Language learning | Hungarian » Magyar nyelvtan érettségi tételek, 2006

Magyar Nyelvtan érettségi tételek- 2006 1. témakör: Ember és nyelv Tétel: Nyelv és gondolkodás, nyelv és megismerés Feladat: Idézze fel, mit tanult a beszéd és a nyelv fogalmáról, a kapcsolatukról! Értelmezze a rajzot! A nyelv sajátos jelrendszer, amelynek különböző, egymásra épülő szintjei vannak (hang; szóelem; szó; szószerkezet; mondat; szöveg). A nyelv a társadalomban élő emberek beszédtevékenységére szolgáló eszközrendszer, amely alkalmas a valóság tükrözésére: a nyelv a beszéd alapja, a beszéd pedig a nyelv alkalmazása, a nyelv a társadalmi fejlődés során jött létre, és lehetővé tette (és teszi ma is) a társadalomban élő emberek tevékenységének megszervezését, a megszerzett ismeretek kicserélését, összekapcsolja a múltat, a jelent és a jövőt, a társadalom létezésének és fejlődésének elengedhetetlen feltétele a nyelv, a társadalmi viszonyok változásának megfelelően változik, alakul a nyelv

is, amely változás legszembetűnőbben a szókincsben jut kifejezésre (: ma már nem használt szavak: dézsma, tized - vagy a napjainkban keletkezett szavak: számítógép, televízió) Az emberi nyelv nem egyik napról a másikra, hanem egy hosszú, folyamatos fejlődés eredményeképpen jött létre. Egy nyelv addig élő, amíg létezik egy közösség, amelynek tagjai használják az adott nyelvet 2. témakör: Ember és nyelv Tétel: A nyelvi jelek rendszere Feladat: Mutassa be a nyelvi jel összetevőit! A nyelv a legegyetemesebb jelrendszer: számos jelrendszer létezik (: közlekedési jelek, a térképek, a matematika, a sportjátékok jelrendszere), de köztük a legelterjedtebb a nyelv, bárki elsajátíthatja, birtokolhatja, és ez a legalkalmasabb a külső és a belső valóság kifejezésére, a nyelv jelek sokaságából és a jeleket közléssé rendszerező nyelvtani szabályokból áll; a nyelvi jel a hangalaknak és az általa tükrözött tartalomnak a

kapcsolata; a jelentés magva a szótő, ehhez toldalékok járulhatnak (képzők, ragok, jelek); képzők: megváltoztatják a szó jelentését, gyakran szófaját is fontosabb képzők: igeképzők: tan-tanul; kész-készít-készül; szín-színez; olvas-olvasgat-olvastat-olvashat; névszóképzők: ír-írás-irat; fiú-fiúcska; ember-emberke; Márton-Marci; katona-katonaság; város-városi; Kovács-Kovácsné ragok: elhelyezik a szót a mondatban, mondatrészt csinálnak belőle: igei személyragok: írok-írsz-írØ; írunk-írtok-írnak; a tárgy ragja: ember-embert határozóragok: könyvben; nyolcig; ezért jelek: igei időjelek: olvas-olvasott igei módjelek: olvas-olvasna többesjelek: ember-emberek; könyve-könyveb birtokos személyjelek: könyv-könyvem a középfok jele: kék-kékebb A nyelv rendszer jellege: a nyelvi jelek összetevői, egységei a h angok, a m orfémák (szóelemek), a s zintagmák (szószerkezetek) és az ezekből létrejövő nagyobb egységek, a

mondatok és a szöveg; a beszédhangoknak önmagukban nincs jelentésük (ezek a fonémák); a jelentéssel bíró nyelvi jeleket morfémáknak nevezzük (szótövek és toldalékaik) a morfémákból szószerkezeteket, szintagmákatk alkothatunk; ezek alkotják a beszéd magasabb egységeit, a mondatot és a szöveget; - a nyelvi jeleket mindig szabályok segítségével kapcsoljuk össze, a szabályok összessége a nyelvtani rendszer, - a nyelvtani rendszer egésze több kisebb alrendszerből és törvényekből áll (igeragozás rendszere; magán- és mássalhangzótörvények); a nyelv jelek állományából és olyan szabályokból áll, melyek a jeleket közléssé szervezik; - a nyelvtani rendszer kevésbé változó, mint a szókészlet, de ez is átalakuláson megy keresztül a nyelv fejlődése során 3. témakör: Kommunikáció Tétel: A közlésfolyamat tényezői és funkciói a közlésfolyamat (kommunikáció) bármely jelrendszernek - mindenekelőtt a nyelvnek az

emberi érintkezésben való szándékos és kölcsönös felhasználása; nem szabad összetéveszteni az információval, mert az egyoldalú tájékoztatást jelent, míg a kommunikáció mindig társas cselekvés; a kommunikációnak a legáltalánosabb módja a beszéd. Ahhoz, hogy a kommunikáció létrejöjjön, többféle tényezőre is szükség van; A közlésfolyamatban tényezői beszélő (vagy feladó) - hallgató (vagy befogadó) állandó kölcsönhatásban vannak egymással, többször szerepet is cserélhetnek, kód, amely valamilyen jelrendszer, legtöbbször a nyelv (mindkét fél számára ismert kell, hogy legyen), csatorna: az a közeg, amely közvetít a kommunikációban (levegő, telefonkábel, könyv), a valóság, amelyről beszélünk, részben vagy teljes egészében ismert kell, hogy legyen a beszélő és a hallgató számára, beszédhelyzet, vagyis a közlésfolyamatban részt vevők között kialakult pillanatnyi viszony, üzenet, a közlésfolyamat

célja és eredménye beszélő vagy feladó ← közlemény ← közvetítő közeg vagy csatorna ← hallgató vagy címzett A közlésfolyamat nem nyelvi kifejezőeszközei: gesztusnyelv: a közlésfolyamatot gyakran kísérő arckifejezések, kézmozdulatok, lehet velünk született, az egész nemre jellemző (nevetés, sírás), csak kisebb közösségekben előforduló (az igenlés vagy tagadás kifejezése-bólintás, fejcsóválás), szerepe: a szavak jelentésének felerősítése, a beszélő érzelmi állapotának kifejezése, a hallgató visszajelzésének közvetítése, a szavak helyettesítése A kommunikáció funkciói: tájékoztató: egyszerűen közöljük a valóságra vonatkozó ismereteinket, gondolatainkat (a közléshez kapcsolódó kérdések is ide tartoznak) Esik az eső. kifejező: a beszélő érzelmei nyilvánulnak meg ebben a közlésben: Jaj, de jó, hogy te is eljöttél! felhívó vagy befolyásoló: kérést, felszólítást, parancsot

fejez ki, cselekvésre akarunk ösztönözni valakit: Ülj le! kapcsolatfenntartás: üdvözlés, figyelemfelkeltő szavak, megszólítás; értelmezés: a nem értett szöveg nyelvi megformálására kérdezünk vissza: Mit mondtál? esztétikai: az üzenetre irányul, a költészetben kap igazán nagy szerepet, de a hétköznapi nyelvhasználatot is jellemzik bizonyos képi kifejezések, szójátékok. a szövegből ismerje fel a kommunikáció funkcióit! „– Légy szíves, rajzolj nekem egy bárányt Minthogy bárányt soha életemben nem rajzoltam, papírra vetettem a két rajz közül, amire egyáltalán képes voltam: a csukott óriáskígyót. De hogy elképedtem, amikor az emberke azt mondta rá: Nem! Nem! Nem elefántot akarok óriáskígyóban! Az óriáskígyó nagyon veszedelmes, az elefánt meg olyan behemót nagy. Nálam odahaza minden apró. Nekem bárány kell. Rajzolj nekem egy bárányt! Hát erre rajzoltam egyet. Ráfirkáltam a papí rra a mellékelt rajzot.

Tessék- mondtam.- Ez itt a l ádája Benne van a bárány. Amit akarsz” (Antoine de Saint – Exupery: A kis herceg) felhívó funkció(akaratot, kérést fejez ki) ábrázoló funkció (leírás, ismeretnyújtás) kifejező funkció ez is kifejező funkció (érzelmek, vágyak); ábrázoló is (ismeretet közöl) ábrázoló ez inkább kapcsolatfenntartó szerepű 4. témakör: Kommunikáció Tétel: a jel, jelek, jelrendszerek a nyelvi és nem nyelvi közlésben A jel: érzékszerveinkkel felfogható (látható, hallható, tapintható) jelenség, amely egy másik, önmagán túli jelenségre utal. Így minden jel két elemből áll: jelölő (amit érzékelünk), jelölt (az a tartalom, amelyet a jel felidéz) A jelek közös tulajdonságai, jellemzői: érzékszerveinkkel felfoghatók, önmaguknál többet jelentenek, általánosító szerepűek, tehát nemcsak egyetlen tárgyat, jelenséget idéznek fel, hanem a hozzájuk hasonló többit is, egy adott közösség minden

tagja elfogadja, egy jelrendszer tagjai, a jel az emberi érintkezésben tölti be szerepét: a jelzést A jelölő és jelölt kapcsolata többféle lehet: hasonlóságon alapul (ikon): ha a jel a jelölt tárgyra saját jellemzőivel utal, vagyis hasonlít arra a valamire: közlekedési lámpában álló vagy lépő emberalak, érintkezésen alapul (index): ha a jelölő és jelölt között ok-okozati, térbeli vagy időbeli kapcsolat van: sípszó, füttyszó, integetés, irányjelzés, társadalmi megállapodáson alapul (szimbólum) - ha a j eltest kiválasztása megegyezés eredménye: a piros-fehér-zöld zászló nemzeti lobogónkat jelenti Feladat: Mutassa be a természetes és mesterséges jelek típusait! természetes jelek: szigorú, oksági kapcsolatban állnak a jelölt valósággal; az „üzenet” közvetlenül a helyzethez igazodik az állatok egymás közti kommunikációs kapcsolataiban használt jelek: párkereső jelek: madárdal, a madarak díszes nászruhája,

násztánca, szarvasbőgés veszélyjelek: ezek fajon kívüliek is lehetnek: a szavanna fűevői riasztási kapcsolatban állnak; táplálékjelző jelek: a tyúkanyó és a csirkéi között; munkaszervező jelek: a méhek vagy a hangyák „társadalmának” jelrendszerre alapuló működése mesterséges jelek: ezekre csak az emberi társadalom képes elvonatkoztathatnak a beszédhelyzettől és a környezettől, képesek térben is időben távol eső jelenségeket ábrázolni; a jelek egy csoportja előzetes megegyezés alapján lesz érthető más csoportok (piktogramok) előzetes megállapodás nélkül is érthetők (pályaudvarok jelei: pénztár, kijárat stb.) jellegzetes formái: matematikai, közlekedési, egyéb természettudományos (pl. kémiai) jelek; 5. témakör: A magyar nyelv története A magyar nyelv eredete rokonsága, történeti szakaszai A magyar nyelv eredete szerint az uráli nyelvek közé tartozik, az uráli nyelveken belül közelebbről a finnugor

nyelvek része. Az uráli népek a nagy Volga-kanyar és az Urál között éltek Északkelet-Európában, de az újabb kutatások szerint az uráli őshazát a Közép-Uráltól északra, az Ob folyó alsó és középső folyása mentén, Nyugat-Szibériában is lehet keresni. Az uráli nyelvcsalád jellemzése: az uráli nyelvcsalád a Kr. e V-IV évezred határán két nagy ágra vált szét: szamojéd nyelvek, finnugor nyelvek (kb. a Kr e III évezred végéig) finnugor nyelvek ugor alapnyelv finn-permi alapnyelv ősmaős-obiugor gyar magyar vogul osztyák manysi hanti a legközelebbi nyelvrokonaink az obi-ugorok (vogulok, osztjákok), akik NyugatSzibériában élnek: vogulok (manysik), kb. 8000 fő, az Ob alsó folyása és az Urál között, osztjákok (chantik), kb. 21 000 fő, az Ob keleti oldalán, A nyelvrokonság bizonyítékai: ehhez összehasonlító vizsgálatokat kell végezni, az összes uráli nyelv összevetésével megállapítható szókészleti egyezések

száma 10001200-ra tehető, ebből a magyarban kb. 100 szó él, a többi ezer ősi szó az ugor együttélésig bizonyítható, az összehasonlító nyelvészet mellett a régészet, a néprajz, a növényföldrajz, a történettudomány is segít elődeink életének, nyelvének megismerésében. a szókészleti egyezéseket az összehasonlítás módszerével, az ún. szabályos hangmegfelelésekkel lehet meggyőzően kimutatni, a szabályos hangmegfelelés nem a r okon nyelvek azonos jelentésű szavainak hasonló hangzását jelenti, hanem az ősi örökség szavaiban az azonos helyzetben lévő hangok egyegy nyelvben azonos módon viselkednek: vagy megmaradnak, vagy azonos módon változnak meg a nyelvrokonság bizonyítékait a nyelvtani eszközkészletben is kereshetjük: a birtokos személyjelek megléte közös sajátossága az uráli nyelveknek, sőt ezek a toldalékok az öszszes uráli nyelvben személyes névmásból alakultak ki Nyelvrokonságunkkal kapcsolatban

