Mechanical engineering | Air conditioning, HVAC » Az R22 hűtőközeg helyettesítése drop-in hűtőközeggel

AZ R22 HŰTŐKÖZEG HELYETTESÍTÉSE „DROP-IN” ELJÁRÁSRA ALKALMAS HŰTŐKÖZEGGEL Az ózonréteget károsító anyagokkal kapcsolatos jogszabály, a 94/2003. (VII 2) Kormányrendelet Ebből az alábbi rendelkezések érintik a hűtőközegcsere végrehajtását: A KR 5.§ (6) bekezdésének da) pontja a klórozottfluorozott szénhidrogének, az ún "lágy" freonok felhasználásával foglalkozik. Ezeket a HCFC közegeket (a rendelet 1. sz mellékletében a VIII. csoport, ide tartozik az R-22 jelű hűtőközeg is) az új rendelet értelmében 2003.0930 után nem szabad többé új hűtőberendezések, és a csak hűtőberendezésként működő légkondicionáló berendezések gyártására felhasználni. A KR 6.§ (2) bekezdése ugyanettől a dátumtól kezdődően megtiltja a fenti HCFC hűtőközegekkel töltött új- és használt hűtő- és a csak hűtőberendezésként működő légkondicionáló berendezések forgalomba hozatalát is. A KR 5.§ (6)

bekezdésének dc) pontja mondja ki, hogy a hűtő-fűtő (reverzibilis) légkondicionálók illetve a hőszivattyúk gyártásához a HCFC hűtőközegek felhasználásának véghatárideje 2004. 04 30, és értelemszerűen ez lesz forgalomba hozataluknak végső határideje is. A KR 6.§ (4) bekezdése szerint új HCFC-k csak 2009. 12 31-ig hozhatók forgalomba, a 7.§ szerinti, fokozatosan csökkenő éves rátával A hazánkban forgalomba hozható, illetve felhasználható maximális mennyiség e közegekből 2003-ban még 696 tonna, de 2004-2007 között már legfeljebb csak évi 464 tonna, 2008-2009 között pedig csupán 387 tonna lehet. A KR 5.§ (6) bekezdésének dd) pontja szerint 2010. 01 01 után a HCFC hűtőközegek a hűtőberendezések és légkondicionáló berendezések karbantartására és szervizelésére sem használhatók fel. Sajnos, a kiváló hűtőtechnikai tulajdonságokkal bíró R-22 hűtőközegnek még napjainkban sincsen teljesen egyenértékű

helyettesítője. A meglévő, R-22-vel működő berendezések helyettesítő hűtőközegének kiválasztásakor az alkalmazhatóság alapvető hűtőtechnikai feltételei mellett elsőrangú szempont, hogy a hűtőrendszerben lévő eredeti, R-22-höz használt kenőolaj (ásványi olaj, alkylbenzol, vagy ezek keveréke) alkalmas-e az új, helyettesítő hűtőközeghez is, avagy nem. Ha az olaj használható az új közeggel, akkor az új közeg elvileg olajcsere nélkül, "azonnal betölthető" ("drop-in" eljárás). Ha az olaj nem használható az új közeggel, akkor az új közeg betöltése előtt az eredeti olajat szinte maradéktalanul el kell távolítani, majd a rendszert az új hűtőközegnek megfelelő típussal, általában észterolajjal kell feltölteni ("retrofit" eljárás). A közegváltás végrehajtása azonban az utóbbi esetben jóval bonyolultabb, így költség- és munkaigénye is nagyobb. Egyértelmű ezért, hogy ha az

