Economic subjects | Logistics » Gyártás előkészítés gyakorlat

Gyártás előkészítés gyakorlat A nyomdai gyártás-előkészítés az a tevékenység, amely a nyomdában lehetővé teszi a termék előállításának megkezdését, vagyis a műszaki és a szervezési utasítások összessége. A gyártás előkészítés három résztevékenységből áll:  a konstrukció kialakításából,  a technológia meghatározásából;  a gyártás szervezési előkészítéséből. A nyomdaiparban a gyártás előkészítés általában a termelési osztály szervezetén belül működik. Á RAJÁNLAT , ANYAGELLENŐRZÉS , HATÁRIDŐK :  a gyártáselőkészítés (GYEK) nagyon sokrétű feladat, amely a munka bevállalásától a leszállításig, az árajánlat-készítéstől az utókalkuláció elvégzéséig terjed  a gyártáselőkészítő ellenőrzi a munkafolyamatokat, kapcsolatot tart a megrendelővel és az esetleges alvállalkozókkal A GYÁRTÁSELŐKÉSZÍTŐ FELADATAI:  árajánlatot készít  dönt a

rendelkezésre álló kapacitás és technológia alkalmazásáról  kiválasztja a megrendelés teljesítéséhez szükséges technológiát  kiállítja a munkatáskát  kiállítja az egyes termelői területekhez tartozó műhelytáskát  beszerzi a szükséges anyagokat  egyeztet az alvállalkozókkal  szigorúan betartja és betartatja a határidőket  megszervezi a kész munka leszállítását  intézkedik a köteles példányok kiküldéséről  elkészíti a számlát, utókalkulációt készít  a leadott anyagot archiválja  figyelemmel kíséri a számla kifizetésének idejét  kisebb nyomdai vállalkozásoknál az egyes munkaterületek termelésprogramozása is a feladatai közé tartozik KAPCSOLAT A MEGRENDELŐVEL:  udvariasság, jó tárgyalóképesség, a szakmai folyamatok rendkívül pontos ismerete, ellenőrzése és irányítása is a GYEK-en dolgozó feladatai közé tartozik  a megrendelő igényeinek, a technikai és

anyagi lehetőségeknek megfelelően vállalja el a munkát ÁRAJÁNLAT KÉSZÍTÉS:  a gyártáselőkészítő, aki leggyakrabban kiadványszerkesztőből képzett munkatárs a példányszám függvényében kiszámolja a szükséges anyagok mennyiségét, a beszerzés időbeni és anyagi körülményeit, a ráfordítandó technológiai időszükségletet  az elmúlt években a nyomdaiparban kiéleződött a harc a munkákért  sok ajánlatot kell rövid határidő alatt elkészíteni ahhoz, hogy a nyomda a szükséges számú megrendelést megszerezze  a megrendelők több helyről is kérnek árajánlatot, és elvárják, hogy azok szinte azonnal készen is legyenek  a korábbi lassú, kézi kalkuláció ezeknek az elvárásoknak egyre nehezebben tud megfelelni  ezért Árajánlat-készítő programot használnak  az árajánlat készítő program feladata az árkalkuláció meggyorsítása, az árajánlatközlő levelek (fax vagy e-mail) elkészítése, az

árajánlat nyomon követése  a program kialakításakor egy olyan rendszert hoztak létra, ami a felhasználó által rugalmasan paraméterezhető, bővíthető  legfőbb szempont a nyomdai gyártási technológiához való kötődés  az árajánlat készítő kalkulátornak a gyártási folyamaton kell végigmennie a termék készítése során  a szöveg és képeredetik kiértékelése, a méret meghatározása, a szöveg és kép előkészítése, digitalizálása, a ráfordított munkaórák kiszámítása, papír, színek, oldal, nyomógép, kilövés (ezek alapján a program automatikusan számolja a montírozás, lemezmásolás, beigazítás és nyomás műveleti árait, valamint a szükséges lemez és nyomathordozó anyagköltségeit)  a kigyártáshoz szükséges egyéb műveletek (előkészítés, kötészet, alvállalkozók) megadása is csak egy listából történő hozzáadás A MUNKA ELVÁLLALÁSA:  a gyártáselőkészítő munkatárs eldönti,

hogy a rendelkezésre álló kapacitás és technológia alkalmas-e a megrendelő által kért munka elkészítésére  rendelkezi-e a nyomda megfelelő személyi feltételekkel és eszközrendszerrel a határidőre való teljesítéshez, vagy esetleg alvállalkozók megbízása is szükséges A nyomtatványra vonatkozó adatok: A feladat elvállalása esetén minden, a nyomtatványra vonatkozó adatot írásban kell rögzíteni:  a kiadvány mérete  a kiadvány példányszáma  a papír minősége  tipográfiai megoldások  az alkalmazott nyomtatás technológiája  a színek száma  a kötészeti feldolgozás módja  a csomagolás típusa  a szállítás módja, címe, időpontja  a fizetés módja  az esetleges reklamáció intézése A munkához leadott anyagok átvétele:  a megrendeléshez leadott szöveg- és képeredetik ellenőrzése és pontos rögzítése az első és legfontosabb teendő SZÖVEGEREDETIK:  a munka az elektronikusan

leadott szöveg formátumának, a megrendelt betűtípus fontkészletének ellenőrzésével, esetleg beszerzésével kezdődik  fontos, hogy a digitálisan leadott szöveg nemcsak valamilyen adathordozón, hanem papíron, nyomtatott formában is ellenőrizhető legyen  különösen fontos a nyomtatott változat matematikai, fizikai képletek vagy más speciális karaktereket tartalmazó és idegen nyelvű kiadványok esetén A megrendelésben szerepel:  a nyers és a vágás utáni méret  margók, kifutó illetve a kifutón kívüli méret  címek, címrendszerek, a szöveg az összes szedési utasítással  a jegyzetek, táblázatok, élőfej, oldalszám elhelyezkedésének pontos meghatározása  betűfokozat, betűtípus vagy változat és a címek alatti, illetve feletti térközök előírása, a SORREGISZTER figyelembevételével SORREGISZTER (SOREGYEN): szedési és nyomtatási szabály, mely szerint a szedett és kinyomtatott soroknak a lap mindkét

oldalán fedniük kell egymást, amennyiben a sorok nem fedik egymást a lapon átütő sorok nagyban zavarják az olvasást.  képek, képaláírások és a szöveg viszonya, kép-szöveg, kép-képaláírás, képaláírás-szöveg közötti térközök  a korrektúrafordulók pontos idejének meghatározása  az imprimatúra, azaz a nyomtathatóság engedélyezésének utolsó időpontja KÉPEREDETIK:  az eredetik lehetnek hagyományos és digitális formátumúak A hagyományos eredetik típusai:  vonalas eredetik  árnyalatos eredetik  két- és többszínű vonalas eredetik  színes árnyalatos eredetik  a hagyományos eredetik digitalizálása szkenneléssel történik, majd retusálás, esetleg javítások után digitális vagy analóg proof (próbanyomat) alapján ellenőrzik  az árnyalatos digitális képeket digitális fényképezőgéppel vagy valamely pixelgrafikus programmal állítják elő  a digitális vonalas eredetik készülhetnek

valamely vektorgrafikus programmal, vagy egyszerű grafika beszkennelésével A képeredetik minőségét meghatározó szempontok:  mélységélesség  felbontás  méret  árnyalati terjedelem  feloldóképesség  azonos vonalvastagság  közel azonos árnyalati terjedelem és denzitás-érték  10-30%-os méretváltozás esetén 300 dpi (dot per inch, azaz 300 pont 2,54 centiméterenként) felbontás elfogadott  a kimeneti felbontás 100-150 lpi (line per inch, azaz 100-150 vonal 2,54 centiméterenként) mindig a nyomathordozó minőségének és a választott technológiának megfelelően történik A NYOMTATÁSI MÓD MEGHATÁROZÁSA: A GYEK választja ki a megrendelések és az üzem technikai felkészültségének megfelelő műveleti sort:  meghatározza a nyomtatási módot, ofszet nyomtatás (a leggyakoribb), magas- vagy felxonyomtatás, digitális nyomtatás, ritkábban mélynyomtatás  a nyomtatási módhoz tartozó formakészítő

eljárásokat  kiszámítja a szükséges papír-, festék- és egyéb anyagok mennyiségét, a hozzalékkal együtt A KÖTÉSI MÓD MEGHATÁROZÁSA: A könyvkötészeti tevékenységek körébe tartozik a nyomtatvány típusának megfelelő:  kilövés meghatározása  vágás  hajtogatás  összehordás  különböző könyvtest készítési módok Papíranyagok:  a nyomtatvány-feldolgozás során különböző vastagságú, négyzetmétertömegű, színű és szakítószilárdságú papírt használnak A könyvtáblaborító anyagok:  a jobb minőségben készülő könyvek, egyes folyóiratok, dossziék fedelét kellemes fogású, tartós, esztétikus anyagokkal borítják Ragasztóanyagok:  a könyvkötészetben használt természetes és mesterséges alapú ragasztóanyagok csoportosítása:  keményítők  enyvek  hőre lágyuló ragasztóanyagok  hőre keményedő ragasztóanyagok  a kötészeti nyomtatóanyagok:  a

könyvtáblák és egyéb kiadványok borítójának, illetve táblájának készítése, nyomtatása táblanyomó gépen és aranyozó présen történik  a nyomtatáshoz speciális, hártyavékonyságú présfóliákat használnak A könyvkötészeti fóliák lehetnek:  magas fényű fémfóliák  matt fémfóliák  transzpanens (átlátszó) lakk présfóliák  műanyag fóliák  PVC-fóliák  kasírozó fóliák  csomagoló és zsugorfóliák Egyéb kötészeti tevékenységek:  könyvjelző beragasztása  magas fényű fólia- és vakdombornyomás stb.  csomagolás A MUNKATÁSKA:  a gyártáselőkészítő az írásbeli megrendelés esetén a kiadvány pontos paramétereinek ismeretében, a szállítás határideje és a fizetési módok egyeztetése után kitölti a munkatáskát  a munkatáska technológiai vezérfonal, amely végigkíséri az összes munkafolyamatot  lehet papíralapú vagy számítógépen tartott adatbázis A

