Sociology | Social politics » A szociális ellátások finanszírozása

39.A szociális ellátások finanszírozás A szociális ellátások finanszírozása:  Finanszírozásuk alapján a szociális ellátások két nagy csoportra oszthatók: azokra, amelyeknek költségeit költségvetési forrásból biztosítják, valamint azokra, amelyeket a helyi önkormányzatok finanszíroznak.  A normatívák nem fedezik a tényleges költségeket, s a működtetésben jelentős szerepet játszanak a térítési díjak és az önkormányzatok lehetőségei.  A települési önkormányzatok finanszírozási okokból inkább abban érdekeltek, hogy a rászorulókat az otthon közeli, olcsóbb alapellátások helyett inkább a drágább szakellátásaik felé „tereljék”. A központi költségvetésből fedezett szociális ellátások:  A rászorultság alapján járó ellátásokat jellemzően és eredendően nem a központi költségvetésből finanszírozzák.  A központi költségvetésből finanszírozott ellátások közé inkább az

univerzális, tehát járulékfizetéstől  függetlenül, de nem rászorultság alapján járó ellátások, vagy a központosítottan igazgatott normatív ellátások tartoznak (családi támogatások, fogyatékosságra tekintettel nyújtott ellátások). A szociális törvényben szereplő ellátások közül a központi költségvetésből finanszírozzák: o a normatív közgyógyellátási igazolvány után fizetendő térítési díjat; o a hajléktalan személy részére folyósított bérpótló juttatás és rendszeres szociális segély összegét. A központi költségvetés és a helyi önkormányzatok büdzséjéből megosztva finanszírozott ellátások:  Bizonyos ellátások finanszírozása részben a központi költségvetés, részben a települési önkormányzatok büdzséjének terhére történik.  Ezeknek az ellátásoknak az esetében a jogszabályok azt határozzák meg, hogy az ellátás költségeit milyen mértékben téríti meg a központi

költségvetés  A magyar gyakorlat szerint a parlament minden év végén megalkotja a következő évre vonatkozó költségvetési törvényt, ami azt eredményezi, hogy a költségvetési törvényben meghatározott költségtérítési arány forma szerint legfeljebb egy évre szól.  Ezzel szemben a szociális törvényben meghatározott arányok határozatlan ideig (módosításukig vagy hatályon kívül helyezésükig) érvényesek. Kötött felhasználású támogatások:  A szociális törvény alapján a központi költségvetés megtéríti a foglalkoztatást helyettesítő támogatás összegének 80, a rendszeres szociális segély összegének 90 százalékát az azt folyósító települési önkormányzatnak, vagyis ilyen arányban átvállalja az ellátás finanszírozását.  A központi költségvetési támogatás teljesíthető normatív állami hozzájárulásokkal és kötött felhasználású támogatásokkal.  A szociális törvény alapján a

központi költségvetés kötött felhasználású támogatást nyújt a normatív és a passzport jellegű lakásfenntartási támogatás és az adósságcsökkentési támogatás folyósításához, aminek mértéke a folyósított összeg 90 százaléka.  Az időskorúak járadéka, valamint a normatív ápolási díj tekintetében a központi költségvetési támogatás mértéke szintén 90 százalék Normatív állami hozzájárulások A normatív állami hozzájárulásnak két fajtája különböztethető meg: az alapellátási feladatok ellátásának támogatását célzó szociális és gyermekjóléti normatíva, valamint az intézményi normatíva Pénzbeli szociális ellátások normatívája  A szociális törvényben meghatározott ellátási feladatok tekintetében a normatíva a rendszeres szociális segély, az időskorúak járadéka, a normatív ápolási díj, az adósságkezelési támogatás, valamint a normatív és passzport jellegű lakásfenntartási

támogatás biztosításának kötött felhasználású normatívával nem fedezett részéhez nyújt hozzájárulást  A normatíva egyúttal az egyéb, a szociális törvényben meghatározott pénzbeli ellátások finanszírozásához is támogatást nyújt. A normatíva fajlagos összege 4000–20000 forint/fő Személyes szolgáltatások:  A személyes szolgáltatások biztosítását szolgáltatástípusonként megállapított normatívával támogatja a központi költségvetés.  E szabály alól kivételt képez a támogató szolgáltatás, a jelzőrendszeres házi segítségnyújtás, a közösségi ellátások, és 2012-től kezdődően az utcai szociális munka finanszírozása, mivel azt az állam külön jogszabályban meghatározott eljárásrend szerint kiválasztott fenntartókkal kötött finanszírozási szerződés útján biztosítja