Language learning | Hungarian » Antalné-Raátz - Magyar nyelv és kommunikáció munkafüzet a 11. évfolyam számára

Antalné Szabó Ágnes-Raátz Judit – MAGYAR NYELV ÉS KOMMUNIKÁCIÓ Munkafüzet a 11. évfolyam számára Nemzeti Tankönyvkiadó 01131/?/1 Antalné-Raátz MAGYAR NYELV ÉS KOMMUNIKÁCIÓ Munkafüzet a 11. évfolyam számára 9 78963 947922 ANTALNÉ DR. SZABÓ ÁGNES-DR RAÁTZ JUDIT MAGYAR NYELV ÉS KOMMUNIKÁCIÓ Munkafüzet a 11. évfolyam számára Átdolgozott kiadás NEMZETI TANKÖNYVKIADÓ, BUDAPEST A tankönyv engedélyszáma: TTI-13 831-1/2003 Bírálta: DR. GRÉTSY LÁSZLÓ főiskolai tanár Fedélterv: KOLOSVÁRY BÁLINT Illusztrációk: LEHOCZKI ISTVÁN Felelős szerkesztő: DR. TAKÁCS EDIT ISBN 963 19 4792 0 Nemzeti Tankönyvkiadó Rt. A kiadáséit felel: Pálfi József vezérigazgató Raktári szám: 01131/M/1 Felelős szerkesztő: Takács Edit Műszaki igazgató: Babicsné Vasvári Etelka Műszaki szerkesztő: Orlai Márton Grafikai szerkesztő: Megyeriné Kovács Katalin Terjedelem: 12,87 (A/5) ív 3. kiadás, 2004 Szedés: ART-IS Kft. A nyomtatás és a kötés a

debreceni nyomdászat több mint négy évszázados hagyományait őrző ALFÖLDI NYOMDA Rt. munkája A nyomdai megrendelés törzsszáma: 9420.4901 Készült Debrecenben, a 2004. évben Felelős vezető: György Géza vezérigazgató TARTALOM AZ ANYANYELVI ÓRÁKON HASZNÁLATOS JELEK 7 ISMÉTELJÜNK! 9 FOGALMAZÁSI KALAUZ 11 A vita 11 JELEK ÉS JELTÍPUSOK 18 ?? ? STÍLUS? 22 A ZENEISÉG STÍLUSESZKÖZEI 28 Mit tanultunk a zeneiség stíluseszközeiről? 32 A SZÓKINCS STILISZTIKAI VIZSGÁLATA 33 Mit tanultunk a szókincs stilisztikai vizsgálatáról? 37 A SZÓALAKOK ÉS A MONDATFORMÁK MINT STÍLUSESZKÖZÖK Mit tanultunk a szóalakokról és a mondatformákról mint stílusesz közökről? 42 MIT TANULTUNK? 45 I. összefoglalás 45 Az ALAKZATOK 47 Mit tanultunk az alakzatokról? 50 A KÉPEK ÉS A KÉPI ÁBRÁZOLÁS 52 A szóképek 53 A képszerűség egyéb stíluseszközei 56 Mit tanultunk a képszerűség stíluseszközeiről? 61 A NEM NYELVI STÍLUSESZKÖZÖK 64 Mit

tanultunk a nem nyelvi stíluseszközökről? 70 A SZÖVEGFORMÁLÁS MINT STÍLUSESZKÖZ 72 Mit tanultunk a szövegformálásról mint stíluseszközről? 75 MIT TANULTUNK? 77 II. összefoglalás 77 A STÍLUSRÉTEGEK ÉS A STÍLUSÁRNYALATOK 80 A magánéleti szövegek stílusa 82 A közéleti szövegek stílusa 84 Az egyházi szövegek stílusa 89 A hivatalos szövegek stílusa 90 A tudományos szövegek stílusa 92 A sajtószövegek stílusa 97 A szépirodalmi szövegek stílusa 100 Mit tanultunk a stílusrétegekről? 105 A stílusárnyalatok 106 5 FOGALMAZÁSI KALAUZ 109 Az esszé 109 Mit tanultunk az esszéről? 116 MIT TANULTUNK? 123 III. összefoglalás 123 NYELVMŰVELŐ MOZGALMAK RÉGEN NYELVMŰVELÉS NAPJAINKBAN 128 Magyar nyelvészeti folyóiratok, szótárak, kézikönyvek Nyelvhelyesség, nyelvhasználat 132 Mit tanultunk a nyelvművelésről? 134 MIT TANULTUNK? 137 126 131 39 IV. összefoglalás 137 MIT TANULTUNK EBBEN AZ ESZTENDŐBEN? 6 139 AZ ANYANYELVI ÓRÁKON

HASZNÁLATOS JELEK A munkafüzetben alkalmazott jelek: könyvtári kutatómunka gondolkodtató, észforgató feladat tréfás gyakorlat, anyanyelvi játék Helyesírási javítójelek: hibás szó vagy szókapcsolat súlyos helyesírási hiba egybeírandó szó vagy szókapcsolat különírandó szó vagy szókapcsolat Fogalmazási javítójelek: olyan értelmetlen szó vagy szókapcsolat, amelyet feltétlenül cserélni kell hibás szóhasználat, pongyola fogalmazás, fölösleges szóismétlés a bekezdés jele a helyes szórend hiányzik valami 7 ISMÉTELJÜNK! 1. Szövegelemzés a) Olvasd el az alábbi idézetet! Magyarázd meg a cím és a szöveg összefüg gését! Három vízszintes, egy függőleges Egyetlen érzés mindent elhomályosít. Egyetlen hang mindent elsüketít Egyetlen szó mindent eltakar. Mégis: érzésen, halláson, beszéden át vezet az út. (WEÖRES SÁNDOR) b) Elemezd a szöveget mint szépirodalmi és mint érvelő szöveget! c) Érveljetek többféle

módon - a tanult érvtípusokkal - a szöveg utolsó mondatának állítása mellett! 2. Szövegvázlatok Jellemezzétek kulcsszavakkal a következő szövegtípusokat! • névjegy, önéletrajz, kérvény, beadvány, pályázat, jegyzőkönyv, vita, értekezés, szónoki beszéd • sajtóműfajok, televíziós műfajok, rádiós műfajok 3. Hogyan köszönjünk? a) Olvassátok el az alábbi cikkrészietet, majd beszélgessetek a köszönési szokásokról, illemszabályokról! Melyik nyelvi funkcióhoz kapcsolható a kommunikációban a köszönés? Milyen nyelvi formák tartoznak még ide? Nyelvünk igen gazdag köszönési-köszöntési formákban. Európában talán a magyarok köszönnek a legváltozatosabban. Vannak olyan köszönések, amelyek csak tegező beszédben fordulnak elő. Ilyen például a gyakran hallható szervusz. Ennek régebben volt némi feudális színezete, hiszen a latin servus szó magyarul szolgát jelent. Az alázatos szolgája (vagy rövidebb alakban:

alászolgája) még a két világháború között is élt. Annak idején természetes volt, hogy aki így köszön, az magázódik, hiszen feljebbvalóját vagy tekintélyes ismerősét 9 üdvözli. Később aztán gyökeresen megváltozott a helyzet: a szervusz tegező értelmű lett, sőt mintha ige volna - többes szám második személyű alakja is kifejlődött, a szervusztok Manapság e köszönésnek több változata ismeretes: szevasz (szevasztok), szia (sziasztok vagy sziatok), újabban pedig a mesterkélt szióka. Az olasz filmek, slágerszövegek hatására jött divatba a csao. Az ellen nem lehet kifogásunk, ha fiatalok így üdvözlik egymást, de az már tiszteletlenségszámba megy, ha az idősebbeket, akár még szüleiket is csaó-val vagy sziá-val köszöntik (még akkor is, ha egyébként tegező viszonyban vannak velük). A legismertebb köszönési formák egy része a napszakra is utal: jó reggelt (napot, estét, éjszakát) kívánok. (Így udvarias, a

kívánokkal együtt) A szótagokkal is takarékoskodó henyeség jele, hogy olykor még efféléket is hallunk: gelt, pot, stét, cakát. Idősebbek és nők udvarias köszöntéseként napjainkban sem ritka, sőt mindinkább terjed a kezét (kezit vagy csak kezi-) csókolom. Miként a szervusz-ról, erről is lekopott a feudális máz. Viszont ezt a köszönési formát is kikezdte a rövidítési mánia: így lett belőle csókolom, majd kolom, klom, sőt lom. A nyelv mindig törekszik a változatosságra, sokoldalúságra: az emberek unalmasnak érzik az eddigi formákat, s újabbakat találnak. (MIZSER LAJOS) b) Gyűjtsetek különféle köszönési formákat! Határozzátok meg, melyiket, hol és kik használják! 4. Szövegvariációk egy témára Fogalmazzatok olyan szövegeket, amelyek témája a k öszönés! Írjátok le a h osszabb terjedelmű szövegek kezdő és befejező mondatait! A szóbeli szövegek típusa • rádiós hír • interjú • kerekasztal-beszélgetés

Az írásbeli szövegek típusa: • hivatalos levél • olvasói levél • értekezés • 5. Tételmondatok Mondjatok olyan tömör tétel mondatokat az alábbi témakörökkel kapcsolatban, amelyek a fontosabb ismereteket foglalják össze! a retorika és a kommunikáció, a nyilvános megszólalás szövegtípusai, a szónok tulajdonságai, a szónok feladatai, a szövegszerkesztés menete, az érvelő szöveg fölépítése, az érvek fajtái, az érvelés módszere, a szöveg kidolgozása, a beszéd nem nyelvi jelei 10 FOGALMAZÁSI KALAUZ A vita 1. A jó és a rossz vitapartner Jellemezzétek a j ó és a r ossz vitapartnert! Rendezzétek két oszlopba a t áblán a tulajdonságokat! 2. A vita forrása Elemezzétek a rajzot! Mi lehet az oka a vitatkozásnak? Találjatok ki minél többféle okot! 3. Fejezetről fejezetre a) Olvasd el figyelmesen a tankönyvnek a vitáról szóló fejezetét! b) Jelöld meg a szövegben azt a b ekezdést, amelynek a tartalmával kapcsolatban

szívesen elmondanád a véleményedet! 11 c) Fogalmazd meg a hozzászólásod egy-két mondatban gondolatban! d) Olvasd fel azt a s zövegrészletet, amelyet megjelöltél! Kérd fel sorban azokat a t ársaidat, akik ugyanezt a szövegrészletet választották, hogy olvassák fel a véleményüket! e) Foglald össze a hozzászólásokat, és az utolsó szó jogán olvasd fel a saját véleményedet! f) Kérd fel egy másik társadat a hozzászólások folytatására! 4. Miért fontos az úszás? Gyűjtsétek össze a véleményeteket az úszás hasznosságáról, majd foglaljátok össze egy szövegben a különböző véleményeket! 5. Mi jut eszedbe? Írjátok le szavakkal, mi jut eszetekbe a következő témakörökről! Majd rendszerezzétek valamilyen szempont szerint az összegyűjtött gondolatokat! Írjátok le a szempontokat! szeretet dohányzás úszás olvasás 6. Jelentésmező a) Töltsétek ki a táblázatot! Fölérendelt fogalmak Mellérendelt fogalmak Alárendelt

fogalmak szeretet dohányzás úszás olvasás b) Fogalmazzatok vitaindító tétel mondatokat az összegyűjtött fogalmak segítségével! 12 7. Vitatéma Válasszatok ki egy tételmondatot a következők közül! Határozzátok meg a kiválasztott tételmondatban előforduló fontosabb fogalmakat! • Szeretettel mindent meg lehet oldani. • A dohányzás magánügy. • Az úszás a legegészségesebb sport. • Az olvasást nem helyettesíti az internet vagy a videó. 8. Pozitív és negatív gondolatok Válasszatok ki egy témakört az előzőekből! Írjátok le csoportosítva, hogy milyen pozitív és negatív gondolatok jutnak eszetekbe a tétel mondatról! Pozitív gondolatok Negatív gondolatok 9. Ötletbörze a) Honnan lehetne anyagot gyűjteni a kiválasztott témához? Soroljátok fel! b) Gyűjtsetek anyagot a következő órára a kiválasztott témakörről! 13 10. Saját ismereteim Töltsd ki a táblázatot az anyaggyűjtés tapasztalatai alapján

szókapcsolatokkal és tömör mondatokkal! Mit tudok a témáról? Mit szeretnék tudni a témáról? Mit tudtam meg a témáról? 11. Diplomatikusan Dolgozzatok csoportban! Írjátok a táblázat két oszlopába a kiválasztott állítást támogatók, valamint az azt tagadók érveit! Az állítók érvei A tagadók érvei 14 12. Legerősebb érv a) Válasszátok ki az összegyűjtött érvek közül a legerősebb érveket! Tegyétek őket megfelelő sorrendbe! Vizsgáljátok meg, hogy a gyengébb érvek közül melyek kapcsolhatók valamelyik erős érvhez! b) Fogalmazzatok meg az érvek segítségével egy háromperces vitaindító beszédet a tételmondat mellett és a tételmondat ellen! 13. Keresztkérdés a) Mindkét tábor fejtse ki saját erős érveit! Érvelés közben a másik tábor jegyzeteljen! Írják két oszlopba, mivel értenek egyet, és mi vitatható a másik tábor érvelésében! b) Azután mindkét tábor tegyen fel egy-egy kérdést a másik tábor erős

érveinek vitatható pontjaival kapcsolatban! jegyezzétek le a válaszokat! 14. Cáfolat Cáfoljátok meg a jegyzetek alapján a másik tábornak azokat az erős érveit, amelyekkel nem értetek egyet! 15. A középút Fogalmazzatok meg közösen olyan javaslatokat, amelyeket mindkét tábor, az állítók és a tagadók is elfogadhatnak! 16. Záróbeszéd A vita végén a csapatvezetők mondják el a záróbeszédüket! Ebben ismételjék meg az erős érveket, ugyanakkor építsék be a vitában szerzett tapasztalatokat, ismereteket is! A záróbeszéd közös megfogalmazásához 5-5 percet kapnak a csapatok. 17. Hogyan tovább? Legyenek hallgatók is a vitában! Ők jegyzeteljenek, és a végén fogalmazzák meg, milyen következtetéseket lehet levonni a vita alapján: mik lesznek a feladatok, milyen cselekvéseket javasolnak? Csoportosítsátok a javaslatokat! Hosszú távú tervek Azonnali gyakorlati tennivalók 15 18. Gondolkodástérkép a) Döntsd el, hogy bizonyítod

vagy cáfolod a tételmondatot! b) Gyűjtsd össze a bizonyító vagy a cáfoló érveidet a gondolkodástérkép segítségével a következő tételmondat bizonyítására vagy cáfolására! Írd a tételmondat köré az érvötleteidet kulcsszavakban! c) Karikázd be az ötleteid közül a három legmeggyőzőbb, legerősebb érvet! d) Rendezd a megfogalmazott érveket megfelelő sorrendbe! Alkalmazz fo-kozásos vagy a két szélén erős érvelést! Az érvelés folytatása Folytassátok az érvelésre való felkészülést a feladatleírás szerint! a) Önálló munka: Fogalmazd meg az érveket az előző feladat gondolkodástérképe segítségével! b) Páros munka: Mutassátok meg a párotoknak a kidolgozott érveket! Adjatok javítási ötleteket, tanácsokat egymásnak az érvek végső kidolgozására! c) Önálló munka: Dolgozd át az érveket a t anácsok alapján! Találj ki a h ozzászóláshoz megszólítást, írj hozzá bevezetést és befejezést! d) Páros munka:

Javítsátok ki egymás hozzászólását! e) Önálló munka: Fejezd be a hozzászólás kidolgozását! Írd meg a szöveg végső változatát! f) Önálló munka: Olvasd fel a véleményedet! 19. Rövidített disputa Rendezzetek vitát a következő szabályok szerint! Tételmondat: Annál jobb, minél több tévécsatorna van. a) Készítsetek annyi szerepkártyát, ahányan vagytok az osztályban! Tizenhárom kártyára írjátok fel a következő betűjeleket: Á1, Á2, Á3, T1, ?2, T3, I1, I2, B1, B2, B3, B4, B5! Keverjétek össze a megírt kártyákat az üresen maradt lapokkal! Húzzatok szerepeket! 16 Szereplők: • az állító csapat tagjai: Á1, Á2, Á3 • a tagadó csapat tagjai: T1, T2, T3 • időmérők: I1, I2 • bírók: B1, B2, B3, B4, B5 • a közönség tagjai: akik nem húznak betűjeles kártyát b) Helyezkedjenek el a szereplők megfelelően az osztályban, és kezdődjék a vita a következő menet szerint! A vita menete: • A csapatok előzetesen

felkészülnek a vitára. (5 perc) • Á/1 értelmezi a tételmondatot, és elkezdi az érvelést. (3 perc) • T/3 kérdéseket intéz Á/1-hez, a k érdésekkel megkísérli érveit támadni, megzavarni. A/l röviden válaszol. (2 perc) • T/l értelmezi a tételmondatot a saját szemszögéből, és elkezdi az érvelést. (3 perc) • Á/3 kérdéseket intéz T/1-hez, a kérdésekkel megkísérli érveit támadni, megzavarni. T/1 röviden válaszol. (2 perc) • A csapatok újabb érveket gyűjtenek, egyeztetnek, válaszokat fogalmaznak meg. (3 perc) • Á/2 folytatja a válaszadást, újabb érveket mond, összegez. (2 perc) • T/2 folytatja a válaszadást, újabb érveket mond, összegez. (2 perc) Az időmérők végig követik a vitát, és csengővel jelzik, ha letelt a vita egy-egy időszakára kiszabott idő. A bírók a cs apatok felkészülése alatt megbeszélik az értékelési szempontokat, a s zavazás módját. A vita alatt jegyzetelnek A vita után külön-külön

szavaznak, majd értékelnek Minden bírónak egy-egy szavazata van. Nem arról döntenek, hogy melyik csapatnak van igaza, hanem arról, hogy melyik csapat vitatkozott jobban, ügyesebben. A közönséghez tartozó tanulók a felkészülés ideje alatt közösen összegyűjtik a táblán, hogy milyen szempontokat fognak figyelni a vita alatt. A vita után és a bírók értékelését követően a közönség soraiból is néhányan elmondják a véleményüket a vitáról. 20. Feleletterv Válaszolj a kérdésekre! • Mi a vita menete? • Melyek a vitatkozás szabályai? 17 JELEK ÉS JELTÍPUSOK 1. Jelek és jelentések Elevenítsd föl a jelekről és a jelentésről tanult ismereteidet! Magyarázd meg az alábbi fogalmakat! jel, jelölt, jelölő, jeltárgy, jelentés, nyelvi jelek, hangalak és jelentés viszonya, egyjelentesű szavak, többjelentésű szavak, azonos alakú szavak, rokon értelmű szavak, hasonló alakú szavak, ellentétes jelentésű szavak, jelentésmező 2.

Természetes és mesterséges Írj az alábbi táblázatba a különféle jeltípusokra példákat a mindennapi életedből! Természetes jelek Mesterséges jelek 3. Lehet-e jel? Nevezd meg azokat a helyzeteket, amikor az alábbi dolgok, jelenségek a j el szerepét betölthetik! • Az ablakba kitett zászló • Sápadt arc • Összekulcsolt kéz • Egy plüss állatfigura • Sárga falevél 18 4. Ikon Igazold érvekkel, hogy az alábbi jelek az ikon jeltípusba tartoznak! A barátod fényképe, a frissen sült zsemle illata, térkép a szülőhelyedről, jelenet a kedvenc filmedből, édesanyád hangja 5. Index a) Írd le, hogy a fölsoroltak minek lehetnek a jelei! b) Miért sorolhatjuk ezeket az index jeltípusba? • Egy körtáblán egy áthúzott égő cigaretta. • Egy vasaló rajza, benne három pont. • Egy álló ember, aki a szemétkosárba dobja a hulladékot. • Kék körben egy sétáló felnőtt és egy gyerek. • Egy fényképezőgép rajza pirossal

áthúzva. • Egy mobiltelefon rajza áthúzva. 6. Ikon, index, szimbólum Írd az alábbi meghatározások számát a megfelelő helyre! a) A jelölt és a jelölő között nincs semmiféle összefüggés, csupán megállapodás, hagyomány köti össze őket. b) A jelölt és a jelölő között valamilyen hasonlóság van. c) A jelölt és a jelölő között valamilyen valóságos kapcsolat, valamilyen (ok-okozati, logikai, térbeli vagy időbeli) érintkezés. Ikon Index Szimbólum 7. Jeltipológia a) Hová sorolnád az alábbi jeleket a tanult jeltípusok (ikon, index, szimbó lum) szerint? a tűz füstje, a narancs illata, az eső meteorológiai jele, a kén vegyjele, a négyzetgyökvonás jele, a mosási útmutató a ruhán, a kottában a hangjegyek, egy fotó Párizsról a földrajzkönyvben, az olimpiai versenyszámokat jelölő ábrák, a befordulni tilos tábla, térkép az iskoláról, a japánok írása, a telefon csengetése, a hírek előtti szignál a rádióban, a

déli harangszó, egyirányú utca táblája, a fehér bot b) Gyűjts a környezetedben található jelek közül mindegyik jeltípusra egyegy példát! 19 8. Konnotáció a) Nézz utána, és egy-egy példával igazold, hogy az alábbi szavakat gyakran használjuk konnotatív jelentésükben! ház, galamb, szajkó, hófehér, sötét, bolha, mér, ver, megáll, táncol b) Gyűjts minél több hasonló kifejezést! Add meg a szavak denotatív és kon notatív jelentéseit is! 9. Denotatív vagy konnotatív jelentés? Olvasd el az alábbi verseket! Keress bennük példát arra, amikor a költő valamelyik szót a konnotatív jelentésében használja! Az Iza partján Az Iza partján Kószáltam sokat, Idézgettem nagy, Régi álmokat. A legnagyobb, kit Magyar rög adott, Kinek a l egszebb Dallam adatott, Arany járt árván ? tájon szegény, Bús magyar sorsa Zord kikeletén. S ahogy méláztam Nyomát kutatón, Ímé fölbukkant Egy vízimalom Vízimalomról Ő is énekelt A

tölgyek alatt, Mikor este lett. Suhan az idő, Vár ránk egy halom, Forog-e még Iza partján A vízimalom? (JUHÁSZ GYULA) ADJON AZ ISTEN Adjon az Isten szerencsét, szerelmet, forró kemencét, üres vékámba gabonát, árva kezembe parolát, lámpámba lángot, ne kelljen korán az ágyra hevernem, kérdésre választ ő küldjön, hogy hitem széjjel ne düljön, adjon az Isten fényeket, temetők helyett életet -nekem a kérés nagy szégyen, adjon ugyis, ha nem kérem. (NAGY LÁSZLÓ) 20 Meddő órán [.] Magam vagyok. Nagyon Kicsordul a könnyem. Hagyom Viaszos vászon az asztalomon, Faricskálok lomhán egy dalon, Vézna, szánalmas figura, én. Én, én. S magam vagyok a föld kerekén. (TÓTH ÁRPÁD) 10. Jelek és jelentések Töltsd ki az alábbi táblázat hiányzó részeit! Folytasd a hasonló jelek gyűjtését! Nem nyelvi jelként Nyelvi jelként A jel Jelentése Jeltípus A szó Denotatív jelentése Konnotatív jelentése kereszt a keresztény világ szimbóluma

index kereszt egymást merőlegesen metsző fa, nád, vonal stb. teher, szenvedés, megpróbáltatás (jegy)gyűrű kapcsolódás egy másik emberhez szimbólum gyűrű szív szeretet, szerelem szerv központja valaminek béke, lélek galamb madár 21 MI A STÍLUS? 1. Minek van stílusa? Mit jelent a stílus szó a következő mondatokban? Helyettesítsétek a stílus szót a mondatokban rokon értelmű megfelelőikkel! • Nagyon udvariatlan. Nem tudom elviselni a stílusát • Nem tud öltözködni. Nincs stílusa • Az utóbbi években sokat változott a gyorskorcsolyázás stílusa. • A kor stílusa a lenge, természetes ruhákat kedveli. • A bank központját modern stílusban építették. 2. A stílus mint íróeszköz Olvassátok el a stílus szó jelentését a tankönyvben! Készítsétek el a szó jelentésfáját a szöveg és az előző feladat alapján! Használhatjátok az értelmező szótárt is. 3. Stílus és kommunikáció a) Fogalmazzátok meg a

következő szöveg tartalmát a megadott kommunikációs tényezők figyelembevételével! Beszéljétek meg, hogyan változik a szöveg stílusa! A mobiltelefon használatának külön etikettje van, s ismerve a "handy" ("kézike") becenevű készülék használatát, ezen nem is csodálkozhatunk. Ahol a mobiltelefon már elterjedt, használatának illemtana is kialakult, bizonyítva, hogy e készülék nem státusszimbólum, hanem a kommunikációban nélkülözhetetlen eszköz. A handy használata egyes helyeken, egyes helyzetekben zavaró, magas fokon tapintatlan (szórakozóhelyek, magántársaság; Angliában már évekkel ezelőtt piktogram tudatta a belépővel, hogy működéskész telefon nem vihető be; a tilalmazó feliratok nálunk is egyre gyakoribbak). Az erkölcsi alapállás kölcsönös: a mobiltelefon két személy hangkommunikációját köti össze, s ez magánügy, privát kapcsolat, tehát illetéktelenek ne kíváncsiskodjanak bele;

másrészt a beszélő ne használja gátlástalan nyíltsággal bárhol és bármikor. (KIRÁLY JÓZSEF szerk. Telefonmarketing - telemarketing) 22 b) Olvasd el az alábbi kommunikációs tényezőket, és egészítsd ki mindegyik sort a hiányzó tényezők megnevezésével! • A feladó a tanár, a címzettek a diákok. • A beszédhelyzet: egy pedagógiai konferencia. • A csatorna: a telefon. • A kommunikációs cél: felhívás. c) Fogalmazd meg valamelyik sor kommunikációs tényezőihez igazodva a szöveg tartalmát! 4. Kinek a stílusa? Ki lehet a szövegalkotó és a szövegbefogadó? Milyen beszédhelyzetben hangozhatnak el a következő párbeszédrészletek? a) Ejnye, de válogatós! b) Na, hagyjon békén, húzzon el innen! c) Milyen vonzó hölgy! d) Nem félsz, hogy a vér a fejedbe száll? e) Hiába töröd magad, nem vagy az esetem. f) Kérem, ne molesztáljon! 5. Stílus és beszédhelyzet a) Hogyan alkalmazkodjunk stílusunkkal a beszédhelyzethez, mit

tanácsol a szerző? Fogalmazd meg a szöveg alapján! b) Keress a szövegben különböző kommunikációs céloknak megfelelő szövegrészleteket (tájékoztatás, érzelemkifejezés, felhívás, kapcsolatteremtés, metanyelvi szerep)! Melyik kommunikációs cél jellemző leginkább a szövegre? Az útitársakról Vasúton vagy hajófedélzeten az emberek úgy érzik, kiléptek életük megszokott törvényei közül, fecsegni kezdenek, közlékenyebbek és bizalmasabbak, a csodát várják, bátorítóan és reménykedően pislognak útitársaikra. Vigyázz, hogy ne sértsd meg őket! Közeledésükre mikor bárgyún és esetlenül, de mindenestül mégis megható emberi reménykedéssel hozzád is fordulnak kérdéseikkel, mint például: "Mit tetszik gondolni, lesz hordár éjfélkor Váradon?" felelj mosollyal és kevés szóval. Ne utasítsd el őket, mert ebben a lelkiállapotban, mikor a vonat vagy a hajó repíti őket a vélt csoda felé - minden változás:

csodavárás -, felette érzékenyek. Mosolyogj, bólints, aztán fordulj könyved vagy a táj felé Ne éreztesd velük, hogy nincs csoda. Igaz, ne is hitegesd őket a 23 csodával. Annyit mondjál csak, hogy talán akad hordár, éjfélkor, Váradon Egy szóval sem többet. (MÁRAI SÁNDOR) 6. Stílus és kor a) Mi mutatja a szöveg stílusában, hogy nem a mai korban született? Írd át a szöveget a mai kor stílusának megfelelően! b) Hasonlítsd össze a két szöveget az alábbi szempontok alapján! • Grammatikai formák • Szó- és kifejezéskészlet • Mondatszerkesztés • Szövegformálás A hangyáról és a szekcsőről Egy hangya külem-külembféle magokat gyűte és horda be egy odúba. Télbe, midőn valamennyére szép idő volna, kihorda a nedves magokból a szélre, hogy megszárasztanája őket. Talála odajönni egy szekcső Az, látván a magokat, könyörgeni kezde a hangyának, hogyrészt tönne neki benne. Felelé a hangya: "Nincs-é

tenéked?" Feleié a szekcső: "Nincsen" Mondá a hangya: "Mint vagyon ez? Mit műveltél a nyárba, hogy nem gyűjtöttél?" Mondá a szekcső: "Akkoron alá-fe szektem, és a m elegbe gyönyörködtem és énekeltem." Mondá a hangya: "Ha nyárba hivolkodtál és vigadtál, eredj el mostan is, szekjél és mondj vigasságos éneket. Bizony, ebbe nem észel" És betakarítá a magokat az odúba" (HELTAI GÁSPÁR) 24 7. Stílus és műfaj Olvasd el Csorba Piroska játékos alkotásait! Figyeld meg, hogy ugyanaz a t éma hányféleképpen jelenik meg a különböző műfajú szövegekben! Hasonlítsd össze a szövegműfajokat! Üldögéltünk. Karinthy, Queneau meg én Ők Isten tenyerén, én idelenn - Egy fiúcska elhagyta a kesztyűjét. Sír! - nézett le a földre Karinthy - Játsszunk vele! - mondta Queneau. És játszani kezdtünk a) Egyujjas kesztyű. Kétujjas kesztyű. Háromujjas kesztyű. Négyujjas kesztyű. Ötujjas

kesztyű. Hatujjas kesztyű. Annyi ujj nincs is a kezemen, beee! (Kiszámolóban) b) A vers lírai, elégikus alaphangú mű. Líraiságát a megháromszorozott bánat adja Pistikének, a lírai hősnek, a költő alteregojának bánata, a kesztyű bánata s az anya bánata. A költő változatos stílusképekkel operál. Ilyen például a vers egészén végighúzódó alapmetafora: A kesztyű ujja. Mennyire szemléletes, mennyire antropomorf ez a trópus! Csak a költői géniusz képes ilyen hapax legomenon megalkotására! A szóképeken kívül a hangok hangulati értékét is tudatosan alkalmazza a költő. A kemény, felpattanó k-k és t-k a hűtlenné vált kesztyű kemény szívét, kegyetlenségét vannak hivatva jelképezni. A vers legmegragadóbb megszemélyesítése így hangzik: A kesztyű lemászott Pistike jobbján, | ah, lefutott a a földre. Az alliterációk nyomatékosítják a vers tartalmi mondanivalóját: Pistike pimasz kötött kesztyűje | hűtlenül hagyá

el Pistikét. A versben előfordul ellentét: Volt kesztyű-nincs kesztyű többszörös párhuzam: 25 Pistikét megverte a sors. Pistikét megverte az anyja. Az anyját megverte a Jóisten ezzel a gyerekkel. A vers költői üzenete megszívlelendő tanulságot hordoz: akinek mindene megvan, annak nem hiányzik semmije. (Verselemzésben) C) SZEGÉNY LEGÉNY (Jancsó Miklós-Hernádi Gyula) Kesztyű. Nagytotál Sokáig. Amíg a nézők bírják Pista árvalányhajas kalapban balról. Hópelyhek föntről. Svenk Kesztyű profilból. Jobb profil. Bal profil. Profilváltás. Kesztyű a földre. Elhagyatottság. Magányos meztelen nők lovagolnak körbe. Svenk, a derék katona az anyára. Totál anya. Kezében korbács. Pista keze premier planban. Meztelen Az igazság is. Pista feneke is. Az óra ver. Az anya is. A fiát (voluntas tua) veri. Macs. (Filmforgatókönyvben) Folytasd a játékot! Írj az elhagyott kesztyűről példázatot, hírt, hirdetést vagy mesét! 8. A beszéd és

az írás stílusa Keressétek meg, hogy milyen szóbeliségre jellemző vonások találhatók Illyés Gyula írásában! 26 Szómúzeum Ezt nézd meg. Egy igazi öreg csoroszlya Egy igazándi, igen: de szó szerint Ezen a szegen! A falra akasztva! Ez, ez a rozsdás vasdarab. Épp azért szereztem be, hogy ne legyen félreértés! Ez meg, no találd ki, micsoda. Látod, forog, mint a motolla Hallgatsz, mi, pupák? Ez egy valóságos motolla. Az egyetlen a faluban Igen, ez is valamiféle testőrszolgálatot teljesít. Hát ez, mit gondolsz, mi a szösz lehet? Szösz. Ez bizony a szösz Egy marék eredeti szösz Így még kóc is lehetne; várj, rögtön hozom, amire rátéve félreérthetetlenül szösz lesz. Gondolom, hallottad; guzsalyos Illetve olvastad: guzsalyosba járni. Hát tessék, ez a guzsaly. Társa esztendők óta a budai ház följárójában függ, a vendégek, már akik meglátják, valami szépen kifaragott szerecsen dárdanyélnek nézik. Igen, régebb óta csinálom.

