History | Studies, essays, thesises » Totális államok

Tartalomjegyzék I. Bevezetés .2 II. Téma kifejtése .3 II.1 Az egyes állammodellek közötti hasonlóságok 3 II.11 A totalitarizmus fogalmának behatóbb bemutatása 5 II.12 A két világháború közti diktatúrák közös jellemzői 7 II.13 Az 1930-s évek diktatúrái 9 II.14 „A te múltad a mi múltunk” 10 II.15 Az emléknap története dióhéjban 11 II.16 A Molotov- Ribentropp paktum lényege 11 II.17 A totalitárius társadalmak típusai 12 II.18 A 2010 december 22-i bizottsági jelentés 14 Irodalomjegyzék .15 I. Bevezetés Szakdolgozatomat A totális államok címmel írom. Témaválasztásomat tanulmányaim és a kiválasztott problémakör iránt tanúsított és érzett érdeklődésem egyaránt indokolttá teszik. Szakdolgozatom írása során szekunder kuatást folytattam, amely során könyvtári kutatásokra alapozva elsősorban nyomtatott forrásokat dolgoztam fel. Éppen a téma aktualitása miatt pár internetes forrást is alkalmaztam. Az elmúlt

évszázadot elsősorban az jellemezte, hogy annak évtizedeiben számos totalitárius vagy totális államrendszer kiépülésére került sor. Kiváló példa erre a második világháború ideje alatt Japán, de az 1920-as esztendők alatt virágzó Mussolini Olaszországa is ilyen rendszer volt. További példák, melyeket fontos megemlíteni a Frankó vezette Spanyolország, de Hitler náci Németországa is ilyen hatalom volt. Ezt a fajta modellt másolta Kína Mao Ce-tung diktatúrája idején és az egykori Szovjetunió is Sztálin uralma alatt, legalábbis berendezkedésüket tekintve, jóllehet ideológiájuk vonatkozásában jelentősen különböztek mind a fasiszta, mind pedig a nemzetszocialista szisztémák ideológiáitól. 1 1 https://tortenelemtanulas.bloghu/2016/08/07/a xx szazad totalitarius rendszereinek kozos jellemzoi II. Téma kifejtése II.1 Az egyes állammodellek közötti hasonlóságok Amennyiben sorra vesszük a különféle állammodelleket,

könnyen szembetűnik, hogy léteznek bizonyos hasonlóságok, ezek közül ismertetek most párat. 1. Az első ilyen hasonlóság az egypárt rendszer Mindegyik diktatúrára az a jellemző, hogy a hatalmat egyetlen párt tartja a kezében. Az egypártrendszerű diktatúrában a szabad választásnak még az esélye sincs meg, hiszen minden hatalmat az uralmon lévő egyetlen, aktuális párt tart a kezében. „Duális szisztémában, egymással párhuzamosan létezett a hagyományos hatalmi szerkezet vagyis az önkormányzatok, parlament és kormány - illetve a pártszervek - vagyis a párt irodák, pártkongresszusok és pártvezetők - ám a kettő közül a valódi irányítás mindvégig a pártszervek kezében maradt”. 2 Amennyiben választani lehet a kettő közül, az igazi irányítás egyfolytában a pártszervek kezében összpontosul. Szemlélve a körülményeket és az adott helyzetet, itt magától értetődő, hogy csakis egy kizárólagos ideológia létezik,

ezzel az egyetlen ideológiával kell csak számolni. Az egyedüli ideológia önmagában való létezése egyfajta kiváltságot is jelent. 3 Ez a „felállás” magában hordozza annak a jelentését, hogy egy mehatározott ideológia volt, amely kizárólagos kiváltságot foglalt magában az összes egyéb megközelítéssel szemben. Külön érdemes megemlíteni, hogy akadnak olyan fasiszta országok, ahol ez a fasizmust jelenti, a nácik idején az akkori Németországban ezt konkrétan a nemzeti szocializmus jelentette, ugyanakkor a Szovjetunióban ezt a kommunizmus jelentette. Az uralkodó ideológiának az a vonása ismert, hogy az elemi szinten alapjaiban képes mindent megszabni: gondoljunk csak a kultúrára, de ez jellemzi a a gazdaságot is, ahogyan az általános valamint a hivatalosan nyomonkövethető életmódot (és értékrendet) is. Második hasonlóságként a militáns jelleget, a szimbólumok meglétét, s a vezérkultusz fennállását kell tekinteni. Az

