Environmental protection | Studies, essays, thesises » Takács-Sánta András - A globális éghajlatváltozás

A GLOBÁLIS ÉGHAJLATVÁLTOZÁS tartalom Mit hozott eddig az éghajlatváltozás? 2 Mi várható a XXI. században? 4 Az éghajlatváltozás Magyarországon 5 Az éghajlatváltozás okai 5 Mit tehetünk az éghajlatváltozás káros hatásai ellen? 6 Mit tehetek én az éghajlatváltozás ellen? 8 Ajánlott irodalmak 9 A Föld éghajlata folyamatosan változik. Ugyanakkor a manapság zajló éghajlatváltozás, amelyet elsôsorban (bár nem kizárólag) az emberi tevékenységek okoznak, földtörténeti léptékben is szokatlanul gyors ütemû. És éppen ez a rendkívüli ütem jelenti a legfôbb problémát: minél gyorsabban változik az éghajlat, annál nehezebben tud alkalmazkodni a természet és a társadalom. Noha az éghajlatváltozásnak pozitív következményei is vannak (például korábban fagyott talajok alkalmassá válnak a mezôgazdasági mûvelésre), a negatív hatások dominálnak, méghozzá annál inkább, minél gyorsabb a változás

üteme. Egy, a közelmúltban a világ környezetkutatói körében végzett felmérés eredménye szerint e tudósok egyértelmûen a globális éghajlatváltozást tekintik a világot leginkább fenyegetô környezeti problémának a XXI. században 2 ? ºC Mit hozott eddig az éghajlatváltozás? Az elmúlt száz évben mintegy 0,7 Celsius fokkal növekedett a globális földfelszíni átlaghômérséklet. Ez volt az elmúlt évezred legnagyobb mértékû felmelegedése. A hômérséklet-emelkedés mértéke igen különbözô volt a világ egyes pontjain. A szárazföldek összességében jobban melegedtek, mint az óceánok, a magasabb szélességi körök pedig jobban, mint a trópusok. A legnagyobb mértékû melegedést a 40 és 70 szélességi körök közötti szárazföldeken tapasztalhattuk Alaszka egyes részei csak az elmúlt 30 év téli hónapjaiban mintegy 6 Celsius fokkal váltak melegebbé! A magunk mögött hagyott évezred legforróbb évtizede az 1990-es

évek, legmelegebb éve pedig 1998 volt. A XXI század eddig eltelt néhány éve kivétel nélkül ott található a mûszeres mérések kezdete (kb. 1880) óta tapasztalt tíz legforróbb esztendô között. Mindez azt jelenti, hogy már jelenleg is egy szokatlanul meleg idôszakban élünk. A mind gyakoribbá, tartósabbá és erôteljesebbé váló hôhullámok egyre inkább megviselik az emberek szervezetét Például Franciaországban 2003 nyarán egy rendkívül erôs hôhullám hatására az év ezen idôszakában megszokotthoz képest mintegy 15 ezerrel (!) több ember halt meg 2 A globális éghajlatváltozás azonban nem egyszerûen csak A melegedéssel a világóceán szintje is növekszik egyrészt globális felmelegedést jelent. Változnak például a csapadék- a víz hôtágulása, másrészt a sarki jégsapkák olvadása mintázatok is a melegedés nyomán. Bár összességében miatt. A XX században 15-20 centiméteres emelkedést több csapadék hullik

globálisan, eloszlása térben és idôben tapasztalhattunk globális átlagban. is egyenetlenebbé vált, továbbá növekedett a párolgás mértéke is. Következésképp egyre több területet érint Továbbá nemcsak a sarki jégsapkák olvadnak a felmele- túlzott szárazság, vagy túlzott nedvesség (pusztító viharok, gedéssel, hanem visszahúzódnak a hegyvidéki gleccserek árvizek). Az északi félteke hideg és mérsékelt öveiben is. Hemingway például ma már legfeljebb csak múlt idôben máris gyakoribbá váltak a heves csapadékesemények. írhatna a Kilimandzsáró haváról, az ugyanis a XXI. század Továbbá a XX. század során jelentôsen megnôtt a nagy legelejére teljesen elolvadt. árvizek gyakorisága világszerte, elsôsorban az éghajlatváltozás következtében. A hurrikánok ha gyakoribbá talán nem is, de mindenképp tartósabbá és intenzívebbé váltak az utóbbi évtizedekben, minden valószínûség szerint legalább részben

