History | High school » Történelem érettségi tételek röviden

Datasheet

Year, pagecount:2004, 22 page(s)
Language:Hungarian
Downloads:6280
Uploaded:June 09, 2004
Size:395 KB
Institution:-

Attachment:-

Download in PDF:Please log in!


Comments

juroone June 2, 2012
  Jók a tételek csak hogyha ez középszint akkor egyáltalán nem rövid....

New comment

Content extract

A felvilágosodott abszolutizmus, Mária Terézia és II. József A felvilágosult abszolutizmus lényege, hogy az uralkodók a felvilágosodás néhány gondolatát magukévá téve felülről reformokat hoznak létre. A reformokkal az a céljuk, hogy csökkentse közép és kelet-Európa térségében a gazdasági elmaradást, megakadályozzák a forradalmi mozgalmakat és konzerválják a feudalizmust. A felvilágosult abszolutizmus képviselői: II. Frigyes Porosz király, Mária Terézia és II József Osztrák császár és magyar király, Nagy Péter és Nagy Katalin orosz cár. Reformjaik, rendeleteik: jobbágyrendeleteikkel könnyítettek a jobbágyság helyzetén, szétválasztották az egyházat és az államot, merkantilista gazdaságpolitikát folytattak, nagyobb gondolatszabadságot engedélyeztek, amivel elősegítették a kultúrát és a tudományt. Magyarországnak a Habsburg-házhoz és a Habsburg birodalomhoz való viszonyát a progmatica sanctió szabályozta, ezt

az alaptörvényt1723-ban fogadta el a rendi országgyűlés Pozsonyban. Ebben a fiú örökös nélkül maradt II. Károly az ellenzéki urakat cím, rang és pénzadományokkal megnyerve azt fogadtatta el, hogy a magyar trón női ágon is örökölhető, másrészt Magyarország fölosztatlanul és elválaszthatatlanul része a birodalomnak, így lett Magyarország királya Mária Terézia. Mária Terézia: (1740-1780) nem volt a felvilágosodás híve, de felvilágosodott tanácsadói javaslatára a felvilágosodás szellemében uralkodott. Legjelentősebb rendeletei: 1797-ben adta ki szabályrendeletét, az urbáriumot, mellyel rendezte a jobbágyok haszonvételeit és szolgáltatásait. A rendelet kiadásának előzményei: a XVIII Században a piaci lehetőségeket egyre jobban földesurak nagymértékben növelték majorságaikat (a század végére a szántóterületek 30-40%-a volt földesúr saját kezelésű birtoka). Mivel a földesúri földeket továbbra is robottal

művelték A jobbágyság robotterhe oly mértékben meg növekedett, hogy az már a jobbágygazdaság fenntartását zavarta és a jobbágyok állami adózóképességét veszélyeztették. Az urbárium az egyházi tized és állami adók mellett fenntartotta a kilencedet, a pénztartozást a jobbágyok és zsellérek számára egyaránt 1 Ft-ba határozta meg. A munka kötelezettséget egy egész telep után évi 52 nap igás, vagy 100 nap gyalogrobotban szabta meg. A résztelkesek ennek arányában. A jobbágyrendeletek jelentőssége, hogy törvényes helyzetet teremtett a földesúr és a jobbágy között. 1754-ben kiadott vámrendeletek kettős vámhatárt húzott (a Habsburgok merkantilista gazdaságpolitikát folytattak). Az első vámhatár (külső) a Habsburg birodalomból zárta ki a külföldi iparcikket A belső vámhatárt, Magyarországot választotta el az örökös tartományoktól. Az intézkedés célja az volt, hogy a birodalmon belül tartsák az olcsó-magyar

élelmiszert és nyersanyagot, de a Cseh és Osztrák manufaktúráknak viszont ne legyen versenytársa. 1777-ben a Ratio Educatiónis közoktatás politikai rendelet, mely az alsó és középfokú oktatás rendjét szabályozta és elrendelte, hogy 6-12 éves kor között minden gyerek járjon iskolába. Kevés volt azonban a tanár és az iskola, a német nyelv erőltetése pedig ellenérzést szült. II. József: (1780-1790) 40 éves hosszú várakozás után került trónra, eszményképe az egységállam volt, ezért eltérő fejlettségű, nyelvű és alkotmányú országaiból egységes birodalmat akart létrehozni. Ezt abszolutisztikus eszközökkel akarta megvalósítani, ezért a magyar koronával meg sem koronáztatta magát, ezért ő volt a kalapos király. Legjelentősebb rendeletei: egyházpolitikai jellegűek voltak az első rendeletei. Ez a katolikus egyház világi hatalmát korlátozták: türelmi rendeletével biztosította a protestáns szabad vallásgyakorlását

és hivatalviselését, a pápai bullák magyarországi kihirdetését uralkodói engedélyhez kötötte, kivette a cenzúrát az egyház kezéből, feloszlatta azokat az apáca és szerzetesrendeket, amelyeket nem végeztek valamilyen hasznos munkát. Meg akarta adóztatni a világi és egyházi nagybirtokokat, ezért először a magyar történelembe elrendelték népszámlálást és birtok összeírást, a Latin helyett a Német nyelvet tette hivatalossá, jobbágyrendeletébe megtiltotta a jobbágynév használatát, biztosította a jobbágyok szabad költözködését és pályaválasztását. II. József nyelvrendelete és a birtokosok megadóztatására tett kísérlete a nemesség körében óriási felháborodást keltett. A magyar nemesség körében felébredt a nacionalizmus és a nemzeti érzés, ami külsőségekben nyilvánult meg. A nemesség tüntető módon magyarul beszélt, magyarosan öltözködött és minden módon hangsúlyozta magyarságát. II József egy

ideig ugyan kitudta kapcsolni a rendeket és a rendi intézményeket, de teveihez nem tudott szilárd társadalmi bázist teremteni. A császár minden országában fellángolt a nyílt elégedetlenség széteséssel fenyegette a birodalmat. Az 1789-ben megindult török ellenes háború (Oroszországgal szövetségben). Az Osztrákok háborút indítottak Törökország ellen, annak Balkáni birtokaiért. A háború nehézségeit csak fokozza a nagy emberveszteség, a kudarc okozott A parasztság számára nélkülözést is hozott. A kudarcoktól, betegségektől megtört császár halálos ágyán minden rendeletét visszavonta, kivéve a türelmi és a jobbágyrendeletet. A Francia polgári forradalom a XVIII.sz-ban A XVIII.sz végére az abszolutisztikus állam csődbe jutott, fizetésképtelenné vált Az államadóságok, a hadsereg, az udvar költségei fedezetlenek maradtak. XVILajos a hiányt hosszú időn keresztül az államadósság növelésével pótolta. Az 1780-as

évek végére az államadósságok már az évi bevételek többszörösét tették ki Az állam hitelképtelenné vált. Az állam csődje azért szembetűnő, mert Franciaország, Anglia mellet a kontinens leggazdagabb és legnépesebb országa volt. A társadalom feudális, alapját a születési előjog és a földbirtok vagyona adta. A társadalom rendjei: papság és nemesség (kiváltságosok rendje, a társadalom 21%-át alkotják), meg a polgárság (ide tartozok a manufaktúrák munkássága és a paraszt is, a társadalom 98%-át alkotja, csak kötelességei vannak). XVI.Lajos az állam csődjét úgy akarta megoldani, hogy 175 évi szünet után összehívja a rendi országgyűlést. A gyűlés megnyitását választási küzdelmek előzték meg, aminek eredménye, hogy a 3rend annyi képviselőt küldhet a rendi gyűlésbe (600 főt), mint az első két kiváltságos rend (300-300 fő). 1789 május 5.-én nyitotta meg a király a rendi országgyűlést A király pénzt

és hadsereget kért, amit a 3.rend csak akkor volt hajlandó megszavazni, ha a rendi gyűlés, alkotmányozó nemzetgyűléssé válik A király válaszul bezáratta a 3.rend gyűléstermét A képviselők erre átvonultak a labdaházba és megesküdtek, hogy addig nem oszlanak szét, amíg ki nem dolgozzák az új alkotmányt. A rendi gyűlés tehát alkotmányozó nemzetgyűléssé vált. A király visszavágásra készült, csapatokat vont össze Versailles körül Ennek hírére a párizsi nép félreverte a harangokat, kifosztotta a fegyverboltokat, majd a hozzájuk ált gárdistákkal heves ostrom után elfoglalták és földig rombolták a Bastille épületét. Minderre 1789 július 14én került sor Győzött a polgári forradalom A párizsi városházán a polgárság ragadta magához a hatalmat és első dolga volt, hogy az élet és vagyon biztosítása érdekében nemzetőrséget, vagyis saját katonai erőt szervezett. A forradalom megteremtette a maga szimbólumait és a

párizsi kék-piros és a Búrbonok fehér színéből megszületett a tricolor , a 3 színű nemzeti zászló. A párizsi események hírére a vidéki városokban és falvakban is forradalmi események játszódtak le. A falvak népe kegyetlen bosszút ált az évszázados elnyomásért. A nemzetgyűlés felismerte, hogy ezt a mozgalmat nem tudja erőszakkal elfojtani, ezért augusztus 4.-én eltörölte a feudális címeket, rangokat, kiváltságokat és augusztus 16.-án elfogadta az emberi és polgári jogok nyilatkozatát: a nyilatkozat az Amerikai függetlenségi nyilatkozat mintájára készült és benne a felvilágosodás gondolatai mutathatók ki. Megfogalmazza az alapvető emberi jogokat: - szabadság, - tulajdon, - biztonság, - elnyomással való szembeállás. Kimondja a törvény előtti egyenlőséget és az ártatlanság védelmét. A gondolat, vélemény, vallás, sajtószabadság, gyülekezési szabadság, a közteherviselés. A 17 pontból világosan kiderül, hogy

a nyilatkozat a nagypolgárság érdekeit védi, mert megfogalmazza, hogy a tulajdon szent és sérthetetlen, tulajdonától megfosztani, csak előzetes kártalanítás fejében lehet. A király nem akarta elfogadni a gyökeres fordulatot és újabb csapatokat von össze Versailles körül, mire a párizsi asszonyok Versailles-be vonultak és arra kényszeríttették a királyt, hogy családjával és a nemzetgyűléssel Párizsba költözzék. 1791-re elkészült az új polgári alkotmány, melynek értelmében Franciaország államformája alkotmányos monarchia lett. Megvalósították a törvény előtti egyenlősséget, a közteherviselést, a szólás- és sajtószabadságot, az egyházi birtokokat kártalanítás nélkül nemzeti tulajdonba vették és árúba bocsátották, a választójogot meghatározott összegű adó (centis) fizetéséhez, tulajdonhoz kötötték. A katolikus egyházat az állam tartozékának tekintették, a papokat az állam fizette. Az alkotmány

megjelenése után a törvényhozó nemzetgyűlésben csak a 3.rend (polgárság) képviselőit találjuk: nagy polgárság: az alkotmányos monarchia hívei, befejezetnek tekintik a forradalmat. Közép polgárság: kis polgárok: jakobinusok, nevüket klubhelységükről, a Szent Jakab kolostorról kapták, köztársaságpártiak. A forradalom és ellenforradalom erői közötti összeütközés siettette, hogy mindkét fél úgy látta, hogy célját csak háborúval érheti el. A király vesztes háborút, a zsirondisták győztes háborút akartak Nem akartak háborút a nagypolgárok, mert ők voltak a hatalmon, és a jakobinusok, mert katonai vereségtől tartottak. A háborús pártiak győznek, mert 1792 áprilisában Franciaország hadat üzen Ausztriának és Poroszországnak, ezzel egy 1825-ig tartó szakadatlan háború kezdődött. A háború Porosz győzelmekkel kezdődött, mert a király összejátszott az ellenséggel, ezért családjával együtt a Tampe börtönébe

zárták. Az ellenség Párizshoz közeledett. A Párizsi nép a börtönbe zárt gyanúsok között népítéletet tartott Szept 20-án Valmi dombjainál megállította a Porosz előrenyomulást. A Valmi győzelem napján ült össze a forradalom új törvényhozó testülete, a Konvent, mely első tevékenysége a köztársaság kikiáltása volt. A konventbe a harc a jakobinusok és a zsirondisták között folyt Jakobinusok: azt hirdették, hogy a győzelem még messze és radikális rendszabályokra van szükség. Vezetőjük: Robespierre, Marat, Danton. Zsirondisták: befejezetnek tekintették a forradalmat, elleneztek minden olyan lépést, mely korlátozná a jómódú polgárság érdekeit. A jakobinusok és a zsirondisták közötti ellentét a király kezében éleződött ki. Miután előkerültek a király áru8lásának a bizonyítékai a konvent vád alá helyezte és egyetlen szótöbbséggel XVI.Lajost halálraítélték, és 1793 januárjában végre is

hajtották. A király kivégzése mozgósította a forradalom külső és belső ellenségeit. Nyugat-Franciaországban a papság vezetésével királypárti felkelés tört ki, Anglia vezetésével pedig Európai szövetség jött létre a forradalmi Franciaország ellen. A külső támadás következménye, hogy az ellenség újból francia földön jár, és veszélybe kerültek a forradalom eddigi eredményei. A jakobinusok rendkívüli intézkedéseket sürgettek, a zsirondisták ellenszegültek és megkísérelték Marat és Danton vád alá helyezését. A párizsi nép azonban másként döntött és 1793 jún.2-án a konventet 80 ezer fegyveres vette körül, mire az megszavazta a zsirondisták letartóztatását A hatalmat a jakobinus vették át, létrejött a jakobinus diktatúra: a hatalom végletes koncentrációja, eszköze a terror, a haditörvények kíméletlen bevezetése. Az új kormány a közjóléti bizottság lett, mely a hadsereghez kormánybiztosokat küldött

ki, akik a gyanús vagy vereséget szenvedett tábornokokat letartóztatták. Tömeges kivégzéseket rendeltek el. A diktatúra intézkedései: az egyház és az emigráns arisztokrácia birtokait kiárusították a parasztok között, a közösségi földeket ingyen osztogatták. A gyarmatokon eltörölték a rabszolgaságot Új forradalmi naptárt vezettek be. Először a történelemben elrendelték a népfölkelést (az általános mozgósítást) 1793 végére elkészül az új jakobinus alkotmány. Az alkotmány értelmében: minden 21 évet betöltő Francia férfi választójogot kapott. A kereslet-kínálat egyensúlyozása érdekében maximálták az árakat és a béreket. A diktatúra bukásának okai, az új tömeghadsereg leverte az ellenforradalmi felkeléseket és kiűzte az ellenséget az ország területéről. A katonai győzelem feleslegessé tette a terrort nem volt egység a jakobinusok táborán belül, a mérsékeltek Danton vezetésével a terror és a

gazdasági kötöttségek enyhítését követelte, míg a másik oldal a terror fokozására törekedett. Robespierer először a túlzókat, majd a mérsékelteket is vérpadra küldte. Az ár és bér maximálása miatt a diktatúra elvesztette tömegbázisát. Robespiere az egykori harcostársak kivégeztetésével elszigetelődött a konvent és 1794-ben újra vád alá helyezik Robespieret és társait. Elítélték és kivégezték őket, ami a diktatúra végét jelentette. A forradalom visszakanyarodott oda, ahonnan elindult, a hatalom ismét a nagypolgárság kezébe került. A független Magyar állam bukása, az ország 3 részre szakadása. Mátyás halála után a központi hatalom fölbomlik. A főurak, az erélytelenségéről közismert Cseh királyt, 2.Ulálszlót hívják meg a trónra (dobzse) Újból kiéleződnek az ellentétek a fő-és köznemesek között A bárók, azaz a főurak a magasabb jövedelmekért és méltóságokért küzdöttek egymással,

ugyanakkor óvták hatalmukat a köznemesek ellen. Az 1505-ös Rákosi országgyűlésen a nemesség a trónutódlás kérdésében 2 pártra szakad Köznemesi párt: vezetője Szapolyai János, Magyar királyt akarnak. Főnemesi párt: vezetője Bátori István, Habsburg királyt akarnak. A gyenge királyi hatalom nem tudta megvédeni a jobbágyokat a nemesek önkényétől. A nagybirtokosok elhurcolták egymás jobbágyait. A köznemesek megtiltották a jobbágyok szabad költözködését A mezővárosok kiváltságait megnyirbálták, az adót újból egyenként kellett fizetniük, e költségeket kiterjesztették a bérelt földekre is. Megvonták a jobbágyok vadászati és madarászati jogát A parasztság ellenállása a Dózsa-féle parasztháborúban fog kirobbanni. A parasztháború keresztes háborúként kezdődött. 1513-ban meghalt 2Gyula pápa és Rómában pápaválasztásra került sor, a pápaválasztáson az esztergomi érsek Bakócz Tamás is elindult, de nem őt,

hanem egy Olasz bíborost választottak pápává, aki 10.Teo néven kezdte meg uralkodását (felépíti a Szent Péter Székesegyházat). Az új pápa, hogy kiengesztelje ellenfelét, megbízza azzal, hogy szervezzen keresztes háborút, a török ellen. A pápai bullát 1514 áprilisában kihirdeti a Magyarországi templomokban A hadbavonulók a Rákos-mezején gyülekeztek és vezérükké Dózsa Györgyöt nevezik ki. A hadba indító parancs késik, a nemesség a nyári munkák kezdetével nem engedik parasztjaikat hadba vonulni, illetve a hadba vonultakat az otthon maradt családtagok zaklatásával akarták hazatérésre kényszeríteni. ennek hírére a parasztok saját uraik ellen fordulnak, itt válik a keresztesháborúból parasztháborúvá. A parasztok a Maros-menti várakat beveszik, majd Temesvárt veszik ostrom alá. A várat védő Bátori legnagyobb ellenfelétől Szapolyaitól kér segítséget, és együttes erővel leverik a parasztokat. Következik a megtorlás,

