Content extract
					
					A kínai építészet hagyományai Dr. Salát Gergely ELTE Konfuciusz Intézet Ginkgo Napok, 2010     Tartalom I. Az építészet: közös kelet-ázsiai nyelv II. Eredet: a Sárga-folyó völgye II. Építészeti hozzáállás IV. A kínai építészet két fajtája IV.1 Reprezentatív építészet IV.2 Funkcionális építészet V. Hagyományos elemek a modern építészetben VI. 2A kínai kertművészet 2     I. Az építészet: Közös kelet-ázsiai nyelv     Japán  4     5     6     Korea  7     8     Vietnam 9     10     A forrás: Kína  11     12     13     14     II. Eredet: Sárga-folyó völgye • Gyakori árvizek • Kőhiány • Tűzifa hiánya (agyagtéglák kiégetéséhez) • Ami rendelkezésre áll: • Fa (korlátozott mennyiségben) • Agyag, lösz  15     16     17     18     19     20     21     III. Építészeti hozzáállás • Természeti viszonyok Æ ideiglenesség • Más hozzáállás a tulajdonhoz: „addig az enyém, amíg használom” • Más
hozzáállás a földi élethez • Az ember a folyton elpusztuló-megújuló természet része  • Más hozzáállás az eredetiséghez • A forma a fontos, nem a dolog eredetisége • Az anyag kicserélődik, a forma változatlan 22     23     24     IV. A kínai építészet két fajtája • Reprezentatív • Palota • Hivatal • Templom • Kert  • Funkcionális • Lakóház • Tárolóépület • Védőfal 25     IV.1 Reprezentatív építészet • Alapzat + fa szerkezet  26     27     28     29     30     31     32     33     34     35     36     IV.2 A funkcionális építészet • A rendelkezésre álló anyagok, erőforrások szerint • Tömörfalas építkezés  37     38     39     (Han-dinasztia)  40     41     42     43     44     45     46     47     Törekvés: • A reprezentatív épületek utánzása, még ha ez nem is praktikus • Modern építészet: klasszikus utalások  48     49     50     51     52     53     54     55     V. Hagyományos elemek
a modern építészetben  56     57     58     59     60     61     62     63     VI. Kínai kertek  64     Történet • Az elit elvonulásának helyei • egyesülés a természettel • tájképfestészet és költészet rokona • építik, nem ültetik  • Első említés: Dalok könyve (Kr. e 1000-600) • eperfák és fűzfák fallal körülvett területen  • Uralkodói kertek, vadasparkok • Kései Han-kor (1-3. sz): „a kicsi: szép” • Virágkor: Ming-dinasztia (1368-1644) • Suzhou  65     Összetevők • Kő ( = hegy) • Taihu-tó  • Víz • medencék, „patakok”  • Növények • Építészet • pavilonok, hidak, ösvények, falak 66     A növények szimbolikája • fenyő: hosszú élet, bölcsesség • bambusz: becsületesség, rugalmasság, ellenállóság • szilvavirág: megújulás, akaraterő • krizantém: pompa, ragyogás • peónia: gazdagság • lótusz: tisztaság 67     Shanghai, Yuyuan  68     Suzhou, Az egyszerű hivatalnok kertje
 69     70     Suzhou, A hálók mesterének kertje  71     Suzhou, A körbeölelő kifinomultság hegyi kunyhója  72     73     74     Suzhou, Oroszlános kert  75     76     77     78     79     80     Ajánlott irodalom Thomas Thilo: Hagyományos kínai építészet. Budapest, Corvina Kiadó, 1985. 172 oldal.  81     Köszönöm figyelmüket!  82