Más lakástalan macskának ad menedéket Magam is akkor vettem észre, amikor eléggé elhatalmasodott rajtam. Úgy van, fölismerted: csikóbőrös kulacs! Vagy legalábbis bőrös kulacs. Annyira nem vagyok szakértő, hogy ellenőrizhessem, nem közönséges lóbőrrel hamisították-e, vagy egy már idősecske csikó bőrével. Egy nem harmad-, hanem már, ha megvakarjuk, negyedfű csikó bőrével. Sajnos, szelel: molyrágta Jól tapogatod, talán biztonságérzetem rakatja körém őket. Kézzelfogható szavak, jól mondod! Mert ha nagyon akarok latolgatni, én azt még az ujjammal is végezhetem. Íme, egy egész latkészlet. Vettem, persze A bizományi áruházban Nem volt nagyon drága, ki vásárol ma latfölszerelést? Magam is azért vettem meg, mert már-már sokáig latolgattam, hogy megvegyem-e. 9. Feleletterv Foglald össze, mi a kapcsolat a következő fogalompárok tagjai között! • a beszéd és a stílus • a nyelv és a stílus • a szöveg és a stílus

• a kor és a stílus 27 A ZENEISÉG STÍLUSESZKÖZEI 1. Hangcsoportok Készíts hangstatisztikai vizsgálatot az alábbi szövegrészletek alapján! Milyen hangokból találtál bennük a legtöbbet? Hogyan függ össze a hangok aránya a versek jelentésével? Puha, forró hangok Ange amban ulanojje balanga janegol mo hítula e mant u kuaháj imanan. Jekale munni temme a jajja mimenó golopandu ameníja u kuaháj imanan. Gyors, gyöngyöző, vidám hangok Vikulili hejriri sziggaga mukofoki kupukájlili vikufuja kej rubu lofu-lofu rudozori klitpipa kejrila. Áradó, sugárzó hangok Khúnáj áfháiszthái mengoh álkhén ovái lái! mánéshgoli ken unnuloj mopi aljoj ken oszándeszthái! (WEÖRES SÁNDOR: Hangcsoportok) 2. Kemény és lágy mássalhangzók a) Mely mássalhangzókat érezzük lágynak, és melyeket keménynek? b) Gyűjtsetek kellemesen lágy hangzású és kellemetlenül kemény hangzású szavakat! Pl.: hullám, lágy, ring, szellő, kellemes, susog, billen,

csillan, suhan c) Írjatok az összegyűjtött szócsoport fölhasználásával egy rövid leírást! 3. Rímes játék a) Hogyan hatnak ránk a rímek Weöres Sándor versében? Mi a szerepük? b) Idézzétek fel emlékezetből Weöres Sándor dallamos, játékos, rímes gyermekverseit! 28 Arany ágon ül a sármány Arany ágon ül a sármány, kicsi dalt fúj fuvoláján, arany égen ül a bárány, belezendít citeráján. Piros alma szivem ágán, kivirító koronáján, aki kéri, neki szánnám, akinek kell, sose bánnám. 4. Önmagunkról rímekben Írjatok rímes verset önmagatokról vagy egyik osztálytársatokról! Ismerjétek fel, kiről szólnak a versek! 5. Betűrím a) Húzd alá az alliterációkat a versben! Milyen stílushatásuk van a szövegben? b) Írjatok saját verssorokat alliteráló szavakkal! A szőke erdőt bíborral borítja A csöndes ősz. (JUHÁSZ GYULA) Rengeteg erdők rejtelmes mélye Rejti be őket nappal is éjbe. (KOZMA ANDOR) Fáklya futó

fénye éjjel is ott jár még, s bukdosik egymásba sok fekete árnyék. (ARANY JÁNOS) 6. Furfangos farsang Találjatok ki alliteráló szószerkezeteket az alábbiak alapján! A téma a farsang legyen! • hozzárendelő szószerkezetek • alárendelő szószerkezetek • mellérendelő szószerkezetek 29 7. A próza ritmusa Hogyan függ össze Örkény István egyperces novellájában a próza ritmusa a szöveg tagolásával? Elemezzétek a szöveget! Sóhajnak beillő szózat egy ismeretlen rendeltetésű vasdarabhoz, mely a történelem viharain keresztül szép csöndben meglapult egy limlommal tele ládikóban, mert se nagyapámnak, se apámnak, se nekem nem volt merszünk, szemétre dobni, és az utánam jövőnek se lesz. - Túlélsz, pöcök. 8. Hangutánzás a) Egészítsétek ki a s zövegeket hangutánzó szavakkal! A megoldásotokat vessétek össze az eredeti szöveggel! b) Vizsgáljátok meg a hangutánzó szavak hangrendjét és mássalhangzóinak képzési

sajátosságait! Halkan (határozói igenév) muzsikáltak a kukorica szárak. (TAMÁSI ÁRON: Intelem) Én elmegyek, most hazamegyek, Már (ige), (ige) a vonat. (ADY ENDRE: A Gare de lEst-en) A cimbalom is(ige) egy kicsit, A hegedű, mintha nyúznák, (ige). (ARANY JÁNOS: A laczikonyha) Tollát rázza felé, s (ige) már a veréb. (RADNÓTI MIKLÓS: Február) 30 Tudott (főnévi igenév), mint az égiháború. S tudott lágyan búgni, mint a kis madárka. (PETŐFI SÁNDOR: Lehel Vezér) 9. Hangulatfestés Melyik szó melyik szövegbe illik? Egészítsétek ki a szövegeket hangulatfestő szavakkal! Milyen összefüggés van a hangulatfestő szavak hangalakja és jelentése között? bóbiskol, elmóricáz, gubbaszt, kullog, pipogyán Hát várjuk legcsúfosabb végünk? (ADY ENDRE: Két kuruc beszélget) Azzal félre és a boglya mellett Főz vala furfangos, bosszúálló tervet. (ARANY JÁNOS: A Jóka ördöge) Vérbő eper a homokon, , zizzen a kalász. Vihar a lombokon.

(JÓZSEF ATTILA: Nyár) Lelkem is itt szertecicáz, csöndesen, s megpihen egy fehér cicás kukoricás ereszen. (BABITS MIHÁLY: Augusztus) 10. Hangok és hangulatok Gyűjtsetek egy iskolai bálhoz illő hangulatfestő és hangutánzó szavakat! 31 Mit tanultunk a zeneiség stíluseszközeiről? 1. Mit jelent? a) Szövegkörnyezetben értelmetlen szó is jelentést kaphat. Magyarázzátok meg, mit jelent a két kiemelt szó a versben! Hogyan függ össze a szavak jelentése a hangalakjukkal? b) Találjatok ki ti is olyan értelmetlen szavakat, amelyek hangalakja felidéz számotokra valamilyen jelentést! Alkossatok ezekkel a szavakkal egy-egy mondatot! b) Kitelt a tél, árad az ér, bomló rügyet ringáz a szél. (ERDÉLYI JÓZSEF: Ibolyalevél) Ballagj, életem, csöndes hömpölyöddel! (ADY ENDRE: Köszöntő az életre) 2. Szomorú és vidám hangok a) Írjatok egy rövid, szomorú történetet csak mély magánhangzót vagy vidám történetet csak magas magánhangzót

tartalmazó szavakból! b) Szőjetek a történetbe hangutánzó és hangulatfestő szavakat! 3. Születésnapomra Olvassátok el József Attila versét a kötetben! Mi a szerepük a versben a játékos rímeknek? 4. Feleletterv Válaszolj a kérdésekre! • Milyen szerepük van a magánhangzóknak és a mássalhangzóknak a szöveg stílushatásában? • Mi lehet a rím és a ritmus szerepe a versekben? • Hogyan erősíti a prózai szöveg hatását a ritmus? • Milyen hatásuk van a hangutánzó és a hangulatfestő szavaknak a szövegben? 32 A SZÓKINCS STILISZTIKAI VIZSGÁLATA 1. Kifejezőbben a) A következő szavakat, szókapcsolatokat frazeológiai kapcsolattal is ki tudjuk fejezni. Gyűjts emberi tulajdonságokról hasonló állandósult szókapcsolatokat! b) Írj az összegyűjtött kifejezések fölhasználásával egy önjellemzést vagy jellemzést! megjavul - jó útra tér félbeszakít valakit - szavába vág sír - itatja az egereket elmegy - olajra lép,

elhúzza a csíkot bátornak kell lenni - Aki mer, az nyer. valamit már eldöntöttek - A kocka el van vetve. 2. Hiányos fordulatok Egészítsd ki a következő szókapcsolatokat! Ahol lehet, többféleképpen is kiegészítheted őket. áruba célhoz észbe fontolóra hasznára szemre sorra könnybe lángba bukfencet rendbe semmibe valóra vállat 3. Hogyan beszélünk? a) Hányféle igét, főnevet, melléknevet ismersz a beszél, beszédes szavakkal kapcsolatban? Gyűjtsd össze őket! b) Vesd össze gyűjteményedet Gárdonyi Géza szótárával! Mit gondolsz, mely szavaknak nagyobb a stílusértékük szövegben? 33 BESZÉL Zeng, zenget, harangoz, hegedül. Megszólal: beszélni kezd, mukkan, "kiódzott a s zája" Beszéd alakja: köhent. Szól: vél, vélekedik, mötyög, sziszeg, a fogát csattogtatja. Hogy? susog, suttog, pusmog, sesesusál, sepeg, seppeg, suttint, rebeg, rebesget. Milyen hangon? Rekedt, zengéstelen, tompa torokhangon. Recseg, zord, mord, szigorú

Meleg, hideg, hivatalos, zengő, kegyes, templomi, kenetes, selymes, bársonyos. Kappan-szavú Handabandáz, szaval, szónokol, sápítozik, sápog, harsogtat, elbőg. A gyermek: gagyog, gügyög, gő-gicsél, pöntyög, csacsog A vén: rekécsel, rekedez, hákog. Madárfiak: zsibognak A csirke: csipákol Kevésszavú: lusta-nyelv, egyszavú, háromszavú; pöttyent. Sokszavú: papol, őröl, őrlet, hajtogat, derél-darál, licseg-locsog, ellocsog, elfecseg, kácsog, karattyol, összezagyvál, szapora-beszédű, tereferél, nyelves, szájas, prédikálószék, bőbeszédű, fecsegi. A szó: bugyog, buggyan, kemény, lágy, mézes, izzó, lármás, pattogós. (Titkosnapló) 4. Kabaré a) Olvasd el Tímár György kabaréjelenetét! Milyen tanultságot tudsz megfogalmazni a történet alapján? b) Adjátok elő a jelenetet úgy, mint egy kabarészínházban! A: És mi a különbség a húzni meg a vonni között? B: Semmi az égvilágon. A: Szóval a huzaton, amelyen Bécsből

jöttem, nagy volt a vonat. B: Talán a vonaton nagy volt a huzat? A: Egyszóval. B: Árnyalatnyi A: Hát akkor az lesz a legjobb, ha lehúzom a tanulságot. B: Levonom A: Idefigyelj, én rögtön bevonok neked egyet! B: Behúzok. A: Nahát, ez hallatlan! Ki ismeri itt ki magát? Azt, amibe a párnát becsomagolják, az a vonat? B: Az huzat. 34 A: És amivel hegedülnek, az a húzó? B: Az a vonó. A: És elvonják vele a nótánkat? B: Nem, elhúzzák! 5. Egyik kutya, másik eb a) Milyen különbség van a kutya és az eb szavak használata között? Gyűjtsétek össze azokat a kifejezéseket, amelyekben nem szabad összetéveszteni őket! b) Játsszatok el velük az előző szöveg mintájára egy kabaréjelenetet! 6. Nem mondta szóval Mivel helyettesítik az írók a mondta igét a következő szövegrészletekben? Na csak kapjam el valahol azt a gazembert! - ütötte fel a fejét, mint egy dacos feleletül Ilikének. (TERSÁNSZKY JÓZSI JENŐ) Mák bácsi felhúzta a

szemöldökét: Ez éppen az a nagy titok, amit senkinek se volna szabad elárulnom a feleségem tudta nélkül. (KRÚDY GYULA) Jelentem alássan a nagyságos úrnak - tisztelgett Szűcs Antal, vigyázz állásban, összeverve a bokáit. (KOSZTOLÁNYI DEZSŐ) 7. Szövegkiegészítés a) Alkossatok a megadott igékből igeneveket! b) Hasonlítsátok össze a különböző megoldások stílushatását! b) (Vár), ha éjfélt üt az óra, Egy (közeledik) koporsóra. Nem (kérd), hogy kit temetnek, (Csengettyűzik) a gyász-menetnek. Ezüst sátrak, fekete leplek Alatt (lóbál) egy keresztet. (Áll) gyászban, súlyos ezüstben, (Fuldokol) a fáklyafüstben. Zörgő árnyakkal harcra (kel), Fojtott zsolozsmát (énekel). (Hallgat) orgonák búgását, síri harangok mély zúgását. (Lép) mély, tárt sírokon által Komor pappal, néma szolgákkal. (Remeg), (búj), (les), (lop) (Néz) egy idegen halottra. 35 (Fáz) holdas, babonás éjen Tömjén-árban, (liheg) mélyen. (Megbán)

mindent. (Tör), (gyón) (Borul) rá egy koporsóra (Tagad) múltat, mellet (ver), (Megbabonázik), (térdepel). Testamentumot, szörnyüt, (ír) És (sír), (sír), (sír). c) Elemezzétek az eredeti Ady-szövegben is az igenevek szerepét! 8. Szakszóval Írjatok olyan vers- és prózarészleteket, amelyekben szakszók szerepelnek! Fogalmazzátok meg, mi a szerepük a szövegben! 9. Takarodik Mit jelent a tájnyelvi takarodik szó a népdalokban? Esteledik, alkonyodik, Gulya, ménes takarodik. (NÉPDAL) Betyárgyerek alatt zörög a haraszt, Nyár derekán takarodik a paraszt. (NÉPDAL) 10. Nagyképű mondatok a) Mit vall Szende Aladár az idegen szavak túlzott használatáról? b) Találjatok ki az Idegen szavak és kifejezések kéziszótára segítségével csupa idegen szavakból álló mondatokat! Azután fordítsátok le magyarra őket! Nyelvi nagyképűség Amikor a következő szövegrészeket hallottam egy előadó beszámolójában, talán joggal merülhetett fel

bennem az a gyanú, hogy az illető magatartása kimeríti a nagyképűség fogalmát. Szólt pedig egyik testes mondata akképpen: "Rekonstrukciónális terveinket csak optimális financiális lehetőségek esetén realizálhatjuk; kapacitásunk csak minimális konstrukciómódosítás feltételeit produkálja az eljövendő tervperiódus időszakában, ezért maximálisan kell orientálódnunk a racionálisan produktív termelés irányában." Ami leginkább szemet szúr ebben a szövegben, az az idegen szavak tolakodóan tüntető halmozása. Azzal az esettel állunk szemben, amikor 36 a beszélő a szakmai gőggel párosuló nagyképűséggel, a műveltségnek előkelősködő fitogtatásával akarja hallgatóit elbűvölni. Pedig a bűvölés a szemfényvesztés rokon értelmű megfelelője, ezért igen kétélű kísérlet arra, hogy a beszélő levegye lábáról hallgatóit. Ellenkezőleg: zavart támaszt a megértésben, homályba borítja a mondanivaló

tisztaságát, gyanút kelt a szándékának őszinteségével szemben. Mennyire emberibb módon szólhatott volna az előadó egyszerűbben, világos magyarsággal, például így: Felújítási terveinket csak a legkedvezőbb pénzügyi feltételek mellett valósíthatjuk meg; kapacitásunk csupán csekély szerkezetmódosítást enged meg a következő tervidőszakban. Ezért a legnagyobb mértékben kell ésszerű termelékenységre törekednünk. Mit tanultunk a szókincs stilisztikai vizsgálatáról? 1. Ugyanazt másképpen Fogalmazzátok meg az alábbi szempontoknak megfelelően azt, hogy éhesek vagytok • csak névszókkal • sok igével • szakszókkal • állandósult szókapcsolatokkal • metaforákkal 2. Szófaji elemzés Elemezzétek a verset a szófajiság alapján! Milyen szófajú szavakból van feltűnően sok, és melyikből kevés a szövegben? Hogyan hat ez a vers jelentésére? Parancs János: Arckép Riadtan, szárnyaszegetten, forgolódva, izgatottan,

az elzuhanó testek között, tanácstalanul és bután, nem értve a közismert jeleket, szavakat, helyzeteket, akár egy ostoba kisfiú, 37 a szerencsében reménykedve, konokul ismételve s követelve amit sohasem lehetett, ügyelve mégis minden szóra, jelre, környezetre, részletekre, megfeszített izmokkal, ugrásra készen, mint kőszobor, mozdulatlanul és sután, a fényben megfürdetve mindazt, ami a sötétségből kiszakítható, csapkodva és elhagyatva a hömpölygő vizeken. 3. Felidéző címek a) Fejtsd meg, hogy mi a következő címek stílushatásának a titka! b) Találj ki hasonló felidéző címeket az iskolaújság számára a diákélettel kapcsolatban! A majmokat elviszik, ugye? Tenyérbe másnak Süss fel, WAP! Szoftver a szemnek Magyar vészhelyzet a winchesterműtőben Sült galamb 4. Nem nyelvi jelek szavakkal Hogyan látszik rajtunk, ha örülünk, ha szomorúak vagyunk? Figyeljétek meg egymás nem nyelvi jeleit! Jegyezzétek le, mit lá ttok!

Építsétek be a lejegyzett kifejezéseket az alábbi szövegrészletekbe! • Milyen gyönyörű ez a csokor! - mondta Zsófi. • Úgysem sikerül. Már mindent megpróbáltam - mondta Marci 5. Feleletterv Fejtsd ki bővebben, mi lehet a szerepük különböző szövegekben a következő szócsoportoknak! Tanulj meg könyv nélkül mindegyik szócsoportra egy-egy idézetet! • frazeológiai kapcsolatok • szinonimák • hangutánzó szavak • hangulatfestő szavak • idegen szavak • tájszók • szakszók • 38 A SZÓALAKOK ÉS A MONDATFORMÁK MINT STÍLUSESZKÖZÖK 1. Madaras haj a) Olvassátok el Kosztolányi Dezső írását! Húzzátok alá a szöveg tételmondatait! b) Találjatok ki a madaras hajhoz hasonló szokatlan szerkezeteket! A madaras haj "Milyen madaras a hajad" - mondta a kislány a nagyanyjának, aki reggel kócos fejjel unokája fölé hajolt. Mit jelent ez a "madaras"? Szülei nem értették meg. Én megértettem A gyermek

képzelete a zilált fürtökben madarakat látott, sok-sok madarat, nyugtalanul csapongó szárnyakkal. Csodálatosnak tartottam ezt a víziót, s még csodálatosabbnak tömör kifejezését, mely átugorva az akadályokat, gyors és biztos eszmetársítással egyenesen a célra tört. Természetesen a kislányt lemosolyogták, kijavították. Később majd iskolába kerül Ott még inkább ki fogják javítani. Meg fogják tanítani "fogalmazni", vagyis hogy ne úgy írjon, amint érez és gondolkozik, s a véletlen villanások helyett lehetőleg a nyelv rég elnyűtt jancsibankóit használja. A nevelés a környezethez való alkalmazkodás könyörtelen keresztülvitele. A fogalmazás: az ösztönösség lassú, következetes elsorvasztása, az eredetiségről való célszerű leszoktatás. Sok-sok millió ember közül mindössze csak néhányon nem fog az ilyen iskoláztatás, ők örökké neveletlenek is maradnak, és sohase tanulnak meg "fogalmazni". Ezek

a költők. 2. Költői összetétel Értelmezzétek Arany János szokatlan szóösszetételét! Két nagy szeme, szemöldöke Holló-korom-éjfekete. (ARANY JÁNOS: A sárkány) 39 3. Mondatforma Milyen fajtájú mondatok fordulnak elő a következő versrészletekben? Hogyan függ össze a mondatok modalitása és fölépítése a versek tartalmával? a) Kosztolányi Dezső: Esti Kornél éneke (Részlet) Jaj, mily sekély a mélység és mily fekete a sekélység és mily tömör a hígság és mily komor a vígság. b) Tóth Árpád: Lélektől lélekig (Részlet) Tán fáj a csillagoknak a magány, A térbe szétszórt milljom árvaság? S hogy össze nem találunk már soha A jégen, éjen s messziségen át? Ó, csillag, mit sírsz! Messzebb te se vagy, Mint egymástól itt a földi szívek! A Szinusz van tőlem távolabb Vagy egy-egy társam, jaj, ki mondja meg? Ó, jaj, barátság, és jaj, szerelem! Ó, jaj, az út lélektől lélekig! Küldözzük a szem csüggedt sugarát,

S köztünk a roppant, jeges űr lakik! 4. Költői kérdés a) Hogyan erősítik a költői kérdések a szöveg hatását? b) Fogalmazz önmagad számára költői kérdéseket! Lélekgyógyítás Vajon, ha tudom a lélek törvényeit, egészséges lehetek a p uszta megértés által? Nem oly önáltató hiedelem-e ez, mint az, hogy ha tudok összeadni és szorozni, akkor vagyonokat szerezhetek, milliókat és milliárdokat adhatok és szorozhatok össze magamnak? (KOSZTOLÁNYI DEZSŐ) 40 5. Egytömbös mondat a) Olvassátok el Kosztolányi Dezső írását! Jelöljétek a szövegben, hol tartanátok szünetet felolvasás közben! b) Olvassátok fel a jeleknek megfelelően a szöveget! c) Jelöljétek a tagmondathatárokat a versben! Próbáljátok meg a tanult módon ábrázolni a vers egyetlen összetett mondatának a fölépítését! Milyen jelentéstöbbletet ad ez a mondatforma a szövegnek? Együtt a zivatarral Nagy, fényes hőségek után, melyektől hetekig szenvedünk

lógó nyelvvel, megpuhult agyvelővel, munkátlanságra és álmatlanságra kárhoztatva, tehetetlenül, a nap és éj minden órájában, nyelve bosszúságunkat és dühünket, szeretem nézni a fölvonuló, sötét zivatart, mely tombolva nyargal végig a tájon, a záport, mely áztatja a tikkadt göröngyöket, a villámot, mely megvilágítja a víztől csorgó, még mindig poros falombokat, s főképp szeretem hallgatni a mennydörgés komoly apai hangját, a villámcsapásokat is, és sohase sokallom fülsiketítő lármájukat vagy pusztításukat, mert úgy érzem, hogy legméltóbban ők adnak kifejezést eddig magamba fojtott haragomnak és kétségbeesésemnek. (KOSZTOLÁNYI DEZSŐ, Pesti Hírlap, 1933. november 5) 6. Állítás és tagadás a) Milyen jelentéstöbbletet ad a szövegnek az állító és a tagadó forma össze kapcsolása? Kicsi madár, jaj de fenn szállsz, Mi az oka, alább nem jársz? (NÉPDAL) Üres kancsó, nincs bor benne, Eredj, Jankó, hozzál

bele! (NÉPDAL) Rózsa mindig nyílnál, el sem is virulnál! Szerelem, szerelem, jaj be áldott volnál! (NÉPDAL) b) Érveljetek állító és tagadó mondatok összekapcsolásával amellett, hogy fontos a szerelem! 41 Mit tanultunk a szóalakokról és a mondatformákról mint stíluseszközökről? 1. Szóalak mint stíluseszköz Húzzátok alá azokat a szavakat a versrészletekben, amelyek szokatlan alakjuk miatt kapnak jelentéstöbbletet a szövegben! Fejtsétek meg, hogyan erősítik a szóalakok a szavak jelentését! órákig vártalak ariadne a hovátlan világon közelebbről a megbeszélt helyen hiszen ígérted kivezetsz esetleg a fényre (PETRI GYÖRGY: Öt tétel) Ajánlás Az ember éldeklik, haldogál. - Sokáig elviszi szárazon, [.] (SÁRÁNDI JÓZSEF: AZ egyszeri leányhoz) Megállok, Csurommerő holdfény az ingem. (SZALAI CSABA: Földre szúrt ernyő) 2. Milyen mondat a cím? a) Elemezd a következő címeket mint mondatfajtákat kommunikációs tartalom és

szerkezet szerint! Határozd meg a mondatokban az alany fajtáját is! b) Elemezd az egyes mondatformák stílushatását a címekben! A komputeres játékok ölnek? Mi az a Wi-Fi? És mit lehet ezekkel a pontsorokkal kezdeni? Mit kezdjünk az ISDN vonalunkkal? Nem merted megkérdezni? Teljes az őrület! Ó, ez aztán eredeti! Mit nekünk színek! Vedd birtokba az Asztalod! Írd meg most! Ne pánikolj! 42 3. Többféleképpen, kifejezőbben a) Hernádi Sándor játékaiból idézünk. Hasonlítsátok össze a mondatvariációk szerkezetét és stílusát! Mi a különbség közöttük? b) Olvassátok fel a tartalomnak megfelelően a mondatvariációkat! • A tengert vastag ködtakaró borítja. Vastagon borítja a tengert a ködtakaró. A tengerre vastag ködtakaró borul A tengerre vastagon borul ködtakarója. Vastag a tengert borító ködtakaró Vastag a tenger ködtakarója Vastag a tengeri ködtakaró. Vastag ködtakarótól borítva a tenger A tengert vastag köd borítja,

takarja. • Azt nem lehet tagadni, hogy ez valóban így van. Azt, hogy ez valóban így van, nem lehet tagadni. Hogy ez valóban így van, azt nem lehet tagadni. Tagadhatatlan, hogy ez valóban így van Ez valóban így van, tagadhatatlan c) Alakítsátok át a következő mondatokat úgy, hogy lényegében ugyanazt a gondolatot tartalmazzák! • A drámai nyelv meglepően egyszerű. • Nem vonom kétségbe magam sem, hogy ez az igazság. 4. Tömörebben, feszesebben a) Folytatjuk Hernádi Sándor játékát. Hasonlítsátok össze az alapmondatok és a tömörített mondatvariációk stílushatását! • Azon az éjszakán a csillagokból nem láttam sokat. Akkor éjjel a csillagokból nem láttam sokat. Az éjjel a csillagokból nem láttam sokat Akkor éjjel keveset láttam a csillagokból. Akkor éjjel kevés csillagot láttam 43 • A jegenyék úgy emelkednek a magasba, mint a sovány óriások. A jegenyék fölmagasodnak, mint a sovány óriások. A jegenyék sovány

óriásokként emelkednek a magasba. A jegenyék sovány óriásokként magasodnak b) Tömörítsétek a következő alapmondatokat úgy, hogy tartalmuk lényegében ne változzon! c) Olvassátok fel a tömörített mondatokat különféle hangsúlyokkal! • A kert a meleg tavasz illatát árasztja. • A föld az éjjel olyan keménnyé vált a nagy hidegtől, mint a csont. 5. Feleletterv Készíts írásban jegyzetet arról, milyen stilisztikai szerepük lehet a s zóalakoknak és a mondatformáknak a szövegekben! 44 MIT TANULTUNK? I. összefoglalás 1. Mit jelent? Tegyetek fel kérdéseket egymásnak a következő fogalmakkal kapcsolatban! kifejezésmód, stílusérték, stílusmeghatározó tényezők, stíluseszközök 2. Stíluseszközök a) Töltsétek ki a táblázatot! b) Tanuljatok meg könyv nélkül minden csoportra két-két példát! Stíluseszközök A zeneiség stílusesz-közei A szókincs mint stíluseszköz Grammatikai formák mint stíluseszközök 45 3. Mi a

titka? Elemezd a következő verset! Keress benne példát a tanult stíluseszközökre! Csak bot és vászon, de nem bot és vászon, hanem zászló. Mindig beszél. Mindig lobog. Mindig lázas. Mindig önkívületben van az utca fölött, föllengő magasan egész az égben, s hirdet valamit rajongva. Ha már megszokták és rá se figyelnek, ha alszanak is, éjjel és nappal, úgy hogy egészen lesoványodott, s áll, mint egy vézna, apostoli szónok a háztető ormán, egyedül, birkózva a csönddel és a viharral, haszontalanul és egyre fönségesebben, lobog, beszél. Lelkem, te is, te is -ne bot és vászon -légy zászló. (KOSZTOLÁNYI DEZSŐ) 4. Köznyelvi példák Légy költő! Alkoss minden tanult stíluseszközre egy-egy saját példát! 5. Dolgozatterv Készíts összefoglaló vázlatot a következő fejezetekről! • A vita • A stílus • A zeneiség stíluseszközei • A szókincs mint stíluseszköz • A szóalakok és a formák mint stíluseszközök 46

AZ ALAKZATOK 1. Ismétlésvariációk Nevezd meg az ismétlés fajtáit a példák alapján! Tavaszi szél vizet áraszt, virágom, virágom. (NÉPDAL) Harmadnapja nem eszek, se sokat, se keveset. Húsz esztendőm hatalom, húsz esztendőm eladom. (JÓZSEF ATTILA) Nem szoktam, nem szoktam kalickába hálni, Csak szoktam, csak szoktam zöld ágakra szállni. Zöld ágakra szállni, fenyőmagot enni, Fenyőmagot enni, gyöngyharmatot inni. (NÉPDAL) Hírrel hirdessétek: másképpen lesz holnap. (ADY ENDRE) 2. Mi a közös? Figyeld meg, mi a közös a következő versrészletek mondatszerkesztésében! Száll a madár ágról ágra, száll az ének szájról szájra. (ARANY JÁNOS: Rege a Csodaszarvasról) Zsugorodj, őszi levél hát! zsugorodj, rettentő világ! (RADNÓTI MIKLÓS: Járkálj csak halálraítélt!) Hervad az a rózsa, kit nem locsolnak, Hervad az a kislány, kit nem csókolnak. (NÉPDAL) 47 3. Halmozás, felsorolás, fokozás Párosítsátok a számokat az idézetekkel!