10 napig folyt a kivégzés A Werbőczy által szerkesztett 3-as könyvben, tripantiumban a jobbágyokat örökösen röghöz kötötték. 2Ulászló halála után fia, 2Lajos kerül a trónra (9 éves). Közben a török birodalom élére 2Szulejmán kerül, akit világhódító tervek foglalkoztatnak 1521-ben elfoglalta az ország déli kapuját, Nándorfehérvárt. A nagy déli végvár elfoglalása szabaddá tette az utat az ország belseje és Bécs felé. A megosztott, egymással versengő európai hatalmak a pápa ismételt felszólítása ellenére sem nyújtottak segítséget Magyarországnak a nagy hódítók ellen. 2Lajos a magyar nemesség színe javával (kb.15 ezer fővel) 1526 augusztus 29-én ott maradt a mohácsi síkon 1526-ban a török végigrabolja a Duna-Tisza közét, a Dunántúl dél-keleti részét, majd bevonul Budára és a tél közeledtével kivonul az országból. Miután 2.Lajos Magyar király Mohácsnál meghalt Magyarországon királyválasztásra

került sor A főnemesek Habsburg Ferdinándot emelték a trónra Pozsonyba, a köznemesek pedig a Székesfehérvári országgyűlésen a leggazdagabb főurat, Szapolyai Jánost választották királlyá. Ezzel megkezdődik a harc a két király között, az ország területeinek kizárólagos birtoklásáért. 1527-ben Ferdinánd támadást indít Szapolyai ellen és több csatában le is győzi. Szapolyai Lengyelországba menekül, és a töröktől kér segítséget. 1529-ben a török ismét magyar területre lép, de nem maradt itt. A harcok váltakozó szerencsével folytak, míg a két király belátta, hogy nem tudja legyőzni egymást, ezért 1538-ban Váradon békét kötöttek. A felek megegyeztek abba, hogy Szapolyai halála után az egész ország Ferdinánd jogara alatt fog egyesülni, még akkor is, ha Szapolyainak fia születik. Emellett elismerte a fennálló határviszonyokat. Szapolyai megnősül, elveszi a Lengyel királylányt, Izabellát, akitől fia születik A

kis János Zsigmond 2 hetes, amikor apja meghal. Halála előtt híveit felesketi, hogy segítik fiát trónra juttatni Ferdinánd fegyverrel sietett érvényt szerezni a váradi békének, ezért Buda ellen vonult. Zsigmond gyámja, Fráter György a töröktől kért segítséget, aki Buda alatt megverte Ferdinánd seregét, és csellel elfoglalja a várat. Ezzel 1541-ben Buda megszállásával az ország 3 részre szakad: Magyar királyság: az ország nyugati, észak-nyugati területei. Új központi hivatalok jönnek létre, ezeket kormányszékeknek nevezik. Közülük a legfontosabbak a helytartóságok, ez intézi a közigazgatást, a kamara Pozsonyban gazdasági ügyeket intéz. Az országgyűlés elveszíti jelentőségét, a rendek kiszorulnak a hatalomból Török hódoltság: Duna-Tisza köze, a Dunántúl dél-keleti része beolvad a Török birodalomba. Erdélyi fejedelemség: török hűbéres állam. Évi meghatározott adót fizet a töröknek Fejedelmét csak a

török szultán hozzájárulásával választhatnak. Nem folytathatnak önálló külpolitikát, viszont a belpolitika teljesen önálló. Fejedelem 1János Zsigmond A Hunyadiak harca a török terjeszkedés ellen, Mátyás harca a központi hatalom megerősítéséért. A kis-ázsiai török törzseket Ozmán vezér szervezte katonaállammá. A szultán hatalma despotikus, minden meghódított föld az ő tulajdona lett. Ő volt a legfőbb főpap (kalifa) és ő a legfőbb hadvezér is Az állami gépezet legfőbb része a hadsereg volt, amely két fontos fegyvernemre oszlott. A lovas katonák (szpálnik) szolgálatukért földbirtokokat kaptak, de ez nem volt örökíthető és a szultán bármikor visszavehette. A másik fegyvernem a gyalogság (janicsárok), zsoldos katonák voltak, akiket toboroztak, vagy már gyermekkoruktól katonának nevelték őket, jellemzőjük, a fanatizmus. A termelőmunkát a felköltözött parasztok végezték, ők 1/10-et, a nem mohamedán

jogfosztottak 20-25%-ot a termelésből leadtak (harácsot fizettek). A törökök a 14. sz közepén léptek Európa földjére 1389-ben Szerbia majd 1396-ban a nikápolyi csatában Luxemburgi Zsigmond, magyar király szenvedett tőlük vereséget. A 15sz-ban Bulgária és Albánia kerül fennhatóságuk alá 1453-ban elfoglalják Bizáncot és Isztanbul néven, a Török birodalom fővárosává teszik. A 15.sz-ban Magyarország déli határánál megjelenik a török veszély A törökökkel Hunyadi János veszi fel a harcot Hunyadi apja Luxemburgi Zsigmond udvari vitéze volt, akinek a király az erdélyi Hunyad várát adományozta, innen a Hunyadi név. 1 Ulászló hunyadi Jánosra és öccsére bízta az Al-Duna vaskapu szakaszának védelmét Sikerei jutalmául Szörényi bán lett. Későbbi birtokadományok következtében 4 millió hold föld birtokosa (28 vár, 24 város, 1000-nél több falu). Birtokai jövedelméből saját hadsereget szervezett, seregének magját Cseh

és Lengyel zsoldosok alkották, de jelentős szerepe volt a seregbe familiárisainak is. Minden nagy győzelmét a nép segítségével aratott Keresztes háborút hirdetett, ahol hadba hívta a városlakokat és a jobbágyokat is. Legjelentősebb győzelmei: 1442 Gyulafehérvár: itt használta először a huszita szekérvárat. 1443 hosszúhadjárat: célja a Balkán államokkal összefogva a török kiűzése Európából A csapatok Belgrád alatt keltek át a Dunán és elfoglalták Nist. Útközben csatlakoztak hozzájuk Szerb, Albán, Bolgár és Bosnyák felkelők Hunyadi hada eljutott egészen a Balkán hegységig, csak a beálló tél állította meg az előrenyomulást. A török ezután egy 10 évre szóló előnyös békét ajánlott, amit meg is kötöttek Drinápolyban. Ám a pápa és az európai államok a háború folytatására ösztönözték. Azt ígérték, hogy a velencei és a bizánci hajók megakadályozzák a török átkelését Európába Ehelyett azonban a

velenceiek átszállították a törököket. Következménye, hogy 1444-ben a várnai csatavesztés, ahol 1 Ulászló is meghal 5 Ulászló (4 éves ekkor) nagykorúságáig Hunyadi Jánost kormányzóvá választja az országgyűlés. 1445-1453 Hunyadi kormányzóssága: megerősíti a királyi hatalmat, a bárókat lemondatta az országos tisztségeikről, visszaadatta velük az Avarok idején lefoglalt birtokokat és gondoskodott a királyi jövedelmek beszedéséről. Eközben készült a török elleni nagy támadásra, 1448-ban azonban mégis vereséget szenvedett Rigómezőnél. 1453-ben miután Hunyadit lemondatták a kormányzósságról 5.László foglalta el a trónt (a török elfoglalja Bizáncot) A török Magyarországra készül. 1456 Nándorfehérvári diadal (déli harangszó), a táborban kitör a pestis, amibe Hunyadi is meghal. Hunyadi János halála után a garai-chilei liga kísérletet tesz a Hunyadi család hatalmának megtörésére A cselszövő Chileit

azonban Hunyadi hívei felkoncolják. A király 5 László, Hunyadi László kivégzésével állt bosszút nagybátyja haláláért. Ezután Prágába menekül, ahova túszként magával viszi Mátyást A király váratlan halála után az 1458-as királyválasztó országgyűlésen Mátyást választották királlyá. Mátyás felszámolta a feudális anarchiát és megerősítette a királyi hatalmat: megfékezte a bárókat, az álltaluk kisajátított felségjogokat visszaszerezte, a széthordott királyi jövedelmeket visszavette és leváltotta az országos méltóságokról őket, a bárók helyett a köznemesi származású híveire támaszkodott. Gazdaságpolitikája: az állam kiegyensúlyozott működésének hátterét az árutermelés és a pénzgazdálkodás fejlődése biztosította. Mátyás évi jövedelme évi 1 millió aranyforint volt (a gazdaságilag fejlettebb Anglia sem rendelkezett ennél több jövedelemmel). Ebből az összegből 500 ezer aranyforint volt a

jobbágyok által fizetett szolgáltatások összege Mátyás új adókat vezetett be, a kapuadó helyett a füstpénzt, amit jobbágyháztartásonként szedett be (a telekaprózódás következtében előfordult, hogy egy jobbágytelken több család is lakott). Új adó volt még az évi 1 aranyforintos rendkívüli hadiadó, amit évente többször is beszedett. Ezek az adók igen súlyos terheket róttak a parasztságra, ugyanakkor biztonságot nyújtott nekik A király azáltal, hogy támogatta a szabad költözködést a mezővárosok megerősödtek. A városi polgárságtól beszedett adó alig volt évi 100 ezer aranyforint. Mindez azt mutatja, hogy a polgárság kis létszámú, ezért a központosítás anyagi terhei a jobbágyságra nehezültek. A központi hatalom támaszai az állandó zsoldos sereg, amit fekete-seregnek neveznek. A másik támasza a királytól függő hivatalszervezet. Kormányzati reformja során fokozatosan csökkentette a bárókból álló királyi

tanács befolyását A legfontosabb államügyeket a nagykancellárja intézte. A gazdasági ügyek legfőbb irányítója a kincstartóság volt Az igazságszolgáltatás legfelsőbb szintű szerve a király bírósága volt. Az intézmények élére Mátyás többnyire köznemesi, polgári származású szakembereket, időnként pedig jobbágyi sorból származó embereket választott. 1471-től egyre ritkábban hívta össze az országgyűlést, abszolutizmus módszerekkel kormányzott. Külpolitika: a törökkel szemben védekezik, megerősíti az ország déli határait. Célja, a Cseh királyi cím mellett a Német-római cím megszerzése is. Többször vezet hadjáratot nyugat felé, 1485-ben Bécset el is foglalja A császári címet nem sikerül megszereznie. 1490-ben végül meghal Mátyás próbálkozásai Magyarországon csak részsikereket hoztak, maradandó akkor lett volna a központosítás, ha a rendektől független jövedelem állt volna a rendelkezésre. Ilyen

jövedelme a nyugat-európai kortársuralkodóknak a városi polgárságtól származó jövedelme volt, nálunk azonban a város kis létszáma és lélek száma miatt a városi jövedelmek eltörpültek a jobbágyoktól származó jövedelmek mellett. Ezért Mátyás a bárókkal, főnemesekkel szemben legfeljebb a köznemességre támaszkodhatott. A kiegyezés politikai tartalma és gazdasági következményei 1849 és 1865 között a Habsburg udvar teljesen kikapcsolta a kormányzásból a törvényes magyar hatóságokat. Győzelmét arra akarta felhasználni, hogy egy teljesen egységes Osztrák birodalmat teremtsen. A cél érdekében először a katonai terror és megtorlás eszközeit alkalmazta. Haynau, akit a császár tejhatalommal ruházott föl százakat ítélt halálra és végeztetett ki. Köztük október 6-án, Aradon 13 honvédtábornokot, pesten Gróf Batthyányi Lajos, az első felelős magyar kormány miniszterelnökét. (13 aradi vértanú nevei: -Knézics

Károly, -Nagysándor József, -Damjanich János, -Aulich Lajos, -Lachner György, -Pöltenberg Ernő, -Leiningen-Westenburg Károly, -Török Ignác, -Vécsey Károly, -Kiss Ernő, -Schweidel József, -Dessewffy Arisztid, -Lázár Vilmos) Közel 2000 embert záratott várbörtönbe és kényszeríttet emigrációra. A rendszer kegyetlenkedése nemzetközi felháborodást váltott ki. Ferenc József 1850 nyarán véget vet Haynau rémuralmának és a katonai diktatúra szerepkörét, a Bécsből irányított polgári kormányzat, a Bahrendszer vette át. A Bach rendszer intézkedései: Megszünteti a nemesi vármegyéket. Az országot kerületekre osztja. Bevezették az osztrák adórendszert, amivel az adó a kétszeresére nőtt. Bevezették az osztrák jogrendszert. A közoktatást a katolikus egyház fennhatósága alá rendelték. Az élet minden területén nyílt Germanizálás folyt. Mindez nem csak a magyarokat, hanem a nemzetiségieket is sújtotta („azt kapták

jutalomból, amit a magyarok büntetésből”). 1848 legnagyobb vívmányát, a jobbágyfelszabadítását-már viszont nem merték visszacsinálni A Bach rendszernek Magyarországon nem volt társadalmi bázisa, támogatója. A birtokos nemesség úgynevezett passzív ellenállásba vonult. Ez azt jelentette, hogy kijátszották a rendeleteket, nem vállaltak hivatalt, visszavonultak vidéki birtokaikra és megpróbáltak gazdálkodni. Nem támogatták a rendszert a nemzetiségiek sem, mert nem kaptak nemzeti jogokat Belső támogató híján a rendszer arra kényszerült, hogy többségében idegen, osztrák hivatalnokgárdát és hadsereget tartson fenn, ami nagy anyagi terhet rótt az államháztartásra. Amikor aztán napirendre került az Olasz egység kérdése és az Osztrák hadsereg 1859-ben Solferinánál vereséget szenvedett Bachnak mennie kellett. Az uralkodó felfüggesztette az abszolutisztikus kormányzást és új alkotmányt akart adni népeinek, ez volt az