munkatáska tartalmazza: A táskaszámot, mely két részből áll:  az első rész a megrendelés évét tartalmazza  a második rész az adott évben a nyomdába érkezett rendelések számát jelöli  a két részt valamilyen módon (szóközzel, ponttal, gondolatjellel) választják el egymástól A megrendelő adatait:  a szerző neve  a munka címe  a nyomdatermék jellege (könyv, napi- vagy hetilap, alkalmi nyomtatvány, egyéb nyomdai ügyviteli termék, csomagolóanyagstb.)  a műszaki szerkesztő, ügyintéző neve, címe, elérhetősége (telefon, mobil, internet) A nyomtatványra vonatkozó adatokat:  legfontosabb a szállítási határidő, mely kiemelt módon szerepel a munkatáskán  a példányszámot  a nyomtatvány méretét  a SZEDÉSTÜKÖR méretét SZEDÉSTÜKÖR: a dokumentum margókkal határolt része              a tipográfiai előírásokat a korrektúra fordulókat a nyomtatási

módot a színek számát a szükséges papír- és anyagmennyiséget a kötési módot a kötés vagy a nyomtatvány-feldolgozás módját a kötéshez szükséges anyagok és eszközök mennyiségét csomagolási módot egy csomagban lévő példányok számát a szállítás módját a szállítás helyét vagy helyeit (pl. országos napilapok, folyóiratok) a szállítás biztonságát, amelyhez esetenként rendkívüli intézkedések szükségesek (pl. szavazólapok, érettségi tételek célba juttatása az ország egész területén)  nagyon fontos: tartalmazza az összes munkaterületre vonatkozó határidőket  a munkatáska, különösen bonyolult nyomdai termékek esetén nem tartalmazhatja az egyes munkaterületekre vonatkozó teljes információmennyiséget, ezért minden termelőegység számára külön-külön műhelytáskát állítunk ki A műhelytáska:  az általános információkon kívül tartalmazza a munkaterületre vonatkozó részletes technológiai

leírást és anyagszükségletet Teljes műveleti sor esetén az alábbi négy területre készítenek műhelytáskát:  előkészítő  nyomtató  nyomtatvány-feldolgozó  szállító (expedíciós)  feltüntetik a szükséges határidőket, a tervezett és tényadatokat (munkaóra, gépóra, anyagköltség), az esetleges eredeti megrendeléstől történő eltéréseket, változtatásokat  minden műhelyben nagyon fontos az idő pontos betartása és a minőség biztosítása T ERJEDELEMSZÁMÍTÁS ÉS ANYAGSZÁMÍTÁS : Ahhoz, hogy egy könyvre árajánlatot tudjunk adni, először tudnunk kell a terjedelmét és az anyagszükségleteit. A terjedelem és anyagszámításhoz azonban tisztában kell lennünk néhány definícióval, összefüggéssel és szabvány mérettel. A DIDOT-BERTHOLD-FÉLE MÉRTÉKRENDSZER KIALAKULÁSA A tipográfiai mértékrendszer alapegységének neve: tipográfiai pont Ez a francia hüvelyk 1/72-ed része. Kidolgozása Didot francia

nyomdász nevéhez kötődik Berthold és Förstner megteremtette az összefüggést a tipográfiai pontrendszer és a méterrendszer között. Eszerint: 1 méter = 2660 pont, és 1 pont = 0,376 mm. (Napjainkban a számítógépekben történő átszámítások egyszerűbb számábrázolása miatt csekély mértékű kerekítést végeztek: 1 pont = 0,375 mm.) Számolásban mi 0,376 mm-el számolunk! A pont olyan alapegység, amelynek törtrészei nincsenek, csak többszörösei. A DIDOT-FÉLE MÉRTÉKRENDSZER (FRANCIA-NÉMET / NORMÁL RENDSZER): 1881-ben szabványosították a Didot féle pontrendszert. Alapja a tipográfiai pont, ami a méter 2660ad része (1 pont = 0,376 mm) Másik nagyobb egység a ciceró = 12 pont ANGOL-AMERIKAI PONTRENDSZER (PICA-PONTRENDSZER): 1886. Az USA-ban eltérő alapegységet választottak (1 point = 0,351 mm), ezt a rendszert vették át az angol befolyású országok is (a méterrendszer helyett a hüvelyk {inch} rendszerre alapul). 1 pica = 12 pt

= 4,2164 mm TIPOMÉTER: Tipográfiai tervezéskor nagy segítséget nyújthat a tipométer. Ez a vonalzóra hasonlító eszköz a sortávolság, betűméret és a szedéstükör nagyságának megállapításához nyújt segítséget. DIDOT-BERTHOLD FÉLE PONT ELNEVEZÉSEK: 1 pont hajszál 1,5 pont paraszthajszál 2 pont dursusz 3 pont briliáns 4 pont gyémánt 5 pont gyöngy 6 pont nonpareille 7 pont kolonel 8 pont petit 9 pont borgisz 10 pont garamond 12 pont ciceró 14 pont mittel 16 pont tercia 20 pont text 24 pont 2 ciceró 28 pont doppel-mittel 36 pont 3 ciceró A folyamatos szöveg (újság, könyv) általában 9-11 pont közötti nagyságban szerepel. A lábjegyzetek ideális mérete 6–9 pont. Az apróhirdetések betűfokozata 6–8 pont körül van Gyermekeknek szánt művek esetében általában nagyobb méretű betűket alkalmaznak, ezek lehetnek 13–22 pontosak. A DIDOT-BERTHOLD-FÉLE MÉRTÉKRENDSZER DEFINÍCIÓI, GYAKRAN HASZNÁLT

TÖBBSZÖRÖSEI: Leggyakrabban a cicerót használják, használták. Ciceróban határozták meg a vakanyagok (a nemnyomóanyagok) hosszméreteit. Ciceróban határozták meg a táblázatok oszlopszélességeit Ma is a sorok hosszúságát, azaz a szedéstükör szélességét ciceróban határozzák meg. A ciceró a tizenkettes számrendszer „maradványa”: 1 ciceró (rövidítve cic. vagy c) 12 pontnak felel meg. A ciceró a méterrendszerben 4,513 mm-nek felel meg, ma a kerekített értékét használjuk: 1 c = 4,5 mm. A petit is gyakran használt egység volt. 1 petit = 8 pont = 3 mm Alapja a tipográfiai pont Egy méter = 2660 tipográfiai ponttal, 30 centiméter = 133 nonpareille = 798 pont. A tipográfiai mértékrendszert a nyomdákban alkalmazzák a betűk, a sorok stb. méreteinek megadására. Jelentősége különösen a kézi szedésben és a magasnyomtatásnál volt nagy 1 m = 2660 pont 1 mm = 2,66 pont 4,5 cm = 10 ciceró 1 ciceró = 12 pont 1 ciceró = 6

dursusz 1 dursusz = 2 pont 1 pont = 0,376 mm FELADATOK: 1. Hány ciceró 45 cm? 45 cm = 450 mm (1 ciceró = 4,5 m) 450 / 4,5 = 100 ciceró 2. Hány ciceró 42,3 cm? 42,3 cm = 423 mm; (1 pont = 0,376 mm) 423 mm / 0,376 mm =1125 pont 1125 / 12 = 93,75 ~ 93 ciceró 9 pont ( mert 93 x 12 = 1116 pont és ahhoz, hogy 1125 pont legyen, kell még 9 pont.) 3. 108 mm széles, 144 mm magas kép elhelyezésére hány ciceró széles és magas hely szükséges? 108 mm / 4,5 = 24 ciceró széles 144 / 4,5 =32 ciceró magas hely szükséges SZÖVEGTERJEDELEM: Betűhely (n): A kézirat terjedelemszámításának alapegysége: 1 n = 1 betűhely. Egy szerzői kéziratoldal terjedelme a kiadói gyakorlatban 2000 n. 1 flekk = 1500 leütés (karakter, szóközökkel) = 1500 n vagy régebben: 1 flekk = 30 sor, 1 sorban 60 leütés (1 írógépoldal) Egy Wordben, 12 pontos betűvel teleírt A4-es lap szövege kb. 3 flekk A szerzőknek a legtöbb helyen flekkek után fizetnek. A szabványkézirat

ismérvei:  a szabványkézirat gépelt, de lehet nyomtatott is  az oldalakat számozni kell A gépelés formája kötött:  A/4-es lapra, egy oldalán gépelt, a soremelés 2-es legyen       a szépirodalmi kézirat 1 sorában 60 leütés, 1 oldalán 30 sor található (1800 n/o) a műszaki kéziratnál 1 sor 50 leütést, 1 oldal 25 sort tartalmaz (1250 n/o) a folyóirat kéziratnál 1500 n/o egy szerzői ív 40.000 n az újság kéziratnál 1 kéziratsor 2 nyomtatott sornak felel meg egy kéziratoldalon maximum öt gépelési hiba javítása megengedett, és a javításoknak egyértelműnek kell lenniük Nyomdai ív: A terjedelemszámítás egysége, 16 nyomtatott oldal, a könyv formátumától függetlenül, kötészeti ívként is emlegetjük, de a helyes kifejezés a nyomdai ív. A törzsméret: A tipográfiai pontrendszer leggyakoribb alkalmazása a betűk méretének, fokozatának meghatározása. A törzsméret a kéziszedés betűinél

kézzelfogható volt: a betűtest két síkjának – a szignatúrával (bemélyedéssel, jelzéssel) ellátott és a vele szemben levő sík – távolsága adta a törzsméretet. A számítógépes szöveg-előállításnál a törzsméret az a magasság, amelybe belefér a betű lefele nyúlványos szára (pl. pqyg betűké) és a nagybetűk – nyomdász nyelven verzál betűk – ékezete is (pl ŐŰ) A felnőtt, gyakorlott olvasó számára készített könyvekben a leggyakoribb törzsméret a 10 pontos fokozat. Természetesen, ha hosszabbak a sorok (pl A4-es oldalra készítünk számítógépes szöveget), akkor a 12 pontos fokozat a megfelelő. A sortávolság: A szöveg olvashatóságára jelentősen hat, hogy a sorok egymástól mért távolsága mekkora, milyen zsúfolt, milyen laza a szöveg (általában egyik véglet sem jó). A kéziszedésben a kiszedett sorok közé sortágítókat helyeztek a zsúfoltság megszüntetésére. A 10 pontos törzsméret esetén 2 pontos

sortágítás volt a megfelelő. Ekkor a sorok betűi 12 pont (10 + 2 pont) távolságra voltak egymástól. A számítógépes szöveg-előállításnál a betűvonalak távolsága adja a sortávolságot. A betűvonal az a képzeletbeli vonal, amelyen a betűk „ülnek” (kivéve a lefele nyúlványosakat). A betűvonalakat legkönnyebb a kis – nyomdász nyelven kurrens – m betű segítségével meghatározni. A kéziszedésben említett méretet a kiadványszerkesztésben a következőképpen adják meg: betűnagyság: 10/12 pont. Ez azt jelenti, hogy 10 pontos a törzsméret és 12 pontos a sortávolság (filmtovábbítás a két sor között). ÍVMÉRETEK Szabvány papírméretek: A0 - 841 x 1189 mm A1 - 594 x 841 mm A2 - 420 x 594 mm A3 - 297 x 420 mm A4 - 210 x 297 mm A5 - 148 x 210 mm A6 - 105 x 148 mm A7 - 74 x 105 mm A8 - 52 x 74 mm A9 - 37 x 52 mm A10 - 26 x 37 mm B0 - 1000 x 1414 mm B1 - 707 x 1000 mm B2 - 500 x 707 mm B3 - 353 x 500 mm B4 - 250 x 353 mm B5 - 176 x

