Economic subjects | Business plan » Kiss Balázs - Egy takarítóvállalkozás megvalósíthatósági tanulmánya

Szakdolgozat 2002. Egy takarítóvállakozás megvalósíthatósági tanulmánya üzleti tervén keresztül Írta: Kiss Balázs Konzulens: Benkő Zoltán TARTALOMJEGYZÉK 1. Összefoglaló 3 1.1 1.2 1.3 1.4 A vállalkozás formájának meghatározása . 3 A tevékenység bemutatása . 4 Saját vállalkozás bemutatása . 5 SWOT analízis, azaz a vállalkozás helyzetelemzése . 6 2. Technológiai terv 7 2.1 2.2 A szolgáltatás tartalma . 7 A költségek várható alakulása . 7 3. Kereskedelmi terv 8 3.1 3.2 Az ár . 8 A marketingcél . 9 4. A termék pozicionálása 10 4.1 4.2 4.3 4.4 4.5 Kihasználható versenyelőnyök . 10 A legjobb versenyelőny kiválasztása . 11 A vállalat pozicionálási koncepciójának visszajelzése . 11 Promóció - eladásösztönzés, reklám, PR . 12 Promóciós mix. 12 5. Pénzügyi terv 15 5.1 5.2 5.3 5.4 5.5 A pénzügyi cél . 15 A pénzügyi tervről általában . 15 Jövedelmezőségi terv . 17 A cash-flow . 18 A likviditási

terv . 20 Összegzés . 21 1 ÜZLETI TERV RÉSZEI Összefoglaló Termelési (technológiai terv) Kereskedelmi terv Pénzügyi terv Szervezeti terv Mellékletek TARTALMA Ismerteti: - a vállalkozást, - a tevékenységi köröket, - a célokat, - a finanszírozás formáját Ismerteti: - a termék előállítási folyamatot, - a gépigényt, - az alap- és egyéb anyagigényt, a lehetséges szállítók körét, - valamint a költségek várható alakulását. Ismerteti: - az árképzést, - az elképzeléseket a termék, vagy szolgáltatás forgalmazásáról, - a reklámot Mindaz, ami megmutatja a jövedelmezőséget, az árbevételt, a költségeket Meghatározza: - a vállalkozáshoz szükséges befektetések nagyságát, - a működésével kapcsolatos költségek összetevőit, nagyságát, - a tervezett értékesítéssel megvalósítható termelési értéket, - a tervezhető bevételt. Segítségével meg lehet mutatni, hogy a tevékenység GAZDASÁGOSAN

MEGVALÓSÍTHATÓ-E? Ezt a kérdéskört általában három évre vonatkozóan vizsgáljuk. A költségek vizsgálatakor a termék, illetve szolgáltatás előállításával kapcsolatos közvetlen költségeken kívül részletesen ki kell térni a következőkre: az általános költségekre, - az értékesítéssel kapcsolatos költségekre, - a termék bevezetésére szolgáló reklámköltségekre, - a licenc know-how díjakra, - az adókra, - a felvett hitelek kamataira. Ismerteti a vállalkozás szervezeti felépítését, szakemberigényét és ellátottságát Ide csatolhatók azok a dokumentumok, szerződések, szándéknyilatkozatok, amelyekkel a tervben foglaltak alátámaszthatóak. 2 1. Összefoglaló Ismerteti: - a vállalkozást a tevékenységi köröket, a célokat, a finanszírozás formáját. Ebben a tanulmányban egy nagyon csekély beruházást igénylő vállalkozás indítását fogom bemutatni egy üzleti terven keresztül. Egy viszonylag szűk piacon

– Székesfehérvár területén – kellene egy új szolgáltatást bevezetni, mégpedig lakások-, üzletek-, lakóházak takarítását. Természetesen nem akarok abba a hibába esni, hogy mindent magam csinálok, ezért újsághirdetés útján kerestem megfelelő kvalitású alkalmazottakat. Ha valaki ebből szeretne megélni, fontos a mobilitás, ezért olyan középkorú hölgyeket kerestem, akik megfelelnek ennek az elvárásnak, vagyis rendelkeznek saját gépkocsival. A piac szereplői egyik oldalról a szolgáltatók, mások oldalról a szolgáltatás igénybevevői. Felületes helyzetelemzés után úgy véltem, lehet helyem ezen a piacon. A következő kérdésekre keresem a választ: 1. 2. 3. 4. Hogyan tegyem ismertté a vállalkozásomat? Lehetséges-e nyereséget elérni (fedezeti pont)? Milyen költségek merülnek fel a működtetés során? Milyen fejlesztéseket igényel a vállalkozás, és mivé nőheti ki magát? Az elméleteimet ki fogom próbálni a

gyakorlatban is, és ennek függvényében fogom a végkövetkeztetést meghozni. 1.1 A vállalkozás formájának meghatározása A vállalkozókat törvények kényszerítik valamely forma keretei közé. Alapvetően két fő formája van a vállalkozásoknak. : 1. egyéni 2. társas Mivel a szükséges befektetés elenyésző, és egyedül is tudom finanszírozni, valamint törvényileg nincs kötve semmilyen végzettséghez, mely a társas formát tenné szükségessé, az egyéni forma mellett döntöttem. Bár a forma megválasztása nem sikertényező, fontos momentum A szervezeti forma meghatározza: 1 - Hogyan lehet a pénzt előteremteni? Hogyan és mennyi adót kell fizetni? Meghatározza a vállalkozás kötelmeit. Az egyéni vállalkozás indításához szükséges a vállalkozói igazolvány kiváltása. Ezt a helyi okmányirodában lehet megtenni. Ehhez szükségesek: 2 1 2 magyar állampolgárság, állandó lakhely, 18. életévet betöltött, cselekvőképes

személy, Pelczné Gáll Ildikó – Üzletszervezés 23. oldal Pelczné Gáll Ildikó – Üzletszervezés 27. oldal 3 - 3 hónapnál nem régebbi erkölcsi bizonyítvány, tevékenységtől függő hatósági engedély, illetékbélyeg 1.2 A tevékenység bemutatása A vállalkozás fő tevékenységi köre lakások-, irodák-, házak takarítása. Azért döntöttem e tevékenység mellett, mert miután egy ismerős iroda árajánlatokat kért és kapott takarítással foglalkozó vállalatoktól, ezekből a következő tanulságokat szűrhettem le: 1. Összesen négy olyan vállalkozás volt megtalálható Székesfehérváron, melyek viszonylag kis terület takarítását is elvállalják. Ez a szám kevés a város népességéhez viszonyítva, a piac felvevőképessége még nincs telítve. E vállalatok ezen kívül nem fordítanak elég figyelmet a reklámra, csak hosszas nyomozás után vehetjük fel velük a kapcsolatot. 2. E vállalkozások túl drágán dolgoznak

Egyikük 5000,- +ÁFA áron dolgozna alkalmanként, mely ár szerintem horribilis. (6200,- Ft-ért ugyan ki porszívóztatna ki egy nappalit?) 3. Megfelelő reklám és tájékoztatás után az általam megcélzott piacon (Székesfehérvár teljes területén lévő lakások, irodák és üzletek) vállalkozásom szinte egyeduralkodóvá válhatna. Célom elérése érdekében szolgáltatásomat modulokra bontottam, hogy potenciális ügyfeleim megtalálhassák a nekik legkedvezőbbet. Célom tehát, hogy kis területű ingatlanok (lakások, lakóépületek, házak, irodák, üzlethelyiségek, munkahelyek) tisztává tételéhez vállalkozásomat hívják. A vállalkozás nem igényel idegen tőkét, saját finanszírozású. A szolgáltatás folyamatában az én szerepem a megbízások felkutatása, az operatív feladatok közvetítése alkalmazottaim felé, valamint a szolgáltatás elvégzéséhez szükséges anyagok és eszközök beszerzése, és számlaadás. Küldetésünk:

