentkező igényeket. Ez a rendszer készenléti állapotát mutatja meg, tehát azt, hogy mennyire képes követni a termelési és értékesítési helyek változásait. - A kiszolgálási idő az az időtartam, amely az igény jelentkezése és annak kielégítése között eltelik. Ez a mutató a logisztikai rendszer reakcióidejét tükrözi. - A kiszolgálás minősége azt mutatja meg, hogy a logisztikai rendszer a felmerülő igényekre és problémákra megfelelő szolgáltatásokat, illetve megoldásokat nyújtott-e. A logisztikai rendszer működési költségei sok elemből állnak és többféleképpen csoportosíthatók. Az egyik csoportba a logisztika fizikai folyamataihoz kapcsolódó költségek tartoznak. A költségek másik csoportját a logisztikai irányítási, információs és ügyviteli ráfordításai alkotják. A logisztika stratégiai kérdései A

beszerzéssel kapcsolatos stratégiai téma a szállítók kiválasztási elveinek, a szállítókkal szembeni alapvető igényeknek a meghatározása, pl.: a szállítások gyakoriságával, minőséggel, a szállításokat kísérő szolgáltatásokkal kapcsolatban. A vállalatnak döntenie kell, hogy a fontosabb beszerzési irányokban egy szállítót vesz-e igénybe, vagy a rendelési mennyiséget megosztja több szállító között. Az értékesítés és a fizikai elosztás is számos stratégiai kérdésre igényel választ logisztikai aspektusból. A vállalatnak - egyebek között - el kell döntenie, rendelésre vagy készletre gyárt-e. Rendelésre gyártásra a vállalt akkor rendezkedhet be, ha termelési folyamat elkezdésekor a vevő személyét ismerik. A készletre gyártásra az a jellemző, hogy a termelést egy előre jelzett kereslet alapján folytatják, a vevőket konkrétan nem ismerik. Minél élesebb a verseny a piacon, annál fontosabb a vevők gyors

kiszolgálása, ami a vállaltot arra ösztönzi, hogy nagyobb arányban termeljen készletre, 72 természetesen gazdaságilag ésszerű határok között. A vállalatnak továbbá meg kell határoznia a készletezési pontok számát, helyét és közöttük működő szállítások rendszerét. Raktárak száma, elhelyezése jelentős mértékben attól függ, hogy termelő vállalat közvetlenül a fogyasztókhoz szállít, vagy közvetítőket vesz igénybe. A raktárhálózat elhelyezése lehet piacorientált, vagy termelőorientált. A piacorientált raktárhálózat a jelentősebb felvevő piacokhoz illeszkedik. A termelőorientált raktárhálózatot a gyártóhelyek közelségébe telepítik Adott vállalat ezt a két elhelyezési módot kombinálhatja. A logisztikai stratégia fontos elemét képezik a készletezés stratégiai kérdések. A vállalati készletgazdálkodásnak az a funkciója, hogy biztosítsa az anyagi folyamatok zavartalanságát a gazdaságossági

követelmények érvényesítésével. A készletgazdálkodással kapcsolatban három stratégiai tényezőt célszerű kiemelni, amelyek a következők: A készletbe befektetett tőkeállomány nagysága. A célszerűnél se több, se kevesebb tőkét ne fektessen a készletekbe. Másfelől azonban a készletszint racionális növelése elősegítheti az anyagi folyamatok jobb kiszolgálását, ami a megtérülési folyamatot kedvezően befolyásolhatja. A készletezési rendszert úgy kell alakítani, hogy az megfelelő feltételeket biztosítson a vállalt számára a rugalmas működéshez. A mai pénz fejlődéstörténete. + A pénz kialakulásának első lépése, amikor a termelők feleslegként megtermelt terméküket a piacon számukra fontos más termékre elcserélték. Probléma akkor jelentkezett, ha a cserélendő termékek mennyiségében és értékben nem tudtak megegyezni. Szükség volt tehát olyan árukra, amelyek bizonyos tulajdonságaik alapján csereeszköznek

megfelelnek. Így alakult ki az árupénz, amely lehetett gabona, állatbőr, só, háziállatok, tehát olyan termék, melyek bármely háztartás számára keresett volt. Az árupénz különböző területeken más és más volt. Az árupénznek vagy más néven primitív pénznek alapvető tulajdonsága, hogy a használók számára megfelelő hasznossággal bírjon. A távolsági kereskedelem szűkíteni kezdte a primitív pénzek körét, mivel újabb fontos tulajdonságoknak kellett, hogy megfeleljen. Fontos volt, hogy a távolságok megtétele esetén különböző időjárási viszonyok között a primitív pénz minősége és mennyisége ne változzon, tehát ne törjön, ne kopjon el, vagy ne romoljon meg. A kereskedelmi utak mentén, hogy mindenhol alkalmazni lehessen fizetőeszközként az árupénzt, egyazon minőségűnek, vagyis homogénnek kellett lennie. Ezekkel a tulajdonságokkal legtisztább formában a nemesfémek rendelkeztek. A nemesfémek közül a

különböző társadalmakban használták az aranyat, ezüstöt, rezet, bronzot és vasat. Amennyiben az arany vagy ezüst külön tölti be a pénzfunkciókat, monometallizmusról, amennyiben az első kettő együttesen forog, bimetallizmusról beszélünk. Az arannyal, illetve ezüsttel történő fizetési módok szűk földrajzi területen egyszerűen megoldhatóak voltak. Távolsági kereskedelem esetén a szállítás nehézkessé, illetve a rablások miatt veszélyessé vált. Az elterjedőben lévő bankszerű intézmények szívesen fogadtak el érmeletéteket, és ezt igazoló papírjegyeket adtak cserébe. Így alakult ki a klasszikus papírpénz A papírpénz a tulajdonosa bármikor visszaválthatta aranyra a ráírt mennyiségnek megfelelően a kibocsátó bankban. Egységnyi pénzegység nemesfémmennyiségét pénzlábnak nevezzük. A forgalomban lévő arany és papírpénz a növekvő áruforgalmat nem tudta kielégíteni, ez pénzhiányhoz vezetett, ezért

létrejött a pénzhelyettesítők második formája: a klasszikus bankjegy. Mivel a pénz mennyisége kevesebb, mint a forgalomhoz szükséges mennyiség és a pénzforgási sebessége nem változik, csak hitelből lehet vásárolni. Ez maga után vonja a váltók elterjedését Váltót viszont leginkább a megbízható adósoktól fogadnak el a szállítók, tehát közkedvelté válik a banki váltó. Az állam felismerte a pénzhelyettesítőkben rejlő előnyöket és a bankjegykibocsátást idővel monopolizálta. Az arany pénzként, azaz monetáris szerepkörben megszűnése az egyes országok esetében eltérő időszakokban következett be. Az 1929-33-as világgazdasági válságot tekinthetjük talán olyan időpontnak, mely legmarkánsabban fémjelzi e folyamat fordulópontját. A bankjegyeknek az aranyfedezeti értéke lassan megszűnik. A mai pénz, belső érték nélküli pénz, árura szóló követelés Az adott országban történő elfogadását állami

deklaráció biztosítja. A mai pénz funkcióit két fő csoportba 73 soroljuk. Alapvető funkciók: - Értékmérő vagy elszámolási egység: a pénz homogenitásának megfelelően a gazdasági számbavétel egységeként funkciónál, alkalmas áruk árának, jövedelmeknek és vagyonok mérésére és összehasonlítására. - Forgalmi eszköz: a pénz és áru cseréjében az azonnali fizetéskor közvetít, amely feltételezi, hogy a pénz mindenki által elfogadott. Másodlagos funkciók: - Felhalmozási funkció: a pénz legyen alkalmas a vagyontartás eszközéül szolgálni. - Fizetési eszköz: a pénz legyen alkalmas halasztott fizetésre, hitelek nyújtására és visszafizetésére. - Regionális- és világpénz szerep: országhatáron kívül is betölti a pénzfunkciókat. Ilyen pénz az IMF pénze, az SDR és az EU volt pénze, az ECU illetve jelenlegi pénze, az euró. A pénzteremtés és a pénzmegsemmisülés megvalósulása. + A pénz technikai

(megjelenési) formája szerint beszélhetünk készpénzről és számlapénzről. Készpénz: a törvényes fizetőeszköz (bankjegy- és érmeállomány) megnevezése. Számlapénz: a banki számlákon megjelenő pénznagyság. A pénzteremtés alapvető két útja a hitelnyújtás és a külföldi fizetőeszköz vásárlása ellenébeni pénzkeletkezés. Pénzteremtés hitelnyújtás ellenében A hitelnyújtás műveletével egyben pénzteremtés is történik: pénz kerül a gazdaságba. Ez az esemény az alábbi módon tükröződik a vállalat és a bank mérlegében. A pénzállomány a vállalati mérleg eszköz oldalán szerepel, hiszen ez a vállalati vagyontárgyak egy fajtája. A mérleg forrás oldala mutatja, hogy a vállalat e pénzeszközökhöz hitelnyújtás kapcsán jutott, azaz e hitelösszeggel a vállalat tartozik a banknak. A pénzteremtés tehát azáltal valósul meg, hogy a bankbetétet nyitott a vállalat számára. Magával a betétnyitással keletkezett

pénz a gazdaságban. A pénzteremtés nem a betétnyitás mellett, azzal egyidejűleg, hanem éppen az által jön létre. A pénz megsemmisülése a pénzteremtéssel ellentétes folyamat. Ha a pénzteremtés hitelnyújtással keletkezik, akkor a pénzmegsemmisülés hitel visszafizetéssel szűnik meg. A hitelpénz mechanizmusa tehát körforgás jellegű. A kereskedelmi bankok hitelnyújtás révén pumpálnak pénzt a gazdaságba E pénz az adott vállalattól a többi szférához illetve más vállalathoz kerül. Ha a vállalat eladta áruját, értékesítette szolgáltatást, akkor a hozzá visszakerült pénzből visszafizetheti hiteleit. Ezzel az utolsó aktussal a pénz megszűnik. Ha a bank ügyfelének kamatot ír jóvá, ez hatásában pénzteremtő jellegű. Pénzteremtés külföldi fizetőeszköz vásárlása ellenében Ha vállalatunk külföldi fizetőeszközzel rendelkezik, akkor a pénzteremtés devizavásárlással is keletkezhet. Ebben az esetben eladja

külföldi fizetőeszközét hazai fizetőeszköz ellenében Az egyes mérlegekben ez úgy fog megjelenni, hogy a vállalati mérlegben csupán az eszközoldal rendeződik át. A bankmérlegben az aktívoldalon a hitel helyett a deviza tétel szerepel. Mint ahogy a hitelnyújtás ellenében történő pénzteremtés során a hitel visszafizetés pénzmegsemmisítő hatású volt, ugyanígy pénzmegsemmisülést okoz, ha a bank elad külföldi fizetőeszközt hazai pénz ellenében. Valuta: külföldi fizetőeszköz készpénzben. Deviza: valutára szóló követelés, külföldi pénznemben megjelölt fizetési ígéret. Pénzteremtés a kétszintű bankrendszerben Kétszintű bankrendszerben a pénzteremtés két műveletsorra válik: a kereskedelmi bankok és a központi bank pénzteremtésére. A kereskedelmi banki pénzteremtéstől elkülönül a jegybanki pénzteremtés. Ez a pénzteremtés mechanizmusát tekintve nem különbözik a kereskedelmi bankok pénzteremtésétől. 74

Kereskedelmi bankpénz: a kereskedelmi bankok által teremtett pénz, a kereskedelmi bank passzívája. Jegybankpénz: a jegybank által teremtett pénz, a jegybank passzívája. A kereskedelmi bankpénz és a jegybankpénz megfelel a pénz általános definíciójának, miszerint mindkettő bankra szóló követelés, mindkettő bankpasszíva. A központi bank által teremtett jegybankpénz a központi bank passzíva oldalán, a kereskedelmi bank által teremtett kereskedelmi bankpénz a kereskedelmi bank passzíva oldalán szerepel. A pénzaggregátumok és a pénzmultiplikátor szerepe. + A pénzmultiplikátor nagysága Itt a pénz keletkezésének folyamatát követjük nyomon. A bankrendszer egésze képes a pénzmennyiség megsokszorozására (multiplikálására). Kötelező tartalékráta Kétszintű bankrendszerben a jegybank pénzmennyiséget szabályzó eszköze. A kötelező tartalékráta előírja kereskedelmi bankok számára, hogy betéteik hány százalékát

kötelesek jegybankpénzben, illetve jegybankképe aktívában tartani. Ha a pénz megsokszorozódott, multiplikálódott, a folyamatot multiplikációnak nevezzük, a teremtett kereskedelmi bankpénz és a jegybankpénz arányát pedig pénzteremtési multiplikátornak. Pénzteremtési multiplikátor Az új betéteknek a tartalékok növekedéséhez viszonyított aránya. Megmutatja, hogy egységnyi jegybankpénzből hány egység kereskedelmi banki pénz keletkezhet. A Samuelson-i modellben a pénzmultiplikátor nagysága a kötelező tartalékráta reciproka (1/0,1=10). Amennyiben végtelen sok bank vesz részt a folyamatban, akkor a gazdaságban bekerülő pénzösszegek egy végtelen, egynél kisebb hányadosa mértani sorozatot alkot, amelynek összegképlete M=JBP*(l/t) Ahol M = pénzmennyiség, JBP = jegybankpénz (kiinduló alapösszeg), t = kötelező tartalékráta, l/t = pénzmultiplikátor. A pénzteremtés fenti, egyszerű esete nem automatikusan érvényesül. Samuelson

- Nordhaus két feltételt említ. 1. A fizetési láncból ne történjen kiszivárgás, azaz mindenki vigye a pénzét a bankba 2. Egyetlen bank se tartson a kötelező tartalékrátán felüli tartalékot, vagyis ne legyenek szabad tartalékok a kereskedelmi bankoknál. Szabad tartalékok a kereskedelmi bankok kötelező tartalékráta által meghatározott ún. kötelező tartalékokon felüli, jegybankpénzben felhalmozott aktívái. Van még két fontos feltétel, mely nem szerepel kimondottan a pénzmultiplikátor levezetésénél, de amelyek jelentősen befolyásolják a folyamatot. 3. Minden pénzteremtési aktusnál a bankhoz átutalt jegybankpénz ellenében teremtett betét terhére az ügyfél nem igényel jegybankpénzt. 4. A másik feltétel a harmadiknak az ellentéte Míg a 3 feltétel szerint az ügyfelek betéte érintetlenül a bankoknál marad, a 4. feltétel szerint a hitellel teremtett pénzt teljes egészében más bankokhoz utalják. A valósággal ezzel

szemben számolni lehet azzal, hogy a hitellel teremtett pénz egy része a bankon belül marad. Létezik a pénzmultiplikátornak egy, a fentiektől kissé eltérő értelmezése, mely a monetáris bázishoz, az MO-hoz viszonyítja a pénzmennyiség bővülését. E módosított értelmezés nem jelent semmilyen újabb nehézséget számunkra. Ekkor valamennyi monetáris aggregátumhoz (Ml, M2, M3, M4) hozzárendelhetjük a megfelelő pénzmultiplikátort. Pénzkínálati multiplikátor: 75 Ml=ml*M0, illetve M2=m2*M0. A pénzmennyiség meghatározása során három pénzkategória terjedt el, melyeket pénzügyi aggregátumoknak neveznek. Ezek leggyakoribb formái az MO, Ml és M2 A Magyar Nemzeti Bank használja továbbá az M3 és M4 kategóriákat. Nemzetközi viszonylatban szintén használatosak az M2t meghaladó kategóriák Az MO az összes jegybankpénz mennyiségét öleli fel. Ez tehát a központi bank mérlegének passzíva oldalán elhelyezkedő, a jegybank által

teremtett pénz. Technikai formáját tekintve lehet készpénz és jegybank-számlapénz. Az Ml a legsűrűbben használt kategória. Nevezik tranzakciós pénznek vagy forgalomban lévő pénznek is. Tartalma a bankon kívüli készpénzmennyiség és a látra szóló betétek összessége - Az M2 az M1 és a hosszabb távra lekötött betétek összessége. Pénzügyi aggregátumok (pénzkörök): M0= jegybankpénz (bázispénz, nagyerejű pénz) Ml= készpénz + látra szóló betét M2= Ml + lekötött betétek M3= M2 + bankrendszer által kibocsátott értékpapírok M4= M3 + bankrendszeren kívüli szereplők által tartott állampapírok. A pénz (Ml) és a kvázipénz tartalmát az alábbi összetevők alkotják: Pénz = M1 AJ a hitelintézeteknél vezetett látra szóló betétek B/ a bankrendszeren kívüli készpénz állomány Kvázipénz = M2 AJ a jegybanknál található határidős, tartalék- és devizaszámlák B/ a kereskedelmi bankoknál lévő határidős,

tartalék- és devizaszámlák. A jegybank feladatai, a hazai pénzügyi intézményrendszer felépítése, a pénzügyi és kiegészítő pénzügyi szolgáltatások. + Az alábbiakban sorra vesszük a Magyar Nemzeti Bank feladatait. Ezek közül csak a főbb funkciókat tárgyaljuk, melyek hagyományosan a jegybank feladatkörébe tartoznak. 1. Készpénzkibocsátás A Jegybank névadó funkciója a készpénzkibocsátás (bankjegykibocsátás). Szigorúan véve a központi bank feladata a bankjegyek kibocsátása, az érmeverés azonban a kincstár jogosultsága. 2. A „kormány (állam) bankja" funkció A jegybank a „kormány bankjaként" vezeti az állami költségvetés számláit lebonyolítja fizetéseit, hitelt nyújt az állami költségvetés számára. 3. A ,bankok bankja" funkció Kétszintű bankrendszerben a jegybank egyik funkciója az, hogy a „bankok bankja", vagyis nem a vállalatokkal, hanem a kereskedelmi bankokkal tartja közvetlenül a

kapcsolatot. 4. A forint értékállandóságának biztosítása Kétszintű bankrendszerben az MNB-t tekinthetjük a hazai valuta értékállandósága őrének. A forint értékállandóságának van egy belső és egy külső összetevője. A forint belső stabilitása azt jelenti, hogy a Magyar Nemzeti Bank a „hivatalos felelőse" az infláció alakulásának, az inflációellenes küzdelemnek. A külső stabilitás a forint árfolyamának változatlan szinten tartását jelenti 5. Külgazdasági feladatok Ide tartozik a központi bank azon feladata, hogy gyűjti a valuta-, deviza-, aranykészleteket. Az MNB a devizagazdálkodás központi szerve, az aktuális devizagazdálkodásról szóló jogszabályok meghatározzák feladatait. 6. Gazdaságpolitikai tanácsadó funkció A központi bank köteles az adott ország kormányával együttműködni a gazdaságpolitika kidolgozásában, illetve végrehajtásában. Ennek keretében az MNB véleményezi a kormánv

gazdaságpolitikáját, konzultációkat folytat a Pénzügyminisztériummal. E gazdaságpolitikai funkció keretében az MNB együttműködik a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletével és az Állami Biztosításfelügyelettel. Az MNB-nek a felsorolt funkcióin kívül még számtalan feladata van. Ide tartozik például, hogy az MNB: - ellátja a nemzetközi pénzügyi szervezetekből adódóan ráháruló feladatokat, 76 - kialakítja az országos fizetési és elszámolási rendszert. - szabályozza a pénzforgalmat, - jegybanki információs rendszert működtet - jegybanki ellenőrzést végez stb. A hazai pénzügyi intézményrendszer felépítése A bank az az intézmény, amely betétet fogad el, és pénzforgalmi szolgáltatást nyújt. Bankon kétszintű bankrendszerben a kereskedelmi bankokat értjük. A kereskedelmi bank és az egyéb hitelintézet megkülönböztetése a legfontosabb eltérés a két intézmény között, hogy míg a bank hitelműveleteivel

képes pénz teremteni, addig az egyéb hitelintézet nem képes a pénzteremtésre. A baknál lévő számlákról azonnal lehet fizetést teljesíteni, míg az egyéb hitelintézetnél lévő számlákról előbb fel kell venni a pénzt és csak azután lehet fizetést teljesíteni. A kétszintű bankrendszerben a jegybank csak a kereskedelmi bankokkal áll közvetlen kapcsolatban és a kereskedelmi bankok vezetik a gazdálkodó egységek számláit. Az MNB szervezeti felépítése Az MNB szervezetileg az alábbi fontosabb egységekből áll. 1. A Közgyűlés Feladata az alapszabály megállapítása és módosítása, az alap- és tartaléktőke meghatározása, a mérleg, a vagyon és az eredménykimutatás megállapítása, az éves mérleg felosztása, továbbá az igazgatóság választott tagjai és a könyvvizsgálók megválasztása, visszahívása, valamint a kiemelt vezetők, illetve vezető szervek tagjai díjazásának megállapítása. 2. Jegybanktanács Az MNB legfőbb

monetáris politikai irányító szerve, amely határoz az MNB éves monetáris politikai irányelveiről, a jegybanki politika eszközeinek módosításáról, ide értve az árfolyampolitikai intézkedéseket is. 3. Igazgatóság Az igazgatóság feladata, hogy segítse az elnököt munkája ellátásában. Az igazgatóság az elnökből, az alelnökökből és az igazgatósági tagokból áll. 4. Felügyelőbizottság Az MNB ellenőrző szerve. Tagjai: a felügyelő bizottság Országgyűlés által választott elnöke, az Országgyűlés által választott további három tag, a pénzügyminiszter képviselője, a pénzügyminiszter által megbízott szakértő. Az MNB az Országgyűlés alá rendelt szervezet. Az MNB élén az elnök áll, akit hat éves időtartamra a miniszterelnök javaslatára a köztársasági elnök nevez ki. Az MNB részt vesz a kormány gazdaságpolitikai programjának kialakításában. A pénzügyi és a kiegészítő pénzügyi szolgáltatások: A

törvény üzletszerűen végzett pénzügyi szolgáltatások alatt érti: 1. betétgyűjtés - mások pénzének betétként való elfogadása 2. hitelnyújtás - hitel és kölcsön nyújtása 3. bankszámla ügylet - pénzforgalmi szolgáltatások nyújtása 4. garancia ügylet: bankgarancia vagy bankkezesség vállalása, ha a kötelezettség pénzben teljesítendő 5. bankletéti, illetve befektetési alap letéti ügylet-bankéletét elfogadása, valamint befektetési alap letétkezelés 6. értékpapír forgalombahozatali ügylet - külön jogszabály szerint kizárólag hitelintézet által kibocsátható értékpapír nyilvános forgalomba hozatala 7. saját számlára vagy bizományosként történő adásvételi tevékenység az alábbi körben: • pénzpiaci eszközök (váltó, csekk) vásárlása, ideértve a váltó leszámítolását is • deviza- és valutaügylet • határidős, illetve opciós pénzügyi ügylet • átruházható értékpapírral végzett

műveletek • kamat-, illetve árfolyamkockázati csereügylet 8. értékpapír letéti ügylet - értékpapír kezelés, értékpapír letét kezelés 77 9. faktoring ügylet - követelések megvásárlása- készpénzt helyettesítő fizetési eszközök kibocsátása, és velük fizetési forgalom lebonyolítása 10. pénzügyi lízing - vállalkozások tőkeösszetételével, tőkeellátásával, valamint összevonásával, szervezeti átalakításával és megvásárlásával kapcsolatos szolgáltatások, továbbá az ehhez kapcsolódó tanácsadás 11. fejlesztési terv megvalósításával kapcsolatos szolgáltatások és tanácsadás 12. az ügyfél megbízása, illetve hozzájárulása alapján a hitelképesség vizsgálatával, igazolásával kapcsolatos szolgáltatások 13. széfügylet - értékpapírok, értéktárgyak biztonságos megőrzése Kiegészítő pénzügyi szolgáltatások: 1. pénzváltási tevékenység 2. bankügynöki tevékenység - pénz- és

kölcsönügyletek közvetítése 3. elszámolásforgalmi ügylet - az elszámolásforgalom lebonyolítását végző elektronikus átutalási rendszerek működtetése 4. pénzfeldolgozás Az egyes finanszírozási stratégiák lényege és az illeszkedési elv. + Illeszkedés elve: a források lejárata legyen összhangban az eszközök megtérülésével. Fajtái: 1.) Konzervatív finanszírozási stratégia: a vállalat az eszközök nagyobb hányadát finanszírozza hosszú lejáratú forrásokkal, mint amit az illeszkedés elve megkívánna. Előnye: nagyfokú biztonság, kisebb függés a hitelektől. Hátránya: a finanszírozás elvileg drágább. 2.) Szolid finanszírozási stratégia: amikor a finanszírozás eleget tesz az illeszkedés elvének A befektetett eszközöket tartós forrásokkal, a forgóeszközöket rövid lejáratú forrásokkal finanszírozzák. 3.) Agresszív finanszírozási stratégia: ha a tartós lekötésű eszközöket is rövid lejáratú

forrásokkal finanszírozzák. Előnye: olcsó. Hátránya: jelentős kockázat. A beszámoló fajtái, részei, a beszámoló és a könyvvezetés kapcsolata. + A beszámoló fogalma: a vállalkozás éves működéséről, annak vagyoni, pénzügyi és jövedelmi viszonyairól készített írásos jelentés. A beszámoló készítésének főbb szabályai: a. A beszámoló készítésére kötelezettek: a hazánkban működő gazdálkodó szervezetek többsége Kivételek: Az egyéni vállalkozók, a könyvvezetésükre vonatkozó előírásokat a személyi jövedelemadó törvény rögzíti, beszámolót készíteniük nem kell. Polgári jogi társaság Építőközösség Külföldi székhelyű vállalkozás hazai kereskedelmi képviselete. b. A beszámolóval kapcsolatos időpontok Fordulónap: az üzleti év utolsó napja. Letétbehelyezés határnapja: az adott üzleti év mérlegfordulónapjától számított 150 napon belüli időpont. (Az a nap, amikor a cég a

beszámolóját a cégbíróságon leadja Mérlegkészítés végső időpontja: Az a nap, amikor a tulajdonosok a beszámolót elfogadják. (Ez a fordulónap és a letétbe helyezés napja közötti időszak. c. Az üzleti év hossza Az üzleti év hossza általában egy naptári év, hazánkban ez január 1-től december 3 l-ig terjedő időszak. Az üzleti év többek között akkor lehet egy naptári évnél kevesebb, ha a gazdálkodó (vállalkozó) a működést évközben kezdi meg, vagy szűnteti meg. Az üzleti év kezdete számos országban nem január 1-je, hanem ettől eltérő időpont. Ennek a 78 ténynek akkor van jelentősége, ha ilyen országban működő külföldi cégnek magyar vállalatban van érdekeltsége vagy fordítva. d. A beszámoló alátámasztását szolgáló dokumentumok a leltár és a könyvvezetés. A beszámoló valódiságát, megbízhatóságát elsősorban leltár garantálja. Szabályszerűségét, folytonosságát pedig a könyvvezetés

biztosítja. e. A beszámoló mérésmódja A beszámolóban az értékbeni mérésmódnak van prioritása. A mérlegben és az eredmény kimutatásban ezer forintban kell az adatokat megadni, de száz milliárd forint mérlegfőösszeg felett millió forintban kell megadni az adatokat. - Kivételt jelentenek a vámszabadterületi társaságok és azok a társaságok, melyek a devizáról szóló törvény szerint devizakülföldinek minősülnek. Ok magyar nyelven és létesítő okiratban rögzített konvertibilis devizában kötelesek a beszámolóikat elkészíteni és a könyveiket vezetni. A mennyiségi mérésmódnak a szerepe a beszámolóban kicsi. A vállalkozások beszámolói lehetnek: A.) éves beszámoló B.) egyszerűsített éves beszámoló C.) összevont (konszolidált) éves beszámoló D.) egyszerűsített beszámoló A.) Éves beszámoló Mellékletei: - mérleg, - eredménykimutatás, - kiegészítő melléklet. Minden kettős könyvvitelt vezető vállalkozó

számára kötelező az éves beszámoló elkészítése, amelyek méreteik, vállalkozási típusuk alapján nem választhatják az egyszerűsített éves beszámolót, illetve az egyszerűsített beszámolót. B.) Egyszerűsített éves beszámoló Mellékletei: - mérleg, - eredménykimutatás, - kiegészítő melléklet. Az a vállalkozás készíthet egyszerűsített éves beszámolót, amelyik a tárgyévet megelőző két egymást követő évben a mérleg fordulónapján az alább megjelölt három méretet kifejező mutató közül kettőben határérték alatt tudott maradni. A három méretet kifejező mutató határértékei: mérlegfőösszeg 150 millió forint értékesítés éves nettó árbevétele 300 millió forint tárgyévben átlagosan foglalkoztatottak létszáma 50 fő Ez a beszámoló az éves beszámolótól abban tér el. hogy adattartalma szűkebb, mint az éves beszámolóé Fontos kitétele a Szt-nek, hogy ezt a beszámoló formát a részvénytársaság

nem alkalmazhatja. C.) Összevont (konszolidált) éves beszámoló Mellékletei: - összevont (konszolidált) mérleg, - összevont (konszolidált) eredménykimutatás, - összevont (konszolidált) kiegészítő melléklet. Összevont (konszolidált) éves beszámolót - saját éves beszámolója mellett - annak a vállalkozásnak kell készítenie, amelyik más vállalkozásnál többségi részesedéssel rendelkezik, és ezáltal meghatározó befolyást gyakorol más vállalkozás (ok) felett. A meghatározó befolvást gyakorló vállalkozásnak a számviteli tőrvény az anyavállalatot minősíti. A befolyást elszenvedő vállalkozás pedig a leányvállalat. Az. anyavállalat tehát két beszámolót készít: Egyiket: saját működéséről, vagyoni, pénzügyi és jövedelmi viszonyáról, nevezzük ezt egyedi beszámolónak. Másikat: saját illetve a vele többségi részesedésben álló leányvállatok, és közös vezetésű vállalkozások együttes működéséről,

vagyoni, pénzügyi és jövedelmi viszonyáról. A Szt ezt összevont (konszolidált) éves beszámolónak nevesíti. Az összevont (konszolidált) éves beszámoló a konszolidálásba bevont vállalkozások egvedi beszámolóinak összevonásával készül. Az összevonásnak az lesz az eredménye, hogy összevont beszámolóban halmozódások jelennek meg. Ezek a halmozódások a bevont vállalkozások egymás 79 közötti kapcsolataiból erednek. Ezeket kell a második lépésben az összevont beszámolóból elhagyni, kiszűrni, vagyis konszolidálni. A konszolidálás tulajdonképpen azt fejezi ki, hogy az anyavállalat az összevont beszámolóból a halmozódásokat kiszűri, vagyis megteremti a rendezett állapotot. A konszolidálásba bevont vállalkozás egyedi beszámolója a konszolidálás miatt csak éves beszámoló lehet. D.) Egyszerűsített beszámoló Az egyszerűsített beszámoló a beszámolás legegyszerűbb formája. Ez a beszámoló a leltárra, az

egyszeres könyvvezetésre, és az analitikus nyilvántartásokra készül. Kétféle kimutatásból áll össze Ezek: az egyszerűsített mérleg és az eredménylevezetés. Aki ilyen beszámolót akar készíteni két követelménynek kell megfelelnie: Egyik: Az értékesítés éves nettó árbevétele két egymást követő évben nem haladhatja meg az 50 millió forintot, amelyet mennyiségi feltételnek tekinthetünk. Másik: Meghatározott vállalkozási formához kell tartoznia. Ezt minőségi ismérvnek nevezhetjük Vállalkozói kör, amely ezt a beszámolási formát választhatja: iskolai szövetkezet jogi személyiséggel rendelkező munkaközösség jogi személyiség nélküli gazdasági társaság. Az egyszerűsített beszámoló készítésére kötelezett vállalkozó a számára előírt formánál magasabbat saját döntése alapján választhat. Amennyiben az egyszerűsített beszámolót készítő vállalkozás a könyvvezetésének módját kívánja

megváltoztatni - vagyis kettős könyvvitelre akar áttérni - akkor a beszámoló formáját is változtatnia kell (az éves beszámoló valamelyik változatát kell választania). Összefoglaló megjegyzések: A hazai beszámolók formájukban megfelelnek az Európai Unió 4. sz irányelvében rögzített követelményeknek. Így megteremtődnek a beszámolók nemzetközi konszolidálásának feltételei is A magyar beszámoló nagyobbrészt harmonizál az EU országok beszámolóival, amelyet néhány országban pénzügyi jelentésnek neveznek. A beszámolók hitelesítő, alátámasztó okmányai: - leltár könyvvezetés (kettős, egyszeres és analitikus könyvelés). A könyvvezetés módja és a beszámoló formája között szoros kapcsolat áll fenn. Egyik változtatása maga után vonja a másik megváltoztatását is. A beszámoló formájának megváltoztatása: a. Egyszerűsített beszámoló változtatása: Kötelezően: Azt az üzleti évet követő második üzleti

év kezdetén, amikor az egyszerűsített beszámoló készítéséhez szükséges feltételeknek már nem felel meg a vállalkozás. Legkésőbb 2004 január l-jével ennek a beszámolónak a készítéséről minden cégnek át kell térni, a beszámolásnak ez a formája ugyanis a vállalkozások számára megszűnik. Saját elhatározás alapján: Bármely üzleti év kezdetén. b, Egyszerűsített éves beszámoló változtatása: Kötelezően: A magasabb formára vállalkozás azt az üzleti évet követő második üzleti év kezdetén térhet át, amikor a nagyságrendre vonatkozó feltételeknek két egymást követő üzleti évben már nem felel meg a vállalkozás. Saját elhatározás alapján: Magasabb fokozatra bármely üzleti év kezdetén áttérhet a vállalkozás. c, Éves beszámoló változatása: Saját döntés alapján alacsonyabb fokozatra térhet át a vállalkozás, azt az üzleti évet követő második üzleti év kezdetén, amikor az egyszerűsített

éves beszámoló készítésére jogosító feltételek legalább két egymást követő üzleti évben fennállnak. Az üzleti jelentés készítésének információs lehetőségei. + Az üzleti jelentés készítésének információs lehetősénél Az üzleti jelentés tartalma. Az üzleti jelentés az éves beszámolónak nem része, de az éves beszámolóval egyidejűleg az üzleti 80 jelentést is kell készíteni. A magyar számviteli törvény határozza meg az üzleti jelentés célját és tartalmát. A számviteli törvény szerint az üzleti jelentésben kötelezően ki kell térni: a) a mérleg fordulónapja után bekövetkezett lényeges eseményekre, különösen jelentős folyamatokra, b) a várható fejlődésre (a gazdasági környezet ismert és várható fejlődése, a belső döntések várható hatása függvényében), c) a visszavásárolt saját részvények, saját üzletrészek megszerzésére vonatkozó adatokra, d) a kutatás és kísérleti

fejlesztés területére, e) a telephelyek bemutatására. Az üzleti jelentésben külön be kell mutatni: a) a környezetvédelemnek a vállalkozó pénzügyi helyzetét meghatározó, befolyásoló szerepét, a vállalkozó környezetvédelemmel kapcsolatos felelősségét, b) a környezetvédelem területén történt és várható fejlesztéseket, az ezzel összefüggő támogatásokat, c) a környezetvédelem eszközei tekintetében a vállalkozó által alkalmazott politikát, d) a környezetvédelmi intézkedések bevezetését, a munkák állasát. Az üzleti jelentésben kell bemutatni: a) a pénzügyi instrumentumok hasznosítását, ha az jelentős hatással van a vagyoni helyzetre. b) a kockázatkezelési politikát és a fedezeti ügylet politikát, c) az ár-, hitel-, kamat-, likviditás- és cash-flow kockázatot. Az üzleti jelentést magyarul kell elkészíteni és a hely és a kelet feltüntetésével a vállalkozó képviseletére jogosult személy köteles

aláírni. Az üzleti jelentés tartalma. + A számviteli törvény előírásai szerint az üzleti jelentés egy részt a törvényben kötelezően előírt tartalomból áll, másrészt a vállalkozó saját döntése alapján meghatározott tartalomból tevődik össze. Tartalmával szemben olyan általános követelmény fogalmazható meg, hogy az elsősorban a tulajdonosok számára - de egyben minden érdekeltnek - adjon információkat az üzletvitelről. Az üzleti jelentés tartalmának meghatározásakor ajánlatos a következőkre kitérni: - a vállalkozás tevékenységének bemutatása, összegző értékelése, - a piaci pozíciók, vevőkapcsolatok alakulása, - a minőség alakulása, - a gépi kapacitások, azok kihasználásának alakulása, a beruházási, befektetési döntések értékelése, - a kutatás-fejlesztés értékelése, - az információs és érdekeltségi rendszer, - vagyoni helyzet, tulajdonosi szerkezet, - pénzügyi-finanszírozási helyzetkép,

- a hatékonyság és jövedelmezőség alakulása, - a tulajdonosi kör változásai. - a jelentős kötelezettségek és kockázatok. 81 8. Tétel A vezetés lényege, feladatai, forrásai, szintjei. + Az ipari fejlődés megindulásakor a munkamegosztás kiszélesedésével a termelőszervezetekben megjelent egy határozott igény a folyamatok irányítására, koordinálására, tervezésére, ellenőrzésére és személyes felügyeletére. Ekkor jelent meg a vezető és beosztott viszony a munkafolyamatokban és a szervezetekben, ekkor vette kezdetét a modern szervezet kialakulása. A modern szervezet jellemzője, hogy meghatározott célja van amiért tevékenykedik és azt a célt, valamint az ennek érdekében való folyamatos munkálkodást erre szakosodott vezetők biztosítják. A vezető az, aki a szervezet tagjaival együttműködik a szervezet és az egyének céljainak szervezett módon történő megvalósítása érdekében. A vezetői képességek és

szerepek. + 1. Cél kitűzése: a vezetők, a felettesek és a beosztottak együtt dolgoznak a célok kitűzésén A céloknak ösztönözniük kell a teljesítményét. Az embereknek érezniük kell, hogy a célok érdekelté teszi őket a szervezetben. 2. Vezetői működés: szorosan kapcsolódik a cél kitűzéséhez A vezetői működés arra ösztönzi az embereket, hogy tegyék meg, amit elvárunk tőlük. A vezetői működés ösztönzi a teljesítményt a célok elérése, és ekkor követik a megfelelő vezetői stílust. (egyéni törekvés + vezetői befolyás = teljesítmény célok kívánt szervezeti teljesítmény szükséges) 3. Problémamegoldás és döntéshozatal: a rátermett vezető tudja, milyen döntéseket szükséges hozni és hogyan. A hatékony vezetők meg tudják állapítani a probléma fontosságát, közben az elérendő célokra vonatkoztatja őket. A hatékony vezető maga hoz döntéseket 4. Kommunikáció: az információ az egyik személytől a

másikig történő átadása és megértése a kommunikáció lényege. A jó kommunikációképességnek 3 fő szempontja van: • Ráérzés: az a képesség, amikor a dolgokat egy másik ember szemszögéből látjuk. A vezetősnek először ezt kell alkalmaznia. • Közeg: Mikor kell levelet írni? Mikor jobb a telefonhívás? stb. kérdésekre kell válaszolnunk, még mielőtt a kommunikáció létrejön. • Jó megfigyelő képesség: a jó kommunikátor meghallgatja a másik embert. Alkalmaznia kell a visszajelzést, ami lehet fejbólintás, kérdés vagy megjegyzés is, stb. 5. Képzés és tanácsadás: a vezetők a szervezet tagjainak oktatói és tanácsadói A belső személyi és teljesítési problémák a vezetés napi feladataiban fel kell hogy merüljenek: az emberekkel való foglalkozás a jó vezető egyik ismertetőjele. 6. Változások és konfliktusok kezelése: a változás az élet ténye, a rátermett vezetők felismerik ezt, és akkor kezdik a

változtatást, ha megfelelő időpontban adódik, irányítják és vezetik, ha szükséges csökkentik, néha leállítják, néha kiterjesztik. Minden változás konfliktust eredményez A jó vezető feladata, hogy megbirkózzon vele. 7. Diplomáciai kézség: a vezetés szerepének diplomáciai eleme is van, és a diplomáciai kézség biztosítja a manőverezéshez a tevékenységet. PL: kompromisszum, blöff és helyezkedési hadművelet, stb. 8. Gazdálkodás az idővel: magában foglalja valaki idejének megtervezését, szervezését és ellenőrzését. 9. Értékelés és jutalmazás: pl: előléptetés, fizetésemelés, dicséret, stb A vezetési funkciók tartalma. + A vezetői tevékenység komplex, bonyolult feladat együttes, amely 5 részre, funkcióra bontható Fayol szerint: 1. Tervezés: a tervezési folyamat eredményeként születnek meg a szervezet céljai és az azok eléréséhez vezető akciók. A tervezési folyamat egy komplex lépéssorozat, amelyben

logikai összefüggések találhatók a célkitűzés és az előrehaladás mérése között. Beszélhetünk stratégiai és operativ tervekről, minőségi tervekről, hosszú, közép, és rövid távú tervekről stb. 2. Szervezés: szervezés, mint struktúrafejlesztő tevékenység irányulhat a szervezetben zajló folyamatokra és/vagy a szervezet kialakítását illetve működést veszi célba. Az alsó szintű vezetők 82 inkább erőforrások elosztásával kapcsolatos szervezési feladatokat oldanak meg, míg a felső szintű vezetés a szervezeti struktúra szervezése a jellemző. A vezető szervezési funkciója keretében a feladatai: • koordináció • hatáskör gyakorlása • vezetői munkakör meghatározása • specializáció • departmentalizáció/osztályba szervezés • szervezetfejlesztés-szabályozás. 3. Emberek irányítása: személyes kapcsolatot jelent a vezető és a beosztottjai között 4. Koordináció: a koordináció, mint vezetői

feladat együttes az egyes szervezeti egységek céljainak és tevékenységének összehangolását jelenti a szervezet céljainak megvalósítása érdekében. 5. Ellenőrzés: a vezető tevékenységet lezáró utolsó tevékenység a visszacsatolás, az utólagos értékelés Az adók jogi szabályozása. + Az adók jogi szabályozása számos EU országban az adózás eljárás viszonyairól kódexet alkottak. Moon is szükséges az adózást átfogó törvénnyel szabályozni Ezt testesiti meg az ART Kiterjed: - önadózással, - kivetéssel, - levonással, - beszerzéssel összefüggő jogokra és kötelezettségekre, - az ellenőrzésre, - az adóigazgatási eljárásra, - a jogkövetkezményekre és - elévülésre. Célja: az adózás rendjének az adózók és az adóhatóságok jogainak kötelezettségeinek egységes szabályozása. Az adóhatóság rendszere, az adókötelezettség fogalma, az ellenőrzés, a jogkövetkezmények és az adóigazgatási eljárás

szabályai. + Az adóhatóság rendszere • APEH és szervei, járadékkal összefüggő hatósági feladatok tekintetében a TB szerv • VPOP és szervei • Önkormányzat jegyzője, mint az önkormányzati adóztatás adóhatósága • Illetékhivatalok Adókötelezettség: a bejelentési, nyilvántartási, adó megállapítási, adólevonási, adóelőleg befizetési, adófizetési, adóbevallási, bizonylat-megőrzési, adatszolgáltatási, nyilatkozattételi kötelezettség. Ellenőrzés: Önellenőrzés: az önadózás útján megállapított vagy megállapítani elmulasztott adóalapot, adót (költségvetési támogatást) az adózó az ellenőrzés megkezdéséig helyesbítheti. Kivéve: illeték, késedelmes bevallás, 1000 Ft ( SZJA 100 ) alatti összeg Időpont: az ellenőrzés megkezdéséig ( megbízólevél bemutatása, értesítés kézhezvétele ) az elévülési időn belül. Forma: nyilvántartásbavétel = önellenőrzés kezdete, szöveges indoklás Bevallás:

