Mechanical engineering | Fabrication technology » A szerelés szerepe és helye a gyártásban

1. A szerelés szerepe és helye a gyártásban 1.1 Fogalmi meghatározások, értelmezések 1.11 A gépipari termékek hierarchikus struktúrája 1.12 A gyártási folyamat (GYF) hierarchikus struktúrája 1.13 A gyártás technológiai folyamatának rendszerelméleti jellemzése 1.2 A szerelés súlya és fontossága 1.3 A szerelés fejlettségét befolyásoló tényezők 1.31 A szerelés technológiai folyamatát (SZTF) befolyásoló tényezők 1.32 Racionalizálás 1.4 Szerelési folyamat tevékenységei és ábrázolása 1.41 A szerelési folyamat tevékenységei 1.42 Szerelés folyamatábrája, jelölése 1. A szerelés szerepe és helye a gyártásban A gyártás célja mindenkor a gyártmány, a kész termék létrehozatala a gyártási folyamat végeredményeként. A gyártási folyamat - mint rendszer - magában foglalja az elemek változásait az előgyártmánytól az alkatrészen keresztül a gyártmányig (ez komplex folyamat és ebből következően megfelelésben,

gazdaságosságban, korszerűségben mint egész értékelhető). A szerelés feladata: alkatrészekből működő, komplex termék összeállítása. A műszaki fejlődés, főként a gépgyártásban a termelési folyamatok komplex automatizálására irányul. -A fő figyelmet az alkatrészek gyártásának, elsősorban megmunkálásának gépesítésére és automatizálására fordították. -A szerelés technológiai folyamatának fejlesztése, korszerűsítése elmaradt, sokszor még ma is alacsony színvonalú. A termékek nem kis számánál a befejező és szerelő munkák aránya (részaránya) munkaigényesség tekintetében jelentős, vagyis 20-90%. -alacsony gépesítettség, többnyire kézi erő, -a befejező és a szerelőmunkák így fékezik a gyártási folyamat komplex automatizálását. 1.1 Fogalmi meghatározások, értelmezések 1.11 A gépipari termékek hierarchikus struktúrája GYÁRTMÁNY (GYM) SZERELT EGYSÉG (SZE) SZERKEZETI EGYSÉG (SZE)

SZERELÉSI RÉSZEGYSÉG (SZR) FŐCSOPORT (FCS) SZERELÉSI ALEGYSÉG (SZA) ALCSOPORT (ACS) ALKATRÉSZ (AR) GYÁRTMÁNY (GYM)    gyártási folyamat végeredménye a gyártás révén megvalósítani kívánt, meghatározott társadalmi, emberi szükségletek kielégítését szolgáló termék (gyártmány: csomagolással együtt tekinthető forgalmazható terméknek) általában összetett, tehát kisebb részekre, elemekre tagolható. SZERELÉSI EGYSÉG (SZE)    a GYM több kisebb egységéből, illetve alkatrészéből álló, • konstrukciós és szerelési szempontból önállónak tekinthető része, rendszerint önálló funkcióval rendelkezik a GYM-on belül, a GYM más részeitől függetlenül szerelhető, kipróbálható. Pl: motor, sebváltó SZERELÉSI RÉSZEGYSÉG (SZR) – FŐCSOPORT (FCS)  SZERKEZETI EGYSÉG (SZE) a szerelési egység kisebb egysége,  • funkcionálisan még működő, a szerkezeti egység más részeitől

különállóan is összeszerelhető, kipróbálható, ellenőrizhető. Pl.: motor indítómotorja, porlasztója ALCSOPORT (ACS) SZERELÉSI ALEGYSÉG (SZA)    a szerelési részegység (SZR) kisebb egysége alkatrészcsoportja, önállóan szerelhető (valamilyen mértékig előre szerelhető), de funkcionálisan csak abba beépítve kezelhető (funkciója csak a főcsoporton belül értelmezhető). Pl: indítómotor forgó vagy álló része; tengely fogaskerekekkel ALKATRÉSZ (AR)     olyan építőelem, amely tovább nem bontható, oldható és oldhatatlan kötéseket nem tartalmaz, kereskedelmi áru, saját vagy kooperációs termék. Pl.: forgórész tengelye MUNKATÁRGY: az ipari termék gyártás közben addig, amíg kész állapotát el nem éri. MUNKADARAB: a gyártási folyamat tárgya a gyártásban lévő alkatrész / de szerelésnél az alkatrész is lehet. A gyártási folyamat (GYF) hierarchikus struktúrája Folyamat: valamely anyagi rendszer

állapotváltozásainak sorozata „mozgásformája”. GYF: mindazon tevékenységek, természeti és tudati folyamatok célszerűen rendezett összessége, mely eredményeként az anyagok (előgyártmány) illetve félkész termék rendeltetésüknek megfelelő kész termékké válik. TF: a GYF azon része, amelyek közvetlenül kapcsolatosak a gyártás tárgyának (AR, MDB, GY, SZE, FCS, ACS) minőséget meghatározó állapotváltozásaival. TF-részfolyamatai    alkatrészek előgyártásának technológiai folyamata (EGYTF) végtermék => az AR előgyártmánya (EGYM) alkatrészek megmunkálásának (alakításának) TF-a (ARMTF) végtermék szerelésre alkalmas AR a szerelés technológiai folyamata (SZTF) végtermék = FCS, SZE illetve összeszerelt GYM A szerelés technológiai folyamata (SZTF) Értelmezése: alkatrészek meghatározott sorrendben és szempontok szerinti egymáshoz rendelésére (helyezés, illesztés, kötés, rögzítés stb.) irányuló

valamennyi munkamenet összessége (művelet, tevékenység, kezeléstechnikai cselekvés stb.) azzal a céllal, hogy olyan gyártmányt (egységet) hozzunk létre, mely(ek) a velük szemben támasztott műszaki és egyéb követelményeknek eleget tesznek. Jellemzi   a gyártási és a technológiai folyamat része tevékenységeket, tudati és természeti folyamatokat foglal magába - különböző szintű elemek felhasználása -az elemek egymáshoz rendelése -az elemek közti kapcsolat létrehozása -viszonylagos helyzet és kapcsolási mód meghatározása   magasabb szintű technikai - alakzat - együttes (GYM, SZE) jön létre több műveletből és műveletként nem kezelhető tevékenységből tevődik össze, melyek számát, összetételét és módját meghatározzák: -a gyártmányhoz (szerk. egységhez) tartozó elemek száma, -az elemek egymáshoz rendelésére meghatározott méretlánc megoldási mód (cserélhetőség, kivitelezési forma), - a

kötések megvalósításának módja, -a szerelés kivitelezési módjában alkalmazott technológiai eljárások, módozatok és azok végrehajtási szintje. Az alkatrészgyártás és a szerelés közötti lényeges különbségek      a szerelés a GYF és a TF olyan szakasza, melynél azonos technikai feladatok egy gyártmányon belül többször is megismétlődnek, párhuzamos munkák szervezhetők, végezhetők, párhuzamos munkák (egyidőben, különböző helyeken) folynak, az egymást követő műveletek során a munka tárgyának tömege, mérete folyamatosan növekszik, a szerelés technológiai folyamata általában reverzibilis. A gyártási költség alakulása a szerelési és alkatrészgyártási költségek függvényében A szerelés súlya és fontossága   a gyártási folyamatok 20-80%-a szerelőtevékenység "Minden a szerszám élén dől el"; ez a tétel megdőlt = további eredmények elérése az

alkatrészgyártásban nagy erőt igényel Korábban a fejlődés gátja:     olcsó a munkaerő hiányoznak a szerelőszakemberek hazánkban emberi tényezők tartalékolása (hó végi hajsza) alacsony a szerelés gépesítettsége Napjainkban : cél a szerelési költség csökkentése:      pontos az alkatrész megmunkálása kerülik a felesleges szerelési illesztést és utólagos megmunkálást komplexebb alkatrészek új gyártmányok kifejlesztése szerelésgépesítés, racionalizálás 1.3 A szerelés fejlettségét befolyásoló tényezők 1.31 A szerelés technológiai folyamatát (SZTF) befolyásoló tényezők a) MUNKAESZKÖZÖK A rendelkezésre álló eszközök alkalmassága, korszerűsége, mennyisége vizsgálata Figyelembe kell venni többek között a következőket      Elhelyezhetőség Mobilizálhatóság Méretek illeszthetősége(alapterület, magasság, kiszolgálás helyszüksége) Rugalmasság Állapot

b) MUNKATÁRGY Termék bonyolultsága       Működés (célja, feltételei) Méretek (domináns, szélsőséges méret) Összeszerelendő részegységek alakzata Tömeg Összeszerelendő részelemek száma Részegységekre bontás lehetősége c) MUNKAERŐ     Mennyisége Minősége Összetétele Létszám fejleszthetősége d) GYÁRTÁS SZERVEZÉS        munkamegosztás párhuzamosítás sorozatnagyság meghatározása folyamatosság biztosítása technológiai feltételek tervezés és folyamat szintje minőségbiztosítás stb. e) GYÁRTÁSI FELTÉTELEK       gyártási program piaci feltételek Előírt átfutási idő gyártmány állandósága fejlesztési tartalékok rendelkezésre álló kapacitások f) EGYÉB TÉNYEZŐK Választási lehetőség:   bonyolult felületeket gyártunk = kevés szerelés egyszerű felületet gyártunk = sok szerelés 1.32 Racionalizálás 1. Technológiai: 

     szereléshelyes szerkezet kialakítása szerelési folyamat (megmunkálások) korszerűsítése összeállítási, eljárási anyagok megválasztása ellenőrzési, mérési eljárások korszerűsítése gyártmánymódosítás részletesebb műveleti sorrend 2. Szervezési:      szervezeti forma gyártmánytagolás anyagkészenlét (hatékony alkatrészellátás munkautasítások célszerűsítése idő-, kapacitástervezés és irányítás 3. Műszaki:    üzemeltetésre kerülő eszközök tervezése gépesítés automatizálás 1.4 Szerelési folyamat tevékenységei és ábrázolása 2. Kapcsolódási feltételek és méretláncok vizsgálata 2.1 A cserélhetőségről általában Cserélhetőség - A gépalkatrészeknek, a SZA, SZR. SZE-nek a kész gépen (terméken) -egymáshoz viszonyítva meghatározott helyzetet kell elfoglalniuk -miközben a szabadságfokok számától függően – egymáshoz viszonyítva -

forgó vagy haladó mozgást kell végezniük vagy mozdulatlanok Az alkatrészeknek csereszabatosnak kell lenniük. (( külön helyen gyártják, megfelelő pótalkatrész stb.) Csereszabatos : az összeszereléshez vagy alkatrészcseréhez válogatás nélkül felhasználható alkatrész. (Bármelyike egymással helyetttesíthető anélkül, hogy befolyásolná az egész gép, a szerelési egység működését) A cserélhetőség funkcionálisan megkívánt és technológiailag megvalósítható tűrésekkel érhető el. ( Funkcionális szempont: minél kisebb tűrés, de ez gazdaságtalan. 2.2 Az alkatrészgyártás minőségbiztosításának kapcsolata a szereléssel   Gyártmánytervezéskor a tervező, a technológia kidolgozásakor pedig a technológus feladata, hogy helyesen állapítsa meg az alkatrészek gyártási és szerelési tűréseit, amelyek a gyártmány előírt pontosságát, szerelhetőségét és gazdaságosságát szavatolják. Az

alkatrészgyártáskor előírt -Mérettűrések -Alaktűrések -Helyzettűrések -Felületminőségi előírások helyessége és az előírások betartása, vagyis az alkatrészgyártás magas szintű minőségbiztosítása a szerelt egység működőképességét és minőségét biztosítja  Mérettűrések -A legfontosabb kapcsolódást biztosító előírások, amelyeket felül kell vizsgálni, mivel egy szerelési méretláncban az alkatrészek tűrései összetevőkként összegződnek és megszabják az eredő értékét. -Illesztés: két közös alapméretű alkatrész csatlakozásának jellege, amely meghatározza a kapcsolódó alkatrészek között jelentkező játék vagy fedés nagyságát. o Illesztések fajtái: - Laza - Átmeneti - Szilárd  Alaktűrések -A működés szempontjából kritikus elemi alkatrészfelületeken kell megadni és be kell tartani. Pl: hengeres alaktól való eltérés, síklapúságtól való eltérés -Alaktűrések elemi

felületen:  Hengeres -Köralakhiba -Alkotó egyenesség   Sík Forgástest (általános)  Helyzettűrések A szerelhetőség érdekében elsősorban a -Párhuzamosság -Merőlegesség -Tengelyek kereszteződése -Egytengelyűség betartása a fontos.  Felületminőség -A méretpontosságtól és a minőségi követelményektől függő szabványos mérőszámokkal jellemezhető, amelyeket szintén be kell tartani. (pl: Ra, Ry, R) -A felületminőség értelmezése  Geometria szerint: - mikrogeometria - makrogeometria  Felületi réteg állapota szerint -Keménység -Szövetszerkezet -Maradó feszültség A gyártási hibák eloszlásának törvényszerűségei  A szerelésre kerülő alkatrészek főleg: -Kereskedelmi alkatrészek (csavar, anya , golyóscsapágy) -Üzemben termékorientáltan gyártott „rajzszámos" alkatrészek -Általában sorozat és tömeggyártásban nagy darabszámon készülnek  A gyártási hiba nagysága

sorozatgyártásban véletlenszerűen ingadozik és általában Gauss eloszlást követ -Példák Gauss eloszlású méretszóródására sorozatgyártásban:     méretes szerszámokkal végzett megmunkálások beállított szerszámmal "automatikusan" gyártott átmérő- és hosszméretek ütközésre történő gyártás NC program szerinti sorozatgyártás 2.3 A szerelési méretlánc kialakítása és megoldásának módszerei Kialakítás  Szereléskor az egyes elemeket meghatározott sorrendben: -egymáshoz kell rendelni -megfelelő helyzetbe kell állítani -rögzíteni kell  Az összeállítási rajz előírása a méretekben, méretláncokban tükröződik, az egyes méretek határainak, a tűréseknek a megadásával. A méretlánc megoldása:    a zárótag előírt tűréseinek biztosítása olyan szerelési módszer megválasztása, melynek felhasználásával a szerelvények, a gyártmány működését biztosító