állam élén egy vezető áll, azaz egyetlen diktátor vezeti, aki teljes egészében bitorolja a hatalmat: személyi kultusz övezi, teljhatalommal bír. Ilyen volt Franco, Mussolini és Hitler is Mindhárman kikövetelték maguknak a „Vezér” megszólítást. Hitlert Führer-nek szólították, Frankó a Cadillo megszólítást 2 3 https://tortenelemtanulas.bloghu/2016/08/07/a xx szazad totalitarius rendszereinek kozos jellemzoi https://tortenelemtanulas.bloghu/2016/08/07/a xx szazad totalitarius rendszereinek kozos jellemzoi fogadta el és várta el, Mussolini pedig más néven „Duce” volt. Ugyanígy Sztálin pedig Generalisszimusznak hívatta magát. Természetesen létezik egy harmadik közös jellemző, is amiről most teszek említést. Adtak a militáns külsőségekre, fontosnak tartották az ilyesforma megjelenést. Így például az olasz fasiszták rendszerint fekete inget hordtak A nácik rendszerint barna színű inget viseltek. Frankó tábornoki

öltözéket hordott, hiszen onnan került ki TengHsziao-Ping pizsamaszerű öltözéket viselt Használtak bizonyos szimbólumokat is, mint a horogkereszt, de ilyen a vöröscsillag, a vesszőnyaláb is. A horogkereszt idegen elnevezése Svasztika. A hangsúly az egység létezésének kiemelésén van Negyedik hasonlóságként az állami erőszakszervezetek létezését kell megemlíteni. Mindegyik diktatúrában létezik egy olyan biztonsági főhivatal, amely hatáskörét, működését tekintve mindenható, rendszerint a legfelsőbb pártvezetés parancsait, utasításait teljesítette és követte, csakis annak volt kötelessége engedelmeskedni, jogában állt tetszése szerint, kénye és kedve szerint bánni a helyi lakossággal. Ennek a szervezetnek az elnevezése Sztálinnál CSEKA, s (teljes elnevezése oroszul: Csrezvicsajnaja Komisszija), elnevezése később modusult KGB-re. Hitler esetében ez az SA, majd SS, RSHA (Reichssicherheitshauptamt), vagy más ismert néven a

GESTAPO (németül teljes elnevezéssel: Geheime Staatspolizei), Rákosi idején ez az ÁVO és ÁVH volt. (Ugyanakkor a megkezdett sort folytatni lehetne a román Securitátéval valamint az egykori NDK-beli Stasival.) Ezek mind olyan szervezetekként működtek, hogy a valamilyen módon, akár minimális mértékben gyanúsnak vélt és a gyanúsnak minősített személyeket vallathatták, de táborokba, lágerekbe is csukhatták (a más ideológiákat valló, más módon gondolkodó személyek meggyilkolására is szabadon sor kerülhetett). Létezik egy olyan közös jellemző is, mely a polgári szabadságjogok valamint a sajtó teljeskörű korlátozását jelenti. Valamennyi totális uralom teljes mértékig igyekezett minden erejével megakadályozni a sajtó szabad funkcionálását, voltaképpen csupán pártpropaganda hírei láthattak napvilágot a különféle újságokban. Ehhez adódott még hozzá az egyes polgári szabadságjogok teljeskörű „befagyasztása”, az

erre tett kísérletek és intézkedések lebonyolítása: ami a szólásszabadság, a gyülekezési szabadság (szabad tüntetés), a vallásszabadság felszámolása tulajdonképpen. A totalitárius rendszerekben a média (amelyet azokban az években az újságok valamint a rádió tett ki) kizárólag a legfelső vezetőt magasztaló, azt éltető, annak céljaira rábólintó szólamokat adhatott közre. A következő hasonlóság: ellenségkép kreálása és folyamatos küzdelem, állandó harc. Valamennyi eddigiek során létező totalitárius rezsimre igaz, hogy azzal kapcsolatban pontosan megfogalmazást nyert, s kifejezésre jutott, hogy konkrétan ki tekinthető a nép ellenségének. Pontosabban meghatározva: éppen kik azok, akiknek az üldözésére sor kell, hogy kerüljön. A nácik idején a zsidók valamint a kommunisták (vagy a nyugati országok emberei), a szovjeteknél inkább a burzsoák, a kulákok (gazdagabb parasztok), az arisztokraták közé tartozók

valamint a szisztémát kritikával illetők voltak ezek a a bizonyos „elemek”. A folyamatos, szűnni nem akaró küzdelem valamennyi totális szisztémát tipizálta. 4 II.11 A totalitarizmus fogalmának behatóbb bemutatása A totalitarizmus fogalmának alaposabb tanulmányozásakor egyértelművé válik, hogy maga a fogalom manapság nem tekinthető általánosan elfogadottnak. A meghatározást eredetileg a modernkori önkényuralmak együtt módon való jelölésére sikerült bevezetni, mégpedig úgy, hogy belefoglalták annak mindkettő nagyobb válfaját, a fasizmust valamint a kommunizmust is. Felvetődik a kérdés, vajon hogyan, milyen módon lehet jellemezni, hogyan érdemes tipizálni a totalitárius politikai szisztéma ideáltípusát? Tzvetan Todorov véleménye az, hogy mindenekelőtt fontos külön választani egymástól az analizálás (elemzés) alábbi három szintjét. A fogalmat alkalmazók szellemében a totalitarizmus adott filozófiai előfeltevésekre