15 napon belül, önellenőrzési lapon Rendezés: bevallással egy időpontban, önellenőrzési pótlékkal együtt fizetés vagy kiutalás, átvezetés (tartozásnyilatkozat) Szuperellenőrzés: Adóhatósági ellenőrzés: - Idő szerint - Soron kívüli 83 - Utóellenőrzés - Beütemezett - Évi rendszeres ( nyugdíjpénztár ) - Ismételt ellenőrzés - Elsőfok törvényességi ellenőrzés, új tény, adat ( felülellenőrzés) - ÁSZ elnök, pénzügyminiszter, önkormányzati képviselőtestületek döntése alapján. - Korábbi ellenőrzés végrehajtása (utóellenőrzés) - TB (magánnyugdijpénztár) megkeresése - Módszer szerint - Egyszerűsített ellenőrzés (adóbevallás) - Pénzforgalmi (folyószámla) - Operatív (próbavásárlás, helyszíni szemle) - Adónem - Átfogó (minden adónem, több év) Az önellenőrzés: - az önadózás útján megállapított vagy megállapítani elmulasztott adót, adóalapot és költségvetési támogatást az adózó

helyesbítheti - az önellenőrzéssel való módosításra csak az adóhatósági ellenőrzés megkezdése előtt és az adó megállapításhoz való jog elévülési idején belül van lehetőség Jogkövetkezmények Az adózással kapcsolatos mulasztások szankcionálását szolgálják. Késedelmi pótlék - az adó késedelmes megfizetése esetén az esedékesség napjától, a költségvetési támogatásnak az esedékesség előtt történő igénybevétele esetén az esedékesség napjáig kell fizetni - mértéke minden naptári nap után a felszámítás időpontjában érvényes jegybanki alapkamat kétszeresének 365-d része - kivételes méltánylást érdemlő körülmény esetén hivatalból vagy kérelemre az adó esedékességének, illetve a költségvetési támogatás igénybevételének napjánál későbbi időpont is megállapítható a pótlékfizetés kezdő napjaként - nem kell pótlékot fizetni arra az időszakra, amelyre az adózó a késedelmét

igazolta (csak elháríthatatlan külső ok esetén) - az adóhatóság állapítja meg, de az adózó saját számítása szerint, az adóhatóság értesítésétől függetlenül is megfizetheti Önellenőrzési pótlék - az adó, költségvetési támogatás önellenőrzése esetén kell fizetni - az adózó állapítja meg és fizeti meg mértéke: a késedelmi pótlék 50 %-a, ugyanazon bevallás ismételt önellenőrzése esetén a 75 %-a az ellenőrzött bevallás benyújtására előírt határidő leteltét követő első naptól a helyesbítés nyilvántartásba történő feljegyzésének napjáig ha a helyesbítés az adózó javára mutatkozik, pótlékot nem kell felszámítani - kérelemre mérsékelhető illetve elengedhető - az önellenőrzéssel mentesül az adóbírság és az önellenőrzés időpontjáig esedékes késedelmi pótlék, valamint a mulasztási bírság megfizetése alól Adóbírság - adóhiány esetén kell fizetni illetve, ha az adózó

jogosulatlanul nyújtotta be támogatási, adó-visszaigénylési, adó-visszatérítési kérelmét mértéke az adóhiány 50 %-a - az adóhiány az adózó terhére megállapított adókülönbözet (önadózás esetén csak akkor, ha az adókülönbözetet az esedékesség időpontjában nem fizették meg illetve a költségvetési támogatást igénybe vették) - mértéke kivételes méltánylást érdemlő körülmény esetén hivatalból vagy kérelemre mérsékelhető vagy a kiszabása mellőzhető, ha megállapítható, hogy az adózó az adott helyzetben az elvárható körültekintéssel jár el 84 - ha az adót a munkáltató állapította meg, az adóhatóság a munkáltató terhére állapítja meg (kivéve, ha a az adózó jogszerűtlen nyilatkozatának következménye az adóhiány) - az adóbírság megállapítása nem érinti a késedelmi pótlék fizetési kötelezettséget Mulasztási bírság - ha az adózó a bevallási, vagyonszerzési illetékkel

kapcsolatos bejelentési kötelezettségét a bevallás határidejét követően, de az adóhatóság felszólítását, ellenőrzést megelőzően késedelmesen teljesíti és késedelmét nem menti ki: • önadózás esetén a bevallásban megállapított • adókivetés esetén a bevallás alapján megállapítható teljes évi adó • vagyonszerzési illeték esetében a kiszabott illeték után ha a késedelem a 15 napot nem haladja meg 5 % a 30 napot nem haladja meg 20 % a 30 napot meghaladja 30 % de legfeljebb 100 ezer Ft mulasztási bírságot fizet - hibásan benyújtott bevallás esetén a helyes és a hibás adó és költségvetési támogatás összege közötti különbözet 5 %-a, de legalább 5.000 Ft és legfeljebb 100000 Ft, magánszemély esetén legalább 500 Ft és legfeljebb 10.000 Ft - a mulasztási bírság melleit a bevallási késedelem miatt késedelmi pótlékot nem lehet megállapítani - ha a bevallás beadása késedelmes és hibás is, a mulasztási

bírságot csak a magasabb bírsággal járó mulasztás után kell megállapítani - az adóelőleg feltöltés esetén, ha az előírt esedékességig az adóalany nem egészítette ki legalább a Fizetendő adó 90 %-ának megfelelő összegre, a befizetett előleg és az adó 90 %-ának különbözete után 20 % mulasztási bírságot fizet stb. Az adóigazgatási eljárás Az adóigazgatási eljárás indulhat: hivatalból vagy az adózó kérelmére, bejelentésére, bevallására Az adóigazgatási eljárás irányulhat: - az adóalap, az adó (adóelőleg), adómentesség, adókedvezmény, adófizetési kötelezettség vagy jogkövetkezmény megállapítására - költségvetési támogatási jogosultság megállapítására, adó-visszaigénylési, adóvisszatérítési igény elbírálására, költségvetési támogatás kiutalására törvény előírt kötelezettségtől való eltérés engedélyezésére Az adóigazgatási eljárásban az adóhatóság az adózó jogait,

kötelezettségeit állapítja meg és ezt határozatban (fizetési meghagyás, fizetési értesítés, adóív) közli. Hatósági adómegállapítás bejelentés, bevallás alapján: - az adóhatóság (önkormányzat) állapítja meg a helyi adót (kivéve vállalkozás kommunális adója, iparűzési adó, idegenforgalmi adó) - kivetés - a vagyonszerzési illetéket, a kiszabás alapján fizetendő eljárási illetéket az illetékhivatal állapítja meg - kiszabás - kivetés, kiszabás esetén az adózót az adókötelezettség keletkezéséről, az adóalap, az adómentesség, az adókedvezmény, az adó megállapításához szükséges adatokról, körülményről bevallási, bejelentési kötelezettség terheli, - az adóhatóság a fizetendő adóról, az adófizetési módjáról és idejéről, az adóalapról, az adómentességről vagy adókedvezményről a bevallás (bejelentés) adatai alapján határoz. Hatósági adó megállapítás a bevallás azonnali

ellenőrzése alapján: - az adóhatóság a bevallásra előírt határidő lejártát követően azonnali ellenőrzést rendelhet el, ha feltételezhető, hogy az adózó iratai nem alkalmasak a valós adó illetve költségvetési támogatás alapjának megállapítására vagy ha a magánszemély valótlan, hiányos bevallást vagy nyilatkozatot tett, vagy a nyilatkozattételt elmulasztotta, - az ellenőrzés megállapításai alapján az eljárást megindítja, az adó különbségét előírja, adóbírságot 85 szab ki és a különbség után a késedelmi pótlékot az eredeti esedékesség napjától felszámítja. Utólagos adómegállapítás: - az adóhatóság utólag állapítja meg az ellenőrzés során feltárt adókülönbözetet, - az adóhatóság adónként, költségvetési támogatásként az egyes időszakokra elkülönítve határozattal állapítja meg a bevallott vagy bevallani elmulasztott és az ellenőrzés eredményeként feltárt adó illetve

költségvetési támogatás alapját, az adót, a költségvetési támogatást, és az adózót az adóhiány megfizetésére kötelezi, - a határozatban az adózó javára mutatkozó különbözet kiutalásáról is rendelkezni kell. Az adó soron kívüli megállapítása: - ha az adókötelezettség az adózó halála miatt szűnik meg, az adóhatóság az adót határozattal állapítja meg (kérelemre év közben is megállapítható) év közben állapítja meg az adót határozattal, ha ezt az ország területét a külföldi letelepedés szándékával elhagyni kívánó adózó kéri, - szintén határozattal állapítja meg az adót illetve az adóelőleget, ha a magánszemély a kifizető, illetve a munkáltató által megállapított adót vitatja, vagy az adóelőleg összegével kapcsolatban a kifizető és a magánszemély között vita van. Az adó feltételes megállapítása: - a Pénzügyminisztérium az adózó kérelmére az általa közölt jövőben

megkötendő szerződésre vagy más jogügyletre vonatkozó részletes tényállás alapján megállapítja az adókötelezettséget vagy annak hiányát és amennyiben lehetséges az adóalapot és az adót, - a kérelem díjköteles. Fizetési halasztás, részletfizetés (fizetési könnyítés) engedélyezése: - az adózó és az adó megfizetésére kötelezett személy kérelmezheti - akkor engedélyezhető, ha - a kérelmezőnek nem róható fel, vagy annak elkerülése érdekében úgy járt el, ahogy az az adott helyzetben elvárható - átmeneti jellegű, tehát az adó későbbi fizetése valószínűsíthető - nem engedélyezhető fizetési könnyítés - a magánszemélyek jövedelemadójának előlegére és a levont jövedelemadóra - a beszedett helyi adóra - a kifizető által a magánszemélytől levont járulékokra - magánszemély esetében a fizetési könnyítés a felróhatatlanság figyelmen kívül hagyásával is engedélyezhető, ha a kérelmező

igazolja vagy valószínűsíti, hogy az adó azonnali vagy egy összegű megfizetése családi jövedelmi, vagyoni és szociális körülményeire is tekintettel aránytalanul súlyos megterhelést jelent. Adómérséklés: a magánszemély kérelme alapján az őt terhelő adótartozást (kivéve: járuléktartozás) valamint a bírságvagy pótléktartozást mérsékelheti vagy elengedheti, ha azok megfizetése az adózó és a vele együtt élő közeli hozzátartozók megélhetését súlyosan veszélyezteti helyi adót az önkormányzati adóhatóság mérsékelheti illetékügyben az illetékhivatal engedélyezhet mérséklést. Jogorvoslat az adóigazgatási eljárásban: ha az adóhatóság megállapítja, hogy a határozata jogszabálysértő, a határozatát az adózó terhére a határozat közlésétől számított egy éven belül, az adózó javára az adó megállapításához való jog elévüléséig módosíthatja vagy visszavonhatja. Az adóhatósági határozat

bírósági felülvizsgálata: az adóhatóság másodfokú jogerős érdemi határozatát a bíróság az adózó kérelmére jogszabálysértés esetén megváltoztatja vagy hatályon kívül helyezi és ha szükséges, az adóhatóságot új eljárás lefolytatására utasítja. Az eredménykimutatás célja, tartalma, fajtái. + Az eredménykimutatás a beszámoló egyik számszaki fejezete, amely azzal a céllal készül, hogy bemutassa a vállalkozás eredményének nagyságát, összetevőit, informálja a tulajdonosokat, a 86 hitelezőket és az egyéb érdekelteket a vállalkozás valós jövedelmi helyzetéről és annak változásáról. Az eredménykimutatás a vállalkozó mérleg szerinti eredményének levezetését tartalmazza, bemutatva az eredményre ható főbb tényezőket, a mérleg szerinti eredmény összetevőit, kialakulását. Maga az eredmény az adott időszakban a vállalkozás működésével kapcsolatos valamennyi bevétel és ráfordítás

különbségét jelenti. A bevételek és a ráfordítások szembeállítása a vállalkozás gazdálkodásának eredményét mutatja be. Amennyiben egy adott időszak gazdasági tevékenysége jövedelmező, úgy a bevételek meghaladják a ráfordításokat, vagyis az eredmény pozitív, nyereség keletkezik. Ha az időszak gazdálkodása több ráfordítással, mint bevétellel járt, akkor veszteség keletkezik. Az, hogy egy gazdálkodó szervezet miért ért el nyereséget vagy veszteséget egy adott időszakban, nagyon fontos információ a tulajdonosoknak, a hitelezőknek és minden üzleti partnernek, érdeklődőnek, aki az adott gazdálkodó szervezettel kapcsolatba kerül. Lényeges, hogy mi alakítja egy vállalkozás eredményességét, melyik az a tevékenységi kör, ami nyereséges, és melyik az, amelyik veszteséget termel. Ennek érdekében kell a bevételeket és ráfordításokat több csoportra osztani, részletezni. Az eredménykimutatásnak a vállalkozás

jövedelmi helyzetét megbízhatóan és valósan kell bemutatni. Az eredmény-kimutatás célja - bemutatni a vállalkozás mérleg szerinti eredményét, - részletezni, tényezőkre bontani a mérleg szerinti eredmény kialakulását, - az előző évi és a tárgyévi adatok egymás mellé állításával bemutatni azok változását. Az eredménykimutatást a számviteli törvény az éves beszámoló részének tekinti, így elkészítése a kettős könyvvitelt vezető vállalkozások részére kötelező. Az eredménykimutatás készítésének konkrét célkitűzései: - mutassa be az egyes tevékenységek eredményhez való hozzájárulását, azaz az eredményt az azt előidéző tényezőkre bontva tartalmazza, - mutassa be, hogy keletkezett eredmény hogyan oszlik meg a gazdálkodó, az alapítók és az állami költségvetés között, azaz tartalmazza a mérleg szerinti eredmény levezetését, - alapozza meg a jövőre vonatkozó gazdálkodói döntéseket, - mindezek

alapján járuljon hozzá a gazdálkodóról kialakítandó való és megbízható összképhez. Tartalmazza: - a beszámolási időszakra vonatkozó bevételeket és ráfordításokat, - az előző időszak megfelelő adatát, - ellenőrzés esetén (jelentős összegű hiba megállapításakor) külön oszlopban az előző év(ek)re vonatkozó módosításokat, - az eredmény levezetését, az eredmény keletkezésére ható főbb tényezőket, az eredménykategóriákat, - a mérleggel egyezően a mérleg szerinti eredményt. Eredménykategóriák - üzemi (üzleti) tevékenység eredménye, - pénzügyi műveletek eredménye, - szokásos vállalkozási eredmény, - rendkívüli eredmény, - adózás előtti eredmény, - adózott eredmény, - mérleg szerinti eredmény. Az eredménykategóriák jellemzői. + 1. Üzemi (üzleti) tevékenység eredménye Arról tájékoztat, hogy a vállalkozás mennyire volt sikeres az üzletmenetében, vagyis a tennék, a szolgáltatás

termelésében, értékesítésében. 2. Pénzügyi műveletek eredménye 87 Arról tájékoztat, hogy a vállalkozás mennyire volt sikeres a pénzügyi tranzakciókban. 3. Szokásos vállalkozási eredmény Az előző két eredménykategória összevonásával számítjuk ki. Következésképpen egyik a másik hatását felerősítheti vagy tompíthatja. Az előző két tevékenység együttes eredményét fejezi ki 4. Rendkívüli eredmény Arról tájékoztat, hogy a rendkívüli tételek milyen hatást gyakorolnak a kigazdálkodott üzleti év eredményére. 5. Adózás előtti eredmény Arról tájékoztat, hogy mennyi a vállalkozás kigazdálkodott, üzleti évi eredménye. 6. Adózott eredmény Arról tájékoztat, hogy az adófizetési kötelezettség levonása után a kigazdálkodott eredményből mennyi marad meg a tulajdonosoknak. 7. Mérleg szerinti eredmény Arról tájékoztat, hogy a kigazdálkodott, leadózott pozitív eredményből a tulajdonosok mennyit hagynak

benn a vállalkozásban, illetve veszteséges gazdálkodás esetén arról, hogy a veszteség mekkora összeggel szűkíti be a vállalkozás saját tőkéjét. Tulajdonképpen: az üzleti év gazdálkodásának a saját tőkéhez való hozzájárulását mutatja. 88 9. Tétel A kereskedelem szerepe, helye a piacgazdaság feltételei között. + A kereskedelem összeköti a termelést a fogyasztással. Áthidalja a termelés és fogyasztás közti térbeli, időbeli és választékbeli eltéréseket. Felgyorsítja az újratermelési folyamatot (újratermelés egy 4 pólusú körfolyamat: a termelés, elosztás, csere és fogyasztásnak a körfolyamata). A kereskedelem értelmezése: - mint tevékenység, amely során a termék eljut a fogyasztóhoz, - mint szervezeti egység: az áruforgalmat lebonyolító vállalkozásokat értjük ez - alatt. Mo-n a rendszerváltást követően a hazai (belső) piac nyitottá vált és az a jellemző, hogy az egyes részpiacokon mérsékelt

túlkínálat van (túlkínálat: keresletet meghaladja a kínálat, árudömping van), ezért a keresleti oldal szabályozó szerepe dominál. Kereslet normatív szabályozói: - versenyszabályozás: minden modern országban létezik versenyhivatal, aki a - verseny tisztasága felett őrködik: dömping árakat kiszűri (dömping ár: - költségek alatti ár), monopóliumok létrejöttét megakadályozza (trösztellenes - törvényeket hoznak). - árutőzsde: Bp-n gabona és hússzekció létezik. Ide a homogén termékeket - viszik (azok a termékek, melyeknél nincs jelentős minőségkülönbség), - minőségtanúsítás: ISO rendszerek, - termékfelelősség rendszere, - reklámszabályozás, - fogyasztóvédelem. A kereskedelem részaránya a GDP termelésében folyamatosan nő Magyarországon, de ez világtendencia. A kereskedelem főbb értékesítési formái. A nagykereskedelem tartalma, feladatai, nagykereskedők jellemzői A jövedéki adó jellemzői A valuta és

devizagazdálkodás lényege, a valuta és deviza jellemzői, értékváltozásának hatása a gazdasági életre. + A devizagazdálkodás az állam által létrehozott devizapolitikai intézkedések összessége szervezet keretek között, amely révén saját pénzügyi rendszere kapcsolódik egy másik nemzetgazdaság pénzrendszeréhez. A devizagazdálkodás a gazdaságirányítás egyik alrendszere, mely nemcsak a külföldi és belföldi „faktorok” között teremt kapcsolatot, hanem számos ponton keresztül befolyásolja a hazai pénzügypolitikát. A devizagazdálkodási rendszerek lényegi jellemvonásuk alapján az alábbi csoportokba rendezhetők. 89 Devizagazdálkodás Kötött devizagazdálkodás devizagazdálkodás Centralizált Decentralizált Piacgazdasági Lebegő Fix (rögzített) Amennyiben a devizagazdálkodást állami (jegybanki) kötelező érvényű szabályok, előírások, (az állam részéről a bankok, vállalkozások, magánszemélyek

számára) határozzák meg, akkor kötött devizagazdálkodásról beszélünk. A kötött devizagazdálkodás a nem konvertibilis valutájú országokra jellemző. A kötött devizagazdálkodás lehet centralizált és decentralizált. Az első esetben az ország devizakészleteit, devizaforgalmát és devizahiteleit központilag kezelik, illetve irányítják, (ez a szerv általában a jegybank), míg a decentralizált esetében nincs ilyen központosítás, több devizahatósági szerepkörrel felruházott szereplő működik. Ha a devizagazdálkodásban a piaci mechanizmusok érvényesülnek a Nemzetközi Valutaalap feltételrendszerének megfelelően, akkor piacgazdasági (szabad) devizagazdálkodásról beszélünk. Ennek két fő típusa a teljesen szabad lebegtetés és a sávok között védett árfolyamrendszer, a fix (rögzített) árfolyamrendszer. Az előbbi esetben az árfolyam meghatározódása a devizapiacon történik, a jegybank semmilyen kötelezettséget nem

vállal az árfolyam tartására. Fix árfolyamrendszer esetén a megadott árfolyam középértékhez képes általában szimmetrikus alsó és felső sáv által határolt területen belül a jegybank ígéretet tesz az árfolyam védelmére. Ezt nevezzük devizapiaci intervenciónak, mely egy kvázipiaci eszköz. A kvázipiaci mechnizmus abban tér el a piaci mechnizmustól, hogy nem a piaci viszonyok alakítják az árfolyamot, hanem egy nem-piaci szereplő (itt a jegybank) piaci eszközökkel befolyásolja az árfolyam alakulását. Az árfolyamalakulás piaci mechnizmusa, az aranypont-mechnizmus az aranystandard rendszerre, míg a jegybanki devizapiaci intervenció kvázipiaci mechanizmusa az aranydeviza-rendszerre, valamint napjaink árfolyampolitikájára jellemző. A devizapiaci intervenció legfontosabb eszközei a monetáris fejezetben már említett nyíltpiaci műveletek rendszere és a kamatlábpolitika. Az előbbi keretében a kívánt mértéknél nagyobb arányban

gyengülő deviza vásárlása történik, erősödő deviza esetében annak eladására kerül sor. A deviza vásárlása ceteris paribus árfolyamnövelő hatású, a deviza eladása c.p árfolyamcsökkentő hatású A kamatlábpolitika a kamatlábak emelésével a deviza keresletére hat, amennyiben adott deviza tartását kívánatosabbá teszi, ezáltal adott valuta vagyontartása a befektetői portfoliókban megnő, c.p így a kereslete is emelkedik. A kamatlábcsökkentésnek fordított hatása van Azokban az országokban ahol a deviza-belföldiek és a deviza-külföldiek esetében eltérő jogok és kötelezettségek érvényesülnek duális devizagazdálkodásról beszélünk. Előfordul, hogy bizonyos államok kollektív devizagazdálkodást folytatnak, melyek során meghatározzák a tagok jogait és kötelezettségeit, valamint külső országokkal szembeni feltételeit. Ezt gazdasági integrációk által meghatározott devizagazdálkodásnak nevezzük. A nemzetközi

pénzügyi elszámolásokat gyakran államközi megállapodásokkal szabályozzák. Ezek a kormányszinten kötött egyezmények fizetési megállapodásoknak nevezzük, melyek jellegzetes formája a klíring megállapodás. Két fajtáját különböztetjük meg: 1. Kétoldalú vagy bilaterális klíring megállapodás A lényege, hogy két ország a keletkezet tartozásokat és követeléseket kölcsönösen beszámítják, és ezek különbségét egyenlítik ki, az úgynevezett klíringcsúcsokat (spicc). Az elszámolás meghatározott időközönként és meghatározott devizában történik. A követelés harmadik országba nem utalható Hátránya, hogy a bővítést bonyolulttá teszi és komparatív előnyöket nehéz kihasználni. 90 2. A multilaterális vagy sokoldalú klíring megállapodást több ország hozza létre Az elszámolás hasonló a bilaterális klíring megállapodással, de a többlet devizakövetelést felhasználhatja egy harmadik tagországba

történő fizetéséhez. Az együttműködés bővítése itt is nehézségeket okoz, mivel az elszámolás zárt körben zajlik. Emiatt a kereskedelmi kapcsolatok bővítésének akadályozása szükségessé teszi a szabadon átváltható valutákkal történő elszámolást. Valuta: adott ország törvényes fizetőeszköze (készpénz) egy másik ország fizetési forgalmában. Deviza: külföldi pénzre követelés (számlapénz, csekk, kártya). Az egységnyi valuta másik ország pénzegységében kifejezett ára az árfolyam. Az árfolyam határozza meg mennyiért veszek, vagy adok el valutát. Az árfolyam alakulását befolyásolják a gazdasági és politikai eseményeken túl a központi bankok monetáris politikája. Három alap árfolyammal találkozhatunk: - vételi árfolyam melyen a bank megveszi a valutát, ezért az alacsonyabb árfolyam, - eladási árfolyam, melyen a bank eladja a valutát, tehát jegyzés esetében a magasabb árfolyamról van szó, - közép

árolyam, mely a vételi és eladási árfolyam számtani átlaga. A középárfolyamot nálunk az MNB állapítja meg minden munkanap. A hitelintézetek a középárfolyamtól egyenlő „távolságra" állapítják meg a vételi és az eladási árfolyamot. Ez a távolság a bank haszna az átváltás során és marge-nak hívjuk. A nemzetközi devizapiacon a legtöbb devizát az USD-vel szemben jegyzik. Ezért ezt a jegyzést egyenes árfolyamnak hívjuk. Amennyiben az árfolyamjegyzésben nem található USD, akkor keresztárfolyamnak nevezzük. A nemzetközi gyakorlatban kétféle jegyzést különböztetünk meg. A leginkább elterjedtebb a közvetlen jegyzés (direkt árfolyamjegyzésnek is nevezik), melynek lényege, hogy idegen devizát fejezünk ki hazai devizában. A másik típusú jegyzés a közvetett (indirekt árfolyamjegyzés), amikor éppen ellenkezőleg, tehát a hazai deviza árát fejezik ki idegen devizában. Angliában ezt a módszert alkalmazzák, ezét

angolszász jegyzésnek is hívják. Mindkét jegyzéstípus esetén azt a devizát, amelynek 1, 10 vagy 100 egységét fejezzük ki (baloldalon levő), hivatkozási devizának, a másikat hivatkozott devizának hívjuk. Az árfolyamok alakulását időhorizontonként más-más tényezők befolyásolják: - hosszútávon az inflációs ráták különbsége (alapvetően a vásárlóerő-paritás elmélet alapján), - középtávon a folyó fizetési mérleg egyenlege, - rövidtávon a kamatlábak eltérései. Az árfolyam lényegében az az ár, amelyen a valutát/devizát a pénzpiacon eladják illetve megveszik. Az árfolyam tehát piaci kategória. A paritás viszont elméleti egyenértéket fejez ki, arra utal, hogy milyen szinten kellene az árfolyamnak elhelyezkedni. A valuták paritását egy kulcsfontosságú valuta vásárlóerejéhez képest állapítják meg. Vizsgáljuk meg, hogy a valuta és deviza árfolyama illetve a paritása között milyen kapcsolat lehet: -

egybeeshetnek, ilyenkor azt mondjuk a valuta árfolyama parin áll, - a valutaárfolyam magasabb, mint a paritás, akkor a valutának ázsiója van, - a valutaárfolyam alacsonyabb a paritásnál, akkor a valutának diszázsiója van. A valuta leértékelésére akkor kerül sor általában, ha a belföldi inflációs ráta nagyobb mint a külföldi. Ennek magyarázata nagyon egyszerű. Belföldön az infláció mértékével a termékek előállítási költsége is emelkedik. Ezáltal a belföldi termelő kénytelen emelni a termék árát A külföldi vevő viszont nem hajlandó ezt kifizetni (náluk jóval alacsonyabb az infláció), tehát az eladó vagy csökkenti az árat (veszteséges lesz), vagy lemondhat az exportról. Az árfolyamokat három csoportba sorolhatjuk: - lebegő, - rögzített, - kötött árfolyam. 91 Lebegő árfolyamrendszer A lebegő (rugalmas vagy flexibilis) árfolyam szabadon változhat a kereslet-kínálat hatására, a jegybank semmilyen

kötelezettséget nem vállal a devizaárfolyamok alakulását illetően. Rögzített (fix) árfolyamok Rögzített árfolyamrendszerben az árfolyamok egy szűk (1-2%) sávban ingadozhatnak a deklarált paritás körül. Az árfolyamnak a sávból való kilépését a jegybankok devizapiaci intervenciója akadályozza meg, amely a kereslet vagy kínálat mesterséges növelésén keresztül, piaci módszerrel köti az árfolyamot a paritáshoz. Ha a deklarált paritás a kereslet-kínálat hosszú távú egyensúlyából adódó értéknél magasabb, akkor a valuta túlértékelt, ha annál kisebb, akkor alulértékelt. Magyarországon 1995 óta, a csúszó árfolyam politika bevezetése óta fix árfolyamrendszer működik 2,25 %-os árfolyamsávval. Kötött árfolyamrendszer Kötött árfolyamrendszer esetén az árfolyamot nem piaci, hanem hatósági úton rögzítik. Rögzített és kötött árfolyamok esetén fel- és leértékelésről, rugalmas árfolyamok esetén fel- és

leértékelődésről beszélünk. A forgóeszközök finanszírozási forrásai. +A vállalkozásokban jelentkező forgóeszköz szükséglet és annak forrásbiztosítása csak a legritkább esetben teszi lehetővé az önfinanszírozást. Finanszírozáshoz, valamint rövid ideig tartó pénzügyi zavarok áthidalásához rövidlejáratú forgóeszköz-hitelt, kereskedelmi hitel, leszámítolás és faktoringot vehet igénybe. A számvitelben a következőképpen fogalmazták meg: „A forgóeszközök között kell kimutatni azokat az eszközöket, amelyek nem tartósan szolgálják a vállalkozói tevékenységet, ezeket várhatóan egy éven belül elhasználják, illetve, ha követelésről van szó, akkor ezek a követelések befolynak.” Kielégítéseinek fő forrásai: - rövid lejáratú bankhitel: költsége a kamat, a kamatteher tényleges nagysága függ a kamatláb nagyságától, az igénybevett hitel összegétől és a hitel futamidejétől. Megszerzésének

feltétele a hitelképesség biztosítása, gyakran fedezetett is követel a bank. Növeli a költségeket, ha a van bankjárulék. - kereskedelmi hitel: a szállító nyújtja a vevőnek azzal, hogy leszállítja az árut (elvégzi a szolgáltatást), de a vevő csak később fizet. Nincs általános szabály, hogy drága vagy olcsó, mint más pénzforrás Nagysága, időtartalma, kamata megegyezés tárgya. Az is kaphat, aki esetleg más hitelt tudna felvenni A kereskedelmi hitel egyik sajátos formája a váltó. Többnyire rövid lejáratú, fizetési ígérvényt tartalmazó értékpapír. Lényeges tulajdonsága, hogy forgatható Ennek köszönhető kettős természete: hiteleszköz és fizetési eszköz egyszerre. A szigorú szabályok következtében a váltókövetelések általában gyorsabban és biztonságosabban behajthatók, mint más követelések. - leszámítolás: azokat a vállalati kintlevőségeket, melyek váltókövetelésként testesülnek meg, a bank (vagy

valaki más) a lejáratig még hátralévő időre eső kamatok levonásával megveszi, majd azt a vevőtől megkapja. Költsége a kamatokról, illetve azok egy részéről való lemondásból származik Kockázata abból ered, ha az adós nem fizet, a vállalat kénytelen ennek terhét magára vállalni (kamatostul). - faktoring (követelésmegvásárlás): a felkért bank vagy faktorcég végzi a hitelbírálatot. Az eladója szállítás után rögtön megkapja annak ellenértékét a banktól vagy faktorcégtől. Ezért kamatot, a hitelbírálatért pedig járulékot fizet. A követelés esetleg behajtatlanságának vagy a késői fizetésnek a kockázatát a bank (faktorcég) viseli. A hitelezési eljárás folyamata. + 1) 2) 3) Kapcsolatfelvétel Döntés előkészítés Hitelbírálat és előterjesztés 92 4) 5) 6) Döntéshozatal Hitelezés a szerződéskötés után Monitoring (hitelfigyelés) Kapcsolatfelvétel: 2 módja van: - az ügyfél keresi a bankot, - bank

keresi az ügyfélt: teheti közvetett vagy közvetlen módon. Közvetett: reklám, szórólap, újságcikk formájában. Nem egy ügyfelet, hanem egy potenciális ügyfélréteget céloznak. Közvetlen (direkt megkeresés): a bank egy ügyfelet keres meg és konkrét projektre való finanszírozási javaslatról tájékoztat. Kapcsolatfelvétel történhet szóban és írásban, de a szóbeli megkeresést tárgyalás jelentés formájában írásban is rögzítenie kell a banknak. Tisztázni kell: - van-e a hitelezést kizáró ok, amiről az ügyfelet tájékoztatni kell (a banknak un. feketelistáján szerepel BAR: Bankközi Adósnyilvántartó Rendszerben szerepel), - tájékoztatást kell adni az ügyfélnek az ügylet főbb paraméteriről, - írásos megkeresést kell kérni gazdálkodásának főbb jellemzőiről, a hitelcélról, egyéb lényeges kérdésekről pl.: biztosítékokról Ezen írásos anyag megérkezése után történik a nyilvántartásba vétel E mellett egy

ügyféldossziét nyitnak az ügyfélnek és kijelölik a hitelügyintézőt, - Ügyféldosszié tartalma: kérelem + mellékletek, az előterjesztés, döntést tartalmazó jegyzőkönyv, pénzügyi és egyéb kimutatások, kintlévőségek minősítéséről készített előterjesztések, adósminősítések. Azaz az összes ügylettel kapcsolatos dokumentáció. Az ügyféldossziét akkor kell lezárni, ha az adós a szerződésben vállalt kötelezettségnek maradéktalanul eleget tett és a banknak követelése nincs. Kapcsolatfelvétel lezárása: a hitelügyintézőnek kell eldöntenie, hogy az ügylet befogadható-e vagy sem. Döntéselőkészítés: A hitelelemző a nyilvántartásban megnézi, hogy milyen volt az ügyfél korábbi banki kapcsolata (számlamozgást, korábbi hitelezést vizsgál). Formanyomtatványokat kell az ügyfélnek kitöltenie. Ennek 2 része van: - az ügyfél múltjára, jelenére vonatkozó adatok összegzéséről szól, - a jövőre, a hitelcélra

vonatkozó legfontosabb kérdéseket tartalmazza. A munkamegosztásban kétféle elv érvényesülhet az egyes bankoknál: 1 vagy 2 hitelügyintéző kezébe adják, delegálják a feladatot, akik az ügyletet végigviszik a döntésig (tapasztalt hitelügyintéző kell). Külön elemző részlegnek adják át az agyagokat és külön van a hitelező, aki viszi tovább a kérelmet. Az elemző részleg soha nem találkozik az ügyféllel, nincs helyszíni szemle, így az ő vizsgálati módszere objektív. A hitelező az ő eredményeit felhasználva szubjektíven értékelhet A végső döntés a két együttes vélemény integrálásából születik meg. Döntéselőkészítés során nagyon fontos a benyújtott adatok hitelességének az ellenőrzése pl.: mérlegadatok, egyéb cégkivonatok, tulajdoni lap, saját erő megléte. Hitelbírálat és előterjesztés: A hitelbírálat egy komplex tevékenység, ami az ügyfél, az egyes ügylet és a fedezet együttes értékelését

jelenti a munkafolyamatok: ügyfélminősítés (a vállalat elemzése: pénzügyi helyzete, tevékenységének vizsgálata), ügyletminősítés (a projekt vizsgálata, hogy életképes-e), fedezetvizsgálat. A minősítések után pozitív értékelést követően a hitelező előterjesztést tesz a bank cenzúra- bizottsága elé. A formai adatokon túl az előterjesztőnek javaslatot kell tenni az ügyletnél alkalmazott kondíciókra, ami azt jelenti hogy ki kell számolnia az üzlet hozamát, azaz az ügylet során felszámított kamatot, kezelési költséget + egyéb díjakat (pl.: számlavezetési, hitelbírálati díj), és jutalékokat (pl: rendelkezésre tartási jutalék). Döntéshozatal: Az előterjesztés során egyértelmű véleményt kell alkotnia a hitelezőnek, hogy hitelezhető-e a 93 bank részéről az ügylet vagy sem. Az előterjesztés benyújtása előtt szükség van kontrollra, amit a hitelező munkahelyi vezetője képvisel (néha ő a döntéshozó

is). A döntési szintek a döntéshozatal során különbözőek lehetnek a bankoknál pl.: - a hitelügyintéző munkahelyi vezetője, - fiókigazgató, - hálózati igazgató: az egyes régiók vagy körzetek összefogó vezetője. A döntés a következő lehet: - elutasító, - kiegészítésre szoruló (visszaadják kiegészítésre), - jóváhagyó. Jóváhagyás után következik az aláírás. Szerződéskötés és hitelezés: A banknál általában típusszerződések szerint köttetik meg az ügylet, így már külön jogi kontroll nem szükséges. A kölcsönszerződés után számlát nyitnak az ügyfélnek és megtörténhet a hitel folyósítása, ami történhet: - egy összegben, - lehívásos részletekben, - számlára történő jóváírással, vagy egy másik számlára történő átutalással. Monitoring: Cél, hogy a bank ne elégedjen meg csak a hitel kihelyezésével, hanem a bankbiztonság érdekében körültekintően végezze a monitoringot is, de

tapasztalat, hogy a bankok még nem fordítanak elég hangsúlyt erre a tevékenységre. Folyamatai: - a hitel felhasználásának ellenőrzése (arra használta-e fel a hitelt, amire kérte), - az adós helyzetének és a hitelcél terv szerinti működésének vizsgálata (cél: felismerni, ha az adós rossz pénzügyi helyzetben van, mert pl: nem az üzleti terv szerint valósultak meg a dolgok), - a fedezetek időszakos vizsgálata (ha a fedezet vesztett az értékéből, akkor pótlólagos kiegészítő fedezetet fog kérni a bank). Veszélyhelyzetek az ügyfélnél: - változik az ügyfél jogi formája vagy főbb tulajdonosa, - lényegi változás történik a vezetésben, - a szektort vagy az értékesítési piacot jelentős hatás éri pl.: szubvenciók (támogatások) megszűnése, külföldi piacok bezárulása, alapanyag árának növekedése és beszerzési nehézségek, a vállaik, partnereivel felmerült gondok (a váll. vevője nem fizet), versenyképesség romlása

érzékelhető A forgatásra szánt értékpapírok fogalma, főbb csoportjai. + Hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok közül azok tartoznak ide, amelyeket forgatási célból, kamatbevétel, illetve árfolyamnyereség elérése érdekében szereztek be. Ide tartozik: a forgatási céllal vásárolt kötvény, kincstárjegy, pénztárjegy, letéti jegy, közraktárjegy, záloglevél. Az értékpapírok főbb csoportjai 1.) Értékpapírba foglalt jog szerint: - követelést megtestesítő értékpapír (pl.: váltó, csekk, adósságlevél, kötvények) - részesedési jogot megtestesítő (részvény, részjegy, vagyonjegy) - áruval kapcsolatos jogot megtestesítő (közraktárjegy, hajóraklevél) - tagsági jogviszonyt megtestesítő (részvény) - hitelviszonyt megtestesítő (kötvény) 2.) Átruházási szempontból: - bemutatóra szóló (kötvény, részvény) - névre szóló: továbbadásához átruházási nyilatkozatra van szükség - rendeletre szóló papír

(váltó, csekk, névre szóló részvény) 3.) Hozama szempontjából: 94 - nem kamatozó papírok (váltó, egyes kötvényfajták) - fix kamatot ad (kincstárjegy) - változó hozamot hoznak (részvény) - átmeneti hozamot nyújtó (változó hozamú kötvények) 4.) Lejárat szempontjából: - rövid lejáratú (váltó, letétjegy) - középlejáratú (bizonyos kötvények) - hosszú lejáratú (záloglevelek) - lejárat nélküli papírok (részvény) 5.) Forgalomképesség szempontjából: - közforgalom számára kibocsátott - meghatározott körben forgalmazható papírok 6.) Kibocsátó iránya szempontjából: - csak belföldre kibocsátott (kincstárjegy, letéti jegy) - nemzetközi forgalomba (államkötvények, részvények) 7.) Kibocsátó köre szempontjából: - állam, önkormányzat (állami v. önkormányzati kötvény) - bankok (letétjegy, pénztárjegy) - gazdasági szféra (részvény, kötvény) 8.) Célja szerint: - haszon vagy hozadékszerzés

(részvény, kincstárjegy) - egyéb cél: megerősíteni a vállalatot Az értékpapírok a mérlegben. + Az értékpapír valamilyen vagyonnal kapcsolatos jogot megtestesítő forgalomképes okirat. Értékpapírok értékelése Forgóeszközök között kimutatott részesedések értékelése A forgóeszközök között kimutatott részesedések beszerzési értékének megállapítására a számviteli törvény általános előírásai vonatkoznak, vagyis a beszerzési ár részét képezi a részesedések szerzésével kapcsolatban felmerült, az eszközökhöz egyidejűleg hozzárendelhető valamennyi ráfordítás. A részesedéseknél jellemző módon a beszerzési ár a szerződés szerinti vételárat foglalja magába. A beszerzéshez azonban járulékos költségek is kapcsolódhatnak Pl fizetett bizományosi díj, vásárolt vételi opció díja. Forgatási céllal vásárolt részesedések esetében a gazdálkodó döntésétől függ, hogy a beszerzési értékben a

járulékos költségeket beépíti-e. A számviteli politikában e döntését szerepeltetni kell. Ha deviza ellenében történik az értékpapír megvásárlása, a vételár forintra való átszámításánál vagy a meglévő deviza, valuta könyv szerinti árfolyamát, vagy a ténylegesen fizetett forintellenértéket kell alapul venni. Visszavásárolt saját részvény, üzletrész esetében a beszerzési ár a szerződés szerinti visszavásárlási ár. A térítés nélkül átvett részesedések beszerzési ára az átadónál kimutatott nyilvántartás szerinti érték (könyv szerinti érték), de legfeljebb a részesedés átvételekor érvényes, ismert piaci, forgalmi értéke. Forgóeszközök között kimutatott hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok évközi értékelése A forgóeszközök között kimutatott hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok beszerzési értéke tartalmazza a vételárat. Vételárat csökkentő tétel a vételárban lévő

időarányos kamat A vételárat növelő tétel a gazdálkodó döntésének függvényében a beszerzéshez közvetlenül kapcsolódó bizományosi díj és vásárolt vételi opció díjának összege. Ha deviza ellenében történik a hitelviszonyt megtestesítő értékpapír megszerzése, a vételár forintra történő átszámításánál vagy a meglévő deviza, valuta könyv szerinti árfolyamát, vagy a ténylegesen fizetett forintellenértéket kell alapul venni. A forgóeszközök között kimutatott részesedések év végi értékelése Év végi értékelésnél alapelv, hogy a mérlegben szereplő érték a részesedés könyv szerinti értéke, csökkentve a számviteli törvény szerinti elszámolandó értékvesztések összegével, növelve a szükséges 95 visszaírt értékvesztések összegével. A részesedések piaci értéke meghatározásakor figyelembe kell venni: - a gazdasági társaság tartós piaci megítélését, - a piaci megítélés

tendenciáját, - a befektetés (télhalmozott) osztalékkal csökkentett tőzsdei, tőzsdén kívüli árfolyamát, tartós tendenciáját - a megszűnő gazdasági társaságnál a várhatóan megtérülő összeget - a gazdasági társaság saját tőkéje és a jegyzett tőkéje, illetve a befektetés könyv szerinti értéke és névértéke arányát (equity módszer) A részesedések piaci értékének meghatározásakor a számviteli törvény az érték alakulásának tendenciáit kell figyelembe venni. Ez azt jelenti, hogy nem egy adott időpont konkrét értéke tekintendő piaci értéknek. Ha a részesedések előzőekben meghatározott mérlegkészítéskori piaci értéke jelentősen és tartósan magasabb, mint a befektetés könyv szerint értéke, a különbözette! a korábban elszámolt értékvesztést visszaírással csökkenteni kell. A visszaírási kötelezettség megállapításához a mérlegkészítéskor ismert piaci értéket kell alapul venni. Az