az éghajlatváltozás miatt. Korántsem kizárt, hogy a New Orleans-t 2005-ben letaroló Katrina-hurrikánt is valamelyest az éghajlatváltozás számlájára írhatjuk. 3 Mi várható a XXI. században? A világszerte legtöbbet hivatkozott és leginkább megbíz- A csapadékmintázatok tekintetében a fent említett XX. századi hatónak ítélt éghajlati elôrejelzések a világ éghajlatválto- trendek látványos felerôsödése várható századunkban. zással foglalkozó szakembereinek színe-javát tömörítô Éghajlat-változási Kormányközi Testület (angol rövidítéssel: A világóceán átlagos szintje 2100-ig 20-60 centimétert IPCC) nevéhez fûzôdnek. Emiatt az alábbiakban mi is leg- emelkedik majd az elôrejelzések szerint - jelentôs regio- többször e testület legutóbbi jelentéseire támaszkodunk. nális eltérésekkel. Egy több mint félméteres emelkedéssel több tízmillió ember lakóhelye kerülne víz alá, egyes szigetek Ezek

szerint a globális földfelszíni átlaghômérséklet 2100-ig teljesen eltûnhetnek. A mindebbôl fakadó tömeges népván- mintegy 1-6,5 Celsius fokkal emelkedik majd az 1990-es dorlás társadalmi feszültségekhez, akár háborúkhoz vezethet. értékhez képest. Egyes modellek értelmében azonban még egy 10 Celsius fokot meghaladó melegedés sem zárható ki A hegyvidéki gleccserek ugyanebben az idôszakban! (Ráadásul a szárazföldek nagy 30-50%-a tûnhet el a XXI. részén még ennél is nagyobb mértékû hômérséklet-emelkedés század végéig. várható, hiszen ezek gyorsabban melegszenek az óceánoknál.) Egy 2 Celsius foknál nagyobb mértékû XXI. századi hômér- Az elôrejelzések szerint az séklet-emelkedés már elôzmény nélküli volna a Homo éghajlatváltozás a növény- sapiens mintegy 600 ezer éves történetében. Összehason- és állatfajok már ma is lításképpen: a jégkorszakok végére úgy szoktunk gondolni, tömeges

kihalását bizo- mint gyors melegedéssel járó periódusokra. A legutóbbi, nyosan föl fogja gyorsítani, 10-15 ezer évvel ezelôtt befejezôdött jégkorszak úgy ért sôt, akár a kipusztulások véget, hogy mintegy 5000 év alatt kb. 4 Celsius fokkal nôtt legfôbb okává is válhat a a globális földfelszíni átlaghômérséklet. Most ugyanekkora, XXI. század során sôt ennél is nagyobb mértékû melegedés mindössze 100 év alatt bekövetkezhet! 4 Az éghajlatváltozás Magyarországon Az éghajlat változása hazánkat is egyértelmûen érinti, méghozzá döntôen negatívan. A XX század során a globális átlagnak megfelelô mértékben emelkedett Magyarországon a földfelszíni átlaghômérséklet, és az elkövetkezô évtizedekben szintén a globális átlaggal nagyjából megegyezô mértékû melegedés várható. A XX. század során erôteljesen (éves átlagban kb 640 milliméterrôl kb 560 milliméterre) csökkent a hazánk területére

lehulló csapadék mennyisége - télen nagyobb, nyáron kisebb mértékû volt ez a csökkenés. Az utóbbi évtizedekben ráadásul a csapadék idôbeli eloszlása is egyenetlenebbé vált, emiatt is jelentkezhettek erôteljes aszályok az elmúlt bô húsz évben. Az elkövetkezô évtizedekben az éves csapadékmennyiség további csökkenése várható, miközben a telek nedvesebbé, a nyarak viszont jóval szárazabbá válnak. Mindez fokozódó aszályveszélyt jelent Magyarország számára! Az éghajlatváltozás okai Noha a Napból érkezô energia mennyisége is növekedett az elmúlt mintegy 250 évben, de ez önmagában a megfigyelt melegedésnek még a tizedét sem magyarázza ugyanebben az idôszakban. Ennek megfelelôen ma már rendkívül széleskörû az egyetértés az éghajlatkutatók között abban, hogy a globális éghajlatváltozást elsôsorban az emberi tevékenységek okozzák. Mi, emberek többféleképpen is módosítjuk ugyan a Föld éghajlatát, ám a