úgynevezett „októberi diploma”, amit a magyar országgyűlés nem fogadott el. Az uralkodó visszatért a nyílt abszolutizmushoz. A kiegyezés előzményei: a magyar birtokos nemesség azért hajlott a kiegyezésre, mert gazdasági nehézségeik voltak és ezek csak nőttek. nem jól gazdálkodott, nem tudta visszafizetni a felvett hiteleket, birtokát elárverezték, Dzsentrivé váltak Egyetlen vágya és reménye a hivatal maradt, hivatalhoz viszont elvtagadás nélkül csak a kiegyezéssel juthatott. A bécsi udvar azért hajlott a kiegyezésre, mert kiszorult Olaszországból és Németországból, a Német egység megteremtéséért folytatott porosz-osztrák háborúban 1899-ban Königgrätznél az osztrákok csúfos vereséget szenvedtek. A Habsburgok rájöttek arra, hogy nagyhatalmi szerepüket csak Magyarország közreműködésével tudják fenntartani. Ezt a kétoldalú hajlandóságot ismerte fel Deák Ferenc, aki 1865-ben a Pesti Napló húsvéti számában

kezdeményező lépéseket tett az úgynevezett húsvéti cikkben „enged a 48-ból” kilátásba helyezte az1848-as törvények országgyűlési felülvizsgálatát és az összbirodalom értékeivel való összeegyeztetését. A húsvéti cikk hatására Ferenc József összehívta a magyar országgyűlést és megkezdődtek a kiegyezésről szóló tárgyalások. 1867 elején Gróf Andrássy Gyulát kinevezték a magyar kormány miniszterelnökévé, az országgyűlés megszavazta a kiegyezést tartalmazó törvénycikkeket. 1867 nyarán magyar királlyá koronázzák Ferenc Józsefet. A kiegyezés a Habsburg birodalmat dualista alapon szervezte újjá, e szerint az Osztrák-Magyar Monarchia 2 önálló állam, de közös az uralkodó és a 2 államnak vannak közös ügyeik. Ezek: a külügy, a hadügy és a kettő fedezetéül szolgáló pénzügy. Ezeket közös minisztériumok intézik Magyarország a közös ügyekhez 30%-kal járult hozzá, ez volt a kvóta. A két ország

egymással vámunióra lépett, de ezt 10 évenként meg kell ujjítani. A kiegyezést a Habsburg birodalom 2 legerősebb nemzete kötötte, anélkül, hogy a többi nemzetiséget bevonták volna. A kiegyezés jelentőssége, hogy kialakultak Magyarországon a kapitalista termelési viszonyok A kiegyezés gazdasági következménye, hogy Magyarország a századfordulóra agrár országból agráripari országgá fejlődik a századfordulóra. A vámunió egyszerre hat fejlesztő és gátló tényezőként a magyar gazdaságra A vámunió lehetővé tette, hogy nagyarányú külföldi tőke áramoljon be az országba, ami meggyorsította a gazdasági élet fejlődését. Kialakultak a Magyar hitelszervezetek is, a magyarok is vittek ki tőkét a Balkán-félsziget irányában, de ez a behozott tőkének csak a 2%-a volt. A kiegyezés után vasútépítési láz kezdődött Magyarországon, melynek eredménye a megsokszorozódott vasúthálózat A vámunió a magyar ipar szerkezetét

kiegyensúlyozatlanná tette, mert csak azok az iparágak fejlődtek, melyek a mezőgazdasághoz kapcsolódnak (cukor, szesz, malom, konzerv, hús), illetve fejlődött még a bányászat, a kohászat és az építőipar, ami a városiasodással van összefüggésben. Azok az iparágak melyek Ausztriában és Csehországban fejlettek voltak Magyarországon továbbra sem fejlődött. Egyértelműen fejlődik a Magyar mezőgazdaság, mely Porosz úton kapitalizálódik, ennek lényege, hogy megmarad a feudális kis eredetű nagybirtok, ez gépesít és bérmunkásokat alkalmaz. Elterjed a vetésforgó, a kapásnövények és az istállózó állattenyésztés. A korai feudalizmus Magyarországon Keresztúry Csaba A korai feudális állam III. Béla idején éli fénykorát A föld többsége a király tulajdonában volt A király hatalma és az ország katonai ereje a királyi birtokon és a várszervezeten alapult. A várgazdaságokban főleg katonai, illetőleg munka- és

termékjáradékra kötelezett népek éltek. A várjobbágyok felső rétege bizonyos földtulajdonnal is rendelkezett. A szabad pásztorok utódai lesüllyedtek, hisz nem volt földjük A király, az egyházi és világi nagybirtokosok a szabad földközösségek földjeit beolvasztották saját birtokaikba. A közszabadok másik csoportja saját földjén dolgozott, megőrizte gazdasági és jogi önállóságát, adó helyett hadviselési kötelezettségei voltak. A király hatalma tehát a birtok- és vármegyerendszeren alapult A várnépek tisztjeivé főként a papok, nagybirtokosok és a várjobbágyok váltak. A termelés főként a földesúr saját kezelésű szolgai munkaerővel és az úr munkaeszközeivel művelt gazdaságában, az ún. prediumon folyt A predium elindult a faluvá fejlődés útján. Egy prediumhoz 30-60 ember tartozott Középpontjában a nagybirtokos háza állt, körülötte a szolgák viskói voltak E gazdaságok mellett már megtalálhatók a

parasztgazdaságok is. A XII század Magyarországára az önellátó, természeti gazdálkodás volt a jellemző. A földművelés vadtalajváltó rendszerben történt. Ez azt jelenti, hogy mindig az a rész lett a szántó, amelyet előzőleg az ott legelő állatokkal „trágyáztattak” Az emberek önellátók voltak, de a földesúr és saját igényeik kielégítésére több szakmájuk is volt. A szűcsök, tímárok, kenyérsütők, szakácsok, kővágók, molnárok, mészárosok, esztergályosok, fazekasok, ácsok mezőgazdasági tevékenységeket is folytattak. Magyarország intenzíven kapcsolódott be a külkereskedelembe is, a keresztes hadjáratok és a szentföldi zarándoklatok hatására. Királyain már ekkorra is sok más népet telepítettek hazánkba, annak ellenére, hogy a magyarok létszáma is magas volt. Besenyő, izmaelita, francia, vallon, flamand, olasz és német telepesek (hospes) érkeztek. Kálmán halálát követően megnőtt a bizánci befolyás,

ami III. B éla ( 1172-96) trónra kerülésével megszűnt Eleinte nem nagyon bíztak benne Azonban hatalmának megszilárdítása után (rosszakarói öccsét, Gézát küldték ellene trónkövetelőnek) visszafoglalta Horvátországot Bizánctól, valamint Dalmáciát és a Szerémséget. A király a jövedelmét egyre inkább pénzben vagy veretlen ezüstben kapta meg. A természeti gazdálkodás mellett egyre nagyobb szerepet kapott az árutermelés és a pénzgazdálkodás. III Béla után fiai András és Imre között trónviszály keletkezett. A trónt Imre örökölte Ezt a testvérháborút használták ki a főurak, hogy új birtokadományokhoz jussanak. Ez persze a támogatásukért cserébe kapták Így nem is csoda, hogy az uralkodó tekintélye rohamosan csökkent. A fivérek közti vetélkedésnek Imre korai halála vetett véget, de II A ndrás (1205-35) trónja már korántsem volt oly szilárd mint apjáé. A birtokok fogyatkoztak, hisz szorgalmasan adományozgatta

a főuraknak, ennek hatására a vármegyerendszer felbomlott, nem volt képes ellátni a közigazgatási és katonai feladatait. Volt olyan is, hogy egész vármegyéket adományozott Ez következményekkel járt, egyre csökkent azoknak a jószágoknak a száma, amelyekkel épp annak a katonai erőnek ellátását biztosították, amely féken tarthatta volna a nagyurakat. Ők pedig erőszakos eszközöktől sem riadtak vissza, hogy gyarapíthassák vagyonukat. Később kereszteshadjáratot szervezett a Szentföldre, illetőleg több hadjáratot Halicsba. András a fiát akarta Halics uralkodójává tenni, de a magyar uralom gyorsan le lett rázva. A királyi jövedelem ekkor a regálejövedelmekből a kamara hasznából jött össze (pénzverési illeték), inkább ezekre próbált támaszkodni András. Azonban a pénz rontása is állandósult, ami elégedetlenséget váltott ki. A papság a tizedet már pénzben követelte A királytól függő kis- és középbirtokosokat

szervienseknek nevezték (királyi vitézek). A nagybirtokos a hatalmuk alá akarták vonni őket, az a veszély fenyegette a szervienseket (a várjobbágyokkal együtt), hogy a nagybirtokosok magánhadseregében kell majd harcolniuk. (bandérium) Kihangsúlyozták, hogy ők a király szolgái, másnak nem engedelmeskednek. Engedélyük volt arra, hogy bejárjanak a királyi udvarba. Felettük az uralkodó vagy a nádor ítélt 1221-ben a király elhatározta, hogy az eladományozott földeket visszaveszi. De az elégedetlenség már túl nagy volt A főurak egy része ezt arra használta fel, hogy a népmozgalom segítségével vetélytársait kiszorítsa a hatalomból. Így került sor az Aranybulla kiadására. Aranybulla ( 1222): A fehérvári törvénylátó napon az ellenzéki főurak és a szerviensek a várnépek és a parasztok segítségével kikényszeríttették a királyt, hogy jogaikat törvényben, az Aranybullában erősítse meg. 31 cikkelyből állt, a legtöbb a

szerviensek kiváltságait erősítette. Kimondta a szerviensek adómentességét Megengedte nekik, hogy javaikról szabadon végrendelkezhetnek. Csak jószágaik egynegyedéhez nem nyúlhattak hozzá, mert ez a leányaiké kell hogy legyen. Megígérte, hogy külföldi hadjáratokra szervienseknek nem kell saját költségükön elkísérni az uralkodót. A várjobbágyokat biztosította arról, hogy szabadságaikat megtartja, vármegyéket pedig többet nem fog eladományozni. Ígéretet tett arra , hogy a királyi jövedelmeket nem fogja bérbe adni, s ezentúl jó pénzt fog veretni. Megtiltották azt, hogy az egyházi tizedet pénzben kérjék Végül a nagybirtokosok jogot kaptak arra, hogy ha András vagy utódai a törvény rendelkezéseit nem tartanák be, hűtlenség vétke nélkül ellenállhatnak. Ezen pontok nagy része nem valósult meg Az egyházé lett a sókereskedelem joga. II András nem nyugodott bele hatalmának ekkora korlátozásába Amikor 1231-ben újra

megismételték a rendelkezéseket, az ellenállási záradékot az esztergomi érsek kiátkozási joga váltotta fel. A szerviensek jogaik védelmében szolgabírókat választhattak, ezzel létrejöttek a nemesi vármegyék. Ezek nem voltak annyira erősek, de egyre több lett belőlük. A király az élükre ispánt nevezett ki Tatárjárás: II. András birtokadományozó politikájának legélesebb ellenzője fia, IV Béla ( 1235-70) volt Már ifjabb királyként, az egyház támogatásával visszaszerezte apja adományainak egy részét. Céljául a hatalom megszilárdítását tűzte ki, a királyi tekintély visszaállítását. Befogadta az országba (főleg a haderő megerősítése céljából) a kunokat, akik a tatárok elől menekültek. A visszavételekkel szinte az egész főúri osztályt maga ellen fordította, ha nem az egészet. Julianus barát hírt hozott a tatárok közeledéséről, akik már megverték a volgai bolgárokat, és épp Magyarország ellen

készültek. Dzsingisz kán fia, a hatalma egy részét öröklő Batu, és a híres mongol vezér, Szubutáj vezetésével indultak ellenünk. A magyarok azonban nem készültek fel kellőképpen, a főurak közönyösen fogadták a hírt. IV Béla megerősítette az északkeleti határt ahogy tudta, de a tatárok nagy erők összevonásával 1241 m árciusában áttörték a V ereckei-hágót. Elfoglalták Erdélyt, és Batu kán Muhi mellett hatalmas csapást mért Béla seregére. (ápr 11-12) Még Bélának is alig sikerült megmenekülnie. Ekkor már kun segítségre se számíthattunk, mert 1241-ben királyuk, Kötöny meggyilkolása után kivonultak az országból. A Dunántúlt is végigdúlták a mongolok, a befagyott Duna jegén átkelve. Bélát üldözték, aki Ausztria felé menekült, majd egyszer csak váratlanul 1242 m árciusában visszafordultak. Vélemények szerint azért, hogy Batu részt vehessen az Ögödej nagy kán halálát követő nagy kán választáson,

mások szerint pedig azért, hogy inkább a Dél-Oroszországi területeken akartak erősödni. Az o rszág ú jjáépítése: A király hozzálátott az élet, a munka feltételeinek megteremtéséhez. Az elnéptelenedett országrészeket betelepítette. Az Alföldre behívta a kunokat, a Felvidékre cseh és morva, az ország nyugati részébe német telepeseket hívott /hospes/. Erdélyben románok találtak otthont IV Béla maga is adományozott földbirtokokat, de feltételként kővárak építésére, páncélos seregek állítására kötelezte a birtokosokat. Szövetséget kötött a halicsi fejedelemséggel 1267-ben Béla törvényeket hozott létre. Megerősítette a szerviensek jogait Politikáját úgy alakította, hogy felkészüljön egy esetleges újabb mongol támadásra. Ez a törvény nevezte először a szervienseket nemeseknek, a nagybirtokosokat báróknak. IV Béla szövetségeseinek tartotta a városokat is Kiváltságleveleket adott, megadta a szabad