értékvesztés visszaírásával a befektetés könyv szerinti értéke nem haladja meg az eredeti bekerülési értéket. Külföldi pénzértékre szóló, tulajdoni részesedést jelentő befektetésnél az értékvesztés összegét, illetve visszaírásának összegét devizában kell megállapítani. Befektetett eszközök között kimutatott részesedések értékelése Befektetett eszközök között kimutatott részesedések évközi értékelése A befektetett eszközök kimutatott részesedések beszerzési értékének megállapítására a számviteli törvény általános előírásai vonatkoznak, vagyis a beszerzési ár részét képezi a részesedés megszerzésével kapcsolatban felmerült, az eszközökhöz egyedileg hozzárendelhető valamennyi ráfordítás. Alapszabály szerint a nem pénzbeli betétként (apportként) átvett részesedések esetében a beszerzési ár a részesedés társasági szerződésben, alapszabályban meghatározott értéke. A

térítés nélkül átvett részesedések beszerzési ára az átadónál kimutatott nyilvántartás szerinti érték (könyv szerinti érték), de legfeljebb a részesedés átvételekor érvényes ismert piaci, forgalmi értéke. A befektetett eszközök között kimutatott részesedések év végi értékelése során alapelv, hogy a mérlegben szereplő érték a részesedés könyv szerinti értéke, csökkentve a számviteli törvény szerint elszámolandó értékvesztések összegével, növelve a szükséges visszaírt értékvesztések összegével. A részesedések piaci értéke meghatározásakor figyelembe kell venni: - a gazdasági társaság tartós piaci megítélését, a piaci megítélés tendenciáját, a befektetés osztalékkal csökkentett tőzsdei, tőzsdén kívüli árfolyamát, annak tartós tendenciáját, - a megszűnő gazdasági társaságnál a várhatóan megtérülő összeget, - a gazdasági társaság saját tőkéje és a befektetés könyv

szerinti értéke és névértéke arányát. A részesedések piaci értékének meghatározásakor a számviteli törvény az érték alakulásának tendenciáit veszi figyelembe. A külföldi pénzértékre szóló, hitelviszonyt megtestesítő értékpapírnál az értékvesztés összegét, illetve az értékvesztés visszaírásának összegét devizában kell megállapítani, majd a nyilvántartási (bekerülési) devizaárfolyamon kell azt forintra átszámítva a pénzügyi műveletek ráfordításai, illetve bevételei között elszámolni. Befektetett eszközök között kimutatott hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok évközi értékelése A befektetett eszközök között kimutatott hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok beszerzési értéke tartalmazza a vételárat. A vételárat csökkenteni kell a vételárban lévő időarányos kamat Összegével, mert az a kamat az előző tulajdonost illeti, az ő eredményét kell, hogy növelje. A vételárat

csökkenteni kell a beszerzéshez közvetlenül kapcsolódó bizományosi díj és vásárolt vételi opció díjának összegével. Ha deviza ellenében történik a hitelviszonyt megtestesítő értékpapír megszerzése, a vételár forintra történő átszámításánál vagy a meglévő deviza, valuta könyv szerint árfolyamát, vagy a 96 ténylegesen fizetett forintellenértéket kell alapul venni. A befektetett eszközök között kimutatott hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok év végi értékelése A hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok év végi értékelésénél alapelv, hogy a mérlegben szereplő érték az értékpapír könyv szerinti értéke, csökkentve a számviteli törvény szerint elszámolandó értékvesztések összegével, növelve a szükséges visszaírt értékvesztések összegével. A befektetett pénzügyi eszközök között kimutatott értékpapírnál értékvesztést kell elszámolni, ha a hitelviszonyt megtestesítő

értékpapír könyv szerinti értéke és felhalmozott kamatot nem tartalmazó piaci értéke közötti különbözet veszteség jellegű, tartós és jelentős összegű. A piaci érték meghatározásánál figyelembe kell venni: - az értékpapír kamattal csökkentett tőzsdei, tőzsdén kívüli árfolyamát, piaci értékét, tartós tendenciát, - az értékpapír kibocsátójának piaci megítélését, piaci megítélés tendenciáját, azt hogy a kibocsátó a lejáratkor, beváltáskor a névértéket várhatóan megfizeti-e, ill. milyen arányban fizeti meg Az értékpapírok értékelési elvei, azok analitikája, az állományváltozások elszámolása. +Az értékpapírok értékelése: - bekerülési értéken beszerzési áron, - visszavásárlási áron/létező illetve egyéb okiratban meghatározott értéken történik. A befektetett pénzügyi eszközök között kimutatott. 1 évnél hosszabb lejáratú értékpapírokat tényleges beszerzési áron, ill.

könyv szerinti értéken kell értékelni mindaddig, amíg azok értéke tartósan nem csökken. Ha a piaci megítélés tartósan csökken, akkor a nyilvántartási értéket a mérlegkészítéskor érvényes piaci megítélésnek megfelelő értékig kell csökkenteni. A forgóeszközök között kimutatott értékpapírok értékelése beszerzési értéken, ill. könyv szerinti értéken történik kivéve, ha a tőzsdén jegyzett értékpapírok tőzsdei árfolyama a mérlegkészítés napját megelőzően legalább 1 éven keresztül alacsonyabb a könyv szerinti értéknél. Ekkor a könyv szerinti értéket helyesbíteni kell az év utolsó közzétett tőzsdei árfolyama szerinti értékre. Értéke a mérlegben: A forgóeszközök között kimutatott értékpapírokat ált- ban bekerülési értéken kell a mérlegbe felvenni, figyelembe véve az elszámolt értékvesztést és az értékvesztés terhére elszámolt visszaírást. Az értékelésnél az alábbiakat is

figyelembe kell venni: - ha a piaci árfolyama tartósan és jelentősen alacsonyabb a bekerülési értéknél, az értékpapírt az üzleti év utolsó napjával befektetett pénzügyi eszközhöz hasonlóan le kell értékelni, értékvesztést kell elszámolni. - amennyiben a mérlegkészítéskori piaci értéke jelentősen és tartósan meghaladja a könyv szerinti értéket, ez esetben a különbözettel a korábban elszámolt értékvesztés értékét csökkenteni kell és ezt visszavásárlásként kell elszámolni. Az értékpapírok analitikája Az értékpapírokról: - fajtánkénti, - átruházási jog szerinti, - kibocsátónkénti, - lejárat szerinti, - névérték szerinti, - forgalmazás szerinti analitikus nyilvántartást kell vezetni. A nyilvántartásnak tartalmaznia kell az értékpapír: - kibocsátójának nevét, - a kibocsátás keltét, - a névértéket, címletértéket, 97 - a beszerzési értéket és időpontot, - a devizában vásárolt

értékpapír esetén a vételkori árfolyamot, - az átruházás, visszavásárlás időpontját, értékét, - az elszámolt árfolyamveszteségek összegeit, - kötvények esetén a törlesztő részletek összegeit és időpontját, - egyéb értékpapíroknál a beváltás összegét, időpontját. A visszavásárolt részvények könyvviteli elszámolásának lehetőségei a jogszabályi keretek között. + A saját részvény, saját üzletrész a részvénytársaság, illetve a kft által visszavásárolt tulajdoni részesedést jelentő saját befektetés (részvény, üzletrész), amelynek a visszavásárlási értékét a forgóeszközök között kell kimutatni. A saját részvény, saját üzletrész megvásárlásáról szóló döntés a közgyűlés, a taggyűlés hatáskörébe tartozik. Kizárólag olyan saját részvényeket, saját üzletrészeket lehet visszavásárolni, amelyek névértékének, illetve kibocsátási értékének teljes összege befizetésre

került. Saját részvényt, saját üzletrészt visszavásárolni csak akkor lehet, ha a névértéke vagy a visszavásárlási értékre (a nagyobbik értékre) a jegyzett tőkén felüli szabad rendelkezésű (le nem kötött) saját tőke fedezetet nyújt. A mérlegben -tájékoztató adatként- a jegyzett tőkén belül külön ki kell mutatni a visszavásárolt tulajdonosi részesedés névértékét. A visszavásárolt saját részvények, illetve saját üzletrészek együttes névértéke nem haladhatja meg a részvénytársaság alaptőkéjének 10 %-át, illetve a kft. Törzstőkéjének 1/3-át Az Rt., a Kft a megszerzett saját részvény, saját üzletrész alapján szavazati jogot nem gyakorolhat, és a saját részvényt, saját üzletrészt 1 éven belül el kell idegenítenie. Ha az Rt az elidegenítési kötelezettségének nem tett eleget, köteles a részvényt alaptőkéjének leszállításával bevenni. A Kft A visszavásárolt saját üzletrészt elidegenítés

helyett a tagoknak törzsbetéteik arányában teljesítés nélkül átadhatja, illetve a törzstőke leszállítás szabályinak alkalmazásával bevonhatja. 98 10. Tétel Az emberi erőforrás tartalma, alapfogalma, főbb tevékenysége és funkciói a vállalkozások életében. + Az emberi erőforrás- gazdálkodás (EEG) tartalma: Az emberi erőforrás- gazdálkodás sajátos szerepének megértéséhez a vállalati erőforrások rendszeréből kell kiindulni. Vállalati erőforrások bemutatása: A pénz, a termelés, a vezetés és az emberi erőforrás- gazdálkodás azok az erőforrások, amelyek vezetői közreműködéssel történő kombinálásával a szervezet létrehozva vállalkozása eredményét, a terméket, illetve szolgáltatást. Az utóbbi időben meghatározó szerep van az emberi erőforrás gazdálkodásnak. Napjainkban a szellemi munka, a szakértelem soha nem látott mértékben felértékelődik. Ez vonja aztán maga után az emberi erőforrás-

gazdálkodás jelentős átalakulását, fejlődését a munka világában. Az átalakulás kulcsfogalmai a következők: a) integráció; b) elkötelezettség; c) rugalmasság; d) minőség; Az integráció azt jelenti, hogy az emberi erőforrás - gazdálkodás szervesen beépül a vállalati, szervezeti stratégiába. Az elkötelezettség hangsúlyozása arra a feltételezésre épül, hogy a szervezel ügyei iránt elkötelezett dolgozók elégedettek, magasabb teljesítményt nyújtanak, könnyebben alkalmazkodnak a szervezeti, strukturális változásokhoz. A rugalmasság részint a változásokra való gyors reagálás képessége, részint a munkaerő flexibilitása és konvtenálhatósága. A minőség egyfelől a személyi állomány, másfelől a termékek és szolgáltatások minőségét jelenti. A minőség mindkét alakulása alapvetően befolyásolja a cég külső megítélését, hírnevét, munkaerőpiaci vonzerejét. Napjainkban a legfontosabb erőforrás a

munkavállalók munkavégző képessége, ezzel is gazdálkodni kell. Az emberi erőforrásnak vannak olyan tulajdonságai, amelyek markánsan megkülönböztetik minden más termelési tényezőtől. A meg növekedett szabadidővel összefüggésben a munkafeltételekben, munkakörülményekben is egyre növekvő igényekkel lép fel, és ha "békés" úton nem kapja meg, akkor "kikényszeríti" azokat. A szervezeteknek (munkáltatóknak) tehát úgy kell gazdálkodniuk, hogy a szűken vett ráfordítások megtérülésén túlmenően további befektetéseket is eszközölniük kell. Az emberi erőforrás gazdaságtanának modern irányzata az emberi töke ("humancapital") irányzat, amelynek tudományos alapját a magatartás tudományok tanításai, eredményei jelentik. Ezeknek az ismereteknek a szervezeti, gyakorlati alkalmazása jelenik meg a személyzeti (personett), illetve az Emberi Erőforrás Menedzsmentben (Humán Resource Management). Az

emberi erőforrással való gazdálkodás funkciói: - a munkaerő vonzása. - megtartása, - motiválása, - hasznosítása; Az emberi erőforrás eazdálkodás célja: - a szervezeti stratégia megvalósításához szükséges emberi erőforrás biztosítása mennyiségben és összetételben; a szaktudás fejlesztése; a munkatársak motiválása; 99 - olyan szervezeti kultúra, munkahelyi légkör kialakítása, amely ösztönzi a munkatársak közötti ehyüttműködést és a szervezeti célokkal való azonosulást; - a munkatársak szakmai ismereteinek és képességeinek ésszerű hasznosítása; - gondoskodás az alkalmazottakkal szemben törvényben előírt, illetve vállalt jogi és szociális kötelezettségek maradéktalan teljesítésről; Az emberi erőforrás- gazdálkodás főbb tevékenységei: 1. Munkaerő biztosítása tevékenységcsoport; - munkaerő- tervezés, munkaerő- szükséglet meghatározása; - szükséges létszám megszerzése, munkába

állítása; - munkaerő-fejlesztés, képzés; - munkaerőmozgás irányítása; Munkaerő- állomány hatékony foglalkoztatása tevékenységcsoport; Bér- és jövedelem - gazdálkodás, ösztönzés tevékenységcsoport; Munkaügyi kapcsolatok tevékenységcsoport; A vállalkozásoknál alkalmazható ösztönzési rendszerek formái és azok tartalma. + A vállakózásoknál alkalmazható ösztönzési rendszerek: Ösztönzési rendszerek alapformái: A vállalkozásoknál leggyakrabban alkalmazott ösztönzési rendszereknek három alaptípusa különböztethető meg: a beosztott munkavállalók ösztönzési rendszere; a vállalaton belüli szervezeti egységek ösztönzési rendszere; a vezetők ösztönzési rendszere; Az anyagi ösztönzés a fizikai foglalkozású munkavállalók körében elsősorban a bérformák alkalmazásával valósul meg. A bérformák két nagy csoportja: - az időbér (órabér, havibér); - a teljesítménybér; Az időbér alkalmazása esetén a

teljesítményt a munkavégzés időtartamával mérjük. Az időbéres bérforma legfontosabb előnye, hogy egyszerű, könnyen kiszámítható és nyilvántartható. Potenciális hátránya viszont, hogy önmagában nem tartalmaz semmilyen teljesítmény követelményt, a lekötött munkaidőn kívül nincs kapcsolat a teljesítmény és a bér nagysága, dinamikája között. Az időbért általában ott alkalmazzák, ahol - a végzett munka nem mérhető, vagy a mérés csak pontatlan lehet, illetve aránytalanul költséges: - a feladat változó, a leterhelés a dolgozótól függetlenül ingadozik; - az elvégzendő feladat bonyolult, nagy figyelmet, felelősséget igényel; - eleve azt akarjuk hangsúlyozni, hogy a munkavállalónak egy adott, számára kívülről meghatározott feladatot kell elvégeznie, annak előírásai szerint; Az időbér valamilyen kiemelkedő feladat elvégzésének ösztönzése céljából prémiummal is kiegészíthető. A prémium kötődhet

valamilyen konkrét, egyéni tevékenységhez, de kapcsolódhat a feladat ellátásának konkrét eredményéhez is. Teljesítmény bérezés alkalmazása esetén valamilyen előre meghatározott mennyiségi, minőségi, gazdasági követelmény teljesítésétől függ a bér. Teljesítménybérezés formái: Egyenes darabbér: A munkás minden termékegységért azonos bért kap, függetlenül attól, hogy milyen mértékben teljesítette a normát. A darabbéres bérforma eltérő intenzitású konstrukciókkal is kialakítható: - Degresszív darabbér esetén egy meghatározott, általában norma szerinti teljesítményszint felett az egységnyi többletteljesítmény bére 1- nél kisebb módon változik, vagyis az eredeti darabbérhez képest 100 csökken. - Progresszív darabbér esetén egy adott szint felett az egységnyi többletteljesítmény darabbérét egy 1- nél nagyobb egységgel kell felszorozni, az egységnyi teljesítmény bére ezáltal nő. A darabbér is

kombinálható különböző prémiumokkal, ezekkel kiegészíthető, javítható az eredeti bérforma hatásmechanizmusa. A személyi besoroláson alapuló teljesítménybér: Alapja a dolgozó egyéni besorolásának megfelelő alapbér, a megszerezhető teljesítménybér ettől az alapbértől és az egyéni teljesítménytől függ. Ennek a bérformának az alkalmazása általában akkor indokolt, ha a munkavállaló szakképzettsége, hozzáállása lényeges hatást gyakorol a termelésre. Jutalékos rendszer: Általában a kereskedelemben alkalmazzák. A munkavállaló kap egy meghatározott órabért (vagy havibért) és emellett a forgalom meghatározott %-át. Léteznek úgynevezett kettős bérformák is, ekkor az idő- és teljesítménybér egy sajátos kombinációja alakul ki. Az idő- és darabbér együttes működése esetén a bér két részből áll: - biztosított időbér; - a dolgozó minden teljesített órájára megkapja személyi besorolása szerinti

alapbérének részét, és - az adott munka besorolása alapján kialakított darabbér meghatározott része és a teljesített mennyiség szorzata; Ezt a bérformát ott célszerű alkalmazni, ahol egyaránt kifejezésre kell juttatni a munkavégzők eltérő személyi adottságait és a munka bonyolultságát. Az elszámolás módja szerint beszélhetünk - egyéni teljesítménybérről; - csoportos teljesítménybérről; A csoportos elszámolás olyan esetben használatos, amikor a csoport tagjait azonos irányban akarjuk ösztönözni, amikor azt akarjuk elérni, hogy egymás keze alá dolgozzanak, minden részfeladatot az ahhoz legjobban értő csoporttag végezzen el. Csoportbérezés: A hangsúlyt a kollektív (együttműködő) munkavégzésre helyezi. Több személy együttműködését igényli és egymásra utaltságát váltja ki. Hátránya az, hogy a csoport tagjai nemcsak segíthetik egymást, hanem vissza is tarthatják élenjáró tagjaikat. A csoportbérezés

legkritikusabb pontja a csoporton belüli munkamegosztás megszervezése és a csoportbér igazságos elosztása a csoport tagjai között. A szervezeti egységek ösztönzési rendszere: A vállalaton belüli szervezeti egységek más- más módon vesznek részt a szervezet (vállalkozás) céljainak elérésére irányuló tevékenységben és különböző feladatok ellátásában. A szervezeti egységek ösztönzési rendszerének igen sokféle formája, változata alakult ki a gyakorlatban. A szerint, hogy mihez viszonyítjuk a a feladat teljesítését, lehet: - tervtípusú; - bázistípusú; - normatív típusú; Az elszámolás módja szerint lehet: - elkülönült; - eredményen alapuló; - kapcsolt eredményen alapuló; Mindegyik módszernél el kell dönteni, hogy az egész bér vagy juttatás vagy annak csak növekménye függjön-e a feladat teljesítésétől. Arra kell törekedni, hogy olyan feladat kerüljön az érdekeltség középpontjába, amelynek teljesítését

nem befolyásolják külső tényezők, kizárólag, de legalább részben az adott kollektíva munkájától függ. A vezetők érdekeltségi rendszere: 101 A vállalkozás különböző szintjein működő vezetőik (menedzserek) hatáskörüknél fogva az átlagos munkavállalónál lényegesen nagyobb befolyást gyakorolnak a gazdasági szervezet eredményességére. A hierarchiában felfelé haladva egyre nagyobb hatást tud gyakorolni a vezető a szervezet egészének tevékenységére. Ezért szükséges megkülönböztetett módszereket alkalmazni az ösztönzésben a felsőés a középvezetők esetében A középvezetőkre nézve két kritérium kiemelése indokolt: - legyen összhang a vezető és az általa irányított kollektíva érdekeltsége között; - a középvezető anyagi elismerése az általa befolyásolható feladattól függjön;a prémiumok jutalmak, bonusz döntő hányadát célszerű az általa irányított egység eredményétől függővé tenni,

mert azt közvetlenül és teljesebb mértékben befolyásolni tudja; A vállalkozás felsővezetői a szervezet kulcstényezői, mivel szerepük a vállalat hosszú és rövidebb távú eredményességében meghatározó. A felsővezetők ösztönzésének három eleme van: - alapbér; - rövid- és hosszutávú kiegészítő ösztönzők; - juttatások. Az alapbér összege általában nem magas, a rövid távú ösztönzők időtávja általában egy év. A juttatások nagyságrendileg magasabbak az előző év lezárását követően, amikor a végső elszámolás történik. A hosszutávú ösztönzés formái között fontos szerepet tölt be a részvény- tulajdonhoz jutás, a részvényopció biztosítása a felsővezetők számára és az ehhez fűződő jogszabályi vagy belső szabályozási (például eladásokra vonatkozó) elő írások. A bérrendszer tartalmi elemei: 1. Alapbér: Általában a kereset legjelentősebb összetevője. A bérarányok meghatározásának

legfőbb eszköze, amelyben kifejezésre jut az adott munkakör, a beosztás rangja, a hierarchiában elfoglalt helye. Az alapbér megállapításának kereteit, szabályait a bértarifa határozza meg, amely viszont a munkakör értékelés rendszerére épül. 2. Pótlékok: Az általánostól eltérő munkafeltételek, a meghatározott időre szóló vezetői megbízások, az idegen nyelv- ismeret anyagi elismerésére szolgálnak. 3. Prémium: Előre meghatározott többletfeladat elvégzéséért kapott többletpénz. 4. Jutalom: A tevékenység komplex, utólagos értékelése alapján kapott többletbér. 5. Kiegészítő fizetés: A törvényesen le nem dolgozott munkaidőre (évi rendes szabadság, kiküldetés) járó bér. 6. Egyéb bér: Le nem dolgozott felmondási időre járó bér. újítási díj, másodállásban vagy mellékfoglalkozásban dolgozók bére, stb. 7. Teljesítmény- követelmény: Az a munkamennyiség, amelyet általában az alapbérért megkövetelnek.

Többféle lehet a szerint, hogy mennyire akarunk ösztönözni. 8. Bérforma: A teljesítmény- követelménnyel együtt azt határozza meg, hogy mire ösztönözzünk és milyen konkrét módszerrel. A teljesítmény változását automatikusan követi- e a bér, és ha igen milyen arányban, milyen szabályok szerint. 9. A vállalaton belüli szervezeti egységek ösztönzési rendszere: Azt határozza meg, hogy az egyes egységekben kifizethető bér mitől függően növelhető. (A módszer nem egyénekre, hanem egész kollektívákra nézve szabályozza a bérek tömegét vagy színvonalát.) A társadalombiztosítás általános jellemzői, a biztosítottak köre, a munkáltatók és a munkavállalók járulékfizetési kötelezettségei. 102 A kötelező egészségbiztosítás és az egészségügyi hozzájárulás szerepe. A magánnyugdíjak és a magánnyugdíjpénztárak Az önkéntes kölcsönös biztosítópénztárak működésének alapelvei A beruházás fogalma

és fajtái + Beruházás: olyan műszaki-gazdasági tevékenység, amely a termelést/szolgáltatást tartósan szolgáló tárgyi eszközök létesítésére irányul. Beruházások csoportosítása: - nemzeti szint szerint: nemzetgazdasági, üzemgazdasági - döntési jogkör szerint: állami beruházás (kiemelt, célcsoportos, egyéb), vállalati beruházás, önkormányzati beruházás - termelő vagy nem termelő beruházások: termelő (produktív szférában valósul meg), nem termelő (improduktív szférában valósul meg) - kapcsolat szerint: alap (a beruházás legfontosabb része, telekhatáron belül van és a vállalkozás tulajdonába kerül, a cél megvalósulását közvetlenül segíti) , járulékos (az alap beruházás rendeltetésszerű működéséhez, telekhatáron belül van, a tulajdonos a beruházó, önmagában csak korlátozottan használható létesítmény), kapcsolódó (az alap beruházás rendeltetésszerű működéséhez, telken kívül van a

tulajdonos valamilyen hatóság, szolgáltató stb.) - a beruházás megvalósítási módja szerint: saját vállalkozásban vagy megbízás alapján végzett - gazdasági műszaki hatásuk szerint: szinttartó beruházás (elavult gép cseréje), rekonstrukciós beruházás (lehet teljes, részleges, rejtett), bővíthető beruházás (kibocsátás növelése), szűkített beruházás (kibocsátás csökkentése) - műszaki szerkezet szerint: épületek és építmények, gépek és berendezések, egyéb Beruházási folyamat szakaszai: (beruházási lépések sorozata, műszaki, szervezési és gazdasági tevékenységek összessége) - előkészítés szakasza: célok, idő, pénz rögzítése - odaítélés szakasza: ki végzi el az adott munkát, mik a feladatuk, mik a kötelességük, kockázatviselés - megvalósítás szakasza: létrehozás, üzembe helyezés - utóelemzés szakasza: mennyire sikerült a vállalat stratégiai céljait megvalósítani. Beruházások gazdasági

előkalkulációi (konkrét számítási módszerek két fő csoportja; beruházást jellemző mutatók): 1. Statikus mutatók: a. Gazdaságossági: árbevétel és a költségek viszonyát vizsgáljuk (Árb/T K ) b. Jövedelmezőségi: nyereség és a költségek viszonyát vizsgáljuk (Árb-T K )/T K ) c. Megtérülési idő: a beruházás költsége hány év alatt térül meg a nyereségben d. Eszköz igényességi mutató: egységnyi termelési értékre mekkora eszközigény esik e. deviza gazdaságossági mutató: a beruházás révén mennyire olcsón sikerül devizát kitermelni, egységnyi devizát mekkora beruházással tudunk produkálni B=B’*(1+k)-N (jelenérték meghatározása); B’=B(1+k)N (jövőérték meghatározása) (n=évek száma, k=kamatláb) 2. Dinamikus mutatók: Világbanki mutatók a. Nettó jelenérték mutatója: NPV=PV(R)/Árb jelenértéke/-PV(I)/ a beruházás jelenértéke/PV(C)/műszaki költségek jelenértéke/ 103 b. Hozam-költség viszony:

gazdaságossági: (BCR1=PV(R)/(PV(I)+PV(C)), jövedelmezőségi (BCR2=(PV(R)-PV(C))/PV(I)) c. Belső megtérülési ráta (IRR): milyen kamatlábat kell produkálnia a beruházásnak ahhoz, hogy az élettartam alatt egyszer megtérüljön a kiadás és bevétel) Gépbeszerzés lehetőségei: a. gépbeszerzés saját beruházásból (előny: szabadon gazdálkodhat a géppel, ő a tulajdonos, növeli a vállalkozás vagyonát, amortizáció a gazdaságon belül képződik és ott is kerülhet felhasználásra, a gépet csak a használatával kapcsolatos költségek terhelik; hátrány: csak forrással valósítható meg, jelentős tőkét köt le) b. hitelből (előny: forrás hiányában megoldás, saját tulajdonba kerül; hátrány: jelentős terhet jelent a tőketörlesztés és a kamat, nem értékesíthető szabadon, körülményes és hosszadalmas, rövid futamidő, türelmi idő nincs, magas kamatláb) c. lízingelve A beruházási döntések lényege, a projekt

ráfordításának és hozamának tartalma. + Az ilyen döntések évekre előre meghatározzák az egész vállalat tevékenységét, mivel a tárgyi eszközök hosszú élettartalmúak és ezért az ilyen döntések később csak igen nehezen és csak nagy költségekkel „csinálhatók vissza”. A beruházási döntésekbe a stratégiai kérdéseknek az eldöntését is beleértjük. A beruházási döntés helyett egy másik nevet is lehet használni, ami a stratégiai eszközallokáció A vállalatok a beruházási javaslatokat többféle szempontból vizsgálják. A műszaki szakembereket elsősorban az eszközök fizikai-műszaki paraméterei érdeklik, a számvitelesek főként azt elemzik, hogy mennyibe kerül a beruházás megvalósítása. A pénzügyi elemzőknek azt kell megítélni, hogy mennyit ér a tervezett beruházás. A beruházás pénzügyi szempontból történő megítéléshez két ismérvnek van megkülönböztetett szerepe: - beruházások célja, - és a

beruházási javaslatok (projektek) közötti kapcsolat. A beruházási javaslatok főbb indítékai: - a cég bevételeinek növelése, - a költségek csökkentése, - a jogszabályoknak, hatósági előírásoknak való megfelelés, - az elavult, elhasználódott eszközök pótlása. A régi elavult berendezések kicserélését, hatékonyabb eszközökkel való pótlását számos esetekben költségcsökkentési célok motiválják. Vannak beruházások, amelyek révén nemcsak a költségek csökkenthetők, hanem egyidejűleg a bevételek is növelhetőek. Az elhasználódott eszközt egy új nagyobb kapacitású eszközzel pótolják, ez pozitív hatással lehet mind a bevételekre, mind a költségekre. A beruházási javaslatok egy részét jogszabályok, hatósági előírások kényszerítik ki. Az ilyen típusú beruházások elsősorban a környezetvédelmi, egészségügyi valamint, a biztonsági szabályok és előírásoknak való megfelelést szolgálják, és

többnyire más projektekhez kapcsolódnak. A meglévő kapacitások bővülése nem jelent akkora kockázatot, mint például egy teljesen új termék gyártásának bevezetése. A beruházási javaslatok közötti kölcsönhatás: - független projektek, - egymást kölcsönösen kizáró projektek és, - más beruházásoktól függő projektek. Független projektek azok a beruházási javaslatok, amelyek beruházása nem függ más beruházásoktól. 104 Egymást kölcsönösen kizáró beruházások egy projekt elfogadása kizárja más, vagy a többi javaslat kizárását. A más beruházásoktól függő projektek, amelyek elfogadása attól függ, hogy megvalósul-e egy másik beruházás, az ilyen projekteket össze kell vonni és egyetlen beruházásként kell kezelni. A beruházások pénzáramlásai kezdő pénzáramlás működési pénzáramlás végső pénzáramlás 1, A kezdő pénzáramlás a beruházás érdekében, a beruházás eldöntésétől a beruházás

üzembe helyezéséig felmerült kiadásokat foglalja magában. A kezdő pénzáramlás főbb jellemzői: + Az „új” eredeti bekerülési értéke + A tőkésíthető kiadások (szállítási, alapozási, szerelési ktg.) + Nettó forgótőke szükséglet + Meglévő erőforrások alternatív költsége - Régi eszközök értékesítéséből származó bevétel ± Adóhatás Kezdő pénzáram A kezdő pénzáramlásban az „új" eszköz és a régi eszköz valamint az adóhatás csak olyan esetekben szerepel, amikor a beruházás célja a régi eszközök pótlása. Eszközcsere esetén akkor jelenik meg az ún. adóhatás, ha a régi eszköz eladásakor adóztatható jövedelem keletkezik. Könyv szerinti érték = piaci érték ► Könyv szerinti érték > piaci érték ► Könyv szerinti érték < piaci érték ► adóhatás: 0 adóhatás: + (adómegtakarítás) adóhatás: - (adófizetési kötelezettség) 2, A működési pénzáramlás becslésekor azt

számszerűsítjük, hogy a beruházás üzembe helyezése után, a beruházás következtében hogyan változnak a vállalkozás cash flow-i a beruházás tervezett élettartama alatt. Bármely Periódus (év) működési pénzáramának főbb elemei: + Árbevétel - Folyó működési költségek - Értékcsökkenési leírás Adózás előtti eredmény - Társasági adó Adózás utáni eredmény (innentől cash flow szemléletű) + Értékcsökkenési leírás Folyó működésből származó pénzáram ± Forgótőke változás A periódus pénzáramlása A végső pénzáram meghatározásakor azt becsüljük, hogy a beruházás befejezése után mekkora pénzösszeget nyerhetünk vissza az eredeti befektetésből. A végső pénzáramlás két fő eleme: - a tárgyi eszközök értékesítéséből származó tényleges pénzbevétel (ha eladjuk a tárgyi eszközt) és - a felszabaduló forgótőke. A pénzeszközök számviteli törvény szerinti fogalma, csoportosítása. + A

pénzeszközök a készpénzt, az elektronikus pénzeszközöket és a csekkeket, továbbá a bankbetéteket foglalják magukban. Pénztár 105 Ez a főkönyvi számla a vállalkozás készpénzállományának nyilvántartására szolgál. A valutapénztárban lévő külföldi fizetési eszközöket valutanemek szerinti bontásban elkülönítetten kell nyilvántartani. Év közben a nyilvántartásba vétel bekerülési értéken történik A valutapénztár év végi értékelése a devizás eszközök és kötelezettségek általános értékelési szabályai szerint, fordulónapi árfolyamon történik, ha az árfolyamkülönbség jelentős mértékű. Csekkek Itt kerül nyilvántartásra a vállalkozás tulajdonát képező csekkek, csekk kártyák, hitellevelek, valamint utazási csekkek forintértéke. Bankbetétek Ezen a számlán kell kimutatni a vállalkozások bankszámla állományát a banktól kapott értesítéssel megegyező összegben. A devizaszámlán a

társaság devizában rendelkezésre álló pénzeszközeit kell kimutatni. A deviza betétszámlán lévő deviza értékelése (nyilvántartásba vétele) bekerülési árfolyamon történik. Év végi értékelése a devizás eszközök és kötelezettségek általános értékelési szabályai szerint, fordulónapi árfolyamon történik, ha az árfolyamkülönbség jelentős mértékű. A pénzeszközök analitikus és főkönyvi elszámolása. A bankbetétek értékelése a mérlegben +Ezen a számlán kell kimutatni a vállalkozások bankszámla állományát a banktól kapott értesítéssel megegyező összegben. A devizaszámlán a társaság devizában rendelkezésre álló pénzeszközeit kell kimutatni. A deviza betétszámlán lévő deviza értékelése (nyilvántartásba vétele) bekerülési árfolyamon történik. Év végi értékelése a devizás eszközök és kötelezettségek általános értékelési szabályai szerint, fordulónapi árfolyamon történik, ha

az árfolyamkülönbség jelentős mértékű. A pénzeszközök elszámolásának bizonylatai. - 106 11. Tétel A vállalati ipari termelő folyamatok fogalma, csoportosítása és azok jellemző vonásai. A termelési és a szolgáltatási tevékenység eltérései A fizetési forgalom lebonyolításával kapcsolatos műveletek A speciális finanszírozási formák A társasági adó jellemzői, az adóalap meghatározásának legfontosabb szabályai. Az összemérés és az időbeli elhatárolás elve + Az összemérés elve. Az éves beszámolót, egyszerűsített éves beszámolót készítőknél (kettős könyvvitelt vezetők) az adott időszak eredményének meghatározásakor a tevékenységek adott időszaki teljesítésének elismert bevételit és a bevételeknek megfelelő költségeit, ráfordításait kell számításba venni, függetlenül a pénzügyi teljesítéstől. A bevételeknek és a költségeknek ahhoz az időszakhoz kell kapcsolódniuk, amikor azok

gazdaságilag felmerültek. Az időbeli elhatárolás elve. Az éves beszámolót, egyszerűsített éves beszámolót készítőknél (kettős könyvvitelt vezetők) az olyan gazdasági események kihatásait, amelyek két vagy több évet is érintenek, az adott időszak bevételei és költségei között olyan arányban kell elszámolni, ahogyan azaz alapul szolgáló időszak és az elszámolási időszak között megoszlik. (Nem alkalmazható egyszeres könyvvitelt vezetőknél!) Ez az alapelv segíti elő a teljesség és az Összemérés elvének érvényesítését a kettős könyvvitelt vezető vállalkozásoknál. Az aktív, passzív időbeli elhatárolás lényege. + Aktív időbeli elhatárolások: olyan bevételek, amelyek ténylegesen csak a következő évben jelennek meg, de az üzleti évet illetik meg, illetve olyan ráfordítások, amelyek ugyan az üzleti évben merülnek fel, de a következő évek hozamai érdekében. Ábrázolása: Bevétel Hatás Keletkezés

Ráfordítás Felmerülés Hatás Fordulónap (december 31.) 107 Passzív időbeli elhatárolások: olyan bevételek, amelyek az üzleti évben keletkeznek, de a következő év(ek)et illetik meg, illetve olyan ráfordítások, amelyek a következő üzleti év(ek)ben keletkeznek ugyan, de a tárgyévi hozamok érdekében merülnek fel. Ábrázolása: Bevétel Keletkezés Hatás Ráfordítás Hatás Felmerülés Fordulónap (december 31.) A bevételek, költségek, ráfordítások időbeli elhatárolása. - 108 12. Tétel A tulajdonosi szervezet elemei. A munkaszervezet típusai és azok jellemzői A váltó és a csekk jellemzői, funkciójuk, kellékei és a hozzájuk kapcsolódó műveletek. + A váltó: későbbi időpontban esedékes fizetést testesít meg, forgatható értékpapír • saját váltó: a kibocsátó arra kötelezi magát, hogy a váltón szereplő összeget a meghatározott időpontban és a megjelölt helyen kifizeti ( a váltók 95%-a) •

idegen váltó: kibocsátója egy másik személyt szólít fel, hogy a váltó tulajdonosának fizessen (fizetési felszólítás) • csak a címzett aláírása után lesz érvényes • a váltó alaki kellékei: • a szövegben szerepelnie kell a váltó szónak • a fizetendő összeg, a kedvezményezett neve, az esedékesség ideje és helye • kibocsátás ideje és helye, aláírások (kibocsátó ill. kiállító) • fizetőeszközként (hiteleszközként) felhasználható vagy leszámítolható • bizalmatlanság esetén váltókezes megléte, legtöbbször bank Csekk: forgatható értékpapír, szigorú törvényi előírásokkal • a csekk kibocsátója utasítja bankját, hogy a csekkben megjelölt összeget fizesse ki • formai követelményei: - a csekk megjelölés a kiállítás nyelvén - pénzösszeg kifizetésére szóló feltétlen meghagyás - a fizetésre kötelezett adatai (név, cím stb.) - a csekk kiállításának helye és napja - a kibocsátó

aláírása • kereskedelmi alaki kellékek • lehet névre és bemutatóra szóló, fizetési csekk és elszámoló csekk • speciális: utazási csekk, a kedvezményezett kétszer írja alá A nemzetközi pénzügyi intézmények. +A Nemzetközi Újjáépítési és Fejlesztési Bank (Világbank, IBRD) - a gazdasági növekedés beindítását tűzte ki célként. Mindig konkrét projekteket finanszíroz, amelyek általában kapcsolódnak egyéb ipari, illetve szolgáltatási ágakhoz. Nem egyetlen intézményt jelent, a Világbank-csoport tagjai a következők: 1. Nemzetközi Újjáépítési és Fejlesztési Bank – IBRD Az ENSZ szakosított intézménye, 1946-tól. Működésének célja az újjáépítés elősegítése, a magántőke befektetéseinek előmozdítása, a nemzetközi kereskedelem fejlesztése. Tagjává válhat minden olyan ország, amely az IMF-nek tagja és elfogadja a Világbank Alapokmányában foglaltakat, lejegyzi az előírt részvényeket

(1%+9%+garanciahányad) Forrásai: • a tagországok befizetett tőkehozzájárulásai és az alaptőke-emelések • rendszeres tőkepiaci kölcsönfelvételek • hiteltörlesztések, • kinnlevőségek átruházása, • üzleti tevékenysége során elért nyereség + társfinanszírozás 109 Pénzpolitikája óvatos, a hitelezés feltételrendszere igen körültekintő. Nyújtott hitelek: • beruházási kölcsönök: közvetlenül a beruházónak folyósítják • ágazati szerkezetátalakítási hitel • átfogó szerkezet-átalakításra nyújtott hitel: nemzetgazdasági szintű A hitelt mindig utólag, a ténylegesen megvalósított feladatok arányában bocsátja az adós rendelkezésére, kölcsöneinek lejárata ország csoportok szerint 15-20 év, a türelmi idő 3-5 év. Hiteleinek kamata 0,5%-kal magasabb, mint az általa felvett hitelek kamata. 2. Nemzetközi Pénzügyi Társaság – IFC 1956, feladata a fejlődő országokba irányuló magántőke

ösztönzése. Tevékenysége a következő területeken jelenik meg: • fejlesztési programok pénzügyi terveinek összeállításában segítségnyújtás, • gyártási ismeretek átadása, tanácsadó tevékenység, források megszerzése, • külföldi vegyes vállalatok létesítésének támogatása. Az IFC hitelei hosszúlejáratra szólnak, kamatai a pénz-, és tőkepiaci feltételeknek megfelelőek, alkalmazhatnak fix, vagy változó kamatokat. Kölcsönei kiegészítő jellegűek 3. Nemzetközi Fejlesztési Társaság – IDA 1960, célja a nemzetközi tőkepiaci feltételektől eltérő, rendkívül előnyös hitelnyújtás, gyakorlatilag a legszegényebb fejlődő országok pénzügyi támogatásának megvalósítása. Kedvező feltételeket teremt és általa a legszegényebb országok juthatnak csak hitelhez. Forrásai: • 3 évenként az IBRD tagországai (az IDA donorországai, M.o 1985) feltöltik a pénzalapját, • az előzőleg nyújtott kölcsönök

törlesztései, • az IBRD nettó jövedelméből történő átutalások. 4. Nemzetközi Beruházás Biztosítási Ügynökség – MIGA 1988, a politikai és gazdaságpolitikai kockázatok ellen nyújt védelmet a külföldi befektetőknek, a beruházások ösztönzője, segítője a fejlődő országokban. 5. Beruházási Viták Rendezésének Nemzetközi Központja – ICSID 1966, Célja, hogy a szerződő államok között kialakult vitákat egyeztetéssel, vagy döntőbírósági eljárással rendezze. EBRD - Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank 1991, regionális fejlesztési bank, Célja, hogy a közép- és kelet-európai országokban előmozdítsa a piacgazdaság megteremtését, illetve fejlesztését, valamint támogassa a magán- és vállalkozói kezdeményezést. Székhelye London Legfőbb fóruma a Kormányzótanács, operatív irányítás az Igazgatótanács feladata. • Tőkét, technikai segítséget ad a KKE-i országok magángazdaságainak