melegedés döntôen az üvegházgázok légkörbe bocsátása nyomán következik be. Az üvegházhatás természetes jelenség, mi azonban fölerôsítjük azáltal, hogy növeljük a légkör üvegházgáztartalmát Az üvegházhatás emberi eredetû erôsödésének mintegy feléért a szén-dioxid felelôs, a másik feléért pedig egyéb üvegházgázok (mindenekelôtt a metán, az alacsonylégköri ózon, a dinitrogén-oxid és a halogénezett szénhidrogének) együttvéve. A melegedésért tehát leginkább a szén-dioxid okolható, amely gáznak két fô emberi forrása van. Egyrészt a világ energiafelhasználásának jelenleg mintegy 80%-át fedezô ún. fosszilis tüzelôanyagok (kôszén, kôolaj, földgáz) elégetésekor kerül a légkörbe. Másrészt a manapság elsôsorban a trópusokon zajló erdôirtások nyomán: ekkor nem csupán a faanyagban található szén döntô része válik szén-dioxiddá az elégetés, illetve a lebomlás nyomán, hanem meghiúsulhat a

kiirtott erdôk széndioxid-elnyelése is, amennyiben nem telepítik ôket újra. A sarkvidékek jégsapkáiba záródott levegôbuborékok vizsgálata alapján tudjuk, hogy a légkör széndioxid-koncentrációja ma magasabb, mint az elmúlt 650 ezer évben bármikor! 5 Mit tehetünk az éghajlatváltozás káros hatásai ellen? Alapvetôen kétféle stratégia létezik, mindkettô nagyon Az éghajlatváltozás mérséklését célzó nemzetközi erôfeszí- fontos. Egyrészt megpróbálhatunk minél inkább alkalmaz- tések eddigi legfontosabb eredménye a Kiotói jegyzôkönyv kodni az éghajlatváltozáshoz, például védekezünk a fokozódó hatályba lépése 2005. februárjában A jegyzôkönyvben az árvizek ellen, szárazságtûrô fajokat/fajtákat vonunk iparosodott államok vállalták, hogy az 1990-es szinthez termesztésbe stb. Másrészt megkísérelhetjük mérsékelni képest 2012-ig átlagosan 5,2%-kal csökkentik üvegház- az éghajlatváltozás

mértékét, elsôsorban az üvegházgáz- gáz-kibocsátásukat. Ez a vállalás csupán egy elsô lépésnek kibocsátás visszafogása révén. Mindehhez elengedhetetlen tekinthetô, mivel az éghajlat stabilizáláshoz a vállalt a nemzetközi együttmûködés, hiszen az éghajlatváltozás csökkentés legalább tízszeresére (!) volna szükség, globális probléma. Az üvegházhatású gázok nagy többsége ráadásul nemcsak az iparosodott államokra vonatkozóan, ugyanis egyenletesen keveredik el a földi légkörben, így hanem globális átlagban. Ehhez képest ma már az is például a Magyarországon az erômûvek vagy a gépjár- világosan látszik, hogy még a 2012-re vállalt minimális mûvek által kibocsátott szén-dioxid ugyanúgy globálisan mértékû csökkentés sem fog teljesülni. Ennek nemcsak okoz gondokat, mint mondjuk az indiai szarvasmarhák az az oka, hogy a legnagyobb üvegházgáz-kibocsátónak bendôjébôl fölszabaduló metán.

Hasonlóképpen, az éghajlat- számító Amerikai Egyesült Államok végül kihátrált a Kiotói változás helyi hatásai is könnyen globális hatásokká jegyzôkönyvbôl, hanem az is, hogy számos csatlakozott nôhetik ki magukat, mivel a mind inkább globalizált ország igyekezete dacára minden bizonnyal képtelen lesz mérséklés alkalmazkodás gazdaságban a világ egyes térségei egyre jobban függenek egymástól gazdaságilag. 6 betartani vállalásait. ss A nem túl bíztató eredmények ellenére egyértelmû: az megújuló energiaforrásokra támaszkodunk. Noha ezek sem éghajlati katasztrófát csak akkor kerülhetjük el, ha 2012 mentesek a környezeti kockázatoktól, óvatos, körültekintô után jelentôsen megszigorítjuk a Kiotói jegyzôkönyv alkalmazásuk még mindig a leginkább elfogadható jelenlegi célkitûzéseit. Az igazságos az lenne, ha az egy alternatívát jelenti. A közhiedelemmel ellentétben alapos fôre jutó