alkatrész kapcsolatok jöjjenek létre. Méretláncok megoldási módszerei  Méretlánc-számítások esetén az előforduló típuspéldák: -Erędő tag tűrését (és méretét) kell meghatározni az összetevő tagok tűrésének (és méretének) ismeretében -Az eredő tagra előírt tűrés alapján kell meghatározni az egyes összetevők tűrését   A gyártási és a szerelési költségek nagymértékben függnek a megmunkálási pontosságtól (szigorúbb tűrés nagyobb pontosságot igényel) Méretlánc-megoldási módszerek: -Teljes cserélhetőség -Részleges cserélhetőség -Válogató párosítás -Utólagos illesztés -Szerelés közbeni beszabályozási Teljes cserélhetőség módszere     A méretlánc minden egyes elemére olyan tűrés kerül előírásra, hogy korlátozás nélkül összeszerelhető legyen Számítása a 14. dián látható egyenletek szerint Általában a zárótag megengedhető tűréséből vissza kell

számolni az összetevő tagok tűrését Alkalmazása: -Tömeggyártás -Kevés számú elemből álló méretláncok esetén -Olyan alkatrészek esetén, melyek élettartama lényegesen rövidebb a teljes gyártmány élettartamánál  Alkalmazásának előnyei: - A szerelés gazdaságos, ütemezhető - A szerelés egyszerű, nem igényel szakképzett munkaerőt - Egyszerű a tartalék alkatrésszel való ellátás  Alkalmazásának hátrányai: - Az összetevő méretekre, előírt szigorú tűrések miatt a gyártással szemben elvárt pontosság, és így a gyártási költség megnő - A gyártás során pontos gépek, készülékek, szerszámok szükségesek Részleges cserélhetőség módsz.        A méretlánc minden egyes elemére olyan tűrés kerül előírásra, hogy az eredő tag tűrése az elõírt tűréstől nagyobb legyen, emiatt tudatosan tervezett selejtszázalékkal számolunk A zárótag tűrése nagyobb, mint az előírt

tűrés, emiatt keletkezik selejt Alkalmazása a gyártott alkatrészek méreteinek Gauss eloszlása miatt lehetséges +2s tartományba a gyártott alkatrészek 95,44%-a esik (100-ból ~5 db selejt) +3s tartományba a gyártott alkatrészek 99,73%-a esik (10000-ből 27db selejt) Számítás a statisztikai méretlánc-számítás módszerével lehetséges Alkalmazása: -Nem sok tagból álló méretláncok esetén -A teljes cserélhetőségnél tapasztalható magas gyártási költségek csökkentésére  Alkalmazásának előnyei: -A teljes cserélhetőséghez képest bővül az összetevő tagok tűrése,, az elvárt megmunkálási pontosság és ezért a gyártási költség csökken -Nagyobb számú összetevő tagok esetén is szűk tűrésű eredő tag biztosítható gazdaságosan  Alkalmazásának hátrányai: -A selejtes darabok kiszűrése időigényes, további idő és költségráfordítást igényel a javítható selejt kiválogatása -A selejtes darabok miatt

a szerelés közben időleges zavarok fordulhatnak elő, növekvő szerelési költség Válogató párosító módszer    A méretlánc tagjait méret szerint csoportokba sorolva, az egyes csoportokban összetartozó alkatrészeket szerelve biztosítható a zárótag szűk tűrése Ha A furatot A csappal, B furatot B csappal, C furatot C csappal szereljük, az eredő tag tűrését háromszoros gyártási tűréssel biztosíthatjuk Alkalmazása: -Kevés számú elemből álló méretláncok esetén -Szűk tűrésű eredőtag mellett gazdaságos gyártást, és feltétel nélküli cserelehetőséget szeretnénk elérni Válogató párosító módszer  Alkalmazásának előnyei: - A teljes cserélhetőséghez képest csökkenthetjük a gyártás elvárt pontosságát, költségeit - A részleges cserélhetőséggel szemben nem számolhatunk szerelés közben selejttel, könnyebb utánpótlás, csere  Alkalmazásának hátrányai: -Az illeszkedő méretek tagjait

azonos tűrésnagysággal, és egyező eloszlással kell megmunkálni -Meg kell teremteni a válogatás, raktározás, adagolás feltételeit -Az ilyen módon illesztett alkatrészek nem lehetnek csatlakozó méretláncok közös elemei -Többletköltségek a válogatás miatta Utólagos illesztés módszere     A méretláncot alkotó alkatrészek közül az egyik tagot szerelés közben megmunkálják A többi tag és a kiadódó méret közötti hézag mérésével meghatározható a megmunkálandó anyagréteg vastagság Így az elvárt gyártási pontosság csökkenthető az eredő tagra előírt szigorú tűrés megtartásával Alkalmazása: -Több tagból álló méretláncok esetén -Olyan alkatrészek esetén, melyek élettartama megegyezik a teljes gyártmány élettartamánál  Alkalmazásának előnyei: -Az összetevő tagok tűrése növelhető, az elvárt gyártási pontosság és költségek csökkenthetőek -Nincs szükség kiépíteni

infrastruktúrát a válogatáshoz  Alkalmazásának hátrányai: -Kézi, utólagos, szerelés közbeni megmunkálás szükséges -A szerelés nem végezhető kötött ütemben -Szakképzett dolgozókat igényel -Az illesztési folyamat (mérés, forgácsolás, ellenőrzés) idő és költségvonzata Beszabályozás módszere    Hasonló az utólagos illesztés módszeréhez Valamely összetevő állítható elem, az eredő tag tűrését ennek az elemnek a beállításával tudjuk biztosítani Típusai: -Álló kompenzátor: az összetevők közül az egyik előre megfelelő méretsorozatban gyártott elem. Szerelés közben a sorozatból a megfelelő kiválasztásával biztosítható az eredő tag előírt tűrése -Mozgó kompenzátor: az összetevő tagok közül az egyik állítható (pl. finommenetes anya, csapágyrögzítő anya)  Alkalmazása: -Sok tagból álló, pontos méretláncok esetén -Ahol a szerelés közbeni megmunkálás kerülendő (orvosi

műszerek)  Alkalmazásának előnyei: -Az összetevő tagok pontossági követelményeinek szigorúsága csökken, a gyártási költségek csökkenek -Szerelés közbeni megmunkálásra nincs szükség -A zárótag eredeti mérete az álló kompenzátor cseréjével vagy a mozgó kompenzátor után állításával folyamatosan fenntartható  Alkalmazásának hátrányai: -Mérési rendszer szükséges -Nő a szerelési folyamat bonyolultsága 4, ASZERELESI FOLYAMAT 4. A SZERELÉSI FOLYAMAT TERVEZÉSE TERVEZÉSE 4.0A szerelés technalógiai folyamatát befolyásoló tényezők 4.LA szerelés technológiai f olyamatának (S2TF) rend- szerelméleti jellemzése 4.2A technológiai tervezés többfázisú iteratív módszere 4.1 A technológiai tervezési folyamat (TTF) rendszerelméleti (rendszerszemléleti) jellemzése 4.11 Környezeti kapcsolatok 4.12 Struktúra és funkció 4.13 Speciális tulajdonságok 4.14 A technológiai tervezés módszerei 4.2 A szerelési

folyamat tervezése 4.21 A szerelési folyamat előtervezése 4.211 A szerelés technikai feltételeinek körvonalazása 4.212 A szerelés tömegességének meghatározása 4.213 A gyártmány tagolása 4.214 Funkcionális és technológiai helyesség vizsgálata (a szerelhetőség biztosítása) 4.22 Műveleti sorrendtervezés 4.23 Műveletek tervezése 4.24 Műveletelemek tervezése 4.25 Tervezési eredmények illesztése 4. ASZERELESI FOLYAMAT TERVEZÉSE 4. A SZERELÉSI FOLYAMAT TERVEZÉSE 4.0A szerelés technológiai folyamatát befolyásoló tényezők 4.1A szerelés technológiai f olyamatának (SZTE) rend- szerelméleti A SZERELÉS TECHNOLÓGIAI FOLYAMATÁT BEFOLYÁSOLÓ FŐBB TÉNYEZŐK A gépipari termékek hierarchikus struktúrája Struktúra gyártmányonként más és más! jellemzése 4.2A technologiai tervezés A gyártmány minősége tulajdonságok összessége, amelyek meghatározzák a gyártmány többfázisú rendeltetésének való mesfelelése

mértékét. iteratív módszere A GYM (SZE, SZR, SZA, AR) technológiai helyessége A gyártási folyamat hierarchikus struktúrája Technológiai dokumentációs rendszer (TDR) Terv: egy a jövőben rendeltetésszerűen működő rendszert - környezetével fennálló kapcsolatait, struktúráját , funkcióit és működésének módját, legfontosabb tulajdonságait meghatározó elgondolás. A tervezés : a gondolati modell megalkotása és annak valamilyen információhordozán való rögzítése . A rendszerelmélet olyan, ún. rendszerjellemzőket definiál, amelyek minden rendszerre értelmezhetők, s egyben megadják a rendszer leírását. Ezek a következők: 1.1 Környezeti kapcsolatok 1.2 Struktúra és funkció 1.3 Specifikus tulajdonságok 1.4 A technológiai tervezés módszerei tási dokumentáció TTF El6tervezés - szerelési csaladfa vizsgalata funkcionális és technológiai helyesség vizsgálata a gyártás tömegességének vizsgálata

előgyártmány választás Műveleti sorrendtervezés - műveleti sorrend meghatározása - szerszámgép választás - helyzetmeghatarozas tervezése Műveletek részletes tervezése - műveletelemek sorrendjének meghatározása - szerszamvalasztas - szerszamelrendezés - mérőeszközük kiválasztása Műveletelemek tervezése - forgácsolási paraméterek számítása - mozgasciklus tervezése - mérőciklus tervezése Illesztés - NC-CNC vezérléshez - idő- és kéltségadatok szamitasa 5 A TF-rendszernek, a következő specifikus tulajdonságait vizsgáljuk a technológiai tervezéskor: - a TF-ban előállított termék (GYM, SZE, AR, stb.) műszaki jellemzői, - tömegesség, sorozatnagyság, gyártási program, - munkaigényesség (kapacitásszükséglet), - eszköz-, anyag-, energiaigényesség, - technológiai átfutási idő, átbocsátó képesség, - önköltség . diszkurziv, azaz algoritmizalhato és . intuitív, azaz nem algoritmizálható

tervezési akciók sorozata . absztrakció és konkretizálás váltják egymást . részfeladatokra bontható: (- általános megoldás - egyedi megoldás ) alkalmazástechnikai jellemzők: . produktivitas költségigény a tervek minősége eszközigény - tervezési módszer bemenő információk = stb. A technológiai tervezés, mint költségigényes tevékenység maga is tárgya a mérnöki racionalizálásnak. Ily módon az idők folyamán kialakultak olyan tervezési módszerek, amelyek különböző körülmények között célszerűnek bizonyultak. Az alkatrészgyártásban három tervezési módszert vizsgáltak meg: e többfázisú iteratív módszert . típustechnológiai tervezést e csoport technológiai tervezést Az egyedi és kissorozatú gyártásban ez a legáltalánosabban elterjedt módszer, mert univerzális minden alkatrészre külön-külön egyedi (individuális) terv készül , - népszerűen műveletterv- nagymértékben

függ a technológus ismeretettől , tapasztalataitól , optimaálási készségetol” többfázisú ----- fokozatos megközelítés kölcsönös összefüggések miatt - az egyes fázisok között iferáció van. ( vissza kell nyúlni a már meghozott döntésekhez ) alapos technológiai gyakorlatot igényel a terv során lépésről-lépésre döntenek a következő elemről néha az eredeti kiindulási paramétereket 15 módosítani kell nagyon apró lépésekre bontva algoritmizálható (számítógéppel segített tervezés) STRUKTURA FUNKCIÓ (ARGY) ELŐTERVEZÉS *GYM csaladfa elemzés sa gyártás technikai feltételeinek körvonalazása :GYM funkcionális és technológiai helyességének elemzése «A gyártás tömegességének meghatározása *EGYM valasztas MUVELETI eMUV-i sorrend meghatarozas SORRENDTERVEZES | *SZGEP valasztas «Helyzetmeghatarozas tervezése MUVELETEK eMUVE sorrend megtervezése "SZER választás TERVEZÉSE *Méroéeszk6z valasztas

*Szerszamvalasztas és el rendezés *Késziilékvalasztas MUVELET ELEMEK TERVEZÉSE *Technolégiai adatok meg | határozása *Mozgasciklus tervezése sMérőciklus tervezése ILLESZTÉS ÉS :Hagyományos gépeknél a beállítható n, f stb. kiválasztása POSZTPROCESSZALAS | *NC. CNC gépnél a vezérlő-program elkészítése 4.21 A szerelési folyamat előtervezése 4.211 A szerelés technikai feltételeinek körvonalazása 4.212 A szerelés tömegességének meghatározása 4.213 A gyártmány tagolása 4.214 Funkcionális és technológiai helyesség vizsgálata (a szerelhetőség biztosítása) 4.2141 A funkcionális elemzés fontosabb szempontjai 4.2142 A méretláncok vizsgálata 4.2143 A szereléstechnológiai helyesség vizsgálata 4.2144 Szereléshelyes konstrukció 4.2145 Komplex kritériumok A. Az illesztés helyessége B. Könnyű szerelhetőség biztosítása C. A részegységekre való bonthatóság igénye 11 Azért fontos, mert nagymértékben

meghatározza a technológus döntési szabadságát. Három tipikus eset: - meglévő géppark és gyártóeszközök - bővíthető géppark és gyártóeszközök - teljes technológiai rekonstrukció, esetleg bővíthető üzem Azért lényeges, mert ettől függ a technológiai tervezés részletességi szintje, ill. technológiai gyakorlat által kialakított, bevált megoldásokat, gyártásszervezési modelleket a technológiai szakirodalom a gyártás tömegességéhez rendeli hozzá mint ajánlásokat. -= A. 7 Átlagos tömegszerűségi együttható eee ty rental K, g - Ím 0 - gyártandó (szerelendő) mennyiség, db n Im-amunkarend szerinti idéalap, min/év -a gyártás becsült átlagos műveleti normaideje, min/db Ks ----- [----------- | oo 2 [-----------------2-2-2202----- [-----------=- 10 fr tt tömeggyártás nagysorozatgyártás folyamrendszerű gyártás zárt ciklus rendszerű Q 20 ft középsorozatúgyártás nyitott ciklus rendszerű