újjászervezéséhez A Bank tőkeforrásai: • a Bank engedélyezett alaptőkéje, • kölcsönök útján szerzett tőke, • értékpapír-átvételi kötelezettségekből származó jövedelem, stb. Tevékenységi körébe tartozik a pénzügyi szektor reformja is. EIB – Európai Beruházási Bank Római Szerződés alapította, regionális fejlesztési bank, célja az EU-n belüli • kiegyensúlyozott fejlődési lehetőségek megteremtése, • kevésbé fejlett területek fejlesztése, felzárkóztatása • új cégek, vállalatok létrehozása, • tagországok különféle ágazatainak korszerűsítése, regionális fejlesztés Forrásai: • alaptőke • tőkepiaci hitelek igénybevétele • törlesztőrészletek visszafizetett összegei és kamatok A hitel folyósítására több részletben, a munka megvalósítási ütemének megfelelően kerül sor, általában a beruházási költségek 25%-ig nyújt hitelt, max. 50%, 20 évig is terjedhet 1990 óta 31 magyar

projekthez nyújtott kölcsönt, 1692 millió euró értékben. BIS – Nemzetközi Fizetések Bankja 110 1930, a jegybankok közötti rendszeres, szervezett együttműködés érdekében hozták létre. • Kezdetben a német jóvátételi kötelezettségeket kezelte, 1944-50 között nem működött Alapokmánya szerint három feladatot lát el: • támogatja a nemzetközi devizapolitikai együttműködést • a „jegybankok bankja”-ként működik, rövidlejáratú banki tevékenységet fejt ki általában • lebonyolítja a nemzetközi elszámolásokat Legfőbb döntést hozó szervezete a Közgyűlés, a bank vezetését az Igazgatótanács gyakorolja. Részvényese csak jegybank lehet, a MNB is részvényes. Környezetvédelmi alapok (GEF, PCF) Globális Környezetvédelmi Alap (GEF) – 1991, célja a regionális környezetvédelmi problémák kialakulásának megelőzése és hatásaik mérséklése, vissza nem térítendő támogatásokat nyújt. M.o:

energiatakarékossági programok támogatása 2000, Világbank által kezelt Kísérleti Szénalap (PCF), környezetvédelmi programokat finanszíroz. Magyarország és az IMF kapcsolata. + Nemzetközi Valutaalap – International Monetary Found (IMF) Kormányközi együttműködés céljával alapított pénzügyi intézmény, szabályozó, konzultatív és pénzügyi funkciókat egyesít, a nemzetközi monetáris rendszereket kapcsolja össze. Célkitűzései: - a nemzetközi monetáris együttműködés elősegítése, konzultációs fórum kialakítása, - a nemzetközi kereskedelem bővítése és kiegyensúlyozott növelése, - árfolyamstabilitás megteremtése, versenyszerű leértékelések elkerülése, - sokoldalú fizetési rendszer megteremtése és devizakorlátozások megszüntetése, - a fizetési mérleg egyensúlyhiányának rendezésére segítségnyújtás, vagyis a makroszintű egyensúly megőrzése. Tagsági feltételek: - csak országok lehetnek, és a

tagfelvételt a kormányok kérhetik, - vállalják az alapszabályban meghatározott kötelezettségek teljesítését, és - önálló külgazdasági tevékenységet folytatnak. Szervezete: - élén a Kormányzótanács, évenként Közgyűlés, 5 évenként vezető és vezérigazgató Választás (hatásköre: tagfelvétel, kizárás, kvóta-meghatározás stb.) - Ügyvezető Igazgatóság: 22 tagú (szavazati jog a kvóta alapján), élén a vezérigazgató Az alaptőkéből való részesedését kvótának nevezzük, befizetése 25%-ban szabadon átváltható valutában és 75%-ban a tagország valutájában történik, nagysága meghatározza a forrásokhoz való hozzáférés mértékét, az SDR-ből való részesedést, az adott ország szavazatait. - 250 alapszavazat+kvóta (Magyarország kvótája 2004. 12 31: 1038 millió SDR) - A kvóta meghatározásánál figyelembe veszik az ország GDP alakulását, tartalékszintjét SDR: Az SDR (Special Drawing Rights - Különleges

Lehívási Jogok rendszere) funkcióját tekintve nemzetközi tartalékeszköz, számlapénz, a tagországok közötti elszámolást segíti. - 1969-ben alakították ki, a likviditási nehézségek áthidalására, - Valutakosár (EURO, JPY, GBP, USD), fontos szerepet kap a fizetési mérleg hiányának finanszírozásában, - árfolyamok (2005.0222): 1 SDR: 1,159 EURO; 1,529 USD; 281,362 HUF, - 1976 alapokmány-módosítás, tagországok szabadon választhatják meg árfolyam rendszerüket. Az IMF pénzügyi forrásai: - hitelforrások: Általános Hitelegyezmény ’62 (ha az alap likviditása alacsony); Különleges Olajalap ’75; Kiegészítő Alap ’79 (fiz. mérlegtöbbletből) +’82-kétoldalú hitelmegállapodások, - rendes, vagy általános források: kvótabefizetések + adományok, aranyeladás bevételei, Az IMF által folyósított hitelek határidős devizaügyletek, swap-ügyletként működnek. Ez azt jelenti, hogy adott ország megkapja a hitel összegét, a

saját fizetőeszközéért cserébe, a hitel visszafizetésének időpontjában visszavásárolja a saját pénzére szóló követelést. 111 - Szándéklevél a gazdaságpolitikai vállalásokra. Az IMF hitelek formái: - készenléti hitel megállapodások: stand-by hitelek, 12-24 hónapra szólóak, - kibővített megállapodások: 5-10 év futamidő, - kompenzációs és feltételes finanszírozási hitel: főleg exportbevétel-kiesés, - ütközőkészlet finanszírozás: konjunkturális áringadozások csillapítására, - szerkezet átalakító és egyensúlyjavító hitelek: SAF, ESAF, - adósság és adósság-szolgálat csökkentésének finanszírozása: kapcsolódó hitelek, - természeti katasztrófákhoz kapcsolódó finanszírozás, - gazdasági átállás elősegítésére nyújtható hitel: Piacgazdasági átmenet. A hitelek lehívásakor egyszeri jutalékot, a le nem hívott rész után rendelkezésre tartási jutalékot számít fel az IMF. A tagállam

kamatterhe akkor keletkezik, ha az IMF-fel szemben adóspozícióba kerül. A Valutaalap 1998. decembere óta igénybe veszi Magyarország forintban befizetett alaptőke hozzájárulását. Ennek következtében nő Magyarország tartalékpozíciója a Valutaalapnál, amely az MNB nemzetközi tartalékai részét képezi. Magyarország tartalékpozíciója 2000 december 31-én 201,78 millió SDR volt, a kvóta 19,4%-a. A kötvények hozamainak meghatározására szolgáló mutatószámok. +A kötvény hitelviszonyt megtestesítő értékpapír Tulajdonosi jogokat nem biztosít Bank bocsátja ki Általában fix kamatozású. Bemutatóra szóló és névre szóló formában is működik A kötvények hozamának mérésére többféle mutatószámot ismerünk: - Névleges hozam vagy kupon ráta: Fix kamatozású kötvényeknél ez a mutató nem igényel számítást, rányomtatják a kötvényre. Ez a mutató nem fejezi ki a kötvény tényleges hozamát. A névleges hozam ugyanis csak

akkor egyezik meg a tényleges hozammal, ha a kötvényt névértéken vásárolták, és a lejáratig megtartják. - Egyszerű vagy folyó hozam: Olyan mutató, amelyben az évi kamatjövedelmet az árfolyamhoz viszonyítják. Ha a kötvényt névérték alatt vásárolták, az egyszerű hozam magasabb lesz, mint a névleges hozam. A prémiummal vásárolt kötvények esetében éppen fordította a helyzet. A nagy tőzsdéken jegyzett kötvények névleges hozamai mellett naponta közzéteszik az egyszerű hozamot is. - Tényleges hozam, lejáratig számított hozam: Az a kamatláb, amellyel a kötvényből származó jövedelmeket (kamat, törlesztés, névérték) diszkontálva, azok összege éppen egyenlő a kötvény vételi árfolyamával. A tényleges hozamot gyakran nevezik belső kamatlábnak ill. a kötvény belső megtérülési rátájának A tényleges hozam előnye az előző két mutatóval szemben, hogy figyelembe veszi a kötvényből származó valamennyi jövőbeni

jövedelmet, és azok időbeli alakulását. Alkalmas a kötvények kockázatosságának összehasonlítására is, ha egyébként minden más tekintetben hasonlóak. Amelyik kötvénynek magasabb a tényleges hozama, az kockázatosabb - Tartási időre számított tényleges hozam: Tartalmában a lejáratig számított hozammal azonos mutató. Olyankor használható, amikor a befektető előre tudja, hogy csak bizonyos ideig fogja megtartani a kötvényt. Kiszámítása többféle módszerrel történhet. Vannak ún kötvény-táblázatok, amelyekből bármely adott kötvény tényleges hozama közvetlenül megállapítható. Vagy fokozott közelítés módszerével is számolhatunk Közelítés lépései: a) a tényleges hozam közelítő becsléséhez választunk egy „próba" kamatlábat. Kamatláb kiválasztásának támpontja a vételi árfolyam. Ha a vételi árfolyam a névérték felett (alatt) van, akkor a választott kamatláb a névleges kamatlábnál kisebb (nagyobb)

kell hogy legyen. b) A próba kamatlábbal diszkontáljuk a kötvényből származó jövőbeni pénzáramokat. c) Ha a kapott jelenérték nagyobb, mint a vételi árfolyam, akkor magasabb kamatlábat kell kipróbálni. Ha a kiszámított jelenérték a vételi árfolyamnál kisebb, alacsonyabb kamatlábat kell választani. Mindezt addig ismételjük, amíg nem találjuk meg azt a kamatlábat, amellyel diszkontálva a 112 kötényből származó pénzáramokat, a jelenérték éppen megegyezik a vételi árfolyammal. A kötvények tényleges hozama egyszerűsített módszerrel is közelíthető A kötvény elméleti árfolyama, nettó árfolyama és bruttó árfolyama. + A kötvény jövőbeni pénz, s mint ilyen jelenlegi értékét a benne foglalt kötelezettségek, azaz a jövőben várható pénzáramok jelenértékét adja. A kötvény árfolyamának megállapításakor számításunk arra irányul, hogy megmondjuk, mekkora jelenbeni összegnek felel meg a kötvény által,

jövőben ígért pénzáram. A jelenlegi, elméleti árfolyam kiszámításhoz a jelenérték számítást használjuk (diszkontálás technikával számítjuk): Ahol: PV: jelenérték, elméleti árfolyam Ct: t-edik időpontban esedékes pénzáram t: a fizetések esedékessége n: a fizetések, azaz periódusok száma r: hasonlító hozam, befektetések kamatlába A fix kamatozás miatt annuitással is számolhatunk. Annuitásra épülő jelenérték számítás: Nettó árfolyam: Azt feltételezzük, hogy a jelen időpont a kamatfizetést követő nap, tehát ha a befektető vásárol egy kötvényt, akkor kamatra csak egy periódus múlva jogosult. Ahol: Po: kötvény jelenértéke r: befektető által megkövetelt hozam I: periódusonként esedékes kamat összege Pn: a kötvény névértéke n: a periódusok száma a lejáratig Ha a vásárlás időpontja a két kamatfizetési időpont közé esik, akkor a befektetőnek a kötvény vételi árfolyamában az utolsó

kamatfizetéstől a vásárlás napjáig felhalmozódott kamatot is meg kell fizetni. A felhalmozódott kamat az idővel lineárisan növekszik. A bruttó árfolyam: A nettó árfolyam és a felhalmozódott kamatból tevődik össze. A névérték fölötti nettó árfolyam azt jelenti, hogy a kötvény kibocsátása óta az irányadó piaci kamatláb csökkent. A kiegészítő melléklet készítésének szükségessége. + A vállalkozásról alkotott valós és megbízható kép kialakításának fontos eszköze. Tartalmát törvényi előírás határozza meg, de a vállalkozás döntésétől függően egyéb olyan adattal is kiegészülhet, amelyek ezen célt szolgálja. 113 A kiegészítő melléklet részei, tartalma. + A kiegészítő melléklet számszaki adatokat is tartalmaz, hiszen a mérleg és az eredménykimutatás összevont adatokból áll, illetve szöveges magyarázatokkal segíti a beszámoló összegszerű adatainak megértését, valamint a következtetések

levonását. Fő részei: 1. Általános jellegű kiegészítések 2. Tájékoztató jellegű kiegészítések 3. Specifikus jellegű kiegészítések a. mérleghez kapcsolódó kiegészítések b. eredménykimutatáshoz kapcsolódó kiegészítések 4. Cash-flow kimutatás Az általános részben kell bemutatni a vállalkozás tevékenységi körét, a mérleg és az eredménykimutatás választott formáját, az alkalmazott értékelési eljárásokat, és ha ezek az előző időszakhoz képest változtak, a változás okát, illetve a változásból eredő hatásokat a vállalkozás vagyoni, pénzügyi, jövedelmi helyzetére. Ebben a részben a vállalkozásnak értékelnie kell az eszközök és források összetételét, a likviditás, a fizetőképesség és a jövedelmezőség alakulását. A tájékoztató részben fel kell tüntetni többek között minden olyan vállalkozás nevét és székhelyét, amely a beszámolót készítő vállalkozásnak leányvállalata, más

vállalkozással közösen vezetett vállalkozása, társult vállalkozása. Fel kell tüntetni a tárgyévben foglalkoztatott munkavállalók átlagos statisztikai állományi létszámát, bérköltségét, személyi jellegű egyéb kifizetését, a vezető tisztségviselők, az igazgatóság, a felügyelő bizottság tagjainak járandóságait, valamint a részükre folyósított előlegeket, kölcsönöket. A specifikus részben elkülönítetten célszerű megmagyarázni, részletezni a mérleghez és az eredménykimutatáshoz kapcsolódó kiegészítéseket. A cash-flow (pénzáramlás) kimutatás célja, hogy bemutassa azokat a főbb tényezőket, amelyekhez egy üzleti év gazdasági eseményei során pénzeszközmozgás tartozik, ismertetve ezáltal a pénzeszközökkel kapcsolatos gazdálkodást. Mielőtt rátérnénk a beszámolók formáira, még említést kell tennünk az üzleti jelentésről. Az üzleti jelentés formálisan már nem része a beszámolónak, de azt az

éves beszámolót készítő vállalkozásnak a beszámolóval egyidejűleg el kell készítenie, és biztosítania kell, hogy az érdeklődők bármikor megtekinthessék. Ki kell térni benne azokra a lényeges gazdasági eseményekre, amelyek a fordulónap után következtek be, és ezért már nem szerepelnek a beszámolóban, be kell mutatni a várható fejlődési irányt, fel kell sorolni a vállalkozás telephelyeit. 114 13. Tétel A vállalati válságot előidéző okok és a válságok típusai. A válság leküzdésének folyamata és módszerei -+ A vállalati működés egyes szakaszaiban milyen a válság menedzselése: 1. A vállalati működés normális: a vállalat piaci helyzete stabil és a vállalat nyereségesen működik Ha egy vállalat ilyen szakaszban van, akkor is a vállalatnak foglalkoznia kell a válság lehetőségéve. PREVENTÍV MEGELŐZŐ VÁLSÁGMENEDZSELÉS: Ez a vállalkozás első számú vezetőjének a feladata. Célja, hogy a vállalat

megőrizze kedvező piaci helyzetét ill a válságjelenségek megjelenését minimalizálja. 2. Ha már fenyegető ill bekövetkezett válságszituáció áll fenn Ez a válságmenedzselés igazi területe Alapvető kérdés, hogy mit kell tennie a vállalatnak ahhoz hogy a válságból kilábalhasson. A válság súlyossága szerint különböző beavatkozások történhetnek. Speciális válságmenedzsereket is bevonnak a vállalat első számú vezetője mellé vagy helyére. Előfordul az is, hogy új válságkezelésben járatos szakembert neveznek ki a vállalat élére. 3 .A vállalat felszámolása: Akkor történik, ha már nem menthető meg a vállalat A válságkezelés ezt a szakaszt akarja elkerülni. A felszámolás során a vállalat eszközeit érvényesítik A vállalat hitelezőit igyekeznek a legteljesebben kielégíteni. A hitelezői igények kielégítésekor be kell tartani a törvényben meghatározott sorrendet. A szakaszban a cél az, hogy a vállalat

megszűnésével okozott társadalmi, gazdasági veszteséget minimalizálják. Felszámolási feladatot a felszámoló látja el. Az ő feladatai: Értesíti a hitelezőket a vállalat felszámolásáról Felméri a vállalat tatozásait és követeléseit Behajtja a követeléseket Kielégíti a tartozásokat Kivezeti a vállalatot a cégjegyzékből és ezzel megszűnik a vállalat. Az aktív bankügyletek funkciója. +Az aktív bankügyletek során az üzleti bankok, források által szerzett pénzeszközeik jelentős részét ügyfeleiknek, partnereiknek engedik át. A bankok aktív bankügyleteik nagy részét, a megismert, megbízható betétesei között bonyolítja le. A bankoknak a sajátossága, hogy az aktív ügyletek döntő többségét nem saját forrásból, hanem az ügyfelek által befizetett betétekből származó forrásokból teljesíti. A bankok közötti verseny a passzív és az aktív bankműveletek terén is megindult, és ezt a törvényi szabályozás is

igyekszik elsegíteni. Például a versenyhelyzet erősítése érdekében egy vállalatot nemcsak az a bank hitelezhet, akinél a folyószámláit is vezetteti, hanem szabadon kiválaszthatja azt a bankot, amelyik a legkedvezőbb feltételeket kínálja neki. A nagyobb léptékű vállalkozásokkor az sem ritka, hogy több bank egy adott célra összeáll, és együttesen finanszírozzák az illető ügyletet. Ezt a „szövetséget”, amikor bankok egy konkrét célra, időlegesen, csak az ügylet lejártáig szorosabb kötelékbe lépnek, bankszindikátusnak nevezzük. Szindikátus jöhet létre finanszírozási ügyletekre, befektetésekre, kezesség vállalására, értékpapír-kibocsátásra és annak forgalmazására, stb. Bankok időleges szövetségét egy adott konkrét célra bankszindikátusnak nevezzük. A hitel fogalma és csoportosítása, a garancia és a kezességvállalás szerepe. + Az aktív bankügyletek során az üzleti bankok, források által szerzett

pénzeszközeik jelentős részét ügyfeleiknek, partnereiknek engedik át. A bankok aktív bankügyleteik nagy részét, a megismert, megbízható betétesei között bonyolítja le. A bankoknak a sajátossága, hogy az aktív ügyletek döntő többségét nem saját forrásból, hanem az ügyfelek által befizetett betétekből származó forrásokból teljesíti. 115 A hitel fogalmát többféleképpen határozzák meg, amelyek közül a legáltalánosabban elfogadott, hogy - a hitelt nyújtó pénzeszközöket, árukat vagy szolgáltatásokat enged át ideiglenesen, kamatfizetés ellenében, illetve - a hitelt felvevő idegen tőkét vesz igénybe meghatározott időre. I. Közgazdasági jelleg szerint A hiteleket közgazdasági tartalmuk alapján három csoportba soroljuk: 1. Pénzhitelről beszélünk, ha az ügyfél hitelkérelem alapján a hitelezés klasszikus szabályai szerint jut hozzá a hitelösszeghez. 2. Hitelszerű kihelyezésről van szó, ha a bank nem

hitelkérelem alapján, hanem valamely más jogviszonyból fakadóan nyújt hitelt, például váltóleszámításolásba kapcsolódik be, faktorás történik stb. 3. Kötelezettségvállalási hitel esetében a hitelintézet a pénzösszeget azonnal nem folyósítja, hanem a jelenben csak kötelezettséget vállal arra, hogy bizonyos feltételek esetén a jövőben hitelnyújtási kötelezettségének eleget fog tenni. Ilyen ügylet például a kezesség, garancia, akkreditív vagy hitel rendelkezésre tartása. II. Lejárat szerint - rövid (max. 12 hó), - közép (12-60 hó), - hosszú (min. 60 hó) Rövid lejáratú hitelezés A banki üzletpolitika előtt két fő elv lebeghet: maximális nyereséget minimális kockázat mellett. A kifizetések, a bank fizetési pozíciója akkor a legbiztonságosabb, ha forrásai (például a kapott kölcsönök, befizetett betétek) hosszú távúak, ugyanakkor eszközei többsége (például a nyújtott hitelei) rövidtávúak, gyorsan

pénzzé tehetők. A bankok ezért elsősorban a rövidtávú, számukra biztonságos hitelezésben érdekeltek. Középtávú hitelezés A középtávú hitelezés időtartama 1 - 5 év. Nem átmenetileg, hanem tartósan hiányzó forrást pótol, tehát a hitelképességi vizsgálatnál még körültekintőbben kell eljárni, mint a rövid, jobban belátható időtartamú hiteleknél. Középtávú hitelek az éven túli forgóeszközhitelek és a beruházási hitelek nagy része. A középtávú hiteleknek magasabb a kamatlábuk, mint a rövidtávúaknak. Ennek oka, hogy a bank kénytelen hosszabb távra lemondani forrásairól, és ez bizonytalanabb helyzetet jelent számára, mintha rövid időn belül újra rendelkezhetne a pénzével. A banki bizonytalanságot növeli az is, hogy hosszabb időtáv alatt inkább előfordulhatnak előre ki nem számítható események, amelyek befolyásolnák a hitelezési döntéseket (például az ország, az iparág vagy az adott vállalat

gazdasági helyzete megromlik, vagy az infláció és a kamatlábak jelentősen megemelkednek, stb.) A bankok tehát nem szeretik hosszabb távra kihitelezni pénzeiket, és ezt a magasabb kamatlábban hozzák kifejezésre. A középtávú beruházási hitelek általában az egy éven túl lejáró exportfejlesztő beruházási hitelek, amelyek várható jövedelmezősége biztosíték a hitelt nyújtó bank számára. Kedvezményes beruházási hitelek az úgynevezett energia-megtakarítást szolgáló hitelek is. Hosszú lejáratú hitelek A hosszútávú hitelek időtartama legalább öt év. Ilyen hosszú ideig a forgóeszközhitelek semmiképp sem húzódhatnak el, úgyhogy azok nem szerepelnek közöttük. A hosszú távú hitelek klasszikusan beruházási hitelek, vagyis külön beruházási célokat, projekteket finanszíroznak velük. III. Fedezett jellege szerint - fedezettel bíró, - fedezettel nem bíró (biankó hitel). Fedezett hitelről beszélünk, ha a hitelt

igénybevevő valamilyen eszközének (föld, ingatlan, gépek, sőt, forinthitelek nyújtásakor az adós devizaszámláján szereplő összeg, stb.) tulajdonjoga a bankra száll át, 116 ha a hitelt igénybevevő nem fizetne. Az ilyen hitelek nyújtásának viszonylag kicsi a kockázata, hiszen a bank bebiztosítja magát a nem-fizetés ellen is. Fedezett hitel nyújtásakor a bankot az a probléma érheti csak, hogy nem tudja az eszközt pénzzé tenni, vagy a piaci értéknél csak kisebb áron tudja eladni. Márpedig a banknak saját magának ritkán van szüksége a fedezetül felajánlott tárgyakra - mondjuk egy taxiként használt gépkocsira vagy egy ötéves öntőgépre - tehát eredeti formája helyett likvid eszközökre kell cserélnie a tulajdonába került eszközöket. A nehézségek ellensúlyozására a bankok általában nem 100, hanem akár 150%-os fedezetre szoktak hitelt nyújtani, amikor tehát a fedezeti eszköz értéke a másfélszerese a

visszafizetendő összegnek. Az is elképzelhető azonban, hogy a hitel csak részben fedezett, azaz a fedezetként felajánlott tárgy kevesebbet ér a visszafizetendő összegnél. A bank számára a legrosszabb helyzet, amikor a hitel fedezetlen hitel, azaz semmilyen eszköz sem kerül át a bank tulajdonába, ha az adós nem fizetne. Az ilyen hitelek nyújtását a bankok igyekeznek el is kerülni. A biztosítékok fajtái a következők: - óvadék, - zálogjog, - kezesség, - garancia. Az óvadék a dologi biztosítékok egyik formája. Ha valamely kötelezettség biztosítására óvadékot nyújtanak, akkor a jogosult szerződés nem teljesítése, vagy nem szerződésszerű teljesítése estén követelését az óvadék összegéből közvetlenül kielégítheti. A zálogjog dologi biztosíték. Alapvető célja, hogy az adós a vagyontárgyat előre lekötve fedezetet biztosítson a később esedékessé váló követelések kielégítéséhez. Amennyiben az adós a

tartozását nem tudja kielégíteni, abban az esetben a jogosult a követelések biztosítására szolgáló zálogtárgy értékesítésével juthat követeléséhez. A zálogtárgyból való kielégítés általában bírósági határozat alapján, végrehajtás útján történik. Kezesség esetén a kezes szerződésben arra vállal kötelezettséget, hogy amennyiben a kötelezett nem teljesít, maga fog helyette a jogosultnak fizetni. A kezesség járulékos kötelezettség, amin azt értjük, hogy a kezesség mindig főkötelezettséget feltételez. A kezesség mindenféle kötelezettség lehet, de amennyiben a főkötelezettség érvénytelen a kezesség is érvénytelen. Ha a főkötelezettség nem érvényesíthető bírósági úton, akkor a kezesség sem érvényesíthető. Garancia esetén a bank kötelezettséget vállal arra, hogy a kötelezett teljesítésének elmaradása esetén, meghatározott összeghatárig, a fizetési határidőn belül a kedvezményezettnek

fizetést fog teljesíteni. A bankgarancia önálló kötelezettség, ami azt jelenti, hogy a főkötelezettségtől független fizetési ígéret, Tehát közömbös, hogy a kötelezett miért nem teljesített, a garanciát vállaló akkor is köteles teljesíteni, ha az alapügylet kötelezettje a szerződésszegésben vétlen. A kezesség és a garancia személyi biztosítékok közé tartozik. Cessziós hitel a hitelintézet annak ad cessziós hitelt, akinek egy harmadik személlyel szemben számlakövetelése van. A hitelnek a fedezete tehát a számlakövetelés, vagy annak egy része Ezért a bankok gyakran előírják, hogy a számlakövetelés adósa tudjon a hitelről és a tartozását közvetlenül a banknak fizesse. Lombardhitel: kézizáloghitel, ahol a kézizálog szerepén többnyire valamilyen értékpapír vagy áru tölti be. A jelzáloghitelek, olyan hitelek, melyek fedezetére ingatlan vagy nagy értékű ingóság kerül bejegyzésre. A fedezetek illikviditása

miatt sokszor a hitel összegének akár 150%-a is bejegyzésre kerülhet a jelzálog folyamán. Fedezet nélküli (bianco) hitel esetében nincs külön hitelfedezet, hanem a hitelfelvevő gazdálkodása, a bankhoz fűződő korábbi kitűnő kapcsolata garantálja a hitel visszafizetését. IV. Hitel tárgya szerint 117 - forgóeszközhitel, - beruházási (fejlesztési) hitel. Forgóeszközhitelek A vállalat forgóeszköz szükségletéből adódó forráshiány finanszírozására általában rövid lejáratra, kivételes esetekben tartósan. A forgóeszközök célja tehát átmeneti forgóeszköz, valamint tartós forgóeszköz szükségletének a finanszírozása. Az átmeneti forgóeszköz szükségletet a bank a vállalat a forgóeszközök átmeneti növekedésére, forrásai átmeneti csökkenésének finanszírozására, illetve rövidtávú pénzügyi zavarok áthidalására nyújtja. A hitel rendeltetése egy konkrét ügylet, üzleti esemény vagy a vállalat

gazdálkodásának globális finanszírozása rövid (1 évnél nem hosszabb) lejáratra. Amikor egy-egy konkrét ügylet finanszírozása a cél, akkor ügyletfinanszírozástól beszélünk. Ügyletfinanszírozás fajtái: - Szezonális hitel: A vállalkozás szezonális működése következtében fellépő átmeneti forráshiány áthidalására szolgál. Leginkább a mezőgazdaság, kereskedelem ágazatokra jellemző - Követelés-megelőlegezési hitel: A vállalkozás kiszámlázott követeléseinek, illetve azok egy részének hitellel való megelőlegezése. A hitel hátterében halasztott fizetés áll, amely biztosítékként szolgál a bankra történő engedményezéssel. - Export-előfinanszírozási hitel: A hitel az exporttermeléssel összefüggő beszerzések és ráfordítások finanszírozására szolgál. A hitel visszafizetése a külföldi importőr által vételárként fizetett összegből történik. A hitel fedezete a követelés kiegyenlítésére szolgáló

külföldi bankári biztosítékok, (pl. akkreditív, bankgarancia stb) A tartós forgóeszköz lekötésre nyújtott hitelt általában két esetben szoktak nyújtani, mindkét esetben tipikusan éven túli lejáratra. Az első eset, amikor a vállalat forgóeszközeinek tartós növekedésének finanszírozása a cél. Ezeket a hiteleket lényegében fejlesztési célú hiteleknek is tekinthetjük A másik eset, amikor a vállalat a forrásainak tartós csökkenésének finanszírozására vesz fel hitelt. Ebben az esetben a hitel saját tőkét pótol, ezért tökepótló hitelnek is nevezik. A vállalatok által felvett tartós forgóeszköz finanszírozására nyújtott hitelt a gazdálkodók rendszerint a nyereséges tevékenységükből eredő szabad készpénzükből fizetik vissza. Beruházási (fejlesztési) hitel A fejlesztési hitelt a vállalkozó a befektetett eszközök (jellemzően tárgyi eszközök) finanszírozására veszi igénybe, amely eszközök a vállalkozás

tevékenységét éven túl szolgálják, ezért e hitelek éven túli lejárattal rendelkeznek. A beruházási hitelek nagy összegű, kockázatos hitelek közé tartozik. A bank a gazdálkodó vagyoni helyzetének, fizetőképességének, a fejlesztés céljának, jövedelmezőségének a vizsgálata mellett a műszaki-gazdasági kritériumokat és a megtérülési kritériumokat is mérlegeli. Beruházási hitelt a bankok csak külön fedezet mellett nyújtanak, és biztosítékul szolgáló zálogtárgyként a hitelből megvalósítandó létesítményeket is elfogadják. A fejlesztési hitelek visszafizetésének forrása szempontjából három típust különböztetünk meg: A projektfinanszírozás estén a meghitelezett létesítmény önmaga jelenti a visszafizetés forrását, tehát a hitelező kizárólag a projekt bevételeit tekintheti bevételi forrásnak. A hitel fedezete tehát az adózott nyereség, ha ez nem elegendő, akkor figyelembe lehet venni a tárgyévi

amortizációt. Cél jellegű beruházási hitelnél elsődlegesen az előbb ismertetett forrásból (nyereség amortizáció) történik a visszafizetés, de ha ez sem elegendő rá, akkor a bank kérheti a vállalat tőkevagyonából történő törlesztést. A nem céljellegű beruházási hitelnél a létesítmény vizsgálata nélkül történik a hitelezés, a bank csak a hitelezés időtartamára vonatkozó stratégiai elképzeléseket, főbb gazdálkodási mutatók előirányzatát és a hitel-visszafizetés ütemét vizsgálja. V. A hitel pénzneme szerint - forinthitel, - devizahitel. Forinthitel minden olyan hitel, amelyet Magyarországon hazai pénznemben nyújtanak 118 Devizahitel, melynek összegét valamely külföldi fizetőeszközben határozzák meg, és tartják nyilván. A hitel felvétele forintban történik, és ebben a formában kerül felhasználásra. A hitel törlesztését a hitelfelvevő forintban is teljesítheti, de ekkor számolnia kell az

átváltásból eredő árfolyamveszteségre. A tőkeáttétel és nagyságának meghatározására szolgáló mutatószámok. +Tőkeáttétel: Felnagyító hatás. Fix költségek és kötelezettségek felnagyító hatása Fajtái: - működési tőkeáttétel: A fix, állandó működési költségeknek tulajdonítható. A cég üzleti eredményében rejlő változékonyságra utal. Jele: EBIT (adó- és kamatfizetés előtti eredmény) - fix működési költségek: • Értékcsökkenés • Bérleti, biztosítási díjak • Közüzemi díjak egy része - bérek Képlet: DOL mutató. Kifejezi, az értékesítési forgalom egy adott %-os változása esetén hány %-kal változik a cég üzemi eredménye. Ha magas a fix költség arány, az eladási forgalom egy kis változása is nagy változást idéz elő az EBIT-ben. (EBIT = Üzemi üzleti eredmény) - pénzügyi tőkeáttétel: Az egy részvényre jutó nyereség változékonyságára utal. Jele DFL, amely kifejezi az EBIT

1%-os változása, hány %-os változást idéz elő az EPS-ben. EPS = egy részvényre jutó jövedelem. Garancia: A bank kötelezettséget vállalhat arra, hogy meghatározott feltételek - így különösen bizonyos esemény beállta vagy elmaradása - esetén és határidőn belül a kedvezményezettnek a megállapított összeghatárig fizetést fog teljesíteni. A bankgarancia csak írásban vállalható. A hitelintézet csak hitelképes személyért vállal garanciát A garanciavállalás viszontbiztosítékhoz is köthető. Kezességvállalás: A kezesség a szerződés személyi biztosítéka. Úgy növeli a jogosult kielégítési alapját, hogy a kötelezett vagyonán kívül a harmadik személy, a kezes egész vagyonát is a követelés fedezetévé teszi. Kezességi szerződéssel a kezes arra vállal kötelezettséget, hogy amennyiben a kötelezett nem teljesít, maga fog helyette a jogosultnak teljesíteni. Kezesség létrejön a kezes és a jogosult közti

megállapodással vagy jogszabály erejénél fogva. A kezesi szerződésnek az írásbeli alak az érvényességi kelléke. A tartozásért csak akkor felel, ha a keresetindítás előtt őt a teljesítésre felszólították. Kezesség fajtái: 1) Egyszerű kezesség: Ez esetén a kezes mindaddig megtagadhatja a teljesítést, amíg a követelés a kötelezettől és az olyan kezesektől, akik őt megelőzően, reá tekintet nélkül vállaltak kezességet, behajtható. A kezes nem követelheti, hogy a jogosult a követelést először a kötelezettől hajtsa be ha Készfizető kezességben állapodtak meg A kezességet kár megtérítéséért vállalták, A kezességet bank vállalta. Sortartási kötelezettség van Fel kell szólítani az adóst a fizetésre és ha ő nem fizet, akkor a további kezesektől fogja követelni. Nem egyetemleges a fizetőképességük 2) Készfizető kezesség: Ha ugyanazért a kötelezettségért egyidejűleg vagy egymásra tekintettél többen

vállalnak kezességet, a kezesek kétség esetében egyetemlegesen felelnek. A hátrasorolt és hosszú lejáratú kötelezettség fogalma, csoportjai. + Hátrasorolt kötelezettség minden olyan hosszú lejáratra kapott kölcsön, amelyet a tulajdonosok azért adnak a saját cégüknek, hogy annak zavartalan működését elősegítsék. Jellemzői: 119 - a kölcsön visszafizetési határideje meghatározhatatlan vagy egy jövőbeni eseménytől függ (minimum 5 év), - a kölcsön felhasználható a vállalkozás adósságának rendezésére, felszámolás vagy csőd esetén csak a többi hitelező kielégítése után kerül sor (innen a neve, hogy hátrasorolt) kötelezettség visszafizetésére, - alárendelt kölcsöntőkének is nevezi a szakirodalom. Összetevői: F. I 1 Hátrasorolt kötelezettség kapcsolt vállalkozással szemben F. I 2 Hátrasorolt kötelezettség egyéb részesedési viszonyban álló vállalkozással szemben F. I 3 Hátrasorolt kötelezettség

egyéb gazdálkodóval szemben Hosszú lejáratú kötelezettségek azok a tartozások, amelyeknek futamideje egy évnél hosszabb, és nem tartoznak a hátrasorolt kötelezettségek közé. Összetevői: F. II 1 Hosszú lejáratra kapott kölcsönök F. II 2 Átváltoztatható kötvények F. II 3 Tartozások kötvénykibocsátásból F. II 4 Beruházási és fejlesztési hitelek F. II 5 Egyéb hosszú lejáratú hitelek F. II 6 Tartós kötelezettségek kapcsolt vállalkozással szemben F. II 7 Tartós kötelezettségek egyéb részesedési viszonyban álló vállalkozással szemben F. II 8 Egyéb hosszú lejáratú kötelezettségek A hosszú lejáratú kötelezettség szerepeltetése, tartalma, értékelése a mérlegben. +A kötelezettségeket a mérlegben könyv szerinti értéken kell kimutatni Ha a kötelezettség visszafizetendő összege nagyobb a kapott összegnél, a visszafizetendő összeget a mérlegben a kötvénykibocsátás miatti tartozások, az egyéb

kötelezettségek vagy a váltótartozások között kell kimutatni a kötelezettség visszafizetésének időpontjáig, és a kiegészítő mellékletben be kell mutatni. A fizetendő kamatként elszámolt különbözetből a tárgyévet követő üzleti év(ek)et terhelő összeget az aktív időbeli elhatárolások között kell állományba venni, és időarányosan kell elszámolni. A pénzügyi lízinggel kapcsolatos kötelezettség összegét a megfizetett lízingdíjnak a lízingszerződésben meghatározott törlesztés összegével csökkentetten kell a mérlegbe beállítani. Az ilyen címen felvett kötelezettség összege nem foglalja magában a pénzügyi lízinggel kapcsolatosan fizetendő kamat összegét. A forintban felvett hitelt, kölcsönt a ténylegesen folyósított, illetve a törlesztésekkel csökkentett összegben, a devizában felvett hitelt, kölcsönt a ténylegesen folyósított deviza, illetve a törlesztésekkel csökkentett deviza forintra

átszámított összegében kell a mérlegben kimutatni. Kötvénykibocsátás elszámolási lehetőségei: A kötvény bemutatóra vagy névre szóló értékpapír. A kötvényben a kibocsátó (adós) kötelezi magát, hogy a kötvény névértékét, az előre meghatározott kamatot vagy egyéb járulékait a kötvény tulajdonosának (a hitelezőnek) a megjelölt időben és módon megfizeti. Mindenkor a visszafizetett összeggel (törlesztéssel) csökkentet kötvénykibocsátásból kapott összege kell kimutatni kötvénykibocsátásból származó tartozásként. A kötvénykibocsátáskor kapott ellenérték könyvelése: T: 385. Elkülönített betétszámlák K: 443. Tatozások kötvénykibocsátásból Névérték alatti kibocsátás esetén a különbözet elszámolása: T: 8724. Értékpapírok után egyéb fizetendő kamat K: 443. Tartozások kötvénykibocsátásból Hitelintézetnek a lebonyolításért fizetett díj könyvelése: 120 T: 532. Pénzügyi,

befektetési szolgáltatási díjak K: 384. Elszámolási betétszámla Kötvénytulajdonosnak (hitelezőnek) a kötvény után fizetett kamat könyvelése: T: 8722. Kölcsönök, hitelek egyéb fizetendő kamatai K: 384. Elszámolási betétszámla A beváltott kötvény értékének (törlesztő részletének) könyvelése: T: 443. Tartozások kötvénykibocsátásból K: 384. Elszámolási betétszámla Devizahitelek elszámolási lehetőségei: A devizahitelt devizában és a külföldi pénzértékre szóló eszközök és kötelezettségek értékelésekor alkalmazott, a pénzügyi teljesítés (a folyósítás) napjára vonatkozó árfolyamon átszámított forintértéken kell kimutatni. Folyósított hitel: T: 386. Devizabetét-számla T: 4542 Külföldi anyag- és áruszállítók K: 452. Rövid lejáratú hitelek Törlesztés: T: 452. Rövid lejáratú hitelek K: 386. Devizabetét-számla K: 384 Elszámolási betétszámla Kapcsolódó tétel: a) Árfolyamveszteség

elszámolása T: 8762. Külföldi pénzértékre szóló eszközök és kötelezettségek pénzügyileg rendezett árfolyamvesztesége K: 452. Rövid lejáratú hitelek b) Árfolyamnyereség elszámolása T: 452. Rövid lejáratú hitelek K: 9762. Külföldi pénzértékre szóló eszközök és kötelezettségek pénzügyileg rendezett árfolyamnyeresége Év végi értékelés: Ha a tartozás törlesztése a mérlegfordulónapig nem történt meg, akkora mérlegben a tartozást az ületi év utolsó napjára vonatkozó devizaárfolyamon kell értékelni. Nem kötelező a év utolsó napjára vonatkozó árfolyamon értékelést alkalmazni, ha az eredménye gyakorolt hatása nem jelentős, vagy várhatóan ellentételeződik a következő évben. Arfolyamkülönbözet elszámolása árfolyamveszteség esetén: T: 8763. Külföldi pénzértékre szóló eszközök és kötelezettségek mérlegfordulónapi értékelésének összevont árfolyamvesztesége K: 452. Rövid lejáratú

hitelek Árfolyamkülönbözet elszámolása árfolyamnyereség esetén: T: 452. Rövid lejáratú hitelek K: Külföldi pénzértéke szóló eszközök és kötelezettségek mérlegfordulónapi értékelésének összevont árfolyamnyeresége Az összevont árfolyamnyereség időbeli elhatárolása: T: 9763. Külföldi pénzértékre szóló eszközök és kötelezettségek mérlegfordulónapi értékelésének összevont árfolyamnyeresége K: Devizaeszközök és devizakötelezettségek mérlegfordulónapi értékelése árfolyamnyereségének elhatárolása 121 14. Tétel A vállalati stratégia fogalma, szerepe a stratégia kialakítás módja, a stratégiai tervezés folyamata. + A stratégia olyan írásban rögzített koncepció, amely rögzíti a vállalkozás hosszú távú célkitűzéseit, illetve a célokhoz hozzárendeli a szükséges erőforrásokat és kidolgozza a lényeges fejlesztési akciókat. A stratégia a görög „stratégos” = hadművészet szóból

ered, és azt mondja, hogy a jó stratégiai tervnek előreláthatóan meg kell határoznia a vállalat legfontosabb lépéseit. A vállalati tervezés piramisa: Küldetés vagy misszió: a cég miért jött létre, mit szeretne elérni Stratégia Operatív terv: napi-, heti cselekvési program meghatározása A stratégiával kapcsolatos tevékenységek: Stratégia kialakítása: módjai: - Tervezői típusú stratégia: nagyvállalatok alkalmazzák. Jelentős múlttal kell rendelkeznie a vállalatnak, ahol alkalmazzák. Költséges, munkaigényes Lényege, hogy a jövőbeli változásokat viszonylag nagy pontossággal prognosztizálni tudják. - Vállalkozói típusú stratégia: ez nem egy szisztematikus tervezés eredménye, inkább megérzésen alapul. Ez a „nagy lépések politikája” Lényege, hogy hirtelen nagy fontosságú döntéseket kell hozni Általában egyszemélyi tulajdonlás esetén valósulhat meg. Viszonylag kis tőkével vagy könnyen konvertálható

tőkeelemekkel rendelkező cégek választják. Környezetét egyáltalán nem tudja befolyásolni, és igazán prognosztizálni sem. - Adaptív típusú stratégia: lényege, hogy nem túl tőkeerős, közepes vállalatok alkalmazzák, amelyeknél jelentős az eszközlekötés, és a bonyolult környezeti hatásoktól körülvéve nem tudnak jelentős stratégiai változást eszközölni. Ez a „kis lépések politikája” Legnagyobb jellemzője a szabályozottság. Stratégia megvalósítása, stratégiai tervezés Stratégiai elemzés: meg kell vizsgálnunk a külső környezetet és a vállalkozás belső helyzetét is.  SWOT analízis: a vállalatok gyenge és erős pontjait, a lehetőségeket és a veszélyeket határozza meg.  BCG-mátrix: két tényező alapján értékel: relatív piaci részesedés és piaci növekedés. Mindkét tényezőre két fokozatot alkalmaz, magasnak vagy alacsonynak minősít. A piaci részesedést úgy határozza meg, hogy adott termék