(vámmentes) kereskedelem jogát, kőfalak építését engedélyezte. Jelentőssé vált Selmec- és Besztercebánya. A vármegyék várjobbágyainak egy része felemelkedett a szerviensek közé, jelentősebb hányaduk a várbirtokot megkaparintó földesúr fennhatósága alá került. A jobbágyok szabad költözködési jogot kaptak. (1298-as t örvények) A bárók hatalma tovább erősödött a király politikája következtében, hisz megújultak a birtokadományozások. A köznemesek valamelyik nagyúr szolgálatába állottak, ők alkották a báró udvarát, részt vettek a birtok irányításában, harcoltak seregében. (Nagybirtokosok familiárisai) A familiárisok várnagyok, gazdasági ügyeket intéző udvarbírók, számadó deákok, a magánhadseregek katonái lettek. Megtartották birtokaikat, s szolgálataikért ellátást és fizetséget kaptak A familiárisi esküt sokszor kikényszerítették az előkelők. A hatalmuk növelésére várépítési verseny

bontakozott ki IVBéla védelmi szempontokat előtérbe helyezve kénytelen volt támogatni a főurak megerősödését. Ellensúlyozásként a tole függő kunokra támaszkodhatott. Fiát Istvánt egy kun előkelő megkeresztelt lányával házasította össze Másrészt a familiárisi függésbe került kis- és középbirtokosok mozgalmai jelentettek esélyt a nagyúri hatalom korlátozására. A főúri igazságszolgáltatást akarták elkerülni, hogy átveszik a széteső királyi vármegye igazságszolgáltatási szerepét. A királyi vármegyékből nemesi megyék lettek IV Béla halála után a bárói csoportok harca jellemezte az ország belső életét. A királyi hatalom tekintélye a mélypontra zuhant Utolsó Árpád házi királyaink, V. István (1270-1272), IV (Kun) László (1272-1290) és III András (12901301) tehetetlenek voltak a bárók hatalmával szemben Megszerezték a jobbágyak feletti bíráskodás, az úriszék jogát is. A királyi birtokrendszer teljesen

szétzilálódott, a bárók országrésznyi területeket szereztek meg maguknak. Az Árpád-ház k ihalt ( 1301), kialakult a feudális anarchia, amelynek kialakulásának megakadályozására III. András sem volt képes A köztáraság válsága és a császárság kialakulása A nagy hódító háborúk Róma gazdasági életét átalakították, a kisparaszti gazdaságok tönkrementek és ezeket a nagybirtokosok vásárolták fel. Óriási nagybirtokok, úgynevezett tatifundiumok jöttek létre, amely csak rabszolgaerővel dolgoztatott. A szabad parasztság száma gyorsan csökken, a tönkre ment parasztok a városba költöztek és eladták politikai jogukat (ebből éltek). Őket nevezzük antiploretároknak A parasztság számának a csökkenése a hadsereg létszámának a csökkenését is eredményezte, ami a hadsereg vállságához vezetett. Vállságba került a politikai szervezet is, mert miközben a Római birodalommá fejlődik, a hivatalok és intézmények egy

városállam szervei maradtak. A vállság megoldására a Grachuszok tettek kísérletet. Kísérletük eredménye, hogy kb 60 ezer proletár jutott földhöz. A hadsereg reformját Máriusznak sikerült megoldania, aki létrehozta a zsoldos hadsereget A zsoldos hadsereg létrejötte a katonai diktatúra veszélyét rejtette magába. A hadsereg bekapcsolódik abba a küzdelembe, ami a szenátori és a néppárt között folyt. A katonai diktatúrát először Sulla hozta létre, ezt követően lemondott hatalmáról. Halála után fokozatosan hatályonkívül helyezték a szenátori rend tekintélyét erősítő törvényeket, majd i.e 60-ban Július Caesar, Pompeius és Crassus létrehozták az első triumvirátust. Ezzel megszerezték a politikai hatalmat, a szövetség azomban Crassus halála után fölbomlott. Pompeius és Caesar között megindult a harc a hatalomért, amiből Caesar került ki győztesen. Katonai diktatúrát hozott létre ie44-ben azonban a szenátori rend

tagjai összeesküvést szerveztek ellene, Brútus és Cassius segítségével maggyilkolták. Az ezt követő polgárháborúban i.e43-ban Octavianus, Antónius és Lepidus létrehozták a 2 triumvirátust Hadseregük ie42-ben Philippinél legyőzte a köztársasági erőket. Ezt követően azonban egymás ellen fordultak és először szorították ki, majd i.e31-ben Actiumnál Octavianus legyőzte Antonius és Kleopátra seregét Octavianus Augusztuszként a Római birodalom első császára lett. A császárság első 300 éve a principátus kora (princes = Róma első embere) Augusztusz meghagyta a köztársasági hivatalnokokat, de jogkörüket a saját kezébe vonta. A szenátussal együtt kormányzott, de első szavazatával ő irányította azt. A szenátus összeállításának a joga is az ő kezébe volt Ő volt a hadsereg főparancsnoka és a főpapi tisztséget is ő töltötte be. Ő volt a legfőbb főpap, ezeket a tisztségeket 5 évenként újjította meg a szenátus.

Halála után utóda, Fibérius már uralkodása egész idejére megkapta az uralkodáshoz szükséges felhatalmazásokat. A hódító háborúk a császárkorban is tovább folynak, az utolsó nagy hódító császár Trajanus volt, aki meghódította és a birodalomhoz csatolta Erdélyt, az akkori Dáciát. A birodalom legnagyobb kiterjedését a 2szra éri el Északi határa Skócia és a Rajna-Duna vonala, a Fekete-tenger. Keleti határa Kis-Ázsia és a Földközitenger keleti medencéje Déli határa Afrika északi parti sávja A 3.sz-tól Róma újból védekező háborút folytat, az őt támadó barbár népekkel A 3sz-ra Dioclatianus császár került hatalomra, aki a császári hatalom nyílt diktatórikus formáját hozza létre, amit dóminusnak szokás nevezni (dóminus = úr). Jupiter leszármazottjaként uralkodott minden alattvalóján Hatalmának alapja a hadsereg volt, melynek létszámát és zsoldját megemelte. A szenátus politikai jelentősége teljesen

megszűnt A kormányzás megkönnyítése érdekében a birodalmat 4 részre osztotta és társuralkodókat nevezett ki maga mellé. Uralkodása idején került sor az utolsó nagy keresztényüldözésre. Azért üldözték őket, mert megtagadták az áldozatok bemutatását a császárszobrok előtt. 313 Milame Nagy Constantin rendeletében megszünteti a keresztényüldözést. A kereszténység államvallás lesz A 3sz-ra befejeződtek a hódító háborúk, ami súlyos gazdasági problémákat eredményez a birodalom nyugati felében, mert a rabszolgák száma folyamatosan csökkent, ezért munkaerőhiány keletkezett. A birtokokon colonusokat alkalmaztak (colonus = felszabadított rabszolga, aki a birtokostól földet kap és ezért a termény egyharmadával adózik), de ezek röghöz kötése is megkezdődött. A városokban is rossz volt a helyzet, az ipar és a kereskedelem súlyos pénzhiányt idézett elő, ezért az adók nagy részét terményben kellet fizetni. Az adók

hiánya a császári hatalom gyengülését eredményezte. A hadsereg elbarbárosodik, a gyenge császári hatalom nem tudta fenntartani rendfenntartó szerepét. Mindez a hatalom kettészakadását eredményezte (395): Nyugat-Római birodalom: Központja Róma, Milánó majd Ravenna. A gazdasági élet hanyatlik, gazdasági, politikai vállság A barbár népek támadásai a birodalom bukását eredményezi 476-ban. Egy Odoaker nevű Germán vezér Romulusz Augusztuszt megfosztja a tróntól. Kelet-Római birodalom: Konstantinápolyban (Bizánc) tovább fejlődik a gazdaság. Erős a hatalom, a barbár népeket lefizetik 1000 évvel éli túl a másik birodalom bukását 1453. Az Oszmán Török foglalja el Konstantinápolyt A Magyar nép eredete, vándorlása és államalapítás Népünk őstörténetéről nincsenek írásos emlékeink. Az első írásos emlékek honfoglalás koraiak Ezt a kort elsősorban a Magyar nyelv fejlődéséből, a nyelvtörténeti elemzésből

ismerhetjük meg. A Magyar nyelv Finn Ugor eredetű, ezt bizonyítja a közös szókincs (testrész, rokoni kapcsolat), a nyelvszerkezeti sajátosságok (ragok, névutók, stb.) és a hangsúlyozás. A Magyar nép a Finn – Ugor népek az ugorághoz tartozik, legközelebbik a Vogulok és az Osztjákok A Finn – Ugor őshaza Nyugat-Szibéria az Ob folyó alsó folyása melletti erdős terület volt. Itt éltek a Finn – Ugor népek az i.e 6 évezredben Zsákmányoló életmódot folytattak, erre utalnak Finn – Ugor eredetű szavaink (méz, viasz, hal). I.e2 évezredben délebbre húzódtak, az Ugorok az erdőövezetből kiértek a sztyepp övezetbe Itt a zsákmányoló életmódot felváltotta a termelő életmód, a földművelés és az állattenyésztés. I.e500 és 500 között az Ural Keleti oldaláról őseink, átköltöztek az Ural hegység Nyugati oldalára, a mai Baskíriába (Magna Hungária). Továbbköltözésük után egyes csoportjaink itt maradtak, a 13sz-ban itt

talál rájuk Juliánus barát. Itt tartózkodásuk alatt továbbfejlődött a földművelés Megismerték a vaspapucsos faekét Valószínűleg itt alakölt ki a 7 magyar törzs: -Nyék, -Megyer, -Kurtgyarmat, -Tarján, -Jenő, -Ker, -Keszi. A 8.sz közepén a Don vidékére, Levédiába költöztek Itt a Kazár birodalom fennhatósága alatt éltek, ami évi meghatározott adófizetést és katonai szolgálatot jelentett. A Kazár fejedelem a törzsek élére kendet (fejedelmet) állított a tényleges hatalom azonban a nép vezető rétegéből kiválasztott gyula (hadvezér) kezében volt. Levédiában Bolgár – Török eredetű népekkel kerülünk kapcsolatba, és hatásukra tovább fejlődik a földművelés (disznó, búza, rozs). A 9.sz-ban a 7 Magyar törzs akikhez 8-ként csatlakozik a Kabarok törzse, elszakad a Kazár fejedelemségtől, tovább vándorol Etelközbe. Erről már írásos emlékek vannak 862-től többször jártak nyugaton, zsákmányszerző harcaik

során nem egyszer nyugatiakkal szövetkeztek. A 890es években sikeres hadjáratot vezettek a Morvák, a Frankok és a Bolgárok ellen Etelközt azért kellet elhagyni, mert váratlan Besenyő támadás érte (kihasználva a magyarok távollétét). Etelközt gyorsan kelet elhagyni, közben valószínűleg tetemes veszteség érte a Magyarokat mind emberben mind anyagiakban. A fő sereg Árpád gyula vezetésével a Verckei hágón keresztül érkezett. Más törzsek és seregek a Déli – Kárpátok hágóin keresztül nyomultak be a Kárpát-medencébe A honfoglalás: 895-ben kezdődött és a századfordulóra fejeződött be. A magyarok a Kárpát-medencébe Szláv és Avar néptöredékeket találtak. Számukat a történészek 2000 főre, míg a magyarokét 400-500 ezer főre becsülik A nagyfejedelem Kurszán volt, ő volt a kündü. A gyula tisztséget pedig Árpád töltötte be A Kurszán halála után Árpád lett a fejedelem, a gyula tisztség pedig az Erdélyi

törzsfőre szállt. A letelepedés törzs és nemzetség szerint történt és lakóhelyüket lakatlan sávok, gyepük védték. A gyepű elve védte az egész országot Társadalom: a személyi függés tartotta össze, élén a nagyfejedelemmel. Tőle függnek az úrnak nevezett törzsfők, az uraktól a bőnek nevezett nemzetségfők. Mindjájuk rendelkezik fegyveres kísérete A termelőmunkát az inek, a különböző jogállású szolgáltató népek (szabadok, félszabadok, rabszolgák) és a közrendű szabad magyarok végezték. A határvidékre letelepült törzsek a 10. század közepén kalandozó hadjáratokat folytattak, melynek iránya NyugatEurópa egészen a Pireneusokig, Dél-Európában pedig Bizáncig A nyugati évkönyvek 43 kalandozó hadjáratot örökítettek meg. A kalandozások célja a zsákmányszerzés, a tájékozódás és a szomszédok megfélemlítése volt Kezdeti sikereik oka a magyarok ismeretlen harcodora és Nyugat-Európa feudális

széttagoltsága volt. A vereségek oka, hogy 1 Ottó Német-Római császár felszámolja a feudális anarchiát, illetve kiismerik a magyarok harcmodorát. Következmény 933 Merzeburg és 955 Ausburg a kalandozó magyarok veresége. A kalandozások és a zsákmányszerzés tovább növelte a vagyoni különbségeket. Az osztályviszonyok kialakulása szükségessé tette az államhatalom megszervezését, de ezt igényelte a külpolitikai helyzet is, mert a magyar nép feudális államok között keresztény népek szomszédságában élt, amiért változatni kellet a szomszéd népek közti viszonyon. A feudális állam megszervezéséhez Géza fejedelem kezd hozzá (972-997): - Követet küld a Német-Római császárhoz és a békekötés fejébe Morvaországi, és Ausztriai területekről mond le. - A császártól hittérítő papokat kért, akik hozzákezdtek a hittérítéshez. - A papokkal együtt lovagok is érkeztek, akik a fejedelem katonai kíséretét erősítették. -

Megerősítette a fejedelmi hatalmat. - Elvette az Erdélyi gyula leányát, Saroltát, így a keleti országrész is a birtokába került. - Leverte az ellene lázadó dunántúli törzsfőket, szállásterületeiket elvette és a nemzettség tagjait, széttelepítette. - A szomszédos országokkal jószomszédi kapcsolatot épített ki, amit házassági kapcsolatokkal erősített meg. - Egyik leányát a Velencei dózséval, a másikat egy Lengyel hercegnek adta. Az államszervező tevékenységet fia, 1 István is folytatta (997-1038). Az ellene lázadó törzsi vezéreket, Koppányt és Ajtonyt leveri, ezzel az egész ország ura lett (az ország területeinek 4/5-öd része az övé volt. 1000-ben a pápától kért koronával magkoronáztatja magát, ezzel formailag is megalakult a Magyar állam. Hatalmának alapja a föld volt Ezen a hatalmas birtokon királyi vármegyéket alapít (egy-egy vár és a hozzá tartozó terület). A vármegye élén az ispán állt. Feladata volt a

közigazgatás, a gazdaság irányítása, a vármegye katonai védelme Ennek fejébe a vármegyében összegyűjtött termékek 1/3-adát kapta. István korában az önellátó gazdálkodás volt a jellemző. A vármegyében éltek a várkatonák és tisztjeik, a várjobbágyok, akik a védelmet biztosították A várjobbágyok szolgálatukért földet kaptak. Itt éltek még a különböző jogállású szolgáltató népek, akik a termelőmunkát végezték A királynak nem volt állandó székhelye, kíséretével járta az országot, az egyes megyék udvarházaiban szálltak meg és felélték az ott összegyűjtött élelmet. István tovább folytatta a hittérítést és kiépítette a feudális egyházszervezetet. 10 püspökséget alapított meg, ezek közül Kalocsát és Esztergomot érseki rangra emelt. Ezzel elkerülte, hogy az egyház Német érseki fennhatóság alá kerüljön. Az egyház óriási fölbirtokokat kapott István törvényi védik a magántulajdont,

és tovább építi az egyházszervezetet: - Aki egy tyúk értékénél nagyobbat lopott, annak levágták a kezét. - Minden 10 falu köteles volt templomot építeni. - Vasárnap kötelező volt a mise kivéve a tűz őrzőinek. - Elrendelte az egyházi tizedet. István történelmi jelentősége, hogy felismerte, hogy Magyarország csak akkor maradhat fent, ha beilleszkedik a környező országok feudális sorába. A nagy földrajzi felfedezések és a tőkésipar kialakulása a 16.sz-i nyugat-Európában A középkorban a Földközi-tenger volt a tengeri kereskedelem egyik központja (Levantei). A genovai és velencei hajósok évszázadokon keresztül szállították Kis-Ázsiából Európába a luxuscikkeket (selyem, porcelán, fűszerek). A kelettel folytatott kereskedelem kiszívta Európából az aranyat, úgynevezett aranyéhség jött létre, ezért új aranylelőhelyek után kellett nézni. 1453-ban a törökök elfoglalják Konstantinápolyt, a kelettel folytatott

kereskedelem haszna így az ő kezükbe folyt. Ezért a földközi-tengeri hajósok más úton akartak eljutni Indiába Mindez a nagy földrajzi felfedezések megindulását eredményezte. A felfedezések sikerét elősegítette a hajózási technika fejlődése: a 15.sz-ra elterjedt egy új típusú hajó, összetett vitorlázatú, 3 árbocos, magas felépítményű, hátsó kormányos, mély járatú, 200-500 tonna. Arab közvetítéssel elterjedt az iránytű használata Egy új hajózási műszer, az asztrolágot feltalálják. Felelevenedik egy régi Hellenisztikus nézet, mely szerint a föld, gömb alakú Az első gyarmatosítók a Spanyolok és a Portugálok voltak. A 12sz-ba bekapcsolódnak a Hollandok és az Angolok is. A Portugálok Afrika körülhajózásával akarnak eljutni Indiába Diáz Bertalan eljut a Jóreménység fokáig. Vasco De Gamma 1498-ban Afrika körülhajózásával elérte India partjait A Portugálok kereskedő telepeket létesítettek Indiába és a