R-22 lecseréléséhez egy megfelelő "drop in" hűtőközeg áll rendelkezésre, azt célszerű előnyben részesíteni. Az utóbbi évek kedvező külföldi és hazai tapasztalatai az mutatják, hogy az R-417A jelű hűtőközeg egy olyan "drop-in" keverék, amely több területen, elsősorban a kisebb léghűtő elpárologtatókkal működő meglévő hűtőberendezésekben kielégítően helyettesíteni tudja az R-22-t. AZ R-417A HŰTŐKÖZEG LEGFONTOSABB JELLEMZŐI ÉS ÖSSZEHASONLÍTÁSUK AZ R-22 HŰTŐKÖZEG JELLEMZŐIVEL Összetétel Az R-417A jelű hűtőközeg (korábban márkanevén ismertük: RHODIA ISCEON 59) három különböző anyagból összetett keverék, angol szóval: blend. Az összetétele: 50 súly% R-134a (tetrafluoretán), 46,5 súly% R-125 (pentafluoretán), 3,5 súly% R -600a (izobután). A harmadik komponens, az R-600a jelű izobután részaránya jelentéktelen, hozzáadása teszi lehetővé az olaj oldódását. ODP: Az

R-417A keverék mindhárom komponense klórmentes. Ennek köszönhetően sem az egyes komponenseknek, sem a belőlük alkotott keveréknek nincsen ózonlebontó hatása: ODP= O. GWP: A fő komponensek üvegházhatást növelő képessége nagy, emiatt a belőlük alkotott blend globális felmelegítő képessége: GWP = 1950. Biztonság: Az MSZ EN 378-1 sz. biztonsági szabvány veszélyességi szempontból az A1 (legkedvezőbb) kategóriába sorolja az R-417A-t is, ami azt jelenti, hogy nem gyúlékony és csak enyhén (akkor is csak nagy koncentrációban) mérgező. 20% feletti koncentrációja azonban - a széndioxidhoz hasonlóan - fulladásveszélyt okoz. ÜZEMI JELLEMZŐK: Az R-417A jelű hűtőközeg - az egyanyagú R-22-vel ellentétben - zeotrop jellegű anyag- keverék. Az egyanyagú hűtőközegek (pl. az R-22) hőmérséklete állandó nyomáson végbemenő halmazállapot -változás (elpárolgás vagy kondenzáció) közben változatlan marad. Azt is mondhatjuk, hogy

az egyanyagú közegek a hőcserélők csöveiben gyakorlatilag végig állandó hőmérsékleten párolognak, illetve kondenzálódnak, ezeknél a halmazállapot -változásoknak a kezdő- és vég hőmérséklete azonos. Ez az ún "telítési" hőmérséklet. Ez a hőmérséklet a nyomás mérése alapján a közeg gőztáblázatából kiolvasható, vagy a szervizmanométerek megfelelő skálájáról a mutató állása alapján is leolvasható. A kisnyomású szerviz-feszmérő tehát a nyomás mellett egyúttal az elpárolgási hőmérsékletet, a nagynyomású pedig a kondenzálódás hőmérsékletét is kijelzi. Természetesen minden hűtőközeghez más-más hőfokskála tartozik. Ezért a szervizmanométereken a hőfokskála mellett a közeg jele is mindig fel van tüntetve. A zeotrop keverékeknél- így az R-417A-nál azonban más a helyzet. Az állandó nyomáson végbemenő elpárolgás avagy kondenzáció folyamán a hőmérséklet változik. Az elpárolgás

a folyékony közeg ún. forrponthőmérsékleténél ("bubble point") indul, és az elpárolgás befejeztéig folyamatosan emelkedik. Kondenzációnál a halmazállapot-változás folyamata közben a hőmérsékletváltozás iránya fordított: a kondenzáció egy nagyobb hőmérsékletnél, az ún. harmatponti hőmérsékletnél kezdődik, és egy kisebb hőmérsékletnél fejeződik be. Ha a zeotrop keveréket egy adott nyomáson elpárologtatjuk, majd ugyanazon a nyomáson újra cseppfolyósítjuk, azt is megállapíthatjuk, hogy az éppen párologni kezdő folyadék forrásponti hőmérséklete azonos az ugyanazon a nyomáson éppen lekondenzálódott hűtőközeg-folyadék („liquid") hőmérsékletével Hasonlóképp: az éppen kondenzálódni kezdő gőz hőmérséklete - a harmatponti hőmérséklet azonos az ugyanekkora nyomás mellett végbemenő elpárolgás végén távozó gőz hőmérsékletévei. A fogalmak angol nevét azért ismerjük meg, mert