„Az Ön környezetének tisztábbá tétele, hogy Ön megelégedett és kiegyensúlyozott legyen.” Ez a fajta misszió a vállalkozás társadalmi szerepét emeli ki. Azt hangsúlyozza, hogy a vállalat milyen értéket nyújt az őt körülvevő társadalomnak. Küldetésnek nevezzük azt a missziót, melyet a vállalat be akar tölteni a maga érzelmi és felelősség tartalmával, meghatározza, hogy a vállalat milyen piaci igényeket hogyan akar kielégíteni 3. 3 Dr. Varga Sándor – Dr Bedő Gyula – Dr Lőrinczi Gyula: Vállalkozások gazdaságtana 4 1.3 Saját vállalkozás bemutatása ALAPÍTÁS ÉVE: 2001. december 11 CÉGVEZETŐ: Kiss Balázs ADÓSZÁM: 62850405-1-27 NYILVÁNTARTÁSI SZÁM: 2931884 MÛKÖDÉSI TERÜLETEK: Lakások-, házak-, napi- és nagytakarítása Hirdetés, reklám, propaganda Adatfeldolgozás PROFILOK: Irodák-, Lakások-, Házak-, és Épületek napi- és nagytakarítását, ablak- és szőnyegtisztítását, felújítás utáni

piperetakarítását vállaljuk. Feladatkörünk a megrendelő kívánságának megfelelően bővülhet Hirdetések, reklámok készítése, cégek események bemutatása, ismertté tétele, portfoliók tervezése, kivitelezése adatok begépelése és/vagy feldolgozása, összesítése, kimutatások készítése MS-Excel ill. MS-Word programok segítségével ÜZLETPOLITIKA: Hosszú távú partnerkapcsolatokat építeni, törekedve az igényes, gyors és gondos kiszolgálásra. CÉGFILOZÓFIA: Fontossá és hasznossá válni hosszú távon partnereink számára - a kölcsönös előnyök mentén. LÉTSZÁM: 1 főmunkatárs és 4 külsős 5 1.4 SWOT analízis, azaz a vállalkozás helyzetelemzése Ez a módszer arra alkalmas, hogy a vállalkozás helyzetét megállapítsuk a piacon. A diagnózis voltaképpen két részből áll: Belső tényfeltárás: a vállalkozás erősségei (Strengths), gyengeségei (Weaknesses) Külső helyzetfelmérés: a vállalkozás piaci

lehetőségei (Opportunities), fenyegetettségei (Threats) S A vállalkozás erőssége, hogy egy már megszokott, de a meglévőknél alacsonyabb árú szolgáltatást vezetne be, és mint a nagyok árnyékában meghúzódó kisvállalkozás, egy fülkét (nieche) találhatna magának, mégpedig kimondottan a kis területű üzletek, illetve lakások takarítását. Ez kellően szűk terület a piacból, ahol elindulva jó pozícióba kerülhetnék Al Ries és Jack Trout írja 4: „Ha kijössz egy új termékkel/szolgáltatással, az első kérdés, amit fel kel magadnak tenned, nem az, hogy: „Jobb a termékem, mint a konkurenciáé?”, hanem: „Milyen kategóriában lehet a termékem/szolgáltatásom az első fecske a piacon?” Nem cél keresztes hadjárat indítása a nagyok ellen. A vállalkozás egyértelmű gyengesége a pénzhiány. Ez főként a marketingtevékenység területén okoz hátrányt. A szolgáltatás megrendelésére rá kell bírni elegendő fogékony

egyént, akik látnak benne fantáziát, mert csakígy működhet biztonságosan a vállalkozás hosszútávon. A marketing huszonkét vastörvénye közül éppen a 22. az (az erőforrások törvénye), amelyik hangsúlyozza, hogy megfelelő finanszírozás nélkül lehetetlen egy ötletet sikerre vinni. A vállalkozás főként utófinanszírozású, azaz a bevételen áll vagy bukik minden. Nem engedhetem meg magamnak, hogy akár egyetlen hónapig is veszteséges legyek. Egy középszerű ötlettel messzebbre lehet jutni, ha van hozzá pénz, mint egy nagyszerű ötlettel pénz nélkül. Az ötletben rejlő képességek kiaknázása esetén késznek kell lenni a finanszírozás érdekében lemondani a nyereséghányad vagy a tulajdonosi hányad egy részéről. Jelen esetben például csak autóval rendelkező alkalmazottat vehetek igénybe, és ez meglehetősen behatárolt korlátok közé szorít, csak a későbbiekben tudok saját gépkocsit vásárolni, illetve muszáj még

eszközöket vásárolnom, ha minden igényt ki akarok elégíteni. Ha nem rendelkeznék a szükséges gépekkel, komoly gondban lennék, hiszen 60-70 ezer forintot erre a célra nem tudnék előteremteni. A vállalkozás piaci lehetőségei tekinttében megállapítható, hogy a megrendelők legszívesebben számlára vásárolnak, illetve olyan dolgozókat alkalmaznak, akik számlaképesek. A szolgáltatás elvégzése után számlát adok, ami néhány vállalkozás esetében csökkenti adóalapjukat, valamint ily módon nagyobb a biztonságérzetük, és nem utolsó sorban spórolni tudnának a tisztaságon. (Hiszen én csak akkor megyek, ha hívnak, egy takarítónőt viszont állandóan fizetni kell.) A szolgáltatás a következő piaci szegmentumokat veszi célba: kisvállalkozások, illetve a lakástulajdonosok. A lakástulajdonosokon belül érdemes a férfiakra koncentrálni, akik nem szívesen bíbelődnek a takarítás fáradságos munkájával, de a nők érdeklődését

sem szabad figyelmen kívül hagyni. A megcélzott korosztály 22-65 év között lehet, mert eme korhatár alatt az emberek általában nem rendelkeznek ingatlannal. A szolgáltatás kielégíti a tisztaság iránti általános igényt. A fenyegetettséget elsősorban a konkurencia jelenti. A második legfőbb veszély, hogy a vállalkozás eltűnik a piacon, észrevétlen marad a kellően nem előkészített marketingmunka, a nem megfelelő bevezetés miatt. Újnak lenni előny, de egyben hátrány is. W O T 4 A marketing huszonkét vastörvénye 22. oldal 6 2. Technológiai terv Ismerteti: - a termék előállítási folyamatot, - a gépigényt, - az alap- és egyéb anyagigényt, a lehetséges szállítók körét, valamint a költségek várható alakulását. 2.1 A szolgáltatás tartalma A szolgáltatás két fő részre osztható: • • Határozatlan idejű megbízás, mely minimum egy hónapra szól, és Eseti megbízás, ami egyetlen alkalomra szól. Az alábbi

táblázat az eseti megbízás árait mutatja, de a határozatlan idejű szerződés árainak alapjául is szolgál. Az egyes modulokon belül jól elkülöníthető a tartalom A konkrét munkaleírás természetesen megegyezés kérdése. Szolgáltatás megnevezés Szolgáltatás tartalma Ár/m2 Ár/m2 Ár/m2 Munkaidőben Munkaidő után Éjjel KISTAKARÍTÁS -Felmosás -Porszívózás -Vízszintes felületek portalanítása -Mellékhelyiség takarítása 25 Ft/m2 25 Ft/m2 35 Ft/m2 NAGYTAKARÍTÁS -Felmosás -Porszívózás -Vízszintes felületek portalanítása -Mellékhelyiség takarítása -Ablaktisztítás havi egyszer 45 Ft/m2 45 Ft/m2 65 Ft/m2 SZŐNYEGEK NEDVES TAKARÍTÁSA --80 Ft/m2 80 Ft/m2 140 Ft/m2 ABLAKTISZTÍTÁS --- 150 Ft/m2 150 Ft/m2 300 Ft/m2 2.2 A költségek várható alakulása A gép- és munkaerőigény igen kicsi, csak a következőkre van szükség, melyeket elég egyszer beszerezni: - 6 db havi-megbízás/alkalmazott (átlag 100m2-es

