Content extract
Termőhely kiválasztás Ültetvények létesítése, ápolása „Gyümölcstermesztésre azok a területek alkalmasak, ahol a legkevesebb anyagi ráfordítással a legtöbb jövedelem biztosítható.” ” Okályi Iván Dr. Takács Ferenc NAIK Gyümölcstermesztési Kutató Intézet Termőhely kiválasztás Az gyümölcstelepítés nagy szakértelmet igénylő, tőkeigényes és felelősségteljes feladat, amely a terület kiválasztásával kezdődik. Mivel az ültetvények 15-30 évig a helyükön maradnak, tévedés esetén nincs lehetőség a javításra. Termőhely kiválasztás Ültetvények telepítése 1. lépés tervezés, gazdasági számítások Termőhely kiválasztása X. lépés terület előkészítés (lazítás, szántás, tápanyagutánpótlás) Éghajlat Hőmérséklet Éghajlat Talaj Domborzat Egyéb tényezők fagyok gyakorisága (téli, tavaszi) hőségnapok száma (aszályos időszak) vegetációs időszak és a téli időszak hőmérséklete
Csapadék évi csapadék vegetációs időszak csapadéka Jégesők gyakorisága (helyi tapasztalatok figyelembevétele alapján kerüljük a jégjárta területeket) Szél uralkodó szélirány széllökések gyakorisága a szél erőssége 1 Talaj Domborzat A talaj típusa és szerkezete - A terület környezetéhez viszonyított magassága - kedvező, ha kiemelkedik, vagy van lefolyása - alacsonyan fekvő területre (vízállásos, fagyzugos) ne telepítsünk a túl laza, ill. a túl kötött talajú területek gyümölcstermesztésre nem alkalmasak termőréteg vastagsága (a sekély termőrétegű talajokon történő telepítés sok veszélyt hordoz magában) A talaj humusztartalma - A terület sík, lejtős vagy hullámos - kedvező a sík, vagy mérsékelten lejtős - dombos vidéken déli, vagy délnyugati lejtő előnyös (kivéve a kajszi) - a talaj színeződése jelzi a minőséget 0,5 % alatt meggondolandó 4,5-5,0 pH alatt, illetve 8,0-8,5 pH fölött nem
célszerű telepíteni (7,0 pH alatt a talajok természetes mésztartalma alacsonymésztrágyázás) Talaj vízszintje - a túl hideg, magas vízállású talajokra ne telepítsünk a túl száraz, futóhomok jellegű talajokat ki kell zárni a telepítésekből Vízáteresztő, vízmegtartó képesség. Egyéb tényezők - erdők közelsége (nagyobb az esélye a kórokozók, kártevők megjelenésének) - Természetes vízfolyások, árkok közelsége (vízelvezetés, öntözés) A telepítés helyének kiválasztásakor, a rendelkezésre álló területek termőhelyi paramétereit össze kell vetnünk a telepítendő gyümölcsfaj ökológiai igényeivel! - kiépített úttól való távolság (szállítás) - elektromos vezeték távolsága (energia biztosítás) - termesztési hagyományok emberi tényező a térségben termesztett fajok, fajták Egyes gyümölcsfajok környezeti igényei I. Gyümölcsfaj Napsütéses órák iránti igény (óra) Csapadékigény (mm)
hűvösebb klíma, évi átl.:9-10,veg idő.:18-19 évi összeg 1800 felett párás klíma, évi össz.: 600-800, veg. idő: 350500 Körte évi átl.: 10, veg. idő: 16 1800 felett meleg fekvés Cseresznye Meggy évi átl.: 9-10, a 1800-nál több cseresznye érzékenyebb Alma Szilva Hőigény (° °C) évi átl.: 8-10, veg. idő: 16 1700-1800 Talajigény Talajvíz mélysége (cm) alanytól is függ 150-200 évi össz.: 700800 vízhiány kövecsesség jó min. homok, v. középkötött meleg levegős talajok pH: 5,7-8,2 középkötött, levegős, mélyrétegű pH:6,2-8,2 évi össz.: 500600 túl sok csap. rossz termékenyü-lés középkötött, levegős, mélyrétegű meszes a legjobb cseresznye: 250-300, meggy: 200-300 600-650 homok és középkötött nyirkos, meszes esetleg öntéstalajok legfeljebb: 150 birs alany.: 150, vadkörte alany.: 200 Egyes gyümölcsfajok környezeti igényei II. Gyümölcsfaj Hőigény (° °C) Napsütéses órák iránti igény