léteznek másféle feltevések, vélemények is: török - magyar rokonság, sumer - magyar rokonság egyiket sem lehet meggyőzően bizonyítani 6. témakör: A magyar nyelv története Tétel: A magyar nyelvtörténet forrásai: a nyelvemlékek nyelvemlékes kor (a honfoglalás táján kezdődött) a) ómagyar kor: a honfoglalástól 1526-ig; ekkortól már írott forrásokból származó nyelvi adatok is vannak, nyelvemlékek: a nyelv régebbi állapotát tükröző írásbeli megnyilatkozások, első nyelvemlékeink a szórványok: valamilyen idegen nyelvű szövegbe beékelt magyar szavak, kifejezések, külföldi szórványemlékek: arab, perzsa, bizánci, görög és latin nyelvű szövegben előforduló magyar elemek: Bíborbanszületett Konstantin császárnak A Birodalom kormányzásáról című, görög nyelven írt műve (Álmos, Árpád, Etelköz, Tisza, Maros nevek fordulnak elő benne), • a magyarországi írásbeliség kezdetben latin nyelvű volt; • a

jogügyletek (pl. birtokadományozások) okleveles dokumentációja csak lassan terjedt el • az oklevelek s ok magyar szót tartalmaztak latin mondatkeretbe foglalva; vendégszók, szórványemlékek személy- és helynevek, de lehetnek közszók is; • kényszerűség, mert a scriptor nem kerülhette el a használatukat: határneveket, helyneveket nem tudott latinra fordítani; Tihanyi alapítólevél (A tihanyi bencés apátság alapító levele), 1055 Pannonhalmán őrzik; I.Adrás elrendeli benne egy bencés apátság alapítását; felsorolja, hogy a király milyen birtokokat, birtokrészeket adományoz a bencéseknek az apátság fenntartásához, működéséhez; milyen szolgálónépeket rendel ellátásukra; az adományföldek nem egy birtokdarabból álltak, 18 különböző helyen voltak szántók, legelők stb., az oklevél közli az egyes birtokrészek határát, így kerültek be a földrajzi nevek • • • • • • • szövegemlékek: hosszabb, kerekebb

közleményt, gondolatsort fejeznek ki magyar nyelven: kéziratosak a magyar nyelvű kódexek előtti időkből (a XV.szelőttről) latin nyelvű kódexekbe ágyazott 5 nem nagy terjedelmű vendégszövegün van; Halotti beszéd és Könyörgés (a XII. század vége), kódexek (kézzel írott könyvek), Jókai-kódex ( 1372-1400) Halotti beszéd és Könyörgés a miserend szerint a koporsót lebocsájtják a földbe, majd szentelt vízzel meghintik, ezután beszédet kell intézni a gyászolókhoz; ezután a pap földet hint a sírba, elmond egy zsoltárt, majd könyörgésre hívja fel a népet; bár az Árpád-kor végéig csak egyetlen kézirat, a Halotti beszéd és Könyörgés maradt ránk;de ez nem jelenti azt, hogy csak ennyit írtak magyarul; nem véletlenül került a Pray-kódex egyik üresen maradt lapjára; tervbe vett és szükséges tartozéka a misekönyv első nagyobb felének, mely a halottak lelki üdvéért mondandó miséket és temetési szertartásokat

tartalmazza; 1200 körül másolták át a Halotti beszédet egy bencés kódexbe; ebbe a szertartási rendbe illeszkedik a két különálló szöveg; • • • • • • • • • a Beszéd: szabad, kivonatos tolmácsolása egy latin nyelvű sermo-nak ; a sermo-ból olyan gondolatokat emel ki, melyek a vallásilag igénytelenebb hallgató kedélyéhez alkalmazkodtak; inkább a komorabb részeket emeli ki, nem szól a vigasztaló gondolatokról, nem említi a megváltás tényét sem; erősen kiemeli a bűnbeesés gondolatát, még a paradicsomi tilalmakat is idézi; az imádkozásra a latin szöveg csak egyszer, a magyar háromszor hív fel; a magyar fogalmazó jól ismerte a latin sermo-t, emlékezetből szabadon fordította, hozzáfűzött más (hasonlóan könyv nélkül tudott) imádságrészleteket; ép. erőltetés nélküli jól hangzó a magyarsága, az élő beszéd természetességével hat; igen valószínű, hogy a Beszéd valóban volt előbb, s csak később

írták le a latin nyelv hatása inkább eszmeszerű volt, mint stilisztikai, mondattani; a Könyörgés szoros fordítása egy több helyről ismert latin szövegnek; Ómagyar Mária-siralom: az első magyar nyelvű vers; 1280-12310 körül keletkezett; egy korábbi latin Mária-himnusz (Planctus) szabad átköltése; eredetije Geoffroi de Breteuil (1196) lation verse; gyakorlott szerzőre vallanak a verstechnikai megoldások (alliterációk, stilisztikai eszközök); nyomtatottak - Komjáti Benedek: Szent Pál levelei magyar nyelven (1533), - középmagyar kor: 1526-1772-ig - nyomtatott szövegemlékek: Károlyi Gáspár bibliafordítása (1590), Pázmány Péter, Zrínyi Miklós, Mikes Kelemen művei, Feladat: Állapítsa meg, hogy az idézett szövegek milyen nyelvemléktípusból valók, döntését indokolja is. // cuius incipit terminus sar feu, hinc ohut cutarea, inde ad holmodi rea, ac postea nogu azah fehe rea, inde ad castelic, feheruuare rea meneh hodu utu rea //(A

helynevek mai kiejtéssel: Szárfő, Óhut kútja, Halmocska, Nagyaszófó, Fehérvárra menő hadútra) (1055) Megoldás: részlet a Tihanyi apátság alapítóleveléből Valék siralm tudatlan / Siralmat sepedek, / Búal aszuk, epedek. / Választ világomtúl / zsidou fiadomtúl, / ézes örömömtől. / Ó, en ézes urodum / egygyen így fiodum! / sírou anyát teküncsed, / búa beleül kinyúchchad! (A feltehető eredeti kiejtés Benkő Loránd olvasata szerint) (1300 körül) Megoldás: részlet az Ómagyar Mária-siralomból Ez időben menyekzők lének Galileának Kána nevű várassában és vala ott Jézusnak anyja, hívattaték el kedég Jézus ő tanojtványival a menyekzőben. És a borok elfogyván mondja az anyja őneki. Borok nincsen Monda őneki Jézus Mi énnekem és teneked asszonyállat. Nem jött el még az én horám /hora=óra/ (Feltehető eredeti kiejtéssel, de mai helyesírás szerint) (1524-27) 7. témakör: Nyelv és társadalom Tétel: Mai magyar

nyelvváltozatok A nyelv használata nem egységes. A nyelvek különböző változatokban élnek: másként beszélnek az egyes tájegységekben, más a szókincse egy orvosnak, egy kommandósnak, ha a szakmájáról beszél, más lesz az írott szöveg a mindennapi szóbeli megnyilatkozáshoz képest. A nyelvváltozatok minden nyelvnek természetes jellemzői, gazdagítják, színesítik. A nyelvváltozatok összessége a nemzeti nyelv. Tagolódása: Normatív nyelvváltozatok: irodalmi nyelv, köznyelv az irodalmi nyelv nem azonos a szépirodalom nyelvével, hanem a nemzeti nyelv legigényesebb, írott változata, amelyre jellemző a csiszoltság, az egyéni szín, a köznyelv a nemzeti nyelv beszélt változata Területi nyelvváltozatok: nyelvjárások (dialektusok): nincs közöttük éles különbség, az egyes nyelvjárások hangtani és szókincsbeli szempontból térnek el egymástól - : Szeged környékén sok az ő hang, a palóc nyelvjárásban a zárt é, az ajakréses

á hang; a szókincsre jellemzőek a tájszavak: kolompér, pityóka = burgonya, pampucka, pampuska = fánk Társadalmi nyelvváltozatok: csoportnyelvek: főleg szókincsükben térnek el a köznyelvtől szaknyelvek: foglalkozások szerinti elkülönülés; legfőbb jellemzői a szakszavak, amiket az adott csoporthoz, szakmához tartozók beszélnek: logaritmus, négyzetgyök, vektorok, hobbinyelvek: szabadidős foglalkozások nyelve, sportágak, játékok nyelve: csatár, partjelző, életkori nyelvváltozatok: gyereknyelv (dajkanyelv), diáknyelv (diri, karó), katonai nyelv, argó (tolvajnyelv): a cél az elkülönülés a társadalom többi rétegétől: duma, dohány, átráz Feladat: Készítsen néhány mondatos párbeszédet a diáknyelv jellemzésére! 8. Témakör: Nyelv és társadalom Tétel: A nyelvújítási mozgalom jelentősége a magyar nyelv történetében A nagy társadalmi és szellemi mozgalmakban szorosan összekapcsolódott a nemzeti függetlenség, a

társadalmi felemelkedés és a magyar nyelv ügye, központi kérdés lett a magyar nyelv jogainak helyreállítása, hivatalos nyelvvé tétele, egyenjogúságának biztosítása a művelődésben és a közéletben, konkrét feladatok voltak: a magyar nyelvet meg kellett tisztítani az idegen hatásoktól, gazdagítani kellett a szókincsét új fogalmak megnevezésével, fejleszteni kellett a nyelvváltozatokat A nyelvművelés új lehetőségei, fórumai: nyelvfejlesztő társaságok, irodalmi szalonok alakulása, 1780-tól folyóiratok, napilapok megjelenése, a nyelvművelő mozgalom központja először Széphalom, majd a 20-as évektől Pest, 1831-től működik a Magyar Tudós Társaság, vagyis az Akadémia, e) nyelvtudományi kérdések vitái jottista - ipszilonista háború" a helyesírás kérdéséről - Révai Miklós vezetésével a jottisták a s zóelemző írásmód mellett foglaltak állást (látja; kertje), Verseghy Ferenc és az ipszilonisták a kiejtés

szerinti írásmódot tartották jónak (lánya, kertye), a szóelemző írás győzött (Kazinczy is ezt támogatta) A nyelvújítási harc A XIX. század első két évtizedét külön szakaszként a nyelvújítás koraként tartjuk számon Nyelvújítás: a nyelvművelők tudatos beavatkozása az adott nyelv életébe, a nyelvújítási mozgalom része a magyarság önálló nemzeti létezéséért folyó küzdelemnek, a mozgalom vezéralakja: Kazinczy Ferenc, két tábor állt szemben: hagyományőrzők (ortológusok), nyelvújítók (neológusok) A nyelvújítási harc állomásai: Kazinczy Tövisek és virágok című epigrammagyűjteménye (1811), a Mondolat című gúnyirat megjelenése (1813) bírálták és kigúnyolták benne a nyelvújítókat, magát Kazinczyt is, Felelet a Mondolatra (1815), szerzők: Kölcsey Ferenc és Szemere Pál, stílusparódia, amelyben a maradiak nyelvét gúnyolták ki, több igazság volt a nyelvújítók törekvésében: a magyar nyelvnek

szüksége volt a tudatos alakításra, de az is igaz, hogy néhány szélsőséges újító elvétette a ménéket a "szógyártásban", Ortológus és neológus nálunk és más nemzeteknél című értekezés (1819) szerzője: Kazinczy Ferenc: a nyelvújítási harc lezárása A nyelvújítás módszerei és eredményei a nyelvújítási mozgalom kb. 10 ezer új szóval gazdagította szókészletünket A szógyarapítás forrásai: a régi nyelv és a nyelvjárások szókészlete; számos elavult, elfeledett magyar szót újítottak fel: hon, hős, dísz, terem, iker, tájnyelvi szavak bekerülése a k öznyelvbe: betyár, hullám, kelme, poggyász, rimánkodik, zamat, a legtöbb új szót képzéssel, összetétellel, elvonással alkották az újítók: egyesít, tanulmányoz, tanúsít, andalog, bántalom, élmény, kiáltvány, bölcsészet, homlokzat Stílusújítás a nyelvújítók munkája nyomán a stílus, a szépirodalom, a társalgás, a tudomány stílusa

