Content extract
Anyagi folyamatok és készletek a logisztikai rendszer Anyagi folyamatok Különböző készültségi fokú termékeknek vállalaton belüli és a vállalatok közötti áramlása Térben és időben megszakadnak Készletek: a vállalatnál adott időpontban rendelkezésre álló termékek állománya A készlettartás: fizikai, gazdasági kényszerszerűség a gazdaság minden szintjén Logisztika Az a vállalati tevékenység, amely biztosítja, hogy az üzleti folyamatok zavartalan lebonyolításához szükséges termékek a megfelelő helyen és időpontban, a szükségletnek megfelelő mennyiségben, minőségben és választékban rendelkezésre álljanak Logisztikai rendszer: az anyagi áramlások és készletek, valamint a rájuk vonatkozó információk és irányítási struktúrák Logisztika története I. Alkalmazása a hadseregnél kezdődött (pl. Nagy Sándor) II. világháború után új fogalom a gazdasági szférában
1950-es évektől stratégiai fontosságú a vállalatok számára Gazdasági kiindulópontja: USA Nyugat Európa Kelet-Ázsia Közép-Kelet-Európa (Magyarországon a rendszerváltás után) Logisztika története II. Fejlődési szakaszok (célok) 1950-es évek: termelés támogatása (költségcsökkentés) 1970-es évek: értékesítés támogatása 1980-as évek: új célként a vevőkiszolgálás (vevő igényeihez való alkalmazkodás Napjaink logisztikája: egyedi igényekre ill az ellátási hálózatra koncentrál A logisztika céljainak változása az idő függvényében Logisztikai teljesítmény Vevő kiszolgálás Értéknövelt szolgáltatások Az értékesítés támogatása A termelés támogatása 1950 1970 1985 1995 2007 A logisztikai rendszer részei: •Beszerzési logisztika, amely a vállalati tevékenységhez szükséges inputokat szerzi be és bocsátja a termelés rendelkezésére. •A termelési
logisztika, amely a beszerzési logisztika által biztosított anyagokat áramoltatja a termelési folyamaton át. •A marketing logisztika, amely a termelésből kikerülő termékeket az outputpiacon való értékesítés számára megfelelő módon biztosítja A logisztika területei Logisztika Elosztás (értékesítés) Ellátás (beszerzés) Felhasználás, fogyasztás, újrahasznosítás, stb. Alapanyag, alkatrész, félkésztermék, termék, fogyasztási cikk stb. Termékelőállítás, készletgazd, raktározás, szállítás, rendelésfeldolgozás A logisztikai rendszer szerkezete Beszerzés A termelés ellátása Értékestés Készletezés Anyag- és Félkész vásárolt alkatrész- termékek és készletek befejezetlen termelés Késztemék készletek Anyagi folyamatok lebonyolítása beszállítás anyagmozgatás Kiszerelés, kiszállítás, disztribúció Információ kezelés Kínálatmenedzsment, szállító nyilvántartások A termelési
program és folyamat nyilvántartásai Keresletmenedzsment, vevőnyilvántartások A logisztika helye a vállalatokon belül Az egyes vállalatok logisztikai rendszerüket és szervezetüket nem különítik el az egyéb vállalati folyamatoktól és szervezetektől Az anyag- és információ áramlás lehetővé teszi a vállalati logisztikai célok megvalósítását, melyek a következők: -a szállítási határidők rövidítése -a szállítási pontosság, a megbízhatóság növelése -a kapacitások kihasználása -készletszintek csökkentése -rugalmasság -rendszer áttekinthetősége -a termék jó minősége -környezetvédelem -megfelelő szolgáltatások nyújtása A logisztika helye a vállalaton belül Jelentősége két területen jelentkezik: Költségek profit növelhető Marketing 4 tényező, mely a vállalatok működését (logisztikai folyamatokat) megváltoztatta: Fogyasztói igények differenciálódása Információs
társadalom Globalizáció Környezetvédelem A logisztika feladata, küldetése 7 M elv Megfelelő Megfelelő Megfelelő Megfelelő Megfelelő Megfelelő Megfelelő termék helyen időpontban mennyiségben minőségben felhasználónak költségek mellett megfelelő = vevő, megrendelő számára A logisztikával kapcsolatban levő főbb szakterületek Gyártástechnika KözlekedésSzállítás- és technika rakodástechnika Csomagolás -technika Logisztika Raktározástechnika Üzem- és vállalatgazdaságtan Marketing Kommunikációs technika Informatika A logisztikai rendszer működésének értékelése 2 tényezőt kell figyelembe venni: Általa nyújtott szolgáltatás színvonalát Működés költségeit A kiszolgálási színvonal 3 tényező határozza meg: Rendelkezésre állás: a logisztikai rendszernek az a képessége, hogy kielégítse a vele szemben jelentkező keresletet. (szoros
