Medical knowledge | Neurology » Aphasia

Agranularis kéreg: V. rétegben py sejtek, IV. és VI rétegben a granularis sejtek visszafejlődtek Granularis kéreg (sensoros areak) II. és IV rétegben sok szemcssejt = coniocortex Proisocortex = az isocortex és a paleocortex határán ( gyrus cinguli, retrosplenialis kéreg, insula) Periallocortex = entorhinalis kéreg Allocortex (nem isocortex) A dorsolateralis kéregterületek nagy része 6 rétegű --- a hasonló szerkezetű érző, mozgató és parietalis asszociációs mezőkkel állnak kapcsolatban (mozgásszabályozás, memória, asszociatív működések). A visualis minták térbeli lokalizációja (a bal oldali terület fókuszál - Br 46), a jobb oldali az egész teret érzékeli). Kapcsolat a cingularis (Br32) attender zónával A ventromedialis limbikus területek 3, vagy 4 rétegűek - kapcsolatuk: amygdala - hippocampus - thalamus DM magja - temporalis pólus - insula, gyrus cinguli - orbitalis- és frontalis medialis prefrontalis régiók

(tanulás és emóciók szervezése) (Eslinger, 1999). Filogenesis of prefrontal cortex Az asszociációs kéregmezők működése akaratlagos mozgás tervezése, indítása értzékelés, ingerfelfogás, azonosítás gondolkodás, tervezés érzelmek indítékok, viselkedés memória beszédértés és szervezés 8B 9 9/46d 8B 8Ad 9 8/Av 9/46v 32 44 46 10 24 45A 45B 10 25 47/12 45A 14 47/12 13 11 10 14 Pandya és Yeterian, 2000 Beszédzavarokkal kapcsolatos szakkifejezések - Agrammatismus : A beteg elsősorban főneveket használ, az igék és jelzők használata nélkül. A mondatok rövidek, a ragozás és időegyeztetés hiányzik, vagy hibás - ez az un. távirati stílus - Anarthria : A dysarthria (a beszédizmok beidegzési zavara) - beszédképtelenség. - Anomia: Szótalálás vagy megnevezési zavar - az engramok hiánya. - Aphemia: Beszéd apraxia, a beszédizmok corticalis beidegzésének zavara következtében -

Beszéd-automatismus: folytonos szó, frázis, mondatrész ismétlés, a szituációtól függetlenül. - Beszéd-apraxia: Organikus agyi károsodás következtében a beszéd dallamának és artikulációjának zavara, megtartott beszédképesség és beszéd-értés mellett. - Dysarthria: A beszéd artikulációjának zavara - megtartott beszédképesség mellett. - Dysphonia, aphonia: A fonáció zavara perifériás okok miatt. - Dysprosodia: A beszéd dallamosságának megváltozása. - Echolalia: A beszélgető partner szavainak, vagy mondatainak gátolatlan ismételgetése. - Jargonaphasia: A sensoros aphasiások hibás szóhasználat miatt alig érthető beszéde. - Logorrhoea: túlzott beszédkésztetés - Logoklonia: szavak vagy szótagok visszatérő ismételgetése Ez a kép most nem jeleníthető meg. Laesio „A” előtt: nem okoz sem aphasiát, sem dysarthriát A-B között : anarthriát okoz B mögött : aphasiát okoz Laesio az isthmusban (I): Broca

aphasiát okoz (Wernicke f. sensoros aphasia és Brocaanarthria keveréke (P.Marie, 1906) Az agykérgi beszéd-mezők és összeköttetéseik Broca aphasia a) A beszéd lassú, erőfeszítést kíván, rosszul artikulált, szaggatott, nem folyamatos. A beteg csak igéket és főneveket használ, ezek ragozása nélkül (“agrammatismus” “távirati” jelleg). b) A beszéd megértése általában jó. c) Az utánmondás károsodott, de egyszerű szavak (papa, mama, lámpa, alma) utánmondása sikerülhet. d)Agraphia lehetséges, ha az írás központ (Exner-)mező együtt sérül. e) A tárgymegnevezés nehézkes f) A betegek képesek melódiát dúdolni, az emocionális beszéd (indulatszavak, káromkodás) rendszerint megmarad. g) A beteg tudatában van beszédzavarának, ezért nem szívesen beszél. h) Motoros aphasia társulhat hemiparesissel, amely súlyosabb a kézen, mint a lábon Wernicke (1874) Szenzoros (Wernicke-) aphasia a) A beszéd folyamatos,

