Philosophy | Higher education » Filozófia tételsor, 2001

Datasheet

Year, pagecount:2001, 32 page(s)

Language:Hungarian

Downloads:131

Uploaded:October 24, 2006

Size:267 KB

Institution:
-

Comments:

Attachment:-

Download in PDF:Please log in!



Comments

No comments yet. You can be the first!

Content extract

filozófia.doc1 Filozófia tételsor - 2001 1. Általános bevezetés: Mi a filozófia? A filozófia (a bölcsesség szeretete) bölcselet, a megismerés általános formája. A filozófia az ember alapvető kérdéseivel: a lét, az élet, a megismerés, a boldogság, a lélek, a halál, a túlvilág és az isten kérdéskörével foglalkozik. Állást foglal - a világ egységére, az anyag és szellem természetére, az ember és a történelem értékeire és az ember szabad és meghatározott magatartására A filozófia diszciplínái: antropológia (lélektan), etika, esztétika, metafizika, ontológia, logika, ismeretelmélet, tudományelmélet, filozófiatörténet, nyelvfilozófia, történetfilozófia, vallásfilozófia, természetfilozófia, jogfilozófia, társadalomfilozófia, politikafilozófia filozófia.doc2 2. A filozófia előtti örökség Az őshagyományi világszemlélet Nem világmagyarázatok, hanem az élet célszerű és bölcs felhasználásának

útmutatói. Egyiptomi előzmények - - Halottak könyve (varázsigékből álló halotti szövegek gyűjteménye) Ptahhotep intelmei (Ptahhotep fővezér jó tanácsai a gazdag családok ifjaihoz. A mindennapi tiszta és boldog élet szabályait tartalmazza.) Prisse-papírusz (Kagimni pap a jó erkölcsre inti az olvasót ura nevében) Mezopotámiai előzmények - - Gilgames-eposz (verses eposz, amely elbeszéli Gilgamesnek megmenekülését és honfoglalását a vízözön után, valamint hiábavaló törekvését a halhatatlanság keresésére) Enúma elis (=Kezdetben volt) teremtéstörténete (óbabiloni teremtéstörténet a világ keletkezéséről, az Ég és a Föld szétválasztásáról. Akkád nyelven maradt ránk.) Indiai előzmények - - Bhagavadgítá (A magasztos éneke) (A szent hagyomány könyve. Isten, a világ és a lélek lényegét taglalja. Dhammapada (Az igazság útja) (Lényege a 4 nemes igazság: - a Földön minden szenved, - az összetett

világokra a megsemmisülés vár, - sem Isten, sem felsőbb életelv nem létezik - csak az örök szenvedés az örök) filozófia.doc3 Kínai előzmények - - Tao-te-king (Kína népi vallásának, a taoizmusnak a forrása. Szerinte az ember csak egyszerűen létezik, nincs önálló egyénisége.) Beszélgetések és mondások (Az államban uralkodó rend kérdéseit feszegeti.) Közép- és Közel-keleti előzmények - Aveszta (Ősi iráni, vallási szent szövegeket tartalmaz. A könyv szerint mindent áthat a Jó és a Rossz örökös küzdelme.) Biblia (A zsidó vallás szent írásait tartalmazza. 3 fő része: - a Törvény - a Próféták - egyéb írások Az örök világtörvény három világvallása Brahmanizmus, hinduizmus Nagy istenhármasság alakult ki. 1. Brahma, a teremtő 2.Visnu, a fenntartó 3. Siva, a pusztító A karma-tan szerint az ember lelke nem pusztul el a halál után, hanem reinkarnálódik, újjászületik: az ember az előző életének

cselekedetei által meghatározott végzettől (karma) függően születik állatnak vagy embernek, illetve más kasztba. Buddhizmus A városi alsóbb néprétegek közt terjedt, támadja a brahmanista papokat, de békét és alázatot hirdet. Buddha szerint a megismerés célja: - megszabadulás a szenvedésektől; - e szabaduláshoz vezető út megismerése Négy alaptétele: - az élet szenvedéssel teli, - a szenvedések létének okai vannak, - a szenvedéseknek véget lehet vetni - van út a szenvedések elhagyására A nirvána: teljes szenvtelenség, elvonatkoztatás a külvilágtól, a gondolati világtól, megszabadulás minden fájdalom okozójától. filozófia.doc4 Kínai univerzizmus Három elmélete: - Sang-ti (legfőbb megtestesült ősi uralkodó főisten) - Tien (az égbolt, az ég uralkodik a világ felett) - Tao (utat jelent, jelenti a csillagok útját az égbolton, de jelenti a bölcs utat is, amely célhoz vezet, a rendet, a törvényt, amely mindenben

érvényesül) Kinyilatkoztatott zsidó vallás Isten szeretete a zsidóságot választotta az emberiségből népévé és szövetséget kötött velük. A zsidó vallás tanait a következő 13 hittétel foglalta össze: 1. Isten a világ teremtője és fenntartója 2. Isten egy és máshoz nem hasonlítható 3. Isten lélek és semmilyen alakban nem ábrázolható 4. Isten örökkévaló 5. Csak hozzá kell és szabad imádkozni 6. Izrael prófétáinak minden szava igazság 7. Mózes valamennyi próféta közt a legnagyobb 8. A zsidók által őrzött Törvényt Isten adta Mózesnek 9. Egy embernek sincs joga Isten helyébe lépni vagy őt megmásítani 10. Isten ismeri az emberek minden cselekedetét és minden gondolatát 11. Isten megjutalmazza azokat, akik parancsolatait megtartják, és megbünteti a törvényeivel szembeszegülőket 12. Isten elküldi a próféták által megígért Messiást 13. Isten a halottakat feltámasztja A kiválasztott néphez tartozás jele a

fiúgyermek körülmetélése. Három ókori teremtéstörténet Az első teremtéstörténet szerint az - első három nap során teremtette Isten előbb a vízből lévő Mennyet és Földet. Ekkor a puszta, sötét mindenséget még csak az ő lelke éltette. - Ezért feltalálta a fényt, amelynek világosságával elválasztotta a nappalt a sötét éjszakától. filozófia.doc5 - - Majd elkülönített az eget a vizektől, s végül utóbbiakat tengerré összegyűjtve, feltüntette a szárazföldet. A következő három nap során először a Napot, a Holdat és a csillagokat teremtette a nappalok és éjszakák, a napok és az esztendők megkülönböztetésére. Az azutáni napon a vízben úszó állatokat, és az égen repülő madarakat teremtette. A következő napon pedig a szárazföldi állatokat, vagyis a csúszómászó, a vad és a háziállatokat. Még ezen a napon az embert is megteremtette a saját képmására férfinak és asszonynak, hogy uralkodjék az

