Arts | Art History » A gótika virágzása

Datasheet

Year, pagecount:2013, 46 page(s)

Language:Hungarian

Downloads:44

Uploaded:May 18, 2019

Size:3 MB

Institution:
-

Comments:

Attachment:-

Download in PDF:Please log in!



Comments

No comments yet. You can be the first!

Content extract

A gótika virágzása Észak-francia, érett, katedrális-gótika - „Rayonnant” stílus - • A gótika építészetének rendszerezése A gótika építészeti forrásai: - Bencés zarándoképítészet (templom alapformája: bazilikális tér hérom hajós keresztházzal, franciaszentéllyel; gazdag, figuráis épületplasztika, zarándok-kapu). - Normann romanika (vázas tartószerkezeti rendszer belső, külső homlokzatokon, vakárkádos, törpegalériás – trifórium!- faltagolás; vázas boltozatok: bordás, hatsüveges boltozatok). - Ciszterci romanika (absztrakt építészeti eszközök alkalmazása: alaprajzi szimbolika, fényszombolika – rózsaablak-, tartószerkezet mint díszítőelem használata. A gótika építészetének rendszerezése A gótika építészetének tagolása: I.) A gótika mint „francia stílus” - szülőhelyén A) Korai észak-francia katedrális gótika (St. Denis, Sens, Laon, Noyon, Párizs) B) Érett észak-francia

katedrális gótika (Chartres, Reims, Amiens, Beauvais, St. Denis) C) Kései észak-francia katedrális gótika (Rouen, Beauvais) II.) A gótika elterjedése Franciaországban A) Gótikus elemek keveredése erős helyi hagyományokkal (Angers, Poitiers) B) A gótikus elemek rendszerszerű megjelenése (Bourges, Lyon) C) Gótikus elemek részleges megjelenése (Dijon) D) A katedrális gótika léptékváltása: gótikus kápolnák III.) A gótika interregionális áramlatai A) Ciszterci gótika B) Városi szerzetesrendek építészete (ferencesek, dominikánusok) IV.) A gótika regionális áramlatai – „nemzeti gótikák” A) Angol gótika - B) Német gótika C) Itáliai gótika Közvetlen francia hatású korai (Canterbury, London: Westminster) Early English Style (Salisbury, Lincoln) Decorated Style (Wells, Bristol, Exeter) Perpendicular Style (Glochester, Cambridge, London VII. Henrik kápolna) A gótika építészete I. – Észak-Francia Katedrális Gótika B.) Érett

gótika Il-de-France és Champagn tartományokban (XIII sz) Chartres: Notre-Dame – a „legelső” (1134-1140, 1150-, 1194-1266) A gótika építészete I. – Észak-Francia Katedrális Gótika B.) Érett gótika Il-de-France és Champagn tartományokban (XIII sz) -homlokzat Chartres: Notre-Dame (1134-1140, 1150-, 1194-1266) Párizs: Notre Dame (1163-1200 k.) Saint-Denis: apátság (1137-1140) Laon: katedrális (1160-1200 k.) A gótika építészete I. – Észak-Francia Katedrális Gótika B.) Érett gótika Il-de-France és Champagn tartományokban (XIII sz) - alaprajz Chartres: Notre-Dame (1134-1140, 1150-, 1194-1266) A gótika építészete I. – Észak-Francia Katedrális Gótika B.) Érett gótika Il-de-France és Champagn tartományokban (XIII sz) - alaprajz Chartres: Notre-Dame (1134-1140, 1150-, 1194-1266) A gótika építészete I. – Észak-Francia Katedrális Gótika B.) Érett gótika Il-de-France és Champagn tartományokban (XIII sz) -

alaprajz Chartres: Notre-Dame (1134-1140, 1150-, 1194-1266) A gótika építészete I. – Észak-Francia Katedrális Gótika B.) Érett gótika Il-de-France és Champagn tartományokban (XIII sz) - boltozat Chartres: Notre-Dame (1134-1140, 1150-, 1194-1266) A A szerkezet izomorfizmusa: a boltmezők egységesülése segíti a tér egységesülését A gótika építészete I. – Észak-Francia Katedrális Gótika B.) Érett gótika Il-de-France és Champagn tartományokban (XIII sz) - boltozat Chartres: Notre-Dame (1134-1140, 1150-, 1194-1266) A A szerkezet izomorfizmusa: a boltmezők egységesülése segíti a tér egységesülését A gótika építészete I. – Észak-Francia Katedrális Gótika B.) Érett gótika Il-de-France és Champagn tartományokban (XIII sz) – vertikalitás, nyílások Chartres: Notre-Dame (1134-1140, 1150-, 1194-1266) Laon: katedrális (1160-1200 k.) A gótika építészete I. – Észak-Francia Katedrális Gótika B.) Érett