újult meg és vált gazdagabbá, a XIX. század elején jött létre az egységes magyar irodalmi nyelv és a művelt köznyelv, 1872-ben indult a Magyar Nyelvőr című folyóirat, amely azóta is működik, és fontos szerepet tölt be az anyanyelv ápolásában Feladat: Az alábbi szavakat a n yelvújítók alkották vagy terjesztették el az irodalmi nyelvben. Jellemezze a p éldák segítségével a n yelvújítási mozgalom kedvelt szóalkotási módjait! Csend (régen csak csendesz) Előítélet (praeiudicum) Hőmérő, hullám (eredetileg tájszó) Könnyelmű (könnyű elméjű) Búskomor (bús, komor) Rovar (rovátkolt barom) Tengerész (szótő tenger) elvonás, rövidítés idegen szó tükörfordítása tájszó bevonása a köznyelvbe összevonás szinonímák összekapcsolása összevonás szóképzés 9.támakör: A nyelvi szintek Tétel: Az egyszerű mondat fajtái és szószerkezetei egyszerű tagolt teljes tőmondat A kutya ugat bővített mondat A kerítés

mellett rohangáló kutya hangosan ugatja a Holdat. tagolatlan hiányos Jó reggelt! Kedves rokonaim! A mondat szintagmatikus szerkezete; a mondat fő részei: a mondat általában nem egyszerűen szavakból, hanem szavak kapcsolataiból épül fel, az egymással nyelvtanilag meghatározott viszonyba lépő szavak kapcsolatát nevezzük szintagmának (szószerkezet, szókapcsolat) Fajtái: hozzárendelő viszony: az alany és az állítmány között; mindegyik feltételezi a másikat, és a kettő együtt adja a mondat szerkezeti magját: A kutya ugat alárendelő viszony: két tagja nem egyenlő értékű; az egyiknek, az alaptagnak logikailag és nyelvtanilag alá van rendelve a másik tag. Ez megszorítja az alaptag jelentéskörét, pontosabbá teszi a j elentését, ezért meghatározó tagnak nevezzük. Az alaptag egy szinttel mindig feljebb helyezkedik el, mint a meghatározó tag. Az alárendelő szerkezeteket mindig a meghatározó tagjukról nevezzük el Idetartozik a

tárgyas, határozószós és jelzős kapcsolat tárgyas: Pista könyvet olvas. határozós: Pista a teraszon olvas. jelzős: Pista érdekes könyvet olvas. Feladat: Elemezze a mondatot, ábrázolja a szerkezetét! Így kísérik a vén zivatart a tengerek szilaj hullámai. kísérik hullámai állítmány így módhatározó alany zivatart tárgy vén minőségjelző szilaj minőségjelző tengerek birtokos jelző 10. Témakör: A nyelvi szintek Tétel: Logikai és grammatikai viszonyok az összetett mondatban Alárendelő összetett mondat • tagmondatai nem egyenrangúak, az egyik a főmondat, a másik a neki alárendelt mellékmondat, • a mellékmondat a főmondat valamelyik mondatrészét fejti ki, • a főmondatban használhatunk utalószót, ez segít a mellékmondat fajtájának felismerésében, • a mellékmondatban kötőszó jelzi a szoros nyelvtani kapcsolatot (hogy, mert, mivel, mint, ha, aki, amilyen stb.) • fajtái: attól függően, hogy a

mellékmondat milyen mondatrészt fejez ki, lehet: alanyi, állítmányi (névszói), tárgyi, határozói, jelzői alanyi: Eszébe jutott, hogy elfelejtett bevásárolni. (Mi jutott eszébe?) tárgyi: Azt hittem, szeretsz. helyhatározói: Oda megyünk lakni, ahol tejet kapni. időhatározói: Akkor szép az erdő, mikor zöld. módhatározói: Úgy szerette, majd megette. állapothatározói: Úgy utazott el, hogy lázas volt okhatározói: Azért bántlak, mert szeretlek. célhatározói: Azért jöttem, hogy elköszönjek. jelzői: Amilyen a mosdó, olyan a törülköző. Mellérendelő összetett mondat a tagmondatok egymással egyenrangúak, azonos szinten helyezkednek el, és a tagmondatok között logikai-tartalmi kapcsolat van; fajtái: kapcsolatos: a második tagmondat továbbfűzi, kiegészíti az elsőt kötőszavai: és, s, meg A fiú ült a fotelban, és zenét hallgatott. ellentétes: két tagmondat szembeállítása vagy egymás kizárása kötőszavai: de, ellenben,

azonban, viszont, hanem Tán csodállak, ámde nem szeretlek. választó: a tagmondatok különböző lehetőségeket tartalmaznak kötőszavai: vagy, akárakár Elmenjünk moziba, vagy itthon maradjunk? következtető: okozati összefüggés van a két tagmondat között, a második tagmondat értelme az elsőből következik, kötőszavai: tehát, ezért, így, ennélfogva Fáradt vagyok, ezért nem tudok dolgozni. magyarázó: a második tagmondat az első tagmondat magyarázatát adja, kötőszavai: hiszen, ugyanis, tudniillik, azaz, vagyis Nem mehetek el szórakozni, ugyanis nincs pénzem. Feladat: A következő mondathoz fűzzön először egy mellérendelő, majd egy alárendelő tagmondatot! Beszédünk nem agyonbeszélésre szolgáló, öncélú locsogás, lehetséges mellérendelő folytatás: hanem gondosan összeállítottt érvrendszer. lehetséges alárendelő folytatás: amelyet a feladat elkerülésére találtunk ki. 11. témakör: A nyelvi szintek Tétel: A

magyar nyelv szófaji rendszere A szófajok rendszerezésére többféle elképzelés létezik. Az egyes rendszerezések megkülönböztetnek névszókat, határozószavakat, viszonyszavakat, mondatszókat Nem egységes az igék és az igenevek hovatartozásának megítélése A magyar nyelv szófajainak egyik lehetséges rendszere: igék névszók igenevek határozószók viszonyszók mondatszók tanul, jár, esik, van főnevek: könyv, szabadság, Deák Ferenc melléknevek: szorgalmas, csúnya, kicsinyke számnevek: tíz, első, sok, kétharmad, utolsó névmások: te, engem, magam, övé, ez, mi? bárki főnévi: aludni, enni, olvasnia melléknévi: alvó, eső, ,últ határozói: olvasva, tudván délelőtt, ott, örömest névelők: a, az, egy névutók: előtt, szerint kötőszók: és, is, de, viszont igekötők: le, fel, át módosítószók: talán, nem, persze indulatszók: ej, jaj felelőszók: persze, nem, igen Feladat: Emelje ki az alábbi szövegből az igéket és

értelmezze szerepüket! „Mondd, mit érlel annak a sorsa Akinek nem jut kapanyél; Kinek bajszán nem billeg morzsa, Ki setét gondok közt henyél; Ültetne krumplit harmadába S nincs szabad föld egy kapa se, S csomókban hull a hajaszála S nem veszi észre maga se?” csak az érlel és a h enyél igéknek van stílustartalma (többletjelentése): érlel: hoz létre, alakult ki értelemben henyél: álpejoratív: nem henyél, bár nem dolgozik, de azért, mert nincs „szabad föld egy kapa se” 12. Témakör: A nyelvi szintek Tétel: A morfémák, szóelemek szerepe és helyes használata a s zóalak felépítésében, a szószerkezetek alkotásában A szóelemek (morfémák) a nyelvnek a legkisebb jelentéssel bíró egységei. Alak és jelentés tekintetében önálló egységek Csoportosításuk: Funkció szerint: tőmorfémák (főszóelemek): a s zó jelentésének a magvát hordozzák, a további toldalékolás alapjául szolgálnak, önmagukban is előfordulnak a

mondatban, toldalékmorfémák (mellékszóelemek): járulékos, viszonyító jelentésűek: jelentésváltoztatók, módosítók, mondatbeli viszonyokat kijelölők: képzők, jelek, ragok Alak és jelentés szerint: szabad morfémák: önálló hangalakhoz önálló jelentés kapcsolódik, szótári tövek: olvas, asztal, kép, megy, félszabad morfémák: önálló alak, járulékos jelentés – névelők, névutók, igekötők (csak egy másik szóval együtt alkotnak mondatrészt): az asztal, ágy alatt, megy be, kötött morfémák: járulékos alak, járulékos jelentés toldalékmorfémák (képző, jel, rag): hal ász, asztal ok, ruhá t, kép en A toldalékmorfémák jellemzése • képző: közvetlenül a szótő után áll, megváltoztatja a szó jelentését, gyakran a szófaját is (igéből névszót, névszóból igét képezünk): fest  festmény, szép  szépül, jel: nem hoznak létre új szót, a képző után következnek; névszókhoz több jel is

kapcsolódhat névszókhoz járuló jelek: többes szám jele: -k asztalok birtoktöbbesítő jel:-i könyvei birtokjel: -é barátomé fokjelek: -bb (középfok) jobb leg.-bb (felsőfok) legjobb birtokos személyjelek: könyvem, könyved. igékhez járuló jelek: időjelek: múlt idő -t, -tt írt, olvasott módjelek: feltételes mód: -na, -ne, -ná, -né jönne, olvasna, • felszólító mód: -j Írj! Olvass! rag: zárómorfémák, utánuk nem következhet semmilyen toldalék; kijelölik a szó mondatbeli szerepét, mondatbeli viszonyokra utalnak névszókhoz járuló ragok: tárgyrag: -t tojást birtokos jelző raja: -nak, -nek Péternek a könyve határozóragok: -ban, -ben, -ból,ből, -hoz, -hez, -höz -tól, -től, on, -en, -ön-ról, -ről, -val, -vel ért, -ig, -kor –nál, -nél igékhez járuló ragok: igei személyragok (alanyi és tárgyas) alanyi tárgyas egyes szám többes szám egyes szám -k -unk-ünk -m -sz-l tok-tek-tök -d Ø -nak-nek -ja-i többes szám

-juk-jük -játok-itek -ják-ik A toldalékok sorrendje : szótő + képző + jel + rag: fest + mény + (e)m + ről, néhány esetben előfordul eltérés ettől a kapcsolódási rendtől: nagy+ban+i kis+(e)bb+ség Feladat: Elemezze az alábbi szöveget a toldalékok szempontjából! „Minden jó vers hangjait, szavait, képeit, mondatait olyan sokféle kapcsolat köti össze, hálózza be, hogy valamennyi feltárása lehetetlen. Az összefüggésrendszer megvilágításához szintekre kell bontanunk.” képzett szavak: mondatait, kapcsolat, hálózza, fertárása, lehetetlen, összefüggésrendszer, megvilágításához, bontanunk ragos szavak: hangjait, képeit, mondatait, köti hálózza, megvilágításához, szintekre jeles szavak: hangjait, szavait, képeit, mondatait, feltárása, megvilágyításához, szintekre, bontanunk 13. Témakör: A nyelvi szintek Tétel: A magánhangzók és mássalhangzók rendszere; a h angok találkozása (alkalmazkodása) és

helyesírásuk A hang a beszéd legkisebb, tovább már nem bontható alkotóeleme. Konkrét, hallható, fizikai természetű jelenség, amit a hangképző szervek segítségével hozunk létre. A hangképzésben részt vevő szervek: • a tüdő, amelyből a kiáramló levegő valamilyen akadályba ütközik, • a gégefőben elhelyezkedő két hangszalag, • a garatfal az ínycsappal, • a nyelv és a szájpadlás, • a két ajak, az alsó és felső fogsor • A fonéma nem azonos a beszédhanggal, a nyelv legkisebb eleme, elvonatkoztatás eredménye, nem fizikai, nem hallható jelenség. Jelentésmegkülönböztető szerepe van, és konkrét megvalósulása a beszédhang: sár, már, kár, tár, bár, vár A beszédhangok felosztása: Magánhangzók (a továbbiakban mgh): A hangszalagok rezgéséből keletkező tiszta zöngehangok. Képzésükkor a levegő nem ütközik akadályba a szájüregben magas: e, é, i, í, ö, ő, ü, ű ajakkerekítéses: ö, ő, ü, ű, u, ú,

teniszütő, ö, ó, a, mély: a, á, o, ó, u, ú - autó, ajakréses: i, í, e, é, á Mássalhangzók(a továbbiakban msh): a tüdőből kiáramló levegő útjában valamilyen akadály áll. • zöngések: a gégefőben lévő hangszalagok rezgéséből keletkezik a zönge, amelyhez párosul a szájüregben képződő zörej; • zöngétlenek: ha zönge nem keletkezik, csak a szájüregben képződik akadály vagy zörej; A msh-k jellemzése: a hangszalagok működése szerint: • zöngések: b, d, g, v, z, zs, dz, dzs, gy, m, n, ny, 1, r, j, • zöngétlenek: p, t, k, j, f, sz, s, c, cs, ty, h, az akadályképzés helye szerint: ajakhangok: b-p; v-f foghangok: d-t; z,zs-sz,s; ínyhangok: gy-g; ty-k; j-; ny dz,dzs-c,cs gégehang: h az akadályképzés minősége szerint: zárhangok: b-p; d-t; gy,g-ty-k réshangok: v-f; z,zs-sz,s; j- ; h zár-réshangok: dz,dzs-c,cs orrhangok: m,n,ny oldalsó hang: l pergő: r a kiejtés időtartama szerint: rövidek és hosszúak A hangok

előfordulásának és találkozásának szabályszerűségei A beszédben a hangokat nem elszigetelten, hanem összefüggően, egy folyamat részeként ejtjük és halljuk, a hangok hatnak egymásra, így tulajdonságaik a kiejtés során módosulhatnak Mgh-törvények Hangrend a szavakban a m gh-k szabályosan rendeződnek: • magas hangrendű: csak magas mgh-t tartalmaz: örömében • mély hangrendű: csak mély mgh-t tartalmaz: uborka, • vegyes hangrendű: magas és mély mgh-t tartalmaz iskola Illeszkedés a toldalékolásban jut kifejezésre: • magas hangrendű szóhoz magas mght tartalmazó toldalék járul: köpenyben; • mély hangrendű szóhoz mély mgh-t tartalmazó toldalék járul: kalapot; • vegyes hangrendű szóhoz általában mély mgh-t tartalmazó toldalék járul: kocsiról; • az összetett szavak toldalékolását az utótag határozza meg: látképet Msh-törvények: a msh-k közvetlen a szomszédos hangjaikra hatnak: • hasonulás: két