(óra) Csapadékigény (mm) Őszibarack melegigényes nyáron 20° °C felett 2000-nél több igényes 600-700 Kajszi évi átl.:9-10, veg. idő: 18-20 1900-2000 igényes 600 körül Köszméte téli -30° °C-ot is elbír érzékeny, perzselő nap nem jó páraigényes Dió hőingadozást nem kedveli fényigényes vegetációs időben érzékeny Talajigény nem nagyon igényes, de tápa.-ra érzékeny, mésztart. fontos könnyű levegős, meleg jó vízgazdálkodá sú talajok szélsőségest kivéve, mélyrétegű, meleg közepes Talajvíz mélysége (cm) legfeljebb 150 magas vízállást nem bírja, 200 alatt legyen túl magas nem jó (100 cm feletti) 150-200-nál nem magasabb 2 Almatermesztési feltételeink Telepítés ideje!!! 1., Kiváló ökológiai és éghajlati feltételek??? időjárás-mérsékelten kontinentális klíma (időnként mediterrán és óceáni hatások); napsütéses órák száma közel 2000 (300-400-al több); évi
középhőmérséklet 9-9,5° °C (július, augusztus a legmelegebb, január a leghidegebb); későn tavaszodik, a tavaszi fagyok veszélyesek; csapadék 500-600 mm (nyári félévben 320-350 mm); levegő páratartalma nyári hónapokban alacsony (aszály); szélirány É-ÉK (tavasszal a szél gondot okoz). 2., Az almatermesztésnek hagyománya van 3., Sok kiválóan képzett szakemberrel rendelkezünk 4., Az itt termett alma külleme és íze sajátos 5., Az állam támogatja az ültetvények létesítését??? Őszi telepítés - nem túl hideg talaj (megindul a gyökérnövekedés) téli, kora tavaszi csapadék segít az indulásban október végén erős lehűlések, fagyok – veszélyes lehet faiskolai érdek, korai értékesítés (idő előtti lombtalanítás) Az alma és héjasok október második dekádjáig telepíthető – habár az elmúlt évek enyhe tele erre rácáfol (ha nem sikerül, akkor jobb a vermelő, pocok elleni védekezéssel) Tavaszi telepítés -
°C-ot (április) ha a talaj hőmérséklete elérte a 8-10° öntözés, ha száraz a tavasz!!! csonthéjasokat kora tavasszal célszerű (főleg a kajszi és őszibarack) Dió – jobb a tavaszi telepítés, főleg konténeres oltvány esetében Terület előkészítése A terület előkészítése - a terület előkészítése (ha gyümölcs volt, tanulság kérdése – TRIFENDER® - Trichoderma asperellum) talajfertőtlenítés (cserebogár - BORA® - Beauveria bassiana) zöldtrágyázás (csillagfürt, fehérvirágú somkóró) talajvizsgálat (Talajvédelmi terv) tápanyagfeltöltés (szervestrágya – „nitrát direktíva” – 170 kg/ha/év) meszezés (sekély bedolgozás - tárcsa) mélylazítás (60-70 cm) mélyforgatás (50-60 cm) talajegyengetés (tárcsa, simító) A létesítendő ültetvény területének előkészítése rendkívül fontos, nagy körültekintést igénylő feladat, melynek minősége hatással van az ültetvény egész életére! Ideális
esetben a a terület előkészítése 2-3 évvel a telepítés előtt megkezdődik. Talajelőkészítés: 3 A terület kialakítása Öntözés!!! A terület előkészítése Talajfertőtlenítés: - ha 1 m2-en 60 cm-es mélységig 2-3 db cserebogár pajort találunk, célszerű elvégezni a talajfertőtlenítést. - a talajfertőtlenítés legkedvezőbb időszaka július-augusztus, mert ebben az időben tartózkodnak a talajfelszín közelében a pajorok Csepegtetőcső A terület előkészítése Talajvizsgálat - törzses gyümölcsfajok esetében 60 cm-es mélységig 2 szelvényből történik a mintavétel (030 cm, 30-60 cm) - meghatározzák a talaj kötöttségét, kémhatását, hidrolitos aciditását, mésztartalmát, humusztartalmát, foszfor-, kálium és nitrogén tartalmát, stb. 4 A terület előkészítése Tápanyag feltöltés - szerves trágyázás: a talaj típusától és tápanyagtartalmától függően 30-100 tonna érett istálló trágya