kapcsolat a készletgazdálkodással) Kiszolgálási idő: rendelés beérkezésétől annak teljesítéséig eltelt idő Kiszolgálás minősége: vevő megfelelő árut kapott? A logisztikai stratégia értékesítési stratégia Rugalmassága függ: -A rendszer felépítése -A keresletkielégítés időzítése -A szállítás technológiájától Beszerzési stratégia - venni vagy gyártani - a szállítóval szembeni követelmények (minőség, gyakoriság, szállítási idő, szállítást kísérő szolgáltatások - beszerzési információs rendszer Készletgazdálkodási stratégia - befektetett eszközök nagysága - a vállalati működés rugalmassága - a készletekkel kapcsolatos folyamatok ráfordítások logisztikai információs stratégia tényezői: kereslet menedzsment kínálat menedzsment szállítói és vevői értékelés a váll.-i inf rendszer és igénye anyagi folyamatokkal kapcsolatos stratégiai szempontok:
integráció foka raktárak (piacorientált, termelő orientált) szállítási módok A logisztikai rendszer működése Készletgazdálkodás Vásárolt készletek állománya: alanyanyagok, segédanyagok, vásárolt alkatrészek Saját termelésű készletek félkész, befejezetlen, késztermék Árukészletek Készletezési mechanizmusok: - rendelés rögzített időközönként - rendelés meghatározott készletszint elérésénél - a rendelési tétel nagysága rögzített - a rendelési tétel akkora, hogy beérkezése után adott szintet a készlet elérjen Anyagi folyamatok lebonyolítása Szállítás Tárolás Anyagmozgatás kiszerelés A logisztika költségstruktúrája 2 fő csoport: Adminisztratív (irányítási) költség: • Készletezés, beszerzés, értékesítés, termelésellátás adminisztratív költségei + információrendszerek működtetési költségei Logisztikai funkció fizikai
megvalósításának költsége • Szállítás, tárolás, anyagmozgatás, csomagolás költségei Termelés A vállalati tevékenységi rendszer termeléscentrikus ábrája: munkaerő Pénz termelőberendezések anyag termelés értékesítés információ Erőforrásgazdálkodás transzformáció igénykielégítés Termelési stratégia A vállalati stratégiából vezethető le A marketing és az innovációs stratégiával szoros összhang Mit? Hogyan? - kívánunk előállítani A termelés menedzsmentjének fő célkitűzései A gyártás helye, a gépek, berendezések elrendezése Az alkalmazandó termelésirányítási és termelésszervezési elvek Célkitűzések Minőség, költség, megbízhatóság, rugalmasság és fogyasztó-orientáció Termelőberendezések Tárgyi eszközök (több termelési cikluson keresztül szolgálják a vállalat működését) Kapacitás (adott időpontban értelmezett
maximális teljesítőképesség) Stratégiai kérdések: a) a kapacitás létrehozandó nagysága b) a kapacitás bővítés, vagy leépítés módja c) a fenntartani kívánt termelő berendezések karbantaartása A termelési folyamat irányítása Hagyományos termelésszervezési elvek: a) folyamatrendszerű gyártás (egymás után elrendezett speciális gépeken halad végig a termék) b) műhelyszerű gyártás (egy műhelyben egyforma gépek) c) projektrendszerű gyártás (az eszközöket viszik a munkavégzés helyére) Számítógéppel integrált termelés (a termék tervezését, a termelés tervezését és irányítását, az anyagmozgatást és a gyártást egységes számítógépes vezérlésre épülő rendszerbe foglalja) A gyártás tömegszerűsége Egyedi Sorozat Tömeg Szervezés Éppen időben elv (a veszteség kiküszöbölését célzó termelési filozófia) Teljes körű minőség-ellenőrzés
Rugalmas gyártási rendszerek (a termelési program gyors módosítását teszi lehetővé) Körülsétálással történő vezetés (a vezetőknek a munkavállalókkal való intenzív, mindennapos kapcsolatára épül) Kanban (a terméket a termelés fázisain végigkísérő kártya, amely tartalmazza a termék megmunkálására vonatkozó információkat)