alapozott szisztéma, államstruktúrája az egyesülésre orientálódik (voltaképpen ez itt a „totalitárius” szó igazi értelme), valamint saját céljait elérendő kivéletes eszközt alkalmaz, amit „terrornak” neveznek. Az alap, a struktúra valamint az eszköz nem vegyülnek el, nem keverednek össze egymással. Igaz az is, hogy a két utóbbi szint (struktúra és az eszköz) leírása igazából nem nagyon vitatott, elegendőnek bizonyul az, ha viszonylag rövidebben felidézik. A totalitárius szisztéma struktúráját az egyesülési tendencia dominálja, az vezérli. Számos különböző formát tud ölteni. A legszembetűnőbb talán valamennyi közül az egyetlen párt létrehozása, (netán a csak címke szerint könnyebben megkülönböztethető csonka pártokkal). Mégis ez csak a legelső lépés; plusz az is igaz, hogy a párt magával az állammal bonyolít le növekvő szimbiózist, illetve annak azokkal a bizonyos elemeivel teszi ezt, melyek a fizikai

erőszakot bitorolják, a politikai rendőrséggel, a hadsereggel: az erőket inkább igyekeznek egyesíteni, mint megosztani. A hatalom valamennyi területet, a köz- valamint a magánszférát is érinti, valamint igyekszik az összes szinten feltűnő módon beavatkozni, egészen a legkézzelfoghatóbbtól konkrétan a legelvontabbig; az állami ideológia segíti ebben, mely akármely körülmények között a magyarázat valamint az értékelés kulcsát jelenti, abban ölt testet a társadalomnak a végcélja (jelenleg tehát az állam, valamint nem az emberiség teszik ki a döntő 4 https://tortenelemtanulas.bloghu/2016/08/07/a xx szazad totalitarius rendszereinek kozos jellemzoi mozzanatot). 5 „Emiatt a totalitárius hatalom ellenséges a hagyományos vallásokkal (ebben szemben áll a konzervativizmussal), hacsak el nem fogadja hűbéresének. Az egyesítésre való ugyanilyen tendencia fejeződik ki abban a monopóliumban, amit az állam az elnyomó erők, a

kommunikációs eszközök (sajtó, rádió, stb.) területén gyakorol; az egyének magántulajdona az egyesítés egyik akadálya, ebből adódik, hogy a tulajdont a kommunista rendszerekben nem ismerik el”.6 Igaz az is, hogy a fasiszta rendszerekről elmondható, hogy azokat ez nem tipizálja, ugyanakkor maga a kisajátítás viszonylag igen könnyen elintézhető, ugyanis a törvények már nem rendelkeznek önálló érvényességgel. Az egyesítés alapvető feltételét képezi a társadalmi hierarchia megléte. Azért van ez így, mivel a tömegek alá vannak vetve a párttagoknak, a párttagok a nomenklatúra tagjainak, azokat pedig egy kisebb irányító csoportnak vetik alá, amelynek legtetején a legfőbb vezér áll, aki ott uralkodik. Van következménye is ennek a végeláthatatlan méreteket öltő egyesítési mozgalomnak, mégpedig az, hogy minden embert úgy tekintenek, mint ellenséget, mégpedig olyan ellenséget, akiket mindenáron meg kell ökni, meg kell

semmisíteni, amennyiben kicsúsznak abból. A totalitárius szisztémákat az jellemzi, hogy azokban nem lehet semmiféle semleges pozíció; „ugyanis itt mindenki, aki langyos, ellenfél, és minden ellenfél ellenség” 7. A háborús princípiumok magára a polgári létre is ki vannak terjesztve; a belső ellenség jutalma ugyanúgy a halál, mint ahogyan a külső ellenség is halált érdemel. Ilyen vonatkozásban a totalitarizmus még az univerzalizmus ellenében is ellenségesnek tekinthető, mert az azzal szemben a békét mozdítja elő, azt erősíti. A fasizmusról köztudott, hogy a nemzeti mozgalmakból nőtte ki magát, s mint olyan, nyílt módon, nyitottan, fennen hirdeti a maga partikularizmusát: ez azt jelenti, hogy a kommunizmus fennállása esetn nem ilyen egyértelmű helyzettel kell számolni, ugyanis a nemzetek fölött lévő ideákra hivatozik. Mégis egyértelműen jelen van benne és igen nyilvánvaló módon mutatkozik meg benne és jut érvényre a