egymás mellé kerülő msh közül az egyik úgy változtatja meg a másikat, hogy egy új fonéma keletkezik a) részleges hasonulás: egyetlen képzési mozzanat tekintetében változtatja meg a másikat • zöngésedés: vasgolyó (vazsgolyó), hívtam (híftam); • képzés helye szerint: azonban (azomban), színpad (szírnpad), b) teljes hasonulás: az egymás mellett lévő msh-k közül az egyik teljesen magához hasonlóvá alakítja a másikat (két egyforma hangot ejtünk) • írásban jelölt: virággal, széppé; • írásban nem jelölt: anyja, éljen • összeolvadás: két különböző msh-nak egy harmadik, hosszú msh-vá való átalakulása (írásban nem jelöljük): szabadság (szabaccság), látja (lánya) • rövidülés: egy hosszú és egy rövid msh kerül közvetlenül egymás mellé, a h osszú msh megrövidül a kiejtésben: hallgat, szálldos, otthon • kiesés: három különböző msh közül az egyik kiesik az ejtés során: mindnyájan, mondta,

ajánlkozik Feladat: A kiemelt szavakban, szókapcsolatokban ismerje fel a m agán – és mássalhangzó-törvényeket! Egy csapásra véget vetett a rendbontásnak. Aki hallatni akarja szavát, az hangosan beszéljen! A becsületes ember állja a szavát. A merészséget nem téveszthetjük össze a bátorsággal. Most a nehézsúlyú birkózók léptek szőnyegre. teljes hasonulás, illeszkedés teljes hasonulás, illeszkedés teljes hasonulás, illeszkedés teljes hasonlás, összeolvadás, teljes hasonulás és mindenhol illeskedés teljes hasonulás, illeszkedés 14. Témakör: A nyelvi szintek Tétel: A szóalkotás lehetőségei: a szóképzés jelentésmódosító szerepe; a szóösszetétel jelentősége, fajtái; a mozaikszók, az összetett szavak helyesírása A szókincs, a szókincs bővítésének forrásai Egy nyelv szavainak összességét szókészletnek, szókincsnek nevezzük. Megkülönböztetünk aktív és passzív szókincset: aktív szókincsen a

többségében használt szavainkat, passzív szókincsen az általunk ismert, de nem használt szavakat értjük. Az egyéni szókincs függ a beszélő korától, környezetétől, iskolázottságától: A szókincs változása A változás kétirányú: különösen fontos a szókészlet gyarapodása, bővülése, de jelentős a csökkenése is. Eredet szerint a szavakat három csoportba sorolhatjuk: eredeti szókincs, idegen nyelvekből átvett szavak, belső keletkezésű szavak Eredeti szókincs A finnugor alapszókincs szavait soroljuk ide, amelyek még a nyelvrokonainkkal való együttélés korából származnak (kb. 1000 szót jelent ez) névmások: én, te, mi emberi testre vonatkozó szavak: szem, fül, fej, számnevek: tíz, ötven, száz rokonságnevek: atya, anya, meny növények, állatok nevei: fa, fű, életmódra utaló szavak: ház, fazék, bőr, farag egér Idegen nyelvekből átvett szavak A más népekkel, kultúrákkal való kapcsolat, érintkezés során

kerültek át nyelvünkbe ezek a szavak. jövevényszavak: ezek már beépültek a m agyar nyelv rendszerébe, nem érezzük idegennek, lehet belőlük képezni új szavakat is: iráni: asszony, híd, vásár, török: disznó, ökör, tyúk, búza, szláv: király, pap, pecsét, ispán, latin: templom, tábla, tinta, német: suszter, páncél, pisztoly idegen szavak: nem illeszkedtek be nyelvünk rendszerébe, őrzik az idegen jelleget: rádió, proletár, terror, sport, telefon tükörszók: szó szerinti fordítás eredményei: állatkert (Tiergarten) Belső keletkezésű szavak Nyelvünk szókészletének legnagyobb része ide tartozik. A szókincs bővülésének két módját különböztetjük meg: szóteremtés és szóalkotás. Szóteremtés: egy új, eddig a nyelvben nem létezett hangsor válik szóvá (a hangalak és jelentés között szoros a kapcsolat) indulatszavak: hűha, jaj, hangutánzó szavak: csiripel, bömböl, hangulatfestő szavak: bandukol, alamuszi

Szóalkotás: az a folyamat, amikor a nyelv már meglévő elemeiből hozunk létre új szót. Módjai: szóképzés, szóösszetétel, ritkább szóalkotási módok szóképzés: egy meglévő szóhoz képzőt illesztünk, így jön létre új szó. : vad +-ász  vadász olvas +-gatolvasgat szép +-ül szépül A magyar nyelv képzőrendszere igen gazdag, az igékhez és a névszókhoz egyaránt lehet képzőket kapcsolni. Képezhetünk: igéből igét rúg  rugdos, igéből névszót ül  ülés, névszóból névszót hal  halász, névszóból igét tűz  tüzel szóösszetétel: két önálló alakú és jelentésű szó összekapcsolása. az összetett szó szerkezete: előtag + utótag (rendőr), ha az elő- vagy utótag már önmagában is összetett szó, akkor ezeket többszörösen összetett szavaknak nevezzük, az összetett szavak jelentése más, mint az elő- és utótag jelentése: nagy + mama Az összetett szavak csoportosítása szerkezet

szerint: szervetlen összetett szavak: mondatbeli előzmény nélkül jöttek létre, a tagok között nincs nyelvtani viszony : Miatyánk, egyszeregy, nefelejcs, dehogy szerves összetett szavak: a mondat egy szerkezetéből jöttek létre, és a tagok között szoros nyelvtani viszony van, két csoportja: mellérendelő és alárendelő szóösszetétel mellérendelő összetett szavak: a két tag egyenértékű, mondatbeli szerepük azonos, egymással tartalmi kapcsolatban állnak fajtái (aszerint, hogyan jönnek létre): kettőzéssel: valamely szót önmagával vagy kis mértékben módosított alakjával ismétlünk meg: sok-sok, alig-alig, már-már, nőttön-nő, réges-régi, unos-untalan, ikerítéssel: sajátos összetételi mód; keletkezésekor valamilyen hangzásbeli változás megy végbe: dimbes-dombos, irul-pirul, tarkabarka, icipici, gizgaz, a nyelvben önállóan is meglévő két szót kapcsolunk össze: álikerszók: két önálló jelentésű és hangalakú szó

tapad össze: ázik-fázik, dúl-fúl, laza szerkezetű mellérendelő összetett szavak: rokon értelmű vagy ellentétes jelentésű szavak kapcsolódnak össze: jön-megy, süt-főz, jár-kel, valódi mellérendelő összetett szavak: az azonos szófajú, rokon értelmű szavak szorosan összefonódtak, egybeírjuk őket:: hírnév, dúsgazdag, szóbeszéd, árvíz alárendelő összetett szavak: a két tag nem egyenértékű, az előtag az utótag valamilyen mondatrészét fejezi ki, és alá van rendelve az utótagnak, az elő- és utótag közötti alárendelő viszony lehet jelölt és jelöletlen: ágrólszakadt, napsütötte fajtái: alanyos: mennydörög (mi dörög?), madárlátta, hófödte, eszeveszett, tárgyas: favágó (mit vágó?), egyetért, semmitmondó, szemlesütve, szófogadó, határozós: földönfutó (hol futó?), égbekiáltó, élenjáró, nyugdíjjogosult, fülbevaló, jelzős: citromízű (milyen ízű?), gonosztett, napkelte, asztalterítő, főorvos,

takarítónő, városháza Ritkább szóalkotási módok: mozaikszó-alkotás: betűszók: a szavak első betűjéből: ELTE, MTA, OTP, szóösszevonás: egy-egy szótagból MALÉV, gyes, szóelvonás: valamely szóból egy addig nem létező alapszót vonunk e l: kapál  kapa, dacos  dac, perel  per, szórövidülés: egy hosszabb, több szótagú szó alakjának lerövidítése : köszönöm  kösz, köszi, matematika  matek, laboratórium  labor szóvegyülés: két rokon jelentésű szó hangalakjának a keveredésével keletkezik: csokor + bokréta  csokréta, ordít + kiabál  ordibál Állandósult szókapcsolatok a szavaknál nagyobb nyelvi egységek, más szóval frazémák (szótári kifejezések). Jellemzői: több egymással tartalmilag és szerkezetileg szorosan összefüggő szóból álló szókapcsolat, jelentésük nem azonos az őket felépítő szavak eredeti jelentésével, átvitt értelemben használatosak bakot lő = hibázik, mindig

szerkesztettek, szerkezeti formájuk, alaki felépítettségük nem változik dugába dől Fajtái: társalgási vagy népmesei fordulatok, körülírások: Hogy vagy?, Itt a v ége, fuss el véle, támadást intéz, szólások: olyan több szóból álló egység, amelynek jelentése más, mint amit elemei önmagukban jelentenek: fején találta a szöget, felkopik az álla, a rövidebbet húzza, nem köti az orrára, kákán is csomót keres, szóláshasonlatok: sajátos csoportja a s zólásoknak, mondatformájú, egy fogalomból és egy hozzá hasonlított szemléletes képből áll: Ártatlan, mint a m a született bárány. Úgy bánik vele, mint a hímes tojással. Vigyorog, mint a fakutya közmondások: általános érvényű megfigyelést, életigazságot, bölcsességet: tartalmaznak: Amit ma megtehetsz, ne halaszd holnapra!, Egy fecske nem csinál nyarat., Madarat tolláról, embert barátjáról lehet megismerni. Lassan járj, tovább érsz! szállóigék: szó szerinti

idézetek, széles körben használatosak, szerzőjük vagy eredetük ismert: "Gondolkodom, tehát vagyok." (Descartes) "Lenni vagy nem lenni" (Shakespeare) "Legyen világosság!" (Biblia) Az állandósult szókapcsolatok stílusértéke nagy, használatuk szemléletessé, elevenné, kifejezővé teszi nyelvünket, és őrzik múltunk, életmódunk, művelődéstörténetünk emlékeit is: hátrakötöm a sarkad (szólás) - a középkori kínvallatásokra utal Feladat: Ismerje fel, hogy a szavakban a szóalkotás mely módja érvényesül! Egyszeregy, nefelejcs, búbánat, napraforgó, sárgarépa, szépség, szépítés, MAHART, OTP, tv szóösszetétel: egyszeregy, búbánat, napraforgó, sárgarépa szóképzés: szépség, szépítés mozaikszó: MAHART, OTP, tv 15. Témakör: A szöveg Tétel: A szóbeliség és az írásbeliség hatása a szövegformálásra és a szöveg előadására Az írásbeliség, az élőszó és a szövegfajták A

szövegeket két nagy csoportra lehet osztani: • • • • • • • Élőbeszéd egyszer hangzik el, utólag nem javítható, időben mulandó, pillanatnyi, nem marad nyoma, helyhez kötött, van lehetőség a hallgató visszajelzésére, gyors gondolkodást, azonnali szövegezést igényel, a zenei kifejezőeszközök (hangsúly, hanglejtés, hangerő, beszédtempó) és a gesztusok is szerephez jutnak, ösztönösebb, igénytelenebb nyelvi viselkedés, lazább, szabályokhoz nem kötődő szerkesztésmód • • • • • • • Írott szöveg vizuális, térbeli benyomást kelt, időben és térben kevésbé korlátozott, az azonnali visszajelzésre nincs lehetősége a hallgatónak, időt enged a gondolkodásra, a javításra, a zenei kifejezőeszközöknek, a gesztusoknak nincs szerepük, tudatosabb, igényesebb nyelvi viselkedés, szabályokhoz kötődő, pontosabban megszerkesztett szövegművek Mind az élőszóban elhangzó, mind az írásban megformált

szövegeket elkülöníthetjük más szempont alapján is: magánjellegű szövegek (oldottabbak, kötetlenebbek) párbeszéd; egy történet elbeszélése (élőszóban); napló; magánlevél (írásban) nyilvános (társadalmi) nyelvhasználatra szánt szövegek (igényesebbek, tudatosan megszerkesztettek) előadás; szakmai vita; hozzászólás; iskolai felelet (élőszóban); hivatalos levél; dolgozat; értekezés; esszé (írásban) Az élőszó zenei kifejezőeszközei Az élőszóban elhangzó szövegek egyik sajátossága az, hogy a zenei kifejezőeszközök is jelentős szerephez jutnak bennük. Ezek a kifejezőeszközök a következők: hangsúly, hanglejtés, szünet, beszédtempó Hangsúly: a mondat bizonyos szavainak első szótagjára eső erőtöbblet, nyomaték. Jellemzői: magyar nyelvben általában a szavak első szótagja a hangsúlyos, a hangsúlyos szótagok a beszédet kisebb egységekre tagolják: a h angsúlyos szótagtól a következő hangsúlyos szótagig

terjedő egységet nevezzük szakasznak, a szakasz a hangsúlyozás alapegysége, ennek első szótagjára kerül a szakaszhangsúly, ha az előzményekhez képest új tartalmat közlünk, akkor ennek a szakasznak adunk nagyobb nyomatékot, ezt nevezzük mondathangsúlynak, a szakaszt néha olyan szó is megelőzheti, amely nem hangsúlyos: ezt nevezzük szakaszelőzőnek (a névelő, a kötőszó) Hanglejtés: a beszéd dallama, vagyis a hangmagasság mozgása a különböző hangfekvések között (alsó, középső, felső hangfekvés). Szerepe: érzelmek kifejezése (öröm, csodálkozás stb.) a különböző mondatfajták (kijelentő, kérdő, felkiáltó stb.) egymástól való megkülönböztetése, Fajtái: emelkedő-ereszkedő (fokozatos, lassú váltás), szökő- eső (hirtelen, gyors váltás), lebegő Szünet: egy szöveg mondásakor hosszabb-rövidebb időre megállunk, ezt nevezzük szünetnek. Szerepe: a nyelvi egységek elkülönítése, a figyelem felkeltése