a külföldi eredetű műszerek, leírások is ezeket használják. bubble point = buborék pont = angol szó, a buborékos forrás kezdetének jelölésére (kiejtése: babbl point) dew point = harmatpont = angol szó, a gőz lecsapódásának kezdetét jelenti (kiejtése: djú point) vapour = gőz = angol szó (kiejtése: vépor) liquid = folyadék = angol szó (kiejtése: likvid) glide = csúszás = angol szó (kiejtése: glájd) Hőmérsékletcsúszás (glide) A zeotrop keverékek gőztáblázataiban az adott nyomáshoz tartozó halmazállapot -változási hőmérséklet a két szélső értékkel ("dew point" és "bubble point") szerepel. Adott nyomáson a "vapour" hőmérséklet mindig nagyobb, mint a „liquid" hőmérséklet, azaz a lecsapódás hőmérséklete ("dew point") magasabban van, mint az elgőzölgésé ("bubble point"). A két hőmérséklet különbsége az ún. "csúszás" (angolul

"glide"). A csúszás mértéke nem egy fix érték, a közegminőség mellett a nyomástól is függ. A kis nyomások tartományában nagyobb, a nyomás növekedésével csökken. A közeg jellemzésére a hűtőközegek légköri nyomáson vett hőmérsékletcsúszását szokták megadni. Mit mutat a szerviz-manométer? A szervizmanométereken a zeotróp közegek nyomása mellett mindig csak az egyik hőmérséklet skáláját tüntetik fel. A kisnyomású oldalon használatos manométereken a nyomáshoz tartozó "vapour"-skála, az elpárolgás véghőmérséklete szerepel (mert ehhez képest kell az elpárologtatóban létrejövő túlhevítés nagyságát megállapítani). A nagynyomású tartományban használható manométereken pedig a nyomáshoz tartozó „liquid" hőmérsékletek skáláját, a kondenzációs véghőmérsékleteket tüntetik fel (mert ehhez képest kell az utóhűtés mértékét megállapítani). A tévedések elkerülése

érdekében a feszmérőkön a zeotrop közegek hőfok-skálája mellett a közegfajta megjelölésén kívül a "vapour" vagy a „liquid„ megkülönböztető felirat is mindig megtalálható. R-417A HŰTŐKÖZEG GŐZTÁBLÁZATA (részlet) A szervizfeszmérőn leolvasott nyomás: mindig túlnyomás Az R-417A hűtőközeg gőztáblázatában a nyomáshőmérséklet értékpárjait úgy. ahogy az a szervizmanométerek számlapján zeotrop blendeknél általános: a kisebb (szívó-oldali) nyomások tartományában csak a „vapour” -hőmérsékleteket, a nagyobb (nyomóoldali) nyomások tartományában pedig csak a „liquid" hőmérsékleteket adtuk meg. A táblázatban a beírt nyomásértékek túlnyomások, azok az értékek, amelyek a szervizmanométereken is leolvashatók. (A légköri nyomás ingadozása és a különböző kiadású gőztáblázatok eltérései miatt a közölt hőmérsékletadatokban néhány tized OC-nyi eltérések lehetségesek!)