partikularizmus, nem csupán az miatt, mivel az univerzalista retorika általánosságban csak a helyi sovinizmus álarca, „nagyorosz” vagy „nagykínai”, ugyanakkor azért is, mivel az emberiség teljességére kifejezetten nem érvényes az ideál. A felosztás primitív módon nem területi, s nem horizontális a továbbiakban, sokkal inkább igaz, hogy ugyanazon társadalmi rétegek viszonylatában TZVETAN TODOROV: A totalitarizmusról. Lettre 30 szám (1998 Ősz) (Lettre- negyedéves európai kulturális folyóirat.) http://epaoszkhu/00000/00012/00014/12todohtm 6 TZVETAN TODOROV: A totalitarizmusról. Lettre 30 szám (1998 Ősz) (Lettre- negyedéves európai kulturális folyóirat.) http://epaoszkhu/00000/00012/00014/12todohtm 7 TZVETAN TODOROV: A totalitarizmusról. Lettre 30 szám (1998 Ősz) (Lettre- negyedéves európai kulturális folyóirat.) http://epaoszkhu/00000/00012/00014/12todohtm 5 vertikális. Ez egyeseknél inkább nemzeti illetve faji háborúként

figyelhető meg, másoknál osztályharcként fordul elő. 8 Ahhoz, hogy a totalitárius rendszer a maga céljait elérje, legfőbb eszközként a terrort veti be. A terroron elsősorban a tömeggyilkosságokat, ugyanígy a kínzást valamint az azzal együttjáró fizikai erőszakkal történő fenyegetést szokás érteni; ehhez csatlakozik még plusz egy különleges és kifejezetten könnyedén kezelhető intézmény, a koncentrációs tábor is: ez utóbbinak valamennyi totalitárius ország birtokában van. „A táborokban az élet a szabadságtól való megfosztás és egyben kínzás, ezek a büntető gyarmatok: a foglyok sohasem lehetnek biztosak a szabadulásban.” 9 Vajon mi jellemzi az ország többi részét? Nos, az adott ország többi részén a mndenütt előforduló, mindenhol jelenvaló és egyúttal állandó megfigyelések eredményeként a terror egyéb formái dominálnnak, akármilyen ellenszegülést, sőt a forgalomban levő szabályokhoz képest a

legegyszerűbb különbséget is akárki fel tudja jelenteni, valamint annak elkövető személyét deportálásban részesítik, az elkövetőt munkája illetve a lakása direkt elvesztésével sújtják, illetve adott esetben akár el is veszik tőle, nem csak tőle, hanem akár gyermekeitől az egyetemre történő beiratkozási jogot is elkobozzák, a külföldre utazás jogát elveszik, satöbbi: ez azt jelenti, hogy a lehetséges megtorlások száma határtalan. 10 II.12 A két világháború közti diktatúrák közös jellemzői 11 Érdemes megvizsgálni azt is, hogy melyek azok a vonások, amelyek a két világháború közötti években fennállt diktatúrák mindegyikét jellemezték. Az első ilyen közös jellemző a pártállam megteremtése volt. A pártállam egy olyan jellegű automatikus rendzer létrehozását jelentette, ahol egyetlen kizárólagos párt uralta a világot, s dominálta az akkori politikai milliőt. Egyetlen párt jutott hatalomra, s irányított

mindent, a rajta kívül létező többi párt pedig feloszlatásra került, illegalitásba vonult. További jelenségek volt a független (szabad) sajtó teljeskörű TZVETAN TODOROV: A totalitarizmusról. Lettre 30 szám (1998 Ősz) (Lettre- negyedéves európai kulturális folyóirat.) http://epaoszkhu/00000/00012/00014/12todohtm 9 TZVETAN TODOROV: A totalitarizmusról. Lettre 30 szám (1998 Ősz) (Lettre- negyedéves európai kulturális folyóirat.) http://epaoszkhu/00000/00012/00014/12todohtm 10 TZVETAN TODOROV: A totalitarizmusról. Lettre 30 szám (1998 Ősz) (Lettre- negyedéves európai kulturális folyóirat.) http://epaoszkhu/00000/00012/00014/12todohtm 11 https://tortenelemtanulas.bloghu/2016/08/07/a xx szazad totalitarius rendszereinek kozos jellemzoi 8 felszámolása, betiltása, de erre jellemző intézkedés a parlament feloszlatása is. Ugyanakkor a pártállam kialakulásának velejárója volt az is, hogy korlátlan hatalmat bitorolt az adott pártállam