Beszédtempó: a szövegmondás ütemét jelenti, amely többféle ok miatt is változhat. a lényegesebb, fontosabb közlést az átlagos beszédtempónál lassabban, a kevésbé fontosat gyorsabban mondjuk Az élőszó zenei kifejezőeszközei segítik mondanivalónk értelmezését, a kiemelést vagy a tagolást, az érzelmek kifejezését. Feladat: Írásbeli vagy szóbeli szövegfajtának tekinti – e a k övetkező tájékoztatást? Indokolja meg választását! A lakhely – vagy névváltoztatást (költözést) 15 nappal a k i-vagy beköltözés előtt kérjük bejelenteni. A bejelentést személyesen, írásban vagy meghatalmazás útján kell megtenni Az a fogyasztó, aki a be jelentést elmulasztotta, a f ogyasztás ellenértékéért ténylegesen felelős. Megoldás: írásbeli szövegfajta, mert megfogalmazása mentes mindenféle személyes érzelemtől, gondolattól. Átgondolt, dicséretesen lényegre törő, tömör fogalmazás A szóbeli közvetlenebb, terjengősebb,

személyesebb lenne 16. Témakör: A szöveg Tétel: A szövegegységek, a bekezdés • • • • a szöveg a n yelv és a b eszéd legnagyobb egysége, egymással tartalmi-logikai és nyelvtani (grammatikai) kapcsolatban lévő mondatokból szerkesztett egész. tartalma: mindig valamilyen közlemény, szerepe: valamilyen üzenet közvetítése, amely lehet tájékoztató jellegű; személyes tartalmat kifejező; vagy a hallgatót befolyásoló, valamire felhívó szöveg ez a három kommunikációs szerep egy adott szövegen belül a legtöbbször egymással összefonódva jelenik meg A szöveg szerkezete • a címről szóljon, • a mondanivaló megfelelő bevezetése, • fő részben (a tárgyalásban) minden lényeges gondolatot ki kell fejteni, magyarázni, • a befejezésben a gondolatok összefoglalása, a téma lezárása, • a szöveg lazábban összetartozó részeinek bekezdésekkel való elválasztása, • a bekezdések mondatai a fő gondolatot tartalmazó

mondat, a tételmondat köré szerveződjenek Jellemzői: • tartalom szempontjából a teljesség, a megformáltság szempontjából a kerekség, a lezártság érzetét keltse, • a szöveg kisebb egységekre, bekezdésekre tagolódik, • a szöveg mondatait kapcsolóelemek kötik össze, ezeket többféleképpen csoportosíthatjuk: grammatikai kapcsolóelemek: kötőszavak, névmások, határozószók, igei személyrag, birtokos személyjel,  jelentésbeli kapcsolóelemek: szinonimák (rokon értelmű szavak), szövegkohézió: • az egyes részek szoros összetartozása, amit elsősorban a nyelvi összetartó erők biztosítanak, de befolyásolja a beszédhelyzet (szituáció) is; • A hely, az idő, az oksági viszonyok szövegkohéziós szerepe: • a szöveg összetartásában nagy szerepe van a h ely- és időbeli kapcsolatoknak és az oksági összefüggések feltárásának, • egy szöveg mindig olyan dologról szól, amely térben és időben megragadható, ezért

alakul ki egy szövegben tér- és időbeli hálózat, az összefüggéseket (oksági viszonyokat) feltáró logikai rend Feladat: Bontsa bekezdésekre az eredetileg négy egységből álló szöveget. Milyen tartalmi – logikai kapcsolat van a b ekezdések között? Mi az egyes bekezdések tételmondata? „Nem árt, ha pontosan tudod milyen jegyben születtél. Mert kétségtelen, hogy a csillagok alatt is születtél, tehát közöd van hozzájuk. De te csak élj úgy, mint aki a földön született, s ide is fog megtérni, a f öldbe. A csillagokat csak üdvözöld egy pillanatra, mert nem tudhatsz semmit felőlük. // Te csak a földet ismerheted Mert föld voltál és föld leszel Ismerd meg a f öldet, szokjál hozzá. Szeresd meg a f öldet, mint sorsodat, mely meg van írva a jegyekben és a csillagokban. Törődj hozzá, nyugodj bele, ismerd meg anyagszerűségében is, ne idegenkedj, finnyáskodva a földtől. // Nem piszkos a f öld Olyan, mint te vagy: anyag, melyben

erő van. A jegyek és a csillagok, az a titok Kétségtelen, hogy titkok között élsz. De bizonyosabb, hogy meghalsz egyszer és föld leszel.” A lehetséges megoldások egyikét bejelöltük (// = b ekezdés határa; félkövér = tételmondat) (Márai Sándor) 17. Témakör: A szöveg Tétel: A szövegtípusok kommunikatív, szerkezeti, nyelvi jellemzői A szöveg: szerkesztmény (konstrukció) A közlemény címzettje a feladó szövegét nem teljes egészében olvassa vagy hallja egyszerre, hanem szavanként és mondatonként - ahogyan egymás után következnek. De a f eladó sem tudja mondanivalóját egyetlen nagy tömbben a címzetthez irányítani. Kénytelen tehát kerek mondanivalóját kisebb egységekre, azaz bekezdésekre, majd mondatokra bontani, s a mondatokat az összefüggés szem előtt tartásával a szövegbe beszerkeszteni, s ehhez a megfelelő szavakat stb. kiválasztani Mind a szöveg megalkotása (megfogalmazása, "szavakba foglalása"), mind

megértése egyenes vonalúan, lineárisan történik. Ezért a közlemény feladójának az a feladata, hogy- a címzett és saját érdekei szerint - a szöveget a folyamatos, egyenes vonalú (lineáris) követésre alkalmasan formálja meg A szöveg fő szervező irányítója a gondolati tartalom belső rendje A közölnivalónak közleménnyé alakításában a kommunikáció tényezőit: a helyzetet, a feladó és a címzett kapcsolatát és közös ismereteiket, a külső körülményeket egyaránt figyelembe kell venni; meg kell találni a közlemény műfaját és hangnemét. Az összefüggés a szövegegységben legcélszerűbben az úgynevezett kommnnikációs alapgörbében valósul meg. Ez vonalszerűen balról jobbra haladó - mozgást jelent Az elején kisebb tartalmi telítettségű emelkedővel indul, a tárgyalás kifejtő részében tetőzik, majd innen meredekebben esik, mivel a befejező szakasz nagyobb információs újdonságot nem tartalmaz. A közbülső

szövegrészletek - bekezdések, mondategységek és mondategészek - szerkesztése is akkor célszerű, ha mint láncszemek illeszkednek bele a tartalmi vonulatba. A mondatnak leginkább szórendi megoldásával teljesíthetjük azt a követelményt, amely a szövegegységre is vonatkozik: visszakapcsoló-előkészítő szakasszal indítjuk, s az új közléssel tetőzzük (ez az állítmányi résznek felel meg), s kiegészítő résszel fejezzük be. Szövegfajták, szövegminőség Tekintsük az elképzelhető valamennyi szöveget (szövegművet) egyetlen nagy halmaznak. A teljes halmazba minden olyan megnyilatkozás beletartozik, amely az egyéni tudattartalom egy részletét nyelvi formában megszerkesztve közvetíti, és lezártságával egy adott helyzetben a kifejezés, a t ájékoztatás, a befolyásolás feladatát teljesíti. E teljes halmaz részei (a részhalmazok) a különféle típusú - azaz egyező sajátosságokat mutató - szövegeket foglalják magukba Nyelvi,

stilisztikai és irodalmi tanulmányainkból tudjuk, hogy milyen nagy szerepet játszik a szövegek megalkotásában az aktualitás, (időszerűség), hiszen alig van két teljesen egyező kommunikációs helyzet, amelyben a k özlemény megszületik. Ezért nem lehet kész szövegmintákat sémákként szolgai módon követni, még kevésbé lehet olyan mondatvázakat alapul venni, amelyeket csak szavakkal töltünk ki. Eddig leginkább olyan szövegegységeket és szövegegészeket vizsgáltunk, amelyek elsősorban a tájékoztatást szolgálják, s ezért ezeket a közlő próza megnevezéssel illettük. Bennük azt kerestük, hogyan formálódnak meg a mondatok szabályosan és igényesen A szövegművek részhalmaza az irodalmi szövegművek halmaza. A szépirodalom művészi igénnyel megalkotott próza szövegművei tartoznak ide. Ezek típusait mint műfajokat ismerjük, belőlük sokat elemeztünk már az irodalomórákon Tudjuk, hogy szerkesztésükben sok a

"szabálytalanság", azaz az eltérés a koherenciának, a folyamatosságnak és a tagoltságnak általunk megismert szabályaitól. Ez abból következik, hogy az írók a szöveg mögötti, ki nem fejtett tényezőket is beletervezik a hatáskeltésbe Feltételezik tehát, hogy az olvasó képzettársítására bízhatják a koherencia helyreállítását, s ezzel művészi hatást érhetnek el Közéleti-munkahelyi szövegtípusok Néhány szövegtípussal azért kell foglalkoznunk, mivel életpályátok során minden bizonnyal szükség lesz ezek alkotására. 1. Önéletrajzot felvételi kérelemhez, pályázathoz és egyéb beadványhoz kell majd csatolnotok Megszerkesztésében az időrend, stílusában a tárgyilagosság (esetleg a m értéktartó személyesség) jellemezze. Terjedelme - céljához mérten - egy-két gépelt oldalnyi lehet Még a rövidre szabott önéletrajznak is tartalmaznia kell életünk legfontosabb adatait, jelentős állomásait és

eseményeit: a születés helyét és idejét, az iskolai végzettséget, a pályaválasztást befolyásoló tényezőket, a szakmai képzettséget, foglalkozást és munkahelyet, a közéleti szereplést, a cs aládi körülmények alakulását, az életünket befolyásoló egyéb eseményeket. Mivel az önéletrajz egyben fejlődésrajz is, ennek a ténynek van legnagyobb szerepe az írásmű átfogó összefüggésének megvalósításában. A bekezdések tehát ne csupán a gépies egymásutániság, hanem ok és okozat belső rendje szerint kövessék egymást, élükön (vagy más helyen) tételmondatok egységet teremtő alkalmazásával. Ilyenformán az önéletrajz önjellemzéssé is válik. 2. Ajegyzőkönyv felvételének célja: események, tények, megállapodások írásbeli rögzítése Igen sokféle közéleti, hivatalos alkalom ad okot elkészítésére. Két alaptípusa van: a) Lefolyásjegyzőkönyv. Ez híven követi az eseményeket (a megbeszélés rendjét, a

hozzászólásokat, a határozathozatal módját) b) Eredményjegyzőkönyv. Ez a megbeszélés eredményeként létrejött közös megállapodásokat tartalmazza A jegyzőnek jól kell értenie a jegyzeteléshez, s ehhez gyors felfogóképességre (az elhangzottak megértésére), valamint lényeglátásra (a mondanivaló magvának kiemelésére) és technikai rutinra (a rögtöni lejegyzésre) van szüksége. A gyorsírás ez utóbbi mozzanatban jó segítséget adhat. Magnóra felvett szöveg támogathat ugyan a gépírásos áttétel pontosságának ellenőrzésében, de az említett képességekre a végleges szöveg elkészítésekor mindenképpen szükség van. A jegyzőkönyv szokásos formai elemei: az elején a felvétel helye, időpontja, az ülés (a megbeszélés stb.) tárgya, a jelenlevők felsorolása, a jegyzőkönyvvezető személyének megnevezése; a középrészben: az érdemi tartalom rögzítése; a végén a hozott határozatok ismertetése; a záradékok,