250 mm B6 - 125 x 176 mm B7 - 88 x 125 mm B8 - 62 x 88 mm B9 - 44 x 62 mm B10 - 31 x 44 mm BB0 - 1000 x 1400 mm BB1 - 700 x 1000 mm BB2 - 500 x 700 mm BB3 - 350 x 500 mm BB4 - 250 x 350 mm C0 - 917 x 1297 mm C1 - 648 x 917 mm C2 - 458 x 649 mm C3 - 324 x 458 mm C4 - 229 x 324 mm C5 - 162 x 229 mm C6 - 114 x 162 mm C7 - 81 x 114 mm C8 - 57 x 81 mm FR0 - 780 x 1040 mm FR1 - 520 x 780 mm FR2 - 390 x 520 mm FR3 - 260 x 390 mm FR4 - 195 x 260 mm FR5 - 130 x 195 mm FR6 - 97 x 130 mm FR7 - 65 x 97 mm FR8 - 48 x 65 mm Ívméretrendszerünk a német DIN szabványok elvét követi. Ennek alaptörvénye szerint minden ívnagyság egymáshoz hasonló téglalap, melynek oldalhosszúsága 1 : 1,1414 arányú, ezért keresztirányú félbehajtáskor ugyanilyen oldalirányú ívet ad. Számításoknál a papírok területét kell ismerni. FELADATOK: 4. A0 papírméretünk: 841 x 1189 mm, határozzuk meg felezéses módszerrel az A-s sorozat méreteit A6 méretig! A1 1189/2 = 594 x 841 mm A2

841/2 = 420 x 594 mm A3 594/2 = 297 x 420 mm A4 420/2 = 210 x 297 mm A5 297/2 = 148 x 210 mm A6 210/2 = 105 x 148 mm A papírok fontos jellemzője a NÉGYZETMÉTER-TÖMEG! Megrendelésnél és nyomdai feldolgozásnál ezzel határozzuk meg a kiválasztott papírt. Négyzetméter-tömeg: Egy négyzetméter felületű kondicionált papír tömege. FELADATOK: 5. Határozzuk meg 120 db Fr0-s ív tömegét, ha a papír 80g/m2! Fr0 területe: 0,8 m2, mert 780 x 1040 mm = 0,78 x 1,04 m = 0,81 m2 ~ 0,8 m2 1 db Fr0 tömege = 0,8 m2 x 80 g/m2 = 64 g 120 ív tömege = 120 x 64 g = 7680 g Szedéstükör: Az oldal nyomóelemekkel telenyomtatott része. Fej Körülvágott méret Oldal Kötés margók Láb A margók mérete ilyen irányban nő Margóviszonyok aránya SZEDÉSTÜKÖR MEGHATÁROZÁSA: Átlók szerkesztése:  rajzoljuk meg az oldalpárt  szerkesszük meg az oldalpár átlóit és a 1-1 lapátlót az alsó csúcsokból  az oldalpár és az oldal átlóinak

metszéspontjából húzzunk függőlegeseket a felső oldalélig  rajzoljuk meg az így létrejövő kis oldalpárnak az átlóit  az eredeti oldalpár oldalátlóinak és a kis oldalpár átlóinak metszéspontja lesz a szedéstükör egyik csúcspontja  húzzunk a két metszésponton keresztül egy vízszintest, ahol ez metszi az eredeti oldalpár-átlót, ott lesz a szedéstükör külső, felső pontja  húzzunk ebből a pontból egy függőlegest lefelé, ahol ez metszi az oldalátlót, ott a harmadik csúcs  húzzunk innen egy vízszintest, valamint az első csúcspontból egy függőlegest, ezek metszéspontja lesz a negyedik csúcs  ugyanazt az eredményt adja, mint a kilences módszer Kilences módszer:  osszuk fel az oldalpár síkját függőlegesen és vízszintesen is kilenc egyenlő téglalapra  egy téglalapnyi a kötésmargó és a fejmargó, két téglalapnyi a nyílás és a lábmargó Újabb ajánlások:  ma már általában nem

szükséges ilyen nagy margókat alkalmazni, (kisebb vágások vannak, pontosabb a pozícionálás)  újabb módszer szerint a belső margó 2 egység, a fej- a nyílás- és a lábmargó pedig 3, 4 és 5 vagy 6 egység  az egység minimum 5-6 mm legyen! A SZÁMÍTÁS CÉLJAI:  Ismert adatok alapján a kiadvány terjedelmének (oldalszám) meghatározása  Szükséges anyagmennyiség kiszámítása  Könyvmodell készítése  A megrendelővel elfogadtatás Ismertnek tekintett adatok:  egy kéziratoldal hány „n”-et tartalmaz  az egyszerűsített számításoknál az átlagbetű szélessége, fél kvírt  betűfokozatok elnevezéseihez tartozó pontértékek KÖTÉSZETI ÍV: 16 oldalt tartalmazó nyomtatott ívet kötészeti ívnek nevezzük. A kötészeti ív a könyvkötészeti megmunkálás során alapegység. A 16 oldalt tartalmazó nyomtatott ívet három kereszthajtással meghajtva lehet kötészeti feldolgozásra (összehordásra, fűzésre)

alkalmassá tenni. Ha a nyomtatott ív kevesebb oldalt tartalmaz, 1 vagy két hajtással dolgoznák fel, akkor a könyv nagyon sok ívből állna, az összehordás, a cérnafűzés sokkal munkaigényesebb lenne. Csökkenne ezen műveletek munkaigénye, ha 32 oldalas íveket hajtogatnának. A 32 oldalt azért nem alkalmazzák, mert a negyedik hajtás már nagyon rossz minőségű, gyakorlatilag elkerülhetetlen a falc (gyűrődés) keletkezése. A kötészet íveket a kész könyvön is nyomon lehet követni. Az ívek első oldalán (17, 33, 49, 65, stb oldalakon látható az ívjelző, ami az ív sorszámát és a mű címét tartalmazza. Illusztrációk elhelyezésének könyvkötészeti megoldásai: Az illusztrációkat nyomtathatják a belívpapírra, azaz ugyanarra a papírra, mint a szöveget, de gyakran nyomtatják jobb minőségű papírra (melléklet). Ebben az esetben a könyvkötők az illusztrációkból is könyvkötészeti íveket, vagy annak részeit dolgozzák fel. A

mellékletek egész íveit ugyanúgy fűzik a könyvhöz, mint a belívpapírok íveit. A félíves mellékleteket fűzhetik önálló ívként, illetve bedugással vagy ráhúzással egy egész ívhez csatolják. A negyed ívet (négy oldal, félbehajtott ív) és a nyolcad ívet (egy lap, két oldal) ragasztással egyesítik ahhoz az ívhez, amelyikhez a tartalom szerint tartozik. Egyszerűbb esetben az ív élére ragasztják (ugyanúgy, mint az egyszerű előzéket), vagy ha a szöveghez közelebb kell kerülnie, akkor az ív közepére (a 9. oldalára) ragasztják Az illusztrációk figyelembevétele a terjedelemszámításnál Az illusztrációk nyomtatásidíj-számításának mértékegysége a négyzetcentiméter. A terjedelemszámításnál azonban az illusztráció terjedelmét nyomtatott oldalban, vagy annak törtrészében (féloldalas, harmad-, negyedoldalas) adják meg. Belívpapírra nyomtatott illusztráció: Az illusztrációk terjedelemnövelő hatását a

számítás folyamatában akkor vesszük figyelembe, amikor a szöveg számára szükséges oldalszámot meghatároztuk, de a kerekítést még nem végeztük el. A szöveg oldalszámához hozzáadjuk az illusztrációk oldalszámát, ezután végezzük el a negyedívre történő felkerekítést. Műnyomópapírra nyomtatott illusztráció A műnyomópapírra nyomtatott illusztráció esetén a terjedelemszámításban külön ki kell számítani a szöveg oldalszámát negyedívre kerekítve, majd az illusztráció oldalszámait általában negyedívre kerekítve, de előfordulnak nyolcadíves illusztrációk is, ekkor nyolcadívre kell kerekíteni. Borítóanyag számítás: Először a lemezszükségletet kell kiszámolni. Első lépés a táblalemez méreteinek meghatározása: Lemez magassága = körülvágott méret + 2 × a perem Lemez szélessége = körülvágott méret – a nyílás + a perem Ezután kiszámoljuk a vászon méretét: Vászon magassága = lemezmagassága +

alsó beütés + felső beütés Vászon szélessége = két táblalemez szélessége + gerinc vastagsága + nyílások + beütések Egészvászon borítású könyvtábla méretei: A könyv szerkezete: 1. Védőborító 2. Könyvtábla 3. Előzék 4. Előzék 5. Szennycímlap hátoldala 6. Oromszegő 7. Jelzőszalag 8. Lábmetszet 9. Könyvtábla-perem 10. Védőborító fül 11. Elejemetszés 12. Folyamatos szövegrész 13. Szennycímlap Félvászon borítású könyvtábla felépítése: 1. 2. 3. 4. 5. 6. Sarokvászon Táblalemez Gerincvászon Gerinclemez Gerincnyílás Borítóanyag szél Gerincvászon mérete: Magassága: könyvtábla magassága + 12-12 mm beütés Szélessége: gerenclemez+nyílás+táblalemez szélességének egyharmada FELADATOK: 6. Számítsuk ki az alábbi műszaki adatokkal megadott könyv terjedelmét, a terjedelem alapján határozzuk meg az előállításhoz szükséges anyagok mennyiségét. Formátum: Szedéstükör:

Betűfokozat: Kéziratoldal: Könyvkötészet: Belív: Előzék: Táblalemez: Borítóvászon: Perem: Beütés: Nyílás: Gerinc: Hozzálék: Példányszám: B5 (körülvágott méret – 168 x 238 mm) 42x58 ciceró borgisz/garamond (9 pt/10 pt); betűméret/sortávolság 456, szabvány szépirodalmi kéziratoldal (1800 n/o) cérnafűzés, egészvászon kötés B1, 85 g/m2 regénynyomó B1, 140 g/m2 ofszet B1, 280 g/m2 110 cm széles 2,3,2 mm (fej, nyílás, láb) 15 mm 8 mm 12 mm 3% 12.500 1. TERJEDELEMSZÁMÍTÁS: 1.a Hány leütés lesz a kéziratban? (Feladatból: 456 o, szépirodalmi) 456 x 1800 = 820.800 leütés lesz a kéziratban (456 oldalas a kéziratunk, és mivel tudjuk, hogy szépirodalmi, ahol 1800 leütés van egy oldalon, így csak beszorozzuk a két értéket) 1.b Hány leütés lesz a könyv egy sorában? (Feladatból: szedéstükör széless: 42 cic, betűméret: 9 pt) 42 � 12 9 x 2 = 112 leütés lesz a könyv egy sorában (Itt szélességet számolunk,

ezért a szedéstükrünk szélességét, ami 42 ciceró, megszorozzuk 12-vel, hogy átváltsuk pontokra [1 ciceró = 12 pont], ezután osztjuk a betűnk méretével, ami 9 pontos, majd megszorozzuk 2-vel, mivel a legszélesebb betű az abc-ben az „m” betű, ami egy kvirtnek felel meg, de erre az „m” betűre ráfér pl. két darab „n”„ Ha ennél a feladatnál nem 112, hanem pl. 112,6 leütés jött volna ki, akkor is minden esetben LEFELÉ kell az eredményt KEREKÍTENI, mivel betűből csak egészet tudunk írni.) abcd abcd abcd abcd abcd abcd abcd ab 1.c Hány sor lesz a könyv egy oldalán? (Feladatból: szedéstükör magass: 58 cic, sortávolság: 10 pt) 58 � 12 = 69,6 ~ 69 sor lesz a könyv egy oldalán. (Itt magasságot számolunk, ezért a szedéstükrünk magasságát, ami 58 ciceró, megszorozzuk 12-vel, hogy átváltsuk pontokra [1 ciceró = 12 pont], ezután osztjuk a sortávolsággal, ami 10 pontos. Az eredményt LEFELÉ kerekítjük, mivel sorból is

csak egészet tudunk írni magasságilag.) 10 abcd abcd abcd abcd abcd abcd abcd abcd abcd abcd abcd abcd abcd abcd abcd abcd abcd abcd abcd abcd abcd abcd abcd abcd abcd abcd abcd abcd abcd abcd abcd abcd abcd abcd abcd abcd 1.d Hány leütés lesz a könyv egy oldalán? 112 x 69 = 7.728 leütés lesz a könyv egy oldalán (Az előző lépésekben kiszámoltuk, hogy hány leütés lesz a könyv egy oldalának egy sorában, valamint az is kiszámoltuk, hogy hány sor lesz a könyv egy oldalán. A kapott eredményeket csak összeszorozzuk.) 1.e Hány oldalas lesz a könyv? 820.800 = 106,211 ~ 108 oldalas lesz a könyv. (Már kiszámoltuk, hogy 820.800 leütés van a kéziratunkban összesen, azt is kiszámoltuk, hogy 7.728 leütés fér a könyv egy oldalára, ezeket a számokat elosztjuk egymással, így megkapjuk az eredményt. FONTOS, hogy csak 4-el osztható lehet az eredmény, ezért úgy kell FELFELÉ KEREKÍTENI, hogy az eredményünk 4-EL OSZTHATÓ legyen!) 7.728 1.f Ez az

oldalszám hány nyomdai ívnek felel meg? 108 = 6,75 nyomdai ív. (Egy nyomdai ív 16 oldalnak felel meg. Nem kell tennünk semmi mást, mint az oldalaink számát elosztjuk 16-al, így megkapjuk a nyomdai íveink számát. Itt visszaellenőrizhetjük magunkat, hogy jól számoltunk-e, mert az eredmény mindig vagy egész szám, vagy ,25; ,50; ,75 törtrész.) 16 2. BELÍVPAPÍR SZÁMÍTÁS: 2.a Hány kötészeti ív fér rá 1 db B1-es belívpapírra? Itt számolhatunk úgy is, hogy: B5 B5 B5 B5 B5 B5 B5 B5 16 db eleje B5 B5 B5 B5 16 db hátulja B5 B5 B5 B5 } A0 = 20 =1 (mert egy A0-ra egy A0 fér rá) 32 db 32 = 2 kötészeti ív fér rá 1 db B1-es belívpapírra. (Egy kötészeti ív 16 oldalas, mivel nekünk 32 oldalunk van a papír elejét és hátulját is tekintetbe véve, így a 32-t elosztjuk a 16-al, és így megkapjuk a kötészeti ívek számát.) 16 A1 = 21-0 =2 (mert egy A0-ra 2 db A1 fér rá) Ha azt számoljuk, hogy hány B5 fér rá 1

B1-re: 25-1 =16 mivel két oldala van, ezért 16 x 2 = 32 32 = 2 kötészeti ív fér rá 1 db B1-es 16 belívpapírra 2.b Egy nyomtatott könyvhöz szükséges belívpapír mennyisége? 6,75 = 3,375 B1-es belívpapír ív kell 1 könyv elkészítéséhez. (Kiszámoltuk, hogy hány kötészeti ív szükséges egy könyv kinyomtatásához, azt is kiszámoltuk, hogy egy belívpapír ívre hány darab kötészeti ív fér rá, ezért a két számot csak elosztjuk egymással. NEM KEREKÍTÜNK!) 2 2.c A példányszámhoz mennyi belívpapír ív szükséges? 3,375 x 12.500 = 42187,5 B1-es belívpapír ív szükséges a példányszám kinyomtatásához (Egy könyv elkészítéséhez kiszámoltuk az előző lépésben, hogy 3,375 B1-es belívpapír ív kell, ezt beszorozzuk a példányszámmal és megkapjuk az eredményt. NEM KEREKÍTÜNK!) 2.d Számoljuk ki a hozzálékot! 42.187,5 x 0,03 = 1265,625 B1-es belívpapír ív a hozzálék (Először kiszámoljuk a 42.187,5-nek a 3%-át) 2.e

Mennyi belívpapír szükséges hozzálékkal együtt? 42.187,5 + 1265,625 = 43453,125 B1-es belívpapír ív szükséges a hozzálékkal együtt (Csak összeadjuk az eredeti ívek számát a hozzálékkal) 2.f Egy db B1-es belívpapír ív területe? (B1 - 707 mm x 1000 mm) 707 mm x 1000 mm = 0,707 m x 1 m = 0,707 m2 ~ 0,7 m2 (Tudjuk a B1-es ív méretét, mely milliméterben van megadva, ezt átváljuk méterré, azaz osztjuk 1000-el, majd a métereket összeszorozva megkapjuk a végeredményt és a MATEMATIKAI KEREKÍTÉS SZABÁLYAI SZERINT ebben az esetben lefelé kerekítünk.) 2.g Egy db B1-es belívpapír ív tömege? Feladatból: B1-es belív 85 g/m2) 0,7 m2 x 85 g/m2 = 59,5 g 1 db B1-es belívpapír ív tömege. (Egy ív területét az előbb kiszámoltuk, a feladatból tudjuk, hogy egy ív négyzetméter tömege 85 g/m2, így a két számot csak összeszorozzuk.) 2.h Mennyi lesz az összes szükséges belívpapír ív tömege? 59,5 x 43.453,125 = 2585460,9375 g = 2585,4609375

kg ~ 2585,461 kg (Egy db B1-es belívpapír ív tömegét megszorozzuk a hozzálékkal együtt kiszámított belívpapír ívek mennyiségével.) 3. ELŐZÉKPAPÍR SZÁMÍTÁS: 3.a Hány db előzékpapír fér rá a B1-es előzékpapír ívünkre? B5 B5 B5 B5 B5 B5 B5 B5 16 db eleje B5 B5 B5 B5 16 db hátulja B5 B5 B5 B5 } 32 db 32 = 4 db előzékpapír fér rá 1 db B1-es előzékpapír ívre. (Mivel nekünk 32 oldalunk van a papír elejét és hátulját is tekintetbe véve, és mivel egy előzékpapír 4 oldalas és kettő kell belőle, így a 32-t elosztjuk 8-al, és így megkapjuk hány darab előzékpapír fér rá 1 db előzékpapír ívre.) 8 3.b Hány B1-es előzékpapír ív szükséges a példányszámhoz? 12.500 = 3.125 db B1-es előzékpapír ív szükséges a példányszámhoz (A példányszámot elosztjuk az egy B1-es ívre férő kötészeti ívek számával.) 4 3.c Mennyi lesz egy B1-es előzékpapír ív területe? (B1 - 707 mm x 1000 mm)