vezetője. Egyfajta vezérkultusz kialakulásáról van szó, amikor a vezető korlátlan hatalma birtokában rendeleti úton való kormányzást folytat. A két világháború közötti diktatúrák közös jellemzőiként említendő még két vonás. az egyik a társadalom bekerítése, míg a másik a gazdaság akaratlagos, erőszakos bekerítése, intenzív fejlesztése volt. A társadalom bekerítése azt jelentette, hogy a társadalom teljessége fölötti maximális ellenőrzés lett a domináns. Totális ellenőrzést alakítottak ki A teljes ellenőrzés hasznos eszközeiként a cenzúrát lehet megemlíteni, mint a különféle lapok, egyes művészeti alkotások, könyvek állandó ellenőrzése. A társadalom bekerítésének egyik eszköze volt az is, hogy sorra születtek egyház ellen irányuló döntések, kivételt képez ez alól Olaszország, ugyanis ott a fasiszta hatalom képviselői magatartásukat tekintve nem viselkedtek egyházellenesen. Az olaszországi

fasiszták nem voltak sem egyházellenesek, sem zsidóellenesek. Külön kiemelném, hogy Oroszországban más körülmények voltak, hiszen ott a templomok lerombolásának, megszűntetésének velejárója volt a vallásüldözés és a vallásellenesség. Fontos szempont volt a szocialista ideológia helyességéről meggyőzni az állampolgárokat, a lakosságot, ezért volt szükség a jelképhasználat bevezetésére, mint például a vörös zászló vagy a vörös csillag használatának elterjesztése. A jelképhasználattal a lakosság meggyőzését igyekeztek elérni Ugyanígy a németországi jelkép (fasiszta jelkép) a horogkereszt volt, s ez is az egység fennállásának elhitetését szolgálta. Olaszországban a fasces volt a szimbólum Németországban az egységesítés a Gleichschaltung programja jutott érvényre, amely a társadalom gondolkodásának átalakítását, átformálását, uniformizálását jelentette. Összességében elmondható, hogy a

társadalom bekerítésének szolgálatában állt és annak eszköze volt az emberek manipulálása is: „demagógiával, hamis ígéretekkel a párt népszerűsítése, nagy szakrális terek kialakításával, a nagyság-, legyőzhetetlenség-tudat, az erőkultusz hangoztatásával, a múlt, a tradíciók tagadásával, helyette a jövő (pártideológiának megfelelő) emberképének megteremtésével, a propagandakeltéssel (nagyszabású rendezvények pl.: ünnepi pártnapok, felvonulások, plakátok, filmek, néprádió), nagyfokú érzelemkeltéssel, a pártideológia valláspótlékká növelésével” 12. 12 https://tortenelemtanulas.bloghu/2016/08/07/a xx szazad totalitarius rendszereinek kozos jellemzoi II.13 Az 1930-s évek diktatúrái Vizsgálva az 1930-as évek diktatúráit kiderül, hogy annak fontos jelensége volt a társadalom egészére kiterjedő megfélemlítés, amelyet a terror alkalmazásával tudtak az illetékesek hatékonyan elérni. A

terror a társadalmon belül mind kifelé, mind pedig befelé hatékonyan érvényre is jutott. Mindezt elsősorban a különféle büntető táborok szervezésével tudták leginkább elérni, főként ez Németországban volt jellemző. Ugyanakkor Olaszország vonatkozásában igaz, hogy azt nem tipizálta egyáltalán a büntető táborok szervezése. Ugyanakkor Oroszországban szintén sor került büntető táborok szervezésére. Jellemző volt Németországban is és Oroszországban is a koncepciós perek lefolytatása, mely szinte általánosnak mondható. A politikai rendőrség és a hadsereg állandó nyomása jutott érvényre Így a Gestapó, SA-osztag, SS-osztag, Cseka, Gpu, KGP. Ugyanakkor általánosságban jellemző volt a besúgóhálózat kiépülése is, politikai merényletekkel kellett számolni. Gyakoriak voltak a tisztogatások, általános jelenség volt az ellenségkép és bűnbakkeresés is. Oroszországban ilyen szempontból elsősobana kulákok álltak a

hatóságok figyelmének középpontjában, ugyanakkor Németországban a zsidók és a kommunisták voltak azok a társadalmi csoportok, akiket üldöztek. Ide tartoznak még a vezérkultusz illetve a személyi kultusz felépítését, azzal, hogy azt a társadalom egészére kényszerítették, nem eddig megszokott, egyedi intézkedések bevezetésével, mint a szabadság korlátozása, egyesülési-, illetve gyülekezési jog erőteljesebb korlátozása, lehallgatások gyakori lebonyolítása, házkutatások aktív engedélyezése, magánszemélyek tömegeinek kifosztása. A harmadik hasonlóság pedig a gazdaság bekerítése, annak aktív, szinte már-már erőszakos úton történő fejlesztése: ez többek között az építkezések, infrastruktúrális jellegű fejlesztéseket jelentette, de ugyanígy jelentette a gazdaság részleges vagy teljes kizsákmányolását is, ugyanígy az ipar erőltetett fejlesztését a mezőgazdaság kifejezett kárára, de a gazdaság felett

