Religion | Christian » Faragó Ferenc - Bulányi György és a Bokor közösség sajtóvisszhangjai, 5. kötet

BULÁNYI GYÖRGY ÉS A BOKOR KÖZÖSSÉG SAJTÓVISSZHANGJAI 5.KÖTET SZERKESZTETTE. FARAGÓ FERENC 2022. 4 | Hétvége 2015. június 6, szombat Bulányi György FOTÓ: ARCHÍV  SZABÓ BERNADETT Kicsik legyetek és szelídek! A Bulányi György alapította Bokor Közösség öt évvel az alapító halála után Gerlóczy Ferenc Június 6-án, a Bokor Közösséget megalapító Bulányi György halálának ötödik évfordulóján a Dunaparti Piarista Kápolnában egész napos megemlékezést tartanak – őróla, az „alapító atyáról”, aki egyes Bokortagok szerint most bizonyára forog a sírjában: miért neki, a halottnak s nem az általa éppen hetven évvel ezelőtt, 1945-ben létrehozott Bokor Közösségnek szentelnek emléknapot?! Miért nem inkább azt a kérdést firtatják, merre tart az egyre heterogénebb összetételű kisközösségi mozgalom, amely már nemegyszer módosította önmeghatározását? S vajon tudnak-e követendő példát mutatni mások

számára a Bulányitanítványok, akik itt, ezen a földön keresik Isten országát? „A Bokornak nem kell vezető, mert Jézus a mi vezetőnk” – így tartotta Bulányi György, aki karizmatikus személyiségének minden tekintélyével haláláig megkérdőjelezhetetlen egyszemélyi vezetője volt közösségének. Halála után az elárvult tanítványok szerették volna, ha találnak valakit, aki a Bulányi által hagyott űrt be tudta volna tölteni. Nevek is közszájon forogtak, köztük például a katonai szolgálatot 1979-ben megtagadó Merza Józsefé; az egykor jó papnak készült, mégis inkább jó papává lett, 16 gyermekes Király Ignáczé vagy a katolikus egyházból 1996-ban eretnekként kiközösített teológus és bibliafordító Gromon Andrásé. De az egyszemélyi vezetés ötletét, amint felvetették, nyomban el is vetették. „Most lépett életbe, amire nevelődtünk” – céloz Király Ignácz arra, hogy a Bokor voltaképpen mindig idegenkedett

az egyszemélyi vezetéstől, s ezt az idegenkedést korábban csak az alapító atya tekintélye tudta felülírni. Az ő halála óta azonban a közösségben szorongás tapasztalható azzal kapcsolatban, vajon nem esik-e szét a Bokor, ha nem fogja öszsze senki. Ez a szorongás még akkor is erős, ha közben mindenki tudja: a Bokor már csak azért sem eshet szét, mivel hetven, egymástól számtalan dologban különböző, mégis organikus kapcsolatban lévő kisközösségből áll, s a Bokort a legbiztosabban mindig is ezek – a bokrok – tartották egyben. „Számomra Jézus az etalon – mondta Bulányi –, neki eszébe se jutott volna olyasmi, mint Péter apostolnak, hogy fogjon egy slaugot, és egyetlen nap alatt háromezer embert megkereszteljen Jeruzsálemben, hanem beérte azzal, hogy 12 fiút elbolondított az apjától és az anyjától. Kisközösségben gondolkodott, tanítványaival bokrot hozott létre.” A Bokor mindig is megengedte a legnagyobb

sokszínűséget, az iszlámtól az ateizmusig. Tagjait mindig önálló gondolkodásra és autonóm cselekvésre nevelte, és sosem tiltotta, hogy a tagok akármely, sőt akárhány felekezethez tartozzanak. Azt, hogy hány tagja van a közösségnek, nem tartják nyilván, ám ki lehet következtetni. Ha hetven kisközösség van egyenként 10-14 taggal, akkor hozzávetőleg 70-szer 12, vagyis 840 lehet a tagok száma, de ez csupán a mag, mely köré legalább két nagyobb kör vonható: a Bokor tag jaival személyi kapcsolatokat ápolók, de kisközösség-alapításig nem jutók párezres táborán át a szimpatizánsok több tízezres köréig. A Bokorban felvevő és leadó kisközösséghez lehet tartozni. Ha valaki tanítvány egy felvevő közösségben, és érez magában elég energiát és elhivatottságot az apostolkodáshoz, vagyis kisközösségek szervezéséhez, akkor létrehoz egy leadó közösséget, ahol ő már tanító lesz. A gyakorlat szerint a bokrok csak

kivételes esetekben számolnak többet 15 főnél. A katolikus egyházban a kisközösségek jelentősége a huszadik század közepén nőtt meg; először az ötvenes években Dél-Amerikában, később Észak-Amerikában és Európában. Annál is nagyobb lendülettel, mivel a népegyházi és tömegegyházi modellek csődöt mondtak. 1975-ben egyedül Brazíliában vagy 40 ezer bázisközösség működött. De az egyik legelső fecske mindenképpen a Bokor volt. Bulányi 1945-ben Debrecenben megismerkedett a horváth jezsuita Pater Kolakoviccsal, vagyis Sjepan Tomislav Pogaljennel, aki meggyőzte őt arról, hogy a kommunisták alatt az egyház csak kisközösségekben maradhat fenn. A 26 éves piarista pap nagy elánnal belevágott a szervezésbe. Mozgalmának tagjait szimplán bulányistáknak hívták, s csupán a hetvenes évektől kezdték általánosan használni önmeghatározásra a kívülről rájuk aggatott címkét: hogy bokrok volnának ők, sohasem fák; kicsik,

sohasem nagyok. Az elnevezés mindemellett a mózesi égő csipkebokorra is utalni kívánt, amely örökké ég, és soha nem hamvad el. A kisközösségek szervezését a pártállam 1952-ben államellenes összeesküvésnek nyilvánította, és Bulányi Györgyöt a „demokratikus államrend megdöntésére irányuló tevékenység” vádjával életfogytiglani börtönbüntetésre ítélte. 1956-ban kis időre szabadon engedték, majd újra börtönbe vetették, ahonnan végül 1960-ban, amnesztiával szabadult. A hetvenes évek derekától, a Európai Biztonsági és Együttműködési Értekezlet után a kisközösségek szervezését a hatalomnak már el kellett tűrnie, ezért a Bokort más úton próbálták ellehetetleníteni. 1982-ben történt Bulányi második elítélése, amikor a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia eltiltotta őt a magyarországi templomokban való nyilvános misézéstől, vagyis olyan szankcióval büntette, amelyet – szemben például a

kiközösítéssel vagy a felfüggesztéssel – a katolikus kánonjog nem ismert, amiért is Bulányi meg volt róla győződve, hogy a kommunista államhatalommal mindenben kollaboráló egyház csupán végrehajtotta azt a büntetést, amelyről valójában az állam döntött. (Rehabilitálására 1997-ben a Vatikán kezdeményezésére került sor: a Hittani Kongregáció, bár tanításait tévesnek, veszélyesnek és félrevezetőnek ítélte, bennük eretnekséget nem talált. Ennek ellenére Bulányi 13 évvel később bekövetkezett haláláig persona non grata maradt a katolikus egyház fősodra számára. A szélesebb közvélemény akkor ismerte meg Bulányi és a Bokor nevét, amikor 1979-ben Merza József 47 éves matematikust, négygyermekes családapát 19 napos tartalékos továbbképzésre behívták katonának, ám ő megtagadta a katonai szolgálatot. Őt követve 1989-ig, az alternatív sorkatonai szolgálat bevezetéséig még 24 Bokor-tag tagadta meg a

katonáskodást. Legtöbbjüket hároméves fogházbüntetésre ítélték. 1979 és 1989 között Magyarországon összesen 758 ember tagadta meg a sorkatonai szolgálatot, közülük 700 jehovista volt – mégis a bulányisták váltak botránykővé. Vajon miért? Mert a Bokor rendszeresen nyilatkozott a szamizdat Beszélőnek, a Szabad Európa Rádiónak, a külföldi sajtónak – vagyis használta a médiát. A rendszerváltás óta a Bokor élete nem lett könnyebb. Igaz, bevezették az alternatív katonai szolgálatot, a szamizdatos megjelenések után folyóiratok alakultak (Érted Vagyok, Koinónia), beindult a könyvkiadás stb., de a magyar gazdaság válsága, a társadalom súlyos megosztottsága és erkölcsi romlása a Bokor tagjait azóta is frusztrálja. A tagság nem nő, Magyarországon a népesség sem (kivéve a Bokor családjait, ahol az átlagos gyerekszám 3,6). Szellemi orientációjukat tekintve a közösség tagjai egykor túlnyomórészt katolikusok

voltak, nem véletlenül definiálták közösségüket „katolikus bázisközösségi mozgalomként”. Ma „katolikus” helyett inkább „katolikus gyökerűt” mondanak, s általában „jézusi tájékozódású erkölcsi megújulási mozgalomként” határozzák meg magukat, amelyhez mindenféle politikai, vallási és egyéb elkötelezettségű emberek tartozhatnak. Király Ignácz szerint ma négy meghatározó irányzat van a közösségben: az „ortodox bokristák”, az „ezoterikusok hívei”, a „buddhista lelkiségűek”, valamint az „átlagtesók”. Igaz, ebben nincs semmi rendkívüli, a Bokor felekezeti szempontból mindig is megengedte a legnagyobb sokszínűséget, a buddhizmustól az ateizmusig. Tagjait mindig önálló gondolkodásra és autonóm cselekvésre nevelte, és sosem tiltotta, hogy a tagok akármely, sőt akárhány felekezethez tartozzanak – ezért sem válhatott például a Bokor az évek során önálló felekezetté. Az öt éve

halott Bulányi szerint: „Ötezer tévedhetetlen hitvallás van a világon, s az egyikhez tartozni kell. A Bokor számára a lényeg a jézusi üzenet Az pedig bármelyik hitvallás mellett elszabotálható – vagy megvalósítható Kicsinek kell lenni, szelídnek kell lenni, szolgálni kell a másikat, osztozni kell” Ez azt is jelenti, hogy a Bokor kereszténysége is csak abban az esetben biztos, ha e szón nem Krisztushitet, hanem Jézus-követést értünk. Ezért nevezte el a Bulányi atya és a Bokor közösség című 1996-os német nyelvű disszertációjában MátéTóth András teológus – a görög akolouthein (követni) szóból – „akolutológiának” a Bokor teológiáját. A Jézus-követés – ez derül ki a KIO-ból, az alapító atya Keressétek Isten Országát! című fő művéből is – mindössze három dolgot jelent: adni kell, szolgálni kell, és el kell vetni minden erőszakot. Ezenkívül elég, ha betartjuk az erkölcsi alapszabályt: „Amit

szeretnétek, hogy az emberek veletek cselekedjenek, ti is ugyanazt cselekedjétek velük.” Bulányi szerint ezt korszerűbben úgy lehet mondani: „Akarjatok kivétel nélkül minden embert odaültetni az élet asztalához.” Bányászaink kongresszusi kiállítása A Magyar Bányamunkások O r s z á g o s Szabad Szakszervezete 14. k o n g r e s s z u s a alkalmából a Vilma királynő úti székházban bányászkiállítást rendezett. A kiállítás b e Járatánál j e l k é p e s sir idézi a látogatók emlékezetébe azokat a b á nyászokat, akik a s z a b a d s á g é r t vívott harcban életüket áldozták s akik a bányák mélyén, munka közben haltak hősi halált. A falakon képek szemléltetik időrendi s o r r e n d b e n a magyar b á nyászok t ö r t é n e t é t : A bányászat hőskora, a külszíni bányászat. A kapitalista gazdálkodás f ö l l e n d ü lése a bányászok fokozatos süllyedése a nyomorba é s e l nyomatásba. Sztrájkok,

éhezés, csendőrszurony. A jobboldali »munkásvezetők« árulása, a g y a lázatos BethlenPeyer-paktum. Azután a fasiszta t e r r o r s az ö n t u d a t o s bányászok hősi ellenállása. Végül a felszabadulás A széncsata, a szabad é s Jobb élet kivívásáért. 1838-ban 8 3 millió m é t e r m á z s a volt a magyar b á - Apró Antal megnyitotta a nyomdaipari hiáilitást ket, az ú j , egészséges bányászlakásokat, a modern iskolákat. A kiállítás élesen megvilágítja a b á nyászok régi és mai élete közötti j ás£ JWE- p , 1 . >r. U I f, wW-m* - ^ t ! ~ ~ * - ~ j• « fc >V < ^ £ 1* H "Y• • S V:- • :fv V V : MÉL nyák Össztermelése 1848-ban m á r 1 0 5 millió. Ezt is b e m u t a t j a a kiállítás. 8 b e m u t a t j a a f e l s z a badulás é s a széncsata másik e r e d m é n y é t : az ú j b á n y á s z ü d ü l ő - kiilönbséget, s egyúttal r á m u t a t arra, hogy a f e j l ő d é s

vonalának t o v á b b r a is fölfelé kell ívelnie, m e r t útunknak még csak kezdetén vagyunk. Zenekari hangversenyek A Székesfővárosi Zenekar legutóbbi hangversenyén Fercncsik János karmester vezényletével megszólaltatta Debussy: »A tenger« című hatalmas szimfonikus költeményét, amely a szemléltető Irányzatú francia zeneművészet egyik legjellegzetesebb és legszebb megnyilvánulása. E m ű előadásánál jobban sikerült azonban Richard, Strauss: »Till Eulenspiegel«-jének előadása, amely tartózkodó tempóvétel mellett jól domborította ki a zenekar d ú s színhatását. A hangversenyen Monlque de la Bruchollerie francia zongoraművésznő is közreműködött; Hachmaninov ritkán játszott d-moll zongoraversenymüvét játszotta el f ö lényes biztossággal és természetes lendülettel. Rachmaninov műve A filmbemuta ókra is meghívják a kultúrvezetőket A szovjet film ünnepi hete óta a statisztikai adatok bizonysága szerint a magyar

mozilátogató közönség érdeklődése a tartalomban és művészi értékben magasszínvonalú szovjet filmek iránt jelentős mértékben megnövekedett. A szovjet filmek népünk művészi ízlésének emelését szolgálják, ezért határozta el a Mozgóképüzemi Nemzeti Vállalat, hogy a színházhoz hasonlóan a haladó fitaieket is bemutatja a gyárak és üzemek kultúrvezetőingk. Minden vasárnap délelőtt bemutatót rendeznek a sorrakerülő legújabb szovjet filmekből az üzemi kultúrvezetők számára, ezeken a bemutatókon a meghívottak megvitatják a film kérdéseit és értékeit. Az első ilyen kultúrvezetőknek szóló bemutató ma, szombaton délelőtt lesz a Scala-filmszínházban, ahol a dicsőséges szovjet hadseregnek a megalakulásától a győzelmes felszabadító háborúig szóló történetét feldolgozó filmet, a z » ő r s é g a bék é n « ^ vetítik le a kultúrvezetők előtt. TőíveJi kevésbé elterjedt a népszerűvé vált c-moll

zongoraversenymüvénél, amelynek hosszanivelő dallamai inkább r a g a d j á k m e g a n a g y közönséget. Viszont ez a d-moll mű, amely első tételét egyszerű népi dallama épít! fel, további menete során is számos érdekesen egyéni fordulatot tartalmaz és a többszólamú vonalvezetés régebbi klasszikus példái felé tájékozódik. * A Közlekedési Alkalmazottak Országos Szakszervezetének zenekara Majorossy Aladár karmester vezényletével hangversenysorozatának második estjét tartotta és W einer Leó: »Farsangi-nyitányának előadásával megmutatta, bogy sikerrel halad az összjáték könynyedségének elsajátítása felé. J . S Bartók Béla: „Cantata profaná"-ját, ének- és zenekarra Irt hatalmas müvét mindeddig csak agy énekkarunk, a többszörösen d í j n y e r t e s Liszt Ferenc-Kórus tartotta m ű soron. Most a Budapesti Kórus csatlakozott hozzá másodiknak és horrai Miklós k a r n a g y vezényletével a

Székesfővárosi Zenekar közreműködésével szintén előadta ezt a nagyigényű, de a fáradságot busásan megháláló szerzeményt. Forrai Miklós m á r a hangversenyműsor bevezető számában, Bach. III. Branderburgi koncertjének szürke kivitelénél elárulta, hogy csak másodsorban szívügye a zenekarok vezénylése. A m á r sokszorosan bevált énekkari karmester számára a zenekar inkább csak kisegítöeszközként jön tekintetbe és nem az a zenei anyag, amelyen keresztül elsőrendűen fejezheti ki magát. A Budapesti Kórus alapos és biztos szólamtudásról tanúskod o t t : természetes, hogy ily nehéz feladatot nem oldhatott m e g mingvárt első alkalommal, d e pontossága zenei alapot jelent é s remélhető, hogy erről az előadás ismétlései során m é g sokkal felszabadultabb é s költőibb teljesítmények felé indulhat. i . S A nyomdaipari dolgozók k o n gresszusa alkalmából kiállítást rendeztek a nyomdaipari szakszervezetek az

Iparművészeti Múzeumban. A kiállítást Apró Antal, a Szaktanács főtitkára nyitotta meg. Megnyitóbeszédében hangsúlyozta a nyomdal m u n k á s s á g szerepét a munkásmozgalomban, megemlékezett a nyomdaipari szakszervezetek többévtizedes múltjáról, sikeres bérharcairól é s töretlen egységéről. Kritikát gyakorolt a nyomdászszakszervezet múltbeli magatartásáról, m a j d a következő szavakkal fejezte be megnyitóbeszé- dét: Reméljük, a nyomdászok az ú j helyzetben jelentős részükben elvégzik azt a feladatot, amely r á j u k v á r . Több, jobb és olcsóbb könyvet adnak majd a dolgozóknak, m e r t a szocializmus építéséhez nemcsak több szén, több vas, több gép, d e több könyv is kell, hogy kielégíthessük népünk tanulnivdgyását. legsúlQOsaDD ítéletet kérte a főiiguész a H/iORT-siabof á i s p c r í övádtofla i r a Pénteken folytatta a nép- dékossáa vezette, az óladat, a bíróság különtanácsa. a föld

alatt akarták tartani, MAORT szabotáló vezetőinek nem akarták a nemzetgaadar ságot támogatni. bűnügyét. A népfőügyész ismertette Bodonyí Márton főügyész vádbeszédében hangsúlyozta, azokat a károkat, amelyeket a hogy Papp Simon, Abel Bó- szabotálok a magyar nemzetdog és társai bűnössége be- gazdaságnak okoztak, amikor lett bizonyosodott. A háborúra a legelemibb kötelességük fokozása. spekuláló amerikaiaknak min- volna, a, termelés denben segítségükre voltak és Végiil a főügyész arra kérte míg a fasiszták résízére fokoz- a néübíróság külön tan ácsát ták a termelést addig a demo- hogy az első- és másodrendű kráciát nem voltak hajtandók vádlottat a törvénu teljes szigorával sújtsa. szolgálni. A nagyszabású szabotázsA leomesszebbtnenő módon szabotálták a termelést. A T>erben előreláthatólag kedden vádlottak minden tettét száw- lesz itélet. Sikkasztó apácákat ítélt el a szegedi

munkásbíróság A Szaktanács »Beszélő számok« című statisztikai kiadványának legújabb száma m e g jelent. Kapható a szakszervezeti propagandistáknál és a Könyvellátó k f t n é l (VII, Rákóczi ú t 10). Ára 2. forint A közellátás érdekeinek veszélyeztetése és sikkasztás bűntette miatt a szegedi mun Ü j magyar államtitkár* kásbíróság másfélhónapi börtönre ítélte Koltai Erzsébet neveztek ki Romániában. A s^retetházi rendfőnöknőt román nemzetgyűlés elnöki Ugyanilyen bűncselekmény tanácsa Gyály Zoltánt a külkereskedelmi minisztérium A debreceni egyetemi ifjúság miatt hathónapi börtönbünte- államtitkárává nevezte ki. tést kapott Iharkuti Kardano eltávolított egy uszító papot apácanővér. A két apáca nagyA debreceni tuöományegye* mennyiségű élelmiszert vitt el készleteiből. temen Bulányi György volt a Szeretetház Évente hatszáz betegápoló! piarista tanár minden csüképeznek ki szakszerűen

törtök^ reggel az egyetemen »biterősítő előadásokat« tarA hároméves terv lehetővé teszi Életfogytiglani fegyházra ítélte tott. Bulányi ezt a demokráciabetegápolóintézetek továbbfejN e u n Henrik volt soproni a elleni uszításra használta, fel és a N O Taki a Benczúr a volksbundisták nyugat- lesztését. A fővárosban, Mindszenty mellett foglalt ál- orvost, ucca S3, számú házban betegápolólást Kónya Sándor• a magyarországi mozgalmát irányí- képző iskolát nyitnak, egyelőre 120, MEFESZ titkára., a csütörtöki totta később 200 növendék számára. A MARIA MAKAROVA, a előadáson az egyetemi hallga vidéken több helyen működnek T á r s a d a l o m t u d o m á n y i hasonló intézmények. Az 0 T I és a tők nevében felkérte Bulányit, Moszkvai hogy hagyja el az egyetemet Akadémia t a n á r a d e c e m b e r 4 - é n főváros vezetősége is súlyt helyez Hangoztatta, hogy ezael nem a déli 1 2 - k o r a T u d o m á n y e g

y e t e m a betegápolókérdésre. A múltban vallást üldözik ki az egyetem jogi karán, a Közgazdaságtudo- szakképzést n e m szerzett, d e h á falai közül, csupán az olyan mányi Egyetem m e g h í v á s á r a , romévi gyakorlattal rendelkező b e egyéneket, akik a reakció szol- előadást t a r t »A szocialista g a z - tegápolók hathónapos átképző tangálatában állanak. A hallgatók dasági r e n d s z e r alapvonásai é s folyamon vehetnek részt Mzekből nagy tapssal fogadták a titkár előnyei« címmel. az intézményekből évente hatszáz beszédét. Bulányi György elszakképzett betegápoló kerül ki. Elmaradt Varga líemig hagyta az egyetemet köbben bűnügyének í g y b i z t o s i t j á t minden egészségaz ifjúság elénekelte a köztár- apátplébános pénteki tárgyalása, mert a ügyi alkalmazott megfelelő szaksasági indulót. vádlottat technikai okokból képzettségét. nem tudták előállítani a pestj • A Szikra nyomda

dolgozói a vidéki törvényszékről a Markó n o v e m b e r 30-án t a r t o t t gyűlésen uccai népbíróság elé. A kis Szélhámos m a t r ó n a Vadász nagy lelkesedéssel fogadták az pesti plébános szószékről izJánosné hetvenhatéves asszony ipari szervezkedésre való áttérést. gatott a demokrácda alien A azzal a mesével szélhámoskodott Ez alkalommal Rákosi Mátyáshoz népbíróság eljárást indít az küldött üdvözlő táviratukban a t e r - elmaradt elővezetés miatt. A hiszékeny emberek között, hogy h a g o n d j á t viselik, r á j u k Íratja házát melés további fokozását jelentették tárgyalást december hó 9-én és á t a d j a nekik n y u g d í j á t . Se háza, be. tartják meg. se n y u g d i j a nincs, ellenben m e g Mezőkövesden tartja Borsod megye parasztsága az UFOSZFÉKOSZ egyesülését előkészítő nagygyűlését. A rögtönítélő bíróság pénte- Előadó: Erdei Ferenc, a Paken tárgyalta Kutrticz Miklós

rasztpárt főtitkára. és Timesák Mihály többszörö FURCSA SZERELMI DRÁMA sen büntetett betörők bűnSzeretetházban. ügyét- Fegyvereket és tölté- zajlott le a zuglói féltékenységnyeket találtak náluk. A két Egy 75 éves asszony betörőt a rögtönítélő bíróság ből sósavval leöntötte SO éves udéletfogytiglani fegyházra varlóját. Az ügyben a rendőrség megindította az eljárást. ítélte. Fegyverrejtegető betörők a rögtönítélő bíróság előtt lopta szállásadóit. Letartóztatták. Emelkedik a hőmérséklet Várható i d ő j á r á s : Gyenge szél, t ö b b f e l é köd, h e l y e n ként kisebb ködszitálás, vagy hószállingózás. A n a p pali hőmérséklet egy-két fokkal emelkedik. EG Y ÉLET MUZSIKÁJA A fim a z t a kort eleveníti fel, amikor a napoleoni hábo-úk nyomán a Szentszövetség klerikofeudális. zsarnoksága ül Európa nyakába. De akkoriban úgy hívták ezt, hogy »szabadság a hó alatt« a nép

mégis betört az irodalomba, művészetbe. Az únottan cifrázott versezeteket, az olasz operák sablonját népi motívumok, a tömeg életéből vett tárgyak, a nép mondái és őszinteség, valószeiűség váltotta fel. Nálunk ennek az iránynak betetőzőit Aranynak é s Petőfinek hívták Oroszországban Puskin vitte a fáklyát, de az orosz zenének mint sehol Európában is akadt már száz év előtt a legnagyobbak mértékével mérhető forradalmára: Glinkának hívták. Népi motívumokkal átszőtt, remek zenéjét és életét mutatja be a film, d e nem felejti a társadalmi hátteret: a demokratikus erőknek első nagy megmozdulását Oroszországban, a dekabrista összeesküvést, amely csúcspontját az 1825 decemberi felkeléssel érte el Leningrádban. s e m m i t ő l sem áll távolabb a n a g y szérű film, mint a sablontól é s az általánosságoktól. A képek, bámulatos rendezésben, hihetetlen gyorsasággal követik e g y m á s t é s csak akkor

alakulnak végleges egésszé, mikor a film befejeződött. Gogolj vagy Flaubert regényeinek rövid, pontos mozaikjai jutnak eszünkbe az egyes jelenetekről: az udvari kritikusok hitvány söpredéke, akik kacagnak a népi »kocsmazenén« az operában, de amikor a cárt tapsolni látják, ájuldoznak a gyönyörűségtől. Puskin nagy és szuggesztív alakja: néhány bámulatos tájkép; a földesúrfia zeneszerző é s a jobbágy szolga összetartása egy életen át; a feudális anyósjelölt, aki vércseként csap a zeneszerzőre, amikor megtudja, hogy híres ember; a szórakozásra vágyó buta feleség és a felcseperedő polgárság dörgőlődzése feudalizmushoz é s udvarhoz; ugyanekkor. a nép élete, naiv hite, hogy a c á r a felkeléskor nem lövet közéjük vagy a fonóleányok dala, mely szinte Gellért püspök életének ismert motívumára (mikor először hallott magyar népdalt) emlékeztet. A/t indezetk fölé tornyosodik, kaya1 rágva és hatalmasan, Glinka

zenéjének születéséről hangszereléstől bemutatóig ad képet e pompás fihnaükotás. A nagy jelenetek amikor például Glinka az opera próbáján meggyőzi a jefobágy származású énekeseket, hogy ne olasz grófok szerepében figurázzanak, hanem magukat, a népet játsszák felejthetetlenek. Felejthetetlen élmény a film, Balzacot idéző realista érzelmességével, társadalomábrázoíásával. szereplőivel és tanulságaival. Mindenekelőtt azzal a tanulsággal, amely a nép szerepével a művészetben ma is egyik legfontosabb művészi célkitűzésünk m a r a d t A hallottak nyomán kíváncsiak vagyunk Glinka zenéjére a magyar Operában is. * y- 10 NÉPSZAVA HÉTFŐ, 199 1. M Á R C I U S 1 1 É kszol fe lv e s z H ív jo n ! V á s á r o lo k s za k m u n k á s o ­ s z e k ré n y s o ro k a t, g a r n i­ k e re s e ti le ­ tú rá k a t, k o n y h a b ú to rt, h e tő s é g g e l. t e l je s í t ­ a n tik b ú to r t, ó r á t , c s

il­ H A L Á L O Z Á S K ft. X V III. m űköves rén . k a t, t e le k m agas k é r., 225 P e s t im - n .-ö l e la d ó . n y e le s A z M agyar, Üdülés s z o v je t tv - ja v ítá s , új szek . s z ín e s h ib á s a t ve­ K Ö Z LE M É N Y E K 1 2 1 -6 9 1 9 . Pandan Ip a r i és K e r e s k e d e l­ m i K o r lá t o lt F e le lő s s é g ű T ársa­ n a g y b a n i p ia c t ó l 1 k m . M á r m o s t g o n d o ljo n a M é ly fá jd a lo m m a l tu d a tju k , 6 napos u ta zá s Is z ta m b u lb a s á g , 1141 B u d a p e s t X I V . , V a d v i ­ m én yb éres e ls z á m o lá s ­ lá r t, B a la to n k e n e s e i, fe s tm é n y t, p o r c e ­ I r á n y á r : 4 0 0 0 F t/ n .- ö l n y á r r a ! hogy J á s z T ib o r , f é r f iés n ő ilu x u s - , M erced es v id e ó v a l, r á g u . 1 , M N B : 2 1 8 -9 8 1 4 1 -2 3 6 9 2 -2 s a l. É r d e k lő d n i: lá n t, X V I I I . , k ö z v e tle n v íz p a r t i ü d

ü ­ h a g y a té k o t, lo m ­ É r d e k lő d n i: s z a b ó - m e s t e r , 1991. f e b r u á r 1 9 - é n m in ib á r r a l, W C - v e l fe ls z e r e li le n y o m a tó b é ly e g z ő t 1991. m á r ­ D u g u l á s e l h á r í t á s , f a l V arga Is tv á n ü z e m v e ­ ta la n ít á s s a l. 1 1 7 -9 2 3 6 . B o c s k a i u 4 5 H é t k ö z ­ l ő t e l e p e n d o lg o z ó ik a u tó b u s z u n k k a l. Is z t a m b u lb a n 3 r ö v id s z e n v e d é s u tá n e ltá v o z o tt. c iu s 7 -é n e llo p tá k . H a s z n á la t a x m tá s n é lk ü l. M ég ze tő n é l B p. IX ., nap 17 ó r á t ó l , h é t v é ­ ü d ü lte té s é r e fa h á z a k , V á s á r o lo k h a g y a té k o ü é j s z a k a f é l p a n z i ó v a l 69 0 0 F t f T e m e té s e 1991. m á r c iu s 1 4 -én , é r v é n y te le n . 1 6 9 -2 5 7 7 , 160T á b lá s u. 32. T e l.: g é n e g é s z n a p a h e ly ­ s á to r h e ly e k fő s z e z o n r a m

a ! m od ern szek rén y sora 5 D M ( v í z u m k ö l t s é g : 950 F t ) . J e ­ a z Ó b u d a i te m e tő b e n , fé l Ilik o r , 1 2 7 -7 6 2 2 . s z ín e n . is le k ö th e t ő k . É rd e k ­ 4982. k á t, g a r n itú r á k a t és le n tk e z é s : T R A M U ta z á s i Ir o d a , a g y á s z m i s e 12 ó r a k o r l e s z a Z a 990 F t - t ó l m ű s o r o s v i d e o k a z e t ­ l ő d n i : 0 6 8 0 8 1 4 5 3 . R e l u x a , r e d ő n y , f o r g ó ­ a n tik b ú to rt, h i b á s a t E l a d ó X V . k e r ü l e t i , 60 Bp. V . P o d m a n ic ä k y té r 4. rá n d u tc a i (R ó m a i- fü r d ő ) te m p ­ tá k p o s ta i u tá n v é tte l m e g r e n d e l­ a b la k r a is , h a r m o n i k a te h e r m e n te s is , fe s tm é n y t, p o r c e ­ n m -c s , (A r a n y J á n o s u tc a i m e tr ó m e g á l­ lo m b a n . G y á s z o ljá k : s z e r e t ő fe ­ h e tő k ! M e s e film e k a k c ió film e k , a jtó , s z o lid árak on , T

e l.: 1 6 9lá n t, r é g is é g e t, ó r á k a t, ö r ö k la k á s . l ó . ) T e l e f o n : 1 1 1 -3 8 6 3 le s é g e é s lá n y a . I s t e n á ld á s a k i ­ s z e x film e k . K érésére t á jé k o z ta ­ K észp én zért v e szek b ú ­ g a r a n c iá v a l. 1 4 2 -6 2 1 2 n a pk özb en . s ző n y e g e t, s z o b ro t. 2485, s é r je ú tjá n . to ro k a t, ó rá k a t, fe s t­ t ó t k ü l d ü n k . C í m ü n k : 7617 P é c s , 1 6 3 -1 1 0 1 . m á z o lá s t , ta B e fe k te té s n é lk ü l n a g y F e s té s t, M a r o s v á s á r h e ly r e a u tó b u s s z a l. m é n y e k e t, p o r c e lá n t, P f. 56. F én ypon t V id e ó c e n te r . r ö v id h a tá r­ n yereség! P o s ta i csek ­ p é tá zá s t 980 F t - é r t . Q u itt. T e l.: 1 1 7 -0 1 3 3 sze k ré n y s o ­ te lje s h a g y a té k o t, rég i V á s á r o lo k K ív á n s á g a s z e r in t, u tó la g o s t á ­ T e l.: (F a x :) ( 7 2 ) 3 3 -6 1 2 .

e lé r h e t ő áron ken b e fiz e t e t t 300 Ft id ő v e l, 380. tá rg y a k a t, g y ű jt e m é ­ r o k a t, h a g y a t é k o t , fé k jé k o z ta tá s u l ; ö z v . G im p l J ó z s e fB u d a i, 27 n m -e s ö r ö k v á l l a l o k . 1 3 4 -0 8 0 5 . e lle n é b e n tá jé k o z t a t ó t a n tik o k a t, n y ek et. H ív jo n b iz a ­ h e ly e k e t, n é s z ü l. F ő ik E r z s é b e t 1991. I I I C s o p o rto k n a k h ih e t e t le n ü l o l­ la k á s t ’ g é p k o c s ib e á lló ­ k ü ld ö k . M is k o lc , P f. É p ítő ip a r i gm k. v á lla l A T a n fo ly a m s z e r v e z é s i Iro d a lo m m a l, le g m a g a s a b b ó r á k a t , c s illá r o k a t , k é ­ 8 -á n , tis z ta lé le k k e l n y u g a lo m r a csó, de s z ín v o n a la s te n g e rp a rti v a l c s e r é lü n k b u d a i 70 542. 3545 p e k e t, v it r in e k e t , v it­ k o m p le t t la k á s fe lú jítá (T A S Z I) k u r z u s a i, t a n fo ly a m a

i: á r o n v á s á r o l o k . T e l e ­ té rt. nm k ö r ü li te le fo n o s n y a r a lá s o k m ég le k ö th e tő k az p ia n ín ó s o k a t , k ö z ü l e t e k n e k is A k u p resszú ra kezdőkn ek és fo n : 1 5 6 -1 7 4 6 , 10 18 r i n t á r g y a k a t . L á n c já té k , a m e lly e l t a n á c s ir a . 1 6 6 -3 2 8 9 . E u r o to u r s n á l. 1066 B u d a p e s t, Ö k a t, 1 1 3 -9 5 4 9 , a 1 2 2-7 9 5 1 h a la d ó k n a k . V á lla lk o z ó i m i­ m illió k a t n y e rh e t! 50 É r d e k l ő d n i ó r á i g . u tc a 15. 1 1 1 - 8 8 - 1 3 , 1 1 1 -4 6 -3 9 . te l. K is s z ö ­ be fe k te s s e k , m a r k e tin g , ü z le tF t -f- v á l a s z b o r í t é k . H a g y a t é k o t , r é g i b ú to ­ H a s z n á ltc lk k A K e rté s ze ti és É le l­ m in d e n fé le v e z e t é s , S p a n y o l n y e lv . G é p ír á s »K is b e fe k t e t é s fe s tm é n y e k e t, v e tk e z e t m is z e r ip a r i

E g y e te m ro k a t. b ú to rt készpén­ 1423636« je lig é r e a k i­ S z á m ító g é p -k e z e lő IB M PC ? b a b á k a t, c s i l­ a n tik Ft + 10 A T S , K ís é r le t i Ü zem e f e l­ ó rá k a t, zért fe lv á s á r o l. 1 1 3adóba. (s z ö v e g s z e r k e s z té s , ü g y v it e l . ) l á r o k a t , p o r c e l á n és 1450 F t . v á r o s lá to g a tá s : vesz k ö z é p fo k ú vég C s ő s z e r e lő szakm u n 4 3 1 1 , 1 7 7 -4 4 7 3 . E g y s z e r ű s íte tt k e ttő s k ö n y v v ite l k ézi K ö lts é g v e té s k é s z íté s e 2100 F t + -5 D M . bez e t ts é g g e l. g y a k o r lo tt b r o n z s z o b r o k a t, k a s t, b e ta n ít o tt m un­ (k ft.-k , n a g y o b b e g y s é g e k ). G i­ m unkát veszek. 121 O T P - h it e l ig é n y e k h e z , v á s á r l ó ú t : 2960 F t + 15 D M . P a r k e tt a le r a k á s t, esi kást fe lv e s z e k . É r d e k ­ fo r g a lm i k ö n y v e lő t. t á r . J e l

e n t k e z é s : B p . X V I I I . , Ü l ­ 2 4 8 2 , D i ó s y n é . s z á m l á z á s , á f a . l a k á s 6 n a p o s u t a z á s : 52 0 0 É r d e k l ő d n i l e h e t a 157 s z ó lá s t , la k k o z á s t lő d n i: h é tk ö zn a p 7 és IB M PC k e z e lé s i ta n ­ k o r s z e r ű s íté s h e z , l ő i ú t 51. T e l : 1 4 7 -5 8 9 7 la ­ 6050 F t . 6 napos u ta zá s : 0575, 1 5 7 -0 2 5 5 t e l e f o n ­ H a s z n á l t c i k k K is s z ö K ö n y v m o ly o k 1945 P V C -ra g a s ztá s t v á lla ­ óra k ö zö tt, P e s t lő ­ f o l y a m o k i n d u l n a k k á s fe lú jítá s h o z . 121 szám on , W e id in g e r v e tk e z e t , V I I I . , 9850 12 970 F t . É r d e k l ő d n i : K o n T e le k i e lő tt i m a g y a r és n ém et lo k . K ö z ü le t e k n e k is r in c , D r á v a u. 18. k ezd ők részére, m in ­ 0580. 1 n a p B é c s , 599 F t . E ü r o t o u r s , G yörgyn é fő k ö n y v e lő ­ té r

7. K é s z p é n z é rt v á t o u r K f t . , 1 5 8 -8 9 0 8 , 1 2 2 -6 8 1 3 , 147n y e lv ű kön yveket vá­ M é r s é k e l t á r . 1 7 8 -7 6 9 1 den h ó n a p e le jé n , B u ­ h e ly e tte s n é l. S z e m é ly e ­ s á r o l 1 1 2 4 6 0 2 , 1 5 3 1 7 5 1 . 1848. s z e k ré n y s o r o k a t, s á r o ln á n a k . I n f o r m á ­ K á p o s z t á s m e g y e r i, 44 A z É rd i V á r o s g a z d á l­ V a g y o n v é d e lm i vasd a p e s t B e lv á r o s b a n . sen: B u dapest X X ., k o n y h á k a t, g a r n it ú r á ­ c ió : 1 5 5 -1 5 4 0 . 129n m -e s ü z le t b é r le t i jo kodási és É p ít ő ip a r i d ís z r á c s o k , a jtó k ké­ K e d d e n , c s ü tö rtö k ö n 2 S o ro k sá r, P é te r i- m a io r k a t, 6 nap A th é n (M e t e ó r á k , K o ­ a n tik b ú t o r o k a t 1537. T avaszi s zü n e tb e n m in d e n g a á ta d ó , csen d es m ű ­ K ft. fe lv é te lr e k eres: s z íté s é t v á lla lo m ,

kö­ óra h á ro m h é te n át (1 6 6 - o s a u t ó b u s s z a l) r in th o s z , S o u n io n ), 8900 F t. 6 (h ib á s a t is ). Á r u s ítá s u tu n ik n á l 1 0 % -o s d iá k k e d v e z h e ly n e k is . T e le fo n : 15 fő s , jó l g é p e s íte tt z ü l e t e k n e k is . T e l e f o n d íja : 36 00 F t. D é lu tá O T P r e is . 1 7 7 -4 4 7 3 n a p P á r i z s , 10 900 F t . . K ö l t ő ­ 1 6 9 -2 8 2 2 , 17 2 0 ó r á i g . m én yt adunk. E u ro to u rs . 1 1 -2 1 a s z ta lo s m ű h e ly v e z e ­ A M a g y a r Á lla m i O p e ü zen et: 1 7 7 -1 7 4 5 . ni ta n fo ly a m : 14 p én z: m in d e n u t ü n k n é l 20 D M 1 1 3 -4 3 1 1 . 602. a z o n n a li b e lé té s é b e n , ille tő le g é p ü ­ ra h á z tö b b 1 6 - ig , e s ti 17 1 9 - ig . F g y e d ü l á l l ó k , D u g u lá s e lh á r ítá s azon ­ fő n a p . E u ro to u rs , 1 1 -2 4 -6 0 2 , 15h ir d e t­ fe lv e s z c ip é s z ­ H a s z n á ltc ik k le t a s z t a

lo s m u n kák péssel K is s z ö ­ In g a tla n á r v e r é s i m ű szak osok ! C s a lá d A la p v e tő k e z e lé s i u ta n a l, b o n tá s n é lk ü l, g a 1991. m á r c iu s 3 1 -7 5 1 . hagyom á v e tk e z e t m in d e n fé le m é n y . h e ly s z ín i ir á n y ít á s á b a n m ű h e ly é b e r u g a lm a s s ítá s o k , a d a t b á z is - k é ­ c e n tr ik u s , r a n d á v a l, s zo m b a to n hó 1 9 -én , d e . 10 ó r a ­ N yá ri te n g e rp a rti a já n la ta in k k é z im u n k á b a n a n tik b ú to rt készpén­ já r ta s a s z ta lo s r é s z le g - n y o s ta r tá s ú , á lla m i s z íté s , s z ö v e g s z e r k e s z ­ n y itv a )s . 1 4 7 -8 1 3 4 . B u dapest V. ke­ c ip é s z e k e t. J e­ z é r t e g y é n i u t a z ó k n a k : O la s z o r s z á g V á r o s lá to g a tá s o k az E xp reszfe lv á s á r o l. 113- k o r , v e ze tő t. F iz e té s m e g ­ já r ta s ren d szeres pe té s . M in d e n a lk

a lo m ­ ó v o d a , r ü l e t , M a r k ó u t c a 2 7 . az O p e ra h á z 4311, fe s té s t, C a v a llin o : 4 s z e m é ly e s la k ó k o ­ s z e l! B é c s m á r c . 1 5 -én , a u t ó ­ e g y e z é s s z e r in t. J e le n t­ le n t k e z é s 1 7 7 -4 4 7 3 . d a g ó g ia i fo g la lk o z á s ­ F a lr a d ír o z á s t , gya fö ld s z in t 22. a la t t á r ­ m a l s z á m ító g é p e s o s z t á ly á n , ta p é tá z á s t c s is e lh e ly e z é s : 12 5 0 0 31 000 kezés: ÉVAÉP K f t . s z e m é ly z e ti b u s s z a l , 490 F t -f- 20 A T S . M ü n ­ is k o la - e lő k é s z íté s ­ m á z o lá s t , B ú to ro k a t, fe s tm é n y e ­ J e le n tk e z é s i l a ­ s a l. verésre k erü l a B u d a ­ k o r la t. d e . 10 14 ó r á i g C í m : T e l.: 1 3 4F t/ la k ó k o c s i/ h é t; G örögorszá g É r d , E n ik ő u. 2 / b c h e n m á r c . 21 23 k ö z ö t t , a u ­ lo g o p é d ia i fo g la l­ v á lla lo k .

k e t, c s illá r o k a t, órá­ p o t é s t á jé k o z t a t ó t p o s ­ s e l, p est X I . , K o v á s z n a u. B p . V I k é r H a jó s u N e l P o r i: e lh e ly e z é s a p a rtm a ­ tó b u s s z a l (1 1 é js z a k a a bu­ h e ly b e n m ű ­ 8593. k a t, d ís z t á r g y a k a t , s z ő ­ k ü ld ü n k , k é r h e t ő k o z á s s a l, . ,s z á m a l a t t i 9 1 2 n m t á n nokban : 16 670 29 260 F t/ a p a rtk o n y h á v a l, 2 6 T a p é tá z ó , s z o n ) , 1350 F t + 7 D M . J e le n t­ s z o b a fe s tő te le fo n o n : (1 ) 1 6 5 -5 4 7 5 k ö d ő n y e g e k e t, k ö n yv e k et, nagyságú te le k és a m a n / h é t; S p a n y o lo r s z á g C o s ta k ezés: E xp ress U ta z á s i Ir o d a , m in ő s é g i m u n le v é lb e n : 1399 B p. é v e s g y e r m e k e ik e t v á r ­ m á z o ló ru h an em ű k et v á s á r o ­ r a jta S z o b a fe s tő , m á z o ló á lló k é tla k á s o s é s B r a v a : s z á l l o

d a i e l h e ly e z é s : ja . A z óvoda m e g te ­ k á t 3 év g a r a n c iá v a l 205. F i ó k i r o d a , B p V I , A n d r á s s y lo m t a la n ít á s s a l. szak m u n k ást fe lv e s z e k lo k , la k ó h á z V2 r é s z e . A z P f 7 0 1 / 1 0 9 5 9350 20 3 5 0 F t/ fő / h é t. R é s z le te s k in th e tő m in d e n n a p 8 v á lla l, la k o s s á g n a k és ú t 55. T e l : 1 4 2 -5 3 4 1 , 1 4 2 -5 3 3 7 á lla n d ó r a . J e le n t k e z é s 1 6 3 -0 0 4 2 . á rv eré s re k e r ü lő ré s z­ M a te m a tik á b ó l Ö ssze­ in fo r m á c ió : K o n to u r K ft. 158 12 ó r á i g . 1142 B p ., k ö z ü le t e k n e k T e l.: m unkanapon, 18 2 0 ben 4 la k ó s z o b a , e lő ­ fo g la ló fe la d a tg y ű jte ­ 89 0 8 , 12& -6 8 1 3 é s 1 4 7 -1 8 4 8 . 1 4 2 -6 2 1 2 . Is z ta m b u l, 5 nap, 5700 F t . 6 ó r a k ö z ö tt. C sa k jó z a n szob a. kon yh a, k a m ra , m én y r é s z le te s p é ld a h ir d e té s i

és nap, 6500 F t, lu x u s s z ín v o n a lo n , é re ttsé g i é le tű je le n t k e z z e n . fü r d ő s z o b a , vécé va n m e g o ld á s a i (m a g y a r á ­ M a te m a tik a v á lla lk o z á s i V á s á r o lo k : s ze k rén vso k ö ltő p é n z z e l, fo ly a m a to s a n , fe lv é te liz ő k 1 5 5 -5 6 8 5 . a z a d ó s á lt a l la k o t t á l ­ z a t t a l) u t á n v é t e lle l z ő k n e k . o s z tá ly a S z e r e n c s e já té k R t. ró k á t, g a rn itú r á k a t, n ek! S z ö v e g g y ű jte m é n y s zo m b a to n k é n t. E u ro to u rs , llla p o tb a n . B e c s é rté k : m e g v á s á r o lh a tó k . M i e ln e v e z é s ű b o r íté k o s s o r s je g y e t A N é p jó lé t i M in is z té k o n y h a b ú t o r t , f e k h e 3 6 4 2 f e l a d a t a k i d o l g o z ­ 2 4 -6 0 2 , 1 5 -3 1 -7 5 1 . 2 900 000 F t. M e g te ­ n őségi fe lv e s z m unka! 189 r iu m szak k ép zési f ő ­ ly e k e t . b o c s á t k

i. A s o r s je g y e k ána 20 T e l.: 1 4 7 -4 6 7 4 . va, m e g v á s á r o lh a tó . k in th e tő az á r v e r é s 5970. é r e tts é g iz e tt. o s z t á ly a a fe ls ő o k ta t á ­ F t . s o r o z a t o m k é n t e ü é r t ie t ő T e l.: (0 6 - D - 1 7 7 7 - 6 9 5 . n a p já n , reggel 8 óra H a g y a té k o t, b ú to ro k a t S zakm ai u ta k , v á lla la ti k i­ si o s z t á ly á r a p á ly ű z a n yerem én yek a k ö v e tk e ző k : Jó t á r g y a ló fe s tm é n y e k e t, c s illá r o ­ és fé l k ile n c k ö z ö tt. r á n d u lá s o k , F t-é rt m e g r e n d e l­ D uóhoz t á n c o ln i tu ­ to t h ir d e t 2 f ő r é s z é r e . D u g u lá s e lh á r ítá s ga képességű , k a t, ó rá k a t, d ís z t á r ­ & 000 0 0 0 , F t 10 0 0 , F t dó és e g y é n i t á n c o ln i h e t ő k a z E u r o t o u r s n á l . 1 5 -3 1 -9 1 6 E s z t e r g o m n á l s a já t h é t­ P á ly á z a t i fe lté te le k : a z

r a n d á v a l, m é g m a ! K e resem azt az asz g ya k a t, s z ő n y e g e k e t, g é p k o c s iv a l 250 0 0 0 , F t 5 0 0 , F t tu d ó lá n y o k je le n t k e v é g i t e l e k i f a b ó d é v a l e g y ik fő rés zé re o r v o s i L egk o rszerű b b gép ek szo n yt, aki egy 64 z é s é t k ö n yv e k et, ru han em ű é r e n d e lk e z ő . 100 OOO, F t 2 0 0 , F t várom . F én yké­ A + B V e g y iá r u K e r e s k e d e lm i e la d ó . 120 e z e r F t-é r t. o k le v é l, le h e t ő le g k e l, fa lb o n t á s n é lk ü l éves, 16 3 cm m aga s, pes két v á s á r o lo k , lo m ta 50 0 0 0 , F t 1 0 0 , F t l e v e l e t k é r e k . K o r lá to lt F e le lő s s é g ű T á rsa sá g P o lg á r Á kos. B p ., s z a k v iz s g á v a l. A m á­ 1 1 4 -6 4 7 5 . ta n ítá s s a l. 1 6 3 -0 0 4 2 . 20 0 0 0 , F t 5 0 , F t 1423622 1994 B u d a p e s t I X . , L i l i o m u . 22 Z e n t a u . 1 1 1 1 1 T e l : e l v á l t f é r f i n a k f

e l e s é g e » M e g b e s z é l é s s ik f ő r é s z é r e e g é s z s é g D u g u l á s e l h á r í t á s , h o n l e n n e é s s z e r é n y o t t 10 OOO, F t 2 0 , F t j e l i g é r e a k i a d ó b a . áron é r t é k e s í t ­ 1 8 5 -8 7 0 4 . M N B . : 2 1 8 - 9 8 0 9 3 -5 1 6 0 7 -5 l e n y o m a ügyi fe ls ő fo k ú , vagy M agas tá s n é lk ü l, a z o n n a l, honom ba jö n n e . »K a ­ 5 OOO, F t k eres­ t ú b é l y e g z ő t 1991. m á r c i u s 7 é n p e d a g ó g u s , v a g y b i o l ó ­ h e ti m e g b íz h a t ó E la d ó S z ig e tc s é p k öz­ kukkm adár g a r a n c i á v a l . S z o m b a ­ 1 4 2 3 6 2 3 « h a g y a té k á t, e llo p t á k . H a s z n á la t a é r v é n y t e le m gus, vagy s z o c io ló g u s k e d ő n é l s o r s j e g y e k s o r o z a t s z á m a 1 p o n tjá b a n 7 0 0 n .- ö l te ­ je lig é r e a k ia d ó b a t o n is . 1 7 7 -9 7 6 3 . v é g ze ttsé g . M in d k é t la k b e r e

n d e z é s i é s d ís z ­ le k . 5 0 - i g t e r j e d , é s 1 2 5 - i g k é k , 26 V illa n y , fö ld g á z D u g u lá s e lh á r ítá s bon­ 1 2 1 -6 9 1 9 . 6 2 é v e s , 16 7 c m , 75 á llá s b e tö lté s é n é l t á r g y a it . B é b i t e r v ( e z é s ) . 1 5 3 -2 2 0 2 . 5 0 i g z ö ld s z ín ű e k . A s o r s je g y e ­ t e le k e lő tt. É r d e k lő d ­ tá s n é lk ü l. A m e r ik a i k g, özvegyasszon y ren ­ e lő n y t je le n t fe ls ő o k ta ket a to tó -lo ttó k ir e n d e lt s é g e k ­ S z ig e ts z e n t m ik ló s , M e g b íz h a tó k e r e s k e d ő n i: g é p e k k e l . H é t v é g é n is . d e z e t t a n y a g i a k k a l , p e tá s b a n s zerzett o k ta tó i v á s á r o l h a g y a té k o t É r te s ítjü k v á s á r ló in k a t, h ogy n é l, O T P - fü ó k o ik n á l, b i z o m á n y o ­ D o b ó J. u 7 1 2 0 -7 4 2 7 . 1 2 1 -6 9 1 9 d á n s , m e le g s z ív ű , h o z ­ g y a k o r la

t , vagy o k ta ­ a ,,K a n k a l i n ” G m k 1991. fe b ­ s o k n á l é s a s p o r te g y e s ü le ti to tó la k b e r e n d e z é s i é s d ís z ­ B érezés: B a la to n fö ld v á r - K ö r ö s z á illő é r t e lm is é g i fé r ­ tá sszervezési ta p a s zta ­ tá rg y a k a t. z ó k n á l le h e t m e g v á s á r o ln i. r u á r 1 5 é v e l m e g s z ű n t . 1 4 2 -6 2 1 2 . ju t a lé k o s r e lu x a , h a rhegyen , 736 n .-ö le s , je t k e re s e lő tt g y á rto tt R e d ő n y , »M é g s ü t a 1962 la t , ille tv e id e g e n ren d szerb en . m ó n i k a a j t ó , g y á r t ó t ó l , M in d e n k in é l m a g a s íb b B a la to n r a n éző, z á rt­ nap B M W m o t o r k e r é k p á r t 1423650« je lig é r e n y e lv tu d á s . N y e lv v iz s 1 4 8t e le k é p íté s i e n ­ a k ia d ó b a . v á s á r o lo k s z e k ­ k e rti k e re s e k v a g y a n n a k a l­ g a r a n c iá v a l. T e l : esetén n y e lv p ó

tlé ­ á ro n J e le n t k e z é s : D u g u lá s e lh á r ítá s , csa ­ P a rk e ttá zá s , s z a la g p a r ­ D u g u lá s e lh á r ít á s le g v íz z e l, v il­ k a tr é s z e it . G y ű jtő . 8377. ré n y s o ro k a t, r é g is é g e t, g e d é lly e l, k o t fiz e tü n k . A p á ly á ­ t o r n a tis z títá s , m a g á n - k e ttá z á s , anyaggal is , k orszerű b b gépekkel h a g y a té k o t, f e k h e ly e ­ la n n y a l e la d ó . Á r : 2500 N agy B é la , 1202 B p . za to k a t ír á s b a n k ér­ CS O M AG O L F es té s t, m á z o lá s t , ta ­ R ákóczi 94. c s i s z o l á s , l a k k ozás. fa lb o n tá s n é lk ü l, ga F t/ n .- ö l T e l. e s te : s z e m é ly e k n e k é s k ö z ü ­ k e t. 1 7 7 -5 3 4 0 . K u lc s á r u. 6/A. 1 2 87 0 N G O R A P IA N IN O jü k b e a d n i a N é p jó lé t i p é tá z á s t, r ö v id h a tá r­ r a n d á v a l. M ég m a ! le te k n e k , s z o m b a t, v a ­ T e l. :

1 7 7 -2 0 3 7 , B ereg­ 1 3 8 -3 0 3 9 . 4159. M in is z té r iu m s z e m é ly M agányos, n y u g d íja s V e s z e k a n tik s tílb ú t o r t , id ő r e v á lla lu n k . T e l. 1 5 6 -4 0 6 5 . sárn ap is . T e l.: 276- s z á s z i. z e ti és m u n k a ü g y i f ő ­ (h ib á s a t is ), d ís z t á r ­ S ió fo k - fü r d ő te le p e n , 5 h ö lg y e t k eresek m oz­ 1 6 0 -4 6 4 5 , 1 6 4 -9 7 3 2 . 5902. D u g u lá s e lh á r ítá s , f a l ­ C se m p éz és t, kőm ű vesfe le s é g e m o s z t á ly á r a (1 0 5 4 B p . g y a t , á lló - és fa lió r á t , s z o b á s , g á z fű té s e s c s a ­ g á s k é p t e le n Szolgáltatás ■ Adás vétel | Vegyes I Lakás I Állási Kontour-ajánlatok: Bécs 425 Velence: Tarvisió: Svájc Isztambuli Isz­ tambul: Athén Oktatási KÖNYV 8 Ingatlan I Kontourral a határokon túlra! 6 11. I em A Népszava Kiadó Dorozsmai^L^2W^ ^ Bútor A Szerencsejáték március T-én Rt. IMI.

A Házassági agilis üzletkötői Jármű hirdetésszervezési munkára. m m Bp. VII kér, út hirdetési és vállalkozási osztályvezetőnél. KÖLTÖZTET Gondozás ü 1372 480 1415-973 Tv, rádió] A ran y T e l e f o n : 1 1 1 -4 0 6 9 a Ján os h ir d e té s u. 6 8 . ) m e g je le n é s é tő i s z á m ít o t t b e lü l. 15 napon c s illá r t , te lje s e z ü s ttá rg y a t, h a g y a té k o t, ó r á n b e lü l 1 2 1 -2 7 5 6 . o tt V2 vagyok. lá d i h á z e la d ó . V á lla ­ g o n d o z á s á r a , l a t i ü d ü l ő n e k is a l k a l ­ k á s s a l , h é t v é g e m as. É r d e k lő d n i 8 4 -1 2 -5 9 3 te l. Hitvallás vagy árulás Egyházi fó ru m Pápán Hitvallás vagy árulás cím­ mel a heformátus Egyházi Megújulási Mozgalom, szer­ vezésében egyházi fórurr* színhelye volt szombaton a pápai városháza. Reformá­ tus, evangélikus, katolikus és szabadegyházi lelkészek ele­ mezték az elmúlt

40 eszten­ dő egyházi vezetőinek ma­ gatartását, amelyre mint mondották erősen rá­ nyomta bélyegét az állam­ párt rendszere. Üldöztetések és megalkuvások egyaránt jellemezték ezt az időszakot, és mint rámutattak a személyi változások önma­ gukban még nem elegendő­ ek a megújuláshoz. Szabó György, a Reformá­ tus Egyházi Megújulási Moz­ galom választmányának tag­ ja hangsúlyozta, hogy to­ vábbra is szükség van az egyházak önvizsgálatára, a. külső és belső bírálatra. Cél­ juk a presbiteri, zsinati, kál­ vini egyházalkotmány vissza­ állítása, a teljes körű er­ kölcsi, teológiai reformáció. Ehhez elengedhetetlen a gyülekezetcentrikusság, az alul­ ról építkezés. Nem akarnak személyeket támadni és le­ hetetlenné tenni mondot­ ták a fórum előadói, de úgy vélik, hogy a kompromittá­ lódott embereknek szemé­ lyes érdekük is, hogy viszszavonuljanak. A z utóbbiak­ ra vonatkozóan

Németh Gé­ za, a Református Egyházi Megújulási Mozgalom vá­ lasztmányának tagja azt is hangsúlyozta: gondosan ele­ mezni kell azt is, hogy pél­ dául milyen indokok és kik miatt kellett feladni a nagy­ hírű egyházi iskolákat. Bulányi György piarista tanár úgy fogalmazott: „megbuk­ tunk az elmúlt 50 évben” . Roszik Gábor evangélikus lelkész, országgyűlési kép­ viselő bejelentette, hogy a Magyarországi Evangélikus Ifjúsági Szövetség azt kö­ veteli: a zsinat oszlassa fel önmagát, és jöjjön létre új, amely jobban reprezentálja a megváltozott kor igényeit. A HORIZONT K ERES KEI)E L M I-IPAR ISZOLGÁLTATÓ RÉSZVÉNYTÁRSASÁG (1103 Bp. X , Gergely u 66) igazgatósága ezúton is értesíti a társaság Tisztelt Részvényeseit, hogy az 1991. évi rendes KÖZGYŰLÉSÉT 1991. április 15-én 17 órára a Kőbányai Gyógyszerárugyár éttermében (Budapest X ., Gyömrői út 19-21.) összehívja A A k ö z g y ű l é s n a p i

r e n d j e i t , v a l a m i n t a z i g a z g a t ó s á g ír á s o s e lő t e r je s z t é s e it a r é s z v é n y e s e in e k p o s tá n k ü ld i m e g . le h e t: »8 0 0 0 je lig é r e r w F t/ h ó a k ia d ó b a . v R edőny, b e n tla szab ad . 1423613- w S z o v je t s z e r v iz e . u. 8. tv -k é s z ü lé k e k V II., H u szár 1 2 1 -0 3 6 9 . w r e lu x a , m in ő s é g , r ö v id V illa n y s z e r e lé s , k iv á ló rás, g a r a n c iá v a l, h a tá r id ő . 1 5 3 -2 1 4 1 . w d é ltő l, w w i fa lfú ­ m e g b íz h a tó a n , r a n c iá v a l. T e l.: 2 7 6 -0 9 8 9 , h é tv é g én is . ga­ b o n tá s n é lk ü l, m e g b íz h a tó a n , rű v a l. g é p e k k e l, g y o rsa n , k orsze­ g a r a n c iá ­ 1 8 9 -7 8 5 7 . m unkát r ö v id id ő v e l, kedvezm én yes á ro n v á lla lo k . 3377. AZ EMBER ÉS KÖRNYEZET BIZTONSÁGÁÉRT 91 nemzetközi biztonságtechnikai

kiállításon és vásáron a Hungexpo 16. pavilonjában 1991. március 1518-ig ■2fr •25* * •2fr •& •2fr •25* •25■25* •25•25•25* ÉR TÉK EIN EK V É D E LM É B E N J Ö J J Ö N EL ÉS VÁLASSZO N! Naponta 10-18 óráig DIVATARUNAGYKERESKEDÉS! Fantasztikus áruválasztékkal várja kereskedők, butikosok látogatását. * egy csokorban a biztonság. Amit ’91 tavasza és nyara tónál. ■25* •25•25•25•25* •25* ALTALANpS KERESKEDELEM FEJLESZTÉSI KFT. 1184 Budapest, XVIIi. Jegenye fasor 1-3 Telefon -1786-508 FÜRDŐRUHÁK, PÓLÓK, NADRÁGOK, LÁBBELIK és KIEGÉSZÍTŐK! $ r - Raktári állványszerkezetek szerelése, DS, DS-RECK, PAT-KO, H I-LO . - Épületgépészeti munkák ( vízvezeték-, gázvezeték-, fűtés-, csatorna-, villanyszerelés). - Fa, fém nyílászárók gyártása, beépítése. - Acélszerkezetek gyártása, beépítése. - Kazánházak (gáz is) telepítése. - Hőtávvezeték építése. - Minden

szakmában karbantartási munkák. •2fr •2fr •2fr •2fr •2fr •2fr •2fr •2fr ■2fr Jöjjenek el! A liget mellett várjuk! •2fr •2fr Bp. XIV kér, Ajtósi Dürer sor 13 ■2fr Nyitva tartás: Hétfőtől péntekig 6-16 óráig Telefon: 142-7794 - T i* • O , V# V# %1> V# «f» «V« . V ri* »S» V » i» » i» «y» »T» » i» » i » » f» »I» » I» »J» Társaságunk fe la já n lja szolgáltatásait 1 6 1- •25* ■2fr •2fr •& •25* •25* ■25* •25* egy csokorban a biztonság. h a tá r­ [Ü •2fr •2fr "ÍV* v In A BAV „DISZKONT”-ARUHAZANAK KÍNÁLATA! Svéd importruhák kilós árusítása 250-550 Ft/kg Kempingasztalok: 750-2570 Ft-ig székek: 350-1150 Ft-ig nyugágyak: 1850-2250 Ft-ig napernyők: 2390 Ft gumimatracok: 745-1410 Ft-ig sporttáskák: 380-850 Ft-ig Gyermek- és felnőtt-torna- és sportcipők: 100-2450 Ft-ig Ugyanitt: bazár és műszaki cikkek felvétele. CÍM: Bp. IX, Liliom u 46-48