tt egyedi és kissorozatú gyártás műhelyrendszerű 13 Agyartmany struktúrája Agyartmany szerkezete (strukturaja) tagabb értelmezésben " a gyártmány elemeit; . az elemek kapcsolódását meghatározó relációk összességét (egymásba épülés hierarchiája, közvetett és közvetlen kapcsolódása) " a gyártmány megvalósításának módjára vonatkozó információkat (a gyártmány funkciójára és e funkció részfunkciójaként értelmezett uniójaként) foglalja magába. 14 A gyartmany strukturaja 2. A gyartmanyfelepitését (elemeit) tekintve : Alkatrész (anyagfolytonossági szempontból összefüggő egész /monolit/ darab). Egyedi részekből, mechanikai szempont- ból összefüggően egybeépített darabok. Egyfokozatú, csak alkatrészekből összeépített (pl.: gördülőcsapágyak) Többfokozatú: alkatrészekből és alacsonyabb szintű egységekből (SZE, SZR, SZA) épül össze. 15 4.21 A szerelési a

elétervezése Fogalmi meghatarozasok Gyartmany (GYM) Szerelési egység (SZE) Szerelési részegyséeg (SZR) Szerelési alegység (SZA) Szerelvény(SZV) Szerelesi elemek Alkatrész (AR, A) Osztályozás alapja: funkcionális önállóság. Szerelés közben az épülő GYM egy-egy művelet után: előszerelt egység, (EE) A szerelvény és alkatrész lehet: e szabványos e nem szabványos ló A gyartmany tagolasa 2. A gyártmány tagolása a szerelés technológiai folyamat tervezésének szükséges feltétele. A tagolás a gyártmány részekre bontásával történik. Szét(szerelés) feliilrél lefelé (Felbontas komponensekre ,,robbantas”.) A célszerű tagolás elve: annak felismerése, hogy: w a végtermék részeiben önállóan előszerelhető egységekből épül fel; wv ezek az egységek sokszor funkcionálisan is önállóak; v egy kitüntetett (bázis) alkatrészhez az alkatrészek folyamatosan, egymáshoz illeszkedve, egymást követve hozzák létre a

kapcsolatot, ezáltal egy magasabb szintű egységet. Az egymáshoz rendelés jól kezelhető hierarchikus gyártmányszerkezetet valósít meg. 17 A gyartmany tagolasa 3. cs 8 Kedvező a tagolás, ha a) ennek révén az összetettebb egységet - egyszerű majd fokozatosan bonyolultabb elemekből - egy geometriai irányból - ra-, be- ill. hozzárendeléssel lehet felépíteni. b) a szerelés minél rövidebb technológiai folyamatban történik (részletes tagolás, elemek kis száma, homogén műveletek) - . hozzáférhetőséget, ellenőrizhetőséget biztosítja - . minőségi követelmények betarthatóságát segíti - . közbeeső megmunkálás, valamint szét- és összeszerelés nélkül lehet a GYM-t üzembe helyezni összeállítani, ellenőrizni, beállítani, c) a szerelést egyszerűbbé teszi (idő, technika, stb.) 18 A csaladfa A tagolás grafikus megjelenítési formaja a gyartmanycsaladfa. szerelésorientált változata a szerelési családfa.

Tehát (következik): a családfa a gyártmány tagozódási és felépítési rendjét adja meg grafikus formában, a darabjegyzék minden elemét tartalmazza a kapcsolódási helyek feltüntetésével, szoros korrelációval a darabjegyzék alapján épül fel. - a darabjegyzék minden eleme rajta van - amit szerelvényként veszünk, úgy építjük be - az elemek mennyiségét is tartalmazza, - elemek jelölése kóddal, kód rajzszámból származtatható, 19 A családfa jellemzői 2. " A családfa mennyiségi adataiból a gyártmány bonyolultságára lehet következtetni. " Ezek: ~ hierarchiai szintek szama, ~ elemek szama, ~ csatlakozasok szama, v csatlakozások aránya. Nézzünk meg családfákat. 20 4.21 A SZERELÉSI FOLYAMAT | ELOTERVEZES E 4.211 (gyártás) tömegességének |] ow) yO tengely FH meghatározása 4.213 A gyártmány tagolása 42.131 A gyartmany struktúrája 4.2132 A gyártmány tagolása 4.2133 Családfa 42134

Családfa tipusok 4.214, Funkcionalis és technológiai helyesség vizsgálata (szerelhetőség biztosítása) | | 4 Tis] al 4 aa 2]= [oes]A esd [IE | ri fe] 2, & mel es e: 8 VF EE “ie =e & szegecsek 4 1-2 golyói 1-5 B 1-3 I 1-4 acaapigy i szeparátor gum [d Egyértelmű kebontás Azonosithatasig külső csapágygyűrű Szerélési elemek belső csápányeyvűrű A szerelés technikai feltételeinek körvonalazása 4.212 A szerelés kódszám N db szám n Megnevezés Eksziíjtárcsa szerelési családfája nehezen attekinthető, hierarchia nem látszik 4.21 A, SZERELÉSI FOLYAMAT | ELOTERVEZE SE 4.211 7 Hajtárüűd ügzit ő A szerelés 1 | | 4 ae 2. eges technikai feltételeinek ! ETL körvonalazása 4.212 : , A szerelés (gyártás) 9] Bee [7 a Hajtárüd iL e ! 5 11 Csavaranyu 7] Pusat] Gmegessegene k B Persely eB fedél et Saaretvemy. 7 hajtárúd alcs. Szr] szerelvény.

teljes 13 [dugattyú hajtórúd 13 2 || Alátét u 2 f meghatározása aa gyűrű gyártmány Olajterelő tagolása E gyartmany 5 , 42131. A siraicta aja : aa A tagolasa 4.2133 Csaladfa 4.2134 gyűrű : = Se 6] Sverelveny, || dugattyú ales. ] ! I huzal 6| Dugaitya 2] ee | 1 ; [2 7 7 3] ee pS Családfa típusok 4.214 Funkcionál is és technológiai helyessé elyesség vizsgálata (szerelhetőség biztosítása) ., Hajtókar-duga , a. . ,. szerelési alcsoport kibontott szerelési vázlatabeépülési sorrend nem egyértelmű (pl. alkatrész sorrend) 2 Családfa típusok Mennyiségi családfa ap Szerkezeti felépítést tükröző családfa w Építőkocka elvet tükröző családfa hd Kombinált családfa 23 Mennyiségi csaladfa 1. gyartmany + alkatrészek hierarchiai szintek <« kodszam Mennyiségi csaladfa 2. Csatlakozó elemek számossága elemek rendje (multiplicitas) 0, I, 2, 3, 4 az egységet

hány más elemből szerelik össze multiplicitás 1 elemek szélessége csatlakozó pontok helye és mennyisége Mennyiségi csaladfa 3. Gyártmányon belüli elemek rendje: 0, 1, 2, 3 Szerelési egységek, alkatrészek csatlakozasi helye, ideje (hierarchikus szintek szama). Csatlakozo elemek szamossaga (multiplicitas): 0, 1, 2, 3, 4 Az egység hány darab más elemből szerelhető össze. Csatlakozó elemek szintek szerinti szélessége: Azonos szinten csatlakozó elemek száma: 1, 4, 7, 4. Kritikus sorszint: 7. Szerelési vonalak tervezéséhez ad segítséget. Szerkezeti felépítést tükröző családfa 1. Általában a darabjegyzékből felépíthető. Minden szerelési egységet külön kifejtve jelöl, ezért az örökös alkatrész ismétlődés zavaró lehet. | TT 0 szerelvény alkatrész ee Gráfokkal leírható 27 Szerkezeti felépítést tükröző családfa 2. Grafokkal is leírható, pl. Gozinto-gráffal: Egy SZE csak egyszer szerepel. s

csatlakozási pont: szerelvény, alkatrész av nyilak száma: SZE beépítési száma a nyilak iránya: beépítés iránya ~ melléirt szám: vagy az irányba csatlakozó azonos elemek száma, vagy a beépítési idő 28 Építőkocka elvet tükröző családfa 1. Az építőkocka elvet tükröző családfa előnyei: v Gyártmánycsaládoknál részegységek beépíthetők. " Kooperációs szerelés lehetősége. a Bonyolult, nagy gyártmánynál (pl.: új hajó 9076-a átvehető a régiből a részegységekre bontás miatt). - Azonos gyártmánynál, vagy másutt előforduló SZE csoportok egy építőkockába vannak összevonva. - A családfa áttekinthetőbb. - Számítógépes feldolgozást könnyíti. 39 Szerkesztési vazlat A szerelés struktúráját mutatja. GYM Gyártmány ERRERRE” S2E2 zAl Za] rittt ! 1 §2E2/3 piey,fi ee berr aT rich hat iy A SzEl SzR2 B S| ii! SzRI AR te aaaK Viti ba a pp ly ie Ia ghd. adat ti} SzEl/4 re 4 at 3

Bt A i! 11, SzR2/4 | ]-z ha 3 I, 7 Na = ‘i SzRUS| = | § | I ot a. ; AR/S ak ae ak A gyártmány tagolásának elvi vázlata Az alkatrészekből az első szerelési fokozatban SZRI1 szerelési részegység építhető össze, amely a továbbiakban SZR1 "összetett alkatrész"-ként vehető figyelembe. A következő szerelési fokozatokban az egyre összetettebb szerkezeti egység szerelési szempontból továbbra is csak egy alkatrésznek (összeszerelt) tekinthető. 30 Kombinalt csaladfa ~ Id6rendet, sorrendet is tartalmaz, áttekinthető. v A párhuzamos szerelés lehetőségeit is megmutatja. v A szerelési elemeket többnyire átkódoljuk. e darabszám / egység Megnevezés n7 > La Rajzszám v. kódszám Í m művelet Taj 0 tömeg (halmozódik) szerelt egység mane [A 31 Pe Tengely Retesz Taresa Aw Csapagy wn Ekszijtarcsa -példa Rugos alatét Anya 32 Ekszijtaresa Az ékszíjtárcsa robbantott axönömetrikus ábrője 6

MD 33 Ekszijtaresa Az nometrkus €rabbantott úxönömelrikus öbrája LL 34 Csapagy Tengely Retesz Tarcsa F Rugos alateét Anya Ekszijtaresa Kombinált szerelési családfa Je ngely 1 Csapagy | 1 1 a Tarcsa tengelyre szerelése reteszkotéssel Retesz 1 Tárcsa 1 3 Csapágy belső gyűrű tengelyre sajtolása Tárcsa rögzítése 4 tengelyre csavarkötéssel Alatet 2 1 aa 1 / 36 Az ékszijtarcsa szerelésének folyamatabraja befogas tl Csapagy Taresa ASH x] [XI [x Retesz I Csatlakoztatas dsszerakas | Kifogas, oldás Kötés, összeépítés | EAH | | y Tengely Illesztés, beigazitas Vizsgalat, proba Rugoés alatét Anya Tovabbitas Pozicionalas helyzetbehozas Tisztitas 37 Hajtokar- dugattyú Tétel szám Darab szám Megnevezés 1 3 Koömpresszió gyűrű 2 1 Olajlehúzó gyűrű 3 1 Csapszeg 4 1 Rögzítő csavar 5 1 Biztosító huzal 6 1 Dugattyú 7 1 Hajtórúd 8 2 Fedélcsavar 9 2

Betét 10 1 Csapágyfedél 11 2 JAnya 12 2 Rugós alátét 13 1 Hajtókar persely 14 2 Dugattyú persely 38 Szerelési műveleti sorrendterv El Előszerelés 6 Dugattyúba 14 Dugattyúperselyek sajtolása l Kompresszorgyűrük, 2 Olajlehúzó gyűrű szerelése a Dugattyura EZ Előszerelés 7 Hajtórúdba 13 Hajtókarpersely besajtolása 4 Rögzítő csavar becsavarozása 8 Fedélcsavarok, 9 Betétek, 10 Csapágyfedél, 12 Rugós alátét felhelyezése 11 Anyák meghúzása E3 Végszerelés El egység E2-re helyezése 3 Csapszeg beillesztése 4 Rögzítő csavar meghúzása 5 Biztosítóhuzallal biztosítás Végellenőrzés Hajtókar furatátmérő mérése Dugattyú elmozdulás ellenőrzése 39 Dugas Dagattya ein zercines aj leh úznó gyűrű Hajtárúd Hajtókar persety a Fede! caver 7 tae it hoor ai slam ük Véganaretés LA a A szpaggy fedél Úugon alert Anya Bártzaitá hazad 40 4. ASZERELESI FOLYAMAT TERVEZESE 4. A

SZERELÉSI FOLYAMAT TERVEZÉSE 4.0A szerelés technológiai folyamatát befolyásoló tényezők 4.1A szerelés technológiai f olyamatának (SZTF) rendszerelméleti jellemzése 4.2A technológiai tervezés többfázisú iterativ modszere 4.21 A szerelési folyamat előtervezése 4.211 A szerelés technikai feltételeinek körvonalazása 4.212 A szerelés tömegességének meghatározása 4.213 A gyártmány tagolása 4.214 Funkcionális és technológiai helyesség vizsgálata (a szerelhetőség biztosítása) 4.2141 A funkcionális elemzés fontosabb szempontjai 4.2142 A méretláncok vizsgálata 4.2143 Szerelés- technológiai helyesség vizsgálata 4.2144 Szereléshelyes konstrukció 4.2145 Komplex kritériumok (a vizsgálatához) szerelhetőség A gyartando (szerelendő) alkatrész és szerelvények funkciójának ismerete a technológiai tervezéskor azért fontos, hogy a lehetséges technológiai megoldások közül funkcióinak való megfelelését javító

megoldást lehessen választani. A technológiai helyességet javító módosítási javaslatoknak is egyidejűleg szolgálni kell a funkcionális követelmények teljesítését és az önköltség csökkentését is. Hangsúlyozni kell, hogy a kapcsolódásnak nemcsak geomeíriai funkciója van. A cél nemcsak az egymáshoz rögzítésen van, hanem pl egyéb fizikai vagy kémiai funkciók ellátása vagy közvetítése, így pl.: huzal forrasztása -- áramvezetés kötés -- szigetelés áram, víz, vagy vegyszer ellen tömítés -- nyomdas tartds , viz , g6z , gaz stb. A funkcionális elemzés fontosabb szempontjai ® hogyan befolyásolja az alkatrész, a szerelési egység helyzetmeghatározása az öt befogadó egység működését € hogyan befolyásolja a bazisalkatrész helyzet-meghatarozasa a szerelvény, gyártmány működését € hogyan függ az alkatrészek és a szerelvények terhelése, a terhelés (igénybevétel) jellege a szerelő megmunkálás

