Legal knowledge | Constitutional law » Magyar Alkotmány és Jogtörténet, Jogforrás tételek

Bolondok 2012 Jogforrás Magyar Alkotmány és Jogtörténet JOGFORRÁS TÉTELEK ELTE-ÁJK Bolondok 2012 -1- Bolondok 2012 Jogforrás Forrás tételek/1. tétel A Hármaskönyv a Szent Korona tanáról [42-45. forrás] a) Hatalomátruházás - Keresztény hitre térés király a megkoronázásával megkapta a (Szt. Korona joghatósága) • Nemesítés • Nemesi birtok adományozásának • Főuralom, kormányzás jogát - király és nemesség között viszonyos kapcsolat (nemesség ruházza át hatalmát a korona révén a királyra, ő pedig bárkit nemessé tehet) b) Szt. Korona tagjává válás - nemesség: • katonai szolgálat, haditudomány, ill más testi / lelki adományok révén • jeles tett, szolgálat adomány (vár, falustb.)3 hivatalos beiktatás nemes lett • paraszti iga alól mentesül • fiai örökösök és szabadok • a nemesek a korona tagjai és csak a király hatalma alá tartoznak c) A hatalom megosztásáról a nemzet és a király

között: - közös, keresztény hit, szabad akaratból királyt választanak - korona hatósága: királyé  törvény szerzése  birtokadományozás  bírói hatalom összes joga (uralkodás és kormányzás) - fejedelem csak úgy alkothat törvényt, ha meghívja, és megkérdezi a nemzetet (nemesek) - ha a nemzet elfogadja fejedelmi határozat = törvény - máskor a nemzet terjeszt a fejedelem elé a közjót szolgáló dolgokat, ha elfogadja tv. d) A nemesi nemzet fogalma - nemzet: itt csak főpap zászlós más főrendű és nemes nemtelen NEM! - nemzet tagja egyébként a nem nemes származású is , de itt nem akként tárgyalják - nép = csak a nem nemesek -2- Bolondok 2012 Jogforrás Forrás tételek/2. tétel Az Aranybulla [86-87. forrás] 1222 - II. András első dekrétuma - serviensek: • elítélésük csak bírói úton • adómentesek, beszállásolási kötelezettség - sem az egyháznak, sem nekik • ha fiú örökös nélkül halnak meg, a

lányutódok a birtok ¼ részét kapják (leánynegyed) • ha nem rendelkezik: a legközelebbi rokonok örökölnek • ha nincsenek rokonai birtok a királyé • a megyei ispánok csak pénz- és tizedügyekben ítélkezhetnek felettük • országon kívüli hadjárat: nem kötelesek menni (csak a király által fizetett összegért) – ha azonban ispánságot bírnak-kötelesek menni • ellenséges támadás kötelesek harcolni • ha valamely főtisztséget viselő jobbágy meghal a háborúban fiát vagy rokonát kötelesek hasonló tisztséggel megajándékozni • ha serviens hal meg király úgy ajándékozza meg a fiát, ahogy akarja • udvari népek sem szállhatnak meg náluk • szabadon költözhetnek az ifjú és az öreg király birtokai között, ha nem folyik ellenük pl. büntetőeljárás • tized nincsen • tilos legeltetni erdeikben • ellenállási záradék 1231 – II. András második dekrétuma - beszállásolás alóli mentesség max. fizetség

ellenében - országon kívüli hadvezetés: nemesek nem kötelesek jönni, csak az ispánok, zsoldosok, várjobbágyok, az erre kötelezettek és s nagyobb birtokot kapottak - külső támadás: ugyanaz mint az első dekrétumban - vármunka alóli mentesség - legeltetés alóli mentesség Forrás tételek/3. tétel Királykoronázások és a hitlevél [36-41. forrás; 216-217 forrás] 1020 körül Szent István intelmei Imre herceghez - fő támogatók a papok - aki vétkes magatartást tanúsít figyelmeztetés 3-4-szer, utána büntetés - főemberek, ispánok, vitézek – fő a hűség, közülük senki ne kerüljön szolgaságra, - királyi tanács: királyállítás, haza védelme, lehetőleg bölcs vénekből álljon 1202 - hívek érdemeinek mérlegelése jutalmazás -3- Bolondok 2012 Jogforrás 1223 – II. András - jók: jutalom - jogtalanságot elkövetők: kiirtás 1270 – V. István - a király teljesítse a nemesek kéréseit, ha nem ütközik jogrendbe, vagy

mások jogaiba 1490 – II. Ulászló hitlevele - Mátyás király utód nélkül halt meg főurak királyt választottak (feltételek) - Nemeseket, papokat, városokat meghagyja kiváltságaiban - Mások fekvő jószágait és jogait, ha törvényen kívül foglalták el, visszaadják az eredeti tulajdonosoknak 1527 – Ferdinánd császárnak és királynak esküje, melyet Székesfehérvárott koronáztatása alkalmával tett - egyházi személyek, főpapok, nemesek, szabad városok, országlakosokat megtartja kiváltságaikban - András dekrétumai megmaradnak 1622 – II. Ferdinánd első dekrétuma - király törvényes megkoronázása és kikiáltása - ország szabadságait, mentességeit, kiváltságait, törvényeit és szokásait megtartja - + bécsi békét, - az uralkodása kezdetén felmerülő sérelmeket a 3 hónapon belül összehívandó ogy-n megszünteti - ogy minimum 3 évente - Mo + kapcsolt részek ügyeit a magyarokkal együtt tárgyalja - Véghelyek

tiszttartóságait és más tisztségeit csak magyaroknak adja - Igazságszolgálatás: nyolcados tv-székek, bírók választása valláskülönbség nélkül - Szabad vallásgyakorlás - Nádorválasztás - véghelyekről való gondoskodás - a koronát az országból nem viszi ki - + őrzés - magyar területeket nem idegeníthet el - az eddig megkötött békék érvényben maradnak külföldi katonák behozása Kabold, Kőszeg, Fraknó, Kis-Marton.stb visszaadása az országnak Lubló+ 13 szepesi város visszakapcsolása az országhoz hajdúkiváltságok megtartása ország kormányzásába nem avatkozik bele Forrás tételek/4. tétel A rendi országgyűlés működése [213-214. forrás] -4- Bolondok 2012 Jogforrás 1608 – II. Mátyás első dekrétuma - karok és rendek tagjai: főpapok, bárók, nemesek és szabad városok (rajtuk kívül más nem jöhet) - főpap (püspök, akinek saját püspöki joghatósága van): szavazat a felsőházban - prépost, aki

közvetlenül egyik püspökségek sincs alárendelve (önálló káptalan és convent) – conventben van a benne foglalt szavazatuk - Szent Pál-szerzetesrend főnökének is 1 szavazat - országgyűlésen megjelent összes bárónak, mágnásnak, főpapnak helye és szavazata van - követek (távollévőké és a városoké) szavazati jog 1723 – III. Károly második dekrétuma az országgyűlés tartásáról - országgyűlés: max 2 hónapos - főpap, mágnás, nemes (+ távollévők és városok követei) részvételi jog - közügyek tárgyalása - országgyűlés bezártáig kötelesek ott lenni - sértegetés, verekedés (ha előfordul királyi tábláé az ügy) Forrás tételek/5. tétel A Pragmatica Sanctio [220. forrás] 1723 – III. Károly második dekrétuma 2. cikkely: Ő császári és királyi legszentségesebb felsége fölséges osztrák háza nőágának Magyarország szent koronájában s a régtől fogva hozzákapcsolt részekben való folytonos királyi

örökösödéséről - gazdasági, politikai, stb. biztonság miatt belső lázadások megelőzése férfiág megszakadtával öröklési jog nőágra való kiterjesztése ha kihal a család néhai József utódai ha kihal Lipót utódai együtt és örökletesen nőági örököst Magyarország + örökös tartományok + kapcsolt részek elfogadják ha kihal a nőág is karok és rendek királyválasztási joga Forrás tételek/6. tétel A rendi alkotmány Magyarországon és Erdélyben (1790, 1827) [310-311. forrás] (1790 – II. Lipót dekrétuma) 6. cikkely: „Hogy az ország Szent Koronája Budán őriztessék” - király megkoronázása Pozsonyban -5- Bolondok 2012 - Jogforrás a korona Budára kerül a többi koronaékszerrel együtt országgyűlési karok és rendek beleegyezése nélkül nem vihető el 1715:38. cikk – váratlan és nyílt veszély ideiglenes átszállítás 9. cikkely: „A királyi felségnek az országban való személyes lakásáról” - ha

az uralkodó már gondjai engedik gyakrabban és hosszabb időre látogat az országba 10. cikkely: „Magyarország és a hozzá kapcsolt részek függetlenségéről” - 1723:1, 2. cikk: Mo +kapcsolt részek elválaszthatatlanul és föloszhatatlanul csak együtt örökölhetők - Mo. + kapcsolt részek szabad a kormányzatának egész törvényes módját illetően független - Saját állami lét + alkotmány - Törvényesen megkoronázott, örökös király által (+ utódok) tulajdon törvényei és szokásai szerint kormányzandó (1715:3., valamint 1741:8) 12. cikkely: „A törvényhozó és végrehajtó hatalom gyakorlásáról” - Törvényalkotás / magyarázás / eltörlés joga Mo-n +kapcsolt részekben a törvényesen megkoronázott fejedelmet és az országgyűlésre törvényesen összegyűlt országos karokat és rendeket közösen illeti, rajtuk kívül nem gyakorolható - Király megígéri, hogy rendek ezen jogát megtartja - Soha nem fogja az országot

rendeletekkel vagy pátensekkel kormányozni - Pátensek kiadása csak akkor (a törvénnyel megegyező dolgokban), ha csak ez lenne eszközölhető - Bírósági szervezetén királyi hatalommal nem változtat - Nem gátolja a törvényes ítéletek végrehajtását parancsokkal - Nem másíttatja meg a bíróságok törvényes ítéleteit / nem vonja felügyelet alá - Valláskülönbség nélkül választandó bírák - Végrehajtó hatalmat a törvények értelmében gyakorolja az uralkodó 13.cikkely: „Az országgyűlések időszakos tartásáról” - országgyűlés 3 évente (vagy ha az ország érdeke úgy kívánná akár hamarabb) – 1723:7. cikk alapján - király gondoskodik arról, hogy az ogy-n alkotott tv-nyek pontosan végrehajtassanak 14. cikkely: „A magyar királyi helytartótanácsról” - a király Mo + kapcsolt részek ügyeit (1608:10, 11 és 1741:61 értelmében) magyarokkal intézteti m. k helytartótanács hatásköre: • tv-k foganatosítása •

megsértésüknek elhárítása • legfőbb politikai kormányszék • minden más kormányszéktől független, csak a királynak alárendelt • ha törvénytelen parancsot kap valaki jelezze a királynak (ő pedig „megfontolja”) 16. cikkely: „Hogy a nyilvános ügyek intézésére idegen nyelv ne hazsnáltassék, a magyar nyelv pedig megtartassék” - bármilyen ügyben idegen nyelvet nem használ a kir. -6- Bolondok 2012 Jogforrás - Magyar nyelv fejlesztése: • Gimnázium • Akadémia • Magyar egyetemeken a magyar nyelv és írástan számára külön tanár - kormányszéki ügyek most még latin nyelven 26. cikkely: „A vallás ügyéről” - 1606 – bécsi béke, 1647:5 – linzi béke vallásszabadság (ágostai, helvét, evangélikus) - szabad vallásgyakorlat; templomok, tornyok, haragok, iskolák, sírkertek, temetők szabad használata – bármilyen társadalmi rend - vallásgyakorlat mindenütt nyilvános - adott településen ugyanazon vallást

gyakorlók számának felmérése, források előteremtése a templomépítésre ha megvan, a földesúr köteles telket adni 27. cikkely: A görög nem egyesült vallásokról - görög nem egyesült vallásúk is szerezhettek birtokot, jószágokat, bármilyen hivatalt viselhettek - szabad vallásgyakorlás (1827 – Ferenc dekrétuma) 3. cikkely: Az alaptörvényeknek érvényben való megtartásukról - az ország alkotmányát minden időben fenntartja/fenntartatja ( 1791:10., 12,19 cikkely ) 4. cikkely: Az 1790/91:19 cikkely rendelkezésének mindenkor pontos megtartása - országgyűlés beleegyezése nélkül adó, újoncok száma 5. cikkely: Hogy országgyűlések minden 3 évben okvetlenül tartassanak - 1790/1:13. – ogy 3 évente Erdély rendi alkotmánya 1791 – Articuli Novellares IV.cikkely: Az alattvalói esküről, melyet Erdély rendeinek kell letenniük - az erdélyi fejedelemség karai és rendei felesküsznek a fejedelemre és utódaira - 1744:3. cikk:

közvetlen utódlási rend - hűségeskü, minta: 1744:5 cikk. - hitelesítés: személyes aláírások, három nemzet – pecsét V. cikkely: Az eme fejedelemségben lévő 3 nemzet és 4 bevett vallásfelekezet egyesüléséről szóló eskünek a fennálló törvényekkel megegyező módon való letételéről és megtartásáról - nemesek és polgárok: eskü az 1744:6 cikk. szerint + egyesülési eskü (egyenként kell letenniük) - közhivatalnok eskümintába be kell venni az egyesülési eskü záradékát is -7- Bolondok 2012 Jogforrás - aki törvényes korba érve szavazati joghoz jut, vagy valamely városban/rendben honfiságot szerez – egyesülési eskü VI. cikkely: Erdélynek Magyarországgal való kapcsolatáról és ennek a nagyfejedelemségnek saját és semmi más országnak alá nem vetett alkotmányáról - Mo. királya = Erdély fejedelme (férfi és női ágon is) - Erdély magyar koronához tartozik - törvényes Király + utódai saját alkotmánya,

törvényei szerint kormányozzák Erdélyt - oszthatatlan, felbonthatatlan kapcsolat (kapcsolt részek között) VII. cikkely: A fejedelemmel és a rendekkel közös törvényhozó hatalomról - törvényhozás / eltörlés / hiteles magyarázásának hatalma az erdélyi nagyfejedelemségben a fejedelem és akarok és rendek közös joga VIII. cikkely: A végrehajtó hatalom törvényes gyakorlásáról - király biztosítja a karokat és rendeket h az országot soha nem fogja szabályrendeletekkel (pátens) kormányozni - pátens csak akkor, ha törvény kiadása nem lehetséges X. cikkely: Hogy országgyűlést évenként kell tartani - közönséges országgyűlést évenként kell tartani – ott és akkor amikor a király meghatározza + karoknak és rendeknek meghívó - kötelező megjelenés, egyébként büntetés - királyi / a rendek saját előterjesztése - sérelmek tárgyalása XI. cikkely: Az országgyűlés tartásának módjáról és rendjéről - országgyűlés

alkotóelemei: • Rendes országgyűlés: királyi főkormányszék, királyi tábla, vármegyék; székely, szász székek; városok követei • Királyi hivatalosok: király külön hívja meg, (tekintélyes nemesek, tapasztalat, feddhetetlen erkölcs) • Vármegyék és székek követei: birtokos nemesek, közigazgatási ismeret; számuk: minden vármegyéből (fiúszék + anyaszék egynek számít) vallások különbségéhez képest 2-2 • Országgyűlés: Szt. István ünnepére, meghívóban a királyi előterjesztések tárgya, országgyűlés helye, országgyűlés megnyitása, stb. • Országgyűlés: rendszerint a rendek elnöke viszi a tisztet • Főkormányszék hatásköre: Tanácsadás Karok és rendek vélemény- és szavazatkülönbségek kiegyenlítése Határozatot nem változtathat meg Ha nem jelenik meg küldöttség (tagok: 2 főtiszt, 2 kir. hivatalos, 2-2 vármegyei székely és szász széki követ , 2 titkár) - Országgyűlés tárgya • minden ami a

közjóra tartozik • sérelmek orvoslása -8- Bolondok 2012 Jogforrás • adó meghatározása, felosztása, behajtása • tisztségekre választás, kijelölés, honfiúsítás • rendek bírói vizsgálata alá tartozó perek – döntés: szótöbbség • alkotmány- és kormányforma tiszteletben tartása • nemzetek ne sértsék egymást jogaikban - Ügyek felvetése, tárgyalásának módja • Királyi előterjesztések • Elnök szabja meg a tárgyalási sorrendet + engedélye kell a felszólaláshoz • Egy tárgy befejezése, csak utána jöhet a következő • Elnök a legközelebbi tanácskozás tárgyait és napját ülésről ülésre kitűzi • Tárgykérdés mibenlétének megállapítása • Szabad szólás + tanácskozás (röviden tömören) • közbeszólás, rend helyreállítása. Elnök feladata • elnök: tárgy összefoglalása, határozat megalkotása a szavazatok többségéhez viszonyítva • szavazási rend • tollvivő

ítélőmester: megfogalmazás - tárgyalási sorrend • királyi előterjesztés • egész tartományt, • egyik-másik nemzetet • egyes vármegyéket, székeket, vidékeket és közönségeket • magánegyéneket illető sérelmek és kívánságok • országgyűlés elbírálása alá tartozó bírósági / peres ügyek - karok és rendek az egyes tárgyak megbeszélésére küldöttségeket vagy bizottságokat neveznek ki Forrás tételek/7. tétel A polgári alkotmány (az áprilisi törvények, 1848) [313. forrás] 1848-Az áprilisi törvénycikkek 2. törvénycikk: Fenséges Cs Kir ausztriai főherceg István Magyarország nádorává választatik - József nádorispán fia, Istvánt választották nádorrá a rendek Nádori tisztséget az uralkodó továbbra is fenn fogja tartani, nádort 4 alkalmas, kijelölt egyénből választanak - Nádor a jászok és kunok főkapitánya és főbírája is egyben 3. törvénycikk: Független felelős magyar minisztérium

alakításáról - király személye szent és sérthetetlen -9- Bolondok 2012 - - - - - - Jogforrás távolétében a nádor és a királyi helytartó gyakorolja a végrehajtó hatalmat – ekkor a nádor személye is sérthetetlen a nádor és a királyi helytartó a végrehajtó hatalmat egy független magyar minisztérium által gyakorolják, rendeleteik, határozataik, kinevezéseik csak egy Buda-Pesten székelő miniszter aláírásával érvényesek a miniszterek saját hivatalos eljárásaikért felelősek minisztérium székhelye: Buda-Pest a király a végrehajtó hatalmat ezentúl csak a minisztérium által gyakorolja egyházi személyek és az ország zászlósainak kinevezése; kegyelmezési jog; nemesség, címek, rendek osztása csak az illető felelős miniszter aláírásával érvényes, de őfelségét illeti magyar hadsereg országon kívüli alkalmazása csak a király személye körüli miniszter ellenjegyzésével Minisztérium áll: • 1 elnökből,

ha ő tárcát nem vállal még • 8 miniszterből ha a király távol van (jóváhagyása mellett ) a nádor és a királyi helytartó nevezi ki az elnök tesz javaslatot minisztertársai személyére - király személye körüli miniszter a haza és az örökös tartományok közös ügyeiben a országunkat képviseli minisztérium osztályai: • belügy • országos pénzügy • közmunka és közlekedésügy, hajózás • földművelés, ipar, kereskedelem • vallás és közoktatás • igazságszolgáltatás, kegyelem • honvédelem mindegyik élén külön miniszter miniszteri tanácsülésen az elnök elnököl ( ha a király vagy a helytartó nincs jelen) miniszter felelős az általa aláírt okmányokért Buda-Pesten álladalmi tanács felállítása Kir. személye körüli miniszter mellé 2 álladalmi tanácsos Magy. Kir Helytartótanács + udvari kincstár illető minisztériumok között felosztatnak Törvényhatóságok fennmaradnak Miniszterek az ogy. minden

táblájában üléssel bírnak – felszólalhatnak Szavazatuk csak akkor van, ha a felsőtábla tv. szerinti tagjai, vagy az alsótáblához választattak Miniszteri felelősség: • Pénz elsikkasztása • Tv-nyi mulasztás • Amit hivatalos minőségükben követnek el miniszterek vád alá helyezése: alsótábla szavazatainak általános többsége bíráskodás: felsőtábla által, titkos szavazással választott bíróság, nyilvános eljárás elmarasztalt miniszter - királyi kegyelmezési jog csak közbocsánat esetén hivatalos minőségükön kívüli vétség köztörvény alatt állnak költségvetés – évente az alsótáblán minisztérium hivatalbeli befizetését a nádor és a királyi helytartó határozza meg - 10 - Bolondok 2012 Jogforrás 4. törvénycikk: Az országgyűlés évenkénti üléseiről - ogy. évenként Pesten - törvények az évi ülés folyamata alatt szentesítettek - képviselők: 3 évig - minden 3. év után új

képviselőválasztás - - király joga: • évi ülés berekesztése • feloszlatás 3 hónap alatt új felállítása utolsó évi számadás, köv. évi költségvetés előterjesztése nélkül nem lehet berekeszteni főrendi ház elnökét és másodelnökét a király nevezi ki, jegyzőt a tábla választ (titkos szavazás) ülés: nyilvános rendfenntartás: terembiztosok 5. törvénycikk: Az országgyűlési követeknek népképviselet alapján választásáról - népképviseleti választás • akinek eddig szavazati joga volt, az megmarad • bennszületett vagy honosított • min 20 éves • nincs hatalom alatt (atyai, gyámi, gazdai) • nem áll fenyíték alatt • 300 Ft értékű ház / ¼ jobbágytelek • 100 Ft évenkénti biztos adó/jövedelem? • értelmiségiek • városi polgárok - választható: • min. 24 éves • magyar nyelv megfelelő ismerete - országgyűlés: 377 követ 2. (erdélyi) törvénycikk: A legközelebbi közös hongyűlésre

küldendő követek népképviselet alapjáni választásról - - erdélyi követek népképviseleti választása: • nincs választási joga: nőszemély nem honosított külföldi gazdai / szülői / gyámi hatalom alatt állók fenyíték alatt állók vallási megkülönböztetés választójog: mint Mo-n képviselőház: 73 erdélyi követ magyar és szász vidékek: 25 képviselő 7. törvénycikk: Magyarország és Erdély egyesítéséről - 11 - Bolondok 2012 - Jogforrás közös hongyűlések: 69 követ Erdély törvényei fenntartatnak 1. (erdélyi) törvénycikk: Magyarország és Erdély eggyé alakulásáról - minden lakos jogegyenlősége - közigazgatás + igazságszolgáltatás személyi szerkezete a legközelebbi közös gyűlésig jelen helyzetében marad 8. törvénycikk: A közös teherviselésről - Magyarország + kapcsolt részek közös teherviselés - Ideiglenes adóztatási kulcs kidolgozása 21. törvénycikk: A nemzeti színről és ország

címeréről - nemzeti szín és az ország címere ősi jogaiba visszaállíttatik - minden középületen, hivatalos ünnepekkor, minden magyar hajón - kapcsolt részek saját címerüket + színeiket is használhatják Forrás tételek/8. tétel Házszabályok 1848-ban [277. forrás] 1848 – A képviselőház rendszabályai I. szakasz: A Ház ideiglenes alakulásáról és igazolásáról - országgyűlés megnyitása után a legidősebb képviselő lesz az elnök, a 6 legfiatalabb pedig a jegyzőtagok igazolása - aki átadta megbízólevelét sorsolás után a 9 (egyenlő) osztály valamelyikébe soroltatik - az első a 2., a 2 a 3, stb tagságát vizsgálja meg - választási jegyzőkönyvek, panaszok az elnökhöz kerülnek - mindegyik osztály elnököt és előadót választ (szótöbbség) - ha volt kifogás a választáson, azt a ház megalakulása után (ha a többség úgy ítéli meg) terjeszthetők elő - kifogás nélküli választás: jegyzőkönyvével minden

rendben, panasz - aki késett az igazolásról a ház külön 9 tagú bizottságot választ igazolásukra - minden osztályban a tagok min. felének kell a vizsgálatban részt venni - ha a választás kétséges a ház vizsgálatot rendelhet el II. szakasz: A Ház alakulásáról - ha megvan a 226 tag - először az elnökre szavaznak (cédulás), ha nincs többség a szavazást megismétlik a két legtöbb szavazatot kapott tag között - ugyanígy a 2 alelnök és 6 jegyző megválasztása - az így megválasztott személyek neveit felküldik a királynak III. szakasz: A tanácskozási rendről - 9 osztály felállítása (saját elnök + jegyző választása) - 12 - Bolondok 2012 Jogforrás - az osztálynak adott törvényjavaslatok megtárgyalása előadó választása, bejelentés az elnöknek - ha 5 osztály ezt már megtette, előadók központi bizottmányba hívatnak össze - ezt vagy az elnök, vagy egy alelnök vezeti - közp. bizott előadót választ –