Kompresszor hűtőteljesítménye Az R-417A-val üzemelő hűtőkompresszor azonos üzemviszonyok között, (tehát azonos elpárolgási- és kondenzációs hőmérséklet mellett) csaknem azonos hűtőteljesítményt szolgáltat, mint R-22-vel. A csökkenés mértéke a hőmérséklettől függően max. 3 - 5%, üzemviteli szempontból alig van jelentősége. Berendezés hűtőteljesítménye Komplett hűtőberendezések hűtőteljesítménye az átállítás után gyakorlatilag változatlan marad, és a létrejövő üzemállapot (pl. levegő hűtésénél a be- és kilépő léghőmérséklet) is kb. azonos marad COP A hűtőberendezések fajlagos hűtőteljesítménye (COP) az új hűtőközegre átállítva jelentősen javul, mert energiafogyasztásuk csökken. A megtakarítás mértéke a klímatartományban eléri a 10 - 12%-ot. Kompresszió véghőmérséklet A kompresszió véghőmérséklete az R-417A jelű hűtőközegnél legalább 25 K-el kisebb, mint R-22-nél. A

mélyhűtés tartományában a csökkenés a kísérletek szerint ennél is nagyobb, 30 - 35 K. A HŰTŐKÖZEGCSERE VÉGREHAJTÁSA Minden olyan hűtőberendezés, mely eredetileg R-22 hűtőközeggel működött, az R-417A ózon barát "drop in" hűtőközegre az olajminőség megváltoztatása nélkül átállítható. Az R-417A-ra való átállítást elsősorban azoknál a hermetikus kompresszorokkal működő kisebb hűtőberendezéseknél (pl. komfort léghűtőknél) javasolják, amelyek ásványi olajjal, alkylbenzollal vagy ezek keverékévei üzemeltek. Ezeknél a gépeknél ugyanis egy teljes olajcsere végrehajtása az észterolajra való áttérés érdekében gyakorlatilag kivitelezhetetlen. Számos referencia szól azonban nagyobb, pl. kereskedelmi központokban működő hűtőberendezések átállításáról is. Az egyes részműveletek (lefejtés, vákuumozás, töltés, túlhevítés ellenőrzése, termosztatikus adagolószelep túlhevítésének

módosítása, stb.) végrehajtásának részleteire nem térünk ki AZ ÁTÁLLÍTÁS FELTÉTELE: A hűtőközeg-cserét csak kifogástalan műszaki állapotú hűtőberendezéseken ésszerű végrehajtani. Ezért még a művelet megkezdése előtt ellenőrizni kell az R-22 hűtőközeggel töltött rendszer állapotát, az üzemkészségét, valamint szivárgásmentességét is. Az ellenőrzés keretében célszerű megmérni a berendezés rendeltetésszerű üzemeltetése közben kialakuló üzem állapot tipikus jellemzőit, tehát az elpárolgási- és kondenzációs hőmérsékletet, az áramfelvételt, de lehetőleg még a szívó- és nyomócsonk hőmérsékleteket is fel kell jegyezni. Az adattábláról (ha van) le kell olvasni, és fel kell jegyezni az R-22 hűtőközeg-töltet és az olajtöltet mennyiségi és minőségi adatait. Ha a rendszer szivárog, átállítás előtt a szivárgási helyet javítani kell. ELŐKÉSZÜLETEK, ESZKÖZÖK A régi R-22 közeg

leürítéséhez javasoljuk az ábrán bemutatott eszközcsoport összeállítását. Ennek fő elemei a következők legyenek: - Szerviz csaptelep, kis- és nagynyomású manométerrel. - Az R-22 befogadására alkalmas kivitelű és nagyságú lefejtőpalack (begyűjtőpalack), palackmérleggel. - A feladat megoldásához alkalmas, minősített lefejtőkészülék, előtétszűrővel. - Száraz (legalább -50 OC harmatpontú) nitrogént tartalmazó palack, reduktorral. - Flexibilis csatlakozó-tömlők Az R 22 hűtőközeg lefejtés kapcsolási vázlata A HŰTŐKÖZEGCSERE FOLYAMATA - A megfelelő csatlakoztatások és a lefejtő-rendszer önvákuumozása után a lefejtő készüléket a vele létesíthető végvákuum eléréséig kell működtetni, tehát amennyire csak lehetséges el kell távolítani a hűtőrendszerből az R-22 közeget. - Ha meg kell bontani a rendszert, előzően száraz nitrogént kell a leürített rendszerbe beereszteni a javasolt lefejtő