(vagy szerelési) pontosságtól, ill. milyen ez utóbbi hatása a működési pontosságra és megbizhatosagra e milyen a szerelvények működés közbeni terhelése, hőállapota, környezeti állapota e milyen a szerelvények szerepe az egész gyártmány minősége, megbízhatósága, terhelhetősége tekintetében . érvényesül-e az egységesítés, tipizálás és szabványosítás . követelménye (szabványos méretsorok, alak-elemek stb.) a szükséges minimumra szorították-e a forgácsolással . előgyártmány anyagának, az előgyártás módjának, pontosságának célszerű megválasztásával) az illesztett felület jól hozzáférhető-e és kiterjedése nem megmunkálandó felületek számát és nagyságát (pl. az nagyobb-e a szükségesnél . nincsenek-e feleslegesen dekoratív, bonyolult, vagy funkció nélküli felületek . az átmeneti felületek (lekerekítések, élletörések, beszúrások) . egységesek-e az egytengelyű és/vagy

azonos átmérőjű felületek egy gépbeállítással megmunkálhatók-e . a szerszám iránytartása biztosított-e . . biztosítva van-e a szerszám kifutási lehetősége a méretláncok felépítése megfelelő-e . az alkatrész konstrukciója nem gátolja-e a nag termelékenységű megmunkálások alkalmazását az előírt pontossági és feliletmingsegi követelmények indokoltak-e és teljesülésük ellenőrizhető-e kellően indokolhatók-e az alakpontosság tűrései a felületi érdesség előírása indokolt-e, összhangban van-e a . . . . tűréssel nem egyszerűsíti-e a gyártást, ha monolit konstrukció helyett szerelt vagy hegesztett kivitelt választunk. szerelési szempontból kiemelt jellemzők: a SZE (SZR, SZA), bázisalkatrészek, GYM technológiai helyessége, a csatlakozó AR-ek technológiai helyessége, tagolás, családfa felépítés, szerelhetőség, méretlánc megoldás módja, gazdaságossága, a megmunkálás és szerelés

kölcsönhatásának érvényesülése, a konstrukció, a megmunkálás és a szerelés kölcsönhatásának érvényre jutatása, a szereléshelyes konstrukció elveinek alkalmazása, a SZTF reverzibilitásának biztosítása, stb. Szereléshelyes konstrukcio + Optimalis-e szerelés szempontjából a konstrukció : Termelékeny, kevés szerelést igénylő kivitel (konstrukció) : Minél jobban gépesíthető legyen " Készülékek , gépi szerszámok jó alkalmazási lehetősége " Dolgozók kímélése (monotonitás, szellemi-fizikai terhelés csökkentése) + Gazdaságos szerelésnek való megfelelés (vizsgálat, ellenőrzés) konstrukciós szempontból : A folyamatos szerelés biztosítása : Hatékony szerelési szervezet kialakítása A. Az illesztés helyessége Al Az alkatrészek ered6 vagy zarotagjainak tirésazonossaga (funkcionalis turésazonossag) AZ Hosszú illesztő felületek kialakításának kerülése A3 Hosszú tűréslánc kerülése A4

Szerelés közbeni illesztések kerülése (beszabályozás redukálása) " B.K6nnyd szerelhetéség biztositasa ° -- Helyes kétésmod megvalasztasa B2. Rugalmas elemek alkalmazása B3. Kézi, gépi, robotos szereléshez alkalmazkodás B4. Szerelés közbeni megmunkálás csökkentése, kerülése B5. Szerelés helyigényének biztosítása B6. Alkatrészek számának csökkentése B7. Egyirányú szerelés biztosítása B8. Poziícionálási igény csökkentése hozzaférhetőség, pozícionálás, illeszthetőség B9. Támasztás igénye B10. Bevezető elem kiképzése BII. Alkatrész megvezetése, irányítása B12. Helyezés, helyező elemek B13. B14. BIL. Alaktalan, nehezen szerelhető elem kerülése a gyártmányban Alkatrészek kezelhetősége B. Könnyű szerelhetőség biztosítása Bl. Helyes kötésmód megválasztása Különböző kötési j a) lehetőségek: > 1 d) b) 7a B. Könnyű szerelhetőség

biztosítása Bl. Helyes kötésmód megválasztása 4 elem, 3 elem, könnyű kötés nehéz kötés i y rr v TTTÉKÉNEEN 5 [TE EZ. 3 ge bázis alkatrész LE, rovátkol, csipkéz cs ska B2. Rugalmas elemek alkalmazása Ui) FH Li NX ~ Gumi alkatrésszel kombinált forgórész rendezési és illesztési kritériumai B3. Kézi, gépi, robotos szereléshez alkalmazkodás B4. B5. Szerelés közbeni megmunkálás csökkentése, kerülése Szerelés helyigényének biztosítása 14 B6. Alkatrészek számának csökkentése 4 művelet 2 művelet 1 művelet (8 tétel, 23 elem) (3 tétel, 4 elem) - (2 tétel, 2 elem) B7. Egyirányú szerelés biztosítása Két alkatrész helyes illesztése egy bázis alkatrészbe | | Ws§ G0 trans re, FR Ls Wee. J FR, A . bázis alkatrész 1 FR, J FR. 1 ter | ; bazis [A A alkatrész L. 2. 2, I. B8. Hozzáférés, pozicionálás, illeszthetőség ww x YUL Szabad tér a teljes

illesztéshezgy B9. Tamasztas igénye vi A MAAN támasz támasz felület felület B10. Bevezeté elem kiképzése l NN I (a | Li ba 10096 44 7 mlú al Ex GF? B10. Bevezeté elem kiképzése $9 | I W/ | 2x45" BII. Alkatrész megvezetése, irányítása ih FA cal pk he + i ps és TE 21 B12. Helyezés (helyező elemek) eerie Eel bázis alkatrész bázis alkatrész Mdb. hordozd B12. Helyezés (helyező elemek) y AT a that ! * Tamaszfeliilet 4 B12. Helyezés (helyező elemek) B. Könnyű szerelhetőség biztosítása BI1. Helyes kötésmód megválasztása B2. Rugalmas elemek alkalmazása B3. Kézi, gépi, robotos szereléshez alkalmazkodás B4. Szerelés közbeni megmunkálás csökkentése, kerülése B5. Szerelés helyigényének biztosítása B6. Alkatrészek számának csökkentése B7. Egyirányú szerelés biztosítása B8. Pozicionálási igény csökkentése hozzáférhetőség, pozícionálás,

illeszthetőség B9. Támasztás igénye B10. Bevezető elem kiképzése BII. Alkatrész megvezetése, irányítása B12. Helyezés, helyező elemek B13. Alaktalan, nehezen szerelhető elem gyártmányban B14. Alkatrészek kezelhetősége kerülése a 4.21 A szerelési folyamat előtervezése Komplex kritériumok (a szerelhetőség vizsgálatához) B. Könnyű szerelhetőség biztosítása B14. Alkatrészek kezelhetősége Mindkét rugóvégen kb. 2 menet egymáshoz szorítva, így a rugók összeakadása megakadályozott. A rugó közepén kb. 3 menet egymáshoz szoritott, így a rugó stabilitása nő. B1. Helyes kötésmód megválasztása B2. Rugalmas elemek alkalmazása B3. Kézi, gépi, robotos szereléshez alkalmazkodás B4. Szerelés közbeni megmunkálás csökkentése, kerülése B5. Szerelés helyigényének biztosítása B6. Alkatrészek számának csökkentése B7. Egyirányú szerelés biztosítása B8. Pozícionálási igény csökkentése

hozzáférhetőség, pozícionálás, illeszthetőség A kúpos rugó nagyobb átmérőjénél a huzal vége központ felé behajtva, így a rugók egymásba akadása megakadályozott. Mindkét fül jól összezárt, így a rugók nem akadnak egymásba. B3. Támasztás igénye B1ü. Bevezető elem kiképzése B11. Alkatrész megvezetése, irányítása B12. Helyezés, helyező elemek B13. Alaktalan, nehezen szerelhető elem kerülése a gyárimányban B14. Alkatrészek kezelhetősége Mindkét végén kúpos rugó, a kúpos rész egymáshoz szorított 34 menettel. B14. Alkatrészek kezelhetősége Megfogás nehézkes 1 1 1 i 1 1 1 100 % "| L Ahol lehet, végezzük el a részegységekre bontást. A szimmetriákat, aszimmetriákat egyértelműen kell meghatározni. C1) részegységekre tagolás (mélység) e függetlenül szerelhető és vizsgálható zártfunkciójú részegységekre bontás, 68 minél egyszerübben csatlakozzanak, kötödjenek egymáshoz

a részegységek (felfekvési sikok, központosító peremek, illesztöszegek), a közvetítő tag szükségessége esetén minél rugalmasabb legyen, 6 teljes cserélhetőség biztosítása, ® parhuzamos szerelhetoség. €2) ellenőrizhetőség 8 megfelelő mérettűrések biztosítása, 6 a pontossági igény csökkentésének lehetősége, ® a mérési, szerelési, beállítási bázis azonosságának biztosítása, € bonyolult mérési módszer kiküszöbölése, e hozzáférhetőség biztosítása. C3) szallithatésag ® szakaszos szallitoegysé¢g alkalmazhaté-e? (mozgathato a részegyseg?), @ feliiletvedelem (kell-e közeli vagy távoli szállítás?), Gütközésmentes szállítás biztosítása, Sszerelési, szállítási, raktározási egység azonossága, ®@biztositani kell a szabványos szállítóeszközökön történő szállítást. C4) szabvanyositas epótalkatrész-katalógus összeállítás (gyorsan tönkremenő alk.), Güzemi és országos

szabványok alkalmazása, Ganyagnormák felhasználása lehetőség szerint, €szabv. kötőelemek és kereskedelmi áruk használata (C5) karbantarthatésag 0 a részegység egyszerű cseréjének biztosítása, Sszétszerelő segédeszközök, készülékek használata, pl.: bennszülött ékszíj 5 1 Csapágyazás hüvelyben, ékszíj betolható 5. Kotesmodok technologiai jellemzői 5. Kotesmodok technológiai jellemzői TARTALOM 9.1 Kötésmódok csoportosítása 9.2 Oldható, nem mozgó kötések 5.3 Oldható, mozgó kötések 9.4 Nem oldható, nem mozgó kötések 9.5 Nem oldható, mozgó kötések 5.6 Szerelésbarát kötésformák 5. Kotesmodok technologiai jellemzoi Kötés " két vagy több AR (alkatrész), vagy szerelvény kapcsolódó felületei között létrehozott kapcsolat - teherviselő terhet továbbító elmozdulást gátló elmozdulást megakadályozó elmozdulást határoló funkció megvalósítása céljából. " A kötések

létrehozásához külső hatás szükséges, amelyet valamilyen felületi kényszer alkalmazásával biztosíthatunk a szerelvényben az alkatrészek megfelelő helyzetbe hozására. 5.1 Kötésmódok csoportosítása A kötésmódok csoportosítása az alábbi szempontok szerint történhet: A) Működési követelmények (kapcsolódási formák) szerint. B) Kapcsolódó felületek közötti fizikai hatás szerint. C) Fizikai hatás jellege szerint. A) Kötésmódok a működési követelmények szerint oldható emozgo kites: nem üldnató dichato az AR-ek relatív mozgását biztosítja, célszerűen megengedett elmozdulások lehetségesek. erem mozgó kötés: az AR-ek relatív helyzetét biztosítja, az összeszerelt elemek kölcsönös helyzetének változatlanságának biztosításával. s oldható kötés: külön erőhatás alkalmazása nélkül az összekapcsolt AR-ek állapotának (méret, egyéb jell.) fenntartása mellett bontható (szét- ill

újraszerelhető) enem oldható kötés: az üzemeltetés során nem lehet és nem is kell szétszerelni (az oldáshoz külön erőhatás szükséges és az AR-ek felülete megsérülhet. A legfontosabb kötésformák a következőképpen sorolhatók be a fenti csoportosításnak megfelelően: OLDHATÓ NEM OLDHATÓ "csavar "hegesztés *csapszeg *szegecselés N ‘retesz ‘forrasztas o E E “ek "hengeres és kúpos szeg *sassze g "ragasztás "sajtolás *zsugorkétes g = ‘profilos alkatrészparok "beöntés "hengeres mozgópár egömbcsukló "szerelt gumirugok ‘csuszoparok "zárt egységű golyóscsapágy egördülőpárok szálni uti hár *mozgato csavarpar *xilleng-block ra vo . =! a Ss "zárak ecsigahajtás ‘fogaskerékpar *csapagyak "hidegalakításos kötés . (2fémperselyben gumi) 6 B) Kötésmódok a kapcsolódó felületek közötti fizikai hatás formája szerint

Alapvetően három csoportot különböztethetünk meg: " alakzáró kapcsolatú kötések " erőzáró kapcsolatú kötések * anyagzaro kapcsolatu kétések Az alakzáró kapcsolatú kötések esetében a kapcsoló felületek alakjának helyes megválasztásával, míg az erőzáró kötéseknél a kapcsoló felületek közötti erőhatás létrehozásával tudjuk a kötési funkciót biztosítani. Az anyagzáró kapcsolatú kötések esetében egyik lehetőségként valamilyen amorf anyagot juttatnak be a kapcsolódó felületek közé, ami idővel megszilárdul s így biztosítja a kötési funkció teljesülését. (Lényeges az amorf anyag térfogatváltozása, azaz térfogat-növekedése.) További lehetőség anyagzáró kapcsolat létrehozására a hegesztés vagy a forrasztás alkalmazása. Jellegzetes erőzáró kötésformák iia Kúpos sajtoló illesztés sál tai | eee, + - -et my gee? NU MT sajtoló illesztés