gótika Il-de-France és Champagn tartományokban (XIII sz) – belső faltagolás Chartres: Notre-Dame (1134-1140, 1150-, 1194-1266) A gótika építészete I. – Észak-Francia Katedrális Gótika B.) Érett gótika Il-de-France és Champagn tartományokban (XIII sz) – belső faltagolás Chartres: Notre-Dame (1134-1140, 1150-, 1194-1266) A gótika építészete I. – Észak-Francia Katedrális Gótika B.) Érett gótika Il-de-France és Champagn tartományokban (XIII sz) - támaszrendszer Soisson: Saint-Gervaiset-Protais katedrális (1190 k.-) Párizs: Notre Dame (1163-1200 k.) Chartres: Notre-Dame (1134-1140, 1150-, 1194-1266) A gótika építészete I. – Észak-Francia Katedrális Gótika B.) Érett gótika Il-de-France és Champagn tartományokban (XIII sz) - támaszrendszer Soisson: Saint-Gervaiset-Protais katedrális (1190 k.-) Párizs: Notre Dame (1163-1200 k.) Chartres: Notre-Dame (1134-1140, 1150-, 1194-1266) A gótika építészete I. –

Észak-Francia Katedrális Gótika B.) Érett gótika Il-de-France és Champagn tartományokban (XIII sz) Chartres: Notre-Dame (1134-1140, 1150-, 1194-1266) Laon: Notre-Dame –északi keresztház (1170-1185) A gótika építészete I. – Észak-Francia Katedrális Gótika B.) Érett gótika Il-de-France és Champagn tartományokban (XIII sz) Chartres: Notre-Dame (1134-1140, 1150-, 1194-1266) A gótika építészete I. – Észak-Francia Katedrális Gótika B.) Érett gótika Il-de-France és Champagn tartományokban (XIII sz) A gótika építészete I. – Észak-Francia Katedrális Gótika B.) Érett gótika Il-de-France és Champagn tartományokban (XIII sz) Chartres: Notre-Dame (1134-1140, 1150-, 1194-1266) A gótika építészete I. – Észak-Francia Katedrális Gótika B.) Érett gótika Il-de-France és Champagn tartományokban (XIII sz) Chartres: Notre-Dame (1134-1140, 1150-, 1194-1266) A gótika építészete I. – Észak-Francia Katedrális Gótika

B.) Érett gótika Il-de-France és Champagn tartományokban (XIII sz) Chartres: Notre-Dame (1134-1140, 1150-, 1194-1266) A gótika építészete I. – Észak-Francia Katedrális Gótika B.) Érett gótika Il-de-France és Champagn tartományokban (XIII sz) - térszervezet Reims: katedrális Jean d’Orbais (1211-) A „legpompásabb” Amiens: katedrális Robert de Luzarches Thomas és Renaud de Cormond (1220-) A „legklasszikusabb” A gótika építészete I. – Észak-Francia Katedrális Gótika B.) Érett gótika Il-de-France és Champagn tartományokban (XIII sz) –homlokzati struktúrák Amiens: katedrális (1220-) Laon: katedrális (1160-1200 k.) A gótika építészete I. – Észak-Francia Katedrális Gótika B.) Érett gótika Il-de-France és Champagn tartományokban (XIII sz) – homlokzati struktúrák Amiens: katedrális (1220-) Reims: katedrális (1211-) A gótika építészete I. – Észak-Francia Katedrális Gótika B.) Érett gótika

Il-de-France és Champagn tartományokban (XIII sz) – épületplasztika Reims: katedrális (1211-) Chartres: főkapu és szentjei (1150-) A gótika építészete I. – Észak-Francia Katedrális Gótika B.) Érett gótika Il-de-France és Champagn tartományokban (XIII sz) – épületplasztika Saint-Denis: apátság Reims: Katedrális bibbós fejezetek naturál-levéldíszes fejezetek (1137-1140-1144) (1211-) A gótika építészete I. – Észak-Francia Katedrális Gótika B.) Érett gótika Il-de-France és Champagn tartományokban (XIII sz) – épületplasztika Reims: katedrális – naturál-levéldíszes fejezetek A gótika építészete I. – Észak-Francia Katedrális Gótika B.) Érett gótika Il-de-France és Champagn tartományokban (XIII sz) – belső faltagolás Amiens: katedrális (1220-) Saint-Denis: apátság (1231-) A gótika építészete I. – Észak-Francia Katedrális Gótika B.) Érett gótika Il-de-France és Champagn

tartományokban (XIII sz) – belső faltagolás Beauvais: katedrális (1225-1272, 1285-1337, 1497-1567, 1573) A „legmerészebb” Saint-Denis: apátság (1231-) A gótika építészete I. – Észak-Francia Katedrális Gótika B.) Érett gótika Il-de-France és Champagn tartományokban (XIII sz) Beauvais: katedrális (1225-1272, 12851337, 1497-1548-1567, 1573) A gótika építészete I. – Észak-Francia Katedrális Gótika C.) Kései, „flamboyant” gótika Il-de-France és Champagn tartományokban (XIII sz) Rouen templomai (katedrális 13-16. sz, Saint-Ouen 1318-, Saint-Maclou 1436-1520) Az észak-francia gótika elterjedése Franciaországban • A gótika építészetének rendszerezése A gótika építészetének tagolása: I.) A gótika mint „francia stílus” szülőhelyén A) Korai észak-francia katedrális gótika (St. Denis, Sens, Laon, Noyon, Párizs) B) Érett észak-francia katedrális gótika (Chartres, Reims, Amiens, Beauvais, St.