értékesítési volumenét viszonyítják a piacon jelenlévő legnagyobb versenytárs értékesítéséhez. Ha a versenytárs jobb pozícióban van, akkor a mutató 1-nél kisebb, ellenkező esetben 1-nél nagyobb. A piaci növekedést pedig azzal a módszerrel fejezi ki, hogy mekkora a lehetséges növekedési ütem az értékesítés területén. Ez %-os arányban szokott megjelenni. 4 csoportja van: - Kérdőjel: most induló üzleti egység. Vezérterméke most áll kidolgozás vagy fejlesztés alatt, vagy az utolsó stádiumában. A megfelelő stratégia, hogy a piacon minél jobban megismerjék, magas legyen a reklám és fejlesztés költsége, az esetlegesen felmerülő nyereséget vissza kell forgatni. Cél, hogy a sztárok fázisába kerüljön, és megelőzzük a döglött kutyába való zuhanást. Ez nagy kockázatot jelent a vállalkozásnak. - Sztárok: a piac által elismert üzleti egység. Vezérterméke egy sikeres fejlesztés produktuma, egy késztermék, aminek

kialakítása már nem kerül költségbe, de még jelentős a reklámmal és termelési költségcsökkentéssel kapcsolatos kiadások. Célja a pozíció megtartása és elkerülése a döglött kutyába való átlépésnek, és lehetőség van a fejőstehén pozícióba való lépés. - Fejőstehén: ez az üzleti egység eredményezheti a vállalatnak a legtöbb profitot. A termék már befutott, a fejlesztési költségek már nem jelentősek. Az üzleti egység stratégiája a termék mind 122 tovább piacon tartása, vagy a vele kapcsolatos költségek redukálása. Az ilyen üzleti egységek képesek a vállalatot eltartani, s azt a lehetőséget biztosítani, hogy új kérdőjel és sztár üzleti egységet finanszírozzanak. - Döglött kutyák: azon üzleti egységeket jelöli, amelyek mögött vagy sikeres múlt, vagy a siker reményének eltemetése áll. A meglévő készletek mielőbbi értékesítése a cél, illetve az üzleti egység likvidálása, vagy

szanálása. Magas Alacsony Magas Sztárok Kérdőjel Fejőstehén  Döglött kutya Alacsony (GE) McKinsey-féle mátrix: egy 3*3-as mátrixot használ. 2 tényezőcsoportot vesz figyelembe: a piaci vonzerőt (külső tényezők) és az üzletág versenyképességét (belső tényezők). Az egyes tényezőkhöz 5 fokozatú skála tartozik, amelyben minden üzletág pontszámot kap. A pontszámokon kívül súlyokat is hozzárendelnek, amelyek segítségével átlagolják a pontokat. A pontérték alapján minden tényezőcsoportot 3 fokú besorolással minősítenek (alacsony, közepes, erős). • Külső tényezők: ♦ Szakágazat megítélése ♦ Terület fejlettsége ♦ Lakosság etnikai hovatartozása ♦ A piac monopolizáltsága ♦ A lakosság iskolai kvalifikáltsága • Belső tényezők: ♦ Termék minősége ♦ A gyár innovatív képessége ♦ Nyereségessé ♦ Termelési kapacitásnövekedés • A módszer előnye: ♦ Hosszú távú ♦ A kvantitatív és

kvalitatív elemeket kombinálja ♦ A nyereségességre helyezi a hangsúlyt ♦ Matematikai módszerekkel könnyen kezelhető • Hátránya: ♦ A működési kör bővítésére nem ad támpontot ♦ A vertikális tagolású óriásvállalatok esetében nehezen alkalmazható A stratégia alapvető céljainak meghatározása: a vállalat alapvető céljaiból és a küldetésből kell levezetni a 10-15 évre meghatározó célkitűzéseket Stratégia kialakítása: meg kell határozni a vállalat működési körét. Ez 3 alapkérdést vet föl: melyek azok a piaci igények, amelyeket ki akarunk elégíteni, melyek azok a fogyasztói csoportok, amelyek kielégítésére törekszünk, és ennek megvalósítására milyen eljárásokat, módszereket fogunk alkalmazni. Ezekre a kérdésekre alternatív megoldásokat kell kidolgozni, értékelni kell az alternatívákat, és dönteni kell a legjobb alternatíváról. Stratégiai akciók kidolgozása: cselekvési programok, amelyek a

célok megvalósítását szolgálják. Konkrét feladatok meghatározása. Ellenőrzés, visszacsatolás megtervezése, illetve a stratégia megvalósításához kacsolódó érdekeltségi rendszer kidolgozása Stratégiai tervezés szintjei: - Vállalati szinten: a stratégiai tervezés feladata a stratégia kidolgozása az üzletágak számára. A vállalati stratégia összhangot teremt a profitszerzés lehetőségei között, több lábon állást irányoz elő, a vállalkozás kockázatát elfogadható mértékűvé mérsékli és szabályozza az üzletágak közötti erőforráseloszlást. 123 - Üzletági szinten: elsősorban arra a kérdésre kell válaszolni, hogy mi garantálja az adott üzletág sikeres működését, és hogyan kell cselekedni egy meghatározott versenyhelyzetben. - Funkcionális szinten: működő funkcionális vezetők feladata, hogy a hatáskörükbe tartozó stratégiai változók értékének helyes beállításával segítsék elő az üzletágon

belül működtetett vállalkozások sikerét. Sikeres nemzetközi vállalati stratégiák fajtái: - Magas műszaki-, technológiai színvonalra épülő stratégia: feltételezi, hogy a nemzetközi piacon is magas a vállalat termékének újdonságereje, exportképessége. Folyamatos kutatás-fejlesztés jellemzi a vállalatot; magasan kvalifikáltak a dolgozók; nemzetközi szinten is jó kereseti lehetőséget biztosít a vállalat; tőkeerős; képes rövidtávon profitéhségét a piac megszerzése és megtartása céljából redukálni. (Nokia, Danone, stb.) - Átlagos technológiai színvonalra épül: egyszer adaptálunk egy termék előállítási módját és azt fejlesztés nélkül, esetleges korrekciókkal tartjuk piacon (Pick szalámi) - Kiemelkedő vezetési technológiára épülő vállalatok: erősen terjeszkedő vállalatok, amelyek egy viszonylag új szervezeti rendszeren keresztül értékesítenek (AVON, ORIFLAME) - Az erőforrások árkülönbözetére

épülő: olcsó nyersanyagbázisra épülő vállalatok, amelyek a költségmegtakarításra helyezik a hangsúlyt (Philips) Stratégiai szövetségek: Nagyvállalatok között terjedő megállapodás, amelyet a piaci lehetőségek jobb kihasználására, az alapkutatások eredményesebb elvégzésére, a magas beruházás igényű fejlesztések közös kialakítására, az elért eredményekből való részesedésre hoznak létre általában hosszabb távra. 3 alapformája van: - Horizontális: azonos piacon működő, potenciális versenytársak lépnek egymással szövetségre. Az együttműködés tárgya általában a K+F költségeinek megosztása, a kutatási eredmény piacra vitelének feltétele, a piac szélesítése - Vertikális: összefüggő termelési-, elosztási folyamat különböző szegmenseiben működő vállalatok kötnek együttműködést. Az együttműködés oka az erőforrás-függőség problémájának kezelése és az információ aszimmetriájának

megtörése. - Vegyes: résztvevő a legkülönbözőbb területeken működnek. A szövetség célja általában 1-1 probléma megoldására irányul. A személyi jövedelemadó célja és általános jellemzői. + Azt az adót, amelyet az elért (kimutatott) jövedelem után kell fizetni, jövedelemhez kapcsolt adónak nevezzük, melynek egyik fajtája a magánszemélyek jövedelemadója (SZJA). A magánszemély jövedelme után az államháztartás javára jövedelemadót fizet. Az adó általános jellemzői: - a magánszemély minden jövedelme adóköteles, ettől eltérő szabályt csak törvényben lehet megállapítani. - az adó általános adó. Az adókötelezettség kiterjed a belföldi illetőségű és a külföldi illetőségű magánszemélyre azzal az eltéréssel, hogy a belföldi illetőségű magánszemély a belföldről és a külföldről származó jövedelme, a külföldi illetőségű a belföldről származó jövedelme után köteles adót fizetni. - az

adó közvetlen adó, az adót az adó fizetésére kötelezett nem háríthatja tovább. - a magánszemély minden jövedelme adóköteles, kivéve az adómentes bevételeket. - a magánszemély jövedelmét adózás céljából 2 csoportba soroljuk. Az egyik csoportba az összevontan adózó jövedelmek, a másik csoportba a külön adózó jövedelmek tartoznak. Az első esetben a jövedelmek után sávosan progresszív, a második esetben a jövedelmek után lineáris adót kell fizetni. - az adókötelezett az összevontan adózó jövedelmek adóját maghatározott esetekben adókedvezményekkel csökkentheti. - az adót naptári évenként, az összes jövedelem alapján kell megállapítani és megfizetni, a folyamatosság érdekében előleget kell fizetni. - a magánszemély az összevontan adózó jövedelmeinek adóalapját és a külön adózó egyes jövedelmeit a fizetendő adóját önadózással állapítja meg. 124 Törvény hatálya: magánszemélyekre és az

adókötelezettségre terjed ki. Jövedelem: - megszerzett bevétel egésze - a bevétel költségekkel csökkentett része - a bevétel meghatározott hányada Bevétel: adóévben megszerzett vagyoni érték. Eredete szerint származhat: tevékenységből vagy más jogcímen (kapott). Költség: a bevételszerző tevékenységgel közvetlenül összefüggő, kizárólag a bevétel megszerzése, a tevékenység folytatása érdekében a naptári évben ténylegesen kifizetett, szabályszerűen igazolt kiadás. Önadózási rendszer: a magánszemély az összevont adó alapját és a különadózó egyes jövedelmeit bevallja, adóját megállapítja, az adót befizeti. Önálló tevékenységből származó jövedelem adózása Önálló tevékenység minden olyan tevékenység, amelynek eredményeként a magánszemély bevételhez jut, és a bevétel nem tartozik a nem önálló tevékenység körébe. Önálló tevékenység különösen: - az egyéni vállalkozó - a

mezőgazdasági őstermelő - a szellemi tevékenységet végző - a bérbeadó - a fizető vendéglátó - a falusi vendégfogadó tevékenysége. Önálló tevékenységet folytat az, aki saját kockázatára végez tevékenységet. A fenti tevékenységeket folytató magánszemély a tevékenységből származó bevételéből a jövedelmet: tételes költségelszámolással vagy 10%-os költséghányaddal állapíthatja meg (diktált jövedelemhányad). Mezőgazdasági őstermelő: a 16. életévét betöltött, nem egyéni vállalkozó magánszemély, aki a saját gazdaságában mezőgazdasági termékek előállítására irányuló tevékenységet folytat, és őstermelői igazolvánnyal rendelkezik. Mezőgazdasági őstermelő tételes költségelszámolása: a mezőgazdasági őstermelő igazolt költségein felül a bevétel 40%-át, legfeljebb 1.200000 Ft-ot igazolás nélkül elszámolhat kistermelői költségátalányként, ezen felül a bevételt csökkentheti a

legalább 50%-.ban csökkent munkaképességű alkalmazott foglalkoztatása esetén havi 3.000 Ft/fővel és szakmunkás tanulónként havi 6000 Ft/fővel Ha a tevékenységéből származó bevétele 250 000Ft alatti, akkor jövedelmet nem kell figyelembe venni. Nem önálló tevékenységből származó jövedelem: Nem önálló tevékenységnek minősül: - a munkaviszonyban folytatott tevékenység - a társas vállalkozás magánszemély tagjának a társaságban való közreműködése, ha a kapott juttatást a társas vállalkozás költségei között számolják el. - a jogszabály alapján választott tisztségviselő tevékenysége - segítő családtag tevékenysége - a kettős adóztatás elkerüléséről szóló nemzetközi egyezményekben a nem önálló munkából származó nevesített bevételek. Nem önálló tevékenységből származó jövedelem: - a munkaviszonyból származó jövedelem A munkaviszonnyal kapcsolatos költségtérítés pl.: gépjármű

költségtérítés - külszolgálatért kapott jövedelem - végkielégítésből származó jövedelem Összevont adóalap meghatározása: a törvény által meghatározott jövedelmek alapján történik 125 Az adó megállapítása: Számított adó: amit a táblázatból olvasunk le. Fizetendő adó: kedvezményekkel csökkentett számított adó. Számított adót csökkentő tételek: - adójóváírás: az adóévben megszerzett bér 10%-a, legfeljebb azonban jogosultsági hónaponként 3000Ft. Jogosultsági hónap: akinek az adott hónapban munkaviszonya állt fenn, minden nap Jogosultsági összeg: az adótábla legmagasabb kulcsú sávjának alsó határa, 1.050000Ft Ha a magánszemély jövedelme az 1.050000 Ft-ot meghaladja, de 1250000 Ft-ot nem, akkor az adójóváírást csökkenő mértékben érvényesítheti, azaz a jóváírás összege egyenlő a jogosultsági hónapokra számított adójóváírás összegének a határ feletti jövedelem 18 %-át meghaladó

összegével. - személyi kedvezmény: adóját csökkentheti havonta 1.500 Ft-tal a súlyos fogyatékosságban szenvedő magánszemély. - családi kedvezmény: adókedvezményt vehet igénybe az a személy, akire tekintettel nevelési ellátást folyósítanak, aki a nevelési ellátásra saját jogán jogosult, illetve a magzat, valamint a rokkantsági járadékban részesülő. A kedvezmény mértéke egy eltartott esetén 3000Ft, két eltartott esetén 4.000Ft/fő, három, vagy több eltartott esetén 10000 Ft/fő - tandíjkedvezmény: tandíj címén befizetett összeg 30 %-a, maximum 60.000 Ft/év - lakáscélú kedvezmény: adót csökkenti a lakáscélú megtakarítás20 %-a, maximum évi 60.000 Ft - őstermelői adókedvezmény: a bevétel 90 %-nak, vagy a jövedelem teljes összegének adója, maximum évi 100.000Ft - szellemi tevékenység kedvezménye: a szellemi tevékenységből származó jövedelem 25%-a, de legfeljebb évi 60.000Ft számolható el - adományok

kedvezménye: a befizetett összeg 30 %-a, maximum közhasznú szervezetek esetében 100.000Ft, közhasznú szervezetek esetében 50000Ft - befektetési adóhitel: a befektetések növekményének 20 %-ával, de maximum 200.000 Ft-tal az adó csökkenthető. Nyugdíjjárulék kedvezménye: a befizetett nyugdíjjárulék 25 %-a levonható. Adóelőleg fizetés: - kifizetői adóelőleg fizetés: 40 %. - munkáltató esetén: göngyölített előlegfizetés van, minden hónapban. - egyéni vállalkozók esetében: negyedéves adóelőleg fizetés van. A különadózó jövedelmek fajtái. + - vállalkozásból származó jövedelem, - vagyonátruházásból származó jövedelem tőke jövedelme (kamat, osztalék, árfolyamnyereség) természetbeni juttatások és engedmények, - vegyes jövedelmek. A beruházások finanszírozási forrásai. + Beruházás: a tárgyi eszközök létesítésére, a tárgyi eszköz állomány bővítésére irányuló műszakigazdasági tevékenység.

Pénzügyi megfogalmazásban a tárgyi eszközök létesítéshez szükséges pénzügyi források előteremtése és befektetés útján való finanszírozása. Tárgyi eszköz: a vállalati vagyon kevésbé mobil része, amely tartósan, több termelési perióduson közvetlenül vagy közvetve szolgálja a vállalkozási tevékenységet. Alapvetően nem az értékhatártól függ, hogy tárgyi eszköznek minősülnek-e. Számvitelileg a kis értékű eszközöket is beruházással vásároljuk meg, vállalat gazdaságtanilag azonban csak a nagyobb értékű beszerzéseket minősíti beruházásnak. Adórendeletileg kis összegű tárgyi eszköz a 30 000Ft alatti eszköz (/db). 126 Csoportosítása: 1) Értékbeli forrás szerint: a) Amortizációs alapból fedezett b) Felhalmozási alapból fedezett 2) Meglévő tárgyi eszközzel való kapcsolódás szerint: a) Pótló beruházás: az elhasználódott eszköz technikai színvonalára „újítom fel” az állományomat, azaz

egy régi, elhasználódott gép helyett egy ugyanolyat veszünk. b) Bővítő beruházás: magasabb technikai színvonalat megtestesítő, értékesebb eszközt szerzek be, mint ami elhasználódott, azaz olyan gépet, ami még nincs. 3) Értékbeli terjedelme szerint: a) Bruttó beruházás: pótló + bővítő beruházás b) Nettó beruházás: bővítő beruházás 4) A beruházó személye szerint: a) Vállalkozói beruházás b) Állami beruházás c) Önkormányzati beruházás d) Vegyes beruházás 5) Finanszírozása szerint: a) Saját tőkéből megvalósuló b) Idegen tőkéből megvalósuló 6) Megvalósítás szerint: a) Saját kivitelezésű beruházás b) Szállítói szerződés alapján c) Beruházást lebonyolító cég közbeiktatásával 7) Beruházás tárgya szerint. a) Alapberuházás: a beruházási cél megvalósulását közvetlenül szolgálja b) Járulékos beruházás: az alapberuházás rendeltetésszerű működését biztosítja, azzal közvetlenül

összefügg, de önmagában többnyire nem használható. c) Kapcsolódó beruházás: az alapberuházás működéséhez szükséges, ennek működését elősegíti, ugyanakkor közvetlenül más szervezet fejlesztését szolgálja. 8) Műszaki jellege szerint: a) Gép, gépi felszerelés, berendezés b) Építési, építésszervezési beruházás c) Egyéb beruházás 9) Ágazati hovatartozás szerint: a) Anyagi beruházás b) Nem anyagi beruházás c) Termelői beruházás Finanszírozása szerint: Saját (belső) forrás: • saját tőke • tagok bevitt vagyona • alapításkor átadott vagyon Idegen (külső) forrás: • hitel: hitelintézet, pénzintézet által adott hitelösszeg • hitelkeret: forgótőkére nyújtott finanszírozási megállapodás • kölcsön: más vállalkozótól vagy magánszemélytől kölcsönszerződés alapján kapott összeg (pályázatok). A rövid lejáratú kötelezettség fogalma, elemei. + A rövid lejáratú kötelezettségek azok a

tartozások, amelyeknek futamideje maximum egy év. Összetevői: • Rövid lejáratú kölcsönök 127 • • • • • • • Rövid lejáratú hitelek Vevőktől kapott előleg Kötelezettségek áruszállításból és szolgáltatásból (szállítók) Váltótartozások Rövid lejáratú kötelezettségek kapcsolt vállalkozással szemben Rövid lejáratú kötelezettségek egyéb részesedési viszonyban lévő vállalkozással szemben. Egyéb rövid lejáratú kötelezettségek A rövid lejáratú kölcsönök között a más vállalkozótól vagy magánszemélyektől ilyen címen felvett Összegek utáni tartozást kell kimutatni. A hitelező és az adós kölcsönszerződésben rögzítik a feltételeket. Ilyen feltételek lehetnek: kamat mértéke, visszafizetések (törlesztések) időpontjai, azok összege, esetleges garanciák stb. Ezen a mérlegtételen tájékoztató jelleggel meg kell adni az átváltoztatható kötvények értékéből azt a részt, aminek

beváltása egy éven belül esedékes. A kölcsönök, hitelek kamatai az átengedett, átvett pénzösszeg használati díja. A kölcsön, hitel igénybevevője a szerződésben rögzített, fizetett kamatot a pénzügyi ráfordításai terhére számolja el. A rövid lejáratú hitelek az üzletmenet során jelentkező pénzhiány áthidalására hitelintézettől kapott pénzösszeg miatti tartozások. A vevőktől kapott előlegek között a vevőktől az áruszállítás, szolgáltatás teljesítését megelőzően kapott előlegek összegét kell szerepeltetni. Előleg kérése nagyobb volumenű szállítások vagy beruházási tevékenység végzése esetén a jellemző. A megrendelő a szabad, rendelkezésre álló pénzeszközeit engedi át. Ezzel a megoldással hitelfelvétel kerülhető el. A kötelezettségek áruszállításból és szolgáltatásból (szállítók) mérlegsoron a szállítói kötelezettségek között az áruszállításokból, idegenek által végzett

szolgáltatásokból eredő tartozásokat kell szerepeltetni. E kötelezettségek keletkezésének oka az, hogy a termék (áru) átadásának, a szolgáltatás teljesítésének időpontjában - azzal egyidejűleg - az ellenérték megfizetése nem történik meg. Az üzleti partner teljesítése és a vállalkozás pénzügyi teljesítése közötti időszak alatt tartozás áll fenn: hiszen a vállalkozás a terméket már megkapta, azzal rendelkezik, de az ellenértéket még nem térítette meg. A fordulónapi szállítói állomány érdemel különös figyelmet, ezt a fajta kötelezettséget beérkező számlákkal kell alátámasztani. Iránya szerint megkülönböztetünk: - belföldi szállítót és - import (külföldi) szállítót. A szállítói tartozások a következő formában szűnhetnek meg: - a vállalkozás kifizeti az ellenértéket (átutalással), - váltókiállítással (váltókibocsátással), - elévüléssel (egyéb bevétellel szembeni kivezetéssel)

stb. A váltótartozás a szállítói kötelezettség vagy a kölcsönben kapott összeg ellenében kibocsátott váltó alapján fennálló tartozás. A váltótartozást a saját váltó kiállítójánál, az idegen váltó elfogadójánál kell kimutatni. Rövid lejáratú kötelezettségek kapcsolt vállalkozással szemben Rövid lejáratú kötelezettségek egyéb részesedési viszonyban lévő vállalkozással szemben. Ezen mérlegtételek tartalma következik az elnevezésükből. Az egyéb rövid lejáratú kötelezettségek mérlegsorhoz azok a rövid lejáratú kötelezettségek tartoznak, amelyek az előzőekben nevesített rövid lejáratú kötelezettségek egyikébe sem sorolhatók be. E mérlegtétel igen sokszínű, számos kötelezettséget foglal magába. 128 Ezek a következők: - munkavállalókkal szembeni kötelezettségek, - társadalombiztosítási önkormányzatokkal szembeni kötelezettségek, - adóhatóságokkal szembeni kötelezettségek (APEH, VPOP,

helyi önkormányzatok), - különféle egyéb kötelezettségek. A munkavállalókkal szembeni kötelezettségek Ezek a kötelezettségek elsősorban a munkavégzésből erednek. Keletkezésének az az oka, hogy a munka ellenértékét a vállalkozó a munkavégzést követően fizeti ki, vagyis időben elszakad egymástól a dolgozó teljesítése (munkavégzés) és annak pénzügyi teljesítése (bérfizetés). Az ebből eredő kötelezettségeket a számvitelben jövedelemelszámolásnak nevezzük. Társadalombiztosítási önkormányzatokkal szembeni kötelezettség A munkabér utáni járulékokból erednek. Ilyenek: - nyugdíjbiztosítási járulék, - egészségbiztosítási járulék, - egészségügyi hozzájárulás. Ezek egy részét a vállalkozás fizeti a költségei terhére, egy másik részt pedig az alkalmazottaktól vonják le. Az adóhatóságokkal szembeni kötelezettségek Az adóhatósággal szembeni kötelezettségek lehetnek a különböző központi és

helyi adók, továbbá a jogtalanul igénybe vett támogatások miatti tartozások. A központi adók közül kiemelésre érdemesek: - társasági adó, - általános forgalmi adó, - személyi jövedelemadó, - fogyasztási adó, - jövedéki adó, - vám és vámköltség, vámpótlék, - egyéb adók (költségvetésnek fizetendő összegek). A helyi adók: - kommunális adó, - idegenforgalmi adó, - iparűzési adó, - épület- és telekadó. Az adók egy részét kivetés, más részét önbevallás alapján kell kötelezettségként előírni. Ezek elszámolásának módját, befizetésük rendjét a mindenkor hatályos adótörvények -közülük kiemelten az adózás rendjéről szóló törvény - írják elő. Különféle egyéb kötelezettségek Azok a tartozások tartoznak e körbe, amelyek tartalmuk, jellegük alapján az eddig leírt kötelezettségek közé nem sorolhatók be. Ilyenek lehetnek a mérleg fordulónapja előtt a vállalkozóval szemben érvényesített

és a vállalkozó által elfogadott kártérítési igény, késedelmi kamat, bírósági költség stb. Összefoglalva: a vállalkozás kötelezettségeit más kifejezéssel idegen forrásnak, idegen tőkének szokásos nevezni. Ezeknek a forrásoknak az a legfőbb sajátossága, hogy ezek csak ideiglenesen állnak a vállalkozás rendelkezésére. Jelentős részüket a kamatokkal együtt vissza kell adni annak, akinek a vállalkozás tartozik. A vállalkozás összes va-gyonán belüli részaránya az eladósodás mértékét fejezi ki. A rövid lejáratú kötelezettségek a mérlegben. + A rövid lejáratú kötelezettségek azok a tartozások, amelyeknek futamideje maximum egy év. Összetevői: F.III1 Rövid lejáratú kölcsönök 129 F.III2 F.III3 F.III4 F.III5 F.I1I6 F.1II7 F.III8 Rövid lejáratú hitelek Vevőktől kapott előleg Kötelezettségek áruszállításból és szolgáltatásból (szállítók) Váltótartozások Rövid lejáratú kötelezettségek

kapcsolt vállalkozással szemben Rövid lejáratú kötelezettségek egyéb részesedési viszonyban lévő vállalkozással szemben Egyéb rövid lejáratú kötelezettségek A rövid lejáratú kölcsönök között a más vállalkozótól vagy magánszemélyektől ilyen címen felvett Összegek utáni tartozást kell kimutatni. A hitelező és az adós kölcsönszerződésben rögzítik a feltételeket. Ilyen feltételek lehetnek: kamat mértéke, visszafizetések (törlesztések) időpontjai, azok összege, esetleges garanciák stb. Ezen a mérlegtételen tájékoztató jelleggel meg kell adni az átváltoztatható kötvények értékéből azt a részt, aminek beváltása egy éven belül esedékes. A kölcsönök, hitelek kamatai az átengedett, átvett pénzösszeg használati díja. A kölcsön, hitel igénybevevője a szerződésben rögzített, fizetett kamatot a pénzügyi ráfordításai terhére számolja el. A rövid lejáratú hitelek az üzletmenet során jelentkező

pénzhiány áthidalására hitelintézettől kapott pénzösszeg miatti tartozások. A vevőktől kapott előlegek között a vevőktől az áruszállítás, szolgáltatás teljesítését megelőzően kapott előlegek összegét kell szerepeltetni. Előleg kérése nagyobb volumenű szállítások vagy beruházási tevékenység végzése esetén a jellemző. A megrendelő a szabad, rendelkezésre álló pénzeszközeit engedi át. Ezzel a megoldással hitelfelvétel kerülhető el. A rövid lejáratú kötelezettségek értékelési elvei. + Vevőktől kapott előlegek Itt kell nyilvántartani a vevőktől kapott előlegeket, mivel ezek a tételek az áruszállítás, szolgáltatás teljesítéséig a vevőkkel szemben kötelezettséget jelentenek. Devizában kapott előleget az ügyletet lebonyolító pénzintézet pénzügyi teljesítéskori devizavételi árfolyamán kell értékelni. A kapott előleget a ténylegesen megkapott (ÁFA-t is tartalmazó) Összegen kell kimutatni.

Kötelezettségek áruszállításból és szolgáltatásból Az áruszállításból, szolgáltatás teljesítéséből származó általános forgalmi adót is tartalmazó kötelezettségeket elismert, számlázott összegben kell kimutatni mindaddig, amíg a pénzügyi rendezés meg nem történt. A gyakorlatban rendszerint a beérkezett szállítói számla a pénzügyi osztályon történő iktatást, valamint számszaki ellenőrzést követően - a számla tartalmából következően - az adott szakterület illetékes vezetőjéhez kerül, aki aláírásával igazolja a tényleges teljesítés megtörténtét, a számla tartalmának helyességét. Ezek után történik meg a fizetési kötelezettség teljesítése Rövid lejáratú hitelek, kölcsönök Ezeken a számlákon kell kimutatni az egy évnél rövidebb időtartamra kapott hitelek és kölcsönök összegét, valamint a hosszú lejáratú hitelek és kölcsönök összegéből a fordulónapot követ üzleti éven belül

esedékes összegeket. A mérlegbeni értékelés helyességét a hitelszerződésekről vezetett analitika szolgáltatja. Rövid lejáratú kötelezettség kapcsolt vállalkozásokkal szemben Rövid lejáratú kötelezettség egyéb részesedési viszonyban álló vállalkozásokkal szemben 130 A rövid lejáratú kötelezettségek között külön kell kimutatni kapcsolt vállalkozásokkal szemben, valamint az egyéb részesedési viszonyban álló vállalkozásokkal szemben fennálló valamennyi jogcímű rövid lejáratú kötelezettséget. Egyéb rövid lejáratú kötelezettségek Az egyéb rövid lejáratú kötelezettségek között az alábbi kötelezettségek számolhatók el: A jövedelem elszámolási számla a munkavállalói jövedelmekkel kapcsolatos elszámolásra szolgál (bérfizetés, levonások stb.) A számláról fel nem vett munkabérek összege a fel nem vett járandóságok számlára kerül átvezetésre. A társadalombiztosítási kötelezettségek

számlán kell elszámolni a társadalombiztosítással kapcsolatos kötelezettségeket, illetve a munkavállalóknak járó társadalombiztosítási juttatások összegét, beleértve a családi pótlékot is. Költségvetéssel, önkormányzattal kapcsolatos kötelezettségek között a különféle adókkal és adójellegű tételekkel kapcsolatos elszámolásokat kell kimutatni. Az egyéb rövid lejáratú kötelezettségek között kell kimutatni a fentiek közé be nem sorolható egyéb rövid lejáratú kötelezettségeket. Pénzügyi lízinggel kapcsolatos kötelezettség A pénzügyi lízing ingó és ingatlan dolog egy évnél hosszabb időtartamra szóló bérlete és az ahhoz kapcsolódó hitelnyújtás. A lízingelt eszköz a lízingbevevő könyveiben szerepel, ő számolja el az értékcsökkenést, jogosult a lízingtárgy kamatainak szedésére, maradványértéken a futamidő végén megvásárolhatja azt. Előnyös a lízing abban az esetben, ha a vásárláshoz

nincs elegendő pénzösszeg Kötelezettségként kell kimutatni a lizingbe-vevőnél az eszköz állományba vételekor a lízingbeadó által számlázott ellenértéket. Devizában fennálló kötelezettségek értékelése Az importbeszerzés, az importszolgáltatás, a hitel és egyéb más miatti külföldi pénzértékre szóló tartozás forintértékét az általános szabályok szerint kell megállapítani, vagyis választott pénzintézet által a teljesítés napjára meghirdetett, deviza eladási és devizavételi árfolyam átlagán, vagy az MNB hivatalos árfolyam alapján kell meghatározni. E két módszer közül a vállalkozó szabadon választhat Indokolt esetben választható a csak devizaeladásig vagy csak devizavételi árfolyam is, ha ez a valós helyzet megítélését jobban szolgálja. (A négy módszer közötti választás valamennyi devizás eszköz és kötelezettség értékelésére egységesen alkalmazandó.) A fordulónapon fennálló devizás

kötelezettségek értékelésére az év végi Összevont értékelés szabályait kell alkalmazni a 2.45 pontban, a devizás eszközök értékelésénél leírtaknak megfelelően 131 15. Tétel A tárgyi eszközök szerepe a vállalkozások gazdálkodásban, főbb csoportjai, az amortizációs rendszer elemei. +A tárgyi eszközök a vállalat olyan anyagi eszközei, amelyek közvetlenül, vagy közvetett módon tartósan, több termelési cikluson keresztül szolgálják az üzleti tevékenységet. A tárgyi eszközök főbb csoportjai a következők: 1.) Ingatlanok: ide tartozik a termőföld, a telek, az erdő, az építmények, az épületek a rendeltetésszerű használatukhoz szükséges felszerelésekkel, berendezésekkel, beépített csőhálózatokkal, stb. együtt 2.) Műszaki berendezések, gépek, járművek: ide sorolva azokat a gépeket, amelyek a vállalkozás tevékenységét közvetlenül szolgálják, mint pl. termelő berendezések, szállítóeszközök 3.)

Egyéb berendezések, gépek, járművek: ide sorolva azokat a gépeket, amelyek a vállalkozás tevékenységét közvetetten szolgálják, mint pl. számítástechnikai eszközök, személygépkocsik 4.) Beruházások: azok a befektetések tartoznak ide, amelyek az ingatlanok, valamint műszaki/egyéb berendezések, gépek, járművek létrehozásával, ill. vásárlásával kapcsolatosak, de még nem helyezték üzembe azokat, működésüket még nem kezdték meg. A tárgyi eszközök a vállalat olyan erőforrásai, amelyek alapvetően meghatározzák a termelési folyamatok, a technológia műszaki színvonalát, az előállítható termékek minőségét, valamint a másik alapvető erőforrásnak, a munkaerőnek a termelékenységét is. A vállalat részéről a tárgyi eszközök jelentős előlegezett tőkebefektetéseket igényelnek. Állományuk bővítése többnyire komoly műszaki-gazdasági előkészítést tesz szükségessé és gyakran a megvalósítás átfutási

ideje is számottevő. Ezek azok a tényezők, amelyek miatt a vállalat teljesítőképességét elsősorban ez az erőforrás, ezen belül is a gépek, berendezések kapacitása határozza meg. A termelési kapacitás a termelőberendezések teljesítőképességének olyan határértéke, amely gazdaságos működtetés és korszerű termelésszervezés mellett érhető el. A gépcsoport kapacitása az alábbiak szerint számítható ki: K = (Gsz*H)/Ni K = a gépcsoport termelési kapacitása termékmennyiségben kifejezve Gsz = a termelő-berendezések száma H = a termelő-berendezés időalapja Ni = kapacitás időnorma (pl. idő/darab) A tárgyi eszközök a vállalkozás számára a működés során jelentős költségráfordításokat is jelentenek. A használat során csökken az értékük; működtetésük és karbantartásuk is többféle ráfordítással jár. Az amortizációs rendszer Az amortizáció, vagy értékcsökkenési leírás a tárgyi eszközök

értékcsökkenésének költségként való elszámolása. Az értékcsökkenési leírás elszámolásával a tárgyi eszközökbe korábban befektetett tőke térül meg és újabb befektetések forrásává válhat. A vállalat számára az amortizáció befolyásolja a költségeket és az árakat. Az elszámolt amortizáció kisebb, vagy nagyobb mértékben csökkentheti a vállalkozás nyereségadó alapját. Ezért a vonatkozó törvények meghatározzák, hogy adózási szempontból az amortizáció elfogadásának melyek a felső határai. Az ezzel kapcsolatos állami szabályozás természetesen befolyásolja a vállalatok jövedelmezőségét és beruházási kedvét, hajlandóságát is. Az amortizációs kulcs az évi értékcsökkenési leírás összege a tárgyi eszköz bruttó vagy nettó értékének %-ban kifejezve. A leírási kulcs tényleges nagyságát a vállalkozók meglehetősen nagy önállósággal maguk határozhatják meg. Az amortizációs módszer

meghatározásához ismerni kell a tárgyi eszközök bruttó értékét. A bruttó érték vásárolt, vagy létesített eszközök esetében a vételárból, valamint illetékekből alakul ki. Az amortizációs leírási módoknak számos válfaja ismeretes, ezek azonban három alaptípusba sorolhatók: 1.) A lineáris amortizációs leírás abból indul ki, hogy a tárgyi eszközök elhasználódása a teljes életciklus 132 alatt évente azonos ütemű és a maradványértéket zérusnak tekinti. 2.) A gyorsított eljárásnak az a lényege, hogy a tárgyi eszközt vagy hamarabb írják le a tényleges élettartamánál, vagy kezdetben nagyobb, majd évente csökkenő mértékű amortizációs leírást alkalmaznak. 3.) A lassított amortizációs leírási módszer lényege az, hogy a használatba vétel első éveiben az évenkénti leírás összege az átlagosnál kisebb, majd az évek előrehaladtával ennek mértéke növekszik. A beruházások lényege és főbb

típusai. A beruházás tárgyi eszközök létesítésére, a tárgyi eszköz állomány bővítésére irányuló műszakigazdasági tevékenység Pénzügyi oldalról a beruházás a tárgyi eszközök létesítéséhez szükséges pénzügyi források előteremtése és befektetés útján való finanszírozása, a beruházási tevékenység a vállalkozások működésének és fejlődésének alapvető fontosságú területe. A beruházások az innováció fő hordozói és a termelés növelésének alapvető tényezői. A beruházás lehet • Pótló: a teljesen elhasználódott tárgyi eszközöket helyettesítik újakkal. • Bővítő: korábban nem létező tárgyi eszközök létesítését jelenti. A kettőt együtt bruttó beruházásnak nevezzük. Ebből a bővítő beruházás jelenti a nettó beruházást A beruházásokat többféle szempontból lehet csoportosítani. 1.) Gazdasági alany szerint lehet: - kormányzati - önkormányzati - vállalati - háztartási

2.) Ágazati hovatartozás szerint lehet - anyagi, termelő jellegű - nem anyagi jellegű 3.) A beruházások szintjei szerint lehet: - alapberuházás: olyan tevékenység, amely a beruházási cél megvalósítását közvetlenül szolgálja - járulékos beruházás: az alapberuházás rendeltetésszerű működését biztosítja, azzal közvetlenül összefügg, de önmagában többnyire nem használható tárgyi eszköz - kapcsolódó beruházás: az alapberuházás működéséhez szükséges, ill. ennek működését elősegítő, ugyanakkor közvetlenül más szervezet fejlesztését szolgálja 4.) Anyagi-műszaki összetétel szerint lehet: - gép, gépi felszerelés, berendezés - építési, építés-szerelési - egyéb 5.) Finanszírozás forrásai szerint lehet: - saját forrásból megvalósuló - idegen forrásból megvalósuló 6.) Megvalósítás módja szerint lehet: - saját vállalkozásban végzett - megbízásos, ill. megrendelés útján végzett A

beruházások hatékonysága vizsgálatával alkalmazott statikus beruházás hatékonysági mutatók. A tárgyi eszközök fogalma, csoportosítása a mérlegben + A tárgyi eszközök: olyan materiális vagyontárgyak (anyagi eszközök), amelyek tartósan szolgálják a vállalkozási tevékenységet, és ez idő alatt fokozatosan elveszítik értéküket. Értékük az általuk előállított termék vagy szolgáltatás értékébe kerül át. Ez utóbbi folyamatot 133 értékcsökkenési leírásnak nevezzük. A tárgyi eszközök megjelenési formájuk alapján sokfélék, változatosak lehetnek. Altalános vonásuk, hogy eredeti alakjukat huzamosabb ideig megtartják. Csoportosításuk a) Elmozdíthatóságuk alapján megkülönböztetünk ingatlanokat és ingóságokat. Ingatlanok: olyan vagyontárgyak, amelyek állaguk sérelme nélkül nem mozdíthatók el, mivel a földdel tartós kapcsolatban állnak. Ingóságok: olyan vagyontárgyak, amelyek állaguk károsodása

nélkül elmozdíthatok. b) Tulajdonjoguk alapján csoportosíthatjuk a tárgyi eszközöket saját tulajdonban állókra és idegen tulajdonban állókra. c) A vállalkozói tevékenységhez fűződő kapcsolat szorossága szerint ugyancsak két körre bonthatók: a vállalkozói tevékenységhez (az üzletmenethez) közvetlenül és közvetetten kapcsolódó tárgyi eszközökre. A vállalkozói tevékenységhez közvetlenül kapcsolódnak azok, amelyeknek működtetése szorosan kötődik az értékesítés árbevételéhez, azzal oksági kapcsolatban állnak. Például a személygépkocsi használata egy taxi vállalkozásnál közvetlen hatást gyakorol az árbevételre (jobb kihasználás = nagyobb árbevétel). A vállalkozói tevékenységhez közvetetten kapcsolódó az a tárgyi eszköz, amelyik a vállalkozás árbevételével nem áll szoros kapcsolatban. Ilyennek minősíthető az a személygépkocsi, amely az igazgatást, vállalati irányítást hivatott kiszolgálni. d)

A tárgyi eszközök csoportosítása a mérlegben (a számviteli törvény szerint): A. II l Ingatlanok és kapcsolódó vagyoni értékű jogok A. II 2 Műszaki berendezések, gépek, járművek A. II 3 Egyéb berendezések, felszerelések járművek A. II 4 Tenyészállatok A. II 5 Beruházások, felújítások A. II 6 Beruházásokra adott előlegek A. II 7 Tárgyi eszközök értékhelyesbítése A beruházás szerepe a tárgyi eszközök elszámolásában. A tárgyi eszközök értékelési elvei, analitikája +Értékelés, nyilvántartás: 1) Bekerülési érték: Ingatlanok és a kapcsolódó vagyoni értékű jogok: üzembe helyezéskor, rendeltetésszerű használatbavételkor megállapított beszerzési érték, előállítási költség (bruttó érték). Műszaki berendezések, gépek, járművek: üzembe helyezéskor, rendeltetésszerű használatbavételkor megállapított beszerzési érték, előállítási költség (bruttó érték). Egyéb berendezések,

felszerelések, járművek: üzembe helyezéskor, rendeltetésszerű használatbavételkor megállapított beszerzési érték, előállítási költség (bruttó érték). Tenyészállatok: a tenyészállatként történő állományba vételidőpontjában megállapított beszerzési érték, előállítási költség (bruttó érték). Beruházások, felújítások: a tárgyi eszköz megszerzése, létesítése, üzembe helyezése érdekében az üzembe helyezésig felmerült, a tárgyi eszközhöz egyedileg hozzákapcsolható tételek összege (beszerzési ár, előállítási költség). Beruházásokra adott előlegek: a bekerülési érték az átutalt (készpénzben kifizetett) - levonható előzetesen felszámított általános forgalmi adót nem tartalmazó - összeg. 134 2) Értékcsökkenés: Terv szerinti értékcsökkenés: lásd 33. TÉTEL Tiltások: nem számolható el terv szerinti értékcsökkenés földterület, telek, üzembe nem helyezett beruházások,

képzőművészeti alkotások, régészeti leletek és olyan eszközöknél, amely értékéből a használat során nem veszít, illetve értéke évről évre nő. Egyösszegű elszámolás: 50 ezer forint egyedi beszerzési, előállítási érték alatti tárgyi eszköznél. Terven felüli értékcsökkenés és visszaírása: lásd 34. TÉTEL üzembe helyezett tárgyi eszköznél, beruházásnál számolandó el. 3) Értékhelyesbítés: lásd 37. TÉTEL az üzembe helyezett tárgyi eszközöknél számolható el. 4) Mérlegkészítéskori érték: Ingatlanok és a kapcsolódó értékű jogok: terv szerinti és terven felüli értékcsökkenési leírással csökkentett, terven felüli értékcsökkenés visszaírásával növelt bekerülési érték (nettó érték). Egyéb berendezések, felszerelések, járművek: terv szerinti és terven felüli értékcsökkenési leírással csökkentett, terven felüli értékcsökkenés visszaírásával növelt bekerülési érték

(nettó érték). Tenyészállatok: terv szerinti és terven felüli értékcsökkenési leírással csökkentett, terven felüli értékcsökkenés visszaírásával növelt bekerülési érték (nettó érték). Beruházások, felújítások: a tárgyi eszköz megszerzése, létesítése, üzembe helyezése érdekében felmerült, a még nem aktivált tárgyi eszközökhöz egyedileg hozzákapcsolható tételek összege (beszerzési ár, előállítási költség), csökkentve a terven felüli értékcsökkenési leírással. Beruházásokra adott előlegek: mérlegkészítéskori érték az átutalt (készpénzben kifizetett) levonható előzetesen felszámított általános forgalmi adót nem tartalmazó - összeg (bekerülési érték), illetve a már elszámolt értékvesztéssel csökkentett, az értékvesztés visszaírt összegével növelt könyv szerinti érték. A tárgyi eszközök állományváltozása, azok könyvviteli elszámolása a kettős könyvvezetés

rendszerében. Növekedések: 1.) Apportként való átvétel: a.) Létesítő okiratban meghatározott érték elszámolása: T 12-16. Tárgyi eszközök K 479. Különféle rövid lejáratú egyéb kötelezettségek b.) Apporthoz kapcsolódó ÁFA elszámolása: T 466. Előzetesen felszámított ÁFA K 479. Különféle rövid lejáratú egyéb kötelezettségek c.) Apporthoz kapcsolódó ÁFA kifizetésének elszámolása: T 479. Különféle rövid lejáratú egyéb kötelezettségek K 384. Elszámolási betétszámla d.) A tőkeemelés elszámolása a cégbírósági értesítés alapján: T 479. Különféle rövid lejáratú egyéb kötelezettségek K 411. Jegyzett tőke 2.) Beszerzés: a.) Bekerülési érték elszámolása: T 161. Befejezetlen beruházások T 466. előzetesen felszámított ÁFA K 455. Beruházási szállítók b.) Aktiválás elszámolása T 12-15. Tárgyi eszközök K 161. Befejezetlen beruházás 3.) Térítés nélküli átvétel: a.) Bekerülési érték

elszámolása: T 12-15. Tárgyi eszközök K 9891. Térítés nélkül átvett eszközök érteke 135 b.) A rendkívüli bevétel időbeli elhatárolásának elszámolása: T 9891. Térítés nélkül átvett eszközök értéke K 483. Halasztott bevételek c.) A térítés nélkül átvett immateriális jószág tárgyévi terv szerinti értékcsökkenléséneének elszámolása: T 571. Terv szerinti értékcsökkenési leírás K 129-159. Tárgyi eszközök terv szerinti értékcsökkenése d.) A rendkívüli bevétel időbeli elhatárolásának feloldása T 483. Halasztott bevételek K 9891. Térítés nélkül átvett eszközök értéke 4.) Saját előállítás 5.) Felújítás 6.) többlet a.) Nyilvántartásba vétel: T 12-15. Tárgyi eszközök K 989. Egyéb vagyonnövekedéssel járó rendkívüli bevételek b.) Passzív időbeli elhatárolás elszámolása: T 989. Egyéb vagyonnövekedéssel járó rendkívüli bevételek K 483. halasztott bevételek Csökkenések: 1.)