Fogalmazzátok meg a példák alapján, mi a különbség a halmozás, a felsorolás és a fokozás között! 1 = felsorolás 2 = halmozás 3 = fokozás Szundít a labda, meg a síp, az erdő, a kirándulás. (JÓZSEF ATTILA) Nincsen apám, se anyám, se istenem, se hazám, se bölcsőm, se szemfedőm, se csókom, se szeretőm. (JÓZSEF ATTILA) Bátor Opos száguld, csak alig zabolázza haragját, Menne, rohanna, repülne, de nem hozhatja vezérét. (VÖRÖSMARTY MIHÁLY) És mennek, törtetnek összefonódva, És megy a bűbájos, s nem áll meg soha! (JUHÁSZ GYULA) Virít a kikirics, Csak viríts, csak viríts! Én úgyis hervadok, Hervadok, száradok. (PETŐFI SÁNDOR) Az indulat szította, bujtogatta, Akár a szél a tűz piros szenét. (ÁPRILY LAJOS) 4. Kicsinyítés, nagyítás A szövegek melyik részletére jellemző a kicsinyítés, melyikre a nagyítás alakzata? Míg én fürtjeimet nézdelém, futtában Száz tündér habocska mosogatta lábam! Örvényképét

csinált ott, S odagyűjté mellém az úszó világot. (ARANY JÁNOS: A pusztai fűz) Én hallom a messze távolban a velőkig ható szózatot, mely amaz emlékszobrok mozdulatlan ajkairól a magyar nemzethez zeng, és hallom az el nem röppenő visszhangot, melyet a magyar kebelben kelt. (KOSSUTH LAJOS: Osztrák császár és magyar király) 5. Köznyelvi túlzás a) Mondjatok egymásnak kedveskedéseket túlzásokkal fűszerezve! b) Mentegetőzzetek valami miatt kicsinyítésekkel! 48 6. Ellentét és párhuzam Mi lehet az oka, hogy olyan gyakori a párhuzamos és az ellentétező szerkesztésmód a népdalokban? Elemezzétek az alakzatok stílushatását a szövegekben! a) Erdő-mező ázik, Testem-lelkem fázik. Öröme a nénémnek cifra szabólegény, Hej, de nékem siralom szegény kondáslegény. d) Sír az út előttem, Bánkódik az ösvény. c) Ezt szeretem, ezt kedvelem, Ez az én édes kedvesem. 7. Mi az ellentmondás? a) Keressétek meg a versrészletekben a

paradoxonokat! Mi a stílushatásuk a szövegben? Most megaláz és jólesik egy új erő, a gyengeséged. Gyűlöltelek, hogy ennyire tetszel, hogy szép vagy, jó és gyenge, fáradt; lázongva tiszteli bizalmad a meggyávult, lomha nagy állat. (SZABÓ LŐRINC: Mitológia) Esik a hó, mégis fekete az utca, Nagy vastag sötétség egészen behúzta. (PETŐFI SÁNDOR: A téli esték) b) Olvassátok el az Idegen szavak és kifejezések kéziszótárában, hogy mi az oxymoron! c) Találjatok ki olyan jelzős szószerkezeteket, amelyekben a jelző és a jelzett szó jelentése között látszólagos ellentét van (pl. vidám bánat) 8. A nevetés alakzatai Melyik kifejezés illik inkább a következő szövegrészletekre: humor, irónia vagy gúny? Háromszor iszik a magyar, mikor jókedve van, mikor rosszkedve van, és mikor szomjas. (JÓKAI MÓR: Szent és nem szent háromságok) 49 S vitéz Háry János isten igazában Elveté a sulykot ő bátorságában. (GARAY JÁNOS: AZ

obsitos) Pár év előtt az emlőit akarta eltávolítani egy divatos sebésszel, ámde erről lebeszélték. Csak vakbelét vetette ki, előre, ezenkívül néhány haszontalan, fölösleges szervét, hogy ezzel is könnyebb legyen. Ma már tehát egészen üres, akár egy kipakolt bőrönd, vagy egy Dekobra könyv (KOSZTOLÁNYI DEZSŐ: Úriasszony) Mit tanultunk az alakzatokról? 1. Szimmetrikus szólások, közmondások Mit jelentenek a következő párhuzamos szerkesztésű szólások, közmondások? Mondjatok hasonlókat! Le is út, fel is út. Haragost ne ingerelj, darazsat ne szurkálj! Se pénz, se posztó. 2. Humor és gúny a) Olvassátok el figyelmesen Kosztolányi Dezső írásának egy részletét! Vessétek össze a szöveg alapján a humor és a gúny fogalmát! b) Írjatok önmagatokról egy jellemzést humorosan, ironikusan és gúnyosan! A humor fő jellemvonása: az állandóság. Állandó lelkiállapot ez, kedélyhullámzás, életszemlélet, mely

szomorúan-vidáman - "könnyek közt mosolyogva" - elfogadja az életet úgy, amint van, s megérti gyarlóságaival együtt, tudomásul veszi, békésen, anélkül, hogy furcsaságait kihegyezné. Együtt érzi a nagyot és a kicsinyt Nem mér, mint a gúny, csak összehasonlít, egybevet, ezáltal tünteti föl a dolgok örök viszonylagosságát. A nagyot olykor kicsinynek látja, a kicsinyt nagynak. Egy hős orrán is észreveszi a bibircsókot, vagy legalább azt, hogy ott lehetne esetleg egy bibircsók is, de ezt nem hangsúlyozza, mert akkor már gúnnyá válnék, s egy bohóc arcán is észreveszi a m egrázót, de ezt se hangsúlyozza, mert akkor ismét értelmivé lenne, és ez nem illik derűs méltóságához. A humor íze édes 50 3. Alakzatos reklámok Elemezd a következő reklámszövegrészleteket abból a szempontból, hogy milyen alakzatra épülnek! Nagy haszon a kishasznokon. Szeretné, ha bőre sugárzóan fiatal, hidratált és bársonyos lenne? Mit

is hoz a tavasz? Egy csepp napsütést, egy csepp madárfüttyöt, egy csepp friss szellőt, egy csepp zsongást. Utolérhetetlen, de elérhető. Jó napot, jó lapot! 4. Beszéd alakzatokkal Fogalmazzatok hatásos vitaindító mondatokat egy kiselőadáshoz a fiatalok divatjáról, öltözködéséről! Használjatok minél többet a megismert alakzatokból! 5. Feleletterv Sorold fel az alakzatokat, és magyarázd meg tömören a fogalmukat! Tanulj meg minden típusra könyv nélkül egy-egy példát! 51 A KÉPEK ÉS A KÉPI ÁBRÁZOLÁS 1. Kép születik Hogyan kapnak képes értelmet a szavak a versrészletben? Fejtsétek meg a szavak jelentését! Aranypénzét a megrohant, riadó bükk jajgatva szórja. (ÁPRILY LAJOS: Őszi muzsika) 2. Képes szavaink a) Olvassátok el figyelmesen a szöveget! Foglaljátok össze, mire hívja fel a figyelmünket a szerző! Sok szavunk, kifejezésünk őriz magában képet. A hasonlóság felismerésének öröme szülte a hegy lába, a fa

koronája, a k ancsó füle kifejezéseket. Ezeket már annyiszor hallottuk, kimondtuk, hogy használatukkor semmiféle kép sem idéződik fel bennünk. Nem érezzük már a képszerűséget az új technikai vívmányok elnevezésében sem. A villanykörte, telefonkagyló vagy kobaltágyú már elvesztették frissességüket, a hasonlót és hasonlítottat egyszerre felidéző erejüket. Az utóbbi években keletkezett vagy más nyelvből fordítással átkerült szavak, kifejezések azonban még nem estek áldozatául ennek a törvényszerű elszürkülési folyamatnak. Kimondásuk, ha egyre halványabban is, de még képet idéz elénk A Balatonparti elárusítóhelyek, a gombák alakjukkal is, elnevezésükkel is elénk idézik a névadó növényt. Igaz, ma már nem sok van belőlük, mint ahogy a kétféle anyagból szabott banánszoknya is egynyári divat maradt. Nem mennek azonban ki a divatból a sárga angyalok, az úton levő autósok fürge segítői. b) Gyűjtsetek

mindennapi életünkben használatos, "testrészes" szóképeket! Pl.: a daru karja, a gombostű feje 3. Kooperatív tanulás a) Alakítsatok négy-öt fős csoportokat! Keressétek meg A szóképek című fejezetet a tankönyvben! Beszéljétek meg, hogy ki melyik szövegrészlet tartalmát tanítja meg csoporttársainak! A cél, hogy a csoport minden tagja megtanulja a szóképek fajtáit. b) Olvassátok el a számotokra kijelölt szövegrészletet némán! Találjátok ki, hogyan tanítjátok meg csoporttársaitoknak, amit olvastatok! Azután tanítsátok meg nekik a kijelölt tananyagot! c) Ellenőrizzétek, hogy a csoportban mindenki megértette-e és megjegyezte-e, amit társai tanítottak neki! d) Mondjátok el, mennyire eredményesen sikerült egymásnak megtanítani a tananyagot! A szóképek 1. Hiányzó metaforák a) Melyik versrészletbe melyik szó illik a megadott kifejezések közül? Egészítsétek ki a verssorokat! b) Milyenfajta metaforák fordulnak elő

bennük? aranytábla, patak, tenger Folyjatok, könnyeim, folyj, te forró , Szivárogj le hideg orcáikra halkan! (PETŐFI SÁNDOR: Szüleim halálára) Az égen felhő nincs semerre, az ablaküveg. (JUHÁSZ FERENC: Beszélgetés) a pénz, melyben elsüllyed Sok hajó: elv, jellem, becsület. (PETŐFI SÁNDOR: Mit szól a bölcs?) c) Töltsétek ki a táblázatot a versrészletek alapján! Azonosító Azonosított Fogalmi azonosság 53 2. Szóképek prózában Milyenfajta szóképek találhatók Németh László Égető Eszter című regényében? Húzzátok alá őket! Milyen szófajú szavak a szóképek? Ezek a szavak inkább csak függönyei, mint ablakai voltak a boldogságnak, amit magában érzett. Az egyház és a város mindig szívesen ütöttek egymás zsebére. Kellenek az ilyen emberek, akik egy kis huzatot visznek ebbe a széltelen városba. Az agyakat elborította az emlék, a sérelem, s a múlt mint gőz szállt föl a kis szobában. Eszter az apját nézte; az

nem szólt egy szót sem, csak ide-oda járt a könyvállvány előtt. Belőle csak a kigyúlt bőrén s nyugtalan járkálásán párologtak az emlékek. 3. Vitaminbomba az energiáért a) Elemezd a reklámszövegeket! Milyenfajta metafora található bennük? Vitaminbomba az energiáért. Mezőbank - zöld út a sikerhez Fabulon a bőre őre b) Találj ki beszédes metaforákat a következő dolgok reklámozására! Olyan iskolatáska, amely keréken gurul utánad a folyosón. Olyan fodrászszalon, ahol kopaszra nyírják a vendégeket. 4. Megszemélyesítések a) Állapítsátok meg a megszemélyesítések szófaját a következő szövegrészletekben! A szája körül egy kis kényszeredett mosolygás feszengett. (NÉMETH LÁSZLÓ) Ti voltatok rajongó vágyaim csak! (KOSZTOLÁNYI DEZSŐ) Vad tékozló fiú az ifjúság, Két marokkal szórja gazdagságát. (PETŐFI SÁNDOR) 54 Augusztus. Alkonyat Körül Ájultan piheg a világ (TÓTH ÁRPÁD) A csalárd tengeren nekivágott

Amerikának. (JÓZSEF ATTILA) A szerelem a legnagyobb hős, ennek Valának legtöbb diadalmai. (PETŐFI SÁNDOR) b) Írjatok különböző szófajú megszemélyesítéseket az örömről! 5. Metonímia Húzd alá a m etonímiákat és a s zinekdochékat a s zövegrészletekben! Állapítsd meg, milyenfajta érintkezésen alapulnak a szóképek! Késő vénség fehérlik fejemen. (KATONA JÓZSEF) A fészek csipogott. (GÁRDONYI GÉZA) Visszajő tavaszra, rózsavirágzáskor, Hogyha akkor sem jő, búzaaratáskor. (NÉPDAL) Tegnap este jöttem meg a csatából, Leesett a vas a lovam lábáról. (NÉPDAL) Jó volna egyszer, végre tudni már, Hogy szomorú fejünkre itt mi vár. (JUHÁSZ GYULA) 6. Jelképek között a) Gyűjtsetek mindennapi életben használt szimbólumokat! Készítsetek be lőlük jelképtárt! PL: lánc, olajág, gyűrű b) Olvassátok el Ady Endrének A fekete zongora című versét! Fejtsétek meg, mit jelképezhet a fekete zongora mint szimbólum a szövegben!

55 7. Szinesztézia a) Alkoss a mindennapi életből vett szinesztéziás szókapcsolatokat (pl.: szúrós hideg, nehéz csönd)! b) Milyen érzékszervünkre hatnak egyidejűleg a következő versrészletek? A gyepre éppen langy sötétség szállott, mint bársony-permeteg és lábom alatt álmatlan forogtak, ütött gyermekként csendesen morogtak a sovány levelek. (JÓZSEF ATTILA) A Fénynek földi hang még nem felelt, Csak a színek víg pacsirtái zengtek. (TÓTH ÁRPÁD) 8. Szóképalkotás Rendezzetek költői versenyt! Alkossatok a megadott szavak fölhasználásával szóképeket (metaforát, megszemélyesítést, szimbólumot, szinesztéziát, me-tonímiát)! narancs, csillog, tarka, sorompó, szalad, lágy, szó, hull, édes A képszerűség egyéb stíluseszközei 1. Kinek mi a szép? a) Mi a hasonlítás alapja Berzsenyi versében? b) Találjatok ki ti is saját hasonlatokat a szép szóhoz! Foglaljátok az egyiket egy rövid versbe vagy prózába! Szép, mint a

ragyogó nap s feselő virág. (BERZSENYI DÁNIEL: Chloe) 2. Konkrét és elvont jelentés Milyen konkrét dolog szemléltetését teszik kifejezőbbé, érzékletesebbé a képek Tamási Áron soraiban? A csend teknővé alakul, és benne dagad a helyzet, mint a tészta. (Kivirágzott kecskeszarvak) 56 Wesselényi "az elbúsult magyar tűzhelyre" valósággal parazsat tett, amit tüdeje s bátorsága szerint mindenki fújni kezdett. (Hazai tükör) Reám nyugtatta fénylő nagy szemét, s láttam, hogy a szája fészkében már röppenésre készülődik egy kedvező szó. (Hazai tükör) 3. Hasonlatok Töltsd ki a táblázatot a szövegrészletekben található hasonlatok alapján! Ha leül, az is baj; ha feláll, az is baj, Pedig áldott ember Jóka, mint a friss vaj. (ARANY JÁNOS: A Jóka ördöge) Ha kell, szívós leszek, mint fán a kéreg. (RADNÓTI MIKLÓS: Levél a hitveshez) .a táj, mint vén agy vértelen eszméi, úgy levetkezett és nem maradt belőle,

csak a csontváztiszta szerkezet. (SZABÓ LŐRINC: Téli fák) Ökrei a barázdát lomhán vonták, Mint egykedvű évek az arcredőt. (TÓTH ÁRPÁD: Séta az alkonyatban) Hasonlított Hasonló Hasonlóság 57 4. A serpenyő másik oldala Olvasd el figyelmesen a következő szövegrészletet! Fogalmazd meg az írás befejezését! Törekedj arra, hogy a befejezés stílusa, hangneme összhangban legyen a szöveg többi részével! "A serpenyő másik oldala" Beszélni, írni sokféleképpen lehet. Ugyanazt a közlendőt semleges hangulatú szavak egymásutánjával is elmondhatjuk, de úgy is, hogy a változatlan tartalmat élettel, színekkel teli nyelvi formákkal jelenítjük meg. Mennyivel szemléletesebb például, hogy lóg az eső lába, mint ez a színtelen megállapítás: esni fog. Mennyivel kedvesebb, melengetőbb így szólni valakiről: megette a kenyere javát, mint a nyers szókimondás: megöregedett. S mennyivel több a megjelenítő erő ebben: felhúzta

az orrát, mint a puszta megsértődött kijelentésben. A túlzásoktól persze tanácsos óvakodni. A képek fölös halmozása éppen ellenkező hatást kelthet, mint amire törekszünk. Hangulatteremtő buzgalmában nem figyelt erre annak az újságriportnak a készítője sem, aki ekképp indította mondanivalóját: "Senki se vádolja T. A-t azzal, hogy egy kalap alá tuszkolja a mai fiatalokat, rájuk húzva a vizes lepedőt, mint teszik ezt annyian." ? képet az teszi groteszkké, hogy a külön-külön hatásos nyelvi eszközök, a két szólás egymás mellé erőltetve megfosztja egymást az átvittértelműségtől. S ehhez még hozzájárul a megszokott fordulat megbontása. () Még inkább hatását veszti a mondanivaló, ha egy szóképet úgy bontunk meg, hogy egy másik szókép elemeivel vegyítjük össze. () Egy rádióműsorban lehetett hallani, hogy valaki "lázálmokat kerget". Az ábrándozó, légvárakat építgető emberre mondhatjuk,

hogy álmokat kerget. A lázálom azonban rémkép, rémlátomás. Nem kétséges, hogy alapos, minden szempontra kiterjedő vizsgálatra kívánt felhívni a szóban forgó ügyben az, aki így kezdte mondatát: "No, most a serpenyő másik oldalát nézve." Másik oldalát az éremnek szoktuk megnézni, s a mérleg serpenyőjébe kerülnek az érvek, adatok, amikor a teljes igazság felderítésével próbálkozunk. (Felde Györgyi nyomán) 58 5. Körülírva a) Húzzátok alá a szövegrészletekben a körülírásokat! Nevezzétek meg azokat a fogalmakat, amelyekre a körülírások vonatkoznak! b) Gyűjtsetek az eddig tanult versekből körülírásokat! Itt ringatták bölcsőm, itt születtem. (PETŐFI SÁNDOR) Kigondolta, mondom, kifőzte magában: Miképp legyen urrá öccse vagyonában. (ARANY JÁNOS) A kedve mégis igen nagy rozsdát kaphatott. (TAMÁSI ÁRON) 6. Eufemizmus a) Mit szépítenek a képes kifejezések a következő szövegrészletekben? b) Gyűjts

köznyelvi eufemizmusokat ugyanerre a fogalomra! Dalos Eszter csak nem jött ki: Temetőbe költözött ki. (ARANY JÁNOS) Ha menni kell, vállamról rongyruhámat Egy rándítással elhullathatom. (ÁPRILY LAJOS) Élete gyertyáját soknak eloltátok, Küldök én örökös éjszakát tirátok. (PETŐFI SÁNDOR) Kendermagos szegény cica Nyavalyába esvén, Fölvette a néhai nevet Egy szép őszi estvén. (ARANY JÁNOS) 7. Komplex kép a) Fejtsétek meg a következő versrészletek minden szóképének a jelentését. b) Hogyan erősíti Áprily Lajos versében a sortördelés a szóképek jelentését? 59 Fehérruhás cseresznyefák közt a részeg napfény csupa csók, s az eget szabdaló sok ág közt kötélhágcsóján ring a pók! (SZABÓ LŐRINC: Elveszett vigasz) Kút vagy nekem, s vágyat buzogtatsz, fogyhatatlan újat. Patakjaid bennem el nem apadnak, mélységeid mélységeimben kinccsel felfakadnak. Vadméheid a rétemen toroznak, havasaid nárciszaim csokrában

illatoznak. Ösvényeid a két talpamban élnek, harangjaid hajnal körül a tornyomban zenélnek. Fellegeid az én tetőmre szállnak, viharaid az én barlangjaimban orgonálnak. (ÁPRILY LAJOS: A láthatatlan írás) 8. Mézes képek a) Legyetek költők! Találjatok ki szóképeket és képes kifejezéseket a méz szóra! Írjatok a méz szóra teljes és csonka metaforát, szimbólumot, körülírást! b) Folytassátok minél szemléletesebben a hasonlatot! Olyan édes, mint. c) Írjatok egy négysoros verset a mézről! Próbáljatok olyan szöveget írni, melyben a képek komplex képpé fonódnak össze! 60 Mit tanultunk a képszerűség stíluseszközeiről? 1. Szóképesen Húzd alá a szóképeket és a képszerűség eszközeit a szövegrészletekben! Írd melléjük a megfelelő számot! metafora = 1 megszemélyesítés = 2 allegória = 3 metonímia = 4 szinekdoché = 5 szimbólum = 6 hasonlat = 7 Valami titkot súg a végtelenség. (JUHÁSZ GYULA) Gyakrabban látunk

tövist, mint pálmát. (TÓTH ÁRPÁD) A holdfényben kétsort hajladozó ágak az útra fekete csokrokat dobálnak. (ILLYÉS GYULA) Rajtam van a világ szeme, Rózsám, ne törődj vele! (NÉPDAL) Fagy készül itt, utána hull a hó majd s alákerül kegyetlen a földi mozgalom, de bujdos ott s egy hajnalon az új fű kidugja tőrét. Törvény ez; erős a tél, de sűrű lázadás tör majd belőle föl tömötten. (RADNÓTI MIKLÓS) Még hangosabb lesz a hajófenék. (REVICZKY GYULA) 61 Elvadult tájon gázolok: Ős, buja földön dudva, muhar. Ezt a vad mezőt ismerem, Ez a magyar Ugar. (ADY ENDRE) 2. Metaforikusan a) Ismerjétek meg Raymond Queneau stílusjátékát! Ugyanazt a történetet kü lönböző stílusokban fogalmazta meg, pl. laposan, tudósítva, cikornyásan Az alábbiakban a Metaforikusan című szövegváltozatot olvashatjátok. Alapszöveg: Az ötösön csúcsforgalomban. Huszonhat éves forma pasas, fején puhakalap, a szalag helyett paszománnyal; hosszú

nyak, mintha kinyújtották volna. Utasok szállnak le és föl A pasas rátámad az egyik mellette állóra. Azt veti a szemére, hogy meglöki őt, valahányszor ott megy el valaki. Nyafogós hang, de szeretne keménynek hangzani Megürül egy ülőhely, a pasas odaront. Két óra múlva újra találkozom vele a Római téren, a Szent Lázár pályaudvar előtt. Egy barátjával beszélget, aki azt mondja neki: "Még egy gombot kellene felvarratnod a felöltődre." Megmutatja, hogy hová (a hajtókára) és miért METAFORIKUSAN Delelőn, egy fehéres potrohú rovar-vándorszardínia halmába vetve egy kopasztott nyakú csirke hirtelen dorgatóriumban részesített egy amúgy békés egyedet, és hangja nyomatékos tiltakozástól nedvedzve szárnyalt a légben. Aztán a madárfióka egy üres tértől csábítatva odareppent. Még aznap újra találkoztam vele, kietlen városi pusztaságban taknyos dölyföt okádott holmi gomb miatt. b) Alakítsátok át Queneau

mintájára a következő rövid szöveget szóképes stí lusban! Kedves baráti társaság ül egy kockás takarón az erdei tisztáson. Egy pöttyös ruhás lány sárgadinnyét és sajtot eszik. Közben vidáman beszélget barátaival c) Állapítsátok meg, a képszerűség milyen stíluseszközeit alkalmaztátok sa ját szövegetekben! 62 3. Félhasonlatok Melyik szövegbe melyik hasonlat illik? Egészítsétek ki a szövegeket a hiányzó hasonlatokkal! a) mint egy palack bor b) mint erdőben a gomba c) mint hóval teli bokron az árva madárfütty d) mint óvatos sün alvó viperához Úgy közeledtem hozzád, lopva, félve, szívenülő és vonzó rettegéssel, Fázol? Olyan vagy, (RADNÓTI MIKLÓS: Hasonlat) Úgy nőttem fel, Volt szeretőm már tízéves koromban. (NÉPDAL) Veszendő Ez élet, és előttünk , elfogy. (CSOKONAI VITÉZ MIHÁLY: A búkergető) 4. Diáknyelvi képek Gyűjtsetek a diáknyelvből szóképeket, hasonlatokat, eufemizmusokat és körülírásokat!