NYITVA: Hétfőtől péntekig 9-17 óráig. TECHNOGEN KFT. 1204 Bp XX, Ritka u 7 Tel.: 128-7123; 157-4449 í X 4 H. BIZOMÁNYI ÁRUHÁZ VÁLLALAT ja! 4 S Z O MB A T , 1991. J Ú N I U S 8 Zsíros-kereset A* összetépett beszervezési nyilatkozat T o rg y ú n Ő s z in té n s z ó lv a „majdnem” m e g i n g o tt Torgyán József i r á n t i b iz a l m a m , h is z e n a r ó l a sz ó ló k ö n y v b e n v a s ta g b e tű k k e l s z e d v e e z t á ll ít o tt a , e g y e b e k k ö z ö tt: „ . hihetet­ len memóriával zem . ” N o s, a k i rendelke­ ily e n n y íl­ ta n v á l l a l j a e z t a r e n d k í v ü li a d o tt s á g á t , a z z a l n . 5k é n t f o r ­ d u l h a t e lő , h o g y ig a z á n j e l e n ­ tő s ü g y b e n f e l e d é k e n n y é v á ­ li k ? U g y a n is a m i n a p n a g y n y il v á n o s s á g e l ő t t j e l e n t e t t e k i : „Az FKgP társelnökeként méltatlannak tartom,

hogy egy másik párt vezetőjétől várjam személyes átvilágí­ tásomat, ezért köszönettel visszautasítom a miniszterelnök személyes közreműkö­ dését.” A m ik o r n é h á n y h é t t e l e z ­ e lő t t tiz e n h a r m a d m a g á v a l e g y ü tt és k ü lö n - k ü lö n is a l á ­ ír ta a k o rm á n y fő ré s z é re k ü l d ö tt „átvilágításra” v o n a t ­ kozó fe lk é ré s t, a k k o r T o r­ g y á n ú r elfelejtette, h o g y a m i n is z te r e l n ö k e g y b e n e g y m á s ik p á r t e ls ő e m b e r e ? A Népszava s z e r d a i í r á s á ­ b a n senkit n e m a z o n o s í to t­ t u n k a Szatmári Lajos fe d ő ­ n e v ű ü g y n ö k k e l, d e h a m á r ö n m a g á r a v e t t e a c é lz á s t T o r g y á n d o k to r , é s a z t á l l í ­ to t ta , h o g y a z 1956-os t e t t e i ­ é rt k i t ü n t e t é s t é r d e m e ln e , a k k o r m e g k é r d e z z ü k : miért? A r r a g o n d o l ta

l á n , a m i t a n tem ó r k ö n y v b e n n y il a tk o z o t t, h o g y h a r c o l t a r á d i ó n á l és b e k a p ­ c s o ló d o tt az ú jp e s ti f o r r a d a l ­ m i b iz o tts á g m u n k á j á b a ? A k i e lle n h a s o n ló c s e le k ­ m én y e k m ia tt b ű n v á d i e ljá ­ r á s t in d í t o t t a k 1 9 5 7 -b e n , a z t, s a jn o s , le is t a r t ó z t a t t á k . P é l d a e r r e d r. Rajki Márton ü g y v é d , a k i v a ló b a n r é s z t v e t t a z újpesti forradalmi bizottság m u n k á j á b a n , s z e r ­ v e z te a Keresztény Pártot, s b á r fe g y v e r s e m v ö t a k e z é ­ b e n , m é g is kivégezték. A z ú jp e s ti f o r r a d a l m á r o k e lle n k é s z ü l t tö b b m i n t 400 o ld a la s í t é le t b e n m é g c s a k meg sem említik d r . T o rg y á n J ó z s e f n e v é t. A z t á l l í t j a , h o g y ő t, a s z a ­ b a d lá b o n v é d e k e z ő f o r r a d a l ­ m á r t, a

le g k iv á ló b b ü g y v é ­ d e k n e k s i k e r ü l t a „bolondok házába” z á r a t n i e g y e b e k k ö ­ z ö tt a z é r t , n e h o g y m e g k ís é ­ r e l j é k a b e s z e r v e z é s é t. É p ­ p e n e g y z á r t o s z t á ly r ó l s z a ­ b a d u l t b e te g e t a k a r t v o ln a a t i tk o s s z o lg á l a t b e s z e r v e z ­ n i? T o rg y á n J ó z s e f a z t is k i j e ­ l e n t e t t e : „Amikor kezembe nyomták a beszervezési nyi­ latkozatot, összetéptem, s ve­ lem szemben megszüntették az eljárást.” A b e s z e rv e z é s i n y il a tk o z a t nem e lő r e sokszorosított n y o m t a tv á n y , a z t az ügynök­ jelölt önrAaga írja. É s a k i r e a n n y i te r h e lő a d a t g y ű lt ö sz sze, m i n t a m e n n y i t m o s t T o rg y á n d o k to r m a g á n a k t u ­ la j d o n ít , e lk é p z e lh e tő , h o g y a z ö s s z e té p e tt p a p í r m i a t t m e g s z ü n te t ik e lle n e a

z e l j á ­ rá s t? . A z t v is z o n t k é s z s é g g e l e l­ fo g a d ju k , h o g y 1 9 5 8 -b a n m é g n e m lé t e z e tt a III/111-as ügy­ osztály a m i n t e r r e T o r ­ g y á n J ó z s e f h i v a t k o z o tt , de ja v á b a n m ű k ö d ö tt m á r annak a jogelődje, a z V. o s z tá ly e ln e v e z é s ű belsőel­ hárítás. Az á ts z e r v e z é s k o r p e d ig n e m s e m m i s ít e tt é k m e g a k a r t o n o k a t. T o r g y á n ú r á l t a l k if o g á s o lt s z e r d a i c i k k ü n k b e n a z is s z e ­ r e p e l t h o g y a S z a tm á r i L a jo s f e d ő n e v ű ü g y n ö k v é g ü l is nem teljesítette feladatát. E z é rt é r th e te tle n a z a n y ila t­ k o z a t, h o g y a m i k o r a m in is z ­ te r e ln ö k ú r t ó l á t v e t t ig a z o ­ lá s b ó l m e g tu d ta , h o g y a n e ­ v e s z e r e p e l a III/III.-listán, m i é r t n e m m o n d t a e l őszin­ tén a t ö r t é n t e k e

t . U g y a n is a b b a n a szerd ai N épszavac ik k b e n m e g ír tu k , hogy S z a t m á r i L a jo s nem vált áru­ lóvá. A z á r t a t l a n s á g o t m o s t m á r magyarázni k e ll. É s a z n e m t á m a s z t j a a l á a z ő s z in ­ te s é g e t. M in d e z e k u t á n a „ h ih e t e tl e n m e m ó r i a ” s z in te h ih e te tle n . S c h m id t A ttila Oláh Sándor is tud u wninisatewjelnök üfßtjnökálossairjárói A bizonyíiványosztás káros Antall Józsefnek is v a n d o sz s z ié ja a z e g y k o ri titk o s ü g y ­ n ö k ö k r ő l; le g a lá b b is e r r e l e ­ h e t k ö v e tk e z te tn i a b b ó l, h o g y é rte s ü lé s ü n k re a m in is z te re l­ n ö k n e m k í v á n t r e a g á l n i, s n e m c á f o l ta a h ír t, m i n t a z t p é n te k i l a p s z á m u n k b a n m e g ­ í r tu k . T e jn a p a te le v íz ió N a p - k e lt e ad ásáb an Oláh Sándor k is g a z d a p á r ti p o li­ ti k u s k ij

e le n t e tt e , ő t u d o t t a r ­ ró l, h o g y A n ta ll J ó z s e f r e n ­ d e lk e z ik ily e n d o k u m e n t u ­ m o k k a l. M in d e z a z t je l e n ti , h o g y a p a r l a m e n t , a B e lü g y ­ m in is z té r i u m é s a N e m z e tb iz ­ to n s á g i H iv a ta l m e g k e r ü lé s é ­ v e l a m i n is z te r e ln ö k , m i n t e g y jó o s z tá ly fő n ö k , a h o z ­ zá b e n y ú j t o t t e lle n ő rz ő k ö n y ­ v e k b e b e írh a tja , ki h o g y an v is e lk e d e t t a m ú l tb a n , h á ­ n y a s je g y e t é r d e m e l m a g a ­ t a r tá s b ó l . Van-e jogszabály a tit­ kos akták kezelésére? k é r ­ d e z tü k dr. Takács Albert a l ­ k o tm á n y jo g á s z tó l. E té m a m e g le h e tő s e n la­ zán szabályozott, n e m is t u ­ d o m , lé te z ik - e n y ilv á n o s jo g ­ s z a b á ly a ti tk o s ü g y ir a to k k e ­ z e lé s é rő l m o n d ta . K o ­ r á b b a n a z I g a z s

á g ü g y i M i­ n is z té r i u m l á t t a e l a titk o s s z o lg á la t f e lü g y e le té t, ma Gálszécsy András t á r c a n é l ­ k ü li m in is z te r , ez u tó b b i p o n to s f e l a d a tá r ó l a z o n b a n n e m t u d u n k . A f e d d h e t e tl e n sé g i b iz o n y ítv á n y ily e té n o sz ­ tá s a , a m i m o s t fo ly ik , in k á b b erkölcsileg, illetve politikai­ lag kárhoztatható, mint jogi­ lag. J o g ila g n e m l e h e t v á la s z ­ r a k é n y s z e r ít e n i a m i n is z te r e ln ö k ö t a r r ó l , h o g y ő r i z - e t i t ­ kos d o k u m e n tu m o k a t, v ag y se m . Ü ja b b b o n y o d a lm a k a t o k o z h a t a n n a k a k é p v is e lő i in d í tv á n y n a k a z e s e tle g e s e l ­ f o g a d á s a , a m e ly a r r a ir á n y u l, h o g y v a la m e n n y i o rs z á g g y ű ­ lé s i k é p v is e lő m ú l t j á t „ v il á ­ g íts á k á t ” . Nem tudom, egy­ általán hozhat-e

ilyen dön­ tést a parlament, h is z e n e g y ­ e lő r e jo g s z a b á ly s in c s a IlI/III-a s ró l. B. IH I Betyárokból szentek „Az ügynöki listák felülvizs­ gálatával kapcsolatban kér­ jük, ne tegyenek kivételt az egyházakkal, hanem a vizs­ gálatot terjesszék ki vala­ mennyi egyházi vezetőre” h a n g z ik a te g n a p k e z d ő d ö tt „ H itv a l lá s és á r u l á s ” c ím ű k o n f e r e n c ia ré s z tv e v ő in e k le v e le a z O rs z á g g y ű lé s h e z . A ta n á c s k o z á s te g n a p i s a j t ó t á ­ jé k o z t a tó j á n e lh a n g z o tt, h o g y az egy h ázi ü g y n ö k ö k m e n te ­ s í té s e a la p v e tő e n a lk o t m á n y e lle n e s le n n e , m iv e l a z á l ­ la m p o lg á r o k e g y c s o p o r t j á ­ v a l i n d o k o l a tl a n u l te n n e k i ­ v é te lt. A k é tn a p o s ta n á c s k o z á s t a R e f o r m á tu s M e g ú ju lá s i M o z­ g a lo m r e n d e z t e a

v o lt Á lla m i és E g y h á z ü g y i H iv a ta l, a F i ­ d e s z m o s ta n i s z é k h á z á b a n . A m o z g a lo m c é lja , m i n t m o n d ­ já k , h o g y a k ö z ö s s é g fe ls z á ­ m o lja a z e g y h á z a k b a n a z e l ­ m ú l t n e g y v e n e s z te n d ő h i­ b á i n a k m a r a d v á n y a it . E z z e l k a p c s o la tb a n Roszik Gábor e lm o n d ta , h o g y v é le m é n y e s z e r in t s a j á t (e v a n g é lik u s ) e g y h á z á b a n m o s t s in c s s z ó ­ lá s s z a b a d s á g . H o z z á te tte : a s z o m b a to n ü lé s e z ő z s i n a t se m fo g e z e n a h e ly z e te n v á lt o z ­ ta t n i, h is z e n a z s i n a t és az e v a n g é l ik u s e g y h á z v e z e tő i m é g s z in te m i n d a n n y ia n a m ú l t r e n d s z e r á lt a l k in e v e ­ z e tt e g y h á z i s z e m é ly is é g e k . E z t a z e ll e n tm o n d á s t p e d ig c s a k ú g y l e h e t n e f e lo ld a n i, h a a

zsinat önkritikát gyako­ rolna, s feloszlatná önmagát. Tőkés István e r d é ly i r e f o r ­ m á t u s le lk é s z a z e rd é ly i és a m a g y a r o r s z á g i e g y h á z a k v i­ s z o n y á r ó l a z t m o n d ta , h o g y a z m é g soha nem volt olyan nyomorult, mint ma. A h a ­ z a i é s a z e r d é ly i e g y h á z i v e ­ z e tő k t u l a jd o n k é p p e n semmi­ lyen kapcsolatban nincsenek egymással, jó l le h e t é p p a m a i h e ly z e tb e n le n n e e r r e a le g ­ n a g y o b b sz ü k s é g . A r e n d s z e r v á lt á s f o l y a m a ­ t á t Bulányi György k a t o l i ­ k u s p a p ú g y je lle m e z te , h o g y a szentekből lettek a betyá­ rok, a betyárokból pedig a szentek. A z e g y h á z a k n a k , m i n t m o n d ta , J é z u s ta n í t á s a s z e r in t a fö ld s ó j á n a k s z e r e ­ p é t k e lle n e b e tö l te n i ü k , n a p ­ ja i n k b a n a z o n b a n a m a g y a r o rs z á g i e g

y h á z a k még a föld szerepét sem töltik be. A k o n f e r e n c iá r a , m in t m e g tu d tu k , a m a g y a r o r s z á g i e g y h á z a k v e z e tő i is k a p ta k m e g h ív á s t, le g t ö b b jü k a z o n ­ b a n m é g c s a k v á la s z r a se m m é l t a t t a az in v i tá l ó k a t. D. D Király B. Izabella vem felejt! le sz a z összehangolt t á m a ­ d á s, é s h á t r á n y o k é r i k C s a p o d y t, a k k o r u g y a n m in ő s é ­ g ile g új p o li ti k a i e r ő v is z o ­ nyok a la k u lh a tn a k k i az M D F - f r a k c ió n b e lü l, d e „ á t ­ ü té s r e ” a f ü g g e tle n e k h e z s e m m ik é p p s e m k e ll s z á m í­ ta n i . A le h e tő s é g k is z iv á r o g ­ ta t á s a e g y e s k é p v is e lő k s z e ­ r i n t n e m e g y é b , m i n t üzenet a p á r t e ln ö k n e k . Király B. Izabella, a k i e g y é b k é n t a z e g é sz C s a p o d y ügyet k e z d e m é n y e z te , e l­

m o n d t a : a k é p v is e lő tö b b é nem élvezi a bizalmát, m i ­ vel a k ü lü g y m in i s z t e r r e k e d v e z ő tle n h a n g v é te lű le v e ­ le t te tt közzé (m á so d m a g á ­ v a l) a Népszavában (A Zwack-ü g y m ie lő b b i l e z á r á ­ s á t s ü r g e tte . A s z e rk ) É s a z le h e t, h o g y Jeszenszky Géza m á r m e g b o c s á to tt n e k i, EMLÉKÜLÉS a lk o tm á n y u n k ra B a jc s y - Z s ilin s z k y E n d re s z ü le té s é n e k 105. é s a t á r ­ s a s á g m e g a l a p ít á s a 5. é v ­ fo r d u ló já n a k ti s z t e le t é r e p é n te k e n e s te ü n n e p i ü lé s t t a r t o t t a k , a m e ly e n A n ta ll Jó zsef k o rm á n y fő m é lta t­ t a a t á r s a s á g te v é k e n y s é ­ g ét. nem lehet felfüg­ geszteni az Alkotmánybíróság működését, és n e m le h e t m e g k é r d ő je le z n i h a t á r o z a t a i t s e m a z é r t, m e r t a z o k a t E s z ­ te

r g o m h e ly e t t B u d a p e s te n h o z z a n y il a tk o z t a dr. Holló András, a z A lk o tm á n y b ír ó ­ s á g f ő t i t k á r a dr. Zsíros Gé­ za (F K g P ) o rs z á g g y ű lé s i k é p ­ v is e lő F ő v á ro s i B író s á g h o z b e n y ú j t o t t keresetével k a p ­ c s o la tb a n . A f ő t i t k á r h a n g s ú ly o z ta : té n y és v a ló , a z A lk o tm á n y b ír ó s á g r ó l s z ó ló tö r v é n y t a r ­ ta lm a z z a , h o g y a testület székhelye Esztergom, á m a n ­ n a k id e jé n e h h e z k ö r ü lb e lü l 600 m illió f o r in to s b e r u h á z á s k e ll e tt v o ln a . D r H o lló A n d ­ r á s r á m u t a t o t t : sem a Fővá­ OLÁH HELYETT BÉLAFI A z F K g P e ln ö k s é g e t e g ­ n a p e lf o g a d ta O lá h S á n ­ d o r f ő t i t k á r le m o n d á s á t. A f ő t i t k á r i te e n d ő k e l l á ­ t á s á v a l a r e n d k í v ü li n a g y v á la s z tm á n y

ig ifj. B é la fi A n t a l t b íz ta m e g . ALBERT SCHWEITZERDfj A lb e r t S c h w e itz e r-d íjja l t ü n t e t t e k i a N é m e t H a d i­ s í r o k a t G o n d o z ó S z ö v e t­ sé g E rd ő s L á s z ló e z re d e s t, rosi Bíróságnak, sem más bí­ róságnak nincs hatásköre a z A lk o tm á n y b ír ó s á g m űködé­ s é n e k v iz s g á la t á r a . (MTI) a T o ln a M e g y e i H a d k i - ; e g é s z íté s i P a r a n c s n o k s á g v e z e tő jé t. A m a g a s k i t ü n ­ t e t é s t a s z ö v e ts é g e ln ö k e , H a n s - O tto W e b e r p é n t e ­ k en a d ta á t a sz e k sz á rd i v áro sh á z a d ís z te r m é b e n re n d e z e tt ü n n e p sé g e n . Óv o d á k HELYZETE A P ed ag ó g u so k D e m o k ra ­ t i k u s S z a k s z e r v e z e te f ó ­ ru m o t szerv ez A z ó v o d ák h e ly z e te c ím m e l jú n iu s 8 - á n d é le l ő tt 10 ó r a k o r B u d a p e s te n , a IX . k e r ü l e t,

M e s te r u tc a 56 5 8 -b a n . ÜJABB GYERMEKFALU B a tt o n y a é s K e c s k e m é t u t á n K ő s z e g e n le s z a h a r ­ m a d ik m a g y a ro rsz á g i S . O S g y e r m e k f a lu , a m e l y n e k a la p k ö v é t m a h e ly e z ik e l a v á r o s b a n , az ö n k o r m á n y z a t s e g íts é g é ­ v e l v á s á r o lt t e r ü le t e n . Ami a zárt ajtó résein kiszivárgott Mindenki É rd e m i v itá t n e m fo ly ta tta k c s ü tö r tö k ö n a z O rs z á g g y ű lé s n e m z e tb iz to n s á g i b iz o t ts á g á ­ n a k ü té s é n a b iz o tts á g t a g ­ ja i. íg y a I I I / I I I - a s ü g y o s z ­ tá l y te v é k e n y s é g é r ő l sz ó ló Demszky H a c J c -ja v a s la t é s a k o r m á n y tö r v é n y te r v e z e te a k ö z e ljö v ő b e n nem kerül a a k é t k o n c e p c ió t. A tá r g y a ­ lá s s o r á n fe lv e tő d ö tt, h o g y n e m le h e t o ly a n tö r v é n y t h o z n i, a m e

ly a volt ügynö­ parlament elé. á ll á s p o n t já h o z , h o g y a te l je s I n f o r m á c i ó in k s z e r in t a v i ­ t a e l m a r a d á s á n a k o k a az v o lt, h o g y Kőszeg Ferenc (S Z D S Z ) és Szokolay Zoltán (M D F ) je l e n té s e m e llé m á s , a b iz o t ts á g b a n r é s z t v e v ő p á r ­ to k is „ le a k a r j á k t e n n i ” v é ­ le m é n y ü k e t. E z t a z in d o k o t e lf o g a d v a , e r k ö lc s i, p o litik a i s z e m p o n tb ó l ít é l t é k c s a k m e g kökre nézve joghátrányt je­ lent, mert ez alkotmányelle­ nes. A z S Z D S Z u g y a n a k k o r r a g a s z k o d o tt az erkölcsi el­ ítéléshez, v a l a m i n t a h h o z az III-as főcsoport (111/1111/1) tevékenységére terjedjen ki a vizsgálat, k iv é v e a z o k a t, a k ik je le n le g a k a to n a i e l h á r í t á s ­ n á l d o lg o z n a k . E lh a n g z o tt, h o g y m e g k e ll v iz s g á ln i a B e lü g y m in is z

té r iu m te rü le ­ té n a z ö ssz e s, b e le é r tv e a t e l ­ je s b ű n ü g y i h á ló z a to t. A b b a n m i n d e n k i e g y e té r te t t, h o g y a zs? azokra mindenkép­ pen vonatkozzon, akik az 1956-os forradalomban részt­ vevőknek vagy később az el­ lenzéknek ténylegesen kárt okoztak, m e r t s o k ü g y n ö k tö rv é n y c sa k sz e re p e l a n y ilv á n ta r­ tá s b a n , d e v a ló j á b a n n e m t e t t s e m m it. N e m k e v e s e b b v i t á t v á lt o tt k i a z s a r o lh a tó s á g m e g íté lé ­ se, m e r t n e m c s a k a v o lt h á ­ ló z a ti e m b e r e k z s a r o lh a tó k , h a n e m a z e g y k o ri e lle n z é k t a g j a i is, a k ik n e k nem csak p o litik a i te v é k e n y s é g e is ­ m e r t, h a n e m m a g á n é le ti „ t i t ­ k a i k ” is. s. i Megszüntették a rendőrszakszervezet és az ORFK perét Nekünk nem adhatják parancsba a hallgatást! A jo g e r ő s v é g z é s é r

t e l m é ­ b e n , a m e ly e lle n f e lle b b e z n i n e m le h e t, a F ü g g e tle n R e n d ­ ő rsz a k sz e rv e z e t k e re s e té t p é n te k e n elutasította a F ő ­ v á r o s i M u n k a ü g y i B író s á g , és a p e r t m e g s z ü n te tte . Dr Breznay Tibor b ír ó s z ó b e li i n d o k l á s á n a k a z a lé n y e g e , hogy m iv e l n e m k o n k ré t ü g y b e n t ö r t é n t jo g i s é r e le m ­ rő l, h a n e m egy v ita th a tó a la p á llá s ú m a g a t a r t á s r ó l v a n szó a m i a f e l p e r e s r e n d ­ ő rs z a k sz e rv e z e te t és az o r ­ sz á g o s r e n d ő r -fő k a p itá n y t á llíto tta szem b e , a v o n a t­ k o z ó tö r v é n y s z e r in t ez k o lle k t ív j o g - v i ta , a m e ly e t e g y e z te tő t á r g y a lá s o k n a k k e ll e ld ö n te n i. M in t a z t m á r a z e ls ő t á r ­ g y a lá s a l k a l m á v a l m e g í r t u k , a re n d ő rsz a k sz e rv e z e t

a k ö ­ v e tk e z ő k m i a t t f o r d u l t az ig a z s á g s z o lg á lta tá s h o z : Az o rs z á g o s r e n d ő r - f ő k a p i tá n y 1991. f e b r u á r 15-i k e lte z é s ű le v e lé b e n f e n y e g e té s s e l f e l ­ é rő k i j e l e n t é s t t e t t ; a l a p s z a ­ b á ly - e ll e n e s te v é k e n y s é g n e k m in ő s í te t te u g y a n is a s z a k s z e r v e z e t ta x i s b l o k á d d a l, il­ le tő le g a f ő k a p i tá n y i p á l y á ­ z a to k k a l k a p c s o la to s á ll á s f o g la lá s á t, m o n d v á n , e rre n in c s jo g a a z F R S Z - n e k , és k il á tá s b a h e ly e z te , h o g y „a le g k ö z e le b b i n o rm a s é rté s e s e t é n ” h a tó s á g h o z f o r d u l. H o g y m ih e z v a n jo g u k , e n ­ n e k e ld ö n té s e v é g e tt f o r d u lt az FR SZ m ég fe b ru á rb a n k e­ r e s e tte l a b ír ó s á g h o z , a m e ly a m á r e m líte tt v ég zést h o z ­

ta . A tá r g y a lá s o n e g y é b k é n t ré s z t v e tt a re n d ő rs z a k s z e r­ v e z e t o rs z á g o s v á la s z tm á ­ n y á n a k m in d e n ta g j a , a k i k a m e g y é k b e n m ű k ö d ő ta g s z e r ­ v e z e t e k e t k é p v is e lik . M in t m o n d tá k , k ív á n c s is á g b ó l és o k u lá s u l s z á n t á k r á m a g u ­ k a t a z o rs z á g o s v e z e tő s é g t a g j a iv a l e g y ü tt a r r a , h o g y s a j á t v é le m é n y ü k e t a b ír ó i k o n tr o ll s z e m ü v e g é n á t is m egnézzék. M i a v é le m é n y e a v é g z é s ­ rő l Kis Sándor r e n d ő r s z á z a ­ d o s n a k , a z F R S Z o rs z á g o s v e z e tő s é g i t a g j á n a k ? A b ír ó s á g n e m o ld o tta m e g a d il e m m á n k a t, h is z e n s e m a z t n e m m o n d ta k i, h o g y jo g u n k v o lt a z i n k r i ­ m i n á l t á llá s f o g la lá s o k m e g ­ té t e lé r e , s e m a z t, h o g y n

e m . S z á m o m r a ez a z t j e l e n ti , h o g y a M u n k a tö r v é n y k ö n y ­ v e á l t a l b iz t o s í to t t s z a k s z e r ­ v e z e ti jo g o s u lts á g o k m i n k e t is m e g ille tn e k , t e h á t n e k ü n k v a n ig a z u n k . Pintér Lajos b ű n ü g y i n y o ­ m o z ó v é le m é n y e íg y h a n g ­ z ik : A m i k e r e s e t ü n k r e ez a b ír ó s á g i v á la s z n e m v á la s z . E r r e s z o k tá k m o n d a n i : n e s z e s e m m i, fo g d m e g jó l! Rekvényi László f ő t i t k á r a z e ls ő tá r g y a lá s a l k a l m á v a l k iz á r tn a k ta r to tta , hogy e l­ v e s z íts é k a p e r t. E z n e m p e r ­ v e s z té s ? k é r d e z tü k . N e m a n n a k fo g o m fel. Ig a z , a k e r e s e tü n k e l u t a s í t á ­ sa a z t j e l e n ti , le s z m é g az ü g y b e n n é h á n y m e n e tü n k . A m ó d já ró l később fo g u n k d ö n te n i. Nekünk a hallgatást parancsba nem

adhatja ki senki. A v é le m é n y n y il v á n í­ tá s jo g a m in d e n m a g y a r á l ­ la m p o lg á r é , t e h á t a m ié n k is. (szabó) Rendőrtörvény csak jövőre ? Tizenkétezer járőr helyett 1300 Hatvanhat százalékkal növekedett a bűncselekmények s z á m a A Csapody-ügy folytatódik, a képviselők maradnak a frakcióban S zó s in c s a r r ó l , h o g y az M D F - f r a k c ió n é h á n y ta g j a a k ö z e ljö v ő b e n á t ü l n e a f ü g ­ g e tle n e k p a d s o r á b a a p a r l a ­ m e n tb e n t u d t u k m e g tö b b é r i n t e t t n e k h i t t k é p v is e lő tő l. N a p i l a p t á r s u n k u g y a n is te g ­ n a p a z t je le n te tte : a m e n n y i­ b e n to v á b b f o ly ta tó d ik a b e l­ ső hatalmi harc a f r a k c ió n b e lü l a z ú g y n e v e z e tt 5 2 -ek e lle n , ille tv e s i k e r ü l v is s z a ­ h ív n i a k ü lü g y i b iz o tts á g b ó l Csapody Miklóst, a k k o r so r k

e r ü l h e t a f e n t e m l í t e t t h e ly ­ c s e r é re . I n f o r m á c i ó in k s z e r in t a C s a p o d y -ü g y v a ló b a n vízvá­ lasztó le h e t a z M D F -e s p a r ­ l a m e n ti c s o p o r to n b e lü l el­ mérgesedő v it á b a n , íg y n a g y é rd e k lő d é s e lő z i m e g a h é t ­ fő i f r a k c ió ü l é s t, a m e ly d ö n ­ té s t h o z a C s a p o d y -ü g y b e n . A z á l t a l u n k m e g k é r d e z e tte k ú g y v é lik , h o g y h a s ik e r e s J o g á l la m i te k in te tte l NÉPSZAVA d e ő, K ir á ly B. I z a b e l la sem­ így f e n n t a r t j a i n ­ d í t v á n y á t C s a p o d y v is s z a h í­ v á s á r ó l. A m ih e z k ü lö n b e n m á r is több képviselőtársa is csatlakozott k ö z ö lte v e ­ lü n k a k é p v is e lő n ő , a k itő l a z t is m e g k é r d e z tü k : n e m e g y le s z á m o lá s k e z d e te ez a z 5 2 -e k k e l s z e m b e n ? K ir á l y B. I z

a b e lla c s o d á lk o z á s á n a k a d o tt h a n g o t a fe lté te le z é s m ia tt. M in t m o n d ta , 52-ek miképp, egyáltalán nem is léteznek, e z t a c s o p o r to s u l á s t c s a k né- h á n y k é p v is e lő kisajátította m a g á n a k . S z e r i n te m in d ö s z sze e g y e tle n b e a d v á n y tá m o ­ g a t á s á r a s z e r v e z ő d te k a z 52e k , íg y ez a c s o p o r to s u lá s m á r a felbomlott. K ir á l y B. I z a b e l la a z t is k ö z ö lte v e lü n k , h o g y opti­ mistán t e k i n t a h é tf ő i f r a k ­ c ió ü té s e lé b e . T. F A b ű n ü g y i h e ly z e t d r á m a i, ez év első n e g y e d é b e n az 1990 a z o n o s id ő s z a k á h o z k é p e s t, 66 s z á z a lé k k a l n ö v e k e d e tt a b ű n c s e le k m é n y e k s z á m a , d e m á j u s b a n és j ú n i u s b a n s e m j a v u l t a h e ly z e t. A z év v é g é ­ r e f é lm illió b ű n c s e le k m é n y v á l

h a t is m e n tté . D r. Túrós András v e z é r ő r ­ n a g y , a z O R F K k ö z b iz to n s á ­ gi fő ig a z g a tó ja p é n te k i s a j ­ tó t á jé k o z t a tó j á n a s t a t i s z t i ­ k a i a d a to k o n k ív ü l h a n g s ú ­ ly o z ta . h o g y a z á l t a l a v e z e ­ te tt s z o lg á la t v a la m e n n y i á g a z a t á t m e g k í v á n j a e r ő s í­ te n i. A tá b o r n o k k ü lö n ö s e n f o n t o s n a k t a r t j a , h o g y a köz­ területeken mindig legyenek r e n d ő r ö k , m e r t c s a k ily e n m ó d o n le h e t a s a j n á la t o s a n m e g r o m l o tt k ö z b iz to n s á g o t h e ly r e á ll ít a n i. A je le n le g i v is z o n y o k k ö ­ z ö tt a j á r ő r ö k n e m k é p e s e k re n d e t ta rta n i a n a g y v á ro ­ sokban. A k ö z b iz to n s á g i m unkában látványos ered­ ményt legfeljebb szeptem­ berre íg é r t a fő ig a z g a tó , u g y a n is a z a d d ig i p r o

g r a m o k a la p o s a n le k ö tik a r e n d ő r ö ­ k e t, íg y a pápalátogatás is. T e k in t e tt e l arra , hogy a re n d ő r s é g i tö r v é n n y e l az O r ­ s z á g g y ű lé s a z e r e d e t i t e r v ­ tő l e lté r ő e n , v a ló s z ín ű le g csak 1 9 9 2 -b en fo g la lk o z ik , átmeneti megoldásként, j ú ­ liu s e ls e je i h a tá l ly a l , m ó d o ­ s í t j á k a s z o lg á la ti s z a b á l y ­ z a to t, a m e ly a je l e n le g in é l n a g y o b b v é d e lm e t b iz t o s í t a z u tc a r e n d ő r e s z á m á r a . U g y a n ­ a k k o r a r r ó l is in t é z k e d ik a s z a b á ly z a t, h o g y a r e n d ő r k ö te le s jó l ö ltö z ö tte n , r e n d e ­ z e tt h a j j a l fü lb e v a ló n é l ­ k ü l te l j e s í t e n i s z o lg á la tá t. A k ö z b iz to n s á g ja v ítá s a é r d e k é b e n , s z ü k s é g e s e té n , a r e n d ő r ö k akár elő is állít­ hatják a közrend

tudatos megsértőit; v a lu t á z ó k a t, z s i b á r u s o k a t . K ö te le z ő b e k í­ s é r n i a z o k a t, a k i k v a l a m i ­ ly e n m ó d o n m e g s é r tik a r e n d ő re it. A m ó d o s íto tt s z o lg á la ­ ti s z a b á l y z a t fo g la lk o z ik a g u m ib o t- é s a f e g y v e r h a s z ­ n á l a t ú j a b b le h e tő s é g e iv e l. D r. T ú ró s A n d r á s e lm o n d ta , h o g y legalább 12 ezer rend­ őrnek k e lle n e á ll a n d ó a n k ö z ­ t e r ü le t i s z o lg á la to t t e l j e s í t e ­ n ie , ezzel szemben a z o r s z á g ­ b a n e g y id ő b e n a lig já r ő r ö z ik 1300. 1992 j a n u á r e ls e jé ­ tő l a v á r o s o k b a n éjjel-nappa­ li szolgálatos já r ő r k ö r z e t e k e t a l a k í t a n a k k i. A k ö z r e n d v é d e lm i b ű n ü g y i te v é k e n y ­ sé g s e g íté s e é r d e k é b e n , l é t ­ r e h o z z á k a n y o m o z ó tis z t- h e ­ ly e tte s i in

té z m é n y t, a m e l y ­ n e k ta g j a i a b ű n c s e l e k m é ­ n y e k le g a lá b b 20 százalékát saját hatáskörükben n y o ­ m o z z á k , d o lg o z z á k fel. Ü gy k í v á n n a k j a v í t a n i a re n d ő r ö k anyagi helyzetén, h o g y a k ö z te r ü le te n s z o lg á ­ la t o t te l je s ít ő k t ú l ó r á r a k a p ­ n a k le h e tő s é g e t; h é tk ö z b e n 170, h é tv é g e k e n p e d ig 210 fo ­ rin t já r t ó rá n k é n t a tú lm u n ­ k á é r t. S. A 2 1997. SZEPTEMBER 22, HÉTFŐ RÖVIDEN Újra tárgyalnák az Ybl Bank ügyét A z Y b l B a n k e l í t é l t v e z e tő in e k e s e té b e n p e r ú jr a f e lv é t e l s z ü k s é g e s s é g é t v e t e t t e f e l s z o m b a ti b u d a p e s t i s a j t ó t á ­ jé k o z ta tó já n B o ro s Im re , a F ü g g e tle n K is g a z d a p á rt p é n z ü g y i k a b i n e t j é n e k v e z e tő je . E l m o n d á s a s z e r i n t a m o s

t n a p v i l á g o t l á t o t t s z a k é rtő i; je le n t é s b ő l k i d e r ü l , h o g y a z 1 9 9 2 -b e n c ső d b e m e n t b a n k lik v id itá s i g o n d ­ j a i t m e s te r s é g e s e n i d é z t é k e lő , a p é n z in t é z e t m e g fe le lő m é r t é k ű , m i n te g y 2 0 0 s z á z a lé k o s h i t e l f e d e z e t t e l r e n ­ d e lk e z e tt. B o r o s I m r e ú g y v é le k e d e tt: a 1 0 0 s z á z a lé k o s m a g y a r t u l a j d o n b a n lé v ő p é n z in t é z e t „ c s íp te a s z e m é t” a z o k n a k , a k ik m á r a k k o r a m a g y a r b a n k s z e k to r k ü l­ f ö l d i k é z r e j u t t a t á s á é r t t e v é k e n y k e d te k . Időközi polgárm ester-választás Bodrogon Id ő k ö z i p o lg á rm e s te r-v á la s z tá s t ta r t o t t a k v a s á rn a p a S o m o g y m e g y e i B o d r o g o n , a h o l H e iz e r K o m é i t v á ­ l a s z t o t t á k m e g a t e l e p ü l é s ú

j v e z e tő jé v é . A p o l g á r m e s ­ te r i sz é k jú n iu s b a n , B o d ó F e re n c h a lá la m ia tt ü re s e ­ d e tt m eg . E g y h é tte l e z e lő tt m é g ú g y tű n t, h o g y n é g y j e l ö l t i n d u l a z id ő k ö z i p o l g á r m e s t e r - v á l a s z t á s o n , d e e g y ik ü k , e l f o g l a lt s á g á r a h i v a t k o z v a v i s s z a l é p e t t. A 3 5 6 b o d r o g i v á l a s z t ó p o l g á r h á r o m f ü g g e tl e n je lö ltr e : B é r e s F e r e n c r e , B ö d ö r B é l á r a é s H e iz e r K o m é i r a a d ­ h a t t a l e v o k s á t. A n e m h i v a t a l o s v é g e r e d m é n y s z e r i n t H e i z e r K o m é i 1 1 3 , B é r e s F e r e n c 7 2 , B ö d ö r B é la 10 s z a v a z a to t k a p o tt, 1 2 v o k s p e d ig é rv é n y te le n v o lt - t á ­ j é k o z t a t t a a z M T I - t S z a t m á r i I b o l y a k ö rje g y z ő . Óvoda nyílt a zsidó iskolában A b u d a p e s

t i L a u d e r J a v n e Z s id ó K ö z ö s s é g i I s k o la ú j ó v o d a é p ü le té t, v a s á r n a p , a R o n a ld S . L a u d e r A l a p í t ­ v á n y f e n n á l l á s á n a k t i z e d i k é v f o r d u ló já n n y i t o t t á k m e g . A z in té z m é n y h a t v a n g y e r e k e t f o g a d m a jd . R o n a ld S L a u d e r 1 9 8 7 -b e n a z z a l a c é lla l h o z t a l é t r e a z a l a p í t ­ v á n y t, h o g y o k t a t á s i é s k u l t u r á l i s p r o g r a m o k k a l j á r u l ­ j o n h o z z á a k ö z é p - k e l e t - e u r ó p a i z s id ó h a g y o m á n y o k fe lé le s z té s é h e z . A je le n le g h a t s z á z m a g y a r g y e r e k s z á ­ m á r a z s id ó o k t a t á s t é s e lm é le ti k é p z é s t n y ú j t ó L a u d e r J a v n e Z s id ó K ö z ö s s é g i I s k o l á t 1 9 9 0 - b e n a l a p í t o t t á k . Kökény több mint 30 kórházban járt N e m a k a m p á n y o lá s

, h a n e m a z e g é sz sé g ü g y h e ly z e té ­ n e k a l a p o s a b b m e g is m e r é s e v e z é r li a b b a n , h o g y m i ­ n is z te r s é g e a l a t t i m m á r t ö b b m i n t 3 0 k ó r h á z a t , k l i n i ­ k á t k e r e s e t t f e l - s z ö g e z te l e K ö k é n y M i h á l y n é p j ó l é t i m i n i s z t e r s z o m b a ti, g y ő r i s a j t ó t á j é k o z t a t ó j á n . K ö k é n y M i h á l y s z e r i n t a z e g é s z s é g ü g y jö v ő é v i k ö lts é g v e té s i t e r v e z e t e f e d e z e te t n y ú j t a f e jle s z té s i é s b e r u h á z á s i te rv e k v é g re h a jtá s á ra , a m e g k e z d e tt n a g y p ro g ra m o k f o l y t a t á s á r a , v a l a m i n t a d o lg o z ó i b é r e k 15 s z á z a lé k o s e m e lé s é re . Befejeződött az ívek „előfeldolgozása” p B e f e je z ő d ö tt a z a l á í r á s g y ű j tő í v e k „ e lő f e ld o lg o z á s a ” , a z

é rv é n y e s ív e k é s s o ro k s z á m b a v é te le . A z a lá ír á s o k „ s z e m r e v é te le z é s e ” u t á n m e g á l l a p í t h a t ó , h o g y a z o l­ v a s h a ta tla n u l, p o n ta tla n u l, h iá n y o s a n v a g y n e m a m e g fe le lő a d a t o k k a l k i t ö l t ö t t s o r o k s z á m a n e m h a l a d j a m e g a z e d d ig i a l á í r á s g y ű j té s e k n é l t a p a s z t a l t m é r t é k e t . Gál Zoltán S ellye városavatóján NÉPSZAVA BELFÖLD E lk ü lö n ü lő h a ta lm i á g a k Más ci bíró és megint csak más a végrehajtó Az Országos Igazságszolgáltátási Tanács (ÓIT) felállí­ tásával a bíróságok véglegesen elkülönülnek majd a végrehajtó hatalomtól. A későbbiekben az igazságszol­ gáltatási tanács ellenőrzi majd a bírósági vezetők igaz­ gatási tevékenységét. A testület lényeges jogosítványa lesz, hogy elrendelheti a társadalom széles körét érintő

ügyek soron kívüli elintézését. A tanács a tervek szerint december 1-jén kezdi meg működését, tagjainak meg­ választása azonban rövidesen megkezdődik. N a g y G e r g e ly N É P S Z A V A A z O r s z á g o s I g a z s á g s z o l­ g á lta tá s i T a n á c s fe lá llítá ­ s á v a l v é g le g e s e n e l k ü l ö n ü l a z ö n á lló b í r ó i h a t a l m i á g a v é g re h a jtó h a ta lo m tó l. Az Ig a z s á g s z o lg á lta tá s i T a n á c s , m in t a b író s á g o k ö n á lló i g a z g a t á s i s z e rv e , á t v e s z i a z ig a z s á g ü g y - m i ­ n is z te r m a m é g a b író sá g o k i r á n y á b a n m e g ille tő jo g o ­ s í t v á n y a i t . A t a n á c s f e l­ ü g y e le te t g y a k o ro l m a jd a z íté lő tá b lá k s a m eg y ei b ír ó ­ s á g o k e ln ö k e i n e k i g a z g a t á ­ s i t e v é k e n y s é g e f e le tt. A t a ­ n á c s n e v e z i m a jd k i a z íté ­ l ő t

á b l á k e ln ö k e it, e ln ö k h e ­ ly e tte s e it, a m e g y e i b író s á ­ g o k e ln ö k e i t , e l n ö k h e l y e t ­ t e s e i t , a k o llé g iu m v e z e tő b írá k a t. A ta n á c s n a k E u ró ­ p á b a n s z i n t e e g y e d ü lá l ló a n a r r a i s le h e tő s é g e le s z , h o g y e l k é s z í ts e s a k o r ­ m á n y h o z b e n y ú jts a a b író ­ s á g i f e je z e t r e v o n a t k o z ó k ö lts é g v e té s i ja v a s la to t. Bősi gondok N É P S Z A V A -ö s s z e á llítá s A b ő s i e r ő m ű s z lo v á k k o r ­ m á n y b iz to s a k a c s á n a k n e ­ v e z te a N é p s z a b a d s á g é r t e ­ s ü lé s é t, a m e l y s z e r i n t a h á ­ g a i b író s á g e lm a ra s z ta lja m a jd S z lo v á k iá t a D u n a e g y o ld a lú e lte r e lé s é é r t és a C v a r iá n s m e g é p íté s é é rt, M a g y a ro rsz á g o t p e d ig m e r t e l á l l t a s z e r z ő d é s tő

l. Dominik Koczinger s z e r i n t , a v ita v é g e re d m é n y e sem ­ m i ly e n k ö r ü l m é n y e k k ö ­ z ö tt se m s z iv á ro g h a to tt k i a c s ü tö rtö k i íté le th ird e té s e lő tt. A m a g y a r d e le g á c ió v e z e tő je , Szénási György ú g y fo g a lm a z o tt, h o g y a c ik k szá m o s p o n ta tla n s á ­ g o t ta rta lm a z . U g y a n a k ­ k o r p é n te k i s z á m u n k b a n S z é n á s i a z t m o n d ta , h o g y a v íz m e g o s z tá s k é r d é s e m i n ­ d e n k é p p h a z á n k ja v á ra d ő l m a j d e l. S z a k é r t ő k p e d i g a z t m o n d tá k , h o g y a n e m ­ z e tk ö z i s z e rz ő d é s tő l v a ló m a g y a r e lá llá s t v á rh a tó a n n e h e z m é n y e z n i fo g ja a b í­ ró sá g . ✓ E m e l l e t t v é le m é n y e z n i f o g ­ ja a b író s á g o k fe la d a tk ö ré t é rin tő jo g s z a b á ly o k te rv e ­ z e té t, s s z ü k s é g e s e

té n k e z ­ d e m é n y e z h e t i is i l y e n t ö r ­ v é n y e k a lk o tá s á t. A t a n á c s lé n y e g e s jo g o ­ s í t v á n y a le s z t o v á b b á , h o g y e lre n d e lh e ti a tá r s a d a lo m s z é le s k ö r é t é r i n t ő v a g y a k ö z é rd e k s z e m p o n tjá b ó l k ie m e lk e d ő je le n tő s é g g e l b író ü g y e k - p é ld á u l egyes b ü n te tő p e r e k - so ro n k ív ü ­ l i in té z é s é t. A te s tü le t e ln ö k i tis z tjé t a L e g fe ls ő b b B író s á g e ln ö ­ k e , Solt Pál t ö l t i m a j d b e . E m e l l e t t t a g j a le s z a t e s t ü ­ l e t n e k Vastagh Pál i g a z ­ s á g ü g y - m i n i s z t e r , Györgyi Kálmán le g f ő b b ü g y é s z , Horváth Jenő, az O r s z á g o s Ü g y v é d i K a m a r a e ln ö k e , v a la m in t a p a rla m e n t a l­ k o tm á n y ü g y i és k ö lts é g v e ­ té s i b iz o tts á g a á lta l d e le - g á l t e g y - e

g y k é p v is e lő , A 15 t a g ú t a n á c s b a n h e l y e t fo g la l m é g k ile n c h iv a tá ­ s o s b í r ó is , a k i k e t m e g l e ­ h e tő s e n b o n y o lu lt e ljá r á s ­ b a n a k ö v e tk e z ő h ó n a p o k ­ b a n v á la s z t k i a m a g y a r b író i k a r. A b író s á g o k ig a z g a tá s i r e n d jé t m e g v á lto z ta tó tö r ­ vény h a tá ly b a lé p é s é tő l, o k tó b e r 1 -jé tő l e g é sz e n d e c e m b e r 1 - jé ig , a z O r ­ s z á g o s I g a z s á g s z o l g á lt a tá s i T a n á c s f e lá l lá s á i g a z ig a z ­ s á g ü g y -m in is z te r s a L e g ­ f e ls ő b b B ír ó s á g e ln ö k e k ö ­ z ö se n lá tja m a jd e l a b író ­ s á g o k ig a z g a t á s á v a l nk a p ­ c s o la to s f e l a d a t o k a t . í g y e z id ő a la tt tö b b e k k ö z ö tt e g y ü tt k e z d e m é n y e z ik m a j d a k ö z t á r s a s á g i e ln ö k ­ n é l a b í r á k k

in e v e z é s é t, f e l­ m e n t é s é t, s e g y ü t t d ö n t e ­ n e k a lé n y e g e s e b b k ö l t s é g v e té s i k é r d é s e k b e n is. M egkezdődik a zárszámadás vitája Érdemes művész javaslata érdemes művészek javadalmazására N É P S Z A V A - in f o rm á c ió Horn Gyula m in is z te re l­ n ö k n a p i r e n d e l ő t t i f e ls z ó ­ la lá s á v a l k e z d i e h e ti ü lé s é t a z O r s z á g g y ű lé s . A k o r ­ m á n y fő b esz é d é b e n v á rh a ­ tó a n b e sz á m o l a m ú lt h e ti m a g y a r-s z lo v á k d ip lo m á ­ c i a i e s e m é n y e k ( je g y z é k ­ v á ltá s , k ü lü g y m in is z te ri ta lá lk o z ó le m o n d á s a ) k ö ­ v e tk e z m é n y e ir ő l, a z e z z e l k a p c s o la t o s á l l á s p o n t j á r ó l . A fe ls z ó la lá s ra m in d e n f r a k c i ó v á l a s s z a l k é s z ü l. A n a p ire n d e lő tti v ita u t á n a k é p v is e lő k fo

ly ta t­ já k a v á la s z tá s i tö rv é n y cso m ag , k ö z tü k a z a lk o t­ m á n y m ó d o s ítá s á n a k - k é t h e te m e g k e z d e tt tá rg y a lá ­ s á t. E g y ü t t e s á l t a l á n o s v i ­ t á r a k e r ü l sor* a m é d i a k u ­ ra tó r iu m o k 1996. é v i b e ­ s z á m o ló ir ó l, a m e l y e k r e t a - v asszal m á r n em m a ra d t id ő . V á r h a t ó a n a s z a v a z á s t is m e g t a r t j á k Pécsi Ildikó, Schiffer János é s Lendvai Ildikó (M S Z P ) t ö r v é n y j a ­ v a s l a t á r ó l , a m e l y n e k c ím e : A k iv á l ó é s é r d e m e s m ű v é ­ sz e k já ra d é k á r ó l. A m e n y n y i b e n a z O r s z á g g y ű lé s a t ö r v é n y t e lf o g a d ja , a m i n ­ d e n k o r i e lő z ő é v i n e t t ó á t ­ l a g k e r e s e t n e k m e g f e le lő (a b é r b ő l és fiz e té s b ő l é lő k e t a la p u l véve) já ra d é k o t k a p n a k a k iv á ló m

ű v é ­ sz e k , s e n n e k a 60 s z á z a lé ­ k á t az érd em es m ű v észek . É rd e k e s s é g , h o g y a z e g y ik b e te r je s z tő , P é c s i Ild ik ó m a g a is k iv á ló é s é rd e m e s m űvész. A T. H áz k ed d en m eg­ k e z d i a z 1 9 9 6 -o s k ö lts é g v e ­ t é s v é g r e h a j t á s á r ó l s z ó ló tö rv é n y ja v a s la t, v a la m in t a z e h h e z k a p c s o ló d ó á l l a m i sz á m v e v ő sz é k i je le n té s t á r ­ g y a lá s á t. A r é s z le te s v i t á v a l f o ly ­ ta tó d ik a k o rm á n y n é p sz a ­ v a z á s i ja v a s la tá n a k p a r la ­ m e n t i t á r g y a l á s a . M ik ö z ­ b e n a z O r s z á g o s V á la s z t á s i B i z o t ts á g a m ú l t h é t e n m e g k e z d te a z e lle n z é k i p á rto k á lta l n é p sz a v a z á s k iír á s a é rd e k é b e n össze­ g y ű jtö tt tö b b m in t 280 e z e r a lá ír á s h ite le s íté s é t, a z O

r­ s z á g g y ű lé s k é t h é t m ú l v a e lv ile g a k o r m á n y j a v a s l a ­ tá ró l szavaz. A h á z b iz o tts á g m ú lt h e ti ü lé s é n a fr a k c ió k m e g ­ e g y e z te k a r r ó l, h o g y a p a r ­ la m e n ti , ü lé s te re m b e n a z F K G P h e l y é t e lf o g la lja a F id e s z , a m e l y 11 v o l t k e ­ re s z té n y d e m o k ra ta k é p v i­ s e lő f e lv é te lé v e l a l e g n a ­ g y o b b e lle n z é k i k é p v is e lő ­ c s o p o rto t a lk o tja . Fontosnak tartják a családot M T I - in f o r m á c i ó Kuncze Gábor fe ls z ó la lá ­ s á v a l k e z d te m e g é v a d n y i­ tó és e g y b e n tis z tú jító k ö z ­ g y ű lé s é t s z o m b a t o n a S z a ­ b a d D e m o k r a t á k S z ö v e ts é ­ g é n e k s z o c iá l p o li t i k a i t a ­ g o z a ta . A p á r t e l n ö k h a n g ­ s ú ly o z ta , h o g y a s z a b a d d e ­ m o k r a tá k a jö v ő b e n n a ­ g y o b

b f ig y e lm e t k í v á n n a k f o r d í t a n i a s z o c iá l p o li t i k á ­ r a . K ü lö n ö s e n f o n t o s n a k t a r t j á k a c s a lá d tá m o g a tá s i re n d s z e r ja v ítá s á t és a m u n k a n é l k ü l i s é g h a t é k o -1 n y a b b k e z e lé s é t - t á j é k o z ­ t a t t a a z M T I-t a z S Z D S Z s a j t ó i r o d á j a . K ö z ö lté k : a s z o c iá lp o litik a i ta g o z a t t a g j a i i s m é t Béki Gabriella o rs z á g g y ű lé s i k é p v is e lő t v á la s z to tta m e g a te s tü le t v e z e tő jé n e k . * H a z á n k jö v ő jé t a c s a lá d o k h a tá ro z z á k m e g - á lla p í­ t o t t a m e g Orbán Viktor, a F id e s z - M a g y a r P o lg á ri P á r t e ln ö k e s z o m b a t o n a fő v á ro sb a n m e g ta rto tt c sa ­ l á d p o l i t i k a i k o n f e r e n c iá n . A K o n rá d A d e n a e u r és a B a t t h y á n y L a jo s a l a p í t v á ­ n y o k á l t a l - a

z e lle n z é k i p á r to k n é z e te in e k k ife jté ­ s é r e - s z e r v e z e tt f ó r u m o n a p á r t e l n ö k k if e j t e t t e : a z e ls ő s z a b a d v á la s z tá s o k u tá n m é g m in d ig tö b b e n v a n ­ n a k a v e s z te s e k , m i n t a n y e r te s e k . E l e n g e d h e t e t l e ­ n ü l fo n to s n a k t a r to tta a c s a lá d i p ó t l é k i n t é z m é n y re n d sz e ré n e k á tv ilá g ítá s á t é s a c s a l á d t í p u s ú jö v e d e ­ le m a d ó b e v e z e té s é t. CsehSzombathy László a k a d é ­ m ik u s b e s z é d é b e n k ife jte t­ te : m á r a m á r t e l j e s e n ú j é le tfo rm a s z ü le te tt a h á ­ z a s s á g h e ly e tt: a z e g y ü t t ­ é lé s . E z é s a v á l á s o k n a g y sz á m a n e m in s p irá lja á c s a l á d o k a t a g y e r m e k v á l­ la lá s ra . A c s a lá d v á ls á g á t tá r s a d a lm i o k o k ra v e z e tte v is s z a , s s z ó l

t a r r ó l is , h o g y a n y u g d í j a s o k e l l e h e te tl e ­ n ü ln é n e k , h a a c s a lá d o k n e m á lln á n a k a h á tté rb e n . Megduplázódott kórházadósság Az egyház rehabilitálta (Folytatás az 1. oldalról) A z e s z te r g o m i k ó r h á z v e z e ­ A z O r m á n s á g k ö z p o n t i te l e p ü l é s é n e k v á r o s s á v á l á s a is je lz i a z t a f e jlő d é s t, a m e ly h a l a s s a n is, d e m e g i n d u l t h a z á n k b a n - m o n d ta G á l Z o ltá n a B a ra n y a m eg y ei S e lly e t e l e p ü l é s v á r o s a v a t ó ü n n e p s é g é n . H a n g s ú l y o z ­ t a : a v á r o s fe le lő s n e m c s a k a m a g a , h a n e m e g é s z v o n ­ z á s k ö r z e te f e jlő d é s é é r t, m e l y n e k s i k e r e n a g y r é s z t a t e ­ l e p ü l é s e k ö s s z e h a n g o lt e g y ü t t m ű k ö d é s é n m ú lik . NÉPSZAVA ALAPÍTV A 1 8 7 3 -B AN F ő sz er k e sz tő :

H. BÍRÓ LÁSZLÓ Főszerkesztő-helyettes: KISS ANDREJ Lapszerkesztő: DÉNES D. ISTVÁN, HAHN PÉTER, TÓTH JENŐ Képszerkesztő: WEBER LAJOS Rovatvezető: BARABÁS PÉTER (külföld), BUZGÓ JÓZSEF (sport), DÉSI JÁNOS (belföld), FARKAS ZOLTÁN (vélemény), KERTÉSZ GYÖRGY (gazdaság), SZÉKELY ANNA mb. (kultúra), SZIGETI PIROSKA (levelezés, magazin, szolgáltatás), TAPOLCSÁNYI ÉVA (fotó) Vezető tervezőszerkesztő: EGRI FERENC, NYILASI GABRIELLA, ZSIGOVICS ZSOLT FENYŐ JÁNOS v e z é r ig a z g a tó Lapigazgató: FARKAS ÁGNES Terjesztési Igazgató: DUBINYINÉ LÉNÁRD MARGIT Kiadó: EKH Kft. Levelezési cím: 1022 Budapest, Törökvész u. 30/A Szerkesztőség: 1022 Budapest, Törökvész u. 30/A Postacím: 1535 Budapest, Pf. 785 Telefon: 326-8272,326-8252, telefax: 326-8267 Rovattelefonok: belföld 326-8271, külföld 328-6564, gazdaság 326-8261, publicisztika 326-8273 Hirdetés: telefon: 326-8260,326-8272,326-8252 telefax: 326-8252/71,212-4023 Internet

URL-cfm: http://www.nepszavahu Elektronikus levélcím (e-mail cfm): nepszava@nepszava.hu Terjeszti a Magyar Posta Rt., a HÍRKER Rt, az NH Rt, a KLK Kft és alternatív terjesztők Előfizethető Budapesten a Magyar Posta Rt. Hírlapüzletági Igazgatóságánál (levélcím: 1846 Bp.), az ügyfélszolgálati Irodákban, a Hírlapelőfizetési Irodában (Hellr 1089 Bp., Orczy tér 1, levélcím: 1900 Bp), vidéken a postahivatalokban közvetlenül és postautalványon, valamint átutalással a Postabank Rt. 11991102, Hellr 021-02799 pénzforgalmi jelzőszámára. Külföldre előfizethető: a Hellrnél a fenti elmen, Illetve bankszámlaszámon, valamint megrendelhető a Hungaropress Sajtóterjesztő Kft-nél, 1117 Bp. Budafoki út 70, fax: (361)206-1921, e-mall: hunpress@hungaropress.datanethu Előfizetési díj egy hónapra 750 Ft, negyedévre 2250 Ft, fél évre 4500 Ft, egy évre 9000 Ft. Nyomás: CICERO-Lapnyomda Rt. 1045 Budapest, Elem u. 5-7 Telefon: 169-1773 Felelős vezető:

PERON ANTAL Igazgató Index: 23006 ISSN 0133-1701 Bp. ISSN 0237-3785 Vidék 1 2 4 8 18 tő i a z o n - v itá z n a k , h o g y m e ly e k a z o k a z o s z tá ly o k , a m e l y e k id e ig le n e s s z ü n e ­ te lte té s é v e l a le g k is e b b k á r é r i a z in t é z m é n y t . P i l l a n a t ­ n y i m e g o ld á s k é n t a n a ­ g y o b b k ö l t s é g e t ig é n y lő b e ­ a v a t k o z á s r a s z o r u ló , b e t e ­ g e k e t á tir á n y ítjá k v a la m e ­ ly ik b u d a p e s ti v a g y a g y ő ri k ó r h á z b a . A k ó r h á z 180 m i ll i ó n y i t a r t o z á s t g ö r g e t m a g a e l ő t t , e n n e k jó r é s z e le já rt ad ó sság . E z az ö szsz e g é v e s k ö lts é g v e té s é n e k t ö b b m i n t 1 2 s z á z a lé k a . Strobl József, a p é n z ü g y i o s z t á l y v e z e tő je e l m o n d t a , h o g y a k ó r h á z v e z e tő i k é r ­ té k : a z á l l a m h á z t a r t á s i t ö r ­ v

é n y b e n e lő írta k s z e rin t a z ö n k o r m á n y z a t j e l ö l jö n k i b i z t o s t in t é z m é n y e é lé r e . Á m a k é p v is e lő k ú g y d ö n ­ tö tte k , h o g y a k ó rh á z v e z e ­ tő in e k s a já t e re jü k b ő l k e ll k ilá b a ln iu k a z a n y a g i n e ­ h é z s é g e k b ő l. A z i n t é z m é n y e s z k ö z b e s z e r z é s e ih e z a t u ­ la j d o n o s ö n k o r m á n y z a t t a ­ v a l y 1 0 m illió f o r i n t t a l , á m a z i d é n e d d i g e g y e tl e n f i l ­ lé rre l se m já r u lt h o zz á. A z o s z tá ly v e z e tő t a p a s z ­ t a l a t a i s z e r in t a z ö n k o r ­ m á n y z a t i b iz to s a n a g y a d ó ­ so k n ál so k k al nagyobb k ed ­ v e z m é n y t t u d e lé r n i, m i n t a k ó r h á z a t i r á n y ító s z a k e m ­ b erek . íg y e lk é p z e lh e tő , h o g y j o b b p o z íc ió t t u d t a k v o ln a e lé r n i a t á r g y a lá s o k so rá

n , h a az ö n k o rm á n y z ó t n e m u t a s í t j a e l k é r é s ü k e t. A d u n a ú jv á ro s i k ó rh á z g a z d a s á g i ig a z g a tó já t fe ­ g y e lm i h a t á r o z a t t a l b o c s á ­ to tta el a z ö n k o rm á n y z a t, m e r t te v é k e n y s é g e a l a t t m e ly e t e g y á t v i l á g í t ó c é g v i z s g á l a ta é s e g y b e ls ő e l­ le n ő rz é sn e k a z e re d m é n y e is a l á t á m a s z t o t t - b ű n c s e ­ le k m é n y re u ta ló g a z d á lk o ­ d á s i h iá n y o s s á g o k a t ta lá l­ ta k . E n n e k e lle n é re a ö n k o rm á n y z a t n e m á llíto tt a z e la d ó s o d o tt in té z m é n y é lé re b iz to s t. E h e ly e tt a k ó rh á z o rv o s ig a z g a tó já t b í z t á k m e g a z z a l, h o g y e g y v á ls á g m e n e d z s e r-p é n z ü g y i s z a k t a n á c s a d ó s e g íts é g é v e l p ró b á lja m e g t a lp r a á llíta ­ n i i n t é z m é

n y é t . Heves Ist­ vánt - a z a la e g e r s z e g i k ó r ­ h á z v o lt g a z d a s á g i ig a z g a ­ tó já t, a n é p jó lé ti m in is z te r je le n le g i s z a k é rtő jé t - b íz ta m e g ez zel a fe la d a tta l a k ó r h á z o r v o s ig a z g a t ó ja , dr. Dlustus Péter A m á r ta v a ly is g a z d á l­ k o d ási nehézséggel k ü sz ­ k ö d ő k ó r h á z 1 8 4 m illió s k o n s z o lid á c ió s h i t e l t v e t t fe l, m e ly b ő l e d d i g k é t h ó ­ n a p a l a t t 9 m i ll i ó t t ö r l e s z ­ t e t t a z i n t é z m é n y .A g y ó g y ­ s z e r- é s e g y é b s z á llító k n a k a k ó r h á z 3 0 5 m i ll i ó v a l t a r ­ to z ik . Á m H e v e s I s t v á n s z e rin t m a m á r a z is e r e d ­ m é n y n e k s z á m ít, h o g y n e m n ö v e k s z ik t o v á b b a k ó r h á z a d ó s s á g a . A k o n s z o lid á c ió s h ite lfe lv é te lk o r k id o lg o z o tt in t é z k e d é s i t e

r v e t k ie g é s z í­ te tté k , é s e g y s o r o ly a n a d ­ m i n i s z t r a t í v in t é z k e d é s r ő l d ö n t ö t t e k , m e l y n e k s e g ít­ sé g é v e l a k é s ő b b ie k b e n lé ­ n y eg esen csö k k e n h e t az in ­ té z m é n y t a r t o z á s a . A 8 -1 5 n a p o s f iz e té s i h a t á r i d ő s s z e r z ő d é s e k e t m ó d o s í to t t á k ú g y , h o g y a s z á llítá s t k ö v e ­ tő h a r m in c n a p o n t ú l fiz e t c s a k a z in té z m é n y a v á lla ­ la to k n a k . P o n to s a n m e g ­ h a tá ro z tá k , h o g y k i ír h a t a lá m e g re n d e lé s e k e t és e r re c s a k a k k o r k e r ü lh e t so r, h a v an rá pénz. A pénzügyi s z a k e m b e r s z e rin t a b e te ­ g e k e t e llá ta n d ó te rü le ti ö n k o rm á n y z a to k ö ssze fo g á­ s á b ó l, ú j a b b f o r r á s o k b e v o ­ n á s á b ó l é s a z in t é z m é n y e n b e l ü l i t a r t a l

é k o k f e ls z a b a ­ d ítá s á b ó l a z év v é g é re - r e ­ m é n y e ik s z e rin t - le tu d já k k ü z d e n i a z in té z e t h iá n y á t. A V e s z p ré m M e g y e i Ó n ­ k o r m á n y z a t k é p v is e lő i is ú g y d ö n tö tte k , h o g y a k ó r ­ h á z f e lg y ü le m le tt a d ó s s á g á ­ n a k e lle n é r e s e m n e v e z k i b i z t o s t in té z m é n y e é lé re . A k ó r h á z g a z d a s á g i ig a z g a tó ­ ja , Steirlein József e lm o n d ­ ta : a z in té z m é n y n e k a z e l­ m ú l t id ő b e n a s z ig o r ú k e ­ r e tg a z d á l k o d á s m i a t t 4 -5 s z á z a lé k k a l c s ö k k e n t a t a r ­ t o z á s a . M o s t k ö r ü l b e l ü l 80 d o lg o z ó tó l e ls ő s o rb a n n y u g d íja s o k tó l é s a k is z o l­ g á ló s z e m é ly z e t e g y r é s z é tő l - k e ll m e g v á ln iu k , e z z e l é v e n te 30 m illió f o r in t o t t a ­ k a r í t m e g a z

in té z m é n y . A t a v a l y i 180 m illió s a d ó s s á g tö r le s z té s é r e 91 m illió s h i ­ t e l t v e t t e k fe l a z e g é s z s é g p é n z tá r tó l, m e ly e t m o s t, a z t e z t m e g e lő z ő id ő b e n p e d ig a 13 h a v i b é r r e f e lv e tt, 60 m illió s h i t e l t tö r le s z te tté k . J ú liu s v ég é n a k ó rh á z a d ó s ­ s á g a 17 0 m illió f o r i n t v o lt. A tu la jd o n o s ö n k o rm á n y ­ z a t a z e sz k ö z b e sz e rz é se k ­ h e z é v e n te k ö r ü l b e l ü l 30 m i n ió f o r i n t t a l j á r u l h o z z á . I n f o r m á c i ó i n k s z e r i n t a m a k ó i , a v e s z p r é m i, a K ö z ­ p o n t i H o n v é d , i l l e t v e a K e c s k e m é t i R e p ü lő K ó r h á z , a P é c s i O r v o s t u d o m á n y i E g y e te m , a k a p o s v á r i , a s a l g ó ­ t a r j á n i , a z a la i , a z ir c i, a s z o l n o k i M Á V é s a m e g y e i k ó r h á z , a z

e s z te r g o m i , a v á c i, a s z i g e t v á r i k ó r h á z , a m á tr a h á z i s z a n a tó riu m , v a la m in t a z o rsz á g o s in té z e ­ t e k k ö z ü l a h e m a t o l ó g i a i , i d e g s e b é s z e t i é s n e u r o ló g i a i i n t é z e t v e z e ti a z a d ó s o k l i s t á j á t . * Bulányi Györgyöt M T I- in f o rm á c ió A M a g y a r K a to lik u s P ü s ­ p ö k i K a r és a v a tik á n i H itt a n i K o n g re g á c ió te lje s m é rté k b e n re h a b ilitá lta Bulányi György p i a r i s t a s z e r z e te s a t y á t , a l e g e ls ő m a g y a ro rs z á g i k a to lik u s b á z is k ö z ö s s é g , a B o k o r m o z g a lo m e lin d ító já t. A h ír t a z A P A je le n te tte a K a th p r e s s o s z trá k k a to li­ k u s h írü g y n ö k s é g re h iv a t­ k o z v a , a m e ly a m a g y a r k a ­ to lik u s p ü s p ö k i k o n fe re n ­ c ia s z o m b a ti k ö z le m é n y é t id é z te . A

z id é z e tt d o k u m e n tu m s z e rin t v is s z a v o n tá k a z o ­ k a t a B u lá n y i e lle n e m e lt v á d a k a t, m e ly e k s z e r in t a p i a r i s t a s z e rz e te s b iz o ­ n y o s ta n ítá s a i n e m á lln a k ö s s z h a n g b a n a k a to lik u s h itté te le k k e l. A 79 e s z te n ­ d ő s B u lá n y i a ty a is m é t k o rlá to z á s n é lk ü l fo ly ta t­ h a t j a p a p i te v é k e n y s é g é t , a m e ly n e k n y ilv á n o s g y a ­ k o r l á s á t ó l 15 é v v e l e z e l ő t t e ltilto ttá k . A K a th p r e s s is m e rte té s e s z e rin t a B u lá n y i e lle n fo ­ ly ó v i z s g á l a t o t a z é r t s z ü n ­ te tté k m eg, m e rt a p á te r k é sz n e k m u ta tk o z o tt a rra , h o g y a lá ír jo n e g y n é g y o l­ d a la s , a m á s o d ik v a tik á n i z s in a t eg y es h itta n i re n ­ d e lk e z é s e it ta r ta lm a z ó d o ­ k u m e n tu m o t. A z a lá ír á s m é g f e b r

u á r b a n m e g tö r­ té n t. A d o k u m e n tu m b a n sz e re p e l eg y m e g h a tá ro z á s a l e l k i i s m e r e t s z e r e p é r ő l, m e ly a D ig n ita tis h u m a n is e ln e v e z é s ű z s in a ti ok­ m á n y b ó l B u lá n y i s a já t k é ­ ré s é re k e r ü lt b e. B u lá n y i v isz o n y a a M a ­ g y a r K a to lik u s P ü s p ö k i K a r r a l a h e tv e n e s é v e k v é ­ g é n f ő k é n t a m i a t t é le z ő ­ d ö t t k i, m e r t s z e m b e n a z a k k o r i h iv a ta lo s e g y h á z i á l l á s p o n t t a l , b á z is k ö z ö s ­ s é g é n e k t a g j a i l e l k i is m e ­ r e tü k r e h iv a tk o z v a m e g ta ­ g a d tá k a fe g y v e re s k a to ­ n a i s z o l g á l a to t , s e z é r t h a j ­ la n d ó k v o lta k b ö rtö n b ü n ­ t e t é s t is e ls z e n v e d n i. B u lá n y i m egkönnyeb­ b ü lé s s e l v e tte tu d o m á s u l a d ö n té s t, h a n g s ú ly o z v a , h o g y

n e m n e h e z te l e lle n ­ fe le ire , a k ik k ö z ü l e g y ik ­ rő l sem á llíth a tja , h o g y „ s z u b je k tív s z e m p o n tb ó l I s t e n v a g y a z e g y h á z e l­ le n s é g e i l e t t e k v o l n a ” . Horn szerint jobb a bal A b a lla l jo b b le tt és jo b b le s z . í g y v o n t a m e g a k o r ­ m á n y m u n k á já n a k , a z o r­ s z á g n a k és a la k o s s á g é le tk ö rü lm é n y e in e k m é rle g é t Horú Gyula. A m i n i s z t e r e ln ö k m in d e z t T a tá n je ­ le n te tte k i a B a lo ld a li If jú ­ s á g i T á r s u lá s 1 9 9 8 -a s p a r ­ la m e n ti v á la s z tá s i k a m ­ p á n y n y itó re n d e z v é n y é n , s z o m b a to n . A k o r m á n y le g f o n t o s a b b ered m é n y é n e k a z t ta r tja , h o g y m e g m e rte h o z n i a z o ­ k a t a nem eg y szer d rá k ó i s z ig o rú s á g ú in té z k e d é s e ­ k e t, m e ly e k n e k e r e d m é ­ n y e k é n

t n e m o m lo tt ö ssz e a n e m z e tg a z d a s á g . L e g ­ a lá b b e n n y ire fo n to s , h o g y a la k o s s á g , h a n e h e z e n , é s s o k s z o r f o g c s i k o r g a t v a is , d e m e g é r te tte a d ö n té s e k e lk e r ü lh e te tle n s é g é t és e l­ v is e lte a n e h é z s é g e k e t. 6 1997. SZEPTEMBER 23, KEDD HÁTTÉR NÉPSZAVA Vitatják a kórházösszevonás tervét Meggondolatlan, megalapozatlan és szak­ mai szempontból is kifogásolható az az összevonási terv, amelyet az Erzsébetés a Péterfy Sándor utcai kórház egyesí­ téséről készített a fővárosi önkormány­ zat egészségügyi és sportbizottsága. Ez derül ki az Országos Laboratóriumi In­ T in n y e i M á r ia N É P S Z A V A H o ssz ú év e k ó ta t a r t a v ita a r r ó l , h o g y a z e g y m á s tó l p á r u t c á n y i r a lé v ő k é t k ó r ­ h á z a t g azd aság i szem pon­ to k m ia tt, a h a té k o n y a b b k ih a s z n

