Psychology | Studies, essays, thesises » Róka László - Kriminálpszichológia

KRIMINÁLPSZICHOLÓGIA Készítette: Róka László Pszichológia szakkör 2011 tavasz Tartalom  Egy kis elmélet  Bűnözés és intellektus  Pszichopaták  Nemi erőszak  Kihallgatás  Poligráf  Túsztárgyalás Kikkel foglalkozik a kriminálpszichológia?  Az ép tudatú, beszámítható személyekkel foglalkozik = aki ismeri a társadalmi szabályokat, mégis megszegi  Alkohol befolyása alatt is beszámítható  Kivéve az ún. patológiás részegség (amikor először issza le magát valaki)  És kábítószer befolyása alatt is  Kivéve: ha tudtán kívül drogozták be Eseti vs. visszaeső elkövető Eseti/ krízis elkövető  Hirtelen, jól behatárolt események vezettek el a bűncselekményig  Társadalmilag jól adaptált  Nincs antiszociális tendencia Krónikus/ visszaeső elkövető  Ismétlik a bűnöket  A börtönlakók ¾ része  A kriminalitás életformává vált  Kimutatható

antiszociális tendencia Társadalmi dezorganizáció  Szociális kontroll közösségekből épül fel a társadalom  Akkor működik, ha ezek a közösségek közös értékeket vallanak, és szoros kölcsönhatásban állnak egymással  Ha a közösségek közt dezorganizáció van, széthullik a szociális háló  A bajt jelzi, ha a lakók már nem ismerik egymást, nincs interakció köztük  falu vs lakótelep Társadalmi dezorganizáció jelei:  Lakatlan házak, roncsautók  Szemét az utcákon  Nyilvános koldulás  Nyilvános alkoholizálás  Nők, gyerekek molesztálása  Kábítószer, szerencsejáték Társadalmi dezorganizáció menete:  Széthullás kezdete: hamarabb alakul ki a kedvezőtlen kép  Ezt követi a bűnözés erősödése  Végül a környezet fő mozgatójává válik, és a becsületes, magukat megvédeni képtelen emberek elvándorolnak Anómia-elmélet  A társadalom mindenki számára

kijelöli az elérendő célokat, és a szükséges eszközöket  Anómia: ha a civilizáció szabta célok a legális eszközökkel elérhetetlennek tűnnek  Pl. amikor a meggazdagodás fontosabbá válik a tisztességnél  Amikor nem hisznek a „tisztességes vagyon”-ban Labelling-elmélet  A bűnözővé válás címkézéssel kezdődik  B.A cselekedeteire nem pusztán reagálnak, de sajátos módon interpretálják azokat  Szekunder deviancia: az a deviáns, akit a többség annak tart  A környezetében elterjed a rosszhíre, végül ő maga is elhiszi Lombroso: a született bűnözőmodell  A bűnözők elmebetegek  Defektusuk örökletes  Lombroso-arc  Később többen megcáfolták Bűnözés és intellektus  A Juke család és Texasi láncfűrészes  A Wechsler-féle IQ-tesztben csak 1 pont különbség a bűnözők és civilek között  Általában inkább a verbális IQ-ban találnak különbséget nehézség az

iskolai teljesítményben  A le nem bukott bűnözők IQ-ja magasabb lehet!! XYY-bűnözők  Magas termet  Átlag alatti IQ  Eseti agresszió  Nem minden esetben bűnöző, de több a letartóztatás, mint a normál populációban  Ezt okozhatja a feltűnő megjelenésük is Pszichopata bűnözők  Nem minden pszichopata lesz bűnöző  Magasabb ingerküszöb  Nem figyel mások érzéseire  A büntetésre való érzékenység alacsony  Nem fél, nem tanul Az erőszaktevő személyisége  Erős hit az erőszakmítoszokban (hiszi, h a férfinak erősnek és erőszakosnak kell lennie)  Hiszik, hogy jogosan tették, hogy „kijárt nekik”  = „tulajdonosi szemlélet”  Többségük racionális terv alapján teszi, nem „ösztön-elkövető”  Átlagosan 15-25 évesek  Legtöbbször városban „Fiatal hím”-szindróma  Az alkotás fiatal példányok tevékenysége minden fajnál  Aktív megküzdésre utal