előterjesztés - a ház az osztályülés elkerülésével külön bizottmányt is megbízhat (saját elnök, előadó) - a miniszterek is részt vehetnek az üléseken - bejelentett indítványok, javaslatok, stb. alapján többség döntése napirendre - minisztériumi törvényjavaslat: kötelező tárgyalni - indítvány előadása, ház szavaz, hogy tárgyalják-e - bizottmányi jelentés (rendkívüli alkalmat leszámítva) min. 3 nappal a felolvasás előtt szétosztatnak a ház tagjai között - felolvasás után tárgyalás - mellette és ellene szólók egymás utáni meghallgatása - max. 1-szer felszólalás - indítványozó bármikor visszavonhatja indítványát - beszédet írásból olvasni tilos - ülés kezdete: az előz ülés jegyzőkönyvének felolvasása (szavazás tárgya, eredménye, a szavazás nélkül hozott határozatok) - jegyzőkönyvet az elnök és a szerkesztő jegyző hitelesíti aláírásával - napirenden kívüli tárgyról csak a ház

engedélyével lehet szólni - módosítások benyújtása írásban - beszédet megakasztani nem szabad (kivéve az elnök, ha úgy ítéli meg) - tanácskozás bezárásaszavazás - szavazás: felállás / ülve maradással történik (ha az eredmény kétséges új szavazás - 20 tag írásbeli kívánságára nyilvános szavazás - kérdés: igennel / nemmel megválaszolható legyen - szavazás közben beszéd vagy a szavazat indoklása - szavazásnál az igazolt tagok ált. többsége szükséges - határozat ellen ellentmondás - folytonos rendzavarás elnök felfüggesztheti az ülést (max 1 órára) - közp./különbizottmány előadója jelentését előterjesztitárgyalás IV. szakasz: A kérvényekről - minden kérvény írásban - vizsgálatára 15 tagú bizottmányt választ a ház - jelentés az előadó által - ez a bizottmány havonta újraválasztatik V. szakasz: Az elnökről - elnök: a ház akarata szerint megnyitja és feloszlatja az ülést - csen és rend

fenntartása - elnök mindig szólhat, ha a tanácskozási rendről van szó - ha felszólalni akar: átadja posztját egy alelnöknek, felszólalás után visszaveszi - csak a szavazatok egyenlősége estén szavaz - tagok hosszabb időre nem utazhatnak el, rövidebbre igen, ha bejelentik az elnöknek - 13 - Bolondok 2012 Jogforrás VI.szakasz: A jegyzőkről - vezetik a ház jegyzőkönyvét - számítják össze a szavazatokat - jegyzőkönyveteket időszakonként kinyomtatják, tagok példányt kapnak - nyomtatványok hibátlanságára ügyelnek - igazgatják az irattárat és az irodát VII. szakasz: A nyilvánosságról - az ülések nyilvánosak - hírlapok tudósítói számára külön hely - hallgatóság: hely karzaton - karzat egy része nyitott, másik – jegy szükséges - nők: külön rész - minden tag egy, az elnök 25 jegyet adhat ki - hallgatóság: véleményt nyilvánítani tilos - karzatokon: rendre ügyelők (aki nem viselkedik, kiküldik) -

csendzavarókat a ház is megfenyítheti - ház tiszteinek és alárendelt személyeinek megválasztása az elnökséget illeti - nemzetőröket is igénybe vehetik 1848 - A Felsőház rendszabályai 1.szakasz: A megnyitásról - külön rendelet határozza meg II. szakasz: A Ház alakulásáról - megnyitás előtti napon: legidősebbelnök, 4 legfiatalabbjegyző - előterjeszti a meghívottak neveit - 7 tagú igazolási bizottság - ha valaki megjelenésre jogosult – de nem hívták meg – igazolási bizottmány intézi, illető miniszter meghívja - elnököt, másodelnököt a király nevez ki - titkos szavazással: 4 jegyző választása - voksok általános többsége határoz - bizottmányokat is alakíthat - miniszterek ezeken ez üléseken is részt vehetnek III. szakasz: A rendőrségről - hallgatóság: a karzaton - terenőrökstb. – mint a képviselőháznál VII. szakasz: A két tábla viszonyairól - mindegyik ház külön készít válaszfeliratot -

határozataikat jegyző útján közlik egymással - 14 - Bolondok 2012 Jogforrás Forrás tételek/9. tétel A dualizmus alkotmányos konstrukciója (Az 1867. évi 12 tc és 1868 évi 40 tc) [396-397. forrás] 1867 12. törvénycikk: A magyar korona országai és az őfelsége uralkodása alatt álló többi országok között fennforgó közös érdekű viszonyokról és ezek elintézésének módjáról - Pragmatica Sanction alapszik - Feloszthatatlan és elválaszthatatlan öröklés - Magyarország kormányzása (belügy) önálló marad - Közös uralkodó - Magyar országgyűlés a magyar min. előterjesztésére szavazza a magyar királyi udvartartás költségeit - Udvartartás – nem közös ügy - Közös: külügy – közös költéség (arány szerint) - Közös: hadügy - Király joga: hadsereg vezérlete, vezénylete és belszervezet megállapítása - Országgyűlés joga. újoncozás, szolgálati idő meghatározása, katonaság elhelyezése, élelmezése, -

Védelmi rendszer megállapítása a magyar ogy. beleegyezésével - Hadügy: közös költségek –erről egyezkedés - Pénzügy közös – közös tárgykra - Magyarország minden egyéb állam költsége – országgyűlés alk. úton határozza el (külső befolyás) - Ország az államadósságoknak 1 részét átvállalja - ezentúl közös hitelügy ( új közös kölcsön esetén ) – magyar ogy döntene róla - Időnkénti vám- és kereskedelmi szövetség köttethetik az orsz. Között - Általános pénzlábak megállapítása - Pénzrendszer és pénzláb közös Pénzverési jog – királyé maradt 1868 40. törvénycikk: A Magyarország s Horvát-, Szlavón- és Dalmátországok közt fennforgott közjogi kérdések kiegyenlítése iránt létrejött egyezmény becikkelyezéséről - közös törvényhozás és végrehajtás, kormányzat - közös országgyűlés Pesten - Horvát-Szlavón: 29 követ, (ha később változik: népességi arány szerint) - Közös

országgyűlésbe saját országgyűlésből követek - Főrendiházba: 2 követ - Központi kormányhoz egy külön tárca nélküli miniszter (szavazattal bír) - Közös ügyeken kívül: saját hatáskör (autonómia) - Vallás, közoktatás, törvényhozás, igazságügy - Bán a saját országgyűlésnek felelős - Bán választása: magyar miniszterelnök ajánlatára - Közigazgatás, törvényhozás nyelve a horvát - Közös országgyűlésen, delegatioban a horvát nyelv használható - 15 - Bolondok 2012 Jogforrás Forrás tételek/10. tétel Főrendiház, felsőház (1687. évi 10 tc, az 1848 évi 4 tc, az 1885 évi 7 tc, az 1926 évi 22. tc) [215. forrás; 278 forrás; 411 forrás; 413 forrás] 1687 – I. Lipót negyedik dekrétuma 10. cikkely: A főrendek üléséről - először a nádorispán (kir. helytartó), utána az országbíró, a dalmát , horvát, és szlavón bán - utánuk: tárnokmester és az ország bárói - pozsonyi gróf és a szent korona 2

őre - megyék örökös főispánjai – beiktatásuk elsőbbsége szerint - többi ispán - tanácsosok 1848. évi 4tc • Évente Pesten - téli hónapokban • Egy mandátum 3 évre szól - 3 évenként választás • 6.§ - Az országgyűlés folyamatos ülésezését teszi lehetővé (ha kérik a költségvetési zárszámadást, a király nem oszlathatja fel az országgyűlést (permanens=folyamatos) • Az alsó- és a felső tábla ülései egyaránt nyilvánosak. 1885. évi 7 tc: A főrendi ház szervezetének módosításáról I. fejezet: a főrendi ház szervezete: - tagok: • örökös jogon: o uralkodóház teljes jogú főhercegei o grófi / bárói család min 24 éves férfi tagjai (min 3000 Ft adó / év – ha nincs, a tagság szünetel, de feléledhet) o leszármazás alapján magyar állampolgár – királytól örökös főrendi tagság joga o nem magyar – törvényhozás útján kaphatja meg a jogot • viselt méltóság / hivatal o ország zászlósai

és a pozsonyi gróf o két koronaőr o fiumei kormányzó o királyi kúria elnöke, másodelnöke, és a budapesti kir. ítélőtábla elnöke o egyházi tiszt alapján: hercegprímás és a többi érsek - 16 - Bolondok 2012 Jogforrás görögkeleti egyháznagyok, evangélikus-református és ágostai legidősebb 3-3 püspök élethosszi kinevezés alapján: max 50 fő (évente max 5 jelölése) • horvát-szlavón képviselő tagság elvesztése: a) ha lejár a méltóság / hivatala b) életfogytiglani tag - lemondás c) horvát-szlavón választott tag - megbízatás vége d) állampolgárság elvesztése szünetel: a) politikai jog felfüggesztése b) csőd tartama alatt c) gondnokság alatt d) vagyoni képesség elvesztése • - - II. fejezet: a főrendi ház jogköre és belszervezete - elnökét és két alelnökét a ház tagjai közül az uralkodó nevezi ki - ha mindegyikük akadályoztatva (rövidebb időre) van legidősebb tag elnököl - hosszabb kimaradásuk

esetén helyettesítés - háznagy, jegyzők titkos szavazással választják meg, tiszteletdíjat kapnak - többi háztag: fizetés - egyéb hivatalnokokat az elnök, a szolgaszemélyzetet a háznagy választja - igazolási eljárás: ház maga intézkedik 1926 22. törvénycikk: Az országgyűlés felsőházáról - tagság: kinevezés alapján (minisztériumi felterjesztésre – államfő nevezi ki) - élethossziglani tagok: max 40 fő Harmadik fejezet: A felsőházzal kapcsolatos egyéb rendelkezések - országgyűlés a nemzetgyűlés jogállását tölti be - ha a képviselőház a felsőház hozzájárulása nélkül terjeszt törvényjavaslatota kormányzó elé: • visszaküldi • törvényként kihirdeti • feloszlatja az ogy-t (1920:17.tc) - ha az új képviselőház a törvény szövegét változatlanul fenntartja, a kormányzó 15 napon belül köteles kihirdetni - ha a kormányzó az államfői hatalom végleges rendezése előtt meghal a 2 ház a magyar

állampolgárok közül választ kormányzót (titkos szavazás) - amíg az új kormányzó le nem tette az esküt tennivalóit a minisztertanács látja el Forrás tételek/11. tétel Köztársasági törvények Magyarországon (az 1918. évi néphatározat és az 1946 évi 1 tc) [274. forrás; 401 forrás] - 17 - Bolondok 2012 Jogforrás 1946 I. törvénycikk: Magyarország államformájáról - 1918. nov 18 – királyság megszűnt - általános, egyenlő, közvetlen, titkos választójog - államforma : köztársaság - emberi jogok biztosítása • személyes szabadság • gondolat + véleményszabadság • vallásszabadság - senkit sem foszthatnak meg ezen jogaitól törvényes eljárás nélkül - államhatalom forrása és birtokosa a nép - hatalmát a megválasztott Nemzetgyűlés (Ngy) útján gyakorolja - a köztársasági elnököt e szerv választja 4 évre (min 35 éves, és választójoggal bír) - közt. elnök választása előtt jelölés (min 50

nemzetgyűlési tag ajánlása) - ha csak 1 jelölt van, azt 2/3-dal kell megválasztani (közfelkiáltással) - a választás egyébként titkos - közt. elnök megválasztása, ill fogadalomtétele után a Nemzeti Főtanács megszűnik - a nemzetgyűlés törvényeit a közt. elnöknek 15 napon belül alá kell írnia és ki kell hirdetnie - előtte egyszer visszaküldheti Nemzetgyűléshez, de másodszorra köteles kihirdetni - közt. elnök max 1-szer (30 napnál kevesebb időre) elnapolhatja a nemzetgyűlés ülését (100 képviselő kérelmére azt 8 nappon belül újra össze kell hívni) - Ngy feloszlatása: kormány vagy a képviselők 2/5-ének előterjesztésére (közt elnök jogköre) - Közt. elnök: • képviseli az országot nemzetközi viszonylatban • Minisztérium útján szerződést köthet (ha a Ngy hatáskörébe tartozik akkor az engedélye kell hozzá!!) • Ngy felhatalmazásával: honvédség országhatárokon kívüli alkalmazása • Államfői

kegyelmezési jog • Törvényes akadályok alóli felmentés joga • Általános, vagy vád alá helyezett miniszter kegyelem: Ngy! • Nevezi ki és menti fel a miniszterelnököt és a minisztereket • Intézkedéseihez az illetékes miniszter ellenjegyzése kell • Személye sérthetetlen • Ha az alkotmányt / törvényt megszegi min. 150 Ngy tag írásbeli beadványa alapján a jelenlévő Ngy tagok 2/3-a felelősségre vonhatja ( az Ngy-ben mina tagok2/3-ának jelen kell lennie) - végrehajtó hatalom: Ngy-nek felelős minisztérium - hatályát veszti az összes királyságra és a kormányzói tisztre vonatkozó jogszabály Forrás tételek/12. tétel Magyarország jogai és szokásai a Hármaskönyvben (1-7., 12-15, 19-20 forrás) 1-7. FORRÁS Hármaskönyv - 18 - Bolondok 2012 Jogforrás - a magyar jog eredetileg az egyházi és császári jog forrásaiból származott, a Hármaskönyv idején már három forrása volt 1. az országos rendelmények és végzések