á lts á g é rd e k é b e n ö ssze k e ll-e v o n n i v a g y s e m . A k ó r h á z a k f e ls z e r e lt­ s é g é t, é p í t é s z e t i f e lt é te le i t m e g f o g a lm a z ó s z a k m a i m i ­ n im u m o t m e g h a tá ro z ó r e n ­ d e le t ú ja b b le n d ü le te t a d o tt a h h o z , h o g y a tu la jd o n o s ö n k o rm á n y z a t egészségü g y i b i z o t t s á g á n a k v e z e tő i is m é t n a p i r e n d r e t ű z z é k e z t a k é r d é s t. Gerő Gábor, a b i ­ tézet vezetője és Tringer László, a Sem­ melweis Orvostudományi Egyetem pszichiátriai klinikájának igazgatója ál­ tal írt levelekből, melyeket a önkor­ mányzat képviselői elé kerülő összevo­ nási terv megismerése után írtak az Erzsébet-kórház igazgatójának. z o tts á g e ln ö k e e lm o n d ta , h o g y a k é t in té z m é n y e g y e ­ s íté s é re a z é rt v a n szü k sé g , m e r t a r e n d e le t e lő írja , h o g y m

in d e n k ó rh á z b a n s z ü lé s z e ti-n ő g y ó g y á s z a ti o s z tá ly t k e ll m ű k ö d te tn i. E n n e k a fe lté te ln e k a z E r z s é b e t - k ó r h á z n e m f e le l m e g . Á m a z ö s s z e v o n á s b ó l a d ó d ó a n a P é te rfy S á n d o r u t c a i k ó r h á z S z ö v e ts é g u t ­ c a i ré s z le g e k i ü r ü l , m e ly e t s z o c iá lis f e l a d a t o k e l l á t á ­ s á r a t u d n a h a s z n o s ít a n i a z ö n k o r m á n y z a t. A b i z o t t s á g te r v e i s z e r i n t - m e ly e t a z e lle n z é k i k é p v i­ s e lő k a le g u tó b b i ü lé s e n A Péterfy Sándor utcai kórház Gy. Balázs Béla felvételei n e m tá m o g a tta k - a z E rz sé ­ b e t k ó r h á z b a n lé v ő s e b é ­ s z e t h e ly é r e k ö l t ö z n e a m a a S z ö v e ts é g u t c á b a n m ű k ö d ő u ro ló g ia i és p la s z tik a i se b é ­ s z e ti o s z tá ly . A m a e l s ő s o r ­ b a

n a to x ik u s - m é rg e z é si e s e te k e l l á t á s á r a s z a k o s o ­ d o tt E rz s é b e t-k ó rh á z b a n k ia la k íta n á n a k e g y s p e c iá ­ lis , a z ö n g y ilk o s s á g o t e lk ö ­ v e tő k g y ó g y ítá s á ra s z a k o ­ s o d o t t r é s z le g e t ú g y , h o g y a p s z ic h iá tria i e llá tá s t és a la b o ra tó riu m o t á tk ö ltö z ­ te tn é k a P é te rfy u tc á b a . J e le n le g t ö b b o ly a n r é s z ­ le g m ű k ö d i k a z o r s z á g b a n , a m e l y i k a z ö n g y ilk o s o k g y ó g y í t á s á r a s z a k o s o d o tt , d e v a la m e n n y i a p s z ic h iá t­ r i a i o s z tá ly ré s z e k é n t ü z e ­ m e l. Dr Nagy Katalin, a z E r z s é b e t - k ó r h á z i g a z g a tó ja s z e r in t a z ö n k o r m á n y z a t v e ­ z e tő i v is z o n t e g y p s z i c h i á t ­ r iá tó l fü g g e tle n o s z tá ly t k ív á n n a k m ű k ö d te tn i az E rz s é b e

t-k ó rh á z b a n . (E n ­ n e k k a p c s á n a z i g a z g a tó n ő a n e u r o ló g i a i s z a k m a i k o l ­ l é g i u m v é le m é n y é t k é r te , á m a t e s t ü l e t c s a k s z e p te m ­ b e r v é g é n ü lé s e z ik .) A S O T E n e u r o ló g i a i k l i n i k á ­ j á n a k ig a z g a t ó ja , dr. Trin­ ger László s e m é r t e g y e t a fő v á ro s v e z e tő in e k e lk é p ­ z e lé s é v e l. A z ö n k o r m á n y ­ z a t t e r v é t m e g is m e r v e l e ­ v e lé b e n í r t a k s z e rin t a p s z ic h iá tr iá tó l f ü g g e tl e n ö n g y ilk o s o k e l l á t á s á r a k i ­ a l a k í t a n d ó c e n t r u m lé t e s í ­ t é s é t s z a k m a i la g a g g á ly o s ­ n a k t a r t j a é s n e m ja v a s o lja . T rin g e r ta p a s z ta la ta i sze­ r i n t a z ö n g y ilk o s s á g i k í s é r ­ l e t n e m ö n á lló k ó r k é p , h a ­ n e m s o k f é le p s z ic h é s é s s z o m a

t i k u s m e g b e te g e d é s A „beolvasztásra” váró Erzsébet-kórház k ö v e tk e z m é n y e . A z e s e te k m in te g y h a r m a d á b a n p e d i g é le th e ly z e ti k r íz is k if e je ­ z ő d é se . A z ö n g y ilk o s s á g i k ís é r le te k k e l v a ló s z a k ­ s z e rű fo g la lk o z á s r e n d k í­ v ü l m e g te rh e lő a s z a k s z e ­ m é ly z e t ré s z é re , íg y a je ­ le n le g in é l n a g y o b b ré s z le g k i a l a k í t á s a a z e l l á t á s g é p ie s e d é s é n e k v e s z é ly é t r e j t i m agában. E t i k a i p r o b l é m á t is f e lv e t T rin g e r s z e rin t a z ö n k o r­ m á n y z a t te rv e . K é rd é se s, h o g y a j ö v ő b e n m i ly e n s z a k m a i s z e m p o n to k a la p ­ j á n d ö n t i k m a j d e l, h o g y a b e te g e k k ö z ü l k i k e rü ljö n a s p e c iá lis c e n tr u m b a , ille tv e a t e r ü l e t i l e g ille té k e s p s z i­ c h i á t

r i á r a . „Mi garantálja, hogy szubjektív szempon­ tok ne érvényesüljenek a válogatásban?” - í r ja . A k l i n i k a i g a z g a t ó ja ú g y g o n ­ d o lja , h o g y e g y h a z á n k b a n m a m é g is m e re tle n e llá tá s i fo rm á t a sz a k m a i fó ru m o k é s a n é p j ó l é t i t á r c a v é le m é ­ nyének is m e r e t e n é lk ü l n e m s z a b a d a d ö n té s h o z ó k , v a g y is a k ö z g y ű lé s k é p v i ­ s e lő i e lé te r je s z te n i. A z egészség ü g y i b iz o tt­ s á g te rv é n e k m á s ik h ib á s p o n t j a dr. Endrőczi Elemér, az O rs z á g o s L a b o r a t ó r i u m i I n t é z e t v e z e tő je s z e r i n t a z , h o g y a z E rz s é b e t-k ó rh á z ­ b a n - a b i z o t t s á g e lk é p z e lé ­ s e s z e r i n t - m e g s z ü n t e tn é k a la b o ra tó riu m o t, s ú g y n e ­ v e z e tt k is la b o ra tó r iu m o t ta rta n á n a k f e n n , a m e ly l e g i n k

á b b a t á jé k o z ó d ó je l­ le g ű , e l s ő s o r b a n g y o r s d ia g ­ n o s z tik a i e sz k ö z ö k k e l v é ­ g e z h e tő v i z s g á l a to k e lv é g ­ z é s é r e e le g e n d ő . U g y a n a k ­ k o r a k ó r h á z i o s z tá ly o k é s a z ö n g y ilk o s o k e l l á t á s á r a k i a l a k í t a n d ó r é s z le g s p e c i­ á lis l a b o r a t ó r i u m i e l l á t á s t ig é n y e l. A r r ó l n e m is s z ó l­ v a, h o g y a n a g y la b o ra tó ri­ u m i h á t t é r m e g s z ü n te té s é ­ v e l a já ró b e te g -s z a k re n d e ­ l é s t is á t k e l l s z e rv e z n i. E l ­ le n k e z ő e s e tb e n a v iz s g á la ­ t o k i d ő t a r t a m a je le n tő s e n m e g h o s s z a b b o d ik é s a b e ­ te g e k n e k a le le te k é rt a je ­ l e n le g in é l t ö b b a l k a l o m m a l k e l l f e lk e r e s n i ü k a z i n t é z e ­ t e t . (A z i g a z g a t ó s z e r i n t a z o n b a

n i n té z m é n y é n e k á l ­ l á s f o g la lá s a v á r h a t ó a n n e m a m in é l m á r a z ö n k o r m á n y ­ z a tn a k b iz to s t k e ll k in e v e z ­ n ie . A z ig a z g a tó n ő a z á lta la is m e r t a d a to k a l a p j á n b iz to s a b b a n , h o g y h a a z ö n k o r­ m á n y z a t fé l-e g y é v e n b e lü l n e m se g íti k i tő k e in je k c ió v a l a z e g y e s íte tt in té z m é n y t, c s ő d b e m e h e t a k ó rh á z . A n é p jó lé ti t á r c á h o z b e ­ k ü ld ö tt, a k ó r h á z a k a d ó s s á ­ g á t ö s s z e g z ő f e lm é ré s s z e ­ r in t a z E rz s é b e t-k ó rh á z n a k 20 m iih ó , a P é te r f y S á n d o r u t c a i n a k p e d ig k ö z e l n y o lc s z á z e z e r f o r in t n y i 30 n a p o n tú li a d ó s s á g a v a n . A P é te rf y k ó r h á z ig a z g a tó ja , Ferenczi István e lm o n d ta , h o g y e z e n f e lü l m é g to v á b b i 8 0 -1 2 0 m illió

f o r in t k ö z ö tt in g a d o ­ z ó t a r t o z á s t g ö r g e tn e k m a ­ g u k e lő tt. A m v é le m é n y e s z e r in t m in d e n k é p p e n m e g ­ t a k a r í t á s t j e l e n t a z e g y e s í­ té s . S z á m í t á s a i n in c s e n e k , b e f o ly á s o lja a z ö n k o r m á n y ­ és m ég n e m tu d ja , h o g y z a t v e z e tő in e k e lk é p z e lé s é t, m ily e n f e l a d a t v é g r e h a j t á ­ h i s z e n 3 -4 é v e n e m k é r i k k i s á v a l b íz z a m e g a z ö n k o r­ s z a k m a i v é le m é n y ü k e t). m á n y z a t . Á m a z e lő n y t je ­ Á m a h i b á s s z a k m a i e l­ le n t k ó rh á z a sz á m á ra , h o g y k é p z e lé s e k e n k í v ü l a z ö s z k a r d io ló g iá v a l, p s z i c h i á tr i ­ s z e v o n á s h a t á s a i t e le m z ő á v a l é s to x ik o ló g ia i e llá tá s ­ g a z d a s á g i s z á m í t á s is h i ­ s a l b ő v ü l a k ín á l a t a

. á n y z ik a h h o z , h o g y a k é p ­ A z z a l, h o g y e g y m e n e d z s ­ v is e lő k f e le lő s s é g te lje s e n m e n t i r á n y í t á s a a l á v o n já k tu d ja n a k d ö n te n i a z ü g y ­ a k é t i n té z e te t, a z a z o n o s b e n - v é li Nagy Katalin, a z p r o f il ú e h á t á s o k m e g s z ü n ­ E r z s é b e tr k ó r h á z i g a z g a tó ­ te té s é v e l b iz to s anyagi ja . I s m e r e te i s z e r i n t v a ló s , m e g t a k a r í t á s v á r h a t ó - v é li m e g a la p o z o tt h a tá s ta n u l­ G e rő G á b o r . A m ű s z a k in á l m á n y t n e m k é s z íte tt a b i­ v á r h a t ó lé ts z á m c s ö k k e n té s z o tts á g . E z z e l sz e m b e n is h o z z á j á r u l e h h e z , á m a z t, hogy p o n to s á n m ennyi m u n k a t á r s a i v a l a te r v e k a l a p j á n k is z á m o ltá k : a h ­ m e g t a k a r í tá s v á r h a t ó , m é g h o z, h o g y a k é t in

té z m é n y t n e m l e h e t tu d n i. ö s s z e v o n já k , 3 9 0 m illió fo ­ D r. N a g y K a t a l i n k é t é v e r i n t n y i e g y s z e ri b e r u h á z á s ­ " á h a m o s t „ á ld o z a t u l ” e s ő r a le s z s z ü k s é g . A m a i a d a ­ in té z m é n y é lé n , é s m a m á r t o k a l a p j á n a z ig a z g a tó n ő b iz to s n a k tű n ik , h o g y a s z e r i n t é v i 4 0 m illió f o r i n t ­ k é t . é v a l a t t 90 m i llió n y i n y i h i á n y r a l e h e t s z á m íta n i a d ó s s á g o t f e ls z á m o ló k ó r ­ h á z ig a z g a tó n a k m eg szű ­ a k k o r , h a a k é t in té z m é n y t ö s s z e v o n já k . A r r ó l n e m b e ­ n i k a z á h á s a . A z e g y e s ít e tt in té z m é n y v e z e té s é re a s z é lv e , h o g y a z e g y e s íté s s e l P é te rfy S á n d o r u tc a i k ó r ­ e g y id ő b e n ö n k o r m á n y z a t i h á z i g a z g a t ó j a a z e s

é ly e ­ b iz to s t k e ll á llíta n i a k ó r­ h á z é lé r e , u g y a n is a k k o r e l­ s e b b je lö lt - v é h G e rő G á ­ b o r. N a g y K a ta lin t v is s z a ­ é r i a k é t k ó r h á z e g y ü tte s h í v j á k a z i n té z m é n y é lé rő l. t a r t o z á s a a z t a z ö s s z e g e t, M K,: H:ÜM Bulányi páter rehabilitációja A katolikus egyház a napokban rehabilitálta Bulányi György egy­ vetsége végigvonul a történel­ kori piarista szerzetest, akit 15 évvel ezelőtt tiltottak el az egyházi men. Mi,az Isten országát akar­ juk, aminek a lényege, hogy a hatóságok a nyilvános papi működéstől. Bulányi György az egyik társadalmon belül az emberek legnagyobb hatású magyarországi katolikus bázisközösség, a kis közösségekben élő csoportjai ,3okor” alapítója, hosszú ideig nemcsak a szocialista államhata­ megpróbálják azt a társadalmat lom állt vele szembe, hanem a hivatalos katolikus

hierarchia is. megvalósítani, amelyben nincs D ési Já n o s N É P S Z A V A „ É n a z z a l, a m i t a k is k ö z ö s s é g , a bázisközösség jelent, 1945 kora tavaszán találkoztam Debrecen­ ben. Ott járt egy horvát jezsuita szerzetes, aki nyelvtudás nélkül is sikeresen szedett össze m un­ kásfiatalokból, diákokból, értel­ miségiekből egy-egy kisközös­ séget, mert azt mondta, olyan idők jönnek, amikor Jézus Krisztus egyháza -csak olyan kisközösségekben tud majd él­ ni, amelyek konspirációs szabá­ lyok szerint, illegalitásban m ű­ ködnek” - m o n d t a B u lá n y i p á ­ t e r e g y i n t e r j ú b a n , a m e ly e t 1989. n o v e m b e r 7 - é n k é s z ít e tt e m v e le . B u lá n y i b e s z é lt é v tiz e d e s k ü z ­ d e lm e irő l: „A bázisközösségeket azért üldözte az állam, mert a dikta­ túra ellenségnek tekint minden olyan szervezetet, amelynek lé­ tesítésére nem ő adott engedélyt.

Sőt, amikor 1976-ban a magyar állam aláírta a helsinki megálla­ podást, s nem volt módja többet a kisközösségekben élőket be­ börtönözni, akkor a katolikus egyház püspöki karát kény­ szerítette arra, hogy elhatárolja magát ezektől a közösségektől. 1980-ban II. János Pál pápa levelet írt a magyar katolikus egyháznak. Ebben, m int a hívők lelki gondozásának egyik for­ máját említette és javasolta a kisközösségi munkát. Ekkor az egyházi hierarchia kénytelen volt váltani és a vallás elhalásán dolgozó államhatalom nagyha­ talmú államtitkárával, Miklós Imrével Lékai László esztergomi érsek megegyezett abban, hogy kettéosztják a kisközösségeket: az egyik felére igent mondanak, a másikra nemet. Arra a felére mondtak nemet, ahova a Bokor tartozott. Ennek a megkülön­ böztetésnek az az oka, hogy a Bokor a maga fejlődése során eljutott oda, hogy Jézus tanítvá­ nyának lenni és embergyilkolás­ ra

vállalkozni - még ha ez utóbbi állampolgári kötelezettségnek is számít - ellentmondás. Hiszen a jézvsi tanítás lényege, hogy nem, ismerek különbséget barát és el­ lenség között. így aztán a Bokor tagjai megtagadták a katonai szolgálatot. 1981 végén egyházi törvény­ szék elé idéztek és 1982 nyarára a magyar püspöki kar az egy­ házi törvényszék ítélete alap­ ján megfogalmazta az állás­ pontját: Tanításom eltér a ka­ tolikus egyház tanításától és ezért megvonja tőlem a nyilvá­ nos papi működés jogát. ” V é g ü l is m i a z a b á z is k ö z ö s s é g , m i a z a B o k o r? - k é r d e z te m . „A bázisközösség formailag annyit jelent, hogy nem ezer, tízezer, vagy százezer ember tartozik hozzá, hanem annyi, amennyi elfér egy asztal körül s ezek rendszeresen találkoznak. Tartalmát tekintve mindig a helyzet határozza meg, hogy mi­ lyen. Nálunk messzemenően az határozta meg, hogy a kisközös­

ségek születésének idején, 1948ban államosították az egyházat. Elvettek tőle majdnem minden életlehetőséget, beszorították atemplomba, képtelen kontrasze­ lekciót kényszerítettek rá. Létre­ jött az a helyzet, amit a papi ön­ irónia úgy fogalmazott meg: jobb semmit sem csinálni, mert ha valamit csinálunk, a végén tényleg semmit sem csinálha­ tunk. Ilyen körülmények között a bázisközösségek fent akarták tartani a hitet. Meg akarták te­ remteni azt a fórumot, ahol pa­ pok és világiak ezekről az ügyekről szabadon beszél­ hetnek. Mi arra jöttünk rá, hogy más az, amit Jézus akart, és más, amit az egyházak. A z egyházak a mindenkori hatalom alrendszerei. Trón és oltár szö­ szükség katonára, rendőrre, börtönre, pofozkodásra. Meg­ próbálja a maga körében meg­ valósítani az emberiség régi ál­ mát, amiről a próféták is beszél­ tek, amikor a kardokból ekeva­ sat kovácsolnak. ” B u lá n y i G y ö

r g y r e n d s z e r e s e n e lő a d á s o k a t t a r to tt a K e re sz ­ té n y -Z s id ó P á rb e s z é d K ö rb e n . „Fél évszázados traumám, hogy ha Magyarországon a ke­ resztények valóban keresztények lettek volna, s a kereszténység nemcsak a Horthy-rendszer po­ litikai alrendszere lett volna, ak­ kor Serédi Jusztinián hercegprí­ más nem titokban tárgyalt volna arról a miniszterelnökkel, hogy az emberi jogok nem. engedik, hogy azt tegyék a zsidókkal, amit tesznek, hanem nyíltan k i­ állt volna mellettük. Ha más­ ként nem megy, kiadta volna a rendelkezést, hogy az országból kivezető vasúti sínekre vonulja­ nak ki a papok a hívőkkel, s kar­ ingben, zászlókkal üljenek rá a sínekre." , wmmm • - i. Ö n a z e g y h á z i é le t e g y ik m e g ­ h a t á r o z ó f ig u r á ja . M it g o n d o l, m i t f o g n a k ö n r ő l 50 é v m ú l v a a tö r t é n é s z e k ír n i? - k é r d e z te m . „Az

egyházi történetírást a hierarchia irányítja s a hierar­ chia ötszáz évnél korábban nem szokta belátni, hogy tévedett. A civil történetírás pedig ha meg­ emlékezik rólam, akkor nagyon örülnék, ha azt írná: az érdekes­ sége ennek az embernek az volt, hogy hitt abban, hogy Jézus Krisztusnak szava van a világ­ hoz. S nem azt gondolta, hogy Jézus megváltott m inket a Gol­ gotán, mert véle által kiengesz­ telte az Istent. Nem ez volt szá­ mára a Jézushoz tartozás tar­ talma, hanem az: csináljuk meg azt a világot, amelyben élni jó valami ilyesmiről álmodom én” - m o n d ta B u lá n y i G y ö rg y p á te r 1 9 8 9 -b e n , a k i t m o s t r e h a b i h t á l t a k a to lik u s eg y h áz. a i:-ü|Mm| í#;: ü i !s Eladó B udapest központjában eg y 900 m 2 alapterületű ingatlan. A múlt század végén épült palotát 1985-ben teljeskörűen felújították, ma összközművel, 43 telefonfővonallal és több lifttel

rendelkezik. A hatszintes, 3000 m2 összterületű épület jelenleg irodaházként működik, de bármilyen más jellegű hasznosítása/átalakítása lehetséges További információkért érdeklődni munkaidőben a 212-40-22 telefonszámon lehet. NÉPSZAVA VELEM ENY 1997. SZEPTEMBER 27, SZOMBAT Kasza László Dési János E gy rehabilitáció m argójára Aki megrengette a Postabankot Bulányi atya tévedett. Nem abban, ami­ ért 1982-ben Lékai Lász­ ló, a Magyar P ü sp ö k k ari Konferencia (MPK) elnö­ ke megvonta tőle a nyilvános papi tevékeny­ ség jogát, hanem abban, hogy neki is háromszázötven évet kell m ajd várni a rehabilitá­ lásra, m int Gabiéinek. Nem kellett. A hetvenkilenc éves piarista szerzetes alig több mint tizenöt év után visszakapta jo­ gait. Alleluja! Alleluja? Azt gondolom, igen. A második vatikáni zsi­ n attal elkezdődött katolikus egyházi m egújulásnak hoz­ zánk is - igaz, megkésett, de mégiscsak - eljutott

jele ez. Az Isten malmai - különösen Ma­ gyarországon - lassan őrölnek. A Bulányi-ügy azonban mu­ tatja, hogy jr ha csikorogva is azért nálunk is működnek. Tudom, nincs könnyű dolga a mai kor, még a katolikus val­ lással szemben nyitott emberé­ nek sem ezzel a nehézkes, hie­ rarchikus intézménnyel, am it katolikus egyháznak hívünk. Mi legyen a véleménye egy tes­ tületről, amelynek háromszáz­ ötven év kellett annak belátá­ sára, hogy „mégis mozog a Föld”. Ugyanakkor még a nem hívőknek is észre kell venniük, hogy - különösen a m ásodik vatikáni zsinat óta - nagy vál­ tozások mennek végbe az egy­ házban. Rómában most jelent meg Luigi Accattoli „Amikor a pápa bocsánatot k ér” című könyve. Mintegy száz olyan szöveg, amelyben n. János Pál megköveti azokat, akikkel szemben egyháza az elmúlt kétezer évben igazságtalanul járt el. Huszonhat olyan esetet sorol fel - az inkvizíciótól a re­ formáción és a

zsidók elleni magatartáson át a nők háttérbeszorításáig és a tudományos kutatások eredményeinek el nem ismeréséig -, amelyben a pápa hibásnak, máskor egye­ nesen bűnösnek nyilvánítja egyházának m agatartását. A kétezer éves egyház mércéje szerint ez forradalmi tett. Min­ denesetre ne legyintsen rá a vi­ lág, amely nagy elismeréssel vette tudomásul és mély emberi gesztusként könyvelte el, hogy egy királynő megbiccentette fe­ jét, amikor elvitték előtte me­ nye koporsóját. H János Pál nem biccentett, hanem bocsá­ natot kért. Ez azért különbség És ezután a most leütött pont után jó lenne befejezni az írást, azt mondani: ennyi. Saj­ nos nem lehet. A „Bulányiügynek” ugyanis - amelyről szó van - nem a piarista szer­ zetes, még csak nem is a Vati­ kán a főszereplője, hanem az MPK, ezen belül a mindenkori esztergomi érsek. Mulasztás lenne nem elemezni az ő ma­ gatartásukat. Pörgessük vissza a naptárt.

1976-ot írunk. K ádár János aláírta az emberi jogok tiszte­ letben tartására kötelező „hel­ sinki egyezmény”-t (1975). A nyugati kölcsönképesség miatt hum ánus hírnevét gondosan őrző rendszer egyrészt nem folytathatta az egyházi bázis­ közösségekkel szembeni addi­ gi politikáját (rendőrségi zak­ latások, börtön), másrészt azon­ ban - természetéből adódó­ an - továbbra sem tűrhette az autonóm, szám ára ellenőriz­ hetetlenül működő csoportok tevékenységét. Miklós Imre, az Állami Egyházügyi Hivatal (ÁEH) éppen olyan gonosz, m int okos vezetője zseniális megoldással szolgált: bízzák a bázisközösségek megfegyelmezését arra a Lékai Lászlóra, akit az ő (Miklós) szorgalma­ zására akkor nevezett ki VI. Pál pápa esztergomi érsekké. A számítás bevált. A kommu­ nista rendszer az MPK új elnö­ kében kitűnő szövetségesre ta­ lált. Lékai, akiből hiányzott Miklós okossága, vagy nem látta,

vagy nem akarta látni, hogy őt eszközként használ­ ják. Persze az is lehet, hogy Kasza László újságíró „A m á so d ik v a tik á n i z s in a tta l e lk e z d ő d ö tt k a to lik u s e g y h á z i m e g ú ju lá sn a k h o z z á n k is - ig a z , m e g k é se tt, d e m é g isc sa k - e lju to tt je le ez. A z Iste n m a lm a i - k ü lö n ö se n M a g y a ro rszá g o n - la ssa n ő rö ln ek . A B u lá n y i-ü g y a zo n b a n m u ta tja , h o g y - h a c sik o ro g v a is - a zé rt n á lu n k is m ű k ö d n e k .” meggyőződése szerint cseleke­ dett, am ikor tűzzel-vassal igyekezett rákényszeríteni az egyházi kisközösségekre is a politikai rendszer kívánsága szerint működő egyházpoliti­ kát. (Bulányi: „a történelem még nem tudott olyan rend­ szert kitalálni, amellyel - ha erre hajlandó volt - a katoli­ kus egyház meg ne egyezett volna. Alapelv: a trón és az ol­ tár szövetsége.”) A diktatórikus rendszer és a

hivatalos magyar egyházpoli­ tika egyetértésének fontos ele­ me volt a fegyveres katonai szolgálat kérdésében elfoglalt álláspont: mindketten határo­ zottan ellenezték a m egtaga­ dás lehetőségét. M iután ez a m agatartás ellentétben áll a helsinki egyezménnyel, az ál­ lam az egyházát tüntette fel, m int a szolgálatm egtagadás elleni küzdelem élharcosát. Lékai Lászlót - és halála után (1986) utódját, Paskai Lász­ lót - ugyanakkor nem zavarta, hogy saját egyháza állásfogla­ lásával száll szembe. A máso­ dik vatikáni zsinat Gaudium et Spes nevű dokumentumá­ nak 79. pontja ugyanis olyan törvényeket sürget, amelyek „megértő ”-k azokkal szem­ ben, akik lelkiism ereti okból megtagadják a fegyveres szol­ gálatot. Ennek ellenére a ma­ gyar püspöki kar és elnökei so­ rozatban nyilatkoztak - szó­ ban és körlevelekben - a szol­ gálatmegtagadók ellen. (A hi­ vatalos sajtó kéjelegve közölte például 1986.

október 23-án, a forradalom harm incadik év­ fordulóján a kérdésben stílu­ sosan akkor közzétett püspök­ kari nyilatkozatot.) A hivata- ro U T ra tegyék lehetővé az alterna­ tív katonai szolgálatot”. De akkor m ár ez volt a „lenini ú t”, hiszen hasonló javaslattal állt elő a KISZ és az Országos Béketanács is. Ebben a légkörben és ilyen háttérrel vált Bulányi József piarista szerzetes tevékenysé­ ge „Bulányi-ügy”-gyé. Ő volt az, aki először alakított Euró­ pában vallási kisközösséget (1945). E zért 1952-ben élet­ fogytiglanibörtönre ítélték (az ügyész halált kért). 1956-ban, majd két évvel későbbi újbóli bebörtönzése után, 1960-ban szabadult és ott folytatta, ahol bázisközösségi m unkáját ab­ bahagyta. T anításának egyik sarkköve a „jézusi erőszakmentesség”, amelyből egyene­ sen következik az a követelés, hogy lelkiismereti okból bár­ kinek joga legyen megtagadni a

fegyveres katonai szolgála­ tot. Ezenkívül voltak és van­ nak olyan tételei, amelyek el­ térnek a katolikus egyház mai felfogásától. Például helyesel­ né, ha a püspököket a hívek választanák, vagy ha nőket és nős férfiakat is pappá szentel­ nének. Ezek azonban nem üt­ köznek egyházi dogmákba, ál­ lapította meg 1980-ban a Vati­ kán Hittani Kongregációja, amely Lékai érsek ism ételt Bulányi-ellenes bejelentései nyomán megvizsgálta hét kö­ tetre terjedő addigi írásait. Ugyanebben az évben „Egy­ házrend” címmel szam izdatkönyvet adott ki Bulányi György. Ennek alapján Lékai bíboros egyházi bíróság elé ál­ lította. A teológusokból álló bí­ róság kétszer hallgatta meg a piarista szerzetest. A vizsgálat zsef professzort kitűnő mun­ kájáért Lékai bíboros a veszp­ rémi püspökséggel ajándékoz­ ta m eg .) Az egyházi bíróság ezután öt pontba foglalta Bulányi „téve­ déseit”, Lékai

bíboros pedig felszólította ezek visszavoná­ sára. Bulányi válasza: a neve­ zett téziseket azért nem tudja visszavonni, mert egyiket sem állította. Ezután az Üj Ember 1982. június 20-i közleménye: Az MPK június 8-9-i ülésén a „Bulányi Györggyel kapcsola­ tos vizsgálatát a maga részéről lezárta és a kifogásolt részeket felterjesztette Rómába a Hit­ tani Kongregációnak. Addig is azonban. Bulányi Györgytől megvonta a nyilvános misézés, az igehirdetés, a szentségek, valam int szentelmények ki­ szolgáltatásának jogát.” A Hittani Kongregáció négy év m úlva döntött: nem köte­ lezte ugyan Bulányi atyát téte­ leinek visszavonására, de a m agyar püspöki k ar tiltását sem vonta vissza. Ratzinger bíboros, a kongregáció prefek­ tusa ugyanakkor kijelentette: amennyiben Bulányi György aláírja azt a zsinati idézetek­ ből álló tizenkét pontos nyilat­ kozatot, amelyet intézménye összeállított,

felülvizsgálják kánonjogi helyzetét. Bulányi aláírta a nyilatkozatot, de hozzáfűzött egy tizenharm a­ dik - ugyancsak zsinati - tételt a lelkiismereti szabadságról. A Vatikán nem fogadta el a meg­ oldást. Elmúlt tíz év. Bulányi 1996 őszén ismét kérte Rómától ügyének felülvizsgálatát. Fel­ tehetően a piarista rend - min­ denekelőtt a magyar provin­ ciális Kállay Emil - közbenjá­ rásának köszönhetően Ratzin­ ger bíboros jóváhagyta azt a kompromisszumos javaslatot, hogy a lelkiism eretről szóló idézet bekerüljön a nyilatko­ zatba, de nem külön sorszám­ mal. Egyházi körökből szár­ mazó értesülések szerint a ma­ gyar püspöki kar hónapokig „jegelte” Ratzinger bíboros le­ velét, amelyben közölte, hogy a Vatikán kielégítőnek tartja W K p iM H o f* e fä z z ü i fo KI böjJTáT L £ iJpySlJ. / Megvan a bűnös. Az évente több száz millió forint­ ból gazdálkodó, magyar FBI-nak is nevezett

Központi Bűnüldözési Igaz­ gatóság közel fél­ éves nyomozás után leleplezte azt a személyt, aki felelőtlen m agatar­ tásával hivatalos nyilatkozatok sze­ rint 25 milliárd, ám sajtójelentések szerint 70 milliárd forint kárt oko­ zott a Postabanknak. Azzal, hogy E-m ailben értesítette kollégáit: a bank bajban van, mindenki vegye ki a pénzét. A pánikról tehát - jelen­ tette ki közleményében a Központi Bűnüldözési Igazgatóság - V. Lászlóné tehet V. Lászlóné február 28-án, pénte­ ken fél tizenkettőkor, amikor már megindultak az emberek a bankok­ hoz, küldte el munkatársainak szá­ mítógépes üzenetét. Mindezt ÉszakMagyarországon tette Még a tö­ megkommunikáció mai fejlett volta mellett is nehéz józan ésszel elkép­ zelni, hogy néhány órával ezután Budapesten emberek tízezrei érte­ sülnek minderről és megrohamoz­ zák a bankokat. Aki látta a sorban állókat, jól tudhatja, az ott pénzü­ kért

reszketők jó része soha életében nem kapott még semmilyen E-mailt, talán azt sem tudja, mi fán terem az. Az is nehezen elfogadható állás­ pont, hogy február 28-ig m inden rendben volt a Postabanknál, csak a rémhír és az azt követő roham hozta nehéz helyzetbe. „A Postabank-pánik korántsem érte váratlanul a pénzvilágot, a kor­ mányzatot, a szaksajtót. Már hóna­ pokkal a bukás előtt szállóige volt, hogy a bank elkerülheti a látványos válságot, ha időben végre tudja haj­ tan i a tőkeemelést, de bárm elyik pillanatban eszkalálódhat a helyzet, ha túl széles körben elterjed, hogy a bank bajban van” - írta a Népszava augusztus 28-án. Mindezt mind ez idáig senki sem cáfolta. Persze, m ondhatják - a rendőr­ séggel rokonszenvező sajtóban gyakran szuperzsarukként aposzt­ rofált - a KBI nyomozói, hogy V. Lászlóné volt az, aki „bedobta a szikrát a puskaporos hordóba”. Ha ő nem írja meg a levelét, akkor a be­ tétesek

nem tudnak meg semmit, az : emberek nem rohanják meg a Pos­ tabankot, s nem rendül meg kis hí­ ján az egész magyar bankrendszer. Csakhogy ez az egész rémhírter­ jesztés mese kezdettől fogva gyenge. Tetszik, nem tetszik, szembe kell nézni azzal, hogy a Postabank nehéz gazdasági helyzetéről szóló hírek­ ben volt igazság. Az persze elkép­ zelhető, hogy találhatók olyanok, akik saját érdekük szerint, rátettek erre egy lapáttal, de hát mégsem a sötétben bujkáló rémhírterjesztők, hanem a Postabank maga tehetett a kialakult helyzetről. Ha a bank vezetői mégis rémhír­ terjesztők mesterkedéseiről beszél­ nek, akkor ez nem egyéb felelőssé­ gük elhárításánál. Nagy kérdés, hogy a Központi Bűnüldözési Igaz­ gatóság és vezetője, Kiss Ernő tá­ bornok, akinek tapasztalt rendőr­ ként mégis jobban kellene értenie ehhez, mint egy bankárnak, miért hajlandó részt venni mindebben. A bíróságon, ha egyáltalán eljut

odáig az ügy, megtörténhet, hogy felmen­ téssel végződik majd. A bűnüldözési igazgatóság min­ denesetre nyomoz a rémhírterjesz­ tők után. Először piros Ladából szó­ rólapokat osztogató fiatalemberek után kutattak, aztán pénzügymi­ nisztériumi és jegybankos tisztvise­ lőkről beszéltek, végül horogra akadt V. Lászlóné, alti Miskolcról, íróasztalától el sem mozdulva, per­ cek alatt kis híján romba döntötte az egyik legismertebb magyar ban­ kot. Ennél a bejelentésnél m ár az is jobb lett volna, ha a rendőrség beis­ meri, nem jutott semmire az ügy­ ben. Különben is közgazdasági, tö­ meglélektani kérdésekkel nem a bűnüldöző szerveknek kell foglal­ kozniuk. Ha V. Lászlóné bűnös lenne, ak­ kor bűnösök mindazok a pénzügyi szakemberek, politikusok, újság­ írók, laikusok, akik m ár régóta beszéltek arról, hogy gyengélkedik a Postabank. Bűnös mindenki, aki továbbadta, m eghallotta, elhitte. Túl

mindezen V. Lászlóné bűnössé­ gét már csak azért is nehéz lesz bizo­ nyítani, mert kollégáinak névre szóló levelet küldött. Az, hogy ezt levél­ papíron, borítékban, vagy elektro­ nikus úton tette, részletkérdés. A KBI logikája szerint ezentúl arra is vi­ gyázni kell, hogy névre szóló levélben kinek ki mit állít. Még akkor is, ha a magyar jog szigorúan védi a levéltit­ kot (Btk. 178 paragrafus) V. Lászlónénak most nyilván lesz néhány kellemetlen napja. Kihall­ gatások, jegyzőkönyvek, talán még ügyvédet is kell fogadnia. Á rtatlan­ ságát igazolandó be kell bizonyíta­ nia, hogy a Postabankot nem ő ren­ gette meg egyetlen levélkéjével, ha­ nem ott igenis komoly gondok vol­ tak. Igaz, a sajtó és a szakma az el­ m últ fél évben nagyjából bebizonyí­ totta ezt, mint ahogy azt; is, hogy a Postabank a pánik után is meg­ kérdőjelezhető pénzügyi jelenté­ seket tett közzé. Azt állította, hogy csak 25

milliárdot vettek ki a beté­ tesek, miközben összesen majdnem 70 milliárdot - derült ki a Népsza­ vában idézett pénzügyi jelentésből, amelyet senki sem cáfolt. Lényegé­ ben ma sem tudhatnak a kisbetéte­ sek sokkal többet a válság mélysé­ géről, a Postabank helyzetéről, mint a pánik előtt. De mindez nem számít a Központi Bűnüldözési Igazgatóságnak. Ok el­ végezték a dolgukat. Megtették, amit elvártak tőlük. Igazolódott te­ hát Princz Gábor bankelnök teóriá­ ja arról, hogy a rémhírterjesztő az oka m inden bajnak. A KBI tehát most hivatalosan is megerősítette a legújabb összeesküvés-elméletet. Algériai piéta Pápai Gábor rajza los magyar egyház m agatartá­ sa egyedülálló volt még a szov­ jet megszállás alatt álló orszá­ gok sorában is. Volt ugyan olyan (például a csehszlovák) amely nem nyilatkozott, de egyik sem ítélte el, hanem tá­ mogatta a szolgálatmegtaga­ dókat. Az NDK (!) főpásztorai

kijélentették: „Szeretnénk ki­ fejezni tiszteletünket azok iránt, akik vallási okokból ta­ gadják meg a fegyveres kato­ nai szolgálatot.” De voltak m agyar egyházi vezetők is, akik a politikai helyezkedés helyett egyházuk tanítását (és feltehetően saját meggyőződé­ süket) követték. Például Szennay András pannonhalmi fő­ apát és Cserháti József pécsi püspök több nyilatkozatban tanúsított megértést a szolgá­ latmegtagadók ügyében. A hi­ vatalos magyar egyházpoliti­ kában azonban csak 1988 (!) hozott változást. Paskai Lász­ ló, az MPK elnöke ekkor java­ solta Grósz Károly miniszterelnöknek, hogy a „hívő fiata­ lok bizonyos csoportjai számá- > tartalmi részére jellemző, hogy egy olyan kiadvány (Új Forrás) állításait tulajdonították neki, amelyek nem tőle származnak. (A kiadványt feltehetően a tit­ kosrendőrség ham isította, mert egyházi körökben nem is­ merték és tudomásom szerint

mindmáig egyetlen példánya se bukkant fel.) Formailag pe­ dig inkább inkvizícióra, mint a tények feltárására törekvő tár­ gyalásra emlékeztetett a vizs­ galat. Röpködtek a kifejezések: „üres szócséplés”, „feltűnősködés”, „gazemberség”. Lékai bíboroshoz intézett levelé­ ben (1982. március) Bulányi György erről: „Nagyon szomo­ rú arra gondolnom, hogy 1952ben, a Rákosi-rendszerben a Péter Gábor által vezetett ÁVH-n az engem hatvan na­ pon keresztül kihallgató ateis­ ta őrnagy nagyobb tiszteletet tanúsított személyem és tevé­ kenységem iránt, m int am i­ lyenben részem volt a „dialó­ gusnak” egyáltalán nem ne­ vezhető két találkozón”. (A bí­ róság egyik tagját, Szendi Jó- Bulányi atya nyilatkozatát. Sőt - ellentétben a vatikáni döntéssel - Paskai bíboros Bulányihoz intézett, augusztus 1-jén kelt levelében azt is ki­ fejtette, hogy fenntartja koráb­ bi meggondolásait és további

szankciókat - például a misé­ zés teljes jogának megvonását - helyezett kilátásba. Újabb vatikáni sürgetésre, valamint Gyulay Endre szeged-csanádi püspök és Várszegi Asztrik pannonhalmi főapát püspök­ kari konferencián elhangzott érvelésére volt szükség ahhoz, hogy Seregély István, az MPK elnöke szeptember 10-én kö­ zölje a piarista szerzetessel re­ habilitációjának hírét. És még valami. Az MPK egyik vezetője úgy nyilatkozott, hogy Bulányi György rehabilitálása alkalmából nem készülnek sem­ miféle ünnepélyes gesztusra. Emlékeztetőül: a magyar kor­ mány 1991-ben ünnepélyesen bocsánatot kért Bulányi atyától azért, mert 1952-ben életfogytiglanra ítélték, és kétezer fo­ rinttal felemelte a nyugdíját. Bejárta az egész világsajtót, a Népszava szerdai nyolcadik oldalán is megjelent az a fotó, amely az algériai anya fájdalmát Örökítette meg. Olyan történelmi pillanatkép lesz belőle, akárcsak az

a harminc évvel ezelőtti, amely a vietnami országúton készült. Meztelen kislány rohant fájdalmas arccal a világba, a semmibe, próbált menekülni a borzalma elől. Napalmbomba égette le a bőrét, sehol menekvés Ez a mostani, algériai fölvétel ugyancsak a véletlennek köszönheti vi­ lághírét. A mindennapi borzalmak közben a banditák - szélsőséges mu­ zulmán integristák, könyörtelen megtorlók, ki tudja? - lemészárolták Bantalha falu lakosait. Elsősorban az asszonyokat és a gyermekeket Torkukat metszették el, a terhes anyáknak fölvágták a hasát, kiszakítot­ ták belőlük a magzatot. Leírni is szörnyű; ha az áldozatokról fotó ké­ szült volna, nincs az az újság, amely lehozná. Hocine, az algériai ripor­ ter, az AFP tudósítója névtelen; csak keresztneve van, családi nincs, ne­ hogy a rendőrség rábukkanjon, megtorolja krónikási munkáját. Ő járt, nem a szörnyűségek helyszínén, hanem a kórháznál, ahol az anya

várta, mi történt nyolc gyermekével, akit a banditák lemészároltak. Éppen kapta a hírt, hogy semmi remény, mind a nyolcán, kivétel nélkül meg­ haltak. Reményvesztetten elájult, akkor örökítette meg a pillanatot Hocine, készített róla Michelango vésőjére illő fényképet. Másnap meg­ jelent Párizsban, Londonban, Madridban, Budapesten, Rómában, a New York Times és a Washington Post címoldalán, tévéhíradókban. Az esemény azért érdemel külön említést, mert alig néhány napja csu­ pán, hogy az egész világsajtó hangos volt a paparazzók bűntetteitől. Dia­ na hercegnő haláláért tették felelőssé őket - néhányukat talán nem is teljesen alaptalanul -, de akkor kevesebb szó esett azokról a fotósokról, akiket a rendőrség politikai okokból üldöz, mert megpróbálják kijátsza­ ni a cenzúra üldözéseit. Hocine, miután képével híres lett, maga mondta el, hogy a rendőrök, miközben elkergetik őt és társait,

árúlónak, szemét­ nek, Algéria elveszejtőjének becsmérlik, és mert mesterségét, hivatását becsületesen folytatja, nem keres vagyont, akár a paparazzók. Sőt A minap a párizsi Marianne hetilap „közölhetetien” algériai fotóknak adott helyet. Megfojtott csecsemőkről készülteknek, kemencékben elégetetteknek meg olyannak, amelyeken vödörben két levágott fiúfejet visznek. Az egyébként is provokatív szándékú hírmagazin föltette a kér­ dést olvasóinak: szívesen néznék-e a többit is, valamennyi hasonlót? Vagy inkább Diana hercegnőre kíváncsiak? Várkonyi Tibor /t NÉPSZAVA VÉLEMÉNY 1997. O K TÓ BER 25, SZOMBAT 7 Jézusnak nem volt trónusa, csak keresztje Bulányi György piarista szerzetes-tanár 1945 februárjában - Európában az elsők között - alakított katolikus hívőkből ké­ sőbb Bokor-közösségnek nevezett vallási kisközösséget. Tanításának egyik sarkkö­ ve a jézusi erőszakmentesség volt,

amely­ ből következett, hogy lelkiismereti okból bárkinek joga van megtagadni a katonai szolgálatot. Felfogása bizonyos pontokon ezen kívül is eltért a katolikus egyházétól, helyeselte, ha a püspököket a hívek válasz­ „Nem fogod elsírni m a­ gad?” - kérdezte p ár napja tőlem szeretett tanítvá­ nyom és elöljáróm. Bizto­ sítottam , hogy nem, s na­ gyon bízom benne, hogy így is lesz. (Egyáltalán, a szentbeszéd szubjektív ré­ szével igyekszem ham ar végezni. Az csak bevezetés lesz. Elkezdem) Jövő szeptemberben lesz 70 éve, hogy Kövesi Lajos piarista osztályfőnököm, vezetésével az I/A osztály büszke tanulójaként, ke­ zemben a Sík-Schütz imádságos könyvvel be­ léptem e kápolnába. Tet­ tem ezt aztán naponként nyolc éven át. 58 éve m ár, hogy az oltár lépcsőjére hajtottam fejem, m ajd le­ tettem a vissza nem vonan­ dó, az ünnepélyes fogadal­ m at: piarista m aradok m indhalálig, 55. éve, hogy ugyanitt

pappá szenteltek, s itt mondtam a rákövetke­ ző napon első misémet is. Gyanútlanul írtam rá az el­ ső misés képre az aznapi mise nyitó antifónáját: Én pedig ne dicsekedjem más­ ban, m int a mi U runk Jé­ zus Krisztus keresztjében. Semmit sem sejtettem ak ­ kor j övömből. Rá két évre itt eskettem meg Lívia hú­ gomat, aki itt ül most kö­ zöttünk három gyermeké­ vel, öt felnőtt unokájával. Ez a történet csak a mai nappal - 52 év kihagyással - folytatódik. Ekkorával, m ert közben "éhgan életfogytiglani bör­ tönre ítéltek, a kápolnánk­ ból pedig Egyetemi Szín­ pad lett. Ezüstmisémet, 1968-ban, csak zárt ajtók mögött m ondhattam el Mikszáth Kálmán téri ká­ polnánkban - rendtársaim és szüleim jelenlétében. Aranymisémet is, 1993 ja­ nuárjában, ugyanott és ugyanúgy, b ár az Egyetemi Színpad közben elköltö­ zött innen. Nyitott ajtók­ kal csak a Professzorok H á­ zában, a volt

pártfőiskolán •rendezhette meg aranymi­ sémet a Bokor. Ide azért nem jöhettem el, mert jó 15 éve a hazai püspöki kar­ nak a pártállam nyomásá­ ra meg kellett állapítania, hogy teológiámmal valami baj van. Bizony nagy baj, m ert olyan embereket ne­ velt ez a teológia, akik a rendszerváltás utolsó nap­ jáig börtönben ültek. Ott, a becsület helyén, m ert Jé­ zus tanítványaivá lettek, s ennek folytán nem voltak hajlandók esküt tenni em­ bertársaik meggyilkolására. Ez év februárjában vi­ szont egyházam illetékes római kongregációja azt állapította meg, hogy még sincs baj a tanításom m al. E megállapítást jó fél esz­ tendővel később - egy hó­ napja sincs még - hazám püspökei a magyar katoli­ kusoknak tudtára is adták. Életem legnehezebb idő­ szaka zárult le ezzel. Leg­ nehezebb, m ert Rákosi és K ádár börtönében ülni akármilyen nehéz is - még­ iscsak dicsőség, hogy „ne dicsekedjem másban,

mint a mi Urunk keresztjében”. Egyházamtól elvetve len­ ni - ezt m ár nehezebben vi­ seltem. P ár hónappal ez­ előtt meg is vallottam Ka­ milla nővéremnek, hogy szeretném m ár földi pálya­ futásom at befejezni. Ma m ár nem mondanám neki. Miért mondtam koráb­ bam? Csak azért, mert Ga­ lileit 350 év után rehabili­ tálta egyházunk, s számol­ nom kellett a lehetőséggel nekem is. Aztán tetszett Istennek belenyúlnia dol­ gomba - flavit Deus, et tják, s nem kifogásolta nők és nős férfiak pappá szentelését. Bulányi pátert 1952ben államellenes szervezkedés vádjával életfogytiglani börtönre ítélték. 1960-ban amnesztiával szabadul, tovább folytatja tevékenységét a Bokor-közösségekben. 1981-ben - részben a pártállam nyomásá­ ra - a Magyar Püspöki Kar „tévedéseiért” egyházi bíróság elé állította és megvonta tőle a nyilvános papi tevékenység jogát. 1997 februárjában a Vatikáni Hittani dissipati sunt

-, s most itt lehetek. S itt vagytok Ti is, drága testvéreim, hogy h á­ lát adjunk Istennek azért, hogy fújt a Lélek, s Ratzinger bíboros nem állt ellen e fúvásnak. Ezzel vége is a szubjek­ tív résznek. S áttérhetek az objektívra. M ert erre tartják a papot. Arra, hogy mondja Isten igéjét. A m a­ gyartanárt pedig arra, hogy tudja és tanítsa: a be­ vezetés nem lehet hoszszabb, m int a tárgyalás. (Jöjjenek hát sorban a tár­ gyalás pontjai!) Három szöveget is h al­ lottunk. Az elsőben Izajás jó harmadfél ezer éve arról énekel, hogy Isten szolgá­ jának (zsidóul: Ebed Jahve) az összetörése Isten akara­ ta volt, s az úr akarata cél­ hoz jutott szolgája szenve­ désével, mert „igaz szolgá­ ja sokakat tesz igazzá a maga ism eretével”. Igazzá - ez zsidóul úgy van, hogy caddik. Az én fordításom­ ban pedig így hangzik: Is­ ten akaratát teljesítővé, is­ tennek tetszővé tesz soka­ k a t Jahve szolgája azzal, hogy

szenved. M indezt értem is meg nem is. Nem értem, hogyan akarná Isten, hogy a szol­ gái szenvedjenek. Ez el­ lentm ondásnak tetszik, hiszen Isten sem lehet el­ lensége önmagának, saját ügyének. Ezenfelül azért sem értem, m ert Istenről úgy tudjuk, hogy végtele­ nül jó. Olyannyira, hogy még elleriségeinék sem tesz rosszat: napját felkelti jók­ ra és gonoszokra; esőt ád igazaknak és hamisaknak tanultuk Jézustól. Hogyan akarhatná akkor saját embereinek szenvedését?! Nem is akarja. A teológia tanít Isten megengedő aka­ ratáról is. Ez m agyarul annyit jelent, hogy az az Is­ ten, akire minket Jézus ta­ nított, nem Jupiter tonans. Magyarul: nem vág oda vil­ lámával, ahol valami neki nem tetsző dolog történik. Isten nem pantokrator, az­ az sokkal inkább m indent elviselő és édesanyai, m int m indenható. Miért ilyen? Mert Szeretet-Isten. Ahogy a János-levélben olvassuk: az Isten szeretet! Ha persze a szöveg azt akarja mondani,

hogy elám ulunk azon az ember­ társunkon, aki példát ad nekünk, akkor m ár kezdem érteni a szöveget. Példát ad mire? Arra, hogy hűségesen kitart Isten szolgálatában csináljanak vele akárm it is azok, akik fütyülnek Isten szándékaira. Ilyen példa valóban sokakat ráb írh at arra, hogy maguk is caddikok, azaz Isten ak aratát megtevők, s így Istennek tetszők legyenek. így m ár egészen érthető a szöveg. Isten inkább akarja, hogy szenvedjünk a gonoszok kezeitől, semmint hogy hűtlenekké váljunk Hoz­ zá. Ne hatalm unkkal di­ csekedjünk; azzal, hogy hány embert tudunk tönk­ retenni. Hanem inkább a kereszttel. Tudta ezt Szók­ ratész is: Nagyobb baj el­ követni az igazságtalansá­ got, mint elszenvedni. Második olvasmányunk rárím el az elsőre. Szerzője m egállapítja Jézusról, hogy megfelelt az Izajásféle norm ának. Hozzánk hasonlóan m indenben kí­ sértést szenvedett. Nem páholyban ülve közölte ve­ lünk Isten örök

bölcsessé­ gét, am it atyjától tanult. Be is m utatta, m iként kell istennek tetszőnek lennie az embernek; nekünk, akik emberek vagyunk, miként ő. Példát adva m utatta be M ikor megmosta tanítvá­ nyai lábát, kifejezetten is mondta: Példát adtam nek­ tek. Mire adott? Arra, hogy mi is azt tegyük, am it ő. Lesöpört Jézus ezzel az asztalról m inden mellébe­ szélést. Azt is, hogy m ind­ ezeket Jézus megtehette, hiszen ő Isten volt. Azt is, hogy ezekre csak azért volt szükség, m ert meg kellett váltania minket. Azt is, hogy mi m ár nyugodtan beülhetünk a karosszék­ be, s élvezhetjük a megvál­ tás gyümölcseit. Azt is, hogy nekünk m ár nem kell olyan forrón ennünk a le­ vest, m int neki. Ugyan­ olyan forrón kell! S hogy mindezt ki is lehet b ír­ nunk. Hogyan is m ondta egy Sík Sándor nevű pia­ rista ezelőtt 60 évvel a Máglyafüst című versében? Ha élet, élet! Gyenge vallóidra Nem rak rád nagyob­ bat az atyai végzet

Mint amit elbírsz. Ha meg halál: majd ád hozzá erőt, Kongregáció felülvizsgálat után lezártnak tekintette az úgynevezett Bulányi-ügyet, szeptember 10-én a Magyar Püspöki Kar is rehabilitálta Bulányi pátert. Alább Bu­ lányi Györgynek azt a szentbeszédét ad­ juk közre, amelyet 1997. október 19-én a piaristák kápolnájában mondott el abból az alkalomból, hogy miként azt maga fo­ galmazta: „Tizenhat év akadályoztatás után újra nyilvánosan folytathatja papi hivatását - szentmisét mondhat.” ki hőssé tette bimbócska Ágnest és hitvallóvá kétszívű Tamást. Mondok még valam it a 3. olvasmányról is. Ez a Jakab és János egészen jó Nagykonstantin utáni kereszté­ nyeknek indultak. Nem is karosszékben akartak vol­ na ülni ők, hanem egyenest trónuson; méghozzá Jézus trónján, jobbról meg balról. Nem volt Jézusnak trónusa. Csak keresztje volt. De ezt m ár ők, Jézus közvetlen ta­ nítványai, sem akarták tu ­

domásul venni. Nehéz do­ log is ez. Kétféle kereszténységgel szolgál a történelem. Nagykonstantin utánival meg jézusival: trónusossal meg keresztessel. Egy jó 25 év­ vel ezelőtti, halászteleki földalatti - nem Metro, hanem underground! - lel­ ki gyakorlatomon találtam ki ezt a szójátékot: Keresz­ ténység - de kinek? (Mert ki vállalja?) Kereszténység - de minek? Trónon ülésre bőven van jelentkező. Nél­ külünk is elfoglalják; akad rá vállalkozó fölösen is. Közreműködésünk nélkül is képes volt m indenkor az emberi nem az uralko­ dásra, kiváltságkergetésre; ak ár azok fegyveres megszerzésére, így aztán nyomorból, háborúból so­ hasem volt hiány; Jézus előtt sem. Nincs szüksége Istennek a kereszt jegyé­ ben viselt háborúkra sem. Az ilyenekre a legkevésbé. Jézus csak a kereszten ki­ rály. Akiknek trónjuk volt, azok feszítették, s feszítik ma is, keresztre őt s övéit. „Büszke magyar vagyok én,

Keleten n őtt törzsöké fá m n a k ” - énekelte Köl­ csey. Én meg síró magyar is vagyok. De szeretnék csak büszke m agyarnak lenni. Jézus ezt kérdezte Zebedeus két fiától: Ki tudjátok-e inni a kelyhet, amelyet én kiiszom? Soha­ sem akarjuk kiinni, vere­ kedni akarunk, s borzal­ mas árat fizetünk érte. H arcolunk a tatárral: Muhi előtt még két és fél m illióan vagyunk, s egy évre rá (1242) ennek felé­ re fogy a magyar: ötne­ gyed millióra. Háromszáz év m últán, a 16. század elején 3-4 millió a m a­ gyar. Harcolunk két szá­ zadon keresztül a török­ kel, s a 18. század elejére lemegyünk m ásfél millió­ ra. Vállaljuk a két világ­ háborút. Ennek eredm é­ nye: több millió m agyar erőszakos halála, orszá­ gunk területének k éth ar­ m adát elveszítjük, h a tá ­ rokon kívülre kerül a m a­ gyarság egyharmada, mely kitelepítendő, de m indenképpen felszámo­ landó elemmé minősül sa­ ját ezer-

esztendős telepü­ léshelyén. Utolsó követ­ kezm ényként megfogyott bennünk még az élni aka­ rás is: évenként több tíz­ ezerrel fogy a magyar. B ár fél százada nem vise­ lünk háborút, most a vál­ tozatosság okából saját m agunkat gyilkoljuk. Miért? Mert nem aka­ runk kelyhet kiinni. Meg akarjuk menteni életünket, s elveszítjük azt. Megérti-e egyszer az emberiség, megérti-e nemzetünk, hogy a nemzetek életét nem a fegyverek tartják fenn, ha­ nem az édesanyák, akik megszülnek minket? Hogy nem az ölés az élet bizto­ sítéka, hanem az ölelés! Hogy végre uralkodni aka­ ró nagykonstantini keresz­ tényekből jézusi kereszté­ nyekké - vagy egyszerűen csak emberekké - kell vál­ nunk, ha élni akarunk. így van, m ert benne vagyunk az idő rostájában. Hogyan is énekelte Ady: .aki kihull, megérde­ melte, A z ocsút az Idő nem szánja. A szo tt nem zetek, hült világok, Tört életek miazmás vágya Halálra-valók s nem

kár értük. Értem a költő prófétai ke­ serűségét,-mégis odakiábálom neki: De azért mégis­ csak k ár lenne értünk! Az ökológusok siratják még a pusztuló békákat is. Ma­ gam, teológusként is sira­ tom a pusztuló magyart. Arany János 1849 vérziva­ tarában írt szavaival: Ha minket is elfú az idő zivatarja, Nem lesz az Istennek soha több magyarja. Nem akarok síró m agyar lenni. Isten választott né­ pének szeretném tudni a fajtám . Választott népévé Istennek? Igen, mert mindig az az ő népe, amelyik job­ ban érti őt, s jobban igyek­ szik tenni azt az egyetlen szükségest, amit beleírt fel­ adatként minden nép mind­ egyik lányának-fiának szí­ vébe. Mit? A szeretetet, a mindenkit átölelést. Végezetül, Testvéreim, azt olvasom a D irektóri­ umban, hogy a m ai napon ünnepélyes megemlékezés tartandó a pápáról. Ami­ kor n . János Pál első ízben látogatott el hazánkba, fel­ kértek, írjak róla egy ta ­

nulmányt. Utolsó fejezete ezt a címet kapta: Álmo­ dom egy pápáról. Ennek a legvégét mondom még el. 1990-ben írtam: Uralkodó Jézus-tanít­ vány - ez ellentmondás. Gazdag Jézus-tanítvány ez is ellentmondás. Em­ bergyilkos, fegyvert raga­ dó Jézus-tanítvány pedig a legnagyobb ellentmondás. Jézus nem uralkodott, nem volt vagyona, Péter kardját is hüvelybe dugatta. Isten sem uralkodik, csak él és szolgálva szeret. Most pe­ dig álmodom. Arról, hogy a pápa ezt elolvassa, és meg­ szólít engem: - Igazad van, testvérem! De hiszed, hogy ez lehetsé­ ges? Én meg ezt válaszolom neki: Hiszem. Hiszem, m ert Jézus m ondta. és hiszem, m ert belepusztul az embe­ riség, ha el nem kezdik va­ lakik. Kik kezdjék el? H át a Jézus-tanítványok, mi, az Egyház., hiszen erre lettünk. Még valami: arról sze­ retnék vallani, hogyan ke­ rü lt e liturgia elejére Bár­ dos Lajos kórusműve. Története van: 1976 de­ cemberét írjuk. Gyülekez­ nek

m ár fejünk felett a vi­ harfelhők. A december eleji püspökkari konfe­ rencián Lékai bíboros ki­ osztja püspöktársainak a dolgozatot, melynek címe: Bulányi György valószí­ nűleg hiányos teológiai műveltségéből adódó té­ ves tanításai. Ezenfelül m inden püspök megkapta tőle a saját egyházmegyé­ jében működő „bulányista papok” jegyzékét, hogy azokat a püspök megbün­ tesse. Endrey Mihály váci püspök is m egkapja a maga listáját. Elolvassa a neveket, feláll és ezt mondja: Egyházmegyém legjobb papjai, p ertu b a ­ rátaim . Ezekben a napokban hív meg a Rádió 6-os stúdiójá­ ba Katanics Mária, aki m ár 1949-ben, fiatal zeneakadém istaként tagja egyik közösségünknek. Ő vezényli a stúdióban a kó­ rusművet. Amikor befeje­ zi, Bárdos tan á r ú r színre lép, s kezet csókol a ve­ zénylésért egykori ta n ít­ ványának. Nekem pedig ham ar megindulnak, s vé­ gig az egész kórusmű alatt és utána

is m egállíthatat­ lanul folynak a könnyeim, pedig nem voltam, s ma sem vagyok sírós fajta. Megsejtettem, hogy mi kö­ vetkezik a Bokorra és reám? Talán. Most két vértanúnkra gondolok: Sándor Pista és Czakó Imre testvéreinkre, akik erőszakos h alált h al­ ván 1952-ben és ’72-ben nem érhették meg ezt a napot. É n megérhettem, és most a B atthyányi és az aradi 13-at sirató nemzet jövőjében 1861-ben is re iúériykedő Aranhyal, a re­ ményt az ének eszközeivel megmagasító Bárdossal s a m indezt karm esterként interpretáló Máriával együtt és Isten színe előtt imádkozom el ezt az azóta nekem százszor szentté lett szöveget: A z nem lehet, hogy milliók fohásza Örökké visszamáljon rólad, ég! Támadni kell mindig nagyobb körökben, Életnek ott, hol a már­ tír-tetem Magát kiforrja csendes földi rögben: . Légy hű és bízzál jövődben én nemzetem És vissza nem fo ly az időnek árja, Előre duzzad féltarthatatlanül;

Bízvást! .m i benn va­ gyunk a fősodorban: Veszhet közülünk még talán nem egy: De szállva, ím, elsők között a sorban, Vásznunk dagad, ha­ jónk előre megy! Azzal fejezem be, am it ugyanezekben az években írt új Simeonként Tompa Mihály: Csak azt a napot vá­ rom, csak azt. Elérkezvén ez a nap, a Bo­ kornak s a jézusi örökség m inden Bokron kívüli képviselőjének egyaránt ezt üzenem: Légy hű, s bízzál jövődben! Ámen. Istenünk, azt kérem tő­ led, hogy a jézusi tanítás erejében újuljon meg egy­ házunk. Vezetői kerülje­ nek testvéri kapcsolatba az Istennek tetsző élet ú t­ jait kereső hívőkkel, Isten népével. Egyesült erővel mutasson példát egyhá­ zunk a fösvénység hatal­ mába került és kallódó vi­ lágnak. Segíts, Istenünk megérteni, hogy az isten­ nek tetsző gazdagság titka az egymást segítő és ará­ nyos osztozásban rejlik. Add meg, Uram! BELFÖLD NÉPSZAVA Elszállítják a hordókat

Horváth Ildikó NÉPSZAVA Hajdúböszörményben tegnap reggel - mintavétel után - meg­ kezdték a veszélyes hulladékot tartalmazó hordók elszállítását. Mindez már egy hete is megtör­ ténhetett volna, akkor azonban a Greenpeace kampányfelelőse szerint - a szemlebizottság felké­ születlenül, védőruha nélkül ér­ kezett a helyszínre. Mint beszámoltunk róla, az ORFK is nyomoz azoknak a hor­ dóknak az ügyében, amelyeket egy családi ház udvarán helyez­ tek el hét éve. A múlt csütörtökön a rendőrség - a környezetvédelmi és katasztrófavédelmi szerveze­ tek képviselőivel együtt - meg akarta vizsgálni a galvániszapot és transzformátorolajat tartalma­ zó hordókat, de védőfelszerelés híján nem mertek hozzányúlni a részben korrodált tárolóedények­ hez. Az ORFK illetékese szerint nem felkészületlenségről van szó, előbb tájékozódniuk kellett a helyszínen, s meg kellett állapíta­ ni, milyen mentesítő anyagra

lesz szükség. Tegnap végre „előállt” a tech­ nikai háttér és megtörtént a vizs­ gálat. Csáki Roland, a Greenpeace kampányfelelőse elmondta: 15 galvániszapos és 2 transzformá­ torolajos hordóból vettek mintát a szakemberek - immár védőfel­ szerelésben a megnyitott hor­ dókat mészhidráttal fedték le, majd az anyagokat konténerbe rakták, s megkezdték ezek veszélyeshulladék-lerakóba való el­ szállítását. A szállítást egy ma­ gáncég, a Kristály 99 Kft. végzi Csáki Roland elmondta, hogy nem volt alaptalan a lakosság fé­ lelme. A Bálint Analitika nevű akkreditált magánlaboratórium mintákat vett a talajból és a kör­ nyező kutakból. Kiderült, hogy a tárolás közvetlen közelében a ta­ laj nehézfémtartalma erőtelje­ sebb volt, mint a lerakótól távo­ labb, igaz, a mért értékek nem ha­ ladták meg a mezőgazdasági ha­ tárértékeket. Nagyobb aggoda­ lomra ad okot, hogy a tárolás he­ lye mögötti kút

vizében 150 milligramm/liter nitrát volt. Az ivó­ víz nitráttartalmának felső határ­ értéke 20 milligramm/liter. Egy távolabbi kútban egyáltalán nem volt ekkora a nitráttartalma. A Greenpeace - függetlenül a rend­ őrségi vizsgálattól - figyelemmel kíséri a hajdúböszörményi veszé­ lyes hulladék további sorsát. Hatszázmilliós veszteség érte az OEP-et Folytatás az 1. oldalról A gyógyászati segédeszközök forgalmazásának racionalizálá­ sát előíró törvény alapján vala­ mennyi engedéllyel rendelkező, a gyógyításra alkalmas, minisz­ teri rendeletben segédeszköznek minősülő termék gyártójával tárgyalni kell, s az így kialku­ dott legalacsonyabb ár alapján Leli kapnia valamennyi megfe­ lelő terméknek a támogatást. Itt viszont kizárólag egy, ráadásul engedéllyel még nem rendelke­ ző készülék kapott kizárólagos támogatást, s egészen az elmúlt hónapokig egyetlen kórház érin­ tett osztályán