Star-tűrésgyűrű Szorító kúpos Jellegzetes alakzaro k6tésformak Keresztcsap (atmené csap) @ Erintés ék Pe Sikloretesz: Bordastengely MMA, f»> @ YZ Kerb-fogazas Poligon profil C) Kétésmodok a kapcsolódó felületek közötti fizikai hatás jellege szerint KÖTÉSI ELJÁRÁSOK jellege TECHNOLÓGIAI KIVITELEZÉS tartalma . , felületek kötésénél kötésénél . ragozolégtetes, ee eee hegesztés; tűzi ónozás, ólmozás, stb. (gaz-szilard, be- ill. kiéntés Zzomancozas; dnteses plattirozas; örvénylő bevonatolás molekuláris erők hatásai lágy forrasztás; hideg hegesztés; fedő mázolás bemártás, festés; galvanizalas; katod porlasztas; folyekony-szilard) fizikai folyamat szilárd testek ragasztás; mechanikus plattirozas szOvetszerkezeti valtozas kristályok-, geometriai fizikai-mechanikai folyamat elemek áthelyezése, csoportosítása; kiegészítő elemek alkalmazása fizikai-kémiai folyamat diffúzió

zsugoritas (szerkezeti változás okozta maradó feszültség útján) befeszitések, szoritasok: ek, retesz, csavar, szegecs, stb. rögzítések, kötések, fonás, SZÖVÉS, stb. besajtolás kemény forrasztás; ragasztás; kötés ragasztó adalék anyaggal hengerlo plattirozas 5.2 Oldható, nem mozgó kötések Az összes kötésformával részletesen nem tudunk foglalkozni a tárgy keretein belül. Ezért csak a leggyakoribb, legfontosabb kötésmódok legszükségesebb ismérveit, alkalmazási szempontjait tárgyaljuk. A tárgyalás alapja ennek megfelelően az első csoportosítási módszer, azaz a "Működési követelmények szerinti csoportosítás". A Gépelemek c. tárgyban tanultak elégségesek a szerelés szempontjából Mivel az ebbe a csoportba tartozó kötések közül a * csavarkdétés, * csapszeg kötés, * ék- és reteszkétes a legáltalánosabb, ezekkel részletesebben foglalkozunk. 11 5.21 Csavarkétések Csavarkötést többféle

célból alkalmaznak a különféle gyartmanyokban, szerelt egységekben. Ezek a célok a következők lehetnek: :" * helyzet-meghatarozas, rögzítés, : " teherbírás növelés, tömítés, " beállítás. 12 5.21 Csavarkétések Csavarkötések terhelése [ = ee vezer s B előre nem tervezettek, a hit bájából ákos terhelések A járulékos terheléseket lehetőleg minimálisra kell csökkenteni, mivel az a kötés tervezett élettartamának csökkenését okozza. Csavarkotések Nagy jelentősége van a csavarkötéseknél a meghúzási nyomaték nagyságának. Az anya feszítésére alkalmazott nyomatékot Mcsav az anya felfekvő felülete és az összekötött alkatrész felülete közötti Mfsúr, valamint a menetben fellépő súrlódási nyomatékok Mmsúr és a csavar megnyúlását (előfeszítését, szorítóerejét ) eredményező Mny nyúlási nyomaték emészti fel, vagyis Mcsav Mtsúr + Mmsar + Mny Az egyenlet jobb oldalán

lévő tagok értékének pontos megállapítását megnehezíti, hogy a súrlódási tényezők általában csak közelítően ismeretesek. Az egyenlet bal oldalán szereplő nyomaték a szerelőszerszámon kifejtett erő és a szerelőszerszám hosszának szorzata adja (M., - F-1) Ez a szerelő által kifejtett nyomaték tág határok között változhat az ún. "érzés szerinti" meghúzásnál, mint ahogy azt a 6 ábra szemlélteti. 14 Csavarkétések 420 400 1 / Előírt forgató- nyomaték "7 200 / Legnagyobb Legevakonbb 100 M6 M& MIO Szordsi tartomány Forgatényomaték M , Nm 300 / érték 44 M12 MIG MI8 Csavarméret Nyomatékkulcs nélkiil meghuzott csavarkétések meghuzonyomatékanak valtozasa; Csavarkétések Zsírtalanított Rézzel bevont) of menet B yy Gépolajjal Sail bh Állati olajjal bekent menet Hz A kulcs csavarónyomatéka, Nm Cad as A csavaronyomaték, a csavarmenet állapota, kenése és a

szorítóerő összefüggése 4000 8000 12000 16000 A csavar által kifejtett szorítóerő, N Az ábra alapján felismerhető, nyomatékok nagy mértékben csavarokhoz hogy az azonos szórnak, és hogy túl nagyok, a nagyobbakhoz méretű csavarokra vonatkozó a meghúzónyomaték kisméretű túl kicsik. A csavarkötésnél kialakuló előfeszítés nagyságát meghatározó szorítóerő értékét nagymértékben befolyásolj aa csavarmenet állapota, kenése. Csavarkotések A csavarkötések, anyák szerelésének legfontosabb követelményei a következőkben foglalhatók össze: * s " az anyát kézzel könnyen fel lehessen csavarni a helyére, a ccsavar ill. az anya homlokfelülete merőleges legyen a menet tengelyére, acsavartill. az anyát fokozatosan és meghatározott sorrendben kell megfeszíteni. Az utóbbi követelmény betartásához célszerű nyomaték korlátozást alkalmazni. Ezt többféle módon lehet biztosítani: * erdkorlatozé6

kulcsok (nyomaték jelző vagy nyomatékra lekapcsoló) alkalmazásával, * előre megállapított szög alatti elforgatással, valamint * a csavar nyúlásának mérésével. 17 A csavarkétéseket a kdtés meglazulasa ellen biztosítani kell. A kötés biztosítása többféle módon történhet (néhányat a 8. ábra szemléltet): biztosítás a kötés létrehozása közben: " rugós alátét . recézett alátét . biztosító lemez (utólag lehajlítani) " fogazottlemez lehajlitani) (utdlag * mUanyag betétes anya, ors6(8c,d,h abra) * torzitott menet (8e-f abra) " kUlénleges kialakítású csavarfej (8.a-b ábra) ill csavarszár (8.g ábra) vagy csavaranya (8.i ábra) Biztosítóelemmel összeépített csavarok ill. anyák ig A csavarkötések biztosítása Biztosítás a kötés létrehozása után: kontraanya hasított anya hernyócsavar sasszeg biztosító huzal horgos biztosító karika pontozás ragasztás festés 19 A

csavarkötések kialakításának általános szempontjai a) lágy anyagokhoz betét szükséges: -kívül-belül menetes persely - rombusz alakú huzal menetbe helyezése (Heli-Coli betét) b) kisebb szilárdsági követelmények esetén besajtolható menetes betét is alkalmazható ül HESS i c) egy csavar(kétés) két méretlancot nem tud atfogni => d) nagy darabokat ászokcsavarral ne rögzítsünk, e) a csatlakozó felületek párhuzamosak legyenek, | A csavarkötések kialakításának általános szempontjai d) nagy darabokat ászokcsavarral ne rögzítsünk, e) a csatlakozó felületek párhuzamosak legyenek f) a csavarmenet nem központosít 7 a) b) Pontos csaphelyzet beállítása a) hibás b) helyes kialakítás 21 A csavarkötések kialakításának általános szempontjai g) zsakfuratnal légzGhorony sziikséges | zsakfurat miatt készített légzőhorony ~] i) nyomóerőt kifejtő csavar végződése . Y helyet kell biztositani, | Li h)

a csavarfej a szerelőszerszám számára NN gömbsüveg legyen, menet nélküli hengeres résszel. Nyomoerot kifejtő csavarvég kialakítás 5.22 Csapszeg kétések Egyszerű szerkezeti megoldásuk alkalmazzák a csapszegeket olyan ahol a kötéssel miatt egyre inkább kötések kialakításhoz, szemben tengelyirányú terhelés nem lép fel. A csapszegek alaptipusai: - sima felületű csapszegek hengeres csapszegek kúpos csapszegek sugárirányban rúgózó csapszegek hasított csapszegek csavart keresztmetszetű csapszegek 23 Rugós csapszegek a) a rugós csapszeg fajtái b) alkalmazási példák 24 Csapszeg kötések Hengeres ill. kúpos illeszkedő párokkal kialakított csapszeg kötést szemléltet az ábra Ef LZ HH uy OL “WZ Csapszeg kötés hengeres és kúpos illeszkedő pároknál Kúpos felületek illeszkedési hibái A kúpos felületek illeszkedési problémáira mutat példákat az ábra 25 Csapszeg kötések Kúpos

felületek csapszeg kötéseinek pontossága A csapszeg kötések esetenként mozgó kötések is lehetnek, ha az egyik alkatrészben szilárd, a másik alkatrészben laza illesztésű kötést alkalmazunk. Megismételhető szerelési pozíciót biztosító kötés céljából alkalmazott csapszegkötés (illesztőszeg) létrehozásánál mindig szerelés közbeni megmunkálást kell alkalmazni. 26 5.23 Ek- és reteszkétések Az ék- és reteszkötések közül az utóbbiak alkalmazása gyakoribb. Az esetek túlnyomó többségében nem mozgó kötés kialakítására alkalmazzák, de előfordul a mozgó kötéses változata is (az ún. siklóretesz kötés alkalmazása esetén). Gyakori megoldás, hogy az egyik alkatrésznél szoros (általában a tengelynél), míg a másik alkatrésznél laza illesztést alkalmaznak. Altalaban ezért nehezen kerülhető el a szerelés közbeni megmunkálás (kivéve a tömeggyártást, ahol a türések helyes megválasztásával biztosítják

a pótlólagos megmunkálás nélküli szerelhetőséget). Szilárd kötéseknél célszerű besajtoló készüléket alkalmazni a megfelelő minőségű szerelés biztosítására. 27 5.23 Ek- és reteszkétések Az ék- ill. reteszkötés hibái: * az ék (retesz) tengelyének elferdülése a tengely középvonalához viszonyítva, . az ék (retesz) magassága nem megfelelő, * az ék lejtős felülete nem sik, " az ékek (retesz) elhelyezkedése aszimmetrikus. Ezek a hibák rendszerint a horony pontatlanságából származnak. yy ! Ő a eni - ÉK- ill. reteszkötések hibái 28 5.3 Oldható, mozgó kötések Az alkatrészek előírt kölcsönös helyzetének működés közbeni megváltozása biztosított, a kötés üzemszerű körülmények között korlátozás és roncsolás nélkül oldható (pl. siklócsapágyazású tengelykötés). A felületek kapcsolódása (érintkezése) néha csak a működés közben fellépő erők és elmozdulások

hatására jön létre (holtjáték). Az illeszkedés jellegét az erők nagysága határozza meg, az elemek rugalmassága függvényében. -hengeres mozgopar -gombcsuklo *csuszoparok -gordiil6parok *mozgato csavarpar -csigahajtas ‘fogaskerékpar *cSapagyak 29 5. Kotesmodok technologiai jellemzői 5.4 Nem oldható, nem mozgó kötések Fajtái: * hegesztés * forrasztas * ragasztas * szegecselés . fedéssel illesztett kötések (sajtolás, zsugorkötés) * hidegalakitasos kétés " beöntés 5.41 Szegecskétések Elsődlegesen lemezjellegű alkatrészek összekötésére szolgáló kötésfajta. A szegecselést gyakran a hegesztés helyett kell alkalmazni, elsősorban a következő esetekben: heterogén ötvözeteket vagy különböző anyagminőségű alkatrészeket kell összekötni; a szerkezeti adottságok miatt belső feszültségektől kell tartani; az illesztési helyek kevésbé hozzáférhetők; képlékeny alakítással keményített

(szilárdított) ötvözetek összekötése; nagyméretű, hőkezelt elemekből kialakítandó szerkezetek kialakítása. Szegecskétések A szegecseléssel kialakított kötések jellegzetes igénybevételnek tehetők ki, melyeket a tervezés és a szerelés során is figyelembe kell venni. A lehetséges igénybevételek (ábra) a következők lehetnek (a tervezés során ezek közül a mértékadó igénybevételre kell méretezni a kötést): * * nyírás nyomas (palastnyomas) [ON ki os 7 TILA ELA VZZZZ te A szegecs igénybevétele nyirasra ill. palastnyomasra TY a a) félgémbfeji-; b) lapos gömbfejű-; c) elliptikus-; e) trapézfejű-; d) gombafejű-; Jellegzetes szegecstipusok as cp ! ha i b) a) c) d) EA [A rs Fi a a é Fi k) 4 a a d f) 907-os süllyesztettfejű-; g) 757-os süllyesztettfejű-;h) domborított süllyesztettfejű-; i) csonkakúp fejű-; j) laposfejű-; k) üreges szárvégű süllyesztettfejű szegecs; |) csőszegecs; m)

laposfejű menetes csőszegecs; n) süllyesztettfejű menetes 5 cs6szegecs; 0) robbanószegecs 4.11 Szegecselési médszerek kézi szegecselés (ha nincsenek szegecselégépek vagy helyszűke miatt nem használhatók) kézi kalapáccsal készülékkel légkalapáccsal gépi szegecselés szegecselősajtóval imbolygó szegecselés radiál szegecselés húzószegecselés (popszegecselés) robbantásos szegecselés sSzegecselési módszerek A szegecselés hidegen végezhető, ha a szegecs átmérője kisebb mint 10 mm. Kézi szegecselés esetén - 4 mm szegecsátmérőig kézi fejezőkalapácsot és kézi ellentartót használnak, - 6 mm átmérőig sűrített levegős és egyéb gépi kalapá-csot, - efölött pedig már nehezebb szerszámokra van szükség. A gépi szegecselések közül előnyben részesítendő az imbolygó és a radiál szegecselés . Mindkét eljárásnál a szegecsfejező tengelye kb 5"-ot zár be a szegecs tengelyével. 4.12 A szegecselés

műveletei a) Előkészítés szegecs anyagminőségének ellenőrzése (a további előkészítési lépések csak szegecsfuratok hiánya esetén szükségesek!) szegecsméretek ellenőrzése, szükség szerint szegecshossz módosítás (egyedi, néhány darabos szegecselésnél) előrajzolás fúrás, szükség szerint dörzsölés (furatátmérő: 10 mm szegecsátmérőig szegecsátmérő t 0.1 mm, 10 mm szegecsátmérő felett szegecsátmérő t 0.2 mm) szegecsvég felőli oldalak előkészítése (élletörés szegecsfej rádiusz miatt, ill. süllyesztés készítés a szegecsfejnek megfelelően) sorjázás, tisztítás b) Szegecselés - illesztendé elemek furatainak fedésbe hozása (előre fúrt furatok esetén) - szegecs behelyezése - lemezek összehúzása szegecshúzóval, ellentartás mellett - szegecsvég zömítése ) kialakítási ütések száma (d szegecsátmérő cm-ben!) r kézi szegecselés: n-10-d - szegecsfej kialakítása ) légkalapácsos

szegecselés:t-0,5"d Ar Ved to T 1 | A rs Yi SS A VEE [S] e RSoOSS A szegecselési művelet szakaszai 10 c) Ellenőrzés A leggyakrabban előforduló szegecselési hibák a következők: alemezben hianyzik a szegecsfej és a szár közötti átmenetnek megfelelő süllyesztés; mb a - a szegecsfej eltolódik, ezért nem megfelelő az illeszkedés és az erőeloszlás; ==> b túl rövid a szegecsszar, emiatt a szegecselészerszam a fej k6rill a lemezt is alakítja, emiatt csökken a lemez szilárdsága; 11 c) Ellenőrzés A leggyakrabban előforduló szegecselési hibák a következők: a furatok eltolódtak, ezáltal a szegecsszár berágódott, csökken a szegecs szilárdsága ==> d alemezeket nem nyomtak 6ssze elégge => E túl hosszú a szegecsszár és/vagy túl nagy a furat, a szegecsszár kihajlik, nem zömíthető KED f 12 5.42 Hegesztett kétesek A hegesztett kötések kialakításához az összekötendő

alkatrészek, ill. munkadarabok érintkező felületét hő és/vagy nyomás - gyakran hegesztőanyagok - segítségével egyesítik. A hegesztett kötések széles felhasználási területtel rendelkeznek, elterjedésüket az tette lehetővé, hogy ezek a kötések ma már megbízhatóak, az egyes hegesztési eljárások jól gépesíthetők és automatizálhatók, berendezés ellátottságuk igen jó. Hegesztett kötések alkalmazásának elősegítik: viz- vagy módszer, nyomásálló kötés terjedését a következő kialakításához ez a előnyök is legegyszerübb mindkét oldalról való hozzáférés nem feltétlenül szükséges, átlapolást ritkán kell alkalmazni, szemben a mechanikus kötésekkel. A hegesztett kötések legfontosabb hátrányai a következők: a legtöbb hegesztési eljárás során a munkadarabok jelentős hőhatásnak vannak kitéve, némelyik hegesztési eljárás igen jól képzett szakmunkást igényel. 13