- az első rendelvényeket Szent István adta ki: ezek inkább a vallási alaptanokat tartalmaznak, mint a perjog szabályait - a Hármaskönyv korában létező szokásjogba beszivárgott sok régi király törvénye, leginkább Szt. István és Szt László alkotta rendelmények 2. fejedelmek kiváltsága - beszivárgásuk a szokásjogba: a fejedelmek kiváltságait felolvasták (használták) a törvényszékeken 3. az ország nagy bíráinak véleménye - több ízben egy és ugyanazon rend, mód és törvényfolyás szerint hozott és készített, és törvényes végrehajtással is megerősített ítéleteik kerültek be a szokásjogba A törvényről – a Hármaskönyv szerint - a törvény meghatározása és tulajdonságai - az összes jog törvényből (írott jog) és szokásjogból (íratlan jog) áll - meghatározás - a nép határozata: előkelők és köznép együttesen szentesít – ez a „közkötelező szabály és törvény alkotása” ekkor a fejedelmet

illette meg - parancsolja a tisztest, tiltja a tisztességtelent - az igazságból folyó helyes elv - emberi találmány, de Isten ajándéka: az emberi törvényeknek az isteni törvényekből kell származniuk - továbbá: (1) bölcsek tanítása, (2) erőszakos kihágások fenyítéke, (3) polgári társaság megnyugtatása, (4) bűn eltávolítója - a törvény legyen (1) igazságos (a természet és a hazai jog szerint is), (2) helyhez és időhöz illő, (3) szükséges és (4) hasznos - ha a törvényeket egyszer megalkották, nem szabad róluk ítéletet mondani, hanem szerintük kell ítéletet hozni - a törvények célja és négy feladata - minden törvény isteni és emberi eredetű - az isteniek a természetes észen alapulnak; az emberiek az emberi erkölcsökön és a szokásjogon alapulnak - minden, ami szabad, az isteni törvény; minden, ami jogos, az emberi - a törvény célja, hogy (1) fenyegetése által korlátozva legyen az emberi önkény, (2) a

büntetéstől való félelemkeltés - a törvény négy feladata: megenged vagy tilt, ill. büntet, parancsol - 19 - Bolondok 2012 Jogforrás - a fejedelmek rendelvényei négy féle módon vehetők tekintetbe: (1) néhány el lett törölve, (2) néhányat részben eltöröltek, részben megerősítették, (3) néhányat mellőztek, (4) néhányat újonnan hoztak be - törvényhozás személyei - első kérdés: a fejedelem alkothat-e egymagában törvényt, vagy a népnek is jóvá kell-e hagynia - pogány korszakban a vezér és kapitányok maguk hozták - keresztény korszakban: a király hozta a törvényeket (Szent Korona-tan), megkérdezve a nemzetet a fejedelem nem alkothat egyedül rendelvényt, hanem megkérdezi a nemzetet, hogy tetszik-e neki vagy sem, és ha a válasz igen, akkor a rendelvényből törvény lesz - sokszor maga a nemzet határoz egyértelmű akarattal bizonyos dolgokat, és azokat a fejdelem elé terjeszti ha az elfogadja, szintén törvény erőre

emelkednek - kiket köteleznek a törvények - kötik magát a fejedelmet - azokat, akik a fejedelem hatalma alá vannak vetve - az országban tartózkodó minden külföldit (ha büntetésre irányuló törvény, akkor három hónap haladékot kapnak a hozzászokáshoz; ha nem büntető, akkor csak egy hónap) 12-15. TÉTEL A kiváltságlevél - a kiváltság magyarázata és két fajtája - kiváltság: csak egy embert vagy keveseket érint; előjog ill. különleges kitüntetés, melyet a fejedelem kedvezményül engedélyez - két fajta kiváltság létezik: általános (személyösszességnek vagy testületnek adományozott) és különös (csak személynek, és magával a személlyel elenyészik, kivéve, ha a kiváltságlevélben megjelölik az ellenkezőjét) - lerontja-e a köztörvényt - mindenki kiváltságait lerontja az általános törvény, akkor, ha róluk az általános törvényben kifejezett említés van - a kiváltság kétféleképpen sértheti mások jogait -

időre nézve - helyre nézve - megszűnik a kiváltság - ha a kiváltságos rosszul használja, vagy a kiváltság ellen cselekszik - ha a kiváltságos nem él kellő idő alatt a neki adott és engedett kiváltsággal - ha valakinek a fejedelem piac-, vagy vásár-, vagy révjogot adományozott, annak egy éven belül meg kell kezdenie a kiváltság kihasználását - ha az iktatás megtörténik, de a végrehajtás elmarad, az adomány foganatos marad - elvész a kiváltság, ha valaki felségsértés vagy hűtlenség bűnébe esett - ha a kiváltság valaki másnak nagy kárt okozna - 20 - Bolondok 2012 Jogforrás - ha a kiváltság nem érvényes, és a kiváltsággal ellentétes ítéletet hoztak - lemondással - az előbbit lerontó későbbi kiváltság létrejöttével - az adományozó fejedelem kifejezett visszahúzása által 19-20. FORRÁS A szabályrendelet - a rendelményről és a helyhatósági jogról - rendelvény (végzemény): valamely országnak törvény

erejével bíró közönséges joga - helyhatósági jog: valamely helynek tételes joga (egy törvényhatóságban érvényes) - a polgári jog kétféle: általános és hazai jog - olyan nép, város, vagy vármegye nem alkothat külön jogot, amelynek nincsen saját törvényhatósága, ill. ami fölött más uralom áll, kivéve, ha a hatalom beleegyezik - a királyi ítélőszék ítélete lesz mindenkor érvényes és erős, tekintet nélkül a báni vagy vajdai határozatra - ezeket a szabályrendeleteket a nép nagyobb részével kell megalkotni Forrás tételek/13. Hűtlenség és felségsértés (170-174., 256-257 forrás) Fő- és jószágvesztéssel fenyegetett cselekmények  hűtlenség (nota infidelitatis)  a htlenség rendkívül szerteágazó és logikailag egymáshoz alig kapcsolódó tényállásait a büntetés fogja össze  lényege: teljes vagyonvesztés, tekintet nélkül a fővesztéstől megkímélő kegyelemre  a jószágok a királyi kincstárra

háramlottak, és csak a hűtlenség bűntettének elkövetése előtt született gyermekek juthattak belőle osztályrészhez  a fiscis ezt követően szabadon rendelkezhetett a vagyontárgyakkal, újabb adományok tárgya lehetett A nota infidelitatis körébe tartozó cselekmények a Tripartitum rendelkezése alapján  felségsértés: a király életére, személyére, tartózkodási helyére törés  ország elleni bűncselekmények: alkotmány, király és korona közhatalma elleni támadás, a végvárak feladása, az ország békéjénak idegen zsoldosokkal történő felforgatása, fegyver és élelmiszer adása az ország ellenségeinek, szabad menlevelek megsértése  eretnekség, hamisítás: hamis oklevél, pénz, pecsét készítése, felhasználása, forgalmazása  hatóságok elleni cselekmények: nagybírk megölése, bántalmazása, megsebesítése, elfogása, pereskedők, ogy.-be tartók feltartóztatása, meglése, királyi emberek vagy hiteleshelyi

személyek megölése, megverése, megsebesítése  többféle magánszemély elleni cselekmény: rokongyilkosság, vérfertőzés, nemi erőszak, tagcsonkítás, szemkivájás - 21 - Bolondok 2012  Jogforrás magánosok vagyona elleni jelentősebb bűntettek: majorok falvak nyilvánvaló felgyújtása, honfi várának kézre kerítése Hűtlenség  a Hármaskönyv pontosan meghatározza azokat a bűncselekményeket, amelyek büntetései tétele fej- és jószágvesztés volt – ezt erősítette meg pl. az 1715:7 tc és az 1723:9. tc  pl. felségsértés, hamis okirat készítése, hamis pénz verése  a jogvesztő hatály az elkövető egész vagyonára, ingókra és ingatlanokra, adományos és vásárolt birtokokra is kiterjedt  nem vesztették el vagyonrészüket a hűtlenségbe esett személlyel közösen birtoklók, a családi osztatlanság esetén gyermekei, testvéri osztatlanság esetén testvérei  ezek vagyonrészét az elkobzás előtt ki

kellett adni, ezért szabályos osztásra került sor  más vétlenek jogait nem sérthette a hűtlenség jogkövetkezményeként beálló vagyonvesztés  ez a szabály csak a 13. században alakult ki, előtte a vétlen családtagokat is érintette a vagyonvesztő hatály  a hűtlenség elvágta az öröklés jogát az elkövető és rokonai között, és az akkor sem állt vissza, ha a király megkegyelmezett a hűtlenségbe esett személynek  ez a birtok szerzett birtoknak minősült, amire az osztályos atyafiaknak nem volt joga  a hűtlenség joga halált eredményezett, azaz a vagyonvesztő hatálya de facto a cselekmény elkövetésének pillanatában beállt, nem pedig de iure, amikor a bíróság azt jogerős ítéletben megállapította  ha vki hűtlenségre hivatkozással kért birtokot a királytól, de nem tudta bebizonyítani a hűtlenséget, az általa felkért birtok örökbecsű értékében marasztaltaák Szent István második dekrétuma

(1030–1038)  ha vki a király halálára vagy az ország átadására összeesküvést szőtt, vagy idegen országba menekült, javai jussanak a király birtokába  ha vkiről törvényesen megállapítást nyert, hogy a király halálára vagy az ország átadására törekedett, az ilyen halálos ítéletet alá esett, de javai váltiozatlanul átszálltak ártatlan gyermekeire  ha vki a király vagy a királyság ellen összeesküvést szőtt, nem találhatott menedéket az egyházban, ki kellett átkozni, és ki kellett rekeszteni a hívek gyülekezetéből Mátyás dekrétuma (1462) a hűtlenség eseteiről  aki a király és a szent korona közhatalma ellen támad  aki hamis okiratot készít, és azt a bíróság ellen felhasználja  akik hamis pénzt vernek, tudva használják  aki vérrokonait a vérség negyedik ízén belül meggyilkolja  akik falvakat és majorokat gyújtogatnak fel  akik idegen zsoldosokat hívnak be azért, hogy az ország

belső állapotát felforgassák  akik önhatalmúlag a bírói ítéletek ellen támadnaakik az országos bírákat megölik, megsebesítik  akik várakat vagy uraikat elárulják  akik valamelyik kárhoztatott felekezethez csatlakoznak - 22 - Bolondok 2012  Jogforrás akik vérfertőzők, és nőrokonaikat a vérség negyedik ízén belül elcsábítják Hármaskönyv (1514)  felségsértés: valaki gonosz szándékkal kezet emelne a „fejedelem” személyére, fegyverrel vagy méreggel az életére törne, házát erőszakosan megtámadná  ha vki nyíltan feltámad a király és a korona közhatalma ellen (kiv.: a jogos önvédelem)  ha vki hamis oklevelet kohol, nyilvánosan használja azt a törvényszéken  ha vki hamis pént készít, hoz forgalomba  ha vki testvéreinek vagy negyedíziglen való vérrokonainak gyilkosa vagy megsebesítője, szülőgyilkosok, feleség- és férjgyilkosok  nyilvános gyújtogatók  akik idegen