Apportként való átadás: a.) Bruttó érték elszámolása: T 881. Társaságba bevitt eszközök nyilvántartás szerinti értéke K 12-15. Tárgyi eszközök b.) Halmozott értékcsökkenés elszámolása: T 129-159. Tárgyi eszközök terv szerinti értékcsökkenése K 881. Társaságba bevitt eszközök nyilvántartás szerinti értéke c.) Társasági szerződés szerinti értek elszámolása: T 172. Egyéb tartós részesedés K 981. Társaságba bevitt eszközök létesítő okiratban meghatározott érteke d.) Kapcsolódó ÁFA elszámolása: T 31. Követelések K 467. Fizetendő ÁFA 2.) Értékesítés: a.) Bruttó érték elszámolása: T 861. Értékesített immateriális javak és tárgyi eszközök könyv szerinti értéke K 12-15. Tárgyi eszköz b ) Halmozott értékcsökkenés elszámolása T 129-159. Tárgyi eszközök terv szerinti értékcsökkenése K 861. Értékesített immateriális javak és tárgyi eszközök könyv szerinti értéke c.) Eladási ár és a

kapcs-o ÁFA elszelszámolása: T 311. Belföldi követelések K 961. Értékesített immateriális javak és tárgyi eszközök bevétele K 467. Fizetendő ÁFA 3.) Terítés nélküli átadás: a.) Bruttó érték elszámolása T 8891. térítés nélkül átadott eszközök nyilvántartás szerinti éneke K 12-15. Tárgyi eszközök b) Halmozott értékcsökkenés elszámolása T 129-159. Tárgyi eszközök terv szerinti értékcsökkenése K 8891. Térítés nélkül átadott eszközök nyilvántartás szerinti értéke c.) ÁFA elszámolása a forgalmi értek alapján: T 8891. Térítés nélkül átadott eszközök nyilvántartás szerinti értéke K 467. Fizetendő ÁFA 4.) Értékcsökkenés 136 5.) Káresemény, a.) Nettó érték egyéb ráfordításként való elszámolása: 869. Különféle egyéb ráfordítások K 129-159. Tárgyi eszközök e értékcsökkenése Az állományból való kivezetése: T 129-159. Tárgyi eszközök értékcsökkenése K 12-15. Tárgyi

eszközök c.) Kapott kártérítés elszámolása: T 384. Elszámolási betétszámla K 9631. Káreseménnyel kapcsolatosan kapott bevételek 6.) Selejtezés 7.) Hiány a.) Nyilvántartásból való kivezetés: (nettó értéken) T869 Különféle egyéb ráfordítások K 129-159. Tárgyi eszközök értékcsökkenése b.) Bruttó érték elszámolása T 129-159. Tárgyi eszközök értékcsökkenése K 12-15. Tárgyi eszközök 137 16. Tétel A vállalati készletgazdálkodás tárgyköre, a készletek főbb csoportjai, az alkalmazható normák köre. + Készletek fogalma, készletek főbb csoportjai Készletgazdálkodás során alkalmazható normák köre. Vállalati készletgazdálkodás fogalmi rendszerei, a készletfogalmak jellemzői. Készletek csoportjai: • vásárolt készletek a) anyagok • nyers- és alapanyagok • segédanyagok • üzemanyagok • fenntartási anyagok • egyéb anyagok b) áruk azért szerezte be a vállalkozás, mert változatlan állapotban

szeretné tovább adni • saját előállítású készletek • befejezetlen termelés (már legalább egy műveleten keresztül ment) • félkész termék (egy teljes megmunkálási folyamaton végig ment, félkész terméként raktárra vették vagy raktárra vehető) • késztermék (valamennyi termelési folyamaton keresztül ment, megfelel a termékre vonatkozó műszaki feltételeknek, minőségi átvétel után raktárra vették.) Készletgazdálkodás: norma szerinti kész és normán felüli készlet. Norma: olyan előírás (mérték), amelyik valamely rendszer célkitűzéseit tükrözi, feltéve, hogy a rendszerben működik olyan szabályozási mechanizmus, amelyik a rendszer állapotát a norma irányába befolyásolja. A készlet- és anyagnormák meghatározási módja, illetve termelés anyagszükséglete meghatározáshoz használt normák köre. + A készletgazdálkodás területén számos készletfogalmat alkalmaznak: - biztonsági készletek Az a

készletmennyiség ami alá a készletszint tartósan nem csökkenhet. Nagyságát az utánpótlási késedelem tapasztalati adatai, valamint a napi felhasználás alapján v. becslés útján állapítják meg - folyókészlet Két utánpótlási időpont között biztosítja az anyagellátást, nagysága függ attól, hogy mekkora az utánpótlási idő. - átlagkészlet biztonsági készlet + folyókészlet fele A vállalatnál adott készletből átlagosan ennyi található akkor, ha nem késik az utánpótlás és a felhasználás egyenletes. - maximális készlet biztonsági készlet + folyókészlet A készlet e szint fölé tartósan nem emelkedhet, mert nagy költségei lennének. - Jelzőkészlet Ezt a szintet elérve gondoskodni kell az utánpótlásról, (utánpótlási idő * napi felhasználás) Készletnormák Meghatározzák a készletek megengedhető szintjét, csoportosítása: - kifejezési mód szerint • időnorma 138 hogy a megállapított készlet hány napi

felhasználásra elegendő • mennyiségi norma természetes mennyiségben fejezik ki • értékbeni normák a készletben mekkora pénzösszeg köthető le - csoportosítás • folyónorma meghatározza, hogy adott időszakban a termelési és forgalmi folyamatokhoz mennyi készlettel kell rendelkezni • tervnorma a tervezési folyamatban készülnek, jövőbeni feltételekre tervezik meg a készletek kívánatos szintjét - a,) anyagnormák • anyag-felhasználási norma ldb termék előállításához adott anyagból mennyi használható fel • anyag-kihozatali norma - b,) anyagnormák • nettó norma egy termék előállításához szükséges azon anyagmennyiség, ami ténylegesen benne van a termékben • bruttó norma egy termék előállításához közvetlenül szükséges anyagmennyiség ( nettó norma + hulladék) • beszerzési norma az az anyagmennyiség amit egy termék előállításához be kell szerezni Szabályozása: 1. Összvállalati szinten •

Alkalmazható mutatók (forgási sebesség és készletállomány nagysága) • Korlátok ( finanszírozási lehetőség és raktárkapacitás) 2. Termékszintű döntések • Alkalmazható mutatók (minimális készlet- mennyiségben és/vagy értékben, optimális készletszint-norma) • Korlátok (beszerzési korlát- távolság, szállítási mennyiség, tárolási korlát- romlandó, porló) Anyagnormák: az anyagfelhasználás előírására szolgálnak. A termelés anyagigényének kielégítése ezek alapján történik, (anyagfelhasználási norma, anyagkihozatali norma) Anyagnormák meghatározásának módszerei: • becslés (kevés termék esetén v. kevés idő van) • műszaki, gazdasági számításokkal (műszaki paraméterek alapján) • statisztikai módszerrel, statisztikai adatokból számítják Anyagnormák csop. Lsd előbb Készletgazdálkodás területei: 1. beszerzés • anyagrendelés anyagszükséglet számításból (anyagmérlegből) • szállító

kiválasztása (ár, minőség, megbízhatóság) minőségellenőrzés • tárolóhelyre szállítás 2 készletezés Készletgazdálkodás - normakidolgozás Szabályozás előkészítése, „ABC" analízis (Lorenz-görbével ábrázoljuk, ahol a termék 20%-os a forgalom 80%-át jelenti.) Nagy létszámú /széles választékú készlet összetételnél: A csoport: • összes termék 10-20% • forgalom 60-80% B csoport • összes termék 20-30% • forgalom 10-20% C csoport: 139 • összes termék 50-70% • forgalom 10% A készletekre vonatkozó igények egymáshoz való viszonya szerint megkülönböztetünk: • függő keresetű készletek: arányosság van a keresetükben • független keresetűek: elemek önállóan szabályozottak. Az adólevonási jog tartalma és mértéke az általános forgalmi adó rendszerében. A számlaadási kötelezettség. Az adómentesség lényege Az adóbevallás és az adó megfizetése ill visszaigénylése Az előzetesen

felszámított AFA megosztásának szükségessége. AzAFA különleges esetei Az adólevonási jog tartalma az általános forgalmi adó rendszerében. Adólevonási jog tartalma: az adóalany az általa fizetendő összegből (általa beszedett adóból) Levonhatja a ráterhelt előzetes Áfa-t. - Levonható • másik adóalany által áthárított adó összeg • termékimport után kivetett és kifizetett összeg • az az összeg, amelyet mint szolgáltatást saját nevében megrendelő fizetett • saját vállalkozásban megvalósított beruházás után fizetett összeg • export esetén is jár az adólevonási jog • adólevonási jogot a jogutód gyakorolja Az Áfa levonási jog arra ad választ, hogy az adóalany az előzetes Áfa-t milyen feltételek esetén jogosult levonni ill. visszaigényelni - Nem vonható le • részben v. egészben nem adóköteles tevékenységhez használja kv (nem termékértékesítés) • kivonja a tevékenységből (ellenérték

nélküli átadás) • tárgyi adómenteshez használja fel • üzemanyagként szgk -ban használja fel • benzin kv. továbbértékesítés cél • személygépkocsi beszerzés esetén kv. továbbértékesítés céllal történő beszerzés • taxi, ha taxiként éves nettó árbev> 4 m Ft. • személytaxi igénybevétele • részben adóalanyiságon kívüli tevékenységhez használja fel • nem adóalanyiságon kívüli tevékenység, amelyet költségvetési szerv, egyház, intézmény ellenértéknek nem minősülő támogatásból lát el Feltétele - személyi - az az adófizetésre kötelezett adóalany, aki egyszeres vagy kettős könyvvitelt alkalmaz - kv. általány összegű költségelszámolást alkalmazó - tárgyi - az előzetesen felszámított áfát hitelesen igazoló dokumentum (számla, határozat, egyéb okirat) - egyéb - visszaigénylési jog megnyílik: - adóévi adóköteles bevétel 4m Ft - tárgyi eszköz beszerzése esetén a göngyölített

egyenleg 200 e Ft. - havi bevalló 2 hónap negatív - kv. adóalanyiság nem jogutódlással megszűnik v külföldi utas áfa bonyolítás ÁFA mértéke: - a termékek többsége 25 %-os adókulcs alá tartozik - az ÁFA tv. mellékletében felsorolt termékeknél és szolgáltatásoknál a felszámított adó mértéke az adó alapjának 12%-os (diákétkeztetés, filmvetítés, szállodai szolgáltatás, könyv zenemű vagy lapkiadás, éttermi vendéglátásban az ételforgalom - az adóalap 0% pl: termékexport, termékexporttal egy tekintet alá eső termékértékesítés, nemzetközi közlekedéshez, forgalomhoz kapcsolódó termékértékesítés és szolgáltatás, gyógszeralapanyag, 140 közoktatásban használt tankönyvvé nyilvánított könyv+CD, kiszerelt gyógyszerek stb. A 0%-os kulcs tulajdonképpen adókedvezmény, mert az értékesítéskor a vevő nem fizeti meg az ÁFAt, de az értékesítő a korábban megfizetett adói ennek ellenére levonhatja, hogy

tovább eladási árba az ÁFA nem épül be. A számlaadási kötelezettség. + Az ÁFA láthatóvá tételét az értékesítésről adott számla biztosítja. Az adóalany köteles az általa teljesített termékértékesítésről vagy szolgáltatásnyújtásról számlát vagy egyszerűsített számlát kibocsátani. Az ezekben feltüntetett adó helyességéért a kibocsátó felel A vevő a kapott v hozzá beérkezett számlát akkor sem javíthatja ki ha hibás. Ekkor értesítenie kell az eladót, aki helyesbített számlát bocsát ki. Ha az adóalany ÁFA fizetésre nem kötelezett, a számlában v készpénz számlában fel kell tüntetni a „mentes az adó alól" kifejezést. Az ÁFA alanya köteles olyan részletes nyilvántartást vezetni, melyből könnyedén megállapítható a fizetendő, előzetesen felszámított ÁFA, valamint az ÁFA fizetési kötelezettség és az - számla • sorszám • kibocsátó név, cím, adószám • vevő név, cím •

teljesítés időpontja • számla kelte • fizetés módja, határideje • megnevezés, besorolás • mennyiségi egység, mennyiség • nettó egységáron • nettó ellenérték tételesen, adómértékeként és összesen • ÁFA% • áthárított adó tételenként és összesen • bruttó ellenérték tételesen és összesen • végösszesen aláírás - egyszerűsített számla • sorszám • kibocsátó név, cím, adószám • vevő név, cím • számla kelte • megnevezés besorolás • mennyiségi egység, mennyiség • bruttó egységár • bruttó ellenérték tételesen, és adómértékeként és össz. • bruttó ÁFA tartalma % - számlát helyettesítő okmány, azonosításra alkalmas bizonylat • kibocsátó név, cím, adószám • vevő név, cím, adóigazgatási szám • teljesítési időpont • megnevezés besorolás • adóalap • ÁFA% • áthárítható adó összege - nyugta (ÁFA elszámolásra nem alkalmas. Kérelemre

mentesség adható) • sorszám • kibocsátó név, cím, adószám • nyugta kibocsátásának kelte • fizetendő összeg Adómentesség - alanyi: • Feltétel: székhely, lakhely belföldön 141 • • előző évi tény és tárgyévi várható bevétel 2millió Ft kv. általányadós (SZJA), egyéni vállalkozó: 4 m Ft, őstermelő 6 m Ft Az adóalanya a mentességet az adóév végéig választhatja. Az alanyi mentességet választó adóalany adófizetésre nem kötelezett (kv. ha a jogszabály eltérően rendelkezik), de adólevonási jogát sem gyakorolhatja és nem terheli adónyilvántartási, megállapítási és bevallási kötelezettség. A mentesség megszűnik, ha az adóéven belül az adóalany gazdasági tevékenységből származó tényleges bevétel meghaladja az alanyi adómentesség választására jogosított összeghatárt. Az alanyi adómentesség arra a termékre értékesítésére és szolgáltatás nyújtására nem vonatkozik először,

melynek ellenértékével az adóalany túllépi a 2 m. Ft-os összeghatárt Ekkor a mentesség megszűnését követő 2 adóév végéig adómentesség nem választható és a mentesség időszakában ráhárított adót a későbbiekben sem vonhatja le. • tárgyi adómentesség: tárgyi adómentességet élvez pl. oktatást szolgáló taneszközök, építmények bérbeadása, lakóingatlanok bérbeadása, ügyvédi tevékenység, oktatási tevékenység stb. Az adóalany ÁFA-t nem számol fel, de az előzetes ÁFA-t sem vonhatja le, de nincs bevallási kötelezettsége sem. A tárgyi mentesség általában kötelező és független az adóalany személyétől. Ez alól kivételt képes a természetes személy, aki szellemi alkotások és más rokontevékenységek estén eredeti szerzőnek minősül, valamint a könyvtári szolgáltatást nyújtó. Számukra biztosított, hogy a tárgyi mentesség helyett adófizetési kötelezettséget válasszanak Az adómentesség lényege. +

Jogi feltétel, amit az adóztató nyújt az adózónak, mely alapján az adótárgya v. az adóalanya mentesül az adóztatás alól mindaddig, míg a feltételek fennállnak Alanyi mentes: adóalanyt mentesíti. Választható, de feltételekhez kötött (éves árbevétel nem haladja meg a 4 millió Ft-ot). Mentesség választásakor nem igényelhető vissza áfa Tárgyi mentes: adótárgyat (termék, szolgáltatás) mentesíti. Aki TM értékesítést végez, nem választhatja az adófizetést (nem igényelhető vissza áfa). 0%-os: 0%-os áfa esetén visszaigényelhető az előzetesen felszámított áfa. Személy-gépkocsi: az áfa elszámolás során általában nem vonható le személygépkocsi beszerzésekor felszámított áfa, de e szabály alól kivétel, ha továbbértékesítés céljából történt a beszerzés.(autószalon) Az adóbevallás és az adó megfizetése, illetve visszaigénylése. +A fizetendő ÁFA az adómegállapítás időszakában keletkezett

adófizetési kötelezettség összesített összege. Halasztás esetén a halasztott adófizetési kötelezettsége a fizetendő adó összegét abban az adó megállapítási időszakban növeli, melyben a halasztás jár. Az elszámolandó adót úgy kapjuk meg, hogy a fizetendő ÁFA-t csökkentjük az adómegállapítási időszakban keletkezett levonható előzetesen felszámított ÁFA összegével. Az elszámolandó adó előjele pozitív: az adót az adóalany köteles az adóhatóságnak megfizetni. Az elszámolandó adó előjele negatív: elévülési időn belül göngyölítetten a soron következő adó megállapítási időszakban fizetendő adót csökkentő tételként számíthatja be. Az előzetesen felszámított általános forgalmi adó megosztásának szükségessége. +Az előzetesen felszámított adó megosztása levonásra jogosító és nem jogosító tevékenység esetén Ha az adóalany adóköteles és adómentes értékesítést egyaránt végez, a

levonható és a nem levonható előzetes ÁFA összegét köteles elkülönítve arányosítással meghatározni. Ha az adóalany adólevonásra jogosító és nem jogosító tevékenységet egyaránt végez, köteles azokat a nyilvántartásban egymástól elkülönítetten kimutatni. Levonási hányad: adóköteles értékesítés adó nélkül adóköteles ért. adó nélkül +adómentes értékesítés Az ÁFA különleges esetei: 142 1. kereskedelmi szálláshelyadási tevékenység: Az az adóalany aki belföldi, valamint a bejelentést megelőző adóévben kereskedelmi szálláshelyadási tevékenységből származó tényleges bevétele, valamint a bejelentés adóévében a tevékenység után várható bevétele időarányosan nem haladja meg a 4 m Ft-ot, jogosult arra, hogy ezen tevékenysége után az elszámolandó adót kedvezményesen tartsa nyilván, állapítsa meg és vallja be. Az adóalany ezen tevékenysége mellett csak mezőgazdasági tevékenységet

folytathat. Az elszámolandó adó mértéke 6,8% melyet a ténylegesen előírt bevételre kell vetíteni. Ezen tevékenység vonatkozásában adólevonási joga nincs. Ez a különleges adózási mód csak az év végéig választható Az adóalany ezt követően ismét élhet a választási jogával. A különleges adózási mód megszűnik, ha az adóalany e tevékenységből származó bevétele meghaladja a 4 m. Ft-ot, vagy ha mezőgazdasági tevékenységen kívül más tevékenységet is végez . Ekkor a 2 adóév végéig ezen különleges adózási mód nem választható. 2. mezőgazdasági termelés: Az adóalanynak e tevékenységi körébe termékimport kivételével nincs adófizetési kötelezettsége, de adólevonási jogar sem gyakorolhatja. Nem terheli ÁFA nyilvántartási, bevallási, bizonylatadási és elszámolási kötelezettség. Ellenben a termékeit felvásárlótól a felvásárolt áru árán felül az ellenérték részeként kompenzációs felárat kap. A

felár mértéke saját előállítású erdei terméknél, állatoknál és állati eredetű termékeknél 7%. növényi eredetű termékeknél 12% A felárként kifizetett összeget a felvásárló adóalany jogosult előzetes adóként figyelembe venni. 3. bolti kiskereskedelmi tevékenység: Válaszható adózási mód. Kizárólag a bevallandó fizetendő adó összegének meghatározásában tér el az általánostól. Ekkor a fizetendő ÁFA-t az értékesítési célú termékbeszerzéseket terhelő előzetes adó kulcsainak megoszlása alapján kell megállapítani. A fizetendő adót a nyitó- és zárókészlet különbözete korrekciós tényezőként kell módosítja. A számítást adóéven belül göngyölhessél 4 tizedes pontossággal kell elvégezni. 4. idegenforgalmi tevékenység Aki ilyen tevékenységet folytat, számára kötelező a különleges adózás alkalmazása. Ezt arra a termékértékesítésre és szolgáltatásnyújtásra kell alkalmazni, ahol az

adóalany az utas részére saját nevében teljesít és amelyhez más adóalany termékét vagy szolgáltatását használja fel. Az adó alapja az idegenforgalmi tevékenységet végző által elért árrés. Az árrésből fizetendő ÁFA 20% 5. különbözeti adózás - kötelező: árrés után adózik • aki hulladékot továbbértékesítési célra vesz át. • aki hulladékot árverés szervezőjeként árrés útján értékesít - válaszható: • aki továbbértékesítési céllal esz át terméket • árverés szervezőjeként terméket árverés útján értékesít. Év végén válaszható, de év közben egyszer lemondhat a különbözet szerinti adózásról. Az adó alapja az eladási ér és a beszerzési ár különbözete ami az árrés. Nem minősül továbbértékesítési célú átvételnek, ha a hulladékot a magyar szabványoknak megfelelően másodlagos nyersanyaggá alakítják át gépi technológiai művelettel. Az adó megállapítása: - ha a

termék beszerzési ára nem haladja meg az 50 000 Ft-ot akkor az ÁFA tv. melléklete szerint kell meghatározni (7. melléklet) Adókulcsként: az értékesített termék eladási ára, mely ÁFA-t is tartalmaz- beszerzési ár x 20% v. 10,71%. - adóalap x 20% v. 10,71% Számlaadáskor árhárított ÁFA-t az adóalany nem tüntet fel. A készletezési döntések fogalma. Az optimális készletszint meghatározására szolgáló modell. +- Vásárolt készletek fogalma, csoportosítása. A vásárolt készletek értékelési elvei, analitikája A vásárolt készletek változásai, azok főkönyvi elszámolása a kettős könyvvezetés rendszerében. 143 Készletek vállalkozási tevékenységet közvetlenül vagy közvetlenül vagy, közvetve szolgáló olyan eszközök: • amelyeket a rendszeres (szokásos) üzleti tevékenység keretében értékesítési céllal szereztek be, és azok a beszerzés és az értékesítés között változatlan állapotban maradnak (áruk,

göngyölegek, közvetített szolgáltatások), bár értékük változhat • amelyek az értékesítést megelőzően a termelés, a feldolgozás fázisában vannak (befejezetlen termelés, félkész termékek) vagy már feldolgozott, elkészült állapotban értékesítésre várnak (késztermékek) • amelyeket az értékesítendő termékek előállítása vagy a szolgáltatások nyújtása során fognak felhasználni (anyagok) A készletek között kell kimutatni továbbá • használatba vételükig azokat az anyagi eszközöket (szerszám, műszer, berendezés, felszerelés, munkaruha, egyenruha, védőruha), amelyek a vállalkozó tevékenységét legfeljebb egy évig szolgálják • a növedék-, a hízó- és az egyéb állatokat, amelyek a termelés ( a tartás) költségei eredményeként növekednek, gyarapszik tömegük (súlyuk), függetlenül attól, hogy a vállalkozási tevékenységet mennyi ideig szolgálják • azokat az eszközöket, amelyek a befektetett

eszközök közül átsoroltak Készletre adott előlegként az anyag-, az áruszállítónak, a közvetett szolgáltatást nyújtónak, importbeszerzésnél az importálást végző vállalkozónak ilyen címen átutalt - a levonható előzetesen felszámított általános forgalmi adót nem tartalmazó - összeget kell kimutatni. Készletek közé tartoznak • anyagok • befejezetlen termelés és félkész termékek • növedék-, hízó-, és egyéb állatok • késztermékek • áruk • készletre adott előlegek Készletek csoportosítása: • vásárolt, ill. térítés nélkül átvett készletek (anyagok, áruk, göngyölegek, közvetített szolgáltatások) • saját előállítású készletek (befejezetlen termelés, félkész és késztermékek, állatok) Vásárolt készletek: Olyan készletek melyek nem vállalkozás állít elő, hanem más vállalkozótól kerül a vállalkozás tulajdonába (vásárlás, beszerzés révén nem pénzbeli betétként, jegyzet

tőkén felüli tőkeként) Vásárolt készletek csoportosítása: • anyagok • áruk • göngyölegek • közvetített szolgáltatások Vásárolt készletek nyilvántartásba vétele: • bekerülési értéken • elszámoló áron • eladási áron Ha a vállalkozás rendelkezik a számviteli alapelveknek megfelelő mennyiségi és értékbeni nyilvántartással, akkor a mérlegfoldulónapon nincs leltározási, csak leltárösszeállítási kötelezettsége. Fordulónapi leltározást tehát nem kell végezni, de vagyonvédelmi szempontból elkerülhetetlen az évközi leltározás. A leltározást követő leltárelszámoltatáskor leltári eltérés (többlet, hiány) keletkezhet. Többlet akkor keletkezik, ha a leltár szerinti mennyiség meghaladja a nyilvántartás szerinti mennyiséget. Ellenkező esetben hiány keletkezik. A megállapított leltáreltéréseket könyvelni kell, azaz a nyilvántartás szerinti 144 adatokat a leltár szerinti adatokra kell

módosítani. A hiányzó vásárolt és saját termelésű készletek könyv szerinti értékét egyéb ráfordításként, a többletként fellelt készletek piaci értékét rendkívüli bevételként, a kereskedelmi áruk nyereségjellegű leltárértékelési különbözetét egyéb bevételként kell elszámolni. Ha a vállalkozás nem vezet év közben folyamatos mennyiségi és értékbeni nyilvántartást, akkor az üzleti év végi leltározáskor összeállított leltár alapján határozza meg a mérlegbe állítandó készletértéket. Vásárolt készletek értékelése a mérlegben: • tényleges beszerzési áron • átlagos beszerzési áron (éves ül. csúsztatott) • FDFO módszer szerint meghatározott beszerzési áron Az importbeszerzésből származó készlet értékét a szerződés szerinti teljesítés napjára vonatkozó • vagy a választott hitelintézet által meghirdeteti devizavételi és devizaeladási árfolyam atlagán • vagy az MNB által

közzétett hivatalos devizaárfolyamon • vagy a devizavételi és devizaeladás! árfolyam átlaga helyett vagy csak devizaeladási, vagy csak devizavételi árfolyamon kell meghatározni. Értékvesztés: Ha a nyilvántartási árnál alacsonyabb a mérlegkészítéskori érték akkor értékvesztés (T511K21-21). Elszámolóárnál ( T511 K 29) 1. Beszerzés • ha évközben folyamatos értéknyilvántartást nem vezet a vállalkozás 511 - 21 -22. Nyitókészlet értékének elszámolása anyagktgként 511,369,466-442,444,465 511 - 463,469,384 A beszerzési ktg részét képző egyéb költségek elszámolása 442 - 511 Visszáru és engedmény elszámolása ÁFA nélkül 442 - 511,466 Visszáru és engedmény elszámolása ÁFA-val 21-22-511 Év végén a zárókészlet nyilvántartásba vétele • ha a vállalkozás év közben folyamatos nyilvántartást vezet 21-22, 466 - 442 Beszerzési ár 21 -22, 466 - 442 Egyéb ktg elszámolása 21-22 - 444 Import esetén a beszerzés

számlázott értéke 21-22, 369 - 465 Vámhatósági dijak 466 - 369 ÁFA visszaigénylése 21 -22 - 442 Ha az ÁFA nem igényelhető vissza • ha a vállalkozás az állományváltozások elszámolásához elszámolóárat alkalmaz 219-229, 466, 369 - 442, 444, 465 21-22-219-229 Anyagok bevételezésének elszámolása 219-229 - 463, 469, 465, 384 Egyéb ktg elszámolása 442 - 219-229 Visszáru és engedmény elszámolása ÁFA nélkül 219-229 - 21 -22 Visszáru esetén készletcsökkenés 442 - 219-229, 466 Visszáru és engedmény elszámolása ÁF A-val 2. Apportként kapott anyagok elszámolása: • Ha nem vezet folyamatos nyilvántartást 511-479 33 -411, 479, 33 kapcsolódó tétel a jegyzett tőke emelése 466 - 479 Alapítóknak fizetendő levonható ÁFA elszámolása 479 - 384 az AFA pénzügyi rendezése • Ha vezet folyamatos nyilvántartást és a beszerzései ktg a nyilván. Ár: 21-22-479 33-411 Kapcsolódó tétel a jegyzett tőke emelése 479 - 33 • Ha vezet

folyamatos nyilvántartást és elszámoló árat alkalmaz: 145 3. 4. 5. 6. 219-229-33 21 -22 - 219-229 nyilvántartásba vétel elszámolóáron Átsorolások Követelések ellenében átvett készlet Térítés nélküli átvétel, hagyatékként, ajándékként kapott készlet Leltári többlet A vásárolt készletek állománycsökkenésének jogcíme: 1. Felhasználás 2. Értékesítés 3. Átsorolás 4. Tartozás kiegyenlítése 5. Apport 6. Térítés nélküli átadás 7. Káresemény miatti megsemmisülés 8. Leltárhiány 9. Értékvesztés A vásárolt készletek fogalma, csoportosítása a számvitelben. +Vásárolt készlet minden olyan készlet, amelyet nem a vállalkozó állított elő, amely általában vásárlással (beszerzéssel) került a vállalkozó tulajdonába. Vásárolt készletnek minősül a gazdasági társaságnál az alapítók által nem pénzbeli betétként adott készlet (apport) is, függetlenül attól, hogy az alapítónál az milyen

eredetű - vásárolt vagy saját termelésű - készlet volt, valamint a térítés nélkül átvett, ajándékként, hagyatékként kapott készlet is. A vásárolt készletek tételei a mérlegben: - anyagok: olyan vásárolt készletek, - amelyeket a vállalkozó termékelőállításhoz vagy szolgáltatásnyújtáshoz való felhasználás céljából szerzett be, - olyan munkatárgyak vagy a tevékenységet nem tartósan szolgáló anyagi eszközök, amelyek a termékelőállítás vagy a szolgáltatásnyújtás során megjelenési formájukat elvesztik, értékük az előállított termék, a nyújtott szolgáltatás értékében jelenik meg, a tevékenységi folyamatban általában egyszer, esetleg többször vesznek részt, - az elhasználódási idő minden esetben egy éven belüli. Az anyagok lehetnek: nyers- és alapanyagok, segédanyagok, üzem- és fűtőanyagok, fenntartási anyagok, építési anyagok, anyagi eszközök, egyéb anyagok. - áruk: itt kell kimutatni a

kereskedelmi árukészleteket, amelyeket a vállalkozás általában értékesítési céllal szerez be, és változatlan állapotban ad tovább, bár az értékük közben változhat. Áruk között kell kimutatni a számviteli törvény értelmében a közvetített szolgáltatást a továbbszámlázásig, és a betétdíjas göngyölegeket is. - A kereskedelmi áruk a vállalkozás tulajdonát képező, általában változatlan állapotban továbbadás (kereskedelmi forgalomba hozás) céljából beszerzett termékek, valamint a saját előállítású, saját kereskedelmi egységbe kiszállított termékek, továbbá az úton lévő áruk, - nem számlázott áruk, - bérmunkára átadott áruk, - bizományba átadott áruk, - az áruval együtt kezelt csomagolóanyag, és a külön felszámított csomagoló anyag. - Közvetített szolgáltatás: a gazdálkodó által saját nevében vásárolt és a harmadik személlyel (a megrendelővel) kötött szerződés alapján, a

szerződésben rögzített módon részben vagy egészben, de változatlan formában továbbértékesített szolgáltatás. - Betétdíjas göngyöleg mindaz a csomagolási eszköz vagy edényzet, amely a terméket szállítás közben a megrongálódástól óvja és rendeltetési céljának megfelelően többször is felhasználható (zsák, rekesz, láda, palack, stb.), továbbá amelyekre vonatkozóan a kibocsátónak visszaváltási kötelezettsége (betétdíj) áll fenn. - készletekre adott előlegek: az anyag-, áruszállítónak, importbeszerzéseknél az importálást végző vállalkozónak ilyen címen átutalt, fizetett - a levonható előzetesen felszámított általános forgalmi adót 146 nem tartalmazó - összegek. A vásárolt készletek közül az anyagok és az áruk főkönyvi nyilvántartása a 2. Készletek számlaosztályban történik. A készletekre adott előlegek jellegüket tekintve követelések, ezért nyilvántartásuk a 3. Követelések,

pénzügyi eszközök és aktív időbeli elhatárolások számlaosztályban történik. A vásárolt készletek értékelési elvei, analitikája. +Értékelés: Számviteli törvény szerint a vásárolt készleteket a vállalkozás bekerülési áron köteles nyilvántartani Bekerülési érték része: Az a ráfordítás amely az eszköz megszerzése , létesítése üzembe helyezése érdekében - a raktárba történő beszállításig felmerült - az eszközhöz egyedileg hozzárendelhető Értékelési eljárások lényege: egyedileg hozzárendelt beszerzési ár ha a mérlegben értékelendő vásárolt készlet egy beszerzésből származik átlagos(súlyozott) beszerzési ár akkor előnyös ha a mérlegben értékelendő az készletből az adott év során többször is volt időben és árban változó beszerzés és volt nyitó készlet Az alábbi módszerek választhatók: *Átlagos beszerzési árat újra és újra kiszámítja és az aktuális készletcsökkenés

Értékét ennek alapján határozza meg *az átlagos beszerzési árat időszakonként számítja ki és az aktuális készletcsökkenések értékét ennek alapján számolja el Kifogyás sorrendjén alapuló eljárások FIFO: feltételezik, hogy az aktuális felhasználás mindig a legrégebbi készletből történik SZT. szerint nem alkalmazható bár a gyakorlatban ismert HIFÓ: feltételezik, hogy a felhasználás a legmagasabb beszerzési áron bevételezett készletből történik LOFÓ. Feltételezik, hogy az aktuális felhasználás mindig a legalacsonyabb beszerzési áron bevételezett készletből történik LIFÓ: feltételezik,hogy az aktuális felhasználás mindig az utolsó beszerzésből származik. Vásárolt készletek főkönyvi nyilvántartására szolgáló számlák: 21-21 Anyagok 23 kereskedelmi áruk 24 Közvetített szolgáltatások 25 Betétdíjas göngyöleg Ha a vállalkozó bekerülési értéken tartja nyilván a készletet akkor csak egy főkönyvi

számlára van szükség T 21-21 Anyagok Ha az elszámoló árba beépítette a szállítási és rakodási költséget akkor az árkülönbözeti számla(228)Értéke az elszámoló ár és a szállítási költséggel növelt teljes bekerülési érték különbözetét mutatja T 211 anyagok K 228 árkülönbözeti számla Ha az anyagkészlet számlákon csak az elszámoló árat tartja nyilván Akkor T 211 Anyagok T 218 külön felszámított szállítási rakodási költség K 228 árkülönbözet Készletváltozások főkönyvi elszámolása 211-219 Nyers és alapanyagok 221 Segédanyagok 218 Külön felszámított szállítási és rakodási költség 2281 Anyagok árkülönbözete 2282 Segédanyagok árkülönbözete Anyagok értékelése: Év közben folyamatos értéknyilvántartást vezet: minden beérkezett szállítmányt költségként számol el Év közben folyamatos értéknyilvántartást nem vezet: *tényleges beszerzési áron tart nyilván FIFÓ 147 *Átlagos

beszerzési áron tart nyilván csúsztatott *elszámoló áron tart nyilván év végén beszerzési árra helyesbít Állományváltozás Csökkenés Növekedés Beszerzés felhasználás Értékesítésből vissza érkezett szállítónak felhasználás Saját termelésű készletből átminősít értékesítés Követelés fejében átvett vagyoni hozzá átadott Termelésből átvett kötelezettség fejében átadott Termelésből hulladékból visszavett káresemény Térítés nélkül átvett térítés nélkül átadott Ajándékba kapott ajándékba adott Örökölt készlet öröklésbe adott Átsorolás tárgyi eszközből leltárhiány Leltári többlet átsorolás Értékelési különbözet visszaírása értékveszés A vásárolt készletek változásai, azok főkönyvi elszámolása a kettős könyvvezetés rendszerében. A készletmozgások elszámolásának bizonylatai - 148 17. Tétel A vállalkozások munkaerőszükséglete meghatározása, módszerei, a

munkaerőszükséglet kielégítése, eljárásai. +A munkaképesség megkülönbözteti a többi termelési tényezőtől Bizonyos célokat tudjuk megvalósítani. Mozgatórugó az emberi szükségletek Az ember önálló akarattal rendelkezik (teljesítményt is befolyásolja). A vállalat szempontjából a legjobban tudja hasznosítani. A vállalkozás vezetésének feladatai: - a munkavállalóknak az elvárásai, - a cég elvárásainak is eleget tegyen. Munka és bérgazdálkodás: A munkaerő vonzását, megtartását, motiválását és ezek hasznosításának az irányítása. Termékenységek: 1, Munkaerő biztosítása a, munkaerő szükséglet b, létszám megszerzése, munkába állítása c, képzés, továbbképzés d, munkaerő mozgás irányítása 2, Munkaerő állomány hatékony foglalkoztatása 3, Bér és jövedelemgazdálkodás 4, Munkaügyi kapcsolatok (vállalat-szakszervezet) Munkaerő és bérgazdálkodási szintek Tartalmuk szerint: 1, stratégiai

tevékenység – hosszabb terv 2, rövid időtávú 3, operatív gazdálkodási tevékenység Stratégiai terv: a küldetésből kell kiindulni - környezeti feltételek (mekkora a foglalkoztatottság az adott területen, túlkínálat - túlkereset) - vállalati stratégia (munkaerő állomány) Munkaerő stratégia: 1, hosszú távú munkaerő szükséglet (milyen a szakmai összetétel) 2, a pótlólagos munkaerő szükséglet fedezeti forrásait meghatározni (mit szeretnénk elérni) 3, bér és jövedelem gazdálkodás hosszú távú előirányzatainak meghatározása 4, munkaerő állomány hatékonyságai (a hosszú távok előnyei) Operatív vagy rövidebb tervezés: - napi szintű tevékenységeket jelenti Munkaerő szükséglet biztosítása: 1, munkaerő szükséglet – mire van szükségünk a, fizikai állomány b, szellemi állomány a, fizikai a munkaerő szükséglet volumene és a tevékenység határozza meg T: termelés volumene (db szám) L=TxN N: norma óra

szükséglet (idő, többnyire gépekre számítják ki) I x SZ I: teljesítendő órák száma SZ: átlagos teljesítmény %-át jelenti Naptári napok 365 - munkaszüneti napok kb. 60 törvényes munkanapok száma 305 149 - egész napos kiesés (betegség, szabadság) 25 folyt. köv old Ledolgozandó munkanapok száma 280 x munkaerő hossza 8 Ledolgozandó munkaórák száma 2240 óra - törtnapi kiesések száma 40 óra Egy fő által ledolgozandó órák száma 2200 óra Pl.: T = 1500 db N = 2,5 nó / db L = 1500 x 2,5 = 21,8 ~ 22 fő I = 1810 óra 1810 x 0,95 SZ = 95% b, szellemi foglalkoztatottak: a szervezeti felépítésből kell kiindulni pl.: diviziós - munkakörök megszervezése a vállalati feladatoknak gy munkavállalóra lebontott része tartalmazza a szükséges szakmai ismereteket és képességeket. - vezetői beosztásnál személyre szóló leírásokat készítenek leírják benne a munkafeladatokat, hatásköreit és felelőségi viszonyokat. A bázis alapú

meghatározás a szellemi állományi létszámból indulnak ki és ezt módosítják a tervezet szervezet munkaköri változásainak hatásaival. Munkaerő szükséglet biztosítása: 1, a pótlólagos belső forrásokból elégítik ki 2, külső munkaerő, piacról vesznek fel munkaerőt -> munkaerő toborzás A napi 2 óra társadalmilag elfogadott. Munkaerő toborzást befolyásolja: - a munkaerő piac a, túlkínálat: az állás kereső fog megjelenni a vállalatnál. Globális túlkínálat: egyes iparágakban hiány van b, túlkereslet: vállalatnak rosszabb Munkaerő toborzás eszközei: - lapokban, - sugárzott sajtóban, - pályázati felhívás. Értékelés a jelöltekből és a kiválasztás: - személyes elbeszélgetés, - önéletrajz, - tesztek, felmérések íratása, - referenciák bekérése Fejvadász cégek: többnyire vezetőket keresnek A munkavállalót megismertetik feladataival és a követelményekkel. Elbocsátások: - gazdasági, - minőségi csere.