állatok fölött és eledelül fogyassza a füvek, gyümölcsök termését. A második teremtéstörténet szerint - a teremtés előtt nem volt sem növényzet, sem szántóföld, csak száraz pusztaság - Isten megalkotta az embert (Ádámot) - azután létrehozta az Édent, benne egy kerttel - az alvó Ádám bordáját kivette, s ebből építette az asszonyi embert (Évát) A harmadik teremtéstörténet (Enúma elis) szerint - az édes és sósvizű tenger összekeveredéséből származik a világosság és a sötétség - tőlük származik még a felső és az alsó világ, valamint az alsó és felső világ két ura - az első szakaszban Isten az ellentétek szétválasztásával megteremtette a világ alapjait - a második szakaszban pedig a már létező világot díszítette fel filozófia.doc6 3. A görög filozófia Szókratész előtt I 4. A görög filozófia Szókratész előtt II Ion iskola Többnyire csak a minőséget boncolgatja, hogy a létezőket

alkotó lényeget és változásaik okát megkeresse. Thalész (Kr. e 624-546) milétoszi matematikus, csillagász, hadmérnök és bölcselő. Szerinte a Föld a vízen nyugszik, s a minden létezőt átható, minden élőnek szükséges víz hozott létre minden létezőt. Az víz élő és önmagától mozgó A víznek és minden dolognak lelke van, s minden telve van istenekkel. Anaximandrosz (Kr. e 611-546) Thalész tanítványa és követője. Szerinte a létezők végső oka, létrehozója egy minőségileg meghatározhatatlan (apeiron), s nem valamilyen konkrét elem. A meleg és a hideg, a nedves és a száraz ellentéte különböző arányainak megfelelő elrendezettsége a föld, a levegő és az ég. Középpontban a száraz elem, a föld, körötte a nedves elem, a víz, e körül a hideg elem, a levegő és legkívül a meleg elem, a tűz. E négy elem folyton mozgásban van és átalakul egymásba, mert a dolgok abban az elemben pusztulnak el, amelyből keletkeztek.

Anaximenész (Kr. e 585-525) Anaximandrosz tanítványa. Megmagyarázza a szél, a hó, a jégeső, a villámlás, a földrengés, a nappali és éjjeli szivárvány keletkezését, s a holdfogyatkozást. Szerinte az ős ok, a kezdet a mindent betöltő lég, benne köd és sötétség. A világ e levegő tűzzé ritkulása és vízzé, földdé sűrűsödése útján jött létre. A nedves és a hideg vízzé és földdé alakul át, a száraz és a forró levegővé és tűzzé. A világegyetem részei nem különböző dolgokból állnak, hanem csupán abban különböznek, hogy kisebb vagy nagyobb mértékben tartalmazzák ugyanazt a dolgot. filozófia.doc7 Dór iskola Székhelye Kroton. Legfőbb célja a dór erkölcsi és nevelési elvek tudományos rendszerbe foglalása a gyakorlati élet számára. A dolgok kezdete és lényegi elve szerintük a szám. Püthagorasz (Kr. e 584-504) A püthagoreus iskola eleme a szám. Ez alkotja magát a mindenséget, s rendezi az egyes

létezőket harmóniába, szimmetriába. Minden dolognak két összetevője van, a határtalan (az anyag, amit nem tudunk megismerni másként, csak a határoló, a szám segítségével) és a határoló (a szám). A határtalan és a határoló egyesülése hozta létre az első dolgot, az egy számot, amiből a többi szám kifejlődött. Határoló Egy Jobb Egyenes (sík) Hím (férfi) Jó Páros Világos Nyugvó Egyenlő (négyzet) Határtalan Sok Bal Egyenetlen Nő Rossz Páratlan Sötét Mozgó Egyenlőtlen (téglalap) A lélek a halál után fennmarad és más élőlényekbe költözik. A lélek bűntől való megtisztításának eszköze a tudomány és a zene. A kellően tiszta lélek nem megy állatba, hanem szabadon kering a világban. Taraszi Arkhütasz (Kr. e 400-350) A legnagyobb püthagoreusok egyike. A matematika első rendszerbe foglalója, a matematikai mechanika és logika megalapítója. Az emberi viszonyokat a számmisztika segítségével magyarázza.

filozófia.doc8 Hérakleitosz (Kr. e 544-484) - Tanítása szerint a létező világ a létezők sokaságáról, pluralitásáról győz meg. Semmi sem állandó és változatlan, minden örökös folyásban, fejlődésben van. Ez ellentéteket hoz létre s azok egymásra hatását, ami életet ad a létező egyedeknek. Lényege az örök éteri tűz, amely az összes erőt és anyagtevékenységet alkotja. - A nedves tüzessé változik, a földi égivé, s az összes létező elég az átalakulásban. - Az ellentétek egysége nyilvánvaló: a tenger vize a legtisztább és a legszennyezettebb is egyben, a halaknak éltető ital, az embernek halálos. - A hideg dolgok melegszenek, a meleg kihűl, a nedves megszárad, a száraz megnedvesedik. Minden kezdet befejezés és minden befejezés kezdet: nincs tehát sem kezdet, sem befejezés, a világ örök. Eleai iskola Tanítása monizmus, mert mindent a létre mint egyetlen alapelvre vezet vissza. Xenophanész (Kr. e 570-475)

Költő, vándorénekes. Az eleáta iskola megalapítójának számít - Azt akarta bizonyítani, hogy csak az érzéki tulajdonságok mellőzésével kialakuló tiszta gondolat lehet igaz ismeret. - Szerinte a mindenség egyetlen egész, isten, egy és minden. Szerinte senki sem tudhatja az igazságot az istenekről. Rendszerében az isten és a világ egymástól elválaszthatatlan, egységes az örök alapelv. Azaz a mindenség maga az isten, és az isten a mindenség. - Az isten egy, a legnagyobb, aki sem alakra, sem gondolkodásra nem hasonlít a halandókhoz. De isten nemcsak szellemi, hanem anyagi is, mert gömb alakú, aki gondolkodásával fáradság nélkül mozgatja a világot. filozófia.doc9 Parmenidész (Kr. e 515-445) - Az ismeret igazi forrása az ész és a gondolkodás, mert csak ezek a valóság megismerői. - Csak az igazi létező létezik, a semmi, a nem-létező nem létezik. Ha azt állítom, semmi sem létezik, ezzel már valami létezését