Segít a Diáksóder című könyv. 5. Feleletterv Határozd meg a fogalmakat! Gyűjts mindegyik szóképre két-két saját példát irodalmi olvasmányaidból! Tanuld meg őket könyv nélkül! • metafora • megszemélyesítés • metonímia • szinekdoché • szimbólum • allegória • hasonlat • körülírás • eufemizmus • komplex kép • 63 A NEM NYELVI STÍLUSESZKÖZÖK 1. Kinek a stílusa? Jellemezzétek valaki beszédstílusát név nélkül! Arról ne beszéljetek, hogy mit mond! Társaitok ismerjék fel, kiről lehet szó! Az alábbi szempontok segítenek a jellemzésben: hanglejtés, beszédtempó, hangerő, hangsúly, hangszín, testtartás, tekintet, arcjáték, gesztusok 2. Viccmesélés a) Milyen arc, testtartás, hanglejtés, hangerő, beszédtempó stb. illik a viccmeséléshez? Mondjátok el a következő viccet többféleképpen, más-más hangnemben, más-más nem nyelvi jelek alkalmazásával! Egy utasszállító hajóról egy hosszú

szakállú férfit pillantanak meg az egyik szigeten, aki vadul kiabál és integet. - Ki az az ember ott? - kérdi az egyik utas a kapitányt. - Fogalmam sincs, de mindig megbolondul, ha erre hajózunk. b) Folytassátok a viccmesélést! Értékeljétek az előadásmódot! Ki nyerné el közületek "A legjobb viccmesélő" címet? 3. Kiejtési jelek! a) Jelöljétek Weöres Sándor írásaiban a h angsúlyt, a szüneteket és a k apcsolást a megadott kiejtési jelek segítségével! Olvassátok fel a szövegeket! un = a kapcsolás jele = = erősebb hangsúly - = gyengébb hangsúly | = rövidebb szünet || = hosszabb szünet Genesis A lámpa nem látja önmaga fényét. A méz nem érzi önmaga édességét 64 Három vízszintes, egy függőleges Egyetlen érzés mindent elhomályosít. Egyetlen hang mindent elsüketít Egyetlen szó mindent eltakar. Mégis: érzésen, halláson, beszéden át vezet az út b) Olvassátok fel a szövegeket szomorúan, gúnyosan, haragosan,

lelkesen! 4. Édesanyai nyelv Olvassátok fel többen egymás után Lőrincze Lajos írását! Értékeljétek a felolvasásokat a megadott szempontok szerint! Miért "anyanyelv" az anyanyelv? A válasz erre a kérdésre a legtöbbször ez: mert az anyánktól tanultuk. S miért beszélünk "édes" anyanyelvünkről? Mert kedves, édes, értékes, drága, szeretett kincsünk nekünk a mi szép magyar nyelvünk. Ezeknek a véleményeknek az igazságát aligha lehetne cáfolni. Mert hiszen valóban kinek nem drága, kinek nem édes a mi anyanyelvünk? Az a nyelv, amelyen először szólaltunk meg, amelynek segítségével a k is- és nagyvilág titkait megismertük, amely súlyos, komoly gondolataink pontos kifejezője, érzelmeink érzékeny tolmácsa; amelyet évezredek munkája alakított, s elődeink hűsége védett, őrzött a viharos századokban. Igaz tehát, mélységesen igaz és találó az édes jelző, még akkor is, ha a nyelvtudománynak az édes

anyanyelv kifejezés eredetéről való véleménye nem igazolja pontosan, betű szerint mai tudásunkat, érzésünket. Az az igazság ugyanis, hogy eredetileg nem édes anyanyelvről, hanem édes apai nyelvről, édes anyai nyelvről, azaz: az édesanya nyelvéről írtak és beszéltek. Az édes tehát szorosabban nem a nyelv, hanem az anya jelzője volt. De ez mit sem változtat a lélek igazságán, azon, hogy anyánk nyelve, édesanyánk nyelve édes anyanyelvünk is. Így mondták, írták már a múlt században is. (Emberközpontú nyelvművelés. Részlet) Az értékelés szempontjai: • szövegértés, • a szövegnek megfelelő hangvétel, szünettartás, tempó, ritmus és hangszín alkalmazása, • a szövegnek megfelelő hangerő, • a szöveg megfelelő tagolása beszédszakaszokra, szövegegységekre, tekintettel a szöveg tartalmára és fölépítésére, • jó légzéstechnika, a beszédhangok helyes képzése, a hangkapcsolatok helyes ejtése. 65 5. Néma

játék Alkossatok csoportokat! Írjon minden csoport egy-egy rövid jelenetet, amelyet csak nem nyelvi jelekkel adhat elő! A többi csoportnak ki kell találnia, mi lehetett a leírt történet. 6. Bánk bán-előadás a) Tanulmányozzátok a Bánk bán című színházi előadás egykori plakátját! Nevezzétek meg, milyen nem nyelvi eszközöket alkalmazott a plakáttervező a figyelem föl keltésére! b) Hasonlítsátok össze a mai plakátokkal! 66 7. Névjegy Hogyan függ össze a névjegy formája a név viselőjével? Elemezzétek Kosztolányi Dezső írását! Névjegy Ő, akinek nincs semmiféle képessége, semmiféle címe, a viharos időkre való tekintettel ezt a névjegyet nyomatta magának: ?. ? kortárs 8. Madarat tolláról, embert névjegyéről Tervezzetek névjegyet! • egy sikeres, magabiztos üzletembernek • egy félénk kishivatalnoknak • egy bohém festőművésznek • egy Nobel-díjas tudósnak • önmagatoknak • • 9. Képversek a)

Elemezzétek a képverseket! b) Gyűjtsetek képverseket napjaink költészetéből! 67 10. Írásjelesen Olvasd el Németh László írását! Mi a s zerepük a s zövegben a g ondolatjeleknek és a zárójeleknek? Hová tennél a szövegben kettőspontot vagy pontosvesszőt? A telefon Ez új találmány most áll a keresztvíz alatt. A Vasárnapi Újság "Beszélő távirda" nevet adott neki, ami képtelenség, mert nem ír. Mások másképpen próbálják magyarosítani Apáink - tán szépapáink - a teleszkópot "messzelátónak" nevezték el, s a köznép ma is úgy hívja. De az irodalomnak más szóra volt szüksége, mely a Fernrohr képére és hasonlatára legyen teremtve, így lett a távcső. Vajon vétenénk a magyar nyelv szelleme ellen, ha a telefon magyar nevéül a messzehalló, a népnek is könnyen érthető szót fogadnók el? (Most olvasom, hogy az Ellenőr messzeszóló-nak nevezte el. Nem rossz, de a messzehalló jobb hangzású is, jobban is

kifejezi a dolgot. A messzelátó is jobb, mintha messzenéző-nek nevezték volna el, mert messze nézni lehet, ha nem lát is az ember. Így messze szólni is, fődolog az, hogy meg is hallja valaki. S a messzehalló éppen ezt fejezi ki) 11. Mit jelez a nagybetű? Hogyan értelmezitek a két ember szót a versben? Az Embernek, míg csak van ember, megállni nem lehet. (ADY ENDRE) 12. Írásjeltelenül? a) A központozás elhagyásának több mint fél évszázados múltja van líránkban. Olvassátok el Tamkó Sirató Károly versét! Mi lehet a szerepe az írás-jeltelenségnek a versben? b) Találjatok ki ti is új írásjeleket! c) Gyűjtsetek idegen nyelvekből a magyartól eltérő írásjeleket! 68 Új írásjeleket Legyen egyrészt futó-sövény nix-punctió ha kell aki akar ömleni, ömlesztődni, zuhogni tegye azt: -hogjon! De másrészt aki a mondatokba többszörös értelmet többszintű logika-rétegeket akar bepréselni annak legyen új írásjelek tömege! Legyen:

hohó-jel ámulat-jel dühöngés-jel könyörgöm-jel vádollak-jel szeretlek-jel igényt-tartanék-rád-jel búcsúztam-jel szégyelld-magad-jel tartom-jel adom-jel veszem-jel fütyülök-rád-jel (.) Legyünk legyünk sokkal okosabbak apáinknál. stb Mit tanultunk a nem nyelvi stíluseszközökről? 1. Kifejezően a) Olvassátok fel kifejezően, mindig más szerepében (pl.: a vizsgaelnök, a diák, a diák édesanyja, a postás nevében) a következő Örkény-novellát! b) Figyeljétek meg és értékeljétek a nem nyelvi jelek használatát a felolvasóknál! Egyetemi fölvételi kérvényét elutasítjuk, mert eddigi tanulmányai, valamint a fölvételi vizsga eredményei azzal fenyegetnek, hogy rendkívüli képességeivel kisebbségi érzést ébresztene azokban az átlagos hallgatókban, akiknek csak egy darab agyuk van. (Végzés) 2. Milyen a stílusuk? Jellemezzétek az embereket a kép alapján! Elemezzétek a kommunikáció nem nyelvi jeleit! 3. Képvers születik a)

Alkoss képverset az alábbi szóhalmaz minden elemének fölhasználásával! 70 A vers címe: Kiránduláson boldog, bukfencezik, csillogás, fáradt, hall, köveken, lát, Manci, marad, morajlik, mozog, remeg, rezeg, szakad, szalad, tajték, villog, víz, vízesés b) Értékeljétek egymás költeményét! c) Elemezzétek Weöres Sándor eredeti képversét is! Milyen nem nyelvi eszközöket alkalmazott a költő? 4. Feleletterv Egészítsd ki a vázlatot! • A hangzó szöveg nem nyelvi stíluseszközei • Az írott szöveg nem nyelvi stíluseszközei • A SZÖVEG FORMÁLÁS MINT STÍLUSESZKÖZ 1. Szövegformáló eszközök Idézzétek fel, miért szeretitek vagy nem szeretitek egyik vagy másik írót, költőt! Fogalmazzátok meg, mi jellemzi a szövegformálásukat! Folytassátok a mondatokat! X. Y írásaira az jellemző, hogy 2. Mi jut eszedbe róluk? Soroljátok fel azokat a szövegelemeket és szövegformáló eszközöket, amelyekkel a szövegtani fejezetekben

ismerkedtetek meg! • a cím és a szöveg • témahálózat • szerkezeti egység és szerkezettípus • jelentésbeli kapcsolóelemek • nyelvtani kapcsolóelemek • a szöveg nem nyelvi jelei 3. Fonat Elemezzétek a verset a megadott szempontok szerint! Károlyi Amy Fonat kosaras fonatu kusza fakoronák fonatos koronák kusza fakosarak koronás fonatu kosaras kusza fák fafonatu kusza kosaras koronák • Mely szavak ismétlődnek a versben? Mi a közös a jelentésükben? • Mely szavak idézik a rendezettség és melyek a rendezetlenség képét? • Vizsgáld meg a szavak hangrendjét! Milyen a vers hangzása? • Értelmezd az egyes szószerkezeteket! Hogyan változik a s zavak jelentése az egyes verssorokban? • Mit jelent a cím? Hogyan kapcsolódik a versfölépítéshez? 72 4. Sóhajtás a hajnalban a) Hány szerkezeti részre tagolnád a verset? Indokold meg a véleményedet! b) Húzd alá az anaforákat a versben! Értelmezd őket! Mit fejezhet ki az effajta

szövegszerkesztés? c) Milyen jelentéstöbbletet ad a versnek az és kötőszó nagybetűs ismétlődése? Ady Endre: Sóhajtás a hajnalba Óh, pírban fürdő Szépséges világ, Pihent testeknek Boldog, lomha kéje, Rejtelmes, fényes, Ezer puha fészkű, gyönyörű Város. Oh, szent hajnal-zengés Élet szimfóniája, Csodálatos Élet, Be jó volna élni. Mennyi öröm zúg És mind a másé, Mennyi arany cseng, És mind a másé, Mennyi erő küzd És mind a másé, Mennyi asszony van És mind a másé, Mennyi új kéj zsong És mind a másé, Mennyi szándék tör És mind a másé, Mennyi minden van, Mennyi szép minden, Mennyi szent minden És mind a másé. d) Olvassátok el Szathmári Istvánnak erről a versről készült stíluselemzését! Hasonlítsátok össze a saját elemzésetekkel! (Szathmári István: Stílusról, stilisztikáról napjainkban. Nemzeti Tankönyvkiadó, 1998. 71 oldal) 73 5. Alakzatok prózában Milyen alakzatok fordulnak elő Pilinszky János

prózájában? Mi a szerepük a szövegben? A szeretetről A változatlan létezés a változó életet nem óhajtja, nem is utálja, hanem magába foglalja, mint a fészek a benne tátogó madárfiókákat, érzés nélkül és mégis végtelen szeretettel. Éppígy, aki gyökerét az életből a létbe helyezte: a fejlődőn nem ujjong, az elveszőt nem siratja; senkin sem kíván segíteni, és bárkin hajlandó segíteni; mindent egyformán, érzés nélkül és végtelenül szeret. Rajongás nélkül dicsér, és undor nélkül kifogásol, mert az életnek bármely dolga végső fokon se-jó se-rossz; semmi sem különb semminél, csak az útnak más-más szakaszai vannak. 6. Szakmai önérzet a) Olvassátok fel a novellát! Milyen hangnem illik hozzá? Szakmai önérzet Engem kemény fából faragtak! Tudok magamon uralkodni. Nem látszott rajtam semmi, pedig hosszú évek szorgalmas munkája, tehetségem elismerése, egész jövőm forgott a kockán. - Állatművész vagyok

- mondtam. - Mit tud? - kérdezte az igazgató. - Madárhangokat utánzok. - Sajnos - legyintett, ez kiment a divatból. - Hogyhogy? A gerle bugása? A nádiveréb cserregése? A fürj pitypa-lattyolása? A sirály vijjogása? A pacsirta éneke? - Passzé - mondta unottan az igazgató. Ez fájt. De azt hiszem, nem látszott rajtam semmi A viszontlátásra - mondtam udvariasan, és kirepültem a nyitott ab lakon. (ÖRKÉNY ISTVÁN) b) Válaszoljatok a kérdésekre, és oldjátok meg a feladatokat! • Milyen részekre tagolnátok a novellát? • Mivel indokoljátok a szövegtagolási formát? 74 • Milyen utalásokat találtok a szövegben a helyre, az időre és a szereplőkre? • Keressétek meg a szövegben a nyelvtani kapcsolóelemeket! • Mi a s zerepe a s zöveg kifejtetlenségének? Hogyan áll kapcsolatban a k ifejtetlenség a párbeszédes formával? • Milyen az igazgató mondatainak a stílusa? • Milyen alakzatot használ a másik szereplő az igazgató

meggyőzésére? • Mi lehet ennek a szerepe? • Mit jelképezhet a szövegben olvasható egyetlen idegen szó, a passzé? • Értelmezzétek a s zöveget a cí m ismeretében! Olvassátok el az önérzet szó jelentését az értelmező szótárban! • Mit jelent számotokra a novella befejezése? Mit tanultunk a szövegformálásról mint stíluseszközről? 1. Alakzatosan Alakítsátok át a következő tömör hírszöveget úgy, hogy minél többféle alakzatot és képet tartalmazzon! Egy fecskepár berepült Varga Mihály tanyájának az ablakán, és a s zoba sarkában rakott fészket. 2. Érveljetek hatásosan! Érveljetek minél meggyőzőbben amellett, hogy hosszabb legyen a tavaszi szünet és a téli szünet! Használjatok hatáskeltő képeket, mondatfajtákat, alakzatokat és nem nyelvi jeleket! 3. Egyéni stílus Válasszatok ki egy éppen most tanult írótól vagy költőtől egy olyan szöveget, amely jól tükrözi a szerző egyéni szövegformálását!

Nevezzétek meg ezeket a stílussajátosságokat! 4. Milyen az én stílusom? Vedd elő néhány korábbi fogalmazásodat, és elemezd őket a következő szempontok szerint! • a szöveg tagolása • a mondatok tagoltsága (egyszerű vagy összetett mondatok) 75 • a szöveg terjedelme • a mondatok terjedelme • a mondatfajták változatossága (modalitás szerint) • a jelentésbeli kapcsolóelemek használata (ismétlések, rokon értelmű szavak stb.) • a grammatikai kapcsolóelemek használata (kötőszók, névmási utalások stb.) • a stíluseszközök használata 5. Miért ponyva a ponyva? Válasszatok ki egy-egy részletet egy füzetekben megjelenő szerelmesregényből, valamint egy scifiből vagy krimiből, és elemezzétek őket a következő szempontok szerint! • témaválasztás • a kifejtés menete • a szókincs • a szövegformálás hatáskeltő eszközei • a stíluseszközök alkalmazása • igényesség 6. Feleletterv Magyarázzátok meg a

következő fogalmak kapcsolatát, összefüggését! • szövegtan és stilisztika • szövegformáló eszközök és stíluseszközök 76 MIT TANULTUNK? II. összefoglalás 1. Stíluseszközök a) Töltsétek ki a táblázatot! b) Tanuljatok meg könyv nélkül minden csoportra két-két példát! Az alakzatok A képszerűség stíluseszközei A nem nyelvi stíluseszközök A szövegformálás mint stíluseszköz 2. Szóképek Írd az idézetek mellé a megfelelő számot! 1 = metafora 2 = hasonlat 3 = szinesztézia 4 = megszemélyesítés 5 = metonímia 6 = allegória 7 = szimbólum 7 77 a) Föltámadott a tenger, A népek tengere. Jegyezd vele az égre örök tanúságul: Habár fölűl a gálya, S alúl a víznek árja, Azért a víz az úr! (PETŐFI SÁNDOR: Föltámadott a tenger) b) Most uralkodnak a szelek, a viharok, Egyik fönn a légben magasan kavarog, Másik alant nyargal szikrázó haraggal. (PETŐFI SÁNDOR: A puszta, télen) c) Hé, fiúk! Amott ül egy túzok

magában. (ARANY JÁNOS: Toldii) d) Lelkem ódon, babonás vár. (ADY ENDRE: A vár fehér asszonya) e) Dalod, mint a puszták harangja, egyszerű, De oly tiszta is, mint a puszták harangja. (PETŐFI SÁNDOR: Arany Jánoshoz) 0 Bár holtra metszé kertész görbe kése, Még édesíti a fanyar szobát, S a hűs homályon úgy remeg tovább Illatja, mint halk húrok reszketése. (TÓTH ÁRPÁD: Orgona) 3. Verselemzés a) Milyen stíluseszközökre találsz példát a következő versben? Fogalmazd meg, milyen stílustöbbletet adnak a szövegnek! b) Készítsd el írásban a vers stíluselemzését! 78 Dsida Jenő: Tavalyi szerelem Emléke visszacsillog s olykor arcomra tűz, arcomra, mely fakó s elmúlt évekbe néz, Fényes volt, mint a csillag, forró volt, mint a tűz, fehér volt, mint a hó s édes volt, mint a méz. Még néha visszacsillog, de már nem bánt, nem űz, enyhén simogató, mint hűs, testvéri kéz: Lehullott, mint a csillag, elhamvadt, mint a tűz, elolvadt,

mint a hó s megromlott, mint a méz. 4. Stílustörés Olvassátok el Grétsy László írását! Fogalmazzátok meg a példák alapján a stílustörés szó jelentését! Stílustörés A kellő stílusérzék hiányáról árulkodik az, ha valaki beszédében vagy írásában a témához, alkalomhoz, hangulathoz nem illő szavakat használ, különböző stílusrétegekhez tartozó szavakat összekever egymással. Az alábbi mondatban például az ünnepélyes hangulatot töri meg a közgazdasági terminológiára emlékeztető kifejezés: "A házasságkötéssel járó feladat, a családalapítás, a család létszámának növelése ezután az önök közös gondja lesz." A következő mondatban a komoly ünnepélyességhez nem illik a familiáris hangulatú bébi szó, amelyet ráadásul a hivatalos ízű ezen alak előz meg: "Végtelen megtiszteltetésnek érzem, hogy a kedves szülőket én köszönthetem gyermekük névadása alkalmával, mivel ezen bébi

élő bizonyítéka házasságkötésükkor elhangzott jókívánságaimnak." 5. Mire emlékszel? Olvasd el az összefoglaló táblázatot a stíluseszközökről a tankönyvben! Olvasás közben írj jegyzeteket a táblázat egyes részeihez! Használd a következő jeleket! ˘ = pontosan emlékszel az olvasottakra + = az olvasottak új információt tartalmaznak, de érthető a táblázat segítségével - = nem így emlékszel az olvasottakra ? = k érdéseid vannak az olvasottakkal kapcsolatban * = ki szeretnéd egészíteni a táblázatot 6. Dolgozatterv Fogalmazz igaz állításokat minden tanult stíluseszközről! 79 A STÍLUSRÉTEGEK ÉS A STÍLUSÁRNYALATOK 1. Mi jut eszedbe róluk? Soroljatok fel olyan szövegtípusokat, amelyeket a következő kommunikációs színtereken szoktunk alkotni! • magánélet • iskola • közélet • hivatal • egyház • tudományos élet • sajtó 2. Morzsabál a) Húzd alá a szövegben a szakszókat! b) Milyen stílusrétegek

keverednek a szövegben? Bizonyítsd példákkal! Morzsabál Hallani már többször hallottam ezt a kifejezést, azelőtt is, mostanában is, leírva azonban még sohase láttam, jóllehet zsenge ifjúságom óta szorgalmas olvasója vagyok a báli rovatoknak. Különösen lovag Wahlkampf Henriknek, az egykori Bálközi Blokk feledhetetlen elnökének nyilatkozatait és tudósításait tanulmányoztam nagy figyelemmel, személyesen, sajna, nem volt szerencsém ismerni a közkedvelt, örökifjú Pubit, akinek közreműködése nélkül nemigen rendezhettek említésre méltó bált a régi Budapesten. A morzsabál tehát - hogy e soraimmal is hozzájáruljak az idei farsang sikeréhez - nem tévesztendő össze a tollasbállal, ahová a gyerekeket küldik; a morzsabál (vagy röviden morzsa) amolyan pótmuri, s néhány nappal, legföljebb egy héttel a piknik, szilveszterest vagy egyéb házibuli után tartják: ekkor eszikisszák föl a maradékokat, pontosabban ez az ürügy, hogy

újra összeszaladjon jobbadán ugyanaz a társaság. Persze lazább formaságok közt, a sötét ruha se kötelező, de azért van magnó, tánc, a porcelántál alján némi sűrű bólé, két-három üveg bor, az egynemű tömény italok is összeöntögetve, fél 80 torta, pogácsa, aprósütemény, amit a h áziasszony néhány tálca meleg szendviccsel vagy frissen főtt tormás virslivel told meg. Egyszóval igen ötletes találmány ez a morzsabál, mind a szó, mind az összeröffenési forma, amihez ezúton is kívánunk jó mulatást. (KARINTHY FRIGYES) 3. Morzsabál-variációk Fogalmazzatok egy morzsabálról csoportmunkában az alábbi szövegműfajokban! • hirdetés az iskolarádióban • újsághír • szócikk a morzsabál szó jelentéséről az értelmező szótárban • diákönkormányzati hozzászólás 4. Hangnemváltás a) Meséljétek a történetet más-más hangnemben! b) Folytassátok a felsorolást, milyen stílusárnyalatban lehetne még előadni

ezt a történetet! b) • közönyösen • gőgösen • szerényen • humorosan • bizalmaskodva • fennkölten • Én meg a tehén Künn a mezőn tehéncsorda legelész. Negyven-ötven lépésre lehetek tőle Ekkor pillant meg egy fehér tehén. Tüstént kiválik a csordából, és felém tart Lassú lépésekkel, de határozottan közeledik, mintha valamit mondani akarna nekem. Úgy rémlik, hogy közlése sürgős és fontos. Én állok, és várom, mi fog történni Amint egészen közelembe ér, úgyhogy már hallom kolompja kongását is, rám tekint bánatosan, nyugodt, fekete szemével, és visszafordul. Mintha ezt gondolná magában: -Eh, mégsem. (KOSZTOLÁNYI DEZSŐ) 5. Szakszótár a) Gyűjtsd össze kedvenc tantárgyad szakszóit! b) Készíts néhány szóhoz magyarázatot! 81 A magánéleti szövegek stílusa 1. Közhelyek a) Milyen közhelyeket szoktunk mondani az alábbi beszédhelyzetekben? b) Egészítsd ki gyűjtésedet Hernádi Miklós Közhelyszótár

című könyvéből! • találkozás • köszöntés • búcsúzás 2. Szerelem, óh! Fordítsd le dédszüleink szerelmeslevelét a mai fiatalok nyelvére! Mélyen tisztelt kisasszony! Ma láttam kiskegyedet először, s még mostan is reszketek az elragadtatástól. Érzem, életem fölött perdül a koczka! Attól függ boldogságom és jövőm, hogyan fogadja Nagysád az én legtisztább hódolattal sugallt közeledésemet. Ezért engedje meg, hogy átlépve a földi boldogság küszöbét, Önnel megismerkedhessek, s piciny lába elé tehessem mély hódolatomat. Igaz tisztelettel Pázmándy Aladár 3. Divatszó a) Vitassátok meg, miért használjuk beszédünkben az alább felsorolt töltelékszókat, társalgási kifejezéseket! b) Fogalmazzatok érveket használatuk mellett és ellen! Kiknek az érvei a meggyőzőbbek? döbbenetes, izé, szóval, hát, haláli, bigyó, ciki, tök jó, tulajdonképpen 4. Társalgási mondatok Figyeld meg a társalgási szövegekből

kiemelt mondatok szerkezetét és szókincsét! Mi jellemző rájuk? • Te, a bringa milyen, az, amit kaptál? - Milyen a bicikli, amit kaptál? • Én nem tudom, nem beszélgettünk soha annyit, hogy ezt. és én sokszor irigylem azokat az embereket, de én. én majdnemhogy, szóval én nagyon nehezen tudom megérteni • Na, szóval van egy barátom, aki lenn volt ilyen biciklitúrán az Őrségben. • Egyébként rendes hapsi, hát el nem tudom róla képzelni, hogy kirúgjon, vagy valami. 82 • De most, tudod, feljöttek Pestre, és akkor hoztak egy ilyen izét, hogy eddig meg eddig azt csináljuk meg, szóval, hogy. • És? Amúgy hogy vagytok? Mizújs? • Szóval, hogy is mondjam, neki köszönhetem. • De, érted, beszélni úgy még elmegy. • És akkor végén, amikor ez már megtörtént, másfél óra múlva, akkor hogy nem kell még meleg víz, mert kiderült, hogy még van. 5. Társalgó címek Keress példákat a következő beszélt nyelvi sajátosságokra két

számítógépes folyóirat címeiben és szövegrészleteiben! Írd a megfelelő betűjelet a címek mellé! A) Bizalmaskodó hangnem. B) Durva humor. C) Indulatszók használata. D) Módosítószók beépítése. E) Közhelyek alkalmazása. F) Mondatkezdés mellérendelő kötőszóval. G) Összetett mondatok széttördelése, tagmondatok önállósítása. H) Kérdés-felelet szerkezet. Adódnak olyan helyzetek az életben, amikor csak a weben keresztül tudsz ételt szerezni. Vagy egyszerűen csak ahhoz van kedved. Mint nekünk is És ez még csak a kezdet. És hol vehetek ilyet? Ajjaj! Egy vírus! Ó, ez aztán eredeti! Mint azt nyilván mindenki tudja. Egy újabb kombinált meghajtó. Persze, mert mi tudjuk, hogy mindenki választani szeretne .űrállomás boldog tulajdonosai lehetünk Melyik WAP-telefont válasszuk az egyre szélesedő kínálatból? Három készüléket teszteltünk az esélyesek közül. .rázós utunk lesz Émelyeg a gyomrunk alacsony értelmi

színvonalunk miatt. A komputeres játékok ölnek? Természetesen nem, állítja egy amerikai bíró. .leruccanhatsz a legújabb projekt világába Minden DVD-lemezt érdemes megsózni, a l egfrissebb hírek és fejlesztések találhatók a következő három oldalon, akár egy óriási adag hasábburgonya. 83 6. Ugyanaz másképpen a) Olvasd el Janikovszky Éva Felnőtteknek írtam című könyvének egy részle tét! Jellemezd a szöveg stílusát! A lányodnak tisztára elment az esze! Mi az, hogy nem jön velünk Olaszországba, hogy nekünk is jobb lesz nélküle, és neki is? Majd egy ilyen taknyos fogja eldönteni, hogy jön vagy nem jön! Más gyerek boldog volna, ha a szülei Olaszországba vinnék nyaralni! Tizenhat éves korában! Én harminchat éves voltam, amikor először megláttam a tengert, és akkor is esett az eső! Neki meg nincs kedve. Ő inkább a drágalátos barátaival megy kacsolni vagy kukoricát címerezni! Hát normális ez a lány? Mit képzel, majd itt

h agyom egyedül flangálni? Te ne szólj bele, Lajos, én is hallottam, hogy a táborból egyenesen Taksonyba mennének anyádékhoz, hatan, és a fiúk a kertben sátoroznának, csak a te türelmedet csodálom, hogy nem csapsz az asztalra! Egy tizenhat éves lánynak igenis a szülei mellett van a helye, eddig is velünk nyaralt, és ezután is velünk fog! b) Fogalmazzatok a témához kapcsolódó más típusú magánéleti szövegeket! • telefonbeszélgetés • pletyka • írásbeli üzenet A közéleti szövegek stílusa 1. Szónokiasan Miben nyilvánul meg Sütő András írásának fennkölt, ünnepélyes stílusa? Miért illik ez a beszéd helyzethez? Gond és jelkép. Segesvár A történelem, a tankönyvbe préselt - a tülekedő jelen jóvoltából -, nemigen élhet velünk egy fedél alatt. Ami kevés helyet az emlékeinkben és szívünkben kiszorítunk neki: az lenne tán a láthatatlan és elko-bozhatatlan örökségek sarka. Ott pislákol, úgy gondolom, önmagunk

vállalásának örökmécsese. A szó kissé kenetteljes. Vagy ájtatos? Attól függ, minek a szolgálatában látjuk fellobogni Talán épp rebbenő kicsinységében áll legközelebb az igazsághoz, távol akármifajta nosztalgiától. Csendességben a 84 tartós érzelmek hordozója. Nevezzük nyugodtan a múlt - múltunk -iránti kötelező tiszteletnek A történelem - látható és kézzelfogható alakzataiban - kint lakozik a szabad ég alatt. Mint a fuvarosok a színbe kötött, csatakos lovaikkal. Jönnek a ködös horizont alól, társzekereik eldübörögnek zárt ablakaink alatt. De félálmunkban elkísérjük őket az ismeretlenbe, ahonnan kedvező évszakkal újra visszatérnek napi gondjaink közé. Jönnek és bekopognak, változó napok és helyzetek dolga, hogy minő választ kapnak idebentről. "Már megint Ady? Istenem, nem túl hangos az nekünk?" "Gábor Áron, Dózsa György kéri a szobrát! Meglesz, kérem, tessék csak nyugodtan

harcolni!" "Sürgősebb volt a Kőrösi Csomáé, mert épp Dardzsilingba indult, egy kis magányt kérve kölcsön a nagy magányhoz." Veress Dániel úrnál például nem kellett okvetetlenkedni, Mikesdrámája után Báthori Zsigmond véres farsangját szándékszik emlékezetünkbe beleégetni. Konok, szenvedélyes számbavételeivel gyökerekig ás, miközben a korona alakulását figyeli. Hisz ezért az erőfeszítés! Alakul lassanként hagyatékunk külső képe is. Tatarozott várfalak, emléktáblás házak, lovas és gyalogos szobrok toboroznak mind gyakrabban ünneplő sokadalmat. Reggelente találkozunk velük: Jó reggelt, Bolyai úrék, aggyisten, Salamon Ernő! Ha tekintetünk el is siklana fölöttük a rohanó Gond után, tudatunk mélyrétegeiből egy dallamfoszlánnyal fölcikkan egy név, dátum, valamely győzelem vagy bitófa emléke. Akaratlanul is együtt élünk vérpadjainkkal, kihunyt fáklyásmenetekkel, példás áldozattal, példátlan

tékozlásokkal. Kapcsolataink - mai és tegnapi mivoltunk között ilyenformán eltép-hetetlenek Ennél mi sem természetesebb Önmagát becsüli minden nemzedék azáltal, hogy tudomásul veszi: a világ nem vele kezdődött. 2. Retorikusan Milyen retorikai eszközöket használ Petőfi Sándor A nép nevében című versében? Olvassátok el a szöveget a verseskötetben! 3. A felolvasás gondjai Készítsetek tételmondatokból álló vázlatot a két szövegről! a) Sajátos beszédhelyzet tehát, amikor saját magunk vagy más által megírt szöveget olvasunk fel vagy mondunk el (betanulva) emlékezetből. Ez a megszólaltató számára többlépcsős folyamat. Az első "menetben" a szerző előre, írásban megfogalmazza, megírja mondanivalóját (a fogalmazás, szerkesztés kérdéseiről később szólunk), tehát írott szöveget hoz létre egy hosszabb gondolkodási folyamat eredményeként. Ezt 85 a szöveget egy későbbi időpontban szólaltatja meg

felolvasva vagy betanulva. Írott, tehát olvasó számára készült szöveget ad elő hallgatóinak. Ebből a "keverék" helyzetből több gond adódik. A rendszerint tömören fogalmazott írott szöveget (melynek írásakor a szerző rendszerint elfeledkezik valódi címzettjéről, a hallgatóról) nehéz beszédszerűen megszólaltatni, mert az írott és beszélt szöveg grammatikai szerkezete sok mindenben eltér egymástól. Ráadásul a megírás és a megszólaltatás között gyakran hosszabb idő is eltelik Ezalatt a szerzőben "kihűlnek" azok az indulatok, gondolatok, amelyeknek ösztönzésére megalkotta szövegét. Ha meg más szerző szövegét kell megszólaltatni, a tolmácso-lóban meg sem születnek a szövegalkotó gondolatai, érzelmei. Emiatt a saját szövegét előadó a megszólaltatás pillanatában nem mindig tudja magát felfűteni", nem tud az eredeti gondolatkörbe és gondolkodási módba visszazökkenni. (Talán már túl is

van rajta, teljesen más érdekli!) A más szövegét tolmácsoló pedig nem tud a számára ismeretlen tartalmú, mondanivalójú és nyelvezetű szöveg gondolatvilágába és hangulatába beletalálni. Ezért tehát nem a szövegből magából bontja ki az értelmet és az érzelmeket, hanem a gondolatok megszólaltatása helyett vagy csak szavakat hangosít, azaz mechanikusan, írásjeltől írásjelig araszolva hangoztatja a mondatokat, vagy pedig túljátssza (nem a szöveget, hanem) a szavakat, "kívülről" visz rá értelmet-érzelmet, ezért előadásmódja mesterkéltté válik. A helyes megoldás: meg kell tanulni a szájra-fülre való fogalmazást és a felolvasástechnikát és a szövegelemzés módszerét. Ezeknek birtokában a megszólaltatás előtt a szöveget (még a saját magunkét is) végig kell elemeznünk tartalmi, szerkezeti és nyelvi szempontból. Csak az ilyen elemző-felfrissítő folyamat után tudjuk jól megírt szövegünket is