Fűszereket 700-800%-os haszonnal adták tovább. A Spanyol szolgálatban álló Kolombusz Kristóf 1492 augusztus 3.-án 3 hajóval a Ninaval, Pintoval, és a Szanta Mariával Nyugat felé hajózva akart eljutni kelet felé Indiába. Október 12-én partra szállt Szan-Szalvadorban, még háromszor járt Amerikában, végig abban a meggyőződésben, hogy Indiába jutott. Ezért nevezte el az itt élőket Indiánoknak Amerigó Vespucci tudatosította, hogy egy új kontinensről van szó, amit ő új világnak, róla pedig a kortársak Amerikának nevezték el. Megellán bizonyítja be, hogy a föld, gömb alakú Közép-és dél Amerikában a hódító Spanyolok fejlett Indián kultúrákat találtak, az Azték, a Maja és az Inka birodalmat, ahol a nemesfémeket (arany, ezüst) az építészeti dekorációként és kultuszi célokra használták. Az Indiánok az elején még szívesen fogadták a hódítókat, mikor azonban világossá vált, hogy kincseikre törnek fegyvert fogtak

ellenük. A 2 Amerika 70-80 milliós fős lakossága a 16szvégére, 10 millióra csökkent A felfedezések következményei: - körvonalazódik a világ, - a tengeri kereskedelem súlypontja a Feketetengerről átmegy az Atlanti-óceánra. Európa új mezőgazdasági kultúrákkal ismerkedik meg Ezek a burgonya, kukorica, paprika, paradicsom, dohány, tök, vanília, stb. 1521 és 1601 között 16 ezer tonna ezüst és 200 tonna arany érkezik Amerikából Európába. A nagy mennyiségű nemesfém megfertőzi az árakat, és úgynevezett árforradalom jön létre. Rohamosan nő a mezőgazdasági termékek, főleg a gabona ára. Kisseb ütembe nőttek az ipar cikkek árai A kialakuló világpiac, a növekvő kereslet arra készteti a vállalkozókat, hogy olyan iparszervezeti formát hozzanak létre, ahol mennyiségi termelés folyik. Így jönnek létre a manufaktúrák A manufaktúra olyan üzem, melyben bérmunkások dolgoznak, a tulajdonos nyersanyagával és termelő eszközeivel.

A manufaktúrában munkamegosztás van Mindenki egy-egy részfeladatot végez, amibe begyakorolja magát, ami mennyiségi termelést eredményez. Az első manufaktúrák a 17.sz-ban jöttek létre Angliában, azért mert itt játszódott le először az eredeti tőkefelhalmozódás. Eredeti tőkefelhalmozódás: az a folyamat, mely során egyesek kezén tőkék halmozódnak fel, másrészt szabad bérmunkások tömegei keletkeznek. Angliában a tőke a tengeri kereskedelemből, a kalózkodásból és a gyarmatosításból származik. A szabad munkaerő a bekerítések következménye Bekerítés: a posztó iránti növekvő kereslet arra késztette a földbirtokosokat és gazdag parasztokat, hogy a növénytermesztés helyett áttérjenek a juhtenyésztésre. Ehhez területekre volt szükség, ezért fölbontották a bérleti szerződéseket a parasztokkal. A föld nélküli parasztok nagy tömegű munkaerőt jelentettek A földet árkokkal és sövényekkel vették körül, innen a

bekerítés szó. A földnélküli parasztok számára egyetlen lehetőség maradt az, hogy a manufaktúrákba bérmunkásként dolgozzanak. A 16-18 órás munkaidő nem volt vonzó, ezért bandákba verődtek, raboltak, fosztogattak egész Angliában. Az államhatalom az úgynevezett véres törvényekkel kényszeríttette őket a munkára Rákóczi szabadságharc 1683-ban a Törökök újból megkísérelték Bécs elfoglalását. A közel 200 ezres áradatot csak nagy nehézségek árán sikerült feltartóztatni. Bécs Török ostroma alapvető változást hozott a Habsburgok Török politikájában, a védekezést felváltotta az aktív támadó politika. 1683-ban a pápai udvar közreműködésével Török ellenes szövetség alakult, az úgynevezett szent-liga. Ezzel megkezdődött Magyarország felszabadítása Az idegen (Osztrák, Német, Lengyel) hadsereghez nagy számban csatlakoztak magyarok is. A felszabadító háború 1,5 évtizedig tartott. 1686-ban 150 éves

Török megszállás után felszabadult Buda A háborút az 1699-es béke zárja. A Temesvidék kivételével az egész ország felszabadult Annak, hogy idegen hadsereg szabadítja fel az országot igen nagy ára volt. I Lipót osztrák császár a számára kedvező erőviszonyokat a rendi hatalom megtörésére használta fel. Az 1687-es Soproni országgyűlésen a Magyar rendek arra kényszerülnek, hogy hálából lemondjanak a szabad királyválasztás jogáról és az aranybulla ellenállási záradékáról. A törököktől visszafoglalt területekből az udvar bőkezűen osztogatott az idegeneknek (császári tábornokoknak, hadseregszállítóknak). A Magyar nemes csak akkor kapta vissza, ha a birtokjogát igazoló oklevelet bemutatja, illetve birtoka akkori értékének 10%-át kievő úgynevezett fegyverváltságot fizet. Még nagyobb árat fizetett a jobbágyság. Magyarország 1,5 évtizedig a hadak országútja volt Évről-évre 60-80 ezres fős hadsereget kellett

elszállásolni, természetben ellátni és elszállítani. A kíméletlen adóztatás és a katonai visszaélések miatt, már 1697-ben parasztelkelésre került sor Hegyalján. Az elégedetlenkedő parasztok és kisnemesek az erdőkbe az un „zöld várakba” húzódtak. Őket nevezzük Dózsa kereszteseire utalva a krusz, kereszt szóból utalva kurucoknak A szabadságharc 1700 elején néhány felső-magyarországi főúr Habsburg összeesküvésével kezdődött. Az összeesküvés az udvar tudomására jutott. Gróf Bercsényi Miklósnak sikerült Lengyelországba menekülnie, de II Rákóczi Ferencet letartóztatták. A Bécsújhelyi börtönbe zárták, ahonnan felesége segítségével megszökött Lengyelországba és Brezán várában találkozik Bercsényivel. Itt keresik fel őket 1703 elején Rákóczi Tarpai jobbágyai, hogy vállalják a szabadságharc vezetését. A szabadságharc 1703 májusában, a Tiszaháti parasztfelkeléssel kezdődött. Az első nagy katonai

sikerek hatására a nemesség is Rákóczi oldalára állt. Létrejött egy nemzeti összefogás a parasztok és a nemek között, de mást-mást értettek a maguk szabadságán. A nemesek rendi jogaikat, a parasztok a Rákóczi és Bercsényi által megígért jobbágyfelszabadítást 1707 elejére az erősebb várak kivételével az egész ország kuruc kézre került. A katonai sikereket elősegítette, hogy a Habsburgok katonai erejét az ekkor folyó Spanyol örökösödési háború kötötte le. (Spanyol örökösödési háború: az utolsó Spanyol Habsburg a trónt XIV.Lajos unokájára hagyta XIVLajos egyesíteni akarta Francia-és Spanyolországot, ami az Európai erőegyensúlyt felborította volna. Ezért Anglia a gyengébb Osztrák Habsburgok, akik szintén meg akarták szerezni a Spanyol trónt beavatkozik a háborúba. Innen számítjuk az Angol Erőegyensúly politikát A háború 1704-ben a Franciák Höchstadt-i vereségével ért véget, XIV.Lajosnak le kellet

mondani a két ország egyesítéséről) a kuruc hadak győzelmei elsöpörték a Habsburg államhatalmát, ezért a 1705-ös Széchenyi országgyűlésen létrehozták a rendi konföderációt, azaz a felkent rendek szövetségét. Ennek vezérlő fejedelmévé IIRákóczi Ferencet választották. A fejedelem mellé egy 28 fős szenátust állítottak Ennek elnöke Bercsényi lett Még tovább lépek az 1707-es Ónodi országgyűlésen, ahol kimondták a Habsburg ház trónfosztását és kimondták Magyarország függetlenségét. A felkelés sorsa nagymértékben függött a hadsereg nagyságától és ütőképességétől. Rákóczi hadserege néhány hónap alatt, szinte a semmiből jött létre. 1703 őszén már elérte a 70 ezer főt, volt olyan időszak amikor meghaladta a 100 ezret A szabadságharc hanyatló szakaszában (1708 után) alig érte el a 30 ezer főt. 2 fegyverneme volt, a gyalogság és a lovasság A hadsereg nagy része inreguláris, mezei hadsereg volt. Nem

volt katonailag képzett, nem volt egyöntetű fegyverzete és ruházata. A csapatok legtöbbje nem ismerte a fegyelmet és könnyen szétfutott Mivel a tisztikar sőt a főrangból álló tábornoki kar sem volt katonailag képzett, minden sorsdöntő csatát elvesztettek (1704 Nagyszombat, 1708 Trecsén, 1710 Romhány). A szabadságharc bukásának okai: a szabadságharc elhúzódása 1703-1711. Felszínre hozta a gazdasági, társadalmi és külpolitikai ellentmondásokat. Magyarország egymagában nem számíthatott sikerre a Habsburgokkal szemben Rákóczi ezért kért támogatást XIV.Lajos Francia királytól, de a Franciák Höstadti veresége szétfoszlatta a katonai együttműködés reményét. XIVLajos ezután is támogatta ugyan Rákóczit, pénzzel és katonai tanácsadókkal, de sohasem ismerte el forma szerinti szövetségesének. Rákóczi állama külpolitikailag elszigetelődött, ezen nem segített a Török harcosokkal lekötött Orosz cár (Nagy Péter)

segítsége sem. Ugyanakkor a nyugati hadszíntéren felszabaduló császári csapatokat Magyarországon vetették be A hosszúra nyúló háború a kuruc és labanc hadak vonulása, eltartása kimerítette az ország anyagi erejét, a termelés csökkent, a Rákóczi által veretett pénz értékét vesztette. Kiéleződtek a társadalmi ellentétek is, a nemesek nem hajtották végre a jobbágyfelszabadítást, a parasztok elkedvtelenedtek. A hadsereg létszáma csökken a nemesi vezérek közül sokan lettek árulók, mások a béke lehetőségét keresték. Rákóczi Lengyelországba megy, hogy Nagy Péterrel találkozzon Átadta a hatalmat a kuruc hadak akkori főgenerálisának: Károlyi Sándornak. Károlyi elfogadja az udvar békeajánlatát és 1711-ben a majrényi-síkon leteszi a fegyvert. 1711-ben összeül az utolsó kuruc országgyűlés és megkötik a szatmári békét A békében I József minden biztosíték nélkül ígéretet tesz Magyarország és Erdély

alkotmányának megtartására, a Habsburg hűségre visszatérőknek pedig „személyökre és jószágukra” kegyelmet ígér. Rákóczi nem fogadja el a felkínált kegyelmet, birtokairól lemondva élete végéig száműzetésben élt. 1735-ben a Törökországi Rodostóban halt meg A római köztársaság kialakulása és válsága I. e 2 évezred Ithalikuszi népek telepednek le az Appenin félszigetre Közülük a legjelentősebbek a Latinok és a Szabinok. A Dóm várost ie 753-ban alapítják a Tiberisz folyó torkolatától 25 km-re, a mocsarakból kiemelkedő dombokon. Róma Etruszk uralom alá került, államformája ie 753- ie 510-ig királyság 7 darab Etruszk királya van Rómának. Társadalma: rabszolgatartók, szabadok (patríciusok – gazdagok, kliensek – engedelmesek, plebejusok – parasztok iparosok kereskedők) és rabszolgák (kezdetben háztárási majd klasszikus). Az Etruszk királyság alatt Róma falusias településből városállammá

fejlődött. Ekkor épült a cloaca maxima (szennyvízcsatorna). A kapitóliumon a 3 főisten tiszteletére emelt templom és városfal A városfejlesztő politika fellendíti az ipar és kereskedelem fejlődését. A patríciusok kihasználva a nép idegengyűlöletét a néppel összefogva i.e 510-ben elűzi az utolsó Etruszk királyt és létrehozzák az arisztokratikus köztársaságot Élén 2 konzul állt és megbízásuk 1 évre szólt, ellenőrizték egymást. Ők hívták össze a szenátust (300 fős vének tanácsa) és a népgyűlést (veszély esetén diktátort választanak fél évre). A hivatalokat csak a patríciusok tölthették be, közülük kerültek ki a szenátus és a népgyűlés tagjai. Társadalom: A korai időszakban kizárólag az álam által elismert 300 nemzettség tagjai rendelkeztek politikai jogokkal. Az i.e4sz-tól a plebejusok leggazdagabb képviselőivel kibővült a testület Rómában tehát a régi szenátori rend az optimaták (legjobbak)

rendelkeztek a legnagyobb földbirtokokkal, mely hatalmuk gazdasági alapja volt. A gazdagok másik csoportja a hódító háborúk során meggazdagodó iparos és kereskedő réteg az újgazdagok más néven a lovagok. Ők a néppárt sorait erősítették A régi- és újgazdagokat együtt nobilitusnak nevezzük és ők vagyonuk alapján gyakorolták a hatalmat. A szenátus létszáma Sulla katonai diktatúrájáig (ie 82-től ie79-ig) változatlan maradt, de a diktátor 600-ra növelte a tagok számát, ám Caesar diktatúrája idején ez a szám 900 főre emelkedett. A lovagrend a grachusok fellépéseitől kezdve részt vett a politikai küzdelmekben és súlyos vereséget szenvedtek (Sulla 1600, a 2. triumvirátus 2000 tagját végezték ki) A létszám a köztársaságikor végén 20 ezer fő volt. Az alsó réteg közé kezdetben a plebejusok (politikai jogokkal nem rendelkező szabadok), a kliensek (régi patríciusok, engedelmesek) és a rabszolgák tartoztak. Fontos

változást jelentett az ie 5sz-ban, hogy a plebejusok harcot indítottak a patríciusok ellen, melynek célja a politikai egyenjogúság volt. A harc állomásai: I.e494 kivonulás a szent hegyre, melynek következménye a néptribunusi intézmény felállítása, melynek személye szent és sérthetetlen. Vétójoguk volt, de ez katonai ügyekre nem terjedt ki I.e451-450 a törvények írásba foglalása (12 táblás törvények) I.e5sz közepe a római polgárokat vagyon szerint 5 osztályba sorolták, és ezek alapján állították fel a centúriak szerinti népgyűlést. I.e445 érvényes lett a házasság a patríciusok és a plebejusok között I.e367 a Lacinius–féle földtörvény (maximum 235 hold föld) I.e366 az egyik konzol plebejus, a másik patrícius I.e326 az adósrabszolgaság eltörlése I.e300 minden hivatal megnyílik a plebejusok előtt I.e287 szenátori jóváhagyásra eltörlik a népgyűlési tanácsot Jogilag megszűnik a különbség, de a római

polgárság csak a jómódú plebejusoknak jelentett előnyt. Ők összeolvadtak a patríciusokkal és egy új osztályt, a nobilitást alkották meg, mely vagyon alapján gyakorolta a hatalmat. Az i.e5sz-ben Róma még védekező háborúkat folytatott, azonban az ie4sz-ban már hódító háborúba kezdett, hogy egyre szaporodó lakossága földigényét kielégíthesse. Ebben a században kiterjeszti hatalmát Itália nagy részére. Az ie3sz-ban Dél-itáliai Görög gyarmatvárosokat foglalt el, ezzel egész Itália ura lett Ezután Carthagóval került összeütközésbe, akit az 1, 2 majd a 3. Pun háborúban győz le Meghódította a Földközitenger nyugati medencéjét Az ie2sz-ban Róma figyelme kelet felé irányul, meghódította Macedóniát, Görögországot és Szíriát. E hódítások hatására a Római köztársaság a Földközi-tenger medencéjének vezető nagyhatalma lett. Az 1848-1849-es polgári forradalom és szabadságharc Magyarországon Az 1840-es

évek közepére Magyarországon mind a maradi, mind a haladó erők pártokba tömörültek. Először 1846 az udvar politikáját támogatók pártja, a konzervatív párt jött létre Gróf Apponyi György vezetésével. 1847-ben megalakult az ellenzéki párt is Gróf Batthyányi Lajos vezetésével. Programjai az úgynevezett ellenzéki nyilatkozat, melyben a jobbágyfelszabadítást, a közteherviselést és az ősiség eltörlését követelte. A két párt erőpróbája az utolsó rendi országgyűlésen volt47-48-ban, ahol csak mérsékelt reformok születtek. Az hogy Magyarországon 1848-ban forradalom robbant ki, a renden kívüli erőknek köszönhető, meg annak, hogy 1848. Február 27-én Párizsban kitört a forradalom, mely átterjedt az egész Európára. Március 3.-ára a Párizsi forradalom híre eljutott Pozsonyba, ahol Kossuth megfogalmazta felirati javaslatát, melyben jobbágyfelszabadítást, közteherviselést és független felelős nemzeti kormány követel.