Denis) C) Kései észak-francia katedrális gótika (Rouen, Beauvais) II.) A gótika regionális áramlatai I- a gótika elterjedése Franciaországban A) Gótikus elemek keveredése erős helyi hagyományokkal (Angers, Poitiers) B) A gótikus elemek rendszerszerű megjelenése (Bourges, Lyon) C) Gótikus elemek részleges megjelenése (Dijon) D) A katedrális gótika léptékváltása: gótikus kápolnák III.) A gótika interregionális áramlatai A) Ciszterci gótika B) Városi szerzetesrendek építészete (ferencesek, dominikánusok) IV.) A gótika regionális áramlatai II– „nemzeti gótikák” A) Angol gótika B) Német gótika C) Itáliai gótika („Latin-gótika”) A gótika építészete II. – Észak-Francia Katedrális Gótika elterjedés A.) Franciaország - találkozás erős román-kori hagyományokkal (XII-XIV sz) Aquitániai Eleonóra (1122-1204) Fiával Földnélküli Jánossal és II. „Plantagenet „ Henrik .(1133-1189) Glenn Close Partic Stewart

Franciaország a 12. sz-ban A gótika építészete II. – Észak-Francia Katedrális Gótika elterjedés A.) Franciaország - találkozás erős román-kori hagyományokkal (XII-XIV sz) Partic Stewart Aquitániai Eleonóra (1122-1204) Fiával Földnélküli Jánossal és II. „Plantagenet „ Henrik .(1133-1189) Franciaország a 12. sz-ban Glenn Close A gótika építészete II. – Észak-Francia Katedrális Gótika elterjedés A.) Franciaország - találkozás erős román-kori hagyományokkal - Anjou (XII-XIV sz) Angouléme: San Pierre (1120-) Angers: katedrális (1148-1153) A gótika építészete II. – Észak-Francia Katedrális Gótika elterjedés A.) Franciaország - találkozás erős román-kori hagyományokkal - Anjou (XII-XIV sz) Poitiers: Saint-Pierre (1162-13. sz) Angers: Saint-Serge (1226-) A gótika építészete II. – Észak-Francia Katedrális Gótika elterjedés A.) Franciaország - találkozás erős román-kori hagyományokkal –

Normandia (XII-XIV sz) Bayeux: Katedrális (1180-1255) Coutances: katedrális (1210-1274) A gótika építészete II. – Észak-Francia Katedrális Gótika elterjedés B.) Franciaország - a teljes eszköztár megjelenése (XII-XIV sz) Bourges: katedrális (1172-1324) A gótika építészete II. – Észak-Francia Katedrális Gótika elterjedés B.) Franciaország - a teljes eszköztár megjelenése (XII-XIV sz) Toledo: katedrális (1226-1493) Bourges: katedrális (1172-1324) A gótika építészete II. – Észak-Francia Katedrális Gótika elterjedés B.) Franciaország - a teljes eszköztár megjelenése (XII-XIV sz) Toledo: katedrális (1226-1493) Saint Denis apátság - hajó (1231-1281) A gótika építészete II. – Észak-Francia Katedrális Gótika elterjedés C.) Franciaország - A katedrális-építészet részleges megjelenése (XII-XIV sz) Dijon: katedrális (1220-1251) A gótika építészete II. – Észak-Francia Katedrális Gótika

elterjedés C.) Franciaország - A katedrális-építészet részleges megjelenése (XII-XIV sz) Albi: katedrális (1284-1400 k.) A gótika építészete II. – Észak-Francia Katedrális Gótika elterjedés D.) Franciaország - A katedrális gótika léptékváltása (XII-XIV sz) Párizs: Saint-Chapelle (1246) A gótika építészete II. – Észak-Francia Katedrális Gótika elterjedés D.) Franciaország - A katedrális gótika léptékváltása (XII-XIV sz) Saint-Germer-de-Fly: kápolna (1260-1265) • A gótika építészetének rendszerezése A gótika építészetének tagolása: I.) A gótika mint „francia stílus” szülőhelyén A) Korai észak-francia katedrális gótika (St. Denis, Sens, Laon, Noyon, Párizs) B) Érett észak-francia katedrális gótika (Chartres, Reims, Amiens, Beauvais, St. Denis) C) Kései észak-francia katedrális gótika (Rouen, Beauvais) II.) A gótika regionális áramlatai I- a gótika elterjedése Franciaországban A)

Gótikus elemek keveredése erős helyi hagyományokkal (Angers, Poitiers) B) A gótikus elemek rendszerszerű megjelenése (Bourges, Lyon) C) Gótikus elemek részleges megjelenése (Dijon) D) A katedrális gótika léptékváltása: gótikus kápolnák III.) A gótika interregionális áramlatai A) Ciszterci gótika B) Városi szerzetesrendek építészete (ferencesek, dominikánusok) IV.) A gótika regionális áramlatai II– „nemzeti gótikák” A) Angol gótika B) Német gótika C) Itáliai gótika („Latin-gótika”)