értő-értető módon megszólaltami. Ez az elemző-gyakorló folyamat különösen akkor fontos, ha más által megírt szöveget adunk elő. Ilyenkor még külön kell elemezni a szerző gondolkodásmódját és nyelvezetét is. (WACHA IMRE) b) Az arányérzék teszi lehetővé, hogy a figyelemfelkeltés, a tételkifejtés, a szemléltetés és az összegzés elnyerje a hallgatóság aktív együttműködését. (Talán különösnek tetszik, de a gondos szerkesztés kiváló gyakorlásmódja a v iccmesélés. A jó adomázó csak a nélkülözhetetlen ismereteket közli a váratlan csattanó érdekében. A poéngyilkos elidőzik fölösleges részleteknél, esetleg redundanciába bonyolódik, és hosszadalmasságával kiszámíthatóvá teszi a fordulatokat, ami által a poén nem csattan, lévén minimális hírértéke.) 86 Empátiának a beleélő képességet nevezik. Csak akkor vagyunk jó szónokok, ha bele tudjuk képzelni magunkat hallgatóink helyzetébe. Vajon őket

is ugyanolyan mélységben érdekli-e a téma, mint minket? A terem hőfoka, zsúfoltsága miféle közérzetet válthat ki az esetleg utasításra összegyűlt közönségből? Mennyi a figyelem teherbíró képessége? Mikor tartsunk szünetet? (Könnyebb beleélnünk magunkat a hallgató helyzetébe, ha nemcsak szónokolunk, de eljárunk mások előadásainak meghallgatására is. Az efféle hospitálás gyakran igen tanulságos. Ilyenkor a rosszból még többet tanulunk, mint a jóból) A kreativitás magyarul: alkotó képzelet. Enélkül nem tudunk rögtönözni Remek dolog, ha szemléltetéseink lehetőségét a helyszínen fedezzük fel. Roppant sikeres, ha egy-egy esetleges közbeszólás vagy kérdés új szónoki megoldásra késztet bennünket. Mindenre mindig azonnal reagáljunk, és engedjük, hogy hallgatóink minél aktívabbak legyenek. Örüljünk a váratlan helyzeteknek, mert ezek kizökkentenek megszokott rutinunkból. (MONTÁGH IMRE) 4. Beszédelemzés

Olvassátok el figyelmesen Eötvös József beszédének egy részletét, mely Kazinczy Ferenc születésének századik évfordulóján az Akadémián hangzott el! Azután oldjátok meg a szöveggel kapcsolatos feladatokat! Kazinczy Ferenc Minden nemzet, mely e névre érdemes, tiszteletben tartja azon férfi-ait, kik tevékenységeknek magasabb célokat tűzve ki, akár a közélet, akár a tudomány vagy a művészet körében kitűnő érdemeket szereztek magoknak, s ünnepnek tekintik e napot, melyet valamely dicső fia emlékének szentelhet. És méltán; nemcsak azért, mert kitűnő férfiaknak való jutalma csak az lehet, ha nevök s tetteiknek emléke tiszteletben tar-tatik, de azért is, mert a megérdemlett borostyán, melyet a nemzet dicső gyermekeinek szobraira tesz, egyszersmind reménység, mely arra emlékeztet, hogy valamint a h atalmas cser után annak legalább sarjadékai maradnak, úgy oly haza, mely valóban nagy férfiakat nevelt, később is felfogja

polgárai között azokat, kik a jövő vészeivel szembeszálljanak. Ily ünnepet ülünk mi ma, midőn Kazinczy Ferenc születésének századik évfordulóján összegyűlve, azon férfiúnak emlékét tiszteljük meg, kinek nyelvünk s irodalmunk újabb kifejlődését köszöni, ki ezt nemcsak fél századig irányadólag vezeté, s kinek dicsőségét nem e szobor, nem e gyülekezet, nem a beszéd vagy költemény, mely magasztalására mondatik, de minden szó hirdeti, mely e hazában magyar ajkakról hangzik; 87 mert minden érzés vagy gondolat, melyet kifejezünk, csak azon hatásnak újabb bizonysága, melyet ő édes anyai nyelvünkre gyakorolt; s ez az ok, melyért a magyar Akadémia, midőn Kazinczy születésének századik évnapját megünnepelni elhatározá, nemcsak az irodalom barátait, de mindazokat felszólítá, kiknek nemzetiségünk szívökön fekszik; mert nem egyedül az irodalom barátait vagy tanítványait, hanem a nemzetet illeti a kötelesség,

hogy ünnepélyes módon tiszteletet nyilvánítson azon férfiú iránt, kiben újabb kifejlődésének egyik fő tényezőjét ismeri el. Ne is várják tőlem, tisztelt hallgatóim, hogy a dicsőültnek érdemeiről szóljak; felettök az idő rég kimondotta ítéletét, fenntartva műveit, melyek közül sokan irodalmunk egyes ágainak mindmáig legszebb virágai; ne kívánják, hogy munkás életének képét adjam elő. Hosszú élete hosszú küzdés vala, melynek nagyszerű eredményei nagy fáradságok, gyötrő nélkülözések és lelki fáradalmak árán vásároltattak. De vajon előszámláljam-e azokat? hogy most, midőn harminc évvel halála után azért gyűltünk össze, hogy érdemeinek méltó jutalmául egész nemzetnek háláját mondjuk ki, azon egyes csalódásokra emlékezzünk, azon apró küzdelmekre s névtelen akadályokra, melyek őt, mint a vándort az erdők kúszó növényei, nemes törekvései között a legnagyobb akadályoknál jobban

kifárasztották. Vagy vádakat emeljek-e? minőkre ő, mint minden kitűnő ember élete alkalmat ád, hogy elkeseredést gerjesszen azok ellen, kik irányában igazságtalanok voltak, és sajnálkozást őiránta! Nemcsak Kazinczy érdemeinek, de egy nagy nemzeti ügy eddig kivitt diadalának megünneplésére gyűltünk össze, s vajon a triumphator (a győztes) ékes palástja alatt miért keresnők a sebhelyeket, melyeket magán visel?. Élete egy nagy ügynek vala szentelve, melynek előmozdításáért hosszú életén át fáradott, s melyben a sors és emberek csapásai után egyedül örömét és vigasztalását találá. () • Keress olyan részleteket a szövegben, melyek elsősorban értelmi, érzelmi vagy esztétikai hatást gyakorolnak a hallgatókra! • Milyen módon nyeri meg a hallgatóság jóindulatát a szónok a bevezetőben? • Elemezd mondattanilag a beszédben található körmondatokat! • Bizonyítsd példákkal, hogy a szónoki beszéd áradó

stílusára jellemzőek a felsorolások, az ellentétek és a közbevetések! • Húzd alá a szövegrészletben a hallgatókat megszólító mondatokat! • Milyen képek és egyéb stíluseszközök élénkítik a szöveg stílusát! • Mi a szerepük a költői kérdéseknek a szövegben? • Milyen előadásmód, szónoki gesztusok illenek ehhez a beszédhez? 88 Az egyházi szövegek stílusa 1. Egyházi szövegtípusok Soroljatok fel az egyházi élettel kapcsolatos szóbeli és írásbeli szövegtípusokat! 2. A Biblia stílusa Elemezzetek egy részletet az Ószövetségből a megadott szempontok szerint! • téma • tagolás • szókincs • szóalakok és mondatformák • alakzatok • képek • jelentésbeli és nyelvtani kapcsolóelemek • 3. Bibliai idézetek a) Értelmezzétek a következő bibliai idézeteket! Türelemben lesz lelketeknek fényessége. Van szemük, de nem látnak A mélység vonzza a mélységet. Az igazság megszabadít benneteket b)

Gyűjtsetek további bibliai eredetű szállóigéket! 4. Zsoltáros stílus Válasszatok ki egy zsoltárt, és jellemezzétek a szöveg stílusát az ismert szempontok alapján! 5. Milyen a stílusa? Elemezzétek az alábbi szöveget a megadott szempontok szerint! Magyarország felajánlása a legszentebb Szívnek (Az 1896-os ezredévi ünnepségeken imádkozta Vaszary hercegprímás) Imádandó Megváltó, ki szentséges Szívedet az egész emberiség számára mindenkor feltárva tartod, ki irgalmasságod számtalan csodáját éreztetted már nemzetünkkel, engedd, hogy gyermeki bizalommal közeledjünk végtelen szereteted kimeríthetetlen forrásához, és esdve kérjünk, terjeszd ki hatalmas oltalmadat küzdő és szenvedő Hazánk fölé! Hárítsd el róla haragodat és büntetésed súlyos csapásait! Védelmezd egész országunkat, amely magát teljesen szent Szívednek ajánlja fel. Fogadd kegyesen alázatos hódolatunkat, és bocsásd meg bűneinket, amelyek szeretetedre

és irgalmadra érdemtelenekké tesznek bennünket. 89 Áldd meg bűnbánó és hűségre törő népedet, tartsd távol a kor szelleme által fenyegető veszélyektől, és szenteld meg. Erősítsd szívünkben a szent hitet, amelyhez atyáink olyan hűen ragaszkodtak. Építsd és szilárdítsd a lelkek egységét, hogy mint egy hazának gyermekei, megértéssel és kölcsönös szeretettel haladjunk az üdvösség útjain. Erősítsd szívünkben a jámborságot, erényességet és állhatatosságot. Add mindnyájunknak a békét, amelyet a világ nem adhat, a te szent békédet. Ámen • a szöveg kommunikációs funkciója • a szöveg témája • a szöveg fölépítése • a jelentésbeli és nyelvtani kapcsolóelemek használata • a stíluseszközök alkalmazása A hivatalos szövegek stílusa 1. Játék a hivatalban a) Találjatok ki olyan jellemző párbeszédeket, amelyek egy hivatalban hangozhatnának el! Játsszátok is el őket! b) Értékeljétek a párbeszédeket

a megadott szempontok szerint! • a párbeszédek szövege • a szereplők nem nyelvi kommunikációs jelei 2. Útmutató az adóbevalláshoz Jellemezd a következő hivatalos szöveg stílusát a megadott szempontok alapján! • kommunikációs funkció • hangnem • mondatszerkesztés • szókincs • stíluseszközök Útmutató az 1997. évi adóbevalláshoz (Részlet) A felsőoktatási tandíj kedvezménye A felsőoktatásról szóló törvény mellékletében felsorolt hitelesített iskolai rendszerű felsőoktatási intézményben első alapképzésben részt vevő hallgató adóévben befizetett tandíja után a befizetett összeg 30 90 százaléka az adóból levonható, ha a befizetésről szóló igazoláson az Ön nevét tüntették fel. Ezt az összeget a 47. sorba kell beírnia A nulladik évfolyamra tekintettel fizetett tandíj vagy költségtérítés nem minősül kedvezményre jogosító befizetésnek. A kedvezmény - a felsőoktatási intézmény által a

hallgató és a hallgató által megjelölt befizető nevére kiállított igazolás alapján - csak akkor illeti meg, ha Ön a hallgató szülője, nagyszülője, házastársa vagy testvére. A tandíj helyett megállapított hallgatói költségtérítést is tandíjként kell figyelembe venni a tandíjra vonatkozó adókedvezmény szempontjából. b) Foglald össze a szöveg tartalmát egy magánbeszélgetésben! 3. Ne hivatalul, hanem magyarul a) Foglaljátok össze, mi a véleménye Grétsy Lászlónak a hivatali nyelvről! b) Gyűjtsetek olyan használatiutasítás-szövegeket, amelyekre igazak a szöveg állításai! Javítsátok ki azt a szöveget! A rádiót hallgatva, újságolvasáskor vagy tévé nézése közben nemegyszer kapjuk föl fejünket bosszankodva egy-egy hivatalosnak szánt, de valójában hivataloskodó, közhelyekkel, terjengős, ködösítő kifejezésekkel telezsúfolt mondat hallatán, olvastán. A kereskedelmi vállalat vezetője például így

nyilatkozik: "Az eladónak nem az a dolga, hogy könyveljen, hanem hogy értékesítési tevékenységet bonyolítson." Bizonyára azért választotta ezt a kacifántos megoldást, mert túlságosan dísztelennek, a hivatalos stílusba nem illőnek érezte az értékesítési tevékenységet bonyolítson helyett az egyszerű értékesítsen vagy a még egyszerűbb eladjon formát. - Nagy példányszámú hetilapunkban egy vállalati igazgató válaszol egy panaszos levélre, többek között így: ".a meghibásodás elhárítását a mai napig nem tudtuk rendezni." Úgy látszik, eszébe sem jutott a válaszadónak egy olyan egyszerű, természetes megoldás, mint "a hibát mindmáig nem tudtuk elhárítani" vagy "kijavítani" vagy "megszüntetni" stb. - Egy termosz használati utasításából való a következő mondat: "A hőtár kemény tárgyhoz ütése, leejtése a termék törését vonja maga után." Ha egy hottentotta

cég írta volna így, talán nem volna jogunk megróni érte, de hogy egy magyar gyárban adjanak ki ilyen körmönfontan megfogalmazott ismertetőt, az mégiscsak túlzás. Sokkal egyszerűbb és sokkal világosabb lett volna a szöveg, ha az idézett tizenkét szó helyett mindössze ezt írják: A hőtár törékeny! 91 4. Hivatalos levelek a) Nevezzetek meg olyan témaköröket, amelyek hivatalos levelek témái lehetnének! b) Fogalmazzatok meg tanácsokat a hivatalos levél írásával kapcsolatban! 5. Beadvány a) Írjatok egy hivatalos levelet a polgármesteri hivatalnak! Válasszatok a kö vetkező témákból! • támogatást kértek a nyári túrátokhoz • kéritek az iskolai menza színvonalának javítását • ifjúsági klubhoz helyiséget kértek b) Hogyan hangzanának a fenti kérések szóban egy iskolai fórumon, ahol a polgármester is jelen van? A tudományos szövegek stílusa 1. Tudományos szövegtípusok Soroljatok fel a tudományos élettel

kapcsolatos szóbeli és írásbeli szövegtípusokat! 2. Kérdezzük a kutatót Nevezzetek ki két tudományos kutatót közületek! Hallgassátok meg a beszámolójukat egy tudományos kutatásról! A kutatók több helyen megállnak előadás közben. Ekkor tegyetek fel kérdéseket nekik a hallottakkal kapcsolatban! A kérdések ne ténykérdések, hanem problémamegoldó kérdések legyenek! A kutatók válaszolnak a feltett kérdésekre, mielőtt folytatják a beszámolót. (Csak azok a tanulók vehetnek részt a megbeszélésben, akik betartják a játékszabályokat, és nem olvassák vagy olvasták el előre a beszámoló szövegét.) A beszámoló I. része: Egy angliai egyetem oktatói és kutatói vagyunk. Az anyaméhen belüli és a s zületés utáni fejlődés összefüggését vizsgáljuk. Kutatótársaimmal korábbi eredmények alapján azt feltételeztük, hogy a csecsemők egy évvel születésük után is emlékeznek azokra a hangokra, melyeket édesanyjuk méhében

hallottak. Sokan korábban úgy vélték, a csecsemők legfeljebb két-három hónapig őrzik meg emlékeiket. 92 A beszámoló II. része: Arra kértünk várandós kismamákat, hogy hallgassanak rendszeresen egy bizonyos zenét a születés előtti negyedévben. A kismamák szabadon választhattak a diszkózene vagy a komolyabb műfajok között. Több mint egy év elteltével a csecsemők vizsgálaton vettek részt, ennek során azt ellenőriztük, hogy a csecsemők nem kedvelik-e jobban a születésük előtt megismert zenét más, hasonló stílusú, ám különböző zeneszámoknál. Tudtuk, hogy fogantatása után 20 héttel az embrió már teljesen kifejlett hallással rendelkezik. A csecsemők zenei érdeklődését úgy mértük, hogy megfigyeltük, mennyi ideig fordulnak a hangforrás irányába. Először villódzó fényekkel keltettük fel a babák figyelmét, majd bekapcsoltuk a fények közelében levő hangszórókat. A vizsgálatok igazolták, hogy a babák akár a

születéstől számított 12 hónap elmúltával is emlékeznek a méhen belül hallott zenére; felismerik azt, sőt vonzódnak hozzá. A beszámoló III. része: Vizsgáltunk egy kontrollcsoportot is. Ennek tagjai születésük előtt nem hallgattak rendszeresen egy meghatározott dallamot. Ezek a csecsemők semmi jelét nem adták annak, hogy különösebben vonzódnának valamelyik felvételhez. 3. Pleonazmus a) Milyen stílusrétegbe tartozik az alábbi szöveg? Bizonyítsd állításodat a szövegből vett példákkal! b) Fogalmazd meg a pleonazmus szó jelentését egy diáklap számára írásban, illetve társaidnak szóban! Pleonazmus Két hasonló vagy azonos értelmű szó felesleges használata, illetőleg azonos jelentéselemeket, fogalmi jegyeket hordozó szavak zavaró ismétlése sem ritka jelenség. Ilyenek például: "?? már jelenleg három országba exportálunk ilyen berendezéseket" (vagy: ma már, vagy: jelenleg, ill. jelenleg már); "A jól

szervezett munka kezdeti csírái már megfigyelhetők szövetkezetünkben" (elég: csírái); "A teljesítmények fokozatosan egyre emelkednek" (vagy: fokozatosan, vagy: egyre); "A tűzoltók megfeszített erőfeszítéssel nem egészen két óra alatt megbirkóztak a tűzzel (elég ennyi: megfeszített erővel); "Bolti eladókat felvé93 telre felveszünk" (durva hiba; a felvételre szóra semmi szükség); "Persze ezt nem az ésszerűtlen, gyors kapkodással kell elérni" (a kapkodás aligha lehet lassú); "Tőlünk is függ, hogy milyenek lesznek az ifjú újszülöttek" (vannak-e öreg újszülöttek?); erőszakos lázadás fenyegeti a saigoni rezsimet" (van másfajta lázadás is?) stb. Még néhány példa diákok dolgozataiból: "Gergely gyorsan siet az istállóba, és felnyergeli lovát"; "Radnótinak ez a verse is kiemelkedő remekmű"; "A láger lakói tipikus vonású alakok";

"Budapest utcáin siető emberek rohannak" stb. (GRÉTSY LÁSZLÓ) 4. Szövegátalakítás a) Olvasd el a szöveget! Tömörítsd a szöveg tartalmát egy néhány mondatos összefoglalóba! A gének szerepe a fogak kialakulásában Fogak csak kétszer nőnek sok meggyötört felnőtt bánatára. Egy londoni kutatócsoport Paul Sharpe vezetésével azonban úgy tűnik, megtalálja a baj orvoslását, bár jelenleg még csak egereknél. Sikerült ugyanis kideríteni, hogyan alakulnak ki a rágcsálóknál a metsző-, illetve az őrlőfogak. A korai embrionális fejlődés során dől el, hogy egy fogkezdeményből metsző- vagy őrlőfog lesz-e. Kutatók kimutatták, hogy ebben döntő szerepet játszik a BMP4 nevű fehérje, melyet egy gén termel. Ha megakadályozták, hogy a fehérje kifejtse hatását, meglepő dolgot figyelhettek meg: metszőfogak helyett őrlőfogak nőttek. Sharpe és kollégái a következő magyarázatot találták erre: a fontos szerepet játszó

fehérje, a BMP4 normális esetben az embrionális szövetnek csak azon részeiben fordul elő, melyekből a fejlődés folyamán metszőfogak alakulnak ki. A BMP4 az embrionális szövet megfelelő részeiben megakadályozza többek között a Barx-I nevű gén működésbe lépését, mely az őrlőfogak képződését mozdítja elő. Így nyilvánvalóan a metszőfogak fejlődését segíti elő Miután a kutatók megakadályozták a BMP4 fehérjét hatásának kifejtésében, az őrlőfogak kialakulásáért felelős gén is működésbe tudott lépni ott, ahol tulajdonképpen a metszőfogak jöttek létre. A lágy részeket ezáltal nyilvánvalóan visszavonhatatlanul átállították Hogy ebben a Barx-I-en kívül más, ugyancsak a BMP4 által ellenőrzött anyagok és gének is szerepet játszanak-e, még nem tudni. Az azonban már biztos, hogy a fogak kialakulásánál gének és fehérjék egész sorozata játszik szerepet. 94 Következésképpen az embrionális szövet

közvetlen környezetéből származó jelek határozzák meg a fogak későbbi mintáját. Ezek a döntések molekuláris szinten történnek és nagyon rövid időn belül: amennyiben az embrionális fejlődés akár csak egy nappal is előbbre tart, a BMP4 nem tudja kifejteni hatását. A fenti felismerések különösen az alapkutatás számára fontosak. A fogak fejlődésének jobb megismerése, különösen az embernél egy napon feleslegessé tehetné a fogsorragasztó és társai használatát. (GEO, 1999. december, Természet Világa) b) Írd meg annak a tudományos kiselőadásnak a vázlatát, amelyben kutatóként a szövegben leírt kísérletről számolsz be egy orvosi konferencián! 5. Az utolsó szó jogán Tartsa meg valaki a kiselőadást az előző feladat szövege alapján! Hallgassátok meg a kiselőadást, azután értékeljétek a megadott feladatleírás alapján! a) Gyűjtsétek össze közösen a kiselőadás megfigyelési szempontjait a táblán (egy

gondolkodástérképen)! b) Válasszatok egy-egy megfigyelési szempontot a gondolkodástérképről! c) Hallgassátok meg társatok kiselőadását! Készítsetek jegyzeteket a megfigyeléseitekről a kiválasztott szempont alapján! d) Egy tanuló nevezze meg azt a szempontot, amelyet választott! e) Kérdezze meg társait, hogy kik választották még ezt a szempontot! Kérje fel őket arra, hogy mondják el véleményüket a kiselőadásról! f) A vele azonos szempontot választók mondják el a véleményüket a kiselőadásról! g) Az előadó foglalja össze a hozzászólásokat, és az utolsó szó jogán mondja el a s aját véleményét! h) Kérje fel egy másik társát az elemzés folytatására! 6. Szólásmagyarázat a) Elemezzétek a részlet stílussajátosságait abból a szempontból, hogy mennyiben tudományos és mennyiben ismeretterjesztő szöveg! b) Fogalmazzatok a s zöveg alapján egy hasonló szólásmagyarázatot a fittyet hány szólás történetéről!

Használjátok hozzá O. Nagy Gábor Mi fán terem? című könyvét! 95 Alszik, mint a bunda Szólásunk régi változatát Vörösmartynak A bujdosók című színművében olvassuk először: "gonosz az a nagy álom, elnyomott. s aludtam, Mint décbunda, mert fáradt vagyok" (A ma már elavult décbunda régi nyelvünkben posztóval borított prémes bundát jelentett.) ? mellett a változat mellett régebben gyakran mondták azt is, hogy úgy alszik, mint a juhászbunda. A szóláshasonlat valamennyi változata egyaránt azt jelenti, hogy nagyon mélyen alszik. A szólást létrehozó szemléletet akkor értjük meg, ha tudjuk, hogy a bundát meg a subát régen az egyszerű emberek nemcsak ruhadarabnak használták. Éjjel derékaljul vagy takaróul szolgált, nappal ültek is rajta, sőt szőrtelen részével felfelé fordítva még asztal is lehetett a bunda. A kiskunsági pásztorok ugyanis földre terített bundára fordították a bográcsból a kását, és onnan

kanalazták. Nem ártott az a birkabőrnek, sőt a zsíros étel még tartósabbá is tette A másik dolog, amit tudni kell, az, hogy az egyszerű emberek, de még hajdan az urak is, nem szegre akasztották a bundájukat, amikor nem viselték, csak letették, leterítették valamire, vagy ledobták valahova. Vörösmarty is így csúfolja a maradi öregeket: "Ösmerlek, ráncos homlokú tisztes urak! Láttalak: agg bundáitokat lehajítva szugolyba, ittatok új bort." Így tehát a régi embereknek gyakran volt alkalmuk földre vagy padra, ládára terített bundát látni. A hosszában leterített bunda pedig, különösen ha a nyakrészéhez a kalapot is odateszik, némileg hasonlít egy teljesen mozdulatlanul fekvő, nagyon mélyen alvó emberhez. A leterített bundának ez a mozdulatlan heverése a szólásmondás szemléleti alapja. 7. Miért piros a tilos? Adjatok szóban tudományos vagy áltudományos választ a következő kérdésekre! Ügyeljetek arra, hogy

valóban tudományos stílusban fogalmazzatok! • Miért piros a színe a tilost jelző lámpának? • Miért vonzza a mágnes a vasat? • Miért költöznek el ősszel a madarak? 96 • Miért nem esik nyáron hó? • Miért tagoljuk kötőjellel a túl hosszú szóösszetételeket? 8. Tudósképző Foglaljátok össze egy tudósképző kézikönyv számára, hogyan fogalmazzunk tudományos stílusban! A sajtószövegek stílusa 1. Sajtóstílus a) Tanulmányozd a következő sajtószöveget! Mi jellemzi a stílusát? b) Írj hasonló típusú, más témájú sajtószöveget! Balkezesbolt A Bécsi út 67. alatti kis üzletházban immár két éve működik Magyarország első "balkezes" üzlete (a második nemrég nyílt Pécsett). A kis boltban különböző funkciójú ollókat, balkezes konzervnyitót, ellentétes menetű dugóhúzót és még sok, kifejezetten balkezeseknek tervezett használati tárgyat találni. Itt még a töltőtoll hegye is másképpen

csiszolt, hiszen a balkezes nem húzza, hanem "tolja" a papíron íróeszközét. Az árukészletet Angliából szerzik be, többek között ez is magyarázza a hagyományos használati tárgyakénál 10-20 százalékkal magasabb árakat. A kis sorozatban gyártott, gyakran márkás termékek vásárlóinak többsége balkezes, vagy gyermeke számára vásárol balkezes használati tárgyakat. 2. Interjú Kányádi Sándorral a) Olvassátok el a Kányádi Sándorral készített interjú egy részletét a költőnek a Sörény és koponya című verseskötetéről és a hozzá készült verseslemezről! b) Foglaljátok össze, mit tudtok az interjú műfajáról! Miben különbözik a riporttól? c) Mit kérdeznétek még Kányádi Sándortól? Fogalmazzatok további kérdéseket! - Mit jelent ? költőnek saját verseit lemezre mondani? - Van nekem egy teóriám: vers az, amit mondani kell. Meggyőződésem, hogy Gutenberg óta a verset a könyvbe száműzték. Azelőtt a

verset vagy pengették, énekelték, vagy mondták, így adták át egymásnak. 97 A népköltészet is így jött létre. Az indulattal, nyomatékkal ejtett beszéd áll közelebb a vershez, ez hordozza a fontos közlendőt. (.) - A Madáretető című gyermekversciklus mintha kikívánkozna ebből a kötetből, bár figyelmesen olvasva nem nehéz felfedezni a felnőtteknek szóló rejtett üzeneteket. - Az én elvem, hogy nincsen felnőttvers és gyerekvers. A Madáretető ezt tökéletesen bizonyítja. De Petőfi Sándor is bizonyítja Az Anyám tyúkja pont úgy felnőttvers és gyerekvers is, mint az Arany Lacinak. Weöres Sándor legszebb darabjai, a Magyar etűdök olyan remekművek, mint Bartók Béla Mikrokozmosza. Ezért szoktam mondani, hogy nincsen felnőtt- vagy gyerekvers, csak vers vagy nem vers. Nagy írók hovatovább inkább gyermekírók lesznek, Dickens, Jókai, Móricz, Mikszáth. De hál Istennek, hogy így följavul a gyerekirodalom. - Ha már itt tartunk: miért

foglal el ilyen jelentős részt az életművében a gyermekirodalom? - Én harminc éven át egy gyereklap szerkesztője voltam. Gyereklapban publikáltam, mert már felnőttlapok nem közöltek. Tehát sokkal több gyerekverset írtam, mint kellett volna a gyerekeknek, részben azért, mert ebből éltem. Az utóbbi öt esztendőben az már úgy volt, hogy csak a Dörmögő Dömötörnek megfelelő lapba írhattam. A versek azért is azonos terjedelműek, mert a gyereklap hátuljára ennyi fért: négy strófa, tizenkét ciceró. - Az ihletet hogyan lehet szabályozni? - Kérdezze meg Michelangelótól, akinek azt mondta a pápa, hogy ekkora hely van, oda kell festeni. Hát ez ugyanaz a dolog (A költővel 1992. augusztus 17-én készült az interjú A teljes szöveg Erdélyi Erzsébet és Nobel Iván Én otthon vagyok költő című könyvében olvasható.) 3. Háromlépéses interjú a) Párokban dolgozzatok! Készítsetek interjút egymással a televíziós műso rokról a

következő feladatleírás szerint! • Fogalmazzatok önállóan négy-négy olyan kérdést, melyet párotoknak fogtok feltenni az interjú során! • Készítsétek el az interjút társatokkal! Először A tanuló kérdez B-től. • Majd cseréljetek szerepet! ? kérdezzen A-tól! b) 98 Beszéljétek meg az interjúk után a következőket! • Milyen szempontok szerint kérdeztétek egymást? Gyűjtsétek össze a táblán a téma megközelítésének a szempontjait! • Milyen típusú kérdéseket tettetek fel egymásnak? (Eldöntendő vagy kiegészítendő kérdést? Tényekre vonatkozó vagy okokat kutató kérdést?) • Milyen hangnemben beszéltek a kérdezők? • Milyen kezdő mondatok hangoztak el az interjúkban? • Hogyan fejezték be az interjút a kérdezők? 4. Sajtószövegek Képzeljétek azt, hogy az újságíró-iskolában vizsgáztatják a hallgatókat! Fogalmazzatok nekik kérdéseket minden szövegtípushoz a szövegtani leckék segítségével! •

hír • hirdetés • kommentár • jegyzet • glossza • interjú • riport • ismertetés 5. Mi a nyelvi humor titka? Fejtsétek meg a következő sajtócímek titkát! Milyen stíluseszközre épül a nyelvi humor bennük? Csinálj úgy, mint a házigazda szilveszterkor. Tölts! Tévére képesítve Bájos vagy bajos? Kinek a fia a maffia? Tepsifüles Hardverseny Netellenőr Chipette csapat Fergeteges fociparádé E-miniszterek Kiberdémon Érdekes internetoldal@k LANkadatlan csaták 99 6. Tréfás hirdetések Találjatok ki tréfás híreket és apróhirdetéseket az iskolaújság számára! 7. Televíziós és rádiós műfajok a) Gyűjtsetek televíziós és rádiós műfajokra műsorcímeket! b) Írjatok le minél több jellemző kifejezést, mondatformát a műsorvezetők nyelvhasználatából! 8. Hangos stílus Vegyetek fel riportokat a rádióból! Értékeljétek a riporterek és a riportalanyok beszédstílusát! A szépirodalmi szövegek stílusa 1. Zsivajgó