A javaslatot mind az alsó, mind a felsőtábla is elfogadta és egy országgyűlési küldöttség, vitte Bécsbe, hogy a király aláírásával szentesítse. Közben március 13-án Bécsbe is kitört a forradalom, aminek hatására V. Ferdinánd aláírta a felirati javaslatot A bécsi forradalom híre március 15-re eljutott Pestre, ahol lejátszódtak a forradalmi események, melyben a kezdeményező szerepet a márciusi ifjak (Petőfi, Irinyi, Jókai, Bulyovszki, Vasvár) játszották. Közben az országgyűlés Pozsonyba törvényalkotó munkába kezdett, az új törvényeket V. Ferdinánd április 11-én aláírásával szentesített Az 1848-as áprilisi törvények: 1. Eltörölték az ősiség törvényét 2. Felszabadították a jobbágyokat, azonnali és kötelező örökváltsággal 3. A választójogot a korabeli Európába egyedülállóan alacsony vagyoni cenzushoz kötötték (minden egynegyed telekkel rendelkező jobbágy választó és választható volt. 4.

Cenzúra eltörlése 5. Közteherviselés A nemzeti függetlenségünk legfőbb biztosítéka: a népképviseleti alapon választott országgyűlés és a független felelős magyar kormány, melynek elnöke Gróf Batthányi Lajos. Kossuth a pénzügyminiszteri tárcát, Deák az igazságügyi és Széchenyi pedig a közmunkaügyi tárcát kapta. 1848 április végén lépett hivatalba az új kormány, melynek programja a rend és a béke biztosítása volt. Meg kellett szilárdítani a forradalom eredményeit, ezt viszont 2 erő akadályozta meg, a bécsi udvar és a nemzetiségek. A bécsi udvar 48 márciusában csak kényszerűségből engedett, csak az alkalmat várta hogy visszamondhassa mindazt, amit a király esküjével is szentesítet. Még nem lépett fel nyíltan a forradalom ellen, de arra bíztatta a nemzetiségieket (Szerbek, Horvátok, Románok), hogy forduljanak a magyarok ellen. 1848 nyarán már véres harcok folytak a Dél-vidéken a Szerbekkel és Dráva mögött

támadásra készen állt Jellasics, a Horváth bán. A kormány politikai támasza ebben a helyzetben, a 48 júniusában választott új népképviseleti országgyűlés volt, mely megtette az első védelmi intézkedéseket. Kossuth javaslatára az országgyűlés megszavazott 200 ezer újoncot és a felállításához szükséges hadihiteleket, valamint fölállították az első 10 önkéntesből álló honvéd zászlóaljat. A szembenálló erők 48 szeptemberében nyíltan is összecsaptak. Az udvar biztosítására Jellasics 40 ezer emberével átkelt a Dráván és rabolva, fosztogatva elindul Buda felé. A Batthányi kormány lemond, helyét az Országos Honvédelmi Bizottmány veszi át, melynek elnöke Kossuth lesz. Az OHB vállalja a forradalmi honvédelmet Szeptember 29-én a velencei tó mellet Pákozd és Sukaro között, a javarészt újoncokból és felkelőkből álló magyar sereg megállította Jellasicsot. A Bán az oldalvédelmez hátrahagyva kitakarodott az

országból. Október 4-én V. Ferdinánd feloszlatta az országgyűlést és az akkor éppen menekülő Jellasicsot kinevezte Magyarország katonai biztosává, és a reguláris Osztrák erők bevetésére készült, amibe az október 6-ai bécsi forradalom megakadályozta. A bécsi forradalom leverése után a lemondatták V. Ferdinándot és helyébe a 18 éves Ferenc Józsefet állították, akit a 48-as törvények semmiben sem feszélyezte 1848 decemberében megindul az Osztrák támadás Magyarország ellen. Windischgätz vezetésével 50 ezer fős sereg indul Buda felé, amit 2-3 hét alatt el is ér, mert Görgey Artúr, akinek 25 ezer fős seregével megkellet, volna védenie a Dunántúlt, de azt kardcsapás nélkül feladta. Az OHB Debrecenbe költözik, ahonnan újult erővel folytatták a katonai erőfeszítéseket A szabadságharc első katonai győzelmeit Bem Apó aratta, aki 48-49 telén Erdélyből űzte ki az Osztrák csapatokat és az első ízben beavatkozó Orosz

csapatokat is. Görgey ugyanebben az időben felső Magyarországra hátrált és kemény téli menetelések és ütközetek után 49 februárjában harcedzett sereggel megérkezett a Tiszához. Kossuth ugyanide vonta össze a dél-vidéki harcokban kitűnt Damjanich vezette sereget is. A sikeres összpontosítás után mintegy 50 ezer honvéddal kezdetét vette az ellentámadás, az úgynevezett tavaszi hadjárat A cél gyűrűbe vonni és megsemmisíteni az Osztrák sereget. Az átkaroló támadás Kápolnánál nem sikerült, de ennek hírére az udvar megsemmisíti a magyar alkotmányt (Olmütz). 49 áprilisában a magyar seregek jelentős győzelmeket aratnak (Hatvan, Tápióbicske, Isaszeg, Gödöllő térségében). A vereségek hatására az udvar elcsapta Windischgätzet és a helyét Welden tábornok töltötte be Az Osztrákoknak azonban sikerült a gyűrűből kiszabadulni és Bécs felé indultak. Az őket üldöző Magyar seregek nem Bécs felé indultak, hanem Komárom

fölmentése után Buda felszabadításához kezdtek. Így egy ütőképes hadsereg hagyta el az országot, akiket akármikor vissza lehetett rendelni A katonai sikereket Kossuth politikai sikerekre akarta átváltani. Az országgyűlés 49 április 14-én debreceni nagytemplomában elfogadtatta a függetlenségi nyilatkozatot, melyben kimondták a Habsburg ház trónfosztását és Magyarország függetlenségét. Kossuthot kormányzó elnökké választották, megalakult az új kormány Szemere Bertalan elnökletével. 49 áprilisában az udvar belátta, hogy egyedül nem képes a magyar forradalmat leverni, ezért I. Miklós Orosz cárhoz fordult segítségért. Június elején megindult a császári és cári hadsereg összehangolt támadása 360 ezer sorkatonával szemben 170 ezer, részben képzetlen és felszereletlen magyar honvéd állt. A kormány általános népfölkelést, keresztesháborút hirdetett, de ez sem segített Magyarország magára hagyottan állt

Orosz-osztrák túlerővel szemben. A kormány Pestről Szegedre, majd Aradra menekült, minden fronton vereség következett. Görgeyé volt az egyetlen harcképes sereg és megígérte, hogy mindent elkövet a körülményekhez képest tisztes feltételek kiharcolásáért. Magának követelte viszont a legfőbb polgári és katonai hatalmat A Kossuth és a Szemere kormány augusztus 11-én lemondott és Görgey a tejhatalom birtokában augusztus 13-án Világosnál, feltétel nélkül letette a fegyvert. Az Angol polgári forradalom Polgári forradalom: vezetője a polgárság, célja a feudális társadalom megdöntése. Anglia a XVII.sz elején Európa gazdaságilag legfejlettebb területe volt Itt jönnek létre az első manufaktúrák. Jelentős szerepet tölt be a tengeri kereskedelem is Mindez a polgárság létszámának növekedését, gazdasági megerősödését eredményezte. A parasztság kisebbik része a mezőgazdaság tőkés átalakulása miatt földjének

tulajdonosává válik. Nagyobbik része a földjétől megfosztva bérmunkássá lett. A nemesség 2 részre tagolódik, a régi nemesség megtartja a szokásait és feudális kiváltságait, a nemesség másik része az újnemesség (dzsentrik) polgári foglalkozásra térnek át. I Erzsébet halála után a Stuart Mária utódai, I Jakab, majd I Károly kerül a trónra. A Stuartok arra törekedtek, hogy minden hatalmat a maguk kezébe vegyenek. Abszolutisztikusan (=önkényuralom) uralkodnak A parlamentet ritkán hívták össze, az adókat önkényesen vetették ki és az Anglikán egyház fejeként még egyházi kérdésekben is a maguk akaratát érvényesítették. I Jakab és fia I Károly anyagi követeléseit a parlament sorozatosan megtagadta. A dühös uralkodó 1629-1640-ig nem hívta össze a parlamentet A polgárság a királlyal először eszmei síkon, vallási mozgalom formájában csapott össze. A vallási mozgalom a puritán egyház volt (purusz=tiszta), célja

megtisztítani az anglikán vallást a katolikus maradványoktól. 2 irányzata volt: Presbiteriánusok: céljuk a püspöki hatalom eltörlése, az egyház vezetését választott testületekre, a presbiterekre akarták bízni, társadalmi bázisuk a gazdagabb polgárok. Indepensek: (függetlenek) minden egyházközösséget önálónak tekintenek és semmilyen emberi előírást nem fogadnak el. I Károly kegyetlenül üldözte a puritánokat. 1640-ben I károly kénytelen volt összehívni az Angol parlamentet , mert sorozatos vereséget szenvedett a Skótoktól. A háború oka, hogy I Károly meg akarta szüntetni a Skót egyház önálóságát, mire a Skótok hitük és függetlenségük védelmében fegyvert fogtak. I Károly ellenük küldött csapatai csúfosan szétfutottak. Az Angol parlament 2 egyházból állt: Felsőházi lordok háza: tagjai arisztokraták, püspökök, támogatják a királyt, az abszolutizmust. Alsó ház: újnemesség és a polgárságképviselőiből

állt, ellenzi az abszolutizmust. A király a parlamenttől új hadsereg és új adók megszavazását kérdte, amit az alsóház ellenzett. Ezért a király 3 hét huzavona után föloszlatta a parlamentet, ez volt az úgynevezett rövid parlament. De a Skótok betörtek Angliába, ezért Károly ősszel, hogy folytathassa a háborút újból összehívta a parlamentet, amely1653-ig együtt maradt, ez volt a hosszú parlament. A parlament erőviszonyai: király támogatói a papság, a régi nemesség és a hadsereg. Parlament: mögötte áll a hajóhad, a városi polgárság, szabad parasztság, a dél-keleti országrész fejlett ipara. A király és a parlament közötti harc nyílt szakításhoz vezetett. 1642-ben a király hadseregével kivonult Londonból, és megkezdődött a polgárháború, mely kezdetben a király sikereit hozta, mert a királypártiak föl voltak készülve a háborúra. A fordulat akkor következett be, amikor a parlament megbízta Cromwel Olivért azzal,

hogy szervezze újjá a hadsereget. Cromwel hadseregét szabadparasztokból és kézművesekből szervezte újjá. Az újmintájú hadsereg lovassereg volt, vallási fanatizmus és szigorú fegyelem jellemezte Jelszavuk „bízzál Istenbe és tartsd szárazon a puskaport”. A polgárháború végül a parlament győzelmével végződött Mivel I Károly veresége ellenére is ragaszkodott abszolutisztikus királyi jogaihoz. A parlament törvény elé állította halálra ítélték és kivégezték. Anglia 1649-ben köztársaság lett A győzelem felszínre hozta és kiélezte a győztesek táborán belüli ellentéteket a mérsékeltebb presbiteriánusok és a radikálisabb independensek között. Harcukban Cromwel és a hadserege döntött Bevonult Londonba szétverette a parlamentet és katonai diktatúrát hozott létre. A hadsereget arra használta fel, hogy létre hozta Anglia, Skócia és Írország politikai egységét, a későbbi Nagy-Britanniát. Cromwel fokozta a

flottaépítést és megszavaztatta az új hajózási törvényt a navigation act-ot, melynek értelmében Angliába árút csak Angol hajó vihet, vagy annak az országnak a hajója ahonnan az áru származik. A törvény a tenger fuvarosai, a Hollandok ellen irányult és sorozatos tengeri háborúhoz vezetett. Cromwel halála után (1660) a katonai diktatúra rendszere összeomlott. Visszajöttek a Stuartok (II Károly és II Jakab) akik korlátlan hatalomra törekedtek, ezért a parlament Orániai Vilmost Hollandia Kormányzóját, II Jakab vejét hívta meg a trónra. 1688-1689-ben egy vérnélküli rendszerváltás játszódik le Angliában, melyet dicsőséges forradalom néven neveztek. Orániai Vilmos erős hadsereggel száll partra Angliában, mindenki behódol neki II Jakab Fr.o-ba menekül Vilmost mielőtt megkoronázzák aláíratják vele az un jognyilatkozatot, mellyel lemond a hatalomról. Létrejött Angliában az alkotmányos monarchia: a király uralkodik, de nem

kormányoz. Törvényhozó hatalom: parlament itt születnek a törvények és övék a hadsereg és a pénzügyek feletti ellenőrzésének joga. Végrehajtó hatalom a kormány: tagjait a választásokon többségbe jutott párt soraiból a király nevezi ki, de a parlamentnek tartoznak felelősséggel. A miniszterelnök a többségbe jutott párt vezetője Bírói hatalom: a független bíróságok kezében van (független a parlamenttől, a királytól és a kormánytól). Így biztosították Angliában a teljes személy- és vagyonbiztonságot. Az Angol polgári forradalom eredménye a nagyfokú gazdasági fejlődés. Az Anjouk 1301-ben 3. Andrással kihal az Árpádház férfi ága 1301-1308 interregnum (uralkodó nélküli állapot), pedig az országnak sohasem volt ennyi megkoronázott királya. Trónviszályok kezdődnek, amiből a pápa által támogatott nápolyi Anjouk család tagja, Károly Róbert kerül ki győztesen. A királynak tényleges hatalma nem volt, mert