707 mm x 1000 mm = 0,707 m x 1 m = 0,707 m2 ~ 0,7 m2 (Tudjuk a B1-es ív méretét, mely milliméterben van megadva, ezt átváljuk méterré, azaz osztjuk 1000-el, majd a métereket összeszorozva megkapjuk a végeredményt és a MATEMATIKAI KEREKÍTÉS SZABÁLYAI SZERINT ebben az esetben lefelé kerekítünk.) 3.d Egy db B1-es előzékpapír ív tömege? Feladatból: B1-es előzékpapír 140 g/m2) 0,7 m2 x 140 g/m2 = 98 g 1 db B1-es előzékpapír ív tömege. (Egy ív területét az előbb kiszámoltuk, a feladatból tudjuk, hogy egy ív négyzetméter tömege 140 g/m2, így a két számot csak összeszorozzuk.) 3.e Mennyi lesz az összes szükséges előzékpapír ív tömege? 98 x 3.125 = 306250 g = 306,250 kg ~ 306,3 kg lesz az össz szükséges előzékpapír ív tömege (Egy db B1-es előzékpapír ív tömegét megszorozzuk a szükséges előzékpapír ívek mennyiségével.) 4. TÁBLALEMEZ SZÁMÍTÁS: 4.a Mekkora lesz a táblalemezünk mérete? (Feladatból: könyv

körülvágott mérete: 168x238 mm, perem: 2-3-2 mm, nyílás: 8 mm) magasság = könyv körülvágott magassága + alsó perem + felső perem magasság = 238 mm + 2 mm + 2 mm = 242 mm szélesség = könyv körülvágott szélessége – nyílás + oldalsó perem szélesség = 168 mm – 8 mm + 3 mm = 163 mm 4.b A B1-es táblalemezünk hány db táblalemezt ad ki? B5 B5 B5 B5 B5 B5 B5 B5 B5 B5 B5 B5 B5 B5 B5 B5 16 db (itt nem nézzük csak az elejét, mivel erre nem nyomtatunk) 4.c Mennyi B1-es táblalemez ív kell az összes táblalemez kiszabásához? 12.500 � 2 = 1.562,5 db B1-es táblalemez ív kell az összes táblalemez kiszabásához (Az összes példányszámot megszorozzuk kettővel, mivel egy könyv elkészítéséhez 2 db táblalemez szükséges, majd elosztjuk 16-al, mivel egy B1-es ívre 16 db táblalemez fér fel.) 16 4.d Mennyi 1 db B1-es táblalemez ív területe? (B1 - 707 mm x 1000 mm) 707 mm x 1000 mm = 0,707 m x 1 m = 0,707 m2 ~ 0,7 m2

(Tudjuk a B1-es ív méretét, mely milliméterben van megadva, ezt átváljuk méterré, azaz osztjuk 1000-el, majd a métereket összeszorozva megkapjuk a végeredményt és a MATEMATIKAI KEREKÍTÉS SZABÁLYAI SZERINT ebben az esetben lefelé kerekítünk.) 4.e Egy db B1-es táblalemez ív tömege? Feladatból: B1-es táblalemez 280 g/m2) 0,7 m2 x 280 g/m2 = 196 g 1 db B1-es táblalemez ív tömege. (Egy ív területét az előbb kiszámoltuk, a feladatból tudjuk, hogy egy ív négyzetméter tömege 280 g/m2, így a két számot csak összeszorozzuk.) 4.f Mennyi lesz az összes szükséges táblalemez ív tömege? 196 x 1.562,5 = 306250 g = 306,250 kg ~ 306,3 kg lesz az összes szükséges táblalemez ív tömege. (Egy db B1-es táblalemez ív tömegét megszorozzuk a szükséges táblalemez ívek mennyiségével.) 5. BORÍTÓANYAG SZÁMÍTÁS: 5.a Mekkora lesz a borítóanyagunk mérete? (Feladatból: beütés: 15 mm, gerinc vastagság: 12 mm, nyílás: 8 mm) magasság = lemez

magassága + 2 x a beütés magasság = 242 mm + (2 x 15 mm) = 272 mm szélesség = (2 x a lemez szélessége) + gerinc vastagsága + (2 x a nyílás) + (2 x a beütés) szélesség = (2 x 163 mm) + 12 mm + (2 x 8 mm) + (2 x 15 mm) = 384 mm 5.b A vászon szélességéből hány darab borítóanyag szabható ki? (Feladatból: vászon: 110 cm) 110 cm = 1100 mm 1100 �� = 2,86 ~ 2 db borítóanyag szabható ki a borítóanyag szélességéből. (Először a centimétereket átváltjuk milliméterre, vagyis osztjuk 10-el. Ezután ezt a számot elosztjuk a borítóanyag szélességével. Azért a szélességével számolunk, mert a borítóanyag tekercs szálirányának és a táblalemezünk szálirányának meg kell egyeznie!) 384 �� szálirány 5.c A szükséges vászon hossza méterben? 12.500 = 6250 db 6250 x 272 mm = 1.718250 mm = 1718,75 m (Először a példányszámot elosztjuk kettővel, mert a vászon magasságából két borítóanyagot tudunk kiszabni. Majd

megszorozzuk a borítóanyagunk magasságával) 2 7. Számítsa ki a megadott adatok alapján a könyv elkészítéséhez felhasznált belívpapír tömegét! ADATOK: Példányszám: 5000 db Könyv formátuma: Fr6 1 Kötészeti ívek száma: 20 kötészeti ív 4 Papír négyzetmétertömege: 100 g/m2 Papír mérete: Fr1 Megoldás: 1 A könyv oldalszáma: 20 x 16 = 324 oldal 4 Egy Fr1 ívre nyomtatható Fr6-os oldalak száma: 2(6–1) × 2 = 64 oldal 324 A példányszám kinyomásához szükséges Fr1 ívek száma: x 5000 = 25.312,5 Fr1 ív 64 � 0,4 �2 � 100 2 � 25.312,5 í� � 1000 A papír tömege kg-ban: = 1012,5 kg ( Fr1 – 520 x 780 mm = 0,52 x 0,78 m = 0,4056 m2 ~ 0,4 m2) 8. Számítsa ki a folyóirat elkészítéséhez szükséges B/1-es ívek számát! Adatok: Folyóirat formátuma: B/5 Oldalszám: 128 oldal Példányszám: 1000 db Hozzálék: 3% Megoldás: 25-1 = 16, 16 x 2 = 32 1 db B/1-re 32 db B/5 oldal fér. 128 1 db folyóirathoz = 4 db B1 ív szükséges.

32 1000 példány folyóirathoz 1000 × 4 = 4000 B/1-es ív szükséges. Hozzálékkal 4000 × 1,03 = 4120 db ív szükséges. 9. Számítsa ki a megadott adatok alapján a szépirodalmi könyv terjedelmét! ADATOK: A könyv formátuma: A5 Szedéstükör: 24 × 36 ciceró Betűfokozat: petit Sortágítás: 2 pont Kézirat terjedelme: 320 oldal A kéziraton levő összes „n” 320 x1800 576.000 „n” 24 � 12 Egy nyomtatott sorban levő „n”-ek x 2 = 72 n/sor 8 A sorok száma egy nyomtatott oldalon oldal 36 � 12 8+2 = 43,2 sor/oldal ~ 43 sor/oldal Az „n”-ek száma egy oldalon oldal 43 x 72 3.096 n/oldal 576.000 A nyomtatott oldalak száma = 186,4 oldal ~ 188 oldal 3.096 10. 324 oldal hány kötészeti ív? Megoldás: 324/16 = 20,25, tehát 20 és ¼ kötészeti ív 11. 10 kötészeti ív hány oldal? Megoldás: 10 x 16 = 160 oldal 12. ½ kötészet ív hány oldal? Megoldás: 1/2x16 = 8 oldal 13. 24 oldal hány kötészeti ív? Megoldás: 24/16 =

1,5, tehát 1 és fél kötészeti ív. 14. Mennyi egy A1-es ív területe? Megoldás: A1 – 594 x 841mm = 0,594 x 0,841 m = 0,499554 m2 ~ 0,5 m2 15. Mekkora a B0-s ív mérete? Megoldás: 1000 x 1414 mm 16. Mennyi A5-ös lapot ad ki egy A2-es ív? Megoldás: 25-2 = 8 lapot ad ki 17. 1 petit hány tipográfiai pont? Megoldás: 1 petit = 8 tipográfiai pont 18. Mennyi 1000 db A2-es 100g/m2-es papír tömege? Megoldás: A2 – 420 x 594 mm = 0,42 x 0,594 m = 0,24948 m2 ~ 0,25 m2 0,25 m2 x 100 g/m2 = 25 g 25 g x 1000 db = 25.000 g = 25 kg 19. Számítsa ki az alábbi adatok alapján készítendő 8000 példány egyoldalas hirdetéshez a szükséges A0-s papír tömegét! ADATOK: Szórólap mérete: A5 Papír négyzetmétertömege: 70 g/m2 Hozzálék: 2% Megoldás: 1 db A0-ra hány db A5 fér rá: 25 = 32 db szórólap fér rá A példány kinyomtatásához 8000/32 = 250 A0-s ív 1 db A0-s ív tömege: 841 x 1189 mm = 0,841 x 1,189 m = 0,999949 m2 ~ 1 m2; 1 m2 x 70 g/m2 = 70 g Az

összes tömege: 70 g x 250 = 17.500 g ~ 17,5 kg Hozzalékkal növelt papír tömege: 17,5 x 1,02 = 17,85 kg 20. Számítsa ki 3000 db egész borítású könyvtábla elkészítéséhez a szükséges vászonmennyiséget! ADATOK: Könyv formátuma: B5 (körülvágott méret: 168x238 mm) Vászontekercs szélessége: 130 cm Perem: 2,3,2 mm Gericívhossz: 25 mm Beütés: 12 mm Hozzálék: 3% Megoldás: Táblalemez magassága = könyv körülvágott magassága + alsó perem + felső perem Táblalemez magassága = 238 mm + 2 mm + 2 mm = 242 mm Táblalemez szélessége = könyv körülvágott szélessége – nyílás + oldalsó perem Táblalemez szélessége = 168 mm + 3 mm = 171 mm Borítóvászon magassága = lemez magassága + 2 x a beütés Borítóvászon magassága = 242 mm + (2 x 12 mm) = 266 mm Borítóvászon szélessége = (2 x a lemez szélessége) + gerinc vastagsága + (2 x a nyílás) + (2 x a beütés) Borítóvászon szélessége = (2 x 171 mm) + 25 mm + (2 x 12 mm) = 391 mm

