Sociology | Children protection » Az intézményi jogviszony keletkezése és megszűnése, az ellátottak jogainak védelme

37.Az intézményi jogviszony keletkezése és megszűnése, az ellátottak jogainak védelme Az intézményi jogviszony keletkezése:  A személyes szociális gondoskodást nyújtó szociális ellátások igénybevétele önkéntes. Ez azt jelenti, hogy a szolgáltatás főszabályként csak az ellátást igénylő vagy annak törvényes képviselője indítványára nyújtható. (ha a törvényes képviselő ideiglenes gondnok, az intézményi elhelyezésre vonatkozó kérelméhez a gyámhivatal előzetes hozzájárulása szükséges)  A polgári jog általános szabályaitól eltérően nem szükséges a 16–18 közötti kiskorúnak a szenvedélybetegek részére nyújtott közösségi alapellátással és nappali ellátással összefüggésben tett jognyilatkozatához a törvényes képviselőbele egyezése vagy utólagos hozzájárulása  Az állami fenntartású intézmények tekintetében az ellátás iránti kérelemről az intézményvezető dönt, döntésével

szemben az igénylő (illetve törvényes képviselője) 8 napon belül az intézmény fenntartójához fordulhat, aki határozattal dönt a beutalásról Az ellátások önkéntes igénybevételének elve alól kivételt képez a pszichiátriai betegek bentlakásos ellátásának kötelező bírósági elrendelése, amire akkor kerülhet sor, ha • a pszichiátriai beteg további fekvőbeteg-gyógyintézeti kezelést nem igényel, és saját lakóhelyére nem bocsátható vissza, mivel önmaga ellátására nem képes, ellátására alkalmas családtagja nincs; illetve • a korábban szociális vagy egészségügyi ellátásban részesült személy esetében tartós bentlakásos intézményi elhelyezés indokolt. A személyes gondoskodást nyújtó szociális intézményi jogviszonyt keletkeztető jogi tények: • az igénybe vevő lakóhelye szerint illetékes települési önkormányzat képviselő-testületének határozata, • a bíróság ideiglenes intézkedést tartalmazó

végzése, • a bírói ítélet, • gyámhivatal határozata (az átmeneti vagy tartós nevelésbe vett gyermek esetében, • intézményvezető intézkedése, • nem állami fenntartású intézmény esetén az intézményvezető és az igénybe vevő közti megállapodás. Az intézményi jogviszony megszűnése: Az intézményi jogviszony megszűnhet a törvény rendelkezése folytán automatikusan és a felek akaratából Az Szt. rendelkezései alapján szűnik meg az intézményi jogviszony: • az intézmény jogutód nélküli megszűnése, • a jogosult halála, valamint • a határozott idejű intézeti elhelyezés esetén a megjelölt időtartam lejártával. Az intézményi jogviszony megszűnhet a felek rendelkezése nyomán is: • Az ellátást igénybe vevő (vagy törvényes képviselője) kezdeményezheti az intézményi jogviszony megszűnését • Ilyenkor a jogviszony a felek megegyezése szerinti időpontban szűnik meg. Állami fenntartású intézményi

jogviszony megszüntetéséről az intézményvezető dönthet, ha a jogosult • másik intézményben való elhelyezése indokolt; • a házirendet súlyosan megsérti • intézményi elhelyezése nem indokolt. E döntéséről az intézményvezető köteles írásban értesíteni a jogosultat, illetve annak törvényes képviselőjét. Ha ezzel a jogosult (törvényes képviselője) nem ért egyet, jogában áll az intézkedéssel szemben az értesítés kézhezvételétől számított 8 napon belül az intézmény fenntartójához fordulni. Ilyen esetben az ellátást változatlan feltételek mellett kell egészen addig tovább biztosítani, amíg a fenntartó vagy a bíróság jogerős és végrehajtható határozatot nem hoz. Az ellátottak jogainak védelme: Az Szt. részletesen ismerteti azokat a jogokat, amelyek minden ellátottat megilletnek, és külön rendelkezések tartalmazzák egyes ellátotti csoportok speciális jogait. Az ellátottakat általánosan megillető

