Economic subjects | Human resource management » A munka díjazása

A munka díjazása 1. Általános szabályok A munkabér kifizetése a munkáltató egyik legfontosabb kötelezettsége. A munkabért forintban kell megállapítani és kifizetni. A bér elszámolására utólag, havonta egy alkalommal kerül sor. Az elszámolásról olyan írásbeli tájékoztatót kell adni a dolgozónak, amelyből ellenőrizni tudja az elszámolás helyességét és a levonások jogcímét. Bérből történő levonás alapja csak jogszabály vagy végrehajtó határozat, vagy a munkáltató részére történő dolgozói hozzájárulás lehet (pl. kártérítés, előleg visszafizetése). Az elszámolt bért a tárgyhónapot követő hónap 10. napjáig ki kell fizetni A fizetés módja lehet készpénz (csak a munkahelyen!) vagy bankszámlára történő átutalás. Teljesítménybér alkalmazása esetén, ha a teljesítmény csak később állapítható meg, a munkabér később is kifizethető, de az alapbér felének megfelelő összeget előlegként akkor is

ki kell fizetni. 2. Személyi alapbér:  Az alapbért a munkaszerződésben írásban kell megállapítani. Az adott munkakör vállalati értékelését fejezi ki. Legalább a kötelező legkisebb munkabért el kell érnie A kötelező legkisebb bér (minimálbér) 2019-ben 149.000 ft, a garantált bérminimum 195.000 ft (A kötelező legkisebb bért és a garantált bérminimumot a Kormány állapítja meg.)  Garantált bérminimum (szakmunkás minimálbér): a legalább középfokú iskolai végzettséggel vagy középfokú szakképzettséggel rendelkező és ilyen képzettséget igénylő munkakörben foglalkoztatott munkavállalót a mindenkori garantált bérminimumnak megfelelő munkabér illeti meg teljes munkaidős foglalkoztatás esetén.  Általában időbérben kell meghatározni, de megállapíthatják teljesítménybérként vagy időbér-teljesítménybér összekapcsolásával.  Az időbér lehet havibér (a jövedelem nem függ a ledolgozott

munkaóráktól) vagy órabér (a jövedelem a ledolgozott munkaórák számától függ.)  Teljesítménybér: előre meg kell határozni a teljesítménykövetelményt (norma), és a dolgozó jövedelme az általa elért teljesítménytől függ. A normát úgy kell meghatározni, hogy egy átlagos begyakorlottságú és szorgalmú dolgozó 100%-ra teljesíteni tudja. 3. Bérpótlék  A rendes munkabéren felül illeti meg a dolgozót.  Számítási alapja az alapbér.  Az általánosnál kedvezőtlenebb munkafeltételeket ismerik el vele.  Műszakpótlék: több műszakos munkarend esetén, ha a munkakezdés időpontja rendszeresen változik, a 18 és reggel 6 óra közötti időszakra 30%-os pótlék jár.  Egyébként az éjszakai munkavégzés esetén a bérpótlék 15%.  A rendkívüli munkavégzés (túlóra esetén) a bérpótlék 50%, vagy legalább azonos idejű szabadidő jár.  A heti pihenőnapra elrendelt túlórára 100% pótlék, vagy 50%

pótlék és másik pihenőnap jár. 4. Távolléti díj Távolléti díj jár a dolgozónak  a fizetett szabadság alatt,  a munkanapra eső munkaszüneti napokra („fizetett ünnep”) a keresetveszteség elkerülése érdekében  a betegszabadság idejére a távolléti díj 70%-a jár. Számítása: az alapbér és az utolsó 6 havi teljesítménybér vagy bérpótlék alapján. 5.Egyéb béren felüli juttatások • Jutalom: Az átlagon felüli, jó munka utólagos elismerése. Nem kötelező adni, és nem kötelező egyformán adni. • Prémium: Előre írásban meghatározott többletfeladathoz rendelt többletbér. ha a dolgozó a megadott határidőre a kitűzött feladatot teljesítette, ki kell fizetni. • Cafeteria (béren kívüli juttatások): a vállalkozás gazdálkodási lehetőségeitől függ, hogy adja-e a cég. Nem kötelező, de ha adják, akkor minden dolgozónak egyforma elv szerint kell adni (SZÉP kártya). Az adóterhek változása miatt

leginkább a SZÉP-kártyára adható összeg maradt meg a vállalkozásoknál. 6. Nettó bér számítása • Bruttó bér: a megállapított bér, amiből nem vontak le semmit • Nettó bér: a levonásokkal csökkentett bér, amit a dolgozó ténylegesen megkap. • Bérből történő levonások (2019-ben): - Nyugdíjbiztosítási járulék (10%) - Egészségbiztosítási járulék (7%) - 33,5% - Munkaerő-piaci alapba fizetendő járulék (1,5%) - Személyi jövedelemadó (15%) Nettó bér = a bruttó bér 66,5%-a