állítom. A gondolkodás ugyanis mindig valami tárgyra irányul, s amire irányul az a létező. - A létező csak a léttel, a nem-létező csak a nem léttel lehet azonos. A létező egyetlen egy, egész gömb alakú, mindenütt egyenletes, nincs benne hiány vagy üresség. - Az igazi lét tulajdonsága tehát az egység, egyformaság, változhatatlanság és örökkévalóság. A világ létező és nem-létező egysége. Zénón (Kr. e 489-430) Szerinte a mindenség összetartozó egységes egész, így nincs jogunk a létezők több voltáról beszélni. Az érzéki megismerés elfogadása elleni apóriája (ellentmondás): - Ha egy szem köles leesik s nincs zaja, akkor a véka köles kiöntésének sincs, s ha mégis van, mert halljuk, akkor az egy szemnek is van zaja. A sokaság elfogadása elleni apóriája: - Ha mindennek helye van, akkor a helynek is kell lennie helyének, azaz ha minden létező térben van, a térnek is térben kellene lennie, s így tovább a

végtelenig. filozófia.doc10 A mozgás, változás elleni apóriái: - Minden testnek, hogy egyik pontból a másikba jusson, végtelen utat kellene befutnia. Ez azonban véges idő alatt lehetetlen Tehát a mozgás lehetetlen. - A repülő nyíl nem repül, hanem mindig áll egy adott helyen, s azt kitölti. Vagyis az idő minden pillanatában a tér meghatározott helyén nyugalomban van, s ilyen pillanat és hely végtelenül sok áll a nyíl rendelkezésére. - A két test által azonos idő alatt, azonos iram mellett befutott azonos pálya megkétszereződik, ha ellenkező irányból találkoznak, azaz az egész út megtételéhez szükséges idő azonos a fél út megtételéhez szükséges idővel, ami ellentmondás. Empedoklész (Kr. e 492-432) Orvos, költő, filozófus és mágus. Hangsúlyozza, hogy a megismerésben érzékszerveinkre is kell támaszkodni, azután az értelemre. A megismerés eredménye a 4 őselem lesz. A föld, víz, tűz és levegő, amikből

a világ áll Az elemek eredeti minőségüket nem vesztik el és nem alakulnak át egymásba, ugyanakkor végtelenül oszthatók, tehát nem atomos állapotúak. Az elemi részek keveredését, egyesítését a szeretet, szétoszlását, felbomlását pedig a gyűlölet okozza. A szeretet tehát egyesíti a különböző nemeket és szétválasztja az azonosakat, míg a gyűlölet szétválasztja a különböző nemeket és egyesíti az azonosakat. A világ kétszer két állapota: - Ősállapotban, amikor a szeretet uralkodik, minden együtt van egy nagy gömbben. Ha a gyűlölet megkezdi munkáját és behatol, a szabályos gömb alakú egész kezd szétválni és részekre bomlik. A gyűlölet túlsúlyban. A gyűlölet csak akkor fejezi be bontó műveletét, amikor már külön lesz minden. A szeretet kezd behatolni, s újra tagolatlanná válik a világ. A szeretet egyesít, a gyűlölet felbont. A világ úgy alakult ki, hogy a gömb alakú egészből a gyűlölet hatására

először a levegő vált ki s körülvette az egészet. Azután kivált a tűz, amely az egész őstömeget tölcsérszerű mozgásba hozta. A forgás középpontjában jelent meg a föld és ebből vált ki a víz. filozófia.doc11 A megismerésről Empedoklész azt tanítja, hogy minden elemet a bennünk meglévő megfelelő elem révén ismerünk meg: a bennünk lévő föld, tűz, víz révén érzékeljük a külső földet, tüzet, vizet, stb. Az azonos az azonos által ismerhető meg, illetve a hasonló a hasonlót ismeri meg. A lélekvándorlást elfogadva azt állítja, a léleknek sokáig kell növényekben, állatokban vándorolnia, míg visszajut az isteni egységbe. Anaxagorász (Kr. e 500-428) Az első dualista felfogású filozófus. Nem négy, hanem végtelen sokféle elemet tételez fel. Ezen elemi részek örökkévalóak, érzékileg fel nem fogható kicsinyek és mindegyiknek meghatározott mennyisége van. Nála a haj a haj, a csont a csont, a hús a hús

részecskéjéből jön létre. Az érzékek a dologban a túlsúlyban lévő elemek minőségét tapasztalják, a csekélyebb számúét nem. Tökéletes elkülönülés nincs is, mert mindegyikben van valamennyi mindegyikből. Semmi sem születik vagy pusztul, hanem csak egyesül, keveredik a már létező dolgokkal vagy kiválik belőlük. A születés tehát helyesen keveredés, az elmúlás felbomlik. Anaxagorász tételez testeket mozgató erőt, amely a rendezetlen káoszból a rendezett világot, a kozmoszt kialakította. A kialakulás első lökését az anyagtól különbőző Núsz (értelem, ész, szellem) adta. A világ kialakulása úgy történt, hogy - - a Núsz az őstömeget egyik pontján meglökte, azaz mozgásba hozta az eredeti keveréket, s ez forgó, örvénylő körmozgással szélesen kiterjedve átterjedt az egész tömegre s az tölcsérformában kiszélesedett. Mechanikus hatásra válnak ki a különböző anyagok. Káosz levegő éter felhő víz

föld, mely utóbbi hideg hatására megszilárdult víz. A gyors forgás miatt a földről leváló kövek izzásba jönnek és ezek lesznek az égitestek. Az ember keze miatt a legértelmesebb az élőlények között. filozófia.doc12 Atomelméleti iskola Azt tanították, hogy nemcsak a létező, a teret betöltő test, a teli létezik, hanem az üres is létezik, ami az eleáták szerint nem-létező. Az atomisták szerint a létező dolgok végső elemei nemcsak mennyiségileg, hanem minőségileg is egyenlők: másrészt tagadják az anyagon kívül álló mozgató erőt, mert a mozgási képességet az anyag tulajdonságának tartják. Leukipposz Az atomelméleti iskola megalapítója. Szerinte minden létező tovább oszthatatlan, parányi testekből, atomokból áll, amiknek anyaga teljesen azonos. Az atomok csak alak, helyzet és elrendezés szerint különböznek egymástól. Közöttük csak az üres tér van. A nyomás és taszítás mozgatja őket Démokritosz (Kr.

e 460-370) A nevető filozófus. Az érzékelt világ sokasága, mozgása és változása létezéséből arra következtet, hogy léteznek állandó, változatlan, de mozgó részecskék, atomok, és létezik az üres tér, amelyben a mozgás lehetséges. Az üres tér létezését a következőkkel bizonyítja: - mozgást tapasztalunk, a mozgó testnek pedig a mozgáshoz szüksége van üres térre sűrűsödést és ritkulást tapasztalunk, ezeknek is üres térre van szüksége a testek növekedése is csak üres térben lehetséges hamuval telt edénybe is tölthetünk vizet, ekkor a víz azt a teret foglalja el, amit a hamu üresen hagyott, azaz létezik az üres tér Az atomok örökkévalók, tömör összenyomhatatlanok, kitöltik az általuk elfoglalt teret, egyneműek, azaz minőségileg egyenlők, de nem egyformák. Születés és pusztulás nincs is, csak az atomok összetételének változása. A világ az atomok körforgásából keletkező örvénylő mozgással jön