martalócokat vagy zsoldosokat hoznak be  akik saját uraik várait feladjákakik nyilvános eretnekek  akik a bírákat, a király embereit megölik  akik valaki tagjait megcsonkítják  akik a Törökországból hozzánk menekülteket háborgatják III. Károly első dekrétuma (1715) a felségsértés eseteiről  ha vki a felségsértést vagy felségárulást elkövetné, semmilyen idézésre nincs szükség  a felségsértők elfogatása alkalmával azok ingó és ingatlan javait az elmarasztaló ítélet előtt nem szabad lefoglalni, hanem a per végkimeneteléig zár alá kell venni  ezen bűntetteket a király személyesen, magyar tanácsosaival, a hazai törvények szerint vizsgálja meg és látja el III. Károly második dekrétuma (1723)  hűtlenségi bűnt magában foglaló esetek pl.: o akik nyíltan a szent korona, a királyi felség és az ország közállománya ellen támadnak o akik hamis levelet készítenek o hamis pénzverők o akik az

ország feldúlására akármiféle embereket behoztak o nyilvános eretnekek o a végvárak gonosz szándékú feladói o akik a törököknek vagy más ellenségnek fegyvert adnak o akik zaklatják a Törökországból ide menekülteket  őket hűtlenség bűnében, fejük és a részükre eső ingó és ingatlan javak elvesztésében kell marasztalni  az ártatlan és a bűnössel osztozatlan gyermekek és testvérek osztályrésze, valamint anyai és anyai ősi javak, valamint a hitvesi jogokmindig épen marad  a vérrokonság közelségének fokozatához vagy a megöltek hivatalának minőségéhez képest súlyosbítással kimondandó főbenjáró büntetés alá kell venni a pl. következő eseteket: o atyagyilkosokat, anyagyilkosokat, férjgyilkosokat, feleséggyilkosokat, gyermekgyilkosokat o testvérek és vérrokonok megölőit o a második fokon vérfertőzőket - 23 - Bolondok 2012 Jogforrás Forrás tételek/14. Emberölés, gyilkosság és a kardrántás

(161-164., 260 forrás) Az emberölés (homicidium) felölelte a:  szándékos emberölést  véletlen és gondatlan emberölést  szükséges emberölést – ez már a jogos védelem, valamint a praeter intentionem (szándékon túli) cselekmények kidolozása irányába mutat Az emberölés legtágabb kategóriáján belül elhatárolták a(z):  öngyilkosságot  különös kegyetlenséggel, aljas célból elkövetett gyilkosságot  rablógyilkosságot  ún. egyszerű emberölést o minősített gyilkosságot (a férj, a feleség, a testvér, az apa, a gyermek megölését) o közönséges gyilkosságot Szent István első dekrétuma 1001 körül  a szándékos emberölésről: büntetés száztíz aranypénz, ebből ötvenet a király kincstárába kell vinni, ötvenet a rokonoknak kell adni, tízet pedig a bíráknak; ezen felül a gyilkosnak vezekelnie kellett  nem szándékos emberölés esetén tizenkét aranypént kellett fizetni és vezekelni

Mátyás dekrétuma (1486)  ha valaki eltökélt szándékkal követ el emberölést, azt ki kell végezni  ha valaki az emberölést nem előre eltökélt gonosz szándékkal követte el, legyen joga a megölt rokonaival szabadon egyezkedni  Mátyás 1471-es dekrétuma rendelkezett arról, hogy mindazokat, akik a nemeseket meggyilkolták vagy meggyilkoltatták, rövid perbe hívással kellett idézni Mária Terézia 1752-ben tiltotta meg a párbajt, és a viadalból eredő ölést halállal rendelte büntetni. A reformkorra vált általánossá a magzatelhajtás, a magtalanítás és a gyermekkitétel gyilkosságkénti minősítése. Az emberölés köre mellett épült ki a bántalmazások, testi sértések bűncselekményi meghatározása. A Csemegi-kódex rendelkezései  az élet elleni bűncselekmények között a törvény megkülönbözteti a szándékos és a gondatlan emberölést  a szándékos emberölésnek három fő típusát határozza meg: o a

gyilkosságot, amelyet előre megfontolt szándékkal követnek el o az erős felindulásban elkövetett emberölést o a kettő között elhelyezkedő megfontolt szándékkal elkövetett emberölést  tárgyalja a(z): - 24 - Bolondok 2012   Jogforrás o kívánságra ölést o öngyilkosságban való közreműködést (idetartozónak veszi a törvény az ún. amerikai párbajt is) o gyermekölést – ez az emberölés privilegizált esete o magzatelhajtást – ennél nem ismer el külön büntethetőséget kizáró körülményt o kitételt o elhagyást a gondatlanságból elkövetett emberölés minősített esete , ha a halált az elkövetőnek a hivatásában, foglalkozásában való járatlansága, hanyagsága, a szabályok megszegése okozta külön fejezetben rendelkezik a törvény a párviadalról, amely az emberölés privilegizált esetei között jelenik meg 1848-ig az emberölés, a test sérelmére elkövetett cselekmények, a vagyon elleni bűntettek

a magán-igazságszolgáltatás tárgyai voltak. A kardrántásról  Szent István első dekrétumában teljességgel megtiltotta, hogy valaki másnak a bántalmazására kardot rántson, és elrendelte, hogy aki ezt a jövőben megkísérli, azt ugyanazon karddal kell megölni  Szent István második dekrétumában rendelte azokról, akik karddal ölnek embert, hogy ugyanazon kard által vesszenek el: „Ha valaki karddal embert öl, ugyanazon karddal öljék meg őt is.”  a maradandó változással nem járó sebzéseknél már gondot okoz az az elv, hogy hogyan ellentételezhető egy közönséges sebesítés  István itt a vagyoni kártérítéshez fordul: a sebző a sértettnek vérdíját téríti meg a törvény értelmében  a szemet szemért elv ebben az esetben is korlátozott lehetett csak: terjedelme a „lemásolható” sértésekig terjedhetett: „Valaki pedig kardot vonván, akárkit mást megnyomorít, vagy a szemén, vagy a lábán, vagy a kezén,

hasonló veszedelmét szenvedje az ő testének.”  ha a sebtésből a megsebesített teljesen felgyógyul, aki a sebet ejtette, az emberölés esetén fizetendő elégtételt fizesse meg, csupán a kardrántásért az eberölés esetén fizetenső elégtétel felét kellett megtéríteni Forrás tételek/15. Rablás és tolvajlás (165-169., 203-204 f) Lopás: a bűntettek tipizálása szerint a vagyonkárosító cselekmények közé tartozik  a leggyakoribb perek a magánvagyont megkárosító cselekmények számtalan változata miatt indított eljárások voltak  az egyszerű lopás (furtum simplex) leggyakorbb válfajai: o állatlopás o terménylopás - 25 - Bolondok 2012  Jogforrás o ingóságok eltolvajlása o pénzlopás o betöréses lopás (pince-, ház- és boltfeltörés) o templomi lopás minősített eset (furtum qualificatum) tartották számon a: o visszaesőket o előre eltökélt szándékkal elkövetett lopást o felfegyverkezve elkövetett

lopást o házba behatolva elkövetett lopást o titokban elkövetett lopást o éjjel elkövetett lopást o rokon cselekmény volt a rablás és az o útonállás Szent István első dekrétuma 1001 körül  “mivel már az is mindenki számára visszataszító és mindenki előtt utálatos, ha a férfi nem lopást követ el, sokkal inkább, ha az asszonyi nem, valamint férjes asszony lopást követ el, a királyi tanács szerint elhatároztatott, hogy férje váltsa meg ha pedig harmadszor is, adják el” Szent István második dekrétuma (1030–1038)  megjelenik a csonkítás mint büntetés: ha vki a rabszolgák közül lopást követ el, először vissza kell adnia az ellopott dolgot, majd orrát, megválthatta öt tinóval, ha ez nem sikerült, levágták, legközelebbi lopásánál már a fülét vághatták le, harmadszorra pedig életével fizetett  szabadok esetében a lopást elkövető először megválthatta magát, ha ez nem sikerült, eladták őt Szent

László harmadik dekrétuma (1077 körül)  szigorúan bünteti a lopást elkövető férjes és özvegyasszonyokat  részletezi a rokonok által elkövetett lopásokat, kitér az egyházi személyekre is  rendelkezik a tolvajok megfogásáról, megkötözéséről, a tolvajlás alól való tisztázásról a lopott dolgok kinyomozásáról, a bíró ítéletétől A Csemegi-kódex  a lopás tizenkét minősített esetét ismerte, amikor is a lopott dolog értékére való tekintet nélkül büntették a lopást, pl.: o vallási szertartáshoz tartozó tárgy ellopása o betöréses lopás o közveszély színhelyén elkövetett lopás o szolgálatban álló személy általi lopás o a tolvajjal közös háztartásban élő személy terhére elkövetett lopás o hivatali lopás o visszaeső által elkövetett lopás  az ún. szolgálati vagy házi lopás azonban csak magánindítványozásra volt üldözhető  a Btk. különös figyelmet, hat fejezetet szentelt a

vagyon elleni bűncselekményeknek  a vagyon elleni bűncselekmények körében a következőket szabályozta: o lopás o rablás - 26 - Bolondok 2012   Jogforrás o zsarolás o sikkasztás o zártörés o hűtlen kezelés o jogtalan elsajátítás o orgazdaság o bűnpártolás o csalás a Kbtk. ismerte a lopás kihágási alakzatát, ide tartozott a 2 forint értéket meg nem haladó élelmiszer vagy élvezeti cikk lopása, de csak akkor, ha nem volt megállapítható minősítő körülmény ennek következtéban pl. a betörés útján elkövetett bagatell lopás is bűntettnek minősült, és a kiszabható minimum hat havi börtön volt A rablás  szemtől szemben állatak fegyveresek egymással  elfogadhatóbb és enyhébb volt a kor praxisa számára, mint a lopás, amely ellen alig tudott a becsületes harcos védekezni Forrás tételek/16. Istenítéletek (185-198., 201-202 f) Az istenítéletek (ordalia) mint bizonyítási eszközök a 11–13.

században  elődeink hittek a természetfeletti lények hatalmában, Isten mindenhatóságában, elképzelhetőnek tartották, hogy a túlvilági hatalom a földi ig.szolgáltatásban is szerepet játszik  istenítéletre akkor került sor, ha más bizonyíték nem volt, tehát a bíróság nem tudta kideríteni az igazságot  szervezett keretek között, a nyilvánosság előtt zajlott  a korabeli viszonyok között rendkívül nehéz volt a közvetlen bizonyítékok beszerzése, az okirati bizonyítás szinte ismeretlen volt, a tanúbizonyítást a magánbosszú tette lehetetlenné  a próbákat ritkán magánjogi ügyekben is alkalmazták  bírósági döntés esetén mindenki köteles volt a megítélt próbát kiállni  feltétel: egészséges legyen, ne legyen idős  lehetőség volt helyettesítésre (pl. apa helyett fiú) Az istenítéletek eredete:  már a nemzetségi társadalom időszakában alkalmazták a bizonyítás ezen kezdetleges formáját

 a keresztény egyház kezdetben ellenezte, majd igyekezett a keresztény vallás keretei közé szorítani  az istenítéleti perekben az idézés és az ítélet kimondása a világi bíróság feladata volt - 27 - Bolondok 2012      Jogforrás az istenítélet alá vetett három napig böjtölt, majd gyónt és áldozott, mivel az önkéntes vallomásra akarták rászorítani a próbát egyházi közreműködéssel a poroszló vezette I. László törvénye szerint a helyszínen még három tanúnak kellett tartózkodni Kálmán a próbákat csak püspökségi székhelyen engedélyezte az istenítélet formális bizonyítási eszköz volt az eskü és a párbaj mellett Az istenítéletek fajtái:  istenítéleti eskü: o a vádlott átkozódva kérte magára az Isten büntetését, ha nem mondana igazat  tüzesvaspróba: o a templom előcsarnokában vagy a vádlottnak kezébe kellett vennie egy tüzes vasat, amelyet előbb a püspök megszentelt o a