természet Elemezzétek Kosztolányi Dezső írásait abból a szempontból, hogy mennyiben tartoznak a szépirodalmi stílusrétegbe! Állításotokat bizonyítsátok a szövegből vett példákkal! Papagáj - Régi ripacs-famíliából származom. Száz esztendő vállamon, itt hintázom a rézkarikán, cifra, divatjamúlt, vidékies maskarámban, mint agg cirkuszosné. Hajdan borlevessel itattak, tükörből tanítottak beszélni. Egy évszázada locsogok, povedálok, pletykázok. Már mindenkit a világon megszóltam Hangom rekedt. Csőröm olyan maszatos, mint az elemi iskolások palatáblája Nyelvem dagadt és szemölcsös. Fekete a sok rágalmazástól. 100 Fecske - Hőmérsékletem 44 fok. Ebben a magas lázban bármely más élőlény elpusztulna Engem ez hajt, hogy szellőkben, fellegekben hűtőzzem. Kívül, levegő Belül, a könnyű testemben, torkomban, tüdőmben, csontjaimban szintén levegő. Az bélel ki egészen Óránként átlag kétszáztizenhat kilométert

haladok. Mindig frakkban és fehér mellényben Mint előkelő személyiség, a hidegebb idő beálltával minden évben egy dél-afrikai fürdőhelyre szállok. A saját repülőgépemen. 2. Belső hangok a) Válasszatok ki szereplőket az osztályból! Ők fogják felolvasni a részletet Az ember tragédiája című műből. A *-gal jelölt résznél a felolvasók mindig meg-megállnak. Válasszatok belső hangokat is az osztályból! Ők fogják megfogalmazni a szereplők belső gondolatait, amikor a felolvasók megállnak a szövegben. Válasszatok figyelőket is! Ők fogják értékelni a felolvasás után, hogyan sikerült a belső hangoknak a szereplők hangulatához, érzéseihez tartalomban és stílusban igazodniuk. b) Olvassátok el a példát, azután kezdjétek a játékot! Példa a belső hangok megfogalmazására: (Ottó és Melinda jelenete után Melinda szemrehányást tesz a királynénak, majd illetlenül elsiet.) GERTRUDIS Ottó! Hát mi volt ez?* (Mi ingerelte fel

ezt a kis maj mot?) OTTÓ Kedves királyi néném! GERTRUDIS Félre azzal!* (Hagyjuk a hízelgést!) OTTÓ Ő - ő GERTRUDIS Mit ő? Mi ingerelte fel oly nagyon őtet? OTTÓ Szívem. GERTRUDIS Szíved? OTTÓ Az. GERTRUDIS Ottó!* (Mit műveltél?) OTTÓ Mi lelt? (KATONA JÓZSEF: Bánk bán - részlet) 101 Felolvasásra ajánlott drámarészlet: (Ebben a jelenetben fogja Ádám és Éva megízlelni a tudás almáját az Úr tiltó parancsa ellenére.) LUCIFER Küzdést kivánok, diszharmóniát, Mely új erőt szül, új világot ád, Hol a lélek magában nagy lehet, Hová, ki bátor, az velem jöhet.* ÁDÁM Megmondta Isten, hogy büntetni fog, Ha más utat választunk, mint kitűzött.* ÉVA Miért büntetne? - Hisz, ha az utat Kitűzte, mellyen hogy menjünk, kivánja, Egyúttal ollyanná is alkotott, Hogy vétkes hajlam másfelé ne vonjon.* Vagy mért állított mély örvény fölé, Szédelgő fejjel, kárhozatra szánva. Ha még a bűn szintén tervében áll, Mint a vihar

verőfényes napok közt, Ki mondja azt vétkesbnek, mert zajong, Mint azt, mivel éltetve melegít?* LUCIFER Lám, megjelent az első bölcselő!* Nagy sor jövend utánad, szép hugom, Mely milljó úton ezt vitatja újra; A tébolydába téved sok közűlök, Sok visszaretten, révbe egy sem ér. Hát hagyjatok fel az okoskodással, Minden dolognak oly sok színe van, Hogy aki mindazt végigészleli, Kevesbet tud, mint első pillanatra, S határozatra jőni rá nem ér. A tett halála az okoskodás -* ÉVA Én hát szakítok egyet a gyümölcsből.* ÁDÁM Megátkozá az Úr.* LUCIFER (Kacag.)* ÁDÁM De csak szakíts. Jőjön reánk, minek jőni kell, Legyünk tudók, mint Isten.* (A tudás almáját előbb Éva, aztán Ádám megízleli.) ÉVA S e felett Örökké ifjak. LUCIFER Erre, erre csak. 102 A halhatatlanságnak fája ez. Siessetek hát!* (Egy másik fa felé vonja őket, egy kerub lángoló karddal útjokat állja) KERUB Félre, bűnösök. AZ ÚR SZAVA Ádám, Ádám!

elhagytál engemet, Elhagylak én is, lásd, mit érsz magadban. ÉVA Végünk van.* LUCIFER Csüggedtek?* ÁDÁM Koránse hidd. Csak ébredésem borzongása ez. El innen, hölgyem, bárhová - el, el! Idegen már s kietlen ez a hely.* ÉGI KAR Ah, sírjatok testvéri könnyeket, Győz a hazugság - a föld elveszett. (MADÁCH IMRE: AZ ember tragédiája - részlet) c) A figyelők értékeljék a belső hangok megnyilvánulásait abból a szempontból, hogy a belső hangok mennyire feleltek meg stílusárnyalatban, szókincsben, mondatformálásban a szereplőknek és a szövegkörnyezetnek! 3. Kinek a stílusa? a) Próbáljátok meg kitalálni, melyik szövegnek ki az alkotója! Indokoljátok meg a választásotokat! b) Jellemezzétek a szövegrészletek alapján az írók stílusát! Miben különböznek egymástól? 1 = Petőfi Sándor 2 = Mikszáth Kálmán 3 = Jókai Mór a) Körös-körül mély csend volt. Az erdő költészetet lehelt Néha egy madár mozdult meg a gallyon vagy

a fészekben, az erdő füvei között egy gyík suhant, s újra csönd támadt. Mintha hallani lehetne a f öld páráját. ha nem zavarná meg a lapusnyai kenderáztatóból idehangzó békakuruttyolás. Az az időpont ez, mikor a természet ruhát vált Kocsonyaszerű vonalak ereszkednek alá az égből lassan, szinte láthatatlanul. A legszemérmesebb asz-szony se tudná annyira észrevétlenül elcserélni az ingét, mint a természet. A színek jönnek, mennek, illennek gyorsan, mind-mind barnábbnak adva helyet. Mintha egy láthatatlan óriás kéz a f estékeit keverné ebben a nagy tégelyben (amit mi világnak mondunk), s addig vegyítené a fehérbe barnát, barnábbat, legbarnábbat, míg egyszer csak hopp - éjszaka van. 103 b) Napkeltekor már Poroszlón voltunk, melyet a Tisza különösen kedvel, mert gyakran kilátogat hozzá, nem restelli a nagy utat. Most is ott tisztelkedik A fogadótól jobbra-balra tengert láttunk, melyben nyakig úsznak a fák, mint valami

hajótörést szenvedők. A víz közepén nyúlik végig, mint a magyar nadrágon a zsinór, az a nevezetes töltés, melynek oly sok ló köszönheti már, hogy e siralom völgyéből Ábrahám kebelébe jutott. Hosszasága egész félórányi ugyan, de jó időben négy lovas kocsi - nyolc ökör segítségével - egy nap alatt megjárja. Száraz időben az a szép tulajdonsága van, hogy oda varázsolja az Alföldre a Kárpátok táját, olyan hegyek és völgyek keletkeznek rajta. Szegény Tisza! eddig kénye kedve szerint kalandozta be a világot, mint valami féktelen szilaj csikó, most pedig zablát vetnek a szájába, hámba fogják, s ballaghat majd szépen a kerékvágásban. c) A fű, amely a rónát borítja, magasságra, növésre a máléval egyenlő, csak hogy örök. A tavak vize, a mocsárok felszíne nem henyél, az is be van vonva virágszőnyegekkel. Az ifjabb tavak felszínét még csak a tó-rongy zöldje fedi, tarkítva a vízirózsák, víziherék virágaival,

későbbi korában sűrűn betakarja annak széleit a lótusz és a nimfa, kalap nagyságú rózsaszín, fehér és sárga tulipánjait himbálva, a rőt, eres pergamenlevelek szőnyegén, míg a tó közepét, mint egy lángoló mozaik lepi be a sárgavörös vertikulária virága. Azután mind jobban úrrá lesz a növényzet a víz tükre felett. A víziciprus már egész bozótot képez rajta, bogyósnövények, futóindák teleszövik, fonják; végre áthatol rajta a pandánus és a majomfüge, a növényvilág architektora, mely gyökeret hajt minden ágból, ahány gallya, annyi törzse, míg beépíti, áthidalja sugár, karcsú oszlopaival, s betakarja egyetlen, különválaszthatatlan lombpadmalyával a vizek országát, s elhódítja azt a mindig terjedő föld birodalmának. (A szövegrészletekről készült stíluselemzéseket elolvashatjátok Harsányi Zoltán Stíluselemzések című könyvében. Tankönyvkiadó, 1987) 4. Szépirodalmiasan Írjatok szépirodalmi

stílusban a következő témakörök valamelyikéről! • bulizunk • ebédel a család • a lányok • a fiúk 104 5. A kedvenc stílusom Írjatok elemzést kedvenc írótok vagy költőtök stílusáról! Szemléltessétek állításaitokat idézetekkel! Mit tanultunk a stílusrétegekről? 1. Ki korán kel. Rögtönözzetek egy parlamenti hozzászólást arról, hogy mindennap kilenc órakor kezdődjön a tanítás! 2. Ugyanaz más sajtóműfajban Írjatok az iskolai újságba a pünkösdi szokásokról egy hírt és egy tudósítást! 3. Don Quijote legújabb kalandja a) Milyen stílusrétegbe sorolható a következő szöveg? Indokoljátok a véleményeteket a szöveg elemzésével! b) Foglaljátok össze ennek a stílusrétegnek a főbb sajátosságait! A Biblia után a legolvasottabb könyv A Don Quijote ismét hódít Spanyolországban ismét megjelenik a Biblia után a legolvasottabb könyv, a Don Quijote forradalmian újnak minősített kiadása Fernando Rico

akadémikus gondozásában. A két illusztrált kötet - és egy CD-ROM - abban különbözik Cervantes remekművének mintegy száz korábbi kiadásától, hogy bővelkedik kritikai megjegyzésekben, és szabadabban bánik a csaknem négyszáz éve első ízben megjelent mű szövegével, írta az AFP. Az új kiadáson öt éven át dolgozott mintegy hatvan spanyol, francia és angolszász szakértő, valamint a barcelonai egyetem tudományos kollektívája. Az 1247 oldalas első kötet tartalmazza "Az elmés és nemes Don Quijote de la Mancha" kalandjait, amelyek 1605 és 1615 között jelentek meg. Benne van továbbá számos neves "cervantesista" megjegyzése magáról a műről, a szerző életéről és a korabeli Spanyolország viszonyairól. Rico Don Quijotéjának legfőbb jellegzetessége a távolságtartás a korábbi kiadásoktól. Az új kiadás a szerzőhöz hű, és nem az első kiadáshoz, állítja Rico. (Magyar Nemzet, 1998. április 25) 105 4.

Stílusváltás Váltsatok stílusréteget! Fogalmazzatok szöveget csoportmunkában az egyik megadott stílusban Don Quijote valamelyik kalandjáról! Választható stílusrétegek és szövegtípusok: • magánéleti (levél) • közéleti (parlamenti hozzászólás) • hivatalos (kérvény a polgármesteri hivatalhoz) • tudományos (vitaindító előadás egy tudományos konferencián) • publicisztikai (riport Don Quijotéval) • szépirodalmi (epigramma) 5. Feleletterv a) Foglaljátok össze egy kártyasorozatban, mit tanultatok a következő szövegtípusok stílusáról! b) Másoljatok a k ártyák hátoldalára egy-egy, a stílusréteget jelképező szövegrészletet saját gyűjtésű példákból! c) Találjátok ki a felolvasott kártyák alapján, milyen stílusrétegről készült az összefoglaló! Ki tudja a legkevesebb információból megnevezni a stílusréteget? c) • a magánéleti szövegek stílusa • a közélet szövegek stílusa • a tudományos

szövegek stílusa • a hivatalos szövegek stílusa • a sajtószövegek stílusa • a szépirodalmi szövegek stílusa • A stílusárnyalatok 1. A tetoválásról a) Olvassátok el figyelmesen a következő szöveget! Értékeljétek, hogy milyen stílusárnyalatban fogalmazódott! Milyen kommunikációs célokat szolgál a szöveg? Amikor az osztjákoknál és a v oguloknál jártam, mindent latba vetettem annak érdekében, hogy lehetőleg valamennyi szemem elé kerülő tetoválást lerajzoljam. A tetoválás szokása már kihalóban van, így az északi osztjákok és vogulok lakta óriási területen csupán húsz tetoválást sikerült lerajzolnom. Az összegyűjtött adatok szerint napjainkban gyógyító célzattal és a test díszítése végett tetoválnak. Az osztjákok és a vogulok többnyire reuma és ízületi bántalmak esetén tetoválják magukat. Az a gyulladási folyamat, ami a tetoválást kíséri, eltereli a figyelmet a fájdalomról, sőt hitük

szerint gyógyít is. Ezért van az, hogy tetoválás leginkább az ízü106 letek közelében fordul elő a karokon, ritkábban a vállakon és a lábakon. A gyógyítási célzatú, több vonásból és bevágásból álló tetoválás jóval gyakoribb, mint a mintázatos. (Sz. I RUGYENKO: Az osztjákok és a vogulok rajzművészete Részlet) b) Egészítsétek ki a szöveget olyan érzelmi elemekkel, amelyek a szerző véleményéről tanúskodnak! 2. Más-más stílusárnyalatban Fogalmazzátok meg ugyanazt a mondatot többféle stílusárnyalatban! Vannak olyan emberek, akik tetováltatják magukat. • népiesen • választékosan • dagályosan • bizalmaskodva • humorosan • gúnyosan • 3. Kik mondják? Minősítsétek a következő szavakat, szólásokat abból a szempontból, hogy kik mondják, milyen helyzetben őket! • eszik, hamizik, kajál, falánkol, tömi a fejét, kosztolódik, táplálkozik • beszél, rizsái, traccsol, pofázik, prézsmitál, gagyog,

nyomja a sódert • tanul, szajkóz, okosodik, profitál, emléz, bifláz 4. Közvetlenség vagy ízléstelenség? Minősítsétek a következő szövegrészleteket abból a szempontból, hogy melyek jelenhetnek meg közülük egy igényes számítógépes folyóiratban! Indokoljátok a döntéseteket! .így poroszkált be a szerkesztőségbe végül leesett neki Lépj a s orainkba, és a PC Formattal leruccanhatsz a l egújabb projekt világába és belepumpálhatsz néhány patront a huligánok fejébe. ?ingó! Tele már a hócipőd. Szóval, te mennyire parázol? piszok könnyű helyzetben van Az agyad olyan, mint egy hatalmas májpástétom, a doboz a koponyád, az agyad pedig a zselés cucc belül. mitől is döglik a légy Mi a francot jelenthet ez az M? A legjobb bütykölő programok. 107 5. Szógyűjtés Gyűjtsetek a megadott kifejezésekkel rokon értelmű változatokat különböző stílusárnyalatban! Megoldásotokat ellenőrizzétek a Magyar szókincstár című

könyvben! gondolkodik, néz, magas, buta, iskola, ruha 6. Lírai, drámai és epikai stílus Idézzétek fel emlékezetből Petőfi Sándornak az Anyám tyúkja című versét! Írjátok le, hogyan hangozna ez egy drámában és egy novellában! Fogalmazzátok meg a kezdő mondatokat! 7. Egy magányos zongora Fogalmazz szöveget egy magányos zongoráról más-más stílusárnyalatban! • humorosan, gúnyosan, családiasan, fennkölten • líraian, drámaian, epikusan 8. Feleletterv a) Fogalmazz kérdéseket a tankönyvnek és a munkafüzetnek a stílusárnyalatról szóló fejezete alapján! b) Válaszolj is a kérdésekre! 108 FOGALMAZÁSI KALAUZ Az esszé 1. Esszé Katona Józsefről a) Olvassátok el Kosztolányi Dezső írását Katona Józsefről! Milyen hangnem, hangerő, tempó illik a szöveg felolvasásához? Katona József Nekünk, akik állandó hajszában élünk, fölöttébb imponál az idő. Becsesnek tartunk minden pillanatot. Fogunkhoz verjük, minekelőtte

kiad-nók Korunk rohanó üteme arra kötelez, hogy előjegyzési naptárunkba fölparcellázzuk napjainkat, s belterjes gazdaságot folytassunk. Nem is kótyavetyéljük el őket, mert tudatában vagyunk, hogy értéket jelentenek. Sok modern ember, ha határozni kényszerítenék, hogy mit óhajt inkább: azt a futó-tűnő, megfoghatatlan órát, mely hatvan percből áll, vagy egy aranyórát, melyet zsebébe dughat és megőrizhet, gyakran az utóbbit választaná. Ez a jelszó: "Nincs időnk" A percek uzsorásai vagyunk Épp ezért sokkal többnek rémlik előttünk száz esztendő, mint őseink előtt. Micsoda tömör egész ez, az időnek micsoda megmeredt tömbje, fölhalmozott tőkéje, a kamataival és a kamatos kamataival együtt! Ez a nemzedék, mely a rádióból folyton a "pontos időjelzés"-t lesi, és az óra mutatóira tekintve ír, szédülve néz föl erre a száz esztendőre, mely Katona Józsefet a halhatatlanságba emeli, s a halhatatlanság

mértékegységéül, a dicsőség próbájául szolgálhat. Neve a halála után száz esztendővel fényesebben ragyog, mint annak előtte Mennyi nagy író lett azóta kis író, mennyi irány bukott meg, mennyi kérész rendszer hullott el nyomtalanul, s a Bánk bán most szinte több, mint régen, amikor ő megalkotta, Egressy Gábor eljátszotta, Gyulai Pál fölfedezte. ? siető század tollforgatói ezt különösen érzik Nehéz oly mondatot leírni, mely a mai termelés lázában, a gondolatok és érzések e gyorsfutó versenyében csak száz másodpercig is él, s nem rongyolódik el a papirossal. Nehéz olyan könyvet piacra vetni, mely az egyre dagadó papírzuhatagban nem kal109 lódik el azonnal, s csak száz órára is foglalkoztatja az olvasókat. Nehéz egybefogni a sokfelé húzó érdeklődést, egy eszmében egyesíteni, rabul ejteni a színpadról és csak száz napig is mindenkinek drámaírója maradni. Az övé e száz másodperces, százórás, száznapos

halhatatlansággal szemben a s zázéves halhatatlanság, mely csak bevezetése valaminek, kezdete egy olyan folytonosságnak, melynek sohase szakad vége. Tűnődve állunk meg ezen a határmezsgyén. Két csodát hagyott hátra Az egyik csoda: élete a XVIII. század végén, amikor már hallik a nagy francia forradalom föld alatti moraja, valahol messze-messze, az Alföldön, a "hírös város"-ban egy derék takácsmesternek születik egy fia. Patvaristának készül, more patrió: jogásznak. Karakán magyar fi, kissé borús, kissé vastag Nemigen tetszik a nőknek. Déryné észre sem veszi Csak polgári erényeit becsülik, miattuk meg is választják Kecskemét első fiskálisának. Így éldegél ott ismeretlenül, félreértve, boroz- gatva-mulatozva, s egy napon, mikor holmi víg muri után befelé indul hivatalába, a városháza küszöbén egyszerre szívéhez kap, összerogy, szörnyet hal, harminckilenc éves korában. A másik csoda, a nagyobb: a

munkája. Sok mindent próbálgatott, de van egy drámája, melyet huszonöt éves korában írt, puszta szeszélyből - nem tudni hogyan és miért - elődök, példák, ösztönzés nélkül, nehéz-rozsdás-nemes nyelven, súlyos jambusokban. Ezt éppúgy nem veszik észre, mint ő magát. Remekmű, de az erdélyi mágnások hirdette pályázaton még jutalmat sem nyer. Akkoriban inkább kellett az édes limonádé, mint az ilyen vad ital A cenzúra sem engedte előadni. Később azt lobbantották szemére, hogy túlontúl érzik rajta Shakespeare hatása. Mi azonban tudjuk, hogy Shakespeare csak úgy hatott rá, mint Shakespeare-ra Marlow s egyéb kortársai, akiktől nyelvét is kölcsönözte, aztán a görög, latin történetírók és az olasz krónikások, akiknek a m eséiért adós. Shakespeare mégis eredeti író, és Katona József is az Egy költő azáltal költő, hogy egyéni varázst áraszt magából. Ámulva szemléljük ezt a két csodát, melyet elénk tár: az

élete tragédiáját s a tragédiája életét. Nálunk nem terem kő és márvány. Házainkat ezeknek híján fából, vályogból, téglából ragasztják össze. A kecskeméti drámaíró sziklából épített valami szilárdat, keményet, komoran-örök-kévalót. Rokontalanul szökell az égnek a homokon, a buckákon ez a pompás építmény, oly rokontalanul, amint ő élte le ott földi pályáját. Ezen a sík földön ma is ez a magasság: a tragédia. (Új Idők, 1930. április 13) b) Oldjátok meg csoportmunkában a szöveggel kapcsolatos feladatokat, és válaszoljatok a kérdésekre! 110 A csoport • Milyen kommunikációs funkciók jellemzik a szöveget? • Milyen szerkezeti egységekre tagolnátok? Miről szólnak az egyes szerkezeti egységek? ? csoport • Húzzátok alá a s zövegben, az egyes bekezdésekben a tételmondatokat! Olvassátok fel a tételmondat kifejtő, részletező mondatait! • Milyen szerkesztésmód jellemzi a szöveg második bekezdését? C

csoport • Idézzetek a szövegből olyan elemeket, amelyek a szöveg tudományosságát, szakszerűségét bizonyítják, és olyanokat, amelyekben Kosztolányi Dezső személyes véleményét fogalmazza meg! • Keressetek a szövegben szóképeket és alakzatokat! Mi lehet a szerepük a szövegben? D csoport • Húzzátok alá a szövegben a mondatkapcsoló kötőszókat! • Milyen nyelvtani utalóelemek vonatkoznak a szövegben Katona Józsefre? 2. Thomas Mann Olvassátok el Babits Mihálynak Thomas Mann című esszéjét! Elemezzétek a szöveget a megadott szempontok alapján! A szöveg • kommunikációs funkciói • fölépítése • szókincse • nyelvezete • stílusa Thomas Mann levele Thomas Mann nyílt levelet intézett a bonni egyetemhez, mely megfosztotta díszdoktorságától. Nem arról akarunk beszélni, ami ebben a levélben politika. Birodalmak és vezérek nem érdekelnek. A levél tartalmát vizsgálni nincsen szándékunkban Annál inkább izgat a

szerző magatartása. A hang, ahogy megszólal, megkap és lenyűgöz Egy nagy írástudó a huszadik században. Dante 111 leveleire gondolunk, melyeket korának fejedelmeihez intézett, s eláll a lélegzetünk. Soha egyenesebben nem nézett farkasszemet a s zellem a h atalommal. Soha tisztábban nem fogalmazta mondanivalóját. Íme, az igazi, a k lasszikus ellentét, iskolapélda. Íme, az örök harc egy jelenete, mely az emberiség igazi harca, végig a t örténelmen. Mert, hogy egyik sereg szemben áll a m ásik sereggel, az esetleges, és nem nagyon fontos az idők távlatában. A lényeges mindig és mindenütt az volt, ahogy a sereg szemben áll a seregtelennel, a magányossal, a fegyvertelennel. Aki mégis egy csöppet se gyöngébb őnála Akivel kezdettől harcol, akit máig sem tudott legyőzni. Ámbár talán sohasem volt olyan közel a győzelemhez, mint ma Remegve, elfojtódottan figyeljük a harci párbeszédet; időleges és bizonytalan sáncaink mögül.

Mitológiai jelenetnek vagyunk tanúi, homéri szócsatának Pedig csak egy modern író van előttünk szemüveges, nyugodt és tárgyias beszédű, csak néha futja el a belső indulat. Szerény, polgári modor, távol a tragikus fenségtől. Mi láttuk Szókratészt a méregpohárral, Senecát a fürdőkádban, Dantét a kolduslépcsőn. "Ha hazámban maradtam vagy oda visszatértem volna, valószínűleg már nem volnék életben." Mi teszi harcossá ezt a tiszta művészt, aki mindig csak szemlélő volt és nem cselekvő? Mi az, ami ily tragikusan és mindig újra csatába vonja a szellemet, melynek természete pedig éppen az, hogy ne csatázzon? Hogy kívülről és fölülről nézze a csatát? Mi teszi a pártnélküliséget pártállássá? A magányost önmagában is haddá és seregek kényszerű ellenfelévé? Thomas Mann maga beszél, a maga nevében. Fénylő, tanáros szemüvege alól a legfinomabb szellemek egyike néz a hatalom farkasvermeibe. Aki szemben

áll vele, nem érti őt Örök, legyőzhetetlen, mitikus ellenség; neve, mint a bibliai ördögé: légió. 3. Hibákból tanulni Uray Judit tanárnő gyűjteményéből idézünk az alábbiakban. Javítsátok ki a mondatok hibáit! a) Hibás szóhasználat • A vers szerkezete kívülről befelé halad. • A lázadást, a nyugalmatlanságot hordozta magában. • Ez a tragédia nagy törést okozott neki. 112 b) Tagolási hibák • Eddig csak őt a dráma azon műfajában láttam, amit vígjátéknak hívnak. • A még szóval a vers fokozódását bizonyítja, és a forradalomra utal. • A későbbi krimijeiről híres lett Alfred Hitchcock rendezésében készült film egy megtorpedózott amerikai személyszállító hajó azonos mentőcsónakjába került életben maradottjairól szól. c) Egyeztetési hibák • Ha ő erre a sorsra jut, akkor ez nem az ő hibája, hanem a társadalomé, aki kizárta őt. • Ugyanez vonatkozik a többi versszakokra is. • Ha olyan dolgokra

terelődött a szó, mely őt magát is foglalkoztatta, akkor aztán élvezet volt hallgatni. d) Stilisztikai hibák • Ez a vers is nagyon mutatja a kegyetlen sorsot. • Cselekedeteiben nagy ellentmondások merültek fel. • A trombita a szívemig hatol. 4. Az értékelés vázlata Alakítsatok négy-hat fős csoportokat! Gyűjtsétek össze egy vázlatban (egy gondolkodástérképen), hogy milyen szempontok szerint lehet értékelni egy fogalmazást! Ha szükséges, bővítsétek a vázlatot! 5. Közös vélemény Olvassátok el a következő érvelő szöveget, azután csoportmunkában fogalmazzátok meg a véleményeteket a szövegről az előző feladatban összegyűjtött szempontok alapján! 113 Én nem értem az embereket Nem értem az embereket, akárhogyan is próbálkozom, nem tudom megérteni őket, nem tudok azonosulni a gondjaikkal, problémáikkal és elképzeléseikkel. Egyszerűen nem értem őket Miért oly felületesek, türelmetlenek, önzőek? Könnyen

manipulálhatják őket. Egyvalaki azt mondja: az a divat, hogy fesd a hajad, káromkodj, durván viselkedj! Erre mindenki azt csinálja. Ezzel párhuzamosan dől a magazinokból a szöveg: légy önmagad, legyél egyéniség, s közben egy reklámban arra buzdítanak, vedd meg ezt, meg azt, tégy úgy meg úgy, mert X meg Y, meg ? is azt csinálja. Aki nem hasonlít hozzájuk, nem adja fel a személyiségét, azt kirekesztik maguk közül, eltapossák és gúnyolják. Az iskolában állítólag egyéniségekké, értelmes, gondolkozó emberekké akarnak formálni bennünket, akik később majd hasznára válnak a társadalomnak, ugyanakkor gúzsba kötik a kezüket, megszabják, hogy mikor mit tegyünk és a tanárok visszaélnek helyzetükkel. Ha adódik egy konfliktushelyzet, a gyermek el sem mondhatja véleményét, érveit, hogy milyen megfontolásból cselekedett, szóhoz sem hagyják jutni, nem védheti meg magát. Azonban van az éremnek egy másik oldala is, ugyanis