létre. A könnyebb atomok az égboltot, a nehezebbek a földet alkotják. Az atomok száma és az üres tér is végtelen, s a mozgás soha nem szűnik meg, végtelen sok világ létezhet, amelyek mindegyike hasonló atomból áll. Nemcsak a testek, hanem a lélek is atomokból áll. A dolgok minőségi jellege abból származik, hogy a különféle atomelrendeződések és együttesek másként hatnak az érzékekre. A szellemi javakat az anyagiak fölé kell helyezni. Tetteink értékét a szándék határozza meg filozófia.doc13 5. A klasszikus görög filozófia I 6. A klasszikus görög filozófia II Szofisták Nevük eredetileg a bölcstudós embert jelölte. A szónokláson kívül tanítottak még irodalomtörténetet, irodalomelemzést, mennyiségtant, emberi megismerést. Szerintük helyes vitatkozással az ellenfél meggyőzése még akkor is lehetséges, ha az igazság az ellenfél oldalán áll. Az igazságot csupán relatív és szubjektív dolognak tartották. A

természet és a törvény ellentétét hirdették, mivel ami természettől fogva van, az mindenütt ugyanolyan, ami törvény szerint van, az más és más a különböző város(állam)okban. Prótagorasz (Kr. e 481-411) Szerinte megismerésünk csakis érzéki megismerés lehet. Minden ember előtt csak az létezik, amit létezőnek tart, s az nem létezik, amit nem tart annak. Úgy véli, a természet lát el érzékekkel, de az ember az igazságérzetet és a tisztességérzést csak tapasztalat útján sajátíthatja el. Megállapítja, hogy az istenekről semmi biztosat nem tudunk: sem azt, hogy léteznek, sem azt, hogy nem léteznek. Tisztelni kell őket, de hogy léteznek-e az eldönthetetlen kérdés. Gorgiász (Kr. e 483-385) A természetjogi felfogás elindítója. Azt állítja, hogy 1. nem létezik semmi 2. de ha létezne is valami, nem lehetne megismerni, nem lehetne az ismereteket másokkal közölni Hippiasz (Kr. e 485-415) A törvények jogtalanul kötik meg az

embert, és a természetes élet az államon kívüli élet. Prodikosz Szerinte a vallás az ember hálaérzetéből születik. A jó tehát az, ami hasznos Szerinte a haláltól sem kell félni, mert míg élünk, a halál nincs jelen, mikor pedig meghaltunk, már mi nem vagyunk jelen. filozófia.doc14 Szókratész (Kr. e 470-399) A gyakorlati filozófia (etika) megalapítója. Nagy jelentőséget tulajdonított az önismeretnek. Szókratész módszere az indukció: a fogalmakat az ismerős dolgokról szerezhető jelentő képekből állította össze. Célja a biztos tudás elérése volt A helyes tudás azért fontos, mert az erény nem más, mint a jó ismerete. A jó megtételéhez elegendő megismerni azt. Az erény az emberi cselekvéseket szabályozó föltétlen jó Az erény így tanítható és az ember legnemesebb feladata az erény tanulása és gyakorlása, mert az ember a jót csak tanulással ismerheti meg. A cél nem szentesítheti az eszközt. A törvényellenes

cselekedet minden körülmények között rossz. Szókratésznél jó az, ami a természet törvényeinek megfelel Megvádolták, hogy megrontja az ifjúságot és istentelen. Törvényszék elé állították és halálraítélték Szókratészi iskolák Megarai iskola Alapítója Eukleidész (Kr. e 450-380) Az istennek is nevezett egyet a jóval azonosította, mely jó tehát örök és változatlan. Ha azt állítod, hogy hazudsz, s ekkor igazat mondasz, akkor feltétlenül hazudsz. Cinikus iskola Alapítója Antiszthenész (Kr. e 445-365) A gyönyört mint etikai célt elveti A cinikusok csak az érzékelő egyed létezését fogadják el. A lélek halhatatlanságát is tagadják, amit szélsőséges naturalista életmóddal is alátámasztanak. Kürenei iskola Alapítója Arisztipposz (Kr. e 435-355) Szerinte egész tudásunk egyéni benyomásokból, a dolgok bennünk keltett hatásaiból áll. A különféle testi és lelki gyönyörök jelentik a legfőbb jót.

filozófia.doc15 Platón (Kr. e 427-347) A legnagyobb Szókratész tanítványai között. Tanítása szerint mivel az érzéki lét változandó, nem ismerhető meg teljesen és igazán. - Az idea a létezőkben lévő, tökéletes valójukat már eleve magában foglaló eszme. - Az idea külön, önmagában is létezik. - Az idea hosszú lelki munka eredménye. - Csak azért ismerhető meg, mert benne van minden létezőben, vagy a megvalósulásra képes és jogosult lételemekben. - Az ideák nem magában való független, merev formák, hanem a gondolkodás révén feltárt lényegek - Az ideák teszik azzá a létezőt, aminek előttünk akár anyagilag, kiterjedésben, akár tisztán észbelien megjelenik. - Ezek az örök eszmék szabályozzák az ember gondolkodását és cselekvését. - Annyira vagyunk erényesek, amennyire az ideákat megismerjük. - Mindenkiben benne van az idea megismerésének természetes ösztöne. - Az Erósz legmagasabb foka a tudás szeretete. - Az

Erósz eszköze a tiszta gondolkodás. - A lélek az istenség része, ezért tudjuk megismerni az ideákat. - Az istenség ismeri az ideákat, mert ő hozta létre valamennyit. - Valódi megismerés: lelkünk emlékezik az ideákra, amelyeket istenségrészként a földi testbe költözés előtt maga is szemlélhetett. Platón tett először különbséget érzéki világ és eszmevilág között. Platón szerint a mindenség: - Határtalan, de örökké változó anyag a mérték, a szám, s a kettő egyesülése az alak, vagyis létrejött egyedek szigorú rendje az isteni ész, mely az előző hármat idézi és rendezi, s a rendben megnyilatkozó jóság és szépség egyetlen forrása. Platón a lélek halhatatlanságát hirdette. - ha minden élő csak elhalna és a halott nem éledne, a mindenség hamar holttá válna ha csak az pusztulhat, ami összetett, az egyszerű mint felbonthatatlan elenyészhetetlen, s a lélek ilyen legegyszerűbb filozófia.doc16 A boldogság

a földön is megközelíthető, ha folyton az erény útján járunk. A Platónféle államrend ideája az arisztokraták uralma, mert a dolgok természete szerint ők a legértelmesebbek. Plantón az egyént elválaszthatatlannak tartja a közösségtől Az állam embereit három csoportba osztja: - osztálya (az eszes lélekrésznek megfelelően, melynek erénye a bölcsessé) harcosok vagy őrök osztálya (a bátor lélekrésznek megfelelően, melynek erénye a bátorság) földművesek és kézművesek osztálya (a vágyódó lélekrésznek megfelelően, melynek erénye a mértékletesség) filozófusok A jó méltó kifejezése csak a szép forma lehet, a szépség két fő feltétele az összhang és az arány. A híres Plátói szerelem: a tiszta lelkek anyagi érdek nélkül való egyesülése. Arisztotelész (Kr. e 384-322) Platón legnagyobb tanítványa. Legfőbb célja a létezők valóságának a megismerése, a mindenre kiterjedő tudás. A létezés Arisztotelész