maximálisan megengedhetô üvegházgáz-kibocsátás számítások bizonyítják, hogy a megújuló energiaforrások mindenütt a világon ugyanannyi lenne. Ehhez az iparosodott már ma is akár önmagukban is képesek volnának államokban drasztikus kibocsátás-csökkentésre volna kielégíteni a világ energiaigényét. Habár jó néhány szükség, míg a legszegényebb országokban némi országban megfigyelhetô már az energiahatékonyság és az kibocsátás-növekedés is megengedhetô volna. Közbülsô energiatakarékosság fokozódása, továbbá a megújuló helyet foglalnak el a harmadik világ iparosodottabb államai energiaforrások térnyerése, e folyamatok ma még nem (például Kína, India vagy Brazília), amelyeknek - ellentétben elég gyorsak az éghajlatváltozás kívánatos mértékû a jelenlegi gyakorlattal - szintén szükséges volna bizonyos mérsékléséhez. szintû kibocsátás-csökkentést vállalniuk. Az éghajlatváltozás

mérséklésének alighanem leghatékonyabb útja az volna, ha minél kevesebb fosszilis tüzelôanyagot égetnénk el. Ehhez mindenekelôtt arra volna szükség, hogy csökkentsük a felhasznált energia mennyiségét (ami korántsem szükségszerûen jelenti jóllétünk csökkenését!). A fennmaradó energiaigényünket pedig meg kell próbálnunk minél kevésbé a fosszilis tüzelôanyagokból fedeznünk. Erre alapvetôen kétféle lehetôség kínálkozik: az atomenergia és az ún. megújuló energiaforrások (elsôsorban a nap-, szél-, víz-, biomasszaés geotermikus energia). Mivel azonban az atomenergia számos komoly környezeti és egyéb kockázatot hordoz magában, valószínûleg helyesebben tesszük, ha inkább a 7 Mit tehetek én az éghajlatváltozás ellen? Röviden: takarékoskodj az energiával! Különösen fontosak az alábbiak: 1. Ne fûtsd túl a lakásodat! Amennyiben tudod szabályozni lakásod/házad fûtését, elégedj meg legfeljebb 20 Celsius

fokkal. Ha fázol, vegyél föl inkább egy pulóvert 2. -CO2 Ne használj légkondicionáló berendezést! Egy kis odafigyeléssel (árnyékolással, éjszakai szellôztetéssel) lakásod/házad kánikulában is elviselhetô hômérsékletûvé tehetô. 3. Csak valóban indokolt esetben ülj autóba! Használd inkább a tömegközlekedést, vagy még inkább kerékpározz, gyalogolj. 4. Ha teheted, ne utazz repülôgéppel! Ezer kilométeres távolságon belül lehetôleg válaszd a vonatot vagy az autóbuszt, amelyek egy utasra vonatkoztatva lényegesen kevesebb üvegházgázt bocsátanak a légkörbe, mint a repülôgép. De gondold át azt is, hogy valóban szükséges-e olyan messzire utaznod. 5. Válaszd a helyi termékeket! Ezek összetevôit kevesebbet kellett szállítani, vagyis elôállításuk rendszerint kevesebb üvegházgáz légkörbe bocsátásával járt. Az egyéni viselkedési változások ugyan önmagukban biztosan nem fogják megoldani az

éghajlatváltozás problémáját, ám ettôl függetlenül fontos szerepet játszhatnak benne. Komolyabb eredményeket azonban csak úgy érhetsz el, ha összefogsz más emberekkel, és közösen cselekedtek. takarékoskodj az energiával! 8 Ajánlott irodalmak Faragó T. & Kerényi A 2003 Nemzetközi együttmûködés az éghajlatváltozás veszélyének, az üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentésére. Budapest - Debrecen: Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium - Debreceni Egyetem (Elérhetô a www.kvvmhu/szakmai/klima/dokumentum/kiadvany/tartalomhtm címen is) Gore, A. 2006 Kellemetlen igazság Budapest: Göncöl Kiadó Klímaváltozás - hazai hatások. 2004 Természet Világa 135, II különszám Takács-Sánta A. (szerk) 2005 Éghajlatváltozás a világban és Magyarországon Budapest: Alinea Kiadó - Védegylet www.vahavahu (Az éghajlatváltozással kapcsolatos hazai kutatások weboldala) www.icleiorg/indexphp?id=800 (A városi

éghajlatváltozási programok honlapja) www.ipccch (Az IPCC oldala, ahol a szervezet összes jelentése olvasható) Írta: Takács-Sánta András · Grafika: Kiss Maja · Kiadja: Védegylet, www.vedegylethu Készült a G-Print Nyomdában · Támogatók: 2 DG Development · Budapest, 2007