kijuttatása indokolt hektáronként. - műtrágyázás: a talajvizsgálat adatai és a telepítendő gyümölcsfaj tápanyagszükséglete alapján számított kálium és foszfor hatóanyagot a mélyforgatással egy időben ki kell juttatnunk. A műtrágyákat trágyaféleségenként külön-külön menetben egyenletesen kell kijuttatni. A terület előkészítése Talaj előkészítés: - mélylazítás (70-90 cm mélyen) - szerves- és műtrágya kiszórása - mélyforgatás (2-3 hónappal előzze meg a telepítést a megfelelő ülepedés érdekében) - szántás elmunkálása (tárcsa+simitó) - meszező anyag kijuttatása (a meszező anyag és a foszfor tartalmú műtrágya kijuttatása tilos egy menetben) Kitűzés Kézi telepítés esetén a későbbi gépi művelhetőség érdekében nagyon fontos a sorok és a fa helyek pontos kitűzése. Lézeres ültetőgép használata esetén nem kell minden fa helyét kijelölni. 5 Telepítés - - szaporítóanyag átvétele a
faiskolában (fajtaazonosság, minőség, mennyiség) szaporítóanyag szállítása (fedett jármű) szaporítóanyag elvermelése (öntözés) az ültetési anyag előkészítése (gyökérmetszés, pépezés) oltványok oltáshelye a talajfelszín fölött legyen (magasan szemzett) vadkár elleni védelem (vadásztársaság is gazdálkodó szervezet) Ültetés - Ha ültetés előtt szakszerűen elvégeztük a talaj előkészítést, nem szükséges nagy ültető gödröt ásni, csak akkorát, amelybe a gyökérzet „gyűrődésmentesen” ” belefér. - Ha az ültető gödörbe szerve- vagy műtrágyát, esetleg talajfertőtlenítő szert teszünk, ügyeljünk arra, hogy a gyökérzettel ne érintkezzen közvetlenül. - Nagyon fontos a fa elhelyezésekor a megfelelő mértékű tömörítés, mert ez előfeltétele a gyökérnövekedés megindulásának, valamint meggátolja az oltványok későbbi nem kívánatos megsüllyedését. Ültetés Az ültetés történhet kézzel
és géppel: - Kézzel történő ültetés esetén ültető léccel vagy bowden segítségével határozhatjuk meg pontosan a fa helyét. - Gépi ültetés esetén csak az alap egyenest kell meghatároznunk. Előnye, hogy gyors és pontos. Az ültetési mélység meghatározza a fa növekedését 6 Ültetési mélység!!! A telepítés előtt elvégzendő közigazgatási feladatok - A telepítés szakszerű előkészítéséhez telepítési tervet kell készítenünk. - Telepítési engedélyt kell kérni a NÉBIH-től. - Kerítés építése esetén kerítés építési engedélyt kell kérni a területileg illetékes I. fokú építési hatóságtól. - Öntözőberendezés kiépítése esetén engedélyt kell kérni a területileg illetékes vízügyi hatóságtól. Gyümölcsültetvény telepítésének engedélyezése 1500 m2-nél nagyobb területen gyümölcsfaültetvény, valamint 500 m2-nél nagyobb területen bogyósgyümölcs ültetvény csak engedéllyel
telepíthető a Nemzeti Fajtajegyzékben vagy Szállítói Fajtajegyzékben szereplő fajtákkal. A telepítési engedély iránti kérelmet a telepítési hatósághoz (NÉBIH) kell benyújtani. Gyepes sorköz Gyümölcsültetvény telepítésének engedélyezése A telepítési engedély iránti kérelemben fel kell tüntetni a: 1. A telepítési terület helyrajzi számát, 2. Annak méretét, 3. A telepíteni kívánt gyümölcsfajt és annak fajtáit, 4. A sor- és tőtávolságot, 5. Arra feljogosított intézmény által kiadott „Termőhely ökológiai alkalmasságának igazolásá”-t (ilyen pl. Az Újfehértói Gyümölcstermesztési Kutató és Szaktanácsadó Nonprofit Közhasznú Kft.) 6. A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Kormányhivatal Mezőgazdasági Szakigazgatási Szerve Növény és Talajvédelmi Igazgatósága, mint szakhatóság által jóváhagyott talajvédelmi tervet, 7. A terméktanácsnak (Magyar Zöldség-Gyümölcs Szakmaközi Szervezet és