takarítandó felületet alapul véve/szerződés) igényel 1 db porszívót (ezzel már rendelkezem) - egy darab nedves-takarítógép (ez már szintén a birtokomban van) - egyéb takarítóeszközök (vödör, súrolóeszközök, stb.) Az alapanyag-igény sem vészes, hiszen a megtérüléshez (4 szerződés „kistakarításra”, továbbiakban megtérülés esetén) szükséges mennyiségek a következők: - 20 flakon Flóraszept (359,- / flakon) 1,2 flakon szőnyegtisztítószer (399,- /flakon) 1120 Km benzinköltsége 10 literes fogyasztást alapul véve (226,- Ft/L) 7 7 180.- Ft 479.- Ft 12 656.- Ft Az összes változó költség tehát megtérülés esetén 20 315.- Ft A tisztítószereket a székesfehérvári METRO áruházban fogom beszerezni. További költséget jelent a bérek és járulékok kifizetése. 4 darab egyhavi szerződés esetén egy alkalmazottra van szükség, aki minimálbérre bejelentve (bruttó 50 ezer forint) 71 250,- Ft bérköltséget jelent. Az

egyéni vállalkozó önmagának is köteles bért fizetni, melynek összes járuléka 33 500,- Ft. Az összes bérköltség tehát 104.750,- Ft Megtérülés esetén az összes költség havi szinten 125 065.- Ft Az összes bevétel (128 000- Ft Ebben az esetben az adózás előtti eredmény 2 935 Ft. Konklúzió: Ha sikerül négy szerződést kötni „kis takarítás”-ra, és azokat megtartani, akkor a vállalkozás már életképes. A költségek és bevételek várható alakulásáról a pénzügyi tervben részletesebben táblázatban is beszámolok. 3. Kereskedelmi terv Ismerteti: - az árképzést, - az elképzeléseket a termék, vagy szolgáltatás forgalmazásáról, - a reklámot 3.1 Az ár Az ár a marketingmix egyetlen olyan eleme, mely közvetlen bevételt biztosít, a többi elem mind kiadás. Az ár ne legyen túlságosan költségközpontú, hiszen fontos eszköze a vásárló befolyásolásának, ezért használjuk ki! Figyelembe kell venni a versenytársak

árait is. „Az ármegállapítása a vállalkozó számára nehéz feladat. Az ár számos egymással kapcsolódó tényezőtől függ, amelyekből egyet sem lehet az idő vagy tér állandó függvényeként meghatározni. A jó ármegállapításhoz ismerni kell a pontos költségstruktúrát, amely a termelés volumenétől függ, az utóbbit pedig elsősorban az értékesítés mértéke határozza meg.” (R Richers) 5 Mindezeket figyelembe véve alakítottam ki saját áraimat, melyek függnek a szolgáltatás tartalmától, a terület méretétől, valamint a takarítás elvégzésének idejétől. Az árképzés esetében három fajtát különböztethetünk meg: 1. A kereslet vezette árképzésnél (Demand based pricing): - az értékár az árak csökkentése ellenére fenntartja az áruról a kialakult vélt értékszintet, - a lefölöző típusú ár révén az újonnan bevezetett, innovatív terméknél a lehető legmagasabbárat állapítják meg, - a térnyerő

árnál a piaci részesedés minél nagyobb növelése érdekében csökkentik az árat, - presztízs-árnál az a cél, hogy a terméket a magas minőség, az exkluzivitás szintjén pozícionálják, - a pszichológia ár esetében speciálisan páratlan számokat használnak: például 9999 forint a farmer ára, nem 10 ezer. - az árucsoportos ár esetében minden termékre ugyanolyan vagy hasonló árat szabnak meg. Erre alapul a 100 forintos boltok, az olcsó termékeket kínáló üzletek hálózata 5 Bokor József és Mészáros László – A marketing elmélete és gyakorlata 8 2. A költség - nyereség központú árképzés (cost based pricing) a minél nagyobb nyereség elérésére koncentrál. Eladási ár = költségek + (költségek x kívánt haszonkulcs). 3. A versenyközpontú árképzésnél (market based pricing) - a vezető ár voltaképpen olyan vonzó ár, ami elcsábítja a konkurenciától a fogyasztókat hozzánk, - a pozíciós ár egy bizonyos

árkategóriában vállalkozásunk termékét képes úgy feltüntetni, hogy a mi termékünket, szolgáltatásunkat látja a fogyasztó az egyetlen megoldásnak. Az árképzésem kiindulópontja a kereslet, a vevő értékítélete volt (demand based pricing), valamint figyelembe vettem a piacon jelenleg uralkodó árakat (market based pricing). Az első módszer a piaci kereslet és a termelés között próbál kapcsolatot teremteni, az árakat a termék „szemlélt” értékére alapozza, a második pedig a versenytársakat, ill. a konkurencia árait figyeli A piaci árszínvonalon történő árképzés akkor használatos, ha éles a verseny és a kínált termékek vagy szolgáltatások nem, vagy csak alig különböznek egymástól. 3.2 A marketingcél A marketing fő célja a fogyasztók felkutatása és szokásaik, igényeik kifürkészése – a vállalkozást erre lehet alapozni, nélküle minden vállalkozás eleve bukásra ítéltetett. A nyereség azt tükrözi, hogy a

vállalkozó milyen sikeresen találta meg a fogyasztóját, és menyire tud az ő igényeinek megfelelni. Ez utóbbi kapcsán az a döntő, hogy mit tekintenek a fogyasztók értéknek, mit vásárolnak meg, illetve milyen szolgáltatást vesznek igénybe. A terméknek, a szolgáltatásnak kapcsolódnia kell a megcélzott piachoz megjelenésével és árával egyaránt. A piac voltaképpen nem más, mint a szükségletekkel rendelkező lehetséges fogyasztók, az ő szükségleteiket kielégítő vállalkozások, illetve a vállalkozások versenytársainak összessége. Lényeges, hogy figyeljünk a versenytársakra is, ez azonban nem tolódhat el egyoldalúan oly mértékben az ő irányukba, hogy saját fogyasztóink igényei háttérbe kerüljenek. Ebben az esetben ugyanis a fogyasztók eltávolodnak vállalkozásunktól, és másutt találják majd meg igényeik kielégítését. A fogyasztók egy része – általában kisebbik része – tudatos, de sokszor előfordul, hogy a

vásárlók maguk sem tudják, mik is valójában a szükségleteik. A marketingmunka során a két legfontosabb feladatunk: 1. megbizonyosodni a fogyasztók szükségleteiről, igényeiről, 2. termékünket/szolgáltatásunkat a piacra irányítani Az értékesítés az által teljesedik ki, ha vállalkozásunk olyan terméket/szolgáltatást kínál, amelyek valós igényeket elégítenek ki, mégpedig olyan áron, ami nyereséget is jelent. Philip Kotler részletesen ismerteti, 6 hogy a vállalkozásokat marketingtevékenységünk során ötféle, egymástól eltérő megközelítés vezérelheti. 1. A termelési koncepció szerint a vásárló a könnyen elérhető, és a nem túlzottan drága terméket/szolgáltatást részesíti előnyben. Fő feladat a termelés, az elosztás hatékonyságának javítása, az árak leszorítása. 2. A termékkoncepció kiindulási pontja az, hogy a fogyasztó az ésszerű árú és minőségű terméket preferálja. Következtetés: az