Hegesztett kötések A szerelésre használható hegesztési eljárások a következők: ívhegesztés bevonatos elektródával fogyóelektródás védőgázas ívhegesztés (AFI) wolframelektródás védőgázas ívhegesztés (AWI) ívhegesztés porbeles elektródával fedettívű hegesztés lánghegesztés ponthegesztés dudorhegesztés A szakirodalom a hegesztéssel mint technológiai ágazattal részletesen foglalkozik. A fenti hegesztő eljárások közül néhány - elsősorban a sorozat és vonalhegesztés tömeggyártás lézerhegesztés plazmahegesztés folyamatba. Ezekben az esetekben ezért a nem oldható kötésmódök kialakítására elsősorban az ellenállás- (g, h, i), a pont szervesen beépülhet elektronsugaras hegesztés és dorzshegesztés ultrahang hegesztés salakhegesztés (szerelés) az esetében a - szerelési ultrahanghegesztést = (n) alkalmazzak. 14 5.43 Forrasztott kétések A forrasztas két vagy több alkatrész nem

oldható egyesítése idegen anyag forrasz hozzáadásával, miközben az alkatrészeket csak a forrasz olvadási hőmérsékletéig hevítik. A forrasz olvadáspontjától függően megkülönböztetjük a lágy- ill. a keményforrasztást. A lágyforrasztás forraszanyaga rendszerint ón-ólom ötvözet, olvadaspontja T,,<400°C, szilardsaga R,,=5-7 N/mm2. Ezért általában csak tömítésre, illetve igénybevétel nélküli kötések kialakítására alkalmazzák. A keményforrasztás forraszanyaga réz-, cink- és ezüstötvözet, olvadaspontja T,,=600-1100°C, szilardsaga R,,<50 N/mm2, ezért mechanikai igénybevételnek kitett kötések kialakítására is alkalmazható. 15 Forrasztott kötések A forrasztott kötés kialakításához ún. folyatószereket egyrészt azért kell alkalmazni, hogy a forrasztás helyén a fémoxidokat feloldják és így a megömlesztett fém jobban köt az alapanyagokhoz, másrészt a forrasztás közben védeni kell a kötést

az oxidációtól. A lagyforrasztas folyatészerei: gyanta ZnCl szalmiakso A keményforrasztas folyatészerei: borax folypat különleges lúgos keverék Folypat: egy ásvány. Vegyi képlete:CaF-z Kalcium fluorit Neve a HF vegyjelű folysavra emlékeztet Főleg bázikus bevonatú ívhegesztő elektroda bevonatokbanalkalmazzák, ahol a hígító szerepét látja el 16 Forrasztott kötések A forrasztott kötés kialakításához szükséges melegítés (hevítés) eszközei: * lagyforrasztas paka gazégd villamos kemence * keményforrasztas gazégd Villamos hevítés mártás kemence 17 5.44 Ragasztott kotések A különböző ragasztóanyagok és módszerek kifejlesztésével és elterjedésével egyre nagyobb teret hódít a ragasztással kialakított kötések alkalmazása. Ma már gyakorlatilag bármilyen típusú ragasztóanyag ill. módszer rendelkezésre megvalósítására. A ragasztott előnyeit és hátrányait. kötések feladat

megvalósítására alkalmas áll a kötések ragasztással történő alkalmazásánál ismernünk kell ezen kötésmód A ragasztott kötés előnyei: efeszültségmentes kötés, " különféle anyagok köthetők egymáshoz, " rezgéscsillapító hatása van, " nagy potenciálkülönbségű fémek összekötése egyszerűen megvalósítható (korróziógátló szigetelés), 18 Ragasztott kötések A ragasztott kötés előnyei: nem kell szigorú tűréseket előírni, ezért csökken a gyártási költség, jól tömít még nagy nyomások esetén is, a kötendő alkatrészeket nem kell más elemekkel gyengíteni (pl. furat), általában szobahémérsékleten elhanyagolható a hőhatás, (max. 200°C) létrehozható, a ragasztóréteg könnyű (súlycsökkenés), elméletileg tetszés szerinti nagyságú felületek köthetők össze igen vékony ill. különböző vastagságú alkatrészek is összeköthetők, általában nem igényel költséges

beruházást, jó technológia esetén nem igényel szakmunkást. 19 Ragasztott kötések A ragasztott kötés hátrányai: ." a felületi előkészítés költséges lehet, * akeményedés * időtartama hosszú is lehet, ez növeli az átfutási időt, lefejtő igénybevétellel szembeni ellenállása kicsi, * az alkalmazási hőmérséklet növelésével a kötés szilárdsága csökken, * speciális technológiáknál lehet (költségnövelés) hevítés ill. befogó készülékre is szükség * . dinamikus hatásokra általában érzékenyek, * : tartós, statikus terhelés esetén hidegfolyásra (kúszásra) hajlamos, a kötés minőségvizsgálata csak roncsolásos vizsgálattal végezhető el. 20 Ragasztott kötések A ragasztott kötések általános tervezési elvei: : . főként nyírásra terheljük a kötést, * lefejt6 igénybevétel ne terhelje a kötést, védekezés a következő módszerekkel: aragasztott él lehajlításával

szegecseléssel kombinalt kétés alkalmazásával pótlólagos vastagabb elem ráragasztásával besillyesztéssel, ill. szélre felvitt ragasztóanyaggal * aragasztoerot ugy kell méretezni, hogy a kötés szakadása a ragasztott anyag folyáshatárán következzen be, : egyenletes, vékony ragasztóréteg tervezése (0,04-0,25) : klimatikus hatásokat és vegyi igénybevételeket (környezeti hatásokat) is vegyünk figyelembe, : . a szabványos statikus és rövid-időtartamú vizsgálatokból lehet ven eeztetni a dinamikus terhelhetőségre (a statikus terhelhetőség 5-15 %-a!), * :" akétes Gregedése3-4 % 10-15 éves klimatikus igénybevétel esetén arejtett lefejtő igénybevétel létrejöttét kerülni kell (pl. görbe lemez sík felületre történő ragasztása esetén jöhet létre ilyen hatás) 21 Ragasztott kétések A ragasztott kötés szilárdságát számos tényező befolyásolja, ezeknek csak egy részét tudjuk kiküszöbölni, a többit

csak figyelembe venni: sanyagtulajdonságok "technológiai tényezők felületi állapot felületi előkészítettség kikeményedés módja (idő, hőmérséklet, nyomás) egeometriai tényezők kötés formája felület mérete ragasztó réteg vastagsága kiöntendő alkatrész vastagsága "igénybevétel jellege statikus - dinamikus skörnyezeti hatások viz, g6z radioaktiv klima e 5.45 Sajtolt kötések Általában tengely-agy kötések kialakítására alkalmazott kötésmód. Az alkatrészek illesztése és kötése közös tevékenység, a kialakuló kötés az erőzáró kötések csoportjába tartozik. A kötés létrehozásának célja: ," rögzítés : Nyomatékátvitel Az összeszerelendő alkatrészek megfelelő tájolása után a fedéssel elkészített kötést megfelelő irányú sajtolóerővel hozzuk létre. Az érintkező felületek között létrejövő rugalmas alakváltozások okozta Pp nyomás és a súrlódó erők

eredményezik a szilárd kötést. 23 Sajtolt kötések A kötés létrehozása szerint az alábbiak szerint csoportosíthatjuk " axiális sajtolás (szobahőmérsékleten végzett tengelyirányú sajtolás) radialis sajtolas YYe Li | zsugork6tés: az agy melegítésével (max. 400°C) (a) - táguló kötés: a tengely hiitésével (max. 1,5%o méretvaltozasig) (b) kombinalt kétés: agy melegitése + tengely hiitése képlékeny alakitassal tagitas, széthengerlés (c) befogott alkatrész rugalmassa tétele platens emt AIBA Y Ao; IK YR | ay Ab ! é SL | A, a (d) | Pele Uy | VY Saat Hz | b WS ee | 4 SS Lipp7 c d Sajtolt kötések A feszített kötéseket befolyásoló tényezők: e gyártási tűrés (agy, csap) e hőmérsékleti differencia " köralakhiba * tengelyiranyu nyomaseloszlas e üzemi hőmérséklet bevezető kúpszög illesztett felületek érdessége sajtolás sebessége 5. Nem oldható, mozgó kötések Az

alkatrészek viszonylagos helyzetbe rögzített és nem állandó, az alkatrészek meghatározott pályán és korlátozásokkal egymáshoz képest elmozdulhatnak (pl. egysoru melyhornyu golyóscsapágy, szerelt gumirugó). A szétszerelés csak roncsolással lehetséges. 26 Az 6. Szerelésbarat kotésformak alkatrészek összeállítása és rögzítése a szerelési folyamatban jelentős munkahányadot képvisel. A szerelés termelékenysége nagymértékben növelhető a kötési módszerek és a kötőelemek fejlesztésével. Az automatizálás (sorozat ill. tömeggyártás) igényli a szerelésre kerülő alkatrészek egyszerűsítését, a könnyű továbbíthatóságot, az egy fordulatra, nyomásra vagy mozdulatra létrehozható kötést és az ennek megfelelő szerelésbarát kötési módszereket kötésformákat. Ezek ill. a kötőelemeket, kötésformák alkalmazhatók a nem automatizált szereléseknél is. azaz a persze Szokas ezeket a

kétésformakat gyors kétéseknek is nevezni. * 6nmetsz6 csavarok (abra) - menetfúró (a ábra), fúró-menetfúró (b ábra) csavarok 27 - menetsajtolo csavarok (c abra) - menethengerl6 (pszeud6ok6ér keresztmetszetű) csavarok (d ábra) Önmetsző csavarok működése A hagyományos csavar csak három helyen fekszik fel (26.e ábra baloldali képe); menetfúró csavar alkalmazásánál a kialakítás miatt mintegy 1/3 furathossz van kötésben ill. forgács marad a furatban (26e ábra jobboldali képe); a teljes felfekvés, a forgacsmentesség és a UGA SS | | 1 Sy menetszilarditas miatt (26.e abra k6zéps6 képe)] | YY | T WN | | 7 YD Q LM ESS | Hyg SY IN (fe a legjobb minőségű kötést | | E a menethengerlő csavar adja Expanziós aryát behelyező szerszárni b) SZETSZÜNTI Szerszám Kögzítendő alkatrész Felerősítő csavar Expanziós anya és behelyező szerszáma 29 a) Egymenetes lemezanya (ivelt lap rafeszul a sikra) = =

ee ery Sib ere bp b) Paros lemezanya c) Lemezanyak tekercselt szalagban d) Derékszég merevitése lemezanyaval e) Lemezanya műanyag furatban f) Lemezanya a lemezszélekre kapocsszerűen felerősíthető . kapcsok (pl. autókárpithoz) a)Szekrényes léc felerésitése alaplemezre b) Lemezfelerésitése U tartora, a kapcsokat takarólemez burkolja c) Domború és szögletes övlemez felerősítése az alaplemezre d) Csövek és rudak felerősítése (d) Ay e) Lemezek derékszögű összeerősítése Kapcsok alkalmazása képlékeny alakítással felerősíthető csavarok és anyák Képlékeny alakítással felerősíthető csavarok és anyák 32 hegesztéssel felerősíthető csavarok és anyák | " ) AAA 3 4 Ellenállás hegesztéssel felerősíthető csavarok és anyák 9 poo) on [pee Pee zke oar) eesA aaa É eeedll IF Be ci | ee ar Selena) | (knead ped | ee eee CS | OO nme 6. Aszereles szervezettsege A SZERELÉS

SZERVEZETTSÉGE . A tervezési dokumentációkban rögzítetteknek megfelelő - időráfordítás, célszerűség, biztonság, ütemesség, stb. kivitelezéséhez (gyártásához) szükséges a) a szerelési módszer meghatározása Azt jelenti, hogy meg kell teremteni az összhangot a szerelés - mint termelési tevékenység - fő tényezői: a szerelést végző ember, valamint a szerelés tárgya és eszközei között. b) a szerelési folyamat kialakítása ütemesség , folyamatosság, összehangoltság c) technikai feltételek a szerelés technikája, a szerelés technológiai folyamat technikai színvonala segítse a szerelőmunka hatékonyságát, célszerűségét, korszerűségét A SZERELES SZERVEZETTSEGE d) anyagellatas, anyagkezelés e) minőségellenőrzés biztosítása f) termelésirányítási feladatok szerelési rendszerek kialakitásának néhány szempontja l/empirikus, hasznosítható tapasztalatok alapján/ a kedvező szerelési helyzet