próbát teljesítő kezét korábban vászonba csavarták, nehogy vmi bűbájos szert használhasson o a próba után a kezét bekötözték, és csak harmadnap vizsgálták meg hivatalosan, hogy az égési seb gyógyult-e o ha a próba közben a vádlott nem mozdult ki a templomból, ha megszökött a próba elől vagy sebe nem kezdett el gyógyulni, bűnösnek tekintették o további próbák: mezítláb izzó szántóvason vagy máglyán kellett keresztül gyalogolni, izzó vaskesztyűt felhúzni  vízpróbák: o forróvízpróba esetén a vádlottnak vagy egy gyűrűt, vagy más tárgyat kellett kivennie egy üstből, amelyben forró víz volt o hidegvízpróba esetén a próbát szenvedőt összekötve vízbe dobták, ha a víz felszínén maradt, bűnös volt, ha elmerült, ártatlannak nyilvánították  mérlegpróba: o boszorkányperekben fordult elő, mely során megmérték a vádlottat, ha termetéhez képest lényegesen könnyebb volt, bűnösnek tekintették 

tetemrehívás: o gyilkosságesetén, ha a tettes ismeretlen volt, a holttestet nem temették el, és arra kötelezték a település lakóit, hogy a tetem előtt jelenjenek meg o ha tudták, ki a gyilkos, meg kellett nevezniük, ha erről nem volt tudomásuk, kezüket a halott fölé helyezve meg kellett esküdniük, hogy nem ők ölték meg, és hogy gyilkosát sem ismerik o azt nyilvánították bűnösnek, aki nem akart esküdni, vagy akinek esküje alatt a holttest vérezni kezdett, vagy aki jelenlétében bármilyen változást véltek megjelenni az élettelen testen  szent falat vagy harapás próbája: o főleg tolvajokkal szemben alkalmazták o a próbát kiállónak átkozódás közben le kellett nyelnie egy darab szentelt kenyeret vagy sajtot; ha ez sikerült, felmentették, ellenkező esetben elítélték o a boszorkánysággal vádolt nő és egy becsületes asszony a bírák jelenlétében vajas kenyeret adott a kutyának vagy macskának, és ha az állatok nem

fogadták el a gyanú szerinti boszorkány kenyerét, bűnösségét bizonyítottnak tekintették  áldozás próbája: - 28 - Bolondok 2012 Jogforrás egyházi rendű személyekkel szemben alkalmazták, még általános volt a hit, hogy azonnal meghal, aki az ostyát bűnösen veszi magához keresztpróba: o a peres feleknek a kereszt előtt kellett állniuk kiterjesztett karokkal, és azt nyilvánították bűnösnek, aki karjait előbb leeresztette o   sorsvetés: o egy jeltelen és egy kereszttel megjelölt kockát vagy vesszőt tettek az oltárra, és ha a szertartáson közreműködő ártatlan gyermek a letakart tárgyak közül a kereszteset húzta, a perbe fogottat elítélték A Váradi Regestrum  az istenítéletek hazai történetének legfontosabb forrása a Váradi Regrestum, amelyben 389 ilyen bizonyítással lezárt eset leírását találjuk  az istenítéleteket először I. László törvényei említik: egyik fennmaradó rendelkezése

szerint tömegesen előforduló lopások esetén tízes csoportokba kell beosztani a vádlottakat, és tízből egynek kell hordoznia a tüzes vasat bűntársai helyett  az istenítéletek szerepe jelentősen csökkent, amikor az egyház nem vállalhatott szerepet a lebonyolításban  az Anjou-kori igazságszolgáltatási reformok kiiktatták perjogunkból, és ettől kezdve eredeti változatában nem alkalmazták többé További formális bizonyítási eszközök, istenítéletek eskü: o tisztító eskü: bűnperekben az alperesnek és a vádlottnak már a kereset ellen is tisztáznia kellett magát; ezt megelőzte az inkvizíció (tudományvétel) párbaj: o olyan istenítélet, amely az ellenérdekű felek között ügyet jogi formák között, végérvényesen eldöntötte o a perdöntő párbaj rendje: nemesek vehettek részt rajta, az eljárás világi jellegű volt, a felek a bírónál kérvényezték a bajvívás lehetőségét, majd szimbolikus formában kihívták

egymást, a bíró döntött a helyszínről, az időpontról és a fegyverről o a király, a nádor, az országbíró, a várispán, ill. a vármegyei, a szabad királyi városi törvényszékek rendelhettek el bajvívást o a meg nem jelenő fél elvesztette a pert o a párbaj perbeli szerepe: polgári peres ügy esetében csak akkor ítélték meg, ha a felmutatott okmányt hamisnak vagy álnok módon szerzettnek nyilvánították, vagy ha az eskühöz szükséges feltételek hiányoztak, vagy ha a felek maguk is a párbajozást választották o főbenjáró bűntetteknél a küzdelem halálig tartott, gyakran elég volt az első vér megállapítása, becsületsértési ügyekben a legyőzött fél becsületvesztetté vált - 29 - Bolondok 2012 o Jogforrás I. Mátyás szabályozta a párbajozást: csak olyan esetekben volt rá lehetőség, amikor nem volt más bizonyíték, és csak a királyi törvényszék rendelhette el; egy 1492-es törvénycikke újra rendelkezett a

bajvívások eltörléséről Forrás tételek/17. Az 1843-as büntetőjavaslat (372-373. forrás) Mi vezetett az 1843-as javaslathoz?  1840-ben törvény szólt a kodifikációs deputáció felállításáról és arról, hogy a büntető és javító rendszer behozása céljából országos választmány neveznek ki  sürgették a büntetőkodifikációt a polgárosodó viszonyok, a modern nyugat-európai eszmék terjedése, a radikális politikusok  a magyar liberálisoknak kettős indokuk is volt a büntetőjog reformját célul tűzni: a büntetőjog (anyagi, eljárási jog és büntetés-végrehajtás) polgári szellemű átrendezése az udvar befolyását jelentősen csökkenthette volna, a törvény előtti egyenlőség pedig a büntető peres eljárás és a büntetőjog rendi előjogainak felszámolásában volt megragadható  a választmány 1841-ben tartotta első ülését, a munka eredményét 1843-ban mutatták be  beszerezték Európa valamennyi

hatályos büntető törvénykönyvét  Mittermaier professzor, a kod. mozgalmak elismert vezetője dicsérte a munkát  ennek dacára a büntető anyagi jogi plánum a főrendek és az alsótábla nézeteltérésein, elsősorban a halálbüntetés kérdésén megbukott  Deák Ferenc tartotta kezében a javaslatok megszövegezését Az anyagi jogi plánum  a kódex általános rendeletek cím alatt foglalta össze a büntetőjog általános része körébe tartozó rendelkezéseket  az egyes tényállásokat pedig a „Külön rendeletek a bűntettek egyes nemeiről és büntetésükről” szóló részben  végigvitte a törvény előtti egyenlőség eszméjét: sem nemes és nem nemes, sem világi és klerikus között nem tett különbséget  töröltre a halálbüntetést, a botütést, tagadta a becstelenítő büntetések létjogosultságát  a büntetéseknek csak felső határát szabta meg, a bírák korlátlan enyhítési lehetőséget kaptak (volna)

 a büntetendő cselekmények tipizálásánál dichotomikus rendszerű: bűntetteket és kihágásokat ismert  számos fogalmat precízen kidolgozott (pl. bűnösség, kísérlet, részesség)  külön meghatározta az enyhítő és súlyosító körülményeket  foglalkozott az elévüléssel - 30 - Bolondok 2012 Jogforrás   tárgyalta a visszaesést büntetések: o életfogytig tartó rabság o határozott ideig tartó rabság o fogság o közhivatalnak ítélet által kimondott elvesztése o pénzbeli büntetések o bírói megdorgálás   a különös részben határozza meg az egyes „tényálladékokat” a polgárok személyét és vagyonát, a társadalmat és az álladalmat sértő magatartások szerint csoportosította a bűncselekményeket egyértelműen fogalmazódott meg a „bűntett és büntetés csak törvény alapján” elve  A büntetőeljárás szabályozásának terve és a börtönügyi tervezet  a

büntetőeljárásról szóló tervezetet kidolgozó bizottság meghatározó alakja Szalay László volt  a haladó szellemű plánum az esküdtbíráskodás intézményén bukott el  a börtönügyi tervezet szervesen kötődött a büntető anyagi jogi javaslathoz, mivel alapvető, szinte kizárólagos büntetésnem a szabadságvesztés lett volna, meg kellett volna teremteni a modern büntetési rendszer végrehajtására alkalmas börtön modelljét, annak szakmai, eljárási, technikai feltételeivel Toldalék a rendőrségi kihágásokról  a kihágás intézményének első fejlődési szakasza is a büntetőjogi kod. kísérletéhez kötődött  az 1843-as javaslatokhoz csatolt toldalék (a közfenyíték alá tartozó rendőrségi kihágásokról, és azoknak büntetéséről) a Btk.-tervezet bűntettekről és büntetésekről szóló részének szoros tartozéka  a büntetőjog általános és különös részre bontását a toldalék is átvette  a

toldalék felsorolta azokat a kihágási természetű szabálytalanságokat (pl. tűz-, vízrendészet, építésügyi, egészségügyi szabályok megszegése), amelyek büntetése részben kormányszintű rendeletekben, részben törvényhatósági statútumokban történhetett  a kihágásokra három büntetési nemet rendelt a javaslat: o fogság o pénzbüntetés o bírói megdorgálás  ismerte a fogság pénzbüntetésre való átválthatóságát, és megszabta a büntetések generális maximumát: 600 Ft pénzbüntetés, háromhavi elzárás  a különös rész az egyes kihágásokat és azok büntetését tartalmazta  az 1843. évi javaslatok a bűntett–kihágás megkülönböztetése mellett a büntetőeljárás– rendőri eljárás párhuzamát is megkülönböztették  a jogorvoslati rendszer az egyfokú fellebbezést a bírói út igénybevételével akarta megteremteni - 31 - Bolondok 2012 Jogforrás Törvény a mezei rendőrségről  elsőként

tett kísérletet az ügyek egy meghatározott csoportjában a veszélyeztető cselekmények összefogására és büntetésére  e cselekmények általános jellemzője, hogy a tevékenység vagy mulasztás kárt eredményez  a károkozás két felelősségi formát: a kártérítési és a „rendészeti” felelősséget alapozza meg  a kártérítés a pénzbüntetéssel szoros összefüggésben áll  a vétkes gondatlanságból származó büntetéseknél a cselekmény súlya, ill. a felelősség mértéke volt meghatározó (ha mindez szándékosan történt, a költségkártérítésen felül a büntetőtörvénykönyv szerint volt büntethető az illető) A javaslat értékelése  a perjogi kódex tervezete modern, elismerése méltó, európai színvonalú büntetőeljárási törvény volt  Európában bárhol megállta volna helyét, de a feudális Magyarországon nem  a legkorszerűbb polgári tervezeteket és büntető törvénykönyveket vették

alapul, a nyugati viszonyokat tekintették példának  így készült el egy fejlett polgári eszméket tükröző eljárásjogi tervezet, pedig itthon a perek még középkori szellemben zajlottak, a konzervatív nemesség kezében összpontosult a bírói hatalom, a nemesi szabadságon kívül semmilyen értéke nem volt a szabadságnak  nem ugyan nem szavazta a nemesi országgyűlés, de a büntetőpraxisban és a későbbi kodifikációban általános mércévé vált, a javaslat az első büntetőtörvénykönyvig végigkísérte az országgyűléseket, rendszeresen előkerült a becikkelyezés gondolata  a halálbüntetés pedig a későbbi években a minimumra csökkent Forrás tételek/18. tétel A kereskedelmi ügyletek 502. forrás Kereskedelmi ügyekben: Kereskedelmi törvény – kereskedelmi szokások – magánjog általános szabályai Kereskedő: saját nevében kereskedelmi ügyletekkel iparszerűleg foglalkozik. Kereskedelmi cégjegyzék: nyilvános.