A tekercs szélességéből: 130 cm = 1300 mm 1300 mm/391 mm = 3 db 3000/3 = 1000 db; 1000 x 266 mm = 266.000 mm = 266 m A hozzálékkal növelt vászonhossz: 266 m x 1,03 = 273,98 m ~ 274 m 21. Hány ciceró 45 cm? (45 cm = 450 mm; (1 ciceró = 4,5 m) 450 / 4,5 = 100 ciceró) 22. Hány ciceró 42,3 cm? (42,3 cm = 423 mm; (1 pont = 0,376 mm) 423 mm / 0,376 mm =1125 pont; 1125 / 12 = 93,75 ~ 93 ciceró 9 pont mert 93 x 12 = 1116 pont és ahhoz, hogy 1125 pont legyen, kell még 9 pont.) 23. 108 mm széles, 144 mm magas kép elhelyezésére hány ciceró széles és magas hely szükséges? (108 mm / 4,5 = 24 ciceró széles és 144 / 4,5 =32 ciceró magas hely szükséges) 24. A0 papírméretünk: 841 x 1189 mm, határozzuk meg felezéses módszerrel az A-s sorozat méreteit A6 méretig! (A1 1189/2 = 594 x 841 mm; A2 841/2 = 420 x 594 mm; A3 297 x 420 mm; A4 210 x 297 mm; A5 148 x 210 mm; A6 105 x 148 mm) 25. Határozzuk meg 120 db Fr0-s ív tömegét, ha a papír 80g/m2! Fr0

területe: 0,8 m2, mert 780 x 1040 mm = 0,78 x 1,04 m = 0,81 m2 ~ 0,8 m2 1 db Fr0 tömege = 0,8 m2 x 80 g/m2 =64 g 120 ív tömege=120 x 64g=7680 g 26. Számolja ki az alábbi adatok figyelembevételével hány leütés lesz a könyv egy oldalán? Könyv alakja: B5 (168×238 mm) –vágás után Betűfokozat: gm/cic Szedéstükör: 26×38 ciceró Kéziratoldalak száma: 350 szabvány szépirodalmi kéziratoldal 350 x 1800 = 630 700 leütés lesz a kéziratban ((26x12 10) x 2 = 62,4 ~ 62 leütés lesz a könyv egy sorában (38x12)/12 = 38 sor lesz egy oldalon 62x38 = 2356 leütés lesz a könyv egy oldalán. 27. Számoljuk ki, hogy adott egy B5-ös könyv, előzékpapír méretünk B0, hány könyv előzékpapírját tudjuk kiszabni belőle? B5 B5 B5 B5 B5 B5 B5 B5 B5 B5 B5 B5 B5 B5 B5 B5 B5 B5 B5 B5 B5 B5 B5 B5 B5 B5 B5 B5 B5 B5 B5 B5 Egy előzék 4 oldalas (2 eleje és 2 hátulja), egy előzékből egy könyvhöz 2 db kell, ezért az 8 oldal. 32 eleje

és 32 hátulja, ezért 64 oldal. 64/8 = 8 db könyv előzékpapírját lehet kiszabni 1 db B0 ívből. Vagy 25 = 32 (B0 = 20), mert 1 B0-ra 1 B0 fér rá 28. Adott egy: 164 x 242 mm méretű táblalemez Számoljuk ki az alábbi adatok használatával, hogy mekkora lesz a borítóanyagunk mérete. Könyv mérete: B5 Beütés: 15 mm Gerinc: 10 mm Nyílás: 6 mm Borítóanyag magassága = lemez magassága + (2 x a beütés) Borítóanyag magassága = 242 mm + (2 x 15 mm) = 272 mm Borítóanyag szélessége =(2 x a lemez szélessége) + gerinc vastagsága + (2 x a nyílás) + (2 x a beütés) Borítóanyag szélessége = (2 x 164 mm) + 10 mm + (2 x 6 mm) + (2 x 15 mm) = 380 mm K ORREKTÚRÁK : A nyomtatványok hibamentessége folyamatos ellenőrzéssel és a hibák gondos kijavításának a végrehajtásával érhető el Az ellenőrzés folyamatát korrigálásnak, a javított hibák kijelölésével ellátott levonatot vagy a javításra elküldött dokumentumot korrektúrának

nevezzük HÁZI KORREKTÚRA: az ellenőrzés első lépcsője készülhet képernyőn vagy nyomtatón itt történik a helyesírás-ellenőrző program futtatása, az eredeti szöveg és a képernyőn megjelenő, digitalizált szöveg összehasonlítása, az esetleges helyesírási hibák, a kimaradt szövegek pótlása, az eltérések kijavítása a helyesírás-ellenőrzők a szóalakokat összehasonlítják a szótárukban lévő alakkal, de nem értelmezik a mondanivalót és az írásjeleket TÖRDELT KORREKTÚRA: a tördelés után végzett ellenőrzés kiterjed a szöveg ellenőrzése mellett a szedéstükör, a betűtípusok, a betűfokozatok, a sortávolság, a képek, ábrák, táblázatok, jegyzetek, szövegrészi tagolások, a sorregiszter, a pagina, esetleg az élőfej ellenőrzésére is A SZERZŐI KORREKTÚRA: az eredetitől eltérő, utólagos javítások, melyeket a kiadó vagy a szerző végez a korrektúrán a szerzői javításokat a többi javítástól eltérő

színnel pl. pirossal kell jelölni bonyolultabb esetben 2-3 forduló is lehet, de legalább egyszer kinyomtatott változaton is kell ellenőrizni UTÁNNÉZŐ KORREKTÚRA: amikor a szerző, kiadó vagy korrektor egyes oldalakat hibátlannak minősít, néhány oldalon végrehajtott változtatásról azonban még egy utólagos ellenőrző nyomatot kér IMPRIMATÚRA: az oldalak hibátlansága vagy csekély hibák esetén a kiadó a hiba kijavítása után engedélyezi a levilágítást, CTP rendszer esetén a lemezkészítést, digitális nyomtatásnál a nyomtatást és ezt minden kiprintelt oldalon sajátkezű aláírásával jelzi az interneten történő megjelenés esetén digitálisan is történhet az engedélyezés SZALMIÁK REVÍZIÓ: a montírozás utáni, a lemezkészítés előtti állapot ellenőrzése, amelyben az imprimatúra alapján ellenőrzik az összes anyag meglétét, az előző korrektúrában bejelölt hibák kijavítását, a kilövést, azaz az oldalak

sorrendjét GÉPREVÍZIÓ: a forma nyomógépbe emelése után, az első jó minőségű nyomaton végrehajtott ellenőrzés az oldalak sorrendje, a szövegek hibátlansága, a képek, a papír minősége, kisérőszínek helyessége kerül ellenőrzésre A KORREKTÚRAJELEK a kiadvány elkészítése során előforduló hibák jelölésére korrektúrajeleket használunk a korrektúrajelek alkalmazását az MSZ 3491-71-es szabvány írja elő a kiadványszerkesztésben csak a szabványban szereplő korrektúrajelek alkalmazhatók a hiba jelölése úgy történik, hogy a megfelelő korrektúrajellel a hibát meg kell jelölni a nyomaton, majd ugyanebben a magasságban a korrektúrajelet meg kell ismételni a hibához közelebb eső margón, utána írva a javított betűt, szót vagy szótagot ha keskeny a korrektúrázandó szöveg, akkor mindig a jobb oldalon jelöljük a hibát a szöveg helyesírás-ellenőrzését nagyon megkönnyítik a szövegszerkesztő és tördelő

szoftverek alá is installálható helyesírás-ellenőrző és elválasztó programok G ÉPFORDULAT , NYOMÁSI IDŐ MEGHATÁROZÁSA : 1. Határozzuk meg mekkora papírméretet alkalmazzunk, figyelembe véve a nyomógép méretét! pl. B1-es gépen nyomuk, B1-es papírra! („A” jelű nyomatot B-s papírra gazdaságosabb, mert ráférnek a kifutók és a különböző jelek (vágójel, passzerstb.) 2. Számítsuk ki a példányszámhoz szükséges ívek számát Könyv: A5 Oldalak száma: 320 oldal, fekete szöveg Példányszám: 3500 1 db B1-re 16 db A5 fér rá, mert 25-1 = 16, de mivel a papír mindkét oldalára nyomtatunk, így megszorozzuk kettővel, ami 32 oldal lesz. 320/32 = 10 nyomóív/könyv A teljes példányszámhoz 3500 x 10 = 35.000 kétoldalas ív szükséges 3. Határozzuk meg a gépfordulat számát Ívszám ismeretében számolható, a színek számától függ a. Kétoldalt nyomó gép (SW) 35.000 ív kétoldalas kinyomva SW gépen gépfordulat

= ívszám x színek száma gépfordulat = 35.000 x 1 = 35000 gépfordulat b. Egyoldalt nyomó gép 35.000 db kétoldalas ív kinyomása egy oldalt nyomó gépen gépfordulat = ívszám x színek száma x 2 gépfordulat = 35.000 x 1 x 2 = 70000 gépfordulat 4. Nyomási idő kiszámítása A teljes nyomtatvány gépfordulatszáma és a nyomógép sebességének hányadosa nyomási idő = ö����� �é��������� �é�������é� ó�á��� x 60 (percre átalakítás miatt) a. Kétoldalt nyomó gép (SW) nyomási idő = 35.000 8000 x 60 = 262,5 perc (a gépsebesség órában mindig meg van adva!) b. Egyoldalt nyomó gép 35.000 db kétoldalas ív kinyomása egy oldalt nyomó gépen nyomási idő = 70.000 8000 x 60 = 525 perc 5. Beigazítások számának meghatározása Annyi, ahány ívet kell nyomni, szorozva a színek számával Beigazítások száma = nyomóformák száma 10 db kétoldalas ívet kell nyomni, egy színben 10