észrevételeim szerint egyes tanulókkal szemben túl gyengekezűek, fi-nomkodóak a nevelők, és nem olyan megrovásban, büntetésben részesülnek, mint kellene. Persze nem lehet egyértelműen azt mondani, hogy valaki jó vagy rossz, vagy neki igaza van, neki pedig nincs. Az igazság mindig attól függ, hogy kinek a szemszögéből nézzük. Hiszen a "rosszak" között is lehetnek kivételek, hisz nem tudhatjuk, hogy hogyan jutottak el addig, hogy teljesen kivetkőzzenek emberi mivoltukból. Nem tudhatjuk, mi késztette őket erre, rossz családi körülmények, sorozatosan igazságtalanságok, vagy bármi más. Ugyanígy lehetnek az úgynevezett "jók" között is álszentek, képmutatók. Akkor hol van az "igazság", mi dönti el, hogy valaki "jó" vagy "rossz", és mitől lesz valaki igazán "jó", illetve "rossz"? Az igazság (legalábbis eddigi tapasztalataim szerint) az, hogy nincs igazság. Nem lehet

valami csak fehér, más pedig csak fekete A dolog ennél sokkal, de sokkal bonyolultabb. Minden személyiség rendkívül árnyalt, mindenkiben egyaránt vannak jó és rossz tulajdonságok. A kérdés csak az, hogy melyik kerül túlsúlyba, mert ez határozza meg egy ember jellemét. A körülmények, a környezete, és saját belátása formálhatja ezen az úton Az örökkévalóság filozófiája szerint nincs fehér vagy fekete, csak a kettő közti rengeteg árnyalat, a legnagyobb ajándék, amit az emberiség kapott, az a s zabad választás és szabad akarat adománya. Senki fölött nem szabad ítélkezni, csak megfigyelni, s attól függően, hogy az adott 114 dolog tetszett-e vagy sem, eldönthetjük, hogy a részünkké váljon, vagy sem. A tudás nem bölcsesség, a b ölcsesség az, ahogyan a tudást alkalmazzuk. Bölcsen hangzik ez az elmélet ugye? Ki gondolta volna, hogy ezek a gondolatok az ausztráliai bennszülöttek gondolatai. Egyáltalán ki hitte volna valaha,

hogy az általunk oly végtelenül primitívnek, vadállatnak, vadembernek titulált embereknek vannak-e egyáltalán gondolatai? S ha vannak is, ki akarta volna megismerni őket? Hát ez az, mert az embereknek csak a külsőségek számítanak!!! Nem is vették soha a fáradságot ahhoz, hogy a dolgok mögé nézzenek, és meglássák bennük a jót. Abszolút hiányzik belőlük a megértés és az együttérzés. De miért is lennének eme két tulajdonság birtokában, mikor mennyivel több hasznot hoz, mennyivel kényelmesebb, egyszerűbb, célravezetőbb az, ha ezeket figyelmen kívül hagyjuk és elsiklunk fölöttük? Mert mennyivel fáradságosabb lenne megismerni valakit, s aztán ítélkezni! Az a b aj, hogy a mai világ azoknak kedvez, akik érzéketlenek, gátlástalanok, önzőek és eltapossák a másikat lelkiismeret-furdalás nélkül. Ők eredményesek, ők "győznek", s megkapnak és elérnek mindent, amit csak akarnak! Mert őrült verseny, őrült

hajsza van, s itt nincs helye az olyanoknak, akik lelkiismeretes, érző és segítőkész emberek, mert a többiek kihasználják őket. Hogy tudnál valakit otthagyni, sárba tiporni, csakhogy te lehess az első? Aki tiszteletben tartja a másikat, hogy tudná figyelmen kívül hagyni az ő véleményét és uralkodni rajta? Hogy lenne képes valaki ilyesmire? Sajnos az a válasz, hogy nagyon is képesek rá. Sőt, ezt már egészen művészi fokon űzik egyes emberek, ha lehet egyáltalán ezt a kifejezést használni erre. Hogy tudnak csak magukkal, csak a külsejükkel foglalkozni, miközben eget-földet rengető, megrázó események történnek a föld bármely pontján. Nekem az nem téma, hogy kikivel jár éppen, mi a legújabb körömlakk trend, vagy hogy ősszel ismét a bordó és egyenes szárú nadrág lesz a divat. Mindenki őrülten próbál a közízlésnek megfelelni, ezáltal túl nagy hangsúlyt tesznek a külsejükre. A baj az, hogy mindez lelki ürességhez vezet

Hisz ki dicsekedett már azzal, hogy ezt vagy azt a regényt olvastam, azzal viszont már annál inkább, hogy ezt meg ezt a videojátékot kaptam, ilyen meg olyan a mobilom. Mert szerintük csak az számít, először mindig azt nézik meg, hogy kinek mennyire márkásak a cuccai. Az előbbit pedig különcnek és könyvmolynak nevezik, vagy egyáltalán nem is veszik észre, hogy az illető a világon van. És akkor illeszkedjen be! Hát köszönöm, mert természetesen az én hibám, hogy képtelen vagyok velük bármiről is beszélgetni, bizonyára én vagyok szűk látókörű, velem nem stimmel valami, mert ugye ki más lenne az örökös kívülálló, csendes, zárkózott, ha nem én? Ezzel persze nem azt akarom mon115 dani, hogy mindenki azonnal álljon neki egy hatszáz oldalas regénynek, holott utál vagy nem is tud olvasni, csak azt, hogy ha én el tudom fogadni, hogy ők ilyenek, akkor ők miért nem értik ezt meg, és miért nem hagynak békén? Miért néznek rám

úgy, mintha legalábbis a Holdról jöttem volna? Miért képtelenek rá a társaim, hogy elfogadják, ha valaki nem olyan, mint ők, hanem különbözik tőlük? Miért nem hiszik el, hogy az nemcsak rossz lehet? Hát ezért nem értem az embereket. (Egy 8. osztályos tanuló fogalmazása) 6. Anyaggyűjtés Gyűjtsetek anyagot a könyvtárban Balassi Bálintnak az Egy katonaének című verséről! 7. Feleletterv Fogalmazzatok állításokat az esszé műfajáról! Mondjátok el, milyen lépésekben érdemes egy irodalmi esszét elkészíteni! Mit tanultunk az esszéről? 1. Az esszéírás folyamata Írjatok esszét a következő feladatleírás alapján! Hol önállóan, hol párosan fogtok dolgozni. A páros munka végét a csöndjel fogja jelezni. (Csöndjel = a tanár csendes kézfelemelése után az azt észlelő diákok elhallgatnak, és felemelik a kezüket. Addig tartják magasban a kezüket, amíg mindenki nem veszi észre a csöndjelet, és nem lesz csend az osztályban.)

1. Önálló munka: Válassz két-három olyan témát, amelyről szívesen írnál rövid esszét! 2. Páros munka: Beszéljétek meg párokban a fogalmazástémákat! Mondjátok el, miért ezekre a témákra gondoltatok! Segítsetek egymásnak kiválasztani a végső témát! 3. Önálló munka: Írd fel egy papírlap közepére a kiválasztott esszétémát! Írd le kulcsszavakban, mi jut eszedbe a témáról! Készítsd el a saját gondolkodástérképed! 4. Páros munka: Mutassátok meg egymásnak a gondolkodás térképeteket! Beszéljétek meg egymással! Adjatok ötleteket egymásnak a gondolkodástérkép kiegészítésére! (Karikázzátok be a térképnek azt a részét, amelyről a fogalmazásrészietet megírjátok!) 5. Önálló munka: Fogalmazd meg a szöveget vagy szövegrészletet a gondolkodástérkép alapján! 116 6. Páros munka: Olvassátok el egymás fogalmazását (a megírt fogalmazásrészietet)! Mondjatok véleményt róla! Adjatok tanácsokat/ötleteket

egymásnak a f ogalmazás (fogalmazásrészlet) átdolgozására/javítására! 7. Önálló munka: Fogalmazzátok meg a szöveg végső változatát! 8. Önálló munka: Olvassátok fel az elkészült esszét/esszérészletet! 2. Az esszé és az értekezés Találjátok ki, hogy mely sajátosságok tartoznak az esszéhez, és melyek az értekezéshez! Írjátok be a nevüket a fejlécbe! Jellemezzétek összefüggő feleletben a táblázat segítségével az értekezést és az esszét! ?) B) Tartalom: • Szigorú tématartás, a téma körülhatárolása. • Tudományos megközelítés és szem léletmód. • Objektivitásra törekszik, racionális érvekkel, bizonyítékokkal támasztja alá állításait. • Az érzelmi mozzanatok mellőzése. Logikai érvelés, az értelemre ható mozzanatok. • Egyéni ötletek. • Változatosság és egyediség a meg közelítésben és a szemléletmódban. • Szubjektivitás, az egyéniség érvé nyesülése. Az érvelésben érzelmi

mozzanatok is szerepet játszanak. • Az érzelmi és az értelmi mozzanatok harmóniája. Szerkezettípus: • Logikai rendre épülő lineáris szerkezet. Hangsúlyosak az ok-okozati kapcsolatok • Többféle szerkezettípus lehetséges. Ezekben a logikai rendre épülő lineáris szerkesztés ötvöződhet képzettársításra épülő párhuzamos szerkesztésmóddal. 117 B) Nyelvezet: • Témajelölő cím. • A szakszók következetes használata. • Szakmai, tudományos hitelesség. • Értelemhez szóló kifejezések, egyér telműség, tárgyszerűség. • Logikai tagolás. • Szabályos, szabatos mondatszer kesztés. Nagyrészt kijelentő monda tok. • Egyéni, érdeklődést felkeltő cím. • Változatosság a megnevezésformák ban. Szakszók és egyéni megneve zések használata. • Szakmai hitelesség és hangulatos ság. • Képszerű kifejezések. • Szokatlan tagolás is lehetséges. • Változatos mondatfajták. Lendüle tes, áradó

mondatszerkesztés. 3. Bizonyítékok a) Olvassátok el a következő esszét és értekezést! Bizonyítsátok szövegrészletekkel, amit a táblázatban az esszéről és az értekezésről olvastatok! b) Húzzátok alá a k ét szövegben azokat a k ifejezéseket, amelyeket nem értetek! Keressétek meg a szótárban a jelentésüket! Juhász Gyula versei Az új magyar költészet, mint a virág, egy éjjel kibimbózott, és fejlik, terjed. Tanárok, akik a nagy Aranyról és a fiatal Petőfiről szólnak az iskolában; esztétikusok, akik régi könyvekből idéznek; modern szellemek is, akik csak németül olvasnak: mindazok szóval, akik nem nyitják ki ablakaikat, nem is sejtik, hogy a magyar kertben új hajtás nőtt, tétova még, mint ma minden, mi magyar, s várja a napot, amely felé kelyhét hajtaná; de addig, a sötétben is nyíl és illatozik. Mi, akik régebben ismerjük Juhász Gyulát, mint a verseit, alig tudjuk őt ez új költészet egy jelenségének látni.

Minekünk ő: ő maga, egy ember, szenveteg és rokonszenves Kora hatásait mutatja, mert érzékeny a lelke, mint a Chladni-lemez. Érzékeny mindenre, amit lát, hall, olvas. Villon egy sora, egy név: Shakespeare, Jézus; egy szó, egy akkord: agyában zenévé rezonál. S a sok benyomás, mint finom szemcsék a Chladni lemezén, mint nyugodt tó néma karikái, ritmikus ringássá elegyül. Vasból van a lélek, melynek nincsenek reminiszcenciái; és Juhász lelke nincsen vasból. Ő is zeng a "zsarnok, gyönyörű élethez", gyászol118 ja, mint más, keleti származása átkát, a magyar pusztaságot: és óhajtja Párizst. Ő is ír szonetteket, festői, franciás, hérédiás szonetteket; s izgatja a Zarathusztra morál-kontrasztja. De éles vonások választják el társaitól. A külső világ hatásait jobban felfogja, több oldalról megérzi Ady Endrénél; de hangulatában inkább fölolvasztja s tompítja, mint Kosztolányi Dezső. S ha tán az egyiknél

kevésbé eredeti és a másiknál színtelenebb: viszont az elsőnél gazdagabb s az utóbbinál közvetlenebb. Nem szoros nyelvművész, s mint lelke, a versei sincsenek vasból. Rímei nem mindig zengők Jambusain olykor akaratos, nem bánt zökke-nés érzik. Nyelve viasz, nem márvány A mondat, a strófa elomlik, mint könnyű öltöny, és az érzés meztelen marad. Milyen ez az érzés, az uralkodó érzés verseiben? Egyszóval megmondhatjuk: a szürkeség fájdalma. "Ó, én vagyok a szürkeség maga!" - kiált föl, de nyomban hozzáteszi: Olyan, miként ti! A mai fájdalma ez, s tegyük hozzá: a mai szegény és intelligens emberé, akinek élete, környezete szürke, szürke. S hozzá: a m agyar emberé, akinek keleti lelke tarkaságra vágyik. A bágyadt gyermekkori emlékek, amelyek legszínesebbjei kolostorba és cselédszobába viszik, a Tiszaparti füzes, a monoton róna, a hallgatag, özvegy otthon, a bérházak magánya, a sötét aszfalt apró

kockás terei e léleknek idegen környezet. Ez az élet reménytelen, egyhangú mars neki, mint a katonáké. Így örökölt bánatot kesereg, s alaphangja elégiai A külső világból is elégiai képek érdeklik, a klastromi szüzesség álmai, a s záz évben nyitó áloé, Géza király, aki a v ilág hiúságán elméi, Meunier képei, egy szürke, öreg költő, esett verebek, téli regék, alkonyok. Minden őszbe borul előtte, a világ egy őszi dal. ? hangulatban nyernek jelentést a zengéstelen rímek, s titkos, tompa betűrímek egy-egy sorban kijegecítve mélyen lelkünkbe vágják a kora ősz ritmusát. Járnak az árnyak, vége van a nyárnak A varjú várja már a koncot Sötét marad a bánat és a bánya. A költő itt művész lesz, s a lankatag álmodó egy-egy pillanatig szorosra fogja álmai gyeplőjét. Mert az ilyen ember kényszerűen álmokhoz fordul táplálékért. Érzi származását, és bús vándordarulelke itt hagyja gyakran gyásza őszét, és

elsiratja szilaj ősét, a turáni pogány igricet. Ereznünk kell, hogy e lélek nem született a szürkeségre Szülei szerelmének nagynak, szentnek kellett lennie, mondja - "Hiszen a hajtása Én vagyok, Nagy szemeim lángja tőle ragyog". ? nagy szemek lángja keletre néz, és tarka, buja életről álmodik Gauguin képein érzi otthon magát; görög szépségről, Dionüszoszról, Za-rathusztráról álmodik. És Párizsba vágyik, hol az élet forró szíve ver! Így olvad benne minden eggyé, környezet- és irodalmi hatások, s így nyer költészete az irodalmin túl nagyobb, emberi jelentőséget. (BABITS MIHÁLY) 119 4. Elemzéskorrekció a) Javítsd ki a következő verselemzést a tanult javítójelekkel! b) Adj jegyet a fogalmazásra, külön értékeld a h elyesírást, a s zöveg tartalmát és a megfogalmazás módját! A táj szerepe József Attila költészetében József Attila költészetében a táj mindenképpen összeolvad egy másik képpel,

fogalommal, de ez nagyon sokféle lehet. Így a t ájat, a t ermészetet felhasználja egyaránt szerelmi költészetében, közéleti verseiben, ugyanúgy az ember, vagy önnön szerepét kutató verseiben. Verseiben olyan fogalomrendszer, gondolkodásmód tükröződik, mely szinte panteista módon az egész világot átható rendszert, rendet lát, s ez teszi lehetővé, hogy meglássa a természetes (vagy mesterséges, városi) tájban a gondolatiságot. Már korai szerelmi költészetében is megjelenik, ahogyan a nő képét (mely József Attilára oly jellemzően szinte mindig egyszerre szerető és anya a versben) a tájban felfedezi. Ez általában természetes környezet (Klárisok, Hajnali vers kedvesemnek). Később ez a kép összefonódik a halál, a rettegés képével, érzésével, vagy csupán a halál elfogadásával -ez végigkíséri József Attila szerelmeit (Gyöngy, Ritkás erdő alatt). Talán a legteljesebb képet az Óda nyújtja, hiszen itt az egész verset

áthatja a t áj-asszony párhuzam (azonosság). Ebben a versben a tájat két irányból közelíti József Attila: először a tájban látja meg -jellemzően -elveszett, emlékként megjelenő asszonyt (1.) Később a nő testének rendjéből bomlik ki az egyenletes rend, a testrészek nagysága és az ember kiszolgáltatott, esendő kicsisége. Az 5 rész vége is táj, bár álomszerű: az elveszettség érzése még a 3-4. rész egyetemességét idézi Végül a 6 rész tulajdonképpen nem más, mint egy szűk emberi környezet ("táj") leírása, melyben az ember él. A nő képe tehát az Ódában egyszerre a világmindenség befogadója, maga az örökkévalóság, s egyszerre része, amint mulandó ember. (Ugyanez sokkal egyértelműbben szavakba foglalva megjelenik később, pl.: Én kis emberként.) A későbbi versekben sokkal hangsúlyosabb már a természet örökkévalósága az emberrel szemben, s ez a szerelmi költészetre is igaz (Flórának). A

természet képviseli így a nyugalmat is a változóval szemben, s az örök visszatérőt a mulandó emberi alkotás felett (A Dunánál; Indiában, hol éjjel vadak.) A táj, a természet tehát valamiképpen az idő kivetülése, megjelenítője (Sárga füvek) Városi tájról író verseiben bántó tárgyilagossággal mutatja be a mulandó ember és az ezen is vigyázni képes természet kapcsolatát (Elégia, Ősz, Tar ágakbogak rácsai között.) 120 A városi táj, a környezet így nem csak párhuzam, az ember és a természet összeolvadása lehet (megfáradt ember), hanem nagyon erőteljes ellenpontozás is. Megjelenhet ellentétként az emberiséggel (A szigeten, Levegőt! - tehát főleg közéleti verseiben) vagy az egyénnel, így önmagával szemben is (Talán eltünök hirtelen.) József Attila költészetében a táj az emberi lét minden hangulatát, fo-galmiságát, minden kérdését és bizonyosságát képes tükrözni és magában hordani. A természetes

környezetet főleg két dolog jellemzi: az egyik a nő (anya, szerető) képe, a másik az ember és természet között vonható párhuzam vagy ellentét, az összetartozás és szétválás kérdése. A mesterséges táj, a város főleg az emberi nyomort, a mulandóság jegyeit viseli magán, s ebben a tájban a halál-kép sem csendes belenyugvás. A kétféle táj együttes megjelenése se mindig ellentét Tartalom: Fogalmazás: Helyesírás: c) Fogalmazz konkrét utasításokat, tanácsokat (egyes szám, 2. s zemélyben) a szövegírónak címezve a fogalmazás átdolgozására! 5. Stíluselemzés közösen Írjatok közösen esszét Balassi Bálintnak az Egy katonaének című költeményéről a megadott szempontok segítségével! • Keressetek olyan stílussajátosságokat a versben, amelyekből az elemzésben érdemes kiindulni! • Válasszatok elemzési szempontokat a vershez, és tegyétek megfelelő sorrendbe őket! • Írjatok vázlatot a fogalmazáshoz! •

Fogalmazzátok meg többféleképpen a bevezetőt! • Fogalmazzátok meg az elemzés legfontosabb tételmondatait! • Keressetek az állításokhoz szemléltető példákat! • Fogalmazzátok meg a tárgyalást! Tagoljátok több bekezdésre! • Vizsgáljátok meg a szövegben a bekezdéseket és a mondatokat összekapcsoló kötőszók és utaló névmások használatát! • Ahol lehet, stíluseszközök alkalmazásával tegyétek még szemléletesebbé a szöveget! • Tervezzétek meg, milyen hatásos mozzanattal lehet lezárni az elemzést! • Mondjátok el, hogyan teremtetek kapcsolatot a befejezés és a tárgyalás között! • Olvassátok el az elkészült munkát, és javítsátok ki a nyelvhelyességi és a helyesírási hibákat! 121 6. Stíluselemzés egyedül Készíts otthon egy szabadon választott versről stíluselemzést! 7. Esszéértékelés Olvassatok fel két esszét az otthon elkészített fogalmazások közül! Értékeljétek őket a következő

szempontok szerint! • az elemzés hitelessége • az elemzési szempontok megválasztása és sorrendje • a szöveg szerkezettípusa • a szöveg szerkezeti részekre tagolása • a szerkezeti részek tartalma • kapcsolat a szerkezeti részek között • a kifejtés menete • a tételmondatok elhelyezése • a tételmondatok kifejtése • az érvelés menete • a szemléltető példák megválasztása • az érzelmi mozzanatok és az értelmi mozzanatok aránya • a stíluseszközök alkalmazása • a szöveg nyelvhelyességi és helyesírási színvonala 122 MIT TANULTUNK? III. összefoglalás 1. Milyen stílusrétegben? a) Olvassátok fel a szöveget! b) Milyen stílusrétegbe sorolnátok a következő szövegrészletet? Bizonyítsátok állításotokat a szövegből vett példákkal! Milyen következményekkel jár, ha túl közel állunk? A szociálpszichológusok úgy demonstrálják a térközszabályozó viselkedés fontosságát, hogy szándékosan

megsértik a viselkedés burkolt szabályait. Az egyik kísérletben a kutató egyszerűen közelebb húzódott beszélgetőpartneréhez, mint ahogy a szabályok megengedték volna. Így eljárva sikerült neki partnerét többször is körbemozgatnia a szobában, ahol a beszélgetés zajlott, mivel partnere folyamatosan hátrált, hogy helyreállítsa a beszélgetésben a számára kényelmes távolságot. Megismételheti ezt a k ísérletet, amely a távolságtartás szabályait demonstrálja a társas interakcióban. Keressen egy viszonylag nagy és üres teret (pl egy színház előcsarnokát vagy egy strandot), és egy olyan partnert, aki nem sértődik meg! Ezután a beszélgetés során vegyen fel egy olyan távolságot, ami néhány centiméterrel kisebb, mint a szokásos, és figyelje a reakciókat! Nagy az esély arra, hogy partnere nyomban hátrálni fog, hogy a kellő távolságot helyreállítsa. Ha ezután megismétli a közeledést, feltéve, hogy elegendő idő áll

rendelkezésére, képes lesz partnerét tetszése szerint mozgatni! (JOSEPH FORGAS) 2. Stílusrétegek kulcsszavakban a) Töltsétek ki a táblázatot! Próbáljátok meg tömören, kulcsszavakkal összefoglalni a stílusrétegek főbb sajátosságait! 123 Stílusrétegek Főbb jellemzők Magánéleti Közéleti Egyházi Hivatalos Tudományos Publicisztikai Szépirodalmi b) Miért különül el a szépirodalmi szövegek stílusa a többi stílusrétegtől? c) Soroljatok fel olyan szövegtípusokat, amelyek a stílusrétegekhez tartoznak! 3. Stíluselemzés a) Olvassátok el figyelmesen Kálnoky László és Kosztolányi Dezső versét! Válasszátok ki az egyiket stíluselemzésre! b) Készítsetek jegyzetet a versben található stíluseszközökről! c) Alkossátok meg közösen a szöveg stílusáról szóló esszé vázlatát! d) Adjatok többféle képzeletmozdító címet a fogalmazásotoknak! e) Fogalmazzátok meg otthon az esszé szövegét! Figyeljetek a s tílusra, a s

zerkezetre, a helyesírásra! Ne feledkezzetek el az önellenőrzésről sem! 124 Egyszerű fejfa Anyám emlékének Arc, mit tükrözött a tiszta tenger, szétroncsolt a hullám, nem felelsz. Dallam, emberi ajkak lakója, házadat elhagytad, nem felelsz. Mondat, mit a föld porába róttak, elmosott a zápor, nem felelsz. Kör, mit madár írt a levegőbe, az a madár elszállt, nem felelsz. Láthatatlan lettél, néma lettél, mint aki sosem volt, nem felelsz. (KÁLNOKY LÁSZLÓ) Szerelem Már néha gondolok a szerelemre. Milyen lehet - én Istenem - milyen? Találkoztam tán véle messze-messze, valahol Andersen meséiben? Komoly és barna kislány lesz. Merengő A lelke párna, puha selyemkendő. És míg a többiek bután nevetnek, virágokat hoz majd a kis betegnek. Ágyamhoz ül Meséskönyv a szeme Halkan beszél, csak nékem, soha másnak Fájó fejemre hűs borogatást rak. És kacagása hegedű-zene Egy lány, ki én vagyok Hozzám hasonló. Különös, titkos és ritkán

mosolygó Az éjbe néző Fáradt Enyhe Csöndes Csak széttekint és a szobánkba csönd lesz. (KOSZTOLÁNYI DEZSŐ) NYELVMŰVELŐ MOZGALMAK RÉGEN 1. Magyarság a) Olvassátok fel kifejezően Bessenyei György gondolatait! b) Vitassátok meg az írás üzenetét a mai kor számára! Valljuk meg, hogy nagyon megszűkültünk a magyarságba, melynek ugyan bőségébe soha nem voltunk. Csodálkozom nagy nemzetünkön, hogy ő, ki különben minden tulajdonainak fenntartásába oly nemes, nagy és állhatatos indulattal viseltetik, a maga anyanyelvét felejteni láttatik; olyan világba pedig, melyben minden haza önnön nyelvét emeli, azon túl, azon perel, kereskedik, társalkodik és gazdálkodik. Jegyezd meg e nagy igazságot, hogy soha a földnek golyóbisán egy nemzet sem tehette addig magáévá a b ölcsességet, mélységet, valameddig a t udományokat a m aga anyanyelvébe bé nem húzta. Minden nemzet a maga nyelvén lett tudós, de idegenen sohasem (BESSENYEI GYÖRGY:

Magyarság. Részlet 1778) 2. Virágév gondolmányai a) Határozd meg, hogy milyen szóalkotási móddal keletkeztek az alábbi nyelvújítási szavak! b) Jelöld a képzőket a képzett szavakban! feladni, függelék, zömök > zöm, búskomor, gondolmány (gondolat), hős, íráskártya (papiros), könyvtár, lábtyű (harisnya), látodalom (színház), mosolyó > mosoly, napzat (nap), nagybíró (isten), nyirettyű (hegedűvonó), orrkendő (zsebkendő), tanoda, vágyás > vágy, virágév (ifjúkor) 3. Nyelvújítás Olvasd el a nyelvújítás korában a nyelvújítókat csúfoló Mondolat szótárából idézett szavakat! Melyeket használjuk közülük ma is? Alak. Kép, forma Alkalom Alku Aptitudo Occasio Alkony Napnyugot Az andalgó fantáziának elszenderelése Angyalbőr. Angelica, Tarka papiros Angyalné. Foem Gen [szülőanya] 126 Aranyüstök. Szőke haj Árny Árnyék Bátorhegy Jóllehet Begyeskedő Szerető Beszélleti Nemzetség. Genus Gramm.

[beszédmód] Böröndő Láda Buliklani Búgni, turbékolni Buzgalom Buzgóság Csókdosni. Csókolgatni Csókpengés Csókcuppanás Diadal Diadalom Derék. Nagy ember, bölcs Égtakaró Igen magas Elférjesedni Férjhez menni Elmerajzolat Planum [tervrajz] Előszőnyeg. Vorhang [függöny] Emberaty Isten Erőteljes Erővel teljes Eszmélet. Gondolat, képzelet Evéskíváncs Appetitus [étvágy] Évszak Epocha, Időszakasz Latorkert. Árok, sánc Locsmoj Folyamat, patak 4. Sportnyelven magyarul a) Többször került sor nyelvünkben az idegen szavak magyarosítására. Így az 1930-as években a N emzeti Sport kezdeményezése nyomán egy pályázaton számos sportnyelvi szó magyar változata született meg. Ezek közül mutatunk be néhányat Figyeljétek meg, ma melyik szóalak használata a gyakoribb! b) Gyűjtsetek hasonló példákat a sportnyelv köréből! bőrszeg (stopli), cselez (dribliz), cselgáncs (judo), csörte (asszó), csúcs (rekord), edzés (tréning), erőnlét

(kondíció), fedezet (half), fonák (backhand), hajrá (finish), hátvéd (bekk), játszma (szett), kezezés (hands), kiütés (knock out), lelátó (tribün), mérkőzés (meccs), mez (dressz), rajt (start), rangadó (derby), szorító (ring), visszavágó (revans). 5. Magyar Nyelvművelők Múzeuma a) Állítsátok össze azoknak a névsorát a tankönyv leckéjének a segítségével, akiknek ott lenne a helyük a Magyar Nyelvművelők Múzeumában, ha lenne ilyen! b) Készüljetek fel minden fontos személy bemutatására két-három mondatban! 6. Feleletterv Készíts időrendre épülő vázlatot a tankönyvnek a nyelvművelés történetével foglalkozó fejezetéről! 127 NYELVMŰVELÉS NAPJAINKBAN 1. Vitatkozzatok! Fontos-e a nyelvművelés? Fontos-e a leggyakoribb nyelvhelyességi szabályokat ismernünk? Fogalmazzatok meg érveket és ellenérveket! 2. Nyelvhelyességi babonák a) Tudod-e, mit nevezünk nyelvhelyességi babonának? Olvasd el a Nyelvművelő

kéziszótár nyelvhelyességi babonákról szóló szócikkét! b) Gyűjts te is hasonló példákat! 3. Matematikai nyelvtan Ki volt az ügyesebb? Válaszodat indokold nyelvtani magyarázattal is! Figyelj a névmásokra és az igei személyragokra! Károly és Sára a diákönkormányzat rendezvényére szóló meghívókat címezik. Mindegyiküknek 100-100 darab borítékot kell megcímezniük. A nap elején a következő mondatokat mondták: Sára: Ma valamennyit megírok. Károly: Ma valamennyit megírom Ki fejezte be aznap a munkát? 4. Melyiket válasszam? Mit gondolsz, az alábbi keresztnevek közül melyeket javasolta anyakönyvezésre a Nyelvtudományi Intézet munkatársa? Válaszodat indokold is! Fiúnevek Lánynevek Martin Borka Dominik Sissy Misei Netti Bozsó Melissza Csipolinó Dzsesszika Kevin Panka Öcsi Madonna 128 Fiúnevek Lánynevek Csezáre Fanny Toy Fanta Torda Dorella 5. A XX századvég ételei a) Az alábbi cikket az É des anyanyelvünk egyik számában

olvastuk. Vitassátok meg a cikk alapján az idegen eredetű szavak, ételnevek, márkanevek mai nyelvünkben való használatát! Mi a véleményetek rohamos terjedésükről? b) Gyűjtsetek idegen eredetű étel- és italneveket! Mit eszünk? Félreértés ne essék, nem új recepteket szeretnénk az alábbiakban bemutatni, hanem olyan ételek neveit, amelyeket a siető ember az utcai árustól vehet, s amelyeknek jó lett volna már a kezdet kezdetén magyar nevet adni. Most már veszett fejsze nyele Vagy mégsem? Régóta ismert és kedvelt ételünk a hamburger. Az angol szó pontosan a következőt jelenti: zsírban sült vagdalthúspogácsa zsemlében. Ennek az ételnek sajátos változatai is kialakultak már, s ennek megfelelően a név is szaporodott, pontosabban: osztódott, mint az amőba. A név a felét átadta egy új névnek. Ha hús helyett sajt van a zsemlében, sajtburg-er néven kell kérni; a nagyétkűek pedig kondiburgert vesznek. Ezek a nevek tehát

szóvegyülés útján jöttek létre Hamhamburger lenne minden bizonnyal a dupla hamburgernek a neve, ha Bugát Pálra, múlt századi lelkes nyelvújítónkra bízták volna a névadás feladatát. Hisz ő a kettős(ség) kifejezésére szívesen élt a szótagismétlés lehetőségével, Így lett nála a kettőspont neve: popont. A hambi egyik legújabb ételünk, az előbb bemutatott hamburger-mk rövidített, -i kicsinyítő képzős alakjából jött létre. A torpedót, a felvágottal töltött péksüteményt a formája miatt illeti meg ez az elnevezés. Valóban hasonlít egy kicsinyített tengeralattjáróra. A hot dog is viszonylag régi kedvenceink közé tartozik. "Természetesen" ez is angol kifejezés; szó szerinti fordításban: forró kutya, valójában forró virsli kifliben. Kezdetben megpróbálták ezeket a magyar elnevezéseket adni neki, nem sikerült, mint ahogy a vifli név meghonosítása sem a virsli kifli összevonásából. Így magyarnak csak a

hót dög maradt még, az eredeti elnevezés tréfás "értelmesítése". A fiatalok ínyencségei közé tartozik a gyros és a gofri. Ez utóbbi esetben majdnem sikerült elfogadtatni az amerikai palacsinta kifejezést. De 129 csak majdnem. A vaspálcára felhúzott, kör alakú sült húsdarabok neve a gyros pedig az angol gyroscope pörgettyű szó rövidülésével jött létre. Magyar neve sajnos nincs Legfeljebb, ha valaki azt látja a cégtáblán, hogy "Gyros büfé", és egy kissé felületesen olvas, azt hiheti, hogy rossz helyre tették az ? betűt. Ellenben, ha franciás műveltségű az illető, akár szójátékot is faraghat belőle, a g+y betűket zs-nék. ejtve: Gyros desca büfé, azaz Zsíros deszka büfé Ha az előbbi étkeket és főként neveket "bevette" gyomrunk és nyelvünk, ezt miért ne? Hisz ez még magyar is! (MINYA KÁROLY) 6. Pályázzatok! Írjatok ki az osztályban egy olyan pályázatot, amelynek a célja a n

apjainkban használatos gyakori idegen szavak és az üzletnevek megmagyarítása! Ehhez hasonló szavakra gondoljatok: komputer, menedzser, menedzserkalkulátor, dizájn, bróker, fájl stb. 7. A magyar nyelv hete a) Válasszatok az alábbi témák közül egyet, és készüljetek fel egy-egy kiselőadásra! A felkészüléshez használjatok szakkönyveket, folyóiratokat! A kiselőadásokat a következő órán a magyar nyelv hete alkalmából fogjátok előadni, illetve meghallgatni! b) Készítsetek plakátot a magyar nyelv hetére! c) Készüljetek ünnepi műsorral a következő órára úgy, hogy mindenki másmás idézetet tanuljon meg a magyar nyelvről! Törekedjetek kifejező szövegmondásra! Előadástémák: • A nyelvművelés feladatai • Harcoljunk az idegen szavak ellen? • A mozaikszók korát éljük • Él-e még az ikes ragozás? • Kommunikációs zavar egyeztetési hibák miatt 130 Magyar nyelvészeti folyóiratok, szótárak, kézikönyvek 1.