(hozzáférhetőség) munkahelyek kedvező elrendezése az alkatrész ellátási, adagolási elvek kialakítása korszerű szerszámok, gépek, egyetemes készülékek alkalmazása alkatrészgyártás tökéletesítése korszerű programozási és termelésiranyitasi rendszerek bevezetése szerelési rendszerek (módszerek) megválasztása szerelési rendszerek kialakitásának néhány szempontja /empirikus, hasznosítható tapasztalatok alapján/ - a kedvező szerelési helyzet (hozzáférhetőség) - munkahelyek kedvező elrendezése - az alkatrész ellátási, adagolási elvek kialakítása - korszerű szerszámok, gépek, egyetemes készülékek alkalmazása - alkatrészgyártás tökéletesítése - korszerű programozási és termelésirányítási rendszerek bevezetése A szerelési rendszerek az alábbi szempontok szerint vizsgálhatók: a munkadarabok mozgása alapján a szakosítás mélysége alapján a szerelés üteme szerint a termelési program szempontjából a

szerelés térbeli elrendezése szerint az ARGY és a SZER összefüggése alapján a) Amdb mozgasa alapjan Annak megfelelően, hogy a bázis -AR, ill. az arra épülő egység az SZTF egyes műveletei között milyen helyzetbe kerül, megkülönböztetünk: álló, mozgó és vegyes szerelést. a) A mdb mozgása alapján Álló (v. helyhez kötött) szerelés Álló szerelésnél a termék nem változtatja helyét, a soron következő műveletek, vagy művelet-csoportok elvégzésére érkeznek a feladatot végzők. jellemzői: . " " " a munka tárgya a SZER folyamán áll a dolgozó mozog nagyméretű, nehéz egységek szerelésénél költséges, bonyolult anyagmozgató berendezések kiváltására lehet: koncentrált: valamennyi műveletet egy csoport végez osztott: ha több munkacsoport egyik munkahelyről a másikra mozog a) Amdb mozgasa alapjan Álló (v. helyhez kötött) szerelés előny: bázisalkatrész helyben marad hátrány:

magasan képzett szerelőket igényel nagy alapterület igény szervezési nehézségek alkalmazása: nagy terjedelmű és súlyú, vagy stabil berendezések, továbbá elmozdulásra, rezgésre érzékeny egységek szerelésekor. Használatos gyártmány-család elven sok változatban kis sorozatban készülő precíziós műszerek, eszközök szerelésénél is. a) Amdb mozgasa alapjan Mozgó szerelés A mozgó szerelés alapja a műveletek szerinti munkamegosztás. A munka tárgya a munkahelyén célszerűen felszerelt és rendszerezetten elhelyezett szerszámokkal rendelkező dolgozóhoz érkezik adott műveletben. A mozgó szerelés anyagmozgató berendezést igényel, és ez kettős feladatot láthat el: * csak továbbit, * továbbit és egyben a munkavégzés színhelye is. Az egység mozgatása lehet: . folyamatos (ekkor a szerelés mozgás közben végezhető), " megszakított (a megszakítás helye a szerelési munkahely), megvalósítási formájában szabad-,

vagy kényszermozgású. a) Amdb mozgasa alapjan Mozgó szerelés előny: * nagy termelékenység hátrány: * . mozgatóegységek beruházása többletköltség * munkatargy instabilitasa (esetleg) jellemzői: : . a mdb-ot anyagmozgató berendezés mozgatja : a szakosítás nagymértékű : . betanított munkások végzik * mQveleti id6k kiegyensulyozottak * egyenletes a termelés * monoton munka Alkalmazasa a gépiparban: Kisebb gyartmanyok szerelésekor minden esetben Közepes és nagyobb méretű, tsmegii termékek sorozatgyartasakor a) Amdb mozgasa alapjan Vegyes szerelés Általában a részszerelést mozgó, a végszerelést álló változattal valósítják meg. 10 b) A szakositas melysége alapjan A szerelési folyamat részfeladatokra, műveletekre bontható A szerelés tagolásának mélysége, az egy dolgozóra kiosztható részmunka terjedelmét, a szükséges mozdulatok, műveletelemek számát határozza meg. Megállapításakor legfontosabb

objektív tényező: a gyártási program és az ebből következő sorozatnagyság: szubjektív tényezők (a dolgozók minőségi összetétele, az emberi munka humanizálása, monotónia veszély, stb.) A szakosítás lehetséges mélységét a dolgozók szakmai és általános műveltségi színvonala korlátozza és a szerelési rendszer rugalmasságának igénye is befolyásolja. Az alkalmazott tagolási mélységet a szerelés helyszükséglete, ill. a szerelési alapterület szabja meg. Az egymást követő szerelő munkahelyekből adódó sor hossza (L.L), a munkahelyek számával (n) és egymástól való távolságával (/) adódik: L=n:l Kisebb tagolási mélység csökkenti az anyagmozgatási utakat, növeli a biztonságot, változatosabbá teszi az egyén munkáját. 11 c) A szerelés üteme szerint ." , Ütemezett szerelésnél a szerelés elvégzésének ütemideje meghatározott. A kötött ütemű szerelésnél valamennyi művelet kezdési és befejezési

ideje megadott, jelzés szerinti időpontra esik. " A kötetlen ütemű szerelésnél a meghatározott idő alatt elvégzendő művelet kezdési- és befejezési ideje szabad. 12 c) A szerelés üteme szerint A kötött ütemű szerelés fontosabb jellemzői: egyenletes termelés ütemidő szerinti terhelés nem egyenletes teljesítmény ütemidőn belül ingadozik dolgozók átlagos teljesítménye jóval az ütemidő alatt marad szük keresztmetszet hatása a szerelősor együttes hosszát a munkahelyek számának és egymáshoz való távolságának szorzata adja a szakosítás mélysége és Így a szerelősor hossza hat a szerelés helyszükségletére, az anyagmozgatási út hosszára és az üzem biztonságára a termelés rugalmassága a szalag hosszával csökken, ezért kerülni kell a részletes munkamegosztást és a hosszú szalagkialakítást a munkát adott jelre vagy időpontban kezdik és fejezik be) A kötetlen ütemű szerelőszalag jellemzői:

egyidejüleg többféle termék szerelhető rajta gépesíthető az anyagmozgatás műveletközi tárolás lehetősége a rendszer modulelemekből felépíthető, bővíthető jó munkakörülmény 13 d) A termelési program szempontjából A termelési program homogenitása a gyártási programban rögzített termékek (GYM) számbavételével állapítható meg. Homogén az a gyártási program - a végtermékek különbözősége esetén is - amelyre a SZTF azonosra tervezhető, vagy a csoportképzés elveinek figyelembevételével a szerelési technológia hasonló módon alakítható ki. Homogén a termelési program, ha: A gyártmányok tagozódása hasonló a szerelési műveletek nagy része egyezik a szereléshez Meta a gépek, berendezések és munkaeszközök használhatók, a műveleti sorrend és a az anyagmozgatás iránya egyezik, a műveletek száma közel azonos. 14 e) A szerelés térbeli elrendezése szerint " A szerelés térbeli elrendezése, a

munkahelyszervezés, a szerelés alapterület célszerű felhasználásának egyik igen lényeges jellemzője. . A szerelő munkahelyek elrendezésének reális alapja a GYM családfa szerinti hierarchikus felépítés. Ebből következik hogy az egyes szerelő munkahelyek elrendezése lehetőleg a GYM felépítésének feleljenek meg. :" A családfa segítséget nyújt abban is, hogy a mérési helyeket optimálisan lehessen kijelölni. A szerelési elrendezési formáknak sok változata ismeretes; csak néhány vázlat következik. 15 e) A szerelés térbeli elrendezése szerint Be Bé Fő sz. vonal => Parh. mellék sz. vanalak Be ze = => HHIOOoO Parh 8 fo sz. vonal "Be 2 Be Ki =>" > 5; Ca Wy ta [re szerelősor; soros, párhuzamos o oe o o f lés 2 rendu! 1 szerelősor; tagolt O 00000 me EL) CATT 0. Ai well ae ada Be Mellék sz. vonalak Kj Be 00000 |= Be x Szerelésor; kérvonalas Szerelősor; zárt 16 e)

A szerelés térbeli elrendezése szerint > = {lee a VE o T Ol, iP Og o a 2 Litt o ° i oO LT os oO tit Tit oo oO 4 Öö KI amije Szerelősor komplexum 17 e) A szerelés térbeli elrendezése szerint Szerelőszigetek Hagyományos szerelőszalag:a szalag melletti dolgozók egymás utáni sorrendben, ütemidőn belül végzik feladatukat. Körszerűsített szerelőszalag: az elvégzendő munka mennyiségét nem személyekre hanem különböző csoportokra bontják. 18 e) A szerelés térbeli elrendezése szerint Szerelőszigetek Hagyományos Újszerű munkahely elrendezés: az egymással szemben ülő két dolgozó . munkahely-elrendezés szalag: kapcsolatban van egymással. 19 e) A szerelés térbeli elrendezése szerint Szerelőszigetek U alakú elrendezések:a dolgozók egymással szemben ülnek, jobban kapcsolatba kerülnek egymással, kisebb területet igényel, könnyebb az ellenőrzés és irányítás. 20 e) A szerelés térbeli

elrendezése szerint Szerelőszigetek Forgó asztal:a dolgozóknak h, forgó asztal: a dolgozónak ciklus időre kell elvégeznie a feladatot ciklusidőre kell a feladatot elvégezniük. 21 e) Aszerelés térbeli elrendezése szerint f) A szerelés és alkatrészgyartas kapcsolata az elhelyezés szerint A nagy termelési egységekben (vállalat, gyár) három fő formáció alakult ki: A) a hagyományos gyártás, melyben a gyártó alkatrószgy rtással és szereléssel is foglalkozik. B) Az alkatrészgyártástól különválasztott szerelés C) integrált gyártó rendszer szervezésénél a megmunkáló gépek, a szerelő munkahelyek, ellenőrző, vizsgáló, beszabályozó állomások, raktárak zárt, a technológiai sorrend által meghatározott folyamatot alkotnak rövid és egyirányú anyagaramoltatassal, a technológiai és kezeléstechnológiai műveletek ütemezettek és szinkronizáltak. A szerelés szervezési formái az említett három változaton

belül, de kisebb-nagyobb eltérésekkel valósulnak meg. a f) A szerelés és alkatrészgyártás kapcsolata a cserélhetőség szerint az elhelyezés szerint 24 A szerelés technikal színvonala 6.2 A SZERELÉSI FOLYAMAT KIALAKÍTÁSA Az SZTF szervezettségén a fő tényezők: a szerelés tárgya (törmegessége, eljárásai), eszközei, és a szerelést végző ember összhangján túlmenően a folyamat elemeit képező műveleteknek tevékenységeknek a meghatározottságát állandóságát, valamint térbeli-és időbeli egymáshoz rendelését optimálását értjük. Az SZTF szervezettségénél a szerelési folyamat tagolását a szerelő munkahelyek folyamatát és kapcsolatát és a szerelési idő összehangolását kell alap: a hierarchikus felépítést ábrázoló családfa cél: a szerelés: térbeli különválasztása eredmény: időbeli egymáshoz rendelése a szerelési struktúra kialakítása műhely elrendezés szerelési rendszer

létrehozása vizsgálni. 6.2 A SZERELÉSI FOLYAMAT KIALAKÍTÁSA A szerelés a - technikai szint figyelembevételével az alábbi formákban végezhető: " Egyedi munkahely: a szerelés a többi munkahelytől függetlenül végezhető a szereléshez szükséges AR-eket tárolóból kapja SZR, SZE-eket tárolóba továbbítja " Összekapcsolt (összekötött) egyedi munkahelyek egymást követő műveleteket folyamatosan végeznek a betáplálás a kezdeti munkahelyet érinti a csatlakozó AR-ek a ciklus megfelelő helyén lépnek be a tárolási hely a munkahely sorozat végén, annak területén kerül kialakításra 6.2 A SZERELÉSI FOLYAMAT KIALAKÍTÁSA ." Szalagszerű folyamatos szerelés a palatal a technológiai tervben meghatározott kévetkezéssel és módon a megtervezett geometrikus alakzat szerint elhelyezett munkahelyen közbenső tárolás nélkül végzik. A műveletek közötti továbbítás nem önálló feladatként jelenik meg,

hanem az a műveletek szerves, ütemezett része. " Gyártóvonalszerű szerelés a részszereléseket végző sorok, vonalak, szalagok időrendi meghatározottsággal, közvetlenül a végszerelősorhoz, ill. annak megfelelő munkahelyét képező állomáshoz csatlakoznak közbenső tárolást és szállítást (műveletekhez nem rendelt) nem igényel azonos szervezési elv alapján az alkatrészgyártás is hozzákapcsolható a koordinált helyen . Automatikus szerelés szerelési célgép, vagy egycélú szerelőgép több szerelési funkció szállítási és adagolási funkciók 6.3 A SZERELÉS TECHNIKAI FELTÉTELEI 6.31 A SZERELÉS TECHNIKAI SZINVONALA, FEJLESZTÉSE * . munkaidő csökkentése * " a dolgozó kímélése fizikai erő kímélése - monotoniítás kerülése, ami a szellemi terhelést csökkenti/ a minőség javítása - kevesebb selejt, megbízhatóbb termék/ s . betanított munkások alkalmazása - a szaktudást igénylő

műveletek gépesítése/ * függetleníti a dolgozóktól a termelést - szubjektív hatások csökkentése ill. megszüntetése de pl. sztrájk, munkabeszüntetések elkerülésére is robotizálnak jelentős befektetéssel/ (Általában kézi, normál, univerzális szerszámok nincsenek benne.) ee új 6.31A SZERELES TECHNIKAI SZINVONALA, Feltételek FEJLESZTESE (melyeket figyelembe kell venni) a) a szerelési folyamat oldaláról Technikai eszközök áttekintésének figyelemmel kell lenni: arra, hogy a szerelés . . relatív kis időtartamot igénylő műveletekre tagolódik alkatrész hozzávezetést, tárolást, előkészítést igényel munkatárgy - ember között állandó, relatív helyzetváltozás van a bázisalkatrész, majd a SZE mérete, tömege nő folyamatokban a változó méretű és helyzetű egység meghatározott helyzetét biztosítani kell a műveletek, tevékenységek végrehajtásához eszközökre van szükség stb. b) kivitelezésnél

