Crime (investigation) subjects | Criminalistics » Dr. Kovács Gyula - Az újszülött megölése

Datasheet

Year, pagecount:2019, 63 page(s)

Language:Hungarian

Downloads:49

Uploaded:June 19, 2019

Size:1 MB

Institution:
-

Comments:

Attachment:-

Download in PDF:Please log in!



Comments

No comments yet. You can be the first!

Content extract

Dr. Kovács Gyula AZ ÚJSZÜLÖTT MEGÖLÉSE Tanulmány az Ügyészek Országos Egyesülete és a legfőbb ügyész által – Kozma Sándor emlékére – hirdetett tudományos pályázatra (2001) [KGyul@] Budapest, 2019 Dr. Kovács Gyula Az újszülött megölése Dr. Kovács Gyula AZ ÚJSZÜLÖTT MEGÖLÉSE Tanulmány az Ügyészek Országos Egyesülete és a legfőbb ügyész által – Kozma Sándor emlékére – hirdetett tudományos pályázatra (2001) [KGyul@] Budapest, 2019 Írta és szerkesztette: Dr. Kovács Gyula Borítóterv és grafika: Dr. Kovács Gyula Lektorálta: Dr. Lékó Eszter legfőbb ügyészségi tanácsos osztályvezető-helyettes ügyész Olvasószerkesztő: Keglovicsné Mester Györgyi Kiadó: Dr. Kovács Gyula [KGyul@] Dr. Kovács Gyula [KGyul@], 2019 ISBN 978–615–00–5547–3 Tartalomjegyzék Előszó az online kiadáshoz . 6 1. Bevezetés 9 2. Történeti

visszatekintés 11 2.1 Az élet elleni bűncselekmények megítélése a történelem folyamán 11 2.2 A magyar jogfejlődés 12 2.21 A gyermekölés szabályozása az 1878 évi V törvénycikkben 15 2.22 A cselekmény büntetőjogi megítélése a Csemegi-kódexet követően . 16 3. Az újszülött megölése a számadatok tükrében 19 3.1 A jogerős bírói határozattal befejeződött ügyek alakulása 19 3.2 Az elkövetést kiváltó okok és körülmények, mint a bűncselekmények indítékai . 21 3.3 Az elkövetés módszere, eszköze 21 4. A bűncselekmény tényállási elemei 23 4.1 A bűncselekmény tárgya, a tárgyi oldal elemei 23 4.11 A jogi tárgy 23 4.12 Elkövetési tárgy 23 4.13 Elkövetési magatartás 23 4.14 Eredmény – ok-okozati összefüggés 24 4.15 Szituációs ismérvek – az elkövetés ideje 24 4.16 Kísérlet és előkészület, az önkéntes elállás 26 4.2 A bűncselekmény alanya, az alanyi oldal elemei 27 4.21 Alany 27 4.22

Bűnösség 27 4.23 A társtettesség és a részesség problematikája 27 4.3 A bűncselekményi egység és a halmazat kérdései 28 5. A bizonyítás problematikája 29 5.1 A bizonyítás és a bizonyítás tárgyának fogalma 29 5.2 Az újszülött megölése nyomozásának sajátosságai 29 6. Az új tényállás megalapozottságának kérdései 32 Mellékletek . 35 1. A bíróságok ítélkezési gyakorlata 35 2. Az újszülöttek megölésének és a vádlottak számának alakulása 35 3. A bűncselekmények területi megoszlása 36 4. Az elkövetők életkor szerinti megoszlása 36 5. Az elkövetők iskolai végzettsége 36 4 Dr. Kovács Gyula: Az újszülött megölése (2001) 6. Az elkövetők foglalkozás szerinti megoszlása 37 7. Az elkövetők családi állapota 37 8. Az áldozatok helyzete az elkövetők családi állapotához képest 37 A szerző rendhagyó önéletrajza és publikációs jegyzéke . 38 A szerző rendhagyó önéletrajza . 38 A szerző

publikációs jegyzéke . 41 Forrás- és irodalomjegyzék . 56 Felhasznált irodalom. 56 Dokumentumok . 57 Felhasznált szoftverek . 57 Bibliográfia . 57 Címmutató . 58 5 Előszó az online kiadáshoz Az újszülött sérelmére elkövetett emberölés témakörben korábban számos tanulmányt publikáltam. Az „alapmű” Újszülött megölése címmel egy dolgozat volt, amelyet „Jurátus” jeligével 2000-ben írtam, az Ügyészek Országos Egyesülete és a legfőbb ügyész által – Kozma Sándor1 emlékére – hirdetett tudományos pályázatra. A pályamű bírálója dr. Lékó Eszter legfőbb ügyészségi tanácsos, osztályvezető-helyettes ügyész volt, aki napjainkban a Legfőbb Ügyészség Büntetőbírósági Ügyek Főosztályának a vezetője, és aki munkámat anno elismerésre érdemesnek tartotta A pályamű Újszülött sérelmére elkövetett emberölés címmel 2001-ben jelent meg a

Rendvédelmi füzetek 4/2001. számában2 Az opponensi észrevételek alapján kiegészített tanulmányt pedig ugyanabban az évben tette közzé az ORFK Tájékoztató 2/2001. száma,3 igencsak kacifántos címmel: Az anyák által az újszülöttek sérelmére elkövetett ölési cselekmények büntetőjogi szabályozása (manapság ilyen hosszú címet már nem „követek el”). Eredeti címmel, de a szerkesztett, vagy inkább megvágott (esetleg megnyomorított) változat ugyancsak 2001-ben a Belügyi Szemle 1/2001. számának hasábjain látott napvilágot.4 Gyaníthatóan a terjedelmi korlátok vezették a szerkesztő kezét (vagy inkább ollóját): kár volt a jogtörténeti részbe belenyúlni, hiszen a mű pont ettől volt több (vagy másabb), mint a hasonló témájú irományok. Ezt a mai napig sajnálom, és nagyon bánom, hogy annak idején nem kardoskodtam a csonkítás ellen Jól láthatóan, amit csak lehetett, kihoztam ebből a kis dolgozatból, pedig még

korántsem volt vége a történetnek. A sors fura fintorának vagy a törvényalkotó akaratának köszönhetően, a 2000-ben írt pályaművet néhány év múlva, pontosabban 2003 tavaszán „leporolhattam”. Úgy tűnik, a Nagy Rendező nem akarta, hogy hanyagoljam a témát Az történt ugyanis, hogy a jogalkotó nagy leleménnyel, 2003 március 1jétől hatályon kívül helyezte a régi Btk5 166/A §-át, amely az újszülött megölését szankcionálta6 Az a tény, miszerint az inkriminált tényállás mindössze négy esztendőt ért meg, valamint a hatályon kívül helyezés indokai arra 1 Leveldi Kozma Sándor (1825–1897), a magyar királyi ügyészség megteremtője, az első királyi főügyész. Részletesebben: https://wwwarcanumhu/en/online-kiadvanyok/Lexikonok-magyar-irokelete-es-munkai-szinnyei-jozsef-7891B/k-8D2C5/kozma-sandor-leveldi-92765/ – Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái – Arcanum (letöltés: 2019. február 5) 2 Dr. Kovács Gyula:

Újszülött sérelmére elkövetett emberölés Rendvédelmi füzetek 4/2001 szám, 21–30. oldal (Rendőrtiszti Főiskola, Budapest, 2001) 3 Dr. Kovács Gyula: Az anyák által az újszülöttek sérelmére elkövetett ölési cselekmények büntetőjogi szabályozása. ORFK Tájékoztató 2/2001 szám, 31–52 oldal (Országos Rendőr-főkapitányság, Budapest, 2001) 4 Dr. Kovács Gyula: Az újszülött megölése Belügyi Szemle 1/2001 szám, 53–64 oldal (Belügyminisztérium, Budapest, 2001) 5 A Büntető Törvénykönyvről szóló 1978. évi IV törvény (régi Btk) 6 A régi Btk. 166/A §-át hatályon kívül helyezte a büntető jogszabályok és a hozzájuk kapcsolódó egyes törvények módosításáról szóló 2003. évi II törvény 88 § (1) bekezdés e) pontja 6 Dr. Kovács Gyula: Az újszülött megölése (2001) késztettek, hogy ismét tollat ragadjak (nem esett nehezemre, közismerten grafomániás vagyok). Így született meg Az újszülött

megölésének hatályon kívül helyezése, avagy a ló túlsó oldalára történő átesés tipikus esete című írásom (újabb hosszú cím, egy kicsit szégyenkezem is miatta), amely a Collega 2004/1. számában kapott publicitást7 Utólag bevallom, e szakcikk elkészítésekor az „ugye, én már akkor megmondtam” is munkált bennem Az újszülött sérelmére elkövetett emberöléssel kapcsolatos írások megjelenése óta eltelt tizenöt év lényeges büntető anyagi és alaki jogi (eljárásjogi) változásokat hozott: 2013. július 1-jétől hatályba lépett a Büntető Törvénykönyvről szóló 2012 évi C törvény (az új Btk), tavaly (2018) július 1-jétől pedig új büntetőeljárási törvénynek örvendezhetünk (a büntetőeljárásról szóló 2017. évi XC törvény) Ez a két jogszabály adta az alapötletet ahhoz, hogy a 2001-ben és 2004-ben publikált tanulmányaimat összefésüljem, aktualizáljam (vagy hatályosítsam) és kiegészítsem (egy kis

hozzáadott érték soha nem árthat). Az átdolgozás oka volt még, hogy az emberölés továbbra is az egyik legsúlyosabb bűncselekmények egyike, és ezen belül az újszülött sérelmére elkövetett emberölések, a „csecsemőgyilkosságok” módfelett negatív társadalmi visszhangot váltanak ki, valamint az elkövetőket mintegy közmegvetés övezi: elismert kasszafúrók (úgynevezett mackósok), sztárbetörők vagy modernkori Robin Hoodok mindig is léteztek/léteznek, de a szülőanya által gyermeket, ráadásul csecsemőt ölni Azt gondoltam azonban, hogy hatályosított és kiegészített pályamű újrakiadása előtt közzéteszem a régi tanulmányokat, változatlan tartalommal, átszerkesztett és valamennyire kiegészített formában. Itt és most Az újszülött megölését. A lopás nyomozása című, elektronikusan közzétett „retrójegyzet” (elérhetősége: http://kgyula.5mpeu/webphp?a=kgyula&o=7acFTUW9Ws) online kiadásához fűzött

előszavában leírtam, itt is megismétlem: Az újszülött megölése megjelenése óta hatályba lépett új büntető anyagi és alaki jogszabályok, valamint közjogi szervezetszabályozó eszközök ellenére meggyőződésem, hogy ez a 2001-es tanulmány a mai napig megállja a helyét. Egyrészt az emberölés törvényi tényállása (új Btk 160 §) jószerivel változatlan, másrészt az újszülött sérelmére elkövetett emberölés nyomozásának (felderítésének és vizsgálatának) módszereit sem érintették lényegesen az új Be. rendelkezései Az eredeti, ámde átszerkesztett és némiképpen kiegészített tanulmány hat főrészből áll: bevezetéssel kezdődik és címmutatóval zárul. A bevezető első részt követő történeti visszatekintésben (második rész) két fejezet szerepel: Az élet elleni bűncselekmények megítélése a történelem folyamán; valamint A magyar jogfejlődés. A harmadik rész az újszülött megölését a számok

tükrében vizsgálja. Itt három fejezet kap helyet: A jogerős bírói határozattal befejeződött ügyek alakulása; Azt elkövetést kiváltó okok és körülmények, mint a bűncselekmények indítékai; továbbá Az elkövetés módszere, eszköze. A negyedik rész a bűncselekmény tényállási elemeit tárgyalja. E részen belül az első fejezet a bűncselekmény tárgyával, a tárgyi oldal elemeivel; a második fejezet a bűncselekmény alanyával, az alanyi oldal elemeivel; a harmadik fejezet pedig a bűncselekményi egység és a halmazat kérdéseivel foglalkozik. 7 Dr. Kovács Gyula: Az újszülött megölésének hatályon kívül helyezése, avagy a ló túlsó oldalára történő átesés tipikus esete. Collega 2004/1 szám, 15–22 oldal (Accursius Jogász Egylet, Budapest, 2004). 7 Dr. Kovács Gyula: Az újszülött megölése (2001) Az ötödik rész a bizonyítás problematikáját vizsgálja a teljesség igénye nélkül, amelyen belül kitér a

bizonyításra és a bizonyítás tárgyára (5.1 fejezet); valamint az újszülött megölése nyomozásának sajátosságaira (5.2 fejezet) A hatodik rész a tényállás megalapozottságának a kérdéskörét firtatja; a mellékletekben pedig kriminálstatisztikai adatok szerepelnek táblázatokba rendezve, a következő sorrendben: 1. A bíróságok ítélkezési gyakorlata 2. Az újszülött megölésének és a vádlottak számának alakulása 3. A bűncselekmények területi megoszlása 4. Az elkövetők életkor szerinti megoszlása 5. Az elkövetők iskolai végzettsége 6. Az elkövetők foglalkozás szerint megoszlása 7. Az elkövetők családi állapota 8. Az áldozatok helyzete az elkövetők családi állapotához viszonyítva A kriminálstatisztikai adatok után a rendhagyó önéletrajzom és a publikációs jegyzékem, majd forrás- és irodalomjegyzék olvasható. Ez utóbbi a felhasznált irodalmat, dokumentumokat és szoftvereket tartalmazza, illetve

„Bibliográfia” címszó alatt vagy tucatnyi olyan mű is szerepel, amelyre a tanulmányban ugyan nem hivatkozom, de az írásom továbbgondolásához, esetleges továbbfejlesztéséhez hasznos lehet. A „zárókő” a többszörösen permutált címmutató, amely – mint általában mindig – a műben történő könnyebb eligazodást hivatott szolgálni. Az egykori pályamű célja napjainkban sem változott: megírásakor és most is az vezérelt/vezérel, hogy röviden, a teljesség igénye nélkül bemutassam e bűncselekmény történeti fejlődését, ismertessem a törvényi tényállási elemeket, kitérjek a bizonyítás nehézségeire, valamint némi betekintést engedjek a büntetőbírósági gyakorlatba. Reményeim szerint, munkámmal valamennyire segítségére leszek azoknak a kollégáknak, akik az újszülött sérelmére elkövetett emberölések ügyében nyomoznak. Bízom abban, hogy a tanulmány hasznára válik a rendészeti oktatási intézmények

hallgatói számára is Megtiszteltetésnek veszem, ha munkámat figyelemre méltatják. Budapest–Kőbánya, 2019. június 10 Dr. Kovács Gyula szerkesztő–szerző 8 „Vagy mesterségesen szabadulunk meg a gyerektől, vagy úgy nézünk rá, mint szerencsétlenségre, a vigyázatlanság következményére, ami még ocsmányabb.” (Lev Tolsztoj)8 1. Bevezetés Az újszülött megölése bűncselekmény tényállását a büntető jogszabályok módosításáról szóló 1998. évi LXXXVII törvény 9 (a továbbiakban: törvény) 40 §-a 1999. március 1-jével iktatta a Büntető Törvénykönyv (a továbbiakban: Btk.) rendszerébe Ezzel a Btk 166/A §-a az emberölés új, enyhébben minősülő alakzatát poenalizálta, amelynek értelmében az a nő, aki születő gyermekét a szülés alatt, vagy megszületett gyermekét közvetlenül a szülés után megöli, bűntettet követ el, és két évtől nyolc évig

terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. A törvény miniszteri indokolása szerint az új tényállás megalkotását elsődlegesen az a körülmény hívta életre, hogy a szülő nő – különösen a titkolt terhesség esetében – a szülési folyamat során kivételes testi és lelki állapotban van, amely sok esetben a beszámítási képességre is kihatással lehet. Másodlagos okként az szerepel, hogy a törvény 39 §-a új, minősített emberölésként határozta meg a tizennegyedik életévét be nem töltött személy sérelmére történő elkövetést.10 Ezzel a gyermekölési cselekmények – a büntetés kiszabásában is – szükségképpen mindig súlyosabban minősülnének a korábbi szabályozásnál, amely szerint a szülés alatt vagy közvetlenül a szülés után, a szülő nő által az újszülött sérelmére elkövetett emberölés az emberölés alapeseteként minősült. További problémaként említhető, hogy a Btk. 166/A §-ának

beiktatása hiányában a 87 és 87/A §-ok11 együttes alkalmazása azt eredményezné, hogy a bíróságoknak azokban az esetekben is a minősített emberölés miatt kellene kimondaniuk a szülő nő bűnösségét, amelyekben előzőleg az emberölés alapesete miatt állapították meg felelősségüket. Ez pedig ahhoz a nem kívánatos helyzethez vezetne, hogy a tizennegyedik életévét be nem töltött személy sérelmére elkövetett cselekmények vonatkozásában a Btk. szigorúbb megítélése differenciálatlan lenne. Megjegyzendő továbbá, hogy az emberölési ügyekben követett ítélkezési gyakorlat alakulása is azt mutatta, hogy az ilyen jellegű bűncselekmények 8 Kristó Nagy István (szerk.): Bölcsességek könyve, 207 oldal (Gondolat Könyvkiadó, Budapest, 1983). 9 A törvényt az Országgyűlés az 1998. december 22-i ülésnapján fogadta el, és a megalkotásától számítva negyvenhetedik alkalommal módosította a Btk.-t 10 „A büntetés tíz

évtől tizenöt évig terjedő, vagy életfogytig tartó szabadságvesztés, ha az emberölést tizennegyedik életévét be nem töltött személy sérelmére követik el” [Btk. 166 § (2) bekezdés i) pontja]. 11 A hivatkozott szakaszok a büntetés enyhítésének feltételeit szabályozzák. 9 Dr. Kovács Gyula: Az újszülött megölése (2001) megítélése általában enyhébb a többi emberölési esetnél. A gyermekölés privilegizált tényállásának bevezetésével a törvény tulajdonképpen e bírói gyakorlathoz igazodott Az első magyar büntetőtörvénykönyv, az 1878. évi V törvénycikk 284 §-a ismerte a gyermekölés tényállását, amelyet az az anya követett el, aki a házasságon kívül született gyermekét a szülés alatt vagy közvetlenül a szülést követően megölte. Az 1961 évi V törvény az emberölésnek ezt az enyhébben minősülő esetét nem tartotta fenn azzal az indokkal, hogy a Csemegi-kódex megalkotása idején fennállt

viszonyokhoz képest a nők társadalmi helyzetében, a házassági köteléken kívül született gyermek jogállásában, a társadalmi és gazdasági viszonyokban bekövetkezett alapvető változásokra figyelemmel a privilegizált eset fenntartása szükségtelenné vált. A cselekmény enyhébben minősített esetként való megjelenítése egyebekben nem a sértett személyének eltérő megítélésből fakad. A miniszteri indokolás szerint, az újszülött megölése ugyanolyan bűncselekmény, mint bármely más természetes személy megölése. A törvény éppen ezért arra az elkövetési magatartásra van tekintettel, ami a szülés folyamán, vagy a szülést közvetlen követően történik, vagyis a szülő nőnek a szüléskori állapotából indul ki, és az enyhébb megítélést erre építi rá. A bírói gyakorlat ezt a helyzetet értékelte korábban, amikor a 166. § szerinti emberölés miatt az enyhítő szakasz alkalmazásával zömében az öt éves alsó

határ alatt szabta ki a büntetést12 Az új tényállás a két évtől nyolc évig terjedő büntetési tétel meghatározásával keretet adott a büntetés kiszabás számára, anélkül, hogy a bírói gyakorlatnak az enyhítő szakaszhoz kellene folyamodnia.13 E tanulmány célja, hogy bemutassa e deliktumot történeti fejlődésében, a számadatok tükrében és dogmatikájában, valamint kitérjen a bizonyítás nehézségeire, továbbá megvizsgálja, ad absurdum megkérdőjelezze az új tényállás beiktatásának megalapozottságát. 12 Lásd az 1. számú mellékletet Forrás: A büntető jogszabályok módosításáról szóló 1998. évi LXXXVII törvény 40 §-ához fűzött miniszteri indokolás. 13 10 „aki nem akar gyermekeket nevelni, mi köze annak a mi jövendőnkhöz?” (Veres Péter)14 2. Történeti visszatekintés 2.1 Az élet elleni bűncselekmények megítélése a történelem

folyamán Az élet elleni bűncselekmények megítélése minden időben és minden korban a történelmi, társadalmi, gazdasági viszonyoktól, illetőleg ezek fejlettségi szintjétől meghatározott. Ezért, mint minden bűnözési jelenség, úgy az élet elleni bűnözés is, kizárólag történeti szemléletű közelítésben vizsgálható. A történeti szemléletű elemzés hiányában ugyanis nem érthetnénk meg e rendkívül magas fokú társadalmi veszélyességgel bíró deliktum alaktani és oksági kérdéseit, s nem nyerhetnénk megfelelő kiindulási alapot a megelőzéshez sem. E bűncselekmények elbírálása a társadalmi fejlődés egyes szakaszaiban meglehetősen nagy eltéréseket mutat. Történelmi tények igazolják, hogy a társadalmi fejlődés különböző fokán nem mindig esett és esik egybe az emberölés egyéni, közösségi, valamint állami és társadalmi fogadtatása. Az emberi élet fontosságának szélsőséges értékelését mutatja

egyebek között, hogy a történeti fejlődés bizonyos szakaszán egyes jogok szerint az ölés körébe tartozott különböző állatok elpusztítása ugyanúgy, mint az ezek által okozott életvesztés, valamint a klasszikus értelemben vett emberölési cselekmények. E deliktumok történeti felfogását végigkövetve megállapítható tehát, hogy még az emberölés fogalma, a büntetőjogi védelem kezdete, terjedelme és határa meghatározása is a társadalmi, gazdasági és tudományos fejlődés eredménye. A történeti visszatekintés alapján teljes joggal állítható, hogy az élet elleni bűncselekménytípusok sorában nincs még egy olyan, amelyet annyira eltérően értékeltek volna, mint a gyermekölést. A gyermekölés „a legnagyobb mértékben sérti a már civilizált népek szánalomérzetét Ugyanakkor azonban a történelem azt mutatja, hogy némely korszak társadalmának szánalomérzetét egyáltalán nem váltotta ki”15 E bűncselekmény a

fejlettség legalacsonyabb fokán álló népeknél nem tartozott az erkölcstelen, a korai rabszolgatartó társadalmakban pedig a jogellenes cselekmények közé. Kezdetben a nyomorék vagy éppen a szülés után közvetlenül életképtelennek, vagy csökkent életképességűnek ítélt újszülöttek különböző módon (szikláról való ledobással, vízbefojtással stb.) történő megölése általánosan elfogadott szokás, illetve hagyomány volt. 14 Kristó: 557. oldal Marton Géza: A bűncselekmény kriminológiai fogalma, 9–10. oldal (Számmer Imre Könyvnyomdája, Székesfehérvár, 1907) 15 11 Dr. Kovács Gyula: Az újszülött megölése (2001) Az ókori Rómában a családfőt megillető hatalmi jogosultságok közül több szempontból is kiemelkedik az apai hatalom (patria potestas), amely alatt a római jogban a családfőnek a családjához tartozó szabad személyek fölötti teljes magánjogi uralma értendő. A családfőt (pater familias) személyileg

a pozitív jogosultságok körében megillette – többek között – a gyermek élete és halála feletti rendelkezés (ius vitae necisque); az elsőszülöttek kivételével a gyermekkitétel joga (ius exponendi) és a gyermekeladás joga (ius vendendi).16 Az emberiség történetének egészen korai szakaszában a gyermekölés a természeti viszonyok között élő népeknél mintegy társadalmi érdeket szolgáló általánosan elterjedt jelenség és egy sajátos gyakorlati népességpolitika eszköze volt, s végső soron a szükséges népességi létszámarányok biztosítását szolgálta. E bűncselekmény a szülők erőszakos önvédelmi eszközévé vált az éhínség, a betegség és a túlnépesedéssel járó egyéb bajok ellen A megállapítottak mellett az is figyelmet érdemel, hogy számos népnél a gyermekölés eredendően ismeretlen volt. Így például az Andaman-szigeteken,17 Kambodzsában, az ókori Egyiptomban, Samoán, 18 Thébában,19 s nem volt

elterjedt Új-Zélandon sem. Azoknál a népeknél, ahol a gyermekeket megtartották, ott végig nagy szeretettel gondoskodtak felnevelésükről E megállapítás érvényes még azokra a nációkra is, ahol egyébként a gyermekölés szokása elterjedt volt20 2.2 A magyar jogfejlődés Hazai jogunkban korábbi törvényeink az emberölésnek különböző nemeit ismerték. Így gyilkosság alatt értették az előre megfontolt szándékkal elkövetett ölést, amelynek súlyosabb eseteit kiemelték, és mint hűtlenséget büntették a rokongyilkosságot, továbbá bizonyos oltalom alatt álló személyek (az ország rendes bíráinak, zászlósainak, főispánoknak, káptalan tagjainak stb.) megölését, majd később a rablógyilkosságot és a mérgezést A gyilkosság fogalma mellett kifejlődött az egyszerű szándékos ölés, az indulatból történő ölés, s a vétkes emberölés. A gyilkosság büntetése régi jogunk szerint a halál, több esetben bizonyos