jogok • A szociális intézmény által biztosított teljes ellátásra való jog. E jogot az ellátást igénybe vevő személy szociális helyzetének, egészségi és mentális állapotának figyelembevételével kell biztosítani úgy, hogy lehetősége legyen az egyéni szükségletei, helyzete vagy állapota alapján az egyéni ellátás, illetve szolgáltatás igénybevételére. • Az egyenlő bánásmód követelményének tiszteletben tartása. Ennek jegyében az ellátott jövedelmi helyzetét csak a törvényben, illetve a törvény felhatalmazása alapján készült kormányrendeletben meghatározott esetekben és feltételek mellett lehet vizsgálni. • Az intézmény működésével, gazdálkodásával kapcsolatos adatok megismeréséhez való jog. A jog biztosítása érdekében az intézmény vezetőjének évente tájékoztatót kell készítenie az intézmény gazdálkodásáról, és azt jól látható helyen ki kell függesztenie. A tájékoztatónak

tartalmaznia kell az intézmény működési költségének összesítését, az intézményi térítési díj havi összegét, valamint az egy ellátottra jutó havi önköltség összegét. • Az alkotmányos jogok maradéktalan és teljes körű tiszteletben tartásának követelménye. Ebből a rendelkezésből az következik, hogy az intézményi ellátás során az Alkotmányban nevesített alapvető jogok mindegyikét a lehető legteljesebb mértékben garantálni kell. Az Szt rendelkezése tehát, ami az emberi élethez és méltósághoz, a testi épséghez, valamint a testi és lelki egészséghez való jog kitüntetett jelentőségére hívja fel a figyelmet, nem értelmezhető úgy, hogy a törvény csak ezeknek a jogoknak az érvényesítését írná elő kötelező jelleggel. • A személyes adatok, valamint a magánélettel kapcsolatos titkok védelméhez való jog. A jog biztosítása érdekében az igénybevételi eljárás során különös figyelmet kell

fordítani arra, hogy az igénylő adataihoz csak az arra jogosultak férjenek hozzá. Az ellátás nyújtása során az intézményvezetőnek gondoskodnia kell arról, hogy az ellátott egészségi állapotával, személyes körülményeivel és jövedelmi viszonyaival összefüggő információkról más ellátott, illetve arra illetéktelen személy ne szerezhessen tudomást, különös tekintettel a szociális rászorultság tényére. • Személyes tárgyak használatához való jog. Az intézmény csak a házirendben meghatározott módon és csak akkor korlátozhatja az ellátottak jogát a tulajdonukban álló, ha az veszélyt jelenthet az intézményben élők testi épségére. A mindennapi használati tárgyakat illetően azonban nem alkalmazható korlátozás. • Az intézménybe bevitt vagyontárgyak megfelelő és biztonságos elhelyezéséhez való jog, ami az intézményvezetőjét terheli. A házirendben ugyanakkor szabályozni lehet az ellátottak által bevihető

vagyontárgyak méretét és mennyiségét. • A szabad mozgáshoz való jog az intézményen belüli és intézményen kívül. E jog gyakorlása során azonban tekintettel kell lenni a többi ellátott nyugalmára és biztonságára. A házirendben lehetőség van az eltávozás és a visszatérés rendjének szabályozására. • A családi kapcsolatok fenntartásához való jog és a látogatók fogadásához való jogot is, aminek gyakorlása során ugyancsak figyelemmel kell lenni a többi ellátott nyugalmára. A látogatás rendjét szándékosan és súlyosan megszegő személyekkel szemben az intézményvezető intézkedhet. • Panaszjog. Az ellátottaknak joguk van panasszal fordulni az intézmény vezetőjéhez, akinek kötelessége kivizsgálni azt, és 15 napon belül értesíteni a panaszost a vizsgálat eredményéről. • A hivatalos ügyek intézésében való segítséghez való jog. Ha az ellátott közvetlenül nem képes a hivatalos szervek megkeresésére,