szerint a teremtő energia munkája. Arisztotelész a tudományt felosztja: - előkészítő tudományra elméleti tudományokra gyakorlati tudományokra poietikus tudományokra Logikai munkássága a középkor óta a formális logika alapjává vált. A tudás olyan egyetemes és szükségszerű ismeret, amihez az ész segítségével, a tapasztalati ismeret révén jutunk. Legegyetemesebb fogalmak és alapfogalmak vagy katetóriák: - szubsztancia (önálló létező: pl. ember, ló) mennyiség (a szubszt. járuláka: pl két méter) minőség (a szubszt. járuléka: pl fehér, tudós) viszony (a szubszt. járuléka: pl nagyobb, fele) hely (a szubszt. járuléka: pl a piacon) idő (a szubszt. járuléka: pl tegnap) helyzet (a szubszt. járuléka: pl ül, fekszik) bírás, habitus (a szubszt. járuléka: pl cipős, fegyveres) cselekvés, tevékenység (a szubszt. járuléka: pl vág, éget) elszenvedés (a szubszt. járuléka: pl vágott, égett dolog) filozófia.doc17 A

fogalmak önmagukban nem igazak és nem tévesek. Igaz ítélet az, amely a létezőt létezőnek, és a nem-létezőt nem-létezőnek állítja. Ismereteink időbeli sorrendjét tekintve megismerésünk az egyestől megy az egyetemes felé, addig a logikai összefüggés szerint a megismerés az egyetemestől halad az egyesig. A tudomány célja, hogy a létező egy okból levezethető legyen. A szillogizmus klasszikus példája: Minden ember halandó. Szókratész ember. Tehát Szókratész halandó. (premissza, előtét) (premissza, előtét) (konklúzió, következtetés) A bizonyítási soroknak Arisztotelész szerint határa van, azaz a feltételek száma mindig véges kell legyen (nem lehet végtelenbe hátrálni), mert a végtelent nem lehet végigjárni. Ez filozófiájának egyik alapelve A metafizika arisztotelészi alapelve szerint a forma az anyag megvalósulása, az anyag a megvalósulás képessége. A létezés feltétele, hogy a kettő együtt jelentkezzen. A

természetben minden egyedi létező az anyag és a forma kettősségét (dualizmusát) mutatja, ami egyúttal a változás magyarázata. A tökéletesség a forma teljes kibomlása. A négy ok valamelyike adja meg valaminek a létét. - anyagi ok formai ok mozgató ok célok A világ – mozgás – ok soron nem lehetnek végtelenek, a végén Isten áll. Istennek nincs teste: örök tiszta forma. Isten tehát az önmagát gondoló gondolkodás Természetfilozófiája négyféle változást különböztet meg a természetben: - szubsztanciális (keletkezés, elmúlás) mennyiségi (növekedés, fogyás) minőségi (tulajdonságok változása) térbeli (helyváltoztatás) A világegyetem két részre oszlik: - a Hold alatti világ a földi valóság a Hold feletti a túlvilág filozófia.doc18 Élet azért van, hogy benne a lélek teljesebben megnyilvánulhasson. Az élet fokai az élőlények funkciói vagy a lélekfajok szerint: - vegetatív lélek (növények) megérző

lélek (állatok) értelem, ész (ember) Az ember lelke Arisztotelész szerint a földi létezők legtökéletesebb formája, mert mindent magába fogadhat. Belső működése, a gondolkodás az isten műve A lélek három fő tevékenysége: - az érzékelés a törekvés a gondolkodás Az ember erkölcsi célja, hogy felismerje és betöltse helyét és rendeltetését a világban. Az erény állandó cselekvési készség, következetes tevékenység. Az értelmi erény az észbeli tiszta tevékenység, az igazságosság, míg az erkölcsi erény a túlzások elkerülése, középút a túl sok és a túl kevés között. Az erény neveléssel, a jó állandó gyakorlásával, önfegyelemmel és harccal fejlődik. A politikai erények közt van a méltányosság is. A legtökéletesebb államforma az arisztokratikus és demokratikus elemekből szövődő monarchia. Poétikája vagy művészetelmélete szerint a művészet a típusok bemutatásával történő utánzás, melynek

célja a közmeggyőzés. A művészet az eredetit, a jellemzőt utánozza, melynek megvalósítása a természetnek is csak részben sikerül. Poétikájában szól az eposz és a dráma elméletéről. filozófia.doc19 7. A középkori filozófia Patrisztika és skolasztika Patrisztika A keresztény filozófia első korszaka az egyházatyák működésének a kora, a patrisztika. Az egyházatyák mind a hitet, mind a tudást fontosnak tartották A patrisztikus bölcselet fénykora Szent Ágoston filozófiája. A középkori filozófia túlnyomórészt metafizikai irányú a természettudományok fejletlensége miatt. Uralkodó témája az isten-eszme Legfőbb tudománya a teológia Minisztériumvallások Átmenet az egyistenhit és a kereszténység kialakulása felé. Gnoszticizmus Nézetei szerint a világban a rossz valóságos erőként szerepel, s a világ a jó és a rossz küzdelmének a színpada. Szent Ágoston (kr. u 354-430) A patrisztikus bölcselet vezéralakja.

Ágoston az emberiség történetének csak két szakaszát ismeri el: - a Krisztus előttit, a gonosz országát, - a Krisztus utánit, az Isten országát. A tudás hit nélkül nem elegendő, a hitnek pedig szükséges van a feléje vezető tudásra. Az igazság a külső világ dolgaiban nem található meg, hanem csak önmagunkban keresve. Az igazságon kívül a jóság és a szépség is istentől ered Isten abszolút lét, tiszta szellem, semmi sem állítható róla, ami a teremtményekről. Önmagában nemzi az örök személyes Igét (Logosz), a Fiút, aki az Atya tökéletes hasonmása. A vallás azt tanítja, hogy isten teremtette a világot, az embert, ebből annak kell következnie, hogy a baj, a bűn, a szörnyűség is isten akarata. Isten a világot a semmiből teremtette. A teremtés során először a nyers anyag jött létre A teremtés egy szempillantás alatt ment végbe. A világ megismerését az érzékek útján lehetetlennek tartja. filozófia.doc20 A

legfelsőbb fokon van Isten, utána a teremtett lények. A lélek tökéletesebb a testnél, mert csak időben változik, s a test térben is. A lélek két irányban képes kiterjedni, a múlt és jövő felé, egyikre emlékszik, a másikat elvárja. A lélek két része: - a szellemi lélek Isten eszméjével érintkezik, a magasabbrendű tevékenységet végzi - Az anima a tulajdonképpeni lélek, mely a testet élteti. Az akarat a legfontosabb a lélek életében. Minden emberben a lélek kettősségéből következően két ember lakik, egy testi és egy lelki. A szeretet mozgatta emberi akarat szabad, melyet Istentől származtat. Az erény a szeretet helyes rendje, a jó szeretete és akarása, a legnagyobb erény az istenszeretet. Skolasztika A filozófiát az egyházi vezetésű iskolákban művelik, innét a skolasztikus elnevezés. A skolasztika virágkora a XIII. századra esik Sorra megalakulnak az egyetemek Fellépnek a kolduló rendek, melyek nagy gondot fordítanak