súlyosításokkal végrehajtva; valamint a vérdíj megítélése az örökösök javára. Az emberölés többi alakjánál hosszú időkön keresztül az egyezkedés volt szokásban. A bűncselekmények, melyekre Szent István dekrétumainak II. könyve büntetést szabott, három nagy csoportba különíthetők el. 21 A második csoportba foglalt, a magánosok javai ellen elkövetett bűncselekmények sorát az emberölés nyitotta meg, amely a következő alakban nyert szabályozást: ha valaki mást véletlenségből öl meg; ha szabad ember másnak szolgáját öli meg, ha ispán, jóravaló vitéz, vagy közrendű ember felesége vérét ontja, mikoris a büntetése böjtölés és ötven, tíz, illetve öt tinó szolgáltatása; külön tartott bűntett a szándékos emberölés, melyet a tettes haragra gerjedvén és felfuvalkodván, kevélységből követ el; inkább magánjogi vétség, ha szolga másnak szolgáját öli meg; ily esetben a gyilkos szolgának ura a megölt

szolga fele árával tartozott ennek urát kielégíteni, ha módjában volt, ellenkező esetben a gyilkos szolgát negyvennapi böjtölés 16 Földi András és Hamza Gábor: A római jog története és institúciói, 239. oldal (Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest, 1996) 17 Szigetsor a Bengáli-öböl keleti részén, a Nicobar-szigetekkel együtt Indiához tartoznak, székhelye Port Blair; 1858–1945 között indiai fegyenctelep. 18 (Hajós-szigetek, Navigátorok), Polinézia egyik szigetcsoportja a Nagyóceánban, Észak-keletre a Fidzsi-szigetektől. 19 Az ókori Felső-Egyiptom fővárosának görög neve. 20 Forrás: Bakóczi Antal: Az emberölés, 19–39. oldal (Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó, Budapest, 1984). 21 Az első csoportot alkották a vallás elleni bűncselekmények; a második csoportba igazodtak a magánosok javai ellen elkövetett bűntettek, és a harmadik csoportba a közösséget sértő deliktumok tartoztak. 12 Dr. Kovács Gyula: Az újszülött

megölése (2001) után el kellett adni; ha szolga szabad embert ölt meg, a gyilkost ura megválthatta száztíz tinóval, vagy tartozott kiadni. Inkább az általános békesség biztosítását célozta a következő törvényhely: „aki embert karddal öl, azon kard által vesszen el”.22 A magánosok javai ellen elkövetett bűncselekmények meghatározása és büntetése tárgyában I. Endre király Edictuma 23 kifejezetten csak az emberölésről szól, midőn a 6 §-ban elrendeli, hogy: „Aki papi személyt vagy akár világi embert ölt volna, a régi mód szerint lakoljon bűneiért.”, – tehát Szent István törvényeinek rendelése alá essék, mégis úgy látszik, hogy Endre nemcsak az emberölést, de egyéb magán bűntetteket is súlyosabb büntetéssel sújt, mint Szent István, mert midőn a 6. § zárómondatában megparancsolja, hogy „vérontástól, ragadozástól és egyéb bosszúság s erőszak tételétől minden ember tartózkodjék”, e norma

megszegőit fő- és jószágvesztéssel rendeli büntetni. Szent László tizennyolc évig tartó uralkodása alatt (1077–1095) számos törvény alkotásával járult hozzá az életnek jogi keretekbe foglalásához. Három könyv tartalmazza decretumait A büntetőjog körébe sorozható parancsolatai és tilalmai – úgy, mint a Szent István törvényeiben meghatározottak – három csoportba foglalhatók 24 A második csoport foglalta össze a magánosok javai elleni bűncselekményeket, itt első helyen említendő az emberölésről szóló II. 8 articulus, amely szerint: „Aki kivont karddal embert öl, vessék tömlöcbe a király ítélete szerint és osszák három részre minden vagyonát (). 1 § Ebből két rész illesse a megöltnek rokonságát, a harmadikat adják a gyilkos fiainak és feleségének. 2 § Ha pedig száztíz pénznél kevesebb vagyona lenne, szabadságát is veszítse el”.25 Werbőczy István Hármaskönyve 26 a II. rész 43 cím 5 §-ában a

cselekményt a következőképpen rendelte büntetni: „5 § Mindazáltal tudnunk kell, hogy az asszonyok és nők ellen is abban az esetben, ha közülök valamelyik a férjét vagy szülőjét, avagy saját magzatait gonoszul megöli vagy megöleti (mivelhogy ez hűtlenség vétkének számába esik) épen, mint a férfiak ellen, főbenjáró ítéletet kell hozni és kimondani.”27 Nagy részletességgel szabályozta az 1792. évi javaslat a II könyv XIX artikulusában a homicidiumot,28 amelynek a szándék fokai, a sértett személye és az elkövetés módjaira tekintettel többféle nemét különböztette meg. Külön szólt a parricidiumról,29 infanticidiumról,30 a procuratio abortusról,31 az expositio infantumról,32 az assassiniumról,33 intoxicatioról34 és végül a propricidiumról.35 Az 1792. évi javaslat XXI artikulusa a csecsemőgyilkosságot a következőképpen szabályozta: „1. § Az újszülött gyermek megölését nevezzük csecsemőgyilkosságnak; ha

ugyanis a születést követő hosszabb időköz elteltével ölik meg a szülők gyermekeiket, akkor az ilyen gonosztett már gyermekgyilkosság, amelyről az előző szakaszban szó volt. 2. § E bűntettet többnyire a házasságon kívül született gyermekek ellen szokták elkövetni Éppen ezért, hogy ez megelőzhető legyen, a leányanyákat, nemcsak addig, amíg a terhüket 22 Angyal Pál: Szent István és a büntetőjog, 45. oldal (Attila-nyomda Részvénytársaság, Budapest, 1939). 23 I. Endre rendeletének eredeti címe: Andreae Primi Edictum sive Constitutiones; a hét szakaszból álló törvény-rendelkezéseket a Corpus Iuris Hungarici első kiadói (Mossóczi Zakariás és Telegdi Miklós püspök) Bonfinius történeti elbeszélése nyomán szerkesztették és iktatták a törvények közé. 24 Lásd: a 21. számú lábjegyzetben írtakat 25 Forrás: Angyal Pál: I. Endre és Szent László büntetőtörvényei, 6–9 oldal (Attila-nyomda Részvénytársaság,

Budapest, 1941) 26 A mű eredeti címe: Tripartitum Opus Juris Consuetudinarii Inclyti Regni Hungariae per Magistrum Stephanum de Werbewcz Personalis Praesentiae Regle Majestatis Locum Tenentem: Accuratissime Editum (Nemes Magyarország szokásjogának Hármaskönyve, melyet Werbőczy István, a Királyi Felség jelenlétének helytartója a legnagyobb gonddal készített). 27 Kolosvári Sándor és Óvári Kelemen: Werbőczy István Hármaskönyve, 307. oldal (Franklin-társulat Magyar Irodalmi Intézet és Könyvnyomda, Budapest, 1897). 28 Emberölés. 29 Parricidium vagy parieidium a római jogban annyi, mint: a) felségsértés büntette, ideértve a római állam ellen elkövetett mindennemű súlyosabb bűncselekményt, b) apagyilkosság, c) általában: rokongyilkosság. 30 Gyermekölés. 31 Annyi, mint az elvetélés előidézése, korabeli terminológia szerint: magzatűzés. 32 Gyermekkitétel. 33 Bérgyilkosság, orgyilkosság. 34 Mérgezés. 35 Öngyilkosság. 13 Dr.

Kovács Gyula: Az újszülött megölése (2001) méhükben hordozzák, hanem azután is, hogy megszülték magzatukat, tilos büntetés vagy akár a templomokban, akár egyebütt történő megszégyenítés alá vonni. Sőt: közülük mindazoknak, akik kellő időben jelentkeznek az illetékes hatóságnál, a köz részéről minden segítséget meg kell adni, hogy attól is kártalanítást kaphassanak, aki terhességüknek okozója volt. 3. § Még az sem követelmény, hogy a méhének terhét hordozó nő közvetlenül jelentkezzék a hatóságnál. Elegendő az is, ha állapotát a szülés előtt közhitelű személynek felfedi, e személy lehet vérrokona is; s ez a személy azután, a nála jelentkezett nő bármiféle zaklatása nélkül, a szükséges intézkedések megtétele céljából jelenti a tényt a hatóságnak. Egyébként, csecsemőgyilkosság esetében a terhesség előzetes elhallgatása mindig súlyosbító körülménynek, s a csecsemő vétlen halála

esetén gondatlanságnak számítandó be 4. § Az anyának nemcsak a saját maga által kezdeményezett bármely olyan tette számít csecsemőgyilkosságnak, amelynek rendes és az anya előtt is ismert folyamata szerint a csecsemő halála bekövetkezett, hanem a csecsemő élete fenntartásához szükséges anyai kötelesség gonosz szándékú elmulasztása is csecsemőgyilkosságként büntethető. 5. § Részes e bűntettben, aki akár tanáccsal, akár tettekkel hozzájárul akár a terhesség, akár a szülés eltitkolásához, avagy bármiféle módon okot ad arra, hogy csecsemőgyilkosság követtessék el. Ha pedig a teherbeesés okozója, vagy a csecsemőgyilkos nő szülei biztatták fel őt a tett elkövetésére, különösen, ha magánál a csecsemőgyilkosság aktusánál is segítettek, mindenkor súlyosabban kell bűnhődniük, mint az idegeneknek, és a körülmények különbözősége szerint akár a csecsemőgyilkos nővel azonos büntetésnek kell őket

alávetni. 6. § Végül: a büntetést a gondatlanságnak és a szándékosságnak a bűntény összes körülményeiből kihámozandó arányosításával kell kiszabni, az emberölésről szóló szakaszban foglaltak figyelembevételével”36 Rendkívül figyelemre méltó az 1843. évi javaslat álláspontja is, amely az osztályozásnál a praemeditációt37 vette alapul, de a legsúlyosabb büntetést, az életfogytiglani rabságot csak néhány kiemelt esetben (rokonölés, rablógyilkosság, bérgyilkosság stb.) szabta ki; a rendes büntetés tizennyolc évi rabság volt, de amennyiben különös kegyetlenséggel követték el a cselekményt: huszonkét év. A javaslat a gyilkosság mellett – a bajor Btk nyomán – a szándékos emberölést is szabályozta, amelynek jellemzője az előre meg nem fontolt, erős felindulásban keletkezett és e felindulás alatt végre is hajtott ölési szándék volt.38 A magyar büntetőjog hosszú ideig súlyosbított

halálbüntetéssel szankcionálta a gyermekölést elkövetett anyát. Még a XIX. század elején is a halálbüntetés volt a jellemző és csak később lépett helyébe az úgynevezett időleges rabság, illetve amennyiben a gyermek halálát a szülés eltitkolása, s a segély hiánya idézte elő: az időleges fogság. A XVIII. században e bűntett megelőzésére elrendelték a viselős hajadonok megseprűzését (virgatio per carnificem), illetve a községi elöljáróság felügyelete alá helyezésüket. A községi elöljáróságokat is büntetéssel sújtották, ha az előírt megelőzési szabályokat nem tartották be, egy 1795-ben kelt helytartói intézkedés pedig elrendelte a szülőházak létesítését Az 1792 évi javaslat ugyan külön fejezetben szól a gyermekölésről, de még, mint homicidiumot bünteti; az 1843. évi javaslat már mindenképpen külön szabályozza e deliktumot, amelyet enyhébben rendelt büntetni (tízévi, illetve ötévi

rabsággal) A javaslat 136 §-a büntetés alá vonta azt a házasságon kívül teherbe esett személyt, aki szándékosan, azon célzattal, hogy gyermeke meghaljon, olyan állapotba helyeztette magát, amelyben szüléskor a szükséges segítséget nélkülöznie kellett. 36 Hajdú Lajos: Az első (1795-ös) magyar büntetőkódex-tervezet, 466–467. oldal (Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó, Budapest, 1971). 37 Előre megfontolás. 38 Forrás: Angyal Pál: Az emberi élet elleni bűncselekmények és a párviadal, 6–7. oldal [a továbbiakban: Angyal (Athenaeum Irodalmi és Nyomdai Rt, Budapest, 1928)] 14 Dr. Kovács Gyula: Az újszülött megölése (2001) 2.21 A gyermekölés szabályozása az 1878 évi V törvénycikkben Az 1878. évi V törvénycikk a bűntettekről és vétségekről (Btk), valamint az 1879 évi XL törvénycikk a kihágásokról (Kbtk) alkották az első magyar törvénnyé lett teljes büntető kódexeket A Btk. általános és különös részre

oszlott, ezek pedig kilenc, illetve negyvenhárom fejezetre és folyamatos számozás mellett 486 szakaszra tagolódtak. A kihágási büntető törvénykönyv ugyancsak kettő részből és összesen 145 paragrafusból állt A Btk. általános részének beosztása fejezetenként: bevezető intézkedések, a törvény hatálya, a büntetések, a kísérlet, a részesség, a szándék és gondatlanság, a beszámítást kizáró vagy enyhítő okok, a bűnhalmazat, a bűnvádi eljárás megindítását és a büntetés végrehajtását kizáró okok. A Btk. különös része a rokonbűncselekményeket együtt tárgyalta Ezek öt csoportba sorolhatók: az uralkodó és az állam elleni bűncselekmények (I–VIII. fejezet); a társadalmi rend (IX–XIII fejezet); az egyesek személye és vagyona (XIV–XXXVI fejezet); a közbiztonság elleni bűncselekmények (XXXVII–XL fejezet), majd megint az állam-, illetve az államigazgatás rendje elleni bűncselekmények és a hivatali

bűncselekmények (XLI–XLII fejezet)39 Az 1878. évi V törvénycikk – hasonlóan a külföldi büntető kódexekhez – az emberölés fogalmi köréből kiemelt néhány tényállást és ezeket külön szankcionálta, illetve privilegizálta. A kiválasztást és az enyhébb büntetést mind a tettesnek, mind a sértettnek sajátságos körülményei indokolták, mind pedig a társadalmi felfogás vonta maga után. A Csemegi-kódex vonatkoztatott szabályai szerint az emberölésnek ilyen különös nemei voltak: a gyermekölés (Btk 284. §); a kívánságra való ölés (Btk 282 §); az öngyilkosságnál való részesség [Btk. 283 § (1) bekezdés]; és az amerikai párbaj [Btk 283 § (3) bekezdés] A Btk. 284 §-a gyermekölés alatt az újszülött törvénytelen gyermeknek az anya által elkövetett megölését értette, amelyet a jelzett szakasz a következőképpen szabályozott: „Azon anya, aki a házasságon kívül született gyermekét a szülés alatt vagy

közvetlenül a szülés után szándékosan megöli: öt évig terjedő börtönnel büntetendő”. A gyermekölésnek az emberölés köréből való kiemelését az indokolta, hogy a cselekmény megítélése az adott korban megváltozott, amely szerint a figyelem az ártatlan áldozatról a bűntettet elkövető nőre terelődött. A jogalkotót az a felismerés vezette, hogy a gyermekét megölő nő a szülés alatt vagy közvetlenül a szülés után olyan speciális testi és lelki állapotban van, amely bűnösségét – kiváltképpen, ha megölt gyermeke törvénytelen születésű – jelentékenyen enyhíti. Angyal Pál szerint, e deliktum „különtartásának és enyhébb büntetésének főbb indokai: a) a házasságon kívül teherbe esett nő sajátlagos lelkiállapota, mely a ballépés elkövetésétől a szülésig folyton tart, sőt azután sem szűnik meg azonnal; a teherben lét eltitkolása, a szégyentől, meggyalázástól való félelem mind olyannyira

deprimálják 40 a nőt s ellen álló erejét oly fokban gyengítik, hogy a legkisebb motívumra is elhatározza magát annak a cselekménynek elkövetésére, mely szabadulást jelent a nyomasztó érzésektől; ez az indok azonban csak a házasságon kívül teherbe esett nővel szemben bír jelentőséggel; b) a szülő nő testi állapota, mely az orvostudományi tapasztalatok szerint oly kivételes helyzetbe juttatják a nőt, hogy annak a cselekménye bűnösség szempontjából jelentékenyen enyhébb, mint az e körülmények nem létében elkövetett ölés; a szüléssel járó testi fájdalmak, a nagyfokú vérveszteség s az ezzel járó egyéb körülmények elerőtlenítik a nőt testileg és lelkileg s mintegy hajlamosítják annak a cselekménynek elkövetésére, melynek tárgya egyszersmind szenvedéseinek előidézője; c) a gyermektartás és felnevelés költségeitől való félelem, tehát egy merőben gazdasági forrásból eredő ok, mely egymagában ugyan

alig értékelhető s a büntetés-lefokozást nem indokolhatja, de összefüggésben a többivel még sem hagyható figyelmen kívül; 39 40 Forrás: Mezey Barna (szerk.): Magyar jogtörténet, 281–282 oldal (Osiris Kiadó, Budapest, 1996) Deprimált: lenyomott, levert; mai terminológia szerint e kifejezés a depresszióval rokon. 15 Dr. Kovács Gyula: Az újszülött megölése (2001) d) felemlíthető végül még az az indok is, melyre már Mittermaier utal, hogy t. i a szülőnő azért is könnyebben határozza el magát gyermekének megölésére, mert a szülés alatti vagy éppen csak megszült gyermeket mintegy még testrészének tekinti, mellyel szabadon rendelkezhetik” .41 A gyermekölés törvényi tényállása a hatályos büntetőjogi szabályozástól annyiban különbözik, hogy a Csemegi-kódexben poenalizált deliktum elkövetési tárgya kizárólagosan házasságon kívül született gyermek lehetett, ezért ehelyütt csak a passzív alannyal

kívánok foglalkozni. A gyermek házasságon kívül születettségének kérdése a Curia 5. számú döntésével jól példázható Eszerint ugyanis „a Btk 284 §-ának rendelkezése azon férjes nőre, ki a házasságának tartama alatt születendő gyermekét megöli, azon esetre sem nyerhet alkalmazást, ha gyermekét nem férjével, hanem akár a házasság tartama alatt, akár a házasság létrejötte előtt mással nemzette, s hogy ebből következőleg az olyan nő, a fennforgó körülményeknek megfelelően az emberélet elleni bűntettekre nézve fönnálló általános szabályok szerint büntetendő”.42 E problematikát a következő eseti döntés is megvilágítja: „Az a nő, akinek a férje él, mindaddig, amíg ettől törvényesen el nem választatott, házasságon kívül állónak nem tekinthető; a törvényből merített anyagi okból helyesen tagadta meg tehát az esküdtbíróság a Btk. 284 §-ában körülírt bűntett megállapítására irányuló

kisegítő kérdések feltevését, mit a védő azon az alapon indítványozott, hogy vádlottnak újszülött gyermekét nem a férj nemzette. (K 7345/1910 B V 175)”43 2.22 A cselekmény büntetőjogi megítélése a Csemegi-kódexet követően Magyarország felszabadulása után az Alkotmány megalkotását követően 44 – a kor politikai szellemének megfelelően – szükségessé vált a büntetőjog új, szocialista alapjainak megteremtése. Az egész büntetőjogi szabályozást magában foglaló törvénykönyv létrehozásának azonban nem voltak meg a feltételei, így csak a büntető törvénykönyv általános része született meg az 1950. évi II. törvénnyel (Btá) Ez a korábbi kódex általános részét váltotta fel A régi törvénykönyv egyéb rendelkezései számos módosítással és kiegészítéssel egészen 1962ig hatályban maradtak. A sok modifikáció és kiegészítés következményeképpen csaknem áttekinthetetlenné vált joganyagot az

Igazságügyi Minisztérium rendszerezte és hivatalos kiadványban tette közzé.45 Több évi előkészítő munka eredményeként 1961-ben jött létre az első átfogó szocialista magyar büntetőkódex, a Magyar Népköztársaság Büntető Törvénykönyve (Btk.), az 1961 évi V törvény, amely egységesen szabályozta a büntetőjog egész anyagát. 46 Az új Btk és az azt életbe léptető 1962. évi 10 törvényerejű rendelet 1962 július 1-jén lépett hatályba, s ezzel a magyar büntető jogalkotás bizonyos értelemben a büntetőjog kodifikáción nyugvó szabályozásának elvéhez tért vissza.47 Az 1961. évi V törvény alkalmazásának több mint másfél évtizedében eredményesen védelmezte a szocialista társadalmi rendet, az állampolgárok személyét és jogait, hozzájárult a közrend és a közbiztonság megszilárdításához. Az 1970-es évek elején indult meg a büntető jogszabályok korszerűsítése. E folyamat a Btk 1971. évi módosításával

kezdődött, amely megteremtette a bűncselekmények súly szerinti felosztását bűntettekre és vétségekre, szűkítette a halálbüntetéssel fenyegetett bűncselekmények körét, a társadalmi-gazdasági fejlődésnek megfelelően jelentősen módosította a közlekedési, a népgazdaság elleni és a vagyon elleni bűncselekmények szabályozását Az újabb – 1973 évi – 41 Angyal: 49–50. oldal Büntetőjogi Határozatok Tára I. kötet, 132 1 43 Angyal Pál – Isaák Gyula: Büntető Törvénykönyv a bűntettekről és vétségekről, 291–292. oldal (Grill Károly Könyvkiadó Vállalata, Budapest, 1937). 44 Az 1949. évi XX törvény, a Magyar (Nép)köztársaság Alkotmánya 1949 augusztus 20-án került kihirdetésre. Címét az 1989 évi XXXI törvény 38 § (1) bekezdése módosította 45 Ez volt a hatályos anyagi büntetőjogi szabályok hivatalos összeállítása (BHÖ). 46 Forrás: Kádár – Moldoványi (szerk.): Büntető Törvénykönyv, 15–17

oldal (Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó, Budapest, 1979). 47 Forrás: Mezey: 332. oldal 42 16 Dr. Kovács Gyula: Az újszülött megölése (2001) módosítás biztosította a feltételeket ahhoz, hogy a bíróságok a jogpolitikai irányelveknek megfelelő, differenciált büntetéskiszabási gyakorlatot folytassanak, és szélesebb körben alkalmazhassanak vagyoni hátránnyal járó büntetéseket. 1974-ben a szigorított őrizetre és az alkoholisták munkaterápiás intézeti gyógykezelésére alkotott jogszabályok a társadalom hatékony védelmét biztosították a különösen veszélyes visszaeső bűnözéssel és a bűnözésben igen nagy szerepet játszó alkoholizmussal szemben. 1975-ben új jogszabályok jelentek meg a szabadságvesztésből szabadult személyek utógondozásáról. Ezek alapján kiépült a hivatásos és társadalmi pártfogók hálózata, és az elítéltek a korábbinál nagyobb segítséget kaptak ahhoz, hogy büntetésük letöltése után

megfelelően beilleszkedjenek a társadalomba, ne lépjenek ismét a bűnözés útjára E részleges kiegészítések és módosítások ellenére szükségessé vált az addigi jogfejlődést öszszegező és továbbfejlesztő, új Büntető Törvénykönyv megalkotása. 48 Az új kódexet a büntető törvénykönyvről szóló 1978 évi IV törvény hatálybaléptetéséről és végrehajtásáról rendelkező 1979 évi 5. törvényerejű rendelet (Btké) 1979 július 1-jével léptette életbe Az 1961. évi V törvény az emberölésnek ezt az enyhébben minősülő esetét nem tartotta fenn azzal az indokkal, hogy a Csemegi-kódex megalkotása idején meglévő viszonyokhoz képest a nők társadalmi helyzetében, a házassági köteléken kívül született gyermek jogállásában, a társadalmi és gazdasági viszonyokban bekövetkezett alapvető változásokra figyelemmel a cselekmény privilegizálása szükségtelenné vált. A hatályos Büntető Törvénykönyv osztotta

ezen álláspontot. Azok a társadalmi viszonyok, amelyek százhúsz évvel korábban fennállottak a mai szemlélettel nem, vagy legalábbis a nagyon elmaradott felfogás esetén igazolhatók, de teljesen megszűntnek mégsem tekinthetők. Mint korábban szó volt róla, az 1998. évi LXXXVII törvény 40 §-a az újszülött megölésének sui generis bűncselekményként történő szabályozását ezért nem is ezzel indokolta, hanem azzal az empirikus ténnyel, hogy a titkolt terhesség esetén a szülő nő rendszerint a mások segítsége nélkül lefolyt szülési folyamat során ténylegesen kivételes testi és lelki állapotban van, és ez az állapota a beszámítási képességére is kihatással lehet. A sok éves ítélkezési gyakorlat tapasztalatai alapján elmondható, hogy ez a jogi értékelés egyrészt abban jut kifejezésre, hogy a szülő nő részéről a szülés alatt vagy közvetlenül ezt követően megvalósított ölési cselekmény esetében – a

Legfelsőbb Bíróság 15. számú Irányelvének útmutatását követve – a bíróság az emberölés minősített esetének, különösképpen a cselekménynek előre kiterveltként vagy aljas indokból való minősítését úgyszólván soha nem állapította meg; másrészt pedig a büntetéskiszabási gyakorlat vizsgálata arra utal, hogy a bíróságok ilyen esetekben a törvényi büntetési tétel minimumában szabták ki a főbüntetést, sőt ezen a téren tipikusnak volt mondható az enyhítő rendelkezés alkalmazása is. A bíróságok ezt annak ellenére így gyakorolták, hogy a már hivatkozott 15. számú Irányelv a büntetéskiszabási gyakorlat irányításával kapcsolatban hangsúlyozottan hívta fel a figyelmet arra, hogy az újszülöttek megölése esetén az elkövető javára kétségtelenül jelentkező nyomatékos enyhítő körülmények sem feltétlenül eredményezhetik az ilyen ölési cselekményekkel kapcsolatban az enyhítő rendelkezés