Kereskedelmi cégek:  Cég: az a név, amely alatt a kereskedő üzletét futtatja, s melyet aláírásul használ  Kereskedő köteles a területileg hatályos törvényszéknél bejegyeztetni Kereskedelmi társaságok: Közkereseti társaság:  Két vagy több személy kereskedelmi üzletet közös cég alatt, korlátlan és egyetemleges kötelezettség mellett folytat. - 32 - Bolondok 2012 Jogforrás Betéti társaság:  Közös cég alatt folytatott kereskedelmi üzletnél a társak közül egy vagy több (kül)tag csak kikötött vagyonbetétével felelős, míg egy vagy több (bel)tagot korlátlan és egyetemleges felelősség terhel. Részvénytársaság:  Azon társaságok, melyek előre meghatározott, bizonyos számú és egyenértékű (egész vagy hányad) részvényekből álló alaptőkével alakul, s melynél a részvények tulajdonosai csak részvényeik erejéig felelősek.  Megalakultnak tekinthető, ha:  Alaptőke biztosítva van 

Alapszabályok létrejöttek  Kereskedelmi cégjegyzékbe bejegyeztették  Alapszabály tartalmazza:  Társaság cége + székhely  Vállalat tárgy + társaság tartama  Alaptőke nagysága  Részvények száma, névértéke; névre vagy bemutatóra szólnak-e  Közgyűléssel kapcsolatos részleteket  Részvényesek szavazati jogát  Igazgatóság választási módja, működése, hatásköre  Felügyelőbizottság szervezete, működése  Cégjegyzés módja  Nyereség kiszámításának, felosztásának módja  Társaság hirdetményeinek mikénti közzététele Szövetkezetek: Meg nem határozott számú tagból álló, ezek egyenjogúságának elvén alapuló személyi társaság, mely saját tagjainak keresetét vagy gazdaságát közös üzletvitel által önsegély vagy államsegéllyel kiegészített önsegítség útján mozdította elő.  Előlegezési és hitelegyletek  Fogyasztási egyletek  Kölcsönös

biztosítótársaságok  Laképítő egyletek Kereskedelmi ügyletek Kereskedelmi ügyletek meghatározása:  Áruk s általában ingó dolgok vétele vagy egyébkénti megszerzése azon szándékkal, hogy azok természetben, át- vagy feldolgozza azok ismét továbbadassanak.  Áruk szállítása  Értékpapírok vétele, nem továbbítási szándékkal történő megszerzése - 33 - Bolondok 2012   Jogforrás Biztosítások elvállalása Utasok/javak tengeren történő fuvarozása; hajókölcsönök kötése Ha iparszerűleg folytattatnak, kereskedelmi ügyletnek minősül:  Ingó dolgok fel- vagy átdolgozásának elvállalása mások részére  Bank- és pénzváltói ügyletek  Bizományi, szállítmányozási, fuvarozási ügyletek  Közraktárak ügyletei  Kiadói ügyletek  Könyv- és műkereskedés egyéb ügyletei  Nyomdai ügyletek  Azon termelők ügyletei, akik a saját termékeiket át- vagy feldolgozzák  Bányaipar

ügyletei  Kereskedelmi ügyletek közvetítése Kötbér: adós köteles megfizetni, ha kivonja magát a teljesítés alól ↔ nem zárja ki az összegét meghaladó kártérítés igénylését is Foglaló: szerződés megkötésének jeléül szolgál, szerződés megkötése után visszaadandó/beszámítandó Bánatpénz: a visszalépő köteles megfizetni a kikötött bánatpénzt, az adottat pedig elveszti; teljesítés után visszaadandó/beszámítandó Kereskedelmi ügyletek a felén túli sérelem miatt meg nem támadhatók. Forrás tételek/19. tétel Az Ideiglenes Törvénykezési Szabályok (308. f) I. Bevezetés - 1861: gróf Apponyi György országbíró elnökletével Országbírói Értekezlet zajlik - feladat: a neoabszolutizmus idején kibocsátott jogszabályok összhangba hozása a korábbi törvényekkel és a szokásjoggal (+ annak vizsgálata, mennyiben alkalmazhatók az 1848 előtti magánjogi, büntetőjogi és perjogi szabályok, ill. ezek milyen

kiegészítésre szorulnak) - az Országbírói Értekezlet nem rendelkezik jogalkotó hatalommal, a király nem volt megkoronázva, így nem is szentesíthette az ITSZ-t, a csonka országgyűlés törvényjavaslatként nem fogadja el - a Kúria határozatban dönti el: az alkotmányos törvényhozás eltérő rendelkezéséig e joganyagot alapul véve járjanak el a hatóságok (az uralkodó ezt leiratban erősíti meg) az ITSZ szokásjogi úton lett a magyar jog forrása II. Az Ideiglenes Törvénykezési Szabályok Polgári magánjog a) Anyagi rész - öröklési rend: - 34 - Bolondok 2012 Jogforrás - leánynegyed megszüntetése - hitbizományi rendszer marad - tékozlás: egyenes ági örökösök (ha ezek nincsenek, az életben lévő szülők) törvényes osztályrészüket zárlat által biztosíthatják - ajándékozási jog: egyenes ági örökösök (ha ezek nincsenek, az életben lévő szülők) osztályrésze által korlátolva - a végrendelet külső kellékei

tekintetében - polgári állásra való tekintet nélkül ugyanolyan hatályú mind, külső kellékek hiányából nem érvényteleníthetők (ha nemes végrendelete a nem nemesekre nézve fennálló szabályok szerint jön létre és viszont) (+fiókrendelet) - érvényesen alkotható olyan végrendelet, amely a magyar törvény életbe léptétől számított fél év alatt elhaló örökhagyótól származik - végrendelkezési jog - minden öröklött és szerzeményi vagyonra kiterjed, amennyiben nincs leszármazó egyenes ági örökös és szülő - ha van leszármazó egyenes ági örökös vagy szülő, a végrendelet törvényes osztályrészüket nem érintheti, ez az osztályrész fele annak, amit az örökösök az örökhagyó végrendelet nélküli halála esetén örökölnének + lehet követelni a kiegészítését - végrendelet nélküli öröklés - ha nincs végrendelet, az örökhagyó minden vagyona a tőle leszármazó törvényes gyermekekre száll (ha ezek

közül valamelyik nem él, ennek leszármazói öröklik a részét) - ági öröklés: a gyermektelen örökhagyó utáni vagyon, amely reá életében valamelyik elődjétől hárult, ugyanezen elődre vagy leszármazóira száll vissza - a szerzemény (az az érték, amellyel a hagyaték túlhaladja az örökhagyóra elődjétől hárult vagyont) a hitvestársra száll ha nincs, akkor az anya és az apa fele-fele arányban örököl ha ezek sincsenek, akkor őket az anyai és apai ágon leszármazott oldalrokonok képviselik ha nincs szülő + tőlük származó oldalrokon sem, akkor a további felmenőket és oldalrokonaikat illeti az öröklés - közszerzeményi jog - hitvestársi öröklés: - szerzeményi javakban (ha nincs leszármazó egyenes ági örökös) - öröklött javakban (ha nincs sem leszármazó, sem felmenő, sem oldalági örökös) - özvegyi öröklés - a túlélő házastárs haszonélvezetet nyer - a szent korona öröklése - minden vagyonra kiterjed,

ahol nincs sem törvényes, sem végrendeleti örökös - vegyes intézkedések - ezen intézkedéseknek nincs visszaható erejük - fennmaradnak az osztrák polgári törvénykönyv azon rendeletei, amelyek a telekkönyvi rendelettel (1855) kapcsolatban állnak és meghatározzák a telekkönyvek tárgyát képező dolgok szerzési és elidegenítési módjait - a valláskülönbségekből eredő, osztrák törvények által bővített polgári magánjogok nem változnak b) Alaki rész - 35 - Bolondok 2012 Jogforrás A bíróságok szervezése visszaállítják a volt magyar bíróságokat + 1848. előtti büntetőeljárást - az eljárás nemei - sommás szóbeli eljárás: - az eljárás az 1832/6:20. és 1840:11 tc szerint történik - pótlások - kifogás a bírói illetőség ellen – főkérdéssel együtt tárgyalandó + ugyanazon ítéletben oldandó meg - nincs bírói parancs - fellebbvitel + semmisségi parancs nincs (csak birtokon kívül, ebben az esetben az

ítélet kihirdetése után azonnal szóban kell eszközölni, majd 3 napon belül írásban benyújtani) - tárgya: bérleti és haszonbérleti szerződések felmondásából származó kérdések (a szerződés lejártának, a bérlemény megrongálásának vagy a bérfizetés elmulasztásának indokából) - rendes szóbeli eljárás - rendes írásbeli eljárás (kivételes esetekben csődperek alakjában) - beavatkozás a perekbe - rendes szóbeli perben a tárgyalás befejeztéig - rendes írásbeli perekben, amíg a végső periratot vagy az ítélet iránti folyamodást be nem nyújtották - ezeken túl a beavatkozó jogait már csak külön per útján érvényesítheti: - a beavatkozási keresetlevelet csatolmányaival együtt annyi példányban kell benyújtani, mint a főkeresetre nézve rendelve volt + az első példány a főper iratcsomójához - a beavatkozási keresetet a rendes szóbeli eljárás szabályai szerint tárgyalják - ha az ellenfél elismeri a beavatkozó

jogát, úgy a főpert közösen viszik - ellenkező esetben: a beavatkozás nem gátolhatja a főper folyását, de felette a bíróság a főperben hozandó ítélet által határoz - telekkönyvek - 1855. évi telekkönyvi rendelet fennmarad - kiegészítések - telekkönyvek ügyében a megyékben a megyei állandó törvényszék, szabad királyi városokban a városi tanács, ill. törvényszék jár el (jász, kun, hajdú kerületekben a községi tanácsok) - a telekkönyvi hivatalok a telekkönyvi hatóságok alá tartoznak (ezek kiegészítő részei) Forrás tételek/20. A telekkönyvi rendtartás [360. forrás] 1855 – telekkönyvi perrendtartás I. rész - telekjegyzőkönyvek nyilvánossá tétele - régiek felülvizsgálata - a birtokváltozásokat a telekkönyvi bizottmány vizsgálja ki - 36 - Bolondok 2012 Jogforrás - betáblázások megszüntetése - betáblázott követelések bejelentésére szabott határidő után telekkönyvi betétek szerkesztése

kötelező – olyan kérdések, amiket még nem vitattak meg - birtokállási, tulajdoni és teherlap részekből áll II. rész: - birtokállási lap: - terület ismertetőjegyei, minősége, stb. - tulajdoni lap: - vezeték+ keresztnév - tulajdonjog jogcíme - átruházások - feltételek, korlátozások - pénzbeli átvételi ár - teherlap - zálog, alzálog, szolgalmak - kötelezettségek, stb. - jószágtest jogi természete - egésznek tekintendő - testileg oszthatatlan - nem egyenlő részekkel rendelkező tulajdonosok (arányosan) - telekkönyvi bejegyzések fajai - betáblázás – igazolás nélkül - előjegyzés – utólagos igazolás - puszta feljegyzés - bejegyzés csak a felek kérelmére, hatóság által - bekebelezések és előjegyzések közös kellékei - csak eredeti okirat alapján - okiratok tartalma: csak megengedhető – nem sérti más jogait - legyenek jogilag érvényesek - nyelve: ami a telekkönyvi hatóságnál a per alapjául szolgál Forrás

tételek/21. Az esküdtbíráskodás [511., 532-534 forrás] 511. FORRÁS 1897 – 33. törvénycikk - minden tv-széknél (ha van büntető hatásköre) – esküdtbíróság - elnökkel együtt 3 bíró+ 12 esküdt - esküdt: - magyar honos férfi - 37 - Bolondok 2012 Jogforrás - min 26 éves állam hivatalos nyelvét érti (ír, olvas) - nem lehet: - hivatalvesztett, politikai joga fel vannak függesztve - csőd alatt áll, gondnokság alatt - miniszter, főispán, polgármester - bíró, ügyész - napszámos, szolga - esküdti szolgálattól mentes: - lelkész - gyakorló orvos - gyógyszerész - néptanító - bizottság: alaplajstromból kiválasztja az esküdteket és a helyettes esküdteket - főlajstrom - helyettes lajstrom 532. FORRÁS Bűnvádi perrendtartás - királyi ügyészség: hivatalból pert indít bűncselekmény esetén - sértett = főmagánvádló - ha a kir. ügyészség megtagadja a vád képviseletét - sértett 8 napon belül átveheti -

főügyészhez folyamodhat - ha senki nem veszi át az ügyet vádat ejtik - védelem - terhelt bármikor élhet vele - ha 5 évnél súlyosabb szabadságvesztés - ha a rokonok kérik - ha fiatalabb, mint 16 - ha a bíró célszerűnek találja - vizsgálat - célja: releváns adatok felderítése - vizsgálat a főtárgyalás előtt - ha a büntetés halál, vagy életfogytiglan - 5 évet meghaladó szabadságvesztés - ha a kir. ügyészség indítványozza - ha a vádat magánvádló képviseli - vádirat: az ügy irataival együtt a vádtanács elnökénél kell beadni - terhelt neve - vád tárgyának megjelölése - nyomozás adatai - 38 - Bolondok 2012 Jogforrás - bíróság megnevezése - terhelt kifogást emelhet vádtanács - közvetlen idézés a főtárgyalásra - ha tettenérés forog fenn - ha a bűnösségét beismerte - főtárgyalás a törvényszék előtt - rendszerint nyilvános - nyilvános kihirdetés - zárt tárgyalás: 2-2 bizalmi ember lehet jelen -

kiskorúak nem mehetnek be a zárt tárgyalásra - főtárgyalás esküdtbíróság előtt: - 30 esküdt kiválasztása - 10 helyettes esküdt - esküdtszék megalakítása - nem kifogásolt esküdtek nevei urnába kerülnek - nevek kihúzása – vádló / vádlott elfogadja-e - 12 fél - ha több tárgyalás: új esküdtek - bizonyítás - okiratok, szakértők - kérdések feltevése (igen / nem) - bűnösség kérdésére vonatkozó indítványok benyújtása - jegyzék átadása a legidősebb esküdtnek - esküdtek visszavonulnak - titkos szavazás - ha egyenlő szavazat: a kedvezőbb ítélet ér - visszatérés a tárgyalóterembe - további eljárás - nem bűnös felmentés - bűnös büntetés kiszabása Forrás tételek/22. Az állam és a társadalmi rend büntetőjogi védelme (526. és 528 forrás) A) AZ ÁLLAM ÉS A TÁRSADALMI REND BÜNTETŐJOGI VÉDELME 1921. 3 TÖRVÉNYCIKK (526 forrás) AZ ÁLLAMI ÉS TÁRSADALMI REND HATÁLYOSABB VÉDELMÉRŐL - 39 -