tudományos kiképzésükre. Jellemzője: a hit , a dogmák feltétlen uralma és a filozófiai elmélkedés, a tudás alárendelt szerepe, azaz a filozófiát a „teológia szolgálójának” tekintette. Scotus Eriugena (800-877) Az észt a hittételek tekintélye fölé emelte, s az anyagot látszatnak, a szellemet igazi létezőnek tartotta. Szent Anzelm (1033-1109) Isten létét Isten fogalmából bizonyította. Szerinte a hit világosítja meg az értelmet Univerzália-vita A skolasztikus filozófia belső harcban fejlődött. Egyik legnevezetesebb vita ún univerzália-vita volt. A vita az általános fogalom értelmezése körül bontakozott ki - - Realizmus képviselői azt tanították, hogy az általános fogalmak megelőzik a konkrét tárgyak létezését. Minél nagyobb a fogalom általánossága, annál nagyobb a valósága. Nominalizmus képviselői a valóságban a tudatunktól függetlenül csak az egyes dolgok létezését ismerték el. filozófia.doc21

Aquinói Szent Tamás (1225-1274) A mérsékelt realizmus legjelentősebb képviselője. A megismerés kétféle értelem segítségével történik: - a szenvedő értelem (eredetileg üres lapszerű, az érzékek segítéségével termékenyül meg, kap ismeretanyagot) - a cselekvő, vagy megtermékenyítő értelem A tudományok rendszertani helye: - a fizika (kevésbé egyetemes) - a matematika (egyetemesebb) - a metafizika (a legegyetemesebb) A hitet és a tudást Szent Tamás élesen elhatárolja egymástól. A létet kétféle szempontból vizsgálja: - a lét egyetemessége - a lét változóságai A lét négy oka: - az anyagi, a formai a mozgató a cél Megkülönbözteti: - a tér- és időbeli formákat (anyagi formák, a földi világban léteznek) a tértől és időtől független formákat (anyag nélküli formák, pl.: angyalok, szentek, Isten) filozófia.doc22 8. A reneszánsz és a reformáció Az antik filozófia túlnyomórészt esztétikai jellegű, azaz

számára szépség és igazság elválaszthatatlan fogalmak. Ennek összhangzatos kifejezője a mindenség: a Kozmosz Ezért nevezzük kozmologikus filozófiának. A középkori filozófia kizárólag vallásos jellegű: ismereteink tárgyát, tartalmát, módját a kinyilatkoztatott vagy kijelentett hitből meríti, s csakis az érzéki világot meghaladó dolgokkal foglalkozik. Ezért nevezzük teológikus filozófiának Az újkori filozófia a szabadság és az öntudatos gondolkodás hirdetője lett, valamint a mindenség kutatásának szorgalmazója s ezzel a természettudományok megindítója. Ismereteink forrása a természet kutató tapasztalat, ezért nevezzük naturalisztikus filozófiának. Az újkori filozófia 4 korszaka: - a reneszánsz filozófiája (1400-1640) nagy rendszerek Descartes-től Kantig (1640-1770) Kant és a német idealizmus (1770-1850) a legújabb kor filozófiája (1850-2000) Humanizmus A modern filozófia átmeneti korszaka a humanizmus. Célja az

emberi szellem klasszikus megnyilvánulásainak a tanulmányozása volt. A humanizmus ugyan nem fordul a kereszténység ellen, de megingatja annak abszolút, kizárólagos értéket. Középpontjában az ember áll, aki mint individuum önmagában való érték. Az élet célja: az individuum teljes életének élése, önmagának kiélése. Eszménye: - az erős ember, a nagy ember - az emberi aktivitás, melynek területei: a teljes élet élése, a művészetek és a művészetek szeretete, a megismerés - erős nemzeti öntudata, mely növeli aktivitásukat - központosított nemzeti monarchia Dante (1265-1320) Hatalmas műve az Isteni Színjáték, a középkori tudás páratlan, mélyen vallásos összefoglalása. Petrarca (1304-1374) A nagy emberi érzelmek hatásos ábrázolója. Szerelmi lírája századokig az európai költészet mintája. Vallásos volt, de ostorozta a papság bűneit filozófia.doc23 Boccaccio (1313-1375) Ez európai próza új hangja. A reneszánsz

filozófiája Nicolaus Cusanus (1401-1464) Bíboros, a reneszánsz legelső filozófiai rendszerét építi fel. A megismerés négy foka: - az érzéki szemlélet az ész az értelem a misztikus szemlélet Az értelem az ismereteket rendezi, de ezek sem elegendők a világ megismeréséhez. Véges ismeretekkel a végtelen Istent sem ismerhetjük meg. Minden dolog a világon az egész világmindenség tükörképe. Ezek között a legtökéletesebb az ember, aki kis világ, mikrokozmosz. Giordano Bruno (1548-1600) Szerinte a naprendszerek száma végtelen, s a végtelen világ anyagi jellegű. Tagadja az anyaggal egyesült Isten transzcendenciáját, Isten a végtelen teremtő természet. Protestantizmus és reformáció Ami a tudományban és a művészetben a reneszánsz, az a vallás számára a reformáció. Vallási alaptanítása az, hogy az üdvözítő hit nem a ragyogó szertartások megtartásából, hanem az ember lelki megújulásából ered. Az új filozófia

önállóvá válik: jellemzője a szabadság, célja a teológiától független egészen emberi igazság. Luther Márton (1483-1546) Szerinte a Biblia a hit egyedüli forrása, ezért szükségtelennek tartja az egyházi tanítást. Elveti a szabad akarat tanát Szándéka a kereszténység eredeti, tiszta lényegének visszaállítása volt. Kálvin János (1509-1564) Tanítása szerint Isten transzcendens és szuverén, korlátozhatatlan hatalom. Isten az egész világegyetem szuverén ura. Az ember eredetileg tökéletesre lett teremtve, tehát nem természettől fogva, hanem az eredeti bűn miatt természetében rossz, s ezért csak rosszat akarhat és ezért Isten örök megvetését érdemli. filozófia.doc24 9. A racionalizmus és az empirizmus Racionalizmus A XVIII. század nagy rendszereit kezdetben a racionalizmus, később az empirizmus jellemzi. Racionalisták: Descartes, Hobbes, Spinoza, Leibniz A racionalizmus azon álláspont, mely minden ismeretet az észből

akar levezetni. Módszerének mintája a matematika. A racionalizmus szerint az érzéki ismeret bizonytalan, igaz ismeret csak az ész útján lehetséges. Descartes (1596-1650) Descartes is kidolgozta a tudományos megismerés módszertani elveit. Módszerének lényege az értelemből való kiindulás, ezt a módszert racionalizmusnak nevezzük. Descartes három módszertani elvet tart fontosnak: 1. Az evidencia kimondását (Ez olyan tudományos igazság, amely nyilvánvaló, nem követel újabb magyarázatot, vagy visszavezethető olyan tételre, amely önmagában nyilvánvaló.) 2. Az analízis elve alapján a dolgokat részekre kell bontani, s a részeket kell vizsgálat tárgyává tenni. 3. A szintézis elvének megfelelően a részeket az egész összefüggésében kell megvizsgálni. Az észt emeli ki, az emberi megismerőképesség hatalmát. Az értelmi megismerést tartja minden megismerés alapformájának. Velünk született eszmének tartja Descartes isten eszméjét.