általános, szinte főszabályként való alkalmazását. „5. Az újszülötteknek a szülés tartama alatt vagy közvetlenül ezt követően az anya által történő megölése esetén a büntetés kiszabásánál az igényel alapos vizsgálatot, hogy az a különleges állapot, amely az újszülött világrahozatalával jár, kihatott-e az elkövető beszámítási képességére. Figyelemmel kell lenni arra is, hogy a szülő nőt milyen ok vezette az újszülött megölésére. A házasságon kívül szülő nő esetében azt is figyelembe kell venni, hogy a társadalmi rosszallás a tudatilag elmaradott környezetben még olyan súllyal nehezedhet az elkövetőre, hogy az 48 Forrás: Kádár – Moldoványi: ugyanott. 17 Dr. Kovács Gyula: Az újszülött megölése (2001) motiválhatja a cselekmény elkövetését. Egyebekben azonban nincs társadalmi, erkölcsi és jogi alapja annak, hogy újszülöttek megölése esetén általánossá váljék a törvényi büntetési

tétel legkisebb mértékén aluli büntetések kiszabása. Az a körülmény, hogy az elkövetők nem készülnek fel a gyermekszülésre, nem veszik igénybe az általánosan biztosított orvosi kezelést és ellátást, egymagában nem alapozza meg az ölési cselekmény előre kitervelten elkövetettként minősítését.” 49 A bevezetőben említettem volt, hogy az eddigieken túlmenően az újszülött megölése törvényi tényállásának életre hívását és az emberölésnél enyhébb büntetési tétellel fenyegetettségét szükségessé tette az a körülmény is, hogy a Btk. 166 § (2) bekezdés i) pontjának az 1998 évi LXXXVII törvény 39 §ának (1) bekezdésével való kiegészítése folytán a tizennegyedik életévét be nem töltött gyermekkorú megölése az emberölésnek a legsúlyosabb büntetési tétellel fenyegetett minősített esetévé vált, ezenfelül a Btk. 87/A §-ának az 1997. évi LXIII törvény 6 §-ával történt módosítása

következtében erre a bűncselekményre a törvényben előírt büntetési tétel alsó határánál enyhébb büntetés kiszabására csak kivételesen kerülhetett sor. Az újszülött megölésének a Btk 166 § szerinti értékelése tehát ahhoz a nem kívánt következményhez vezetne, hogy az újszülött sérelmére elkövetett ölési cselekmények a legszigorúbb büntetési tétel alkalmazását eredményeznék, és ez a kellő differenciáltság hiányára utalna50 Az európai országok büntető kódexei az anyák által újszülöttjeik sérelmére elkövetett emberölést általában privilegizált esetként szabályozzák. Az a kitétel sem szerepel a törvényi tényállásokban, hogy házasságon kívül szülessen a gyermek. Egyedül a német büntető törvénykönyv rendelkezik úgy, hogy „az az anya, aki házasságon kívül született gyermekét a szülés közben, vagy közvetlenül azután megöli, legalább három évig terjedő szabadságvesztéssel

büntetendő”. Az osztrák büntető törvénykönyv külön szabályozza a gyermeknek a szülésnél való megölését: „az anya, aki gyermekét a szülés alatt, vagy amíg még a szülés lefolyásának hatása alatt áll megöli, egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő”. A spanyol Btk. ugyancsak enyhébben rendeli büntetni az újszülött megölését: „az anya, aki szégyenének elrejtése végett újszülött gyermekét megöli, rövidebb tartamú szabadságvesztéssel büntetendő. Ugyanígy büntetendők az anya szülei, ha az anya szégyenének elrejtése végett követik el a cselekményt” A francia büntető kódex is külön poenalizálja az újszülött sérelmére elkövetett emberölést: „az anya, aki akár tettesként, akár részesként újszülött gyermekét megöli, tíztől húsz évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő, ez a rendelkezés azonban a társtettesekre és más elkövetőkre nem terjed ki”. 49 A

Legfelsőbb Bíróság 15. számú Irányelve az élet és a testi épség büntetőjogi védelméről IV 5 Berkes György (szerk.): Magyar büntetőjog Kommentár a gyakorlat számára, 378–379 oldal (HVG-ORAC Lap- és Könyvkiadó Kft. Budapest, 1999) 50 18 „az anyákban van valami, ami alatta marad, és ami fölébe is emelkedik a józan észnek. Az anyának ösztöne van A teremtés végtelen és kiszámíthatatlan akarata él benne, az vezérli tetteit.” (Victor Hugo)51 3. Az újszülött megölése a számadatok tükrében52 3.1 A jogerős bírói határozattal befejeződött ügyek alakulása A Legfőbb Ügyészség Büntetőbírósági Főosztálya, 1992. II félévének elejétől 2000. I félévének végéig terjedő időszakban, jogerős bírói határozattal befejezett kilencvenhat olyan ügyet vizsgált meg, ahol az anyák újszülöttjeik sérelmére követtek el emberölést A kilencvenhat

ügyben kilencvennyolc vádlott bűnössége nyert megállapítást.53 A vizsgálat – többek között – fényt derített arra, hogy e bűncselekménykate-góriában 1994-től emelkedés volt tapasztalható, és az 1997. évi átmeneti csök-kenés után 1998-ban, illetve 1999-ben komolyabb növekedés mutatkozott.54 A bűncselekmények területi megoszlását tekintve megállapítható, hogy a kérdéses időszakban Pest, Jász–Nagykun–Szolnok és Szabolcs–Szatmár–Bereg megyékben volt a legtöbb elkövető (tíz-tíz fő), a fővárosban nyolc, míg Komárom–Esztergom megyében egy sem. Hajdú–Bihar, Nógrád és Zala megyékben mindössze egy-egy főt regisztráltak55 Az elkövetők többsége (80,6%) tizennyolc és harmincnégy év közötti volt (ez élettani okok miatt természetes), a fiatalkorúak aránya 18,4%-ot tett ki, egyikük alig haladta túl a tizennegyedik, három a tizenötödik, öt pedig a tizen-hatodik életévét.56 Az elkövetők iskolai

végzettségét górcső alá véve megállapítható, hogy közel fele (46,9%) elvégezte az általános iskola nyolc osztályát, és jelentős (40,8%) a szakmunkás-képzőt, illetve a középiskolát végzettek aránya is. 51 Kristó: 28. oldal E rész elkészítéséhez – az idézett és hivatkozott műveken túl – felhasználtam a Legfőbb Ügyészség Büntetőbírósági Főosztályának az anyák által újszülöttjeik sérelmére elkövetett emberölések vizsgálatáról szóló BF. 1831/2000 számú jelentését 53 2000-ben az ismertté vált bűncselekmények száma 450.673 volt, ez 10,9%-kal kevesebb, mint amennyit 1999-ben regisztráltak. A befejezett emberölések (ideértve az újszülött megölését is) aránya 18,8%-kal (250-ről 203-ra), az emberölés kísérletek (hozzászámítva az újszülött megölése kísérletét is) hányada pedig 7,3%-kal (164-ről 152-re) csökkent A szándékos testi sértések mutatói 1,4%-kal (10.748-ról 10901-re)

emelkedtek (Forrás: Összefoglaló adatok az egységes rendőrségi és ügyészségi statisztika adataiból.) 54 Lásd a 2. számú mellékletet 55 Lásd a 3. számú mellékletet 56 Lásd a 4. számú mellékletet 52 19 Dr. Kovács Gyula: Az újszülött megölése (2001) Az iskolázottsági szintet részleteiben vizsgálva kitűnik, hogy a vádlottak nem a társadalom legelmaradottabb rétegeiből kerültek ki. Ugyanakkor általános az egészségügyi tájékozatlanság, kevesen, vagy csak időszakonként védekeztek a fogamzás ellen. A fiatalkorúaknál gyakori az alkalmi, ismeretlen partnerrel való együttlétből eredő teherbe esés. Jellemző továbbá a családi, munkahelyi, iskolai környezet közömbössége.57 Az elkövetők foglalkozás szerinti megoszlását tekintve figyelemre méltó, hogy a bűncselekmények elkövetésének időpontjában 29,6%-a dolgozott ténylegesen, ez az arány az 1992-ben végzett vizsgálat szerint 55,1% volt. Tanulmányait végezte, a

háztartást vezette, illetve gyermekgondozási segélyen volt az elkövetők 42,9 §-a, amely arány a korábbi vizsgálatnál 37,0%-ot tett ki. Aggasztóan emelkedett a munkanélküliek száma: az 1992-es vizsgálat az elkövetők között mindösszesen öt munkanélkülit talált. Meg kell említeni azt is, hogy sok esetben a vádlottak házastársa, élettársa sem dolgozott, illetve rendszeres szociális segélyben részesült. Az elkövetők foglalkozásának vizsgálatakor külön szót kell ejteni arról, hogy két vádlott főállású anya volt, kettő segédápoló, egy pedig szociális gondozó. Három vádlott végzett egészségügyi szakközépiskolát, közülük ketten ápolónőként dolgoztak a bűncselekmény elkövetése idején.58 A vádlottak 44,9%-a hajadon volt. Ez az arány arra enged következtetni, hogy e bűncselekmény-kategóriánál a társadalmi megbélyegzés, a szégyenérzet továbbra sem elhanyagolható motivációs tényező, különösen a vidéki

településeken.59 Az elkövetők családi állapota, valamint az újszülött áldozat származása – e bűncselekmény jellegéből eredően – szoros kapcsolatban áll a cselekményt befolyásoló egyéb feltételekkel. Továbbra is a házasságon kívüli kapcsolatból származó újszülöttek sérelmére elkövetett bűncselekmények a leggyakoribbak. Ez a megállapítás egyezik a korábbi vizsgálatok tapasztalataival Az alanyi oldalt vizsgálva jellemző az is, hogy kilencvennyolc vádlottból mindössze kettő volt büntetve, közülük az egyik újszülöttjének megölését több rendbeli lopás bűntette miatt folyamatban lévő büntetőeljárás hatálya alatt követte el. A másik vádlott kriminológiai visszaeső, mivel a Fővárosi Bíróság alkalmatlan tárgyon elkövetett emberölés bűntette miatt végrehajtásában próbaidőre felfüggesztett szabadságvesztésre ítélte Öt vádlottnál volt megállapítható, hogy gyermekei közül egy fogyatékos vagy

súlyos, gyógyíthatatlan betegségben szenved, és e körülmény is közrejátszott az ölési cselekmény végrehajtásában. Két vádlottnál a bűncselekmény elkövetése alkoholista, züllött életmódjukkal függött össze. Közülük az egyik korábban már állami gondozásba adta három gyermekét és a negyediket ölte, meg; a másiknak pedig két gyermeke intézetben, kettő a nagyszülőknél nevelkedett, és az ötödik sérelmére követte el a bűncselekményt. Az elkövetők közül harminc (30,6%) egy-két gyermeket; tizenhét (17,3%) három-négy gyermeket, nyolc (8,2%) öt-hat gyermeket nevelt.60 57 58 59 60 Lásd Lásd Lásd Lásd 20 az 5. számú mellékletet a 6. számú mellékletet a 7. számú mellékletet a 8. számú mellékletet Dr. Kovács Gyula: Az újszülött megölése (2001) 3.2 Az elkövetést kiváltó okok és körülmények, mint a bűncselekmények indítékai A Legfőbb Ügyészség vizsgálata is rámutatott arra, hogy az a régi

felfogás, amely szerint erkölcsileg elítélendő a házasságon kívül szülő nő, ma sincs teljesen kiveszőben. Különösen faluhelyen és kisebb településeken szégyenérzetből és a környezete megvetésétől tartva hajtották végre tettüket a fiatalkorú és a negyven év körüli elkövetők, akik több gyermeket neveltek vagy már unokájuk volt. Az objektív tényezők, mint például a megoldatlan lakáshelyzet, a nehéz megélhetési körülmények és a családi környezet negatív megnyilvánulásai az esetek többségében meghatározó szerepet játszottak. A rendezetlen családi háttér valamennyi leányanya esetében motiválta a bűncselekmény elkövetését. Ilyen motivációs tényező volt még a házassági, élettársi közösségben élő elkövetőknél az, hogy a család anyagi gondokkal küszködött, a férj italozott vagy a meglévő gyermek súlyos egészségkárosodásban szenvedett. A cselekmények indítékai között mindössze egyetlen

ügyben volt felfedezhető egyfajta kényelmi szempont, vagyis az elért anyagi színvonal megtartására való törekvés. A tárgyi oldalon számolni kell azzal is, hogy a kellő felvilágosítás hiányában még mindig nem eléggé ismertek azok a kedvezmények. amelyeket az állam a gyermekvállalással összefüggésben biztosít. A fiatalkorú elkövetők nagy többsége, de az idősebb korosztály is feltűnően tájékozatlan és közömbös a fogamzásgátlással szemben, és a terhesség-megszakítás legális lehetőségeit illetően. Megdöbbentő az elkövető környezetének közömbössége. A terhesség kilenc hónapja alatt a kilencvenhat ügyben a család, a munkahely, az iskola és az egészségügyi szervek nem észleltek és nem tettek semmit. A mindennapi élettapasztalatokat figyelembe véve, nehezen képzelhető el, hogy a terhességet valóban titokban lehet tartani. E kételyeimet erősíti meg az a tény is, hogy az újszülöttek sérelmére elkövetett

ölési cselekmények során a büntetőeljárás sok esetben a szomszédok, munkatársak bejelentése, feljelentése alapján indult meg. 3.3 Az elkövetés módszere, eszköze Az újszülött megölése elkövetési magatartása az emberöléssel egyezően nyitott, a cselekmény bármilyen, a csecsemő halálát eredményező tevéssel vagy mulasztással megvalósítható. A vizsgált ügyekben az elkövetők a terhességet és a szülést is titkolták, ezért olyan elkövetési módot választottak, amely megakadályozta az élve született, vagy az éppen születő gyermeket az életjel adásában, ez ugyanis elárulta, leleplezte volna a szülő nőt. Ez a kényszerhelyzet, valamint a szüléssel együtt járó fizikai és pszichikai állapot az elkövetési módok változatos, de mégis tipikus körét határozta meg. A főbb elkövetési módok az alábbiak szerint csoportosíthatók: a) megfullasztás, amelynek leggyakoribb változata az újszülött légzőnyílásainak puha

tárggyal, kézzel, lábbal való befedése, a WC-be, árnyékszékbe, vízzel teli fürdőkádba, illetve vödörbe szülés, vízbe dobás; 21 Dr. Kovács Gyula: Az újszülött megölése (2001) b) zsinegelés vagy megfojtás; c) ellátatlanság (kihűlés, kiszáradás, kivéreztetés a köldökzsinóron át); d) agyonverés, valamint szúró-, vágóeszköz használata, a nyak, illetve a mellkas átszúrása, átvágása; e) az újszülött nagy erővel földhöz, illetve falhoz csapása; f) bizonyos esetekben a tetem előrehaladott bomlása miatt az elkövetés módszere és a halál közvetlen oka nem volt megállapítható.61 A vizsgált ügyekben a leggyakoribb elkövetési mód a gondozás, ellátás hiánya volt, majd a megfullasztás, amelynek változatai közül a leggyakoribb a WC-be, árnyékszékbe szülés. Tizenhét anya megfojtással okozta újszülöttje halálát. A fiatalkorú tettesekre a durvább elkövetés volt a jellemző, leginkább a szúró-vágó-,

ütőeszközök használata, illetve az újszülött földhöz vagy falhoz csapkodása. Tizennégy elkövető valósította meg a bűncselekményt ily módon Ezeket a brutális módszereket elsősorban lélektani szempontokból indokolt megkülönböztetni, mivel itt az anyák már kénytelenek voltak hozzányúlni gyermekük testéhez, és bizonyos erőt kellett kifejteniük. A jelzett esetekben tehát fokozott aktivitásról, nagyobb elszántságról beszélhetünk. 61 Forrás: az ORFK Bűnügyi Főigazgatóság Elemző és Koordinációs Igazgatóság tájékoztatója a bűnözés és bűnüldözés alakulásáról 1999. évben (Országos Rendőr-főkapitányság, Budapest, 1999), valamint általam, a megyei (budapesti) rendőr-főkapitányságok vizsgálati és nyomozó szervei vezetőivel készített személyes interjú. 22 „mikor a gólya jő, jobb, ha barátias érzés köt össze végkép: így több szeretetet kap a gyermek – a nő sokszor a picinyét ölelve

csókolja férjét.” (Francis Jammes)62 4. A bűncselekmény tényállási elemei63 4.1 A bűncselekmény tárgya, a tárgyi oldal elemei 4.11 A jogi tárgy A cselekmény jogi tárgya az emberi élet, közelebbről az újszülött élethez való jogának büntetőjogi védelme. 4.12 Elkövetési tárgy A cselekmény passzív alanya az újszülött. Az emberi élet a szülési folyamat megindulásától, a magzatnak az anya testétől való elszakadásának kezdetétől, az úgynevezett tolófájások megindulásától értékelhető büntetőjogi értelemben életnek. Az újszülött megölésének passzív alanya csak élve született gyermek lehet. Az adott tényállás szempontjából csupán annak van büntetőjogi relevanciája, hogy az újszülött élve jött-e a világra, vagy sem, annak nincs, hogy a gyermek egyébként életképes volt-e, vagy bármilyen, első látásra is felismerhető testi

fogyatékosságban, torzulásban szenvedett-e. Angyal Pál, a már hivatkozott művében így ír erről: „a gyermekölés tevékenységi tárgya a házasságon kívül született gyermek. A gyermeknek élve születettnek kell lennie Halvaszületett gyermeken elkövetett, egyébként alkalmas ölési cselekmény tevékenységi tárgy hiányában nem bűncselekmény A gyermek életképessége nem szükséges” 64 4.13 Elkövetési magatartás Az elkövetési magatartás tekintetében a tényállás az emberöléssel egyezően nyitott, a cselekmény bármilyen, az újszülött halálát eredményező magatartással megvalósítható. Ebből következően a bűncselekmény mind tevéssel, mind mulasztással elkövethető, a több évtizedes ítélkezési tapasztalatok azt 62 Kristó: 337. oldal E rész elkészítéséhez – az idézett és hivatkozott műveken túl – felhasználtam a CompLex CD Jogtárban megjelenő hatályos Btk. kommentárt (KJK-KERSZÖV Jogi és Üzleti Kiadó

Kft Budapest, 2000. novemberi szám), valamint Blaskó Béla (szerk): Büntetőjog Különös Rész I, 36–38 oldal (Rejtjel Kiadó, Budapest, 1999). 64 Angyal: 51–56. oldal 63 23 Dr. Kovács Gyula: Az újszülött megölése (2001) mutatják, hogy az egyenes ölési szándék fennállása tekinthető általánosnak, mind az aktív, mind a passzív elkövetési magatartás esetében.65 A Csemegi-kódexben poenalizált gyermekölés tekintetében „az elkövetési tevékenység a törvény szavai szerint abban áll, hogy a tettes a gyermeket megöli, tehát annak halálát akár tevése, akár mulasztása által előidézi. Mégis nem mindennemű életpusztítás esik ide; a törvény két oldalról is korlátoz, amennyiben kijelenti, hogy csak a szülés alatt vagy közvetlenül a szülés után elkövetett és csupán a szándékos ölés esik a Btk. 284 §-a alá”66 4.14 Eredmény – ok-okozati összefüggés Az újszülött megölése – az emberöléshez hasonlóan

– materiális bűncselekmény, ami a passzív alany halála beálltával válik befejezetté.67 A materiális bűncselekmény megvalósulásához azonban nem elegendő az eredmény bekövetkezése, szükségszerű, hogy az elkövető magatartása és az eredmény között ok-okozati kapcsolat álljon fenn. Ennek elemző vizsgálata az eljárás során nem mellőzhető. A vizsgálatnak egyrészt választ kell adnia arra a kérdésre, hogy van-e okozati kapcsolat a terhelti magatartás és a bekövetkezett eredmény között, másrészt arra, hogy ezt a kapcsolatot a terhelt tudata átfogta-e a cselekmény megvalósításakor. Az okozati kapcsolat hiánya az elkövető tudatától függetlenül kizárja a büntetőjogi felelősség megállapítását 4.15 Szituációs ismérvek – az elkövetés ideje A privilegizált eset megállapíthatóságának feltétele, hogy az ölési cselekmény végrehajtására vagy a szülés alatt, vagy közvetlenül azután kerüljön sor. E fogalmakkal

kapcsolatban a jogalkotó a törvény miniszteri indokolásában nem ad értelmezést, ennek kidolgozása tehát nyilvánvalóan a bírói gyakorlatra vár. Megítélésem szerint az emberölésnél kifejtett jogirodalmi álláspontnak megfelelően szülés alatt elkövetett a cselekmény, ha a magzat elválása az anya méhétől megkezdődött, a tolófájások megindultak, és ennél fogva külső behatás a kezdődő élet kioltását vonja maga után. Ha ugyanis a beavatkozás bár a szülési fájdalmak megkezdődése után, de a méhen belül lévő magzatot érinti, magzatelhajtás valósul meg. A közvetlen szülés utáni elkövetettség meghatározása már korántsem enynyire egyértelmű. A hatályos kommentár-kísérletekre alapozva ilyennek minősül az az elkövetői magatartás, amikor a gyermek teste már teljes egészében elhagyta az anyaméhet. Kérdés azonban, hogy ezen időponton túl megállapítható-e a fenti privilegizált eset, és ha igen, úgy van-e

ennek egzakt módon meghatározható időbeli korlátja? Létezik olyan álláspont, amely szerint a gyermek megszületését követően akár órákig fennállhat az a különleges testi és lelki állapot, amely a fenti törvényhely alkalmazását lehetővé teszi.68 Tekintettel arra, hogy e tárgyban olyan szakkérdések merülhetnek fel, amelyek különleges szakértelmet igényelnek, igazságügyi orvos szakértő igénybevétele alig nélkülözhető. 65 Vesd össze a 3. rész 3 fejezetében foglaltakkal Angyal: ugyanott. 67 Ezt az úgynevezett nyitott törvényi tényállást a jogirodalom, illetve a jogtudományok művelői szükségképpeni eredmény-bűncselekménynek is nevezik. 68 Az 1843. évi törvényjavaslat meghatározta azt az időt, amelyen belül elkövetett ölés még a privilegizált gyermekölés keretébe esett: e kritikus idő a javaslat szerint három nap volt 66 24 Dr. Kovács Gyula: Az újszülött megölése (2001) Angyal Pál így ír e témáról:

„Szülés alatt követtetik el a cselekmény, ha a gyermek testének oly részei is kiváltak már az anyaméhből, amelyekre gyakorolt külső behatás a kezdődő élet megsemmisülését vonhatja maga után, és ily kívülről eszközölt tevékenység foganatosíttatott; a magzatnak bár a szülési fájdalmak kezdődése után, de a méhben való megölése: magzatelhajtás. Közvetlenül a szülés után elkövetettnek veendő az ölés, midőn a gyermek teste már egészen elhagyta az anyaméhet; ez utóbbi esetben gyakran nehéz megállapítani, vajon nem az ú. n rohamos szülés, illetve a köldökzsinóron keresztül történt elvérzés idézte-e elő a halálos eredményt” 69 E tárgykörrel kapcsolatban a Legfelsőbb Bíróság a BF. IV 1467/1999/3 számú ítéletében a következőket fejtette ki: A privilegizált gyermekölés esetében megkívánt, közvetlenül a szülés utáni elkövetési idő nem jelöl meg bizonyos időhatárt, amely alatt a gyermek

megölésének be kell következnie. A törvényi szabályozás ilyen módosítása a jelenlegi biológiai ismeretekre alapozottan mintegy vélelmezi, hogy ebben az időszakban az anya testi és pszichés állapota rendkívüli, az a szüléssel összefüggésben a szokásos működésétől mindenképpen eltérő. A Legfelsőbb Bíróság álláspontja szerint percekkel a szülés lezajlása után nem helytálló, egyben szükségtelen a különleges testi és lelki állapot meglétének vizsgálata és megkérdőjelezése. Az ügyben elfogadott igazságügyi orvos szakértői vélemény is tartalmazza, hogy általában 72 órára tehető az a szüléshez kapcsolódó periódus, amikor még a szülés által befolyásolt biológiai mechanizmusok működnek. A méhlepény leválásakor vérveszteség keletkezik, relatív oxigénhiányos állapot alakul ki, és néhány órát igényel a vérveszteség átállása is, ez pedig mindenképpen a szülés utáni időszak. Jóllehet ennek az

ügynek a vádlottja könnyű, spontán szülés után percekkel fizikailag már jól érezte magát, azonban a megváltozott biológiai helyzetben a szervezet helyreállása néhány perc elteltével még csak megkezdődött. Ilyen rövid idővel a szülés után a törvény mindenképpen privilegizálja az újszülött megölését, és nem tehető különbség az első vagy sokadik szülés, illetve a szülés menetének egyéni adottságoktól is függő lefolyásából adódó eltérések alapján. Emellett az sem kétséges, hogy a vádlott az elkövetéskor felfokozott lelkiállapotban volt. Az igazságügyi elmeorvos szakértő a pathologiás irányú lelki állapot vagy tudatzavart állapot fennállását ugyan kizárta, ez azonban csupán a Btk. 24 §-ának alkalmazhatósága szempontjából bír jelentőséggel. A szakértő igénybevételét indokolja az a körülmény is, hogy a fenti tényállás eleve az anya különleges testi és lelki állapotának büntetőjogi

