Literature | High school » Utazás Radnóti Miklós életében

Utazás Radnóti Miklós életében Radnóti Miklós - Huszonnyolc év  https://www.youtubecom/watch?v=qbXoAuCqcjc&t= 4s Radnóti Miklós élete  1909-ben született Budapesten (Glatter) néven  zsidó származású  Születésekor ikertestvére és édesanyja is meghalt  12 éves korától nagybátyja nevelte  Ikrek hava és Huszonnyolc év című verse  1929-ben gimnáziumi érettségit tett  1930-1934-ig Szegeden tanult magyarfrancia szakon,  1934-ben a bölcsészettudományok doktorává avatták  tanári állást nem kaphatott (zsidótörvények miatt) Felesége,Gyarmati Fanni  1935-ben feleségül veszi Gyarmati Fannit (Fifi) Az ifjú költő első kötete  1930-ban jelenik meg 2.kötet:Újmódi pásztorok éneke (1931)  Arckép  Huszonkét éves vagyok. Így nézhetett ki ősszel Krisztus is ennyi idősen; még nem volt szakálla, szőke volt és lányok álmodtak véle éjjelenként!  1930.október 11  A

budapesti ügyészség elkoboztatta a kötetet,8 nap elzárásra ítélték Költői sikerek  Újabb köteteit a kritika jól fogadta:  Újhold című kötete (1935)  Járkálj csak,halálraítélt! (1936)  Meredek út (1938)  Ikrek hava (1940)  Tajtékos ég (1946) posztumusz kötete  -bori notesz versei (1971) Üldöztetés  1940.szeptember 9-én kezdte el munkaszolgálatát,aztán időről időre behívták zsidó származása maitt.  Erődítményt bontottak,dolgozott a hatvani cukorgyárban és egy ládagyárban,megaláztatások érték.  1944 nyarán ismét behívója érkezett, ezúttal a szerbiai Bor rézbányáiba vitték,onnan pedig később tovább Lager Heidenauba,Žagubica mellé  A kényszermunkával töltött napok nehezek, a körülmények mostohák voltak. Nem tudhatom  1944-ben írta Nem tudhatom című versét,mely a hazájában üldözött költő megrendítő hazaszeretetének bizonyítéka. A táborban

egy kis kockás füzetbe írta verseit, amelyekben a hazatérés reményét fejezi ki, és amelyekből megrázóan hiteles képet kapunk a munkatáborokban uralkodó körülményekről: „Ékezetek nélkül, csak sort sor alá tapogatva, úgy irom itt a homályban a verset, mint ahogy élek, vaksin, hernyóként araszolgatván a papíron;” /Hetedik ekloga, 1944. július/  „Rémhirek és férgek közt él itt francia, lengyel,  hangos olasz, szakadár szerb, méla zsidó a hegyekben, szétdarabolt lázas test s mégis egy életet él itt”  /Hetedik ekloga,  1944. július/  „Fekszem a deszkán, férgek közt fogoly állat, a bolhák ostroma meg-megujúl, de a légysereg elnyugodott már.  Este van, egy nappal rövidebb, lásd, ujra a fogság  és egy nappal az élet is.” /Hetedik ekloga, 1944 július/  A bori bányákat 1944 augusztusában kezdték el kiüríteni a visszavonuló németek.A költő szeptember 17-én hagyta el a tábort az

első szakasszal. A költőben a feleségéhez való hazatérés tartotta a reményt Tétova óda (részlet)   ,,Fáradt vagy s én is érzem, hosszú volt a nap, mit mondjak még? a tárgyak összenéznek s téged dicsérnek, zeng egy fél cukordarab az asztalon és csöppje hull a méznek s mint színarany golyó ragyog a teritőn, s magától csendül egy üres vizespohár. Boldog, mert véled él. S talán lesz még időm, hogy elmondjam milyen, mikor jöttödre vár. Az álom hullongó sötétje meg-megérint, elszáll, majd visszatér a homlokodra, álmos szemed búcsúzva még felémint, hajad kibomlik, szétterül lobogva, s elalszol. Pillád hosszú árnya lebben Kezed párnámra hull, elalvó nyírfaág, de benned alszom én is, nem vagy más világ, S idáig hallom én, hogy változik a sok rejtelmes, vékony, bölcs vonal hűs tenyeredben.” Az út során folytatta a versírást, a Razglednicák (képeslapok) is ekkor íródtak.  Bulgáriából

vastag, vad ágyuszó gurul, a hegygerincre dobban, majd tétováz s lehull; torlódik ember, állat, szekér és gondolat, az út nyerítve hőköl, sörényes ég szalad. Te állandó vagy bennem e mozgó zürzavarban, tudatom mélyén fénylesz örökre mozdulatlan s némán, akár az angyal, ha pusztulást csodál, vagy korhadt fának odván temetkező bogár.  1944. augusztus 30 A hegyek közt HALÁLA  1944 novemberében a Győr melletti Abdán érte utol a vég.  Agyonlőtték,majd tömegsírba temették.  Senki sem, a barátok, közeli hozzátartozók sem tudtak a költő haláláról.  Mindenki reménykedett, hogy él és visszatér közéjük. BORI NOTESZ Legutolsó versek,csak később a tömegsír feltárása után kerültek elő,amikor a halott kőltő kabátjának zsebében megtalálták a noteszt. Sírhelye Abdán KÖSZÖNÖM A FIGYELMET!