akkor vagy az intézményvezetőnek kell a részére segítséget nyújtania ebben, vagy értesítenie kell az ellátott törvényes képviselőjét, illetve az ellátottjogi képviselőt ebből a célból. • Az ellátottak és törvényes képviselőik joga az ellátott állapotának felülvizsgálatával kapcsolatos információk megszerzésére. A fogyatékkal élők jogainak biztosítása érdekében figyelemmel kell lenni: • az akadálymentes környezet biztosítására, • az információkhoz való hozzáférés biztosítására, • a képességek/készségek fejlesztésére, • az önrendelkezés elvére, • a társadalmi integrációhoz való jogra • a korlátozó intézkedés elrendelésére csak az intézmény orvosa vagy ápolója adhat utasítást. Utóbbi esetben az intézmény orvosát haladéktalanul értesíteni kell a korlátozó intézkedés elrendeléséről; • az intézkedés csak addig tarthat, ameddig a veszélyeztető állapot tart, illetve

ameddig az a veszély elhárításához feltétlenül szükséges; • a korlátozó intézkedés alkalmazásáról az intézmény orvosának tájékoztatnia kell az intézmény vezetőjét, aki 48 órán belül köteles e tényről tájékoztatni az ellátottjogi képviselőt; • az ellátottakat megilleti a korlátozó intézkedéssel szembeni panasztétel joga. A panaszt az intézmény fenntartójához kell eljuttatni. A panasz kivizsgálásához pszichiáter szakértőt kell igénybe venni A hajléktalan személyek speciális jogai: • az emberi méltóság fokozott védelme, amihez az intézményvezetőnek olyan feltételeket kell biztosítania, amelyek biztosítják a hajléktalanok alapvető tisztálkodásának és pihenésének feltételeit; • az intézményi szolgáltatások igénybevétele nem tehető függővé olyan információktól, amik korábbi életvitelével kapcsolatosak. A szenvedélybetegeket ellátó intézményekben különös figyelmet kell fordítani az

ellátottak adatainak és személyiségi jogainak védelmére. A gondnokság alatt álló jogosultak érdekeinek védelméről az intézmény vezetője köteles gondoskodni úgy, hogy új gondnok kirendelését kezdeményezi, ha megítélése szerint az előző gondnok nem megfelelően látta el feladatait. Tájékoztatási kötelezettség. Az ellátotti jogok védelmének alapját a megfelelő információkhoz való hozzájutás lehetősége képezi. Ezért a kérelmezőt az ellátás iránti kérelem benyújtásakor tájékoztatni kell a szociális ellátás feltételeiről, valamint az ellátás megkezdésének legkorábbi időpontjáról. Az ellátottjogi képviselő: Az ellátottjogi képviselők a személyes gondoskodást nyújtó alap- és szakosított ellátást biztosító intézményi elhelyezést igénybe vevők részére nyújtanak segítséget jogaik gyakorlásában. A szociális szolgáltatást végzők jogai. A szociális szolgáltatást végző személyek közül

közfeladatot ellátó személynek minősülnek, és így fokozott büntetőjogi védelmet élveznek. A szolgáltatást nyújtó munkatársak védelme érdekében a bentlakásos intézményeknek rendelkezniük kell az ellátottak részéről felmerülő esetleges veszélyhelyzet kezelésére vonatkozó belső utasítással. Szociális foglalkoztatás: Az Szt. lehetővé teszi az intézményi jogviszonyban állók munkarehabilitációs, illetve fejlesztő-felkészítő foglalkoztatását (szociális foglalkoztatás) az intézményen belül, aminek feltétele az ellátott rehabilitációs alkalmassági vizsgálatának megtörténte. A szociális intézmény a szociális foglalkoztatás keretében foglalkoztatott személy után támogatást igényelhet Munkarehabilitációs foglalkoztatás. Az ilyen foglalkoztatásra az intézményi jogviszony keretében kerül sor az ellátott és az intézmény vezetője közt kötött megállapodás alapján. Fejlesztő-felkészítő foglalkoztatás: a

megváltozott munkaképességű, illetve értelmi fogyatékosok foglalkoztatásának formája, aminek célja olyan készségek kialakítása és elsajátítása, amelyek segítségével az érintett személyek a foglalkoztatás végén önálló munkavégzési képességre tesznek szert, aminek birtokában felkészültté válnak a nyílt munkaerőpiacon való munkavégzésre