Mai megjelenése a társadalomban:  A fiatal, és stabil egzisztenciával nem rendelkező (=nőtlen, ismeretlen, munkanélküli) férfiak hajlamosak leginkább:  Kiemelkedő művészeti/tudományos eredmények produkálására  Erőszakos bűncselekmények elkövetésére A nő, mint áldozat  Az áldozat szerepet játszik áldozattá válásában  Az elkövető valamilyen praktikus szempont alapján választ áldozatot  Egyedülálló, ill. hierarchiában alul álló nők veszélyeztetettebbek  Az áldozatok 2/3-a ismeri az elkövetőt, korábban tesztelték őket Nemi erőszak  Akut fázis (Kb. 2 hétig)  Érzelmi reakciók széles skálája (zokogás, dühroham,        zavart kacagás, stb.), ezek hirtelen váltakozása Nem tudja felfogni, hogy mi történt Túlkontrolálja érzelmeit Egész testre kiterjedő erős fájdalomérzet Alvási zavarok, rémálmok evészavarok Külső elcsúfítása Bűntudat,

megbélyegzettség érzése Nemi erőszak Reorganizációs fázis  Az élettér beszűkül (nem megy el otthonról)  Mindenhová kísérő kell fóbiás tünetzavar  Túlzott óvatosság, szorongás  Lemond a hobbijairól = Elkerülő viselkedés  Sokan lakhelyet váltanak  Nehéz kitalálni, hogy ki legyen a segítő, általában nőt választanak Kihallgatás  Addig kell növelni a feszültséget, amíg kész nem lesz az összefüggő vallomástételre  Ha belefogott, ne kérdezzünk közbe, ne zavarjuk meg, és ne csökkentsük a feszültséget  Mindig kell az indíték! Kihallgatás menete  Felkészülés (ügy alapos ismerete, több verzió felvázolása)  Kezdéskor személyazonosság tisztázása  Érdemi rész  Eredmények rögzítése és értékelése (a gyanúsított is aláírja) Kérdéstípusok kihallgatáskor  Nyílt kérdés  elgondolkodtat, kitárulkozásra bíztat  Zárt kérdés  információk

pontosítása (igen/nem, számadatok, stb.)  Alternatív kérdés  állásfoglalásra kényszerít Kérdéstípusok kihallgatáskor  Tükörkérdés  a kihallgatott véleményét tükrözzük, hogy pontosítsuk a sztorit  Staffétakérdés  Korábbi, felszínes infók tisztázása, a történet továbbgördítése  Csapdakérdés  Valótlant állítunk, hátha elszólja magát  Polemikus kérdés  A kihallgatott helyzete súlyosságát hangsúlyozzuk Poligráfos hazugságvizsgáló  Nem a hazug gondolatokat méri,     hanem a szorongásra utaló fiziológiaijeleket Minimum 3 mérési mód: légzés, pulzus, bioáram, vérnyomás, verejtékezés, stb. Új alternatívák: mikromimika, szemmozgások detektálása Kiskorúakkal nem végezhető el A kérdezőnek az ügy minden részletét ismernie kell Legismertebb poligráfos módszerek  Feszültségcsúcs-módszer  A bűnügyek nem minden részletét hozzák

nyilvánosságra, helyenként direkt torzítanak a sajtóban  Különböző részletek közül mi az, amit csak az elkövető ismerhet  Kontrollkérdés-módszer  Mely kérdések okoznak nagyobb feszültséget  R/1- módszer (1947-ig)  Keverték az ártatlan és az agresszív kérdéseket ↔Magában a kérdés is szorongáskeltő volt Hogyan csapjuk be a hazugságmérőt?      Lazítás, relaxáció Önámítás Önkarmolás, tű a zokniban, stb. = fájdalom okozása Köhögés, kar feszítése DE: Ezek is max. összezavarják az eredményeket, nem láttatják a hazugságot igazságnak! Túsztárgyalás  Véletlen túszhelyzet  Áltúsz-helyzet  Öngyilkos-jelöltek  A túszhelyzet egy rövid és rendkívül intenzív pszichoterápia  3 kategóriába sorolják: őrült, bűnöző vagy fanatikus  Stockholm-szindróma Túsztárgyalás  Minden esetben csapatmunka (válságkezelő parancsnokság)  Igazodni kell a

túszejtő gondolkodásához  Először csak megfigyeljük, beszéltetjük  Utána fokozatosan fordítunk a beszélgetés irányán  Fontos, h tudjuk, h mit akar, mi a célja  Gondolkodtassuk el, hogy mi történik, ha folytatja, és mi ha feladja KÖSZÖNÖM A FIGYELMET!