érvénysülő teljes, határtalan, azaz totális állami ellenőrzést is. Németoszrágban eljött a hadikommunizmus ideje, amikor a tervgazdálkodás idején a NEP 1921-28 között működött, sor került a kollektivizálásra is 1928-tól. Németországot akkoriban az jellemezte, hogy bevezették a Neuer Plan-t, azaz az új tervet, , ennek keretében sor került az autópálya teljes kiépítésére is, ugyanakkor felállították a német nemzeti bankot is. Általános szállóigeként terjedt el és vált ismertté a „Mindent a hadseregnek!” ominózus mondat. Legfőbb cél mindenekelőtt az állam nagyhatalommá alakítása lett. Ebből a célból vezette be Oroszországban sztálin az 5 éves tervet, mely azután később általánosan bevált gyakorlattá is vált. 13 II.14 „A te múltad a mi múltunk” 2020. augusztus 23-án „a te múltad a mi múltunk” jelképes mondattal emlékezett a világ a totalitárius világ áldozataira. Ez az emléknap 2011 óta

él, melyet az Európai Unió hívott életre Tette ezt azzal a céllal, hogy a totalitárius rezsimekhez fűződő tragikus áldozatok tömegeiről még véletlen se felejtkezzen el az emberiség. Fontos emlékezni rájuk tiszteletből, de az miatt is, hogy tudatában legyünk annak, hogy nem megengedett, hogy a totalitáris rezsimek virágkora visszatérjen. Szőts Zoltán Oszkár az Ujkorhu főszerkesztője, egyik online cikkében világosan megfogalmazza, és kiválóan össze is foglalja a totalitárius rendszer lényegét. Ezek szerint ő is azt vallja, hogy a toltalitárius berendezkedés lényege, hogy olyan kormánypárti formáról van szó, ahol az állam a maga teljes ellenőrzése alatt tartja mindvégig a társadalom egészét, s annak minden egyes szegmensét is, az összes olyan embert, aki a maga önállóságáról részben vagy teljesen lemondott. A fogalom használatára először a történelemben 1920-as években került sor, mégpedig Olaszországban terjedt el a

kifejezés elsőként. Később Németországban is alkalmazták a fogalmat. Ismert irodalmi alkotás Orwell 1984 című regénye, mely 1949-ben látott napvilágot. A mű kiválóan prezentálja és írja le az egyén kiszolgáltatottságát, részletekbe menően ábrázolja ezt a helyzetet. Hannah Arrendt A totalitarizmus gyökerei címmel íródott műve közel 60 esztendeje, 1951-ben látott napvilágot. Ez a jeles mű kitűnően fogalmazza meg és tárgyalja a totalitarizmus jelenségét és mutatja be a totalitárius társadalmat, írja le annak jellemzőit. A szerző (Arrendt) szerint a totalitárius társadalmakat az jellemzi, hogy alapvető szinten nyernek megkülönböztetést egyéb önkényuralmi szisztémáktól. Arrendt leírja, felsorolja és be is mutatja művében az egyes ismérveket. A történelem során elsőként állítja egymással párhuzamba a hitleri Német Birodalmat és a sztálinista Szovjetuniót. Miközben párhuzamba állította őket, határozottan rá

is mutatott a tényre, hogy a két rendszerben rengeteg a hasonlóság. Egyik hasonlóság szerinte az, hogy a totalitárius szervezet üzenete a világ számára az, hogy abban a térben, ami a mozgalmon kívül esik, minden haldoklásra ítélt. Ez egy olyan állítás, mely meg is valósul, jóllehet drasztikusan megy a folyamat végbe, mégpedig 13 Uo. megvalósítására a totalitárius hatalom egyébként gyilkos feltételei, szükségletei közepette kerül sor. Ámbár igaz, hogy „már a hatalomra jutás előtt is hihetőnek tűnik a tömegek szemében, akik a felbomlás és az eltévelyedés elől a mozgalom fiktív otthonában lelnek menedékre”(Erős Ferenc fordítása).14 II.15 Az emléknap története dióhéjban Az emléknap történtének kezdete 2008 juniusában kezdődött, és a cseh fővároshoz Prágához kötődik. Európa lelkiismerete és a kommunizmus nemzetközi méreteket öltő megtartására került sor. Ezen az ominózus konferencián Vaclav