tehát a dátum és a jegyzőkönyvvezetőnek, a hitelesítőknek, ill. valamennyi érdekelt félnek az aláírása. 3. A feljegyzés az intézményen belüli ügyintézés irata Tartalma: a) tájékoztatás bizonyos tényekről, bizonyos ügyek állásáról; b) tennivaló emlékezetbe idézése; c) javaslat vagy kérés egy folyamatban levő üggyel kapcsolatban Ez a három szerep rendszerint összefonódik egymással Megszerkesztésében a lényegre kell szorítkoznunk, ezért stílusa legyen világos és tömör. Kommunikatív céljához igazodva kövessük benne ezt a rendet: az elején szerepeljen a címzett személy vagy osztály, alcímben a feljegyzés tárgya, törzsszövegében pedig a közlés pontos adatokkal, a tennivaló világos kifejtésével. 4. A jelentés bizonyos tényeket foglal össze a felsőbb hatóságok vagy a hivatal vezetősége számára eseményekről, tárgyalásokról, intézkedésekről. Tanácsok a jegyzeteléshez: Tollunk a szó szerinti

szövegkövetést nem bírja (hacsak a gyorsíráshoz nem folyamodunk). A mechanikus követés helyett a szöveg jelentésbeli összefüggéseire támaszkodva a tartalmi szakaszokat kell megragadni, tehát megérteni. A gondolatíveknek mintegy a pillérein tovalépkedve a r észlet lényegét kell felfogni, s közben már rögzíteni is Kettős figyelem szükséges tehát: egyfelől a folyamatosan elhangzó beszédet kell magunkban elemezni, másfelől a lejegyzés számára egyúttal válogatni. Ha ez sikerül, a többi már "csak" technika kérdése: az egyszerűsített (redukált) tartalmat - mintegy "kivonatot" - nyelvi eszközökkel rögzíteni Kiiktatjuk a terjengős elemeket, így például az ismétléseket, a rokon ételmű szavakat. A kulcsszavakat - a lexikonok gyakorlatához hasonlóan - tildével (~) helyettesíthetjük. Sűrűn alkalmazunk rövidítéseket, mégpedig akár teljesen egyénieket is, mivel a jegyzetelést saját magunk számára

végezzük A költői szövegekről A szépirodalmi mű esztétikai céllal készül, tehát olvasása és megértése esztétikai érzéket és értékelő képességet tételez fel. Az írói szöveg, különösen pedig a vers sok tekintetben eltér attól a szabályosságtól, amely a mindennapi - mégoly igényes - írás- és beszédmű szerkesztését követelményként jellemzi: sajátos szerveződésű alkotás. A szépirodalmi szöveg megértése sokszor kemény erőpróbának teszi ki az olvasó figyelmét, alapos tájékozottságot kíván meg tőle a valóság- és életismeretben, azaz a kommunikáció hátterében: a külső körülményekben, a beszédbeli összefüggésekben, irodalomismeretben, mű- és stíluselemzésben stb. Bár minden szöveget folyamatosan olvasunk, az író az átfogó összefüggés jegyében alkot. Ezt kell az olvasónak mintegy helyreállítania annak ismeretében, hogy az alkotóelemekkel az író sokféleképpen bánik a szöveg

megszerkesztése közben. a) A szövegben feltárt ok-, idő-, térbeli hálózat nem szükségszerűen követi az egyszerű logika rendjét. Sokszor fordul elő fordulat, törés, meglepetés - s mindezek szerepét a műben az olvasónak kell felfedeznie és értelmeznie. b) Különös fontosságú a cím, mert a szövegtartalmat az írói szándék jegyében jelzi, ezért közszói elemekből álló címek is sokszor szimbolikusak, áttételesek (Aranysárkány, Rozsdatemető stb.) c) A szövegminőségben a stiláris jellemzők egyöntetűsége megkülönböztető értékű. Az intellektuális stílus (Németh Lászlóé, Illyés Gyuláé, Sütő Andrásé stb:) elsősorban logikai örömöt szerez az olvasónak, a népi (tájnyelvi) elemek szövegjellemző felhasználása (Veres Péternél, Tamási Áronnál stb.) sajátos ízekkel gyönyörködtet, a dokumentáló prózastilus (Nagy Lajosé vagy a szépirodalmi igényű szociográfiai műveké) a hitelesség erejével hat, a

költői prózastílus (például Krúdy Gyuláé) hangulati és zenei hatásokat kelt. d) A szövegtípust a műfaj is meghatározza, s ebben a tekintetben a lehetőségek ugyancsak végtelenül változatosak. Óriási különbség van egy karcolat vagy glossza és egy regény vagy dráma szövege között. Az élőbeszéd szövegei Sokszor teszi próbára az embert (a tanuló fiatalokat is!) egy-egy olyan alkalom, amely kisebbnagyobb szövegeknek nemcsak megalkotását követeli meg, hanem egyúttal elmondását is. Ilyen próba a tanuló életében minden "felelet", kisebb-nagyobb közösség előtt elmondandó köszöntő, tájékoztató, beszámoló, felszólalás vagy hozzászólás ülésen, az iskolai közélet eseményeit kísérő megnyilatkozások, ünnepélyeken elmondandó beszédek stb. Ezek néhány típusával foglalkozunk, két keretbe foglaltan:1 az elő nem készített, majd 2 az előkészíthető megszólalásfajtákra tekintettel. 1. Mindennapi

események késztetnek megszólalásra Minden vásárlás vagy megjelenés hivatalos vagy kevésbé hivatalos helyen mindenképpen "ügyintézéssel" jár Nem mindig jár minden ilyen alkalom személyes megjelenéssel. Például telefonon jelentjük a b eázást vagy kérünk segítséget valamely szolgáltató vállalattól a konyhában meghibásodott készülék javítására. Jelentkezésünk köszönéssel és bemutatkozással kezdődik (személyes megjelenés esetén is ezt kell tennünk), és az illemszabályokat megtartva előadnunk ügyünket, tartózkodva kihívó szavaktól. Ha sikerül személyes hangon megnyerni partnerünket, viszonzásra számíthatunk "amilyen az adjonisten, olyan a fogadjisten" elve szerint A tárgyalás ebben az esetben sikerrel járhat A hozzászólás egy témához kapcsolódik. Lehet helyeslés, részletezés, kiegészítés, ellentmondás is azzal a céllal, hogy befolyásoljuk az előadót és a hallgatóságot

felvilágosításunkkal, véleményünkkel. Megszólítás vezeti be mondandónkat: Tisztelt , K edves (jelenlévők, tagtársak, lakó-, sport-, szak-, tanulótársak). Ha az előadót szólítjuk meg: Tisztelt Előadónk, s a hallgatókhoz - persze felnőttként - Hölgyeim és Uraim! Mivel senki nem tudja, mit fogunk mondani, ügyelnünk kell a hallgatók megnyerésére, hogy figyeljenek ránk, de a figyelmet ne játsszuk el mondanivalónk indokolatlan elnyújtásával. Célratörő tömörséggel szóljunk! A vitában való részvéted esetén érvek és ellenérvek előadása történik az ügy szeretetének és a partner megbecsülésének jegyében. Véleményünk előrebocsátásával, majd indokolásával szószaporítás nélkül szóljunk Néha tudomásul kell vennünk véleményünk elhárítását - ezt türelemmel ajánlatos elviselni. A vitavezetőnek fontos és kényes feladatai vannak: nemcsak figyelemmel kell kísérnie minden hozzászóló vagy felszólaló

mondanivalóját, hanem egyben még - vagy gondolatban, vagy azonnal s nyíltan - mérlegelnie is az elhangzottakat. A végén pedig a vitát össze kell foglalnia, a határozatot megfogalmaznia (előterjesztenie) Ha kell, a tagokat meg kell szavaztatnia, a jegyzőkönyv készítésére valakit felkérnie, két tagot pedig a jegyzőkönyv hitelesítésére Tájékoztatással szoktunk szolgálni látogatóknak, tevékenységünk ellenőrzőinek. Riportban kérdésekre válaszolva tesszük ezt arra gondolva, hogy nemcsak a kérdezőhöz, hanem a hallgatókhoz is szólunk. Ilyenkor kell különösen ügyelnünk arra, hogy a hallgatót (olvasót) ne terheljük meg fölösleges elvont fogalmakkal, részéről nehezen vagy egyáltalában nem érthető szakkifejezésekkel, idegen szavakkal, bonyolultan szerkesztett szövegünkkel és mondatainkkal. 2. Az előkészíthető megszólalásformák közül a felszólalás rokon a hozzászólással, ezért formája előre megválasztható; afféle

"kiselőadás" is lehet, amely zártabb és kiérleltebb fogalmazást kíván Jól tesszük, ha legalább vezérszavakat írunk fel magunknak emlékezetünk támogatására, de akár előre le is írhatjuk szövegünket Ha adatgyűjtés előzi meg beszédünket, ezt cédulákon tehetjük, s - kézben tartva szükség szerint idézünk róluk A beszámoló, a jelentés készítése mindenkire vár, aki valamely (munka)körben tevékenykedik. Első feladatunk a tárgyra vonatkozó adatok, tények összegyűjtése, majd ezek rendezése mindenkor a szóban forgó téma logikája szerint Saját véleményünket ne bocsássuk előre: az előadottakból megalapozottan következzenek a további tervek (javaslatok). Ajánlatos - sőt legtöbbször nem is kerülhető el mondanivalónk írásba foglalása, a félreérthetőségnek itt ugyanis nagyobb a veszélye. Üdvözlés, búcsúztató, köszöntő, megemlékezés: ezek meghatározott alkalmakhoz kötődnek. Már iskolai

életünkben is előfordulnak akár az új tanár érkezésekor, a korábbi búcsúztatásakor, az egész iskolai közösség előtt elmondandó ünnepi megemlékezés alkalmával (pl. az iskola névadójáról). Szalagavató bál vagy a tanév végi zászlóátadás idején az átadó és átvevő búcsúszavai okvetlenül helyet kapnak a műsorban. Érettségi után a banketten, később érettségi találkozókon a visszaemlékezés közvetlensége irányítja a beszélőt A jelentős évfordulók megkívánják a kellő komolyságot: ilyenkor az alkalom jelentőségének megfelelő hangvétellel szóljunk. Mindenkor a beszédmű megismert szabályai kötelezzék beszédmagatartásunk módját! Feladat: Készítsen a továbbtanuláshoz, ill. álláskereséshez szükséges szövegtípust! 18. Témakör: A retorika alapjai Tétel: Az érvelés beszédhelyzete és eszközei I. a retorika fogalma - " techné "- a görög retorika techné kifejezésből elvonva , jelentése

a szólás mestersége - " ars " a latin ars oratoria kifejezésből elvonva, jelentése a beszéd művészete. A retorika valódi lényege a két minőség egyénenkénti - értsd: szónokonkénti elegyéből épül fel A mesterség része a beszédnek, a beszédírás menetének és formájának megtartása lehet, míg a művészet, a nyelvi megformálás, a megszólalás egyedisége, az alkalmazott képek expresszivitásával írható körül A retorika története során alapproblémának bizonyult a két összetevő egymáshoz való viszonya és fontossági sorrendje - az irodalomhoz való viszonya nemkülönben emiatt sok egyéni megközelítés alakulhatott ki, a legegyénibbek gyakran iskolateremtővé váltak, pl Ciceró görögös szimmetriája és tisztasága, vagy Tacitus már - már lírai tömörsége és sokértelműsége. II. a szónoki beszéd részei: 1 bevezetés / felütés - a jóindulat megnyerése, figyelem felkelt 2 elbeszélés - a tényállás

bemutatása 3. kitérés - átvezető szerepben a beszéd céljának ismertetése 4. a beszéd céljának ismertetése - annak megnevezése amit elérni kívánunk, annak megfogalmazása tömören 5. bizonyítás / cáfolat - a beszéd céljától függően, 6. összegzés III. az érvelés beszédhelyzete : a beszéd fajtáitól függően különböző céljaink lehetnek : - törvényszéki beszédnél a vádlott / védenc bűnösségét bizonyítanánk / cáfolnánk - tanácskozó beszédnél rá- , lebeszélni igyekszünk hallgatóságunkat valamiről - bemutató beszéd esetén simán bemutathatunk valamit / valakit, vagy dicsérhetünk / gúnyolhatunk ugyancsak valamely jelenséget, személyt. Minden említett esetben választhatjuk a bizonyítás és a cáfolat útját céljaink eléréséhez( a bűnösség bizonyítása = az ártatlanság cáfolata ). Helyzetünkből és a rendelkezésre álló információkból adódóan az érvelésnek két logikai alapformája közül

választhatunk : 1 az általánosan ismert jelenséget, tényt igyekszünk a konkrét helyzetben érvényesíteni , alkalmazni; ez a dedukció. 2 ha ugyanezt visszafelé oldjuk meg, tehát a r endelkezésünkre álló információk alapján következtetünk a konkrét helyzetből az általános igazságra , akkor érvelésünk induktív. Az érvelés eszközei lehetnek : 1. nem retorikai eszközök , ezeknek elsősorban a törvényszéki beszédben van jelentősége, pl a gyilkos fegyver bemutatása, demonstrá.landö a tett brutalitását, stb 2 retorikai eszközök : 2/a logikai / d ialektikai eszközök, pl.: hasonlítás, analógia, szillogizmus a közhelyek használatával; 2/b közhelyekből adódó érvek, melyeknek három csoportját különböztetjük meg attól függően, hogy érvelésünkben a dolog/tett tiszteletre méltó volta, hasznossága, lehetségessége képezné a motiváló okot. Az első eset a legegyértelműbb, itt a cselekvés indító okaként