értékesítés ösztönzésére nem kell jelentős energiát fordítani. 3. Az értékesítési koncepció mintegy az előző ellentéte ez a felfogás azt vallja, hogy a fogyasztó csak akkor vásárol, vesz igénybe szolgáltatást kellő mennyiségben és 6 Marketing menedzsment 31-46. oldal 9 mértékben, ha arra hathatósan ösztönzik értékesítési erőfeszítésekkel. Ez utóbbit sokszor a gátlástalan rámenősség jellemzi. 4. A marketingkoncepció az előző kihívásokra született válaszként Hosszú előtörténete ellenére alapelvei csak az ötvenes évek elejére váltak világossá. E felfogás szerint a fő feladat a fogyasztói célcsoport szükségleteinek, igényeinek feltárása, preferenciáinak megismerése, és ezek kielégítése, szolgálata. Négy alapelve: célpiac-központúság, fogyasztó-orientáció, koordinált marketing, nyereségesség. 5. A társadalom-központú marketingkoncepció napjainkban került előtérbe E szerint a

vállalkozásoknak a fogyasztói igények kielégítésén túl a fogyasztó és a társadalom hosszú távú jólétéhez is hozzá kell járulnia, így lehetséges saját célkitűzéseinek teljesítése mellett eleget tennie a kötelezettségeinek is (pl. környezetvédelem) Három tényezőt kell szem előtt tartani: a vállalkozói nyereségességet, a fogyasztói igényeket, és a közérdekeket. Nem kétséges, hogy jelen szakdolgozat témájában minimálisan a marketingkoncepció, illetve a társadalomközpontú marketingfelfogás szerint szükséges gondolkozni, tervezni, majd az elképzeléseket e szerint valóra váltani. 4. A termék pozicionálása „A pozicionálás a vállalati image és érték tervezésének tevékenyégét kínálja úgy, hogy a szegmentum vevői megértsék, és méltányolni tudják, mit képvisel a vállalat a versenytársaival szemben.” – írja Philip Kotler 7, majd így folytatja: „Lényegét tekintve olyan versenyelőnyt próbál

kialakítani a vállalat, amellyel reményei szerint vonzza a szegmentum fogyasztóinak jelentős részét.” Kotler felhívja a figyelmet arra, hogy a pozicionálás probléma megoldásának előnye, hogy a vállalkozás ennek segítségével felkészülhet a marketingmix-szel kapcsolatos kihívások megoldására is. Kotler szerint a marketingmix alapvetően a pozicionálási stratégia taktikai részleteinek kidolgozása. Megjegyzi, ha két vagy több cég ugyanazt a pozicionálást alkalmazza, akkor szükséges további különbséget keresni (pl. a jó minőség pozíciója mellett) További lehetséges megoldásnak tartja, ha mindegyik cég, vállalkozás egyedi versenyelőny csomagot alakít ki, mégpedig azért, hogy a szegmentumon belüli meghatározó csoportot vonzani tudja. Kotler szerint a pozicionálás három részből álló feladat: 1. Meg kell határozni a kihasználható lehetséges versenyelőnyöket 2. Ki kell választani a legjobb versenyelőnyt 3. Hatékonyan

kell jelezni a piac számára a pozicionálási koncepciót, illetve a célcsoportnak szóló üzenetet is. 4.1 Kihasználható versenyelőnyök A kihasználható versenyelőnyök tekintetében Kotler többek között a BCG-mátrixot ismerteti. 8 A négy eltérő iparág-típus megkülönböztetésénél a csoportosítás meghatározó tényezői a versenyelőny nagysága és a megszerezhető előnyök száma. - Az úgynevezett monolit iparág esetében a vállalatok kevés, de meglehetősen nagy méretű előnyökre tesznek szert. - A nehézkes iparágnál kevés a potenciális előny, és mindegyik kisméretű. - A töredezett iparág esetében sokfajta, de kisméretű előnyre lehet szert tenni, de a megszerzett előnyök kis jelentőségűek. A nagyok éppúgy lehetnek jövedelmezőek vagy veszteségesek, mint a kicsik. A vendéglők például különlegessé tehetik magukat, de a piacrészesedésük akkor sem lehet jelentős. Ez vonatkozik a takarító vállalkozásra is, hiszen

takarítás és takarítás között nem sok különbség van 7 8 Marketing menedzsment 265. oldal Marketing menedzsment 268. oldal 10 - A specializált iparágnál számos lehetőség van a differenciálásra, és mindegyik lehet jól jövedelmező. ez esetben egy kiválasztott szegmentum számára specializált terméket vagy szolgáltatást kínálnak a vállalkozások. Ez utóbbi reális lehetőség a saját vállalkozásom esetében is. Kotler szerint nem minden vállalatnak van lehetősége a költségek vagy a teljesítmények terén versenyelőnyhöz jutni, ráadásul a kicsi előnyök könnyen utánozhatók. Megoldásként csupán az új lehetőségek folyamatos keresése kínálkozik 4.2 A legjobb versenyelőny kiválasztása A vállalkozások a versenyelőnyök összeállításával tudják megkülönböztetni magukat a konkurenciától. Kotler szerint 9 Porter a következőképpen írja le a versenyelőnyt: „Akkor alakul ki versenyelőny, ha a vállalat képes

arra, hogy olyan kiemelkedő értéket teremtsen vevői számára, ami meghaladja az érték létrehozásának költségeit. Az érték az az összeg, amennyit a vevők hajlandók fizetni.” A potenciális versenyelőny meghatározásához Porter az értékláncot javasolja vizsgálati alapként. Kilenc értékteremtő tevékenységet sorol fel, öt ebből elsődleges, négy pedig kiegészítő tevékenységet jelent. Elsődlegesek: nyersanyagbeszerzés, az alapanyag feldolgozása, a feldolgozott termékek eladása, marketingje és szervizelése. Ezeket többek között kiegészíti a technológiai fejlesztés, az emberi erőforrás menedzsment. „A vállalatnak az a feladata, hogy megvizsgálja az egyes értékteremtő tevékenysége költségeit és végrehajtását, és elemezze a fejlesztési lehetőségeket. Versenytársai költségeit és teljesítményét kiindulópontokként kell megbecsülnie. Ha feltételezzük, hogy jobban dolgoznak, mind versenytársai, akkor

versenyelőnyre tett szert a vállalat.” – írja Philip Kotler 10 Ideális esetben a vállalkozás felfedezhet magának az értékelemzéssel elegendő mennyiségű versenyelőnyt, és ezek közül választja ki azt, amit a legelőnyösebben kifejleszthet aztán. A takarítóvállalkozás esetében versenyelőny lehet a két különböző fogyasztói csoport megcélzása (ezáltal több lábon áll a vállalkozás), a versenytársakénál alacsonyabb árak, a gyorsaság. Mindehhez egy gerilla típusú kisvállalkozás teljes rugalmasságot biztosít gyorsaságával, kis létszámával. 4.3 A vállalat pozicionálási koncepciójának visszajelzése A piac nagy valószínűséggel nem veszi észre automatikusan vállalkozásunk versenyelőnyét, ezért a versenyelőnyt megtalálva azt reklámoznunk szükséges. Ugyanakkor lényeges, hogy mindezt a vállalkozás tettekkel alá is támassza. A „pozicionálás” szót két reklámvezető, Al Ries és Jack Trout népszerűsítette

először 1972-ben. 11 Cikkük „A pozicionálás korszaka” címmel az Adverising Age-ben jelent meg. Később könyvben – Pozicionálás: Harc az emlékezetedért címmel – fejtették ki nézeteiket: a piacon lévő termékeknek szükségük van a pozicionálásra, mint kreatív tevékenységre. Ries és Trout szerint „A termékkel indul a pozicionálás, ami lehet árucikk, szolgáltatás, vállalat, intézmény vagy akár egy személy. A pozicionálás nem az, amit a termékkel teszünk. A pozicionálás az, amit az ember emlékezetéért teszünk, vagyis pozícionálja a terméket az ember emlékezetébe.” Érvekkel bizonyítják, hogy általában minden elterjedt termékkel kapcsolatban él a fogyasztók emlékezetében valamilyen pozíció. A riválisok számára csak három stratégia áll rendelkezésre: 9 Marketing menedzsment 267. oldal Marketing menedzsment 268. oldal 11 Marketing menedzsment 270. oldal 10 11 1. A pillanatnyilag kialakult pozíciót kell

erősíteni és növelni a fogyasztók emlékezetében 2. A vállalkozás olyan új, mások által még nem birtokolt pozíciót keres, ami elegendő számú fogyasztó szemében érték: „Keresd a lyukat!” koncepció. 3. A verseny depozicionálása, illetve újrapozicionálása Ries és Trout voltaképpen azt vázolja fel, hogyan kell és lehet megkülönböztetni a hasonló jellegű termékeket egy „agyonreklámozott társadalomban”, amikor a fogyasztók amúgy is szelektálnak az üzenetek között, hiszen befogadóképességük véges. „Az emberek hajlamosak arra,, csak a No.1 termékre emlékezzenek” – írják, majd leszögezik, hogy méretpozíció csupán egyetlen márkánál tartható, és nem feltétlenül ez a leghatásosabb a fogyasztók által értékesnek tartott tulajdonságok közül. „Azt a fontos tulajdonságot vagy előnyt kell a marketingszakembernek meghatároznia, ami biztosan győzelemre segíti a márkát! E módszerrel, a reklámok szüntelen