Havel akkori cseh államfő egy kijelentést tett, mely szerint kontintensünk (Európa) óriási felelősséggel tartozik a kommunizmusért és a nácizmusért. A nácizmus és a kommunizmus jelentették Európa totalitárius rendszereit 2008 szeptemberében a konferencián résztvevő felek (észt, brit, német, lett, magyar) egybehangzóan fogalmazták meg és tették le nyilatkozat tervezetüket az Európai Parlament asztalára, 2009 áprilisa óta lett minden egyes esztendő augusztus 23-a emléknap. Történelmi ismereteimből is tudom, hogy ezen a jeles napon került sor a Molotov- Ribentropp paktum megkötésére. 15 II.16 A Molotov- Ribentropp paktum lényege Joachim von Ribentropp német náci politikus, aki 1893 és 1946 között élt. 1938-tól külügyminiszter volt, aki 1939-ben Molotov, akkori szovjet külügyi népbiztossal kötött egy megállapodást. 16 A háborús főbűnösökkel együtt nünbergi perben lett halálra ítélve 17 (A paktum eredeti dokumentumát

Oroszországban őrzik. ) Mivel a náci Harmadik Birodalom terjeszkedése egyre rohamosabb léptekben zajlott, az akkori szovjet vezetők egyre nagyobb elégedetlenségüknek és félelmüknek a jelei mutatkoztak. Sem Franciaországnak, sem pedig nagy-Británniának nem állt szándékában határozott segítségnyújtási kötelezettséget vállalni Moszkva számára. 1939 májusától kezdve a szovjet https://wmn.hu/kult/53417-a-te-multad-a-mi-multunk---a-totalitarius-diktaturak-aldozatainak-europaiemleknapjara 15 https://wmn.hu/kult/53417-a-te-multad-a-mi-multunk---a-totalitarius-diktaturak-aldozatainak-europaiemleknapjara 16 Bebesi György-B.Túri Katalin: Történelem 40 tételbenNemzeti tankönyvkiadó Budapest 2000, 129 oldal 17 Bebesi György-B.Túri Katalin: Történelem 40 tételbenNemzeti tankönyvkiadó Budapest 2000, 129 oldal 14 hadsereg már háborúban állt a japánokkal, valósnak tűnt, körvonalazódni látszott az a bizonyos veszély, hogy a hatalmas

Szovjetunió előbb-utóbb két tűz közé szorul. Ebben a szorongató helyzetben Sztálin arra szánta el magát és azt a döntést hozta meg, hogy időt próbál nyerni, azaz megegyezésre törekszik Hitlerrel, ugyanis Hitler célja is egyértelműen az volt, hogy a náci Németország keleti határainál nyugalomra leljen. A paktum aláírására még 1939 augusztus 23án került sor 18 A hét cikkelyből felépülő, eredetileg pontosan tíz évre kötött egyezményben a felek mind arra kötelezték magukat, hogy tartózkodnak „az egymás ellen irányuló minden erőszakos ténykedéstől, minden támadó cselekménytől és minden támadástól, akár külön, akár más hatalmakkal együtt”. 19 „Kimondták: ha egyiküket egy harmadik állam részéről támadás érné, a másik szerződő fél ezt a harmadik államot semmilyen módon nem fogja támogatni, továbbá egyikük sem vesz részt olyan hatalmi csoportosulásban, amely közvetve vagy közvetlenül a másik fél

ellen irányul. A megállapodás az aláírással azonnal hatályba lépett. A ratifikációs folyamat 1939 szeptember 24-én zárult, amikor Németország már lerohanta Lengyelországot, és a titkos záradék értelmében folyamatban volt a keleti lengyel területek szovjet megszállása is. Berlin ugyanis az érdekövezetek rögzítésére is ajánlatot tett Moszkvának, amelyet a szerződés titkos záradéka rögzített. E záradék létezését egyébként még évtizedekig tagadták” 20 II.17 A totalitárius társadalmak típusai Mai ismereteink szerint a totatlitárius társadalmak 3 típusa az alábbi: 1. nemzetszocialista 2. fasiszta 3. bolsevik illetve kommunista totalitarizmus Évtizedekig titkolták a Molotov-Ribbentrop paktum titkos záradékát » Múlt-kor történelmi magazin » Hírek (mult-kor.hu) https://multkorhu/20140822 evtizedekig titkoltak a molotovribbentrop paktum titkos zaradekat 19 Uo. 20 Évtizedekig titkolták a Molotov-Ribbentrop paktum titkos