értékelését tükrözi, ezzel összefüggésben vizsgálandó, hogy a szülő nő nem volt-e a Btk. 24 § hatálya alá eső tudatállapotban, tekintettel arra, hogy ebben az esetben e szakasz rendelkezései az irányadók. A Btk. 24 § (1) bekezdése értelmében nem büntethető, aki a cselekményt az elmeműködés olyan kóros állapotában – így különösen elmebetegségben, gyengeelméjűségben, szellemi leépülésben, tudatzavarban vagy személyiségzavarban – követi el, amely képtelenné teszi a cselekmény következményeinek felismerésére vagy arra, hogy e felismerésnek megfelelően cselekedjék. A (2) bekezdés pedig kimondja, hogy a büntetés korlátlanul enyhíthető, ha az elmeműködés kóros állapota az elkövetőt korlátozza a cselekmény következményeinek felismerésében vagy abban, hogy e felismerésnek megfelelően cselekedjék. Megjegyzendő, hogy egyes vélemények szerint amennyiben ez a kivételes fizikai és pszichés állapot az

elkövető beszámítási képességére olyan kihatással van, amely a cselekmény társadalomra veszélyességének a felismerésére és az elkövető akaratának a kialakulására vonatkozó képességét korlátozza: a Btk. 24 § (2) bekezdése alkalmazására nem kerülhet sor, mivel ezt a Btk 166/A. § szerinti privilegizált eset már magában foglalja70 (A Legfelsőbb Bíróság is ezzel egyező álláspontot foglalt el a BF III 2551/1998/3 számú, valamint a már hivatkozott BF IV 1467/1999/3 számú határozataiban) E megállapítást a magam részéről aggályosnak tartom, mivel a 24 § (2) bekezdése fennforgásakor a büntetés korlátlanul enyhíthető, míg az újszülött megölése – mint sui generis deliktum – esetében a büntetés két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztés, ami az elkövetőre nyilvánvalóan hátrányosabb jogkövetkezményt jelent. Határozott véleményem, hogy amennyiben a szülő nőnek a 69 70 Angyal: ugyanott. Berkes: 378.

oldal 25 Dr. Kovács Gyula: Az újszülött megölése (2001) szülési folyamat során, majd azt követően fennálló kivételes testi és lelki állapota igazságügyi (elme)orvos szakértői módszerekkel kimutathatóan a beszámítási képességére oly mértékben kihat, amely őt korlátozza a cselekmény következményeinek felismerésében vagy abban, hogy e felismerésnek megfelelően cselekedjék, a Btk. 166/A § megállapításának nem lehet helye Az újszülöttek sérelmére elkövetett emberölések vizsgálatánál, különösen az 1999. március 1 napja előtti elkövetéseknél döntő jelentősége volt az elkövetők elmeállapotának, a szülés alatt és az azt közvetlenül követő időpontban az anya pszichés állapotának. Még a legszabályosabb lefolyású esetekben is bizonyos mértékben rendellenesnek mondható a szülőanya lelkiállapota Ez elsősorban az idegrendszer labilitásában, emocionális kiegyensúlyozatlanságában, a tudatos

kontroll-funkciók csökkenésében, valamint testi és pszichés kimerültségben jelentkezik. Ez a sajátos állapot azonban nem jár szükségképpen a beszámítási képesség hiányával vagy korlátozottságával, mert az ehhez megkívánt tudatbeszűkültség csak az esetek kisebb hányadában állt fenn. A normális, gyors lefolyású szülés, még ha a szokásostól eltérő körülmények között történik is, a beszámítási képességet általában nem korlátozza. Az elkövetők elmeállapotát már a nyomozási szakaszban megvizsgálták az igazságügyi elmeorvos szakértők, kettő kivételével, akiknél annak szükségessége fel sem merült. Az elmeorvos szakértők nyolcvan elkövető esetében (81,6%) azt állapították meg, hogy a cselekmény elkövetésének időpontjában sem állott fenn elmebetegség, gyengeelméjűség, szellemi leépülés, tudatzavar. Ellenben tizenkilenc elkövetőnél primitív személyiségük, a pszichopathiás, illetve

szociopathiás személyiségzavaruk megkönnyítette a bűncselekmény elkövetését Az elmeorvos szakértői vélemény szerint, kilenc elkövetőnél a személyiségzavar olyan fokú volt, amely korlátozta őket abban, hogy felismerjék a cselekményük társadalomra veszélyességét, vagy hogy e felismerésnek megfelelően cselekedjenek. Ez a korlátozottság öt elkövetőnél enyhe, kettőnél közepes, egynél pedig súlyos fokú volt, amelyet e vádlott esetében a nagyfokú, depressziós megbetegedés okozott. Az elmeorvos szakértői vélemények szerint, a szüléssel összefüggésben kilenc elkövetőnél volt megállapítható a beszámítási képesség korlátozottsága, ami a vérvesztés okozta tudatzavarra volt visszavezethető. A korlátozottság két elkövetőnél enyhe, háromnál közepes, és négynél pedig súlyos fokú volt Az egyik fiatalkorú vádlottnál a pszichogén tudatavar okozta a súlyos fokú korlátozottságot 4.16 Kísérlet és

előkészület, az önkéntes elállás Az elkövető által kifejtett szándékos magatartás, amely a halálos eredmény elérését célozza, az eredmény hiányában kísérletként értékelhető. Az újszülött megölése kísérlete megállapításának van helye abban az esetben, ha az elkövető által tanúsított, a passzív alany életének kioltását célzó magatartása a védett jogtárgyat, a sértett életét veszélyezteti, magában hordja a halálos eredmény beálltának reális veszélyét. Például e bűncselekmény kísérlete állapítható meg, ha a szülő nő a gyermekét ölési szándékkal megszúrja, de annak életét a gyors és szakszerű orvosi beavatkozás megmenti. A kísérlettel összefüggésben vizsgálni kell azokat az eseteket, amikor a terhelt maga hagy fel a cselekmény befejezésével, vagy hárítja el annak eredményét. Megállapítható az önkéntes elállás, ha az elkövető külső körülményektől nem zavartatva befejezhetné

az ölési cselekményt, azonban az újszülöttel szemben fennálló erőfölénye, annak kiszolgáltatott helyzete ellenére, a gyermek sírására, szenvedésére ezzel felhagy. Fel sem merülhet a kísérlettől az önkéntes elállás megállapításának lehetősége, ha a tettes abban a tudatban hagyja abba az ölési cselekményt, hogy befejezte azt. Jellegében más, az önkéntes elállással szemben csak befejezett kísérlet esetén megállapítható az önkéntes eredmény-elhárítás. Az önkéntes eredményelhárítás minden körülmények között aktív magatartást kíván meg az elkövetőtől, ugyanakkor nem feltétele a megállapításának, hogy az eredményt maga az elkövető hárítsa el, elegendő, ha ő az, aki segítséget hív. Megállapítható például az önkéntes eredmény-elhárítás akkor is, ha az elkövető, miután 26 Dr. Kovács Gyula: Az újszülött megölése (2001) fojtogatása következtében az újszülött eszméletét vesztette, a

helyszínt elhagyva mentőt, orvosi segítséget hív, és ők állítják meg a halál beálltához vezető folyamatot. Az önkéntes elállás, illetve az önkéntes eredmény-elhárítás esetén az elkövető az ún. maradékcselekményért büntetőjogi felelősséggel tartozik71 Az újszülött megölése bűntette előkészületét a törvény nem rendeli büntetni. 4.2 A bűncselekmény alanya, az alanyi oldal elemei 4.21 Alany A cselekmény alanya speciális, mivel elkövetője csak a szülő nő lehet. „E bűntett alanya csak az a nő, ki a megölt házasságon kívül született gyermek anyja; csak ennél jönnek és jöhetnek figyelembe azok a törvény által is méltányolt okok, melyek a gyermekölés különtartását és enyhébb büntetését indokolják.” 72 4.22 Bűnösség A norma szövegéből adódóan csak a szándékos – akár egyenes, akár eshetőleges – elkövetés tartozik e tényállás hatálya alá. A gondatlan elkövetés esetén a Btk. 166 §

(4) bekezdésében meghatározott gondatlan emberölés megállapításának van helye73 4.23 A társtettesség és a részesség problematikája A társtettesség az alanyi oldalon a szándékegységet, a tárgyi oldalon a törvényi tényállás részben vagy egészben történő közös megvalósítását jelenti. A szándékegységnek az alaptényállásra kell kiterjednie A társtettesként történő elkövetés csak az azonos törvényi tényállás alá tartozó bűncselekmények tekintetében állapítható meg, ezért a deliktum vonatkozásában e bűnkapcsolati forma fogalmilag kizárt.74 Amennyiben a bűncselekményt a speciális alany más személlyel szándékegységben, közösen valósítja meg, az extraneus elkövető szándékos emberölés minősített esetéért [Btk. 166 § (2) bekezdés i) pontja]75 felel. A részesség (felbujtó és a bűnsegéd) tevékenységének megítélésekor eldöntendő kérdés, hogy a bűnrészes büntetőjogi felelőssége miként

alakul? A bűnrészesség járulékos jellegéből következően az a kérdés vetődik fel, hogy a felbujtó vagy a bűnsegéd szándékos magatartása a tettesként – mint speciális alanyként – szóba jöhető anya (szülő nő) elkövetési magatartásához szervesen kapcsolódik-e? Ha a bűnrészes – aktív vagy passzív – tevékenysége a szülő nő elkövetési magatartásával áll kapcsolatban; őt bújtja fel a cselekmény elkövetésére vagy nyújt segítséget az ölési cselekmény megvalósításához: a Btk. 166/A § 71 Lásd Btk. 17 § (4) bekezdését Angyal: ugyanott. 73 A Btk. 166 § (4) bekezdése értelmében, aki az emberölést gondatlanságból követi el, vétség miatt egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. 74 Vesd össze a BH 1984. 131 számú jogesettel 75 Lásd a 10. számú lábjegyzetben írtakat 72 27 Dr. Kovács Gyula: Az újszülött megölése (2001) szerinti bűncselekményhez kapcsolódó részesség

szabályai szerint indokolt cselekményét büntetőjogilag megítélni. Az ettől eltérő megoldás ahhoz a következményhez vezetne, hogy a szülő nő tettesi cselekményét a Btk. 166/A § szerinti bűncselekményben, míg a neki részesként segítséget nyújtó magatartását a Btk. 166 § (2) bekezdés i) pontja alá eső magatartásként kellene elbírálni, amely ellentétben állna mind a bűnrészesség járulékos jellegével összefüggésben kialakult dogmatikai felfogással, mind pedig a reális és tettarányos büntetés kiszabásának gyakorlati szempontjaival. A fent kifejtettekkel ellentétben a Legfelsőbb Bíróság Büntető Kollégiuma és a megyei bíróságok büntető kollégiumai vezetőinek 1999. május 18 napján tartott együttes tanácskozása úgy foglalt állást, hogy az újszülött megölésének speciális alanya a szülő nő, így a bűncselekmény tettese kizárólag ő lehet, míg ha a tettesi magatartáshoz felbujtói vagy bűnsegédi

tevékenység járul, az ilyen személy a Btk. 166 § (2) bekezdésének i) pontja szerinti bűncselekményhez kapcsolódó részesi magatartásért felel. Mivel ezek az ellentétes nézetek a későbbi ítélkezési gyakorlatot kedvezőtlenül befolyásolhatják, valószínű, hogy a vitát a Legfelsőbb Bíróság jogegységi határozattal fogja eldönteni. 4.3 A bűncselekményi egység és a halmazat kérdései Az egyes elhatárolási és halmazati kérdésekkel összefüggésben a következőkre célszerű rámutatni. Amennyiben térben és időben egymástól eltérően a magzatelhajtás kísérletét követően élve született gyermekét az anya megöli, úgy a két bűncselekmény valóságos anyagi halmazatot képez. Az emberöléstől eltérően alakul a rendbeliség az újszülött megölése esetében. Míg az emberölés vonatkozásában a több emberen elkövetés minősített esetként került szabályozásra, addig az újszülött megölésének tényállása nem

tartalmaz sem ilyen, sem más minősített esetet. Ebből következően, az általános szabályok szerint, a rendbeliséget a sértettek száma határozza meg, azaz pl. ikrek megölésekor két rendbeli újszülött megölése bűntette megállapításának van helye Amennyiben a szülő nő a szülés alatt, vagy közvetlenül azután megkísérli a gyermek megölését, de az nem vezet eredményre, ellenben később, időben elkülöníthetően eredményes ölési cselekményt hajt végre a gyermeke sérelmére, úgy cselekménye az újszülött megölése bűntette kísérletének és emberölésnek minősül. 28 „Fák, csillagok, állatok és kövek, szeressétek a gyermekeimet.” (Szabó Lőrinc)76 5. A bizonyítás problematikája 5.1 A bizonyítás és a bizonyítás tárgyának fogalma Király Tibor szerint, a bizonyítás a hatóságok és más résztvevők megismerő tevékenysége, amely a múltban

történt bűncselekmény megállapítására és e megállapítás igazolására szolgál.77 A bizonyítás célja a büntetőjogi felelősség eldöntéséhez szükséges ténybeli ismeretek megszerzése. Ebből eredően: a bizonyítás feladata az, hogy az eljáró hatóság – az eljárás résztvevőinek közreműködésével – tisztázza a bűncselekmény elkövetésére vonatkozó tényállást (ideértve az elkövető személyét is), és e tényállást a valóságnak megfelelően állapítsa meg.78 A bizonyítás tárgyát a tényeknek az a köre alkotja, amelyre a bizonyítás irányul. Egy adott bűncselekmény elkövetésével kapcsolatban számtalan tény valósulhat meg, amelyek közül az eljárás szempontjából egyesek jelentősek, mások nem. A Be szerint, a bizonyítás azokra a tényekre terjed ki, amelyek a büntető törvények és az eljárási jogszabályok alkalmazása szempontjából jelentősek.79 A bizonyítás tárgyának megválasztására

vonatkozóan a törvény tehát azt a követelményt támasztja, hogy a bizonyítás a megalapozott tényállás megállapításához szükséges, lényeges (releváns) tényekre, és ne a közömbös tényekre irányuljon. Büntető anyagi jogi szemszögből bizonyítani az adott bűncselekmény tényállási elemeit kell 5.2 Az újszülött megölése nyomozásának sajátosságai E deliktum jogi tárgyára és tényállási elemeire a 4. részben már kitértem, ehelyütt a bűncselekmény nyomozásának néhány sajátosságáról lesz szó, a teljesség igénye nélkül Röviden vázolom a bizonyítás tárgyát és az elsődleges (halaszthatatlan) nyomozási cselekmények, illetve a nyomozás tervezése köréből a tudomásra jutás módját. Az újszülött megölése felderítésének, bizonyításának speciális taktikai szabályai közül csak a gyanúsított kihallgatásának szánok kitüntetett szerepet. Az elkövetés eszközeivel és módszereivel, az elkövetők

körével, valamint az elkövetés okaival, az azokat elősegítő 76 Kristó: 582. oldal Király Tibor: Magyar büntető-eljárási jog, 215. oldal (Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó, Budapest, 1974). 78 Cséka Ervin – Vida Mihály: A büntető eljárási jog vázlata. I kötet, 174–175 oldal (JATEPress, Szeged, 1999.) 79 Be. 59 § (1) bekezdés; a (2) bekezdés pedig kimondja, hogy nem kell bizonyítani azokat a tényeket, amelyek köztudomásúak, vagy amelyekről a hatóságnak hivatalos tudomása van 77 29 Dr. Kovács Gyula: Az újszülött megölése (2001) körülményekkel sem foglalkozom, mivel a jelzett témákat e dolgozat 3. részében egyrészt érintettem, másrészt nem elsődleges célom a kriminalisztikai, illetve a kriminológiai megközelítés kidomborítása. A bűncselekmény, általános fogalmát tekintve, az újszülött életének jogellenes és bűnös kioltása. A tudomásra jutás módjai közül tipikus az ismeretlen csecsemőholttest vagy

holttestrész találása, valamint a nyomozó hatóságok észlelhetik e bűncselekményt kórházak, szakorvosi rendelőintézetek, illetve családorvos-szolgálat bejelentése alapján, amennyiben az anya a szülést követően ellátásra ott jelentkezik. Ez esetben az alapos gyanút a szülés tényének konstatálása, és az teszi kétségtelenné, hogy az anya nem tud számot adni az újszülöttről. Megjegyzendő, hogy ismeretlen újszülött sérelmére elkövetett ölési cselekmény elkövetőjének felderítését különösen az teszi problematikussá, hogy a csecsemőnek nincs múltja, ismeretségi köre, ezáltal az úgynevezett áldozati vonal ellenőrzése fogalmilag kizárt A nyomozás során bizonyítani kell az adott delictum tényállási elemeit. Bizonyítás tárgyát képezi tehát a passzív alany élő emberi mivolta,80 továbbá, hogy az ölési cselekmény a szülés alatt vagy közvetlenül a szülés után történt-e, illetve a bekövetkezett eredmény

és az elkövetési magatartás közötti ok-okozati összefüggés. Bizonyítandó továbbá a bűnösség foka, tekintettel arra, hogy a bűncselekmény csak szándékosan követhető el. Bizonyítás tárgyát képezi különösen a szülő nő kivételes testi és lelki állapota, amely azért is lényeges kérdés, mert alapvetően ez az állapot alapozza meg az – emberöléshez képest – enyhébb elbírálást, legalábbis a miniszteri indokolás és a jogirodalmi értelmezés szerint. Más kérdés, hogy a törvény szövege ezt a tényállási elemet nem tartalmazza, amelyet komoly dogmatikai hibának tartok. Nem rejtem véka alá azon véleményemet sem, hogy a XXI. század küszöbén a százhúsz évvel ezelőtti társadalmi viszonyokat alapul véve privilegizálni egy olyan cselekményt, ami a közfelfogás szerint – az emberölés alapesetéhez viszonyítva is – kiemelten súlyos, visszafogottan fogalmazva sem szerencsés. A szülő nőnek a szülési folyamat

során, majd azt nyomban követően fennálló kivételes testi és lelki állapotának bizonyítása orvosi, illetve elmeorvosi szakkérdés. Mivel ez a speciális állapot sok esetben magára a beszámítási képességre is kihatással lehet, komoly problémát jelenthet konkrét ügyben annak megítélése, hogy vajon ez az állapot az elkövetőt a cselekmény társadalomra veszélyességének felismerésében korlátozta vagy teljességgel kizárta-e?81 E szempontokat is figyelembe véve, a gyanúsított kihallgatása során az emberölés nyomozásakor tisztázandó kérdéseken túl, a következőkre szükséges kitérni: 1. az elkövető házasságban vagy élettársi közösségben élt-e; 2. milyen volt a vagyoni és egzisztenciális helyzete; 3. ki volt az újszülött apja, közölte-e vele terhességét, elismerte-e vagy tagadta az apaságot, figyelemmel annak felbujtói, bűnrészesi lehetőségére; 4. jelentkezett-e terhesgondozáson, rendszeres orvosi felügyelet

alatt állt-e; 80 Nemes Sándor detektív főfelügyelő e kérdésről így ír „Gyakorlati nyomozás” című könyvében: „A gyermekölésnél első lépésünk: kikérjük az orvos szakértő véleményét; a szakértő vélemény dönti majd el, hogy valóban gyermekölés esetével, vagy csak magzatelhajtással vagy ennél súlyosabb esettel állunk-e szemben. (Szándékos emberölés)” Idézett mű, 356 oldal (Griff Könyvkiadó kiadása, Budapest, 1944). 81 Vesd össze: 4. rész 415 címében foglaltakkal 30 Dr. Kovács Gyula: Az újszülött megölése (2001) 5. terhességét közölte-e más személlyel, kivel vagy kikkel (csak közvetlen hozzátartozóival vagy szélesebb körben); 6. ha terhességét titkolta, mi volt az oka, célja; előkészült-e az újszülött fogadására (kelengye beszerzése, a gyermek nevének megválasztása); 7. ha első szülése volt, tájékozódott-e valakitől ennek lefolyásáról (a várható mozzanatokról és a követendő

magatartásról); 8. mikor és hogyan észlelte a magzat életjeleit, és ezt követően mennyi idő múlva történt a szülés; 9. mikor jelentkeztek először a szülési fájdalmak, hol és mikor történt a szülés (egyedül vagy más jelenlétében – a rohamos szülésre, illetve a szülési önsegélyre tekintettel); 10. nem titkolt terhesség esetében, a szülési fájdalmak jelentkezését követően miért nem kért orvosi segítséget, mivel magyarázza, hogy a szülést megelőzően nem vonult be szülőotthonba, kórházba; 11. milyen volt a szülés folyamata (a méhlepény mikor ment el, mi történt vele, a köldökzsinór elvágása, tépése, elkötése, fájdalom, eszméletvesztés, tudatkiesés); 12. milyen nemű volt az újszülött, és milyen életjelenségeket tapasztalt (lélegzés, felsírás, mozgás); 13. az újszülött megölésének körülményei (eszköz, mód, elrejtés, véres ruhák, bűnjelek, az elkövetés indítéka)82 A szituációs

ismérvek körében is említettem, hogy a privilegizált eset megállapíthatóságának feltétele, hogy az ölési cselekmény végrehajtására vagy a szülés alatt, vagy közvetlenül azután kerüljön sor. E fogalmakkal kapcsolatban a jogalkotó a törvény miniszteri indokolásában nem ad értelmezést, ennek kidolgozása tehát a bírói gyakorlatra vár. Összehasonlításként régi jogunkból idézek néhány Kúriai döntést, amely az adott kérdéssel szorosan összefügg. „Mellőztetett a Btk. 284 §-a alá eső bűncselekményre irányuló külön kérdés felvetése, amikor a főtárgyalás adatai szerint a vádlott házasságon kívül született gyermekét nem a szülés alatt és nem is közvetlenül, hanem három nappal a szülés után ölte meg. (K 7645/1914 B IX 59) A magyar magánjog szerint az emberi élet a szülés befejezésével kezdődik és az orvosi tudomány megállapítása szerint az újszülött lélegzésével áll be, azonban ez a

büntetőjog szempontjából nem fogadható el. A Btk 284 §-a értelmében a szülés alatt elkövetett életpusztító cselekmény már ölés, amelynek tárgyát a törvény gyermeknek, tehát élő embernek nevezi. (K 444/1933 Jhd II. 49 o J H VII 609) A Btk. 284 §-ában foglalt tényálladék csak akkor állapítható meg, amikor a vádlott a szülés alatt, vagy közvetlenül a szülés után, tehát még a szülési folyamat fizikai fájdalmainak hatása alatt ölte meg újszülött gyermekét. Jelen esetben pedig a vádlott tíz nappal a szülés után bocsáttatott ki a bábaképző intézetből és semmi adat nem lett megállapítva arra nézve, hogy még mindig a szülési folyamat hatása alatt állott volna. (K 43/1931 G XXIV 371) Élve világra jött méhmagzat az anyaméhből történt kiválása után önálló lénnyé, egyénné és így a Btk. 279 §-ába ütköző bűncselekmény83 tárgyává: emberré lett Az életképesség e bűncselekmény szempontjából

közömbös (K 4559/1931 Jhd II 47 o J H 1271) Nem a Btk. 284 § alá eső gyermekölést, hanem a 279 §-ban meghatározott szándékos emberölés bűntettét követi el az anya, aki férjétől való különélés idején és idegen férfitől származó gyermekét a házasság tartama alatt, közvetlen a szülés után szándékosan megölte. (K 6154/1931. B XXV 117 Jhd o J H VI 498 o)”84 82 Forrás: Rudas György (szerk.): Kriminalisztika különös rész (metodika) I kötet, 114–116 oldal (BM Tanulmányi és Propaganda Csoportfőnökség, Budapest, 1973). 83 A Csemegi-kódex 279. § a szándékos emberölés bűntettét szabályozta 84 Angyal–Isaák: 291–292. oldal 31 „Embernek neveznek bennünket, de nincs az a sakál, amelyik úgy összerondítana mindent, mint mi. A Föld is szégyelli magát” (Iszaak Babel)85 6. Az új tényállás megalapozottságának kérdései Az előszóban kitértem e

dolgozat céljára, amely – többek között – az volt, hogy megvizsgálja, esetlegesen megkérdőjelezze az újszülött megölése privilegizálásának megalapozottságát. A magam részéről kétségesnek tartom, hogy a jogalkotót a tényállás megalkotásakor a társadalmi szükségszerűség motiválta. E részben e kételyeimnek szeretnék hangot adni A büntetőjog a jogilag jelentős társadalmi viszonyokat általában nem szabályozza, hanem oltalmazza. Ennek alapján védelem alá vonja azokat a jogilag elismert, lényeges közösségi viszonyokat, amelyeket a jogrendszer más ágazatai előírnak Az állam a büntetőjogot nem közvetlenül, hanem jogalkotó szerve útján hozza létre, és bűnüldöző, illetve igazságszolgáltató apparátusa révén alkalmazza. A törvényhozó azokat az emberi magatartásokat nyilvánítja bűncselekménnyé, amelyek a társadalom érdekeit sértik vagy veszélyeztetik. 86 A védett érdekek meghatározása a

büntető-jogalkotás során történik meg. A Btk 10 § (2) bekezdése, amely meghatározza a társadalomra veszélyes cselekmény fogalmát, egyben a védett jogi tárgyaknak a legáltalánosabb felsorolása is. Ezzel a törvény a jogalkalmazók számára megmutatja, hogy az adott törvényhely milyen társadalmi érdeket, értéket véd Minden bűncselekménynél külön kell elemezni a védendő társadalmi érdeket, értéket, vagyis azt, hogy milyen társadalmi tartalom van mögötte 87 E körben alapvetően két dolgot tartok problematikusnak. Az első maga a tényállás privilegizáltsága. A törvényhely beiktatásának létjogosultságát bizonygató miniszteri indokolásban foglaltak és a jogirodalmi értelmezésekben kifejtettek sem oszlatják el ilyen irányú aggályaimat. Az indokolás szerint ugyanis az új tényállás megalkotását elsődlegesen az a körülmény hívta életre, hogy a szülő nő – különösen a titkolt terhesség esetében – a szülési

folyamat során kivételes testi és lelki állapotban van, és ez sok esetben a beszámítási képességére is kihatással lehet.88 A hivatkozott megállapítással nem szállok vitába, hiszen az anyának a szülés alatti, illetve közvetlenül azutáni fizikális és mentális helyzetének megítélése orvosi (elmeorvosi, pszichológusi) szakkérdés. A kulcsszó itt a titkolt terhességen van, amely több kérdést vet fel 85 Kristó: 536. oldal A Btk. 10 § (1) bekezdés szerint bűncselekmény az a szándékosan vagy – ha a törvény a gondatlan elkövetést is bünteti – gondatlanságból elkövetett cselekmény, amely veszélyes a társadalomra, és amelyre a törvény büntetés kiszabását rendeli. A (2) bekezdés pedig kimondja, hogy társadalomra veszélyes cselekmény az a tevékenység vagy mulasztás, amely a Magyar Köztársaság állami, társadalmi vagy gazdasági rendjét, az állampolgárok személyét vagy jogait sérti vagy veszélyezteti. 87 Forrás:

Wiener A. Imre (szerk): Büntetendőség – Büntethetőség Büntetőjogi tanulmányok, 13– 14. oldal (Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó – MTA Állam- és Jogtudományi Intézet 18 Budapest, 1998). 88 Vesd össze a büntető jogszabályok módosításáról szóló 1998. évi LXXXVII törvény 40 §-ához fűzött miniszteri indokolással. 86 32 Dr. Kovács Gyula: Az újszülött megölése (2001) Mi célja volt a várandós anyának a terhessége eltitkolásával, figyelemmel arra a tényre is, hogy a terhesség egyenes következménye a szülés és – optimális körülmények között – az élve született gyermek? Nyilvánvaló, hogy az anya a terhességet azért titkolta el, mert a gyermek megszületését sem akarta nyilvánosságra hozni, vagyis legalább eshetőlegesen fel kellett, hogy merüljön benne a gondolat, amely szerint a gyermeket nem akarja megtartani. A nem kívánt gyermektől történő megszabadulás egyik lehetséges módja a gyermekkitétel,

amelyet a hatályos Btk. 193 §-a családi állás megváltoztatása címszó alatt rendeli büntetni, a másik számításba jöhető megoldás pedig az újszülött megölése. A következő kérdés az előzőhöz szorosan kapcsolódik, amelyre az V. 2 részben (Az újszülött megölése nyomozásának sajátosságai) már kitértem: a terhes nő a szülési fájdalmak jelentkezését követően miért nem kért orvosi segítséget, illetve a szülést megelőzően miért nem vonult be szülőotthonba, kórházba? A válasz egyértelműen azonos az előzővel, tettét a nem kívánt gyermektől való megszabadulás szándéka motiválta Noha a Legfelsőbb Bíróság 15 számú Irányelve értelmében az a körülmény, hogy az elkövetők nem készülnek fel a gyermekszülésre, nem veszik igénybe az általánosan biztosított orvosi kezelést és ellátást, egymagában nem alapozza meg az ölési cselekmény előre kitervelten elkövetettként minősítését,89 én mégis

egyfajta praemeditációt gyanítok, osztva az 1792. évi javaslat XXI artikulusa 3 §-ában foglaltakat, amely szerint a csecsemőgyilkosság esetében a terhesség előzetes elhallgatása mindig súlyosbító körülménynek számítandó be.90 A hatályos kommentár-kísérletek a bűncselekménnyel összefüggésben azt fejtegetik, hogy azok a társadalmi viszonyok, amelyek százhúsz évvel korábban fennállottak (és indokolttá tették a Csemegi-kódex 284. §-ában a gyermekölés szabályozását), a mai szemlélettel nem, vagy legalábbis a nagyon elmaradott felfogás esetén igazolhatók, de teljesen megszűntnek mégsem tekinthetők.91 Úgy vélem, hogy a szerző itt téved, mert napjainkban a házasságon vagy élettársi kapcsolaton kívül gyermeket szülő nő társadalmi megítélése korántsem negatív, és nem hozható fel enyhítő körülményként egyfajta, a szégyentől, meggyaláztatástól, a gyermektartás és felnevelés költségeitől való félelem sem,

amely régi jogunkban az enyhébb elbírálást megalapozta. Egyébként, mint láttuk, az újszülött megölése bűncselekmények ismert elkövetői közül 44,9%-a volt hajadon, 56,1%-a pedig egy vagy több gyereket nevelt92 A probléma másik oldala magában a tényállásban rejlik. Amennyiben elfogadjuk azt a megállapítást, hogy a szülő nő – különösen a titkolt terhesség esetében – olyan, a szülési folyamat során kivételes testi és lelki állapotban van, amely indokolja az enyhébb elbírálást, akkor ezt tényállási elemként a törvényhely szövegének tartalmaznia kellene. Egyfelől tehát – az 1878 évi V törvénycikk 284. §-ban foglaltaknak megfelelően – célszerű volna a passzív alany körét szűkíteni, amely szerint az csak a házasságon (esetleg élettársi kapcsolaton) kívül született gyermek lehet; másfelől érdemes azon is kogitálni, nem lenne e megnyugtatóbb, ha ez az olyannyira preferált speciális testi és lelki állapot

a tényállásban is szerepelne. Ezáltal ugyanis valamennyire 89 90 91 92 Lásd a 43. számú lábjegyzetbe írtakat Lásd a 30. számú lábjegyzetben írtakat Vesd össze, Berkes: 378-379. oldal Lásd a 7. és 8 számú mellékletet 33 Dr. Kovács Gyula: Az újszülött megölése (2001) védhető lenne e szakasz beiktatásának egyébként igencsak gyenge lábakon álló magyarázata. Végezetül arra a kérdésre, hogy a jogalkotót e tényállás megalkotására ténylegesen mi késztette – hősiesen megvallom –, nem tudok kimerítő választ adni. Maradjon e probléma számomra megoldatlan. 34 Mellékletek93 1. A bíróságok ítélkezési gyakorlata A kiszabott szabadságvesztés mértéke 13 év 7 év 6 év 5 év 4 év 6 hónap 4 év 3 évtől 3 év 6 hónap 2 év 6 hónaptól 3 év 2 év 1 év 6 hónaptól 2 év 1 év 1 év alatt Az elítélések száma a törvény módosítása előtt után 1 2 1

3 1 1 1 21 3 Az arányok százalékban kifejezve A büntetőeljárás felfüggesztése a törvény módosítása előtt után Arányuk százalékban kifejezve 1,02 2,04 1,02 4,08 1,02 1,02 24,49 7 2 9,18 31 11 7 1 38,78 12,25 20 11 6 1 26,53 12,25 2 1 2 4,08 1,02 2 2 1 4,081 1,02 2. Az újszülöttek megölésének és a vádlottak számának alakulása Év 1992 II. félév 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000. I félév Az ügyek száma A vádlottak száma 5 9 11 15 13 8 13 18 4 6 9 11 15 13 8 13 19 4 93 Forrás: a hivatkozott legfőbb ügyészségi jelentés. A számadatok az 1992 II félévtől 2000 I félévig terjedő időszakban jogerős bírói határozattal befejeződött büntetőügyekre vonatkoznak. 35 Dr. Kovács Gyula: Az újszülött megölése (2001) 3. A bűncselekmények területi megoszlása Megyék Vádlottak száma Bács-Kiskun Baranya Békés Borsod-Abaúj-Zemplén Budapest Csongrád Fejér Győr-Moson-Sopron Hajdú-Bihar Heves

Jász-Nagykun-Szolnok Komárom-Esztergom Nógrád Pest Somogy Szabolcs-Szatmár-Bereg Tolna Vas Veszprém Zala 6 5 7 5 8 6 4 2 1 3 10 1 10 7 10 2 6 4 1 4. Az elkövetők életkor szerinti megoszlása Az elkövetők életkora Az elkövetők száma Arányuk százalékban kifejezve 18 éven aluli 18 18,37 18 és 23 év közötti 35 35,71 24 és 33 év közötti 26 26,53 34 és 40 év közötti 16 16,23 3 3,06 40 év felett 5. Az elkövetők iskolai végzettsége Iskolai végzettség Az elkövetők száma Arányuk százalékban kifejezve Írástudatlan Általános iskola 1–4. osztályát végzett 3 3,06 Általános iskola 5–7. osztályát végzett 8 8,16 Általános iskolát végzett Szakmunkásképző iskolát végzett 46 24 46,94 24,49 Középiskolát végzett Főoskolát, egyetemet végzett 16 1 16,33 1,2 36 Dr. Kovács Gyula: Az újszülött megölése (2001) 6. Az elkövetők foglalkozás szerinti megoszlása Foglalkozás Az elkövetők

száma Arányuk százalékban kifejezve Tanuló Háztartásbeli GYES-en, GYED-en lévő 14 14 14 14,29 14,29 14,29 Segéd- vagy betanított munkás Szakmunkás 8 13 8,16 13,27 Alkalmazott Munkanélküli Egyéb (pl. eltartott) 8 19 8 8,16 19,39 8,16 7. Az elkövetők családi állapota Családi állapot Az elkövetők száma Arányuk százalékban kifejezve Hajadon 44 44,90 Férjezett 35 35,71 Férjezett, de különváltan él 5 5,1 Elvált 2 2,04 12 12,25 Élettársi közösségben él 8. Az áldozatok helyzete az elkövetők családi állapotához képest Családi állapot Házassági életközösségen belül született Házassági életközösségen belül született, de nem a férj az apa Házassági életközösségen kívül született Rendezett házasságon kívüli kapcsolatból született (pl. élettárs) Az áldozatok száma Arányuk százalékban kifejezve 32 32,65 7 7,14 42 42,86 16 16,33 37 A szerző rendhagyó önéletrajza és

publikációs jegyzéke A szerző rendhagyó önéletrajza Eredetileg zenésznek készültem, pontosabban a szüleim annak szántak. Egy óvodai tehetségkutatás áldozata voltam, amelynek folyományaként nagy-kamasz koromig csak a tanulásra, a szolfézsórákra, a hangszeres gyakorláshegyekre (hegedű, klarinét és zongora), a hangversenyekre, a seregszemlékre és az utazásokra emlékszem (persze, volt díjeső rendesen, de akkor az engem mit sem érdekelt). „Szerintem, nagyon nehéz gyermekkorom volt” (copyright Somló Tamás: Boogie a zongorán). Darab-ideig bírtam a gyűrődést, aztán feladtam vagy inkább beleuntam a hajtásba. Szüleim továbbra is zenésznek álmodtak, így „robbantással” oldottam meg a konfliktust: megbuktattam magam angolból, magyarból és matematikából, így pótvizsgázásra sem volt lehetőségem Osztályismétlésre utasítottak, amire apám kivett a Konzervatóriumból,

mondván, hülye-gyereket nem fog taníttatni (és milyen igaza volt: csak belegondolok az utóbbi évtizedek semmire nem való felsőoktatási intézményeiben szerzett konvertálhatatlan diplomákra, és napjaink „papa-mama” hoteljaiban lakó, szüleik nyakán élősködő, dologtalan ifjúságára). „Tizenhat éves még alig-alig múltam” (copyright Bródy János: Személyi igazolvány), amikor dolgozni kezdtem (ez így, persze, nem igaz, mert tizenkét éves koromtól rendre végigdolgoztam a nyári iskolai szünetet). Az első főállású munkahelyem a zuglói Budapesti Porcelángyár volt (ma lakópark áll a helyén), ahol segédmunkásként, majd betanított munkásként foglalkoztattak. Tizennyolc évesen otthagytam a gyárat, és elszegődtem jó pénzért a Volán 21. számú Vállalathoz szállító-rakodómunkásnak, ahol 1979 márciusáig cipeltem a zsákokat, raktam a vagont és lapátoltam vagy kőhányó villával szórtam a zúzott követ (meg ami még

jött). Ebben amúgy igen nagy gyakorlatom volt, mert még gyári munkás koromban, néhány haverrel, hétvégeken „feketén” pakoltunk ki vagonokat. A környékbeli kocsmákban egy-két sör ellenében elkértük az ismerős „öreg” vagonkirakók személyi igazolványát, és azzal bizonyítottuk nagykorúságunkat (a szállítási részlegen persze, átláttak a szitán, de nem foglalkoztak vele). A vagonkirakással a hetvenes években nagyon sokat lehetett keresni, és a legtöbb helyen a munka elvégzése után azonnal, készpénzben fizettek. A nagy változás 1979 márciusában következett be az életemben: besoroztak a BM Határőrséghez. A sorkatonai szolgálatot nem igazán fogadtam kitörő örömmel, de tudomásul vettem: férfi vagyok, akinek a haza védelme alkotmányos kötelessége (meg egyébként is: egy férfi, tanuljon meg fegyvert forgatni) – én így szocializálódtam. Apám mesélte, a két világháború között (de 38 Dr. Kovács Gyula: Az

újszülött megölése (2001) korábban is), nem vették emberszámba azt a férfit, aki nem szolgálta le a katonaidejét: a legények kilökték a kocsmából, és módosabb gazda nem adta hozzá a lányát. Amikor a behívót kézbesítették, anyám azt mondta, ha nem állom meg a helyem, ne kerüljek a szeme elé. Akkor már a huszonkettedik életévemet tapostam, és két esztendeje nős voltam. Később mesélték a barátok, ismerősök, anyám úton-útfélen újságolta: „Katona fiam van! Határőr!” A soproni „gladiátorképző” (ott részesítettek három és félhónapos kiképzésben) remek iskola volt. Sok mindent megtanultam, egyebek mellett azt is, hogy az érvényesülés egyik lehetséges módja a tanulás (akkor még csak nem is sejtettem, hogy ez a legnehezebben járható út). A Határőrségtől kitaposott ösvény vezetett a „Céghez”, vagyis a Rendőrséghez: 1980 májusát írtuk, első feleségem mindennapos várandós volt nagyobbik fiammal,

amikor felszereltem. A Rendőrségnél első körben 1986 július 1-jéig szolgáltam hivatásosként (őrvezetőként kezdtem és zászlósként szereltem le), majd rövid kitérő után, 1988. október 16-án visszaszereltem (na, ez utóbbi nagyon nem volt könnyű) A második körben zászlósként kezdtem, és 2004 decemberében alezredesként vonultam nyugállományba. Hosszú életem során voltam tehát – sorrendben – segédmunkás, betanított munkás, szállító-rakodómunkás, rendőr, tanácsi ügyintéző, adóellenőr, megint rendőr, minisztériumi vezető főtanácsos, rövid ideig szellemi szabadfoglalkozású jogász, majd tanár, végül főiskolai és egyetemi oktató (ez utóbbi hármat évekig párhuzamosan űztem/űzöm). Ha nem volt pénzem (márpedig fiatalabb koromban ez gyakorta előfordult), főállásom mellett, hajnalonként a Bosnyák téri nagybani piacon trógeroltam a burgonyás- és hagymászsákokat, hétvégeken a Ceglédi úti, valamint az

akkor még Dimitrov téri Füszértnél kocsikísérőként dolgoztam, éjszakánként pedig az újpalotai pékségben rakodtam. Az is előfordult, hogy bútor- vagy zongoraszállítókhoz álltam be "lógóba" (aki csinálta már, az tudja mit jelent), avagy építkezéseken culágerkedtem: kevertem a betont, a maltert, és hordtam a téglát. Közben persze, ittam, mint a homok (ezt soha nem tagadtam): többen belepusztultak volna annak a felébe is, amennyit szeszes italból a hosszú évtizedek alatt magamba töltöttem. Tíz esztendő alatt három feleség és egy élettárs maradt el mellőlem. A rövidebb-hosszabb ideig tartó kapcsolataimat már a húszas éveim végén sem tudtam számba venni Jelenlegi házasságom ellenben már több mint harminc éve tart (egyszer nekem is összejöhet). Az első és a mostani házasságomból két fiam született: Gyula (39) és Gergő (26), lányunokám, Amina 14 esztendős. Egy időben (a nyolcvanas években) aktív társadalmi

munkát végeztem: alapítottam és vezettem ifjúsági klubot, voltam a Hazafias Népfront (HNF) körzeti bizottságának elnökhelyettese, egyben ifjúsági felelőse, de tevékenykedtem társadalmi kereskedelmi ellenőrként és pártfogó felügyelőként is. Lelkesedésemet különböző elismerésekkel és kitüntetésekkel honorálták, például: Budapestért kitüntető jelvény (1984), valamint Érdemes társadalmi munkás (1985). Mostanság már nem végzek társadalmi munkát, hacsak az nem számít annak, hogy 2016 novemberéig kettő, majd azt követően egy szakmai lapot, mindenféle ellentételezés nélkül szerkesztettem/szerkesztek, és a szakcikkeimért járó tiszteletdíjról is rendre lemondok (aki hülye, haljon éhen – mondaná nagyapám). Politikailag intakt vagyok (ezt többen a szememre hányják), szakmailag próbálok kompetens lenni (vagy maradni) – sokaknak ez is szúrja a szemét: „nem szeretik, ha más is szereti” (ez pedig Hofi), vagy tudja,

sőt 39 Dr. Kovács Gyula: Az újszülött megölése (2001) jobban tudja, és azt meg végképp rühellik, ha másnak is van, ha meg több akad, azt pláne utálják. Bonyolult voltam? Nem baj Aki nem értett meg, hallgassa végig Hofi „Ő szereti, nagyon szereti” kezdetű dalát. A sporttevékenység sem maradt ki az életemből: tizenöt éves korom óta úszom (többszörös Balaton- és öbölátúszó vagyok), a hetvenes-nyolcvanas években cselgáncsoztam és a jiu-jitsu-t űztem, valamint futottam, pedig senki nem kergetett (na, jó: a hetvenes évek első és második harmadában néha a rendőrök). A nyolcvanas évek közepétől eveztem, a kétezres évektől pedig kerékpároztam Manapság már csak a Nordic Walking-ot, a teremkerékpározást, és nagy ritkán az úszást gyakorlom (a kenumat eladtam, a kerékpárjaim pedig a pincében porosodnak). „Szoftverhibás” agyamnak köszönhetően két főiskolai és két egyetemi diplomát tudhatok magaménak

(„szoftverhiba”: szinte minden információt a hoszszútávú memóriámban rögződik). Az egyéb – iskolarendszeren kívüli – kurzusok közül csak a jogi szakvizsgát említem Ha a sors úgy rendelné (de nem rendelte úgy), lehetnék akár ügyvéd, jogtanácsos, ügyész vagy bíró (amúgy nálam ez a hierarchia). Igazából nem vágytam/vágyom ilyen posztokra, habár egy időben kacérkodtam azzal a gondolattal, hogy nyomozási bíró leszek (esélyem annyi volt rá, mint mókusnak az erdőtűzben: oda csak kihalásos alapon lehetett bekerülni, akárcsak anno az ügyvédi irodákba). Grafomániás vagyok: ha meglátok egy üres lapot, azonmód teleírom, a teleírt lapot pedig nyomban elolvasom (akkor is, ha más írta tele: „Adj tért az észnek, mindegy, kié” – ezt pedig Presser Pici énekelte). Eleddig tizenhét könyvet (szakkönyvet, főiskolai és egyetemi jegyzetet) írtam/szerkesztettem, valamint több mint százharminc tanulmányt és szakcikket

publikáltam különböző szaklapokban. Az interneten megjelenő írásaim szinte felleltározhatatlanok (a blogbejegyzés-hegyeket nem sorolom ide), számos tankönyvet lektoráltam, és számtalan jogszabálykötetet szerkesztettem (ez utóbbiak zömét én adtam ki). Említettem, hogy két szakmai-tudományos és kulturális lapnak voltam/vagyok a főszerkesztője: a Magyar Bűnüldözőt 2011 szeptemberétől, az Obsitos Detektívek Lapját pedig 2013 januárjától fő-szerkesztettem/szerkesztem. Tagja vagyok a Magyar Újságírók Országos Szövetségének (MÚOSZ), valamint a Tudományos Újságírók Klubjának (TÚK), a Magyar Szak- és Szépirodalmi Szerzők és Kiadók Reprográfiai Egyesületének (MASZRE), végül a Magyar Jogászegyletnek (MJE). Ez utóbbi egyesület prominensei gyaníthatóan nem raknak ki az ablakba: nincs márkás öltönyöm (pl Armani, Boss vagy Digel), a halványrózsaszín ing meg végképp hiányzik a ruhatáramból (ez utóbbi állítólag

nagyon trendi). Nem csillog több egyetemi/főiskolai gyűrű az ujjamon (pedig csilloghatna, megszolgáltam értük), és nem hordok a nyakamban aranyláncon lógó, gyufás-skatulya nagyságú paragrafusjel medált (egyébként semmilyen ékszert nem viselek, még karórát sem). Az én formaruhám a farmernadrág, a sportcipő, a fekete póló és a kockás flaneling. A gyűrűről jut eszembe: köztársaságcímeres aranygyűrűm sincs (pedig azt nagyon szerettem volna). Még az 50 és a 60 születésnapomra sem kaptam, valahogy kimaradtam a szórásból. Másoknak kettő is van, nekem nyilván ezért nem jutott. Aranytőr, Kossuth-kard, Szent György Érdemjel, rendőrségi tanácsosi vagy főtanácsosi cím Ugyan már! Felejtős, amúgy sem tartozom egyik brancsba sem Jól láthatóan, nem vagyok egyszerű eset. Feltételezhetően már nem fogok (és nem is akarok) megváltozni. Sokszor polgárpukkasztó módon nyilvánulok 40 Dr. Kovács Gyula: Az újszülött megölése

(2001) meg, és alkalmasint nonkonformista attitűdjeim vannak. (Egyszer, még aktív időszakomban, csak azért növesztettem lófarkat, hogy „teszteljem” a parancsnokaimat.) Csak a tiszteletreméltót tisztelem: a beosztás, a cím, a kor, a nem, a rendfokozat, a vagyon stb., számomra nem érdem Nálam kettő (de nem kettős) mérce van: a tudás, és az, hogy ki, mit tett. (Az „embert tette méri”, írja Baranyi Ferenc, valamelyik versében, de a címe nem ugrik be.) Brancsbéli sem vagyok (erre már utaltam), sőt: nagyon nem vagyok az. Mindig is irritált a „mi kutyánk kölyke” szindróma. Eddigi életem során mást sem tapasztaltam, minthogy a gyengék és a tehetségtelenek (hadd ne mondjam, ostobák) javára történő kiválasztás érvényesült, rokoni, baráti vagy „kéz kezet mos” alapon. Ez, sajnos, napjainkban sincs másképpen Nem vagyok jó csapatjátékos. Pontosabban annak nem vagyok híve, amit csapatjáték örve alatt művelnek. Ha csak

tehetem, egyedül dolgozom (jó Tunyogi Péter is megénekelte anno: „A nagyvad, egyedül jár”) Rühellem az értekezleteknek nevezett szellemi maszturbációkat, a semmiről nem szóló agymenéseket, a közös gondolkodásoknak álcázott önigazoló együtt-lihegést Mi van még? Ja, igen: az irigy, a kicsinyes, a lusta, az ostoba és a rosszindulatú emberekkel kifejezetten összeférhetetlen vagyok. Ez utóbbi mondatot színészkirály Latinovits Zoltántól plagizáltam, persze, némileg személyre szabtam Szóltam, hogy nem vagyok egyszerű eset! Nagyon szeretek oktatni. Módfelett kedvelem a hallgatóimat, amit csak lehet, megteszek értük/nekik (persze, csak egy bizonyos határig) Ez a hallgatóbarát beállítódás anno egy-egy felsőoktatási intézményben a magas „vezetés” körében nem avatott osztatlan elismerést Imádok írni (ahogy egy grafomániástól elvárható): szinte az egyetlen olyan tevékenység, amikor megszűnik számomra a külvilág.