eszközcsoport segítségével, hogy a megbontáskor levegő ne juthasson bele. - Miután már létrejött néhány tized bar nitrogén-túlnyomás, a hűtőrendszer megbontható. - Ha lehet, ellenőrizni kell az olaj állapotát (színét, szagát, savasság át, szilárdanyag-tartalmát, gyanú esetén víztartalmát is). - A szennyezett olajat le kell cserélni az eredeti minőségű friss kenőolajra. (A szennyezett olaj megfelelő elhelyezéséről természetesen gondoskodni kell!) Végre kell hajtani az esetleg szükséges módosításokat, javításokat. - Ez leggyakrabban csak a nedvességszűrő cseréjét jelenti, ugyanis az új közeghez mindenképpen 3AO pórusméretű molekulaszűrő (pl. XH7, XH9) szükséges - A használt szűrőt egyébként is célszerű lecserélni, ha már megbontottuk a rendszert. - Egyéb elemek cseréjére csak akkor van szükség, ha azok nem megfelelő teljesítményűek, vagy hibásak. - Az MSZ EN 378-2 sz. szabvány viszont előírja,

hogy ilyenkor az oldható kötéseket - ahol csak lehet oldhatatlan (forrasztott) kötésekké kell átalakítani. - A termosztatikus adagolót - ha ilyen van - általában nem kell kicserélni, de a próbajáratás során utánszabályozása esetenként szükségessé válhat. - Ha cseréje szükséges, csak forraszvéges csatlakozású adagolószelepet szabad beépíteni. NYOMÁSPRÓBA ÉS VÁKUUMOZÁS KAPCSOLÁSA Végre kell hajtani száraz nitrogénnel a szabályszerű nyomáspróbát, és az ehhez kapcsolódó szivárgásvizsgálatot. A készüléket ehhez egészen az ún. "próbanyomás"-ig célszerű terhelni, mert az esetleges szivárgást így lehet leginkább kimutatni. Az alkalmazható próbanyomás megengedett maximális értéke általában az adattáblán szerepel. Ennek ismerete nélkül az MSZ EN 378-2 sz. biztonsági szabvány szerint az R-417A jelű közeget használva a léghűtésű kondenzátorral működő hűtőberendezések próbanyomása

(túlnyomás) a - nagynyomású oldalon 18,8 bar, - vízhűtésűeké 14,3 bar lehet. A (leválasztható és külön próbálható) - kisnyomású oldal próbanyomása 10,8 bar. A nyomáspróbához betöltött nitrogén szivárgását valamely habképző anyaggal lehet kimutatni. A rendszert szakszerűen vákuumozni kell. 2. ábra szerint egy megfelelő vákuumszivattyút kell felkapcsolni, az utolsó vákuumozás befejezését megelőzően pedig a nitrogénpalack helyére majd az új, R-417A hűtőközeg (mérlegre állított) palackját kell csatlakoztatni. - Kétszelepes palackot használva a (kék) folyadékszelephez kell csatlakozni, az egyszelepes palackot pedig "fejre" állítva kell a mérlegre ráhelyezni. (Töltőhenger csak abban az esetben használható, ha R-417A közegre érvényes nyomáskorrekciós skálája is van.) - A vákuumozást 25-30 mbar nagyságú nyomás eléréséig ajánlott folytatni, és eredményességét a szokásos módszerekkel