írhatták föl az al­ vászavar-javító készüléket. Az egészségbiztosító vizsgá­ lata megállapította egyébként azt is, hogy az illetékes főosz­ tálynak tudomása volt az előny­ telen szerződésekről, így várha­ tó, hogy az OEP-en belül is sze­ mélyi felelősöket találnak majd az ügyben. Uj meghallgatószoba Bánki Árpád NÉPSZAVA Bekamerázott, rejtett mikrofonos „minőségi meghallgató” szobát adtak át a budapesti V. Kerületi Rendőrkapitányságon. A kényel­ mes bútorokkal berendezett, virá­ gokkal diszített és játékokkal is felszerelt pasztellszínű szobában hallgatják meg majd a családi erőszak áldozatául esett embere­ ket. Miért hír ez? Mert ma még többnyire lepusztult bútorzatú, málló vakolatú, rácsos helyisé­ gekben folyik a gyakran össze­ vert anyák és megbecstelenített gyermekek „kihallgatása”, ahol nehezen nyílnak meg az áldoza­ tok. A Belvárosban ezen túl „meghallgatás” lesz egy

pszicho- lógus vagy egy szakértő rendőr­ tiszt irányításával és mindezt egy emelettel feljebb a törvényes kép­ viselők társaságában digitálisan rögzítik. Az átadáson jelen lévő Hege­ dűs András helyettes belügyi ál­ lamtitkár lapunknak elmondta, hogy az EU-csatlakozás az áldo­ zatvédelem területén is változá­ sokat követel a bűnüldöző szer­ vektől. Ezért a Belügyminisztéri­ um nemrégiben egy olyan utasí­ tást adott ki az ORFK, a határőr­ ség és a bevándorlási hivatal ve­ zetőinek, hogy saját területükön dolgozzák ki az áldozatok védel­ mét. Hozzátette, jó lenne, ha a bí­ rósági tárgyalótermek mellett is lenne hasonló „elkülönítő” szoba. 2 0 0 3 . JANUÁR 3 0 , CSÜTÖRTÖK 3 Kísérletek az elektronikus szemét eltüntetésére Sok veszélyt hordozd telefoook Az ENSZ környezetvédelmi szervezete, az UNEP előrejelzése szerint 2004-re több százmillió mobiltelefon lesz kidobásra ítélve

a világon. Hazánkban jelenleg 5 milliónál több mobiltelefon van forgalomban, ezek majdnem felét tulajdonosaik évente lecserélik. A kidobott készülékek és akkumulátorok súlyosan károsítják a környezetet. A három magyar mobilszolgáltató újabban akciókkal ösztönzi ügyfeleit, hogy eldobás helyett szolgáltassák be használt akkumulátoraikat. NÉPSZAVA-információ A Westel, a Pannon GSM és a Vodafone a környezetvédelmi és vízügyi miniszterrel megálla­ podtak abban, hogy gondoskod­ nak a kiszolgált mobiltelefonok és akkumulátorok gyűjtéséről, szakszerű tárolásáról. Az elha­ tározás időszerű, hiszen az Európai Unióban 2005. január 1-jétől már kötelező lesz az ilyen típusú szennyező anyagok összeszedése. Sőt ugyanezen időponttól az EU országaiban az elektronikus cikkekre külön környezetvédelmi termékdíjat vezetnek be. Eszerint a mobilte­ lefont vagy más elektronikus terméket vásárló az ár és az adó mellett

újrahasznosítási, illetve környezetbarát megsemmisítési díjat is fizet. Hollandiában és Belgiumban például már életbe lépett a jogszabály. Ezekben az országokban mobiltelefon vá­ sárlásakor fél euró összegű ter­ Bérmegállapodás a BKV Rí nál Laskay Péter NÉPSZAVA Elhárult a sztrájkveszély vala­ mennyi közlekedési vállalatnál. Röviddel azután, hogy a Volán­ vállalatoknál aláírták a három évre szóló megállapodást, egyez­ ség született a BKV-nál is. Az öt érdek-képviseleti szövet­ ség közül négy aláírta a 2003. évi bérfejlesztésről szóló megállapo­ dást a BKV Rt.-vel A megállapo­ dásban 7,9 százalékos bérfejlesz­ tés szerepel. Ezt január 1-jétől visszamenőlegesen kapja meg a 12 400 munkavállaló. Egyéb jut­ tatásként személyenként 10 ezer forintos év végi étkezésijegyutalványt kapnak a dolgozók. A bérfejlesztés mértéke nem tesz szükségessé létszámleépítést. A

megállapodásban szerepel a korábbi években kiharcolt szo­ ciális juttatások (év végi vásárlá­ si utalványok, étkezési utalvá­ nyok) értékének megőrzése is, valamint az elvárhatónál alacso­ nyabb bérű szellemi állományú munkavállalók jövedelmének rendezése. Szeptemberben a me­ nedzsment közösen megvizsgál­ ja az érdekképviseletekkel, telje­ sült-e a megállapodás. Rajzoló lyerekek a házelnöknél Többségében Mohácsról és Pécsről érkezett gyerekeket látott vendégül az Országgyűlés elnöke tegnap a Par­ lamentben. Szili Katalin azokkal találkozott, akik részt vettek az Országház százéves jubileuma alkalmából meghirdetett rajzpályázaton, de hátrányos helyzetük miatt nem tudtak jelen lenni a számukra rendezett ka­ rácsonyi ünnepségen C seke C silla felvétele mékdíjat fizettetnek meg a ve­ vővel. Ennek fejében a gyártó vagy az eladó cég a megunt áru­ cikket kötelezően visszaveszi. A Westel

már korábban pró­ bálkozott a környezetbarát szol­ gáltatással, néhány üzletében gyűjtőkonténereket állított fel és az új akkumulátor vásárlásánál néhány száz forintért beszámít­ ják a régit. A Westel ügyfélszol­ gálatánál lapunk megtudta: a program jelenleg is folyik, de nem élnek tömegesen a lehető­ séggel. A Pannon GSM üzletei­ ben szintén van lehetőség az el­ használt akkumulátorok leadá­ sára. Ezeket a cég egy veszélyes hulladékok megsemmisítésével foglalkozó vállalkozásnak adja át, évente néhány ezer darabot. A Vodafone környezetbarát ak­ ciója keretében új készülék vá­ sárlásánál több ezer forint áren­ gedményt adott tavaly nyáron a vásárlónak, ha az üzletben lead­ ja megunt telefonját. A cég szin­ tén gyűjti üzleteiben az elhasz­ nált akkumulátorokat. Magyarországon évente mint­ egy 70-100 ezer tonna elektroni­ kai hulladék keletkezik, mely­ nek jelentős része

irodatechni­ kai eszköz. A KJK-Kerkszöv Kft. a közelmúltban CD/DVDlomtalanítási akciót hirdetett meg, amely azóta is tart. A cég képviselője elmondta: február közepéig folytatódik a begyűj­ tés. Eddig több köbméter elekt­ ronikus lomot juttattak el a kft. telepére, ahonnan a lemezeket a székesfehérvári Videoton gyár­ ba szállítják. A használt veszé­ lyes anyagokat Németországban semmisítik meg. A kft újabban szárazelemeket is begyűjt és a környezetvédelmi szabályoknak megfelelően ártalmatlanítja eze­ ket. A parlament informatikai és távközlési bizottságának tagja, Pettkó András régóta szorgal­ mazza az elektronikus szemét­ ről való gondoskodás törvényi szabályozását. Nehezményezi, hogy az eddigi kezdeményezé­ sek között nem kapott elég hangsúlyt az egyéb elektronikai eszközök - például számítógé­ pek - elhasználódott alkatré­ szeinek kezelése. Hazánkban évente 100-150 ezer számító­ gép

és mintegy 20-30 ezer mo­ nitor kerül ki a használatból. A környezetvédelmi és víz­ ügyi tárcánál megtudtuk, hogy akik veszélyes hulladék be­ gyűjtésével kívánnak foglal­ kozni, pályázhatnak a környe­ zetvédelmi alap céltámogatásá­ ból (KAC) terveik megvalósítá­ sához. Az országos hulladék­ gazdálkodási terv egyébként tartalmazza az elektronikus eszközök kezelésére vonatkozó szabályokat. Az elektronikus szemét felszámolása az EU elő­ írásai szerint nem csupán álla­ mi feladat, hanem a gyártók és a forgalmazók kötelessége is. Rutinos átálldk a romák között NÉPSZAVA-információ Horváth Aladár, a Demokratikus Roma Koalíció (DRK) egyik ve­ zetője nem tartaná helyesnek, hogy helyt adjanak Osztojkán Bé­ lának, aki szervezetével együtt felmondta a megállapodást a Lungo Drom vezette választási koalícióval. Ugyanakkor úgy tud­ ja, a koalíció más szervezetei kö­ zül egyeztetettek a roma

politi­ kussal, bár Osztojkán nem kért helyet a listájukon. Horváth, aki korábban szintén a Phralipe tagja volt, úgy látja, sokan elhagyják a Lungo Élromot, amely kártyavár­ ként fog összedőlni. Osztojkán Béla egészségi álla­ potával indokolta hétfői döntését, de annak mélyebb okát a Lungo Drom január 11-i „botrányos ki- vonulásában” jelölte meg, utalva az Országos Cigány Önkormány­ zat (OCO) elektori gyűlésén tör­ téntekre. A Legfelsőbb Bíróság (LB) éppen erre hivatkozva ismé­ telted meg az országos cigány ki­ sebbségi önkormányzat választá­ sát március 1-jén, vagyis, hogy nem volt meg a határozatképes­ séghez szükséges létszám. Osz­ tojkán azt is közölte, hogy ő sze­ mély szerint a DRK-t fogja támo­ gatni a megismételt szavazáson. Horváth Aladár emlékeztetett arra, hogy 1999-ben az előző OCÖ megválasztása előtt éppen Osztojkán volt az, aki - két nap­ pal azután, hogy szövetséget

kö­ tött szinte valamennyi roma el­ lenzéki szervezettel a Lungo Drom leváltására - átállásával meghiúsította a fordulat lehetősé­ Bulányi átvilágítást sürget A piarista atya sok ügynököt vél az egyházban gét és a későbbi elnököt, Farkas Flóriánt és szervezetét támogat­ ta. A Lungo Drom győzelme után Osztojkán megkapta az OCÖ egyik alelnöki posztját, valamint a Világunk című folyóirat főszer­ kesztői tisztét, és - Horváth sza­ vaival - Farkas leghűségesebb „szolgája" lett. Horváth azt is felidézte, hogy 1995-ben, ugyancsak az OCÖ megválasztása kapcsán Osztoj­ kán Kozma Blankával együtt az LB-hez fordult, kérve az elektori választás eredményének meg­ semmisítését. Osztojkán és a Phralipe úgy érvelt, mint jdén a Farkas vezette Lungo Drom; arra hivatkoztak, hogy az elektori gyűlés nem volt határozatképes a szavazás időpontjában. A bírák akkor elutasították az óvást. Kártérítést

fizet a vasúttársaság az utasoknak lésében. Az egyház mai helyzeté­ re célozva azt mondta, hogy bizo­ A katolikus papság 95 százaléka nyos anyagi feltételek megléte Lengyel Tibor NÉPSZAVA be volt szervezve a korábbi rend­ mellett elfogynak a papok. Bulá­ szer szolgálatai által, ismételte nyi általában is úgy látja, hogy A MÁV Rt. megtéríti az utasok­ meg többször kifejtett személyes manapság a legfőbb problémát a nak a Bz motorkocsik múlt heti véleményét tegnap egy sajtóbe­ „többet birtoklás vágya” okozza, leállítása miatt keletkezett több­ szélgetésen Bulányi György. A hozzátéve, hogy a kapitalizmus letköltségeiket Egy utas napon­ Bokor Közösséget létrehozó ka­ kihívásaira a katolikus egyháznak ta egy oda- és egy visszaútra tolikus pap, piarista tanár éppen nincs igazi válasza. szóló jegy alapján legfeljebb ezért szükségesnek tartaná az Bulányit a Bokor Közösség négy útra igényelheti a

költségegyházi személyek szervezéséért 1952- térítést, amelyet a MÁV vala­ átvilágítását is, bár ben életfogytiglani mennyi pénztárában kifizetik. mint mondta, „Jézus börtönre Ítélték, a Akik érvényes januári havi­ A kapitalizmus reflektorának kelle­ 60-as évek elején vagy félhavi jegyekkel rendel­ ne megvilágítania” kihívásaira a katolikus szabadult ki. Ké­ keztek és a korlátozás miatt ja­ az egyházat. Bulá­ egyháznak nincs igazi sőbb, 1982-ben a nuár 23-24-én a Volán járatait nyi ugyanakkor katolikus egyház el­ válasza kényszerültek igénybe venni, az szinte „természetes­ tiltotta a templomi adott távolsággal egyező, 2. osz­ nek” tartja a papság szolgálattól, ■amit és a szolgálatok kapcsolatát, sza­ 1987-ben Vatikán is megerősített, tályú vonatjegy árának megfele­ vai szerint a diktatúrákban a pa­ majd tíz évvel később a Szent­ lő összeget kapnak vissza. A Bzközlekedés

leállításában érintett pokat mindig beszervezik, ellen­ szék felülbírálta az eltiltást. tétben például a takarítónőkkel. A A piarista atya felidézte azt is, vonalakra bérlettel vagy félhavi parlament azonban, bár tavaly hogy 1981-ben, az eltiltásáról jeggyel rendelkezők a teljes árú volt egy ilyen kezdeményezés, döntő egyházi tárgyaláson Erdő jegy árát igényelhetik vissza, a nem alkotott új átvilágítási tör­ Péter volt a jegyzőkönyvvezető. tanulók pedig a 67,5 százalékos vényt, amely kiegészíthette volna Erdő Pétert éppen az elmúlt hó­ kedvezményes menetjegy árát a személyi kört - többek között - napban nevezte ki a pápa Paskai kapják vissza. az egyházi vezetőkkel. László utódjává, esztergomi ér­ Mint megírtuk, Csongrád pol­ Bulányi hasonlóan vélekedett sek-prímássá. Bulányi egyébként gármestere arra buzdította a te­ az állam és az egyház viszonyáról 60 évvel ezelőtt, 1943. február 1-

lepülés lakosait, pereljék be a is, mondván a „két vállalat min­ jén tartotta első miséjét, amely­ MÁV-ot, mert előre megvett je­ dig is egy volt”. Bibliai példát nek alkalmából szombaton a Bo­ gyükkel nem tudtak utazni, ami­ idézve kijelentette, „Kajafás min­ kor Közösség gyémántmisét ren­ kor a leállított vonatok helyett dig megtalálja Pilátust”, ezzel dez a Piarista Rend Duna-parti buszokkal kellett járni. Bedö Ta­ utalva az evangéliumi történetre, kápolnájában. más sérelmezte, hogy a vasúttár­ amely szerint a zsidó egyház fő­ Egyházi körökben lapunkkal saság hirtelen és főként szerve­ papja és a római helytartó együtt­ közölték, hogy nem kívánják zetlenül állította le a Bz motor­ működtek Jézus perében és elíté- kommentálni az elhangzottakat. vonatok közlekedését. Simon Zoltán NÉPSZAVA NÉPSZAVA 2008. JANUÁR 5, SZOMBAT HÁTTÉR 9 Hangsúlyozottan a magyar népnek adta vissza

1978-ban az amerikai kormány a nemzeti ereklyéket Harminc éve újra Magyarországon a korona A harminc évvel ezelőtti parlamenti ünnepség Harminc éve, 1978. január 6-án érkezett vissza Magyarországra a Szent Korona A II világháború végén amerikai kézre került nemzeti ereklyéket – a koronát, a jogart, az országalmát, a kardot és a koronázási palástot – Cyrus Vance akkori amerikai külügyminiszter adta át az Országházban „az amerikai nép képviseletében a magyar népnek”. Átadása után a korona csak tudományos viták középpontjába került, a politikai csatározásokat az Orbán-kormány döntése váltotta ki. 2000 január 1-jén ugyanis átszállították a Parlamentbe a Nemzeti Múzeumból, később pedig megúsztatták a Dunán is. Az amerikai vezetés már a hetvenes évek elejétől fontolgatta, hogy visszaadja Magyarországnak Szent István koronáját, de ez csak Jimmy Carter elnöksége idején valósult meg. A döntés nagy

vitát váltott ki, ellenezték az amerikai kongresszusban és tiltakozott a magyar emigráció egy része is. Végül a Szent Koronát nem az akkori rendszernek, hanem hangsúlyozottan a magyar népnek adták vissza azzal a kikötéssel, hogy a koronaékszereket nyilvánosan állítsák ki. A hivatalos átadási ünnepségtől amerikai kérésre távol maradt az MSZMP KB főtitkára, Kádár János. A magyar fogadóbizottságot így Apró FOTÓ: MTI Antal – az Országgyűlés elnöke – vezette, de mint a korabeli protokoll-listáról kiderül, jelen volt a magyar kulturális és közélet színe-java, Ruttkai Évától Berend T. Ivánon át Nagy László költőig. Az átadás után a Szent Koronát a Magyar Nemzeti Múzeumban helyezték el, s egészen 2000. január 1-jéig ott is őrizték a többi koronázási ékszerrel együtt. Az Orbán-kormány alatt elfogadtatott törvény értelmében az úgynevezett millenniumi év első napján a korona ünnepélyes keretek között

(a jogarral és az országalmával együtt) a Parlament kupolacsarnokába került. A koronázási palást továbbra is a Nemzeti Múzeumban látható. A Szent Korona 1978-as hazaszállítása után nem elsősor- ban politikai, mint inkább tudományos vagy áltudományos viták középpontjába került. A történettudomány hivatalos álláspontjával szemben tartották már a koronázási jelképeket Attila kincseinek, párthus királyok jelvényeinek, az avarok kincseinek, de a földön kívüli eredet álláspontja is felmerült. Politikai vita – az Orbán-kormány döntése – az átszállítás, majd a későbbi „megúsztatás” körül alakult ki. Az eset kapcsán az MSZP az és SZDSZ politikusai tiltakoztak. Az átszállítást szakmaiatlansága miatt muzeológusok is kifogásolták, mondván, az őrzésre és az állagmegóvásra a Nemzeti Múzeum a legalkalmasabb. A korona 2000-es átszállítása végül 66 millió forintba került. Az átszállítás előtt a

Parlamentben millenniumi ünnepséget tartottak közjogi méltóságok, kormánytagok, országgyűlési képviselők, egyházi vezetők és a diplomáciai testület tagjainak részvételével. Az SZDSZ-frakció távol maradt az eseménytől, Mécs Imrét kivéve Orbán Viktor beszédében annak a meggyőződésének adott hangot, hogy a Szent Korona teremtette meg a lehetőségét annak, hogy Magyarország Európába lépjen. A Szent Korona-tan alkotmányos rehabilitálására vonatkozó javaslatok először az 1994-es választások előtt jelentek meg az FKGP és az MDF programjaiban. Boross Péter például egy A Szent Korona Testület Sólyom László köztársasági elnök vezetésével december 6-án tartotta ülését a Szent Korona Testület, amely az 1999 decemberében elfogadott, Szent István államalapításának emlékéről és a Szent Koronáról szóló törvény alapján jött létre. Az Orbán-kormány által elfogadtatott jogszabály rögzíti, hogy „a Szent Korona

a magyar állam folytonosságát és függetlenségét megtestesítő ereklyeként él a nemzet tudatában és a magyar közjogi hagyományban”. A törvény kimondja azt is, hogy „az államalapítás ezeréves évfordulója alkalmából Magyarország méltó helyére emeli a Szent Koronát, és a nemzet múzeumából a nemzetet képviselő Országgyűlés oltalma alá helyezi”. A testület szükség szerint, de legalább évente egyszer ülésezik, az ülést az elnök hívja össze. A testület tagjai díjazásban nem részesülnek A Szent Korona Testület jelenlegi összetétele; az elnök Sólyom László államfő, tagjai: Gyurcsány Ferenc miniszterelnök, Szili Katalin házelnök, Bihari Mihály, az Alkotmánybíróság elnöke, Lomnici Zoltán, a Legfelsőbb Bíróság elnöke és Vizi E. Szilveszter, a Magyar Tudományos Akadémia elnöke alkalommal úgy nyilatkozott, hogy a nem túl távoli jövőben vissza kell állítani a magyar Szent Korona közjogi funkcióját. A

korona átszállításának ötletét egyébként a kisgazdák is magukénak tartják, mivel Torgyán József és G. Nagyné Maczó Ágnes már 1994–98 között javasolták ezt. A kisgazdák azt is szerették volna, hogy „tekintettel a magyar néplélekben évszázadok hosszú során át kialakult feltétlen tiszteletre, nemzeti ereklyénk utazza be Magyarországot, mint 1938-ban, szent királyunk halálának 900. évfordulóján” Ez végül elmaradt, de 2001. augusztus 16-án mégis elindult a korona, bár csak Esztergom- Egy kis történet A hagyomány szerint a koronát I. (Szent) István király kapta II. Szilveszter pápától 1000-ben, és az új évezred első napjaiban ezzel koronáztatta meg magát A pápa által adományozott koronának kettős jelentése volt: utalt a magyar állam szuverenitására, arra, hogy a magyar király közvetlenül a római pápától és nem a német-római császártól függött, de a világi uralom jelképe is volt, amit a pápa azzal

adott a királynak, hogy országában a katolikus egyház törekvéseit támogassa. A pápától kapott korona a korabeli ábrázolásokon egyáltalán nem hasonlított a maira. István koronája egy ékköves abroncs volt, melyet az ezredfordulón az európai uralkodók szinte kivétel nélkül viseltek. Ennek ba. A nagyboldogasszony-napi egyházi és állami millenniumi ünnepség keretében a koronát hajóval szállították Budapestről az egykori koronázóvárosba. Az állam és a történelmi egyházak vezetőinek részvételével tartott szentmisét Paskai László bíboros, prímás és Karl-Josef Rauber apostoli nuncius közösen celebrálta. II János Pál pápa az ünnepség alkalmából levélben küldte el apostoli áldását. Ezután Paskai László imájában megismételte Szent István Szűz Máriának tett országfelajánlását, melyet tíz évvel korábban a pápa is megerősített magyarországi látogatása idején, a budapesti Hősök terén.

Népszava-összeállítás a koronának a sorsáról ma nem tudni. A mai Szent Korona is egy Szent István-ereklye: valószínűleg egy koponyaereklye-tartó és a Dukász Mihály bizánci császár által 1074 körül I. Géza magyar királynak ajándékozott görög korona összeállításából jött létre. Az Egyesült Államokba a II világháború végén került A koronát 1944 októberében a budai Várban elásták a koronaőrök. A hatalomra került nyilasok vezetője, Szálasi Ferenc kiásatta és a koronára tette le esküjét. A nyilasok később Veszprémbe, Kőszegre, aztán Velembe szállították a koronaőrökkel együtt, majd Ausztriába vitték. Végül május elején a Salzburg melletti Mattsee közelében, egy hordóban rejtették el. A koronaőrök amerikai fogságba esésük után elárulták a rejtekhelyet, ahonnan a tárgyak épségben kerültek elő. Hatvanöt évvel ezelőtt szentelték pappá a Bokor-mozgalom alapítóját, Bulányi Györgyöt „Csak a

lelkiismeretének tartozik engedelmességgel” Hogy a magyar katolikus egyház máig nem nézett szembe elmúlt rendszerbeli történelmével, azt az ügynökakták mellett jól példázza az idén 89 éves Bulányi György, az 1982-ben csaknem eretnekké nyilvánított piarista atya sorsa. A 65 éve pappá szentelt Bulányit ugyan hivatalosan – a Vatikán nyomására – rehabilitálták 1997-ben, ám a magyar katolikus egyház máig nem kért tőle bocsánatot. A piarista atya bűne az lehet, hogy szemben egyházával, sohasem kötött alkut a hatalommal, s ma is ostorozza a „trón és az oltár” szövetségét. Ma délelőtt 10 órakor lesz Bulányi György vasmiséje a belvárosi, Duna-parti piarista kápolnában. Az idén 89 éves Bulányit 1943-ban – 65 éve – szentelték pappá a piarista rend tagjaként. Az eredetileg magyar–német szakos tanár, aki diplomáját a Pázmány Péter Tudományegyetemen szerezte, 1945-től a debreceni piarista gimnázium tanáraként

szervezett és vezetett kisközösségeket. Neve egybeforrt az úgynevezett kisközösségi vagy bázisközösségi mozgalommal, melyet Bokormozgalomnak is neveztek. Tevékenységéért 1952-ben életfogytiglani börtönre ítélték, ahonnan 1960-ban szabadult. Később, 1982-ben a magyarországi katolikus egyház – az állami nyomás hatására – elítélte Bulányi tanait és eltiltotta őt a nyilvános misézéstől, kifogásolt tanait pedig a római Hittani Kongregációhoz terjesztette fel. Bulányi viszonya a Magyar Katolikus Püspöki Karral főként amiatt éleződött ki, mert – szemben az akkori hivatalos egyházi állásponttal – bázisközösségének tagjai lelkiismeretükre hivatkozva megtagadták a fegyveres katonai szolgálatot, s ezért hajlandók voltak többéves börtönbüntetést is elszenvedni. Az ellene emelt vádak szerint ugyanakkor a piarista atya bizonyos tanításai nem álltak összhangban a katolikus hittételekkel. Bulányi a diktatúra által

elsorvasztani akart katolikus hit és gyakorlat megtartásának szándékával hívta életre a Bokor-mozgalmat, s egy olyan egyház megvalósulásáról álmodott, mely alulról szerveződő bázisközösségekből áll. A katonai szolgálat megtagadása elégséges indoknak bizonyult a nyílt üldözésre. A Hittani Kongregáció akkori prefektusa, Joseph Ratzinger bíboros – a mai XVI. Benedek pápa – 1986. január 31-én levélben szólította fel Bulányit, hogy vonja vissza tanításait. Az eretnekség vádja alól akkor mentesült volna, ha aláírja a II. Bulányi György misézik FOTÓ: MTI Vatikáni Zsinat dokumentumaiból összeállított, tizenkét pontos listát. Bulányi aláírta ezt, de kérte, hogy egy tizenharmadik, ugyancsak a zsinati dokumentumokból származó szövegrészszel kiegészíthesse azt: „csak a lelkiismeretének tartozik engedelmességgel”. Bulányi így nem tekintette aláírtnak a dokumentumot, szerinte a kiegészítés viszonylagossá

tette az állásfoglalást. A piarista atyát a rendszerváltás után sem rehabilitálták, erre évekig kellett várnia. Pedig például Nyíri Tamás professzor már a 90-es évek elején azt mondta: „A katolikus egyház nem élt a rendszerváltozás adta azon lehetőségével, hogy új alapokra helyezze viszonyát a társadalommal, az emberrel”. Nyíri első kívánalomként fogalmazta meg, hogy „az egyház kérjen bocsánatot a kommunista időkben elkövetett hibáiért és mulasztásaiért. Elsősorban azért az igazságtalanságért, amelyet a Püspöki Kar követett el a bázisközösségekkel szemben –, azzal, hogy az egyházi vezetés nem támogatta a lelkiismereti és vallásszabadságért vívott küzdelmüket”. A teljes rehabilitációra Bulányinak 1997-ig kellett várnia. Kiegészítése bekerült a Ratzinger által kért dokumentumba. A Magyar Katolikus Püspöki Kar szeptember 19-én tájékoztatta a nyilvánosságot arról, hogy „megszűntek a korábbi

korlátozó intézkedések”. Így visszavonták azokat a Bulányi ellen emelt vádakat, melyek szerint a piarista szerzetes bizonyos tanításai nem állnak összhangban a katolikus hittételekkel. Ugyanakkor a korlátozó intézkedések, mint arról a bokorportal.hu-n olvashatunk, valójában nem szűntek meg. Csak a plébánostól meg nem hirdetett miséket mondhat vasárnaponként egy városszéli kápolnában. Az állami vezetés a rendszerváltozás után bocsá- natot kért tőle, nyugdíját a törvényes előírások alapján rendezték. A katolikus egyház vezetői azonban nem kértek bocsánatot tőle, életútját az egyházba integrálhatatlannak tekintik. Bulányi eltiltásából az Állami Egyházügyi Hivatal mellett leginkább Lékai László akkori esztergomi bíboros-érsek vette ki részét. A piarista atya – korábban egy háttérbeszélgetésen – felidézte azt is, hogy 1981-ben, az eltiltásáról döntő egyházi tárgyaláson Erdő Péter volt a

jegyzőkönyvvezető. Erdő, mint ismert, azóta – Paskai László utódaként – esztergom-budapesti érsek, majd bíboros lett. Simon Zoltán A trón és az oltár szövetsége Bulányi határozott álláspontot képvisel a katolikus egyház által a legtöbbször szőnyeg alá söpört ügynökkérdésben is. Egy korábbi, az Élet és Irodalomban megjelent cikkében úgy vélte: „A segédmunkásokat és a takarítónőket ritkán kellett beszervezni, de ettől fölfelé, ha valaki nem volt párttag, azért jó volt templomba nem járnia, s megtenni, amit az elvtársak bizalmasan kértek tőle. Ki nem tette meg? Hát, kérem, csak a hülyék. De az okosok megtették” Bulányi szerint azonban „egészen más a helyzet az egyház esetében”. Mint írta, „Jézus számára az államhatalom, mint partner, nem jöhet számításba. Az egyháznak azt kellene meggondolnia, hogy akarja-e tanítani, amit Jézus tanított, s akarja-e Jézus útját járni. A II Vatikáni Zsinaton

azt szavazták meg a püspökök, hogy igen Ha ehhez tartják magukat, akkor bevalljuk a múltunkat: a Szent István-i trónés oltárszövetségtől kezdve a Kádárral kötöttig. A Történeti Hivatal kellemetlen perceket okozhat csupán: hát az egyháziak is lefeküdtek? Kérem, mindenki lefeküdt, mert élni akartunk, s csak nagyon kevesen vállalták a halált vagy annak kockázatát. Van egy sejtésem: valakik revolverezni akarják ezzel a püspököket, hogy ne jobboldalazzanak olyan nagyon.” Egy korábbi háttérbeszélgetésen ugyanakkor azt mondta, hogy a katolikus papság 95 százaléka be volt szervezve a korábbi rendszer szolgálatai által. A piarista atya amellett, hogy szükségesnek tartotta az egyházi személyek átvilágítását, úgy vélte, „Jézus reflektorának kellene megvilágítania” az egyházat Bulányi az állam és az egyház viszonyáról azt mondta: a „két vállalat mindig is egy volt”. Bibliai példát idézve kijelentette: „Kajafás

mindig megtalálja Pilátust”. Szatíra nővérekkel árusíttatta a piacon. Ők ezúttal is megjelentek A megnyitó beszédet tartó festő már odalépett a mikrofonhoz, a torkát köszörülte, mikor nyílott az ajtó, és hat megtermett férfi lépett be a terembe. Zakójuk hónalja kidudorodott a nemzeti lőfegyvertől, az egyik kicsúszott a tokjából, látszott, hogy a pisztoly agya kalocsai mintákkal van díszítve. Körülnéztek, egy-egy képet megemeltek, hogy nem rejtettek-e mögéjük robbanószert, majd hátraszóltak adó-vevő rádiójukon: – Rendben van! Kisvártatva megjelent Felcsúti Győző. Elhaladt a tömeg mellett, felismerte Józsit, és intett neki. Kivette a mikrofont a festő kezéből, és részletesen kifejtette, hogy a jövőben milyen képeket kell alkotni. Mellőzni kell az állampárti nosztalgiát kifejező vörös színt és a borúlátásra hajlamosító feketét. Az ecsetvonásokat az országos politikai irányzatoknak megfelelően

kétharmados arányban balról jobbra kell húzni. A továbbiakban a párhuzamosok a végtelenben sem találkozhatnak – ez a kijelentés nyilvánvalóan a következő beszédéből került ide, amelyet a matematikusok vándorgyűlésén kívánt tartani. Mondanivalója végeztével visszaadta a mikrofont a festőnek, és eltávozott. Józsi nehezen kialakult lelki egyensúlya megingott. Sejtette, hogy Felcsúti nem véletlenül jelzett felé, ennek a gesztusnak minden bizonnyal folytatása lesz. Várakozásában nem csalódott, néhány nappal később berendelték a miniszterelnöki irodába Hosszan kellett várakoznia, mert Felcsúti félórás késéssel jelent meg, bocsánatkérően tárta szét a karját: – Ne haragudjon, de előadást kellett tartanom a Magyar Tudományos Akadémián a génmanipulált csalán felhasználásáról a csokoládégyártásban. Kezében egy borítékot hozott, most szótlanul a vendége felé nyújtotta. Józsi először a címoldalra írott

szöveget nézte meg, a párt jelmondata állt rajta: „Egy a tábor, egy a zászló!” Netuddky Csak aztán tekintette meg a boríték tartalmát. A PIMaSZ Feketetelky József névre szóló hatos számú tagkönyvét találta benne, melyet néhány évvel korábban visszavontak tőle. – Köszönöm Önnek – mondta rekedten. – Gondolom, a tegeződés továbbra is érvényes, hiszen te is a mi kutyánk kölyke vagy, illetve a mi sertésünk malaca. Felcsúti töltött a poharakba: – Igyunk egy kortyot, az idén erősebbre sikerült a pálinkám, fel kellett hígítanom egy kis füstölgő sósavval. Egészségedre! – Egészségedre! – Köszönöm a rólam írott cikkeidet – folytatta –, minden szavuk aranyat ér. Kötetbe gyűjtjük és díszkiadásban jelentetjük meg. Serényi majd megszervezi, hogy minden hivatalban, iskolában külön asztalra tegyék. – Most egy új, még jelentősebb feladattal szeretnélek megbízni. Az a helyzet, hogy az ellenzék kezd

elszemtelenedni, a leváltásomat emlegetik, pedig az apjuk helyett az apjuk voltam. Igazán nem érdemelték meg, hiszen minden alkalommal rárontottak a nemzetre Minden a javunkra szól velük szemben, mégis meg kell találnunk a módját, hogy a legkisebb kockázatot is elkerüljük – Te, Józsi, tudod, hogy én mindig a demokratikus néphatalom híve voltam, de be kellett látnom, hogy a köztársaság, mint államforma, megbukott. Történnek ugyan sokat ígérő kísérletek a megújítására, j például p Belorussziában vagy gy Észak-Koreában, de mindent összevetve az a meggyőződésem, hogy egy kézben összpontosuló rendszert kell kialakítanunk. – És mi volna az? – A királyság. Józsi megdöbbenve nézett rá: – De hát az Alaptörvény ezt nem engedi! – Ezt komolyan mondod? Eddig száztizenkétszer módosítottuk, egy változtatás még belefér. Hadd morogjon az Európai Unió, ha sokat okoskodnak, nem fogadunk el tőle segélyeket, aztán megnézhetik

magukat. – Bizonyára elkerülte a figyelmedet, hogy az első lépéseket már megtettük az államformaváltás felé. Azt hiszed, véletlenül írtunk az országhatárt jelző táblára csak annyit, hogy „Magyarország”? Hagytunk annyi helyet, hogy hozzátehessük „Nemzeti Királyság”. – Van elképzelésed, hogy ki lenne a király? – Semmi kétségem, hogy a nemzet engem kér fel. A lehetséges vetélytársaim olyan törpék, hogy tűzoltólétrával sem érnek fel a bokámig Rólam mindenki tudja, hogy engem nem a hatalomvágy vezérel, hanem egyedül a nemzet szolgálata. Ezt már be is bizonyítottam: legalább egy tucat olyan állampolgárt tudnék mondani, aki nekem köszönheti a jólétét – Attól félek, lesznek olyanok, akiknek nem tetszik majd j a királyság! y g – Én nem vagyok bagett gondolkodású, elfogadom, hogy Magyarország két részre váljon: egy kétharmados királyságra és egy egyharmados köztársaságra. Ez esetben magamnak tartanám

meg a Dunántúlt, Debrecent, Hódmezővásárhelyt – itt megfelelő helytartók állnak rendelkezésre –, természetesen Budapestet – leszámítva a XIII. kerületet, ahol baloldali irányítás működik, ugyanebből az okból Szegedet is mellőzném. Ez a felosztás egyébként a gyakorlatban már régen megvalósult Ja, a cigányok a Szúnyog-szigetet kapnák meg Felcsúti várakozóan nézett a vendégére: – Egy komoly kampányt kell szerveznünk, szükségem van a tanácsaidra. Elvállalod? Józsi bólintott, és teljes lendülettel látott munkához. Mikor megtörtént az első bejelentés, a baloldali-liberális sajtó gyűlölködő támadásokat indított. Cikkeik hangzatos címekkel jelentek meg: „Győző, a felcsúti Habsburg”, „Kap-e pallosjogot p j g az ellenzékkel szemben?”, „Él-e Győző király a iusprimaenoctissal?” Ezeknek Józsi nem tulajdonított különösebb jelentőséget, azzal verte vissza őket, hogy egy levelet intézett az

állampolgárokhoz, egyetlen kérdéssel: „Helyesli-e a királyság bevezetését?” A félreértések elkerülése végett eleve belenyomatta az „Igen” választ. Több gondot okozott neki a PIMaSZban folyó belső mozgolódás, egyes képviselők ellentmondásos nyilatkozatokat tettek. Mikor számon kérték rajtuk kijelentéseik kétértelműségét, cinikusan azt felelték: ha valaminek két értelme van, az jobb, mintha egy sem. Felcsúti Józsi tanácsai szerint oldotta meg ezt a konfliktust. Elkobozta a képviselők szolgálati autóinak a kulcsait, és csak akkor adta vissza, ha aláírtak egy hűségnyilatkozatot. Emellett mindnyájukat arra kötelezte, hogy lépjenek be a unortodox egyházba. Józsinak számos jjárulékos feladatot is el kellett végeznie. Átírta a Himnuszt, kihagyta belőle a „balsors” kifejezést, aztán visszarakta, mert rájött, hogy a szövegkörnyezetében kedvezőtlen színben tünteti fel a szocialistákat. Külföldi ötletek alapján

javasolta, hogy az óvodásokat is részesítsék diákhitelben, ha aláírják, hogy egy évvel később mennek iskolába. Kötelező érvényű hátszelet ígért a bicikliutakra, tíz százalékkal több mézet a mézesmadzagra. Tevékenységének középpontjában azonban a koronázási ünnepség előkészítése állott. Mindenekelőtt meg kellett fogalmaznia a trónra lépést követő kiáltványt: „A zemberekhez! (Feltehetőleg egy kommunista nyomdász szándékosan követte el ezt a tördelési hibát.) Mi, I. Győző Isten kegyelméből Magyarország királya, Felcsút hercege, a stadionok védura üdvözletünket küldjük. Ígéretet teszünk, hogy megvédjük országunkat Brüsszel, Moszkva, Antanarivo fenyegetéseitől, a ránk támadni mindig kész baloldaltól. Felelősséggel ígérünk nektek: bort, búzát, békességet, ifjainknak szépasszony feleséget, továbbá: fűt, fát, fejlesztést, kacsát, kapát, komondort, zacskót, zakót, zúzmarát. Mire a fák

lehullanak a levelekről, minden gondunk megoldódik. Ne azt nézzétek, amit teszünk, hanem azt, amit mondunk.” Az ünnepi külsőségek megszervezése is Józsira hárult. Az ország mind a tizenkilenc megyéjének juttatott földjeiből hozatott egy-egy vékát, ebből építették fel a koronázó dombot. Felcsúti fel is próbálta a koronát, de túl nagynak bizonyult a fejére, le kellett szűkíteni. Az országalmát országnarancsra cserélték le. Az avató ünnepséget kétszer is el kellett halasztani. Az első alkalommal Felcsúti Londonba látogatott el, az európai bajnokok kupadöntőjére, másodjára Moszkvába, ahol több mint tíz másodperces beszélgetést folytatott az orosz vezetőkkel. Józsi komolyan foglalkozott azzal a gondolattal, hogy dublőrként egy színészt léptet fel Felcsúti helyett. Régi színházi emlékeire ha- SZÉP SZÓ 2013. szeptember 7, szombat 3 gyatkozva a vörös Kabost választotta volna, hogy színt vigyen a hivatalos

egyhangúságba. Sajnálattal értesült róla, hogy a nagy komikus már meghalt A nagy nap végül is elérkezett. A gondos felkészülés kirobbanó sikerű szertartásban csúcsosodott ki A közszolgálati televízió riportere szerint a közönség kétmillió főt tett ki, nem számítva a hazánkba ellátogató lengyel turistákat. A programot a székely himnusz nyitotta meg, utána az „István, a király”-nak erre az alkalomra átírt daljátékát mutatták be, „Győző, a legnagyobb király” címmel. Az utolsó pillanatban még egy változtatást kellett végrehajtani, mivel „Győző” védőszentet nem ismer az egyház, Felcsúti a parlament engedélyével „Viktor”-ra latinizálta a nevét. A helyszínen megjelenő I. Viktort a tömeg harsogó „Ria, ria, Hungária!” köszöntéssel fogadta. A jövendő uralkodó kedvenc vesszőparipáján, a Fülkeforradalmon lovagolt fel a dombra. A tetőre felérve kardjával a négy világtáj felé sújtott, azt

kifejezve, hogy bármilyen irányból elfogad befektetőket. A műsort a „Megjöttek a fehérvári huszárok” kezdetű dal zárta be – az uralkodó előadásában. A koronázási ünnepség után I. Viktor nem feledkezett meg Józsi szolgálatairól, nagyköveti beosztást ajánlott fel neki. Az állomáshely kiválasztásánál az egykori szocialista országok nem jöhettek szóba, ott már olyan régen láttak sertést, hogy a személyi biztonsága veszélyben forgott volna. Végül régi szakmai partnere, Mohamedánia mellett döntött, itt a Korán tiltotta a sertéshús fogyasztását. Az Allah Akbár-i légikikötőben maga Ben Gázi Szuez Kászászin fogadta. Kezet nyújtott, Józsi azt hitte, baráti üdvözlésül, de kiderült, hogy csak a repülőtéri illetéket kéri tőle. A pénzt átvéve meghajolt: – A’lejhiásszálátvál szálám! – legyen imád és békéd! Józsi berendezkedett állomáshelyén, leült az íróasztalához, és töprengve dünnyögte

maga elé: – Viktor már ötvenegy éves, én még csak tizenhat vagyok. Az idő nekem dolgozik. Végünk. Bocsánatot kér a Vatikán? Jövőre lesz ötven éve, hogy a Vatikán „keleti politikája” keretében számos, a magyar katolikus egyház és hívek szempontjából hátrányos megállapodást kötött az ateista Kádár-kormánnyal. A téma azonban már most napirendre került Vatikáni források szerint a Ferenc pápa előtt álló, megoldásra váró feladatok között van a Szentszék úgynevezett „keleti politikájának” és következményeinek felülvizsgálata Ma már sokan osztják a véleményt, hogy „keleti politikájával” a Vatikán sokat ártott a térség katolikus egyházainak, de mindenekelőtt a híveknek KASZA LÁSZLÓ téma minket, magyarokat közelről érint, hiszen a Szentszék nálunk kötötte a jórészt beszervezett ügynökökből álló magyar püspöki kar hathatós támogatásával a legmesszebbmenőbb egyezséget az ateista

rendszerrel. Ennek hatása – mindenekelőtt a hívek tömeges elfordulása a katolikus egyháztól – máig érezhető. Ok arra, hogy fél évszázad távlatából felidézzük a „Részleges megállapodás” egyes pontjait és azok máig érezhető következményeit a magyar katolikus egyház, hierarchia és hívek szempontjából. A 1. A „keleti politika” A Vatikánban ma a VI. Pál idején kezdeményezett „keleti politikát” – joggal vagy anélkül – XXIII. János pápa a társadalmi rendszerek békés egymás mellett élését szorgalmazó, „Pacemin Terris” kezdetű enciklikája gyakorlati megvalósításának tekintik. Ezt Agostino Casaroli érsek, a Vatikán különleges osztályának helyettes vezetője dolgozta ki. Tanácsadója magyar vonatkozású kérdésekben Brezanóczy Pál akkor címzetes püspök, a megállapodás után egri érsek, a BM III/III-as osztályának „Kékes Pál” fedőnéven nyilvántartott ügynöke volt. Feltehetően neki is

szerepe volt Casaroli véleményének kialakításában, hogy a kommunista rendszerekkel való megegyezés nélkül a katolikus egyházak megszűnnek létezni a kelet-európai országokban VI Pál pápa elfogadta az érvelést. Ezután javasolta Casaroli a római magyar nagykövetnek a vatikáni–magyar tárgyalások megkezdését. A másik oldalon az MSZMP Politikai Bizottsága g (PB) döntött. Magáévá g tette az Állami Egyházügyi Hivatal (ÁEH) véleményét, hogy egy megegyezés a Vatikánnal javítaná külföldön a Kádárrendszer forradalom után megtépázott tekintélyét. Meghatározta azonban, hogy milyen kérdésekben kell ragaszkodni a kormány álláspontjához: a Mindszenty-ügy megoldása; a békepapok kiközösítésének feloldása; a főpapok kinevezésének a kormány beleegyezéséhez kötése; a Pápai Magyar Intézet (PMI) vezetésének átruházása a Magyar Püspöki Karra. A Szentszék és a Magyar Népköztársaság közötti részleges

megállapodásról folytatott y tárgyalások gy 1963 májusában j kezdődtek. Öt – felváltva Budapesten és Rómában folytatott – forduló után, 1964. szeptember 15-én a magyar fővárosban írta alá a két küldöttségvezető, Agostino g Casaroli érsek és Prantner József, az ÁEH akkori elnöke. Az aláírás után Casaroli reményét fejezte ki a megegyezés „betű szerinti” betartására. Prantner pedig örömének adott kifejezést, hogy „a Vatikánban is tért hódított a Magyar Népköztársaság fejlődésének reálisabb értékelése”. 2. A megállapodás Bulányi György, a Rákosi-korszakban halálra, majd életfogytiglani börtönre, Kádár idején pedig papi tevékenységének tilalmára ítélt piarista szerzetes mondta a Vatikán és az ateista magyar kormány megegyezéséről: „A történelem még nem tudott olyan rendszert ki- találni, amellyel – ha az erre hajlandó volt – a katolikus egyház meg ne egyezett volna. Alapelv: a trón

és az oltár szövetsége.” Máig nem tudjuk pontosan, hogy a felek miben egyeztek meg, és még kevésbé, hogy milyen kérdésekben történt szóbeli megállapodás. A Vatikán ugyanis azonnal titkosította hetven évre a tárgyalások birtokában lévő levéltári anyagát Budapesten pedig – feltehetően a rendszerváltás előrevetett árnyéka miatt – 1998-ban helyezték lakat alá hetvenöt évre a dokumentumok legnagyobb részét. Ezért a rendelkezésre álló források hiányosak. A kutatóknak azonban Magyarországon rendelkezésére áll a titkosítás alá nem eső, vagy gy az alól véletlenül kimaradt anyag, amelyet az Állambiztonsági Szolgálatok g Történeti Levéltárában (ÁBTL) őriznek és dolgoznak fel. A titkosított dokumentumokat a „Magyar Köztársaság Információs Hivatala” (Orwell üdvözöl! – kiemelés tőlem K. L) őrzi. Hasznos források továbbá a kortársak, bebörtönzött papok emlékiratai, vallomásai. 3. Főpapok kinevezése

Az ismert dokumentumokból kiderül, hogy megegyeztek a püspökök kinevezésének és a Pápai Magyar Intézet átadásának kérdésében. Azt, hogy milyen hivatalos döntés született a Mindszentyügyben és a kiközösített békepapok kérdésében, csak az eredményből tudjuk. Mindszentyt az ország elhagyására késztette VI. Pál pápa, és megüresedettnek nyilvánította az esztergomi érseki széket. A kiközösített békepapokat pedig visszavette az egyházba. Az MSZMP Politikai Bizottsága a tárgyalások megkezdése előtt legfontosabb követelésének tekintette, hogy a püspöki kar által a Vatikánnak javasolt személyek püspöki kinevezését előzetes állami beleegyezéshez kössék. Agostino Casaroli érsek eleget tett ennek a kívánságnak. Ezzel a katolikus egyházra nézve is kötelezőnek ismerte el a Magyar Népköztársaság 1957. évi 22 törvényerejű rendeletét, amely az Elnöki Tanács engedélyéhez köt minden pápai hatáskörbe tartozó

kinevezést. A magyar kormány és a Vatikán képviselői megegyeztek abban is, hogy az állami jóváhagyással kinevezett püspököknek hűségesküt kell tenniük a Magyar Népköztársaságra és alkotmányára. Hasonló megegyezésért az állam és a katolikus egyház között a középkorig kell visszamenni. Akkor fordult elő, hogy a világi hatalommal nem rendelkező pápák átengedték a főpapi kinevezés „kegyúri jogát” az erőskezű uralkodóknak, és tűrték, hogy azok beleszóljanak az egyház belügyeibe. Más szavakkal, a Vatikán kiszolgáltatta a magyar katolikus egyház hierarchiáját az ateista kormány kegyeinek. Egyidejűleg megvonták a pápától a magyarországi egyház feletti primátus jogát. Azt, hogy a magyar kormány hogyan értelmezte a megegyezést, és hogyan alkalmazta azt a gyakorlatban, mutatja, hogy közvetlenül az aláírás után – szemben a vatikáni várakozással – csak olyan öt jelölt püspökké szenteléséhez adta

beleegyezését, akiről korábbi együttműködésük alapján tudta, hogy megbízhatóak vagy már beszervezett ügynökök. Tabajdi és Ungváry történészek kutatásai szerint a részleges megállapodás aláírása után az évek során kinevezett harminchat püspök-, illetve érsekjelöltből huszonhárom bizonyíthatóan ügynök volt. Több feltehetően beszervezett ügynök iratai a titkosítás miatt nem hozzáférhetők. A szerzők szerint „a legoptimistább becslés szerint a püspöki kar hatvannégy százaléka hálózati személy, () az érsekek minimum nyolcvan százaléka ügynök volt”. 4. A PMI ügye A magyar állam 1927-ben alapította a via Giulia 1. szám alatti Falconieri-palotában a Római Magyar Akadémiát Az épület második emeletén szállásol- ták el az olasz fővárosban tanuló katolikus kispapokat. 1940-ben XII. Pius pápa ezt az emeletet Pápai Magyar Intézet (PMI) rangra emelte. A Vatikán a kommunista rendszer egyházüldözése miatt

1953-ban szakított a magyar kormánnyal való korábbi együttműködő gyakorlattal, és egyoldalúan Zágon József kanonokot nevezte ki a PMI vezetőjének. Zágon a Vatikán és a magyar állam részleges megállapodásáig töltötte be ezt a hivatalt. Az 1964-es megállapodás idevonatkozó részét a BM III/III-as osztályának a katolikus egyház tevékenységét figyelő csoportfőnökségei készítették elő. Az „intézkedési terv” szerint „előre meg kell szerezni a püspököktől azok nevét, akiket kiküldésre neveznek. Ki kell választani közülük a már beépített ügynököket, és meg kell vizsgálni, hogy kik alkalmasak még beszervezésre A beszervezetteket titkos tanfolyamokon kell kiképezni Később gondoskodni kell arról, hogy minden kiutazó csoportban legalább két »minőségi ügynököt« helyezzünk el. Kiválasztjuk, és kiképezzük az intézet vezetésére alkalmas személyeket”. (A teljes szöveg Szabó Gyula könyvében) A BM terve

teljes sikerrel járt. A PMI-t Szabó Ferenc, a Vatikáni Rádió magyar gy adásának korábbi vezetője j szerint „kémközponttá” alakították. Ügynökei a Vatikán belső ügyeiről és az olasz politikai helyzetről is jelentettek. A PMI-nek 1992-ig nyolc rektora volt, közülük hat bizonyíthatóan a BM ügynöke: Csepregi Ignác (fedőneve Novák és Dr. Szabó); Zemplém p György y gy (fn. Eittman Karl); Fábián Árpád (fn. Alfonz és Beron Ludvig); Bagi István (fn. Blanc); Dankó László (fn. Körmötzi és Bajai Péter); Keresztes Szilárd (fn. Nyíri és Keleti). Két PMI-rektor esetleges ügynöki kapcsolatáról nincs pontos információ. Erdő Péter 1987-ben öt hónapig volt megbízott rektor. fFOLYTATÁS A SZÉP SZÓ 4. OLDALÁN 4 SZÉP SZÓ 2013. szeptember 7, szombat Egyházügyek Bocsánatot kér a Vatikán? fFOLYTATÁS A SZÉP SZÓ 3. OLDALÁRÓL Az ő esetében csak az biztos, hogy a BM „célszemélyként” tartotta nyilván. A másik

Ternyák Csaba, aki 1988–1992 között állt az MTI élén. Mindkettőjük összes dossziéját titkosították. Esetükben természetesen fel kell tételezni, hogy nem voltak beszervezett ügynökök. gy Kérdés azonban, hogy gy az ÁEH akkor miért egyezett bele kinevezésükbe, ha másoknál ez volt a feltétel. Azt gondolom, hogy a titkosított dokumentumok nyilvánosságra hozatala Erdő Péter és Ternyák Csaba érdeke is, hiszen elejét venné minden további gyanúsítgatásnak. 5. Megegyezés nélkül Prantner József, a Vatikán képviselőivel folytatott tárgyalások magyar küldöttségének vezetője az aláírás után összefoglaló jelentést írt a PB-nek arról, hogy miben nem sikerült megegyezni a Vatikánnal. Számos részletkérdés mellett két fő témát említ: a békepapok és Mindszenty hercegprímás ügyét. Ez azért meglepő, mert a Vatikán később mindkét kérdésben teljesítette – írásos megegyezés nélkül is – a magyar kormány

követelését. Feloldotta a békepapok kiközösítését, és a kommunista kormány ízlése szerint „oldotta meg” a Mindszenty-ügyet. Azt, hogy a pápa döntését Mindszenty hogyan élte meg, a főpap emlékirataiban rögzítette. g Az 1956-os forradalom után tizenöt évig volt az Egyesült Államok budapesti nagykövetségének épületében. VI Pál pápa az ország elhagyására késztette, és 1971 szeptember 28án tett eleget az utasításnak Rómában VI. Pál nagy reverenciával fogadta palotája bejáratánál Megcsókolta, odaadta neki gyűrűjét és mellkeresztjét. Biztosította arról, hogy „te vagy és maradsz az esztergomi érsek és Magyarország prímása”. A pápa ezt később megismételte Zágon József kanonok jelenlétében is. Ennek ellenére két hónappal később levélben szólította fel az akkor már a bécsi Pazmaneumban élő Mindszentyt, hogy mondjon le érseki címéről. December 18-án, letartóztatása huszonötödik évfordulójának

napján pedig tudomására hozta, hogy „megüresedettnek nyilvánította” az esztergomi érseki széket. Mindszenty ekkor öt pontba szedett nyilatkozatban tette közzé, hogy miért nem mond le önkéntesen címéről és érseki székéről. Mindszenty felfogása az egyház társadalmi szerepéről kétségtelenül elavult, ókonzervatív, 19. századbeli szemlélet De tény, hogy kitartott diktatúraellenes elvei mellett. Korábban már a nyilasok is letartóztatták, a kommunisták megalázták (bohócruhába öltöztették, és így kergették körül egy szobában, közben rugdosták), kirakatperben elítélték. Mindszenty ezt a rendszer lényegéhez tartozó magatartásnak tekintette: „Egy, az elveihez és egyháza tanításához ragaszkodó főpap nem várhat mást egy ateista, kommunista diktatúrától.” Azt már én teszem hozzá: más az, ha a főpapot saját egyházának feje csapja be, nem mond neki igazat. A Kádár-rendszer tudatos karaktergyilkos politikát

folytatott Mindszenty ellen. Harangozó Szilveszter III/III-as csoportfőnök a kelet-európai országok állambiztonsági szerveinek varsói konferenciáján mondta: „A Mindszentyügyben sikerrel alkalmaztuk a Vatikánon belül is a lejáratás és befolyásolás eszközeit. A magyar püspököket is mozgósítani tudtuk Mindszenty ellen” De a magyar társadalomban is sikerrel dezavuálták a főpapot. Elterjesztették, hogy 1956-os rádióbeszédében „visszakövetelte az egyház földbirtokait”. Ez egyszerűen nem igaz Mindszenty azt mondta: „A katolikus egyház intézményeinek, társulatainak, köztük sajtójának visszaadását joggal elvárjuk.” Szó sem volt földbirtokról. 6. A megállapodásról A Vatikán és az ateista magyar kormány közti megállapodás egyházi körökben értetlenséget, megdöbbenést váltott ki. Adriányi Gábor egyháztörténész szerint az egyezménnyel a magyar egyház vatikáni segédlettel „ezeréves történetének

mélypontjára süllyedt”. Az egyezmény különös keserűséget váltott ki azokban a papokban, akiket koholt vádak alapján hosszú börtönbüntetésre ítéltek a Rákosi- és a Kádár-korszakban. Bulányi György már idézett piarista szerzetes mondta: „Az ötvenes években joggal gondoltam: építjük a földalatti egyházat, ezért az ateistáktól megkapjuk a »jutalmunkat«, a pápa viszont teljes mellszélességgel mellettünk áll. () Ez volt a tudatomban, amikor 1952-ben az államügyész halált kért rám () Ezért VI. Pál politikáját én teljes elárulásomként éltem meg, g és árulásnak tekintem ma is.” Úgy vélem, ezt gondolhatta, csak nem mondta ki ilyen y élesen Mindszentyy bíboros is. Lénárd Ödön piarista szerzetes, aki tizenkilenc évet töltött Rákosi és Kádár börtöneiben, ezt írja az egyezmény egyházi eredményéről: „Meg kell állapítanunk, hogy szinte semmit sem értünk el.” A másik oldal véleményét Geréb Sándor

rendőr ezredes, az egyházi reakció elleni harc osztályának vezetője fogalmazta meg egy évvel az aláírás után a BM országos értekezletén: „Az aláírás után a Vatikán magyar belügynek tekinti a papok elleni bírósági ítéleteket, nem tiltakozik ellenük. Fontos, hogy ezek az ügyek átkerültek az állam és egyház közötti szintről az egyházon belüli szintre. Az egyházi vezetők intézkednek például a katonai szolgálatot megtagadó kispapok ügyében is.” Azt gondolom, hogy ez volt a megállapodás egyik legsúlyosabb következménye az egyház számára. Az állam helyett a püspököknek kellett eljárni azok ellen a kispapok ellen, akik lelkiismereti okból megtagadták g g a katonai szolgálatot. g És a Vatikán – szemben a II. Vatikáni zsinat határozatával – ezt helybenhagyta. Egyébként a püspöki kar már a részleges megegyezés előtt körlevélben ítélte el a szolgálatot megtagadó kispapokat Seregély érsek azt mondta, hogy

„ilyen körlevélre nem emlékszem”. Pedig volt Idézet a Magyar Püspöki Kar minden katolikus templomban felolvasott, 1961. márciusi körleveléből: „Az úgy magát, mint hazáját becsületesen szolgáló, törvényeit tiszteletben tartó katolikus papság elhatárolni kívánja magát a katonai szolgálatot megtagadó, bíróság elé állított kispapoktól.” A pártvezetésben az a vélemény alakult ki, hogy a Vatikánnal kötött megállapodás ugyan nagy siker, de veszélyekkel is járhat. Ezért erősíteni kell a párt és a BM egyházi ügyekkel foglalkozó csoportjait. Ezek élére új, megbízható személyeket kell keresni Találtak ilyeneket. y Például Kádár Jánosnét, Tamáska Máriát. Őt bízták meg a katolikus papok kategorizálásával Kádárné „megbízható”, „kevésbé megbízható” és „megbízhatatlan” csoportokba osztotta a papokat. Az ő besorolása alapján részesültek egyes személyek állami kedvezményekben, kaphattak

útlevelet, soron kívül autóvásárlási engedélyt vagy nyugati sajtótermékeket. 7. A következmények A Vatikán reményei, hogy a megegyezés után enyhül a kommunista rendszer egyházra nehezedő nyomása, nem valósult meg. Ellenkezőleg A PB még abban az évben határozatot hozott, hogy vallásos családból származó személy nem lehet pedagógus. A két internált főpapnak, Pétery József váci és Badalik Bertalan veszprémi püspöknek ugyan feloldották a házi őrizetét, de megtiltották nekik, hogy betegyék lábukat volt egyházmegyéjük területére. Négy évvel a megegyezés után lemondásra kényszerítették az egyik legkeményebb ellenfelüknek tekintett Legányi Norbert pannonhalmi főapátot. A rend utódául Jáki Zénót választotta főapáttá, p akinek kinevezéséhez viszont az ÁEH nem járult hozzá. Később azonban beleegyezett Szennay András kinevezésébe, akit „Szemere” és „Szénási” fedőnéven tartott nyilván az

állambiztonság. Jáki Zénó ügyében van egy személyes élményem. Zénó atya 1951–1955 között osztályfőnököm és prefektusom volt Pannonhalmán. A rendszerváltás után gyakran meglátogattam. Akkor mesélte: „Miután a rend főapáttá p választott, magához rendelt Miklós Imre, az ÁEH elnöke. Egyórás várakoztatás után fogadott Azonnal közölte velem: »Garantálom, hogy magából soha nem lesz főapát Ezt én megakadályozom Ha akarom, az egész egyházát felszámolom« Azt gondolom, hogy elmosolyodtam, hiszen ez Miklós úrnál nagyobb embereknek sem sikerült kétezer év alatt. Erre Miklós úr rám üvöltött: »Mit vigyorog? Azt hiszi, nekem ehhez nincs hatal- mam?« Ekkor felálltam, vettem a kalapomat, köszöntem, és távoztam” – mondta Zénó atya. De ennél is többet mond az az interjú Miklós Imre („szigorúan titkos állományú” rendőr ezredes – K. L) egyházi vezetőkkel szembeni viselkedéséről, amit Cserháti József

volt pécsi püspök adott az osztrák televíziónak azzal a kikötéssel, hogy csak halála után tűzhetik műsorra. Ennek megfelelően az ORF 1994 július 17-én sugározta a beszélgetést. Cserháti szerint a mindenkori esztergomi, kalocsai és egri érsek, valamint a konferencia titkára alkották az úgynevezett „állandó püspöki konferenciát”. Cserháti püspök tizenkilenc évig töltötte be ezt az utóbbi posztot. Elmondta: „Egy gy nappal pp a teljes j ülés előtt megg kellett jelennünk az ÁEH vezetője előtt, és el kellett játszanunk a konferenciát. Aztán az állami hatóság döntötte el, hogy miről szabad tárgyalni a püspöki konferencián, miről nem, vagy gy hogy gy bizonyos y kérdéseket hogyan kezeljünk. Úgy bántak velünk, mint kisiskolás gyerekekkel” A Vatikán részleges megegyezéshez fűzött reményeit a magyar igazságszolgáltatás későbbi gyakorlata sem váltot- Casaroli érsekkel rendszeresen látogatták Magyarországot.

Tárgyaltak Miklós Imrével és Lékai, majd Paskai érsekekkel. Casaroli folytatta korábbi politikáját, rábeszélte például Lékai Lászlót, hogy gy csatlakozzon a papi p p békemozgag lomhoz, mert az ÁEH csak úgy egyezik bele érseki kinevezésébe. Lékai – gondolom, készséggel – eleget tett a kívánságnak A pápa megbízottja felkereste Bulányi Györgyöt is Próbálta rábeszélni, hogy a „Bokor kisközösség” tagjai ne tagadják meg a katonai szolgálatot. Megígérte, hogy ebben az esetben elintézi Miklós Imrénél a „Bokor” működési engedélyét. Ugyanezt tette a Vatikán utazó nagykövete, Monsignore Poggi is Bulányi mindkettőnek nemet mondott. Casaroli később megjelent emlékirataiban nyoma sincs belátásnak, tévedései beismerésének. Ellenkezőleg A részleges megegyezésről folyó tárgyalások kezdetének huszonötödik évfordulója alkalmából levelet írt Miklós Imrének, amelyben y többek között megállapítja: g p j

„Én, mint részese a beható munkának, amelyet y a két fél végzett, g közvetlenül tanúsíthatom az odaadást, amelyet Ön a meggyőződés és akarat őszinteségével gyar népet. De az biztosra vehető, hogy a püspökök készséges magatartásának az ateista állammal szemben szerepe volt abban, hogy a hívek nagy része elfordult a katolikus egyháztól. Bulányi György szerint a hívek „megnyugtathatták magukat: ha a püspökeink a pártállam igényihez igazodva hazudozhatnak, mi, kis senkik ugyan gy miért erősködnénk? Így lehet tönkretenni egy nemzet jellemét, mégpedig vatikáni segédlettel”. Bulányit a rendszerváltás után az első demokratikusan megválasztott kormány igazságszolgáltatása rehabilitálta, és bocsánatot kért tőle jogtalan börtönbüntetéséért. A katolikus egyház nem Egyébként Antal József miniszterelnöksége idején hatályon kívül helyezték a „Részleges megállapodást”. Horn Gyula pedig megegyezést

kötött a Vatikánnal, amely jóvátétel és az egyház elkobzott javainak részleges visszaadása mellett biztosította az egyház független működését Nem viselkedik ilyen egyértelműen a magyar katolikus egyház hierarchiája. Az Erdő Péter bíboros vezette püspöki kar mindmáig ragaszkodik az egyházat érintő titkosított dokumentumok zár ta be. Változatlanul letöltették a korábban elítélt papokkal hosszú börtönbüntetésüket, sőt új koncepciós pert is rendeztek A korábban már kétszer elítélt Lénárd Ödön piarista szerzetest két évvel az egyezmény aláírása után ismét letartóztatták, és korábbi büntetéseivel halmozottan tizenkilenc év börtönre ítélték. Neki azonban nem kellett letölteni a teljes büntetést, hét hónappal korábban szabadult Ennek történetét így írja le könyvében: „Kádár János 1977ben Rómában járt, a Szentatya is fogadta. Azt állította, hogy Magyarországon nincs már pap bebörtönözve. A

Szentatya elé tette a nevemet Kádár azt felelte, hogy ha ez az ember még ténylegesen börtönben van, amikor ő hazamegy, kiszabadul. () Egy reggel fél kilenckor rohan hozzám munka közben egy fegyőr, hogy szedje össze a dolgait, szabadul. () Később kutatásaim során kezembe kerültek idevonatkozó hivatalos iratok. A KB ülésén Kádár János beszámolt római útjáról, j megemlítve g az én ügyemet gy is. A KB utasította az ÁEH-t, hogy forduljon az igazságügyminiszterhez, és kérjen számomra a Népköztársaság elnökétől kegyelmet. Ezt az elnök meg fogja adni. Ezt követően utasítsák a megfelelő egyházi vezetőket, hogy gondoskodjanak arról, hogy én az országból eltávozzak.” Lénárd Ödön nem tette meg az államnak és a Vatikánnak ezt a szívességet. Itthon maradt De levonta az ügyből a következtetését: a koncepciós pereket követő amnesztiának éppen úgy nincs jogi és tárgyi alapja, mint ahogy az ítéletnek sem volt.