Nagyjából százötven évre való könyválmom van. Többször szembesítettem magam azzal a makacs ténnyel, hogy nincs már ennyi időm, sőt, az eltelt esztendőkhöz képest, már csak egy töredék van hátra. Ez sokszor lehangol Nem az elmúlás zavar (azzal már nagyon régen számot vetettem), hanem a befejezetlen dolgok. Az is kiborít, ha nem értem valaminek a működési mechanizmusát Amennyiben pedig az a valami ráadásul még rosszul működik, az végképp kiakaszt. Belátható, hogy nincs könnyű életem Budapest–Kőbánya, 2019. június 10 A szerző publikációs jegyzéke I. KÖNYVEK (Gyűjteményes művek, jegyzetek, szakkönyvek, tankönyvek és tansegédletek) A Büntető Törvénykönyv Különös Részének vázlata I. (Btk X–XV fejezet), 380 p. (Rejtjel Kiadó, Budapest, 2002) A Büntető Törvénykönyv Különös Részének vázlata II. (Btk XVI–XVIII fejezet), 365 p (Rejtjel Kiadó, Budapest, 2003) A büntetőperbeli bizonyítás a bűnügyi

vizsgálati (nyomozó) munka tükrében, 65 p. (Rejtjel Kiadó, Budapest, 2003) 41 Dr. Kovács Gyula: Az újszülött megölése (2001) A bűnügyi nyomozás kézikönyve, 320 p. (Dr Kovács Gyula [KGyul@], Budapest, 2018)94 A bűnügyi vizsgálati munka tervezése, szervezése és ellenőrzése. Tansegédlet a rendészeti vezetővé, illetve mestervezetővé képzés VI. modul 2 3 almoduljához, 56 p (Országos Rendőr-főkapitányság, Budapest, 2002) A kriminálmetodika elméleti és gyakorlati kérdései, 188 p. (Nemzeti Közszolgálati és Tankönyv Kiadó, Budapest, 2013) A lopás nyomozása, 77 p. [Dr Lakatos János (szerk): Kriminalisztikai jegyzetek és tanulmányok, 1–77 oldal (Rendőrtiszti Főiskola, Budapest, 2008)] A nemi erkölcs elleni erőszakos bűncselekmények nyomozása, 269 p. Kriminalisztikai jegyzetek és tanulmányok (Rendőrtiszti Főiskola, Budapest, 2011) Az új büntetőeljárási törvény többszörösen permutált címmutatója – Index a

büntetőeljárásról szóló 2017. évi XC törvényhez, 100 p (Dr Kovács Gyula [KGyul@], Budapest, 2018) Címmutató (Index) a Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C törvényhez, 64 p. (szerzői kiadás, Budapest, 2013) Dobos-könyv – Emlékkönyv Dr. Dobos János születésének 80 évfordulója tiszteletére, 224 p (Patrocinium, Budapest, 2015)95 Kis nyomozástan, 138 p. (Szerzői kiadás, Budapest, 2008)96 Kriminovellák, zsarusztorik és egyéb történetek, 166 p. (Dr Kovács Gyula [KGyul@], Budapest, 2016) Nyomozási alapismeretek, 218 p. (Rejtjel Kiadó, Budapest, 2004) Szerzői vagy szerzői joghoz kapcsolódó bűncselekmények nyomozása, 87 p. [Prof. Dr Valcsicsák Imre (szerk): Rendvédelmi Füzetek, 33–120 oldal (Rendőrtiszti Főiskola Budapest, 2010)] Szerzői vagy szerzői joghoz kapcsolódó jogok megsértésének nyomozása, 96 p. [Dr Lakatos János (szerk): Kriminalisztikai jegyzetek és tanulmányok, 1–96. oldal (Rendőrtiszti Főiskola,

Budapest, 2009)]97 Visszaélés kábítószerrel nyomozása, 144 p. [Dr Lakatos János (szerk): Kriminalisztikai jegyzetek és tanulmányok (Rendőrtiszti Főiskola, Budapest, 2010)]98 II. BESZÁMOLÓK, RIPORTOK, SZAKCIKKEK, TANULMÁNYOK ÉS EGYÉB ÍRÁSOK 65 Studia in honorem Lajos Kovács. Emlékkönyv, dr Kovács Lajos 65 születésnapja tiszteletére – Recenzió és beszámoló Obsitos Detektívek Lapja, 2014. év 3–4 szám, 50–54 oldal (Obsitos Detektívek Egyesülete, Budapest, 2014)99 A „szél kergette vagabund” – Pályakép Endrődy Gézáról, Magyarország első kriminalisztikai szakkönyvének szerzőjéről. Dr Kovács Gyula (szerk): 94 Társszerző: Endrődy Géza. A kiadó tájékoztatója: http://patrocinium.hu/tovabbi-jogtudomanyi-kiadvanyaink/dobos-konyv Társszerző: dr. Dobos János 97 Társszerző: dr. Lóczi Zsolt 98 Társszerző: dr. Lóczi Zsolt 99 http://5mp.eu/fajlok2/obsitosdetektivek/obsitos detektivek lapja (2014 evi 3 4 szam) www5mpeu pdf

[Online (internetes) változat] 95 96 42 Dr. Kovács Gyula: Az újszülött megölése (2001) Obsitos Detektívek Lapja 2018/1–4. szám, 16–23 oldal (Dr Kovács Gyula [KGyul@], Budapest, 2018)100 A „szél kergette vagabund” – Pályakép Endrődy Gézáról, Magyarország első kriminalisztikai szakkönyvének szerzőjéről (kiegészített és szerkesztett változat). Euroastra Internet Magazin101 A „szél kergette vagabund” – Pályakép Endrődy Gézáról, Magyarország első kriminalisztikai szakkönyvének szerzőjéről (kiegészített és szerkesztett változat). A Magyar Királyi Csendőrség honlapja102 A bankkártyákkal kapcsolatos bűncselekmények nyomozati tapasztalatai. Főiskolai Figyelő 1/999 szám, 29–46 oldal (Rendőrtiszti Főiskola, Budapest, 1999)103 A bankkártyával kapcsolatos visszaélések üldözésének büntetőjogi eszközei és gyakorlati alkalmazásának tapasztalatai. ORFK Tájékoztató 9/1999 szám, 15–34. oldal (Országos

Rendőr-főkapitányság, Budapest, 1999) A becsület csorbítására alkalmas hang- vagy képfelvétel készítése, illetve nyilvánosságra hozatala. Obsitos Detektívek Lapja, 2013 év 1–4 szám, 6–17 oldal (Obsitos Detektívek Egyesülete, Budapest, 2013)104 A Btk. 2003 március 1-től hatályba lépett, kábítószerrel kapcsolatos különös részi tényállásai nyomozásának gyakorlati tapasztalatai. ORFK Tájékoztató 5/2003. szám, 4–46 oldal (Országos Rendőr-főkapitányság, Budapest, 2003) A Btk. Különös Részének új tényállásai a 2015 évi CXL törvény tükrében Magyar Bűnüldöző 2015/1–3. szám, 18–24 oldal (Magyar Bűnüldözők Szakmai Egyesülete, Budapest, 2015)105 A büntető jogszabályok és a hozzájuk kapcsolódó egyes törvények módosításáról szóló 2003. évi II törvény – a Büntető Törvénykönyv Különös részét érintő – rendelkezései. ORFK Tájékoztató 3/2003 szám, 1–49 oldal (Országos

Rendőr-főkapitányság, Budapest, 2003) A büntetőeljárás hit kérdése is. Népszabadság, 2013 január 30-i szám (Népszabadság Zrt Budapest, 2013)106 A bűnügyi szolgálati ág struktúrájának átszervezése a helyi rendőri szerveknél. Főiskolai Figyelő 4/1996. szám, 78–94 oldal (Rendőrtiszti Főiskola, Budapest, 1996) A bűnügyi szolgálati ág struktúrájának átszervezése a helyi rendőri szerveknél. Második, átdolgozott kiadás. ORFK Tájékoztató 3–4/1997 szám, 21–38 oldal (Országos Rendőr-főkapitányság, Budapest, 1997) A fiatalkorú előzetes letartóztatottak javítóintézeti elhelyezésének problematikája. ORFK Tájékoztató 8–9/1996 szám, 35–36 oldal (Országos Rendőrfőkapitányság, Budapest, 1996) 100 http://www.5mpeu/fajlok2/obsitosdetektivek/odl online 2018 1 4 vegleges www5mpeu pdf – Online elérhetőség – Obsitos Detektívek Lapjának honlapja (letöltés: 2018. december 23) 101

https://euroastra.bloghu/2018/08/08/dr kovacs gyula a szel kergette vagabund -- palyakep endrody gezarol magyarorszag elso kriminaliszti – Euroastra Internet Magazin ( letöltés: 2018. december 13) 102 https://www.csendorcom/konyvtar/biografia/egyenek/Endrody%20Gezapdf – A Magyar Királyi Csendőrség honlapja (letöltés: 2018. december 23) 103 Társszerző: Béres István. 104 http://5mp.eu/fajlok2/obsitosdetektivek/obsitos detektivek lapja (2013 evi i szam) www5mpeu pdf (elektronikus elérhetőség) 105 Elektronikus elérhetőség: http://www.bunuldozokhu/magyar-bunuldozoaspx 106 Elektronikus elérhetőség: http://nol.hu/velemeny/20130130-a buntetoeljaras hit kerdese is 43 Dr. Kovács Gyula: Az újszülött megölése (2001) A fogság fenyítés az alkotmányosság tükrében. Főiskolai Figyelő 1/1997 szám, 18–22. oldal (Rendőrtiszti Főiskola, Budapest, 1997) A gazdasági bűncselekmények vázlata (Btk. XVII fejezet) ORFK Tájékoztató 1/2003. szám, 29–133

oldal (Országos Rendőr-főkapitányság, Budapest, 2003) A házasság, a család, az ifjúság és a nemi erkölcs elleni bűncselekmények csoportosítása. Magyar Bűnüldöző 2011/3–4 szám, 63–72 oldal (Magyar Bűnüldözők Szakmai Egyesülete, Budapest, 2011)107 A házasság, a család, az ifjúság és a nemi erkölcs elleni bűncselekmények vázlata (Btk. XIV fejezet) ORFK Tájékoztató 4/2002 szám, 21–53 oldal (Országos Rendőr-főkapitányság, Budapest, 2002) A házkutatással érintett személy jelenlétével és helyettesítésével kapcsolatos felvetések. Magyar Bűnüldöző, 2014 évi 1–2 szám, 10–15 oldal (Magyar Bűnüldözők Szakmai Egyesülete, Budapest, 2014)108 A járművek kötelező előzetes műszaki eredetiség ellenőrzésével összefüggésben folytatott nyomozások tapasztalatai. ORFK Tájékoztató 1/2002 szám, 38–50. oldal (Országos Rendőr-főkapitányság, Budapest, 2002) A kábítószerrel visszaéléshez kapcsolódó

bűncselekmények felderítését és bizonyítását akadályozó tényezők. Magyar Bűnüldöző 2011/1 szám, 63–76 oldal (Magyar Bűnüldözők Szakmai Egyesülete, Budapest, 2011)109 A kötet szerzői. Dr Kovács Gyula (szerk): Dobos-könyv – Emlékkönyv Dr Dobos János születésének 80. évfordulója tiszteletére, 222–224 oldal (Patrocinium, Budapest, 2015) A közlekedési bűncselekmények vázlata (Btk. XIII fejezet) ORFK Tájékoztató 3/2002 szám, 75–95 oldal (Országos Rendőr-főkapitányság, Budapest, 2002) A közrend elleni bűncselekmények vázlata (Btk. XVI fejezet) ORFK Tájékoztató 6/2002 szám, 1–101 oldal (Országos Rendőr-főkapitányság, Budapest, 2002) A nyomozás ügyészi irányítása és a nyomozó hatóság önállósága, kriminalisztika a parancsnoki vezetői tevékenységben. ORFK Tájékoztató 51–68 oldal (Országos Rendőr-főkapitányság, Budapest, 2003) A nyomozás ügyészi irányítása és a nyomozó hatóság

önállósága. Belügyi Szemle 7–8/2003. szám, 44–55 oldal (Belügyminisztérium, Budapest, 2003) A nyomozás-felfüggesztések felülvizsgálatának tapasztalatai, különös tekintettel a távollevő terhelttel szemben történő eljárás befejezésének a lehetőségére. ORFK Tájékoztató 4/2001 szám, 79–93 oldal (Országos Rendőr-főkapitányság, Budapest, 2001) A nyomozásról dióhéjban. ORFK Tájékoztató 1/2004 szám (Országos Rendőrfőkapitányság, Budapest, 2004) A poggyászlopás nyomozása (szerkesztett és kibővített változat). Magyar Bűnüldöző 2010/1 szám, 36–54 oldal (Magyar Bűnüldözők Szakmai Egyesülete, Budapest, 2010)110 107 Elektronikus elérhetőség: Elektronikus elérhetőség: 109 Elektronikus elérhetőség: jes 165x235.pdf 110 Elektronikus elérhetőség: 108 44 http://www.bunuldozokhu/Data/Sites/1/magazin 4teljes webpdf http://www.bunuldozokhu/magyar-bunuldozoaspx http://www.bunuldozokhu/Data/Sites/1/magyarbunuldozo

telhttp://wwwbunuldozokhu/Data/Sites/1/2010 1 komplettpdf Dr. Kovács Gyula: Az újszülött megölése (2001) A poggyászlopás nyomozása. Dr Kovács Gyula [KGyul@] honlapja és kriminalisztikalaphu (Budapest, 2009)111 A rendőr, aki már életében legenda volt. Szomor Sándor (szerk): Jubileumi Emlékalbum a 125 éve alakult Budapesti Detektívtestület tiszteletére, 211–216 oldal (Országos Rendőr-főkapitányság, Budapest, 2011) A rendőrség és a kisebbségi csoportok kapcsolata. Magyar Bűnüldöző, elektronikus (internetes) kiadás, 2012/1–4 szám, 5–6 oldal (Magyar Bűnüldözők Szakmai Egyesülete, Budapest, 2012)112 A rendőrség helyzete és feladatai a büntetőeljárásról szóló 1998. évi XIX (új) törvénnyel összefüggésben. ORFK Tájékoztató 4/2002 szám, 3–20 oldal (Országos Rendőr-főkapitányság, Budapest, 2002) A Rob Faigin módszer, avagy, hogyan váltsunk szénhidrátégető üzemmódból zsírégető üzemmódba? Dr. Kovács Gyula

Honlapja (Budapest, 2009) 113 A Suzuki-ügy. ORFK Tájékoztató 2/2003 szám, 4–52 oldal (Országos Rendőrfőkapitányság, Budapest, 2003)114 A személy elleni bűncselekmények vázlata (Btk. XII fejezet) ORFK Tájékoztató 3/2002. szám, 1–74 oldal (Országos Rendőr-főkapitányság, Budapest, 2002) A Szerkesztő bevezetése. Dr Kovács Gyula (szerk): Kriminovellák, zsarusztorik és egyéb történetek, 11–13 oldal (Dr Kovács Gyula [KGyul@], Budapest, 2016) A szerkesztő előszava. Endrődy Géza – Dr Kovács Gyula: A bűnügyi nyomozás kézikönyve, 11–16. oldal (Dr Kovács Gyula [KGyul@], Budapest, 2018) A szőnyeg alá söpört sértetti közrehatás. Dr Kovács Gyula (szerk): Doboskönyv – Emlékkönyv Dr Dobos János születésének 80 évfordulója tiszteletére, 77–93 oldal (Patrocinium, Budapest, 2015) A tanú kihallgatásának egyes kérdései. De iuris peritorum meritis 9 65 Studia in honorem Lajos Kovács, 183–203. oldal (Károli Gáspár

Református Egyetem Állam- és Jogtudományi Kar, Budapest, 2014) A tudományos munka és az újságírás ötvözése – Főszerkesztői gondolatok. Magyar Bűnüldöző, 2014. évi 1–2 szám, 4–5 oldal (Magyar Bűnüldözők Szakmai Egyesülete, Budapest, 2014)115 A vagyon elleni bűncselekmények vázlata (Btk. XVIII fejezet) ORFK Tájékoztató 2/2003 szám, 53–108 oldal (Országos Rendőr-főkapitányság, Budapest, 2003) A vállalkozói felelősség büntetőjogi vonatkozásai – Ez történt velünk. Obsitos Detektívek Lapja 2017/1–2. szám, 109–110 oldal (Dr Kovács Gyula [KGyul@], Budapest, 2017)116 Amit a zöld teáról tudni kell. Hoxa portál az életről és egyéb jóságokról (Budapest, 2007)117 111 http://5mp.eu/fajlok/kgyula/a poggyaszlopas nyomozasa (tanulmany) www5mpeu pdf és http://kriminalisztika.laphu/ (elektronikus elérhetőség) 112 http://www.bunuldozokhu/Data/Sites/1/m bunuld 12 1-4pdf 113 Elektronikus elérhetőség:

http://kgyula.5mpeu/webphp?a=kgyula&o=IViA17Lwix 114 Társszerző: Szabó Katalin. 115 Elektronikus elérhetőség: http://www.bunuldozokhu/magyar-bunuldozoaspx 116 Elektronikus elérhetőség: http://www.5mpeu/webphp?a=obsitosdetektivek&o=vu8AKZyJd 117 Elektronikus elérhetőség: http://www.hoxahu/?p1=cikk&p2=587 45 Dr. Kovács Gyula: Az újszülött megölése (2001) Az 1978. évi IV törvény (régi Btk) szerinti erőszakos közösülés bizonyításának tárgya. Obsitos Detektívek Lapja, 2013 év 1–4 szám, 18–44 oldal (Obsitos Detektívek Egyesülete, Budapest, 2013)118 Az állam elleni bűncselekmények vázlata (Btk. X fejezet) ORFK Tájékoztató 4/2001. szám, 53–78 oldal (Országos Rendőr-főkapitányság, Budapest, 2001) Az államigazgatás, az igazságszolgáltatás és a közélet tisztasága elleni bűncselekmények vázlata (Btk. XV fejezet) ORFK Tájékoztató 5/2002 szám, 1–107. oldal (Országos Rendőr-főkapitányság, Budapest, 2002)

Az anyák által az újszülöttek sérelmére elkövetett ölési cselekmények büntetőjogi szabályozása. ORFK Tájékoztató 2/2001 szám, 31–52 oldal (Országos Rendőr-főkapitányság, Budapest, 2001) Az élet, a testi épség és az egészség elleni bűncselekmények. Magyar Bűnüldöző, elektronikus (internetes) kiadás, 2012/1–4 szám, 37–48 oldal (Magyar Bűnüldözők Szakmai Egyesülete, Budapest, 2012) és Dr Kovács Gyula [KGyul@] honlapja (Budapest, 2012)119 Az emberiesség elleni bűncselekmények vázlata. Magyar Bűnüldöző, 2013 évi 3–4. szám, 34–45 oldal (Magyar Bűnüldözők Szakmai Egyesülete, Budapest, 2013)120 Az emberiség elleni bűncselekmények vázlata (Btk. XI fejezet) ORFK Tájékoztató 1/2002 szám, 18–37 oldal (Országos Rendőr-főkapitányság, Budapest, 2002) Az erőszakos közösülés a számok tükrében, 20 p. [Kriminalisztika lap Kriminálmetodika oldal és Dr Ibolya Tibor honlapja (Budapest, 2011)121 Az erőszakos

közösülés a számok tükrében. Magyar Bűnüldöző 2011/3–4 szám, 39–54. oldal (Magyar Bűnüldözők Szakmai Egyesülete, Budapest, 2011)122 Az erőszakos közösülés bizonyítási problémái az 1997. évi LXXIII törvény módosítását követően Belügyi Szemle 4–5/2000 szám, 39–60 oldal (Belügyminisztérium, Budapest, 2000) Az erőszakos közösülés szakértői bizonyítása. Magyar Rendészet 2011/4 szám, 110–123. oldal (Rendőrtiszti Főiskola, Budapest, 2011) Az erőszakos közösülés. Magyar Rendészet 1–2/2000 szám, 35–65 oldal és 3–4/2000. szám, 33–73 oldal (Rendőrtiszti Főiskola, Budapest, 2000) Az önkényuralmi jelképek és a vallási szimbólumok egymással nem csereszabatosak (Facebook jegyzet, Budapest, 2013)123 Az úgynevezett gyűlölet-bűncselekmények bizonyítási problémái. A rendőrség és a kisebbségben élő társadalmi csoportok kapcsolata című ORFK konferencián (Rendőrség Igazgatási Központ, 2012.

november 28) elhangzott 118 http://5mp.eu/fajlok2/obsitosdetektivek/obsitos detektivek lapja (2013 evi i szam) www5mpeu pdf (elektronikus elérhetőség) 119 Elektronikus elérhetőség: http://www.bunuldozokhu/Data/Sites/1/m bunuld 12 1-4pdf és http://kgyula.5mpeu/webphp?a=kgyula&o=XsCHwUSfxo 120 Elektronikus elérhetőség: http://www.bunuldozokhu/magyar-bunuldozoaspx 121 Elektronikus elérhetőség: http://kriminalisztika.laphu/kriminalmetodika/24099862 és http://ibolyatiboratwhu/Sajat/15pdf 122 Elektronikus elérhetőség: http://www.bunuldozokhu/Data/Sites/1/magazin 4teljes webpdf 123 Elektronikus elérhetőség: https://www.facebookcom/KGyula1101/notes 46 Dr. Kovács Gyula: Az újszülött megölése (2001) előadás szerkesztett változata. [Dr Kovács Gyula honlapja és Facebook jegyzet (Budapest, 2012)]124 Az úgynevezett rabosítás, valamint a büntetőeljárás során lefoglalt kábítószergyanús anyagok előzetes megsemmisítése jogszabályi

előfeltételeinek megteremtéséről. Főiskolai Figyelő 3/1999 szám, 90–97 oldal (Rendőrtiszti Főiskola, Budapest, 1999) Az új Btk. hatálybalépésének küszöbén – Főszerkesztői gondolatok Magyar Bűnüldöző, 2013. évi 1–2 szám, 3–4 oldal (Magyar Bűnüldözők Szakmai Egyesülete, Budapest, 2013)125 Az új büntetőeljárási törvény többszörösen permutált címmutatója. Dr Kovács Gyula (szerk.): Obsitos Detektívek Lapja 2018/1–4 szám, 5–8 oldal (Dr Kovács Gyula [KGyul@], Budapest, 2018)126 Az új büntetőeljárás-jogi törvény hatása a kriminalisztika gyakorlatára. ORFK Tájékoztató 3/2003. szám (Országos Rendőr-főkapitányság, Budapest, 2003) Az újszülött megölése (Btk. 166/A §) hatályon kívül helyezése, avagy a ló túlsó oldalára történő átesés tipikus esete. Collega VIII évfolyam 1 szám, 15–22. oldal (Accursius Jogász Egylet, Budapest, 2004) Az újszülött megölése. Belügyi Szemle 1/2001 szám, 53–64

oldal (Belügyminisztérium, Budapest, 2001) Báró Splényi Ödön, a főváros első detektívfőnöke. Obsitos Detektívek Lapja, 2014. év 3–4 szám, 4–7 oldal (Obsitos Detektívek Egyesülete, Budapest, 2014)127 Befejezés vagy utószó – Befejezés gyanánt, avagy egy nem szokványos utószó. Dr Kovács Gyula (szerk): Dobos-könyv – Emlékkönyv Dr Dobos János születésének 80. évfordulója tiszteletére, 199–206 oldal (Patrocinium, Budapest, 2015) Beszámoló az Obsitos Detektívek Egyesületének 2014. évi közgyűléséről128 Obsitos Detektívek Lapja, 2014. év 1–2 szám, 45–48 oldal (Obsitos Detektívek Egyesülete, Budapest, 2014)129 Beszámoló egy konferenciáról.130 Obsitos Detektívek Lapja, 2014 év 1–2 szám, 37–39. oldal (Obsitos Detektívek Egyesülete, Budapest, 2014)131 Betűsoros tárgymutató. Endrődy Géza – Dr Kovács Gyula: A bűnügyi nyomozás kézikönyve, 299–318 oldal (Dr Kovács Gyula [KGyul@], Budapest, 2018) Bevezetés

helyett. Dr Kovács Gyula (szerk): Dobos-könyv – Emlékkönyv Dr Dobos János születésének 80. évfordulója tiszteletére, 9–10 oldal (Patrocinium, Budapest, 2015) 124 Elektronikus elérhetőség: http://kgyula.5mpeu/webphp?a=kgyula&o=Uz8YVM0 Qe és https://www.facebookcom/KGyula1101/notes 125 Elektronikus elérhetőség: http://www.bunuldozokhu/Data/Sites/1/bunuldozo 13 1-2 szpdf 126 http://www.5mpeu/fajlok2/obsitosdetektivek/odl online 2018 1 4 vegleges www5mpeu pdf – Online elérhetőség – Obsitos Detektívek Lapjának honlapja (letöltés: 2018. december 23) 127 http://5mp.eu/fajlok2/obsitosdetektivek/obsitos detektivek lapja (2014 evi 3 4 szam) www5mpeu pdf [Online (internetes) változat] 128 Társszerző: dr. Kovács Lajos 129 http://5mp.eu/fajlok2/obsitosdetektivek/obsitos detektivek lapja (2014 evi 1 2 szam) www5mpeu pdf [Online (internetes) változat] 130 Társszerző: Őri-Kiss Gyöngyi. 131 http://5mp.eu/fajlok2/obsitosdetektivek/obsitos detektivek lapja