ív x 1 szín x 2 oldal = 20 beigazítás 6. Beigazítások idejének meghatározása beigazítási idő = beigazítások száma x egy beigazítás ideje (ezt megadják) 20 x 20 perc = 400 perc 7. A gyártáshoz szükséges idő meghatározása gyártáshoz szükséges idő = beigazítási idők + nyomási idő a. Kétoldalt nyomó gép (SW) gyártáshoz szükséges idő = 262,5 perc x 400 perc = 662,5 perc 662,5 perc = 11 óra és 2,5 perc 662,5/60 = 11, 042 ~ 11 óra 11 x 60 = 660 perc 662 – 660 = 2,5 perc b. Egyoldalt nyomó gép gyártáshoz szükséges idő = 525 perc x 400 perc = 925 perc 925 perc = 15 óra és 25 perc 925/60 = 15,42 ~ 15 óra 15 x 60 = 900 perc 925 – 900 = 25 perc S ZÁMLÁZÁS A nyomda elkészítette a megrendelt terméket és azt a megrendelőnek átadta. A számlázással foglalkozó ügyintéző erről a megfelelően kiállított szállítólevél kézhezvétele útján értesül. A nyomda a munka ellenértékét a számla alapján történt

befizetéssel kapja meg. A nyomdaszámla kiállítása önmagában egy rutinfeladat. A számla elkészítését azonban komoly szakmai munka előzi meg. A számla tulajdonképpen a munka elvállalásakor kiajánlott, és a megrendelővel kölcsönösen megállapodott árat tartalmazza. Az árajánlat készítése összetett munka, hiszen a megalapozott ár kialakításához szükséges a nyomda technológiájának, lehetőségeinek, a gyártási költségek és az anyagok ismerete. Az ajánlat elkészítőjének magas szinten kell ismerni a nyomda technológiáját, a reális szállítási határidő meghatározásához ismernie kell az egyes gyártási keresztmetszetek leterheltségét, kapacitását, tudnia kell, hogy a munkához szükséges anyagok rendelkezésre állnak-e, illetve beszerzésük mennyi időt vesz igénybe. A SZÁMLA ADATTARTALMA A számla adattartalmára vonatkozó előírásokat a 2007. CXXVII Törvény 169§ - tartalmazza Ezeket az előírásokat természetesen a

nyomdatermékek (szolgáltatások) számlázásakor is követni kell. A számla kiállításának megkönnyítésére számlázó programok állnak rendelkezésre, melyeknek eleget kell tenniük a fenti törvény előírásainak. A program alkalmazásával a számlázási munka lényegében a megfelelő rovatok (tartalmi elemek) értelemszerű kitöltésére korlátozódik. A SZÁMLA TÖRVÉNY SZERINTI KÖTELEZŐ ADATTARTALMA A KÖVETKEZŐ: SZÁMLÁZÁS a. a számla kibocsátásának kelte; b. a számla sorszáma, amely a számlát kétséget kizáróan azonosítja; c. a termék értékesítőjének, szolgáltatás nyújtójának adószáma, amely alatt a termék értékesítését, szolgáltatás nyújtását teljesítette; d. a termék beszerzőjének, szolgáltatás igénybevevőjének adószáma, amely alatt, mint adófizetésre kötelezettnek a termék értékesítését, szolgáltatás nyújtását teljesítették, vagy amely alatt a 89. §-ban meghatározott

termékértékesítést részére teljesítették; e. a termék értékesítőjének, szolgáltatás nyújtójának, valamint a termék beszerzőjének, szolgáltatás igénybevevőjének neve és címe; f. az értékesített termék megnevezése, annak jelölésére - a számlakibocsátásra kötelezett választása alapján - az e törvényben alkalmazott VTSz., továbbá mennyisége, illetőleg a nyújtott szolgáltatás megnevezése, annak jelölésére - a számlakibocsátásra kötelezet választása alapján - az e törvényben alkalmazott SZJ, továbbá mennyisége, feltéve, hogy az természetes mértékegységben kifejezhető; g. a 163 § (1) bekezdésének a) és b) pontjában említett időpont, ha az eltér a számla kibocsátásának keltétől; h. az adó alapja, továbbá az értékesített termék adó nélküli egységára, illetőleg a nyújtott szolgáltatás adó nélküli egységára, ha az természetes mértékegységben kifejezhető, valamint az alkalmazott

árengedmény, feltéve, hogy azt az egységár nem tartalmazza; i. az alkalmazott adó mértéke; j. az áthárított adó, kivéve, ha annak feltüntetését e törvény kizárja; k. adómentesség esetében, valamint abban az esetben, ha adófizetésre a termék beszerzője, szolgáltatás igénybevevője kötelezett, jogszabályi hivatkozás vagy bármely más, de egyértelmű utalás arra, hogy a termék értékesítése, szolgáltatás nyújtása - mentes az adó alól, vagy - után a termék beszerzője, szolgáltatás igénybevevője az adófizetésre kötelezett; l. új közlekedési eszköz 89 §-ban meghatározott értékesítése esetében az új közlekedési eszközre vonatkozó, a 259. § 25 pontjában meghatározott adatok; m. utazásszervezési szolgáltatás nyújtása esetében jogszabályi hivatkozás vagy bármely más, de egyértelmű utalás arra, hogy a XV. fejezetben meghatározott különös szabályokat alkalmazták; n. használt ingóság, műalkotás,

gyűjteménydarab vagy régiség értékesítése esetében jogszabályi hivatkozás vagy bármely más, de egyértelmű utalás arra, hogy a XVI. fejezet 2 vagy 3. alfejezetében meghatározott különös szabályokat alkalmazták; o. pénzügyi képviselő alkalmazása esetében a pénzügyi képviselő neve, címe és adószáma Számlának nevezünk minden olyan okiratot, amely megfelel a fentiekben leírt feltételeknek.ű A nyomdaszámla végleges elkészítését a számlázással megbízott részleg (munkatárs) végzi. A számla adattartalmi követelményeinek teljesítése mellett azonban mégiscsak a megfelelően kialakított ár érvényesítése a legfontosabb szempont a nyomda számára. A KALKULÁCIÓ A vállalási ár kalkulálása nagy szakmai tudást és tapasztalatot igénylő munka. A nyomdatermék árának kiszámítása (kalkulációja) történhet számítógépprogrammal támogatott módon, de kisebb nyomdákban akár manuális számítások útján is, a munka

menete azonban mindkét esetben azonos. A kalkuláció a költségek számbevételét, annak meghatározását jelenti, beleértve az egységköltség (önköltség) kiszámítását is. A vállalkozások belső szabályzatukban - ez az önköltségszámítás rendjére vonatkozó szabályzat részletesen meghatározzák a kalkuláció készítésével kapcsolatos feladatokat. Az árajánlatkérés alapján végzett kalkuláció lépései: 1. A gyártási technológiai út meghatározása 2. Az anyagszükséglet kiszámítása 3. A technológiai műveletek költségeinek kiszámítása 4. A gyártás közvetlen önköltségének kiszámítása 1. A gyártási technológiai út meghatározása A megrendelőtől a nyomdának átadott árajánlatkérés adatai alapján a kalkulátor meghatározza a gyártási utat a megfelelő szakemberekkel - a gyártáselőkészítővel, a termelésvezetővel, vagy az egyes gyártóegységek vezetőivel – folytatott konzultáció alapján. Az

árajánlatkérésnek legalább a következő adatokat kell tartalmaznia:  alak, formátum  terjedelem  színek száma  könyvek esetében a táblaborító, vagy fedél színeinek száma  tábla, vagy fedél fóliázására vagy lakkozására vonatkozó kérés  példányszám  anyagra vonatkozó kérés (belív, borító stb.)  csomagolási előírások (példány/csomag, csomagolás módja)  szállítás módja, helye  információk a nyomdának átadott eredetikről  kért szállítási határidő A nem könyvjellegű termékekre vonatkozó árajánlatkérés értelemszerűen nem tartalmazza a kötészeti adatokat. A fenti adatok már nagy vonalakban megszabják a termék gyártásának technológiai útját. A nyomdán belüli egyeztetések segítségével, a gyártási lehetőségek alapján történik az optimális gyártási út kiválasztása. 2. Az anyagszükséglet kiszámítása Az anyagszükséglet kiszámításának egyik alapfeltétele a

gyártási technológia meghatározása, hiszen ehhez ismerni kell az alkalmazott gépek, gyártósorok műszaki paramétereit. A termelőeszköz lehetőségei szabják meg többek között a felhasználható anyagok méretét, minőségét, a gyártási hozzálék mértékét és a gyártási időt. Az anyagszükséglet kiszámításakor a kiemelt anyagok szükséges mennyiségét veszik figyelembe. A nyomdák általában kiemelt anyagként kezelik azokat az anyagokat, melyek a végtermékben megjelennek, illetve azokat, melyek költsége az anyagköltségeken belül jelentős. Kiemelt anyagként utalványozzák például a papírokat, nyomólemezeket, kötészeti vásznakat. A nem kiemelt anyagok körébe tartoznak például a gyártáshoz szükséges segédanyagok A hozzálék (rátét) tartalmazza a nyomógépek beigazításakor és a nyomás közben elhasznált mennyiségeket (géptermi rátét), illetve a kötészeti gépek beigazításakor, gyártás közben és a termék

körbevágásakor keletkező veszteségeket (kötészeti hozzálék). Egyes nyomdák külön számolják el a beigazításhoz felhasznált íveket, a nyomási hozzálékot pedig a példányszám százalékában kalkulálják. 3. A technológiai műveletek költségeinek kiszámítása Az anyagszükséglet kiszámítását követi a technológiai műveletek költségeinek, majd árának a kalkulálása. Ennek során a kalkulátor a termék gyártási útját lépésről lépésre követve számol A megrendelt példányszám fölött a nyomda legyártja a köteles példányokat a megrendelő költségére. A köteles példány egy ország területén kiadott, előállított, bármilyen tájékoztatást vagy gondolatközlést tartalmazó, nyilvános közlésre szánt információhordozó eszköz, azaz sajtótermék archiválás és bibliográfiai számbavétel céljára, jogszabályi előírás alapján ingyenesen és kötelezően szolgáltatandó példánya(i). A kötelespéldány

szolgáltatás célja a sajtótermékek:  nemzeti könyvtári, filmarchívumi gyűjtése és megőrzése,  nemzeti bibliográfiai, filmográfiai, diszkográfiai stb. nyilvántartása,  nyilvános könyvtári rendszerben való hozzáférhetővé tétele,  statisztikai számbavétele,  sajtóigazgatási feladatra történő rendelkezésre bocsátása. A hatályos 60/1998.(III27) kormányrendelet szerint a kiadó (nyomda) az Országos Széchényi Könyvtár (OSZK) részére 6 hibátlan példányt köteles beszolgáltatni minden nyomdatermékből. 4. Az önköltségszámítás A kalkuláció elkészítése előtt fontos meghatározni a költségeket. A költség a termék előállításához, a szolgáltatás nyújtásához felhasznált erőforrások pénzben kifejezett értéke. Az önköltségszámítás céljától függően két különböző típusú önköltség-kategóriát különböztetünk meg:  szűkített önköltség (közvetlen önköltség)  teljes