ellenőrizni is kell. - A művelet befejezése után a végvákuumot új hűtőközeg folyadékállapotú beeresztésével kell megtörni. Hűtőközeg - töltés és töltetnagyság - Mivel az új R-417A hűtőközeg zeotrop blend, csak folyadék-állapotban szabad a palackból átengedni! - Nem szabad a folyadékállapotú hűtőközeget közvetlenül a kompresszorba juttatni! - Az új hűtőközeg-töltet nagysága, vagyis az új hűtőközeg betöltendő tömege a rendszer felépítéséről függ: - Az ajánlások szerint a folyadékgyűjtő tartállyal ellátott berendezésekben az új töltet tömege ugyanakkora lehet, mint az R-22-nél volt. - Ha nincsen folyadékgyűjtő a hűtőrendszerben, a töltést a kívánt elpárolgási hőmérséklet eléréséig kell folytatni. - Túltöltés ellen ügyelni kell arra, hogy az elpárologtató végén a megfelelő túlhevítés megmaradjon. - A töltetnagyságot ilyenkor csak az üzemvitel műszeres ellenőrzése után lehet

véglegesnek tekinteni. - Ezért a megfelelőnek becsült mennyiségű új közeg betöltése után csak a töltőcsonkot célszerű elzárni, de a töltésre szolgáló eszközcsoportot nem kell lekapcsolni, hogy a későbbi próbaüzem alapján esetleg szükséges töltetkorrekciókat átszerelés nélkül, gyorsan végre lehessen hajtani. BEÜZEMELÉS - El kell indítani a hűtőberendezést, és ellenőrizni kell a kialakuló üzem állapotot. -Feltétlenül mérni kell a szívó- és nyomóoldali nyomásokat, de a helyes töltetnagyság illetve a megfelelő üzemállapot beállításához elengedhetetlen az elpárologtató után a hűtőközeg túlhevítési hőmérsékletét, valamint az adagoló előtt az utóhűtési hőmérsékletét is meghatározni. -Mindkét hőmérsékletet a csővezetékek felületi hőmérsékletének szakszerű megmérése alapján kell megállapítani. -A túlhevülés mértéke a túlhevítési hőmérséklet és a szívóoldali

szervizmanométeren leolvasott "vapour" hőmérséklet különbsége lesz. - Az utóhűlés mértéke pedig a nyomóoldali szervizmanométeren leolvasott „liquid" hőmérséklet és az utóhűtési hőmérséklet különbségeként adódik. Összehasonlítás az eredeti üzemállapottal A nyert adatokat mindenképpen hasznos összehasonlítani az átállítás előtt feljegyzett, R-22 üzemre vonatkozó adatokkal. Az R-417A töltet nyomásai valamivel kisebbek, mint az R-22 nyomásai. Az R-417A közeg nyomás-hőmérséklet összefüggése azonban jelentősen eltér az R22 közeg összefüggéseitől, ezért elengedhetetlenül szükség van az R-417A nyomás-hőmérséklet táblázatra, vagy a nyomás-hőmérséklet összefüggést is feltüntető manométerskála használatára! Töltet pontosítása Az új töltetmennyiség ellenőrzéséhez tehát nem elegendő csupán az áramlásjelzőt figyelni. Nem szokatlan, hogy abban időnként buborékok jelennek

meg. Néhány buborék megjelenése azonban még nem elegendő bizonyíték arra, hogy a töltet a szükségesnél kisebb. Erősen gőzős áramlás természetesen most is hűtőközeghiány jele. Ugyancsak töltethiányra utalhat - főleg a kapillárcsöves berendezéseknél - ha az elpárologtató végén a túlhevülés túlságosan nagy. TÚLTÖLTÉS JELE A túltöltés egyik jele a szokásosnál nagyobb kondenzátornyomás illetve kondenzációs hőmérséklet, és az utóhűtés mértékének egyidejű megnövekedése. Folyadékgyűjtő tartállyal szerelt berendezéseknél a régi, R-22-ével azonos tömegű töltet nem okoz túltöltést. A folyadéktartály nélküli, termosztatikus adagolású hűtőberendezéseknél és kapillárcsöves készülékeknél azonban egyes esetekben már a régivel azonos tömegű töltet is sok lehet. A kapillárcsöves készülékeknél a túltöltés "nedves" (túlhevítés nélküli) üzemet okoz. AZ ADAGOLÓ ELLENŐRZÉSE A