Flukció: munkaerőmozgás be és kilépés. Munkaerő állomány hatékony foglalkoztatása: - célja, hogy jól megszervezze a munkafolyamatot, amely a teljesítményre is kihat, - munkaszervezési elvek és módszerek, munkarendelet pl.: biztosítja a munkaerő feltételeit és eszközeit. - ösztönzési rendszerek, - munkahelyi légkörkedvező legyen - humán szempontok előnybe helyezése. 150 A munkaidőgazdálkodás feladata, munkarend kialakítás tényezői. A gazdaságpolitika célja, feladatai, eszközrendszere +A gazdaságpolitika a gazdaság mozgásába történő tudatos és célszerű beavatkozás a kitűzött célok elérése érdekében. Mindig az adott társadalmi és gazdasági környezet alakulásától függően alakul, és meghatározza a gazdaságfejlesztés jellemzőit. A gazdaságpolitika a modern közgazdaságtan megközelítésében a makroökonómia fogalmával azonos, így feladata a gazdasági stabilitás megteremtése és fenntartása. Valamint az

igazságos elosztás megvalósítása A gazdaságpolitika a rendszer és a folyamatszabályozás megvalósulását jelenti, amelyben a részérdekek összekapcsolódása valósítható meg, azaz a gazdaságpolitika mindig megszabja a gazdaság szereplőinek lehetőségét és mozgásterét, ezzel a részérdekek koordinálását segítve. A gazdaságpolitika eszközrendszere: Csoportosítása: 1. magatartásra utaló eszközök, amelyek betartása előírás jellegű, ide sorolhatók a parancsok, tilalmak, előírások, ráták, minimál-, maximális-, határ- és fix értékmegjelölések, időnormák, kontingensek., amelyek a gazdaságpolitikai érdekeknek megfelelnek és a lehetőségeket a lehető legjobban kihasználják. Az alábbi területen jelennek meg: - termeléspolitika - árpolitika - bér- és munkaerőpolitika - külgazdasági politika 2. magatartást indukáló eszközök, amelyek a döntés szempontjából jelentős feltételek, - rendszabályozási politika, amelyben

a tulajdonviszonyok, a pénzügyi viszonyok, a versenyrend, a vállalati törvény, magatartásra vonatkozó eszközök szerepelnek, - folyamatszabályozási politika, amely a költségvetési politika, a pénz- és hitelpolitika, valamint az árfolyampolitika alakítására terjed ki, - információs politika, amely a döntés szempontjából meghatározó környezet befolyásolását szolgáló eszközök, prognózisok, mennyiségi és minőségi információk lehetnek, 3. magatartást egyeztető eszközök, amelyek a termelőkkel, munkaadókkal, munkavállalókkal és egyéb szervezetekkel történő egyeztetési folyamatos, esetleg fórumokat jelenti. A részvények hozammutatói. +Általános osztalék-értékelési modell: Egy periódusú osztalék-értékelési modell: Tegyük fel, hogy egy befektető azt tervezi, hogy vásárol egy részvényt P 0 árfolyamon, amit év végéig tart meg. A befektető reméli, hogy a periódus végén DIV 1 osztalékot kap, és a részvény P 1

árfolyamon tudja majd eladni. Nyereségének az aránya. A mutató kifejezi, hogy a piac mennyi pénzt hajlandó fizetni egységnyi jövőbeni nyereségért. Az összefüggésből látható, hogy a P/E mutató nagyságára alapvetően három tényező van hatással: g: becsült növekedési ütem b: osztalékfizetési hányad a befektetők által elvárt hozam Általános osztalék-értékelési modell: Egy periódusú osztalék-értékelési modell: Tegyük fel, hogy egy befektető azt tervezi, hogy vásárol egy részvényt P 0 árfolyamon, amit év végéig tart meg. A befektető reméli, hogy a periódus végén DIV1 osztalékot kap, és a részvény P1 árfolyamon tudja majd eladni. 151 A várható hozam a következő összefüggésből számítható ki: Ez az összefüggés felhasználható a részvények mai árfolyamának (P0) becslésére is. Ehhez ismernünk kell a befektetők osztalék- és árfolyamelőrejelzéseit (DIV1-et, P1-et), továbbá hozamelvárásait (r e

-t), vagyis az azonos kockázatú részvények által ígért hozamot. A részvények mai becsült árfolyama: Az elvárt hozamot általában megkövetelt hozamnak, vagyis a saját tőke költségének is nevezik. Ez az a kamatláb, amelyen a piaci tőkésítést, azaz amellyel a részvényből származó jövőbeni jövedelmeket diszkontálják. Két periódusú osztalék-értékelési modell: Tegyük fel, hogy a befektető két évig kívánja megtartani a részvényét. Ebben az esetben a részvényekből származó jövedelem az első évi osztalékból (DIV1) a második évi osztalékból (DIV2) valamint a második periódus végén a részvény eladásakor kapott árfolyamból (P2) fog állni. A részvény mai árfolyamát (P0) a következő formula szerint írhatjuk fel: Mennyit ér egy részvény? A megismert modellek a reál-értékelméletre épülnek, amely szerint minden eszköznek van egy fix pontja vagy belső értéke, amelyet a vállalat jelenlegi helyzetének és

jövőbeni kilátásainak gondos elemzésével meg lehet határozni. A részvényárfolyamok becslésekor ezt a belső értéket keressük, és tulajdonképpen a részvények elméleti árfolyamát számítjuk ki. Ha egy részvény aktuális piaci árfolyama nagyobb az elméleti árfolyamánál, akkor túlértékelt. Ha az aktuális árfolyam az elméleti alatt van, akkor alulértékelt. Az értékpapír-elemzők számtalan mutatóval dolgoznak, amelyek közül kiemelkedik az árfolyamnyereség arány, P/E. A mutató valamely részvény jelenlegi árfolyamának és a következő évi egy részvényre jutó nyereségének az aránya. A mutató kifejezi, hogy a piac mennyi pénzt hajlandó fizetni egységnyi jövőbeni nyereségért. Az összefüggésből látható, hogy a P/E mutató nagyságára alapvetően három tényező van hatással: g: becsült növekedési ütem b: osztalékfizetési hányad a befektetők által elvárt hozam Az elsőbbségi részvények és a törzsvények

értékelése. + Elsőbbségi részvények: Jogi és számviteli szempontból az elsőbbségi részvény a saját tőke részét képezi, gyakorlati szempontból viszont közbülső helyet foglal el a hosszú lejáratú adósság és a törzsrészvények között. Fix hozamú értékpapírok körébe sorolandók, bár a részvényesek nem kamatot, hanem osztalékot kapnak. Nemcsak az osztalék, hanem a vagyonból való részesedés tekintetében is a hitelezők és a törzsrészvényesek között helyezkednek el. Mivel a hitelezők követelései a kielégítési rangsorban megelőzik az elsőbbségi részvényekben megtestesülő követeléseket, így rendes körülmények között a befektetők magasabb hozamot várnak el az elsőbbségi részvényektől, mint a kötvényektől. Az elsőbbségi részvények kibocsáthatók névértékkel és névérték nélkül. A névérték és a kibocsátási árfolyam között nincs szükségszerű kapcsolat, bár a kettő gyakran egybeesik. A

legtöbb elsőbbségi részvényt lejárat nélkül bocsátják ki. Ilyen esetekben az osztalékfizetések végtelen sorozata örökjáradékként kezelhető, és az elsőbbségi részvény piaci értéke az osztalékok tőkésítése révén számítható ki. D p = periódusonkénti osztalék r p = befektető által megkövetelt hozamráta P 0 = részvény piaci értéke Törzsrészvények: a törzsrészvények tulajdonosi és részesedési jogokat megtestesítő, lejárat nélküli, változó hozamú értékpapírok. 152 Egy részvénytársaság valódi tulajdonosai a törzsrészvényesek, mivel mind a társaság folyó jövedelméből, mind a vagyonából csak a hitelezők és az elsőbbségi részvényesek után részesedhetnek, tehát jövedelmük és vagyonuk alapvetően a cég eredményességétől függ. A törzsrészvények értékelése elveiben megegyezik a kötvények és elsőbbségi részvények értékelésével. Az alapeljárást itt is az értékpapírból

származó jövőbeni jövedelmek diszkontálása jelenti. Van azonban néhány olyan tényező, amely a törzsrészvények értékelését az előző két papíréhoz képest bonyolultabbá teszi. A törzsrészvények osztaléka jelentős mértékben függ a társaság jövedelmétől, nagyon nehéz azonban hosszú távon előre jelezni a jövedelmek és ebből következően az osztalékok alakulását. A saját termelésű készletek fogalma, csoportosítása. + A vállalkozási tevékenységet közvetlenül, vagy közvetve szolgáló olyan eszközök, amelyek vagy egyetlen tevékenységi formában vesznek részt és amelyeket az értékesítendő termék előállítása, vagy a szolgáltatás nyújtása során felhasználnak (anyagok), vagy a tevékenység során változatlan állapotban maradnak (kereskedelmi áruk, göngyölegek, közvetített szolgáltatások), vagy több tevékenységi folyamatban vesznek részt (növendék-, hízó- és egyéb állatok), de a törvény szerint

azokat is a készletek közé kell sorolni, vagy egy éven belül használódnak el (szerszámok, berendezések, munkaruhák), vagy amelyek a termelés, a feldolgozás valamely fázisában vannak (befejezetlen termelés, félkész termékek), vagy már elkészült állapotban, értékesítésre várnak (késztermékek). Csoportosítása: Vásárolt készletek: • anyagok • áruk Saját termelésű készletek: • befejezetlen termelés és félkész termék • növendék-, hízó- és egyéb állatok • késztermék Saját termelésű készletek általános jellemzői: Ezek a vállalkozás termelési folyamatainak termékei, a vállalkozás végső célja ezek értékesítése. 1. Befejezetlen termelés, félkésztermék: Befejezetlen termelés: olyan termék, amely a mérleg fordulónapján, vagy más számviteli időpontban még megmunkálás alatt áll. Félkésztermék: olyan termék, amely a vállalkozáson belül már legalább egy teljes megmunkálási fázison átesett,

és így vették raktárra, de a vállalkozáson belül még további megmunkálásra kerül. 2. Növendék-, hízó- és egyéb állatok: A cégnél meglévő állatok közül azok, amelyeket nem tenyésztési céllal tartanak. Ezeknél nem a szaporulat a cél, hanem az állati termék előállítás. Ezeket mindig saját termelésűnek kell tekinteni. Még akkor is, ha a vállalkozásba beszerzés útján kerültek. 3. Késztermék: Olyan termék, amely a vállalkozáson belül valamennyi termelési és feldolgozási folyamaton átment, és minősége megfelel a szabványi előírásoknak, műszaki feltételeknek. Saját termelésű készletek nyilvántartásba vétele: • tényleges közvetlen önköltségen • tervezett közvetlen önköltségen • norma szerinti közvetlen önköltségen Saját termelésű készletek állományváltozásaként a saját termelésű készletek év végi záróállománya és év eleji nyitóállománya közvetlen önköltségen számított

értékének a különbözetét kell kimutatni. Saját termelésű készletek elszámolása: 153 Saját termelésű készletek készletre vétele év közben: T 27-29. K582. Saját termelésű készletek értékesítésének elszámolása: T582. K 27-29. Saját termelésű készletek felhasználásának elszámolása: T582. K 27-29. Saját termelésű készletek értékvesztésének elszámolása: T582. K 27-29. A saját termelésű készletek értékelési elvei, analitikája. +Értékelésük: a saját előállítású készleteket alapvetően előállítási költségen kell értékelni Előállítási költség: a ténylegesen felmerült közvetlen önköltség. Közvetlen önköltség: egy adott teljesítmény érdekében felhasznált munka és egyéb termelési tényező pénzben kifejezett összege. Saját termelésű készleteket a mérlegben az elszámolt értékvesztéssel csökkentett,a visszairt értékvesztés összegével növelt könyv szerinti értéken mutatjuk

ki. Saját termelésű készletek értékvesztése Csak értéki csökkenés Ha a készlet könyv szerinti értéke Jelentősen és tartósan magasabb mint a Tényleges piaci érték Főkönyvi nyilvántartásra szolgáló számlák. mennyiségi és értéki ha a készlet a vonatkozó előírásoknak ill eredeti rendeltetésének nem felel meg ha megrongálódott ha felasználása értékesítése kétségessé vált, ha Feleslegessé vált 21-22 ANYAGOK 26 BEFEJEZETLEN TERMELÉS ÉS FÉLKÉSZTERMÉKEK 27 NÖVENDÉK-HIZÓK ÉS EGYÉB ÁLLATOK 28 KÉSZTERMÉKEK Saját termelésű készletek készletre vételekor a vállalkozónak dönteni kell, hogy *sajátterelésű készletekről év közben folyamatosan vezet nyilvántartást vagy sem. *összköltség eljárással vagy forgalmi költség eljárással készíti eredménykinutatását. Állománynövekedések és csökkenések Növekedés: * saját termelésű készletek üzleti év eleji könyv szerinti nyitó értékét

*Készletre vett félkész illetve késztermék előállítási költsége *Vevők által visszaküldött félkész illetve késztermék értékesítéskori könyv szerinti értéke *félkész illetve késztermék leltári többletének értéke *félkész illetve késztermék visszaírásának összegét Csökkenés: *értékesített félkész illetve késztermékek könyv szerinti értéke *apportként átadott késztermékek könyvszerinti értéke *jegyzett tőke leszállításakor a megszünéskor az alapítónak visszaadott késztermék, késztermékek könyv szerinti értéke. *térítés nélkül átadott késztermékek könyv szerinti értéke *félkész illetve késztermékek leltárhiányának értéke *félkész illetve késztermékek káreseményének illetve selejtezésének értéke *félkész illetve késztermékek értékvesztése elszámolandó összege Sajáttermelésű készletek kel kapcsolatos elszámolások évközi folyamatos Nyilvántartás esetén a saját

termelésű készletek változásait a megfelelő készletszámlákkal Szemben kell elszámolni.(T illetve K oldalra),ez esetben a készletekkel kapcsolatos mozgások megjelennek az adott készletszámlák Tarozik és követel oldalán .folyamatos nyilvántartás esetén a készletváltozásokat az értékelési eljárásnak megfelelően előállítási költségen kell figyelembe venni. A közvetlen önköltségen aktivált saját termelésű készletek csökkenéseinek elszámolásakor az általános 154 készletértékelési eljárások valamelyikét lehet alkalmazni *az átlagos (súlyozott ) előállítási költség módszerét *FIFO elv szerint meghatározott előállítási költség módszerét Saját termelésű készletekkel kapcsolatos könyvviteli elszámolások évközi folyamatos nyilvántartás hiányában. A saját termelésű készletek készletre vételére nem kerül sor Sajátos elszámolásokra azért van szükség, mert az összköltség eljárással

készülő eredménykimutatásnak része a saját előállítású eszközök aktivált értéke ezzel kapcsolatos felmerült közvetlen költségek ellentételezésére kerülnek és az üzemi tevékenység eredménykategóriában az eredményhatás 0. A készletek állományváltozásai, azok könyvviteli elszámolása a kettős könyvvezetés rendszerében. - 155 18. Tétel A minőség fogalma, értelmezési lehetőségei. +A minőség a termék rendeltetése szempontjából lényeges tulajdonságainak az összessége, amelyek képessé teszik arra, hogy bizonyos vevői igényeket kielégítsenek. A minőség általában különböző használati jellemzőkön keresztül mérhető. Ilyen például a pontosság, a kezelhetőség, a tartósság, a megbízhatóság és a tetszetősség. Gépeknél, berendezéseknél a minőségi jellemzők alapvetően műszaki paraméterekkel fejezhetők ki. A vállalkozások működésében a termékek minőségével kapcsolatos minőségek

egyre fontosabbá vállnak. A vállalkozás esélyeit a piaci versenyben egyre inkább befolyásolja, hogy milyen minőségű terméket képes kibocsátani, ez mennyiben találkozik a fogyasztók igényeivel, mennyire egyenletes a termékkibocsátás minősége, illetve hogyan képes a cég erősíteni piaci pozícióit termékeik minőségének javításával. Minőség önmagában nem létezik, mindig valamilyen más termékkel, vagy követelmény rendszerrel összehasonlítva van értelme. A termékről alkotott minőségkép legfontosabb minőségi jellemzők, minőségi paraméterek összegeként jelenik meg. A teljes termelési tevékenység minden eleme hozzájárul a minőségkép kialakításához. Definíció: Egy termék, vagy szolgáltatás minősége az a tulajdonsága, hogy mennyire felel meg a felhasználás pillanatában a vevői igényeknek, vagy egy rögzített követelményrendszernek, és mennyire marad ilyen állapotban meghatározott élettartam és igénybevétel

után. A minőséggel, a minőségbiztosítással összefüggő vállalati tevékenységek. +A vállalatnak a minőséggel kapcsolatos tevékenysége akkor lehet igazán eredményes, ha az áthatja egész vezetési és működési rendszerét. Ehhez egyebek között - célszerűen kell megtervezni a termékeket és a termelési folyamatokat - gondoskodni kell arról, hogy a gyártási folyamatok minden fázisában állandóan biztosítottak legyenek a jó minőségű termelés feltételei - célszerű minőség-ellenőrzési módszereket alkalmazni - megfelelő minőség biztosítási rendszert kell működtetni - ösztönzéssel és más megoldásokkal elő kell mozdítani, hogy a jó minőség minden vezető és az egész kollektíva ügyévé váljon A minőség átfogó, komplex kezelésének szándéka jelenik meg a teljes körű minőségirányítás (TQM), valamint a teljes körű minőségszabályozás módszereiben is. A jó minőség biztosításában, szavatolásban

lényeges szerepet töltenek be a hazai és a nemzetközi szabványok. A jó minőség biztosításával szorosan összefüggő vállalati tevékenységek lényegében az alábbi három csoportba sorolhatók: - minőségtervezés - minőség-ellenőrzés - minőségbiztosítás A minőségbiztosítás: A minőségbiztosítási tevékenységek egyrészt az elkészült termékek minőségének megóvására irányulnak. A termék elkészülte után kerül sor olyan tevékenységekre, mint a csomagolás, a raktározás, a szállítás és a megfelelő használati útmutatók elkészítése, közreadás. Másrészt a minőségbiztosításnak rendszeresen össze kell gyűjteni és fel kell dolgozni a termékminőséggel kapcsolatos piaci visszajelzéseket, reklamációkat, vevői igények esetleges változásait. Ezek alapján értékelni lehet a minőséggel összefüggő vállalati tevékenységek eredményességét, problémáit, és indokolt esetben kezdeményezni kell a szükséges

korrekciókat vagy fejlesztéseket. A minőségellenőrzés során alkalmazható módszerek. +1986-ban életbe lépet az ISO 842 számú nemzetközi szabvány E szerint a minőség: valamely termék, 156 vagy szolgáltatás olyan tulajdonságainak és jellemzőinek összessége, amelyek azt alkalmassá teszik meghatározott vagy latens igények kielégítésére. Ebben a fogalomba a használhatóságon kívül tehát bele tartozik a megbízhatóság, az egyenletes minőség, a hosszú élettartam, a termékekkel együtt nyújtott szolgáltatások, és nem utolsó sorban a versenyképes, ugyanakkor minőséggel arányos ár is. A minőség szónak sokféle definíciója van, amelyek a hagyományostól egészen a stratégiai jellegűig terjednek. Egy másik definíció a kiválóság, az elsőrangúság képzetét sugallja, azt, hogy az adott tárgy a lehető legjobb. A nemzetközi versenyhelyzetben küzdő menedzsereket egyre inkább a minőség stratégiai definíciója

foglalkoztatja: a vevők igényeinek kielégítése. Termék minőség: A termék minőség biztosítása a termékek és szolgáltatások minőségének javítását célozza. Ezt az alábbi csoportosításban vizsgáljuk. - konstrukciós (tervezési) és minőség, amelyet a funkció teljesítések összetétele, illetve paraméterszintjei tesznek mérhetővé, mégpedig a célba vett piacszegmens fizetőképes szükségletei tükrében. - kivitelezési (gyártási) minőség, amelyet a gyártás során hozunk létre a gyártmánydokumentációban szereplő előírások adott hibaeltéréseken belül történő ismétlődő biztosításával. - használati (megbízhatósági) minőség, amelyet a minőségi jellemzőknek a termék élettartam során való megbízható működtetésével, illetve a karbantartás és a szervízszolgáltatások színvonalával mérhetünk. Ez a minőség komponens a beépített anyagok, gyártási műveletek, a szerelés pontatlanságaitól illetve ezek

javítási színvonalától függően alakul. Alkalmasság minőség: A hibátlan termékek előállítása érdekében a folyamatok szabályozását is el kell végezni. A minőség szempontjából alapvető tényező a dolgozók szakképzetsége. Ez nem csak az emberi beavatkozással, hanem a gépi megvalósítással járó tevékenységekre is igaz. A meglévő minőség megtartásának és javításának elengedhetetlen feltétele a jó minőségű alapanyag. Ezért a beszállítók minősítésekor az állandó minőségi színvonalú teljesítés képességét is szükséges vizsgálni. A fenti tényezőket az egész társaságra vonatkozóan biztosítani kell Vállalat minőség: A megfelelő minőségi szint biztosításához és a kitűzött termelékenységi célok eléréséhez jól tervezett és karbantartott rendszerekre van szükség. Egy vállalat légkörét az alkalmazottak magatartása és viselkedés módja határozza meg. Ez jelentősen hozzájárulhat a minőség

biztosítás tudatos megvalósításához. A vállalati vezetők szakmai és emberi képessége döntő tényező a minőség meghatározásában, illetve javításában. A vállalat minőségét létrehozó tényezők csak igen lassan változnak. A Teljes Körű Minőségszabályozás koncepciót, rendszert és módszereket ad a tervezési, a szabályozási, valamint a vállalati minőség javításához. Társadalom minősége: A társaságokat céljaik elérésében a környezeti tényezők is befolyásolják. A munkavállalók szakmai színvonala az adott ország oktatási rendszerének minősége által meghatározott. Az adott társadalom hagyományai és kilátásai az alkalmazottakat törekvőkké vagy közömbösekké teheti. Ezért a vállalatok a minőséggel kapcsolatos tevékenységeiket is csak a társadalom minőségére alapozhatják. A társaságok az adott ország infrastruktúráját kénytelen felhasználni. Ezen infrastruktúra minősége segítheti vagy

gátolhatja a vállalati szakembereket a megfelelő minőség elérésében. A vállalati minőségmenedzsment jellemzői: A piacgazdaság viszonyai között döntő jelentősége van a termék minőségének. A termék minőségét objektív (mérhető) és szubjektív (vevő ízlésétől függő) tényezők határozzák meg. A termék minősége azonban szoros összefüggésben van a termelés minőségével, amely az adott termelőhely anyagi és szellemi erőforrásainak és a termelés – szervezettségének függvénye. A termelés minőségét a meglevő adottságok mellett elsősorban a vállalat menedzsmentje határozza meg. A vállalat anyagi és szellemi erőforrásainak fejlesztése egyértelműen a menedzsment feladata, ezért a termelés és ezáltal a termék minőségét legnagyobb mértékben a vállalati menedzsment képes 157 befolyásolni. A hosszú távú finanszírozási döntések. +A hosszú távú finanszírozási döntések is általában hosszabb

távra meghatározzák a vállalatok működésének gazdasági és pénzügyi feltételeit. Azonban a hosszú távú finanszírozási döntések két ponton - a döntések visszavonhatósága és a döntések lehetséges kimenete tekintetében - lényegesen különböznek a hosszú távú befektetési döntésektől. Visszavonhatóság szempontjából a finanszírozási döntések könnyebben általában gyorsabban és kisebb veszteséggel megváltoztathatók, visszafordíthatok. A döntések kimenetét illetően pedig azt figyelhetjük meg, hogy általában a finanszírozási döntésekkel, jóval nehezebben lehet pénzt nyerni, mint a beruházási döntésekkel. Ennek oka, hogy a termelési tényezők piaca nem tökéletesen kompetitív piac, így itt kevesebb versenytárssal kell számolni, és könnyebb találni olyan eszközöket, amelyek birtokában pozitív nettó jelenértékű beruházások valósíthatók meg. Kompetitív piacokon nehéz olyan üzletet találni, nehéz olyan

finanszírozási döntést hozni, amely pozitív nettó jelenértéket eredményez. A finanszírozási formák különböző időtávra nézve eltérőek (rövid, közép és hosszú távra). A hosszú távra szóló külső finanszírozás legtipikusabb formája a hosszú lejáratú fejlesztési hitel, amely rendszerint 3 évnél hosszabb időre sőt néha 10-15 éves időre szóló hitelt jelent. E hitelfajtánál a hitelező nagyobb biztosítékokat igényel a hitel visszatérítése, illetve kamatfizetési kötelezettség teljesítése érdekében, mint a rövid és a közép távra szóló finanszírozási formáknál, hiszen a kockázata is nagyobb, mint azoknál a hitelfajtáknál. Ennek költsége is magasabb, mint a közép- vagy rövid lejáratú hiteleké. A hosszú lejáratú finanszírozási források közé tartoznak még a hosszú lejáratú értékpapírok, amelyek adás-vétele általában az értéktőzsdén történik. E pénzszerzési forrás két legtipikusabb

formája a részvénykibocsátás és a kötvénykibocsátás. A részvények lejárat nélküli, tulajdonosi és részesedési jogokat megtestesítő értékpapír, amely a vállalat saját tőkéjének és hitelképességének egyik megjelenítője. A kötvény hosszú lejáratú adósságlevél, amely hitelezői jogokat biztosít tulajdonosa számára. A kibocsátó mint vállalat pl. kötelezettséget vállal a visszafizetésre és ezzel együtt kamatfizetésre, előre meghatározott nagyság és időbeli ütemezés szerint. Ennek a hitelfelvételnek előnye a kötvénykibocsátók számára, hogy költségei előre meghatározottak, és a vállalat irányításában a hitelező semmilyen formában nem kapcsolódik be. Hátránya viszont a befektető szempontjából a hosszabb időre történő árkötelezettség, amely egyszer s mindenkor a kockázat növelését is jelenti. A tőkeszerkezetre vonatkozó döntések, az EBIT-EPS elemzés lényege. +A tőkeszerkezettel kapcsolatos

döntések alapkérdése, hogy hitelt vegyen e fel a vállalat, vagy saját tőkével célszerűbb finanszíroznia? A döntési problémát a részvényesek szempontjából kell vizsgálni, a megoldás pedig alapvetően a vállalat folyó működési jövedelmének (EBIT) színvonalától függ. A vállalatok tőkeszerkezetének, a tartós finanszírozási források összetételének meghatározása és változtatása a hosszú távú finanszírozási döntések keretében történik. A tőkeszerkezetre vonatkozó döntések során felmerülő legfontosabb kérdések: - Növelhető e a vállalat piaci értéke a tőkeszerkezet módosításával? - Létezik e optimális tőkeszerkezet? - Milyen mértékben finanszírozza a befektetései hitellel és milyen mértékben saját tőkével a vállalat, azaz milyen legyen az adósság saját tőkearánya? - Mire fordítsa a vállalat az adózott nyereségét, forgassa vissza, fektesse be újra a vállalkozásba, vagy fizesse ki a

részvényeseknek osztalék formájában? A vállalatok azért fektetnek be különböző eszközökbe, hogy működtetésük révén jövedelemre tegyenek szert. Ha egy vállalat valamennyi befektetését saját tőkével finanszírozza, akkor az eszközök által termelt jövedelem teljes egészében a tulajdonosoké, a részvényeseké. Ha azonban az eszközök finanszírozásába a hitelezők pénzét is bevonják, akkor az eszközök által termelt jövedelmet is meg kell osztani a hitelező és a tulajdonosok között. Mivel a vállalatok többsége a saját tőke és a hitel valamilyen kombinációjával finanszírozza a befektetései, így amikor a vállalat vezetése arról dönt, 158 hogy könyveket vagy részvényeket bocsássanak ki, egyúttal arról is döntenek, hogy a jövőbeli jövedelmeket hogyan osszák meg a hitelezők és a részvényesek között. Mivel a legátfogóbb vállalati cél a részvények maximalizálása, kulcs fontosságú ezért annak

tisztázása, hogy növelhető e a vállalat piaci értéke az adóság saját tőke arányának ésszerű megváltoztatásával. A tőkeszerkezetre vonatkozó különböző nézetek megértéséhez szükség van néhány feltételezés, megközelítés ismeretére: - Nincsenek adók és a vállalati csődnek nincs költsége. - A vállat piaci értéke (V) a jelenlegi adósság (D) és a saját tőke (E) piaci értékének összege. - Ha egy vállalat újabb hitelt vesz fel, például kötvényt bocsát ki, az abból befolyó pénzt részvények visszavásárlására fordítja, és így a vállalat összes eszköze állandó marad. - A jövedelmet teljes egészében kifizetik osztalékként a részvényeseknek. - A vállalat nettó működési jövedelme (EBIT) a becslések szerint időben állandó. Mivel a feltételezések szerint a vállalatok az összes jövedelmüket kifizetik a részvényeseknek, ezért az osztalék örök járadékként kezelhetők. Ebből következően a

részvényesek hozama egyenlő az osztalék / árfolyam arányával, azaz: A 100%-kos osztalékfizetési hányad következtében az osztalék összege a nettó működési jövedelem és a kifizetek kamatok különbsége. A vállalat átlagos tőkeköltsége, amit piaci tőkésítési rátának is hívnak, azonos a vállalat eszközeinek a várható hozamával: Ha feltételezzük, hogy egy befektető valamely vállalat által kibocsátott összes értékpapírt megvásárolja, akkor jogosult a vállalat összes működési jövedelmére. A befektető portfoliója a vállalat összes értékpapírját magába foglalja, hozama pedig az értékpapírok várható hozamának súlyozott átlaga. A portfolió várható hozama a következő módon is felírható Végül a vállalat piaci értéke a nettó működési jövedelem és a vállalat átlagos tőkeköltségének függvényében is kifejezhetők az alábbiak szerint: A eddigiek során megismert összefüggésekre épültek azok az

elméletek, amelyek a pénzügyi tőkeáttétel változásának hatását vizsgálták a vállalat piaci értékére, és a vállalati átlagos tőkeköltségére. Pénzügyi tőkeáttétel akkor keletkezik, amikor a vállalat olyan forrásokat is használ befektetései finanszírozására, amelyekhez fix kötelezettségek kapcsolódnak. Tipikusan fix költségű finanszírozási forrás a hotel és az osztalék elsőbbségi részvény, de tágabb értelemben ide sorolható a pénzügyi lízing is. A fix költségű finanszírozási források alkalmazása további lehetőséget ad arra, hogy a vállalat növelje a tulajdonosok jövedelmét. A pénzügyi tőkeáttéttel azt fejezi ki, hogy a kamatfizetés és adózás előtt jövedelem (EBIT) 1%-os változása hány százalékos változást eredményez az egy részvényre jutó jövedelemben (EPS). Pénzügyi tőkeáttétel és a kockázat összefüggése. +Pénzügyi tőkeáttétel akkor keletkezik, amikor a vállalat olyan

forrásokat is használ befektetései finanszírozására, amelyhez fix költségek kapcsolódnak. Fix költségű finanszírozási forrás a hitel és az osztalékelsőbbségi részvény, a pénzügyi lízing. A pénzügyi tőkeáttétel mértéke azt fejezi ki, hogy a kamatfizetés és az adózás előtti jövedelem (EBIT) 1%-os változása hány %-os változást eredményez az egy részvényre jutó jövedelemben (EPS). A pénzügyi tőkeáttétel mértéke a következő összefüggés alapján számolható ki: DFLx= EBIT EBIT – I – Dp/(1-T) I = a vállalat által fizetendő évi kamat Dp= az elsőbbségi részvények után fizetendő évi osztaléka T = a társasági adó mértéke (%) Ha a vállalat a befektetésesei finanszírozásához nem használ elsőbbségi részvényt, csak hitelt, a formula a következőképpen írható fel: 159 EBIT DFLx = EBIT - I Az egy részvényre jutó jövedelem alakulása a kamatfizetés és adózás szintjein (eFT-ban) EBIT 10 000 12

000 - Kamat 2 500 2 500 Adózás előtti nyereség 7 500 9 500 -Adó (18%) 1350 1710 Adózott nyereség 6 150 7 790 - Elsőbbségi részvény oszt. 1500 1500 Törzsrészvényesek jövedelme 4 650 6 290 EPS Ft/részvény 46,5 62,9 10000db részvény EPS = DFL 10 = 4630 10000 előtti jövedelem különböző 15 000 2 500 12 500 2 250 10 250 1500 8 750 87,5 = 46,3 Ft/részvény (62,9 – 46,5) / 46,5 12000000 – 10000000 / 1000000 = 1, 76 Minden 1%-os változás ugyanolyan irányú 1, 765-os változást eredményez az egy részvényre jutó jövedelemben. DFL 10 = 10000000 10000000 – 2500000 – 1500000 / (1- 0, 18) = 1, 76 Ez az összefüggés a következő: EBIT-I = Dp/(l-T) = 0 EBIT = I + Dp /(l - T) Példánkban: EBIT = 2 500 000 + 1 500 000/(1 - 0, 18) = 4 329 268 Ft Ha egy vállalat tőkeszerkezetében magas arányt képvisel az adósság és az elsőbbségi részvény, akkor a vállalatnak viszonylag nagy lesz a fix költsége és így a pénzügyi tőkeáttétel

mértéke. A céltartalékok fogalma, tartalma, elemei. + A céltartalék az adózás előtti eredmény terhére képzett olyan forrás, amely a következő év(ek)ben várhatóan felmerülő kötelezettségek, illetve jövőben várható költségek fedezetére szolgál. Képzése tulajdonképpen egyrészt felkészülés olyan kedvezőtlen jövőbeni eseményekre, amelyek nagy valószínűséggel bekövetkeznek, másrészt a valódiság, az összemérés elvének érvényesítése olyan értelemben, hogy a veszteséghatást akkor számoljuk el, amikor az ténylegesen felmerül. Jellemzői: - olyan forrás, amelyet céljelleggel lehet csak felhasználni arra, amire képezték. Ebből vezethető le egyébként az elnevezése is, - céljellege miatt nem lehet a saját tőke része, hiszen a saját tőke karaktervonása az, hogy szabadon felhasználható (nem címkézhető tőkeelem), - nem sorolható a kötelezettségek közé sem, mivel a céltartalék összegszerűsége és

felhasználásának ideje bizonytalan, - átmenetet jelent a saját és az idegen tőke között; - képzése nem minden esetben kötelező, hiszen egy részénél kötelezően előírt a képzése, más esetekben csak lehetőség, - képzése az egyéb ráfordítások terhére történik, feloldását pedig az egyéb bevételekkel szemben kell elvégezni, - elszámolását általában számítási anyaggal kell alátámasztani. Összetevői: E. l Céltartalék a várható kötelezettségekre E. 2 Céltartalék a várható költségekre E. 3 Egyéb céltartalék 160 A céltartalékot azokra a múltbéli, illetve a folyamatban lévő üzletekből származó kötelezettségekre kell képezni, amelyek várhatóan (bizonyosan) felmerülnek, de összegük, esedékességük időpontja a mérlegkészítéskor még bizonytalan (nem ismert). Fajtái: - garanciális kötelezettség, - függő kötelezettség, - biztos (jövőbeni) kötelezettség, - végkielégítés, korkedvezményes

nyugdíj miatti fizetési kötelezettség, - környezetvédelmi kötelezettség. Kötelezettség: olyan kötelezettség, amely a mérleg fordulónapján fennáll, de mérlegtételként szerepeltetése jövőbeni eseménytől függ. Ilyen például: - kezességvállalással kapcsolatos, várható tartozás, - le nem zárt peres ügyekkel összefüggő, várható tartozás. Biztos (jövőbeni) kötelezettség: olyan visszavonhatatlan tartozás, amely a mérleg fordulónapján fennáll, de a szerződés szerinti teljesítés még nem történt meg, ezért mérlegtételként még nem is szerepeltethető. Ilyenek például: a határidős adásvételi ügyletek és a swap ügyletek határidős része miatti kötelezettségek. A céltartaléknak ezt a típusát azokra az ismétlődő jövőbeni költségekre lehet képezni, amelyek várhatóan nagy bizonyossággal felmerülnek, de összegük vagy időpontjuk a mérlegkészítéskor még bizonytalan (nem ismert). Ilyenek lehetnek például az

időszakonként ismétlődő fenntartási, átszervezési és környezetvédelmi költségek. Egyéb céltartalékot bizonyos gazdálkodási körben - kormányrendeletekkel előírt - célra kell képezni. így például a hitelintézeteknél, biztosító intézeteknél az átlagosnál nagyobb kockázat teszi indokolttá az egyéb céltartalék képzését. A céltartalékok hatása az eredményre. A kiegészítő melléklet összeállításának célja és tartalma + A számviteli tv. szerint a vállalat által készített beszámolónak a vállalkozó vagyoni, pénzügyi, és jövedelmi helyzetéről és annak változásáról a tényleges körülményeknek megfelelő, valós képet kell mutatni. A beszámoló kiegészítő melléklete a beszámoló teljeskörü szerves része Funkciója: ugyanaz, mint az eredménykimutatásnak és a mérlegnek, vagyis a gazdaság szereplőinek tájékoztatása a valós, megbízható képről. A kiegészítő melléklet formája nem kötött. A

kiegészítő melléklet a számszerű adatokon kívül szöveges magyarázatokat is tartalmaz. Az éves beszámoló és az egyszerűsített beszámoló része Lényege: hogy tartalmazza azokat a számszerű adatokat és szöveges magyarázatokat, amelyek a vállalkozó vagyoni helyzetének, pénzügyi helyzetének, működése eredményének megbízható és valós bemutatásához a tulajdonosnak, a befektetők, a hitelezők számára szükségesek. A kiegészítő melléklet összeállítása során is érvényesíteni kell a számviteli alapelveket, ezáltal biztosítani a piaci szereplők tájékozódását. Éppen úgy, mint a mérleget és az eredménykimutatást, a kiegészítő mellékletet is közzé kell tenni. A számviteli tv, a kiegészítő melléklet tartalmát általánosan fogalmazza meg, s inkább a követelményeket rögzíti. A kiegészítő mellékletben azokat az adatokat, információkat kell felvenni, amelyeket a számviteli tv. Tételben előír, valamint

azokat az adatokat, melyek a megbízható és valós kép bemutatásához szükségesek. Következőket tartalmazza: 1. Általános rész A vállalkozások, illetve a beszámolók egészére vonatkozik. 161 Tartalmazza: - a vállalat rövid bemutatása - vállalat piac helyzetének bemutatása - vállalat befektetési tervének, tevékenységi körének ismertetése - a vállalat számviteli politikájának rövid ismertetése - vállalat vagyoni, pénzügyi, jövedelmi helyzetének bemutatása - számviteli politika változásának eredményre gyakorolt hatása Számviteli tv. Előírásától való eltérés és hatásának bemutatása 2. Specifikus rész A mérleghez és az eredménykimutatáshoz kapcsolódnak. A mérleghez kapcsolódó kiegészítések: tartalmazza: - bevételek aktív időbeli elhatárolásának, - halasztott ráfordításoknak, - költségekek, ráfordítások passzív időbeli elhatárolásának, - halasztott bevételeknek jelentősebb összegeit, azok

időbeli alakulását. B, az eredménykimutatáshoz tartozó kiegészítések Összeállításakor a Számviteli tv. következő előírását kell figyelembe venni: a forgalmi költség eljárás szerinti eredménykimutatást készítő vállalkozónak be kell mutatni az aktivált saját teljesítmények értékének részletezését, költségnemenkénti megbontását, továbbá az értékesítés nettó árbevételét, egyéb bevételek tételeiből, rendkívüli bevételek között kimutatott halasztott bevételekből a kapcsolt vállalkozásokkal ezen belül az anya- és leányvállalattal szemben elszámolt összegeket. Tartalmazza: - export értékesítés árbevételét földrajzilag elhatárolt piacok szerinti bontásban, - értékesítés nettó árbevételét a létesítő okiratban megjelölt főbb tevékenységi megbontásban. 3. Tájékoztató rész: Tartalmaznia kell minden olyan adatot, amely a megbízható, valós kép kialakításához szükséges. Tartalmazza: -

minden olyan gazdasági társaság nevét, székhelyét, amely a mellékletet kiegészítő vállalkozónak leányvállalata, - minden olyan gazdasági társaság nevét, székhelyét, amely a mellékletet kiegészítő vállalkozó más vállalkozóval közösen vezet - minden olyan gazdasági társaság nevét, székhelyét, amely a mellékletet kiegészítő vállalkozó társult vállalata. 4. Cash-flow kimutatás A kimutatásban a vállalkozó tervezett és a tényadatokat, 111. az előző év és tárgyév adatait köteles feltüntetni. Az egyszerűsített éves beszámolót készítőnek nem kötelező cash-flow kimutatást készítenie. 162 19. Tétel A logisztika stratégiai kérdései, azok tartalmi jellemzői. +A beszerzéssel kapcsolatos stratégiai téma a szállítók kiválasztási elveinek, a szállítókkal szembeni alapvető igényeknek a meghatározása pl. a szállítások gyakoriságával, a minőséggel kapcsolatban A vállalatnak döntenie kell, hogy egy

szállítót vesz-e igénybe, vagy a rendelési mennyiséget megosztja több szállító között. A vállalatnak gyakran mérlegelnie kell a „venni vagy gyártani” alternatívát is az értékesítés és a fizikai elosztás is számos stratégiai kérdésre igényel választ. A vállalatnak el kell döntenie, hogy rendelésre vagy készletre gyárt-e. minél élesebb a verseny a piacon, annál fontosabb a vevők gyors kiszolgálása, a vállalat nagyobb arányban termeljen készletre a gazdasági határok között. A vállalatnak meg kell határoznia a készletezési pontok számát, helyét, a szállítások rendszerét. A raktárhálózat elhelyezése lehet piacorientált és termelőorientált. A piacorientált raktárhálózat a jelentősebb felvevő piacokhoz illeszkedik. A termelőorientált raktárhálózatot a gyártóhelyek közelségébe telepítik. A két elhelyezési mód kombinálható is meg kell határozni a szállítási módokat: vasút, közút, légi út,