az ország jelentős része a hatalmas birtokú tartományurak, bárók kezében voltak (Aba Amádé, Borsa Kopasz, Csák Máté, Kán László). A királyi hatalom megszilárdításához fegyverrel kellet leverni őket, amit a papok és köznemesek is támogattak. Egymás ellen játszották ki, és verték le a bárókat A támogatásért cserébe a köznemeseknek földet adott, cserébe bizonyos számú feltételeket kellet kiállítani, de megengedte nekik, hogy a csapatot saját címeres zászlójuk alatt vezessék hadba. Ezt az új hadszervezetet az olasz bandiersz (zászló) szóból banderiális hadseregnek nevezzük. Azok a nemesek, akik nem tudtak kiállítani minimum 50 főnyi csapatot, személyesen hadbavonuló kisbirtokosokkal együtt a vármegyei bandiriumokhoz tartoztak. A királyi hatalom megszilárdítását segítette elő az új gazdaságpolitika. A megfogyatkozó királyi magánbirtokokról származó jövedelmek mellet megnőtt a szerepük az egész ország

területén a királyi felségjog alapján szedett jövedelmeknek, a regáléknak. A regálék közül a legjelentősebbek: 1. Bányamonopólium: nemesfémet bányászni csak a királyt illeti meg Károly Róbert lemondott a bányabér egyharmadáról a földtulajdonos javára. 2. A pénzverés monopóliuma: a kibányászott nemesércet be kellet váltani a király által veretett pénzre, a haszon 35-40% volt. A király Firenzei mintára értékálló aranypénzt veret, ez volt az aranyforint, váltópénze 16 ezüst garas volt. 1 garas 6 ezüst dinárt ért Így a király elesett a kamara használatától, ezért bevezette a jobbágyok első állami adóját. 3. Kapuadó: jobbágyporaként szedett be és értéke évi 18 ezüst dinár volt 4. Harmincadvány: minden külkereskedelmi forgalomba kerülő áru 3,33%-a volt a királyé 1335-ben a Visegrádi királytalálkozón a Cseh és Lengyel királlyal kereskedelmi megállapodást kötött, ennek alapján létrehozták a Bécset

elkerülő kereskedelmi útvonalat. 3Kázmér, Lengyel király és Károly Róbert között megállapodás született, melynek alapján 3.Kázmér halála után a Lengyel trónt KR fia, Nagy Lajos örökli. Károly Róbert halála után fia, 1 Nagy Lajos került a trónra. Példaképe a világhódító Nagy Sándor volt Uralkodása alatt csupán 3 békés éve volt. 2 ízben indított hadjáratot Nápoly ellen, ezt követően Dalmácia területére, a Balkánra és Moldvába vezetett hódító hadjáratokat. Ő volt az első királyaink közül, aki megütközött a Törökkel. 1370-ben 3Kázmér halála után Lengyel király is lett, ezzel létrejött a Lengyel-magyar perszonális unió (perszona=személy). A két országot csak a király személye tartja össze Nagy Lajos hódító hadjárataihoz a nagybirtokosok banderiális hadseregeit veszi igénybe, amiért újjab földterületeket adományoz. Ezzel a nagybirtokos réteg uralkodása alatt tovább növelte vagyonát és hatalmát.

Az újjonan megszerzett területekre úgy csábítja el a köznemes a jobbágyait, hogy nem szedi be tőle a kilencedet. Mindez az ellentétek, kiéleződéséhez vezet a fő- és a köznemesek között, ezért Nagy Lajos királyunk 1351-ben felújítatta 2. Andrásnak a szerviensek érdekeit védő 1222-es aranybullát, kivéve a 3 pontot. Az ősiség törvényeit a törvény módosítja, a nemesi végrendelkezésről szóló törvényt A birtokot eladni, vagy más módon elidegeníteni, csak a közvetlen rokon, vagy ha az nincs az oldalágú rokon örökli. Kilenced törvénye kimondja (1849), hogy a nemesi birtokos köteles a jobbágyaitól a kilencedet beszedni, mert ha az nem szedi be, a király fogja azt a saját javára beszedni. Az egy és ugyanazon szabadság törvénye, amely azt mondja ki, hogy minden nemesnek ugyanazon jogai és kiváltságai vannak. Az I világháború és a háborút lezáró Versailles-Washingtoni békerendszer A 19-20. Század fordulóján az

európai hatalmak két szövetségi rendszerbe tömörültek, az 1882-ben létrejött hármasszövetség, vagy Központi hatalmak (Németország, Osztrák-Magyar monarchia és Olaszország) és az Antant hatalmak (Francia, Anglia, Orosz). Az első világháború ez a két szövetség között folyik A háborút kiváltó közvetlen ok (latinul: cassus béli) az, hogy 1914. június 28-án szarajevói merénylet történt Egy Szerb anarchista diák megölte több lövéssel Ferenc Ferdinánd trónörököst és feleségét. Szarajevó megmaradhatott volna két állam konfliktusának, ám a nagyhatalmak közti ellentétek következtében azonnal háborúba lendült a szövetségi rendszerek háborús gépezete. A Német kormányzati körök elhatározták, hogy még akkor sem állnak egy esetleges Osztrák-Magyar katonai akció útjába Szerbia ellen, ha ez általános háborúhoz vezet. Június 23-án a monarchia 10 pontból álló ultimátumot nyújtott át a Szerb kormánynak, amely az

ország szuverenitását sértő követeléseket is tartalmazott. Miután Szerbia a követeléseket visszautasította 1914 július 28-án a Monarchia hadat üzen Szerbiának, majd augusztus első napjaiban, szövetségi kötelezettségeinek megfelelően a nagyhatalmak sorra háborúba léptek. A távol-keleten Japán is hadba lép és megkezdi a Német gyarmatok elfoglalását Olaszország, Románia és Bulgária semlegességi nyilatkozatot tesz. A szembenálló csoportosulások erőviszonyaik: Központi hatalmak: egy tömbbe helyezkedtek el, ez előnyt jelent a hadseregek mozgatásában, de hátrányt, mert bekerítés, blokád veszélye áll fen. 1914-re jobban fel voltak készülve a háborúra, de bizonyos ipari nyersanyagokból és élelmiszerből behozatalra szorultak. Antant: gazdasági erejük meghaladta a másik félét, népességük is kétszerese volt, de nem volt még felkészülve a háborúra. A hadviselő hatalmak haditervei: a Központi hatalmaké a Schlieffen-terv

volt (villámháború terve volt, a terv az Orosz mozgósítás vontatottságára épült, a Németek 6 hét alatt le akarták rohanni Franciaországot, majd erőik keletre történő átcsoportosításával Oroszország lerohanása volt a cél). Antant: haditervük kiváló volt, mert az idő nekik dolgozott Hadműveletek: 1914-re három fronton és a tengereken folyt a háború. A Német hadvezetés óriási erőket koncentrálva nagyarányú offenzívát indít Párizs elfoglalására. szeptember 3-án elérték a Marne folyót, 20 km-re közelítve meg Párizst, itt azonban a Francia ellentámadás megállásra kényszeríttette őket, ezután a két hadsereg a lövészárkokba ásták be magukat. Megkezdődött az állóháború Közben az Orosz hadvezetés, mely jóval hamarabb befejezte a mozgósítást, erőteljes hadműveletekbe kezdett Poroszországba és Dalmáciába, a háború tehát kétfrontos háborúvá vált, ami a villámháborús terv kudarcát jelentette. 1915

Olaszország belép a háborúba az Antant oldalán. A Német hadvezetés a keleti hadszíntéren akar döntést kicsikarni, Németország és a Monarchia hadserege Gorlitzénél áttörték a frontot, és 150 km-rel szorították hátrább az Oroszokat. 1915 végére egész Lengyelország a központi hatalmak kezére került október végén Bulgária belépett a háborúba a Központi hatalmak oldalán. 1916 a Németek újból nyugaton kísérleteznek, ostrom alá veszik Verdun erődjét Az áttörés azonban nem sikerül, a Verduni vérszivattyú 1 millió emberéletet követelt. 1916 nyarán, a keleti hadszíntéren az Orosz haderő váratlanul újabb támadásba lendül és áttörte az Osztrák-Magyar frontot. Háborúba lépett Románia az Antant oldalán A nyugati hadszíntéren a Brit erők támadást indítottak a Somme folyónál, itt vetettek be először páncélosokat, de a gépek csatája újabb 1 millió áldozatot követelt, de a hadi helyzet változatlan maradt. A

háborús áldozatok azért ilyen nagy, mert ilyen fegyverzettel és katonai erővel még nem vívtak háborút. Ezek a fegyverek: ismétlő rendszerű lőfegyverek, géppuskák, könnyű-és nehézágyú, harcigáz lángszóró, aknavető, kézigránát, tank. A nagy véráldozatok elgondolkodtatták a szembenálló feleket és kísérletet tettek a háború befejezésére. A Központi hatalmak 1916-os decemberi békeajánlatát az Antant visszautasította, mert Németország a háborút, az eddigi hódításainak megtartásával szerette volna lezárni. 1917 volt a fordulat éve az I. világháborúban, mert Németország bejelentette a korlátlan tengeralattjáró háborút, vagyis hogy a hadiövezetben minden ellenséges kereskedelmi hajót elsüllyeszt. Ennek elsősorban az USA hajói estek áldozatául, különösen nagy felháborodást keltett a Lusitania nevű Angol hajó elsüllyesztése, melyen 100 amerikai állampolgár is tartózkodott. Erre hivatkozva az USA belépett a

háborúba az Antant oldalán, a tényleges ok azonban az, hogy a korábban nyújtott árú és pénzhitelei miatt az USA érdekelt volt az Antant győzelmében. Az Olasz hadsereg fölbomlik, Olaszország harcképtelenné válik. Oroszországban, 1917 februárjában polgári demokratikus, de októberben szocialista forradalom játszódik le, és ezért 1918 márciusában kilép a háborúból. 1918 Januárjában Wilson Amerikai elnök meghirdette az Egyesült Államok 14 pontból álló békejavaslatát. A javaslat nagy nemzetközi vízhangot keltett és nem fogadták el, mert a kormányok mindenáron győzni akartak, hogy ők diktálhassák a békefeltételeket. 1918-ban Német offenzíva indul nyugaton, a második Marúi csatába a Franciák újból megállították az előrenyomulást. Közben amerikai csapatok szálltak partra Franciaországban 1918 nyarán az Antant sikeres ellentámadást indított a Németek ellen. A támadásban 600 páncélos és 2000 repülőgépet vetettek

be, ekkor bekövetkezett a Német katonai összeomlás. Németország vereségét meggyorsította, hogy szövetségesei is sorra kapituláltak A Monarchia november 3-án, Németország november 11-én írta alá a fegyverszünetet. A háborút a Versailles-Washingtoni békerendszer zárta le. A Párizs környéki békék átrajzolták közép-és keletEurópa térképét A washingtoni konferencián a távol-kelti érdekszférák elkülönítésére került sor A békekonferencia 1919 januárjában kezdődött Párizsban. A konferencián a vesztesek nem lehettek jelen, képviselőik egyetlen dolga az volt, hogy a nekik átnyújtott békediktátumokat aláírják. A győztesek diktáltak, míg a vesztesek kénytelenek voltak elfogadni a feltételeket. A vesztes Központi hatalmak valamennyi országának a vereségért területet és befolyásövezet, jóvátételt, a haderő csökkentését és egyéb korlátozásokat kellett fizetniük. A Németek Wersailesben kötöttek békét A béke

értelmében ElzászLotaringiát visszacsatolták Franciaországhoz, a Saar vidéket pedig 15 évre nemzetközi ellenőrzés alá helyezték A Rajna vidéket demilitarizálták (fegyvermentes övezet), elvették Németország gyarmatait, és jóvátétel fizetésére kötelezték. Hadseregét 100 ezer főre korlátozták, elválasztották Németországtól Kelet-Poroszországot egy úgynevezett Lengyelfolyosóval, melynek kikötővárosa Gdansk. Magyarországgal 1920 június 4-én, a Versailessi Trianos nevű kötötték a békét, Ausztriával Sain-Germenben, Bulgáriával Neu-alyban és a Törökökkel Seuresben kötötték a békét. A győztesek a béke megóvása érdekében létrehozták a népszövetséget, amely az egyesült nemzetek szervezetek (ENSZ) elődje volt. Az ipari forradalom és társadalmi következményei Azt a történelmi változást, mely során a manufaktúra korszak régi szerszámait felváltották a gépek, a manufaktúra helyét átveszi a gyár

ipari forradalomnak nevezzük. Az ipari forradalom a XVIIIsz végén Angliából indult ki, azért mert itt jöttek létre a feltételek. Az Angol polgári forradalom korán elhárította a fejlődés politikai akadályait. Anglia 1688-től alkotmányos monarchia. Az egyre növekvő gyarmatbirodalom, a tengeri kereskedelem jelentő tőkéket halmozott fel. Az 1694-től működő Angol bank jól működő hitelszervezetet teremtett. A bekerítések következtében nagy tömegű, olcsó munkaerő keletkezett. A gazdag vas és szénbányák az iparfejlődés legfontosabb nyersanyagát biztosították. Az ipari forradalom a könnyűiparban, azon belül is a textiliparban kezdődött. Az első gépek a fonó és szövő gépek voltak. Feltalálásukra az ösztönzött, hogy megnőtt a kereslet az olcsó és könnyű viseletű pamutvászon iránt Alapanyagát, a gyapotot korlátlan mennyiségben termelték Indiában és az Amerikai ültetvényeken. A kézi fonás és szövés nem tudta az

igényeket kielégíteni. Az ipari forradalom kibontakozását James Watt találmánya, a gőzgép tette lehetővé. A gőzgépet alkalmazták a textiliparban, szénbányászatban, kohászatban és az ipar sok más területén, de a legforradalmibb változást a közlekedés terén idézett elő. Stephenson találmánya a gőzmozdony, Fúlton találmánya a gőzhajó Az első műutak a Skót mérnök Mac Adam tervei alatt készültek. A hírközlést Morse találmánya, a távíró forradalmasította A nehézipar találmányai a magaskoho és a kokszolás. Az első gépek egyedi, kézzel gyártott, drága gépek voltak. Anglia elsőként jutott el a gépgyártás gépesítéséhez Elterjedtek a forgácsoló gépek. A kötelező szabványméretek bevezetésével megoldották az alkatrész utánpótlást is Az ipari forradalom a XIX.sz-ban kisseb-nagyobb késéssel Európa többi országába és Észak-Amerikába is lejátszódott. Az ipari forradalom következményei: - a

mezőgazdasági és ipari termelés növekedése - a pusztító járványok felszámolása - a közegészségügy megszervezése következtében a népesség addig példátlan arányban megszaporodott (Anglia lakossága 1740 és 1850 között megháromszorozódott) - urbanizáció, városiasodás játszódott le (a falu munkaerő feleslege a városokba költözött és nagy ipari városok jönnek létre, Pl.: Machester lakossága 30 év alatt 35 ezerről 350 ezerre nőtt) Megváltozik a falusi és a városi lakosság aránya a város javára. A népesedés és városiasodás meggyorsította a mezőgazdaság fejlődését: a 3 nyomásos gazdálkodást felváltotta a vetésforgó. Megjelennek az első gépek: arató-, vető-és cséplőgép. Elterjed a tömegélelmezés szembotjából fontos burgonya Az ipari forradalom hatására a társadalom szerkezete is átalakult, alapvető változás következett be az egyes osztályok és rétegek egymáshoz való viszonyában. A parasztság