Terméktanács, ÉKASZ Szakmaközi Szervezet és Terméktanács) a telepítésre vonatkozó támogató véleményét. Ültetvény permetezése 7 Kézi gyomtalanítás, talajlazítás Ültetvények talajművelése és tápanyag-gazdálkodása Ezek legfőbb elvei a következők: - a talajművelés módját, idejét és eszközét a vízellátottság, a talaj tulajdonságai és a talaj állapota alapján kell megválasztani, - korlátozni kell a talaj szerkezetet romboló tárcsa és talajmaró használatát, - előnyös a füves művelő út használata, - a facsík gyommentességét mechanikailag, vagy un. „zöld ” környezetvédelmi besorolású gyomirtó szerekkel lehet biztosítani, a tápanyag-utánpótlást a növények igényeihez igazodva, talajvizsgálat és levélanalízis alapján szabad végezni (tápanyaggazdálkodási terv), - előnyben kell részesíteni a szerves- és zöldtárgyázást a műtrágyák használatával szemben, - a nitrogén
műtrágya mennyisége, figyelembe véve a talaj nitrogénszolgáltató képességét is, nem haladhatja meg a növény tényleges igényét. - A környezeti terhelés csökkentése és a minél jobb hasznosulás érdekében nagy figyelmet kell fordítani a szerves- és műtrágyák kijuttatásának idejére és módjára. - Ültetvények talajművelése és tápanyag-gazdálkodása Ugar talajművelési rendszer Füves talajművelési rendszer A gyepfelület kialakítása természetes gyomvegetációból történik rendszeres kaszálással a gyepfelület kialakítása vetett fűkeverékek felhasználásával történik Ugar talajművelési rendszer Az „ugar” kifejezést úgy kell értelmeznünk, hogy a sorközben haszon- vagy zöldtrágya növényt nem termesztünk, nem füvesítünk, rendszeresen írtjuk a gyomokat és műveljük a talajt. Ez a talajművelési módszer alakult ki évtizedek során az üzemi ültetvényekben. A természetes csapadékból származó
kevés vizet így tudjuk a legjobban megőrizni a talajban, és a gyommagvakkal erősen fertőzött talajainkat viszonylag gyommentesen tartani. Az „ugar” rendszerben az alapműveletek számát, idejét elsősorban a gyomosodás mértéke határozza meg. Homoktalajon 5-6, kötött talajú ültetvényekben 6-7 alkalommal kell a sorközöket művelni. Az integrált gyümölcstermesztésben számos hátránya miatt, ha lehet, kerüljük ezt a talajművelési módszert. Füves talajművelési rendszer Hazai klimatikus adottságaink mellett a sorköz füvesítés előnyei és hátrányai a következők: Előnyök: – fenntartható a talaj szerves anyag készlete, javul a talaj biológiai aktivitása, – a talajfelszín mozgása megszüntethető (defláció), – javul a kötött talajok szerkezete, vízvezető képessége, – tavasszal és ősszel javul a sorközök járhatósága, – a rendszeres kaszálás kevesebb gépi energiát igényel, – a növénytakaróval
fedett sorköz előnyösen hozzájárul a hasznos ragadozó szervezetek elszaporodásához, ezáltal javul a kártevőkkel szembeni védekezés hatékonysága. Hátrányok: – fokozódik a vízfogyasztás, a hiányzó vizet öntözéssel pótolni kell, – a rágcsálók megtelepedésének veszélye növekszik, – a kisugárzási fagyveszély (késői fagyok) fokozódik. 8