(2014 evi 1 2 szam) www5mpeu pdf [Online (internetes) változat] 47 Dr. Kovács Gyula: Az újszülött megölése (2001) Borító, Impresszum, Tartalomjegyzék és A szerkesztő előszava. Endrődy Géza – Dr. Kovács Gyula: A bűnügyi nyomozás kézikönyve, 1–16 oldal (Dr Kovács Gyula [KGyul@], Budapest, 2018)132 Büntetőeljárás-jogi füzetek I. – Fejezetek a büntetőeljárásról szóló 1998 évi XIX. törvényből Alapvető rendelkezések (Be I Fejezet), 40 p Dr Kovács Gyula honlapja (Budapest, 2008)133 Büntetőeljárás-jogi füzetek I. – Fejezetek a büntetőeljárásról szóló 1998 évi XIX. törvényből Alapvető rendelkezések (Be I Fejezet) Obsitos Detektívek Lapja, 2016. évi 1–2 szám, 8–46 oldal (Obsitos Detektívek Egyesülete, Budapest, 2016)134 Bűnügyi szakjogász-képzés a Károli Gáspár Református Egyetem Állam- és Jogtudományi Karán. Magyar Bűnüldöző, 2014 évi 3–4 szám, 9–10 oldal (Magyar Bűnüldözők Szakmai

Egyesülete, Budapest, 2014)135 Csak az a kilenc kéz – Ez történt velünk. Obsitos Detektívek Lapja, 2016 évi 1–2. szám, 89–90 oldal (Obsitos Detektívek Egyesülete, Budapest, 2016)136 Dr. Dobos János publikációi Dr Kovács Gyula (szerk): Dobos-könyv – Emlékkönyv Dr Dobos János születésének 80 évfordulója tiszteletére, 207–211 oldal (Patrocinium, Budapest, 2015) Dr. Dobos János publikációi Dr Kovács Gyula (szerk): Kriminovellák, zsarusztorik és egyéb történetek, 153–161 oldal (Dr Kovács Gyula [KGyul@], Budapest, 2016) Egy lépés előre, két lépés hátra – avagy az olimpiai érem, csereszabatos-e a doktori (PhD) fokozattal? (4 p.) Dr Kovács Gyula [KGyul@] honlapja (Budapest, 2014)137 Életpálya a bűnügyi technikától a szakértésig – Beszámoló egy kétnapos konferenciáról. Dr Kovács Gyula (szerk): Obsitos Detektívek Lapja 2018/1– 4. szám, 52–54 oldal (Dr Kovács Gyula [KGyul@], Budapest, 2018) 138 Elfogadták az új

büntetőeljárási törvényt – Jogszabályváltozások. Obsitos Detektívek Lapja 2017/1–2 szám, 6–15 oldal (Dr Kovács Gyula [KGyul@], Budapest, 2017)139 Elmúlt egy év – Főszerkesztői gondolatok. Obsitos Detektívek Lapja, 2014 év 1–2. szám, 3–4 oldal (Obsitos Detektívek Egyesülete, Budapest, 2014)140 Elmúlt egy év. Dr Kovács Gyula (szerk): Obsitos Detektívek Lapja 2018/1– 4. szám, 3–4 oldal (Dr Kovács Gyula [KGyul@], Budapest, 2018)141 132 http://www.csendorcom/hirek/Endrodypdf – A Magyar Királyi Csendőrség honlapja (letöltés: 2018. december 23) 133 Elektronikus elérhetőség: http://kgyula.5mpeu/webphp?a=kgyula&o=mfd1bPwPlc 134 http://5mp.eu/fajlok2/obsitosdetektivek/odl online 2016 1 2 szam www5mpeu pdf [online (internetes) változat]. 135 Elektronikus elérhetőség: http://www.bunuldozokhu/magyar-bunuldozoaspx 136 http://5mp.eu/fajlok2/obsitosdetektivek/odl online 2016 1 2 szam www5mpeu pdf [online (internetes) változat]. 137

Elektronikus elérhetőség: http://5mp.eu/fajlok2/kgyula/egy lepest elore (lektoralt) www5mpeu pdf 138 http://www.5mpeu/fajlok2/obsitosdetektivek/odl online 2018 1 4 vegleges www5mpeu pdf – Online elérhetőség – Obsitos Detektívek Lapjának honlapja (letöltés: 2018. december 23) 139 Elektronikus elérhetőség: http://www.5mpeu/webphp?a=obsitosdetektivek&o=vu8AKZyJd 140 http://5mp.eu/fajlok2/obsitosdetektivek/obsitos detektivek lapja (2014 evi 1 2 szam) www5mpeu pdf [Online (internetes) változat] 141 http://www.5mpeu/fajlok2/obsitosdetektivek/odl online 2018 1 4 vegleges www5mpeu pdf – Online elérhetőség – Obsitos Detektívek Lapjának honlapja (letöltés: 2018. december 23) 48 Dr. Kovács Gyula: Az újszülött megölése (2001) Esküim. Dr Kovács Gyula (szerk): Obsitos Detektívek Lapja 2018/1–4 szám, 71–73. oldal (Dr Kovács Gyula [KGyul@], Budapest, 2018)142 Felülvizsgált nyomozati kihallgatási protokoll, gyermekkorú sértettek és tanúk

kihallgatásához143 – Szakcikkek és tanulmányok. Obsitos Detektívek lapja 2017/1–2. szám, 58–86 oldal (Dr Kovács Gyula [KGyul@], Budapest, 2017)144 Felvetések a hivatásos állománnyal betölthető alapmunkakörökről. ORFK Tájékoztató 3–4/1997 szám (Országos Rendőr-főkapitányság, Budapest, 1997) Forrás- és irodalomjegyzék. Endrődy Géza – Dr Kovács Gyula: A bűnügyi nyomozás kézikönyve, 287–292. oldal (Dr Kovács Gyula [KGyul@], Budapest, 2018) Géza bácsi – Főszerkesztői gondolatok. Magyar Bűnüldöző, 2016 évi 1–2 szám, 4–5. oldal (Magyar Bűnüldözők Szakmai Egyesülete, Budapest, 2016)145 Gondolatok a családon belüli erőszak büntetendővé nyilvánításához. Dr Kovács Gyula honlapja és Facebook jegyzet (Budapest, 2012)146 Gondolatok a családon belüli erőszak büntetendővé nyilvánításához (átdolgozott, kiegészített változat). Hatályonkívülhu – A magyar jogásztársadalom kötetlen hír- és társasági

magazinja, Provokátor rovat (NetEdit Médiapiaci Kereskedelmi és Szolgáltató Kft. Miskolc, 2013)147 Gondolatok a rendőrség hároméves fejlesztésére vonatkozó cselekvési programjáról, az ehhez kapcsolódó profiltisztításról, szervezeti (belső) korszerűsítésről és a rendőrségi törvény módosításának szükségességéről. ORFK Tájékoztató 2/1998 szám, 17–21 oldal (Országos Rendőr-főkapitányság, Budapest, 1998) Gondolatok a rendőrségi etikai kódex bevezetéséről, illetve az etikai bizottságok alakításáról és az etikai vizsgálatokról. ORFK Tájékoztató 6–7/1996 szám, 47–49. oldal (Országos Rendőr-főkapitányság, Budapest, 1996) Hajózni muszáj – Főszerkesztői gondolatok. Obsitos Detektívek Lapja 2017/1–2. szám, 4–5 oldal (Dr Kovács Gyula [KGyul@], Budapest, 2017.)148 Helyzet van – Napi hírek a tömeges bevándorlás tükrében. Magyar Bűnüldöző 2015/1–3. szám, 3–8 oldal (Magyar Bűnüldözők Szakmai

Egyesülete, Budapest, 2015)149 In memoriam Dr. Dobos János Magyar Bűnüldöző 2010/1 szám, 33–35 oldal (Magyar Bűnüldözők Szakmai Egyesülete, Budapest, 2010)150 142 http://www.5mpeu/fajlok2/obsitosdetektivek/odl online 2018 1 4 vegleges www5mpeu pdf – Online elérhetőség – Obsitos Detektívek Lapjának honlapja (letöltés: 2018. december 23) 143 Társszerző: dr. Lancsár Károly Bence 144 Elektronikus elérhetőség: http://www.5mpeu/webphp?a=obsitosdetektivek&o=vu8AKZyJd 145 Elektronikus elérhetőség: http://www.bunuldozokhu/Data/Sites/1/mb 2016 1 2 onlinepdf 146 Elektronikus elérhetőség: http://kgyula.5mpeu/webphp?a=kgyula&o=OgFBrb8WW0 és https://www.facebookcom/KGyula1101/notes 147 Elektronikus elérhetőség: http://www.hatalyonkivulhu/gondolatok-a-csaladon-beluli-eroszakbuntetendo-nyilvanitasahoz 148 Elektronikus elérhetőség: http://www.5mpeu/webphp?a=obsitosdetektivek&o=vu8AKZyJd 149 Elektronikus elérhetőség:

http://www.bunuldozokhu/magyar-bunuldozoaspx 150 Elektronikus elérhetőség: http://www.bunuldozokhu/Data/Sites/1/2010 1 komplettpdf 49 Dr. Kovács Gyula: Az újszülött megölése (2001) In memoriam Orbán János.151 Obsitos Detektívek Lapja, 2014 év 3–4 szám, 47–49. oldal (Obsitos Detektívek Egyesülete, Budapest, 2014)152 In memoriam Szőnyi Gusztáv – Rendhagyó nekrológ egy rendkívüli barátról. Magyar Bűnüldöző, 2013. évi 1–2 szám, 12–13 oldal (Magyar Bűnüldözők Szakmai Egyesülete, Budapest, 2013)153 István vagy Koppány? Hatályonkívül.hu – A magyar jogásztársadalom kötetlen hír- és társasági magazinja, Provokátor rovat (NetEdit Médiapiaci Kereskedelmi és Szolgáltató Kft. Miskolc, 2013)154 Jogalkotói lelemények I. Dr Kovács Gyula [KGyul@] honlapja (Budapest, 2014)155 Jogalkotói lelemények I. (átdolgozott, bővített változat) Obsitos Detektívek Lapja, 2014. év 1–2 szám, 5–10 oldal (Obsitos Detektívek

Egyesülete, Budapest, 2014)156 Jogalkotói lelemények II. Egy lépés előre, két lépés hátra – avagy az olimpiai érem, csereszabatos-e a doktori (PhD) fokozattal? Obsitos Detektívek Lapja, 2014. év 3–4 szám, 8–14 oldal (Obsitos Detektívek Egyesülete, Budapest, 2014)157 Kié egy elhunyt gyermek Facebook-profilja? – Reflektáló. Obsitos Detektívek Lapja 2017/1–2. szám, 100–101 oldal (Dr Kovács Gyula [KGyul@], Budapest, 2017)158 Kriminalisztikatörténeti tanulmányok – Recenzió. Magyar Bűnüldöző, 2016 évi 1–2. szám, 6–8 oldal (Magyar Bűnüldözők Szakmai Egyesülete, Budapest, 2016)159 Kriminovellák, zsarusztorik és egyéb történetek (Recenzió) – Ez történt velünk. Obsitos Detektívek Lapja 2017/1–2. szám, 111–113 oldal (Dr Kovács Gyula [KGyul@], Budapest, 2017)160 Maradéktalan-e a férfiak önrendelkezési joga gyermekvállalás esetén? – Reflektáló. Obsitos Detektívek Lapja, 2016 évi 1–2 szám, 79 oldal (Obsitos

Detektívek Egyesülete, Budapest, 2016)161 Még két hónapig lehet fizetni a régi ötezressel – Reflektáló. Obsitos Detektívek Lapja 2017/1-2. szám, 99–100 oldal (Dr Kovács Gyula [KGyul@], Budapest, 2017)162 151 Társszerző: Hargitai Lajos. http://5mp.eu/fajlok2/obsitosdetektivek/obsitos detektivek lapja (2014 evi 3 4 szam) www5mpeu pdf [Online (internetes) változat] 153 Elektronikus elérhetőség: http://www.bunuldozokhu/Data/Sites/1/bunuldozo 13 1-2 szpdf 154 Elektronikus elérhetőség: http://www.hatalyonkivulhu/istvan-vagy-koppany 155 Elektronikus elérhetőség: http://5mp.eu/fajlok2/kgyula/jogalkotoi lelemenyek i www5mpeu pdf 156 http://5mp.eu/fajlok2/obsitosdetektivek/obsitos detektivek lapja (2014 evi 1 2 szam) www5mpeu pdf [Online (internetes) változat] 157 http://5mp.eu/fajlok2/obsitosdetektivek/obsitos detektivek lapja (2014 evi 3 4 szam) www5mpeu pdf [Online (internetes) változat] 158 Elektronikus elérhetőség:

http://www.5mpeu/webphp?a=obsitosdetektivek&o=vu8AKZyJd 159 Elektronikus elérhetőség: http://www.bunuldozokhu/Data/Sites/1/mb 2016 1 2 onlinepdf 160 Elektronikus elérhetőség: http://www.5mpeu/webphp?a=obsitosdetektivek&o=vu8AKZyJd 161 http://5mp.eu/fajlok2/obsitosdetektivek/odl online 2016 1 2 szam www5mpeu pdf [online (internetes) változat]. 162 Elektronikus elérhetőség: http://www.5mpeu/webphp?a=obsitosdetektivek&o=vu8AKZyJd 152 50 Dr. Kovács Gyula: Az újszülött megölése (2001) Mert kell egy Csapat! Magyar Bűnüldöző, elektronikus (internetes) kiadás, 2012/1–4. szám, 4 oldal (Magyar Bűnüldözők Szakmai Egyesülete és Dr Kovács Gyula honlapja, Budapest, 2012)163 Milyen úton haladjunk tovább? – Főszerkesztői gondolatok. Magyar Bűnüldöző, 2011/3–4. szám, 4 oldal (Magyar Bűnüldözők Szakmai Egyesülete, Budapest, 2011)164 Milyen úton induljunk el? – Főszerkesztői gondolatok. Obsitos Detektívek Lapja, 2013. évi 1–4

szám, 4–6 oldal (Obsitos Detektívek Egyesülete, Budapest, 2013)165 Módszertani útmutató a járművek kötelező előzetes műszaki eredetiség ellenőrzésével összefüggő bűnügyi feladatok végrehajtására. ORFK Tájékoztató 9/1999. szám (Országos Rendőr-főkapitányság, Budapest, 1999) Módszertani útmutató a rendőrségi bűnjelkezelő telephelyeken tárolt, a büntetőeljárás során lefoglalt gépjárművek, illetve egyedi azonosító jellel ellátott gépjármű fődarabok kezelésével, tárolásával és előzetes értékesítésével kapcsolatos feladatok végrehajtására. ORFK Tájékoztató 5/2000 szám (Országos Rendőr-főkapitányság, Budapest, 2000) Műhelytitkok – Az Endrődy-könyv szerkesztésének és kiadásának állomásai. Dr. Kovács Gyula (szerk): Obsitos Detektívek Lapja 2018/1–4 szám, 55–62 oldal (Dr. Kovács Gyula [KGyul@], Budapest, 2018)166 Néhány ajánlott kriminálmetodikai szempont, az úgynevezett

gyűlölet-bűncselekmények nyomozásához. Magyar Bűnüldöző, 2011/2 szám, 24–40 oldal (Magyar Bűnüldözők Szakmai Egyesülete, Budapest, 2011)167 Nem bizonyított terrorcselekmény Budaházy ügyében – Reflektáló. Obsitos Detektívek Lapja, 2016 évi 1–2 szám, 76–78 oldal (Obsitos Detektívek Egyesülete, Budapest, 2016)168 Nyomozás a gyakorlatban – A kezdeti lépésektől a nyomozás tervezéséig és szervezéséig. Magyar Bűnüldöző, 2014 évi 1–2 szám, 20–37 oldal (Magyar Bűnüldözők Szakmai Egyesülete, Budapest, 2014)169 Pályakép dr. Dobos Jánosról Dr Kovács Gyula (szerk): Kriminovellák, zsarusztorik és egyéb történetek, 149–151 oldal (Dr Kovács Gyula [KGyul@], Budapest, 2016) Pályakép Endrődy Gézáról. Endrődy Géza – Dr Kovács Gyula: A bűnügyi nyomozás kézikönyve, 279–286 oldal (Dr Kovács Gyula [KGyul@], Budapest, 2018) Reflektáló – Főszerkesztői gondolatok. Obsitos Detektívek Lapja, 2016 évi 1– 2.

szám, 4–5 oldal (Obsitos Detektívek Egyesülete, Budapest, 2016)170 163 Elektronikus elérhetőség: http://www.bunuldozokhu/Data/Sites/1/m bunuld 12 1-4pdf és http://kgyula.5mpeu/webphp?a=kgyula&o=XsCHwUSfxo 164 Elektronikus elérhetőség: http://magyarbunuldozo.honlaphathu/indexphp?menu=3776&langcode=hu 165 http://5mp.eu/fajlok2/obsitosdetektivek/obsitos detektivek lapja (2013 evi i szam) www5mpeu pdf (elektronikus elérhetőség) 166 http://www.5mpeu/fajlok2/obsitosdetektivek/odl online 2018 1 4 vegleges www5mpeu pdf – Online elérhetőség – Obsitos Detektívek Lapjának honlapja (letöltés: 2018. december 23) 167 Elektronikus elérhetőség: http://www.bunuldozokhu/Data/Sites/1/teljes 3 szampdf 168 http://5mp.eu/fajlok2/obsitosdetektivek/odl online 2016 1 2 szam www5mpeu pdf [online (internetes) változat]. 169 Elektronikus elérhetőség: http://www.bunuldozokhu/magyar-bunuldozoaspx 170 http://5mp.eu/fajlok2/obsitosdetektivek/odl online 2016 1 2 szam www5mpeu

pdf [online (internetes) változat]. 51 Dr. Kovács Gyula: Az újszülött megölése (2001) Reflexiók, dr. Hanvay Csaba r alezredes, rejtett tartalékok a rendőrségnél című – az ORFK Tájékoztató 3/2003. számában megjelent – tanulmányához ORFK Tájékoztató 4/2003. szám, 1–9 oldal (Országos Rendőr-főkapitányság, Budapest, 2003) Régies szavak jegyzéke. Endrődy Géza – Dr Kovács Gyula: A bűnügyi nyomozás kézikönyve, 293–298. oldal (Dr Kovács Gyula [KGyul@], Budapest, 2018) Rendes kis történet. Hatályonkívülhu – A magyar jogásztársadalom kötetlen hír- és társasági magazinja, Provokátor rovat (NetEdit Médiapiaci Kereskedelmi és Szolgáltató Kft. Miskolc, 2013)171 Rendhagyó pályakép Dr. Dobos Jánosról – A rendőr, aki már életében legenda volt. Dr Kovács Gyula (szerk): Dobos-könyv – Emlékkönyv Dr Dobos János születésének 80. évfordulója tiszteletére, 11–18 oldal (Patrocinium, Budapest, 2015) Soha véget

nem érő előzetes letartóztatás – Jogalkotói lelemények III. Obsitos Detektívek Lapja, 2016. évi 1–2 szám, 6–7 oldal (Obsitos Detektívek Egyesülete, Budapest, 2016)172 Szép új világ. Hatályonkívülhu – A magyar jogásztársadalom kötetlen hír- és társasági magazinja, Provokátor rovat (NetEdit Médiapiaci Kereskedelmi és Szolgáltató Kft. Miskolc, 2013)173 Szeretni egy egész életen át kell – Főszerkesztői gondolatok. Magyar Bűnüldöző, 2013 évi 3–4 szám, 4–5 oldal (Magyar Bűnüldözők Szakmai Egyesülete, Budapest, 2013)174 Szerinted, be kellene tiltani a gyűlöletbeszédet? – Egy Bálint-házi meghívó margójára (Facebook jegyzet, Budapest, 2013)175 Szerzői vagy szerzői joghoz kapcsolódó bűncselekmények nyomozása. Dr Kovács Gyula honlapja és kriminalisztikalaphu (Budapest, 2009)176 Teveházi történet – Egyebek. Obsitos Detektívek Lapja, 2016 évi 1–2 szám, 99– 100. oldal (Obsitos Detektívek Egyesülete,

Budapest, 2016)177 Tizenegy fiatalt vádol gyermekpornográfiával az ügyészség – Közösségi oldalakra meggondolatlanul feltöltött fotók utóélete. Dr Kovács Gyula (szerk): Obsitos Detektívek Lapja 2018/1–4. szám, 43–48 oldal (Dr Kovács Gyula [KGyul@], Budapest, 2018)178 Újszülött sérelmére elkövetett emberölés. Rendvédelmi füzetek 4/2001 szám, (Rendőrtiszti Főiskola, Budapest, 2001) Valóban nem tehetsz róla? – Főszerkesztői gondolatok. Magyar Bűnüldöző, 2014. évi 3–4 szám, 5–8 oldal (Magyar Bűnüldözők Szakmai Egyesülete, Budapest, 2014)179 171 Elektronikus elérhetőség: http://www.hatalyonkivulhu/rendes-kis-tortenet http://5mp.eu/fajlok2/obsitosdetektivek/odl online 2016 1 2 szam www5mpeu pdf [online (internetes) változat]. 173 Elektronikus elérhetőség: http://www.hatalyonkivulhu/szep-uj-vilag 174 Elektronikus elérhetőség: http://www.bunuldozokhu/magyar-bunuldozoaspx 175 Elektronikus elérhetőség:

https://www.facebookcom/KGyula1101/notes 176 Elektronikus elérhetőség: http://kgyula.5mpeu/webphp?a=kgyula&o=FLON0X3LnU és http://kriminalisztika.laphu/ 177 http://5mp.eu/fajlok2/obsitosdetektivek/odl online 2016 1 2 szam www5mpeu pdf [online (internetes) változat]. 178 http://www.5mpeu/fajlok2/obsitosdetektivek/odl online 2018 1 4 vegleges www5mpeu pdf – Online elérhetőség – Obsitos Detektívek Lapjának honlapja (letöltés: 2018. december 23) 179 Elektronikus elérhetőség: http://www.bunuldozokhu/magyar-bunuldozoaspx 172 52 Dr. Kovács Gyula: Az újszülött megölése (2001) III. LEKTORI MUNKA Dr. Barta Endre: A zsebes Tanulmány a zsebtolvajlásról (Rejtjel Kiadó Budapest 2002) Dr. Barta Endre: Tanulmány a rendkívüli halálesetekről (Rejtjel Kiadó Budapest, 2001) Lakatos Gábor: Bűnügyi és felderítési ismeretek. Jegyzet a rendészeti szakközépiskolák határrendész tanulói részére (Belügyminisztérium, Budapest, 2005) Mándi József–Vida

Róbert: Büntetőeljárás-jog. Jegyzet a rendészeti szakközépiskolák rendőr és határrendész tanulói részére (Belügyminisztérium, Budapest, 2005) Mándi József–Vida Róbert: Kriminalisztika. Jegyzet a rendészeti szakközépiskolák rendőr és határrendész tanulói részére (Belügyminisztérium, Budapest, 2005) Mándi József–Vida Róbert: Kriminológia. Jegyzet a rendészeti szakközépiskolák rendőr és határrendész tanulói részére (Belügyminisztérium, Budapest, 2005) IV. FŐSZERKESZTŐI ÉS SZERKESZTŐ-LEKTORI TEVÉKENYSÉG 1952. évi III törvény a polgári perrendtartásról (Ptk), 84 p (Rejtjel Kiadó, Budapest, 2005) 1959. évi IV törvény a Polgári Törvénykönyvről (Ptk), 110 p (Rejtjel Kiadó, 2005) 1997. évi CXLIV törvény a gazdasági társaságokról (Gt), 62 p (Rejtjel Kiadó, Budapest, 2005) A büntetőeljárás. 1998 évi XIX törvény a büntetőeljárásról (Be), 168 p (Rejtjel Kiadó, Budapest, 2006) A büntetőeljárás. 1998

évi XIX törvény a büntetőeljárásról (Be), 144 p (Rejtjel Kiadó, Budapest, 2007) A büntetőeljárásról szóló 1998. évi (új) törvénnyel kapcsolatos végrehajtási jogszabályok gyűjteménye, 134 p (Rejtjel Kiadó, Budapest, 2003) A munkajoggal kapcsolatos szabályok, 159 p. (Rejtjel Kiadó, Budapest, 2005) Büntető jogszabályok. A Büntető Törvénykönyvről szóló 1978 évi IV törvény (Btk.), 106 p (Rejtjel Kiadó, Budapest, 2005) Büntető jogszabályok. A Büntető Törvénykönyvről szóló 1978 évi IV törvény (Btk.), 107 p (Rejtjel Kiadó, Budapest, 2007) Büntető Törvénykönyv. A Büntető Törvénykönyvről szóló 1978 évi IV törvény (Btk.), 87 p (szerkesztői kiadás, 2007) Büntető Törvénykönyv. A Büntető Törvénykönyvről szóló 1978 évi IV törvény (Btk.), 89 p (szerkesztői kiadás, 2008) Büntető Törvénykönyv. A Büntető Törvénykönyvről szóló 1978 évi IV törvény (Btk.), 87 p (szerkesztői kiadás, 2009)