%-aránya csökkent, a társadalom mindinkább 2 alapvető osztályra polarizálódik: Munkás kívül Tőkés (burzsoá): azAalapvető termelési eszközök Az ipari(proletár): forradalom munkaerején első évtizedeiben a munkásosztály helyzete rossz volt. nagy munkaerő kínálat miatt a nincs semmilye, munkaerejét a gazdasági (gyárak, gépek, bankok) a kezében vannak, a kapitalista munkabérek a létminimum alatt maradtak. Nem voltak munkásvédő törvények, a napi munkaerő 16-18 óra volt, rosszak társadalom uralkodó érdekei védelmében miatt kénytelen eladni. voltak azkényszer élet-és munkakörülmények. Olcsósága miatt előszeretettel alkalmazták a női - osztálya és a gyerekmunkát. eddiginél erősebb hoz, létre. A munkások kezdetben azt hitték, hogy a gép veszi elminden a munkájukat, ezért az első államhatalmat munkásmozgalmak az ösztönös mozgalmak az úgynevezett géprombolások voltak. A munkások fokozatosan rájöttek arra, hogy

érdekeik védelmében szervezett mozgalomra van szükség. Az első munkásszervezetek a szakszervezetek voltak, melyeket szakmánként alapítottak. Majdnem minden országban először a nyomdászok, asztalosok és szabók voltak A szakszervezetek a munkások élet- és munkakörülmények javításáért harcoltak. Az első munkáspárt az Angliában megalakuló Chartista párt volt. Nevét onnan kapta, hogy vezetői egy jogbiztosító népalkotmányt, Angolul Chartert- dolgoztak ki, ebben a munkásosztály részére politikai jogokat, általános egyenlő és titkos választójogokat követeltek. A XIXsz elején már akadtak olyan gondolkodók, akik a keresztény humanizmus talaján állva enyhíteni akartak a munkásság nyomorúságos helyzetén, őket nevezzük utópista szocialistáknak. Szocialisták azért voltak, mert egy közösségi társadalmat akartak létrehozni, ahol nincsenek ekkora különbségek. Utópistáknak ezért nevezzük őket, mert a megvalósítást

illetően elképzeléseik irreálisak voltak (elnevezésük a XVI.sz-i híres író és politikus Murus Tamás utópia című művére utal, amiben a szerző egy sehol-sincs szigetország tökéletes társadalmát írta le). Képviselőjük Owen, Forier és Sait-Simon. A tudományos szocialzmus megteremtői a XIXsz közepén Marx és Angels voltak A marxizmus alaptétele, hogy a történelmet osztályharcok történetének minősítette és az utolsó nagy ellentmondás a munka és tőke harcának eredményeként a kapitalizmus elpusztul és létrejön az osztálynélküli társadalom. A munkásosztály feladata forradalommal megdönteni a tőkések hatalmát és létrehozni a proletár diktatúrát. Hogyan jutott hatalomra a démosz (köznép) az ókori Athénban, az Athéni demokrácia államszervezete és az Demokrácia jelentősége. Az Ókori Görögország 2 legjelentősebb városállama Spárta és Athén volt. Spárta államformája arisztokratikus köztársaság. Athénben

az ie 5 sz-a létrejön a Démosz uralma a demokrácia Athén, mint tengeri nagyhatalom bekapcsolódik az i.e 8-6 sz-g tartó Görög gyarmatosításba, ami az ipar és kereskedelem továbbfejlődését segítette elő. A gyarmatosításból elsősorban az arisztokrácia járt jól Az elaprózódó kisparaszti birtokok nem győzik a versenyt a nagybirtokokkal. Egyre jobban eladósodnak, elveszítik birtokaikat, egyre jobban eladósodnak, elveszítik birtokaikat, nagy részük adósrabszolgává válik. A gyarmatosítás fejlesztőlég hat az iparra és a kereskedelemre. Így az eddig jelentéktelen iparos és kereskedő réteg gazdaságilag megerősödik. A politikai hatalom viszont az arisztokrácia kezében volt Az iparos és kereskedő réteg a gazdasági hatalom mellé politikai jogokat is akart, ezért összefogott az adósrabszolgaság miatt elégedetlen parasztsággal. Őket nevezzük démosznak, vagyis köznépnek Az ie 7 sz-ban a démosz megkezdi harcát az arisztokrácia

ellen, célja a politikai egyenjogúság megteremtése volt. A harc állomásai: I. e 621-ben Drahon Archon írásba foglalja a törvényeket (igen szigorúak), írott törvények révén korlátozzák az arisztokrácia önkényét. I. e 594-ben Szolon Archon reformokat vezetett be: - eltörölte az adósrabszolgaságot, - a lefoglalt földeket visszaadta a tulajdonosnak, - Athén és Attika lakosságát vagyoni alapon 4 osztályba sorolta és vagyon szerint állapította meg a jogokat és kötelezettségeket, - esküdtbíróságot hozott létre, ahol a legszegényebbek is felebezhettek. Ezzel létrejött Athénban a timokrácia, vagyis a vagyon szerinti hatalomgyakorlás Szolon reformjai egyensúlyi helyzetet teremtettek. Athénban az arisztokrácia birtokolta a földet és a politikai hatalom nagy részét, de a gazdasági hatalom jelentős része az ipar és a kereskedelem a démosz kezében volt. Az arisztokrácia már, a démosz még nem volt olyan erős, hogy politikai hatalmat

gyakorolhassa Ekkor egyes arisztokraták, akik maguk is érdekeltek voltak a kereskedelem és az ipar fejlődésében erőszakos úton magukhoz ragadták a hatalmat és létrehozták a zsarnokságot, a türanniszt. A zsarnok a démosz érdekében politizált, tovább fejlesztve az ipart és a kereskedelmet. Felbomlik az egyensúly, megerősödik a démosz gazdasági hatalma. Elzavarják az utolsó zsarnokokat is (ie 510), a nép a maga kezébe veszi a politikai hatalmat, létrehozza a demokráciát, a népuralmat. Az Athéni államot Kleiszthenész szervezte ujjá. Athént és Attikát 10 kerületre (phülékre) osztotta A kerületek határait úgy állapította meg, hogy abba mindenféle lakóhelyű, foglalkozású és társadalmi helyzetű ember kerüljön. Minden kerület 50 képviselőt küldött az 500-ak tanácsába Athén államformája tehát demokratikus köztársaság. Az államhatalom szervei: Törvényhozó hatalom: a népgyűlés, mely elfogadja vagy elveti a

törvényjavaslatokat. Tagja minden 18 Év feletti Athéni polgár, kivéve nők, idegenek, rabszolgák. Döntött minden fontos kérdésben: háború, béke, bérletek. Sorsolással választották, és havonta 3-4-szer üléseztek Végrehajtó hatalom: az 500-ak tanácsa. Gondoskodott a népgyűlési határozatok végrehajtásáról, kidolgozta és a népgyűlés elé t6erjesztette a javaslatokat. Tagjai 1 évig voltak hivatalba és ezalatt fizetést kaptak, hogy a legszegényebbek is vállalhassák a hivatalt. Igazságszolgáltató szervei az esküdt bíróság: tagjai 30 év feletti Athéniak, közülük kerülnek ki sorsolással és megbízatásuk 1 napra szólt, és ezért napi díjat kaptak. Államfője nem volt az Athéni demokráciának. Periklész vezető szerepét nem tisztségeinek, hanem személyes adottságainak köszönhette. Tisztségviselők: 9 archon állt az állam élén, de ezek nem politikai tisztségviselők, hanem miután Görögországban nincs örökletes

papság, ők vezetik az egyházi szertartásokat és állami ünnepségeket. 10 stratégoszt (hadvezért) választanak, ezt a tisztséget 1 évnél tovább is be lehetett tölteni. A demokrácia az ókori világ leghaladóbb államformája. Teljejogú polgárok számára politikailag teljes demokráciát biztosított. A népgyűlésen minden athéni polgár közvetlenül avatkozhatott bele a közösség ügyeibe, viszont az állam kizárta a demokráciából a nőket, idegeneket és a rabszolgákat. Gazdasági egyenlőséget természetesen még szabad polgárai számára sem tudott biztosítani, egyre nagyobb mértékben vette igénybe a rabszolgák munkáját. Reformkor (Széchenyi és Kossuth reformkori programjai) A Napóleoni háború idején egész Európa hadba állt. A hadseregeknek élelemre volt szüksége A hosszú háborúban a magyar nemesség jól járt, a sok fegyverbe álló katona fölverte az élelmiszer árakat. Nem volt olyan szemetes, rossz minőségű gabona

amit ne lehetett volna eladni jó áron. A bevételeket azonban csak kevés birtokos költötte gazdaságának korszerűsítésére, inkább fényűzésre fordították (nemesi kurják sorai épültek) vagy gyűjtötték a ládafiába. A háború az állam eladósodásához, egyre gyorsuló pénzromlásához, inflációhoz vezetett. A felgyülemlett bankók nagy mértékben leértéktelenedtek, devalválódtak. A nemesség elveszítette fölhalmozott kézpénzének nagy részét 1815 Vaterlo, a Napóleoni háború végét jelenti, Nyugat-Európában megjelenik az olcsó, jó minőségű tengerentúli gabona. A szemetes, földszagú, hagyományos módon termelt gabonának nem akadt vevője A köznemesség értékesítési gondokkal küzdött és rájött arra, hogy polgári átalakulásra van szükség, ezért a reformmozgalom vezetőjévé válik. A Napóleoni háború befejezése után a politikai légkört Európában a Szent-szövetség határozta meg. I Ferenc abszolutisztikusan

kormányoz, nem hívja össze az országgyűlést (1812-1825). A Szent-szövetség ellen az 1820-as években forradalmi mozgalmak indultak, ezek hatására I Ferenc 1825-ben újra összehívta az országgyűlést. Ezen az országgyűlésen tűnt fel Gróf Széchenyi István, a reformmozgalom megindítója azzal, hogy birtokai egyévi jövedelmét ajánlotta fel a Magyar Tudományos Akadémia megteremtésének. Gróf Széchenyi István arisztokrata származású dúsgazdag nagybirtokos család sarja, gyermekévei a bécsi palotában és a Nagycenki kastélyba telnek. Huszártiszt a Napóleoni háborúk idején, könnyelmű, léha életet él, mint minden rangj abeli ifjú. Megcsömörlik ettől az életmódtól és heves lelkiismeret furdalások közepette más életmódra tér át, hasznára akar lenni hazájának. Tudatos önműveléssel és utazásokkal készük új életére Barátjával Báró Wesselényi Miklóssal nyugateurópai körutazáson vesz részt Eljutnak Angliába is,

ahol éppen folyik az ipari forradalom Hazatérve rádöbben Magyarország elmaradottságára, és az Angliai tapasztalatok alapján, változásokat akar. 1830-ban kész programmal áll elő, a Hitel című munkájával, amit 1831-ben a Világ és 1832-ben a Stádium követ. A Hitel azért állt programja középpontjában, mert a birtokos nemességnek hitelre lenne szüksége ahhoz, hogy birtokát modernizálhassa. A hitelt azonban még a nagy vagyonú Széchenyitől is megtagadták egy bécsi bankba, mert a nemesi birtokot eladni, elárverezni az ősiség törvénye miatt nem lehetett (ősiség törvénye: 1351 I Nagy Lajos, a nemesi birtokokat egyenes vagy oldalági rokonok öröklik, ha a nemzettség kihal, akkor a visszaszáll a királyra. Eladni, vagy más módon elidegeníteni nem lehetett), ezért Széchenyi az ősiség törvényének eltörlését követelt. A törvény eltörlése maga után vonta volna a nemesek földvásárlásának jogát és a nemesek adóztatását.

Javasolja még a robot és a jobbágyok más feudális kötöttségének megszüntetését. Programjának hiányossága, hogy fel sem veti a Habsburgoktól való elszakadás gondolatát, programját a bécsi udvar támogatásával akarta megvalósítani az arisztokrácia vezetésével. A reform gondolatát azonban, mind az udvar, mind az arisztokrácia elveti, viszont kedvező fogadtatásra talál a köznemesség körében. Széchenyi nevéhez sok konkrét kezdeményezés fűződik: a lóverseny szorgalmazása a lótenyésztés érdekében, a Duna-Tisza szabályozása, a Lánc-híd építése, az Első Pesti hengermalom alapítása, a dunai és a balatoni gőzhajózás megindítása. Széchenyi történelmi jelentőssége: programjával felrázza a nemzetet és megindítja a reformkort. Az első reformországgyűlés 1832-36-os volt Pozsonyba. Központi témája a jobbágyképzés volt, ezt Kölcsey, Wesselényi és Deák vezette. Liberális javaslata az önkéntes örökváltság

volt Ez azt jelentette, hogy a jobbágyok földesurukkal szabadon egyezkedve, pénzzel örökre megválthatják szolgáltatásaikat és területeiket. A földesúr így pénzhez juthatott volna, amit birtoka korszerűsítésére fordíthat. Az országgyűlés elfogadta ugyan ezt a javaslatot, de a király elutasította. Ezen az országgyűlésen tűnt fel a reformeszmék továbbvivője Kossuth Lajos, egy távolba lévő főúr követeként Kossuth azzal hívta fel magára a figyelmet, hogy az országgyűlésen elhangzottakról kézzel írt és másolt országgyűlési beszámolókról számolt be, amit később lenyomatokkal sokszorosított. Ezeket a tudósításokat megyei követek viszik a megyékbe, ahol kézről kézre adták őket. A reform eszmék terjedése kézről kézre ment Ez az udvart erőszakra kényszeríttette és letartóztatta, elítélte majd börtönbe zárták Jellasicsot, Wesselényit és Kossuthot. Az udvar elszámolta magát, mert az elitéltek a nemzet

mártírjai lettek, erre az udvar megrettent és taktikát változtatott. 1839-1840-es országgyűlésen törvénybe iktatták az önkéntes örökváltságot, és amnesztiát adtak a politikai foglyoknak. A kiszabadult Kossuthot megbízzák a Pesti Hírlap főszerkesztői tisztségével, mert a cenzúra eszközével akarták ellenőrizni. Kossuth felismerte a sajtó közvélemény sajtó szerepét és a lap hasábjain és vezércikkeiben fejti ki a reformkor programjait. Már az első cikkekben jobbágyfelszabadítást követel, mégpedig állami kárpótlással. A program másik lényeges pontja a közteherviselés, vagyis a nemesi adómentesség felszámolása. Megfogalmazza még népképviselet elvét, vagyis a jobbágyok politikai jogokkal való felruházását. Az érdekegyesítés programjának megfogalmazása azt jelenti, hogy a jobbágyságot az udvar oldaláról a nemesség oldalára akarja állítani. Független Magyarországot akar, de függetlenség alatt nem a Habsburg

udvartól való elszakadást érti, hanem csak a többi Habsburg országtól való nagyobb politikai és gazdasági önállóságot ért. Programja megvalósítását a köznemességtő várta. Gazdasági programjai: Az önáló magyar ipar megteremtése, önálló vámterületekkel. A ’43-44-es évi országgyűlésen az udvar a védővámok bevezetését előíró törvényjavaslatot visszautasította. Erre válaszul az ellenzék létrehozta a védegyletet: tagjai becsületszóra megfogadták, hogy 6 éven át magyar iparcikkeket vásárolnak, még akkor is, ha drágább és nem olyan jó minőségű, mint a külföldi termék. Az 1843-44-es országgyűlésen törvénybe iktatták a magyar nyelv államnyelvként való használatát (törvényhozás, igazságszolgáltatás, oktatás és az egész hivatali élet nyelve). Kossuth publicisztikája és társadalmi tevékenysége az első perctől fogva a vélemények kereszttüzében állt. Széchenyi kezdettől fogva idegenkedve nézte

Kossuth működését. A kelet-népe című vitairatában nyíltan megtámadta Kossuthot, azzal vádolta, hogy „a szívhez szól ahelyett, hogy az észhez szólna” és a Kossuthi modor „Sírba dönti a magyart”. Széchenyi ekkor már fékezni akarta a mozgalmat, mert nem akart az udvarral ujjat húzni és félreértve az udvar kétszínű taktikáját, a felülről jövő reformokban bízott.