Mindkettő a diktatúra pillanatnyi érdekei szerint történik Lénárd egyszerre szomorú és nevetséges színjátéknak tekinti, hogy az ország legfeslőbb szerveinek bevonásával egészen az államelnökig eljátszanak egy, a jogállamiság látszatát keltő cirkuszt, amiről mindenki tudja, hogy az, ami. tanúsított. () Visszagondolok ebben a pillanatban () előzékenységére, amely szinte azonnal szívélyességgé, és ha így fejezhetem ki magamat, szinte barátsággá vált.” A naiv vatikáni diplomata „barátságát” Miklós Imre, a „szigorúan titkos állományú” rendőr ezredes a maga és az általa képviselt rendszer stílusában viszonozta a Magyarországra látogató vatikáni diplomatákkal szemben. Idézet a III/I csapatfőnökség 1972. május 9-i, szigorúan titkos jelentéséből: „Jelentem, hogy jóváhagyott terv alapján titkos kutatást hajtottunk végre Giovanni Cheli és Angelo Sodano nunciatúrai tanácsosok, a vatikáni államtitkárság

két munkatársa Intercontinental szállóbani szobáiban. Operatív akciónk zavaró körülményektől mentes, eredményes volt Mons. Cheli szobájában megtaláltuk a hivatalos tárgyalásokról készített kézírásos jegyzeteit, valamint a Vatikán és az MNK közötti tárgyalásokról szóló, összefoglaló jellegű anyagot. () Az anyagokat fototechnikával rögzítettük, a nyomtatványokból pedig egy-egy példányt magunkkal hoztunk.” Egyébként Cheli is küldött újévi üdvözletet Miklós Imrének: „Kedves Excellenciás Uram, legszívélyesebb jókívánságaimat küldöm az új évre. () Emlékszem mégg a munkára, amelyet y együtt gy végeztünk. Ön mindig megmutatta, hogy megérti az egyház igényeit akkor is, amikor nem volt könnyű ezt megtenni.” A Vatikán mindmáig elzárkózik az egyezményt megkötő képviselői magatartásának kommentálásától, egyértelművé vált tévedéseik beismerésétől. Ugyanezt teszi a magyar egyházi hierarchia is.

Mint Seregély István (ügynöki fedőneve: Bánhegyi Gábor) egri érsek, a rendszerváltás után a Magyar Püspökkari Konferencia elnöke mondta: „Ez a Vatikán politikája volt. Nekem nem feladatom, hogy beleavatkozzak egy nemzetközi ügybe” Hozzátette, hogy „a magyar nép az elmúlt negyven év alatt kinevezett püspököket minden feltétel és fenntartás nélkül elfogadta”. Arról, hogy valóban elfogadta-e őket, természetesen nem kérdezték meg a ma- alatt tartásához. Úgy állítja be a történteket, mintha valamennyi katolikus püspök ellenállt volna a kommunista rendszer elnyomásának Mint láttuk, ez nem így volt. Tegyük azonnal hozzá, hogy a megalázott, megtört gerincű püspöki kart a Vatikán magára hagyta. Sőt, akik együttműködtek az ateista rendszerrel, azok ezt vatikáni támogatással, több esetben római utasításra tették. Ezzel együtt várat magára a kérdéses évek történéseinek feldolgozása, a múlttal való

szembenézés egyházi részről. Ezen az úton első lépésnek tekinthető Szabó Gyula katolikus pap dokumentumkötete a PMI sorsáról, valamint Kabay Barna és Perényi Katalin „Hitvallók és ügynökök” című tévédokumentációja, amelyet Várszegi Asztrik pannonhalmi főapát közreműködése hitelesített. A Vatikán és az ateista magyar kormány 1964-es egyezményét ma – a Szentszék és a magyar egyházi hierarchia kivételével – a Vatikán legsúlyosabb a magyar katolikus hívők ellen elkövetett vétségének, egyházi nyelven szólva – bűnének tekintik. Sokan várják Ferenc pápa kilátásba helyezett vizsgálatát az ügyben. Emlékeztetnek arra, hogy II János Pál közel száz esetben kért bocsánatot, az „egyház fiainak és leányainak” múltbeli rossz döntéseiért. A katolikus egyház nem gyorsaságáról ismert. Háromszázötven évig tartott, míg a hívek is vallhatták, amit Galilei állított, hogy „eppur si muove”. Most talán

nem kell ennyit várni, hiszen az egyház rossz döntést hozó fiainak neve ismert: Agostino Casaroli és VI. Pál Bízzunk Ferenc pápában! 8. Az aláírás után A megegyezést követő években a Vatikán magas rangú tisztségviselői, élükön Felhasznált forrásmunkák: Tabajdi Gábor, Ungváry Krisztián: „Elhallgatott múlt”. 1956-os intézet, Corvina, 2008 Szabó Gyula: „A Pápai Magyar Intézet, mint a magyar hírszerzés előretolt bástyája”. Püski, 2011 Lénárd Ödön, Timár Ágnes, Szabó Gyula, Soós Viktor Attila: „Utak és útvesztők”. Kairosz, 2004 Adriányi Gábor: „A Vatikán keleti politikája és Magyarország 1939–1978”. Kairosz, 2004 Mészáros Tibor: „Akit övéi be nem fogadtak”. Pro Domo, 1997 Kasza László: „Metamorphosis Hungariae”. Századvég, 1994 Az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltárának dokumentumai BELFÖLD MEGEMLÉKEZÉS Bulányi György piarista szerzetes születésének századik

évfordulója alkalmából emléknapot szervez az általa létrehozott Bokor Közösség az V. kerületi Piarista közben, a Duna-parti Piarista Kápolnában. A január 5-én, szombaton délelőtt tíz órakor kezdődő rendezvény előtt emléktáblát avatnak Bulányi György egykori lakóhelyén, a XII. kerületi Városmajor utca 47/b. számú ház falán Bulányi Györgyöt (1919–2010) a piarista rend tagjaként szentelték pappá. 1945-től a debreceni piarista gimnázium tanáraként kisközösségeket szervezett és vezetett, „illegális államellenes szervezkedés” miatt a Rákosi-rendszer 1952-ben életfogytig tartó szabadságvesztésre ítélte. A börtönből 1960-ban amnesztiával szabadult, majd szállítómunkásként kereste kenyerét – olvasható a Bokor Közösség honlapján közölt élet­ rajzában. Alapművével – amelynek címe: Keressétek az Isten Országát! – a hatvanas évek végére készült el. A hat kötetben megjelent, szamizdatként

terjesztett mű „az evangéliumokban Jézus ajkára adott mondatok biblikus teológiai szintézisére épül”. FOTÓ: NÉPSZAVA BULÁNYI GYÖRGY A katolikus egyház 1997-ben elvileg rehabilitálta Méltatása szerint Bulányi atya a kommunista diktatúra által elsorvasztani akart katolikus hit és gyakorlat megtartásának szándékával hívta életre a Bokor-mozgalmat. Olyan egyház megvalósulásáról álmodott, amely alulról szerveződő bázisközösségekből áll. A párt­ államnak ezzel ellentétes céljai voltak: a mozgalom elszigetelése, mielőbbi megszűnése. A katonai szolgálat Bokorból induló megtagadása elégséges indoknak bizonyult a nyílt üldözésre. Állami nyomásra a magyar katolikus püspöki kar 1982-ben eltiltotta Bulányi Györgyöt a nyilvános misézéstől, kifogásolt tanait pedig a vatikáni hittani kongregációhoz terjesztette fel. A kongregáció prefektusa, Joseph Ratzinger bíboros (a későbbi XVI. Benedek pápa) 1986-ban

felszólította Bulányit, hogy vonja vissza tanításait. A katolikus egyház 1997-ben elvileg rehabilitálta, de Bulányi György élete végéig a perifériára kényszerült. A Bokor Közösség emlékeztetett rá, hogy a rendszerváltozás után az állam bocsánatot kért tőle, nyugdíját a törvényes előírások alapján rendezte. Egyháza vezetői azonban nem kértek bocsánatot. Az emléknapra szóló meghívóban a szervezők ezt az idézetet választották Bulányi Györgytől: „Csak azt akartam megmutatni, hogy Jézus mit tanított.” CZ. G Újra eladósodnak a települések KÖLCSÖN Noha a törvény szerint nem verhetik magukat adósságba az önkormányzatok, egyre több város vesz fel hiteleket. A kormány pedig asszisztál ehhez l5 Kádertemetők Az önkormányzati cégek nem csak gazdasági célokat szolgálnak: a városvezetés számára remek lehetőséget biztosítanak a politikai káderek pozícióba juttatásához. Főleg a felügyelőbizottsági

tagságok népszerűek a helyi politikusok köreiben, de a holdingok komoly káderpihentetőnek, esetleg -temetőnek számítanak; egy-egy új osztályvezetői, főosztályvezetői, komolyabb pedigréjű párttárs esetében akár igazgatósági posztot mindig lehet kreálni. VAS ANDRÁS A második Orbán-kormány idején, 2011 és 2014 között az állam átvállalta az önkormányzatok addig felgyülemlett adósságait: a hazai települések kétharmadát összesen 1369 milliárd forintnyi tartozástól szabadította meg. Ennek persze ára volt: előírták, hogy jelentős „adósságot keletkeztető ügyletet” csak a kabinet előzetes hozzájárulásával köthet ezután bármelyik önkormányzat. Ehhez képest – mint arról korábban írtunk – Miskolc újra szépen eladósodott cégein ­ keresztül: a kabinet 36,2 milliárd forintot vállalt át a megyeszékhelytől, amelynek cégholdingja 2017-et 49,5 milliárd forintos kötelezettségvállalással zárta. Miskolc

korántsem az egyedüli település, amely újra hiteleket nyög. – Zalaegerszegnek a megyei jogú városokhoz képest kicsi volt az adóssága – mondta Kiss Ferenc, a zalai megyeszékhely közgyűlésének MSZP-s tagja. – Mindössze 2,7 milliárd forintos tartozástól kellett megszabadítani a várost. A konszolidáció óta két alkalommal akart hitelt felvenni a település, egyszer a járműipari tesztpálya területvásárlásához, máskor pedig munkásszálló építéséhez kellett külső forrás. A kormányengedélyt mindkét alkalommal megkaptuk, s így összesen nagyjából félmilliárd forint új adósságot halmoztunk fel. Kaposvár 19,7 milliárdos adósságtól szabadult meg 2014 végére, bár azért maradt komolyabb törlesztenivalója a városnak, ugyanis jégcsarnokát és fürdőjét is magáncégek építették hitelre, s a somogyi megyeszékhely ezeket vásárolta meg, illetve lízingeli – a tartozásokkal egyetemben. – A jégcsarnok éves

törlesztőrészlete 53 millió forinttal, a fürdő projektcégének megvásárlása évente 130 millióval terheli a költségvetésünket – mondta Pintér Attila, a közgyűlés szocialista tagja. – Mindkettő elég rossz konstrukció, a jégcsarnok esetében ráadásul az utolsó évben, 2026-ban 260 mil­ liót kell kifizetni zárásként. Szombathely korábbi hitelei komolyabban megterhelték a helyi büdzsét, a vasi megyeszékhelytől 15,1 milliárd forintnyi tartozást vállalt át az állam. – Elsőre jól hangzott, hogy a várost a kormány megszabadítja egy FOTÓ: MTI/H. SZABÓ SÁNDOR TÁMOGATOTT HITELEK Egy decemberi kormánydöntés alapján Szombathelynek 1,44 milliárdos lízingszerződés lehetőségét adta meg a kabinet 1000 milliárd forintos adósságot görgetnek maguk előtt az önkormányzatok ekkora tehertől. Ám hosszú távon rosszabbul járt a település, hiszen cserébe komoly forrásokat vont el az állam, s míg a törlesztések belátható

időn belül kifutottak volna, addig az elvett pénzt nem fogjuk visszakapni – magyarázta Nemény András, az Éljen Szombathely– MSZP–DK–Együtt önkormányzati képviselője. Az ellenzéki városatya hozzátette, a konszolidáció óta eltelt öt évben nem vett fel újabb hitelt a közgyűlés, ahogyan az önkormányzati cégek sem. – Szerencsére komoly kontroll alatt áll a kormánypárti városvezetés, az egyik alpolgármester ugyanis független, s ő tényleg a szakmaiságot képviseli – jegyezte meg Nemény András. Tény ugyanakkor az is, hogy egy decemberi kormánydöntés alapján Szombathelynek 1,44 milliárdos lízingszerződés lehetőségét adta meg a kabinet. Miskolcnak pedig további 337 milliós fejlesztési hitelfelvételt tett lehetővé a kormány – vagyis a kabinet maga asszisztál a városok újbóli eladósodásához. – Az önkormányzatok csak látszólag lélegezhettek fel, a cégeik ugyanis cirka ezermilliárdos adósságot görgetnek –

mondta Karczagi Attila közgazdász. – Ezeket nem vállalta át az állam, hiszen már az is kérdéseket vetett fel, hogy egy település adósságát miért terítik Sopron 760 millió forint hitel felvételére kért és kapott engedélyt a helyi holding működésére, fejlesztésére novemberben NÖVEKVŐ KIADÁSOK FOTÓ: RADÓ FERENC Állam és egyház sem kedvelte NÉPSZAVA 2019. január 4, péntek A kaposvári jégcsarnok éves törlesztőrészlete 53 millió forinttal terheli meg a város költségvetését szét az ország összes adófizetőjén, de a cégek hiteleinek kifizetése minden uniós szabállyal szembe­ ment volna. A települések csak annyit tehetnek, hogy a jellem­ zően a válság előtt és alatt felvett, a mainál rosszabb konstrukciójú hiteleiket kedvezőbb újakra cserélik. A megújításokhoz persze szintén kell kormányengedély, de az általában nem marad el, Debrecen például 2015-ben egy több mint 15 milliárdos adósságot tudott

kiváltani. A szakember szerint a nagyvárosok két utat követnek: vagy minden feladatra külön céget tartanak fenn, vagy a korábbi önkormányzati cégeiket holdingba vonták össze. – Mindkét verziónak megvannak az előnyei – magyarázta. – A sok kisebb cég átláthatóbb gazdálkodást jelent, a holdingnál viszont könnyebben átcsoportosítható pénz a veszteséges területekre, illetve pályázni is könnyebb vele, hiszen sokkal szélesebb a tevékenységi kör. A céghálóhoz persze pénz kell, így a települések folyamatosan a kormányt ostromolják, mely időről időre megtárgyalja a kérelmei­ ket. Novemberben például Sopron a helyi holding működésére és fejlesztésére 760 millió, Pécs a Tettye Forrásház Zrt.-nek korábbi hitelszerződés módosítására 800 millió forint hitel felvételére kért és kapott engedélyt. (Csak viszonyításképpen: ugyanekkor nyolc kisebb önkormányzat 16 projektre valamivel több mint 500 millió forint

felvételére kapott engedélyt.) Decemberben két győri önkormányzati cég, a Pannon-Víz, illetve a Győr-Szolg kapott 600 milliós, valamint 1 milliárdos fejlesztési és működési hitel felvételére engedélyt, Zalaegerszeg Észak-zalai Víz- és Csatornamű Zrt.-je kétszázmilliós működésihitel-engedélyben részesült, a Hajdúnánási Építő és Szolgáltató pedig 312 milliós fejlesztési hitelre kapott kormányengedélyt. 10 l NÉPSZAVA VÉLEMÉNY 2019. január 9, szerda Kard vagy olajfaág? MÁRTON LÁSZLÓ író E gy Budapestre utazó algériai minisztert kísértem ki a repülőtérre, ahogy a diplomáciai protokoll előírja. A várakozóban félrehúzott, négyszemközt akart kérdezni valamit. – Van kapcsolata a magyarországi zsidó szervek vezetőivel? – Természetesen – válaszoltam –, miről van szó? – Szeretném felkérni őket, hogy magyarázzák meg az izraeli kormánynak, rossz úton jár. Hajlandók volnánk közvetíteni a

béke ügyében. – Miniszter úr! – mondottam – Leghőbb vágyam, hogy Kissinger szerepét eljátsszam, de Budapest nem New York, és a magyar zsidók befolyása nem hasonlít az amerikaiakéhoz. A miniszter tudta, hogy némi (szerény) szerepem volt az oslói egyezség előkészítésében, de a történelem ritkán ismétli meg önmagát. A Palesztin Hatóság új nagykövete hasonló illúziókkal érkezhetett Budapestre. A Népszavának adott interjúban „nagyon erős és régi múltra visszatekintő zsidó lobbit” emleget, amelynek szerinte „komoly befolyása van a döntéshozókra”. Érdemes lenne felfrissíteni az információit. Éppen napjainkban derült ki, hogy Orbán nagyesküje az antiszemitizmus elleni zéró toleranciáról anynyit ér, mint sok más ígérete, Izrael külpolitikáját pedig nagyon kevéssé befolyásolja a magyar zsidóság sorsa – házzal vagy ház nélkül. Soha nem volt tisztem, hogy tanácsokat osztogassak, huszonöt év múltán

még kevésbé az. Jasszer Arafat, a Palesztinai Felszabadítási Szervezet elnöke nemcsak az ENSZközgyűlésen példálódzott a fegyver és az olajfaág közti választással, hanem mivel Izrael elutasított minden közvetlen kapcsolatot, zsidó szervezeteket és zsidó értelmiségieket kért fel a tárgyalások elősegítésére. Ezzel kezdődött az Oslóban megkötött, Washingtonban aláírt egyezség. A nagykövet szavaiból nagyjából és egészében azt olvasom ki, hogy a Palesztin Hatóság továbbra is az Oslóban elfogadott elvek alapján áll, kardcsörtetés helyett a megegyezést keresi. Az Oslóhoz vezető folyamatban a Zsidó Világkongresszus vezetőinek (Nahum Goldmann, Philip Klutznik) valóban fontos szerepük volt, a folyamat azonban megakadt, újraindításában Izrael döntéshozói ellenérdekeltek, kevés nemzetközi szervezetnek vagy kormánynak van BÁRTFAI GERGELY újságíró Az oldalon megjelenő vélemények nem feltétlenül tükrözik

szerkesztőségünk álláspontját. Lapunk fenntartja magának a jogot a beérkező írások szerkesztésére, rövidítésére. ereje vagy szándéka, hogy a helyzeten változtasson. A Fehér Ház gazdájának széke inog, Izraelben választások lesznek, bármilyen koalíció létrejöhet. Ilyen helyzetben elismerésre méltó a nagykövet szándéka: „Azt akarom megmutatni, hogy a megszállás és szenvedés nem tarthat örökké.” A megszállás és szenvedés olyan szavak, amelyek a magyar lesztinai kényszerült lakóhelyét elhagyni és a szomszédos államokban menedéket találni. Nagyjából ugyanennyi, az arab országokban élő zsidó menekült Izraelbe. Ha a számokat nézzük, akár lakosságcserének is tekinthetjük, ami történt. Azzal a nagyon is fontos eltéréssel, hogy se a kormányok nem egyeztek meg, se az érdekelteket nem kérdezték meg. közvéleményben és a magyar zsidók körében visszhangra találnak. Ha a változó magyar külpolitikának van

változatlan álláspontja, a kétállami megoldás, azaz a biztonságban élő Izrael mellett létrehozandó életképes palesztin állam ilyen. Kár azonban ezt a békét ajánló és méltányosságot követelő beszédet parazita szólamokkal eltorzítani. Az oslói szerelvény kisiklott, de a szemben álló felek hivatalos tárgyalásai és a független izraeli és palesztin értelmiségiek találkozói folytatódtak. A palesztin hatóság elnöke, Jasszer Arafat és Ehud Barak izraeli kormányfő Taabában féllépésnyire került a megoldáshoz. Egyetlen pont maradt függőben, az 1948–1949-es háború menekültjeinek jövője – de ez elégnek bizonyult a majdnem megkötött kompromisszum felborításához. A nem hivatalosan tárgyaló, de a részletkérdésekben szakértőnek elismert értelmiségiek Genfben majdnem minden részletre kiterjedő, reális, megvalósítható terveket dolgoztak ki. A „majdnem” ugyancsak a hajdani menekültek ügye volt Az első

arab–izraeli háború folyamán mintegy nyolcszázezer pa- Szomorú, de a huszadik században ez egyáltalán nem szokatlan történet. A palesztinai menekültek – az akkor még Transzjordániának nevezett angol mandátumi fennhatóságú terület kivételével – nem vagy csak félig olvadtak be. Hetven év alatt számuk több mint hárommillióra nőtt. Visszatérésüket szorgalmazni Izrael területére a zsidó állam megszűnését jelentené. Sok izraelit és világszerte sok zsidót ismerek, akik a békés és méltányos megoldás és ami az egyetlen járható út: a két állam hívei. Egyetlen épeszű izraelit vagy máshol élő zsidót sem ismerek, aki az egyik állam, Izrael területére hárommillió arabot telepítene. Aki ilyen „megoldásban” látja a jövőt – lemond a békéről. „Amíg a palesztinok nem ismerik el, hogy Nyugat-Jeruzsálem Izrael fővárosa, addig törvényesen nem is lesz az” – fejezi be az interjút a Palesztin Hatóság

nagykövete. Bár nem pontosítja, kinek a törvényére céloz, de kimondja a varázsszót: elismerés. Oslóban szitkok helyett tárgyaló félként ismerték el egymást A békéhez most sem vezet más út. lára. És aztán ott is maradt, immár ezerhétszáz év óta. Fiatal papnövendékként, Horthy alatt rácsodálkozott: ezek nem keresztények, hanem „szentelt vízzel nyakon öntött nacionalisták”. Indulat nélkül, tárgyilagosan mondta Csöppnyi keserű iróniával. Az életéről nem mesélt, hiába szerettem volna. A háború alatt szentelték piarista pappá. Rákosi alatt életfogytiglant kapott „államellenes szervezkedésért” ’56ban kiszabadult, hónapokig bujkált Megjárta Kádár börtönét is. Utána rakodómunkás lett. Egyiket sem tartotta említésre méltónak Volt mire szerénynek lennie. A hetvenes években a Bokor bázisközösségek alapítója lett. A spontán, önszerveződő katolikus mozgalom tüske volt a rendszer körme alatt és

szálka a klérus szemében. Tagjai lelkiismereti okból, az erőszakmentesség jegyében megtagadták a sorkatonai szolgálatot. Sokan a börtönt is vállalták. Ők így értették az evangéliumi tanítást, így képzelték a kereszténységet. Közben VI Pál pápa Kádár elvtárssal parolázott a Vatikánban, és rózsafüzért aján- dékozott a pártfőtitkár feleségének. A puha diktatúrában az államvédelem kollaboráns püspökökre bízta a páter ellehetetlenítését. Egy írását használták fel ellene, amely szerint az egyháznak „a jövőben más, a maitól eltérő struktúrája is lehet, mégpedig a bázisközösségek alapján” (1980). Eltiltották a misézéstől Hittételeit a szigorú Ratzinger bíboros vizsgálta, hosszas teológiai levelezést folytattak az eljárásban. Pál apostolnál tartottunk, elkalandozott a figyelmem. Elnéztem a jámbor öregembert, akit eretnekké nyilvánítottak. A középkorban megégették volna, villant át rajtam

Megborzongtam Besötétedett, hideg már ülni a diófa alatt. Vége volt az interjúnak. És hamarosan Bulányi György évszázadának is. Még megérte, hogy egykori inkvizítorát pápává választották XVI Benedek néven, a lemondását már nem. Nem kellett hallania a plébánosról, aki felszólította a híveket, hogy a mise után ne adakozzanak a koldusoknak, mert elszaporodnak a hajléktalanok a templomnál. Nem kellett látnia, hogyan válik az egyház újabb hitvány hatalmasok cinkosává. FOTÓ: AFP/SAID KHATIB Úgy látom, a Palesztin Hatóság továbbra is az Oslóban elfogadott elvek alapján áll, kardcsörtetés helyett a megegyezést keresi A tisztelendő U ralkodó keresztény? Gazdag keresztény? Olyan nincs, az fogalmi ellentmondás. Ültünk a diófa alatt. Hűvös napsütésben ragyogott az őszi Balaton-felvidék. Szólítsam Gyurka bácsinak, a tisztelendő úrról hallani sem akart. Pedig végre rehabilitálta az egyház, pár nappal azelőtt

mentették fel az eretnekség vádja alól. Hosszú, nehéz évek után kivívta igazát, 1997. szeptember 10től újra hivatalosan is római katolikus pap volt Nem mintha sokat számított volna A ma száz éve született Bulányi György piarista pap-tanár (1919–2010) szerénységével, alázatával, közvetlenségével eleven antitézise volt minden hivatalosságnak. Halkan beszélt a kerti padon. Arról, hogy a kereszténység az elesettek, üldözöttek, szegények vallása, de az egyház elfordult a jézusi tanítástól, és Nagy Konstantin római császár idejében átpártolt a hatalmasok, elnyomók, gazdagok olda- SZERINTEM Elnéztem a jámbor öregembert, akit eretnekké nyilvánítottak. A középkorban megégették volna Nem Újévi köszöntőjében Áder János hangsúlyozta, hogy mondhatunk nemet mindarra, ami mérgezi hétköznapi életünket. Javaslom, hogy fogadjuk meg a köztársasági elnök tanácsát, habár legutóbb éppen Áder volt az, aki nem sokat

törődött az emberek tiltakozásával, és aláírta A munka törvénykönyvének módosítását. Meglehet, amikor a mindennapi életünket mérgező jelenségekről beszélünk, nem ugyanarra gondolunk, mint ő. Hiszen míg jómagam a Soros elleni gyűlöletkampányt tartom elaljasult közbeszédnek, fideszes körökben, gondolom, az ezt elítélő nemzetközi tiltakozást. Míg én a hátrányos helyzetűeket támogató civil szervezetek elleni támadást, a tevékenységük ellehetetlenítésére irányuló kísérleteket és a menekültekkel szembeni hangulatkeltést érzem az embertársaimat identitásukban, méltóságukban sértő cselekedetnek, kormánykörökben feltehetően ezen intézkedések bírálata számít annak. Az elnök úr szerint senki sem akadályozhatja meg, hogy nemet mondjunk a másokra való mutogatásra, meglátásom szerint viszont éppen a kormány az, amely állandóan Brüsszelre mint a legfőbb rossz letéteményesére mutogat. Áder szerint nemet

kell mondanunk a magunk felelősségének palástolására, de akkor tessék mondani, ki a felelős a közpénzek elherdálásáért, az egészségügy egyre reménytelenebb állapotáért, a kormányzati megrendelésekből élő, a világpiacon esélytelen vállalkozások finanszírozáséért, magyar állampolgárok százezreinek külföldre távozásáért? És vajon kire gondol Áder János, amikor a mindenkin átgázoló törtetésről beszél? Egészen biztos, hogy nem a miniszterelnök VIP-páholybeli szurkolótársaira. Ami viszont az érdekek szerint torzított valóságot illeti, teljesen egyetértek az elnök úrral. Az elmúlt évtizedek alatt megtanulhattuk, hogy értékalapú politizálás csak szavakban létezik, mindent a nyers érdekek irányítanak. Legfeljebb meglepő, hogy ezen éppen egy olyan politikus csodálkozik, akinek pártja mindent elkövet, hogy az általa kézben tartott médián keresztül ne a valóságot, hanem annak általa kívánatosnak tartott

változatát mutassa nekünk. Ne habozzunk hát a jövőben nemet mondani mindarra, ami nem tetszik nekünk. Hiszen csak a köztársasági elnök úr felszólításának teszünk eleget. KÁDÁR JÁNOS Szemkilövetők Újabban egyre többször emlegeti a kormányoldal a 2006-os szemkilövetéseket. A magam részéről máig nem hallottam hiteles adatot az ilyen sérülést elszenvedett emberek számáról. Nem hallottam egyetlen fegyverszakértői véleményt sem, hogy a gumilövedéket kilövő fegyver egyáltalán alkalmas-e pontos célzásra. Mint obsitos tüzértiszt erősen kételkedem, hogy 5-10 méteren kívül álló egyén megsebesíthető a szemén ilyen fegyverrel. Azt sem tartom valószínűnek, ha történt is ilyen eset, azt nem véletlenül követte el valaki a rendfenntartók közül. MÉSZÁROS LÁSZLÓ Olvasóink leveleit a következő címre várjuk: olvasoilevel@nepszava.hu KÖZLEMÉNYEK-REKLÁMOK 1 4 NÉPÚJSÁG Pályázat Az olvasás éve A Közoktatási

Modernizációs Közalapítvány (KOMA) pályázatot hirdet az olvasás éve (2001. június 1. - 2002 június 15) alkalmából A pályázat célja feltárni és közreadni a nevelő-oktató munkában az olvasói hozzáállás kialakulásához vezető út hatékony formáit és eljárásait, a min­ dennapi olvasás fontosságát, értelmét és örömét. Pályázni lehet általános és középiskolai pedagógusoknak, isko­ lai és szülői közösségeknek olyan programokkal, amelyek az olvasóvá nevelést szolgálják. A pályázatnak tartalmaznia kell az olvasás megsze­ rettetésére vonatkozó ötletek, mód­ szerek leírását, tömör összefoglalá­ sát, a várható gyakorlati eredmé­ nyek, esetleg az eredménymérés módját, a javasolt megoldás költség­ tervét, valamint két darab megcíme­ zett, közepes méretű válaszborítékot. A terjedelem 10-20 oldal lehet. El­ méleti, értekező jellegű müveket nem fogadnak el. A pályázat rendelkezésére

álló keret: 15 millió forint. A pályáza­ tot április 27-ig kell eljuttatni a Közok­ tatási Modernizációs Alapítvány címé­ re (1054 Budapest, Báthory utca 10. szám). Az adatlapok letölthetők a KO­ MA honlapjáról: www.komahu, vagy postán is igényelhetők, amennyiben közepes méretű, felbélyegzett, meg­ címzett válaszborítékot küldenek az igénylést közlő levélben. A pályázatot kísérő adatlapot három, a mellékleteket (videokazetta, hanganyag, esetleírás, kiadvány, foglalkoztatási terv, segéd­ anyag ) két-két példányban kell be­ mutatni. György soha nem hagyott fel a kis közösségek szervezésével és követ­ kezetesen hű maradt a jézusi úthoz. Sőt továbbment. A gondolkodás­ átalakítás folyamata (Márk 1; 15) kérdéseket szül. Bulányi György nem félt feltenni ezeket a kérdéseket: Eszeveszett volt-e Jézus, vagy az emberek nem veszik komolyan taní­ tásait? Alkalmas-e az ember arra, amire Isten teremtette?

Csak mi kap­ tunk kinyilatkoztatást? Mi van a jé­ zusi örökséggel? stb. A fenti kérdésekre válaszait meg­ fogalmazta és mindent megtett azért, hogy nyilvánosságra kerüljenek könyvei, vállalva még a szamizdat kiadásokat is. Bulányi György meg van győződve, hogy: „nem patkányok öröklik boly­ gónkat.” Nem, mert lehetséges az Isten Országa, hiszen rajtunk fordul. HA AKARJUK (a szeretet nem érzelem, hanem JÓAKARAT!) . ha azt csináljuk, amire teremtve let­ tünk. Jézus arra biztat, hogy a szelí­ deké lesz a Föld. A marosvásárhelyi Bokor Közösség «0 26.390 DEM DUCATO. V id ék i a p ró h ird e tő k fig y e lm é b e ! Apróhirdetést a megyei posta összes vidéki hivatalaiban (Segesvár, Dicsőszentmárton, Marosludas, Szászrégen, Szováta, Radnót, valamint a község­ központokban működő hivata­ lok) felvesznek. A hirdetéseket öt nappal a megjelenés előtt kell leadni. Gyászjelentés közölhető a kö­ vetkező napi

számban is, ha a szöveget délben 12 óráig átad­ ják a postahivatalnak. JÓKÍVÁNSÁG Bulányi György Marosvásárhelyen Bulányi György piarista szerzetes pap, tanár és író tart előadást 2001. április 17-én du. 5 órakor a Continental Szálló zöld termében. Mindenkit szeretettel várnak. A belé­ pés díjtalan. Bulányi György ebben az évben tölti 83. évét Amikor 1952-ben élet­ fogytig tartó börtönbüntetésre ítélte, koncepciós per alapján, az ateista ha­ talom, senki sem gondolta, hogy 2001 tavaszán is ugyanazt fogja „elkövetni”, mint amiért letartóztatták. Mi volt a bűne? Pontosabban mi a bűne? A vád az volt, hogy kis közös­ ségeket szervezett, amelyekben Jé­ zus tanításait követve próbálta meg­ keresni Isten Országát. 1956 októbe­ rében kiszabadult. Elmenekülhetett volna Nyugatra, de ő maradt. Két évig volt saját hazájában bujdosó, míg 1958-ban újra elfogták és bör­ tönbe zárták 1962-ig. Ezután

tíz évig volt nyolc nyelvet beszélő szállítómunkás, majd újabb tíz évet fordítás­ ból élt, mert egyháza sem biztosította a hivatalos papi működését. A választ akkor kapjuk meg, ha elgondolkodunk azon, hogy Bulányi Kérjük előfizetőinket, hogy amenynyiben igén yb e kívánják venni a szám ukra nyújtott k ed vezm én yt azaz havi egy alkalom m al 30 s z á ­ zalékkal o lcsó b b a n adhatnak fel szem élyi jellegű apróhirdetést , hozzák magukkal elő fize té si s z e l­ vényük et e s sz e m é ly a z o n o ssá g i igazolványukat. S .» r ,l . -ÍÜ 8 ^ 1 Ü K ti |! < Í | 1 fl| § 1 | |!5 l! ls > 1 i j j • o I« | | A legdrágább édesanyának, a 90 é v es PUSKÁS ÁRPÁDNÉ LÁZÁR IDÁNAK névnapja alkalmából sok eg észsé g e t, boldogságot kíván leánya, fia, család­ jaik, unokái: Olimpia, Andrea, Bandi é s dédunokái: Zsófia é s Vik. (21808) a lakosság tudomására hozza, hogy 2001. április 14-én,

szombaton 19 órától április 16-án, hétfőn 22 óráig Marosvásárhely főterén lezárják a gépjárműforgalmat. A forgalomkorlátozást a húsvéti ünnepek alkalmával tartott művelődési, művészeti és vallásos rendezvényekre való tekintet­ tel vezetik be. Dr. Dórin Florea polgármester Értesítés A Marosvásárhelyi Polgármesteri Hivatal értesíti a lakosságot, a la­ kó- és tulajdonosi társulásokat, a gazdasági egységeket, hogy az általá­ nos tavaszi nagytakarítás lejárt. Az utcák szélén maradt szeméthalmo­ kat, amelyeket azután helyeztek ki, miután a köztisztasági vállalat csa­ patai a program szerint a környékről már elhordták a hulladékot, a hi­ vatal nem szállítja el. 2001. április 15-ig a hulladékhalmokat a Salubriserv Rt rendelésre és a szemetet összegyűjtők által kifizetett díjért elszállítja. A fent emlí­ tett időpont után a 2000. évi 173-as számú helyi tanácsi határozat alap­ ján 7-15 millió

lejes büntetéseket rónak ki. Dr. Dórin Florea polgármester ELADÓ új, Spanyolországban gyártott peket, elektronikus mérlegeket, PC szám ítógépeket, pénzszám oló g é ­ peket, fénymásoló gépeket. Szer­ vizt biztosítunk. Tel 169-304, 164072, 444-862 (8668747) Perkins Fergusson motorszett 79,35ö s átmérővel, eredeti Tarabusi márka. Érdeklődni 20-22 óra között az 576653-as telefonszámon. (21377) ELADÓ colos vízcső, szurok, garázs­ ajtó, alkudható áron. Tel 257-486 (21729) Eladó KEDVEZMÉNYES ÁRON többször lemosható belső falfesték: D ISZ P E R Z IT H ÉRA. a z O B E L IS C a n y a g r a k tá r b a n . Dorobantilor utca 15. sz Tel 161941, mindennap 8-16 óra között (8268759) ELADÓ Udvarhelyen zárt rakterű hő­ szigetelt Saviem típusú teherautó fóli­ ázott törzskönyvvel, új talonnal, kitűnő állapotban. Tel 066/210-959, este 8 óra után. (21742) VESZEK antik bútorokat, csillárokat, órákat, porcelánt, ezüst

evőeszk özö­ ket. Tel 0 9 4 -1 5 9 -1 9 0 , 130-947 (20866) ELADÓK új, illetve bontásból szár­ mazó szélvédők é s autóalkatrészek importautókhoz. Tel 211-338, 8-17 óra között. (8268779) ELADÓ olcsón víz nélküli házibor, egy pár sz é le s, 14 karátos arany karika­ gyűrű. Tel 065/124-632 (21620) ELADÓ U 650-es traktor ekével é s tár­ o s á v a I M a r o sk e r e sz tú r o n a Combinatului utca 97. szám alatt (21664) ELADÓK szín es televíziók, automata m osógépek, hűtőszekrények, fagyasz­ tók, kombinált hűtőszekrények német importból, garanciával. Tel 169-301 (21504) ELADÓ föld a Vácmányon. Tel 143612 (21756) RENDELÉSRE e la d ó k v id e o biztonságtechnikai kamerák, valamint video-kaputelefon. Tel 254-837, 095269-610 (21204) ELADÓ SPC4 kukoricavetö gép. Tel 576-747, du. (1) FORINTOT, törtaranyat, arany ék­ szert vásárolok (103.000 141000 lej/g). Mobil 094-851-106 (21381) ELADÓ 1989 novemberi kiadású,

dí­ zel Renault 19, 6.800 DM-ért Tel 214-652. (21665) ELADÓ 1989-es kiadású, kombi, metallizált kék Opel Kadett 1,3 i vagy elcserélem kombi Astrával; 1991-es kiadású metallizált szürke, 1800 cm3e s Mitsubishi Galant; fogászati szék ­ egységek: Unit Dentar, Siem ens é s Emda. Tel 165-720, 20-22 óra között (21781) ELADÓ Nokia 8210 telefon Érdeklőd­ ni a 213-513-as telefonszámon, szom ­ baton du. 4 é s 8 óra között (21785) ELADÓK 16 kW-os villanyhegesztö SZUPEROLCSÓN , garanciával szám ítógépek, alkatrészek eladók. T el. 1 6 8 - 8 7 3 , 0 9 4 - 8 4 3 - 9 2 0 (21590) A marosvásárhelyi A rm ed ica Rt. g yó g yszerészt a lk a lm a z a tech n o ló g ia i fe jle s zté s i osztályra. Feltételek: - Szakirányú okleveles felsőfokú végzettség; - Angol nyelvismeret, számítógép-kezelői ismeretek; - Kommunikációs, szervezési készség, szakmai hozzáértés. A szakmai önéletrajzot (curriculum vitae) a cég Cuza Vodá utca 99-105.

szám alatti székhelyén, a személyzeti osztályon kell benyújtani, legkésőbb 2001. április 20-áig S 1 A Marosvásárhelyi Polgármesteri Hivatal KFT ELAD homologált pénztárgé­ ADÁSVÉTEL ssj I Közlemény 2001. április 13, péntek A marosvásárhelyi Pénzügyi Igazgatóság Pénzügyi Mérlegek Osztálya k ö z li a z e lle n ő r iz e n d ő 2 0 0 0 -e s é v i k ö n y v v ite li m é rle g e k r e g isztrá c ió s szá m á t: Péntek, 2001. IV 13 Kedd, 2001. IV 17 1821-1920 A mérlegek ellenőrzését és az adatok feldolgozását a Pénzügyi Mérlegek Osztályán, a Dózsa György utca 9. szám alatt végzik konvertizor, háromfázisos villanyhe­ gesztö trafó, két gólyos kéziprés. Tel 122-994. (21681) ELADÓ jó minőségű házibor nagy té­ telben. Tel 135-460 (21813) ELADÓK: 1986-os évjáratú, ponyvás, 6 tonna teherbírású IFA-W50L; 1986o s kiadású, 0,85 tonna teherbírású ZUK AD6 mindkettő gázolaj­ meghajtású. Eladó

1988-as kiadású, zárt rakodóterű, benzines IJ-2715- 01, 0,6 tonna teherbírású haszonjármű üzem képes állapotban. Érdeklődni 1016 óra között a 065/576-135-ös tele­ fonszámon vagy a 065/576-030-as faxszámon, délután a 065/168-212-es telefonszámon, (sz.) ELADÓ szín es é s fehér-fekete televí­ zió olcsón. Tel 248-798 (21811) ELADÓ két kocsiponyva jó állapotban 13,6 m hosszúságú félpótkocsihoz. Tel. 092-334-644 (21803) ELADÓK új Mountain Bike biciklik 21 se b e sség g e l, 18 hónapos jótállással, csak 2.100000 lejért Tel 212-369 (20649) ELADÓK beton csapszegek . Tel 254689 (21500) ELADÓK hűtőszekrények, fagyasztók, kombinált hűtőszekrények, hütövitrinek, fagyasztóládák, automata m osó­ gépek, szín es tévék. 1 év garancia Ingyenes hazaszállítás. Marosvásár­ hely, Gyár u. 15 sz Tel 218-314 (20062) ELADÓ 1998-as kiadású, 8+1 s z e ­ m élyes, tökéletes állapotban lévő M ercedes Vito 110 D, 1997-es ki­

adású VW Transporter hűtőautó tökéletes állapotban. Szováta, tel 094-591-950. (21510) ELADÓ drótkerítésnek való háló. bár­ milyen méretben. Tel 094-584-757 (21395) ELADÓ előre gyártott elemekből ké­ szült, engedélyezett garázs kanálissal, pincével a November 7 negyedben, a Fáget utcában. Tel 250-633, 094-139162 (21669) ELADÓ Saviem furgon, m éhészpavi­ lon, forgalomba beíratva, 50 család méh. Tel 248-833 (21418) ELADÓ működőképes kft., étterem, asztalosmühely, FIÁBA teherautó, kile n c t é g e ly e s fagylaltvitrin . Tel 065/576-316. (20929) ELADÓ válogatott é s kezelt lucerna­ mag. Tel 162-594, 214-496 (21621) ELADÓ küküllői homok. Szállítást biz­ tosítok. Tel 094-523-268 (2160) LEGOLCSÓBB SZÁMÍTÓGÉPEK TÖRZSKÖNYVEZETT rottweiler kis­ a kövesdombi Univers komplexum­ ban. Tel 165-514 (21522) kutyák eladók. (21731) 095-823-686. ELADÓ festett szobabútor. Tel 218071 (21629) HASZNÁLT cserép eladó.

Érdeklődni a 122-638-as telefonszámon. (21520) váltóegység Tel. dollár 1111113 márka április 12. A V A ALICANTE 27550 27600 12500 IDM 27500 27950 12460 TURISM-GRAND 27420 27670 12350 12550 GULDEN 4 27530 27680 12480 12560 VOIAJOR 27500 27650 12430 BASA 27600 27850 12400 BCR 27700 27900 12293 12761 BANCA ROMÄNEASCÄ 27550 27800 12400 12700 BANCA TRANSILVANIA 27700 27850 12300 12700 TAROM 27520 27650 12430 12510 BNR 27755 EURÓ: 24701 | 12540 ~ 12650 § 12530 f 12680 ! 12629 [‘ PestiüHírlap 8 KÖZÖS DOLGAINK II. ÉVFOLYAM 261 SZÁM 1991 NOVEMBER 7, CSÜTÖRTÖK PAPI SORS A PÁRTÁLLAMBAN „Sűrű rácson át jöttél.” B u lá n y i G y ö rg y 1 9 1 9 -b e n s z ü le te tt B u d a p e s te n . 1 9 3 6 -b a n é re tts é g iz ik a p ia r is tá k n á l, m a jd b e lé p a r e n d b e 19 4 3 b a n s z e n te lik p a p p á M a g y a r n é m e t s z a k

o s ta n á r k é n t ta n ít a r e n d g im n á z iu m a ib a n : S á to r a lja ú jh e ly e n , T a tá n é s D e b r e c e n b e n . 1 9 4 8 -b a n e g y e te m i le lk é s z a c ív is v á r o s b a n 1 9 5 2 -b e n k a to lik u s b á z is k ö z ö s s é g i te v é k e n y s é g e m ia tt é le tfo g y tig la n i b ö r tö n r e íté lik , 1 9 6 1 -b e n a m n e s z tiá v a l s z a b a d u l. C s a k s z á llító m u n k á s k é n t tu d e lh e ly e z k e d n i T iz e n ­ h á r o m é v ó ta n y u g d íja s . 1 9 8 2 -b e n a p ü s p ö k i k a r m e g v o n ja tő le a n y ilv á n o s p a p i m ű k ö d é s jo g á t ( n in c s f e lf ü g g e s z t­ v e !) a z Á lla m i E g y h á z ü g y i H iv a ta l k ív á n s á g á r a , m e r t a z á lta la a la p íto tt B o k o r n e v ű b á z is k ö z ö s s é g ta g ja i a jé z u s i s z e líd s é g e s z m é n y é tő l in d ítta tv a m e g ta g a d tá k a k a to n a i s z o lg á la to

t. A h a z a i e g y h á z m in d a m a i n a p ig n e m r e ­ h a b ilitá lta . N y ilv á n o s p a p i m ű k ö d é s é t e z id ő s z e r in t k ü lf ö ld ö n fo ly ta tja N é g y é v tiz e d e n k e r e s z tü l ír á s a i c s a k szam iz d a tb a n j e l e n h e t te k m e g A z ó ta n é g y k ö te tb e n p u b lik á lta „ K e r e s s é te k a z I s te n o r s z á g á t” c ím ű a la p m ű v é t (B u ­ d a p e s t, I r a tr o n , 1 9 9 0 -1 9 9 1 ), „ E g y h á z r e n d e r é n y e a z e n g e d e lm e s s é g ” (L u z e rn , 1 9 8 9 ) é s ír á s a in a k v á lo g a to tt g y ű j­ te m é n y é t „ P á te r B u lá n y i” c ím m e l a z Ú j I d ő k ia d á s á b a n (1 9 8 9 ). M á r l e t a r t ó z t a t á s o m a t is v a ­ la m i n a g y o n s z e n t d o lo g n a k é l t e m m e g . B ilin c s e k b e n v i t ­ t e k e l é j n e k id e jé n la k á s o m ­ ró l. A d e b r e c e n i r e n d ő r s é g u d v a

r á n r a k t a k k i. M e g s z ű n t a b e lé m k a ro lá s , e lin d íto tta k e g y z á r k a fe lé . Ö s s z e b ili n ­ c s e l t k é t k e z e m e t a m e lle m e lé e m e lt e m , a m i k é n t s z ü le ­ im i m á d k o z n i t a n í t o t t a k . A m ik o r a z á l m a t l a n u l t ö l ­ tö tt h o ssz ú é jsz a k a u tá n v a la ­ m ik o r d é ltá jb a n a F ő u tc a i Á V H -s l e t a r t ó z t a t ó i n t é z e t e g y ik z á r k á j á b a b e k e r ü l t e m tú l a b efo g a d ás ö sszes h e r ­ c e h u rc á in n a g y o t s ó h a jto t­ t a m : n e m v a g y o k tö b b é s e m ­ m i é r t s e fe le lő s! 1 9 5 2 -b e n v a ­ g y u n k , é s eg y re n e h e z e b b é és n e h e z e b b é v á l t le lk e m h a n g ­ j á n a k k ö v e té s e : b a r á t a i m a t , is m e r ő s e i m e t a le lk iis m e r e ­ t ü k r e h i v a tk o z v a b u z d í t a n i a k is k ö z ö s s é g i m u n k á ra . „ O ly a s

m i t c s in á lto k , a m i é r t h á b o r ú b a n s a já t h a d b író s á g ­ t o k e lé k e r ü l n é t e k ” m o n d ­ t a a z e g y ik p a p . „ B iz to s , h o g y a z Á V H m e g b íz á s á b ó l d o lg o ­ z o l, h o g y m in é l tö b b e t le b u k ­ t a s s ” m o n d t a a m á s ik . M é g s e m t u d t a m a b b a h a g y n i a z if­ jú s á g i ta lá lk o z á s o k a t, a n n a k é r v e l é s é t é s m e g im á d k o z á s á t , h o g y J é z u s e z t v á i j a el m o s t m in d e n k itő l, a k in e k f o n to s a z ő ü g y e . A z u to ls ó h ó ­ n a p o k b a n a t e s t e m k e z d te f e lm o n d a n i a s z o lg á la to t: b e ­ t e g lé g y k é n t ő d ö n g te m fe l­ a d a t a i m k ö z ö t t. M o s t v é g r e , le ü lv e m a g á n z á r k á m p ric c s é r e , m e g k ö n n y e b b ü lt e m . A z á rk á b a n e s e te n k é n t k é r h e t ő e n g e d é lly e l s z a b a d v o lt f e

lá lln i é s s é t á l n i . A k é t p r ic e s k ö z ö t t v o lt 3 0 c m -n y i k ö z , s a p r ic c s e k v é g e é s a z a j ­ tó k ö z ö tt m é g k é t n é g y z e tm é ­ te r , l e s z á m í t v a b e lő le a W C k a g y ló . á l t a l e lfo g la lt h e ly e t E b b e n a té rb e n „ s é tá lta m ”, é s k ö z b e n m o n d ta m a s z e n t­ o lv a s ó t. M in d e n e g y e s Ü d v ö z lé g y e t a k is k ö z ö s s é g e k m á s é s m á s t a g j á é r t ; n é v s z e r i n t le l­ k e m e lé á l l í t v a b a r á t a i m a t , a k i k k e l e g y ü t t d o lg o z ta m a z e lő z ő é v e k s o r á n e g y e v a n g é ­ liu m i é s a p o s to li e g y h á z é r t , a m e ly b e n m in d e n k i h iv a t v a v a n t a n í t v á n y o k a t g y ű jte n i J é z u s n a k . S a h o g y já ro m a k ö r ö k e t , e m lé k e z e m b a r á t a ­ im r a , m o n d o m é r t ü k a z im á t, e lö n t egy a d d ig s o

h a s e m t a ­ p a s z t a l t m e le g s é g . K ib u g y g y a n szem em b ő l a könny, s o ly a n b o ld o g s á g t ö l t i ,el a s z í­ v e m e t, a m ily e n r e a n n y it v á g y t a m s z e r z e te s é l e te m k o ­ r á b b i 1 6 e s z te n d e je a l a t t . A le g e le jé n u g y a n m e g t a p a s z ­ ta lta m , d e a z tá n e lm a ra d t. V e r s e t is í r t a m e r r ő l a n a p r ó l. K é t s o r á r a m é g e m lé k e z e m : „ O ly r é g ó t a v á r o m a c s ó k o d , / H o g y jö n - e m á r ” . M o s t j ö t t V is s z a jö t t a z e ls ő s z e r e le m . A z Á V H -s b ö r t ö n f e n e k é n , a te lje s k is z o lg á lta to tts á g b a n . A k i h a llg a tó t i s z t f é le lm e te s ­ n e k s z á n t s z a v a i n a k t a la j á n : „ M e rt i t t n e m s e g íth e t m a g á n se m Is te n , se m e m b e r, eg y e­ d ü l c s a k a z Á lla m v é d e lm i H a ­ tó s á g ” . R o ssz u l tu d ta N em

t u d t a , h o g y k iv e l t a l á l k o z t a m d é l e lő t t, m i a l a t t ő „ fe lk é ­ s z ü l t ” k ö v e tk e z ő n y o m o r g a tá s o m r a . T r é f a is, ö n g ú n y is: „A m is z t i k á t , a z t ig e n , d e a z a s z k é tik á t nem k e d v e le m ” . A z é r t tr é f a , a z é r t ö n g ú n y , m e r t a m a g u n k a t m e g ta g a ­ d á s n é l k ü l n i n c s t a lá l k o z á ^ Is te n n e l. A z Á V H b ö rtö n e i b iz to s íto ttá k az a s z k é tik á t, c s a k e l k e l l e t t f o g a d n u n k . b e l ü lr ő l. 1 9 5 3 j a n u á r j á b a n im m á r é l e tf o g y tig la n i b ö r ­ t ö n r e íté lv e , k i k e r ü l t e m a K o z m a u t c a i b ö r tö n b e : k ö n y v n é l k ü li m a g á n z á r k á r a . H o g y m e d d ig fo g t a r t a n i a r a b s á g ­ n a k ez a f o r m á ja n e m t u d ­ ta m . C s a k a n y i t t u d t a m , h o g y BULANYI GYÖRGY h a m o s t s e fo g o k s z

e n t ü l é ln i, a k k o r so h a. H a t h é tig ta r to tt É l e t e m le g s z e n te b b ü l é l t k o r ­ s z a k a v o lt ez m in d m á ig . Ó r á m n e m v o lt, d e a n é l k ü l is s z ig o r ú n a p i r e n d e t t a r t o t ­ t a m . É le t e m b e n e lő s z ö r s t a ­ l á n u t o l j á r a is, m in d i g v o lt m i n d e n r e id ő m . I m á d s á g a i ­ m a t p é l d á s b u z g a lo m m a l v é ­ g e z te m , s m i n d e n t á t f o g n i a k a r ó t a n m e n e t t e l „ m ű v e lő d ­ t e m ” : te o ló g ia i tá r g y a k , a s z a k tá rg y a im (m a g y a r és n é ­ m e t ir o d a lo m ) , g y o r s ír á s , n é p d a lo k . I s m é t e l t e m S o r ­ s o m o n b ú s l a k o d n i n e m is ig e n v o lt id ő m . H a t h é t u t á n a „ k is fo g h á z b ó l ” á t v i t t e k a „ b a lc s illa g b a ” . I d á i g n e m v o lt s z a b a d r a b o t lá tn o m . M o s t l á t h a t t a m , a k á r s z

á z á v a l is. A m a g á n z á r k a is m e g s z ű n t. N egyedm agam m a í k e rü lte m egy z á rk á b a . M in d a n é g y e n k a t o l i k u s p a ­ p o k . H á r m a n f ia t a lo k , a k i k e t e g y a z o n p e r b e n í t é l t e k e l, s e g y ö r e g t á b o r i f ő e s p e re s . K ö ­ z ö s e n im á d k o z t u n k , s a n n a k r e n d j e é s m ó d ja s z e r i n t te o ló ­ g ia i t o v á b b k é p z ő t t a r t o t t u n k m a g u n k n a k . A n n y i v o lt a m e g v i t a t n i v a ló , h o g y k e v é s v o lt a z id ő . A z ő r ö k h a l l g a t ó z ­ t a k , m a jd b e r o h a n t a k : „ M it c s in á ln a k i tt m a g u k ? A zt h i­ s z ik , h o g y m a g u k n a k e r r e m é g s z ü k s é g ü k le s z ? ” Ú g y t u d t á k , h o g y a p o l i t i k a i fo g ­ ly o k s o h a s e m s z a b a d u l n a k in n e n . D e a l e v e s t s o h a s e m e s z ik o ly a n f o r r ó n . S z t á l i n m e g ­ h a l. a

k ö z e li k o c s m a h a n g ­ s z ó r ó já n k e r e s z t ü l h a llju k , N a g y Im re m in is z te re ln ö k 1 9 5 3 . é v i b e k ö s z ö n tő b e s z é ­ d é t. R a k t á r b a v is z ik a v a s ­ l á n c o k a t, a m e ly e k k e l s z o m ­ b a to n k é n t n é h á n y rö p k e ó rá ­ r a „v asb a h ú z o g a ttá k ” a b ű ­ n ö s ö k e t. z á r k a - á t r e n d e z é ­ sek , és 1953 ő szén , a n n y i év s z ü n e t u t á n , a r a b o k le v e le t í r h a t n a k , b e s z é lő r e h í v h a t j á k h o z z á ta rto z ó ik a t, c so m ag o t k a p h a t n a k h a z u lr ó l. K iv é v e a z X -e s e k e t. K ik e z e k ? A leg m e g á ta lk o d o tta b b e lle n s é ­ g ek : h o r th y s ta m in is z te re k , n y ila s o k , c s e n d ő r ö k , h á b o r ú s b ű n ö s ö k , r a jk o s o k , é s a k a t o ­ li k u s p a p o k k iv é te l n é lk ü l. É v e k i g n e m v o lt s é t a . M o s t van. Ö

ssz e sz e rv e z k e d ü n k : n e k ü n k is j á r n a k a „ k e d v e z ­ m é n y e k ” . É h s é g s z t r á j k b a fo ­ g u n k J o g a i n k é r t ” . É n is Ú g y j á r t a m , m i n t S a u l, a k i e l i n ­ d u lt e lv e s z e tt s z a m a rá t k e ­ r e s n i, é s k i r á l y s á g r a le lt. V ag y h ú s z á n n e m v e t t ü k á t a r e g g e lit. E b é d r e m á r e l ­ k ü l ö n í t e t t e k m in k e t. A h a r ­ m a d ik n a p r a m á r c s a k h á r ­ m a n m a r a d t u n k . A z ö tö d ik n a p o n á tv itte k a k ó rh á z b a „ m e g e te tn i” . K é n y sz e rz u b ­ b o n y , s z á jk i n y itó s z e r k e z e t, g u m ic s ő a g y o m o r b a , v é g é r e t ö l c s é r é s s u t t y b e le a „ H a tu d n á , m i m in d é n v a n e b ­ b e n !” é le te m e t m e g m e n te n i s z á n t tá p lá l é k . K é t t á r s a m e z t m á r n e m v á l la l ta . E g y e ­ d ü l m a ra d ta m . A

p r ic c s - é le t u t á n m a t r a cos fe h é r v a s á g y b a k e r ü lö k a k ó rh áz e g y ik s z o b á já b a n . E g y e d ü l, m i k é n t a p r o te k c ió s b e t e g e k a s z a b a d é le tb e n . ü t e m b e n f o ly ik a m a g y a r tö r té n e le m sz a k o s .ta n á r o k k ép z ése és a végzősök kö zü l n y ilv á n v a ló , h o g y e g y r e k e v e ­ s e b b e n k a p h a t n a k m a jd k a ­ te d rá t. Milyen tapasztalatai s z o r s z ü l ő k é n t a g g ó d ik é r t ü k , b ü s z k e , h a v is z ik v a l a m i r e az é l e t b e n . É s k é p z e lje el, h o g y m in d e z e g y ik n a p r ó l a m á s i k ­ r a m e g s z ű n i k . K ic s it o ly a n , m i n t h a a p iá s k e z é b ő l k i ü t n é a p o h a r a t. M ivel biztatná most Ön Á p o ló n ő j ö n a z á g y a m h o z . S z e m é ly i a d a t o k a t v e s z fel. K ed v es. K é rd e z i s z ü le té s i é v e m e t. M o n d o m M ir e ő:

É n is a k k o r s z ü l e t t e m . L e e s ik az á l la m , e m b e r s z á m b a v e s z , n e m h u lla je lö ltn e k . F o g la lk o ­ z á s o m ? M o n d o m . M ir e ő: A z é n b á ty á m m eg feren c es pap. K é r e k - e v a l a m i g y ó g y s z e rt? V a la m i a z t s ú g ja , h o g y m o s t m e rje k . „ Ó h , n e m , é n c s a k e g y o ly a n k is k e r e k f e h é r r e v á g y o m ” v á la s z o lo m . M e g ­ é r t i , é s e z t m o n d ja : V a n le lk i á l d o z á s is! E jh a , te o ló g iá b a n j á r t a s Á V H -s á p o ló n ő ! T e ln e k -m ú ln a k a n a p o k . E te tn e k . M in i s z té r iu m b ó l jö n n e k lá to g a tn i: „ N e m t u ­ d u n k m i t c s in á l n i m a g á v a l, m e r t a h a l á l t ó l n e m f é l, a t ö b ­ b in p e d ig m á r k e r e s z tü l­ m e n t ” . K ö z e le d ik e ls ő s z e n t ­ m is é m 11. é v f o r d u ló ja G y e r ­ ty a s z e n t e l ő n a p ja . A

z á p o ló n ő k in y itja a z a jtó t, ó v a to s a n v i s s z a t e k i n t a fo ly o s ó ra , m a jd ágyam hoz sie t, f é lté rd re e r e s z k e d ik , k e b lé b e n y ú l, s e z t m o n d ja : „ A b á t y á m m a m a g á é r t m i s é z e t t . E lh o z ta m a z Ú rjé z u s t. A z o n n a l vegye m a g á h o z , m e r t e n g e m fa lh o z á l l í t a n a k ” é s k is i e t. E l ö n t a b o ld o g s á g . V e rs e t ír o k e g y h o z s a n n a - d a lla m r a : „S ű rű rácso n á tjö tté l, / C sak ­ h o g y s z ív e m ö r ö m é t m e g t a ­ lá lja . K ív á n j tő le m a k á r m i t , / C s a k h o g y c s ó k o d e g y k ic s it m e g h á lá lja m .” J e re m iá s k o rá b a n J a h v e e l k í s é r t e b ili n c s e k b e v e r t n é ­ p é t B a b ilo n b a is. N e m u to lj á ­ r a te tte . TANÁROKA MARGÓN Üres katedrák B ű n ö s p a z a r lá s a k a te d r a e m b e r e it m u n k a n é lk ü l h a g

y n i. Ig a z , a fő v á ro s c s a k s z e líd e n é s d is z k r é te n té k o z o l le g a lá b b is e g y e lő re . P illa n a tn y ila g 111 b u d a p e s ti p e d a g ó g u s é l az á lla m „ k e g y e le m k e n y e r é n ” . U g y a n m á r, m i e z a m u n k a n é lk ü lie k tö b b tíz e z re s , s ő t, tö b b s z á z e z r e s t ö m e g é h e z k é p e s t? ! k é r d e z h e t n é m o s t v a la k i. MUNKATÁRSUNKTÓL C s a k h o g y n e m is a n n y i r a a sz á m o k é rd e k e s e k itt, so k k a l i n k á b b a z a f o ly a m a t, m e ly a 111 e m b e r e s e té v e l e l in d u lt. N y i l v á n le s z n e k to v á b b i á ld o z a to k i s m o n d o m M o l ­ n á r J ó z s e fn e k , a f ő v á r o s i ö n k o r m á n y z a t o k t a t á s ü g y i fő ­ e lő a d ó já n a k . S a jn o s le s z n e k , a n n a k e lle n é r e , h o g y B u d a p e s t e n 3 0 0 p e d a g ó g u s á llá s m o s t is b e t ö l t e t

l e n m a r a d t . F ő le g a n y u g a t i n y e lv e k t e r ü l e t é n m u ta tk o z ik n ag y ta n á rh iá n y a z á l t a l á n o s is k o l á k b a n , m e r t a k i c s a k t e h e t i , a z a n y e lv o k ­ t a t ó K f t- k fe lé k a c s i n t g a t , o t t m e g k e r e s h e t i a z is k o la i fiz e ­ t é s é n e k a h á r o m s z o r o s á t is. A z tá n : s o k ig a z g a tó k u t a t m é g m a te m a tik a - fiz ik a sz a ­ k o s k o llé g á k u t á n . E z e n a t e ­ r ü l e t e n is n a g y a z e l v á n d o r ­ lá s , e z a d ip lo m a is jó l k o n v e r ­ tá lh a tó , d u p la f iz e té s e k é rt m e n n e k el az e m b e re k p é ld á ­ u l s z á m ítá s te c h n ik a i cé g ek ­ h e z . É s m iv e l a f ő v á r o s b a n e g y e tle n f e ls ő f o k ú i n té z m é n y s e m k é p e z ra jz -, ille tv e t e c h ­ n ik a szak o s ta n á ro k a t, h á t r á j u k is ig e n n a g y s z ü k s é g le n n e . A

k k o r h o l m u ta tk o z ik a z a t ú l k í n á l a t , m e ly e z t a 111 embert a pálya margójára so­ dorta ? P é ld á u l a tö rté n e le m m a g y a r sz ak o s ta n á ro k k a l D u n á t le h e tn e r e k e s z te n i, de a b io ló g ia - k é m ia , a b io ló g ia ­ f ö ld r a jz s z a k o s o k is n e h e z e n ta lá ln a k m o s t m u n k á t m a ­ g u k n a k . H o g y m i e n n e k az o k a ? E ls ő s o r b a n a z , h o g y a d e m o g r á f i a i h u l l á m m á r le v o ­ n u lt az á lta lá n o s is k o lá k b a n és egész e g y sz e rű e n k ev eseb b t a n á r r a v a n s z ü k s é g . M iv e l ez a z a p á l y s z e r ű f o ly a m a t m é g e g y á l t a l á n n e m é r t v é g e t, a z é n h á z i s z á m ítá s a im s z e rin t a z e z r e d f o r d u l ó r a le g a lá b b 3 e z e r fő v e l k e ll c s ö k k e n te n i m a jd a b u d a p e s t i p e d a g ó g u ­ so k s z á m á t. H a c s a k n e m jö n k ö

z b e v a la m i. Mire gondol? P é ld á u l e g y k o r m á n y r e n d e l e t r e . H a a z á l t a l á n o s is ­ k o la i t a n á r o k h e t i ó r a s z á m a 2 0 h e l y e t t m o n d ju k c s a k 16 le n n e , a k k o r a z a 1 1 1 k o llé g a m o s t is o t t á l l h a t n a a k a t e d ­ r á n . E z z e l a 16 ó r á v a l e g y é b ­ k é n t n e m m o n d a n á n k ú ja t, 194 5 . e l ő t t is 1 6 -1 8 ó r a v o lt a ta n á ro k h e ti „penzum a”. T e rm é s z e te s e n tis z tá b a n v a ­ g y o k a z z a l, h o g y az ó r a s z á m c s ö k k e n té s e a t á r c a s z á m á r a n a g y a n y a g i á ld o z a to t k ö v e­ te ln e . H a m á r itt ta r tu n k : a pénzszűke, az önkormányza­ tok üres kasszái is biztosan szerepet játszanak abban, h o g y a p e d a g ó g u s m u n k a n é l­ k ü l i s é g e g y á lta lá n m i n t j e l e n ­ s é g lé tr e jö h e te tt. É z te rm é s z e te s , de m o n d o k p i

k á n s a b b d o lg o t is. E lő f o rd u l, h o g y e g y -e g y is k o ­ la ig a z g a t ó i n k á b b a l k a l m a z ­ z a a k é p e s ít é s n é l k ü l i p e d a g ó ­ g u s t , m i n t a d ip lo m á s t , m e r t a z e lő b b i ú g y m o n d k e v e s e b b p é n z b e k e r ü l. N a m o s t u g y e fe le s le g e s a z t m e g e m líte n e m , h o g y a z e ffé le t a k a r é k o s k o ­ d á s m ik é n t h a t az o k ta tá s s z ín v o n a l á r a . A k i a l a k u l t h e ly z e t m e n n y ib e n b e fo ly á s o lh a tja a ta n á r k é p z é s fe lv é te li k e r e ts z á ­ m a it? T u la jd o n k é p p e n m á r se m e n n y ib e n sem . S o k a n b í­ r á lt á k a ré g e n k ia la k u lt r e n ­ d e t, tö b b e k k ö z ö tt te r m é ­ s z e te s e n a k ö z p o n t i k e r e t s z á ­ m o k a t is. K é ts é g te le n , h o g y a r e n d s z e r b iz o n y o s r é s z l e t e i n l e t t v o ln a j a v íta n iv a l ó