bombázása ellenére meg lehet tartani a márkát a fogyasztók emlékezetében.” A saját vállalkozásom esetében a „Keresd a lyukat!” koncepció szem előtt tartása lehet célravezető. 4.4 Promóció - eladásösztönzés, reklám, PR A promóció ideális összeállításának feltételei: 1. A megcélzott közönség megismerése: hol találhatók, milyen demográfiai eloszlásban, milyen típusúak, mik az igényeik, elvárásaik, hogyan vásárolnak? 2. A termékünkről a vásárlók által alkotott vélemény megismerése, hogy a termék egyes életciklus fázisaiban más és más üzenetet jutassunk el a célcsoportunkhoz. 3. A promóció céljának kitűzése: eladások növelése vagy a vállalkozás megismertetése a fő cél. 4. Az erőforrások felmérése: promóció költségeinek megtervezése százalékos vagy feladattól függő eljárással. 5. A promóciós eszközök vegyítése: húzó vagy toló stratégia, illetve az alkalmazott módszerek. A húzó

stratégiánál a gyártó a fogyasztóra közvetlenül hat, és remény szerint végighúzza a fogyasztói akarattal a terméket a terjesztési láncon. A toló stratégiánál a gyártó a csatorna hozzá közel eső elemét dolgozza meg először, és így tovább. A takarítóvállalkozás esetében a bevált marketingeszközöket jól alkalmazva - a PR munka során cikk eljuttatása néhány újságírónak, mely az EXTRA hasábjain kiválóan felhívná a fogyasztói figyelmet erre a remek lehetőségre esély van a húzó stratégia alkalmazására. A promóció lényege az, hogy mikor, kinek, milyen üzenetet kell eljuttatni, milyen eszközökkel, és mennyit érdemes költeni az egyes elemekre. Ezen kívül szórólapok illetve újsághirdetések segíthetnének célom elérésében, valamint az Internet által nyújtott lehetőségeket is érdemes kihasználni. Az EXTRA című újság apróhirdetése 400 Ft/alkalom, a szórólapok költsége 6 Ft/db. Az Interneten elhelyezett

weblapot ingyenes tárhelyen helyezném el, tehát külön költséggel nem járna. 4.5 Promóciós mix “A modern marketing többet jelent, mint a jó termékfejlesztés, a vonzó ár és a célpiac számára elérhetővé tétel” 12- írja Philip Kotler. „A vállalatoknak kommunikálniuk kell a jelenlegi és a potenciális vásárlóikkal. Minden vállalat elkerülhetetlenül eljátssza a kommunikátor és az ösztönző szerepét, azt azonban, hogy mit közlünk nem szabad a véletlenre bízni.” Külön figyelmet kell szentelni a hatékony kommunikáció érdekében a reklámok készítésére, az értékesítésösztönző programok megtervezésére, illetve a vállalkozás image-nek megteremtésére, 12 Marketing menedzsment 496. oldal 12 valamint a PR felhasználására. “A legtöbb vállalat számára nem az a kérdés, hogy kommunikáljon-e, hanem inkább az, hogy mit mondjon, kinek és milyen gyakran” - összegzi Kotler. Mindez egy komplex

marketingkommunikációs rendszer segítségével valósítható meg A promóciós mix négy fő részből áll: 1. Reklámozás: Ez esetekben nem-személyesen kerülnek a termékek, a szolgáltatások, a promóciós elképzelések bemutatásra, s ezért a megrendelő meghatározott összeget fizet. 2. Értékesítésösztönzés: Kétoldalú, mert egyaránt szolgálja a termék és/vagy szolgáltatás megvásárlására illetve eladására való bátorítást, mégpedig rövidtávon. Az eladásösztönzés voltaképpen a termék és/vagy szolgáltatás iránti keresletet serkentő eljárások összességét jelenti: (kuponok, versenyek, törzsvásárlói programok, ingyen áruminták stb.) 3. Közönségkapcsolatok, propaganda, PR A kereslet ösztönzése nem személyesen történik. A vállalkozás szempontjából fontos információk, hírek ingyenes közzétételéről van szó reklámhordozókban, sajtóban, illetve a vállalkozás termékének, szolgáltatásnak, üzletének

kedvező színben való bemutatása a nyilvánosság számára. 4. Személyes eladás: Egy vagy több lehetséges vevőnek társalgás közbeni bemutatás eladási szándékkal. 5. Direkt marketing Egyes marketing-szakemberek szerint az on-line marketing sok vonásában leginkább erre hasonlít. A Europen Direct Marketing Association definíciója szerint “A direktmarketing olyan marketingtechnika, amely különféle médiákat használ annak érdekében, hogy közvetlen kapcsolatot alakítson ki a cégek egymás közötti, illetve a cégek és a fogyasztók közötti kapcsolatban, s egyben törekszik e kapcsolatok számának mérhetőségére.” 13 A direkt marketing a vevőt, az egyént állítja a középpontba, az ő igényeit, szükségleteit és céljait próbálja feltárni, ezekre igyekszik ajánlatai révén megoldásokat kínálni. A kommunikációs technika fejlődése újabb lehetőségeket teremt a direkt marketing eszközök használatában is, s legújabban az

Internet és az e-mail nyújt új perspektívát e területen, hiszen ezek révén lehetséges az interaktív kommunikáció az üzenet kibocsátója és a befogadó között. A reklámnál hagyományosan az említett szórólap, és hirdetés jöhet szóba. Online plakátként fogható fel a weblap, melyen elhelyezhető a cég portfoliója. Személyes eladás lehet a telefonon megbeszélt személyes találkozó. A direktmarketinges eszközök ezenközben értelemszerűen kerülnek felhasználásra. 4.6 Az üzenet “A kommunikáció hatása ott a legnagyobb, ahol az üzenet egybe esik a befogadó saját nézeteivel, meggyőződéseivel, szándékaival” 14 A promóciós program során a marketingkommunikátornak a hatékony kommunikáció kialakítása érdekében előzetesen hat fontos lépést kell megtennie: 1. 2. 3. 4. 5. 6. 13 14 Meg kell határozni a célközönséget. Meg kell határozni a kommunikáció célját. Meg kell tervezni az üzenetet. Ki kell választani a

kommunikációs csatornát. El kell osztani a promóciós költségvetést. Dönteni kell a promóciós mixről. Iminfo Arculati Szakmák Kézikönyve 2, 19. oldal Marketing menedzsment 499. oldal 13 Utólagosan természetesen szükséges a promóció eredményét felmérni, közben pedig végig szükséges marketingkommunikációs folyamat koordinálása és irányítása. A kommunikáció célja a vásárlás, ez azonban a fogyasztói döntéshozatal következménye, ami egy-egy esetben meglehetősen hosszú folyamat lehet. A marketingkommunikátornak tudnia kell, hogyan mozdítsa el a vásárlót a jelenlegi helyzetéből egy magasabb vásárlási készenlét felé. A célközönség válasza lehet kognitív, befolyásolt vagy viselkedési. Négy fontos válaszhierarchia modell létezik. Ezek az előző válasz-szakaszokat strukturálják 1. Az AIDA-modell a figyelem, érdeklődés, vágy, cselekvés szakaszát különbözteti meg 2. A hatáshierarchia-modell a