Mivel istenről nincs tapasztalatunk, tehát létezéséről más módon nem szerezhetünk tudomást, mint hogy születésünktől fogva bennünk él eszméje. (velünk született eszmék még az erkölcsi eszmék és a logikai, matematikai alapelvek) filozófia.doc25 Empirizmus Empiristák a felvilágosodás filozófusai: Locke, Berkeley, Hume. A módszeres megismerésének a tapasztalatokból kell kiindulnia és oda kell visszatérnie – tanítja Bacon. (Az ilyen módszert, amely teljesen a tapasztalatra épít, empirikus módszernek nevezzük.) John Locke (1632-1704) Filozófiájának fő célja az ismeret eredetének, bizonyosságának és határának a megállapítása. Ezt a tudattartalmak leírásának és elemekre bontásának módszerével igyekezett elérni. Locke minden ismeretet a tapasztalatokból származtat. Elménk eredetileg üres laphoz hasonló, melyre csak a tapasztalás írja fel a különböző adatokat. Az érzeteknél Locke kétféle minőséget,

tulajdonságot különböztet meg: 1. Az elsődleges minőségek a test fogalmától elválaszthatatlanok és hozzátartoznak a dologhoz. Ilyenek: kiterjedés, alak, mozgás, tömeg 2. A másodlagos minőségek a testekben működő erők hatására az érzékeinkben létrehozott képzetek. Ilyenek: szín, hang, szag, hő Az ismeret három foka: 1. intuitív ismeret (az értelem az igazságot minden közvetítés nélkül fogja fel) pl ilyen a magunk létének tudata 2. demonstratív tudás (más közvetítő képzetek segítségével jön létre, s már bizonyításra szorul) 3. szenzitív tudás (az érzéki adatok alapján jön létre és csak valószínű értéke van) pl külső dolgok, tárgyak ismerete filozófia.doc26 10. A felvilágosodás A francia felvilágosodás Montesquieu (1689-1755) Egy a francia felvilágosodás legnagyobb filozófusai közül. Jelentős műve: A törvények szelleméről című. Ebben a következő alapgondolatok érvényesülnek: - a népek

boldogsága és szenvedése a társadalmi és állami viszonyokon múlik, nem az uralkodó akaratán vagy önkényén az állam és a törvény olyan természeti és történeti feltételek termékei, mint a talaj, az éghajlat, az erkölcsök, a műveltség, a vallás a jó törvény alkalmazkodik a nép jelleméhez Voltaire (1694-1778) Szerinte tudásunk korlátozott, a világot fogyatékosnak látjuk. A kétségbeeséstől csak az ment meg bennünket, hogy hiszünk az igazságos Istenben. A német felvilágosodás Kant (1724-1804) Filozófiai rendszerbe foglalta a felvilágosodás eszméit. A transzcendentális módszer feladata: meghatározni az ész érdekeit, igazi természetét, s ezen érdekek megvalósításának eszközeit. Kant filozófiájának jellemzője, hogy az emberi észt veszi vizsgálat alá, mert az ész az a tehetség, amely teljesen az a priori megismerés elvei szolgáltatja. Kritikai módszere nemcsak a megismerő képességnek, hanem az egész lelki életnek

a figyelembevételét jelenti. A lelki élet három alapképessége - a gondolkodás (megismerő erő, megismerés) az akarat (vágy, vágyó képesség) az érzelem (gyönyör és fájdalom érzése) Megkülönböztet - a posterion (empirikus) ismeretet, mely a tapasztalatból ered és - a priori (tiszta) ismeretet, mely a tapasztalattól független s a tiszta észből származik. filozófia.doc27 11. A német idealizmus A német idealizmus rendszerei Kant hatását tükrözik. Az ész öntevékenységének logikai elvét metafizikai alapelvvé változtatják, a tárgyi világot pedig az ész termékeként magyarázzák. Fichte (1762-1814) Szerinte nincsen magánvaló, az egész világ az egyetemes tudat, az abszolút Én terméke. Az állam jogi intézményként csak az ember külső magatartását szabályozza, az erkölcsi érzületet nem irányítja. Az emberiség földi életének célja a szabad, ész szerinti berendezkedés. Hegel (1770-1831) Szerinte a dolgok és a

gondolkodás, a tárgy és az alany nem egymástól elválasztott lények. Minden valóság ésszerű és ami ésszerű az valóság A fogalomnak és a fogalom valóságának szintetikus egysége az idea. Az Abszolútum megnyilvánulási módja a gondolkodás, mely egybeesik a léttel. A világ pedig az idea megvalósulása Ez a rendszer tehát abszolút idealizmus, mivel csak az ideák valóságosak. Az Abszolútum az egyéni tudatban hat fejlődési fokon át bontakozik ki, hozzá, a tiszta fogalomhoz ezeken keresztül lehet eljutni: 1. 2. 3. 4. 5. 6. tudat öntudat ész (törvények, összefüggések tudata) szellem (erkölcsi tudat) vallásos tudat abszolút tudat filozófia.doc28 12. Pozitivizmus és életfilozófia Pozitivizmus A megoldhatatlan problémának tartja a valóság létalapjának a meghatározását. Megismerésünk kizárólagos tárgyainak a tapasztalat tényeit, a közvetlenül adott jelenségeket és ezek egymáshoz való viszonyát tartja. Az emberi

tudásnak korlátjai vannak. A filozófia alapjainak a tapasztalati tudományokat (fizika, biológia történettudomány) tekinti. Lényeges problémaköre a nyelv önálló problémaköré fejlődött. Az ember ismereteit kétféle módon nyerheti: - érzéki gondolati megismerés Comte (1798-1857) Az első pozitivista rendszer kidolgozója, akitől az irányzat elnevezése származik. A pozitív szó jelentése: valóságos, ellentétben a negatívval, míg a hasznos: értelemmel teli, ellentétben az értelmetlennel, haszontalannal. Életfilozófia Az életfilozófia elsősorban a társadalmi életre és a kultúrára figyel, s mindent átfogó világnézetet törekszik létrehozni. Schopenhauer (1788-1860) Szerinte a világ az én képzetem, a jelenségeket a tudat határozza meg, de a dolog az akarat révén ismerhető meg, s nem az értelem által. Az ember mindig akaratlagosan cselekszik, függetlenül attól, mennyire tudatos a cselekvése. Az akaratlagos cselekvés lényege