, d e k á r v o lt s u t b a d o b n i a z e g é s z e t. A k e r e t s z á m o k a z é r t m in d i g jó t á m p o n t o t a d h a t t a k , p o n to s i n f o r m á c ió in k v o l t a k ü r e s á l­ lá s o k ró l, a z is k o l á k ig é n y e ir ő l é s a v é g z ő s ö k s z á m á r ó l is. M á r a m in d e z f e lb o r u lt, p é l ­ d á u l t o v á b b r a is h a s o n ló FOTÓ : KONCZ GYÖRGY vannak, hogyan viselik hely­ zetüket a m unkanélküli peda­ gógusok ? E lk é p z e l h e ti . N e m a k a ro m m o st n ag y szav ak k al n y a k o n ö n te n i m a g á t, d e a k a te d ra n em m u n k a , h an e m h iv a tá s , le g a lá b b is a le g tö b b t a n á r sz á m á ra . N e k ik n e m a p á l y á ju k , h a n e m a z é l e t ü k t ö ­ r ik k e tté . A p e d a g ó g u s a p ró e m b e r e k k e l d o lg o z ik , n y ila ­ d o z ó é r t e l m e k e t f o r m á l, s o r ­ s o k a t p ró b á l jo b b á te n n i. É r ­ z

e lm ile g is e z e r n y i s z á lla l k ö ­ tő d ik a ta n ítv á n y a ih o z ; s o k ­ azt a 111 embert, hogyan le­ hetne segíteni rajtuk, hogyan lehetne átképezni, álláshoz ju tta tn i őket? Á tk é p z é s ? Ig e n , t a n í t ­ h a t n á n a k m a jd v a la m ily e n n y u g a t i n y e lv e t, d e e z is m i n i ­ m á lis a n h á r o m é v ü k b e k e r ü l, t e h á t n e m k í n á l s e m m ily e n k ö z e li m e g o ld á s t. A l e g n a ­ g y o b b g o n d u n k az , h o g y k e l ­ l e n e e g y f e j l e t t in f o r m á c ió s re n d s z e r ú g y B u d a p e ste n , m i n t o r s z á g o s v is z o n y la tb a n is. É n m é g e b b e n a z é v b e n ö s s z e g y ű jt ö tte m a k e r ü l e t e k ü r e s á l l á s a i t s e z t a l i s t á t e l­ k ü l d t e m a z o r s z á g m in d e n p e d a g ó g u s k é p z ő in té z m é n y é ­ b e . K ö z e l 2 6 0 0 a j á n l a t v o lt e z e n a p a p íro n . J ö v ő

re n y u g ­ d íjb a n le s z e k , é s a z t h is z e m , a z u t ó d o m m á r n e m fo g ja m e g c s i n á ln i u g y a n e z t , p e r s z e n e m is le s z k ö te le s s é g e . M i n t a h o g y a z i s k o l á k s e m k ö te le ­ se k b e je le n te n i az ü r e s á llá s a ­ i k a t. A f ő v á r o s b a n n é h a a z e g y ik k e r ü l e t n e m t u d j a , m i­ ly e n k í n á l a t v a n a m á s i k k e ­ r ü l e t b e n , h o g y a v á r o s tú ls ó v é g é r ő l m á r n e is b e s z é lje k . É s e n n e k a z i n f o r m á c ió s k é p ­ t e l e n s é g n e k e g y re tö b b á ld o ­ z a t a le sz . 23 reform Az üldözött Bulánvi páter: „Nem indulunk a választásokon” Páter Bulányi. Bulányi György, vagy aho­ gyan a Bokor Testvérei hívják: Gyurka testvér. Már 71 éves, mégis szellemileg friss gondolkodású. Heroikus alkat: az 50-es években életfogytiglan tartó bör­ tönbüntetésre ítélték „a

népi demokrácia megdöntésére irányuló szervezkedés vezetése” vádjával. Összesen nyolc évet töltött börtönben. (A k i szökni próbált agyonverték. Egyszer beszélgettem egy rabtársammal, pedig tudtam m i já r ezért: vasba húzás. Ez olyasfajta emberkínzás volt hogy az emberek üvöltöttek a fájdalomtól-.") A hatvanas évek elején amnesztiával szabadult Munkáját továbbra is figye­ lemmel kísérte a Belügyminisztérium ál­ lambiztonsági hivatala S eközben az egyház is üldözte vétkes tanaiért, mun­ kájáért mert neve egybefont a magyarországi kisközösségek ügyével. De ma már nyugodtan dolgozhat Tagadják a büntetést, a megtorlást, és csak egy szankciót ismernek: „szégyelld magad”! - Nekünk Isten országát kel építenünk! mondja Gyurka testvér, azaz páter Bulányi, aki egy elvet Untot: a szeretetet • Akar-e politizálni most a Bokor, ólén Bulányi Györggyel? - Valamit előbb tisztáznunk kell! Ez a Bokor,

akármi történik is az államhatalom, illetve az államhatalom markába került hie­ rarchia részéről, ragaszkodik ahhoz, amit jézusinak gondol: nekünk Isten országát kell építenünk! - Ez egy olyan rendszer, amelynek működését meghatározza a szeretet elve. Mi nem ismerünk ilyen kate­ góriákat hogy jóbarát semleges és ellen­ ség, nálunk mindenki felebarát Valamenynyi társunkhoz egyforma szerettei indu­ lunk. Adni szeretnénk a rászorulóknak akár anyagi, szellemi vagy lelki segítséget A 71 éves, de szafantog ma is friss gondofcodasu páter könyvekben is letette az asztala szitára nezeteit Jézus szavával élve: „kovásztársa­ dalmat alkotunk”, amelynek az a dolga, hogy a rajta kívüli társadalmat - mint lisztet - tésztává kelesszük. Ezt nevez­ hetjük kontraszttársadalomnak, alterna­ tív társadalomnak, kovásztársadalom­ nak. Ez a szeretet társadalma S ez a jézusi törekvés lényegében különbözik attól a társadalmi

jelenségtől, amit vallás­ nak nevezünk. Mert a vallások a történe­ lem bizonysága szerint mindig alrend­ szerként viselkedtek a meglevő társadal­ mon belül. • Ezt hogyan érti? - A valláshoz tartozók lehettek csá­ szárok, királyok, köztársasági elnökök, miniszterelnökök vagy hadsereg-főpa­ rancsnokok, sőt az esetek döntő többsé­ gében a két funkció - nagyon szoros kapcsolatba is került Például a magyar kereszténység egy apostoli királlyal in­ dult; a király szó jelzi azt hogy ennek az egész társadalomnak ő a profán vezető­ je, és az apostol szó megmutatja, hogy ő Jézus Krisztus küldötte a magyar nép­ hez. Ferenc Jóska esetében pedig úgy nyilvánul ez meg, „hogy a hadsereg és a klérus, a többi zérus”. A vallás így alrend­ szerévé válik az adott profán társadalom­ nak. Isten országa azonban nem alrend­ szer. • Ezek után mi lehet a bázisközös­ § ségek és a politika viszonya? - Egy nagyon

világos igent és egy nagyon világos nemet kell itt kimonda­ nom. A világos igen az, hogy a társada­ lom, a közélet minden kérdése legbelülről érdekel bennünket hiszen az életünkről van szó. Most következik a világos nem Mi semmiféle politikai pártot nem alakí­ tunk, egyik pártba sem lépünk be, nem óhajtunk országgyűlési képviselőt állíta­ ni, és nem szeretnénk semmiféle - hata­ lomgyakorlást feltételező - államhatalmi funkciót betölteni, mert így ellenkezésbe kerülünk a jézusi célkitűzéssel. Minden államhatalomnak lövetnie, akasztania, börtönöznie, büntetnie kell. A jézusi tár­ sadalom pedig csak a szemrehányást és a megbocsátást ismeri. • Az önök számára közömbös len­ ne, hogy a magyar társadalmon belül ki kerül hatalomra? - Korántsem. B is határoztam, hogy ha elkészülnek a politikai pártok prog­ ramjai, le fogok ülni az íróasztalomhoz és megpróbálom megállapítani, hogy ezek a programok

milyen közelségben vagy mi­ lyen messzeségben vannak a jézusi cél­ kitűzésektől. • Szavazni sem mennek el? - Én úgy gondolom - és ebben nem mindenben értünk egyet a Bokorban hogy felelőtlenség lenne részemről, ha nem élnék a szavazati jogommal. Mert ha én távol maradok a szavazóumától, ak­ Bulánvi György kor ez a szavazathiány erősít egy olyan programot, amelyik messzebb van a jé­ zusi gondolatoktól. Bár politikai szerepet nem vállalhatok, a szavazati jogommal igenis élni akarok! • Mi történik akkor, ha valaki mégis úgy dönt a Bokorból, hogy indul a vá­ lasztásokon? - Nem tudom és nem is akarom megakadályozni. Ha közülünk mégis be­ kerül egy testvérünk a Parlamentbe, ak­ kor bizonyára minden szavazástól tartóz­ kodni fog, hiszen a honatyák csak olyan döntéseket tudnak hozni, amelyek bün­ tetnek. A mi képviselőnk pedig ehhez nem nyújthat segítséget. Vankó Magdolna HITVILÁG A KÖZÖSSÉGSZERVEZŐ

Élünk-e hát, mi búsan kérdezők?. Önmaga szerint elvei a jézusi tanításra, illetőleg a II. vatikáni zsinat dokumentumaira épülnek, m íg a Szentszék továbbra is engedetlenséggel vádolja, m ivel aláírta ugyan a Ratzinger bíboros fogalmazta 12 hitelvi pontot a zsinat szövegeiből, ám egy tizenharmadikkal - szintén zsinati citátummal szeretné kiegészíteni, s valamennyit együtt elfogadni. A rendszerek és saját egyháza által sokszor meghurcolt B ulányi Györggyel Bálint B. András beszélgetett - Hogy érzi magát mint magyar ál­ lampolgár és mint a Bokor vezetője n égy évvel a politikai fordulat és n éh án y nappal a szocialisták vá­ lasztási győzelme után? - Az új országgyűlésnek sürgősen meg kellene változtatnia azt a választá­ si törvényt, amely lehetővé tette, hogy a választásra jogosult polgárok szavaza­ ta in a k alig 22 százaléka alapján egy p árt 54 százalékos parlamenti többség­ re tegyen szert. Egyre

inkább szükséges­ nek tartom , hogy a h atalom emberei ne pusztán a parlamentarizmus keretei között gondolkozzanak, hanem társada­ lomban. Mind nagyobb szerepet kellene játszaniuk a spontán szerveződéseknek és mozgalmaknak. - A demokratikus viszonyok kö­ zött demokratizálódott-e a magyar katolikus egyház? - Az egyház a kon stan tin i modell megszületése óta nem demokratikus szervezet, sem Magyarországon, sem m ásutt. Erről ennyit - Enyhült-e valamelyest a Bokor és a hierarchia közti feszültség? - Eletelvem Jézus K risztus ügyé­ nek szolgálata. Természetesnek tartom, hogy ezért az ateista diktatúra börtön­ be vetett, majd fizikai munkával kellett megkeresnem a kenyeremet. Még azt is megemésztem, hogy az egyház - az egypárt szorításában, Helsinki előtt - part­ n er volt a Bokor víz alá nyomásában, a hetvenes évek második felétől pedig ott akadályozta munkánkat, ahol tudta. De azt már nehezen viselem, hogy a gyö­ 38 B u

lán yi G y ö r g y : minden fegyver a z ördögtől való keres politikai változások után a hierar­ chia semmit sem módosított m agatartá­ sán. A jó ízléssel ellentétesnek tartok bi­ zonyos dolgokat. Például: Mindszenty Józsefet VI. Pál pápa a keleti politika je­ gyében - a kardinális akarata ellenére - elm ozdította az esztergomi érseki székből. Paskai László nem sokkal a rendszerváltás előtt még úgy nyilatko­ zott, hogy minden bajunk forrása a her­ cegprímás. S alig telt el két-három év, hamvait hazahozták, és eltemették mint az egyház engedelmes fiát. Ez történel­ mi hazugság! A Bokor-vitára viszont pontot tett II. János Pál 1993-ban, ami­ kor püspökeink ad limina látogatásán kijelentette: a hierarchia mutasson meg­ bocsátást irántunk, ha megváltoztatjuk nézeteinket. De miféle nézeteinket? Lékai bíboros azt állította rólunk, hogy elutasítjuk a pappá szentelés szer­ tartását, csak a néptől való

választást fogadjuk el. De az Egyházrend című könyvemben csak arról van szó, hogy a püspök atyák legyenek szívesek azo­ kat a személyeket pappá szentelni, akik m egm utatták alkalmasságukat, hogy közösséggé tudják szervezni Isten népét, akkor is, ha nincs papirosuk, ha van feleségük vagy ha történetesen nők. Ho­ gyan vonjam vissza ezt a nézetemet, amikor Afrikában a katolikus papok többsége családos, az anglikán, a kál­ vini és a lutheri egyházban pedig meg­ kezdődött a nők pappá szentelése? A másik, amin fennakadok, hogy a püspö­ kök m utassanak megbocsátó készsé­ get irántam . Bocsánat, hát én akadá­ lyoztam őket a püspöki hivatal gyakor­ lásában, vagy ők rúgtak ki engem a pa­ pi szolgálatból?. Erről a képtelenségről a katolikus sajtóban a mai napig nem le­ het szólni, a közvélemény 95 százalé­ ka úgy tudja, hogy mi egyházgyalázó, eretnekgyanús társaság vagyunk. - Hogy éli meg a Bokor

csaknem kétezer lelkes tagsága ezt a kire­ kesztést? - Rosszul. Az elmúlt négy évben csak annyiban javult a helyzetünk, hogy ha volt pénzünk, könyvet, folyóiratot ad­ hattunk ki. Minden más szempontból romlottak a körülmények. Aki azelőtt értelmes, tiszta, nem hazudozó emberek közösségét kereste, előbb-utóbb rátalált a Bokorra. Mögöttünk nem áll semmi­ lyen hatalom, semmilyen eszközzel nem rendelkezünk, ami segítené valakinek a világi előrejutást. Jézus olyan ország megteremtésére szólított bennünket, amely nem ismeri az uralkodói maga­ tartást, a katonaságot; így mi magunkat vonjuk ki a hatalmi politika világából. Ennek folytán az előző kormányciklus keresztény-nemzeti gondolatkörébe nem fértünk bele, bár ők nem kérdője­ lezték meg, hogy keresztények vagyunk. A m agyarságunkat pedig nem szóla­ mokkal kívánjuk bizonyítani, hanem tettekkel: a Bokor családjainak átla­ gos gyermekszaporulata meghaladja a

négyet, de nem ritka a kilenc-tíz-tizenegy gyermekes família sem. RESPUBLIKA 1994/6 HITVILÁG - Viszont nyilván sikerként könyvelik el az alternatív katonai szolgálat bevezetését. - Ez nem csak a Bokor sikere, h a­ nem minden erőszakmentes mozgalo­ mé. Most már a Hadkötelezettséget El­ lenzők Ligájában dolgozunk, tehát azt kívánjuk elérni, hogy ne lehessen ál­ lampolgári kötelességként előírni a ka­ tonáskodást. Aki azt akarja, hogy tö­ meggyilkossá képezzék ki, az jelentkez­ zen zsoldosnak, mint Amerikában. Ne lehessen szankciókkal fenyegetve kö­ telezni arra, hogy tömeggyilkos legyek. - Bocsásson meg: mi van akkor, ha a haza veszélybe kerül? - Ezt kérdezték tőlem két éve Pécsett, amikor néhány kilométerre onnét, DélBaranyában dörögtek a fegyverek. Mi lesz, ha a szerbek megtámadják Magyarországot? Ha ellenállunk, vérfürdő lesz, elveszítünk mindent, a lelki békénktől a vagyonúnkig és az életünkig -

feleltem. Ha annak idején átengedjük a ta tá rt meg a törököt, nem csökkent volna fe­ lére, negyedére a népesség, m int így. - Ezek után nem kérdezem, mi a véleménye a tábori lelkészi szol­ gálatról. - Minden fegyver az ördögtől való. Egy szeretetistent, Jézus Krisztust kép­ viselőlelkész nem mondhatja a rábízott kiskatonáknak, hogy Isten segítse dia­ dalra a fegyvereiteket, hiszen az ellen­ ség pásztora ugyanazt mondja. A ke­ reszténység alapkérdése: megteszem-e a másiknak azt, amit magamnak nem kívánok. Nem szeretném, ha engem megölnének, tehát én sem ölök. - Említette az imént, hogy a ka­ tolikus közösség mármár eretneknek tekin­ ti a Bokort. Önről is elelhangzik, hogy azért nem sikerül nyáját visszavezetnie az egy­ házba, mert túlontúl makacs, kompro­ misszumképtelen. Mi a véleménye erről? - A Bokor tagjai közül senki nem le tt ateista, alig akad, aki más felekezetbe lépett. Azok, akik

kompromisszumképte­ lenséggel vádolnak, azok­ tól kérem, olvassák el a Nagypénteki levél című könyvemet, amely őszin­ te megegyezési szándé­ komról tanúskodik. Ratzinger azt kívánja, hogy újból írjam alá a 12 pontot, de hagyjam el a tizenharmadikát. Ha eb­ be belemegyek, az m ár megalkuvás, és a zsinat m egtagadása lenne, nem kompromisszum. - Ez a tizenharm adik pont mit takar? - A következőképpen hangzik: „Az isteni törvény rendelkezését az ember felfogja lelkiismerete által, amelyet tar­ tozik hűségesen követni, hogy Isten­ hez eljusson. Nem szabad tehát kény­ szeríteni az embert arra, hogy lelkiisme­ rete ellen cselekedjék, és csak a lelki­ ismeretének tartozik engedelmeskedni.” Ha ezt engedem törölni, többé nincs mi­ ért élnem. - Ha ennyire másképp véleked­ B u ló n y i G y ö r g y p i a r is t a t a n á r a v i l á g - f e g y v e r v i s e l é s é s - ú g y m o n d - a f e lt é t ­ h á b o rú s r

o m o k o n , 1 9 4 5 -b e n fo g o tt le n p a p i t e k in t é ly u r a lo m e lle n i f ö llé ­ a b á z is k ö z ö s s é g i m o z g a lo m s z e r v e z é ­ p é s é v e l a z e g y h á z i lé t p e r ifé r iá já r a s é h e z D e b r ec e n b e n , e g y h o r v á t je z su ­ s z o r u l t ; a M a g y a r K a t o li k u s P ü s p ö k i ita p á t e r k e z d e m é n y e z é s é r e . A z ifjú ­ K ar - a p á r tá lla m n y o m á s á r a - 1 9 8 2 ság ó ta n e m e n g e d i , h o g y B u lá n y i a t y a körében v é g ze tt m u n k á já é r t 1 9 5 2 - b e n le ta r tó z ta ttá k , é s a z á lla m ­ n y ilv á n o s a n s z e n tm is é t m u ta s s o n b e , r en d m e g d ö n té s é r e ir á n y u ló s z e r v e z ­ a H itta n ! K o n g r e g á c i ó p e d i g , b á r t a ­ k e d é s v e z e t é s é é r t é le tfo g y tig la n i b ö r ­ n a in a k v is s z a v o n á s á r a n e m k ö te le ­ tö n

b ü n te té sr e íté lté k . 1 9 6 0 - b a n s z a ­ z i, é r in te tle n ü l h a g y j a a le t ilt á s t . A b a d u l t . M iu t á n p a p k é n t n e m h e l y e z ­ r e n d s z e r v á lto z á s u tá n ú g y tű n t, m ó d k e d h e te tt e l, le tt, n y ílh a t a h iv a t a lo s e g y h á z é s a B o k o r f o r d í t o t t , m a j d n é h á n y é v m ú l v a ú j­ k ö z ö tti m e g b é k é lé s r e , e r r e a z o n b a n já sz e r v e z te k is k ö z ö s s é g e it. A B o k o r a m i n d m á i g n e m k e r ü lt s o r . s z á llító m u n k á s RESPUBLIKA 1994/6 nek, miért nem lépnek ki a katoli­ kus egyházból? - Mert minden válás a szeretet csőd­ je. Jézus sem akart elszakadni a zsina­ gógától, nem akarta a zsidóságot ke­ resztényekre és nem keresztényekre bontani, zsidó népét akarta az egész emberiség kovászává tenni. - Tavalyi aranymiséjét nem tart­ hatta templomban; a volt pártfőis­ kola

aulájában celebrálta a szertar­ tást. Nem érzett fájdalmat? - Georges Dandinnel együtt mond­ hatom: ez a te életed következménye. Öröm volt az a sok száz ember, aki el­ jött a Professzorok Házába; most m ár nyugodtan meghalhatok. - Befejezte, amit tervezett? - Azt azért nem. A Bokornak meg kell írnia a jézusi gondolat történetét. Az eredeti jézusi gondolatét, am ely a negyedik században eltűnt az egyház­ ból, s csak búvópatakként bukkan fel itt-ott a történelemben. Nem a lovag­ rendek, az erőszakos térítés, a Koppányok és Vazulok üldözése, a keresz­ tes háborúk, az inkvizíciók vonala ez, hanem Szent Ferencé, Húsz Jánosé, az anabaptistáké. Mi a lényeg? Adni kell, szelídnek lenni, vállalni az üldözöttséget. Mögöttünk nem áll semmilyen hatalom , csak a szelídség ereje. Jog­ gal szögezhetjük magunknak, Arany Jánossal szólva:;,Elünk-e hát, mi bú­ san kérdezők?”. Elünk ■ 39 RING-NYÍLTKÜZDŐTÉR

„Új korszak kezdődhet az emberiség életében, amikor szeretni kezdjük rosszalkodó embertársainkat is. A szeretet leleményes. Megoldásokat talál Biztosan, különben nem értelmesnek, szabadságra és szeretetre lennénk megteremtve. El kell kezdeni a szent kísérletet. Amelyik nép elkezdi, az az Isten mai választott népe” Bulányl György Rendszerváltozást - a lelkekben is - avagy m it je le n t az o rs z á g ú jr a e v a n g e liz á lá s a B eszélgetés Bulányi G yörggyel A fenti idézetet Bulányl György piarista tanár vetette papírra Egy­ házak és kisebbségek című tanul­ mányában, amely az idén látott napvilágot az Egyházfórum című folyóiratban. A szerzőről tudni kell: 1951-ben életfogytiglani szabad­ ságvesztésre ítélték az államrend megdöntésére irányuló kísérletéért - voltaképp az ifjúság körében vég­ zett kisközösségi munkájáért s ebből kilenc esztendőt le is ült Rá­ kosi és Kádár

börtöneiben. Szaba­ dulása után rakodóként dolgozott, és újult erővel fogott hozzá a Bokor mozgalom szervezéséhez, amelynek ma is ő a vezetője. Ebbéli tevé­ kenységéért viszont a Magyar Kato­ likus Püspöki Kar ítélte el: 1982 óta nyilvános helyen, vagyis templom­ ban nem misézhet, tanait - egy bi­ zonyos hűségnyilatkozat aláírásáig veszélyesnek ítélte a Hittani Kong­ regáció. A minap személyesen keresett föl, hogy elújságolja: olyasmi történt az életében, ami huszonöt éven át nem fordulhatott elő. - Rendszeresen meghívnak a kü­ lönböző, a Bokorhoz tartozó, vagy a csoportjainkon kívüli közösségek, társaságok, baráti körök, hogy tart­ sak nékik előadást vallási, egyházpolitikai, bázismozgalmi kérdések­ ről. Legutóbb Miskolcra invitáltak, ahol a megyei könyvtárban két es­ tén át beszéltem az ország újraevangelizálásának lehetőségeiről és esé­ lyeiről. Ami számomra rendkívüli

meglepetést okozott: a második al­ kalommal megjelent a miskolci Mindszenty-templom plébánosa, aki nem más, mint Kovács Endre, az egri egyházmegye segédpüspöke. Nem szólt hozzá a vitához, de a há­ rom órát végigülte. Ennyi Negyed­ századon át az ilyen előadások szer­ vezői hiába hívták bármelyik püs­ pököt az estjeimre, soha el nem jött volna egyikük sem. Kovács Endre, a püspöki kar legrégebben fölszen­ telt tagja, most megtörte a távolma­ radás hagyományát. papok, de a többséget az érdeklő­ dők, a keresők alkották. - Egy-egy Ilyen ankéton főként a Bokor tagjai vesznek részt? - Gyurka bácsi, mit értesz te az ország újraevangellzálásán? Ml az, amivel egy Ilyen témakörben meg tudod lepni, fel tudod rázni a kétkedőket, a hitetleneket, vagy épp a hivatalos egyház kép­ viselőit? - ő k is. Miskolcon a száz főnyi hallgatóság mintegy húsz százaléka tartozhatott a Bokorhoz. A többiek? Katolikus,

református, evangélikus - Teistáknak, deistáknak és ag­ nosztikusoknak egyaránt szól az a gondolatom: igaz ugyan, hogy min­ denki hisz valamiben, de ezek a hit­ tartalmak jelentősen különböznek egymástól. Én úgy vélem, megta­ lálható az az egyetemes hittarta­ lom Is, amely minden jó szándé­ kú emberben közös. Fölteszek há­ rom kérdést, amelyre még soha senki nem válaszolt igennel. Az el­ ső: szereted-e azt, ha rajtad és a tieiden zsarnokoskodnak? A má­ sodik: szereted-e azt, ha éheztetnek? A harmadik: kedveled-e, ha fölakasztanak vagy börtönbe zár­ nak?. Nem Nos, az értelmes em­ ber azonnal eljut arra a következte­ tésre, hogy akkor az effajta maga­ tartást azonnal abba kell hagyni, hallgatva lelkiismeretünk szavára. A másik alapelvem: valódi újraevangelizálást akarunk, és nem a konstantini keresztény egyház restaurá­ lását. Az 1917-es forradalmat jó­ részt megkeresztelt emberek rob­ bantották ki, s

világméretűvé kíván­ ták tenni az ateizmust. Ha mi most a hitoktatást ugyanabban a formá­ ban és tartalmakkal folytatjuk, mint azelőtt, akkor ma sem fogjuk tudni megakadályozni az emberiséget ab­ ban, hogy a fasiszta és a bolsevik ateizmus hatására épül; naláltábo- 1991/43. NOVEMBER 26 rokba sodródjanak. Csak parányi vallásos intermezzo leszünk a histó­ riában. A kommunista eszmék gya­ korlatba való átültetése idején a vi­ lágon néhány százmillió volt az éhe­ zők száma; ma több ezer millió. Ha mi, a viszonylag gazdag Észak, nem igyekszünk azon, hogy megetessük az éhező Délt, nagyobb robbanás következik be, mint a hajdani Pétervárott. És abba kell hagyni a fajgyil­ kosságot! Isten értelmet és szabad akaratot adott nekünk, fel kell hát hagyni embertársaink - önmagunk - tudatos pusztításával. - És miért nem lehet ezeket a gondolatokat a templomban ki­ fejteni? - Mert tíz évvel ezelőtt engem és ezzel a

Bokori - az egyház, pon­ tosabban a klérus eltaszított magá­ tól. Így azonban szélesebb közön­ séghez jutunk el. Hiszen mindenütt van könyvtár, iskola, művelődési ház, ahová azok is betérnek, akik a templomba nem jönnének el. A Bo­ kor pap-tagjai azonban megenge­ dik, hogy templomaikban - szigorú­ an civil öltözékben, mint bármely vi­ lághívő - felszólalhassak. - Érzed-e a rendszerváltozás Jelét, nyomát a katolikus egyház szervezésében és működésében? - Az egyházban, a hierarchiában nagyon kevés változás történt. Csak egy példát! 1987-ben jelent meg a hazai vallási és világi sajtóban Ratzlnger bíborosnak, a Hittani Kong­ regáció prefektusának levele, amely szerint ő nem kapott tőlem az elő­ ző évben írt felszólítására kielégítő választ. Azt kérte, hogy fejezzem ki hűségemet az egyház iránt, anélkül, hogy a tanaimból bármit is vissza­ vonnék. Én ezt megtettem, kétszer is, de ő egyiket sem

fogadta el. Ehelyett küldött egy formulát: ezt ír­ jam alá. - Ml állt ebben? - Az, hogy azonosulok a Szent­ szék minden tévedhetetlen és nem tévedhetetlen tanításával, valamint az, hogy a püspökök utasításait, mint Jézus Krisztus utasításait, a lé­ lek vallásos engedelmességével elfo­ gadom. Nem írtam alá, hiszen ha megteszem, negyvenéves harcom­ nak mondtam volna ellent, amit a kollaboráns püspökkel szemben folytattam. Nos, ezzel a folyamat megállt - és jött a rendszerválto­ zás. - Bocsánat a közbevetésért: ez a pörlekedés előfordulhatott vol­ na egy olyan demokratikus or­ szágban Is, ahol az egyház telje­ sen szabadon működik és nem tornyosul fölé egy olyan hatalom, mint amilyet az Állami Egyház­ ügyi Hivatal képviselt? - A Hittani Kongregációnak az elmúlt évtizedekben sok teológussal volt vitája, de egyiküket sem büntet­ ték azzal, hogy papként nem mű­ ködhet. Az elítélést a hivatalos vati­ káni

orgánumokban közzé kell ten­ ni, az én ügyemről azonban egy szót sem ejtettek ezek a kiadvá­ nyok; vitám Rómával a levélváltás szintjén maradt. Ezzel azt juttatta ki­ fejezésre a Kongregáció, hogy az ügy ilyetén megoldása kizárólag Magyarországra érvényes. Miklós Imre ezzel az általa kinevezett, illet­ ve jóváhagyott főpapok legitimáci­ óját kívánta m egerősíteni, s a Szentszék nem akart ujjat húzni a kormányzattal, nehogy veszélyez­ tesse a hitgyakorlás relatív bizton­ ságát. Ami a rendszerváltozás körüli időket illeti: 1989-ben fölkeresett lakásomon Várszegi Asztrlk eszter­ gomi segédpüspök azzal, hogy a maga részéről szívesen megtesz mindent ennek az áldatlan helyzet­ nek a rendezéséért. Valószínűleg be­ szélgetésünk eredményeként kérte föl Seregély érsek úr, mint a püs­ pöki kar elnöke, Kovács Endre se­ gédpüspököt: hozzon létre velem egy találkozót. 1990 december 14ében

állapodtunk meg, de az érsek úr nem jelent meg, anélkül, hogy előzőleg vagy utólag kimentette volna magát. Seregély november­ ben még azzal tért haza a Vatikán­ ból, hogy sürgősen oldja meg ezt a kérdést. Utólag a Szentszék mégis úgy döntött, okosabb, ha a tisztá­ zást Angelo Acerbi pápai nuncius úrra bízza. Vele Szilveszter napján no, nem éjszaka, hanem délelőtt beszéltem, ám olyan benyomásom támadt, hogy számára korántsem sürgős a modus vivendi megterem­ tése. Ezután jártam Rómában, talál­ koztam Ratzingerrel, aki - miután a formula aláírását megint csak eluta­ sítottam - javasolta, keressünk más utat. És ekkor hangzott el egy jeles mondata. Amikor megkérdezte, ho­ gyan látom a helyzetemet idehaza, azt válaszoltam, hogy reménytelen­ nek, mivel a püspöki kar addig nem hajlandó tenni semmit, amíg én a bíboros úrral nem intézem el az ügyemet. Fölnevetett és csak annyit mondott: én nem büntettem meg az

atyát. - Körülbelül hány ember tarto­ zik a Bokorhoz? - Kétszáz közösség. A taglétszá­ mot nem ismerem pontosan, úgy ezer és kétezer között mozog. - És ők hogyan ítélik meg ezt a huzavonát? Hogy viszonyulnak az egyházi élethez és rendhez? Egy hívő lélekben ez a sok ellen­ tét nyilván feszültségeket okoz. - Az egyház egy magas rangú funkcionáriusa kérdezte tőlem a kö­ vetkezőket nemrégiben. Atya, mondhatom-e én a püspök urak­ nak, hogy a Bokor a katolikus egy­ házon belül akar működni? Mire én: amikor az egyház vértanúitól ilyes­ mit kérdeznek a kollaboránsok, ak­ kor mi ettől kissé dühösek leszünk. Mivel ez nem kérdés nálunk. Mi biz­ tosan otthon vagyunk, ők, a kolla­ boránsok, intézzék el magukban, hová tartoznak. Addig, amíg egyhá­ zunkat a Jézus Krisztusról nevezzük el. Jézusról, aki azt mondotta: a szelídek örökllk majd a földet. Mi, huszonötén, akik sok-sok év bör­ tönbüntetést

szenvedtünk hitünkért, viszolygunk annak felhánytorgatásától, hogy vajon hova tartozunk. Mert a jézusi egyházba, a szelídek egyházába mi biztosan beletarto­ zunk. Fiataljaink egy része átlago­ san három évet ült, mert nem volt hajlandó a fegyveres szolgálatra és a katonai eskü letételére. Mi ez, ha nem a krisztusi parancs követése? Aki fegyvert fog, fegyver által vész el. - Enged) meg egy személyes kérdést: te misézel? - Mindennap, lehetőleg egy-egy kisközösségben. Vasárnapjaimat a város vagy az ország valamelyik tá­ ján lévő közösségeknek ajánlom fel, de mindig valakinek a lakásán találkozunk. Több paptestvérem is hívott az eltiltásom után, menjek a templomába misézni, de elhárítom a szíves kérést. Nem akarom, hogy az engedetlenség árnyéka vetüljön rájuk, hiszen így megszegnék a fő­ pásztor parancsát. Azt akartam, hogy rólam is csak hazudhassák az engedetlenséget, holott én betar­ tom a püspöki kar

rendelkezését és nem misézem nyilvánosan. De templomban is miséztem Magyaror­ szágon: Csillaghegyen - a reformá­ tusoknál, ahol egy budapesti és egy nagyváradi református lelkész ministrált nekem. Bécsben rendszere­ sen mondok misét a piaristák temp­ lomában, Amerikában fjedig több helyen, Európában is, mindenfelé. Hiszen a büntetésem csak Záhony­ tól Hegyeshalomig érvényes. - Ml a véleményed az egyház, mint Isten népe jövőjéről, és a vallás, mint a kultúra és életmód kibontakozásának esélyeiről? Az ökumenéről? - Ez nagyon kedves kérdés szá­ momra. Ahogyan minden ember­ nek más képe van Istenről, ugyan­ úgy minden kultúra létrehozza a val­ lás megélésének különböző formá­ it, tartalmait. Ahogy Beethovent és Kodályt nem kell egybegyúrni ah­ hoz, hogy az emberiség egységes zenéjéről beszéljünk, ugyanúgy nem szabad egybegyúrni a kálvinizmust meg a katolicizmust, a keresz­ ténységet és a

buddhizmust sem. El­ férünk ezen a színes palettán, amit a világ jelent. Az ökumené számom­ ra bejárt pálya, sőt, az elmúlt évek­ ben eljutottam addig, hogy a ke­ reszténység és a zsidóság ökumenéját Is ki lehet, ki kell dolgozni. Egyetlen szövetség címmel köny­ vet is írtam erről. Jézus a Máté és a Márk evangéliuma szerint nem azt mondotta, hogy vére az új és örök szövetségé. Nem, csupán annyit: ez a szövetség vére. Tehát nem óhaj­ tott új vallást alapítani; zsidó meg­ újulási mozgalmat szeretett volna indítani. Amikor az utolsó vacsorán, a zsidó rítus szerinti bárányt elfo­ gyasztotta, akkor ennek a vacsorá­ nak a maradékából vette magához a kovásztalan kenyeret, meg a bort. Azt mondta: ezt cselekedjétek az én emlékezetemre - és nem azt, hogy ezután már ne a húsvéti bárányt fo­ gyasszátok, hanem csak a kovászta­ lan kenyeret. Nem helyette csinálta, hanem a hegyibe. Szóval a folyto­ nosságot

hangsúlyozta. - És nem a restaurációt! - Persze hogy nem. A keresz­ ténység is megújításra szorul, nem az 1917 előtti boldog békeidők visszaállítására. Ezért tévedett Sere­ gély érsek úr, amikor egy interjúban megkérdezték tőle, vajon az új kö­ rülmények közt mi az egyház kon­ cepciója. Erre azt felelte: ó, az egy­ ház koncepciója mindig tökéletesen ugyanaz volt, ma sem lehet más. A hitoktatáson fordul minden. Messzemenően ökumenikus szelle­ met kell kialakítani a fiatalokban, nyitottságot minden keresztény, minden zsidó, sőt, az ateisták iránt is. - Hlszel-e abban, Gyurka bá­ csi, hogy a lelkekben Is megtör­ tént a rendszerváltozás? - Ha a keresztény kultúra annyit jelent, hogy követjük Jézus életala­ kítását, akkor nincsen keresztény kultúra a gyilkolási szándék nyílt be­ jelentésével vagy az éhezők veszni hagyásával. Akkor a keresztény kul­ túra a mindenkori földi hatalom egyik - sokadik -

alrendszere ma­ rad, mivel nem szól hozzá azokhoz a jelenségekhez, amelyek az embe­ riséget újabb és újabb tragédiák felé görgetik. Ezt a szándékot hiteles emberek révén, tettekkel kellene az egyháznak képviselnie. - Egyik cikkedben azt írod, te nem akarsz olyan államban élni, am elyiknek hadserege van, amelynek fial fegyvert viselnek. Nem álom ez egy olyan világban és olyan korban, amikor a köze­ lünkben dörögnek az ágyúk és hullanak a bombák? Szerintem bizony az. - Hogy mi az, ami megvalósítha­ tó, és mi az, amit a prófétának mondania kell: ez mindig kettő. Tö­ rekedni kell, fölmutatni a szándé­ kot, közeledni az Ideális állapot felé. Ml következik ebből? Csak annyi, hogy nem a Jézus-tanítvá­ nyok lesznek a miniszterelnökök és a hadvezérek. De semmi több En­ nek fejében lehetünk mi, keresz­ tények, igazodási pont az emberiség számára. Egyre jobban közelíthet az emberi törvényhozás az istenihez, lehet, hogy

a történelemben nem érjük el, de nincs más választásunk, csak a törekvés. így remélhető, hogy megnyílik előttünk az Isten or­ szágába vezető kapu. Bálint B. András Elpidia avagymifélerem énnyel élünkm ostanában Bulányi György Magyarországon először 1945-ben alakult vallási közösség, melyet egy Kolakovics álnéven működő horvát páter szervezett meg, az ő intelmei alapján folytatta tovább Bulányi György piarista páter a bázisközösségi munkát Az első közösséget azután még számtalan követte, és kialakult a magyarországi Bokor mozgatom. Ezekben a 5-12 fős katolikus bázisközösségekben a tanítványok hamarosan tanárrá lesznek, és újabb közösséget alapítanak. A Bokor számára a lényeg a jézusi üzenet: kicsinek és szelídnek kell lenni, szolgálni kell a másikat, és osztozkodni kelt. A mára már körülbelül 2000 tag jövedelmének 10 százalékát egy közös alapba fizeti be, amelyből 5 százalékot a

Bokor fenntartására fordítanak, 25 százalékából magyarországi és kelet-európai szegényeket segítenek, és a fennmaradó 75 százalékot pedig a harmadik világ egyházi közösségei kapják. A kisközösségek tag­ jait és vezetőit üldözte mind az állam, mind az egyház, az alapító Bulányi páter vádlottja és elítéltje volt világi és egyházi pereknek egya­ ránt. Mikor 1952-ben hatvan napon keresztül napi 12 órában vallatta őt egy ávós őrnagy, aki, rajta tanulmá­ nyozta a mozgalmat, egy alkalommal ezt mondta: „ É r ts e m á r m e g B u lá n y i m e s t e r , a m a g a v ilá g n é z e t e s z á m á r a n in c s n á lu n k szabadság! M it a k a r itt e z z e l a Jézus s z e ­ r e p p e l? ” Hogy mit akart? „Hogy­ ha őt egyszer üldöznék majd a múltja miatt, akkor én elbújtatnám lakásomon., s akkor talán elhinné és megértené, hogy valóság az én elpidiám.” Több mint 15 évvel azután, hogy Bulányi Györgyöt

egyháza eltiltotta a nyilvános misézéstől, ez év szeptem­ berében a vatikáni Hittani Kongregá­ ció és a magyar püspöki kar is reha­ bilitálta őt: „Ezzel a döntéssel lehetségessé válik, hogy a katolikus egyház recipiálja mindazt, amit a Bokor több mint ötven esztendőn át szellemileg kidolgozott, s amiről rengeteg szen­ vedés árán - 2 vértanúnk és legalább 50 börtönviselt tagunk van - tanú­ ságot tett. W.: - Európában elsők között volt, amikor 1945-ben vallási kis­ közösséget alakított Magyaror­ szágon. 1943-ban, amikor engem pappá szenteltek, még nem is hal­ lottam a kisközösségekről, azután 1944 augusztusában Debrecenbe helyeztek, és ott találkoztam 1945 februárjában egy őszülő halántékú horvát jezsuitával. Ő mondta nekem akkor, hogy az egyház egyetlen túlélési formája a -kisközösség, én ezt el­ hittem neki és elkezdtem. Azt csak később tudtam meg, hogy egyfajta tör­ ténelmi elsőség lett

osztályrészem a világegyházak vonatkozásában. A követ­ kező lépés a latin-amerikai kisközösségek megalakulása volt az 50-es évek végén. Ezek után pedig a 60-as évek végén, a 70-es évek elején a II Vati­ káni Zsinat hatására az észak-atlanti zónában, Nyugat-Európában és ÉszakAmerikában alakultak kisközösségek. Az utolsó lépés pedig az volt, amikor 1975-ben az egyik püspöki szinódus után a Vatikán ajánlotta az Evangelii Nuntiandi kezdetű enciklikájában a kisközösséget, mint a lelkipásztorkodás egyik lehetséges eszközét. W.: - Mégis úgy tűnik, hogy a kisközösségek munkáját nem értékeli túl nagyra az egyházi hierarchia. - Azt hiszem, nem járok túl messze az igazságtól akkor, ha azt Fotó: Rapidité u/* jt? u s m árla mm M M M m d rc rm b tr rwT- /~> mondom, hogy a hierarchia számára kényszermegoldásnak jók a kiskö­ zösségek, de nem feltétlenül rajtuk keresztül akarja az egyház életét

kibontakoztatni. A hierarchia azt éli meg, hogy birtokában van egy tévedhetetlen hitletéteménynek, és ez a hitletétemény nem lehet vita tárgya. A kisközösségeknek, így a Bokornak is a lényegéhez tartozik, hogy négy-öt ember összehajoljon. Ám négy-öt magyar csak abban az esetben hajlandó összehajolni, ha azt mondhatja, amit gondol. A val­ lások pedig kivétel nélkül arra épül­ nek, hogy kinyilatkoztatás birto­ kában lévőnek tudatják magukat, s éppen e kinyilatkoztatás, tehát egy felülről, Istentől érkező információ következtében, tévedhetetlennek, az igazság birtokában levőnek tud­ ják magukat. De ha négy-öt magyar összehajol, akkor rendre föltétetik a kérdés, hogy úgy vannak-e a dol­ gok, ahogy tanulták, és jól menneke a viiág dolgai úgy, ahogy mennek? Azaz kibontakozik az ilyen jellegű munkában az autonóm személyiség, aminek Isten teremtette az embert. Ez szükségképpen konfrontációt hoz létre minden jó

szándék mellett is, mert a hierarchia úgy gondolja, hogy vannak bizonyos kérdések, amelyekről nem lehet vitázni. A kis­ közösségek viszont szükségképp megvitatják a felmerülő kérdéseket. Ennek az lesz a következménye jó esetben -, hogy amiről a hierar­ chia tegnap még azt mondta, hogy nem lehet róla vitázni, arról mára már mégiscsak elviseli a vitát, és holnapra a dogmafejlődés jelsza­ vával valaminő kaput nyit annak, aminek korábban nem nyitott. A Bokorban megszületett az utópia nincs olyan hely, ahol megvalóstható az, amiről álmodom - ellen­ tétes jelentésű szava: az elpidia, az­ az reménykedünk abban, hogy meg­ találjuk azt a helyet, ahol megva­ lósítható az, amiről álmodunk. W.: - Az Ön élete bizonyítéka annak, hogy amit gondol és tesz, az nem utópia, hanem elpidia. De az igazság kimondása Önt „szükségsze­ rűen” először állami, majd egyházi bíróság elé juttatta. - 1952-ben, amikor az ügyész

halált kért, mondhattam én akármit, az ítélet már készen volt, engem élet­ fogytiglani börtönre kelt ítélniük. Ha a bíró akkor engem nem ítél el, akkor őt is elítélték volna. Nem azért ítélt el a bíró engem, mert ő egyébként rossz vagy jó ember volt, hanem azért, mert megkötötte a kompro­ misszumot a hatalommal. De emberi lelkiismeret csak egyetlen egy van, erről gondoskodott a Jó Isten: A jót tedd, ne a rosszat! Ennek ellenére az emberiségben mégis megszületett az a pogány mondat, amely így hangzik: A kisebbik rosszat kell választani! W.: - Nemcsak az államhatalom, de az egyház sem tolerálta az Ön elpidiáját, mikor 1982-ben egyházi bíróság elé állította. - Kénytelen volt a püspöki kar egy hittisztaságot vizsgáló „inkvizíciós” bíróságot felállítani 1981 őszén, és engem oda megidézni, hiszen 1964-ben megkötötte túlélésének érdekében a maga kompromisszumát. Püs­ pökeinknek nem volt más

választásuk, találniuk kel­ lett hat éves tételt teológiai tanításomban. Ezekben emberölésről, szolgálatmegtagadásról szó sem volt. Magasröptű teológiai tételekről folyt a vita. Egy hó­ napig dolgoztam „Válaszaim” -on - melyekhez felhasz­ náltam az általam elérhető legfrissebb nyugat-európai szakirodalmat -, mivel csak írásban voltam hajlandó felelni a feltett kérdésekre. Természetesen ez a bíróság is elítélt, méghozzá olyan tételekért, amelyekről - egy újabb dolgozatban - kimutattam, hogy nem képvise­ lem azokat. Ők sem azért ítéltek el, mert rossz emberek voltak, tiszteletreméltó, tudós papok ültek ott, de a kompromisszum útján való járás mellett döntöttek. A Vatikán is emellett döntött a maga keleti politikájával mert így akarta menteni a menthetőt. Ám kényszerpá­ lyára kerül az, aki meg akar menteni valamit. „Aki meg akarja menteni életét, elveszti azt” - e szavak Jézuséi (Mt 16,25). Nem

fogadhatták el tehát az én magatar­ tásomat, mert a pártállam nem viselte el, hogy azt tegyük, amit Jézus mondott: Szeressétek ellenségei­ teket! Mi nem tehettünk esküt arra, hogy elpusztítjuk az ellenségeinket. A püspöki karnak pedig el kellett határolódnia a Bokornak a katonai szolgálatot megta­ gadó, a tömeggyilkolásra esküt elutasító magatartá­ sától, hiszen létrejött a pártállam - az Állami Egyház­ ügyi Hivatal - és a Szentszék közötti részleges meg­ állapodás. W.: - 1990-ben, a rendszerváltás után az állam rehabilitálta Önt, de az egyháza csak most. Mi történt? - Mostanában találkoztam egy Franciaországban élő barátommal, aki nemrég itthon járt. Mesélte, hogy érdeklődött az egyik budapesti plébánián: Mi is tör­ tént most valójában? Ott azt felelték neki, hogy csak annyi történt, hogy Bulányi végre aláírta azt, amire eddig nem volt hajlandó. A valóság pedig az, hogy szóról-szóra azt írtam

alá 1997. február 19-én Rat­ zinger bíboros kérésére, amit már 1985. július 3-án is aláírtam. Itt arról a 12 pontról van szó, amit a II Vatikáni Zsinat anyagából állított össze a Hittani Kongregáció. Ezt csak úgy voltam hajlandó aláírni, hogy kértem: egészítsék azt ki egy 13. ponttal a lel­ kiismeret szabadságáról. 1985-ben ezt nem fogadta el Ratzinger, 1997 februárjában már elfogadta a szöveg közepébe iktatva. W.: - Hosszú időre van szükség ahhoz, hogy az a döntés, amelyet az államhatalom és a katolikus hierar­ chia meghozott, mindenkihez eljusson. De ha el is jut, hogyan képzeli Ön gyakorlatban megvalósíthatónak azt, hogy az ember azt tegye, amit a lelkiismerete diktál? - A lelkiismeret mindenkinek ugyanazt mondja: Jónak kell lenned! Ám vannak az erőviszonyok alaku­ lása következtében létrejövő hatalmak, amelyek törvé­ nyeket hoznak, s a törvények áthágóit bebörtönzik, Gulágra viszik, felakasztják,

elégetik. E kettő párhuza­ mosan él, és az ember választhat, hogy hallgat a lel­ kiismeretére és elviszik a Gulágra, vagy nem hallgat a lelkiismeretére, és ő visz valakit a Gulágra. W.: - Ez azt jelenti, hogy a Bokor tagjai semmilyen törvényhozói hatalomnak nem akarnak részesei lenni? Pe t ő f i - A magát Jézuson nevelni, akaró Bokor ugyanúgy érdeklődik minden közéleti kérdés iránt, mint a többi em­ ber. Ez azt jelenti, hogy kimondja a vé­ leményét, illetve a diktatúrában nem vastapsol. Mi az evilági ország rendjé­ ért felelősséget a hatalomgyakorlás for­ májában nem vállaljuk. Bebörtönözni sem vagyunk hajlandóak a törvények áthágóit! - Elképzelhető tehát Ön szerint olyan társadalom, amelynek nincs szük­ sége államhatalomra? W.: - Igen! Ha mondjuk két ember megszereti egymást, akkor egészen biztos, hogy ők ketten például nem pofozzák meg egymást. S ugyanígy el­ képzelhető még egy ilyen páros, meg egy

harmadik, meg egy negyedik. Ha ezek a párok létrehoznak a társadalmon belül egy kisközösséget, ahoi sohasem pofozkodnak, és e kicsiny minitársa­ dalom egyik tagját valaki - egy „kívül­ álló” - mégis megpofozza, és a meg­ pofozott mégsem hívja fel a rendőr­ séget, hanem elviseli az ütéseket, már­ is adva van kicsiben egy erőszakszerv nélküli társadalom. Adva van a házas­ ságon, családon, sőt mondjuk három­ négy családon belül is, és ha háromból lehetett négy, akkor a négyből is lehet öt, és így tovább. Ez az elpidia W.: - Nagyon szép, amit mond, de én mégis attól tartok, hogy mindig lesznek olyanok, akik pofozkodni akarnak. - Jogos, amit mond. Arra vonat­ kozóan valóban nincs ígéretünk, hogy mindenki szentté lesz, de arra van biztatásunk, hogy ezt megpróbáljuk. Hogy aztán ez a nem pofozkodó szekta mennyire tudja majd benépesí­ teni a földet, erre csak a Jó Isten ismeri a választ. Én csak azt tudom, hogyha

lehazudjuk az igazságot, és azt mondjuk, hogy nem lehet anélkül élni, hogy pofozkodunk, akkor ez annyit jelent, hogy az erőszakszervre szükségképp rászorulunk. De csak a pofozkodóknak van szükségük rá, mert mi a Bokorban, nagyon jól meg­ vagyunk mindenféle pofozkodás és rendőrségi beavatkozás nélkül. Rá d i ó . . Minden második pénteken 7.15-kor W anted-jatek koncertjegyekért/ lemezekért/ pólókért/ W anted-ajándékcsomagokert/ m iegymásért. A következő fejtörő: 1997. november 29 Továbbá: hangos Wanted-lem ezkritikák minden második kedden 7.30 és 745 között a Kultúrtégla blokkban. Reggeli Csúcs, Petőfi Rádió M ü lln e r Dóra Az INTERJÚ HOSSZABB VÁLTOZATA A KA­ RÁCSONYI ÉS-BEN OLVASHATÓ. d rcrm brr u /* j 7 ü (m á ri a 1999. AUGUSZTUS 24 f Szabad Föld 21 ) hogy ezen a napon minden a leg­ Végh Alpár Sándor M inden út a csodacsinálóhoz vezet. Engem már születésem előtt arra lökdösött valami.

Apám egyházi iskolában tanított: a reformátusoknál, anyám, a m ol­ nár lánya a szolnoki vártemplom­ ba járt: a katolikusokhoz. Aztán találkoztak. Nem is v o lt Koipcoxäfir K i é a . z I s t e jobban menjen, hisz megérkezett n a csodatevő, némi kitérővel egyenesen Am erikából, nem le­ het előtte szégyent vallani. Ezekhez itt, a nézőtéren nem ju to tt el B ulányi páter? Jöttek mindenhonnan, kih a llik ? a beszédjükből, m elyik közülük zalai, m elyik tiszántúli, de vannak Vasból és Gömörből is. A maguk papja helyett m iért ezt hallgatják: tolmáccsal egy amerikait? Fél tucat cigány asszony érke­ zik, körülöttük rengeteg gyerek. baj szép szerelmükkel addig, m íg apám el nem határozta, ő ezt a lányt feleségül veszi. Nono, mondták a tokás presbiterek. K itaníttattuk a fiú t, s ez a hála: összeadná magát egy pápistával? Lopva, Pesten tartották meg az Igazi cigányviselet az asszonyo­ ké: színes,

sokszoknyás, láncai­ kon csillognak az ezüstpénzek. A tribün tetején megállnak, nem mennek lejjebb. Szavuk sincs, némán figyelnek. Ha csak egyszer, csak egyet­ esküvőt. A frig yre hamar fény derült. Apámat kipenderítették az isko­ lából, ráadásként e ltilto ttá k öt évre az úrvacsorától. Előző va­ sárnap még az orgonánál ült, s ér­ ces tenorjával gardírozta a hívek lenegyszer a tribünön is kö rü l­ nézne egy ilyen csodatevő, vajon másként mondaná-e, amit mond? M ert ezek itt nem show-műsorra jö tte k, amit ő ad onnan a színpad­ ról. Ezek kom olyan veszik, hogy őt egyenesen Isten küldte ide, s hogy az anyja a magyarokért im ádkozik hosszú ideje. A zt meg főleg, hogy képes gyógyítani. tévelygő kórusát. A m ié rt el kel­ lett hagynia a katedrát, esküt tett: soha többé nem lépi át reform á­ tus templom küszöbét. Bosszújá­ nak folytatásaként anyám hitére adta a fiát, így lettem sok száz év

után a családban az első ka to li­ kus. Utóbb persze megbánta, am it velem tett, és egyre többet káromolta Istent. Rá hivatkozott m indenki, bizonnyal ő tehet az egészről. Vallásháború dú lt a családban évtizedeken át. ot Nem csupán családok hábo­ rúztak. A h it ügyében tartós hadi­ állapot v o lt állam és egyház, fele­ kezet és felekezet között. M áig nincs béke Isten körül. Tétje van, kinek a templomában, m iféle éneket zengve fordu l valaki az ég felé. M in th a száz Isten lakna oda­ fenn, s a hívek dönthetnék el, m elyik közülük az igazi. T érítők já rjá k az utcákat, s aki megáll egy kirakat előtt vagy el­ gondolkozva leül egy padra, ott teremnek mellette, s arról győz­ ködik: ha nem hisz, hinnie ke ll, ha meg hitt, akkor rosszban hitt odáig. Szépen kötött könyveket osztogatnak érvként, mások dal­ ba fognak és több szólamban d i­ csérik a maguk Istenét. És persze itt vannak a jóarcú amerikai

fiú k. Szinte meghatja az embert, m i­ kor magyarul belefognak, és el­ mondják, m ilyen csodálatos egy­ ház az övék. Kívánságra házhoz mennek. Néhány éve azt m ond­ tam kettejüknek, jö jje ne k el, majd beszélgetünk. A lányok m iatt történt. Csep­ pek voltak még, éppen csak isko­ lásak. Beírattuk őket hittanra Remek fiatal pap tartotta a diák­ miséket, gondoltuk, ő fo g la lko ­ zik majd velük. Nem Egy potrohos, öreg szerzetes lett a hitmes­ terük: egész lénye ellentm ondott a célnak. Belefáradt m ár m inden­ be, bizonnyal Istenbe is. Többet várt tőle. Talán egy püspökséget Bár lehet, hogy elég lett volna neki egy plébánia is. E gyikből se lett semmi. O a hittant unta, a gyerekek meg őt. Utóbb már alig jártak néhányan A z enyémek is szóltak egy nap, nincs több kedvük eh­ hez a pap bácsihoz. Tettem egy próbát, bekéredz­ kedtem a foglalkozásra. Látni akartam, m i nem tetszik lányaim ­ nak. A hitoktató úgy

nézett rám, m int az eleven kárhozatra. Hogy jö v ö k én ahhoz, hogy ilye t kér­ jek? Elköszöntem, és kivettem a gyerekeket. A történelm i egyház rosszul m utatkozott be nekik. Istent r i­ gorózus, nagy hasú öregúmak képzelték, kinek haragja elől § ^ g ü 5 nincs menekvés, ha valaki roszszul viseli magát. Ha ilyen a jó Is­ ten, köszönik, nem kémek belőle. Ezután találkoztunk az am eri­ kai fiú kka l. Kedvesek voltak, mosolygósak, ügyesen penget­ ték a gitárt. H ív ju k meg őket, súgták oda a lányok, hevesen rángatva a kabátom ujját. íg y jelentek meg nálunk egy este a mormonok. Kettőre számítottunk, hatan érkeztek. Meséltek Salt Lake C ityrő l, a hosszú vándorlásról a sivatagban, az öntözőcsatomákró l és arról a Kánaánról, melyet őseik szorgalma teremtett. Nem anyanyelvükön beszéltek, mégis lekötötték a lányok figyelm ét. Aztán egy tányér szendvics került az asztalra, am itől az ősök dicsőségének

befellegzett. A fiú k rávetették magukat a sajtos­ ra, a sonkásra. V ilág bajno ki se­ bességgel pusztítottak el m in ­ dent, am i az asztalon volt. A z t hittem, a szendvicsek után lesz folytatása Young próféta hősi harcainak, m elyet hitü k el­ lenségeivel vívo tt évtizedeken át. Nem lett A fiú k felálltak, és közölték, egy másik család is vár még rájuk. A lányok noszogatá­ sára, fé lig már az előszobában, gyorsan elénekeltek egy dalt, az­ tán elköszöntek. Találkozzunk vasárnap, az istentiszteleten, mondták a „b y ” után. A lányoknak tetszett a fiú k mosolya, étvágya, éneke, m inde­ ne: elmentünk. V o lt kotta, énekeltünk, vo lt fala tnyi kenyér, megettük. Aztán m ellénk lépett egy megnyerő külsejű, jó l öltözött úr, és beszél­ ni kezdett. Szépen beszélt, lánya­ im szeme csillogott. A potrohos hitoktatónak az emléke is a köd­ be veszett. Szó esett Istenről, leg­ káprázatosabb fö ld i tem plom

á­ ró l, m ely természetesen Salt Lake Cityben áll, és tízezer hívő fér el benne. Vasárnaponként négyszáz tagú kórusuk énekel, az orgonának hatvan regisztere és ötezer sípja van. M indezt persze csak a m orm onok láthatják, ide­ gen h itű a templomba nem lép­ het. De ti nyilván látni fogjátok, fordu lt a lányok felé, akiknek ar­ cáról áhítat sugárzott: ilyen Isten ke ll nekik! Gazdag, dicsőséges és jókedvű. Én addigra megtudtam a hosszú hősi harc okát. A z Á lla ­ m ok puritán polgárait felháborí­ totta a mórmon háremélet: az egy hogy viszonoznom kellett. A szünetben árusaik gyümölcsöt kínáltak. Halkan beszéltek egy­ mással és senki nem dohányzott. Hazavittem néhány könyvü­ ket, ajándékba adták. Furcsa könyvek voltak. Bűntudatot éb­ resztettek bennem. férfi-több asszony gyakorlata. Young prófétának huszonöt fele­ sége és ötvenhat gyermeke volt. Erről nem esett szó az imaház­ ban, a

pénzről viszont igen. A k i belép hozzánk, tizedet fizet, mondta a megnyerő külsejű úr, de ezt úgy érintette, oly finom an, m in t fecske a fo ly ó vizét, m iko r szomjas és in ni akar. G ólyapárti vagyok. Nem men­ tünk többet a mormonokhoz. Nem sokkal azután meghalt egy fiatalasszony. Nem engedte a kórházban, hogy vért kapjon mástól. Vallása tiltja , mondta az orvosoknak. M ily e n vallás az, ami az élet ellen van? - ordított rá az adjunktus. M ik o r megtudta, elhallgatott. Jehova Tanúinak meggyőződésével hiába állítja szembe a tudományt: alulmarad. Összejövetelükre, a sportcsar­ nokba eg yik térítőjük hívott. Sok emberrel lehetett dolga, mert pár hónap m úlva újra megszólított. Ügyesen beszélt, néha idézett a B ib liá bó l, s már-már újra vitázni kezdtünk, m iko r eszembe ju to tt az asszony, aki meghalt a kórház­ ban. V olna egy kérdésem Meg tudja mondani, m e lyik próféta tiltja a vérátömlesztést? Válasza

sunyi v o lt és cinikus. Észrevette, hogy szavai üresen csengenek, m egtoldotta hát őket egy idézettel az írásból. Pár nap m úlva az ajándék könyveket egy szociológusnak ajándékoztafn. A z id ő persze haladt. A térítők seregében magyar egység is küz­ dött a maga istenéért. Kezükben a Szentírást szorongatták, nem gitárt, s arcukról áradt a meggyő­ ződés: övék az egyetlen igaz hit, az egyetlen igaz Isten. Jehovának m ondták. Egy kirakat előtt álltam, am i­ ko r egyikük megszólított. Hang­ ja nyugodt volt, megnyerő. Nem akart rám sózni semmit, nem kért vonatjegyre pénzt, m int annyian. M ást akart: ráébreszteni, hogy rossz úton já ro k, s ha így fo ly ta ­ tom, elkárhozom. Jehova Tanúi számára a térítés kötelesség. Nem erőszakosan te­ szik, bár fellépésükben van némi egyértelműség. O tt voltam a Budapest Sport­ csarnokban, első engedélyezett összejövetelükön. Nagy ünnep­ nek érezték, hiszen addig

a hiva­ talos egyházak gyűlölete űztehajtotta őket. Ha az érdekel, honnan jö tt va­ la ki, m ilyen világból, előbb nézd meg öltözékét. Sokkal többet mond róla, m in t a szó. Szegény emberek gyülekezetének látszott az övék. „É nekelj velünk, testvérem! A dal jó t tesz a léleknek” - mondta egyikük, s kezembe adott egy o l­ csó kottát. Ú gy m osolygott rám, Sose gondoltam, hogy talál­ kozni fogok B ulányi páterrel. Egyáltalán: találkozhat az ember egy mítosszal? A z egyház tette azzá. Börtönbüntetését még Rá­ kositól kapta, de abba csak a teste rendült bele. Saját egyházának ítélőszéke többet szabott rá: e ltil­ totta a misézéstől, s gyanúba ke­ vert minden katolikust, aki érint­ kezett vele. M i v o lt a bűne? Nem a temp­ lomban im ádkozott híveivel. Kis közösségekben, „bokrokban” hirdette, hogy Istenről és Isten­ hez bárhol lehet szólni. Ú gy élt és ténykedett, m in t az őskeresz­

tények. Ezt ugyanúgy nem tűrte az állam és az egyház. Csak pár éve, Róma noszogatása nyomán v o lt hajlandó Esztergom beis­ merni: Bulányi G yörgy ügyében tévedett. Ez még előtte történt. A vidéki festőt aznap látogat­ tam meg, am ikor a páter érkezett. Maradj itt, nem bánod meg, mondta, de mintha azonmód ő bánta volna meg: szemében fals fény csillogott. Szabadgondolko­ dónak hitt, pedig csak kíváncsi voltam. Ú gy döntöttem, maradok A páter vonattal érkezett, pon­ tosan akkor, ahogy mondta. Sö­ tétedett, de kérte, kapcsolják le a villa n y t, s gyújtsanak inkább gyertyát. Abban a halk, pislákoló fényben kezdett beszélni. A lig hittem , hogy pap, aki beszél. Egészen egyszerű szavakkal szólt mindennapi dolgokról, ám azoknak mindennapiságából felfénylett valami. Öt hallgatva az ember úgy érezte, közelebb ke­ rü lt a Nagy Titokhoz. Kenettel­ jesség nélkül mondta az imát is, az ájtatoskodást a vele imádkozó

hívek szolgáltatták. M in t a bujdosó kurucok, úgy húzódnak össze, ju to tt eszembe róluk, s egyszeriben elöntött a szomorúság. M ennyi gazdátlan lélek. Pásztoruk meg csak ven­ dég, jó , ha minden két hónapban e lju t ide. A gazdátlan lelkek gyülekez­ tek a Fradi-pálya lelátóin is, az Ü llő i úton. Lenn a gyepen százak tolókocsiban, fenn a tribünön ez­ rek műanyag székeken. Zsongás, integetés, majd hatalmas taps, kezdődik a várva várt találkozó. A csodatevő m egjött A m eriká­ ból! Illetve tett előbb egy kitérőt: megnézte, fogékonyak-e a lelkek Ukrajnában. M ert a csodatevő mindenre odafigyel: számára nin­ csenek határok, vallások, ideoló­ giák, ő fölötte áll ezeknek, ő Isten valóságos küldötte, halleluja! Taps, az amerikai szpíker megvárja, m íg minden elcsende­ sedik, érezni, hogy rutinos, tud­ ja , m it s m ikor. És jó l tudja d o l­ gát a magyar tolmácsnő is: egy­ szer pontosan, másszor csak a

ve­ lejét adja vissza annak, am it fo r­ dítani kell. A szöveges részek után a kórus következik, kétszáz ember már hetek óta gyakorol, „Em eljétek fel a kezeteket” riva ll rájuk a mester a színpadról, és ők itt fenn engedelmesen fö l em elik. Sok ezer kéz hajladozik a kórus hangjára. Kévésén van több gyűrű egynél, annál több a gör­ csös ujj, s az olyan, ami a sok mun­ kától elformátlanodott. A csoda­ tevő kezg, vajon m ilyen lehet? A z övé nem hajladozik, más­ sal van elfoglalva. A z t kiá ltja a m ikrofonba, m ilyen betegeken segít éppen. „ E percben gyógyult meg közületek egy rákos, ebben a percben egy, akinek a veséje rossz. A májbetegek is érzik, hogy jobban vannak. Gyertek, gyertek ide m ind, akik úgy érzitek, hogy m eggyógyultatok! Jöj­ jetek fel a színpadra, adjunk hálát az Istennek a csodás gyógyulá­ sért! H a lle lu ja !” És azok elindulnak. K ettőt a csodatevő segédei cipelnek fel, egyiknek

mankója van. Sejtet­ tem, hogy lesz egy mankós. Ilyen helyeken m in dig van, s valami véletlen folytá n épp az első sor­ ban ül. A néni is onnan indult M ost a lépcső közepén kínló dik. „N e fényképezzen” üvölt rám egy testvér. „ Itt csak az O emberei fényképezhetnek!” Nagy O -vel mondta, am it m on­ dott. A szemében eleven parázs Elraktam a fényképezőgépet. A mankós asszony közben fel­ ér. Egyenesen a színpad közepé­ re, a csodatevőhöz viszik. A z ka­ ron fogja, tesz vele egy kört, majd még egyet, aztán egy újab­ bat, végül megáll, a zenét is le in­ ti. Csend ü l a stadionra: m in t am ikor tizenegyeshez ju t az eg yik csapat. A show-műsor csúcspontja következik. A z A m erikából érkezett cso­ datevő kirántja a néni hóna alól a mankókat, és messzire hajítja. Két irányba, mert a tribün m indkét o l­ dalán ezrek ülnek, s mindenkinek látnia kell a csodát. „ím e, Isten meggyógyította! Halleluja!”