záradékát » Múlt-kor történelmi magazin » Hírek (mult-kor.hu) https://multkorhu/20140822 evtizedekig titkoltak a molotovribbentrop paktum titkos zaradekat 18 Jellemző, hogy ezek olyan rendszerek, melyek a XX. század kezdetétől fogva léteztek, léteznek, tömegeket döntöttek nyomorba, tettek kiszolgáltatottá. Jóllehet egyes államokban csak pár hónapig virágoztak, bizonyos országokban több évtizeden át éltek. Sajnálatos módon a világban mindig van olyan ország, ahol jelenleg is ez a rendszer él. Általánosságban véve kijelenthető hogy a fasiszta típusú rendszer a következő: • Franco Spanyolországa • Salazar Portugáliája • Mussolini Olaszországa. Nemzetszocialista totális rendszerek az alábbiak voltak a történelemben: - hitleri Német Birodalom (Anschluss után ausztrika is ideértendő) Tiso rendszere az egykori Szlovákiában - Antonescu Romániában - horvátországi usztasa rendszer - Magyarországon Szálasi

diktatúrája. Kommunista totális diktatúrák: • Szovjetunióban • Mongoliában. A II. világháború után NDK, Csehszlovákia, Lengyelország, Magyarország, bulgária, Románia, Albánia és Jugoszlávia. Európán kívül: Észak-Korea, Vietnám, Laosz, Kuba, Kambodzsa AS magyar történelemből ismert, hogy a toltalitárius berendezkedést, mint olyan időszakot, hazánk háromszor élte meg. 1). 1919 március 21 – augusztus 1 között Tanácsköztársaság (kommunista ideológiát követte 2) 1944-1945-ben a Szálasi Ferenc vezette nemzetszocialista állomában. 3) 1949-1989 között: Rákosi és 1956 után (1956-1989), mégpedig Kádár totalitárius rendszerében. Nem lehet meghatározni pontosan a totalitárius rendszerek áldozatainak számát A világban a történészek több mint100 millió fölé becsülik az áldozatok száma. 21 https://wmn.hu/kult/53417-a-te-multad-a-mi-multunk---a-totalitarius-diktaturak-aldozatainak-europaiemleknapjara 21 II.18 A

2010 december 22-i bizottsági jelentés 2010 december 22-én született meg az a bizottsági jelentés, mely az EU nevéhez kötődik, és amely a totalitárius rendszerek részéről elkövetett bűncselekmények sorozatára való emlékezést tűzte ki célul. Az Európához kötődő totalitárius rendszerek részéről elkövetett bűncselekmények emlékezetéről szóló, 2010. december 22-i bizottsági jelentés a következő megfogalmazást alkalmazza: „Az Európai Unió az alapvető jogok tiszteletén alapul, és állandó inspiráló tényező és bátorítás forrása minden olyan nemzet számára, amely nehézségekbe ütközik a múlt szenvedéseinek feldolgozása során. A múlt borzalmainak emléke mindannyiunk közös erőfeszítése kell legyen az Európai Unióban, hogy valóra váltsuk a kifejezést: »a te múltad a mi múltunk«. Ezen emlékek megőrzése mindannyiunk kötelezettsége, annak jeleként, hogy kegyelettel és tisztelettel adózzunk az

áldozatoknak, akik szenvedtek és életüket adták, és hogy biztosítsuk, hogy ilyen események sohasem fordulhassanak elő többé.”22 https://wmn.hu/kult/53417-a-te-multad-a-mi-multunk---a-totalitarius-diktaturak-aldozatainak-europaiemleknapjara 22 Irodalomjegyzék Nyomtatott források Bebesi György-B.Túri Katalin: Történelem 40 tételbenNemzeti tankönyvkiadó Budapest 2000, 129. oldal Internetes források https://tortenelemtanulas.bloghu/2016/08/07/a xx szazad totalitarius rendszereinek kozos jellemzoi Letöltve. 20210815 TZVETAN TODOROV: A totalitarizmusról. Lettre 30 szám (1998 Ősz) (Lettrenegyedéves európai kulturális folyóirat) http://epaoszkhu/00000/00012/00014/12todohtm 1 https://wmn.hu/kult/53417-a-te-multad-a-mi-multunk---a-totalitarius-diktaturakaldozatainak-europai-emleknapjara Letöltve 20210815 Évtizedekig titkolták a Molotov-Ribbentrop paktum titkos záradékát » Múlt-kor történelmi magazin » Hírek (mult-kor.hu)

https://multkorhu/20140822 evtizedekig titkoltak a molotovribbentrop paktum titkos zaradekat Letöltve. 20210815