Bolondok 2012 Jogforrás 1. Az állami és társadalmi rend felforgatására vagy megsemmisítésére irányuló bűntettek és vétségek 1. § - aki az állam és a társadalom törvényes rendjének erőszakos felforgatására vagy megsemmisítésére, különösen valamely társadalmi osztály kizárólagos uralmának létesítésére irányuló mozgalmat vagy szervezkedést kezdeményez vagy vezet, bűntettet követ el, és öt évig terjedő fegyházzal büntetendő - aki ilyen mozgalomban vagy szervezkedésben tevékenyen részt vesz, vagy aki ilyet előmozdít, vétséget követ el, büntetése három évig terjedő fogház - a kezdeményezők és vezetők büntetése tíz évtől tizenöt évig terjedő fegyház, a többi résztvevőé és előmozdítóé öt évig terjedő börtön, ha a mozgalom vagy szervezkedés céljára nagyobb mennyiségű fegyvert, lőszert, robbanó- vagy az emberi élet kioltására alkalmas más szert vagy anyagot szereztek be, amennyiben erről

tudtak, vagy azt kelő gondosság mellett előre láthatták volna 2. § - aki az állam és a társadalom törvényes rendjének erőszakos felforgatására vagy megsemmisítésére, különösen valamely társadalmi osztály kizárólagos uralmának létesítésére irányuló mozgalommal vagy szervezkedéssel összefüggően, és annak céljára bűntettet vagy vétséget követ el, annak büntetése - (1) halál, ha a bűntettre a törvény halálbüntetést állapít meg - (2) életfogytig tartó fegyház, ha a bűntettre a törvény tíz évet meghaladó szabadságvesztésbüntetést állapít meg - (3) tíztől tizenöt évig terjedő fegyház, ha a bűntettre a törvény tíz évnél enyhébb vagy legfeljebb tízévi szabadságvesztés-büntetés állapít meg - (4) tíz évig terjedő fegyház, ha a cselekmény a törvény szerint vétség - ugyanez a büntetés alá esnek a mozgalom és szervezkedés kezdeményezői és vezetői, a mozgalom vagy szervezkedés többi

résztvevője és előmozdítója pedig a 1-2. pont esetében öt évig terjedő börtönnel, 3-4. pont esetében öt évig terjedő fogházzal büntethetők, feltéve, hogy a bűncselekmény elkövetéséről előzetesen tudtak, vagy azt kellő gondosság mellett előre láthatták volna 3. § - aki az állam és a társadalom törvényes rendjének erőszakos felforgatására vagy megsemmisítésére, különösen valamely társadalmi osztály kizárólagos uralmának létesítésére irányuló mozgalomról vagy szervezkedésről hitelt érdemlő tudomást szerez, és erről a hatóságnak, miként lehetséges, nem tesz jelentést, az, amennyiben részesség nem terheli, vétség miatt egy évig terjedő fogházzal büntetendő ( bűnpártolás intézménye) - az előbbi bekezdés alapján nem büntethető: tettes vagy részes hozzátartozója - akkor sem büntethető, ha a hatóságnak erről már értesülnie kellett (különösen sajtóközleményből) - 40 - Bolondok 2012

Jogforrás 4. § - aki az állam és a társadalom törvényes rendjének erőszakos felforgatására vagy megsemmisítésére, különösen valamely társadalmi osztály kizárólagos uralmának létesítésére irányuló mozgalom vagy szervezkedés miatt nem büntethető az, aki még azelőtt eláll a mozgalomtól vagy a szervezkedéstől, mielőtt még a hatóság tudomást szerezett volna róla; feltéve, ha elállásáról a társait tájékoztatja és őket is megpróbálja erre rábírni, illetve ha a mozgalmat vagy a szervezkedést a hatóságoknál feljelenti 5. § - aki az állam és a társadalom törvényes rendjének erőszakos felforgatására vagy megsemmisítésére, különösen valamely társadalmi osztály kizárólagos uralmának létesítését követeli, erre izgat vagy mást felhív, vétséget követ el, és három évig terjedő fogházzal büntetendő - aki az állam és a társadalom törvényes rendjének erőszakos felforgatására vagy

megsemmisítésére, különösen valamely társadalmi osztály kizárólagos uralmának létesítésére irányuló bűncselekmény elkövetésére nyilvánosan vagy több – habár nem együtt lévő – személy előtt egyenes felhívást tesz, vétséget követ el, és öt évig terjedő fegyházzal büntetendő, ha pedig a bűncselekményt elkövették, felbujtóként büntetendő 6. § - aki a katonaság intézménye, a magyar fegyveres erő, a m. kir csendőrség vagy a m- kir államrendőrség ellen gyűlöletre, vagy ezeknek szolgálati fegyelme ellen izgat vagy alakilag és tartalmilag egyaránt törvényes rendelkezésük ellen engedetlenségre hív fel, vétséget követ el, és öt évig terjedő fogházzal büntetendő - a büntetés öt évig terjedő börtön, ha a cselekményt abból a célból követték el, hogy a szolgálati fegyelem megbomoljon; ha pedig ennek következtében a szolgálati fegyelembe ütköző bűntettet követtek el, a büntetés öt évig

terjedő fegyház 2. A magyar állam és a magyar nemzet megbecsülése ellen irányuló bűntettek és vétségek 7. § - aki olyan valótlan tényt állít vagy terjeszt, amely alkalmas arra, hogy a magyar állam vagy a magyar nemzet megbecsülését csorbítsa vagy hitelét sértse, vétséget követ el, és öt évig terjedő fogházzal büntetendő - a büntetés tíz évig terjedő fegyház, ha a cselekményt abból a célból követték el, hogy valamely külföldi állam vagy szervezet a magyar állam vagy a magyar nemzet ellen ellenséges cselekményt indíttassék; ha pedig ennek következtében valamely külföldi állam vagy szervezet a magyar nemzet ellen cselekményt indított, a büntetés életfogytig tartó fegyház 8. § - 41 - Bolondok 2012 Jogforrás - aki a magyar állam vagy a magyar nemzet ellen meggyalázó kifejezést használ vagy ilyen cselekményt követ el, vétség miatt három évig terjedő fogházzal büntetendő B) A DEMOKRATIKUS ÁLLAMREND

BÜNTETŐJOGI VÉDELME 1946. ÉVI VII TÖRVÉNYCIKK (528. forrás) A demokratikus államrend és a köztársaság büntetőjogi védelméről - célja a politikai típusú büntetőjog kiszélesítése volt - a jövőre nézve biztosította az eljárást a fennálló politikai rendszerrel szembeszegülőkkel ellenében - bűntettnek tekintendő - a demokratikus államrend vagy a demokratikus köztársaság megdöntésére irányuló cselekmény, mozgalom, szervezkedés; ezek vezetése, kezdeményezése, támogatása, az ezekben való részvétel - a demokratikus államrend vagy annak alapintézményei, egyes személyek, csoportok, nemzetiségek, fajok vagy felekezetek elleni izgatás, gyűlölködés felkeltésére alkalmas cselekmény elkövetése - az a cselekmény, amely alkalmas a köztársasági elnök életének, testi épségének, személyes szabadságának, alkotmányos hatalmának elvételére vagy alk. hatalmának korlátozására - az előbbi pontok valamelyikére

szövetkezett, véghezvitelt elősegítő más cselekményt vitt véghez - vétségként volt büntetendő az a személy, aki az államrend, a köztársaság nemzetközi megbecsülését csorbító vagy azok iránt megvetés keltésére alkalmas híresztelés, tényállítás, valamint a fentebb bűntettként megfogalmazott bűncselekményekről tudomást szerző és azt nyomban a hatóságoknak nem jelentő személy - gond nélkül tágítható fogalmak (kerettényállások – pl. „az államrend alapintézményei) voltak benne nem okozott gondot, hogy a mindig aktuális politikai széljárás szerinti tartalommal töltsék fel ezeket a fogalmakat - a Btk. mellett kialakult egy párhuzamos büntetési rendszer a politikai jellegű bűncselekményekre Forrás tételek/23. tétel Polgári peres eljárások, különös tekintettel az 1911. évi 1 tv-re (535. forrás) - 42 - Bolondok 2012 Jogforrás 1911 – Polgári perrendtartás: - Perképesség feltételei  Magánjogi

jogképesség  Cselekvőképesség (szerződéssel lekötelezheti magát) - Meghatalmazottak és ügyvédek  Ügyvéd, képviselő  Felmenő ágbeli rokon  Gazdatiszt, erdőtiszt  Kereskedő meghatalmazottja  Gazda cselédje  Ha nem önjogú, min. 20 évesnek kell lennie - Keresetlevél és beadványok  Keresetlevél  Bíróság megjelölése  Felek  Kereset közlése, kérelem  Tényállások     - - - - Mellékletek Magyar nyelven, 2 példányban Ha ügyvéd: kell az ellenjegyzés a keresetlevélre jegyzőkönyvbe vétel idézés  felek felhívása  ha nem jönnek jogi következmény  személyesen / képviselő perindítás hatályai  megindított per új eljárás máshol nem indítható ugyanabban az ügyben = perfüggőség  magánjogi hatályok:  alperes meghal magánjogi hatályok elenyésznek perfelvételi tárgyalás  felperes előadja keresetét  keresetlevél tartalmához nincs kötve  perbe

bocsátkozás előtt kifogások benyújtása:  nem tartozik polgári perútra  más hatóságnak kéne eljárni  választott bíróságnak kell eljárni  perfüggőség kifogása  a felek valamelyike nem perképes  felperes nem adott biztosítékot a perköltségre nézve alperes perbe bocsátkozása után a felperes már csak a beleegyezésével állhat el a pertől felperes keresetét nem változtathatja meg nem számít megváltoztatásnak  új tények felhozása - 43 - Bolondok 2012 Jogforrás kereseti kérelmet felemeli, vagy eredet tárgy helyett változás miatt valami mást követel érdemleges tárgyalás  tárgyalás és határozatok kihirdetése nyilvános  helyszűke esetén a többiek kizárhatók  a tárgyalás szóbeli bizonyítás  köztudomásúként ismert tényeket nem kell bizonyítni  más államba érvényes szabályokat, helyi és különszerű szokásokat valamint a helyhatósági szabályokat csak akkor kell

bizonyítani, ha azt a bíróság nem ismeri  bizonyítás azt a felet terheli, akinek érdeke, hogy a bíróság azt elfogadja bírói határozatok  végítélet  marasztalás a kérelmen túl nem terjedhet  ítélet tartalma  az ítélet a király nevében hozatott  bíróság megjelölése  felek és képviselőik neve  tárgyalás befejezésének, ítélethozatal napja  az ítélet rendelkező része  indoklás, tényállás (kérelem, ellenkérelem, nyilatkozatok stb.)  vagy ítélet, vagy határozat  végzésben foglaltak teljesítésére max 8 nap  - - - - 44 -