csővezetékes szállítás, vízi szállítás. A készletgazdálkodással kapcsolatban 3 stratégiai tényezőt célszerű kiemelni: 1. A készletekbe befektetett tőke nagysága, a célszerűnél sem több, sem kevesebb tőkét ne fektessen a vállalat a készletekbe. Az alapkérdés: a készletek növelésére fordított befektetés biztosítja-e a kiszolgálási szint olyan emelkedését, amely a vállalat számára előnyös. 2. A készletezési rendszert úgy kell kialakítani, hogy az megfelelő feltételeket biztosítson a vállalat számára a rugalmas működéshez. 3. A készletekkel kapcsolatos folyamatos ráfordítások szintje minél alacsonyabb legyen Ez a beszerzési, termelési, értékesítési folyamatok szervezésével befolyásolható. A logisztika keretében megvalósítandó anyagi folyamatok részei és azok jellemzői. + Az anyagi folyamatok lebonyolítása Részei a szállítás, anyagmozgatás, tárolás és kiszerelés. A szállítási tevékenységek

körébe a termékeknek a szállítóktól a vállalathoz, másfelől a vállalattól a vevőkhöz való eljuttatását soroljuk. El kell dönteni, hogy a szállítást milyen szervezettel valósítja meg a vállalat. Pl szállíthat saját eszközeivel, szállító cégekkel A készterméknek a vevőkhöz való eljuttatási folyamatában igen gyakran egy adott üzemből és távoli helyekre kell szállítani. Az egyik lehetőség, hogy a vállalat sok raktárt tart fenn és vállalja a viszonylag magas készletezési költségeket. A raktárakat teljesen megrakott teherautókkal szolgálják ki, ami lehetővé teszi a szállítási költségek mérséklését. Amennyiben valamelyik ráktárban a készlet elfogy, a legközelebbi raktár kisegíti. A másik lehetőség, hogy kevés raktárt működtet és ezeket külön-külön gyakori szállításokkal látja el. Viszonylag gyakran kis mennyiségekben kell szállítani, mivel a raktárak nem képesek egymást kisegíteni. A termék

vállalaton belüli mozgatását anyagmozgatásnak nevezzük. Elemei: - a vállalaton különböző helyen lévő gazdasági egységei, telephelyei közötti anyagmozgatás, - az üzemek közötti anyagmozgatás, - üzemen belül a különböző megmunkálási szakaszok közötti anyagmozgatás, - a raktári anyagmozgatás – elemi átrendezés, betárolás és tárolás. A tárolás általában raktárakban történik, technikai megoldásai lehetnek: - polcrendszer, - támfalas helyiségek, - tartályok, - automatizált magasraktár, - fedett szabadtér, - fedetlen szabadtér. 163 A készletek elhelyezése fixhelyes vagy szabadhelyes lehet. A fixhelyes rendszerben az egyes készletfajtákat mindig egy meghatározott helyen tárolják. A szabadhelyes rendszerben szabad helyre rakják a készleteket. Átrendezés akkor történik, ha a fixhelyek rendszerét módosítani kívánják A készletgazdálkodási rendszerben lényeges elem, hogy a jelentkező igényeket milyen sorrendben

elégítik ki. - FIFO-rendszer (first in first out= elsőként be, elsőként ki), amelyekben érkezési sorrendben elégítik ki a beérkező igényeket. - LIFO-rendszer (last in, first out= utolsóként be, elsőként ki) a jelentkező igények beérkezéshez képest fordított sorrendben kerülnek kielégítésre. - RND-rendszer (random= véletlen) a beérkező igények kielégítése véletlenszerűen, külön meghatározott szabályok nélkül történik - PRI-rendszer (priority= elsőbbség) az igények kielégítése fontossági sorrendben történik A készletek színvonalát gyakran a kronologikus átlagkészlet mutatójával szokták jellemezni. x1 xn + x 2 + x 3 + . + xn − 1 + 2 Kiszámítása: x k = 2 n −1 A készletgazdálkodás fontos jellemzője az anyagellátottsági mutató, amely az időszak kronologikus átlagkészletének és az átlagos napi felhasználásnak a hányadosa. A mutató egyhez közeli értékei viszonylag feszített készletgazdálkodásra utalnak,

mivel az átlagos készletállomány kevéssé haladja meg a tényleges anyagfelhasználást. Az anyagellátottsági mutató egynél magasabb értéke azt jelzi, hogy az átlagos készletszint számottevően magasabb a tényleges anyagfelhasználásnál, esetleg szükségtelen készletezésre is felhívhatja a figyelmet. A passzív bankműveletek célja és fajtái. + A bankműveletek a letéti, később a betéti üzletágból fejlődtek ki. A bankoknál elhelyezett betétek ui nemcsak kötelezettséget fejeznek ki az ügyfelek irányában, de egyben forrásul is szolgálnak más bankügyletek számára. A bankműveleteket a szerint csoportosítjuk, hogy a mérlegnek mely tételeit érintik. Így háromféle műveletcsoportot határozhatunk meg: 1. Passzív bankműveletek: azok a tevékenységek, amelyek a forrásoldali tényezőket módosítják 2. Aktív bankműveletek: azok a tevékenységek, amelyek az eszközoldali tényezőket módosítják 3. Semleges bankműveletek: sem

követelés, sem vagyonra szóló jog, sem tartozás nem keletkezik Passzív bankműveletek E bankműveletek elsődleges célja olyan mértékű és szerkezetű források biztosítása az üzleti bankok számára, amelyek alapján képesek kielégíteni – mind nagyságát, mind szerkezetét illetően – ügyfeleik hitel- vagy pénzigényét. Általában véve a bankok forrásaikat betétek gyűjtése, hitelek igénybe vétele, értékpapír-műveletek, valamint tőkeemelés és tartaléknövelés útján bővíthetik. 1. Számlanyitás, betétgyűjtés; pénzalapok és alapítványok kezelése A forrásszerzés leginkább elterjedt és méreteiben is legjelentősebb módja a számlák nyitása és vezetése az ügyfelek részére, valamint betétek elfogadása azoktól. A gazdasági alanyok ui tevékenységük során bevételekre tesznek szert, illetve kiadásokat teljesítenek, bevételeik egy részét pedig hosszabb-rövidebb ideig pénz formában tartják. Az előbbi két

funkciót, vagyis a pénzforgalmat a bankszámlákon keresztül bonyolítják le, míg megtakarításaikat betétekben (betétszámlákon) tartják. Funkciójuk szerint a bankszámlák a következő főbb csoportokba oszthatók: - pénzforgalmi, - folyó, - betét, - letéti számlák. A pénzforgalmi és a folyószámlák között az a különbség, hogy míg előbbi az ügyfelek és a bank közvetlen kapcsolatára helyezi a hangsúlyt, utóbbinál a gazdasági alanyok egymás közötti jogviszonya az elsődleges. A betétszámlák pénzbeli megtakarításokat tartalmaznak, a letéti számlák pedig főként 164 (dematerizált) értékpapírokat tartanak nyilván. Az ügyfelek szempontjából a számlák lehetnek: - közületi – vállalatok, vállalkozások, intézmények, önkormányzatok, stb., - magán – lakosság, külföldiek, stb. A lekötés módját tekintve a betétek - látra szólóak – a betéttulajdonos azonnal hozzájuthat pénzéhez, - határidősek – a

rendelkezés korlátozott, lekötési, illetve kamatkonzekvenciákhoz kötött. felmondási időhöz, vagy A lekötés idejének szempontjából megkülönböztetünk - rövid lejáratú (1 éven belüli lejáratú), - középlejáratú (1-5 éves időre szóló), - hosszú lejáratú (5 évre, vagy annál hosszabb időre szóló) lekötött betéteket. Az ügyfelek nyithatnak számlát vagy elhelyezhetnek betétet hazai, vagy külföldi pénznemben. Az ügyfelek számlái és betétei vezetésének következményeként egyrészt megteremtődnek a modern, bankszerű fizetési forgalom lebonyolításának lehetőségei, másrészt egyenlegeik hosszabb-rövidebb ideig tartó pénzfelhalmozást vagy pénzkészletet fejeznek ki, amelyek az üzleti bankok számára forrásként figyelembe vehetők. Bár funkcióik eltérőek, mégis a betétekéhez hasonló a szerepük az üzleti bankoknál elhelyezett pénzalapoknak és alapítványoknak. Mivel ezek általában hosszabb időszakra

vonatkozó pénzkezelést igényelnek, a bankok igyekeznek forrásként való megszerzésükre. E „betétek” rendszerint tartósak, így kihelyezésre különösen alkalmasak. 2. Értékpapír-kibocsátás A forrásgyűjtés egyre terjedő módját jelenti az üzleti bankok saját értékpapírjainak kibocsátása. Míg a számlavezetés és a betétgyűjtés nélkülözhetetlenné teszi az üzleti bankok és az ügyfelek közvetlen kapcsolatát, addig az értékpapírok kibocsátásával a bankok ügyfélkörén kívül eső pénzforrásokat is meg lehet célozni. A bankok forrásszerzés céljából általában részvények (alaptőke-emelés), kötvények és záloglevelek formájában bocsátanak ki értékpapírokat. (Az értékpapírok részletes tárgyalását lásd később) 3. Jegybanki refinanszírozási hitel igénybe vétele Az üzleti bankok – forrásaik alakulásának függvényében – hitelezési tevékenységük fenntartása vagy bővítése érdekében, esetleg

kihelyezéseik miatt keletkezett forráshiányaik esetén hitelt vehetnek igénybe a bankrendszertől. Ha ezt a jegybanknál kezdeményezik, akkor jegybanki refinanszírozásnak nevezik, ha pedig a bankrendszer egyéb tagjaitól, akkor bankközi hitelfelvételnek. A jegybanknál elérhető refinanszírozási hitel formái: Forráskiegészítő hitel: a kihelyezések következtében fellépő tőkehiány pótlására. Tevékenységbővítő hitel: az üzleti bankok hitelkihelyezéseinek növelése érdekében. A jegybank rendszerint meghatározott mértékben teljesíti egy-egy üzleti bank ilyen igényét, az átfogó mennyiségi hitelszabályozás keretében. Nemzetközi forrásokat közvetítő hitel: a szelektív refinanszírozás sajátos formája. A külföldi hitelezők egy része kevésbé tartja kockázatosnak a jegybanknak történő hitelnyújtást, mintha az üzleti bankok számára közvetlenül tenné azt. E hitelek közvetítésével a jegybank erős szelekciót

érvényesíthet, mivel előírja azokat a feltételeket, amelyeket az igénylőknek teljesítenie kell. 4. Váltók viszontleszámítolása Az üzleti bankok kezdeményezhetik a náluk levő, leszámítolt váltók újbóli leszámítolását a jegybank által. A váltók viszontleszámítolása a monetáris szabályozás egyik fontos eszköze, de a bankok egymás között is kezdeményezhetik a viszontleszámítolást. E tekintetben az üzleti bankok között is kialakulhat bizonyos hierarchia a kisebb, közepes és jelentősebb bankok között. 5. Értékpapír fedezetű hitelek A jegybanktól értékpapír-fedezet mellett is kérhető hitel. Az értékpapír ebben az esetben tulajdonképpen zálog funkciót tölt be. Az értékpapír névértéke vagy árfolyama rendszerint meghaladja 165 a nyújtott hitel összegét. Ezt a tevékenységet értékpapír-lombardhitel felvételnek nevezik, s a forrásszerzés egyik módozatát jelenti. 6. Bankközi hitelfelvétel Az üzleti

bankok nemcsak a jegybankhoz fordulhatnak hitelért, de egymáshoz is. Igaz, a bankközi hitelezést kemény törvényi korlátok szorítják keretek közé, szerepe mégis egyre nő. A bankok azért veszik igénybe a bankközi piacot, hogy rövid lejáratú, átmeneti likviditási problémáikat áthidalhassák. A gyakorlatban kialakult bankközi hitelfelvétel az ún napi pénz Ez általában 1-3 napos likviditási nehézségek áthidalását teszi lehetővé, különösen akkor, amikor a bankok fizetési kötelezettségei egy-egy napra koncentrálódnak (pl. az ügyfelek tömeges kifizetéseinek esedékességekor). 7. Nemzetközi közvetlen hitelfelvétel Az üzleti bankoknak – a jegybank által közvetített hiteleken túlmenően – módjuk van közvetlenül is részt venni a nemzetközi hitelkapcsolatokban, a következő formákban: Kötvénykibocsátás: technikailag hasonló módon bonyolódik, mint hazai formája. Direkt hitelfelvétel: a bankok a kamatszínvonal

függvényében hitelt helyeznek ki egymáshoz, vagy hitelt vesznek igénybe egymástól. Betételhelyezés: főleg akkor alkalmazzák, amikor hitelezés nem vehető igénybe (lényegében ez is hitelezés), vagy egyéb üzleti megfontolásból (pl. akkreditív telepítése, a forgalom irányítása) 8. Tőkeemelés A banktevékenység tartós bővülésének, illetve az erre irányuló törekvésnek természetes következménye, az előírt eladósodottsági mutató (saját és idegen tőke aránya) miatt pedig esetenként kötelező a saját tőke emelése. Mivel az üzleti bankok túlnyomó hányada részvénytársasági formában működik, a saját tőke emelése általában új részvények kibocsátásával valósul meg. A betétgyűjtés lényege és főbb csoportjai. + A forrásszerzés leginkább elterjedt és méreteiben is a legjelentősebb módja számlák nyitása és vezetése az ügyfelek részére, valamint betétek elfogadása azoktól. A gazdasági alanyok ugyanis

tevékenységük során bevételekre tesznek szert, és kiadásokat teljesítenek, illetve bevételeik egy részét - rövidebb-hosszabb ideig - pénz formában tartják. Ennek motivációival az első részben igen részletesen foglalkoztam, ezért ehelyütt a bankok számára felhasználható idegen forrás jellegét, illetve tulajdonságát emelem ki. A banki gyakorlatban ugyanis kialakult a „bankszámlák" és a „betétek" megkülönböztetése, amely szerint az előbbieken bonyolódik le az ügyfelek pénzforgalmának jelentős hányada, míg az utóbbiaknak inkább megtakarítási jelleget tulajdonítanak. Ez - mint később látható nem fedi teljesen a szakmai kategorizálást A 3. ábrán a bankszámlák főbb módozatait és jellemzőit mutatom be 3. ábra A bankok és az ügyfelek kapcsolatát illetően eltérő a helyzet egyfelől a bankszámlák és a betétek, 166 másfelől a folyószámlák között. A bankszámlák és a betétek esetében mindig az

ügyfelek és a bankok közötti közvetlen kapcsolatról (jogviszonyról) van szó, függetlenül attól, hogy ez önkéntes vagy valamilyen jogszabályi (jegybanki, bankfelügyeleti, cégbírósági stb.) kötelezettségből adódik A folyószámla esetében a gazdasági alanyok egymás közti kapcsolata (jogviszonya) az elsődleges. A bankszámlák megkülönböztethetőek funkcióik szerint is, azaz a bankok vezetnek - pénzforgalmi, - folyó, - betét, - elkülönített, és - letéti számlákat. A számlát nyitó vagy betétet elhelyező ügyfelek - főbb pénztulajdonos-csoportonként - a következők lehetnek: - vállalatok, vállalkozók, szövetkezetek, - költségvetési szervezetek és intézmények, önkormányzatok és egyéb közületek, - lakosság, - egyéb szervezetek, - külföldiek. A bankszámlák tehát aszerint is csoportosíthatóak, hogy - közületi (vállalatok, vállalkozások, önkormányzatok stb.) vagy - magánszámlákról van szó. A számlák

megnyitásával keletkezett betéteken belül - a lekötés módját illetően - lehetnek - látra szóló betétek, amelyekhez a betéttulajdonosok azonnal, minden megkötés nélkül hozzájuthatnak; - határidős betétek, amelyek feletti rendelkezés már korlátozott, azaz lekötési, illetve felmondási időhöz kötött; melyen belül - a lekötött betét bármikor felvehető, de kamatkonzekvenciákkal jár, - a felmondásos betét viszont csak az előre meghatározott lejáratkor vehető igénybe. A lekötés idejét tekintve különbség tehető - a rövid, - a közép-, és - a hosszú lejáratú betétek között. Rövid lejáratúnak az egy évet meg nem haladó, középlejáratúnak az 1-4 éves időre, hosszú lejáratúnak pedig az ötéves vagy ennél hosszabb időre lekötött betéteket nevezik. Ez némileg eltér a hiteleknél alkalmazott - később bemutatott - osztályozástól. Ezt hidalja át a gyakorlat azzal, hogy mind a betéteknél, mind a hiteleknél

általában az éven belüli és az éven túli kategóriákkal dolgozik. Az ügyfelek nyithatnak számlát vagy elhelyezhetnek betéteket - hazai, és - külföldi pénznemben egyaránt. Az ügyfelek a számlájukhoz való hozzáférést illetően más kikötéseket is tehetnek, így - a betéttel való rendelkezésre vagy felvétre meghatározott személy(ek) jogosult(ak), ezt „fenntartásos" betétnek nevezik; - kiköthető, hogy a betét csak meghatározott idő leteltével vehető fel vagy teljesíthető arról kifizetés, azaz zárolt (vinkulált) betétről van szó. A bankok és ügyfeleik között a számlák és betétek megnyitásával szerződéses viszony keletkezik. Az ügyfelek számlái és betétei vezetésének következményeként - megteremtődtek a modern, bankszerű fizetési forgalom lebonyolításának a lehetőségei; - egyenlegeik rövidebb-hosszabb ideig tartó pénzfelhalmozást vagy pénzkészletet fejeznek ki, amelyek - mint már említettem - az

üzleti bankok számára forrásként figyelembe vehetők. A betéti és a pénzbeni letéti számlák közötti korábbi fogalmi különbség már jórészt elmosódott, mivel mindkettő állományát forrásként használják fel az üzleti bankok. Ha mégis megmaradt valami 167 különbség, az az, hogy a letéti számlák általában látra szólóak, likvidek, míg a betéti számlák jelentős része inkább a tartós elhelyezést (megtakarítást) szolgálja. A tőzsde jellemzői, fajtái és a kereskedelmi rend lényege. + A tőzsdék története A tőzsde koncentrált piac, ahol nagy forgalmat tudnak gyorsan, hatékonyan, meghatározott szabályok szerint lebonyolítani. Keletkelezése pont azzal függ össze, hogy a kereskedők már nem tudtak a régi vásározós módon kereskedni. A tőzsde és az értékpapírpiac a közvetlen tőkeáramlást biztosítják Mint pénzügyi közvetítők közvetlenül találkoztatják a megtakarítókat és a megtakarítást

felhasználókat, ahol mindkettő döntésén nyugszik a megegyezés. Tőzsdék fajtái: 1. Árutőzsde: Mezőgazdasági és ipari nyersanyagok kereskedelme zajlik itt 2. Értéktőzsde: Értékpapírok (lásd: előzőek) valuta, deviza adás-vétele zajlik ezen a tőzsdén Értékpapírtőzsde feladata: 1. Árutőzsde: Mezőgazdasági és ipari nyersanyagok kereskedelme zajlik itt 2. Értéktőzsde: Értékpapírok valuta, deviza adás-vétele zajlik ezen a tőzsdén Értékpapírtőzsde feladata: Az értékpapírok bevezetése a piacra Az értékpapírok adásvételének bonyolítása Az értékpapírok árfolyamának megállapítása Az értékpapírtőzsdén az értékpapírok kereskedelme folyik, ahova csak bizonyos minőségi és mennyiségi követelményeknek megfelelő, megbízható értékpapírok kerülhetnek Tőzsde jelentősége: 1. Minden megtakarítónak lehetőséget nyújt a befektetésre /Nem közvetlenül, csak közvetítőn, ún brókercégeken keresztül./ 2.

Információt nyújt egy adott vállalkozás helyzetéről Az adott cég értékpapírjának árfolyamváltozásán keresztül. (A politikai, gazdasági környezet befolyásolhatja az árfolyamokat, ezzel torzíthatja ezt a hatást!) 3. A tőzsde működéséből következtetni lehet a gazdaság állapotára "A tőzsde a gazdaság lázmérője." BUX-index: A Budapesti értéktőzsde indexe A tőzsdén forgalmazott értékpapírok átlagos árváltozását mutatja. Ha emelkedik a tőzsdeindex, akkor növekszenek a beruházások a gazdaságban, a megtakarítók bíznak a vállalatokban. (A politikai, gazdasági környezet befolyásolhatja az árfolyamokat, ezzel torzíthatja ezt a hatást!) 4. A tőzsdén kialakuló árak egy része általában alapjául szolgál a tőzsdén kívüli üzletkötéseknek Tőzsdei ügyletek Az ügylet célja szerinti csoportosítás: 1. Tényleges ügyletek/Effektív ügyletek/ Az adásvételi szerződést kötöknek ténylegesen szüksége van a

szerződésben szereplő árura. Fizikailag is meg akarják szerezni, vagy el akarják adni a szerződésben szereplő árumennyiséget. 2. Spekulatív ügyletek Az ügyletkötő /spekuláns/ az árváltozást akarja kihasználni. Ténylegesen az árura nincs szüksége a spekulánsnak. Csak határidős ügylet lehet 3. Fedezeti ügylet /hedge-ügylet/ Az ügyletkötő ténylegesen meg akarja szerezni, vagy el akarja adni az adott árut. de ki akarja védeni az árváltozás kedvezőtlen hatását. Általában több határidős ügylet kombinációja Teljesítés ideje szerinti csoportosítás: 1. Azonnali ügylet/prompt/ 2. Határidős ügylet /termin/ (más néven származékos ügylet) A határidős piac kialakulásával az árfolyamváltozásból adódó kockázatokat át lehet hárítani az azt vállaló spekulánsokra. 168 A sajáttőke fogalma, elemei, azok tartalma és állományváltozási jogcímeinek könyvviteli elszámolása a kettős könyvvezetés rendszerében.

Források (passzívák) Ha vállalkozás eredet, származás szerint vizsgáljuk, akkor saját forrásból és idegen (kölcsönvett, ideiglenes) forrásról beszélhetünk saját forrás, saját tőkeként kerül kimutatásra idegen forrás alatt a céltartalékot, a hátrasorolt hosszú és a rövid lejáratú kötelezettségek, továbbá - passzív időbeli elhatárolások értendők Az eredmény sajátos forrás. Alkalmazásukban az óvatosság, az összemérés, a valódiság számviteli alapelvek érvényesülnek mérlegben forrásként: • saját tőke • céltartalékok • kötelezettségek, és • passzív időbeli elhatárolások kerülnek kimutatásra A. Saját tőke: olyan tőkerész, amelyet a vállalkozás (a vállalkozó) rendelkezésére bocsátanak az alapítók, a tulajdonosok alapításkor illetve tőkeemeléskor bocsátottak (Jegyzett tőke, Tőketartalék) Az alapítók, a tulajdonosok az adózott eredményéből a vállalkozásnál (vállalkozónál) hagytak

(MSZE: Mérleg Szerinti Eredmény, Eredménytartalék) illetve idegen forrásból származik (Tőketartalék) vagy befektetett eszközök piaci áron történő értékeléséből adódik (Értékelési tartalék) mérleg szerinti eredmény lehet nyereség vagy veszteség, saját tőke kimutatása a mérlegben. B. Jegyzett tőke: jegyzett, de még be nem fizetett tőke (-) tőketartalék eredménytartalék lekötött tartalék értékelési tartalék mérleg szerinti eredmény bontásban történik I. Rt-nek és egyéb gazdálkodónak a cégbíróságon bejegyzett tőke, a létesítendő okiratban (az alapító okiratban, a társasági szerződésben, illetve egyéb létesítő okiratban) meghatározott összegben. A jegyzett tőkét az alapító okiratban rögzített névértéken kell kimutatni. A kibocsátott részvények továbbá a névérték felett értékesített üzletrészek névérték feletti része nem képezi részét a jegyzett tőkének, azt tőketartalékként kell

kimutatni. II. Jegyzett, de még be nem fizetett tőke (-) A vállalkozás saját tőkéjéből az alapítók által még be nem fizetett tőkét, annak befizetéséig a mérlegben saját tőkén belül, negatív előjellel kell kimutatni. Ide értve a kedvezményes áron kibocsátott dolgozói részvények, dolgozói üzletrészek értékének a dolgokat terhelő, általuk még nem rendezett hányadának megfelelő értéket is. III. Tőketartalék: csak pozitív (+) értékű lehet Tőketartalék általában külső (idegen) forrásból származó saját tőke. Mérleg szerinti eredményből nem képezhető. Tartaléknövekedést kell kimutatni: a részvények kibocsátáskori, tőkeemeléskori (jegyzési) ellenértéke és névértéke közötti különbözetet, az Rt-én kívüli egyéb vállalkozásnál a tulajdonosok (a tagok) által alapításkor, illetve tőkeemeléskor tőketartalékként véglegesen átadott eszközök, pénzeszközök értékét a jegyzett tőke

tőketartalékkal szemben történt leszállítását. A pénzmozgással, illetve az eszközmozgással egyidejűleg a jogszabály alapján tőketartalékba helyezett pénzeszközök, átvett eszközök értékét, a szövetkezeti üzletrész - bevonás miatt képzett fel nem osztható vagyon összegét, a lekötött tartalék visszavezetett összegét tőketartalék csökkentését kell kimutatni. A jegyzett tőke emelését a szabad tőketartalékból A veszteség miatti negatív eredménytartalék - tőkekivonással megvalósított jegyzett tőke leszállításához kapcsolódó tőketartalék kivonás összegét, a tőkeleszállítás cégjegyzékbe való bejegyzése időpontjával - a tőketartalék lekötött tartalékba átvezetett összegét - a pénzmozgással, illetve az eszközmozgással egyidejűleg a jogszabály alapján - tőketartalékkal szemben átadott pénzeszközök értékét Tőketartalék csökkentés csak a rendelkezésre 169 álló tőketartalék összegéig

számolható el. A névérték alatti kibocsátás tilos Eredménytartalék ( ): A mérlegben mindig az adott üzleti év mérleg szerinti eredménye kerül kimutatásra, ezért év elején az előző üzleti év mérleg szerinti eredményét - a számviteli törvény értelmében - át kell vezetni: - nyereség esetén - az „Eredménytartalék" javára - veszteség esetén - az „Eredménytartalék" terhére Lekötött tartalék: a tőketartalékból, illetve az eredménytartalékból lekötött összegeket és a kapott pótbefizetés összegét foglalja magában, ez az összeg csak pozitív vagy 0 lehet. A saját tőke (D) nem lehet negatív. Ilyenkor pótbefizetést kell tenni, hogy legalább 0 legyen Ha van le nem írt A11, akkor azt ide kell lekötni. Az Értékelési tartalék: rejtett tartalék, akkor lesz realizált, ha eladják a vállalatot. Csak pozitív lehet az elkülönítések az osztalékfizetéshez kapcsolódnak > ne fizessen osztalékot az a vállalat,

amelynek az gondot okoz. Nem lehet figyelembe venni a saját tőke számításánál: D-VII. van osztalék fizetési lehetőség, D-VT-VI van osztalékfizetési lehetőség IV. Mérleg szerinti eredmény (MSZE): Adózatlan eredmény - Társasági adó - Adózott eredmény Osztalékra, részesedére igénybevett eredménytartalék - Fizetett osztalék, részesedés, kamatozó részvények kamata MSZE kettős könyvvezetés rendszerében. Az ellenérték nélkül átadott részvény névértékét cégbírósági bejegyzéskor - jegyzett tőkeként kell elszámolni a le nem kötött Tőketartalék, illetve Eredménytartalék terhére történő elszámolással: T412 T413 K411 A saját tőkén belül a mérlegben a visszavásárolt tulajdonosi részesedések (saját részvények, saját üzletrészek) névértékét (újraértékesítésig, illetve bevonásáig külön tájékoztató adatként ki kell mutatni. A visszavásárláskor fizetett összeget a jegyzett tőke leszállításakor

rendkívüli bevételként kell elszámolni a tőkeleszállítás cégbírósági bejegyzésének napjával vagyis: T 887 fizetett összeg könyv szerinti érték K3731 T411 névérték K987 A szövetkezeti tagok által jegyzett és pénzügyileg rendezett részjegyek elszámolása: T381 T384 K359 T359 K411 Az átváltoztatható kötvény részvénnyé történő átalakítása során a jegyzett tőke (alaptőke) emelését a kötvénykibocsátás miatti kötelezettség terhére kell végrehajtani a létesítendő okirat módosításának megfelelően, a cégjegyzékbe történt bejegyzés időpontjával. T442 K411 Ha a kötvények névértéke kisebb, mint a részvények névértéke, kapcsolódó tétel: T384 K359 K411 Előtársaság könyvelése A pénzbeli hozzájárulás befizetésének, a nem pénzbeli betétként átvett eszközök rendelkezésre bocsátásának a könyvelése: T 113 T 131 T 142 T 26 T384 K359 A fizetendő ÁFA könyvelése a tagnál: T 32-33 K467 A levonható

ÁFA könyvelése a társaságnál: T466 K 458-459 A kivetett ÁFA könyvelése a társaságnál: T368 K465 Pénzügyi rendezés után az ÁFA visszaigénylése: T466 K368 Cégbírósági bejegyzéskor: T359 K411 A veszteség elszámolása (év elején) T413 K419 A veszteség elszámolása (évvégén) T413 K419 Az eredmény átvezetése (év elején) T419 K413 Az eredmény átvezetése (év végén) T413 K419 170 20. Tétel A marketing-mix szerepe a vállalkozás marketing stratégiájában. + A vállalat marketingstratégiája értelemszerűen a vállalati stratégia egészéből vezethető le. Rögtön érthetővé válik az állításunk, hogy a marketing az üzleti vállalkozás lényegét fejezi ki, ha belegondolunk: a marketingstratégia és a vállalati stratégia első alapkérdése ugyanaz: milyen igényeket akarunk kielégíteni? A fogyasztóval a vállalat a piacon találkozik, ahol természetesen, a versenytársak is jelen vannak. A versenytársak szeme előtt ugyanaz

a cél lebeg, ugyanazon vevőket szeretnének megnyerni maguknak, illetve termékeinek. Ennek következtében a marketingben minden a versenytársakhoz víszonyított értékelésben jelenik meg. Így aztán az igazi kérdés nem egyszerűen az: „Milyen igényeket akarunk kielégíteni”, hanem hogy „Milyen igényeket tudunk másoknál jobban kielégíteni”. A vállalati stratégia tehát végül is mindig versenystratégia, amelyből a marketingre, mint a piaci jelenlét mikéntjét legközvetlenebbül meghatározó vállalati funkcióra nézve három alapvető stratégia teendő következik: - a kielégítendő fogyasztói szükséglet konkretizálása, - a versenyhelyzet és a versenytársak elemzése, a versenystratégia megválasztása, - annak elérése a marketing mix elemeinek alkalmazásával, hogy a fogyasztók általunk megcélzott köre (rétege) a versenytársakkal szemben bennünket válaszon szükséglete kielégítése érdekében. A marketingstratégia tartalma

Kielégítendő szükséglet A versenystratégia megválasztása A fogyasztó megnyerése, a marketingmix alkalmazása A marketingstratégia célja tehát a tartós versenyelőny biztosítása, lényege pedig a célpiac és a versenystratégia megválasztása, valamint a marketingmix elemeinek az adott céloknak és feltételeknek megfelelő kombinálása. A marketing-mix tényezői, azok tartalma, fontosabb feladatai. + A MARKETINGMIX azon marketingeszközök összessége, amelyeket a vállalat a célpiacon, céljai elérésére használ. 4P koncepció: (az eladó szempontjából mutatja a vásárlók befolyásolására használható marketingeszközöket) • termék (product): A marketing legalapvetőbb eszköze maga a termék, amely a piacon a cég kínálatát testesíti meg, beleértve a termék minőségével, tervezésével, sajátosságaival, márkájával, csomagolásával kapcsolatos üzletpolitikát is. - termékválaszték, - minőség, - forma, - jellemzők, -

márkanév, - csomagolás, - méret, - szolgáltatások, - garancia, - visszatérítések. 171 ár (price): Az ár jelenti azt a pénzösszeget, amit a vevő a termékért fizet. - katalógusár, - árengedmények, - kedvezmények, - a törlesztési időtartam, - hitelfeltételek. • értékesítési hely (place): A hely azokkal a vállalati tevékenységekkel kapcsolatos, amelyek könnyen elérhetővé teszik a célpiacok vevőinek a termékeket. - elosztási csatornák, - hálózatsűrűség, - választék, - elhelyezkedés, - készlet, - szállítás. • promóció (promotion): A promóció azokat a tevékenységeket foglalja magába, amelyeket a vállalat a termékek előnyeinek megismertetéséért és a célpiacon történő promóciójáért végez. - vásárlásösztönzés, - reklám, - eladószemélyzet, - közönségkapcsolatok, - direkt marketing. • A fizetendő társasági adó és a mérleg szerinti nyereség megállapításának módja. Az egyszerűsített

vállalkozói adó (eva) legfontosabb jellemzői + Egyszerűsített Vállalkozói Adó Választhatják: - egyéni vállalkozók, - legtöbb társas vállalkozás. Idegenforgalmi tevékenységet folytató adózó nem választhatja. Belépési korlát: 1. kétéves folyamatos működés esetén, 2. felső bevételi határa: áfával növelt éves árbevétele nem haladhatja meg a 15 millió forintot az előző két év folyamán. Az EVÁ-t fizetőknek nem kell fizetnie: - társasági adót, - áfát, - cégautó adót, - osztalékadót, illetve - általányadózás esetén általányadót. EVA számítása: Az áfával növelt bevételnek (bruttó bevétel) a 15%-át kell fizetnie: - pénzforgalmi nyilvántartások vezetésénél (egyszeres könyvvitel esetén): Azon negyedévi bevételnek minősül a kiállított számla értéke, amelynek a pénzügyi rendezése ténylegesen megtörtént, továbbá ide tartoznak azok a számlák, amelyek pénzügyileg nem rendezett, de a számla

keltétől számított 30 nap eltelt. - kettős könyvvitelt vezetőknél: azon negyedévi bevételnek minősül a kiállított számla értéke, amely negyedévében a számlát kiállították. Függetlenül a pénzügyi rendezéstől 172 A vállalati tőkeköltség a vállalkozás és a befektetők oldaláról. + A vállalat oldaláról a tőkeköltség (cost of capital) a finanszírozási források ára, tehát amit a beruházások megvalósításához szükséges tőke megszerzéséért a hitelezőknek vagy a részvényeseknek fizetni (illetve ígérni) kell. A befektetők oldaláról a tőkeköltség a vállalat értékpapírjaitól elvárt, megkövetelt hozam. A tőkeköltség-szabály pedig azt mondja ki, hogy egy beruházási javaslatot akkor érdemes megvalósítani, ha a várható hozama (belső megtérülési rátája) a tőkeköltségnél magasabb. A beruházások elvárt hozamát nem a menedzsment szabja meg, hanem azokon a hozamokon alapul, amelyeket a befektetők a

hasonló kockázatú alternatív befektetéseken elérhetnek, a pénzügyi piacokon határozódik meg. A tőkeköltség becslését alapvetően két dolog nehezíti. - az egyik problémát az jelenti, hogy a vállalatok befektetéseiket, beruházásaikat rendszerint többféle forrásból származó tőkék valamilyen kombinációjával finanszírozzák, - a másik probléma abból adódhat, hogy az új beruházások kockázata lényjegesen különbözhet a vállalat meglévő eszközeinek a kockázatától. Beruházásaikhoz hosszú lejáratú kölcsönt alapvetően bankhitel formájában, vagy a tőkepiacról különböző típusú kötvények kibocsátása útján szerezhetnek a vállalatok. Egy vállalat számára a kölcsöntőke (ára) költsége a befektetők által elvárt hozam. Kötvény esetében az a ráta (rd), amely mellett a jövőbeli kamatok törlesztések jelenértéke éppen egyenlő a kötvény aktuális (vételi) árfolyamával. Ha az eladási árfolyam azonos a

névértékkel, akkor az adósság adózás előtti költsége (ri) megegyezik a névleges kamatlábbal. A befektetőknek kifizetett kamat a kibocsátó cég szempontjából költség, vállalat nyereségét és ezen keresztül a nyereségadó alapját is csökkenti. Adózás utáni (rd) tőkeköltség a kővetkező: r d = ri(1-T) Tételezzük fel, hogy egy vállalat 100 millió Ft értékben bocsát ki 14%-os névleges kamatozású kötvényt, amit névértéken adnak el. Ha a vállalat 18% társasági adót fizet, akkor a kölcsön formájában szerzett tőkeadózás utáni költsége: r d = 14%(1 -0,18)= 11,48% Csak akkor alkalmazhatjuk, ha a kötvényeket névértéken adják el, és nincsenek kibocsátási költségek. A gyakorlatban viszont a kötvények kibocsátásával kapcsolatban különféle költségek merülnek fel, illetve előfordul, hogy a kötvényeket csak diszkonttal lehet értékesíteni. Tételezzük fel, hogy az előző példában szereplő kötvény

névértéke 10 ezer Ft, de a tőkepiaci helyzetet ismerve a kibocsátást szervező bank úgy ítéli meg, hogy a kibocsátás csak 9 600 Ft körüli eladási árfolyamon lehet sikeres. A kibocsátással kapcsolatban felmerülő összes költséget 200 Ft-ra becsülik kötvényenként. A kötvény 10 éves lejáratú, a kamatfizetésre évente egyszer kerül sor A névérték visszafizetése pedig lejáratkor (egy összegben) történik. Ilyen feltételek mellett mennyi lenne a kölcsöntőke adózás előtti és adózás utáni költsége? A fenti információk alapján a kötvénykibocsátáshoz kapcsolódó pénzáramok a következők: 173 Az adózás előtti tőkeköltség a belső kamatlábbal lesz egyenlő, tehát: 9400 = 1400 x (PVIFA 14 , 10 ) + 10000 x (PVIF 14 , 10 ) Találgatásos módszerrel (a részletes számítástól eltekintünk): r d = 15,21% Vagy egyszerűsített módszerrel: rd = -1400+ (9400-10000)710 10000-0,4 + 9400-0,6 = 15,14% adózás előtti

költség A kötvény lejáratig számított hozamát a kötvénykibocsátó szemszögéből számítottuk ki, ezért az előjelek fordítottak. A kötvény kibocsátója számára a kamatfizetés és a névérték visszafizetése pénzkiáramlás, a kötvény eladásából befolyó pénzösszeg pedig pénzbeáramlás. A kötvények lejáratig számított hozamát a befektetők szemszögéből a következők szerint kellene kiszámítani: SYTM = C + (Pn-Po)/n 0,4Pn + 0,6Po SYTM = +1400+ (l 0000-9400)/10 10000-0,4 + 9400-0,6 = 15,14% adózás előtti ktg Ismét 18%-os adókulcsot feltételezve a vállalat kötvénykibocsátás útján (15,14 x 0,82) 12,41%-os költségen tud hosszú lejáratú forráshoz jutni. Természetesen a kamattal összefüggő adóelőnyt csak akkor élvezheti a vállalat, ha van nyeresége, illetve van adófizetési kötelezettsége (nem élvez adómentességet). Ellenkező esetben az adózás előtti és adózás utáni tőkeköltség megegyezik A

bizonylati rend, a bizonylati fegyelem, a bizonylatok fajtái. + Bizonylati rend A számviteli adatfeldolgozás során felhasznált minden bizonylat, okmány és dokumentum hitelességét, pontosságát garantáló előírások összessége, amely a bizonylatok formai és tartalmi követelményeit, kiállításának, kezelésének, megőrzésének szabályait, valamint a bizonylatok mintapéldányait foglalja magában. A számvitel részterületeként jelenik meg helyenként a controlling (előfordul, hogy a számvitelt tekintik a controlling részének), ami ugyanazon adatok eltérő szemléletű kezelését jelenti és ehhez kapcsolódva a feldolgozás területét tágabban (tervezés, statisztika) értelmezi. A vállalkozás eszközeiben és forrásaiban, bevételeiben, ráfordításaiban bekövetkező változásokat gazdasági eseményeknek nevezzük. Bizonylat a gazdasági eseményekről készített hiteles okmány. A könyvelési munka alapszabálya szerint könyvelni csak

bizonylat alapján lehet. Ez a követelmény a bizonylati elv 174 Bizonylati fegyelem követelménye alapján minden gazdasági eseményekről, műveletről, amely az eszközök források állományát, összetételét, bevételek, ráfordítások alakulását megváltoztatja, bizonylatot kell kiállítani. A gazdasági eseményről a vállalkozással üzleti kapcsolatban álló magánszemély vagy más gazdálkodó által kiállított bizonylatot külső bizonylatnak nevezzük. Azon gazdasági eseményekről, amelyeknél az esemény jellegéből következően nem keletkezik szabályos számviteli bizonylatnak tekinthető dokumentum, belső bizonylatot kell kiállítani. Ilyen dokumentum készül minden belső könyvelési utasításnál. Ez az előírás biztosítja a teljesség elvének érvényesülését a gazdasági események bizonylattal történő alátámasztása szempontjából. A bizonylatokat különböző szempontok szerint lehet csoportosítani: 1. A kiállítás

időpontja szerint: - elsődleges (primer) bizonylatok: amelyek a gazdasági esemény megtörténtével egyidöben kerültek kiállításra (pl. pénztárkiadási bizonylat, késztermék raktárra vételezési jegy), - másodlagos (sekunder) bizonylatok: amelyeket az elsődleges bizonylatok összesítése után állítanak ki (pl. pénztárkönyv) 2. Kezelésük módja alapján is két csoportot alkothatunk A bizonylatok kezelésével a számvitelitörvény is külön foglalkozik A könnyen mobilizálható vagyonelemekben bekövetkező változásokról kiállított bizonylatokról a törvény külön rendelkezik. Ezen eszközök az esetleges visszaélések szempontjából kiemelkedő kockázattal bírnak, ezért a róluk kiállított bizonylatokat a törvény szigorú számadási kötelezettség alá vonja. - szigorú számadási kötelezettség alá vont bizonylatok: a készpénz kezeléséhez, más jogszabály alapján meghatározott gazdasági eseményekhez kapcsolódó bizonylatok

(áfa törvény alapján a számla, nyugta), illetve minden olyan nyomtatvány amelynek illetéktelen felhasználása visszaélésre adhat alkalmat, - szigorú számadási kötelezettség alá nem tartozó bizonylatok. A bizonylatok tartalmi és formai követelményei. + A bizonylattal szemben támasztott követelmények: a, tartalmi követelmény: a gazdasági esemény rövid, tömör, de egyértelmű megfogalmazása. b, formai követelmény: - bizonylat megnevezése, - bizonylat sorszáma, - bizonylat kelte, - kiállító szervezet megnevezése, - kiállító aláírása. 175