Büntetőeljárás-jog. A büntetőeljárásról szóló 1998 évi XIX törvény (Be), 148 p. (szerkesztői kiadás, Budapest, 2007) Büntetőeljárás-jog. A büntetőeljárásról szóló 1998 évi XIX törvény (Be), 135 p. (szerkesztői kiadás, Budapest, 2009) 53 Dr. Kovács Gyula: Az újszülött megölése (2001) Közigazgatási jog. A közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL törvény (Ket), 55 p (Rejtjel Kiadó, Budapest, 2005) Magyar Bűnüldöző 2011. évi 3–4 szám, 72 p (Magyar Bűnüldözők Szakmai Egyesülete, Budapest, 2011)180 Magyar Bűnüldöző 2012. évi 1–4 szám, 68 p (Magyar Bűnüldözők Szakmai Egyesülete, Budapest, 2012)181 Magyar Bűnüldöző 2013. évi 1–2 szám, 68 p (Magyar Bűnüldözők Szakmai Egyesülete, Budapest, 2013)182 Magyar Bűnüldöző 2013. évi 3–4 szám, 56 p (Magyar Bűnüldözők Szakmai Egyesülete, Budapest, 2013)183 Magyar Bűnüldöző 2014. évi 1–2

szám, 60 p (Magyar Bűnüldözők Szakmai Egyesülete, Budapest, 2014)184 Magyar Bűnüldöző 2014. évi 3–4 (jubileumi) szám, 94 p (Magyar Bűnüldözők Szakmai Egyesülete, Budapest, 2014)185 Magyar Bűnüldöző 2015. évi 1–3 (ünnepi) szám, 84 p (Magyar Bűnüldözők Szakmai Egyesülete, Budapest, 2015)186 Magyar Bűnüldöző, 2016. évi 1–2 szám, 102 p (Magyar Bűnüldözők Szakmai Egyesülete, Budapest, 2016)187 Obsitos Detektívek Lapja 2013. évi 1–4 szám, online kiadás, 114 p (Obsitos Detektívek Egyesülete, Budapest, 2013)188 Obsitos Detektívek Lapja 2014. évi 1–2 szám, 56 p (Obsitos Detektívek Egyesülete, Budapest, 2014)189 Obsitos Detektívek Lapja 2014. évi 3–4 szám, 62 p (Obsitos Detektívek Egyesülete, Budapest, 2014)190 Obsitos Detektívek Lapja 2016. évi 1–2 szám, 100 p (Obsitos Detektívek Egyesülete, Budapest, 2016)191 Obsitos Detektívek Lapja 2017. évi 1–2 szám, online kiadás, 127 p (Dr Kovács Gyula [KGyul@], Budapest,

2017)192 Obsitos Detektívek Lapja 2018. évi 1–4 szám, 84 p (Dr Kovács Gyula [KGyul@], Budapest, 2017)193 180 Elektronikus elérhetőség: http://www.bunuldozokhu/Data/Sites/1/magazin 4teljes webpdf Elektronikus elérhetőség: http://www.bunuldozokhu/Data/Sites/1/m bunuld 12 1-4pdf 182 Elektronikus elérhetőség: http://www.bunuldozokhu/Data/Sites/1/bunuldozo 13 1-2 szpdf 183 Elektronikus elérhetőség: http://www.bunuldozokhu/magyar-bunuldozoaspx 184 Elektronikus elérhetőség: http://www.bunuldozokhu/magyar-bunuldozoaspx 185 Elektronikus elérhetőség: http://www.bunuldozokhu/magyar-bunuldozoaspx 186 Elektronikus elérhetőség: http://www.bunuldozokhu/magyar-bunuldozoaspx 187 Elektronikus elérhetőség: http://www.bunuldozokhu/Data/Sites/1/mb 2016 1 2 onlinepdf 188 http://5mp.eu/fajlok2/obsitosdetektivek/obsitos detektivek lapja (2013 evi i szam) www5mpeu pdf (elektronikus elérhetőség) 189 http://5mp.eu/fajlok2/obsitosdetektivek/obsitos detektivek lapja (2014 evi 1 2

szam) www5mpeu pdf [Online (internetes) változat] 190 http://5mp.eu/fajlok2/obsitosdetektivek/obsitos detektivek lapja (2014 evi 3 4 szam) www5mpeu pdf [online (internetes) változat] 191 http://5mp.eu/fajlok2/obsitosdetektivek/odl online 2016 1 2 szam www5mpeu pdf [online (internetes) változat]. 192 Elektronikus elérhetőség: http://www.5mpeu/webphp?a=obsitosdetektivek&o=vu8AKZyJd 193 http://www.5mpeu/fajlok2/obsitosdetektivek/odl online 2018 1 4 vegleges www5mpeu pdf – Online elérhetőség – Obsitos Detektívek Lapjának honlapja (letöltés: 2018. december 23) 181 54 Dr. Kovács Gyula: Az újszülött megölése (2001) ORFK utasítások [60/2010. (OT 34) ORFK utasítás, 27/2010 (OT 14) ORFK utasítás, 19/2000. (XI 13) ORFK utasítás (szerkesztői kiadás, Budapest, 2013) Budapest, 2018. december 31 55 Forrás- és irodalomjegyzék Felhasznált irodalom Angyal Pál – Isaák Gyula: Büntető

Törvénykönyv a bűntettekről és a vétségekről (Grill Károly Könyvkiadó Vállalata, Budapest, 1937) Angyal Pál: Az emberi élet elleni bűncselekmények és a párviadal (Athenaeum Irodalmi és Nyomdai Részvénytársaság, Budapest, 1928) Angyal Pál: I. Endre és Szent László büntetőtörvényei (Attila-nyomda Részvénytársaság, Budapest, 1941) Angyal Pál: Szent István és a büntetőjog (Attila-nyomda Részvénytársaság, Budapest, 1939) Bakóczi Antal: Az emberölés (Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó, Budapest, 1984) Berkes György (szerk.): Magyar büntetőjog Kommentár a gyakorlat számára (HVG–ORAC Lap- és Könyvkiadó Kft., Budapest, 1999) Blaskó Béla (szerk.): Büntetőjog Különös rész I (Rendőrtiszti Főiskola – Rejtjel Kiadó, Budapest, 1999) Cséka Ervin – Vida Mihály: A büntető eljárási jog vázlata. I kötet (JATEPress, Szeged, 1999) Földi András és Hamza Gábor: A római jog története és institúciói (Nemzeti

Tankönyvkiadó, Budapest, 1996) Hajdú Lajos: Az első (1795-ös) magyar büntetőkódex-tervezet (Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó, Budapest, 1971) Kádár Krisztina és Moldoványi György: Büntető Törvénykönyv (Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó, Budapest, 1979) Király Tibor: Magyar büntető-eljárási jog (Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó, Budapest, 1974) Kolosvári Sándor és Óvári Kelemen: Werbőczy István Hármaskönyve (Franklintársulat Magyar Irodalmi Intézet és Könyvnyomda, Budapest, 1897) Kristó Nagy István (szerk.): Bölcsességek könyve (Gondolat Könyvkiadó, Budapest, 1983) Marton Géza: A bűncselekmény kriminológiai fogalma (Számmer Imre Könyvnyomdája, Székesfehérvár, 1907) Mezey Barna (szerk.): Magyar jogtörténet (Osiris Kiadó, Budapest, 1996) Nemes Sándor: Gyakorlati Nyomozás (Griff Könyvkiadó, Budapest, 1944) Rudas György (szerk.): Kriminalisztika különös rész (metodika) I kötet (BM Tanulmányi és Propaganda

Csoportfőnökség, Budapest, 1973) Wiener A. Imre (szerk): Büntetendőség – Büntethetőség Büntetőjogi tanulmányok 18 (Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó – MTA Állam- és Jogtudományi Intézet, Budapest, 1998) 56 Dr. Kovács Gyula: Az újszülött megölése (2001) Dokumentumok Legfőbb Ügyészség Büntetőbírósági Főosztályának BF. 1831/2000 számú jelentése, az anyák által újszülöttjeik sérelmére elkövetett emberölések vizsgálatáról ORFK Bűnügyi Főigazgatóság tájékoztatója a bűnözés és a bűnüldözés alakulásáról 1999. évben (Országos Rendőr-főkapitányság, Budapest, 2000) Összefoglaló adatok az egységes rendőrségi és ügyészségi statisztika adataiból (Belügyminisztérium, Budapest, 2001) Felhasznált szoftverek CompLex CD Jogtár (KJK–KERSZÖV Jogi és Üzleti Kiadó Kft., Budapest, 2000 novemberi szám) Hypertextes Révai Nagy Lexikona (Woodstone Interactive Kft., Budapest, 1998) Bibliográfia Bakóczi

Antal: Az erőszak „ára”. (Kriminológiai és kriminalisztikai tanulmányok, 29 kötet, 1992 131–171 oldal) Cseres Judit: A véletlen. Adalékok az újszülöttek sérelmére elkövetett emberölések látenciájának megítéléséhez (Belügyi Szemle 9/1996 szám, 13–26 oldal) Cseres Judit: Eltékozolt újszülöttek. Az újszülöttölést elkövető nők helyzetének kriminológiai elemzése (BM Könyvkiadó, Budapest, 2000) Cseres Judit: Újszülöttek sérelmére elkövetett emberölések (Belügyi Szemle 6/1995. szám, 51–58 oldal) Herczog Mária: Csecsemőgyilkosságok megelőzésének és kezelésének lehetőségei (Kriminológiai és kriminalisztikai tanulmányok, 36. kötet, 1999, 99– 120. oldal) Lékó Eszter: A jogalkotás kritikája az anyák által újszülöttjeik sérelmére elkövetett emberölések ítélkezési gyakorlatában (Ügyészségi Értesítő 1/1993. szám, 29–34. oldal) Lékó Eszter: Az újszülöttek sérelmére elkövetett emberölések

(Rendészeti Szemle. A Belügyminisztérium folyóirata 5/1993 szám, 30-41 oldal) Merényi Kálmán: Az emberi életet sértő bűncselekmények kódex szintű szabályozása Magyarországon (Kemenes-emlékkönyv, 1993, 257-267. oldal) Nyerges Lajos: Az emberölések felderítéséről [Interjú Viczkó Istvánnal. (Rendészeti Szemle A Belügyminisztérium folyóirata 10/1992 szám, 43–47 oldal)] Sándor Judit: Az élet vagy az emberi méltóság? (Világosság 7/1995. szám, 41– 50. oldal) Sereg András: Az élet elleni bűnözés. Agresszió (1996 154–156 oldal) Somfai Balázs: Gondolatok az abortuszról (Magyar Jog 10/1999. szám, 614– 612. oldal) Ulmann György: Az emberölések bizonyításának helyzete a büntetőeljárás vizsgálati szakaszában (Rendészeti Szemle. A Belügyminisztérium folyóirata 12/1992. szám, 27–36 oldal) 57 Címmutató 1. melléklet (a bíróságok ítélkezési gyakorlata)

35 oldal 2. melléklet (az újszülöttek megölésének és a vádlottak számának alakulása) 35. oldal 3. melléklet (a bűncselekmények területi megoszlása) 36. oldal 4. melléklet (az elkövetők életkor szerinti megoszlása) 36. oldal 5. melléklet (az elkövetők iskolai végzettsége) 36 oldal 6. melléklet (az elkövetők foglalkozás szerinti megoszlása) 37 oldal 7. melléklet (az elkövetők családi állapota) 37 oldal 8. melléklet (az áldozatok helyzete az elkövetők családi állapotához képest) 7. oldal 1878. évi V törvénycikkben a gyermekölés szabályozása (221) 15 oldal A, Á alakulása az újszülöttek megölésének és a vádlottak számának (2. melléklet) 35. oldal alakulása a jogerős bírói határozattal befejeződött ügyeknek (3.1) 19 oldal alany (4.21) 27 oldal alanya a bűncselekménynek, az alanyi oldal elemei (4.2) 27 oldal alanyi oldal elemei, a bűncselekmény alanya (4.2) 27 oldal áldozatok helyzete az elkövetők családi

állapotához képest (8. melléklet) 7 oldal állapota (családi) az elkövetőknek (7. melléklet) 37 oldal állapotához (az elkövetők családi) képest az áldozatok helyzete (8. melléklet) 7. oldal B befejeződött (jogerős bírói határozattal) ügyek alakulása (3.1) 19 oldal bevezetés (1.) 9 oldal bibliográfia 57. oldal 58 bírói határozattal (jogerős) befejeződött ügyek alakulása (3.1) 19 oldal bíróságok ítélkezési gyakorlata (1. melléklet) 35 oldal bizonyítás és a bizonyítás tárgyának fogalma (5.1) 29 oldal bizonyítás problematikája (5.) 29 oldal bizonyítás tárgyának és a bizonyítás fogalma (5.1) 29 oldal bűncselekmény alanya, az alanyi oldal elemei (4.2) 27 oldal bűncselekmény tárgya, a tárgyi oldal elemei (4.1) 23 oldal bűncselekmény tényállási elemei (4.) 23. oldal bűncselekmények (élet elleni) megítélése a történelem folyamán (2.1) 11 oldal bűncselekmények indítékai, az elkövetést kiváltó okok és

körülmények (3.2) 21. oldal bűncselekmények területi megoszlása (3. melléklet) 36. oldal bűncselekményi egység és a halmazat kérdései (4.3) 28 oldal bűnösség (4.22) 27 oldal büntetőjogi megítélése a gyermekölésnek a Csemegi-kódexet követően (2.22) 16. oldal C, CS címmutató 58. oldal családi állapota az elkövetőknek (7. melléklet) 37 oldal családi állapotához (elkövetők) képest az áldozatok helyzete (8. melléklet) 7 oldal cselekmény (gyermekölés) büntetőjogi megítélése a Csemegi-kódexet követően (2.22) 16 oldal Csemegi-kódexet követően a gyermekölés büntetőjogi megítélése (2.22) 16 oldal D dokumentumok 57. oldal Dr. Kovács Gyula: Az újszülött megölése (2001) E, É G, GY egység (bűncselekményi) és a halmazat kérdései (4.3) 28 oldal elállás (önkéntes), kísérlet és előkészület (4.16) 26 oldal elemei (tárgyi oldal), tárgya a bűncselekménynek (4.1) 23 oldal elemei (tényállási) a

bűncselekménynek (4.) 23 oldal elemei az alanyi oldalnak, a bűncselekmény alanya (4.2) 27 oldal élet elleni bűncselekmények megítélése a történelem folyamán (2.1) 11 oldal életkor szerinti megoszlása az elkövetőknek (4. melléklet) 36 oldal elkövetés ideje – szituációs ismérvek (4.15) 24 oldal elkövetés módszere, eszköze (3.3) 21 oldal elkövetési magatartás (4.13) 23 oldal elkövetési tárgy (4.12) 23 oldal elkövetést kiváltó okok és körülmények, mint a bűncselekmények indítékai (3.2) 21 oldal elkövetők családi állapota (7. melléklet) 37 oldal elkövetők családi állapotához képest az áldozatok helyzete (8. melléklet) 7 oldal elkövetők életkor szerinti megoszlása (4. melléklet) 36. oldal elkövetők foglalkozás szerinti megoszlása (6. melléklet) 37 oldal elkövetők iskolai végzettsége (5. melléklet) 36 oldal előkészület és kísérlet, az önkéntes elállás (4.16) 26 oldal előszó az online kiadáshoz 6. oldal

eredmény – ok-okozati összefüggés (4.14) 24 oldal eszköze, módszere az elkövetésnek (3.3) 21 oldal gyakorlata (ítélkezési) a bíróságoknak (1. melléklet) 35. oldal gyermekölés büntetőjogi megítélése a Csemegi-kódexet követően (2.22) 16. oldal gyermekölés szabályozása az 1878. évi V törvénycikkben (2.21) 15 oldal F felhasznált irodalom 56. oldal felhasznált szoftverek 57. oldal fogalma a bizonyításnak és a bizonyítás tárgyának (5.1) 29 oldal foglalkozás szerinti megoszlása az elkövetőknek (6. melléklet) 37 oldal forrás- és irodalomjegyzék 56. oldal H halmazat és a bűncselekményi egység kérdései (4.3) 28 oldal határozattal (jogerős bírói) befejeződött ügyek alakulása (3.1) 19 oldal helyzete (az áldozatoknak) az elkövetők családi állapotához képest (8. melléklet) 7 oldal I, Í ideje az elkövetésnek – szituációs ismérvek (4.15) 24 oldal indítékai a bűncselekményeknek, az elkövetést kiváltó okok és

körülmények (3.2) 21 oldal irodalom- és forrásjegyzék 56. oldal irodalom, felhasznált 56. oldal iskolai végzettsége az elkövetőknek (5. melléklet) 36. oldal ismérvek (szituációs) – az elkövetés ideje (4.15) 24 oldal ítélkezési gyakorlata a bíróságoknak (1. melléklet) 35. oldal J jegyzéke (publikációs) a szerzőnek 41. oldal jegyzéke (publikációs) és rendhagyó önéletrajza a szerzőnek 38. oldal jogerős bírói határozattal befejeződött ügyek alakulása (3.1) 19 oldal jogfejlődés, magyar (2.2) 12 oldal jogi tárgy (4.11) 23 oldal K kérdései a bűncselekményi egységnek és a halmazatnak (4.3) 28 oldal kérdései az új tényállás megalapozottságának (6.) 32 oldal kiadáshoz (online) előszó 6. oldal kísérlet és előkészület, az önkéntes elállás (4.16) 26 oldal 59 Dr. Kovács Gyula: Az újszülött megölése (2001) kiváltó (az elkövetést) okok és körülmények, mint a bűncselekmények indítékai (3.2) 21 oldal

körülmények és okok (elkövetést kiváltó), mint a bűncselekmények indítékai (3.2) 21 oldal N, NY M okok (az elkövetést kiváltó) és körülmények, mint a bűncselekmények indítékai (3.2) 21 oldal ok-okozati összefüggés – eredmény (4.14) 24 oldal oldal (alanyi) elemei, a bűncselekmény alanya (4.2) 27 oldal online kiadáshoz előszó 6. oldal magatartás, elkövetési (4.13) 23 oldal magyar jogfejlődés (2.2) 12 oldal megalapozottságának (az új tényállás) kérdései (6.) 32 oldal megítélése (büntetőjogi) a gyermekölésnek a Csemegi-kódexet követően (2.22) 16 oldal megítélése az élet elleni bűncselekményeknek a történelem folyamán (2.1) 11 oldal megoszlása (életkor szerinti) az elkövetőknek (4. melléklet) 36 oldal megoszlása (foglalkozás szerinti) az elkövetőknek (6. melléklet) 37 oldal megoszlása (területi) a bűncselekményeknek (3. melléklet) 36 oldal megölése (újszülött) nyomozásának sajátosságai (5.2) 29

oldal megölése az újszülöttnek a számadatok tükrében (3.) 19 oldal megölésének (az újszülöttek) és a vádlottak számának alakulása (2. melléklet) 35 oldal melléklet 1. (a bíróságok ítélkezési gyakorlata) 35 oldal melléklet 2. (az újszülöttek megölésének és a vádlottak számának alakulása) 35. oldal melléklet 3. (a bűncselekmények területi megoszlása) 36. oldal melléklet 4. (az elkövetők életkor szerinti megoszlása) 36. oldal melléklet 5. (az elkövetők iskolai végzettsége) 36 oldal melléklet 6. (az elkövetők foglalkozás szerinti megoszlása) 37 oldal melléklet 7. (az elkövetők családi állapota) 37 oldal melléklet 8. (az áldozatok helyzete az elkövetők családi állapotához képest) 7. oldal mellékletek 35. oldal módszere, eszköze az elkövetésnek (3.3) 21 oldal 60 nyomozásának (újszülött megölése) sajátosságai (5.2) 29 oldal O, Ó Ö, Ő önéletrajza (rendhagyó) a szerzőnek 38. oldal önéletrajza

(rendhagyó) és publikációs jegyzéke a szerzőnek 38. oldal önkéntes elállás, kísérlet és előkészület (4.16) 26 oldal összefüggés (ok-okozati) – eredmény (4.14) 24 oldal P problematikája a bizonyításnak (5.) 29 oldal problematikája a részességnek és a társtettességnek (4.23) 27 oldal publikációs jegyzéke a szerzőnek 41. oldal publikációs jegyzéke és rendhagyó önéletrajza a szerzőnek 38. oldal R rendhagyó önéletrajza a szerzőnek 38. oldal rendhagyó önéletrajza és publikációs jegyzéke a szerzőnek 38. oldal részesség és a társtettesség problematikája (4.23) 27 oldal S, SZ sajátosságai az újszülött megölése nyomozásának (5.2) 29 oldal szabályozása a gyermekölésnek az 1878. évi V. törvénycikkben (221) 15 oldal számadatok tükrében az újszülött megölése (3.) 19 oldal Dr. Kovács Gyula: Az újszülött megölése (2001) számának (a vádlottak és az újszülöttek megölésének) alakulása (2. melléklet)

35 oldal szerző publikációs jegyzéke 41. oldal szerző rendhagyó önéletrajza és publikációs jegyzéke 38. oldal szerző rendhagyó önéletrajza 38. oldal szituációs ismérvek – az elkövetés ideje (4.15) 24 oldal szoftverek, felhasznált 57. oldal T, TY tárgy, elkövetési (4.12) 23 oldal tárgy, jogi (4.11) 23 oldal tárgya, a tárgyi oldal elemei a bűncselekménynek (4.1) 23 oldal tárgyi oldal elemei, tárgya a bűncselekménynek (4.1) 23 oldal társtettesség és a részesség problematikája (4.23) 27 oldal tartalomjegyzék 4. oldal tényállás (új) megalapozottságának kérdései (6.) 32 oldal tényállási elemei a bűncselekménynek (4.) 23 oldal területi megoszlása a bűncselekményeknek (3. melléklet) 36 oldal történelem folyamán megítélése az élet elleni bűncselekményeknek (2.1) 11 oldal történeti visszatekintés (2.) 11 oldal törvénycikkben (az 1878. évi V) a gyermekölés szabályozása (221) 15 oldal U, Ú új tényállás

megalapozottságának kérdései (6.) 32 oldal újszülött megölése a számadatok tükrében (3.) 19 oldal újszülött megölése nyomozásának sajátosságai (5.2) 29 oldal újszülöttek megölésének és a vádlottak számának alakulása (2. melléklet) 35. oldal Ü, Ű ügyek (jogerős bírói határozattal befejeződött) alakulása (3.1) 19 oldal V vádlottak számának és az újszülöttek megölésének alakulása (2. melléklet) 35 oldal végzettsége (iskolai) az elkövetőknek (5. melléklet) 36. oldal visszatekintés, történeti (2.) 11 oldal 61 Az újszülött sérelmére elkövetett emberölés témakörben korábban számos tanulmányt publikáltam. Az „alapmű” Újszülött megölése címmel egy dolgozat volt, amelyet „Jurátus” jeligével 2000ben írtam, az Ügyészek Országos Egyesülete és a legfőbb ügyész által – Kozma Sándor emlékére – meghirdetett tudományos pályázatra. A pályamű Újszülött sérelmére elkövetett

emberölés címmel 2001-ben jelent meg a Rendvédelmi füzetek 4/2001. számában Az opponensi észrevételek alapján kiegészített tanulmányt pedig ugyanabban az évben tette közzé az ORFK Tájékoztató 2/2001. száma, igencsak kacifántos címmel: Az anyák által az újszülöttek sérelmére elkövetett ölési cselekmények büntetőjogi szabályozása (manapság ilyen hosszú címet már nem „követek el”). Eredeti címmel, de a szerkesztett, vagy inkább megvágott (esetleg megnyomorított) változat ugyancsak 2001-ben a Belügyi Szemle 1/2001. számának hasábjain látott napvilágot. Gyaníthatóan a terjedelmi korlátok vezették a szerkesztő kezét (vagy inkább ollóját): kár volt a jogtörténeti részbe belenyúlni, hiszen a mű pont ettől volt több (vagy másabb), mint a hasonló témájú irományok. Ezt a mai napig sajnálom, és nagyon bánom, hogy annak idején nem keltem ki magamból a csonkítás ellen A sors fura fintorának vagy a

törvényalkotó akaratának köszönhetően, a 2000-ben írt pályaművet néhány év múlva, pontosabban 2003 tavaszán „leporolhattam”. Úgy tűnik, a Nagy Rendező nem akarta, hogy hanyagoljam a témát. Az történt ugyanis, hogy a jogalkotó nagy leleménnyel, 2003 március 1-jétől hatályon kívül helyezte a régi Btk. 166/A §-át, amely az újszülött megölését szankcionálta. Az a tény, miszerint az inkriminált tényállás mindössze négy esztendőt ért meg, valamint a hatályon kívül helyezés indokai arra késztettek, hogy ismét tollat ragadjak (nem esett nehezemre, közismerten grafomániás vagyok). Így született meg Az újszülött megölésének hatályon kívül helyezése, avagy a ló túlsó oldalára történő átesés tipikus esete című írásom (újabb hosszú cím, egy kicsit szégyenkezem is miatta), amely a Collega 2004/1. számában kapott publicitást Utólag bevallom, e szakcikk elkészítésekor az „ugye, én már akkor

megmondtam” is munkált bennem Az újszülött megölése megjelenése óta hatályba lépett új büntető anyagi és alaki jogszabályok, valamint közjogi szervezetszabályozó eszközök ellenére meggyőződésem, hogy ez a 2001-es tanulmány a mai napig megállja a helyét. Egyrészt az emberölés törvényi tényállása (új Btk. 160 §) jószerivel változatlan, másrészt az újszülött sérelmére elkövetett emberölés nyomozásának (felderítésének és vizsgálatának) módszereit sem érintették lényegesen az új Be. rendelkezései Megtiszteltetésnek veszem, ha munkámat figyelemre méltatják. Dr. Kovács Gyula szerkesztő–szerző ISBN 978–615–00–5547–3