önköltség A szűkített (közvetlen) önköltség körébe azok a költségek kerülnek, melyek  a szolgáltatás végzése, nyújtása, teljesítése során közvetlenül felmerültek,  a szolgáltatás végzésével, nyújtásával, teljesítésével szoros kapcsolatban voltak,  a szolgáltatásra megfelelő mutatók, jellemzők segítségével elszámolhatók. Értékesítési költségeket és az előállítással közvetlen kapcsolatba nem hozható igazgatási és egyéb általános költségeket a közvetlen önköltség nem tartalmazhat. A közvetlen önköltség kategóriába tartozó költségek megjelenési formájuk (költségnem) szerint:  anyagjellegű ráfordítások,  személyi jellegű ráfordítások,  értékcsökkenési leírás és  egyéb, a termék, szolgálgatás előállításához szorosan kapcsolódó ráfordítások (pl. a bekerülési érték részét képező adók). Az anyagjellegű ráfordítások körébe tartoznak az

anyagköltségek, a félkész és késztermékek költségei, a segéd- és egyéb anyagok költségei. A személyi jellegű ráfordítások között számoljuk el a béreket, a kiegészítő fizetéseket és ezek pótlékait. Az egyéb költségek foglalják össze például az újítási, találmányi költségeket (ezek anyagjellegű költségek), a jubileumi díjakat (bérjellegű költségek) és a hirdetések (marketing), külső megbízások (bérmunka) nem anyagjellegű költségeit. A teljes önköltség a szűkített önköltségen felül minden más, - a szolgáltatáshoz közvetve kapcsolódó költséget és ráfordítást magába foglal. Ezek a költségek:  az értékesítési költségek  az igazgatási költségek  egyéb általános költségek A teljes önköltség = szűkített önköltség + igazgatási, értékesítési és egyéb költségek és ráfordítások A KALKULÁCIÓ FORMÁJA, SÉMÁJA Árkalkuláció a fenti önköltség-kategóriák

felhasználásával többféle séma és módszer alapján készíthető el:  teljes önköltség + nyereség = eladási ár  szűkített önköltség + bruttó fedezet = eladási ár A bruttó fedezet a közvetett költségre, a ráfordításokra és a nyereségre nyújt fedezetet. A bruttó fedezet mértékét (a bruttó fedezet %-át) az előző évi beszámoló adataira épülő utókalkuláció során állapítják meg. Az árkalkulációhoz a bruttó fedezeti kulcsot felfele vagy lefele el lehet téríteni attól függően, hogy a szolgáltatás milyen jövedelmezőségű, illetve a piacképesség mit bír el. Közvetett (általános, állandó, fix ) költségek: A közvetett költségek egy gazdasági rendszer létezésének, fenntartásának, működésének a költségei. Ezek fenntartás jellegű pénzek, melyeket mindenképpen – még leállított termelés esetén is - fizetni kell. Fontos tehát a kapacitások minél jobb kihasználása Ebbe a körbe tartoznak az

épületekkel, gépekkel összefüggő költségek (amortizáció, karbantartás, havidíjasok bére, szállítási, raktározási költségek, fűtés-világítás, víz-csatornadíj, büntetések, bírságok, stb.) Az árkalkuláció felépítése: 1. Szükséges anyagköltség 2. Személyi jellegű ráfordítások 3. Idegen teljesítések költségei 4. Közvetlen önköltség (1+2+3) 5. Bruttó fedezet (1+2-re) 6. Kalkuláció összege (4+5) = ÁFA alapja 7. ÁFA (6-ra) 8. Számla végösszege (6 + 7) A fentiek is mutatják, hogy a számlázás egy sor előkészítő tevékenység összefoglaló végeredménye. A tevékenységgel megbízott munkatárs ártarifa és a termék gyártása során keletkezett adatok, bizonylatok alapján dolgozik. Az ártarifa a gazdálkodó szervezet által meghatározott részletességgel tartalmazza az egyes területek, gépegységek közvetlen költségeit. Ezek a közvetlen költségek, valamint a bruttó fedezet mértéke az előző év adataiból

számított értékek. A gazdálkodó érdeke a minél pontosabb, részletesebb költségelszámolás, nyilvántartás Ennek megvalósítása érdekében általában szervezeti egységenként, azon belül akár gépcsoportokra bontva (költséghely) tartják nyilván a költségeket. A gyártás során keletkező bizonylatok legfontosabbika a munkatáska, illetve ennek a gyártóegységek részére részletezett részei, a műhelytáskák. ÁRAJÁNLAT-SZÁLLÍTÁSI SZERZŐDÉS A nyomda a kalkuláció elkészítését követően árajánlatot ad a megrendelőnek. Az árajánlat elfogadása esetén jön létre szerződés a megrendelő és a szállító (nyomda) között. Érvényes szállítási szerződés nélkül a nyomda nem kezdi el a termék gyártását. Az ajánlat tartalmazza a nyomda „Általános szállítási feltételek” dokumentumot. Az árajánlat (szerződés) fontos részei:  a nyomdatermék műszaki paramétereinek leírása  a termék ára  vállalt

szállítási határidő, kötbér  fizetési kondíciók (ideje, módja)  szállítás módja  jogorvoslati lehetőség vita esetén A nyomdatermék műszaki paramétereinek leírása általában megegyezik a megrendelő elképzelésével, de műszakilag vagy technológiailag indokolt esetben javaslatot is tartalmazhat eltérésre, módosításra. A termék ára a kalkuláció eredményeként kialakított összeg. Ez a rész írja le, hogy mely feltételek teljesülése esetén minősül a szállítás határidőben teljesítettnek. Késedelmes szállítás esetén a szállító kötbér megfizetésére kötelezhető. Ennek a módja és mértéke eltérő lehet, azonban minden esetben meghatároznak egy határnapot, amely után a megrendelő jogosult a szerződéstől elállni. A szállító (nyomda) köteles a megrendelő kárát megtéríteni A fizetési kondíciók részben határozzák meg a fizetés módját és határidejét. A nyomda kérhet előlegfizetést, illetve

készpénzben történő számlakiegyenlítést. Átutalás esetén a fizetési határidők különbözőek lehetnek és a számla kézhezvételétől számított 8 naptól terjedhetnek 30, 60 esetleg 90 napig. A fizetési határidő akkor kezdődik, ha a szállítás vagy szolgáltatás teljes egészében szerződésszerűen megtörtént és a számla a megrendelőhöz megérkezett. Amennyiben a szállító többletköltségeket számít fel vagy hibásan teljesít, akkor a fizetési határidő a hibátlan teljesítésnek az időpontja alapján kerül megállapításra. Az elkészített termék szállítása megállapodástól függően történhet a szállító (nyomda) által bérelt vagy saját eszközökkel, de a szerződés rendelkezhet úgy is, hogy a megrendelő gondoskodjon a késztermék elszállításáról. Vitás esetekben, vagy a szerződésben nem szabályozott kérdésekben a felek általában a PTK. megfelelő rendelkezéseit tekintik irányadónak. S ZÁZALÉK ,

ÁFA SZÁMÍTÁS A százalékszámítás századrészekkel való számolás. Három mennyiség és a 100 szerepel benne. ��é ��� �� 100 Amit 100%-nak tekintünk, alapnak (vagy összegnek) nevezzük, amit az alappal hasonlítunk össze, százaléknak (vagy százalékértéknek). Azt a számot, ami megmutatja, hogy ha az alap 100%, akkor a százalék mennyi, százaléklábnak nevezzük. Jele: % FELADATOK: 1. Egy autó ára 20%-os áremelés után 2250000 Ft Mennyi volt az áremelés előtt? Az eredeti ára az autónak 100% volt, ezt emelik még 20%-al, ezért 120%-al számolok és keresem mennyi volt a 100%! 2.250000 = 120 (%) x = 100 (%) 2.250000 = � 120 100 2.250000 = 120 � 100 Másk módszer a megoldásra: /· x /· 100 225.000000 120 ��� 100 szé = 2.250000 a=? ��� 120 szl = 120 % => = = 1,2 100 2.250000 · 100 = 120 X 225.000000 = 120X szé = a · /: 120 2.250000 = a · 1,2 a = 1.875000 100 / :1,2 =X x = 1.875000 volt az autó

ára az áremelés előtt 2. Van egy termékem, aminek az ára 1500 Ft Az áfa 27% Mennyit kell fizetnem az áfával növelt áruért? A termékemnek tudom a 100%-os árát és a 27%-al növelt árát, azaz a 127%-át keresem! 1.500 = 100 % x = 127 % 1.500 � = 100 127 1.500 ·127 � = 100 /· 127 /· x 1.500 ·127 = 100x 190.500 = 100x /: 100 x = 1905 Ft az áfával növelt árum. 3. Egy zöldséges nap közben eladta a raktáron lévő almájának 70%-át, így maradt még 12 kg a raktáron. Mennyi almája volt a nap elején? Ha a 70%-át adta el az almájának, akkor a maradék 30%! Ezzel számolunk! 12 kg = 30 (%) x kg = 100 (%) 12 � = 12 = 30 /· x 100 30 � /· 100 100 12 · 100 = 30 X 1200 = 30X 1200 30 /: 30 =X x = 40 kg almája volt a nap elején. 4. Egy ember 13500 Eurót fizetett foglalóként egy ház vásárlásánál Mennyibe kerül a ház, ha ez az egész összeg 15%-át tette ki? 13.500 Euro = 15 (%) x Euro = 100 (%) 13.500 � = 15 100

13.500 = 15 � 100 13.500 · 100 = 15 X 1.350000 = 15X 1.350000 15 /· x /· 100 /: 15 =X x = 90.000 Euróba kerül a ház 5. Egy ház tetejére, 15 m2 napelemet szerelnek, amivel a teljes tető 20%-át fedték le Mekkora a tető teljes felülete? 15 m2 = 20 (%) x m2 = 100 (%) 15 � = 15 = 20 100 20 � 100 15 · 100 = 20 X 1.500 = 20X 1500 20 /· x /· 100 /: 20 =X x = 75 m2 a tető teles felülete