hűtőberendezések eredeti, R-22 höz kiválasztott típusú és méretű termosztatikus adagolója általában az R-417A jelű hűtőközeghez is megfelelő lesz. Cseréjére tehát valószínűleg nem lesz szükség, csak a beállítását kell némileg megváltoztatni az optimális túlhevítés biztosítása céljából. TÚLHEVÍTÉS BEÁLLÍTÁSA A léghűtő elpárologtatók után a hűtőközeg üzemi túlhevítésének szokásos mértéke 7-10 K. Ennek eléréséhez a gyári tapasztalatok szerint egyes gyártmányoknál már elegendő a túlhevítésbeállító csavar kb. egy fordulatnyi elállítása is (Mivel a túlhevítést módosító elfordítás mértéke gyártmánytól függ, ettől eltérő is lehet.) Ha azonban a rendszer nem töltethiányos, de a túlhevítés mégis túl nagy és azt a beállító csavar segítségével nem lehet kellően lecsökkenteni, az adagolószelepet (vagy fúvókáját) nagyobbra kell cserélni. (Ha a beállító csavar

segítségével nem lehet az üzembiztos működéshez elegendő stabil túlhevítést elérni, kisebb adagoló, ill. fúvóka szükséges) KAPILLÁRCSŐ Kapillárcsöves hűtőrendszerekben sincsen általában szükség az adagoló módosítására, vagyis a kapilláris cső méreteinek megváltoztatására. Az optimális teljesítményt a hűtőközeg-töltet változtatásával kell beállítani a túlhevítés mérése alapján. A változatlan hűtőteljesítmény eléréséhez gyakran az eredeti töltettömeg kismértékű növelése válik szükségessé. OLAJSZINT Az olajszintet is ellenőrizni kell (ha lehet). Az R-22 lefejtésekor ugyanis olaj is távozhat, és emiatt hiány mutatkozhat. Ha az olajszint a teknőben kisebb a minimálisnál, akkor is csak a normális szintig kell utántölteni az olajat. A maximális szintig utántölteni azért nem ajánlatos, mert lehet, hogy üzem közben a szint még emelkedni fog. Az olajszint rövid üzem után stabilizálódik.

Védelmi kapcsolók A biztonsági nyomáskapcsolók és a túláramvédelem eredeti beállítási értékeit nem kell megváltoztatni. Felirat: mi az új hűtőközeg A berendezésen világosan fel kell tüntetni, hogy a rendszer R-417A hűtőközeget tartalmaz. Fel kell tüntetni a betöltött új közeg mennyiségét is. Régi hűtőközeg Gondoskodni kell a lefejtett R-22 hűtőközeg szakszerű tárolásáról, majd át kell adni regenerálásra vagy ártalmatlanításra. ÚJ BERENDEZÉSEK ÁTÁLLÍTÁSA Az R-22-vel működő kisebb hermetikus egységek átállításakor bizonyos esetekben lehetőség van egyszerűsítésekre is. Ha ugyanis a berendezés minden szempontból kifogástalan, vagy gyári új egységről van szó, ahol a közegcsere csak környezetvédelmi okokból szükséges, akkor a lefejtés után a berendezést felesleges megbontani. Még a szűrőcsere is elmaradhat, ha az eredeti szűrő anyaga az R-417A közegnek is megfelel (pl. XH7, XH9) Ilyenkor az