ritmusa megtartott, de érthetetlen b) A beteg rossz szavakat és hangzókat használ, a megértés zavara logorrhoeával társul, egyes szavakat ismételget (perseverál). c) A beteg nem érti meg sem a mondott, sem a leírt szöveget. d) Az írás folyamatos lehet, de a leírt szavak érthetetlenek. e) Az utánmondás általában rossz. f) A tárgyak megnevezése rossz. g) A beteg nem ismeri fel a beszédzavarát, ezért nem depressziós. h) A következő neurológiai kórjelekkel járhat: a paresis enyhe fokú, mert a kiesés a postcentralis területet érinti. Homonym felső kvadráns anopia és ellenoldali arc-, kar- vagy hemihypaesthesia előfordulhat. Vezetéses aphasia A spontán beszéd kismértékben romlik, ezzel szemben a beteg nem képes az utánmondásra. A frontalis és temporalis beszédcentrumok kapcsolata szakad meg (insula és a fasciculus arcuatus sérülése). a) A beszéd folyamatos. b) Literalis és prozódiai hibák, szótalálási nehézség, paraphasia,

szótagismétlések. c) A hangos beszéd megértése jó. d) Az utánmondás súlyos fokban károsodott. e) A tárgyak megnevezése zavart. f) A hangos olvasás korlátozott, ezzel szemben a betegek állítják, hogy a magukban olvasott szöveget értik. g) A beteg írása érthetetlen a betűkihagyások, elcserélt és érthetetlen szavak miatt. h) Kórjelek: hemihypaesthesia és homonym alsó kvadráns anopia, ideomotoros apraxia. A legfontosabb nyelvi zavarok aphasiában Broca aphasia Wernicke aphasia Agrammatizmus Hangzók elkülönítésének zavara a hangzók sorrendjére emlékezés zavara Vezetéses aphasia Az ismétlés zavara Transcorticalis motoros aphasia A nyelv-használat (pragmatikus) zavara Transcorticalis sensoros aphasia A szavak jelentés szerinti összerendezésének zavara Az aphasiák felosztása az utánmondás képessége alapján 1. Utánmondás zavart : a. Broca aphasia b. Wernicke aphasia c. vezetéses aphasia d. tiszta szó-süketség e.

aphemia f. globalis aphasia 2. Az utánmondás megtartott a. kevert transcorticalis b. transcorticalis motoros c. transcorticalis sensoros d. anomiás e. subcorticalis aphasia Vascularis károsodásokhoz csatlakozó aphasia tünetegyüttesek A. cer anterior Sylvius región kívüli motoros aphasia A. cer posterior Occipitalis alexia A. cer media Teljes occl. Totalis aphasia Orbitofrontális ágak Broca aphasia Perirolandikus ágak Broca aphasia, cort.dysarthria Elülső parietalis ágak Vezetéses aphasia Hátsó parietális ágak Wernicke aphasia, extrasylvius sensoros aphasia Anguláris ágak Anomia, extrasylvius sensoros aphasia Hátsó temporális ágak Wernicke aphasia Elülső temporális ágak Anomia A beszéd vizsgálata 1.Spontán beszéd folyamatosság értékelése a beszéd gyorsasága prozódia artikuláció erölködés a mondatok hossza a szavak gazdagsága parafáziás jelenségek 2. A beszédnyelv megértése verbális

utasítások tárgyak leírása 3. Utánmondás hangzók, szavak, mondatok 4. A megnevezés vizsgálata tárgyak és testrészek neve, tevékenység, szín, vizuális alakfelismerés taktilis tárgyfelismerés 5. Olvasás 6. Írás 7. Kiegészítő vizsgálatok automatikus beszéd jobb-bal felismerés számolás rajzolás konstruktív képességek,zene Aphasia syndromák leggyakoribb lokalizációi Kreisler et al 2000. Frackowiak, 1999 Az aphasiák diagnózisával kapcsolatos aphorizmák 1. Az aphasia az agy organikus betegségének következménye 2. Az aphasia tüneteit nem a károsodás etiológiája, hanem a lokalizáció határozza meg 3. Különböző okok azonos aphasia tünetekhez vezethetnek 4. A beszédközpontokon kívül fekvő károsodások nem okoznak típusos aphasiát