Taps, őrjöngés, sikoltozás. Egyesek teljes révületben. Csak a cigány asszonyok m ozdulatla­ nok. A rcukon büszke némaság O k még maradnak, én elindulok. Körbesétálok a tribün tetején, s m ielőtt leballagnék a lépcsőn, észreveszem a nénit. M á r lenn van a küzdőtéren. Biceg, botla­ dozik, egy segédember vezeti el. A zt hallottam , a műsor végén visszakapta a mankóját. 28 SubádFOid 1999. NOVEMBER 30 V I A A s z e r e t g y é m e A gyémántmise hosszú, tevékeny papi életet koronáz meg: a kivéte­ les, egyszeri alkalom hatvan év szolgálatot jelent. Halász Endre, Szada 84 évesplébánosa - egyben a Betánia Szeretetszolgálat lelki vezetője, a Katolikus Alkoholistamentő Szolgálat fáradhatatlan robotosa - nyáron tartotta gyémántmiséjét. A z Isten szeretet, a szeretet teljessége. S aki szeretetben él, az m ár közeledik Is­ tenhez. E l sem tudjuk képzelni, hogy néz k i a

szeretet, itt m egáll a képzelet. A - Tisztelendő úr, milyen külsősé­ gek között zajlik egy ilyen szertartás? gáltam. Felnőtt ott már egy generáció, akiket én kereszteltem, neveltem. A z előző rendszerben több „bűnöm et” is számon tartották. B ulányi G yörggyel együtt vallottam , hogy az egyház jö v ő ­ jé t a kisközösségek je len tik. H ittem a i I f l 4 I - Ez tulajdonképpen ünnepélyes szentmise. E ljö tte k régi híveim , baráta­ im , paptársaim, több m in t háromszá­ zan. Általában az a szokás, hogy ilye n ­ ko r illusztris főpapot hívnak meg. Én B ulányi G yörgy pátert választottam, aki engem ez id ő alatt vezetett, hiszen 1949-ben ismertem meg. A gödöllői plébánossal aki a káplánom volt. ma a főnököm - meg a nyolcvanéves öcsém­ m el miséztem. - Ketten lettek papok a családjá­ ból? - Igen, öten voltu nk testvérek. K i­ lencévesen elvesztettem édesapámat. A hitoktatóm felkarolt,

személyes példája mélyen hatott rám. Sosem álmodtam ilyen hosszú életről. V ácott szenteltek pappá 1939 nyarán, s Szadán mondtam 1999 júniusában a gyémántmisémet. - Az ünnepélyes alkalomra miért Szent János idézetét választotta? - Ez a m ottó végigkísérte az élete­ met. János apostol első levelében mondja: „Szeretet az Isten. S aki szeretetben él, Istenben él, és Isten őbenne” Ez a gondolat az Istenre vonatkozólag a legnagyobb igazság. A z Istent nem is szabadna ábrázolni, ő nem emberképű. Jézus Krisztusban lett emberré. Ha vala­ k i nagyon meg akarja magának fog al­ mazni, János szavainál nem talál jobbat. szeretet-Istent nem lehet lerajzolni, de érezzük, beszélünk róla. - Tizenhat évvel ezelőtt miért kel­ lett nyugdíjba mennie? - Kötelezték a püspököt, hogy nyug­ díjazzon és mozdítson el a péceli plébá­ niáról, ahol harminchárom évig szol­ bázisközösségek megújítóerejében. A z állam i

vezetők ezt antikommunista szervezkedésnek vették. Pedig ez a mozgalom Nyugat-Európából indult, s az egész világon elterjedt. Jelentőségé­ rő l a püspöki szinódus állásfoglalása 1975-ben elmondta, hogy a kiscsopor­ to kró l az egyházban sok szó esik. A z t á n t m t is é s e s z a d a i p lé b á n o s l i e s s é e é f o e n nem önálló, G ödöllőhöz tartozik. A kétezer lakos egyharmada katolikus. Nekem tulajdonképpen a hívek után já ­ minőségbe. Jól tudom, életkoromhoz képest sokat vállalok. A plébánia, a szo­ ciális munka, az alkoholistamentés egy kortyot sem iszik. Évente hat alka­ lom m al vezetek háromnapos bentlaká­ sos lelkigyakorlatot, esetenként 40-45 rás lenne a dolgom. A jó papnak család­ ja az egyházközség, m indenkit ismernie kellene. Hétszáz hívővel könnyen tudnék kapcsolatot tartani, ha bírnám még a dimbes-dombos terület bejárá­ sát, de közben megöregedtem, magamra

maradtam. íg y csak szombattól hétfőig tartózko­ dom Szadán, akkor látom el a papi szolgálatot: misézek, ke­ resztelek, temetek. Sajnos, a hitoktatást sem tudom vállalni. A hét többi napján Budapesten m ind teljes embert kíván. Bánt, hogy sem itt, sem ott nem tudok teljes munkát fő számára. De az alkoholisták előtt nem én vagyok az igazán hiteles ember, m ert soha nem ittam. A részvevők saját példájukkal nevelik egymást. O k sok­ kal gyakrabban, hetente többször is ta­ lálkoznak. Hozzánk, a Betániába 15-20 ember já r a szabadult alkoholisták kö­ zül. Ezt a munkát azért sem hagyhatom abba, mert egyre több a jelentkező. A z e lm ú lt ötven évben megduplázódott az alkoholisták száma. A z iszákos gyökértelen, bizonytalan ember, nagy szüksé­ ge van segítségre, szeretetre. A szeresd felebarátodat parancsolat betartásától élek, a Betánia Szeretetszolgá­ latnál. A tisztelendő úr rendkívül szerény és

tartózkodó, ha saját tevékenységéről k e ll vallania. Pedig ennek a tíz éve m űködő szeretetszolgálatnak a meghatá­ pedig még sajnos nagyon messze van az emberiség. - Hogyan közelíthetnénk meg a jézusi tanítás teljesítését? - A kivezető út, a megközelítési lehe­ tőség szerintem a család. Ha a család a szeretet parancsát vallja, eszerint él, s ilyen közösségek az evangelizálás terü­ letén is nagy szolgálatot jelentenek a nagyobb egyházi közösségeknek. O k az egyetemes egyház reménységei. Én is osztom ezt a véleményt, mert itt most már nem tüntetni kell, m ilyen sokan va­ rozó egyénisége. Bogláryné M a ilá th Edina, a Betánia veze­ tője szerint hihetetlen szellemi frissességgel, rengeteget vállal. Hosszú évek háttérbe szorítottsága után egyénisége, sugárzó hite és embersége m éltó módon gyunk. Jézus Krisztus összeszedhetett volna hetven embert, mégis csak tizen­ kettőt gyűjtött maga köré.

E nnyi em­ berrel lehet úgy beszélgetni, hogy ott m indenki szóhoz ju t. Erre csak most, a bázisközösségek eredményeiből döb- * benünk rá. bontakozott k i itt, ahol erőt, tar­ Az evangélium a szeretet civilizációját valósítaná tást és példát ad a közösségnek. meg a világban L e lk i vezetőjük, tartóoszlopuk, v é g e z n i, d e se m a le lk é s z i h iv a tá s t, sem rendszeres lelkigyakorlatokat, etikai előadás-sorozatokat tart a munkatársak­ a tö b b it n e m tu d o m a b b a h a g y n i. nak. Saját küzdelmes élete hitelesíti a - Az iszákosok mind a hívők közül lényeget, amelyet közvetít. Ráadásul kerülnek ki? - Hogyan alakult az élete nyugdí­ jazása után? ennyi teendő m ellett hosszú évek óta az iszákosok gyógyításával is foglalkozik. - A z t sem engedték, hogy Pécelen maradjak, pedig a híveim egy házat akartak venni számomra. Kaptam egy üres plébániát Szadán, ahol már hét éve nem vo lt pap. A he

lyi kis egyházközség - Hogyan kezdte el az alkoholistamentő tevékenységet? - M ég Pécelen talált rám ez a feladat. Nehéz, de eredményes munka az italos embereket átvezetni egy más élet­ ezt tanulja meg a gyerek, tovább tudja v in n i. A k i - állítsa bár azt, hogy nem hisz Istenben, de - szeretetben él, köze­ lebb á ll Istenhez, m in t aki naponta a templomban im ádkozik, de haragban van a szomszédjával. - Nem, a feltétel csupán az iszákosság elismerése. Persze, nekünk az a m ottónk, hogy az alkohol rabságából Jézus a szabadító. Sokan itt lesznek hí­ vővé, megtérnek. A z t te kin tjü k gyó­ gyu lt - a m i szóhasználatunkkal: szaba­ d u lt - alkoholistának, aki soha többé - Az új évezred küszöbén milyen gondolatok foglalkoztatják? - Néhány éve egy prédikációmban elmondtam már, hogyan látom a jö vő t. Kérdések sora fogalm azódik meg ben­ nem: Keresztények vagyunk m i már? Egyáltalán voltunk valaha

kereszté­ nyek? Tizenkilenc évszázad állt a rendel­ kezésünkre, és még csak a küszöbén ál­ lunk ennek a csodálatos világnak. M ert az evangélium a szeretet civilizációját valósítaná meg a világban. A harmadik évezrednek ez volna a feladata: a szeretet civilizációjának megvalósulása. Lovass Ildikó / ----------------------------- s a l® ( % B o ld o g névnapot k ív á n a ha jd úszob oszlói T ó th Im ré ­ ne k négy hónapos kislánya , O rso lya és pá tja, A nna m á­ ria . F o ktő re j I Kunszentmiklóson Mohácsi József és felesége de- Barna Sándor ésjelesége november 20-án ünnecember 9-én ünnepli 60. házassági évfordulóját, pelte 51 házassági évfordulóját Kunszentmelyhez jó egészséget kívánnak gyermekeik, unó- miklóson Sok szeretettel köszönti a házaspárt káik és dédunokáik. fiuk, menyük és az unokák. Me gy a s z ó n Nagy Szilviát névnapja al­ kalmából na­ gyon sok sze­ retettel kö­

szönti nagy­ apa, nagyma­ ma, bátyja és Katika. Jászalsószentgyörgyön október 23-án ünnepelte aranylakod almát Szöllősi Mária és Szabó József. A rokonság és összes ismerősük kiváltják nekik, hogy hátralévő öreg napjaikat töltsék jó egész­ ségben és szeretetben. Gyöngyösorosziban 1933. no­ vember 18-án esküdött örök hűséget egymásnak Tóth Juli­ anna és Tóth Antal. A falu leg­ idősebb házaspárjának 66. há­ zassági évfordulójuk alkalmá­ ból nagyon sok szeretettel kí­ vánnak további jó egészséget, örömteli és boldog éveket gyer­ mekeik, unokáik és dédunoká­ ik. november Nyírtelek-Varjúlai decem- 15-én töltötte be 65. it Bodnár József. Erőt, egészséget, hosszú, bol­ dog életet kíván neki felesége, fia, menye, lánya, veje és öt legdrágább j m á b ó l sok bo ldogságot és • öröm ökb en gazdag éveket : k ívá n lánya, M a g d i és u n o ­ kája, Jánoska. í 40.

házassági é v fo rd u ló já t ünnepelte no vem be r 14én P a jo r Ilo n a és M a g o n y I János. Jó egészséget, hosz- I házaspárnak fiu k , m e n yü k szú életet kívá n va gra tu lá l a és un okájuk. K is fa lu d o n Szalay János ■; és felesége a kö ze ljö vő b e n ; ü n n e p li 45. házassági 5Sv: fo rd u ló já t. Ez a lk a lo m b ó l 5 kö szö n ti őket baráti szere- Ökrös Roland 7., húga, Tamara pelte a napokban. Sok szeretettel kösz mama és papa Gvomaendrődről. Ötven év elteltével október 30-án küdött egy mái ismét örök hűsége a domaszéki tei lomban Födi R< lia és Kalmár Fe­ renc. Lányuk ládjával, testvél rokonok, jó bai Monoron tok gratuláhak eh­ bér hez a szép hez. a édesanyának, Tamás Is tvánnénak névnapja a lk a l- A garadnai Abkorovics Lászlónénak boldog név­ és születésnapot családj Gabika szülei, ! tettel B u th i Istvá n B e le d rő l. ! M ezőberénybe G o ttsch

ick Juliannának 21., M i- i sínek ) gratuláln ak, 18. I névnapjára születésnapjára B öb iké n e k jó egészséget s kívá n n a k szü le ik és testvé- js re ik . A b ih a m a g yb a jo m i H o r­ váth C s illa 9., öccse, Jenőke 4. születésnapját és névnapjá t S ok ü n n e p li novem berben. szeretettel köszö nti ő ke t testvérük, A n g i, szüle­ ik , na gyszüleik és a ro ko n - , ; KÖZLEM ÉNYEK Völgyesi Orsolya T Ú L É L É S VAGY M E G Ú J U L Á S ? Himfy Ferenc káplán és a katolikus alsópapság szerveződései az 1940-es, 1950-es évek fordulóján Himfy Ferenc rákoskeresztúri káplánt 1958. március 19-én este állították elő, majd másnap előzetes letartóztatásba helyezték.1Az őrizetbe vételi határo­ zat szerint, amelyet Gressa István, a BM egyházi reakcióval foglalkozó (II/5-c) alosztályának rendőrnyomozó főhadnagya készített, Himfy Ferenc csoportve­ zetőként részt vett az 1952

augusztusában letartóztatott, majd életfogytiglanra, illetve 15 éves börtönbüntetésre ítélt Bulányi György és Juhász Miklós pia­ rista paptanárok által vezetett ifjúsági szervezkedésben.23Ezen tevékenységéért bírósági úton akkor nem vonták felelősségre - áll a dokumentumban. Az 1956 októberi „ellenforradalom” idején kiszabadult Bulányival és másokkal megbe­ szélést folytatott az illegális ifjúsági szervezkedés újraindításával kapcsolatban, valamint 1956. október 31-én részt vett a budapesti papok forradalmi nagygyű­ lésén. Az „ellenforradalom” alatt és azt követően különböző brosúrákat, „el­ lenforradalmi” beszédeket sokszorosított saját írógépén, s ezeket a dokumentu­ mokat terjesztette is. Továbbá tudomással bírt az 1957 márciusa óta bujkáló Bulányi György és Juhász Miklós tartózkodási helyéről, és részt vett a fenti két személy országból való kiszöktetésének

előkészítésében és megszervezésében. A rendelkezésre álló adatok szerint Bulányival és Juhásszal együtt ő maga is el akarta hagyni az országot. A Politikai Nyomozó Főosztály Vizsgálati Osztályá1 Himfy Ferenc (1914-2001) Budapesten született, tanulmányait a Zrínyi Miklós Gimnázium­ ban végezte, s diákként bekapcsolódott a Regnum Marianumhoz köthető cserkészmozgalomba. A Váci Szemináriumban tanult, 1940-ben szentelték pappá. 1940-1944 között Abonyban káplán, 1944 májusától 1945 májusáig alapító lelkész Soroksár-újtelepen. 1945 májusában Kiskunfélegyházára ke­ rült, ahol hitoktató és káplán volt. 1951 decemberétől 1957 szeptemberéig káplán Kispesten a Jézus Szíve plébánián, majd 1958 márciusáig Rákoskeresztúron. 1957 márciusában őrizetbe vették, de ha­ marosan szabadon engedték. 1958 március 19-én ismét előállították, 1958 novemberéig előzetes le­ tartóztatásban volt, majd közbiztonsági

őrizetbe került Tökölre, innen 1959 júniusában szabadult. 1964 és 1967 között Szentesen káplán, 1967 és 1970 között Tiszavárkonyban, majd 1970 és 1995 kö­ zött Szolnokon a Jézus Szíve templomban plébános. 2 1957 decemberétől a BM II. főosztály 5 osztálya foglalkozott elsősorban a belső reakció el­ hárításával, az egyházakkal szembeni állambiztonsági munkát a II/5-c alosztály végezte. Vörös Géza: Egyházak az állambiztonsági dokumentumokban. In: Csapdában Tanulmányok a katolikus egyház történetéből, 1945-1989. Szerk Bánkuti Gábor-Gyarmati György Allambiztonsági Szolgálatok Tör­ téneti Levéltára - L’ Harmattan Kiadó, Bp. 2010 281-333 3 A nagygyűlés jegyzőkönyvét 1. ÁBTL 319-V-146695/1 Wemer Alajos és társai 1446 VOLGYESI ORSOLYA nak (II/8) jelentése azonban még egy pontot tartalmazott, e szerint Himfy Fe­ renc alaposan gyanúsítható államtitoksértéssel, mivel 1957 márciusában a BM II/5 Osztálya

ügynöknek beszervezte, ő azonban beszervezését felfedte Sík Sán­ dor piarista tartományfőnök előtt.4 A nyomozás elrendeléséről és a Himfy Ferenc előzetes letartóztatatásáról szóló határozat 1958. március 22-én született meg Berki Béla rendőrnyomozó százados kezdeményezésére, az előzetes letartóztatást többször is meghosszab­ bították, s az egészen 1958 novemberéig tartott.5 Himfyt végül nem állították bíróság elé, 1958 novemberében közbiztonsági őrizetbe vették, Tökölről aztán 1959 júniusában szabadult: az internálás indoka pedig a következő volt: „neve­ zett éveken keresztül fiatalok összejöveteleit szervezte meg, ahol hitoktatás ürügyén keresztül a munkáshatalom ellen igyekezett nevelni a fiatalokat.”6 Az alábbiakban a Himfy Ferenc ellen felmerült vádpontok részletes ismer­ tetése mellett az 1940-es, 1950-es évek fordulóján meginduló, katolikus egyhá­ zon belüli kisközösségi mozgalmak

mindenekelőtt a Bulányi György, Juhász Miklós, Török Jenő piarista szerzetesek által létrehozott kiscsoportok és az azokat irányító papi közösség néhány jellegzetességét szeretném bemutatni, felhasználva a Himfy Ferenccel 1990 februárjában készített életútinterjút is.7 A kisközösségek vizsgálata különleges nehézséget jelent a kutató számá­ ra, hiszen a rájuk vonatkozó fontosabb forrástípusok: az állambiztonsági doku­ mentumok, a bírósági iratok, másfelől a szubjektív források, naplók, visszaem­ lékezések és az oral history értelmezése és felhasználása igen eltérő módszerta­ ni problémákat vet fel. A tanúvallomásokkal, kihallgatási jegyzőkönyvekkel kapcsolatos, egyébként jól ismert nehézségeket egy Bulányi Györgytől vett idé­ zettel érzékeltetném. A piarista szerzetes, miután 60 napon keresztül napi 10 órán át vallatták, a kihallgatási jegyzőkönyvek aláírásakor 1992-ben megje­ lent

visszaemlékezése szerint , a kihallgató tisztnek a következőket mondta: „Két hónap után aláíratták velem a mintegy tizenöt-húsz oldalnyi jegyzőköny­ vet. Némileg rossz lelkiismerettel tettem meg, mert nem az általam használt kifejezések szerepeltek benne. Én csoportösszejöveteleket említettem, illegális államellenes találkozót írtak. Nem ezt mondtam, közöltem vele, mire megnyug­ tatott: nem számít, a bíróság előtt majd mindent elmondhatok.”8 Az állambiz4 Himfy Ferenc vizsgálati anyagát 1 ÁBTL V-144182 és V-144182/1 5 Az 1958. május 5-én elkészült vizsgálati terv szerint a következőket kellett Himfy ügyében tisztázni: „A Felderíteni Himfy Ferenc György által 1948-ban létrehozott és 1953-ig vezetett és irá­ nyított ifjúsági szervezkedésben való tevékenységét, a szervezkedés tagjait, azok tevékenységét. B Felderíteni Himfy Ferenc György tevékenységét a Görög Lenke volt szerzetesnő által létrehozott

if­ júsági szervezkedésben. A szervezkedés tagjait, azoknak ellenséges tevékenységét C Felderíteni Himfy Ferenc György árulását, a vállalt titkos együttműködés alatt kifejtett dezinformatív tevékeny­ ségét, valamint az áruló tevékenységét dokumentálni. D Felderíteni, hogy az illegalitásban élő Bulá­ nyi György és Juhász István [!] elítéltek nyugatra kiszöktetését, hogyan segítette elő, milyen előké­ születi tevékenységet hajtott végre. E Felderíteni, hogy Himfy Ferenc György mikor és milyen for­ mában fejtette ki demokráciaellenes izgató tevékenységét.” 6 ÁBTL 2.57 148 kötet (Tököl) 1 rész 7032 7 Az interjút 1990 februárjában Szolnokon a Jézus Szíve plébánián készítette Völgyesi Orsolya és Szilágyi Márton. A szöveg a szerző birtokában van 8 ,Akik az üldözésből jöttek” Bulányi György. Közreadja: Elmer István Vigilia 1992/7 544-545 AZ ALSÓPAPSÁG AZ 1940-ES, 1950-ES ÉVEK FORDULÓJÁN

1447 tonsági iratok tehát a hatalom nyelvén szólnak, s a hatalom szempontjai sze­ rint konstruálják meg a valóságot. A csoportmunkában résztvevők visszaemlé­ kezései, illetve a velük jórészt már a rendszerváltás után készített interjúk vi­ szont nyilvánvalóan a csoport életének csak egy bizonyos időszakát elevenítik fel, s az általuk elmondott párhuzamos, olykor pedig egymásba kapcsolódó tör­ ténetek töredékesen és mindenekelőtt az egyéni életutakba ágyazva rajzolják meg a vizsgált közösségek mindennapjait.9 Mezey András PhD-disszertációja hívta fel a figyelmet arra, hogy tudomá­ sa szerint eddig egyedül Kamarás István tett kísérletet a földalatti ifjúsági pasztoráción belüli időhatárok kijelölésére, alapul véve Tomka Miklósnak az 1945 utáni magyar egyháztörténetre vonatkozó korszakolását. E szerint 1949 és 1956 között az ütközés időszakáról beszélhetünk, ekkor jöttek létre az első

kisközösségek; 1956 és 1976 között az elszigetelődés évei köszöntöttek be, 1976 után pedig a dialógus korszaka érkezett el. Ehhez képest Mezey már öt korsza­ kot különböztetett meg: az első 1946-52 közé esik (a vallási egyesületek felosz­ latásától az első kisközösség elleni perig), a második 1952 és 1961 közé tehető (folytatódnak a kisközösségek elleni perek, de a hatalom még a „földfeletti egy­ házra” koncentrál), a harmadik 1961-től a 60-as évek végéig tart (kisközössé­ gek jégkorszaka, Fekete Hollók 1961-es ügye, majd az 1964/65-es perek után sok kisközösség feloszlik), a negyedik az 1960-as évek végétől 1976/77-ig (új baloldali diák mozgalmak, II. Vatikáni Zsinat megújító hatása, új lelkiségi moz­ galmak jelentkezése), s az ötödik és egyben utolsó az 1976/77-ben kezdődik, ek­ kor a Helsinkiben megtartott Európai Biztonsági és Együttműködési Konfe­ rencia hatására 1976 áprilisában

Magyarországon is törvénybe iktatják az ENSZ 10 évvel korábbi közgyűlésén elfogadott Polgári és Politikai Jogok Nem­ zetközi Egységokmányát.10 A katolikus ifjúsági csoportok szervezésével kapcsolatban Himfy Ferenc vizsgálati anyagából kiderült, a kiskunfélegyházi tanítóképző hittanáraként, majd az iskolák államosítása után káplánként a tanítóképző magyar-törté­ nelem szakos tanárának, Magó Filoména Julianna kalocsai iskolanővérnek a közreműködésével 1948 és 1951 decembere között összesen 17, különböző korcsoporthoz tartozó hittancsoportot vezetett, amelyekben 130 fiatal tevé­ kenykedett.11 Ezek létrejöttéről az 1990-ben készült interjúban Himfy így be­ szélt: „Na, itt az iskolák államosítása után nem nekem jutott eszembe, hogy va­ lami másfajta módon adjam tovább az egyház tanítását az ifjúságnak, hanem a gyerekek jöttek azzal a kéréssel, hogy: - Atya, se hittanóra, se kongregáció,

se semmi. Egyedül marad a prédikáció, de az nem nekünk szól Kellene valamit 9 L. bővebben Mezey András - Katolikus kisközösségek és bázisközösségek Csongrád megyében 1946 és 1980 közt, a pártállam és a hivatalos egyház vonatkozási keretében http://btk.ppkehu/ uploads/articles/7429/file/Mezey%20Andr%C3%Als disszert%C3%Alci%C3%B3.pdf 27-31 (Letöltés ideje: 2015. ápr 15 ) 10 Vö. Mezey A: Katolikus kisközösségek i m 12-26 11 A tanítóképzőben 10 csoport volt kb. 85 fővel Az általános gimnáziumban 1 fiú és 1 leány csoport működött kb. 15 fővel A tanítónőképző mellett működő gyakorló általános iskolában 4-5 cso­ port volt kb. 30 fővel, 6-12 éves korú fiúkkal és lányokkal Velük középiskolások foglalkoztak, így Zsolnai Erzsébet, Lajos Erzsébet, Király Irén és Fazekas Ilona. 1448 VÖLGYESI ORSOLYA csinálni. S akkor úgy lassan alakult ki az a mondhatnám végső megoldás, hogy osztályonként létrehoztunk

egy-egy kiscsoportot. Ez akkor nem volt veszélyte­ len, mert ezt a fajta csoportosulást, aminek összejöveteleit részben a plébánián, a főnök által rendelkezésünkre bocsájtott helyiségben, nagyobb részt családok­ nál tartottuk, az állami hatóságok úgy kezelték, hogy ez államellenes szervez­ kedés. Próbáltuk mi ezt nagyon óvatosan csinálni Nem is engedtem olyanokat be, akik csak úgy jelentkeztek, hanem mindig a gyerekek közössége döntötte el, hogy ezt vagy azt a személyt bevonjuk-e a csoportba vagy sem.” A vizsgálati anyag szerint miután Himfy Ferencet 1951 decemberében a fővárosba, a kispesti Jézus Szíve plébániára helyezték, a csoportok még nagyjá­ ból egy évig működtek. Himfy időnként leutazott hozzájuk, illetve megkért még egy Kiskunfélegyházán élő tanítónőt, Bajáki Reginát, hogy alkalmanként fog­ lalkozzon a csoporttagokkal. A szerzetesrendek feloszlatása után ugyanis Magó Filoména is elkerült

Kiskunfélegyházáról, Dányba helyezték, így a csoportok vezető nélkül maradtak, és Himfy vallomása szerint 1953-ra teljesen megszűn­ tek működni. Ezzel szemben a vele csaknem öt évtized múltán készült interjú­ ban a következőket mondta: „Zavart a gondolat, hogy vajon a félegyházi cso­ portjaim élnek-e még: 2-3 havonként lementem Félegyházára is inkognitóban, és a csoportok vezetőinek egy kis eligazítást tartottam. Úgyhogy a csoportok élete majdnem zavartalanul ment még vagy 5 esztendeig. Aztán a gyerekek las­ san kinőttek a csoportokból, újak nem alakultak, ezek elkerültek vidékre taní­ tónak, tanítónőnek. De hogy a csoportmunka megérte, az abból következik, hogy a legtöbbjükről még ma is tudok. Ezek végig hűségesek maradtak az egy­ házhoz és a hitükhöz.”12 Hogy Kiskunfélegyházán ilyen eredményes volt 1948 után az ifjúsági pasztoráció, az nagy mértékben köszönhető volt az ottani plé­ bános,

Vedres Béla személyének is, aki feltétlen híve volt Mindszenty József­ nek, s igen jó kapcsolatokat ápolt a Mindszenty politikáját követő Péteri József váci püspökkel is.13 Egy 1951 áprilisában készült jelentés szerint a Vedres mellé beosztott papok közül azok, akik esetleg szimpatizálnak a demokráciával, nem mertek ezen véleményüknek nyilvánosan hangot adni, mert Vedres azonnal el­ helyeztette őket. Papjait vasárnaponként a tanyavilágba küldte, hogy ezzel el12 A kiskunfélegyházi csoportmunkáról további részleteket árult el Magó Julianna 1958 június 30-i tanúvallomása: Magó elmondta, hogy 1945-ben ismerkedtek meg Himfyvel, aki hittanár, míg ő magyar-történelem szakos tanár volt az ottani tanítóképzőben. A szerzetesnővér vezetésével műkö­ dött már egy végzett tanítónőképzősökből álló kongregáció is, amelynek papi vezetője Himfy Ferenc volt, így közeli munkatársak lettek. 1951 decemberében azonban

Himfyt Kispestre, Magó Juliannát pedig Dány községbe helyezték, ahol azóta is magyar tanárként dolgozik. Amíg Himfy Kispesten mű­ ködött, többször is felkereste, Rákoskeresztúrra helyezésével azonban kapcsolatuk megszakadt - áll Magó Jubanna vallomásában. A kiskunfélegyházi csoportok létrejöttével kapcsolatban megerősítette Himfy vallomását: az iskolák államosítása után többen is kérték az iskolán kívüli csoportos hitokta­ tás megszervezését, a jelentkezőket ekkor kisebb csoportokba osztották. Magó szerint 1951 végére 10 ifjúsági csoport volt kb. 80 fővel - a csoportmunkában részt vevők számát tehát kisebb létszámban határozta meg, mint Himfy. Voltak csoportok a tanítóképzősökből, gimnazistákból és a tanítóképző­ höz tartozó gyakorló általános iskolából. Munkájukat tanítónőképzős hallgatók segítették, akik a csoport tagjaival közvetlenül foglalkoztak, s a csoportokat összetartották. Himfy

és Magó Jubanna közvetlenül ezekkel a csoportvezetőkkel foglalkoztak hetente egyszer-kétszer a plébánián, vagy Himfy édesanyjának Klapka utcai lakásában. 13 ÁBTL 3.19 V-96674/8 E Vezér Ferenc és társai AZ ALSÓPAPSÁG AZ 1940-ES, 1950-ES ÉVEK FORDULÓJÁN 1449 lensúlyozza a párt népnevelő munkáját. Az alkotmány ünnepe alkalmából a magyar katolikus papok demokratikus szövetsége felhívást intézett a papok­ hoz, hogy augusztus 20-i beszédeikben méltassák az alkotmány jelentőségét. Vedres az ezt megelőző napon összehívta a helyi papságot, és azt határozták, hogy miután az állam üldözi az egyházat, a miséken nem fogják szóvá tenni az alkotmányt és nem fogják méltatni jelentőségét sem. Vedres széles körben végzi a hitoktatást, szólt a jelentés főleg Himfy Ferenc hitoktatón keresztül szervezi meg a fiatalokat, s rendszeresen családlátogatásokat is végeznek. Ved­ res a kecskeméti esperesi kerület

vezetőjénél, Baranyi László apátplébánosnál tartott vacsorán elmondta, hogy nála miképpen van megszervezve a hitoktatás. 6-7 nagyobb lány minden héten összejön Himfy Ferenc lakásán, aki eligazítást tart számukra. A lányoknak saját csoportjaik vannak, a Himfytől hallottakat a csoportokban továbbadják. A csoportok mindig más házaknál jönnek össze, hogy tevékenységük ne legyen feltűnő. A fiatalabb tanítónők is be vannak szer­ vezve a csoportokba. Elmondta azt is, hogy Farkas Mária Blandina, a volt kalo­ csai szegény iskolanővérek főnöknője az ő segítségével és támogatásával még ma is összetartja 51 volt apácáját, akik Kiskunfélegyházán magánházakban vannak elhelyezve. Himfy ifjúsági csoportjai tehát hasonlóan más debreceni14 és szegedi csoportokhoz rendszeresen felkeresték a környező tanyavilágban élő fiatalokat, akikkel nemcsak vallási kérdésekről beszéltek, de kulturális mű­ sorokat, előadásokat

is tartottak nekik, ezzel pedig kivívták a pártvezetés rosszallását, hiszen ezen egyházi csoportok tevékenységében erős konkurenciát láttak.15 Az iljúság vallásos nevelését először még az Actio Catholica (AC) keretein belül próbálták megszervezni s átalakítani. Az még az iskolák államosítása előtt többek számára világossá vált, hogy az eddigi gyakorlatot felül kell vizs­ gálni, nemcsak a megváltozott politikai helyzet, hanem a korábbi oktatási for­ mák kiüresedése miatt is. Éppen ezért Török Jenő piarista a kiscsoportok szervezésének egyik kulcsfigurája még 1946-ban megbeszélést folytatott rendtársával, Bulányi Györggyel, valamint a szintén piarista Lénárd Ödönnel és Szappanos Bélával, az AC akkor titkáraival.16 Elhatározták, hogy az Emma­ nuel Celestin Suhard francia bíboros érsek és Joseph Cardijn belga kanonok ál­ tal kidolgozott elvekre támaszkodva mozgalmat indítanak. Alapul vették még a 14 Az

akkor a debreceni piarista gimnáziumban tanuló, Bulányi György kiscsoportjában tevé­ kenykedő Kállay Emil, későbbi piarista szerzetes így emlékezett: „1946 nyarán a piarista atyák regös cserkészként vittek bennünket különböző hajdúsági, szabolcsi, bihari falvakba, és esténként előadást tartottunk. [] A műsor célja az volt, hogy felkeltsük a falusi emberek érdeklődését a népi kultúra iránt, amely biztos, hogy nagyon mély és nagyon hiteles volt. Este tehát műsort adtunk, aztán más­ nap délelőtt a piarista atyák meghallgatták a plébános által összeszedett tehetséges falusi gyereke­ ket, és ezekből kiválasztották azokat, akiket aztán a kollégiumokban ingyen arra képeztek, hogy majd a jövő Magyarországának vezetői legyenek.” Az úton becsületesen végig kell menni Kállay Emil volt piarista tartományfőnökkel beszélget Gianone András. Kairosz, Bp 2010 28-29 15 ÁBTL V-700/47 Mindszenthy-ügy 16 Lénárd Ödön és

az AC tevékenységéről 1. Gianone András: Lénárd Ödön és az Actio Ca­ tholica. In: A piarista rend Magyarországon Szerk Forgó András Szent István Társulat Az Apostoli Szentszék Könyvkiadója, Bp. 2010 655-663 (Művelődéstörténeti Műhely Rendtörténeti konferenci­ ák 6.) 1450 VOLGYESI ORSOLYA Franciaországban alkalmazott JEC (Középiskolák Ifjúsági Elitképző Mozga­ lom) szervezeti alapelveit is. A mozgalom tehát még a legálisan működő AC ke­ retei között kezdett körvonalazódni, és 1946 augusztusában szervezték meg Tokajban a Katolikus Ifjúsági Nyári Hetet, ahol az ország különböző részeiről érkezett 60 egyetemista és középiskolás korú, csoportvezetésre kiszemelt fia­ tallal foglalkoztak: „A háború után a debreceni piarista atyák kisközösségeket hoztak létre. A kisközösségek vegyesek voltak, tehát leányok és fiúk is voltak benne. Az Actio Catholica keretében történt mindez 1946 nyarán, Tokajon

volt egy nagy Actio Catholica tábor az ifjúság számára. Egy országos katolikus tá­ bor, ahol nagyon jeles előadók voltak. Az egyik Lénárd Ödön volt, aki nagyon mély nyomott hagyott bennem, a másik Szappanos Béla, az Actio Catholica tit­ kára, aki szintén egy nagyon hiteles ember volt. Annyi fiatal vett részt ebben a táborban, hogy nem is tudtak mindenkit Tokajban elszállásolni.” - emlékezett vissza Kállay Emil atya.17 A következő években Gyulán, Szolnokon, Vácott, Veszprémben, Sopronban és az ország több nagyvárosában voltak hasonlójelle­ gű összejövetelek. Török Jenő egyébként a Vigíliában 1948-ban megjelent, Új utak középiskolai valláspedagógiánkban című írásában éppen ennek az új mód­ szernek a fontosabb elemeit ismertette, amely a csoportok önszerveződésen s a kisközösségek egyfajta önkormányzatiságán alapul, a tudnivalók átadása pedig viták során, párbeszédes formában valósul meg, s itt

sajátítják el a csoporttag­ ok a világi apostolkodás gyakorlatát is. Török a liturgia szerepét is hangsúlyoz­ ta, s azt, hogy a fiatalok ezen keresztül érezzenek meg valamit az ősegyház szel­ leméből és lelkületéből is.18 Vizkelety András akadémikus visszaemlékezése szerint 1948 nyarán mikor még maga is piarista diák volt Tatán Bánáss László veszprémi püspök segítségével összehívtak a dunántúli piaristák közül kb. 25-30 tanulót egy egyhónapos lelkigyakorlatra, ahol az iskolák államosítása utáni időkre próbálták meg felkészíteni őket. Az egyháztörténeti előadásokat Szentgyörgyi András tartotta, Bulányi György, Török Jenő és Juhász Miklós pedig lelkesen ismertették elképzeléseiket a kiscsoportos munkáról, beszéltek a francia munkáspapokról s különösen két könyvre hivatkoztak: Maxence van der Meersch19 Emberhalászok és Kuehnelt-Leddihn Erik Jezsuiták, nyárspol­ gárok, bolsevikik című

műveire.20 „A programnak persze nagyon erős hitbuzgalmi része volt, a »lelkigyakorlat« nemcsak fedőnévként szolgált Minden reg­ gel misét hallgattunk, reggel, este közösen elimádkoztuk a zsolozsmából a prima ill. a kompletorium rövidített magyar változatát A kísérő elmélkedések a kereszténység társadalmi elkötelezettségét, az apostolkodás egyetemes fel­ adatát hangsúlyozták. Az előadások ismertették Suhard kardinális, Párizs ér­ sekének körleveleit, a Mission de Paris mozgalmat, a francia és belga munkás­ papok szerepvállalását, kiemelték a szolidaritásvállalás és az egyéni meggyőzés 17 Az úton becsületesen i. m 33 18 Török Jenő-. Új utak középiskolai valláspedagógiánkban Vigilia 13 (1948) 1 8-17 19 Népszerű francia író (1907-1951), 1937-ben Goncourt-díjat kapott. 20 Ez utóbbi politikai filozófiájáról 1. Megadja Gábor: Szabadság vagy demokrácia? - A modern demokratizmus és a totalitarizmus

problémája Kuehnelt-Leddihn politikai filozófiájában. Kommen­ tár 2008/1. 64-76 AZ ALSÓPAPSÁG AZ 1940-ES, 1950-ES ÉVEK FORDULÓJÁN 1451 fontosságát. Ajánlott olvasmányok között szerepelt Maxence van der Meerschnek Emberhalászok című könyve és Erik Kühnelt-Leddihn Jezsuiták, nyárspolgár­ ok, bolsevikik című, rendkívül érdekes, többségében bizonyára fiktív regénye egy német nagypolgári családból származó fiatalemberről, aki végül a Szovjetúnióban jezsuita szervezésben folyó térítőmunkában vesz részt. Ezek a könyvek később Tatán kézről kézre jártak közöttünk. A kapcsolattartás fedő­ szervének, aminek létrehozására beszélgetéseink vezetői felhívták a figyelmet, nálunk Tatán eleinte erre a célra bevált a rendkívül sikeres néptánccsopor­ tunk.”21 A földalatti kisközösségek (s majd a Bokor-mozgalom) eredettörténetének fontos, már-már mitikus eleme mindezek mellett az a mozzanat, amely

szerint 1945 elején a debreceni piarista rendházban szállást kapott egy Kolakovics né­ ven bemutatkozó horvát jezsuita szerzetes, aki egy hónap alatt négy kiscsopor­ tot hozott létre munkásfiatalokból, diákokból és felnőttekből, s távozása után az ő csoportjait vette át Bulányi György. Kolakovics minden bizonnyal azonos az 1906-ban született Stjepan Tomislav Poglajennel, aki beutazta a szovjet blokk országait, s XII. Pius tudtával, igaz, csak magánemberként, de a Szovjet­ uniót is megjárta. Tevékenységének további vizsgálata azért is fontos lehet, mert megvilágíthatja annak a hátterét, hogy a szovjet megszállás alá kerülő or­ szágokban kibontakozó egyházi földalatti mozgalmak a Vatikán tudtával, hall­ gatólagos támogatásával kezdték-e meg működésüket. A Belgiumban is tanult Poglajen módszerének, tájékozódásának egyébként lényeges eleme, hogy nagy hatással volt rá Joseph Cardijn bíborosnak a

munkáspasztoráció terén végzett tevékenysége, ami ilyen formán akár ösztönzője is lehetett a Bulányiék által vá­ lasztott csoportszervezési metódusnak.22 Mindebből nyilvánvaló, hogy Himfy Ferenc a kiskunfélegyházi kiscsopor­ tok szervezésével egy országos mozgalomba kapcsolódott be. 1948 nyarán Magó Juliannával közösen egy 30 főből álló ifjúsági csoportot vittek a Balaton-partján lévő Jankovics-telepre, a Szent Sarolta lelkigyakorlatos házba. Magó Julianna javaslatára meghívták előadónak Bulányi Györgyöt is, akivel Himfy itt találko­ zott először. (Bulányi egyébként a Himfy ügyében tett tanúvallomásában az első találkozást egy évvel későbbre datálta.) Bulányi elmondta, hogy neki is vannak Debrecenben hasonló ifjúsági csoportjai, Himfy még ugyanebben az év­ ben megismerkedett a mozgalom többi meghatározó személyiségével: Juhász Miklós és Török Jenő piarista szerzetesekkel és a Szegeden működő

Lakos End­ rével, Bulányit és Juhászt 1950-ben és 1951-ben meghívta egy-egy lelkigyakor­ lat megtartására, Kiskunfélegyházára. Vallomásából az is kiderül, hogy Bulányiékkal 1949 nyarán Budapesten, a piarista rendházban tárgyaltak elő21 Vizkelety András: A tatai piarista gimnázium utolsó évei 1945-1948. In: A piarista rend Ma­ gyarországon. Szerk Forgó András Szent István Társulat Az Apostoli Szentszék Kiadója, Bp 2010 370-376. Az idézetet 1 375-376 22 L. erről http://wwwbulanjdhu/images/onrajz/aki dudas akar lenni 10pdf 6768 (Letöltés ideje: 2015. jún 20) A kérdésről legújabban 1 Benyhe Bernát: Bokor-állam-egyház A Bulánjd György-féle Bokor-közösség, a kommunista pártállam és a magyar katolikus hierarchia. 264-270 http://www.institutumfraknoihu/katolicizmus magyarorszagon ii vatikani zsinat koraban O (Le­ töltés: 2015. okt 28) 1452 VOLGYESI ORSOLYA szőr az ifjúsággal való foglalkozás módszereiről. Ezután

rendszeresen tartottak megbeszéléseket és lelkigyakorlatokat a különböző korosztályhoz tartozó fiata­ loknak és az ifjúsági csoportok papi vezetőinek is. Mindebből arra következtet­ hetünk, hogy Himfy kiskunfélegyházi csoportjait Bulányiéktól függetlenül hoz­ ta létre, de egy idő után szorosan együttműködött velük, sőt a mozgalom egyik meghatározó alakjává vált: „Talán annyit mondanék még el, hogy már félegyházi korszakom idején kiderült, naiv vagyok, amikor azt hiszem, hogy egyedül csinálom ezt az egészet az országban. Egy év lefogása alatt fény derült arra, hogy vagy 25-en vagyunk, akik az ország különböző területén ugyanazt csináljuk, ugyanazzal a szervezéssel, nagyjából ugyanazzal a tartalommal. Össze is jártunk, minden évben kétszer 25 pap. Egyik alkalommal egy napos ér­ tekezlet volt, amikor is gyakorlati dolgokat cserélgettünk, ki hogy csinálja, mint csinálja, téma módszer, stb. és volt egy másik

alkalom, amikor három na­ pos lelkigyakorlatot tartottunk. Nem választottunk vezetőt vagy elnököt, de valahogy a dolog természetéből jött az, hogy mindenki elismerte Bulányi atya vezető szerepét. Nagyon jó hangulatú társaság volt ez Egyszer Hunya Dániel,23 egyszer pedig Endrey Mihály tartotta a lelkigyakorlatot, és megbeszéltük a to­ vábbi pedagógiánk módszerét és tartalmát.” Az 1952 augusztusában letartózta­ tott Juhász Miklós ugyanakkor így jellemezte Himfy akkori tevékenységét val­ lomásában: „Azt már akkor is láttam rajta, hogy nem híve a tömegmozgalom­ nak, és inkább a mélységi nevelésre törekszik. Azt is tapasztaltam rajta, hogy nem reakciós felfogású. Ó is elítélte azt, hogy sokan csak politikai szempontból lelkesednek Mindszenty prímásért. Elmondta a csongrádi Mária napok egyik epizódját, hogy amikor a prímás valami olyan kitételt tett, amit a földre lehe­ tett értelmezni, nagy volt a közönség

lelkesedése, de rögtön lelohadt ez a lelke­ sedés, amikor az egykéről és a gyermekáldás elleni védekezésről volt szó. Eze­ ken a kurzusokon tapasztaltam nála azt is, hogy szívesen alkalmazza előadásai­ ban az ankétot, vagyis nem mond el mindent, hanem szinte megbeszéli hallga­ tóságával együtt a problémákat. Felveti a nehézségeket Igyekszik csapdába vinni hallgatóságát, hogy annál élményszerűbben jöjjön ki a valódi tartalom. Ez is olyan módszer volt, ami a csoportmunkában nagy szerepet kapott.”24 Lakos Endre kihallgatási jegyzőkönyvéből az is kiderül, hogy a dél-magyarországi ré­ gióban Himfy, Lakos, Sófalvi Márton és Tóth Mihály békéscsabai papok tartot­ tak szorosabb kapcsolatot, rendszeresen találkoztak és kicserélték a csoportmunka kapcsán szerzett tapasztalataikat.25 Az is bizonyos, hogy az 1950-es évek elején Himfy Barlay Ödön cisztercita szerzetes csoportjairól is tudott, sőt előadást is tartott

náluk, Barlay is kapcsolatban volt Bulányiékkal: azt bizonyo­ san lehet tudni, hogy Barlay jelen volt 1952 augusztusában az utolsó papi összejövetelen. Továbbá Etele György, Szentgyörgyi András, Miskolczy Kál23 Hunya Dániel (1900-1957) jezsuita szerzetes, 20 éven át a Glattfelder Gyula Csanádi püspök által 1930-ban alapított Egyházmegyeközi Papnevelő Intézet spirituálisa volt, 1955-ben letartóztat­ ták, de rossz egészségi állapota miatt szabadon engedték. Tevékenységéről 1 ÁBTL 315-0-8881 E Hunya Dániel 24 ÁBTL 3. 1 9 V-140907/1 Bulányi György és társai 25 ÁBTL 3.19 V-140907/2 Bulányi György és társai AZ ALSÓPAPSÁG AZ 1940-ES, 1950-ES ÉVEK FORDULÓJÁN 1453 mán, Divald István, Ludmány Antal, Mándoki István, Makiári Lajos, Medgyes János, Veszprémi Tibor piaristák, Kerkai György, Vácz Jenő és Pap József, Sza­ bó István jezsuiták, Patonai Rudolf kapucinus szerzetes, Ágoston Julián ciszter szerzetes, Orosz

Árpád miskolci világi pap volt még hosszabb rövidebb ideig kapcsolatban Bulányiékkal.26 A Himfy Ferenc kapcsolatrendszerében szintén fontos szerepet játszó Gö­ rög Lenke szociális testvérrel 1946-ban került kapcsolatba, mikor az a Katoli­ kus Leányok Országos Szövetsége (KLOSZ) kiskunfélegyházi csoportját ment meglátogatni. A szerzetesnő aztán több alkalommal is megkérte, hogy a szerve­ zet tanulmányi hetein, lelkigyakorlatain tartson előadást. Pestre jövetele után Himfy aktívan bekapcsolódott a Görög Lenke vezetésével működő korábbi KLOSZ-csoportok tevékenységébe is, s ott egyfajta szellemi irányítóként műkö­ dött. Bulányiék vizsgálati anyagából kiderül, hogy Görögéket Endrey Mihály egri segédpüspök, az Actio Catholica országos igazgatója és Sík Sándor piarista tartományfőnök is igyekezett integrálni a Bulányi, Juhász és Török nevével fémjelzett mozgalmába, s ennek érdekében még 1950

januárjában megbeszé­ lést hívtak össze az Alverna Szent Erzsébet lelkigyakorlatos házba mintegy 30-40 apáca jelenlétében, ahol elsősorban a középiskolás lányok hitoktatásá­ nak megszervezéséről tárgyaltak. Főként Török Jenő közreműködésével ugyanakkor együttműködtek a Jolsvai Hedvig irányításával működő Dolgozó Nők és Leányok Országos Szövetségével (DL) is. 1950 áprilisában az Actio Catholica székházában tartott gyűlésükön, ahol egyébként Himfy is jelen volt, arra jutottak, hogy az országot hét részre, úgynevezett decentrumra osztják, ezek élén egy-egy szerzetesnő állt volna, s ők fogták volna össze a lányok képzé­ sét az adott területen. Endrey jóváhagyásával kijelölték azokat az anyagokat, jegyzeteket is, amelyeket a csoportmunkában fel kívántak használni. Mindez azonban a szerzetesrendek feloszlatása miatt kudarcba fulladt, s alapvetően a papoknak kellett a területi koordinálást

megoldani, főként az egyetemi váro­ sokból. A helyzetet az is nehezítette, hogy a mozgalom így az összejöveteleknek otthont adó intézményi hátteret, s az infrastruktúra egy jelentős részét is el­ vesztette. Bulányi vallomásában 1950 nyarát azonban abból a szempontból is fordulópontnak tartotta, hogy az ekkor megszervezett összejövetelen már kizá­ rólag csak azok a papok vettek részt, akik csoportmunkával foglalkoztak, eddig ugyanis az Actio Catholica keretein belül, annak az égisze alatt zajlottak a meg­ beszélések és itt értelemszerűen a papság szélesebb köre volt jelen. Bulányiék 1952 augusztusában bekövetkezett letartóztatása után a sza­ badlábon maradottak egy ideig szünetet tartottak a csoportmunkában Érde­ mes megjegyezni, hogy a Bulányiék ügyében 1952. május 23-án készült őrizetbe vételi javaslat még a letartóztatandók nagyobb körével számolt, többek között Himfy Ferencével is, végül aztán Bulányit,

Juhászt, Törököt, Lakos Endrét, Ikvay Lászlót, Sigmond-Strecke Ernőt, Sőtér Tibort, Braun Istvánt, Jolsvai Hedviget és Vadas Évát vették őrizetbe.27 Fekete Gabriella hitoktatónő volt az, 26 ÁBTL 3.19 V-140907 Bulányi György és társai 27 A Bulányiékkal foglalkozó Lombardisták fedőnevű csoportdossziét az Államvédelmi Hatóság I/2-b alosztálya 1951. október 26-án nyitotta meg, a letartóztatások közvetlen előzménye pedig Zana Albert és Sándor István 1952. júliusi őrizetbe vétele volt 1454 VOLGYESI ORSOLYA aki Bulányiék letartóztatása ellenére sem volt hajlandó abbahagyni a fiatalok­ kal való foglalkozást, ekkor külön is vált Görög Lenkééktől. Görög Lenke azon­ ban 2 hónapra Tiszaigarra utazott, így az általa irányított csoportmunka csak 1953-ban indult újra. Himfy 1953 őszén kezdett el újra előadásokat tartani a feloszlatott KLOSZ csoportjainak. Minderre így emlékezett vissza: „1952-ben Bulányit és

még nyolc más kollégát (nem is biztos, hogy mindet fel tudom sorol­ ni): Török Jenő, Vácz Jenő, Boros Pista, Kerkai Jenő, Kerkai Gyuri (ők testvé­ rek voltak) - ezeket elvitték.28 Letartóztatták őket, és súlyos büntetést kaptak azon az alapon, hogy ez államellenes szervezkedés. A legnagyobbat Bulányi kapta: valahogy megérezték az ő vezető szerepét, ezért életfogytiglani kapott. De csak úgy röpködtek a 15, 14 évek, azt hiszem 8 esztendő volt a legkisebb. Természetesen ez bennünket is befolyásolt, és ekkor egy ideig rendkívül lapul­ tunk, csöndben voltunk, nem csináltunk összejöveteleket.” Bulányiék letartóz­ tatása után az ő vallomásuk nyomán az államvédelem „Katolikus Lá­ nyok” címen nyitott dossziét,29 és többek között Görög Lenkét és Fekete Gabri­ ellát figyelték meg, letartóztatásukra és elítélésükre két külön perben azonban csak később került sor: Feketét 1955 decemberében, Görögöt

pedig 1956 janu­ árjában vették őrizetbe.30 Feketéék perét egykorúan a hatóságok egyébként második Bulányi-perként is emlegették.31 Miután 1956 októberének végén megnyíltak a börtönök, a Bulányi-per el­ ítéltjei is szabadlábra kerültek. Ezt követően 1956 novemberében a piarista rendházban több megbeszélést is tartottak, Himfy Ferenc vizsgálati anyagában mindezekről fontos részleteket olvashatunk. Himfy úgy emlékezett, a feltehe­ tőleg november 12-i találkozón rajta kívül Kerkai György, Ikvay László, Juhász Miklós, Eglis István és Bulányi vett részt. Kerkai arról beszélt, hogy az AC-t és a katolikus ifjúsági szervezeteket milyen elvek alapján kellene újjászervezni, ennek kapcsán Kerkai egy hatoldalas tervezetet olvasott fel.32 Arról is beszél­ tek, hogy a kormány és a püspöki kar közötti tárgyalások keretében milyen kí­ vánságok merülhetnek fel az egyház részéről: a szerzetesrendek részbeni

visszaállítása, kórházi lelkészségek szervezése, katolikus ifjúsági szervezetek működésének jogi feltételei, egyetemi lelkészségek újbóli felállítása, katolikus nyomdák létrehozása. Miután ezeket a követeléseket megszövegezték, úgy ha­ tároztak, eljuttatják Grősz Józsefhez. Himfy úgy emlékezett, a tervezetet Bulá­ nyi tisztázta le, és 1957 januárjában ketten vitték el Grőszhöz (és Csávossy Elemérhez, a jezsuita rend tartományfőnökéhez) egy körlevéltervezettel együtt.33 A körlevélben a püspöki kar a hívek tudomására hozta volna a kor28 Kerkai György és Vácz Jenő jezsuitákat, akik egyébként szintén bekapcsolódtak Bulányiék munkájába, csak 1955 őszén tartóztatták le. Őket a Tamás János és társai perben ítélték el (1 Buda­ pest Főváros Levéltára (továbbiakban BFL) XXV4.f-1957-2943), Kerkai Jenőt pedig már jóval koráb­ ban 1949-ben elítélték. 29 ÁBTL 3.15-0-10202 Katolikus lányok 30

Gerstner Ida és társai peranyagát 1. BFL XXV 4Í-1956-006107 31 Fekete Gabriella és társai peranyagát 1. BFL XXV 4f -1956-0060999 32 Himfy vallomása szerint ennek egyik eleme volt, hogy a szerzetesrendek által létrehozott és irányított mozgalmak nem lennének alárendelve az AC-nak. 33 Feltehetőleg ezt a dokumentumot közli Koltai András. L A magyar piaristák 1956-ban For­ rásgyűjtemény. In: A katolikus egyház 1956-ban Szerk Rosdy Pál Új Ember, Bp 2006 209-210 AZ ALSÓPAPSÁG AZ 1940-ES, 1950-ES ÉVEK FORDULÓJÁN 1455 mánnyal való tárgyalási szándékát, és azt, hogy milyen témákat vetetnének na­ pirendre. Grősz Himfy elmondása szerint átvette a dokumentumokat, be­ leolvasott, majd azt mondta, ő maga is ilyen kérdésekkel foglakozik. A már is­ mét letartóztatott Juhász Miklós a Himfy Ferenc ügyében 1958. június 19-én tett vallomásában is megerősítette, hogy 1956 novemberében-decemberében készült egy olyan tervezet, amely

az alsópapság kívánságait és javaslatait fogla­ lata össze, s ezt Himfy és Bulányi elvitték Grősz Józsefhez. Bulányi ugyanak­ kor ebben a vonatkozásban megtagadta a vallomástételt. Ezt a mozzanatot a hatóság oly mértékben fontosnak tartotta, hogy még az 1961-es letartóztatások alkalmával is visszatértek e dokumentumok keletkezésének körülményeire pl. Ikvay László, Lénárd Ödön kihallgatásakor.34 A Grősz József hagyatékában lévő, immár kiadott iratgyüttes (Kísérőlevél a budapesti papságnak a püspöki karhoz intézett beadványához, A budapesti papság javaslata a püspöki karhoz egy papoknak szóló körlevél tartalmáról, A budapesti papság javaslata a püspöki karhoz egy híveknek szóló körlevél tartal­ máról, A budapesti papság hívekhez szóló körlevéltervezete, A budapesti pap­ ság témajavaslata a püspöki karhoz az egyház és állam viszonyának rendezése ügyében) Kálmán Peregrin feltételezése szerint

a Regnum Marianum papjai­ nak körében készülhetett.35 Amennyiben feltételezését elfogadjuk, valószínű­ síthető, hogy 1956 késő őszén a budapesti alsópapság körében több csoport is foglalkozott az állam és egyház viszonyának a közel jövőben történő újraszabá­ lyozásával.36 Bulányiék 1956 őszén tehát nemcsak követték az eseményeket, hanem igen határozott koncepcióval rendelkeztek, ennek előzményei pedig legalább 1951-ig vezethetőek vissza. Ekkor keletkezett ugyanis a Papi rekollekciós el­ mélkedések című dokumentum, amelyet szerzői bizonyosan az 1951. július 21-i 34 ÁBTL 3.19 V-146786/14 és ÁBTL 335-0-12893/4 Konspirálók 35 Dokumentumok Grősz József kalocsai érsek hagyatékából, 1956-1957. Kiad Kálmán Peregrin. Szent István Társulat - Hamvas Béla Kultúrakutató Intézet, Bp 2011 287-294 36 Kálmán Peregrin a Werner Alajos és társai ügy vizsgálati anyaga alapján feltételezi, hogy 1956 nyarán Emődi

László kezdeményezésére készült egy tervezet, amely a katolikus egyház követe­ léseit foglalta össze. A regnumista atyák aztán megszervezték, hogy az Esztergomi Főegyházmegye őszi koronáin minden esperesi kerületben felolvassák és megtárgyalják ezt a dokumentumot. (Grősz József i. m 32-33) Ezen a ponton érdemes Rózsavölgyi László vallomását idézni: „A gyűlés előtt he­ tekkel Emődi aki akkor valamelyik üzemben munkásként dolgozott elkészítette, illetve legépel­ te azokat a kérdéseket, amelyekről, úgy tartotta, hogy a korona-gyűlésen fel kell vetni. Ezt egy regnumi közösségi találkozón meg is beszéltük. Tudomásom szerint a többi regnumos is ismerte az Emődi által kidolgozott kérdéseket és azokkal egyet értett. A közösségi megbeszélésen megállapod­ tunk abban, hogy a regnumos papok saját esperesi kerületükben a korona-gyűlésen hasonló szellem­ ben fognak felszólalni. A dél-budai esperesi kerületben

engem bíztak meg a megbeszélt kérdések fel­ vetésével. Úgy tudom, hogy Csiszár Ferenc aki más esperes kerületbe tevékenykedett is elké­ szült az elmondandó felszólalásával.” (BFL XXV 4f 1961-9228 264 doboz 1287skk) Rózsavölgyit a vallomástétel alkalmával szembesítették az „Elöljáróban” kezdetű dokumentummal, amely a per­ anyag bizonyítékai közt is megtalálható. Ez a szöveg nem azonos a Grősz hagyatékban talált irategyüttes egyikével sem, sőt még csak nem is emlékeztet azokra, ez persze nem zárja ki Kálmán Peregrin feltételezését, hogy a kalocsai érsekhez eljuttatott és 2011-ben közreadott dokumentumok megszövegezői a Regnum közösségéhez tartoztak, de a vizsgálati anyagban olvasható vallomások nem erre az irategyüttesre vonatkoznak. 1456 VOLGYESI ORSOLYA eskütétel után vetettek papírra.37 A dokumentum saját bevallása szerint közös megbeszélések, elmélkedések eredménye, egy közösség alkotása:

egyfajta hely­ zetkép a magyar egyház állapotáról, mulasztásairól és lehetőségeiről. Szerzői Bulányi, Török Jenő, Juhász Miklós, Eglis István (Himfy szerzősége kérdéses: Török Jenő vallomása szerint részt vett a megszövegezésben, Juhász szerint azonban nem, éppen ezért tudott közvetíteni az Endrey Mihály és köztük kiala­ kult feszültség feloldásában, Endrey ugyanis sérelmezte a szóban forgó munká­ ban leírtakat).38 Az írás mottója Máté evangéliumából származik: „Keressétek először az Isten Országát és az O igazságát.”39 (Az Isten országa kifejezés kulcsfogalom lesz majd később Bulányi és a Bokor-mozgalom teológiájában.) A dokumentum, bár a legnagyobb tisztelet hangján szólt a püspöki karról, mégis komoly kritikát fogalmazott meg vele szemben: „Amikor fiúi engedelmesség­ ben vagyunk főpásztoraink iránt, mégsem mellőzhetjük a közelebbi és távolab­ bi egyházpolitikai ténykedések

bíráló boncolgatását, az említett alapszempont és kizárólag teológiai (szentírási, szenthagyományi) szempontok szerint, egyes egyedül a levonandó tanulságok kedvéért még mindig nem egészen késő és természetesen eleve alávetve minden szavunkat az egyedül illetékes Szent­ szék ítéletének. Addig azonban saját lelkiismeretünk szavára kell hallgat­ nunk.”40 Az írás abból indul ki, hogy az elmúlt hetek drámai eseménysorozatá­ val új szakasz kezdődött a magyar egyháztörténelemben. Az új szakasz nyitá­ nya véleményük szerint az Állami Egyházügyi Hivatal felállítása és Kossá Ist­ vánnak a hivatal élére történt kinevezése. Első felvonás a Grősz-per, a második az első vikárius generálisi (általános helynöki) kinevezések: Beresztóczy Mikló­ sé Esztergomba, Szécsi Antalé Csanádba, valamint az új irodaigazgatóké. „Okulva a csehszlovák szakadást kiküszöbölő lengyel példán püspökeink, igen

helyesen simán kinevezték azokat az előterjesztett jelölteket, akik ellen kánoni 37 A dokumentum megtalálható: BFL XXV 4.f 1961-9237 Kertész Tivadar és társai bizonyíté­ kai között. Török Jenő vallomása szerint 1951 augusztusában az általuk vezetett papi csoport a pia­ rista kápolnában gyűlt össze, ahol Halász Piusz ciszter szerzetes tartott számukra lelkigyakorlatot, majd másnap az örmény kápolnában Török tartott beszámolót az aktuális helyzetről, beszámolóját a Papi rekollekciós elmélkedések alapján tartotta, tehát ekkor ismertette először szélesebb körben an­ nak főbb állításait. BFL XXV 60 e 1953-002191 38 „Egyébként az u. n »papi csoport« munkájába is bekapcsolódott és gyakran megjelent össze­ jöveteleinken. Több alkalommal elmélkedést, előadást is vállalt Ezek már említett érdeklődési kö­ rének megfelelőleg pedagógiai tárgyúak voltak. Tudom, különösen az u n »nehéz esetekkel«, a nehezen

kezelhető emberekkel foglalkozott ilyen előadásaiban szívesen. 1952 tavaszán egyik egyete­ mistákból álló csoportom vezetésére is megkértem, mert nem tudták velem összeegyeztetni idejüket. Ezzel a csoporttal többször szobámban is találkozott. Egy másik csoportjáról is tudok Mindannyi­ unk közül Endrey A.C igazgatóval ő volt a legbarátibb kapcsolatban Tőle tudom azt is, hogy Endrey nagyon rossz néven vette a »Tájékozódás« című egyházpolitikai brossúrát, és igen kemény kifejezés­ sel illette annak szerzőit. Himfy diplomata, egyeztető természetének megfelelően igyekezett Endreyt kiengesztelni velünk, több alkalmat teremtett arra is, hogy baráti találkozás formájában én is köze­ lebb kerüljek hozzá. Ezeken a találkozásokon azonban, minthogy mások is voltak jelen, nem esett szó a csoportmunkáról. Inkább csak a személyes jó viszony elmélyítését szolgálták Himfy annál is inkább tudott közvetítő szerepre

vállalkozni Endrey és az említett brossúra szerzői között, mert ő nem vett részt azon a megbeszélésen, amelyiken vázlata és gondolata m egszületett.” ÁBTL V-140907/1 Juhász Himfyvel kapcsolatos vallomását 1. 61 skk 39 Papi rekollekciós i. m 1282 40 Uo. 1282 AZ ALSÓPAPSÁG AZ 1940-ES, 1950-ES ÉVEK FORDULÓJÁN 1457 kifogás nem volt emelhető. Azt sem lehet mondani, hogy kényszer forgott fenn, mert a Csanádi püspök ugyan házi őrizetben volt a kinevezéskor, de pl. a veszp­ rémi püspök nem.”41 Harmadik felvonásnak, s egyfajta fordulópontnak az 1951. július 3-i püspökkari konferenciát tartották, s a konferencia egyik legsú­ lyosabb eseményének a papi békemozgalmat legalizáló püspökkari nyilatkoza­ tot tekintették.42 „Itt a punctum saliens és nem másutt! Hiányzott a börtönben ülő két érseken kívül a háziőrizetben tartott székesfehérvári, Csanádi és váci püspök, viszont jelen volt a két új vikárius

generális (az esztergomi és a Csanádi). Az elnöklő egri érsek »beláthatatlan következmények elhárítása érde­ kében« kérte az előterjesztett nyilatkozat aláírását. Ennek a nyilatkozatnak három mozzanata volt: a) az előző évi egyezményt lényegileg megújító hűségnyilatkozat a kormányzat, illetve az alkotmány felé, annak kijelentésével, hogy az állami törvények nem ellenkeznek az isteni törvényekkel, b) Az előző egyhá­ zi per bűnöseinek elítélése c) A papi békemozgalom ajánlása és ezzel legalizálá­ sa (eddig u. i a helytelenítés többnyire azon a címen történt, hogy nem a hie­ rarchiától kiinduló papi szervezkedés). A nyilatkozat aláírása tiltakozás nélkül megtörtént.” foglalta össze a történéseket a dokumentum43 Negyedik felvo­ nás folytatódik a helyzetértékelés a konferenciát követő új rendelkezések: az aulákban megjelentek az AEH és államvédelem képviselői s elfoglalták he­ lyüket.