mutathatjuk meg a majdani tett tiszteletre méltóságát az utókor, vagy más közösségek szemében. A hasznosság alkalmazása esetén a cs elekvés következményeire kell irányítani a hallgatóság figyelmét, és annak hasznosságát igyekezni kell, mind konkrétan, mind általában bizonyítani. A harmadik esetben a m otiválás eszköze a hallgatóság képességére, erejére való hivatkozás, amelynek során a tett lehetséges volta mellett kell érvelnünk. Ennek az érvelési eszköznek az alkalmazása lehetséges ú.n fotiori érveléssel, ahol a s zóban forgó dolgot kicsinyítjük úgy, hogy egy múltbeli jelentősebb/jelentősebbnek beállított tettet hozzunk fel példának, amelynek sikere már beszédünk idején mindenki számára nyilvánvaló. 2/c definíciókból adódó érvek, amelyek esetében azt mutatjuk meg, hogy a definícióhoz hű/közeli érvelésünk tárgya, vagy éppen annak a definíciótól való távolságára mutatunk rá, ha cáfolni

akarunk. 2/d az okokból eredő érvek esetén arra mutatunk rá, hogy miből ered, vagy éppen mí lesz az eredménye a tettnek, amire motiválunk. 2/e a körülmények kényszerítő erejére hivatkozás hatékony érvként szolgálhat, bár igen labilis. 2/f az analógia segítségével való érvelés során két dolog, jelenség hasonlósága alapján vonunk párhuzamot és ezzel érvelünk. Feladat: Állapítsa meg, hogy az érvelés mely technikáival él hozzászólásában a szerző! „Lehetséges - e egyáltalában beavatkozás a nyelv szerves öntörvényű életébe? Ez a kérdés egyaránt lehet kérdve tagadó és kérdve állító. Én kérdve állítónak tekintem Mert véleményem szerint amióta van magyar írásbeliség, van nyelvi szabályozás, azóta minden némi tekintéllyel bíró szépíró és nyelvész beavatkozik a nyelv életébe. Vagy azzal, hogy újít, változtat rajta, vagy azzal, hogy konzerválja a régit. Tudatosan avatkozott bele a nyelv életébe

a nyomdász Heltai, a grammatikaíró Geleji Katona István, a tudományokat magyarul tolmácsoló Apáczai. Nincs sztenderd változat kodifikáció (szabályozás) nélkül. Beavatkozást feltételez annak eldöntése és előírása is, hogy milyen területre terjed ki, hol kívánatos valamely nyelv(változat) használata. • A nyelvek is, mint a folyók – mondják némelyek – önmaguktól is megtisztulnak, megszabadulnak szennyeiktől. Az analógia azért nem megnyugtató, mert manapság a folyókat is segíteni kell az öntisztulásban. A nyelv többé – kevésbé önelvű működésének három feltétele van: Az első, hogy közvetlenül ne korlátozza más nyelv dominanciája (egyeduralma), a másik, hogy hibátlanul működjenek a nemzet reflexei, harmadszor pedig az előbbi alapján a nyelv immunrendszere is kifogástalan legyen.” (Péntek János 19. témakör: A retorika alapjai Tétel: A beszéd felépítése, a szónoklat szerkesztésének lépései I. a

retorika fogalma - " techné "- a görög retorika techné kifejezésből elvonva , jelentése a szólás mestersége - " ars " a latin ars oratoria kifejezésből elvonva, jelentése a beszéd művészete. A retorika valódi lényege a két minőség egyénenkénti - értsd: szónokonkénti elegyéből épül fel A mesterség része a beszédnek, a beszédírás menetének és formájának megtartása lehet, míg a művészet, a nyelvi megformálás, a megszólalás egyedisége, a~z alkalmazott képek expresszivitásával írható körül A retorika története során alapproblémának bizonyult a két összetevő egymáshoz való viszonya és fontossági sorrendje - az irodalomhoz való viszonya nemkülönben emiatt sok egyéni megközelítés alakulhatott ki, a legegyénibbek gyakran iskolateremtővé váltak, pl Ciceró görögös szimmetriája és tisztasága, vagy Tacitus már - már lírai tömörsége és sokértelműsége. II. a retorika tárgya és

felosztása : 1. Az ügy / tárgy szerint: gyakorlati beszéd (célja a meggyőzés), és művészi beszéd (célja a gyönyörködtetés) 2 A hallgatóság szerint: ítélkező ( kell dönteni ) - múltra tekintve = törvényszéki beszéd -- jelenre/jövőre tekintve = közéleti ~ gyönyörködő ( nem kell dönteni } bemutató beszéd 3. A fajtái szerint: törvényszéki beszéd ( vád -, védőbeszéd) tanácskozó, közéleti beszéd ( rá-, lebeszélő ) bemutató beszéd ( dicsérő, gúnyoló ) III. a szónoklat szerkesztésének lépései: 1. A téma feltárása, ami a téma megtalálását és az anyaggyűjtést jelenti 2. Az elrendezés, ami az információk logikai rendjének kialakítását jelenti 3. A nyelvi megformálás, ahol a szóképeket és a hangulatkeltő eszközöket adjuk a beszédhez 4. Majd a kész beszéd megtanulása és előadása következik IV. a beszéd részei és ezek feladata : Bevezetés / felütés - három további része van: az első minden

esetben a hallgatóság jóindulatának elnyerését szolgálja. Ez történhet az alkalom és/vagy a hallgatóság különlegességére való hivatkozással, a hallgatóság hozzáértő mivoltára való hivatkozással, melyhez kapcsolódhat a saját képességek kicsinyítése is, mely önmagában is módszer, vagy a hallgatóság segítségének kérése. Minden esetben az lenne a cél, hogy egy lépésben nyerjük el a hallgatóság jóindulatát és motiváljuk is őket a szónoklatban való " részvételre " , a figyelemre Amennyiben ez nem sikerül, kell egy rövid részt szánni neki a bevezetésben. Itt mind érzelmi, mind értelmi motiválás alkalmazható. A harmadik rész igazából csak akkor szükséges, ha a téma összetettsége igényel egy rövid összefoglalást arról, hogy mi lesz a szónoklat tárgya Az elbeszélés : a t ényállás bemutatása. Mint a m eghatározás mutatja, elsősorban a törvényszéki beszédben , és kisebb mértékben a

tanácskozó beszédben szükséges részről van szó Itt a szóképek alkalmazása kimondottan tiltott, világosság és tömörség a fő követelmények vele szemben. A megalkotás szempontjai : ki, mi, hol, mikor, miként, mit tett A kitérés : az elbeszélés közepén, vagy végén alkalmazandó, tulajdonképpen átvezetés a k övetkező nagyobb egységbe, a célkitűzés megnevezésébe. Eszköze lehet a tárgy részletező leírása, dicsérete A célkitűzés : annak a megnevezése, amit bizonyítani/cáfolni szeretnénk. A tárgya szempontjából lehet általános és konkrét a célkitűzés, az állítás szempontjából pedig egyszerű és összetett Az utóbbi esetben az állítás logikus részekre bontása kötelező! A bizonyítás/cáfolat : ez a beszéd lényegi része, ezzel/ebben éri el a beszélő a meghatározott célját. (eszközeit lásd részletesen a másik tételben) Az összegzés: a b eszéd lezáró része, melynek feladata, hogy a m ár -

értelmi, vagy érzelmi úton - meggyőzött hallgatóság számára tisztán láthatóvá tegye, mit kell tenni. A jó összegzés ismérveit a négy stíluserény foglalja össze : egyszerűség, illendőség, nyelvi tisztaság, ékesség. Ennek van az említett négy közül a legnagyobb szerepe, eszközei a bővítés( részletezés, felsorolás, dicséret,hasonlítás), a szóképek használata( metafora a legfontosabb, metonímia, szinekdoché, hasonlat, hiperbola/túlzás, antonomasia, nevetés ), alakzatok (ismétlés, elhagyás, elemcsere ). Feladat: Milyen retorikai eszközökkel él a beszélő előadásának bevezető és befejező részében? Bevezetés: Meghatódva, de nem elfogultan állok Önök előtt ebben a teremben. Nem először szólhatok erről az emelvényről, ha nem is abban a funkcióban, amelybe a tegnapi napon a m agyar Országgyűlés emelt, hanem egyszerű tudományos kutatóként, akinek megvan most az a lehetősége, hogy az első között gratuláljon

legalábbis a k ormány nevében, az újonnan megválasztott elnöknek. Öröm számomra, hogy Kosáry professzor személyében olyan elnök került az Akadémia élére, aki politikai magatartásával, emberi tartásával, megszenvedett börtönbüntetésével szint szimbóluma a m egújhodásnak, és külön öröm azért is – ennyire vagyok egoista – mert mindig jó lektori véleményt írt tanulmányaimról, akkor is, amikor sokan még rosszat írtak. * Befejezés: Köszönöm a f igyelmüket, megtiszteltetés számomra, hogy meghallgattak, és kérem, engedjék meg, hogy az Akadémia érdekeit, a T udományos Akadémia hivatását teljes egészében átérezve szerény képviselőjük lehessek a kormányzatban is. (Antall József beszéde miniszterelnöki beiktatásának másnapján az Akadémia közgyűlésén) 20. témakör: Stílus és jelentés Tétel: Az azonos alakú, a többjelentésű és a rokon értelmű szavak jellemzői és szerepe Hangalak és jelentés

viszonya: minden szónak van hangsorral kifejezett hangalakja és ehhez a hangalakhoz kapcsolódó jelentése, a hangalak és a jelentés kapcsolata többnyire megegyezésen, hagyományon alapul (ezért van az, hogy a különböző nyelvek ugyanazt a dolgot más hangsorral nevezik meg), ha a hangalak és a jelentés között valódi kapcsolat van (vagyis a hangalakból lehet következtetni a j elentésre), akkor ezeket a s zavakat motivált szavaknak nevezzük: hangutánzó szavak: brummog, csiripel, krákog, zümmög, hangulatfestő szavak: cammog, bandukol, pipogya, ha a hangalak és a jelentés között nincs kapcsolat, akkor ezeket a szavakat motiválatlan szavaknak nevezzük A szavak csoportosítása a hangalak és a jelentés viszonya alapján egyjelentésú szavak: a h angsor csak egyetlen jelentést idéz fel (kevés ilyen szavunk van): ablakpárkány többjelentésú szavak (poliszémia): egy hangsorhoz több összefüggő, egymásból levezethető jelentés kapcsolódik (egy

eredeti, alapjelentés mellé később kialakul másodlagos, harmadlagos jelentés): csiga, levél, körte, kormány, toll Azonosalakúság, többértelműség és rokon értelműség a nyelvben azonosalakúság (homonímia): a hangalak azonos, de a jelentések között nincs semmiféle kapcsolat vagy összefüggés, véletlen egybeesés eredményei az azonos alakú szavak (gyakran még más szófajúak is): fog, sírok, török, nyúl, verem, sír, vár, ég, ár rokonértelműség (szinonímia): hangalakjuk különböző, a jelentésük azonban hasonló: kutya - eb, bicikli - kerékpár, fut - rohan - szalad, nevet - mosolyog - kacag hasonló alakú szavak (paroníma): hasonló hangsorhoz eltérő jelentés társul (ügyelni kell a helyes használatukra!): egyelőre - egyenlőre, helység - helyiség, szível - szívlel, gondtalan gondatlan, íztelen - ízetlen Egyelőre még nem megyünk el. - Egyenlőre vágta szét a kenyeret Ennek a helységnek a neve Hollókő. - A lakásunkban