az egyén életösztönét, létét kifejező életakarat. A bennünk uralkodó élniakarás ellenére az élet szenvedéssorozat s a vége a halál. Az élet csak arra jó, hogy túl legyünk rajta, mégis az életre kell törekedni, nem a halálra. Az élet szenvedés, az élvezet, a boldogság csak negatívum, a fájdalom megszűnése. Az okos ember a fájdalommentességet keresi, nem a gyönyört Mert a gyönyör csak a fájdalom elmúlta. Az élet ingaként leng a fájdalom és az unalom között. filozófia.doc29 Kierkegaard (1813-1855) Azt kutatja, mit kell tennie, hogy megtalálja a számára való igazságot, azt az eszmét, amiért élni és meghalni tud. Kierkegaard teljes emberi életet akar, nemcsak a gondolkodás, megismerés életét. A valódi individualitás megvalósulása különböző egzisztenciális magatartásformákban, stádiumokban történik. - - - esztétikai stádiumban az individuum az esztétikai létet választja, azaz saját életét

műalkotássá teszi, az ember nézőként tekinti a világot az etikai stádiumban az ember saját lehetőségét mint feladatát választva kifejezi önmaga fölötti szuverenitását, ami biztonságot nyújt vallási stádium úgy jön létre, hogy a bűntudat ismét választásra készteti az egzisztenciát: vagy marad a bűntudatban, vagy Istent választja Nietzsche (1844-1900) Szerint abszolút érték, abszolút igazság nincs. A megismerés az élet eszköze Az élet az emberben akaró hatalom. Az akarat teljesen független a külső normáktól és önmaga alkotja meg az életértéket. filozófia.doc30 13. Fenomenológia és pragmatizmus Fenomenológia Husserl (1859-1938) A fenomenológiai redukció, a tiszta tudat területére behatolás módszere. Ekkor megváltoztatjuk természetes beállítódásunkat, a külvilág felé fordulást, s a tudatot befelé, önmagára irányítjuk. Ehhez szükséges a külvilág zárójelbe tevése, kizárása, azaz nem figyelembe

vétele empirikus tényként. Nem tagadni kell a külvilágot, hanem elkanyarodni tőle. Pragmatizmus Pragma: tett, cselekvést jelent, gyakorlati tevékenységet fejez ki. Központ fogalma az ún. pragmatikus elv, amely szerint az igazság a gyakorlati hasznosság függvénye A filozófia átültetése a transzcendentális régiókból a gyakorlati cselekvés mezejére, az egyszerű ember érzésvilágába. A filozófia foglalkozzon emberi problémákkal, emberi célokkal, ezek megoldási, elérési eszközeivel, azzal, ami életünk szempontjából előnyös. Különösen Amerikában művelték A pragmatizmus az eszme eredményeit, nem eredetét vizsgálja. Előrenéz a következmények felé, nem törődik az ős okokkal. A gondolkodást a cselekvés és a jövő felé fordítja James (1842-1910) A gondolkodás a hit elérésének eszköze. Maga a puszta óhaj, vágy, kívánság elegendő az istenhithez. Valamit azért ismerünk meg, hogy az ismeret birtokában cselekedjünk.

filozófia.doc31 14. Neopozitivizmus és analitikus filozófia Neopozitivizmus Tagadja a filozófia tudományos szerepét, világszemléletét. Elveti a filozófia kialakult nézeteit. Szerinte a tudomány feladata a világ jelenségeinek leírása, nem magyarázza azokat. A neopozitivizmus a filozófiáról azt tartja, hogy a világon nem segíthet, mivel arról csak empirikus (érzékszerveink útján) tapasztalat útján tapasztalhatunk. Russel (1872-1970) Szerinte a természettudomány nyújtja a tudást, a technika a haladást. Az ember meghatározója az agy és a természettörvény. Ezért elveti a vallásos gondolkodást Az ember szabadságát, a jó élet megvalósítását a természeti feltételek lehetőségeinek tudással, szeretettel való felhasználása adja. Analitikus filozófia Szerintük a köznyelvet kell elemezni, hogy megszabadíthassák a félreérthető értelmetlen kijelentésektől, amelyek a hagyományos tudományos filozófiákat jellemzik. Ha ezek

nincsenek a nyelvben, akkor nincs is probléma pl ha kiiktatjuk a munkás, tőkés szavakat, akkor nem lesz osztályharc. Wittgenstein (1889-1951) Minden összetett kijelentés egyszerűbbekre analizálható, és azok is még egyszerűbbekre. A világ egymástól független tények összessége Amiről nem lehet beszélni, arról hallgatni kell. filozófia.doc32 15. Egzisztencializmus, kritikai filozófiák, posztmodernizmus Egzisztencializmus Jelentése: létezés. Témája az emberi létezés, a személyiség sorsa a modern világban A hit és a hitetlenség, az élet értelmének elvesztése, megtalálása. Jaspers (1883-1969) A jelenségeket vizsgáló különböző tudományok nem adhatnak egységes világképet, mert az meghaladja az értelem határát. Az egzisztencia fogalmilag megismerhetetlen, csak átélni lehet. Az egzisztencia filozófiája fölszólítja az embert: szabad és föltétlen döntést hozzon önmaga megvalósítására. Az egzisztencia az ember

szabadsága, mely transzcendenciaként egyenlő Istennel. Sartre (1905-1980) Nála az egzisztencia maga a valóság, a dolgok, az ember valóságos léte. Semmilyen lényeg nem előzheti meg a létet. Mozgás sincs a világban, hanem csak az anyag eloszlása változik. A gondolat a Semmi Valósággal csak az anyag bír, és az anyagon kívül nincsen semmi. A konfliktus szabadságok közötti konfliktus A szabadság az emberi léttel együtt jár, így a konfliktus örök. Az ember szabaduljon el magától, múltjától és a világtól. Az ember szabadságra ítéltetett Kritikai filozófia Frankfurti iskola A társadalom kritikai elméletének tárgya az ember, aki maga állítja elő a különböző életformáit a történelem során. Új kritériumokra van szükség, tehát nem rendszeren belüli korrekcióra, hanem annak alapvető kritikájára. A létet az emberek alapvetően képesek megváltoztatni, mert a történelem alanyai. A változás célja a társadalom ésszerű

alakja, az igazság, a béke, boldogság és szabadság utáni törekvés érvényre juttatása. Habermas (1929 - ) Szerinte a modern ipari társadalomban uralkodó instrumentális ész nem törődik az emberi célokkal, s a politikát technikai jellegűvé teszi. Feltárja, hogy a modern társadalom bajait az okozza, hogy a társadalmi lét kommunikatív szerveződésű területét (az élet-világot) kisajátították a társadalom olyan ál-autonóm rendszerei mint a bürokrácia és a gazdasági nagyszervezetek