Literature | High school » Köteles Éva - Mikszáth Kálmán, A bágyi csoda novella elemzés

Mikszáth Kálmán „A bágyi csoda” Novella elemzés! A címből csak a helyszín és a téma értelmezhető. A történet nem fedi azt a jelentést, amit a cím sugall. „A bágyi csoda” metaforikus megfogalmazás A vége előtt változik meg a csoda jelentése az olvasó számára. A történet egy asszony fogadalmának a megszegése, amelyet a háborúba induló férjének tett, miszerint hamarabb fog a bágyi patak visszafelé folyni, mintsem ő hűtlen lenne a férjéhez. Rövid, tömör, csattanóra épülő történet, az élet egy mozzanatát örökíti meg, kevés helyszínen, rövid idő alatt, kevés szereplővel játszódik. Mikszáth ebben a novellában tanulta meg a sűrítés mesterségét. Hiányoznak a részletező leírások, bár a természet ugyan úgy jelen van. A patak leírásával kezdődik és zárul a mű, a természeti kép, keretbe foglalja a történetet. Szokatlanul nyitott befejezéssel az olvasóra bízza a befejezést és az ítélet alkotást. A

mű elején két probléma jelenik meg, az egyik a szárazság a másik, hogy így elpusztul a malom. „Vér Klára jár-kel mosolyogva az őrlök között, pedig neki van a legnagyobb kárára az idei szárazság. Ha így megy, elpusztul a bágyi molnár” A hirtelen felhőszakadás a hősök sorsának változását sejteti. A pletykálkodó asszonyok gonoszkodása és a fehér vászon lebegése a szélben – szintén a végkifejlettre utalnak. A visszafele folydogáló patak az asszonyi hűtlenségnek a néma tanújele. Gélyi János felajánlja a furulyáját a molnárlegénynek, hogy megállítsa a malomkövet és zárja le a zsilipet is, így reggelre a bágyi patak nem kiönt a medréből, hanem elkezd visszafele folyni. Az író realisztikusan ábrázolja a környezetet, ironikus megjegyzéseket rejt a sorok közé, cinkosan összekacsint az olvasóval, sejtet, utal, megszakít egy történetet, hogy a fonalat később újra felvegye és folytassa. Ez a korlátozott tudású

narrátor jellemzője is, aki kívülállóként láttatja ezt a világot mégis érezteti személyes jelentét. A beszélő hangneme fontosabb a cselekménynél A novella néprajzi gyökerei a palóc világ szigorú értékrendjéig nyúlnak vissza, ahol a közösség véleménye, ítélete az egyetlen mérce. Vér Klára hűtlen feleség, és vöröshajú is amit egy párbeszédből tudunk meg. Ez a középkori hiedelem világra vezethető vissza és a boszorkányságra Kocsi Gyuri szintén démoni erővel rendelkezik, mert kapcsolatot tart a másvilággal is hiszen elégeti a kocsit, amit a temetőből lopott. Gélyi János a sötét erőkkel szövetkezett és Vér Klára hajától megszédülve viszi véghez tettét így archaikussá válik. Jelenidőben indítja az író a történetet, majd ebbe beépülnek a múlt emlékképei pl. „Kocsispál Gyuri, a molnárlegény már Szent Mihály lovát is ellopta a majornoki temetőből” vagy Vér Klára vallomása „A te szeretőd

voltam valaha, de csókot mégsem adtam.” Az információkról az író és a szereplők révén szerzünk tudomást. A párbeszédek hol jelentéktelenek, hol fontosok. Lírai hangoltságú, sokféleképpen kifejezésre juttattja az epikát is Az epikait, a meseit és a lírait egymáshoz közelítő, a szemlélődő kívülállását és az átélést ötvöző póza. A mű üzente saját értelmezésemben a korszakokon átívelő hiedelemvilágból megmaradt téves megítélés és misztikus beigazolás valódi kapcsolatára mutat rá