tájékozottság, tudás, kedvtelés, előnyben részesítés, meggyőződés és vásárlás szakaszaival számol. 3. Az innováció-elfogadás (más néven újítás-elfogadás) modellje szerint a tájékozottságot az érdeklődés, azt az értékelés, aztán a kipróbálás szakasza követi, s végül az elfogadással zárul a folyamat. 4. A kommunikációs modell bemutatja, ahogy a folyamat lezajlik a termékkel és/vagy szolgáltatással való találkozástól az érzékelésen, a kognitív válaszon, az attitűdön át, a szándékig, illetve a magatartásváltoztatásig. Az első szakasz, mikor a vállalt még ismeretlen, akkor a feladat természetszerűleg a tájékozottság megteremtése. Nyilvánvalóan ennek kell történnie takarítóvállalkozás esetében is Mindez megvalósítható egy egyszerű üzenettel. A tudás szakaszában a célközönség már tud valamit a termékről = vállalatomról, de még keveset. Szükséges ebben a szakaszban még több információval

ellátni a célközönséget: a saját nevemről – hiszen a vállalkozást az fémjelzi-, az előnyeiről, az igénybevehető szolgáltatásokról. Ennek eszközei a korábban már említett marketinges eszközök. A kedvelés szakaszában azt kell megvizsgálni, hogy a közönség által már ismert termék iránt hogyan éreznek. Fontos ebben a szakaszban tudatosítani A jó PR azt jelenti, hogy előbb a nagy tetteknek, aztán a nagy szavaknak következniük. Tehát csak valóságos tartalmat lehet és szabad kommunikálni. Más a teendő kedvező és kedvezőtlen kép esetében Az előnyben részesítés szakaszában a célközönség kedveli a terméket, de nem biztos, hogy a mi termékünket részesíti előnyben. Cél a termék/szolgáltatás, minőségének, értékének és más fontos tulajdonságainak hangsúlyozása, hogy megnyerjük a fogyasztói preferenciát. A meggyőződés szakaszában már előnyben részesítenek egy terméket, de hiányzik a meggyőződés a

vásárláshoz. A vásárlási szakaszban el kell juttatni a meggyőződés után a fogyasztót ahhoz, hogy megtegye a megvételre a végső lépéseket. Az ezt előmozdító eszközök: olcsó ár, jutalom, stb Miután meghatároztuk a közönség kívánt válaszát, meg kell terveznünk a hatékony üzenetet. Az ideális üzenet felhívja magára a figyelmet, érdeklődésre tart számot, vágyat ébreszt a termék iránt és cselekvést is vált ki. Az üzenet kialakításakor a következő feladatokat kell megoldani: 1. 2. 3. 4. Az üzenet tartalma = mit mondjunk? Az üzenet szerkezete = hogyan mondjuk logikusan? Az üzenet formája = hogyan mondjuk szimbolikusan? Az üzenet forrása = ki mondja? Az üzenet tartalmának célja valamilyen előny, motiváció, azonosulás, indíték kialakítása azért, hogy a befogadó kénytelen legyen a termékre gondolni, illetve tanulmányozni azt. A racionális felhívás a közönség saját érdekéhez szól mutatva, hogy az ismertetett

funkcionális előnyöket a termék és/vagy szolgáltatás teljesíti. Ilyenkor legtöbbször a minőség, gazdaságosság, érték, teljesítmény kerül kiemelésre. Az üzenetek nagy valószínűséggel akkor meggyőzőek, ha a közönség meggyőződésétől csupán mérsékelten térnek el. Egyezés esetén nem kelt figyelmet, legfeljebb megerősít, túlságos eltérésnél pedig ellenérzést válthat ki. A kihívás tehát az, hogy olyan üzenetet fogalmazzunk meg, ami mérsékelten eltérő és elkerüli az előbb említett két szélsőséget. Az üzenet szerkezetével kapcsolatban Hovland a Yale Egyetemen végzett kutatásokat. Következtetései a bemutatás sorrendjére, illetve az egyoldalúval szemben a 14 kétoldalú érvelésre vonatkoznak. A legutóbbi kutatások azt jelzik, hogy a legjobb reklámok kérdéseket tesznek fel, és azok megválaszolását a nézőkre/hallgatókra/olvasókra bízzák megadva nekik a saját következtetés levonását. Az üzenet

formájánál nyomtatott reklámok esetében főcímről, reklámszövegről, illusztrációról és színről kell dönteni. Az üzenet forrása, azaz hogy ki mondja az üzenetet, szintén lényeges. Közismert szószólók, ismert újságírók rendkívül hatásosak. Lényeges, hogy a hitelességet a szakértelem, a megbízhatóság és a rokonszenv összessége adja meg. Az üzenetet kommunikálóban ideálisan az előzőeknek meg kell lennie A kommunikációs csatorna lehet személyes, illetve nem személyes, de megkülönböztethetjük a csatornát képviseleti, szakértői és társadalmi kategóriák alapján is. Ez utóbbi voltaképpen a “szájhagyomány”, ami sok esetben a legbefolyásosabb. Erre a kommunikációs csatornára takarítási vállalkozás esetében is számítani kell. 5. Pénzügyi terv Meghatározza: - a vállalkozáshoz szükséges befektetések nagyságát, - a működéssel kapcsolatos költségek összetevőit, nagyságát, - a tervezett

értékesítéssel megvalósítható termelési értéket, - a tervezhető bevételt. 5.1 A pénzügyi cél Philip Kotler szerint: „a célmeghatározás azt fogalmazza meg, hogy a tervidőszak alatt az üzletág mit akar megvalósítani.” Szakdolgozatom témájára vonatkozóan ezt úgy „fordítottam”, hogy 2002. év végéig mi a teendő, illetve mi a nyereségre vonatkozó elképzelés Az alapvető cél a piacon egy vállalkozás bevezetése. Az elsőre tervezett megbízószám 4 megbízó, ami feltételezett érdeklődés és megfelelő marketingmunka esetén év végéig felmehet 10-15 megbízóra. Az első négy megkötött szerződéssel szerzett adózás előtti eredmény 18 735- forint Ennek realizálása 2002. harmadik negyedévének végéig minimális program További cél a nyereség visszaforgatása a vállalkozásba, és fejlesztések indítása (ipari takarítógépek vásárlása). 2002. év végén át kell tekinteni, hogy a továbbiakban részletesen

felvázolt elképzelések mennyiben valósultak meg, és van-e reális alapja a vállalkozás fenntartásának, illetve fejlesztésének? 5.2 A pénzügyi tervről általában A pénzügyi tervezés a vállalati stratégia része, az üzleti terv legfontosabb része. Reális pénzügy tervre mind a vállalkozónak, mind a hitelezőknek, mind a partnereknek szüksége van. Általános célja a vállalti stratégia megvalósítását segítő hosszútávú pénzügyi politika kialakítása, és a vállalkozás pénzügyi egyensúlyának folyamatos fenntartása. 15 A pénzügyi politika konkrét céljainak iránya lehet 15: 1. Árbevétel orientált: ez a szemlélet a bevétel és a haszon maximalizálását tarja elsőlegesen szem előtt. Általában a folyó, szokásos, esetleg volumenében és összetételarányaiban változó üzletpolitikát tükrözi, de nem jelent új típusú pénzgazdálkodást. 2. vagyonorientált, mikor a vállalat életében a tevékenység

kibővítése, a profil szerinti összetétel minőségi változása áll előtérben. Ez egy ideig a tőkeigény növekedésével jár Jelentheti a vállalat saját tőkéjének maximalizálását, vagy a saját s idegen tőke együttes növelését 3. Jövedelmezőség-orientált: a saját tőke jövedelmezőségének növelése érdekében jelentős forgalombővítést szolgáló pénzügyi eszközök bevetése, és/vagy olyan idegen tőke szerzése, melynek költségét az össztőke jövedelmezősége éppen az idegen tőke segítségével felülmúlja. 4. likviditásorientált: akkor kerül előtérbe, ha a vállalat tartós és jelentős fizetési zavarokkal küzd. Ilyenkor a hitelképesség erősítésére összpontosítják a vállalati pénzügyi cselekvés jó részét. A pénzügy tervezés szakaszai a következők 16: 1. előzetes felmérés és elemzés a beszerzés, a termelés, az értékesítés inputjain 2. Az eredmény megtervezése a bevételek és kiadások