Nyelvész-leletek, nyelv-észleletek a) Az Édes Anyanyelvünk egyik állandó rovatában mindig valamilyen - főleg az olvasók által beküldött - hibás nyelvi jelenséget, helyesírási hibát mutatnak be a szerkesztők. Ha szükséges, magyarázatot is fűznek hozzájuk. Keresd meg az itt látható nyelvész-leletek hibáit, és írj hozzájuk magyarázatot! b) Gyűjts te is hasonló leleteket! Készíts hozzájuk magyarázatot! A legérdekesebbeket küldd el az Édes Anyanyelvünk szerkesztőségébe! b) ÉRTESÍTÉS Üzletigazgatósága értesíti Tisztelt Fogyasztót, hogy július 1-el a p ápai üzemigazgatóság a hozzá. Részvételi szándék bejelentése A Nyomell Kft. meghívását elfogadom, az 1997 f ebruár 04-én 1000 órakkor tartandó szakmai találkozóján részt kívánok venni. 2. Édes Anyanyelvünk Keresd meg a folyóiratot a könyvtárban, és jegyezd le róla a következő adatokat! • A felelős szerkesztő neve • A szerkesztőség tagjai • Milyen

gyakran jelenik meg a lap? • Állandó rovatok • A legjobban tetsző cikk szerzője, címe, rövid tartalma 3. Cikkismertető a) Menj el a könyvtárba, s válassz ki egy cikket valamelyik Magyar Nyelvőr-ből! Olvasd el és jegyzeteld ki! b) Számolj be az olvasottakról az osztályban a cikkről készített jegyzeted alapján! 4. Helyesírási mankó a) Olvassátok el az alábbi szöveget! Keressétek meg a helyesírási szabályzatban a nagykötőjel helyesírására vonatkozó szabálypontokat! Mi segít a megtalálásukban? 131 Gyakran összekeverik a kötőjelet, a nagykötőjelet és a gondolatjelet. Kötőjelet használunk pl a szóösszetételekben (izeg-mozog, levegő-ellenállás), a cs onka szóösszetételekben (író- és varrógépek, gombkészítés és -forgalmazás), egyes szavakban a toldalékok kapcsolására (az ELTE-re), az -e kérdőszócska elé (Hallottad-e?) és elválasztáskor. A kötőjel és a hozzá kapcsolódó szó között nem hagyunk

betűközt. Nagykötőjel szükséges, ha "valamitől valameddig" jelentést akarunk kifejezni (Duna-Tisza köze; a 10-15. oldalon; Kazinczy u 2123; a 13-15 században), két népnév (magyar-angol mérkőzés) vagy két önálló tulajdonnév (az Országh László-Magay Tamás-féle angolszótár) összefűzé-sére. A nagykötőjel előtt és mögött sem szokás betűközt hagyni. Gondolatjelet teszünk - betűköz kihagyásával - a párbeszédekbe, az idézésekbe, a közbeékelődések jelzésére, szövegben az elhallgatás jelölésére. b) Mondjátok el, hogyan lehet ellenőrizni a szövegszerkesztőn leírt levél helyesírását! 5. Szótárismertetők Készüljön fel öt gyerek az osztályból egy-egy háromperces ismertetőre az alábbi magyar nyelvészeti szótárakról! • A magyar nyelv történeti-etimológiai szótára • Magyar értelmező kéziszótár • Nyelvművelő kéziszótár • Magyar szinonimaszótár • Idegen szavak és kifejezések

kéziszótára Nyelvhelyesség, nyelvhasználat 1. Válassz! Melyik alak a helyes az alábbi mondatok közül? Választásodat indokold is meg! A hibás alakokat kijavítva írd le a füzetedbe! Mindenki mondhassa, hogy tudja a leckét. Miért nem a jobbikat választjátok? Fontos, hogy megmutasd neki, hogy ne mondhassa azt, hogy ő nem látta. Jobban járnának, ha ezt választanák. Ehhez a kabáthoz választanák még egy sálat is. Károly már egy éve leszokott a dohányzásról. Én mindig így szokom enni a tésztát. 132 Ne csukolj már! Gyorsan lebonyolítjuk az elődöntőket. Végre átbeszéltük a tervünket. A jövő héten bepótoljuk a bombariadó miatt elmaradt órákat. Könyörgök, ne vidd el a füzetedet még! Általában reggel nem eszek semmit, mert sokáig alszok, s nincs már rá időm. 2. Egyeztetés nélkül Javítsd ki a következő mondatok egyeztetési hibáit! Az üzem feladatának tekinti, hogy elegendő és jó termékekkel lássa el a környéket.

Rajzold le azokat a tárgyakat, amelyiknek a nevében g betű van! A gyerekek különféle kedvezményben részesülnek. Egyetért történészünk, Sas Gábornak a felfogásával. A késedelemért egy egész osztályt terheli a felelősség. Az államfők kölcsönösen tájékoztatták egymást országaik helyzetéről. Ez nem okoz gondot azoknak, akiknek nem ez a hivatása. A mozik a fiatalok életében betöltött szerepéről felmérést készítettek. 3. Mi a hiba? Állapítsd meg, hogy mi a hiba a következő mondatokban! Javítsd ki a mondatokat! Visszavitte a könyvtárba a kiolvasott könyveket. A szünetben bepótolta lemaradását biológiából. Nem szükséges kihangsúlyozni, mennyire fontos a termékváltás Tök jó ruhát kaptam karácsonyra. A közönség a szerző egy dedikált példányát kapta ajándékba. Tibornak kifelé áll a szénája a bankból. Olyan hírek keltek lábra, hogy az eddig történtek csupán a kezdetet jelentik. Amíg ő élt,

egyszemélyes motorja volt a síéletnek, és gatyáját is odaadta a fejlesztésre. A más országokban élő fiatalok találkozói eredményesebben fűzik egybe a nemzetek közötti barátságot. Bonyolult és összetett okai vannak az építkezés leállításának. Körülbelül mintegy 5 millióba kerül az iskola felújítása. 4. Aki, ami, amely? Pótold a vonatkozó névmásokat a mondatokban! Milyen nyelvhelyességi szabályokat kell majd figyelembe venned? 133 Mindennap fölhívja szüleit telefonon, nagyon kedves tőle. Elhoztam azt a lemezt, olyan régen kértél. A fogfájás, eddig gyötörte, egy csapásra megszűnt. A kutyák, az utcán kóborolnak, veszélyesek is lehetnek. A párizsi nagykövet volt az, bemutatta őket egymásnak. Ez az, egész életemben vágytam. Az osztály, járt, már érettségire készül. Volt benne valami, nem volt rokonszenves. 5. Szabályosan Milyen nyelvhelyességi szabály jut eszedbe az alábbi mondatokat olvasva? A bátyám korán le

szokott feküdni. A kilencedik kerület polgármestere nyitotta meg az ünnepélyt. Az igazgató beszédében hangsúlyozta, hogy idén több gyereknek kell a versenyeken részt venni. Se nem eszem, se nem alszom, annyi a munkám. A kapu már kilenckor be volt csukva. Álljatok fel, és kérem, mondjátok el a verset! A nehéz dió szószerkezet különírandó. Elutazott a miniszterelnök az Egyesült Államokba. Egy asszony lett a vállalat igazgatója. Asszony lett a vállalat igazgatója. Mit tanultunk a nyelvművelésről? 1. Ugyanaz máshonnan Nézd meg ugyanazt a szót többféle szótárban! Hasonlítsd össze a szócikkeket! ház, csiga, járda, eszik 2. Melyik a helyes? Melyik a helyes az alábbi mondatpárok közül? Javítsátok ki a hibás alakokat, és indokoljátok meg a javítást! 134 A bolt 5 órakor már be van zárva. A lecke meg van írva. Katiék lakásukat bebiztosították. Végre lebonyolítottam az ügyeimet. Mostanában keveset alszok. Ma már nem eszem

semmit. Szívesen kártyáznék ma délután. Ha nem lenne ma angolból, akkor délután futballoznák. Az osztály ne válassza meg Endrét csapatkapitánynak! Miért nem javítsuk ki ma a matematikadolgozatot? Mi a kilenc ába járunk. Zoli a harmadik széken ült a moziban. Ez kicsoda, aki most bejött? A könyvek a postán vannak. Kérlek, hozd el őket Kérjük, szálljon fel a buszra! Javasolom megtekinteni a kiállítást. Kaptam egy olyan albumot, amire már régóta vágytam. Azok a fényképek a leghangulatosab-bak, amelyek beállítás nélkül készültek. 3. A diszkó és családja a) A Magyar Nyelvőr Szó és szólásmagyarázatok című rovatában olvashatjuk a következő cikket. Írd ki a szövegből az összes diszkóval kapcsolatos szóalakot! b) Nevezd meg, milyen szóalkotási móddal keletkeztek a szavak! Bontsd a szóalakokat szóelemekre! SZÓ- ÉS SZÓLÁSMAGYARÁZATOK A diszkó és családja. Negyedszázada nálunk is a f iatalok egyik kedvelt találkozási,

szórakozási helye: a diszkó (első helyesírásában: disco). A diszkó szó az angol nyelvből indult el világhódító útjára. A dis-cotheque (diszkotek) görög szóból ered, sőt sok nyelvben használják ezt a hosszabb diszkotek, diszkoteka formát, még a rövidebb diszkó alakot is. Az első diszkót állítólag 1927-ben az angol Christopher Stone rendezte (FARKAS MÁRTA, A diszkó-nyelvről: Édes Anyanyelvünk 1983. V/1 9) A diszkotek lemezgyűjteményt, lemeztárat jelent. A lemezek, zenék elővarázsolóját és ajánlóját pedig angolul disc-jockey-nak, szó szerinti fordítással lemezlovas-nak nevezik. Nálunk 1972-ben hirdettek szómagyarító pályázatot a disc-jockey-ra. (GRÉTSY LÁSZLÓ, Érdemes-e szópályázatot hirdetni: Édes Anyanyelvünk 1989. XII/1, 2) A lemezlovas és 135 a lemezgazda lett a sikeres szó, hébe-hóba használják is. Sőt azóta megszületett a videólovas kifejezés: hiszen a nyolcvanas évek nagy divatja lett a videódiszkó. A

disco szót széles elterjedettsége miatt a magyar helyesírás szabályai szerint ma már átírjuk, vagyis sz-szel és k-val és hosszú ó-val jelöljük helyesen, a disc-jockey-i azonban nem javasolja átírni a "Helyesírási szabályzat" a magyar helyesírás szabályai szerint, hiszen van rá jó magyar szó: lemezlovas, lemezgazda. A magyar nyelvbe szüremkedett diszkó szónak mára kisebb szócsaládja jött létre. Ilyen például a diszkóorient vagy diszkóvonat. Salgótarjánban így nevezik a Hatvan felé késő éjjel érkező vonatot, amely a diszkóból hazatérőket hozza haza. A diszkóba járó fiatalokat diszkópatkánynak csúfolják azok, akik nem szeretik ezt a szórakozási formát. A hetvenes évek egyik magyar slágere pedig ez volt: A diszkókirálynő. Néhány éve megszaporodtak a szombat éjszakai közlekedési balesetek. Ezekben igen sokszor a könnyelműség, a magamutogatás, a fölhevültség és az alkohol is közrejátszik. A

fiatalok közül sokan, akik csekély közlekedési tapasztalattal rendelkeznek, nem ismerik eléggé az éjszakai közlekedés jellegzetességeit, a szülőktől kölcsönkapott autóval hencegnek a társaik előtt, virtuskodnak, s ez nagyon sok esetben vezet balesethez, tragédiához. A rendőrségi jelentésekben ezeket az eseteket diszkós balesetek-nek, diszkóbalesetek-nek nevezték el. A szaporodó diszkóbaleseteket a rendőrség hatásos propagandával is csökkenteni kívánja. Ennek egyik módszere éppen a nyelv, vagyis a megnevezés, a néven nevezés. Tehát az tény, hogy az ilyen jellegű baleseteknek külön megnevezése van: diszkóbaleset. Ma már mindenki tudja, hogy ez az összetétel nem a diszkóban történt eseményre vonatkozik, hanem diszkóba tartókat vagy onnan hazatérőket ért közlekedési balesetet értjük rajta. A propaganda másik eszköze a fiatalok kommunikációs közege, a rockzene és a videó. Az egyik zenekar ugyanis zenét írt és

videoklipet készített a diszkóbalesetről. S ezeket a videoklipeket, kis videofilmeket a diszkókban is vetítik. Hogy a diszkóból ne a túlvilágra vezessen az út - ahogy az egyik újságcikk címében olvastam. (Franciaországban éppen a hasonló balesetek megelőzése érdekében bevezették a próbajogosítvány: íme egy még újabb fogalom és szó. A próbajogosítvány egy vagy két évre szól és csak azután adják ki az állandót.) (BALÁZS GÉZA) 136 MIT TANULTUNK? IV. összefoglalás 1. Milyen a mai helyesírás? Alakítsatok az osztályban egy ortológus és egy neológus eszméket valló csoportot! Vitassátok meg, hogyan lehetne helyesírási rendszerünket még egyszerűbbé tenni! 2. Nagy nyelvművelők Mondd el, miről nevezetesek az alábbi személyek! Dévai Bíró Mátyás, Szenczi Molnár Albert, Geleji Katona István, Medgyesi Pál, Apáczai Csere János, Bessenyei György, Szemere Pál, Kölcsey Ferenc, Kazinczy Ferenc, Szarvas Gábor 3. Igazítás

Keresd meg az alábbi mondatok közül azokat, amelyekben nyelvhelyességi hiba van! Javítsd ki a hibákat! A Kati nem hallott még arról, amelyről neked már beszéltem. Megvettük az üdítőket, és betettük a hűtőbe őket. A gyógyszer használat előtt felrázandó Könyörgöm, vedd már le a kabátod! 4. Új könyvtár Milyen nyelvészeti szakfolyóiratokat, szótárakat és kézikönyveket javasolnál egy most alakuló iskolai könyvtár polcaira? Készíts listát! 5. Dolgozatterv Készülj a szóbeli felelésre! Válassz ki egyet az alábbi témák közül, írj hozzá kulcsszavakból álló vázlatot! A vázlat segítségével beszélj a témáról legalább négy percig! • A nyelvművelés története • Mit tehet egy nyelvművelő a mai magyar nyelvért? • Nyelvészeti segédkönyvek • Nyelvhelyesség, nyelvhasználat 137 MIT TANULTUNK EBBEN AZ ESZTENDŐBEN? 1. Pilinszky János Ferenczy Béniről a) Olvassátok el figyelmesen Pilinszky János írását

Ferenczy Béniről! Mit ír Pilinszky a kommunikáció nem nyelvi jeleinek a szerepéről? b) Figyeljétek meg, a publicisztikai és a szépirodalmi stílusnak milyen jegyei jellemzik a szöveget! c) Keressetek a szövegben képeket és alakzatokat! d) Magyarázzátok meg a szövegben a tagolás, a dőlt betűs kiemelések és az írásjelek szerepét! A filmszínészek és a nagy festők (Rembrandt) kivételével nem ismerjük saját mozgásunkat, tartásunkat, gesztusainkat, arcunkat és főként tekintetünket, pillantásunkat sem. Ezért lepett meg (holott ugyanakkor törvényszerűnek, természetesnek is találtam), hogy Ferenczy Bénivel találkozva elemi tapasztalással éreztem: hasonlítunk egymásra. Ha más nem, a tekintetünk hasonlít, s ami ennél is több: a pillantásunk. Egy ember élete nagyrészt figyelmének története. Ha két pillantás valóban találkozik: rendszerint döntő pillanat. Szinte kivédhetetlen, hogy szerelem vagy barátság szülessék belőle.

Boldog karambol Mennyit figyeltem azóta Béni életét, műveit, szavait - vissza-visszatérve a p illantására. Előbbre járt jóval, mint az enyém - de ugyan mitől, amikor adott pillanatokban ugyanaz volt és ugyanott tartott. Ilyenkor szótlanul fölnevetett Szerettem a hallgatását, a szűkszavúságát. S főként a szüneteit Közös hajón utazhattam vele Gyakran éreztem: hajókorlátnál állunk, a vizet kémlelve, mint két tengerész. Hallgatva tanított. Ezért lehet barátom, tanítóm, útitársam most is, továbbra töretlen diszkrécióval és intenzitással. (Vigilia, 1979. december) 2. Kun vezér a) Olvassátok el figyelmesen a szöveget! Állapítsátok meg, hogy milyen szövegtípusba és milyen stílusrétegbe sorolható! b) Elemezzétek a szöveget a megadott szempontok alapján! 138 • kommunikációs körülmények • cím • téma • szerkezet • szövegtípus • stílus • hangnem • jelentésbeli kapcsolóelemek • nyelvtani kapcsolóelemek •

stíluseszközök • Egy kun vezér sírja Egy XIII. század második felében lovával együtt eltemetett kun vezér sírját tárták fel a régészek a Csongrád megyei Csengelén - tájékoztatta az MTI-t tegnap Horváth Ferenc, az ásatás vezetője. A szegedi Móra Ferenc Múzeum régésze elmondta: az M5-ös autópálya tervezett nyomvonalán dolgoznak ezekben a hetekben, ahol egy nagy kun temetkezőhely feltárása folyik. Itt találták meg az egyik sírban a vezér és lova maradványait Viszonylag jó állapotban maradtak meg a fegyverek, szerszámok, valamint a vezér öltözetének vasból készült darabjai. A Magyarországon eddig feltárt tizenegy kun ve zér sírjára véletlenül bukkantak. Ez az első alkalom, amikor szakemberek által végzett ásatások tártak fel ilyen régészeti leletet. (Napi Magyarország, 1998) c) Elemezzétek a szöveg utolsó bekezdését szófajtani és mondattani szempontból! d) Milyen helyesírási alapelvekre és tanult

helyesírási szabályokra találtok példát a szövegben? 3. Kedves Tolvaj! a) Olvasd el Örkény István költői levelét! Majd jellemezd a stílusát! A bűntett Kedves Tolvaj, ön engem meglopott. Szokás úgy írni: rútul meglopott; ámde nem írom, mert igen elegánsan követte el tettét. Fényes nappal, a 1 2-es autóbuszon, harminc útitárs szeme láttára. Ezt fontosnak tartom, mert sötétben és zsúfolt járművön élvezet lehet lopni, kezdőnek és dilettánsnak való feladat. Zsúfolt kocsin még én is ellopom az ön levéltárcáját, én, a laikus Önt nem ilyen fából faragták. Ön benyúlt a hátsó zsebembe - farzsebnek hívják a szabók -, kigombolta a leffentyűt, előhúzta a tárcát, s a leffentyűt visszagombolta, pedánsan, mint ahogy a sebész a vakbélműtét után bevarrja a sebet. Fogadja egy laikus szeren-csekívánatait; ez férfimunka volt. 139 b) Sorold fel a szövegből azokat a szavakat, amelyek a passzív szókincsedbe tartoznak vagy

egyáltalán nem ismered őket! Írd melléjük a jelentésüket! Keresd meg a szavakat a Magyar értelmező kéziszótárban vagy az Idegen szavak és kifejezések kéziszótárában! 4. Aktív és passzív Keresd meg az Idegen szavak és kifejezések kéziszótárában az aktív és a p asszív szavak jelentését! Alkoss mondatokat a szavak jelentésének a szemléltetésére! 5. Szövegértő olvasás Olvasd el figyelmesen az alábbi szöveget, majd oldd meg a szöveg után következő feladatokat! Aki Szily Kálmánról ír vagy szól, nehezen tud ellenállni a kísértésnek, s szinte késztetést érez arra, hogy eltöprengjen azon, vajon mi is elsősorban Szily Kálmán: természettudós vagy nyelvész. Nagyon is érthető ez a késztetés, mivel Szily azon igen kevesek közé tartozik, akik mindkét, egymástól gyökerestül eltérő területen maradandót, sőt igen jelentőset voltak képesek alkotni. Még csak harmincéves volt, amikor a T ermészettudományi Közlöny

szerkesztésével bízták meg, s ő már kezdettől fogva igyekezett az 50-60-as évek magyartalan, szinte érthetetlen természettudományos műnyelvét magyarosabbá, érthetőbbé tenni. A hetvenes évektől kezdve jó néhány nyelvtudományi vonatkozású cikke található magában a T ermészettudományi Közlönyben; mint pl. a "Természettudományi műnyelvről a magyar irodalomban", "Fekhely és termőhely jó szók-e?", "Régi magyar növénynevek", "Természettani népies elnevezések" stb. Bátran kimondhatjuk tehát, hogy bár a pesti Műegyetem tanára, fizikaprofesszora, egy időben rektora volt, már ebben az időben is érdekelték a nyelvészeti kérdések, s foglalkozott is velük. 1889-től, 51 éves korától jó másfél évtizeden át az MTA főtitkára volt. Lehetetlen nem észrevenni, hogy kiváló szervezőkészségét, amellyel korábban a Természettudományi Társulatot felvirágoztatta, ez idő alatt javarészt a

magyar nyelvtudomány számára gyümölcsözteti. Nem kis részben az ő érdeme, hogy ezekben az években jelentek meg az olyan nagy jelentőségű nyelvészeti kiadványok, tanulmányok, mint "Nyelvemlékeink a könyvnyomtatás koráig", "A Königsbergi töredékről", "A schlágli latin-magyar nyelvemlékek"; hogy ekkor vált teljessé a korszak egyik főműve, a Nyelvtörténeti szótár, s hogy hét legnagyobb szótárunk anyagát egyesítve maga Szily készítette el azt a 120 ezer szót tartalmazó címszójegyzéket, amelynek az lett volna a feladata, hogy a 140 tervezett nagyszótár munkatársainak segítségére legyen, mintegy kiindulópontul szolgáljon. A 60. életév elérése, illetőleg betöltése egy dologban csakugyan változást hozott Szily életében, mégpedig abban, hogy ettől kezdve valóban egyre inkább felhagy természettudósi, közelebbről főleg elméleti és kísérleti fizikai tevékenységével. Már 1898-ban

lemondott természettudományi társulatbeli elnökségéről, s a 90-es évek elejétől kezdve minden energiáját egy magyar nyelvtudományi társaság megalapításának szentelte. 1903 októberében a Szarvas Gábor által alapított Magyar Nyelvőr hasábjain többedmagával felhívást tesz közzé, amelyből idézek is néhány sort: "Azt akarjuk, hogy mindenki hozzáférhessen s a maga módja szerint hozzájárulhasson a nyelvtudomány és nyelvművelés munkájához, hogy közös igyekezettel megmentsük nyelvünk lappangó és veszni indult kincseit. ? végre elhatároztuk, hogy lelkes közönségünk támogatásával megalakítjuk a M agyar Nyelvtudományi Társaságot. Ezzel olyan intézmény alapjait rakjuk le, mely felölelhet mindent, ami a magyar nyelvnek történetével, szellemével és tudományos megismerésével kapcsolatos." Szily, aki szervezésben szinte utolérhetetlen volt, nem vesztegette az időt. Már két hónappal később, 1903. december

19-én megtartották a Magyar Nyelvtudományi Társaság alakuló közgyűlését, megválasztották a tisztikart, a társaság elnökévé pedig természetesen Szily Kálmánt. Ez a társaság, amely akkor 140 taggal alakult meg, ma is él, a nyelvtudomány egyik legfontosabb tudományos testülete, amely fennállásának csaknem egy évszázada során több száz értékes tudományos kötetet adott ki, sok ezer társasági tudományos előadást szervezett, s jelenleg mintegy hatszáz tagot számlál. Szily Kálmán nélkül ez a társulat aligha jött volna létre. Szily, a jó szervező azt is tudta, az 1903-i alakuló ülésen ki is fejtette, hogy egy tudományos társaság csak akkor életképes, ha saját folyóirata is van. Mindössze bő egy évre volt szüksége Szilynek elképzelése megvalósításához. 1905 januárjában már meg is jelent a Magyar Nyelv című "Közérdekű havi folyóirat" 1. száma Szerkesztője ki más lehetne, mint Szily Kálmán? Másfél

évtizeden át szinte egyetlen száma sincs a M agyar Nyelv folyóiratnak, amelyben ne lenne legalább egy, de inkább több cikke. Szily igazi fő nyelvészeti műve A magyar nyelvújítás szótárának két kötete, melyek közül az első 1902-ben, a másik, a kiegészítő kötet pedig 1908-ban jelent meg. A nyelvújítási szavak tanulmányozása, gyűjtése, rendszerezése volt számára a legkedvesebb területe a nyelvészet141 nek. Szily Kálmán Nyelvújítási szótára, amely nem a kérészéletű, hanem az időtálló nyelvújítási szavakat tartalmazza, óriási kincs. Nem véletlen, hogy napjainkban, egy évszázaddal első megjelenése után, reprint kiadásokban is sikert arat. Szily munkabírása hallatlan, fiatalokat is megszégyenítő, de amit tett a nyelvészetben, azt nem magamutogatási készségből, szereplési vágyból tette, hanem belső késztetésből; mert használni akart. Azt is tudta, mikor kell visszavonulni, nemet mondani 1921 december 27én, 84

évében azt a kérelmét terjesztette elő, hogy a társaság mentse föl mind elnöki, mind szerkesztői tiszte alól, mert attól tart, hogy ereje fogyatkozásával már nem tudna megfelelni a reá háruló súlyos feladatoknak. Természetesen próbálták lebeszélni, kérlelték, hogy másítsa meg szándékát, de ő ebben is következetes volt. Nagyon sokan, mint a kutya a koncot, őrzik megszerzett címüket, rangjukat, nimbuszukat, akkor is, ha mindezeknek már nem tudnak megfelelni. Szily Kálmán nem ilyen volt Ő azt sem bánta, ha bírálták írásait, munkáját, sőt ő maga biztatta erre kollégáit, nyelvésztársait. (GRÉTSY LÁSZLÓ nyomán) a) Adj címet a szövegrészletnek! b) Válaszolj a kérdésekre a szöveg alapján! Milyen tudományokkal foglalkozott Szily Kálmán? Milyen módon ápolta a nyelvet, amíg a Természettudományi Közlöny szerkesztője volt? Miért nevezhetjük Szily Kálmánt nyelvtörténésznek is? Mivel foglalkozott a tudós a 60.

életévének betöltése után? 142 Mi volt Szily Kálmán fő nyelvészeti műve? c) Fogalmazd meg más szavakkal a következő mondat jelentését! Szily azon igen kevesek közé tartozott, akik mindkét, egymástól gyökerestül eltérő területen maradandót, sőt igen jelentőset voltak képesek alkotni. d) Döntsd el a szöveg alapján, hogy igazak (= I) vagy hamisak (= H) a következő állítások! Szily Kálmán sokat fáradozott azon, hogy a természettudomány műnyelvét minél magyarosabbá tegye. A tudós fő műve a 120 ezer szót tartalmazó címszójegyzék. Szily Kálmán haláláig a Nyelvtudományi Társaság elnöke volt. Az 1905 januárjában megjelent, a Magyar Nyelv című "Közérdekű havi folyóirat" szerkesztője volt. e) Írj két különböző típusú érvet az alábbi tételmondat bizonyítására a szöveg alapján! Szily Kálmán sokat tett a magyar nyelvtudomány fejlődéséért. f) Húzd alá a kérdésekre adott válaszok közül a

megfelelőt! Melyik folyóiratot szerkesztette Szily Kálmán harmincévesen? Magyar Nyelv Magyar Nyelvőr Természettudományi Közlöny 143 Melyik volt a tudós legkedvesebb kutatási területe? A természettudományos műnyelv magyarosabbá tétele A nyelvújítási szavak tanulmányozása, gyűjtése, rendszerezése A Magyar Nyelv szerkesztése Mikor jelent meg A magyar nyelvújítás szótárának első kötete? 1902-ben 1908-ban 1905-ben Ki alapította a Magyar Nyelvőrt? Szarvas Gábor Szily Kálmán Grétsy László g) Írj tételmondatokból álló vázlatot a szöveg alapján! 6. Fogalomkapcsoló Magyarázd meg, hogy mi a kapcsolatuk a következő fogalmaknak! • stílus - kommunikáció • stílus - beszéd • stílus - nyelv • stílusrétegek - stíluseszközök • nyelvművelés - tömegkommunikáció • nyelvművelés - nyelvművelő • nyelvművelés - kézikönyvek 144