öt helyiség van Feladat: Keressen példákat az alábbi Arany János idézetekből a hangalak és jelentés viszonyának különféle változataira! „Edward király, angol király Vágtat fakó lován. Körötte ég földszint az ég azanos alakú szavak A velszi tartomány.” „Rozsdás a kilincs, sarka amint fordul; Mintha fájna néki, ríva megcsikordul, Pedig tudja bölcsen, merre van a nyitja S emeli az öreg Bence mikor nyitja.” többjelentésű szavak „Hát mikor ráadták a nyalka szerszámot, Mint illett neki, hogy ragyogott, csillámlott!” szinonímák (rokon értelmű szavak) 21. témakör: Stílus és jelentés Tétel: Stílusréteg, stílusváltozat A stílus a n yelv használatának jellegzetes módja, mindig választás és elrendezés eredménye; a válogatást és az elrendezést a kommunikáció tényezői határozzák meg. A stílushoz szorosan kapcsolódik az expresszivitás fogalma (kifejezőerő), amely a szó, a kép

hangulati-érzelmi-indulati többlete, mindaz, ami a fogalmi kifejezés mellé társul. Stílusérték: az a többlet, amely egy-egy nyelvi elemnek a sajátja, és amely alkalmas arra, hogy különböző hatást váltson ki. A stílusértékekre a szótárak stílusminősítései utalnak (: udvarias, durva, elavult stb.) állandósult stílusérték: a szó jelentésének elválaszthatatlan része, alkalmi stílusérték: a szokásostól eltérő használat, amely csak az adott szövegkörnyezetben érvényesül az egyéni felhasználás által Stílusárnyalatok Annak alapján, hogy a beszélő melyik nyelvi változattal él, illetve a nyelvi eszközök kiválasztásában megnyilvánuló igényessége, az értelmi-érzelmi elemek felhasználásának aránya szerint különböző stílusárnyalatokat különböztetünk meg: irodalmi, köznyelvi, népies, egyszerű, választékos, közönséges, durva, világos, homályos, nehézkes, száraz Stílusárnyalatok: sokféle lehet, a

legfontosabbak: tárgyszerű, szenvtelen ironikus, szatirikus, melankolikus, Stílusrétegek: a társadalmi érintkezés meghatározott területein és meghatározott helyzetekben tipikusan használt nyelvi-stilisztikai eszközök rendszere Osztályozásuk társalgási stílus, szónoki (vagy előadói) stílus, tudományos (szakmai) stílus, publicisztikai stílus hivatalos stílus Jellemezhetők a céljuk, szerepük alapján, milyen beszédhelyzetben használjuk, normáik, kötelezettségeik, műfajaik alapján, stilisztikai, nyelvhelyességi hibáik alapján, napjainkban hogyan változnak Feladat: Fogalmazza át a k övetkező tárgyilagos szöveget! Hogyan hangozhat el három különböző beszédhelyzetben? János elvégzett egy számítógépes tanfolyamot, és állást keresett egy cégnél. Az ügyvezető igazgató hosszan elbeszélgetett vele, így kiderült, hogy János jól képzett és művelt fiatalember, akinek remek meglátásai, hasznosítható ötletei vannak. A

beszélgetés nagyon jól sikerült: János elnyerte az igazgató bizalmát, és előnyös fizetéssel a cég alkalmazottja lett. 1. Az igazgató számol be a fiatalember alkalmazásáról a cég vezetőségi ülésén 2. János meséli el a történteket legjobb barátjának 3. János mondja el a történteket volt gimnáziumi osztályfőnökének 22. témakör: Stílus és jelentés Tétel: A közélet színterei, a közéleti és a hivatalos stílus kritériumai, stiláris kötöttségei A közéleti stílus beszédben és írásban Szónoki (vagy előadói stílus) a közéleti stílus egyik változata, a többi stílusréteget is keresztező kategória; mindig nyilvános, ezért igényes nyelvhasználatot megkövetelő; erős érzelmi töltésű, a hallgatóból is érzelmi azonosulást kell kiváltania. Műfajai: tárgyalás, hozzászólás, előadás, felszólalás, ünnepi beszéd, vita Jellemzői és nyelvi kifejezőeszközei: • a beszédeknek tipikus szerkezete van:

bevezetés, tárgyalás és befejezés, • szóhasználatában a legfőbb szempont, hogy a hallgató azonnal, első hallásra megértse a mondanivalót; a jó előadás szóhasználata megfelel a hallgató műveltségének, érdeklődésének, ugyanakkor figyelemfelkeltő, és összhangban van az alkalom hangulatával is, • mondat- és szövegszerkesztésére jellemző a tudatosság, világosság, arányos, előrehaladó szerkezet, megfelelő tagolás, gyakori vissza- és előreutalás, ismétlés; zavart okozhat a többszörösen összetett mondat és a gyakori közbevetés, • nagy szerepük van a "hangos stílus" eszközeinek: tiszta, szép kiejtés, hanglejtés, hangsúlyozás, a beszédtempó és a szünet tudatos használata, váltása Hivatalos stílus A közéleti stílus írott változata: a törvények, rendeletek, közlemények és mindenfajta hivatalos érintkezés jellegzetes nyelvhasználati módja Szerepe: tájékoztató és felhívó; tartalma

cselekvésértékű Műfajai: jogszabályok, törvények, rendeletek, utasítás, szabályzat, közlemény, felszólítás, bejelentés, kérvény, meghatalmazás, elismervény, meghívó, jegyzőkönyv, jellemzés, önéletrajz Nyelvi jellemzői: • szóhasználat: jogi szakszavak, hiányoznak az érzelmileg erős töltésű szavak; személytelenségre utaló formák (értesítjük, felszólítjuk), • mondat- és szövegszerkesztés: világos, egyértelmű; ismétlések, utalások; megfelelő tagolás, • jellemző hibák: idegenszerűség, személytelenség, bonyolult szerkezetű Feladat: A következő szöveget olvassa el és írja át! Indokolja javításait! Az elsőfokú bíróság a 9. sorszámú ítéletben a t ényállást helyesen állapította meg, és szintén helytállóak voltak az e tényállásról az alperesek által létesített ingatlan – adásvételi szerződés semmisség okából érvénytelenségének megállapításán át az eredeti, azaz a

szerződéskötés előtt fennállott állapot helyreállítandóságára vezetetten levont jogi következtetései is. Egyik lehetséges átírás: Az elsőfokú bíróság helyesen állapította meg a tényállást. Ugyancsak helyes volt az a jogi következtetése, hogy helyre kell állítani azt az állapotot, mely a szerződéskötés ellőtt volt. Azért volt helyes ez a következtetés, mert az alperesek érvénytelen szerzuődést kötöttek. 23. témakör: Stílus és jelentés Tétel: A publicisztikai stílus főbb jellemzői, műfajai, tipikus szóhasználata, a megjelenítés közlésértéke A publicisztikai stílus az újságírás, a sajtó és az írásbeli propaganda, a média nyelve. Feladata: a politikai, gazdasági, társadalmi, kulturális élet időszerű eseményeinek a bemutatása és a közvélemény alakítása Műfajai: tájékoztató műfajok (információ, hír, riport, közlemény, interjú, nyilatkozat), publicisztikai műfajok (cikk, vezércikk,

hírmagyarázat, jegyzet, glossza, kommentár, ismertetés, recenzió, bírálat, kritika) Nyelvi jellemzői: • a stílusrétegek keveredése (szépirodalmi, tudományos, társalgási), • szóhasználat: tényanyag (hely, idő, név);  újabb keletkezésű szavak gyakorisága (divatszók, idegen szavak);  érzelmileg, hangulatilag erősebb töltésű szavak, kifejezések, • mondatszerkesztés: kérdések, felkiáltások, halmozás, fokozás, ellentét, párhuzam, idézetek, hivatkozások, vissza- és előreutalások, fontos a cím és a tagolás, az írásképnek is nagy szerepe van Kicsit bővebben: A sajtó szövegtípusai A lapok szerkesztőinek állandó gondja az eléjük kerülő és nyilvánosságot érdemlő kéziratok elrendezése. Ehhez a felelősségteljes munkához megbízható segítséget adnak a rovatok, amelyeknek külön címük is van, és egy-egy tárgykörbe tartozó közlemények csoportjait jelölik meg. Az első oldalon legtöbbször vezércikk

olvasható, amely legidőszerűbb - és ezért legtöbbször - a nagy nyilvánosságot leginkább érdeklő eseménnyel, problémával, politikai, gazdasági, társadalmi, kulturális stb kérdésekkel elvi alapon foglalkozik A vezércikk a szerkesztőség állásfoglalását fejti ki azzal a céllal, hogy a közvéleményt irányítsa Nem okvetlenül terjedelmes szöveg, de akkor is kiemelkedik kövérebb címével és szedésével, figyelmeztető, ünnepélyes, ironikus vagy éppen szarkasztikus hangvételű írás A cikk viszonylag rövidebb terjedelmű és tájékoztató jellegű írásmű, amely témájától függően a megfelelő rovatban kap helyet, például a gazdaságiban, kulturálisban, sportban. A tudósítás értesítés jellegű hír az újságíró munkatárs részéről arról az eseményről, amelynek résztvevője volt. Az interjú a laptudósító beszélgetése rendszerint ismert személyiséggel abból a célból, hogy szövege nyilvánosságra (rádióban vagy

tévében műsorra) kerüljön. Szépirodalmi jellegű a tárca, amelynek azonos című rovatban van a helye, és általában könynyedebb hangú írásmű: karcolat, csevegés. A lapok végén jelenik meg a "napi hírek" rovata a legkülönfélébb tárgyú, néha csak néhány soros "rövid hírekkel", tájékoztatásul a k özérdekű hivatalos intézkedésekről, bűntényekról stb. Újabban különféle tárgyú magazinok mellékletként tájékoztatják az olvasót technikai (pl. autó), egészségvédelmi, környezetvédelmi stb témakörökben, tanácsadásokban Gyakran lapzárta után érkezik híradás valamely fontos eseményről. Ilyen esetben - ha még mód van rá - rövid gyorshír kerülhet a számba. A sajtónak nemcsak tárgyi, hanem üzleti érdeke is megkívánja, hogy olvasóival szóbeli és írásbeli kapcsolatot kínáljon föl. Ezért levelezőrovatot is nyit, hogy hangot adjon azok számára, akik fontosnak tartják gondolataikat,

értesüléseiket, kritikájukat, javaslataikat a nyilvánossággal közölni Nevezetes a nyílt levél, melynek írója valakivel vagy valamely szervvel közöl felszólítást, észrevételt, önvédelmi nyilatkozatot sérelme ügyében helyesbítés céljából, s amellyel néha még kötelezheti is a megszólítottat, hogy vonja vissza kijelentését (állítását), amelyet sértőnek tart. A sajtótermék minden számában tájékoztatás olvasható a megjelent példány jellegéről (pl. Nyelvünk és Kultúránk - A Magyar Nyelv és Kultúra Nemzetközi Társasága - Anyanyelvi Konferencia - folyóirata. A szerkesztőbizottság elnökének és tagjainak a névsora, a felelős szerkesztő: Beke György. Közölve: a felelős kiadó és a szerkesztőség címe, előfizetési feltételek) Bár megjelennek az újságokban szépirodalmi jellegű írások is (például a tárca rovatában), az újságírás általában az informálás szolgálatában áll, s ennek rendeli alá a

stílusbeli közvetlenséget a tárgyszerűség és a személyes elfogulatlanság jegyében. Az irodalmi művek a világról ennél többet: látomást is adnak. A publicisztikai stílus főbb jegyei: 1. A kapcsolatot az olvasóval már a cím is megteremtheti, ha érdeklődést kelt Pl: "A kuliszszák mögött" (Hogyan működik az elnökválasztó gépezet?); "Motoron is, lovon is" (A mezőgazdasági mérnökök képzéséről); "Csigabiga, menjél ki!" (Csigakivitelünkről); "Magasépítők a mélyben" (A metró építéséről) stb. 2. A közíró kiaknázza az érzelmi hatáskeltés lehetőségeit Sokszor nyersen ható kifejezéseket is használ. Fábry Zoltánnál másutt például ezt olvashatjuk: "A krikszkraksz szerzője", "e torztükörből a fasizmus sörböfögő aljembersége vigyorog" stb Szemléletes módon fejezi ki az újságíró egy játékvezető tehetetlenségét: "úgy sípolt, ahogy a nézők

fütyültek" "A diktatúra pozícióit kikezdte az erózió" - olvastuk egy napilapunkban A gólkirályról írták: "A csapat golyósebességű csatara 3. A publicisztikának sajátos szó- és kifejezéskincse van: atomcsend, területi viszályok, fellazító taktika, a háború vámszedői, hivatalos (baráti) látogatás, záróokmány stb 4. Mostanában gyakoriak lapjainkban a metaforák "A paktumot a legkisebb közös nevező alapján kötötték meg", "nem tudnak forgalmi lámpát, azaz piros-sárga-zöld koalíciót teremteni", "szenvedéllyel indultunk neki az ezredfordulóhoz vezető célkanyarnak ; "az érdekviszonyok szekértáborokat hoznak létre" stb. 5. Mivel a közíró időszerű problémákat dolgoz föl, írásának fontos elemei az idő és a hely megnevezése, személyek említése és a rájuk való hivatkozás, kijelentéseik idézése stb. 6. Mondanivalóját a tényanyag gondos és célzatos

csoportosításával szerkeszti meg 7. Az igazmondás a publicisztika erkölcsi parancsa Feladat: A következő szöveg alapján mutassa be a publicisztikai stílus jegyeit! Híradás adja tudtul, hogy az ország egyes városaiban veszedelmes rágcsálók megrongálják a telefonvezetékeket. Szolnokon például csaknem 1200 munkaórát fordítottak a patkányok által okozta kábelhibák elhárítására, a helyreállítási költség elérte a negyedmillió forintot. Nos, a hí r szerint most tudományos vizsgálatot indítanak a r ágcsálók további kártételeinek megelőzésére. Anélkül, hogy befolyásolnánk a feltehetően alaposnak és mélyrehatónak ígérkező vizsgálat eredményét, szeretnénk elárulni, hogy ismerünk egy jól bevált megoldást. Meg kellene próbálkozni a patkányok szakszerű irtásával