ismeretében 3. A pénzeszközszükséglet meghatározása, és a finanszírozás belső és külső forrásarányának megállapítása, az idegen források igénybevétele idejének, módjának, mértéknek meghatározása. 4. a pénzügyi eszközök hatékonyabb felhasználásának vizsgálata, a termelés és értékesítés eredményeinek pénzeszközök bevonásával történő növelése 5. A tervezett eredmény és a vállalat kötelezettségei összhangjának megteremtése, valamint a vállalati teher csökkentésének tervezése, a termelés és értékesítés gazdaságosabb összetételének lehetőségeit keresve. 6. Befejező szakasz: a pénzügyi tervek véglegesítése az előzőek alapján, melynek lényege a konzisztencia megteremtése a pénzügyi terven belül. Célszerű a legelemibb szinten is számon tartani a befolyó és kiáramló pénzösszegeket, illetőleg a kifizetések és a bevételek időpontját. A vállalkozó akkor lehet egészen nyugodt, ha a

befolyó pénz több mint a kiáramló, így a fizetőképességgel nem lesz gondja. Mit tehetünk ennek érdekében? Folyamatosan számlázzuk az elvégzett munkát, a kintlévőségeket mielőbb hajtsuk be, a készleteket minimalizáljuk; a vevők panaszait gyorsan intézzük el (így a munka ellenértéke előbb folyik be a vállalkozás számlájára). Rövid határidejű fizetés esetén adjunk árengedményt; a bankszámlán lévő és le nem kötött pénzt minimalizáljuk, a szabad pénzeszközöket kössük le, stb. A kialakított pénzügyi terv magában foglalja: - 15 16 A vállalat tervezett anyagi helyzetét Az elérni kívánt eredményt Bevétel és költségtervet Likviditási tervet Befektetési és finanszírozási tervet Dr. Varga Sándor Dr Bedő Gyula Dr Lőrincz András – Vállalkozások gazdaságtana 202 oldal Dr. Varga Sándor Dr Bedő Gyula Dr Lőrincz András – Vállalkozások gazdaságtana 203 oldal 16 A pénzügyi tervnek fontos része a

„pénzjövedelem” (cash-flow) kimutatása, ez jól kiegészíti a cég mérlegét és eredménykimutatását (cash-flow=adózott eredmény). Az adózott eredmény arról tájékoztat, hogy mekkora összeg fordítható fejlesztésre. Az amortizáció (a tárgyi eszközök értékcsökkenése) kiadással nem járó költség, ezt is hozzászámítják a működési pénzáramláshoz. A cash-flow-t a tárgyévi eredménykimutatás és a tárgyévi mérleg nyitó és záró adatai alapján állítják össze. Egy „átlagos” kisvállalkozás bevételei és kiadási tételeit az alábbi keretben foglalható össze 17: Bevételek-kiadások Befolyó pénz: az eladásokból származó árbevétel, egyéb bevételek. Kiáramló pénz: az anyagvásárlás költségei, munkabérek és közterheik, bérleti díjak, adók, reklámkiadások, kamatterhek, biztosítási díjak, javítási-karbantartási költségek, stb. 5.3 Jövedelmezőségi terv A takarítóvállalkozás bevétel-költség

terve a 2002. Évre havi bontásban Kiadások Banki költségek Telefon, fax és Internet költség Postaköltség Internet honlap szerkesztés és állandó frissítése Hirdetésre Nyomtatvány, irodaszer, másológép papír, boríték Nyomdai költségek (adatlapok, kiadványok) Munkabérre, bérjellegű és prémium kiadásokra Bérjárulékra Alapanyagköltség Közlekedési és útiköltség Kiadások összesen * még nem ismert 2002. évi bevételi tervek 2001. évi maradvány határozatlan idejű megbízásból eseti megbízásból Bevételek összesen * még nem ismert Bevételek Kiadások Maradvány 17 az általános működési költségekre * 4 000 Ft * 1 000 Ft 1 200 Ft * 3 000 Ft 50 000 Ft 54 750 Ft 7 659 Ft 12 656 Ft 134 265 Ft www.sulinethu/eletestudomany/archiv/1999/9924/diak/piac/piacgazd 17 128 000 Ft 25 000 Ft 153 000 Ft 153 000 Ft 134 265 Ft 18 735 Ft A fenti adatok megtérülés esetére lettek megbecsülve, és havi bontásban láthatóak. A tényleges

eredmény ennél várhatóan nagyobb. A gazdálkodás során keletkezett vállalati eredmény pénzügyi kategória, a költségek és bevételek eredménye. Az eredmény lehet pozitív (árbevétel > költség), lehet negatív (árbevétel < költség), és lehet nulla. Az eredménykimutatás kategóriái és összefüggései a következők: 18 1. Üzemi/üzleti tevékenység eredménye: amely a nettó árbevétel, az egyéb bevétel és a saját teljesítmény aktivált értéke összegének és a termelés és értékesítés összes költségének a különbsége. 2. Pénzügyi műveletek eredménye: amely a kapott és fizetett kamatok, osztalékok, részesedések, stb. különbsége 3. szokásos vállalati eredmény: a fenti két kategória összessége 4. rendkívüli eredmény: a rendkívüli bevételek és a rendkívüli kiadások különbsége 5. adózás előtti eredmény: az eddig felsorolt kategóriák együttes összege 6. adózott eredmény: az adózás előtti

eredmény adóval csökkentett összege 7. mérleg szerinti eredmény: az adózott eredményhez hozzáadva az előző évek eredménytartalékát vagy annak egy részét és levonva mindebből a fizetett osztalékot. Mindebből megtudható, hogy az eredmény milyen összegű fizetést tesz lehetővé, esetlegesen miként növelhető az adózás előtti eredmény? A vállalati eredmény elemzése két oldalról történhet. Az egyik oldal a költséggazdálkodás, a másik a nyereséggazdálkodás Bármelyik oldal elemzése egyben az árbevételen belüli arányát is magában foglalja. A különböző elemzésre felhasznált mutatószámokat úgy kell megválasztani, hogy azokkal összehasonlító vizsgálatokat lehessen elvégezni. 5.4 A cash-flow A hosszú távú terveket általában éves bontásban készítjük el. A cél az egyes években jelentkező beruházási költségek, valamint az árbevételek és a működési költségek alapján az adózott eredmény meghatározása. A

vizsgálatok időhorizontjaként a reálisnak tekinthető időtávlatok tűzhetők ki. Általános szabályként elfogadható, hogy a beruházás élettartama, de legalább a fejlesztési hitelek futamideje legyen a beruházás-gazdaságossági vizsgálatok tervezési időtávja. Három tartalmában különböző, de formájában azonos alapadat táblázat elkészítése szükséges. Az első a beruházási költségek, a második az árbevételek, a harmadik pedig a működési költségek számára 19. A táblázatok első oszlopa a jelentkező pénzügyi tételek részletes bontását teszi lehetővé. Ennek segítségével, lehet az árajánlatokat, a piacfelmérés adatait, az eddigi tapasztalatokat beépíteni a tervekbe. Az oszlopokban az egyes időszakok pénzügyi adatai kerülnek tervezésre. A táblázatok összesítő sora tartalmazza az adott időszak összes költségét, illetve árbevételét. Dr. Varga Sándor Dr Bedő Gyula Dr Lőrincz András – Vállalkozások

gazdaságtana 206 oldal Dr. Kovács Árpád Endre - A beruházások gazdasági előkészítése, megítélése (www.miaugauhu/szr/uzl tervhtml#4) 18 19 18 Működési költségek Megnevezés Telefon, fax és Internet költség Postaköltség Internet honlap szerkesztés és állandó frissítése 0. Hó 4 000 Ft 1. Hó 4 000 Ft 2. Hó 4 000 Ft 3. Hó 4 000 Ft 4. Hó 4 000 Ft 900 Ft 1 000 Ft 900 Ft 1 000 Ft 900 Ft 1 000 Ft 900 Ft 1 000 Ft 900 Ft 1 000 Ft Hirdetésre 1 200 Ft Nyomdai költségek 3 000 Ft (adatlapok, kiadványok) 1 200 Ft 3 000 Ft 1 200 Ft 3 000 Ft 1 200 Ft 3 000 Ft 1 200 Ft 3 000 Ft Alapanyagköltség 7 659 Ft Munkabérre, bérjellegű 50 000 Ft és prémium kiadásokra 7 659 Ft 50 000 Ft 7 659 Ft 50 000 Ft 15 318 Ft 100 000 Ft 15 318 Ft 100 000 Ft 54 750 Ft 54 750 Ft 76 000 Ft 76 000 Ft 12 656 Ft 12 656 Ft 25 312 Ft 25 312 Ft 135 165 Ft 135 165 Ft 226 730 Ft 226 730 Ft Bérjárulékra (saját és 54 750 Ft dolgozói együttesen)