R-22 hűtőközeg lefejtését a közbenső lépések kihagyásával, azonnal a vákuumozással lehet folytatni A szokásos nitrogénes közbenső öblítésre sincs ilyen esetben szükség, és a hűtőközeget vákuumpróba elvégzése nélkül is, azonnal be lehet tölteni. A többi átállítási művelet értelemszerűen a korábbiakkal azonos. Az R-22-vel töltött gyári új split-klímákat még eladásuk előtt célszerű (volt 2004-ben) átállítani a környezetbarát R-417A hűtőközegre. Mivel R-22 töltet csak a kültéri egységükben van, a beltéri egységet pedig N2 védőtöltettel szállítják, csak a kültéri egységben kell a töltetet kicserélni. EGYÉB "DROP-IN" KÖZEGEK Az R-22 hűtőközeg "drop in" helyettesítőjeként az R-417A közeg mellett ismertté vált néhány egyéb hűtőközegfajta is. Ezek összetétele nagyon hasonló az R-417A hűtőközeg összetételéhez, alapvetően R-134a és R-125 jelű hűtőközegek

keverékei, csupán az összetételi arányokban és az olaj oldódását elősegítő néhány %-nyi szénhidrogén adalék minőségében van eltérés. Az eddig ismertté vált további "drop-in" R-22 helyettesítők a következők: R-419A Az R-419A jelű új "drop in" blend, márkanevén Forane FX90 (gyártója: Elf Atochem) fontosabb jellemzői a következők: Összetétele: 19 súly% R-134a (tetrafluoretán), 77 súly% R-125 (pentafluoretán), 4 súly% R-E170 (dimetiléter) Szintén zeotrop blend. Normál forráspont ja -42,6 OC, nyomásai az R-22 nyomásaihoz hasonlók. Csúszása az atmoszférikus forrásponti hőmérsékleten 6,6K. Mindhárom komponense klórmentes, így ODP = O. Üvegházhatást növelő képessége GWP = 2400. Nem mérgező, de bizonyos körülmények között meggyújtható. Biztonsági besorolása az MSZ EN 378-1 sz. szabvány szerint: A1/A2. A gyártó elsősorban a klímatartományban üzemelő hűtőberendezésekhez ajánlja az

R-22 lecseréléséhez. AS-45 Az RS-45 márkanevű hűtőközeg (gyártója: Refrigerant Products Ltd.), egyenlőre nem rendelkezik ASHRAE "R"-jelzéssel. A gyártó által megadott főbb jellemzői a következők R-134a (tetrafluoretán), R-125 (pentafluoretán) , R-600 (normál-bután) R-600a (izobután) Valamennyi komponens klórmentes, így ODP = O. A komponensek részarányát a gyártó nem közli. A gyártó szerint az RS-45 jelű hűtőközeg az R-22 hűtőközeg "drop in" helyettesítője lehet, amely olajcsere nélkül betölthető, mert kompatibilis az ásványi olajokkal és az alkylbenzollal is. Hűtőteljesítménye az R-22-éhez hasonló, COP-je is kb. azonos, kompresszióvéghőmérséklete kedvezően kisebb Nem éghető, csekély toxicitású. Alkalmazásához nem kell a korábbi rendszerelemeket kicserélni. Az átálláskor betöltendő közegmennyiség 10 15%-kal több, mint az eredeti R-22 töltet tömege volt. A közegre az

ASHRAE-szám (R.?) elnyerése várható. AS-44 Az RS-44 márkajelzésű hűtőközeg gyártója ugyancsak a Refrigerant Products Ltd. Jellemzői hasonlók a fentebb említett RS-45 jelű hűtőközegéihez. Összetételét egyelőre nem ismerjük. NU-22 Az NU-22 ugyancsak egy "drop in" R-22 helyettesítő hűtőközeg. Gyártója: Icor International Komponensei: R-134a (tetrafluoretán), R-125 (pentafluoretán), R-600 (normál-bután) A komponensek arányáról és egyéb jellemzőiről egyelőre nincs információnk