(megvalósításnál) A szerelés megvalósításának oldaláról az adott technikai feltételek az elsődlegesen meghatározók Ezek csak fejlesztési tevékenységgel, sok esetben beruházási ráfordításokkal (módosíthatók) ill. megvalósíthatóak Beruházás nélkül, az adott területen rendelkezésre álló szerelési termelőeszközök állományától és állapotától függ. Figyelembe kell venni, hogy eae kevés az egyetemes szerelőgép ugyanakkor a szerelési műveletek végrehajtásakor a gép - munkadarab (sokféle) viszonylagos elmozdulást végez. 6.3 A SZERELÉS TECHNIKAI FELTÉTELEI Gépesítés szintjei (fejlettségi) A fejlettségi szint a szükséges mozgások (gép-munkadarab viszonylagos elmozdulások) mechanizálásával, vezérlésével, irányítástechnika alkalmazásával emelhető. A technikai eszközök felhasználási arányának alapján a szerelési műveletek végrehajtását tekintve az alábbi fejlettségi szintek

különböztethetők meg: ftradicionális felosztás/ " kézi szerelés 4 szerelési műveleteket kézzel hajtják végre t a dolgozók valósítanak meg minden, a x a szereléssel kapcsolatos tevékenységet x a gyártóeszközök szerelését is. * mechanizalt szerelés t a fő és a melléktevékenységek mechanizacidja fa gyártási eszközök működtetése külső energiaforrásból történik (elektromos, pneumatikus, hidraulikus, vegyes)/ 7 ee új 6.3 A SZERELÉS TECHNIKAI * FELTÉTELEI részautomatikus szerelés 4 a fő és melléktevékenységek mechanizáltak + a végrehajtási műveletek automatikusak + a dolgoz6 végzi a műveletek előkészítését ellenőrzését utánállításokat beszabályozásokat végkikészítési munkákat. * automatikus szerelés: csak az esetleges adagolasok és levételek vannak a dolgozókra bizva / A műszaki gyakorlat az alábbi csoportosítást alakította ki (sorozatnagysagot is figyelembe véve) - kézi szerelés -

kisgépesített (egyetemes készülékek) - gépesített - automatizált/ Miben különböznek a szerelőgépek a megmunkáló Főrg. megmunkáló gépek, Szerelőgépek alakító gépek :Nagyteljesítményűek :Szerszámmozgás rövid úton. emerev szerkezetűek *rezgésre érzékenyek *nagy pontossaguak "a mdb egy helyben forog, vagy rövid úton mozog (forgacsold) gépektdl munkavégzéshez szükséges erő kicsi(kivéve a sajtolást) szerszámmozgás viszonylag hosszú könnyű szerkezetűek rezgések megengedheték, (sőt előnyös is pl. bevezetésnél) s előírt pontosság kevésbé jelentős "anyagmozgatás útja viszonylag hosszú " " " * az előtolás és a forgácsolósebesség helyes megválasztása helyett az alkatrész mozgatása és a szállítása a fő feladat sa szerszám mozgása lassú "a gépegységek felépítése kevésbé tömör és összefüggő, mint a szerszámgépeken "a gépeket nem szennyezi be forgács,

vagy hűtő-kenő folyadék "olyan gépágyak, állványok alkalmazhatók, amelyeken elhelyezhetőek a villamos, a hidraulikus és a pneumatikus szerelvények "a szerelőgépek és automaták általában zajosak 6.3 ASZERELES TECHNIKAI FEJLESZTESE Attérés magasabb fejlesztési szintre - A magasabb fejlesztési szintre való áttérésnél t a gazdaságosságnak t a korszerűbb termelési forma tendenciájának kell érvényre jutnia. - AZ áttérési legáltalánosabb jellemzői: t csökken a darabidő 4 csökken a munkaerővel szemben támasztott igény (mennyiségben, minőségben) t nő az időalapra vonatkoztatott SZR-ek, SZE-ek száma (átbocsájtóképesség) + csökken a szerelés ráfordítási költsége (a többi technológiai folyamatrész változatlan vagy csökkenő irányzata mellett). 10 6.3 ASZERELES TECHNIKAI FEJLESZTESE A fejlesztés fő területei 4: Munkahelyen (szorosan véve) + A munkahely ellátó rendszerben 4 A segédfolyamatok

rendszerében (kiszolgáló rendszerben) A) Helyzetmeghatározó készülékek (Helyzetbehozas, helyzetmeghatarozas, helyzetbiztositas) - Bázis alkatrész /és a csatlakozó elemek is helyzetbe hozhatóak legyenek/ Egyetemes: befogás: - legáltalánosattfegyetemes készülékek - helyzetmeghatarozas -Allvany /satu, sikattyu/ fészkek A hatpont szabály érvényesítése a készülékeknél Helyes szerelési irány Helyező - helyező erő x fix x mozgó (dönthető, forgatható) - Csoportos befogáó - tároló paletta x szállítás - tárolás is mennyiségi rátekintéssel x egy v. párhuzamosan több mdb helyzetbe hozását biztosítja - Bölcsös paletta x bonyolult egységek szereléséhez 11 6.3 A SZERELÉS TECHNIKAI FELTÉTELEI B) Összerendelő, vezető készülékek Pontos illeszkedés megkönnyítése e pl. bevezető kúp Robotok - különleges terület Illesztésnél nagy pontosság kell szenzorokat alkalmaznak - video rendszer - érintkező - es r

szenzor (a kialakuló asszimetrikus erőhatás alapján korrigálnak) C) Mérőeszközök Mérés szerelés közben Helyzetmérés x egyik legnehezebb feladat, bonyolult mérési feladatok x szerelés ütemét ne zavarja Kiegyensúlyozás x gépi berendezések segítségével Próbaüzemi berendezések (Próbaüzem, bejáratás a minősítés legutolsó fázisa, nagy gépesítést és műszeérelést igényel) 12 6.3 A SZERELÉS TECHNIKAI FELTÉTELEI D) Erőkifejtő elemek Csavarozó gép szegecselő gép Préselő gép Hegesztő gép Helyi emelők, forgatók, célkészülékek E) Szerelő célgépek, automaták A művelet egy (nagyobb) szakaszát és fázisát teljesen automatizálják Az ember csak felügyel F) Szerelő robotok 13 6.3 A SZERELÉS TECHNIKAI FELTÉTELEI - Szerelési műveletek közötti, (alatti) tárolás, szállítás, anyagmozgatás. A) Tárak /Rendezett, rendezetlen/ - Lejtős tárak - Billenő tárak adagolók is. B) Továbbító egységek -

(mindig) gépi meghajtásúak - folyamatos v. szakaszos mozgás - csatornák - szállító szalagok - konvejorok - körasztalok - paletta cserélő kiemelő áttoló 14 6.3 A SZERELÉS TECHNIKAI FELTÉTELEI C) Adogató rendszerek A munkadarabok rendezetten v. rendezetlenül adogatók [szükséges darabszám biztosítása/ D) Elágaztató - összevezető rendszerek [párhuzamos szerelés miatt/ E) Rendező elemek * aktiv /helyzetet valtoztat/ passziv /rosszat kiiktat, maradék mind rendezett/ Rendezetlenségi fok (bevezetése) | Munkadarab stabilitasanak vizsgalata x Ha 6mlesztjik a mdb-ot, különböző helyzetet vesz fel. x Stabil helyzet melyet a test súlyerő hatására nagy valószínüséggel felvesz. pl: hengeres darab (l/d-1) síkon 70% oldalara fekszik fel 30% homloklapra x Konstrukciós beavatkozás, ha szükséges. x Rendezésre rezgoadagolokat szoktak alkalmazni. 15 6.3 A SZERELÉS TECHNIKAI FELTÉTELEI segédtevékenységet ellátó berendezések /kisegit6

berendezések/ - Alkatrészmosok » Szerelésnél nagyon fontos » Port, forgacsot, felesleges olajat, zsirt el kell tavolitani - Szárító berendezések (alkatrész szárító) - Kenőanyag ellátó rendszer 16 Rendszertechnika a szerelésben %001 0 2404 Besyjezneuojny szerelőhelyek száma Karbantartó személyzet száma és képzettsége Potenciális tőke felhasználás Munkadarabra eső beruházási költség Munkadarabra eső bérköltség Rugalmas szerelőrendszerek, rendszertechnika a szerelésben sz Öö a mű ; ae £ on “6 = E 2s << Szereléhelyek szama Részegységek száma Gépegységre eső ár Kissorozat k6zépsorozat nagysorozat Osszkihozatal Co Egy szerelőhelyre eső ütemidő és munkatartalom Tipussokasag db-szam ingadozas rugalmassaga Egy db-ra es6 beruhazasi kdltseég mm 6.4 A szerelési munkahely szervezettsége A szerelési munkahely szervezésén " az elvégzendő művelet és az ahhoz biztosított normaidő,

valamint " a műveletet végző ember, a munkahelyi környezet közötti összhang megteremtését kell érteni. A munkahely szervezés célja : . a szerelési feladat megoldásához a feltételek biztosítása, * . a munkahely és a munkaidő leggazdaságosabb kihasználása * araforditasok célszerű és gazdaságos felhasználása az ergonómiai ismeretek hasznosítása és az emberi munka humanizálása révén. 19 6.5 A szerelési munkahely szervezettsége A munkahely szervezés feladatai A szerelési munkahely szervezésének általános feladatai mellett a legfontosabb a GYM jellegétől és a gyártási programtól függő részletességű műveletterv kidolgozása. Ennek függvényében gyakorlatilag az ösztönös (a feladat kijelölés csak címszavak alapján); a műveleti sorrendre alapozott (csak sorrend, eszköz és munkahely kijelölés), a műveletelemzéses (műveletekre és elemeikre meghatározott sorrend, HE on mód és eszköz megadásával, de

egyéb munkahelyi kötöttség nélkül); a mozdulatelemzéses (a műveletek és elemeik részletes elemzése alapján a munkahely kialakítást is meghatározó előírásokkal) munkahely szervezési formák ismeretesek. 20 6.5 A szerelési munkahely szervezettsége A mozdulatelemzés célja az elvégzendő munka tartamára és módszerére vonatkozó kele a meghatározása, amelyek a munkát végző emberhez kötődnek. A fizikai munka viszonylag kevés alapmozdulatból áll és csak egy, vagy több összetett mozdulat kombinációja ismétlődik; az alapmozdulatok megtételéhez szükséges idő - adott begyakoroltság esetén - bizonyos szóródással állandó. Ennek felismerésével * . a munkakörülmények és a munkahely kialakítás javítására, ill optimalizálására, * . a darabidő objektívebb meghatározására, * arealis tervezési alapok megteremtésére dolgozták ki a MTM (Methods-Time-Measurement; Módszer és időmérés) rendszert. 21 6.5 A

szerelési munkahely szervezettsége Ennek adaptált és hazai fejlesztett változata 3M (Mozdulatelemzés, Munkatanulmányozás és Munkakialakitás)- rendszer néven vált ismeretessé. . Az MTM-3M olyan eljárás, mely az emberi kéz munkáját alapmozdulatokra bontja. Ezek az alapmozdulatok a végrehajtás körülményeitől és feltételeitől függnek, időtartamukat tekintve előzetesen megállapítottak. " A Az MTM-3M módszer alapvető kérdései az alábbiakra vonatkoznak; a munkamódszer és munkaidő kapcsolata, a kizárólagos kézi munka, az emberi testre és elemeire meghatározott alapmozdulatok, ezen mozdulatok nehézségi foka, az előirt pontosság és az elemzést érintő külső feltételek. . Az összehasonlítás és értékelés érdekében az alapmozdulatokat definiálja a rendszer, azokhoz tapasztalati alapon meghatározott időértékeket rendel, és az alapmozdulatokat minősíti. 22 ee új 6.5 A szerelési munkahely szervezettsége Igy

az MTM-rendszer az alapmozdulatok típusait 1. hatékony; 2. hátráltató és 3. hatástalan mozdulatokra bontja * Arendszer tiz alapmozdulatot allapit meg, amelyek hatékony mozdulatok. Ezek a produktiv tevékenységet fejezne ki és idéadataik az MTM normaidő-érték táblázataiban TMU egységben megadva szerepelnek. : . A táblázatokban megadott idő alapja a TMU (Time Measurement Unit) idő- mértékegység, közelítően 1/16 idee 1 TMU=0,00001 6ra = 0,0006 perc = 0,036 másodperc. + Ahatékony alapmozdulatok: nyulas(R); mozgatas(M); megforditas(T); nyomas(AP); fogas(G); illesztés(P); elengedés(RL); szétvalasztas(D); szemrevételezés(EF); szemmozgatas(ET); ‘torzs-, lab-, és labfejmozdulatok(W). . Az alapmozdulatok elvégzéséhez megállapított időt a táblázatok a mozgási úthossz és egyéb fizikai körülmények tartalmazzák. igyelembevételével 23 6.5 A szerelési munkahely szervezettsége A táblázatokban megadott idő alapja a TMU (Time

Measurement Unit) idő-mértékegység, közelítően 1/16 másodperc. 1 TMU=0,00001 6ra = 0,0006 perc = 0,036 masodperc. A kifejlesztett 3M-MTM egymásra épülő zárt rendszert képez az alábbi tagolásban [4.4]: 3M-1 alapeljárás(10 elemi mozdulat), 3M-2 eljárás 3M-3 eljárás ( 9 mozgasforma), = ( 6 mozgaselem). A szerelési munkahely szervezési jellemzői a műveletek bontása alapján meghatározhatók. A 3M-MTM valamennyi kézi, emberi beavatkozással végzett művelet elemzésére alkalmas, de gépi szerelésre információt nem ad. 24 6.5 A szerelési termelő egység szervezettsége A termelő egységnek a gyártási Pearse meghatarozott feladatok ellatasat kell biztositani. Ezen belül - a szerelési folyamat, a szerelő munkahelyek szervezeltségének fejlesztése mellett - lényeges feladat a szerelés folyamatosságának biztosítása, az alkatrészellátás, a termelés egyéb személyi és tárgyi feltételeiről való gondoskodás. A termelő eg ség

szervezettségének fogalmi körébe tartozik - kiemelt feladatként - a SZÍF mindkét irányú környezeti kapcsolatának fenntartása, biztosítása és fejlesztése. 25