Közlekedési és 12 656 Ft útiköltség összesen: 135 165 Ft Árbevételek Megnevezés 0. Hó 1. Hó 2. Hó 3. Hó 4. Hó eseti megbízásból 25 000 Ft 25 000 Ft 25 000 Ft 35 000 Ft 35 000 Ft havi szerződéses 128 000 Ft 128 000 Ft 128 000 Ft 224 000 Ft 224 000 Ft megbízásból Összesen: 153 000 Ft 153 000 Ft 153 000 Ft 259 000 Ft 259 000 Ft Az adóalap számításhoz szükséges amortizációs- valamint hitel tőke- és kamatköltségek Amortizációs kltg. - Ft - Ft - Ft - Ft Tőketörlesztés - Ft - Ft - Ft - Ft Kamatfizetés - Ft - Ft - Ft - Ft összesen: - Ft - Ft - Ft - Ft Az eddig összegyűjtött, megtervezett adatok képezik a beruházás-gazdaságossági vizsgálatok alapadatait. Az ezt követő számítások az alapadatok "feldolgozását" jelentik Az eredményszámítás Megnevezés 0. Hó Adóalap 17 835 Ft Adóalapot csökkentő - Ft tételek Adózás előtti eredmény 17 835 Ft 1. Hó 17 835 Ft - Ft 2. Hó 17 835 Ft - Ft 3. Hó 32 270 Ft - Ft 4. Hó

32 270 Ft - Ft 17 835 Ft 17 835 Ft 32 270 Ft 32 270 Ft Adó (18%) Adózott eredmény Beruházás tőketörlesztés tartalékképzés 3 210,30 Ft 14 624,70 Ft 3 210,30 Ft 14 624,70 Ft 3 210,30 Ft 14 624,70 Ft 5 808,60 Ft 26 461,40 Ft 5 808,60 Ft 26 461,40 Ft Cash-flow 14 624,70 Ft 14 624,70 Ft 14 624,70 Ft 26 461,40 Ft 26 461,40 Ft 19 5.5 A likviditási terv A likviditási tervekben a pénzügyi bevételek és a kiadások szembeállítása történik. A tervezési időszakok itt éven belüliek, általában hónapok, de kritikusnak tűnő időszakokban heti- vagy napi szintű tervezés is elképzelhető. A likviditási tervek tipikus formáját képviseli a saját vállalkozásom terve: A likviditási terv Induló pénzkészlet 25 000 Ft augusztus Bevételek megnevezése 1. Hét 2. Hét 3. Hét 4. Hét eseti megbízásból 2 500 Ft 5 000 Ft 10 000 Ft 7 500 Ft havi szerződéses megbízásból 128 000 Ft Összesen: Kiadások megnevezése 2 500 Ft 5

000 Ft 10 000 Ft 135 500 Ft 1. Hét 2. Hét 3. Hét 4. Hét Telefon, fax és Internet költség Postaköltség 500 Ft 500 Ft 500 Ft 2 500 Ft Internet honlap szerkesztés és állandó frissítése Hirdetésre 450 Ft . 450 Ft 1 000 Ft 400 Ft 400 Ft 400 Ft 400 Ft Nyomdai költségek (adatlapok, kiadványok) Alapanyagköltség Munkabérre, bérjellegű és prémium kiadásokra Bérjárulékra (saját és dolgozói együttesen) Közlekedési és útiköltség 12 656 Ft Összesen: 24 665 Ft 900 Ft 1 350 Ft 108 650 Ft 1. Hét 2. Hét 3. Hét 4. Hét 2 835 Ft 4 100 Ft 8 650 Ft 26 850 Ft 2 835 Ft 6 935 Ft 15 585 Ft 42 435 Ft Havi likviditási egyenleg Halmozott likviditási egyenleg . 3 000 Ft 7 659 Ft 50 000 Ft 54 750 Ft 20 . A likviditás tervezésénél a halmozott likviditási egyenleg számítása szükséges. A fenti táblázatból látható, hogy a tervezési időszak elején rendelkezésre álló úgynevezett induló pénzkészlet

hozzáadódik az első időszakban jelentkező bevételekhez. A havi likviditási egyenleg az időszakonként befolyó és a kifizetésre kerülő pénzeszközök állományának különbözete, amely lehet pozitív, nulla vagy negatív. A finanszírozhatóságról a halmozott likviditási egyenleg tájékoztat. Amennyiben ez az idősor negatív értéket vesz fel, úgy abban az időszakban likviditási probléma merül fel, ekkor az egyes tételek átütemezésével vagy hitelfelvétellel oldható fel az ellentmondás. A tervezés során nem ajánlatos az adott időszak halmozott egyenlegét nullára vagy ahhoz nagyon közeli értékre tervezni, hagyni kell némi tartalékot a bekövetkező változások esetleges kedvezőtlen hatásának kivédésére. A likviditási terveket gördülő tervként minden időszak tényállapotának ismeretekor aktualizálni kell, így biztosítható a működés folyamatos kontrollja. Összegzés 1. 2. 3. 4. Hogyan tegyem ismertté a

vállalkozásomat? Lehetséges-e nyereséget elérni (fedezeti pont)? Milyen költségek merülnek fel a működtetés során? Milyen fejlesztéseket igényel a vállalkozás, és mivé nőheti ki magát? 1. A takarítóvállalkozás esetében a bevált marketingeszközöket jól alkalmazva - a PR munka során cikk eljuttatása néhány újságírónak, mely az EXTRA hasábjain kiválóan felhívná a fogyasztói figyelmet erre a remek lehetőségre - esély van a húzó stratégia alkalmazására. Ezen kívül szórólapok illetve újsághirdetések segíthetnének célom elérésében, valamint az Internet által nyújtott lehetőségeket is érdemes kihasználni. 2. Ha sikerül négy szerződést kötni „kis takarítás”-ra, és azokat megtartani, akkor a vállalkozás már életképes. Az összes változó költség megtérülés esetén 20 315- Ft További költséget jelent a bérek és járulékok kifizetése. 4 darab egyhavi szerződés esetén egy alkalmazottra van

szükség, aki minimálbérre bejelentve (bruttó 50 ezer forint) 71 250,- Ft bérköltséget jelent. Az egyéni vállalkozó önmagának is köteles bért fizetni, melynek összes járuléka 33 500,- Ft. Az összes bérköltség tehát 104.750, az összes költség 125 065- Ft, ezzel szemben a bevétel 128 000.- forint megtérülés esetén – azaz négy darab havi megbízást feltételezve – (átlagosan 100m2-es lakásokat alapul véve), tehát a vállalkozás könnyen tud nyereséges lenni. 3. Ahhoz hogy a vállalkozásról egyáltalán tudjon a célpiac, meg kell ismertetni vele azt Ennek költségei a reklámköltségek. Ennek összköltsége 4600 forint havonta Az alapanyagköltség 20 315.- Ft Az összes költség havi szinten 125 065- Ft 4. Amennyiben sikerül elérnem 2002-es év végére a 10 megbízót, s ezzel a 320 000 forintos bevételt, jó esélyem van a vállalkozás profiljának kibővítésére, mint például az ipari méretű takarítás. Ennek előfeltétele

ipari takarítógépek vásárlása A marketingre lényegesebben többet költhetnék, így járulva hozzá a további ismertséghez, ezzel is a profitot maximalizálva. 21