Szétküldött kérdőívek alapján megtörténik a plébániákon működő pap­ ság és szerzetesek összeírása; a jelentésnek felelősség terhe mellett ki kell ter­ jeszkednie az egyházközség területén tartózkodó, esetleg papi vagy szerzetesi mivoltukat titkoló szerzetespapokra, azzal az ígérettel, hogy amennyiben a jö­ vőben tudnak ilyenekről, jelenteni fogják. (E perctől kezdve tehát a papi műkö­ désre engedélyt nem kapott szerzetesek az államvédelmen kívül a plébánosaik­ tól is tarthatnak. Felmentenek kitűnő buzgó plébánosokat, mint pl a legjobban vezetett budapesti plébánia, a cisztercita plébánia vezetőjét és a váci egyházme­ gye egyik legkiemelkedőbb papi egyéniségét, Vedres prelátust; hasonló nyugdí­ jazások sorozata indul meg - szól a dokumentum. Végül az ötödik felvonás az állami hűségeskü letétele és Badalik Bertalan veszprémi püspök július 22-én a Magyar Nemzetben megjelent cikke, amely

megindokolta a püspökök eme lépé­ sét a nyilvánosság előtt is.44 Ezzel kapcsolatban a dokumentum így fogalma­ zott: „A záróakkord-szerű Badalik-cikkben a magyar episcopátus egyik legnép­ szerűbb és legintranzigensebb tagjának elvi nyilatkozatával és a püspöki kar eskütételének gyakorlati tényével mind elvileg, mind gyakorlatilag megtörtént a visszavonulás a »külső várból« a »belső várba«; a már régóta jogosulatlanul 41 Uo. 1281 42A magyar püspöki kar tanácskozásai 1949 és 1956 között. Dokumentumok I kötet Borovi József gyűjtésének felhasználásával összeállította Balogh Margit. Jegyzetek: Balogh Margit, Gárdo­ nyi Máté, Rosdy Pál. METEM, Historia Ecclesiastica Hungarica Alapítvány és a Szeged-Csanádi Püspökség, Bp. 2008 354-360 A békepapi mozgalommal kapcsolatos nyilatkozatot 1 uo 359 43 Érdekes adalék mindehhez a Baba fedőnevű ügynök jelentése, e szerint 1951 júliusában a Bulányi-féle mozgalom

papi vezetői is kiértékelték a helyzetet, s arra jutottak, hogyha a püspöki kar olyan határozatot hozna, hogy a funkcionáló papoknak be kell lépniük a papi békemozgalomba, ezt megtagadnák és illegalitásba vonulnának. ÁBTL O-11959/la Lombardisták 44 Badalik Bertalan-. Eskütétel után Magyar Nemzet 1951 júl 22 VII év 169 szám VOLGYESI ORSOLYA 1458 tartott politikai és közjogi régióból, az attentizmus és belső emigráció világából az egyházat jogosan megillető hitéleti és lelkipásztori régióba, a »nem evilágból való ország« sajátos működési területére.”45 Az elmélkedések szerzői úgy látták, a püspökök túl sokáig és túl mereven ragaszkodtak az egyház korábbi közjogi és társadalmi pozícióihoz, másfelől a vallásszabadságot, a hitélet gyakorlását akadályozó lépések, vagy éppen a ter­ mészeti és isteni törvényekkel egyaránt ellenkező intézkedések, így a kitelepí­ tések ellen nem szólaltak

fel, inkább a hallgatást választották. E tekintetben a lengyel egyházi vezetés magatartását tekintették mintának, amely szerintük világos és határozott választóvonalat húzott annak kapcsán, hogy hol lehet en­ gedményeket tenni egy ateista államnak és hol van az a pont, ahol már nem szabad engedni. Úgy látták, a magyar püspöki kar még mindig „intézmények­ ben, keretekben, külső intézkedésekben, tömegben és nem minőségben [gon­ dolkodik], lehetségesnek tartja a néhányéves átmeneti szünetelést, a jövőt nem a mai kevesek hősi helytállásából, tanúságtételéből, szűk körű de annál mé­ lyebb apostoli munkájából gondolja szervesen kinőni, hanem a »változás« után a »rossz álmot« elfelejtve, nagyjából a régi keretek és intézmények között, im­ már nagy tömegekkel újrakezdeni. Pedig nincs egy éve, hogy a legközelebbi szomszédságunkban, a passaui katolikus nagygyűlésen kimondották a közel­ múlt

tapasztalatai alapján, hogy a fő feladat a családi pasztoráció mellett az elit, az öntudatos keresztények minőségi és nem mennyiségi kinevelése. Pár hónapja pedig a Bécsben megjelenő Wort und Wahrheit c. kitűnő kát folyóirat a csehszlovák helyzet drámai rajza kapcsán sajnálkozik, hogy a tanulságokat saj­ nos a legközelebbi szomszédok (!) sem vonják le, majd így folytatja: »Legalábbis az a tanulsága megvan minden modern egyházüldözésnek, hogy az egyház igazi ereje nem a szervezetben, a gépezetben, a külső művekben és a pontos közigaz­ gatásban rejlik. Ezt szétrombolhatják, vagy mint a csehszlovák példa mutat­ ja átvehetik az ateista kormányzat emberei, hogy felhasználják, visszaélje­ nek vele a rezsim szellemében. Az egyház igazi ereje belül van: a hívek szívé­ ben, lelkiismeretében, a kegyelemben.«”46 A dokumentum részletesen foglalkozott Mindszenty József alakjával és tevékenységével is: „Az évek

távlatában egyre markánsabban áll előttünk e nagy egyéniség alakja, fény- és árnyoldalaival, működésének nagy erényei és nagy tévedései, amely utóbbiak azonban a legteljesebb jóhiszeműségből, őszin­ te meggyőződésből fakadtak.” - fogalmaztak a szerzők47 „Mint zászlósúr min­ den gyökérszálával a régi magyar hagyományban gyökerezett, az apostoli ki­ rályság eszménye hevítette, mint politikus kimondottan konzervatív volt. Mint főpap külföldi megítélői szerint is a VII. Gergely fajából való, fajtájából a hatal­ mi egyház, a hierokrácia képviselője. Elképzeléseiben Krisztus Királysága úgy valósul, ha a papság hatalmi úton közvetlenül szerez érvényt az isteni törvény­ nek - nem pedig a lelkek útján közvetve. Ezért az egyház és állam elválasztását szörnyűségnek, Krisztus királyi jogai elárulásának tartotta. Mint pap szentéle45 Papi rekollekciós i m 1284 4 6 Uo. 1285-1284 4 7 Uo. 1295 AZ

ALSÓPAPSÁG AZ 1940-ES, 1950-ES ÉVEK FORDULÓJÁN 1459 tű, Krisztus szíve szerint való pap, aki a lelkek gondozásában mind a maga, mind a mások számára csak a hősi helytállást képviselhette.”48Az írás tehát el­ ismerte Mindszenty hősies helytállását, de az általa képviselt elveket és eszmé­ ket, a bíboros egész szerepfelfogását már idejétmúltnak tekintette, és semmi­ képp nem tartotta célravezetőnek. A szöveg a továbbiakban kritikusan szólt a katolikus egyháznak a múlt rendszerben betöltött szerepéről, a hatalmi egyházról, s leszögezte az egyház­ nak az államtól függetlenül kell léteznie, s támaszát a hívekben kell megtalál­ nia. Ez a gondolat elsősorban Török Jenőhöz köthető, hiszen a piarista szerze­ tes doktoriját Szekfű Gyulához írta az Eötvös József minisztersége alatt zajló katolikus autonómiamozgalmakról,49 s az egyház és állam különválasztását, s a meg nem valósult

autonómiatörekvéseket a jelenkorban is elérendő célnak te­ kintette: „[.] mi lett volna, ha a visszavonulás akkor történik, amikor a törté­ nelmi változás ránk köszöntött, és még épen állott a belső vár, anno 1945? Há­ borítatlan templomi pasztoráció, zavartalan hitoktatás, katolikus iskolák, lelkigyakorlatos házak, Actio Catholica, kat. nyomdák és könyvkiadók - csak a nagybirtok elvéve, és ezzel az egyház és állam megkezdett szétválasztásának következetes folytatása és befejezése már előre vetette árnyékát. Nem egy vilá­ gosan látó ember látta és jelezte ezt. Micsoda kitűnő külső példáink voltak arra, hogy függetlenül az államtól híveinkre építsünk lelkileg is, anyagilag is gondoljunk csak a francia, belga, amerikai példákra. Mi lett volna, ha akkor is, az idézett lengyel sorokhoz hasonlóan élesen meghúztuk volna a világnézeti ha­ tárvonalat, a Badalik cikkhez hasonlóan leszögeztük volna az

államhoz való vi­ szonyunkat, és Széchenyivel »kebelünkbe nyúlva« kis bűnbánatot tartottunk volna a múltakért és így láttunk volna neki a belső vár kiépítéséhez. És pedig annak főerődítményeit megerősítve: templom, egyházközség, család. Papjain­ kat anyagilag is híveinkre támasztva (1000 hívő kitűnően elláthat egy papot), világi munkatársakat nevelve francia-belga mintán - és a tömegnek is a bűnbá­ nat, ellenségszeretet, eleven hit szellemében való nevelésével, vagyis a belső vá­ rat megtöltve minél több elevenhitű, keresztény hívővel. Változásra spekulálás, terminusokban gondolkodás, átmentés helyett.”50 A dokumentum szerint a nagyobb közösség kisebbekből épül fel, nem elég tehát az egyházközségi és egyházmegyei keretekben gondolkozni, a világegy­ házra kell figyelni, illetve meg kell találni, meg kell teremteni azokat a kiskö­ zösségeket, amelyek az egyházközségeket élővé, nem jogi,

hanem liturgikus egységgé, eleven hitű hívők közösségévé teszi. Mintának tekintették a francia, belga, holland egyház Szentszék által is elismert törekvéseit, s a belga-francia munkáspapok tevékenységét. Ezt egyébként a gyakorlatban is megkísérelték megvalósítani, együttműködtek az ekkor már feloszlatott KIOE papi vezetőjé­ vel, Ikvay Lászlóval és a DL mozgalom irányítójával, Jolsvai Hedviggel is, akik 48 Uo. 1295-1296 49 Török Jenő: A katolikus autonómia-mozgalom 1848-1871. Adalékok a magyar liberális-kato­ licizmus történetéhez. Stephaneum Nyomda, Bp 1941 (Palaestra Calasanctiana A piaristák doktori értekezései az 1932. évtől 33 szám) 50 Papi rekollekciós i. m 1294 1460 VOLGYESI ORSOLYA aztán szintén a Bulányi-per vádlottjai lettek. Továbbá Bulányi debreceni cso­ porttagjai is megpróbáltak bekapcsolódni a munkáspasztorációba, sőt közülük többen is felkerülve a fővárosba az 1952 júliusában

letartóztatott, majd kivégzett Sándor István szalézi szerzetessel is felvették a kapcsolatot Rákospalotán.51 Ami feltűnő, hogy a dokumentum a követendő minták között hazai előzményekre nem hivatkozott, e tekintetben a jelent valami radikálisan új kezdetének tekintette, amelynek előzményei nem találhatóak meg a magyar katolikus egyházban. A magyar püspökök közül is egyedül Bánáss Lászlót emlí­ tik egyértelműen pozitív kontextusban, aki kisebbségi sorból érkezett és vé­ leményük szerint a suhardi vonalat képviselte az itthoni katolikus egyház­ ban.52 Ugyanakkor Bulányiék környezetében több olyan személy is volt, aki az 1945 előtti katolikus egyesületi-mozgalmi élet meghatározó alakja volt (Eglis Ist­ ván EMSZO, Jolsvai Hedvig DL, Ikvay László KIOE) így személyük, s az álta­ luk képviselt szellemiség nyilvánvalóan hathatott és alakíthatta közös munká­ jukat.53 A Papi rekollekciós elmélkedésekben

megfogalmazódó történelemszemlé­ let jellegzetességei már a dokumentum második egységében, az Elmélkedési anyag című részében olvashatóak: „sokszor az evilági köztörténet katasztrófái­ ból bontakozik ki az Isten Országa fejlődése, máskor pedig az u.n aranykorok 51 ÁBTL 0-11959/11 Lombardisták. Minderre Bulányi így emlékezett vissza:„Egy alkalommal találkoztam Sándor Pistával is. Szaléziánus dolgozó testvér, szerzetes volt ő Rákospalotán a Klarisszeumban. A debreceniek utat találtak hozzájuk A Kolakovics-féle munkásfiú és munkásle­ ány csoportok folytatásai: Orth Miska, az asztalos, aki majd szakérettségi után egyetemre került és mérnök lesz. És Szabó Magdi, egy tündérszép szőke leány, aki majd a felesége lesz És besegítet­ tek nekik Bigi (Balássy Géza) és Berényi Dini. Ók is jártak Rákospalotára Sándor Pista nagymenő volt. Sokszorosította brosúráinkat, amiket mi csak gépelni mertünk Amikor a

munkás-fiataljait elvi­ szik katonának és kék ávóssá teszik őket (palotaőrök, akik majd vigyáznak az ávó rabjaira), akkor is vissza-visszajárnak Pistához. Papokat a kommunisták csak agyonverik, tárgyalásos akasztás nem le­ het a sorsuk. De Pista nem pap, csak dolgozó szerzetestestvér, őt nyugodtan fel lehet akaszta­ ni: 1953 június 28-án 21 óra 10 perckor hajtották végre a halálos ítéletet. Nem akarom elvitatni őt a szaléziánus testvérektől. De a Bokornak is ő az első vértanúja Egy hónappal korábban viszi el őt az ávó, mint minket.” http://wwwbulan3 dhu/images/onrajz/aki dudas akar lenni i5 pdf (Letöltés ideje: 2015. június 17) 52 A „suhardi vonal” kifejezés (utalva Párizs érsekének, Emmanuel Célestin Suhardnak a tevé­ kenységére) minden bizonnyal Bánássnak az egyház szociális tanításával s különösen a munkáskér­ déssel kapcsolatos elkötelezett álláspontjára vonatkozik. L erről Petrás Éva írását:

„Clara pacta, boni amici” - Bánáss László veszprémi püspök 1946 karácson)d körlevelének háttere http://baran kovics.hu/cikk/clara-pacta-boni-amici-banass-laszlo-veszpremi-puspok-1946-karacsonyi-korlevelenekhattere (Letöltés ideje: 2015 október 10) 53 Az 1945 előtti katolikus mozgalmak és egyesületek hatása a háború után megalakuló kiskö­ zösségekre még további vizsgálatot igényel. A két világháború közötti katolikus megújulási törekvé­ sek továbbélésére Vida István szerint az 1956-os felkelés iránya, tartalma és méltósága adott kellő bizon 3 dtékot. Vida István: Egy korszak mérlegéhez In: Éélbemaradt reformkor Miért maradt el az ország keresztény humanista megújulása? A Katolikus Szemlében megjelent tanulmányok gyűjteménye. Róma 1990 9-18 A hivatkozott hely: 15-16 Mezey András már idézett disszertációjá­ ban a következőképpen fogalmaz: „Mindezt figyelembe véve az 1946-os feloszlatásnak áldozatul

eső egyesületekre, vagy abból egyelőre kimaradt hitbuzgalmi csoportokra úgy fogok hivatkozni, mint előzménytörténetre, hiszen nagyon sok közvetlenül utánuk megjelenő bázisközösség nemcsak szelle­ miségében, de sokszor tagságában is kontinuitást mutatott fel velük.” Mindezek mellett is a szerző Bulányi első debreceni kiscsoportjait tekinti az első igazi magyarországi bázisközösségeknek. Mezey A.: Katolikus kisközösségek i m 10 AZ ALSÓPAPSÁG AZ 1940-ES, 1950-ES ÉVEK FORDULÓJÁN 1461 lehetnek az I. O legsötétebb fejezetei (pl a liberális éra »aranykora« nálunk, a Napkirály kora stb.) így tehát a mai korfordulón, annak súlyos megpróbáltatá­ sai és fájdalmas operációi közepette bízó optimizmussal tekint a hívő és hitből élő ember a megtisztulás, megújhodó jövő elé - a jelen szorongatásait hasonlók­ nak érzi azokhoz a szülési fájdalmakhoz, amelyekről az Üdvözítő beszél az Evangéliumban.”54A

szerzők fontosnak tartották, hogy álláspontjukat Róma is megismerje, a francia követségen keresztül ki is juttatták a dokumentumot, de 1952 tavaszán ugyanezen a csatornán jött meg a válasz, amelyet Walter János, a piarista rend generálisának asszisztense írt, e szerint Róma nem tartja idő­ szerűnek, hogy szervezkedésükkel vagy a békepapi mozgalommal kapcsolatban nyilvános nyilatkozatot adjon ki.5556Nem sokkal Bulányiék letartóztatása után aztán Eglis István juttatott ki egy összefoglalót a katolikus egyház helyzetéről a Magyarországról távozó nagyköveten keresztül Belgiumba.66 A szóban forgó papi csoport s az általuk vezetett kisközösségek egykorúan tehát nem az üldözők és üldözöttek narratívájában helyezték el magukat. Sok­ kal inkább új utakat, új megoldásokat kerestek, s ezzel együtt megkíséreltek létrehozni egy ellennyilvánosságot, s egy alternatív magatartás- és életformát, amely ekkor még nem pusztán

az ellenállásra vagy az elzárkózásra alapult, ha­ nem arra (is), hogy a maguk nyelvén kommunikálva jelenhessenek meg a nyil­ vánosság (vagy annak egy szűkebb szelete) előtt, s ne csak a hatalom által uralt médiumokon keresztül láttassák tevékenységüket, egy olyan, főként az állam­ biztonság által alakított retorikába foglalva, amely kizárólag csak a nép és az állam ellenségeként mutatja be őket.57 A mindennapok nyilvánosságában való jelenlétre jó lehetőségnek tűnt az üzemekben, gyárakban dolgozó, létszámfelet­ ti papok és elbocsájtott szerzetesek működése, s ilyen eszköz lehetett volna az 1947-es Provida Mater pápai enciklikán alapuló világi szerzetesség intézménye, amely a külső jelek nélkül működő, világban élő szerzetesekre bízta volna a megváltozott körülmények között az apostolkodás feladatát.58A mozgalom Ma­ gyarországon Shvoy Lajosnak, a székesfehérvári egyházmegye püspökének a

támogatásával, és a Dunabogdányba száműzött Kisberk Imre segédpüspök irá­ nyításával működött, a szervező munkát Kertész Tivadar pomázi káplán végez­ te, aki szoros kapcsolatot tartott Bulányiékkal is, bár volt közöttük némi fe­ szültség is: a providás csoportok kifejezetten egyházközségi kereteken belül 54 Papi rekollekciós i. m 1309-1310 65 ÁBTL 3.19 V-140907/1 Bulányi György és társai Juhász Miklós vallomása 56 Eglis még egy 1952. aug 21-i találkozón beszélt a belga nagykövet megkereséséről paptársai­ nak, Bulányinak, Török Jenőnek, Szappanos Bélának (Barlay Ödön és Juhász Miklós késve érkez­ tek) ÁBTL 3.19 V-140907 Bulányi György és társai, az ügyről 1 még Eglis kihallgatási jegyzőkönyv­ ét BFL XXV 4. f 006099 Fekete Gabriella és társai A dokumentumot 1 uo a per bizonyítékai között 57 Az 1950-es évek katolikus ellennyilvánosságáról 1. Árpád, von K lim ó: Nonnen und Tschekisten.

Vorstellungen der ungarischen Staatssicherheit von einer katolischen Gegenöffentlich­ keit in der frühen fünfziger Jahren. In: Sphären von Öffentlichkeit in Gesellschaften sowjetischen Typs. Zwischen partei-staatlicher Selbstinszenierung und kirchlichen Gegenwelten Herausgegeben von Gábor T. Rittersporn, Malte Rolf, Jan C Behrends Peter Lang, Frankfurt am Main - Berlin Bern - Bruxelles - New York - Oxford - Wien 2002 (Komparatistische Bibliothek Band 11) 307-334 58 Bertalan Péter-. Provida Mater: Egy rejtőzködő enciklika magyarországi utóélete Human Exchange Emberi Erőforrás Fejlesztő és Tanácsadó Alapítvány, Győr 2009. 1462 VOLGYESI ORSOLYA működtek, szemben a piarista szerzetesek által létrehozott közösségekkel, amelyek iskolatípushoz kötve, korosztályi alapokon szerveződtek. Az így megalakult kiscsoportok s az általuk képviselt szemlélet és maga­ tartásforma az egyházon belül is a megújulás lehetőségét hordozta, s egy sze­

mélyes döntésen alapuló elkötelezett kereszténységet vállalását jelentette.59 Az alig egy hónappal Bulányiék letartóztatása előtt tartott debreceni lelkigyakor­ latról egy Hódmezővásárhelyről érkezett, Gizella fedőnevű ügynök számolt be, jelentésében ennek a magatartásformának néhány fontos elemét mutatta be, főként a Juhász Miklós vezette elmélkedéssel kapcsolatban. Juhász arra hívta fel a figyelmet, hogy a csoporttagoknak óvakodni kell a „szektás magatartás­ tól”, ami annyit tesz, hogy nem tarthatják magukat különbnek a többi keresz­ ténynél. Óvakodni kell az olyan magatartástól is, mint amikor Pesten az áldoz­ ni akarók egyszerűen kivonultak, amikor meglátták, hogy Horváth Richárd közismert békepap áldoztak Nem lehetünk antibolsevisták sem idézi a jelen­ tés Juhász szavait , mert a keresztény ember nem gyűlölhet senkit. Vagyis Juhász mind az egyházon belül, mind azon kívül elutasította a

demonstratív szembeállás s elkülönülés gesztusait.60 Visszatérve Himfy Ferenc vizsgálati anyagára és a többi vádpontra: Himfy Ferencet az 1957 márciusában végigsöprő letartóztatási hullám során több más egyházi személlyel együtt őrizetbe vették, Himfy elmondása szerint a házkuta­ tás alkalmával megtalálták nála a Sátán Birodalma című írás fordítását, ame­ lyet ő és egy szalézi szerzetes fordítottak.61Amikor pedig ugyanezt Török Jenő letartóztatásakor megtalálták emlékezett vissza , az AVO-s állítólag azt mondta Török elöljárójának: ez az írás önmagában 15 év. Ennek ellenére a Himfynél házkutatást végző elmondása szerint rendkívül rosszarcú „pufajkás” beleolvasott a szövegbe, lassan összehajtotta, visszarakta a borítékba, és a fiókba tette. Ez a németből fordított szöveg standard darabja volt az 1950-es évek egyházi szamizdat irodalmának, csakúgy, mint a különböző pápai

beszédek és enciklikák, a francia munkáspapok írásai, a külföldi katolikus fo­ lyóiratokból készült fordítások (ezeket főleg Török és egyik segítője, Haranginé Boross Vilma készítették).62 De maguk a kisközösségi mozgalomban résztvevők (Bulányi, Himfy, Eglis, Juhász) is készítettek a kiscsoportoknak szánt szocioló­ giai, pszichológia, valláserkölcsi, dogmatikai jegyzeteket. Előadásaikat pedig a 59 L. erről Máté-Tóth András- Bulányi und die Bokor-Bewegung Eine pastoraltheologische Würdigung. Wien 1996 22 60 ÁBTL 3.15-0 - 11959/2 Lombardisták 61 Gotthard Montesi: Das Reich des Satans. Dokumente Zweimonatschrift im Dienste übernationaler Begegnung 5. Jg (1949) 4 Heft 332-356 62 Marx Gyula pécsi orvostanhallgató visszaemlékezésében hasonló mozzanat szerepel az 1955-ös esztendőből: „December 16-án éjjel megjelent három ávós, és házkutatást tartott nálunk. Végignézték a könyveinket, lemezeinket. A gépelt

anyagokból egy halomra valót összegyűjtöttek; kü­ lönösen érdekelte őket minden olyan írás, melyben előfordult Mindszenty József neve. Ekkor már éreztük, nagyon meleg a helyzet, s óriási feszültségben éltünk. Többek között elvitték azt a Stimmen der Zeitből fordított tanulmányt is, mely A Sátán birodalma címet viselte.” Elmer István: A Sátán bi­ rodalma. Katolikus kisközösségi élet az 1950-es esztendőkben, http://ujemberkatolikushu/ Archivum/2005.0123/0801html (Letöltés ideje: 2015 május 3) AZ ALSÓPAPSÁG AZ 1940-ES, 1950-ES ÉVEK FORDULÓJÁN 1463 hallgatóság lejegyezte és sokszorosítva szétosztotta.63 „Kispesti tartózkodásom alatt rengeteg gépelt irodalom került a kezemhez, magam is gyártottam ilyene­ ket, és egymásnak osztogattuk.” - emlékezett 1990-ben Himfy Ferenc A szamizdat létmódjának egyik fontos ismérve a továbbadás, az ajándékozás s a további csere lehetősége, a reprodukált textus pedig

magán viseli a létrehozó személy vagy csoport nyomait is - a katolikus kisközösségek által létrehozott és használt szamizdat-irodalom tanulmányozása még további lehetőségeket rejt magában, ezek jelentős része ma a BFL-ben a peranyagokhoz csatolt bizonyíté­ kok között található.64 Tanulmányozásuk azért is érdekes lehet, mert ezek a jegyzetek, brosúrák egy nagyon határozott társadalomképet is közvetítenek, amelynek egyik fontos eleme a munkáskérdés volt. A szamizdat jelentőségéről évtizedekkel később Lénárd Ödön piarista is megemlékezett: „Ilyen biztos, szí­ vós és kemény jelek voltak a keresztény szamizdatok. A nagy közvélemény alig tud ezekről [.] De a keresztények az ötvenes évektől kezdve mindvégig űzték ezt az ipart, hogy elkerüljék a lelki-szellemi megfulladást, újra és újra gépelve a számukra hozzáférhető ócska masinákon, a sok ügyességgel megszerzett indi­ góval és kalappapírral esetenként

legfeljebb 7-8 példányban az életükhöz nél­ külözhetetlen régi klasszikusokat és új írásokat, vagy a világegyház aktuális mondanivalóit [.] És tényleg mekkora jel volt ez! Fegyvereket nem is kerestek nálunk, dollárt általában ott találtak, ahová ők hoztak magukkal, de »brosú­ rák«! Másra valójában nem is voltak kíváncsiak, de azt ők is képtelenségnek érezték, hogy egy kereszténynek tudott ember lakásában ne találjanak ilyet. Ez volt a házkutatás fő célja, s egyúttal az államellenes összeesküvés elégséges bi­ zonyítéka is. [] Ezek szellemi robbanóanyagoknak számítottak, minden pus­ kapornál veszedelmesebbnek.”65 Ami az 1956-al kapcsolatos irodalmat illeti, a vizsgálati anyagból kiderül: Himfy a november 2-i Irodalmi Újságból másolt és sokszorosított szövegeket, Németh László Emelkedő nemzet című írását, Illyéstől az Egy mondat a zsar­ nokságról és Tamási Lajostól Piros vér a pesti utcán

című verseket találták meg nála, és feltehetőleg Benjámin László Elesettek c. költeményét, de birtokában volt az Élünk egy stencilezett példánya is. Bulányitól pedig megkapta lejegyez­ ve Mindszenty beszédét és a Demokrata Néppárt programvázlatát. Az 1958-ban folytatott vizsgálati anyagból az is kiderül, 1957-es letartóztatása al­ kalmával a BMII/5 osztálya Himfy Ferencet beszervezte. Saját maga évtizedek­ kel később így beszélt erről: „Végül aztán ’57. március 12-én MUK-ügyben le­ tartóztattak: ezen az estén vagy éjszakán vittek el, amikor a házkutatás meg­ történt. Ekkor töménytelen embert vittek be a Gyűjtőfogházba Mi magunk ki­ lencen voltunk egy kétszemélyes cellában. Természetesen nemhogy aludni, de ülni alig lehetett. 9 napig voltam bent A nyolcadik napon hivatott egy rendőr63 Himfy A lelkiélet alapjai és a Kegyelemtan c jegyzeteket készítette el, ezeknek azonban ed­ dig nem sikerült a nyomára

bukkanni, meglétükről főként Fekete Gabriella és Görög Lenke vallomá­ saiból tudhatunk. 64 Danyi Gábor-. Cenzúrán túl, nyomtatáson innen A szamizdatok textualitása és történeti előzményei. In: Doromb Közköltészeti tanulmányok 2 Szerk Csörsz Rumen István Reciti, Bp 2013. 317-327 különösen: 320-321 65 Lénárd Ödön-. Erő az erőtlenségben Kairosz, Bp 2008 3 kiad 120-121 1464 VOLGYESI ORSOLYA tiszt, és rá akart beszélni, hogy legyek spicli. Nem is olyan általános spiclinek akartak alkalmazni, pusztán három emberre állítottak volna rá: Endrey Mihály püspökre, Sík Sándorra és Radó Polykarp egyetemi tanárra. Hogy honnan tud­ ták, miszerint én ezekkel jóban vagyok, mai napig sem tudom. Én ki akartam szabadulni minden körülmények között, mert a szamizdat irodalom a padláso­ mon volt összerakva egy hatalmas csomagban, azon kívül anyámról is gondos­ kodnom kellett, tehát nekem a végleges letartóztatásomat valami

módon kés­ leltetni kellett. így aztán úgy tettem, mint aki vállalja ezt a feladatot - nagy rá­ beszélésre természetesen. Elvállaltam, de nem teljesítettem Ennek aztán az lett a következménye, hogy ’58. március 19-én véglegesen letartóztattak” A vizsgálati anyag is megerősíti, miután dekonspirálta magát, immár tudatosan készült arra, hogy államtitoksértés miatt bármikor ismét őrizetbe vehetik. Na­ gyon hasonló módon mesélte el beszervezését és azzal kapcsolatos reakcióját egy 2014 áprilisában készült interjúban Juhász Miklós egyik fővárosi leánycso­ portjának vezetője, F. M, akit 1953 március végén, április elején idézték be Szegedre tanúkihallgatásra, az egyetemista lány azonban nem tudott elutazni, az állomáson már várták: „[.] kimentem az állomásra, ahol az állomás lépcső­ jén lekapcsoltak, és bevittek. Nem tudom, hova, mert egy csomót utaztunk lesö­ tétített autóban. Egy éjszakát

állítottak a falnak fordulva, nem tudtam, mi van mögöttem. És akkor reggel fölvittek kihallgatásra, és hát a Juhász Miklósról meg ezekkel kapcsolatban kérdeztek. És én megdöbbentem, hogy mennyi min­ dent tudnak. S azt mondtam, hogy nekem innen minden áron ki kell jönnöm És akkor ráállítottak a Himfyre. És én akkor a Pogányhoz [Pogány Józsefhez] jártam a piaroknál, mert ugye a Juhász Miklóst elvitték, és ő kijárt vasárnapon­ ként Kispestre misézni. És elmondtam neki mi történt, és mondtam, hogy mondja meg a Himfynek, hogy keresni fogom, de ne mondjon nekem semmi olyat, amit nem akar. És így kerültünk kapcsolatba S aztán három hónap múl­ va megszűnt az egész, amikor a Nagy Imre-kormány visszajött. Kéthetente ér­ tem jöttek, nem emlékszem, hogy írtam-e valamit, a kocsiba kérdezgettek, és azóta szóval semmi.” F M az interjúban azt is elmondta, hogy korábbi környe­ zetével megszakított minden kapcsolatot, így

információi valószínűleg kevéssé voltak értékesek, és ez is hozzájárulhatott ahhoz, hogy személye már nem volt érdekes az állambiztonság számára. Himfy újabb letartóztatásának az volt a közvetlen előzménye, hogy az 1957 márciusa óta bujkáló Bulányi és Juhász Himfyvel együtt megpróbált Nyu­ gatra szökni. Himfy nem tudta, hogy a két piarista hol rejtőzik, az 1956 októbe­ rében szintén börtönből szabadult Fekete Gabriellán keresztül tartotta velük a kapcsolatot, s igyekezett őket szorult helyzetükben anyagilag is segíteni. Kállay Emil, aki gimnazistaként 1945 és 1947 között tagja volt Bulányi debreceni cso­ portjának, majd maga is jelentkezett a rendbe, de mint „létszámfölötti” végül az esztergomi főegyházmegye papja lett,66úgy emlékszik, mikor még nyitva vol­ tak a határok, maga Sík Sándor javasolta Bulányiéknak, hogy hagyják el az or­ szágot, ők ekkor még mindenképpen maradni akartak. Feltehetőleg

valamikor 66 Kállay Emil csak 1989 februárjában tett örökfogadalmat, 1991-ben költözött be a piarista rendházba, 1995-ben pedig a rendi káptalan tartományfőnökké választotta. AZ ALSÓPAPSÁG AZ 1940-ES, 1950-ES ÉVEK FORDULÓJÁN 1465 1957 végén, látván helyzetük kilátástalanságát, Bulányiék Fekete Gabriellán keresztül jelezték megváltozott szándékukat. Himfy Ferenc ezt követően egy kiskunfélegyházi születésű, fiatal apáca segítségével vette fel a kapcsolatot a nő egyik munkatársával (mindketten a Bányászati Építő Vállalat Tervező Irodájá­ ban dolgoztak), aki vállalta, hogy előkészíti Himfy és Bulányiék külföldre távo­ zását. Azt azonban egyikük sem tudta, hogy a férfit, akit 1949-ben már egyszer elítéltek tiltott határátlépés miatt, 1957 júliusa óta a BM II/3 osztálya megfi­ gyelte hírszerzés gyanúja miatt, az ügyet egyébként a Baltigh György és társai vizsgálati dosszié tartalmazza.67A

fiatalembert 1958 március 6-án fogták el til­ tott határátlépés közben, s az ő letartóztatása és kihallgatása volt Himfy Fe­ renc március 19-én bekövetkezett őrizetbe vételének közvetlen előzménye. Minderre Himfy így emlékezett vissza: „Találtam is egy fiatalembert, aki 8 év börtön után éppen akkor szabadult, s aki azt mondta: ha ő maga ki tud jutni Svájcba, akkor biztosítja ennek a két piaristának a kijutását. Úgy egyeztünk meg, hogy ha kijutott Bécsből egy semmitmondó levelezőlapot fog nekem kül­ deni, amit arról fogok fölismerni, hogy a bélyeg mellett egy gombostűvel átszúr­ ja. Ez hitelesíti a lapot Nekem fogalmam sem volt arról, hogy ezt a szerencsét­ len pasast menekülés közben elfogták, s kiverték belőle a feladatot. Én megkap­ tam tőle az átszúrt levelezőlapot, és éppen azon törtem a fejem, hogy találjam meg Bulányit és Juhász Miklóst, amikor letartóztattak: hatan jöttek értem este 10 órakor,

közben Rákoskeresztúrra költöztem, ott tartóztattak le. Nem vittek börtönbe, hanem fölvittek valahol a János-hegy oldalában egy magánházba, és minden áron azt akarták tudni, hol lakik Bulányi meg Juhász. Tényleg nem tudtam, hogy hol laknak, mert annyi eszünk nekünk is volt, hogy közvetítőn keresztül érintkeztünk, személyesen nem találkoztunk. A közvetítő után nem érdeklődtek, én meg váltig mondtam, nem tudom, hol laknak. Itt az ellenpárja az előbbi sötétarcú pufajkásnak, mert a hat pasas között, aki letartóztatott, egyetlen egynek volt emberi arca. Nagyon jóképű, harminc körüli, jó megjelené­ sű fiatal férfi volt. Azért mondom, hogy ellenpárja, mert ettől kaptam egy akko­ ra pofont, hogy leestem a székről, és egy hónapig nem hallottam a jobb fülemre. Azért mert állítólag tagadtam, hol lakik Bulányi. De én nem tudtam! Jó, jó, ha tudtam volna, sem mondtam volna meg, egy pofon még nem elég ahhoz. Ak­ kor hajnalban

bevittek a Fő utcába, ott létszámba vettek, és 8 boldog hónapot töltöttem el itt.” Az előzetes letartóztatásról szóló visszaemlékezésében Himfy részletesen szólt a Berzenczey utcai - Ferenc téri felkelőcsoport halálra ítélt tagjáról, Onestyák Lászlóról, akivel már az ítélethirdetés után került egy cellá­ ba: „Még egy érdekes jelenetet kell elmondanom. Egyszer csak belöktek hoz­ zám egy 19 éves forma fiút, akiről rövid idő alatt megtudtam, hogy Onestyák Lászlónak hívják és cigány származású. ’56-os események miatt halálra volt ítélve, most a siralomházból hozták fel, hogy tanúskodjon valaki ellen. Na, az­ tán megmondta szépen magyarul, hogy mit fog csinálni, nem tanúskodni!. Sok minden érdekes dologról beszélgettünk, természetesen tegező formában, mert ott a börtönben mindenki tegeződik. [] Aztán ki is végezték Most, amikor a 67 ÁBTL 3.19 V-143634 Baltigh György és társai 1466 VOLGYESI

ORSOLYA Nagy Imre temetése volt, föl is olvasták a nevét. Pedig nem is volt nagykorú Amikor az úgynevezett bűncselekményt elkövette: megvárták, amíg 18 éves lesz, akkor ítélték halálra, és aztán 19 éves korában ki is végezték.”68 Himfy ügyében a Vizsgálati Osztály által 1958. július 8-án készített jelen­ tés szerint a határátlépés előkészítésében szerepet vállaló fiatalembert, miután megállapítást nyert, hogy a hálózati osztály kezdeményezése volt a Nyugatra való kiszöktetése, szabadlábra helyezték. A vele kapcsolatban álló apácát pedig kompromittáló adatok alapján a BM II. osztálya beszervezte és foglalkoztatta Himfyt a tiltott határátlépés ügyében tehát nem lehetett felelősségre vonni anélkül, hogy a két említett személyt ne kapcsolnák az ügyhöz. A jelentés sze­ rint Himfyt az egyesülési szabadsággal való visszaéléssel sem lehet megvádolni, mert a korábban letartóztatott Görög Lenkét

is csak csoportosan elkövetett iz­ gatás bűntette miatt ítélték el, s az egyesülési szabadsággal való visszaélés vád­ pontja alól felmentették. Az államtitoksértés bűntettében a Legfőbb Ügyész a bírói úton történő felelősségre vonást nem engedélyezte, így ellene a nyomozást megszüntették, és 1958 novemberében Himfyt közbiztonsági őrizetbe vették. 1959 júniusában történt szabadulása után egészen 1964-ig nem kapott papi hi­ vatalt, ez idő alatt Budapesten a Szolidaritás Háziipari Szövetkezetben dolgo­ zott.69 Egy ideig unokanővérénél, Darvas Annánál lakott a VI kerületben, a Benczúr utcában s nem messze a lakástól, a Szent Család templomban a reggeli órákban misézett, majd 1963 végétől a Thököly úti domonkos templomba ke­ rült. A róla rendszeresen jelentő, Hajdú fedőnevű ügynök szerint Himfynek a Szent Család plébánián tartott miséi teljesen más hangulatúak voltak, mint a lakóhelyén,

Budaörsön tartott miséknek, ráadásul a Szent Család plébánia reg­ geli szertartásain csaknem mindenki áldozott.70Az 1961 februári letartóztatási hullám során Himfy Ferencnél is házkutatást tartottak, s az év augusztusá­ ban kihallgatták, de az ellene indított nyomozást végül 1961 novemberében megszüntették.71 A katolikus egyház elleni akció azonban két, vele szorosabb kapcsolatban álló személyt is súlyosan érintett: Gáldi Zoltánt és Tihanyi Margitot is több évre ítélték a Palos Bernardin György, illetve a Kiss László és társai elleni perekben. Gáldinak 1957, Tihanyinak pedig kb 1946-47 óta Himfy Ferenc volt a lelkiatyja. 68 Onestyák László rövid életrajzát 1. Eörsi László- Ferencváros 1956 A kerület fegyveres cso­ portjai. 1956-os intézet Bp 1997 191-192 69 A Pintér fedőnevű ügynöknek Holl Bélával kapcsolatos jelentése az internálásból szabadult Himfy helyzetét is érintette. Ebből megtudni: Himfy és Holl

barátsága még 1952/53-ra tehető, mikor Holl a kispesti főplébánián, Himfy pedig a volt jezsuita templomban volt káplán. Mindketten nagy zenerajongók, akik együtt jártak Stadler Frida összejöveteleire is. Himfy évtizedek óta kapcsolatban áll a KLOSZ-szal, Stadleren kívül Görög Lenkével, Fekete Gabriellával és a papi irányítókkal, a pia­ ristákkal, elsősorban Sík Sándorral, korábban Bulányival, Törökkel és Juhásszal. Himfy az interná­ lásból való visszatérés után is többször találkozott Holl-lal, s mivel Pestet nem hagyhatta el, Holl in­ tézte ügyeit, ő eszközölte ki számára a néhány száz forintos segélyt az egyházmegyei hatóságtól. A jelentés szerint Himfy nagyon bánja, hogy még nem engedélyezték Pestről való távozását, pedig Gyömrőre lett volna egyházi beosztása. ÁBTL 312- M-20887 70 ÁBTL 3.21-M- 34608 „Hajdú” 1962 okt 24-i jelentés 71 ÁBTL 3.19- V-146835/14 Pallós Gáza és társai AZ

ALSÓPAPSÁG AZ 1940-ES, 1950-ES ÉVEK FORDULÓJÁN 1467 Himfy a hatvanas évek elején, közepén is foglalkozott fiatalokkal, s az ek­ kor készült ügynökjelentésekből tudjuk, hogy vidékre kerülése után is igyeke­ zett bizonyos rendszerességgel felutazni a fővárosba „lelki gyermekeihez.”72 Mindezt a vele készített interjú is megerősíti: „Szabadulásom után még négy évig nem engedtek vissza dolgozni az egyházmegyébe, ezért elmentem a Szoli­ daritás nevű szövetkezetbe trógernak. Ez egy pesti szövetkezet tulajdonképpen egy angolkisasszony létesítette apácáknak és kirúgott papoknak, főleg szerzete­ seknek. Elég szépen működő szövetkezet volt, egy fehérnemű részleggel, egy kesztyű részleggel, egy kötő részleggel, meg még egy párral. Innen Szentesre kerültem, egy békepapnak a szárnyai alá, nyilván azért, hogy ellenőrizze, mit csinálok. Szentesen nem szerveztem csoportot, de a pesti csoportjaimat fenn­ tartottam, még

újakat is csináltam, és úgy kéthavonként egyszer három napra föl-fölmentem Szentesről. A pesti utazásaim ellen ez a békepap nem emelt kifo­ gást, de hiába is emelt volna, mert nem nagy korkülönbség volt, csak négy-öt évvel volt idősebb nálam, korábban nagyon jó viszonyban voltunk egymással, sokszor meghívott lelkigyakorlatra, előadásokat tartani, így nem tudott azzal a teljhatalommal fellépni, ami egy átlag-plébánost egy átlag-káplánhoz fűz.”73 Himfy Ferenc kiscsoport-szervező tevékenységéről ebből az időszakból több konkrétummal egyelőre nem rendelkezünk, a hatvanas évek első felében létre­ jövő katolikus kisközösségek azonban már jelentősen megváltozott feltételek között tevékenykedtek, új fejezetet nyitva a hazai kisközössségek történetében. Ami pedig a kisközösségek működésének kezdeti szakaszát illeti: Tomka Miklós A vallás mint változó rendszer című írása szerint a konfrontáció idősza­

kában (vagyis 1949 és 1956 között) a katolikus egyházon belül voltak olyanok, akik úgy gondolták az egyház életben maradásának garanciáját az állam által engedélyezett kereteken túl kell keresni.74 Összességében azonban Tomka úgy látta, az erre irányuló kísérletek elszórt törekvések maradtak, nem alakult ki „földalatti egyház”, legfeljebb annak a csírája. „Ily módon a hivatalosan enge­ délyezett egyházszervezet mellett egy »párhuzamos struktúra« keletkezett, a hivatalos egyházéval azonos (!) identitással és célkitűzéssel. Talán még bizo­ nyos munkamegosztás is kialakult. Amit az egyháznak szabad volt tennie, an­ nak az engedélyezett keretben kellett történnie. Ami tilos volt (mint az ifjúság­ gal való foglalkozás, a vallási továbbképzés, a társadalmi kérdésekkel való fog­ lalkozás és mindennemű karitatív tevékenység) ahhoz más csatornákat kellett találni.” - fogalmazott Tomka, hangsúlyozva azt is,

hogy az egyházon belül az egység a hivatalos egyház és a létrejövő csoportok között megmaradt, s szaka­ dás a békepapi mozgalom megjelenésével sem következett be. (Tény, hogy Bulányiékat Sík Sándor piarista tartományfőnök, Endrey Mihály, az AC országos igazgatója és Pintér László debreceni püspöki helynök is támogatta, erkölcsileg és anyagilag is. Mikor pedig Bulányi 1948 decemberében felkereste Mindszentyt és beszámolt neki tevékenységéről, s arról, hogy paptársai közül sokan kocká­ zatosnak tartják a kiscsoportok szervezését, a prímás Bulányi elmondása sze72 L. erről pl a Csilla fedőnevű ügynök 1965 júl 25-i jelentését ÁBTL 312-M-30281 73 Minden bizonnyal dr. Sulyok Béla szentesi plébánosról van szó 74 Tomka Miklós: A vallás mint változó rendszer. Szociológia 1990 3^4 sz 155-184 1468 VOLGYESI ORSOLYA rint így válaszolt: „Az ősegyház történetét nem azért tanultuk, hogy a régiség­ tan!

ismereteinket gyarapítsuk. A párttitkárok sem a múltban, sem a jelenben nem határozhatták és nem határozhatják meg az egyház magatartását.”) Tomka tanulmányában a továbbiakban arra is kitér, hogy a konfrontáció időszakában hiányzott az egyházból a megújulási potenciál, s csupán az „át­ mentésre” gondolt, így nem tudott felkészülni az „azutánra” sem, amikor a tár­ sadalom többsége immár beletörődik a fennálló viszonyokba. Nem vitatva Tomka Miklós megállapítását, fontos hangsúlyozni, hogy az itt bemutatott papi csoport már 1951-ben is világosan látta, hogy az „átmentés”, s egy, az egyház számára kedvezőbb politikai helyzetben való bizakodás nem reális lehetőség. Ez a történelmi periódus mindezek ellenére azonban komoly esélyt rejtett ma­ gában, ahogy ők fogalmaztak kedvezett a minőségi munkának, egy kis lét­ számú, de elkötelezett keresztény elit kinevelésének. A papi közösség tagjai,

melyhez Himfy Ferenc is tartozott, zömében az 1910-es években születtek, s elsősorban rájuk hárult a feladat, hogy legaktí­ vabb életszakaszukban, harmincas-negyvenes éveik derekán megtalálják azo­ kat az új formákat és új csatornákat, amelyek a katolikus hitet, valamint a dik­ tatúra keretei között is képviselendő hiteles magatartásformát és társadalom­ szemléletet közvetítik a fiataloknak. Az ötvenes években azonban csaknem valamennyiüket bebörtönözték vagy közbiztonsági őrizetbe helyezték, és szabad­ lábra kerülve sem folytathatták ott, ahol abbahagyták, hiszen a papi működés­ től is jó időre eltiltották őket, s a hivatalos egyház részéről is megtapasztalták a gyanakvást, az elutasítást és a szolidaritás hiányát. Az erre a traumára adott egyéni válaszaikat (emigráció, belső visszavonulás, a megváltozott körülmé­ nyek közötti óvatos újrakezdés) nagymértékben befolyásolta eltérő

személyisé­ gük és teherbíró képességük, de az a kollektív tudás is, amely a megszakítottságokban bővelkedő magyar történelem által felkínált magatartásminták ismere­ téből és azok tudatos vagy tudattalan követéséből is fakadt. SURVIVAL OR RENEWAL? Chaplain Ferenc Himfy and the Organisations of the Catholic Lower Clergy at Turn o f the 1940s and 1950s by Orsolya Völgyesi (Summary) The aim of the this study is to present, based mainly on the investigation material of chaplain Ferenc Himfy (1914-2001), who was arrested in March 1958, some of the features of the small-community movements which emerged within the Roman Catholic church at the turn of the 1940s and 1950s, before all the groups established by the Piarist friars György Bulányi, Miklós Ju­ hász and Jenő Török and the clerical communities which directed them. The author also used the career interview which had been recorded with Ferenc Himfy in February 1990. These groups, which at first

emerged within the framework of the Actio Catholica, and enjoyed the support of church leadership, did not simply aim to respond to the new and unwanted situation created by the Communist takeover, for the clerical leaders of the small communities perceived the possibility of educating in the face of ever more obvious attacks against the Church a small but determined Christian elite which would then be able to meet the challenges presented by the modern times. Most CSAPODY TAMÁS ,.BÉKÉS BÉKÉTLENEK” - MAGYARORSZÁGON (A katonai szolgálatmegtagadás hazai története) Bányász Rezső 1988. április 22-i szóvivői tájékoztatója szerint ma Magyarországon 158-an töltik szabadságvesztésüket katonai szolgálatmegtagadás miatt. Ezek közül 146 fő a Jehova Tanúi szekta tagja, 6 fő katolikus, továbbá egy nazarénus és egy adventista van közöttük. Egy személy jelentette ki, hogy részéről a szolgálat megtagadásának politikai okai vannak”. 49 személy

ellen folyt - akkor - eljárás, „mert elvállalták ugyan a katonai szolgálatot, de később meggondolták magukat” . Bár a közvélemény a szolgálatmegtagadók pontos létszámáról ekkor hallhatott először, a probléma gyökerei messzire nyúlnak. A Jehova Tanúi gyülekezet, a Krisztusban hívő Nazarénusok gyülekezete és a Heted­ napos Adventista Egyházból kivált Reformadventista gyülekezet mindegyike fennállása óta tételesen elítéli az eskütevést és a fegyverfogást. A század eleje óta a társadalmi po­ litikai közegtől függetlenül anélkül, hogy tettükkel visszhangot váltottak volna ki tucatjával vállalták a különböző súlyú büntetéseket. (A Rákosi korszakban pl a 8 év bör­ tönt.) A 40-es évek végén jöttek létre Magyarországon Európában először a katolikus bázisközösségek. Ezek új vallási modellt képviseltek az egyházban Kettős szükséglet hívta őket életre: az egyházon belüli strukturális gondok

(pl. paphiány) és az egyházon kívüli „történelmi helyzetből” adódó működési képtelenségük. Az új voltaképpen őske­ resztény hitéleti modell lehetett egyedül képes arra, hogy töretlen gerinccel vigye to­ vább, mentse át a hitet. A Bulányi György piarista szerzetes nevével jelölt „Bokor” nevű bázisközösség volt az, amelyik az ellenségszeretet bibliai parancsát tettekre is váltotta. Bulányi, miután 8 évet töltött börtönben (19521960) az „életfogytiglan szóló bör­ tönbüntetésből” 1968-ra, ezer oldalas munkájában részletesen kidolgozta az erő nem alkalmazásának teológiáját. Az első katolikus, „Bokorban” nevelkedett szolgálatmegta­ gadók 1973-, ill. 1975-ben jéptek színre” Ekkor azonban még a „Bokor” önmaga sem tudott megbirkózni ennek esetleges következményeivel: tagjaikat lebeszélték. Kiszely Károly, a Regnum Marianum bázisközösség tagja volt az, aki bázisközösségének ellen­

zésével nem törődve 1976-ban először tagadta meg, mint katolikus, a katonai szolgá­ latot. (33 hónap fogházbüntetést szenvedett) Szabadulását követően egészen kiván­ dorlásáig - 8 éven át fáradhatatlanul küzdött azért, hogy Magyarország ne tartozzon azon 6 európai ország közé, ahol nincs semmilyen alternatív szolgálatra lehetőség. 1976-ban egyes vallások részére az állam lehetővé tette a fegyver nélküli sorkatonai szolgálatot. A mai napig hozzáférhetetlen jogszabály szerint az említett gyülekezet tag­ jai a katonai szolgálattal azonos időtartamban, fogadalomtételi kötelezettség mellett, „beöltözve”, reguláris katonaként szolgálhatnak, fegyveres kiképzés nélküli építő ala­ kulatoknál. Ezzel a lehetőséggel a katolikus és más történelmi egyházak nem élhetnek, a Jehova Tanúi és a reformadventisták pedig gyakorlatilag nem élnek. (Amelyik Jehova tanú él a lehetőséggel, azt kiközösítik.) 1979

őszén, a 4-gyerekes, akkor 47 éves Dr. Merza József matematikus elsőként a „Bokor” bázisközösségéből megtagadott 19 napos tartalékos szolgálatot. (Első fokon 8 hónap fogházra, másodfokon pénzbüntetésre ítélték.) A hatályos Bűntető Törvénykönyv szerint a szolgálatmegtagadás bűntett és békeidőben öt évig terjedő szabad- 234 ságvesztéssel büntetendő. Ez a joggyakorlatban azt jelenti, hogy a katonai bíróságok 2 év 7 hónap és 3 év közötti szabadságvesztést szabnak ki. A Jehova Tanúi fogházban, míg a katolikusok náluk 23 hónappal kevesebb 1985 óta kizárólag - börtönben (eggyel súlyosabb fokozatban) végrehajtandó szabadságvesztés büntetést kapnak. Védőként mint minden katonai ügyben, így esetükben is - csak olyan ügyvéd jár­ hat el, akit az igazságügyminiszter által összeállított jegyzékbe felvettek. 1979-től nap­ jainkig - a jelenleg is börtönben lévőkkel együtt - 26 római katolikus

bázisközösségi tag tagadta meg a katonaságot. Helyzetük a magyar katolikus egyház részéről rendezetlen Míg a világegyház a II. Vatikáni Zsinat Gaudium et Spes dokumentuma egyértel­ műen foglal állást a kérdésben (mindenki egyéni lelkiismerete szerint dönthet a katonaság vagy annak megtagadása között), addig a nemzeti egyházak különbözőképpen gondolkod­ nak erről. Van olyan egyház, amelyik deklaráltan támogatja a szolgálatmegtagadást (pl az amerikai, a lengyel), van, amelyik csak hallgatólagosan (pl. a csehszlovák) A magyar egyház hozzáállása azonban példanélküli a világegyházban: a szolgálatmegtagadókat egyér­ telműen elítélő nyilatkozatot adott ki 1986 októberében. A szolgálatmegtagadók szabadságvesztésüket kevés kivétellel - a baracskai fogház­ ban és börtönben töltik évtizedek óta. Az átlagosnál jobb börtönviszonyok között disz­ kriminációk egész sorának vannak kitéve. Állami könyvkiadók

által kiadott vallásos tár­ gyú szépirodalmi művek éppúgy tiltott irodalomnak számítanak, mint a Biblia. Ha va­ lakinél Bibliát találnak, azt automatikusan 10 vagy 20 nap fogda-büntetéssel sújtják. Mig bármelyik köztörvényes bűnöző részesülhet (jó magaviselet esetén) feltételes szabad­ ságban (azaz szabadul, ha a büntetés kétharmad részét kitöltötte), addig a szolgálatmeg­ tagadók közül még senki sem szabadult ily módon. A „börtönviselt” szolgálatmegtaga­ dó társadalmi megítélése azonos a köztörvényesével, sem erkölcsi bizonyítványt, sem út­ levelet nem kap, továbbtanulási lehetősége nincsen. A büntetett előélethez fűződő jog­ hátrányok alóli mentesítési kérelmeket kivétel nélkül elutasítják. így képességeiktől füg­ getlenül munkavégzés szempontjából perifériára szorulnak. 1987 áprilisában Keszthelyi Zsolt „volt egyetemi hallgató” - Magyarországon elő­ ször politikai

okokból tagadta meg a 18 hónapos szolgálati időt. (2,5 év börtönt szab­ tak ki rá.) A Demokratikus Ellenzék tevékenysége nyomán az eset élénk hazai és nem zet­ közi érdeklődést váltott ki. ’87 márciusában az ENSZ Emberi Jogi Bizottsága határozatot hozott a szolgálatmegtagadásról, „amelyben támogatja a katonai szolgálattal szembeni lel­ kiismereti tiltakozás jogát” , továbbá .javasolja, hogy az államok vegyék fontolóra a kü­ lönféle alternatív szolgálat bevezetését és tartózkodjanak attól, hogy az ilyen személyeket bebörtönözzék” . (Az Európa Parlament is hasonló nyilatkozatot tett közzé) Budapesten tartotta konferenciáját 1987 novemberében a Kelet-Nyugat Párbeszéd Hálózat elnevezésű, független, nemzetközi társadalmi szervezet, amely napirendre tűzte a szolgálatmegtagadás kérdését és petíciót intézett az MSZMP-hez. A következő év elején (1988 február) megalakult a Párbeszéd Hálózat magyar

csoport­ ja, amely élénk tevékenységet fejt ki az alternatív civil (vagy társadalmi) szolgálat beve­ zetéséért. Fordulópontot jelentett március 14-e, amikor az egyházak és állami vezetők találkozó­ ján Paskai László, a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia elnöke javasolta, hogy „a hívő fiatalok bizonyos csoportjai számára tegyék lehetővé az alternatív katoni szolgálatot”. Grósz Károly ,.megelégedéssel vette ezt tudomásul” és kijelentette: „az illetékesek vizs­ gálják a megoldás lehetőségét” . Az Országos Béketanács, amely novemberben, a KeletNyugat konferencián még hallani sem akart a szolgálatmegtagadásról, március 17-én - függő és független résztvevőkkel vitát rendezett a kérdésről. Részben a nyilvánosság 235 előtt, részben a háttérben élénk mozgás indult el. A Kelet-Nyugat Kör áprilisban felhí­ vással fordult az állami, politikai és egyházi vezetőkhöz, májusban nemzetközi

szolgálat­ megtagadó szemináriumot és egy 9 oldalas, 17 §-ból álló részletes törvénytervezetet ké­ szített. Ennek az Alkotmány módosítását is tartalmazó törvénytervezetnek az Or­ szággyűlés részére való benyújtására 1988. június 29-én került sor, a társadalmi békeszol­ gálatról szóló egy oldalas, 790 fő köztük közéleti személyiségek aláírásával ellátott állampolgári javaslattal együtt. Közben márciusban Haraszti Miklós író bécsi sajtótájékoztatón felhívással fordult amit kb. 400 kelet-európai országból származó aláírás ,hitelesített” a bécsi utóér­ tekezleten résztvevő európai államokhoz, hogy támogassák a Kelet-Európábán bebörtön­ zött szolgálatmegtagadók szabadonbocsátását és az alternatív civil szolgálat bevezetését. Június 23-án az OBT, a „bulányista” szolgálatmegtagadók, szakértők, a 460 béke­ kor és a Kelet-Nyugat Kör, valamint egyházak,

országgyűlési képviselők, minisztériumok részvételével ismét vitát rendezett a kérdésről. A jelenlévők egyetértettek abban, hogy ennek az indokoltan bevezetendő szolgálatnak a fegyveres testületektől függetlenül, egészségügyi-szociális vagy környezetvédelmi jellegű szolgálatnak kell lennie, hogy ez nem lehet büntetés jellegű és hogy ezt nemcsak vallási okból lehet vállalni („a lelkiismeret en­ nél szélesebb kategória”) valamint, hogy ez háborúban és békében egyaránt lehetséges. A résztvevők közösen fogalmazták meg azt az igényüket, hogy míg az új szabályozás be­ vezetésre nem kerül, addig az újabb szolgálatmegtagadók ügyét jóindulattal kezeljék az illetékesek. A Kelet-Nyugat Kör a nemzetközi ajánlások alapján szerkesztett törvénytervezeté­ ben ezeket részleteiben is, garanciákkal ellátva tárgyalja. Abból indul ki, hogy a haza szolgálata kötelező minden állampolgár számára, tehát az

állampolgárok szabadon választ­ hatnak a szolgálat módját illetően. A szolgálati idők hossza,nehézségi fokuk, juttatási-el­ látási rendszerük megegyeznének. A tartalékos állományban lévők, a szolgálatukat meg­ szakítással teljesítők (.jelőfelvételisek”), a már katonák és a már bevonulás előtt állók egyaránt választhatnák az alternatív szolgálatot, amely eskü helyett fogadalomtétellel járna. Javasolják továbbá a jelenleg szabadságvesztésüket töltők szabadonbocsátását, illetve alternatív szolgálattételre való beosztásukat, továbbá a szabadságvesztésüket már kitöltők részére az előéletükhöz fűződő hátrányok alóli azonnali mentesítést. Az Európai Parlament azzal az ajánlással fordult a Közös Piac országaihoz, hogy a civil szolgálat ne legyen hosszabb a katonai szolgálat időtartamánál. Belgiumban ahol eddig a civil szolgálat kétszer olyan hosszú volt, mint a katonai napjainkban vita fo­

lyik a polgári szolgálati idő leszállításáról. Lengyelországban a Szejm az általános had­ kötelezettségről szóló törvény július 15-i módosítása után lehetőség nyílt a fegyveres erőktől független szociális, környezetvédelmi és vízügyi munkakörben civil szolgá­ lat teljesítésére. A törvénymódosítás a katonai szolgálatnál egy évvel hosszabb időt ren­ del eltölteni civil szolgálatban és a katonai szolgálatmegtagadásért bebörtönzötteket nem részesíti amnesztiában. A nyár folyamán először a svédországi Lundban, az END konferencián, majd Ljublja­ nában és Krakkóban a Katonai szolgálatmegtagadók nemzetközi találkozóin vitatták meg a résztvevők - köztük a hivatalos és nem hivatalos magyar szervezetek képviselői a ka­ tonai szolgálatmegtagadás kérdéseit. Az itthoni nyári események közül kettő ide kívánkozik. A FIDESZ fölvette programjába a civil szolgálat bevezetését (annak

szükségességét), emellett a „baracskások” szabadonbocsátását és kártalanítását, valamint a már szabadul­ tak rehabilitálását kívánja elérni. Augusztus 3-án a fogvatartott katonai szolgálatmegtaga- 236 dók kihirdették miután a Kelet-Nyugat Kör levélben fordult az illetékesekhez , hogy a következőkben ,Je hét őség van arra, hogy az elítéltek a saját tulajdonukban lévő Bibliát szabadidejükben egyénileg használják”, azzal a kikötéssel, hogy az olvasottakról beszélni, belőle felolvasni, idézeteket kiírni és jegyzetet készíteni továbbra is tilos. Az alternatív civil szolgálatról (amely nem azonos a magyar tömegkommunikáció ál­ tal használt alternatív katonai szolgálattal) számos hír, interjú, nyilatkozat látott napvi­ lágot azalatt a fél év alatt, amióta az első nyilvánosság is helyet ad a problémának. Az akarva akaratlanul több értelmű, hirtelen felszínre törő információkból mára az

derít­ hető csak ki világosan, hogy hol húzódnak a frontok és a törésvonalak. Az alternatív bé­ kemozgalmak, a FIDESZ és a szolgálatmegtagadásról folyó társadalmi disputát koordi­ nálni akaró ODT, a „bulányista” és a reformadventista katonai szolgálatmegtagadók, a Mozgáskorlátozottak Egyesületeinek Országos Szövetsége, a Szociális és Egészségügyi Minisztérium Szociálpolitikai Főosztálya ha általánosítható egyáltalán, akkor a „szo­ ciálpolitikus lobby” is - a KISZ KB egyetértenek az alternatív civil - hadseregtől függet­ len szolgálat, 1989. január elsejével történő bevezetésével A civil szolgálat időtartam á­ ban a katonai szolgálat megtagadhatóság” okainak jegyzékében, a szolgálat szabályozá­ sában a fentiek véleménye eltér egymástól. A Honvédelmi Minisztérium, az Országgyűlés Természetvédelmi Bizottsága és az Állam és Egyházügyi Hivatal a hadseregen belüli f e g y ­ ver

nélküli szolgálatra behívhatok körének bővítési lehetőségét” érti alternatív szolgálat alatt. A két pólus között találhatók egyrészt azok, akik Jiomályosan beszélnek” , akikről nem lehet tudni, melyik nyilatkozatukat gondolják komolyan (Környezet- és Vízgazdál­ kodási Minisztérium, a Magyar Külügyi Intézet, az OBT Egyházközi Bizottsága, az OBT Katolikus Bizottsága és az MSZMP, másrészt a nagyszámú országgyűlési képviselő, a tö rté­ nelmi egyházak, az érintett és nem érintett gyülekezetek, akik egyáltalán nem hallatják hangjukat (Paskai László érsek-prímás is a „kezdő szó” kimondása óta). A hivatalosan közölt információ mozaikokból azt lehet összerakni, hogy az alternatív szolgálat kérdésében az Országgyűlés fog dönteni (az októberre összehívott Országgyűlés napirendjén nem szerepelt a kérdés) a ,Jcérdés rendezése legfeljebb 1989. második félévé­ ben várható”, és, hogy

„sok alapvetően fontos kérdés még tisztázatlan”. Ilyen fontos kérdés lehet például a televízió Hét című adásában is (július 17.) felme­ rült, és a közvélemény részéről is felmerülhető kérdések: Mennyire veszélyeztetné ez ha­ zánk biztonságát és a nemzetközi szerződésekben vállaltakat? Mi lenne, ha mindenki a civil szolgálatot választaná? Nem jelent-e ez kibúvási lehetőséget, nem növeli-e a katona­ ságot választók terheit. A nyugati és keleti statisztikai adatok szerint az alternatív szolgálatot a hadkötelesek 8 10 %-a választja csak. A kezdeti érdeklődést erős visszaesés követi, majd stagnálás („beállás”) tapasztalható, a civil szogálatot választók körében. A társadalmi szolgálat a maga 3 műszakos, szociális otthonos, egészségügy is, ágytálazó segédszemélyzetet adó megközelítésével sehol sem a tömeget és a kényelemszeretöket vonzza. Az meg már sajá­ tosan magyar gond is, hogy míg

börtöneink jelentős mértékben túlterheltek (új börtön is épül), addig az egészségügyben kb. 40 ezer főnyi segédszemélyzetre a szociális háló hiányosságai miatt pedig legalább ennyi szociális gondozóra lenne szükség. Az alternatív szolgálat magyarországi rendezése ami a finn katonai szolgálatmegta­ gadók bizottságának vezetőjének és a hazánkba látogatott Amnesty International fő tit­ kárának az érdeklődését is felkeltette egyes vélemények szerint lassan halad, a megol­ dást „elnapolták", sőt kifejezésre jut az a szélsőséges vélemény is, „hogy a kérdés napi­ renden tartása a hazai és nemzetközi közvélemény megnyerését célozza, mialatt kb. IbO embert tartanak ezért fogva és sokakat bizonytalanságban” . 237 Az azonban már megint csak tény, hogy az augusztusi behívásoknál a Hadkiegészítő Parancsnokságok feltehetően belső utasításra azoknak a „bulányistáknak”, akik írás­ ban

közölték katonai szolga latmegtagadási illetve civil szolgálatot vállaló szándékukat , 9 esetből 7-nek szolgálathalasztást adtak. Fehér Tamás csabdi és Reich Ferenc székesfe­ hérvári megtagadók esetében a Pest megyei Ügyészség eljárást indított (Tóth Tamás debreceni lakos ellen aki politikai okból nem kívánt fegyvert fogni több hónapja fo­ lyik eljárás). Amennyiben a katonai ügyészségek „nem ejtik el a vádat” , a szokatlan mó­ don szabadlábon védekezőkre a még hatályos törvények szerinti ítéletek várnak. Ha a társadalom progresszív erői készek küzdeni a kérdés rendezéséért, ha a hatalom a véleményeknek zöld utat enged, ha a közvélemény jól tájékozott, ha a képviselők ki­ dolgozott alternatívák között választhatnak, de legfőképpen, ha a politikai vezetés nem félmegoldásokban gondolkodik, csak akkor oldódhat meg Magyarországon a katonai szol­ gála tmegtagadás évtizedes problémája. 238

Árpád von Klimó A katolikus önértelmezés új irányai az 1960-as években Olaszországban és Magyarországon Don Lorenzo Milani és Bulányi György példája A kutatás céljai és korlátái Miért ők ketten l ^ |o n Lorenzo Milani (1923-1967)1 és Bulányi György piarista szerzetes (1919)123azon katolikus papok közé tartoznak, akik í 1 az 1970-es évektől kezdve saját hazájukban, Olaszországban, illetve Magyarországon szűk katolikus környezetükön túl is nagy ismertségre tettek szert.3 Mind a katolikus egyházon, mind pe­ dig saját köreiken belül felettébb vitatott, ellentmondásos egyéniségek. Műveikkel és gondolataikkal átfogó problémaköröket jelenítettek meg a hívők, az egyházi hierarchia, a társadalom és a politika mezsgyéjén. Mind Milanit, mind pedig Bulányit valójában saját országukban a ka­ tolikus megújulás szimbolikus alakjának tekinthetjük. Komolyan hoz­ zájárultak ahhoz, hogy a katolikus kultúra és annak

változása széles 1 Milani hatásáról lásd: Moraccini 1999. Moraccini nem kevesebb mint 3000 könyvet, cikket vagy filmmegjelenítést mutat ki egyedül Olaszországban! Neveléstudományi szempontból kínál új elemző tanulmányt: Santoni Rugiu 2002. 2 Az igen korlátozott katolikus sajtó- és könyvkiadási tevékenység következtében természetesen mennyiségében alig hasonlítható ehhez Bulányi György közírói hatása, ennek ellenére főleg 1989 óta ez is messze túlmutat a szűkebb katolikus körökön. Első megközelítésként lásd: Máté-Tóth 1996; Kovács T. 1997; Kapitány 1992, 54-64 Kritikai megközelítésben: Tomka M. 1998; Tomka F 2005, 420 3 A környezet fogalmi meghatározásához lásd: Horstmann-Liedhegener 2001; Weichlein 1996. 132 A KATOLIKUS ÖNÉRTELMEZÉS ÚJ IRÁNYAI. T körben is ismertté váljon, még ha ez Magyarországon a diktatúra és az igencsak korlátozott nyilvánosság következtében kevésbé is volt látha­ tó,

és talán később is következett be.45Mégis fontos ez a megállapítás, ugyanis különösen Magyarországon, a szocializmus alatt vált hivatalos politikává, hogy a vallás mindenkinek a „magánügye". Igyekeztek is a nyilvános területekről minél inkább kiszorítani. Ez nem sikerült: főleg az 1970-es évek végétől a vallásszociológusok, az állambiztonsági tisz­ tek és a kommunista hivatalnokok egyre erősödő és az 1980-as években tovább növekvő érdeklődést tapasztaltak a vallás, illetve a vallás nyil­ vánosság számára is jelentős kérdései iránt.6 A politikai rendszerek kü­ lönbözősége ellenére sem szabad figyelmen kívül hagynunk azt a tényt, hogy a demokratikus Olaszországban is léteztek olyan lényeges társa­ dalmi és politikai erők, amelyek francia mintára a laicizmus megvaló­ sítására törekedtek: a vallásszabadság számukra „vallásmentesség", a polgárok „védelmezése" a vallási

propagandától. Ezzel szemben állt az Egyesült Államokban bevett felfogás „a vallás szabadságáról", amely szerint az állam és az egyház szétválasztása nem jár a vallás kiszorításá­ val a nyilvánosságból, hanem sokkal inkább az állam vallási semleges­ ségével, mely ily módon a legkülönfélébb vallási nevelést és oktatást is védelmezte.6 Mindezek nyomán Bulányi és Milani ismertsége is annak bizonyítéka, hogy a vallás - legalábbis a 20. század utolsó harmadában ismét egyre hangsúlyosabban jelent meg a nyilvánosság előtt, még az olyan diktatórikus rendszerekben is, mint amilyen a magyar volt (nem is beszélve a lengyelországiról!).7 A nyilvánosságot meghatározó szerepük mellett Bulányi és Milani gondolatait, cselekedeteit tekinthetjük a teljes katolikus világban be­ következő változások jelének is. Mindketten elkeseredett küzdelmet folytattak egyházi elöljáróik egy része ellen, és nemcsak azok tiltako­

zását váltották ki, akik magukat a katolikus egyházon belül konzerva­ tívnak tekintették. Noha mind a katolikusok között, mind szélesebb társadalmi körben egyre inkább biztatták őket, a hívőknek csak kis ré- 4 Az NDK kicsiny katolikus társadalmi csoportjával kapcsolatban meglepő belső pluralizációt és demokratizálódást mutat ki: Grütz 2004; Kösters-Tischner 2005. 5 A magyar állambiztonság által már az 1950-es évek közepétől kezdve észlelt kato­ likus fellendülésről lásd: Klimó 2003. Lásd még: Michel 1991 Problematikusak a kö­ vetkező statisztikai elemzések: Tomka M. 1999; Tomka M-Zulehner 2000 Általános irodalom: Graf 2004. 6 Az olasz fejlődéssel kapcsolatban lásd Verucci 2001; Traniello 1998a. Az állam és az egyház szétválasztásának különböző nézeteiről lásd Hartmut Lehmann 1997, 32-66, illetve Lehmann 2004. 7 Casanova 1994; uő 2004. SzÁ ZAD VÉG PÁSZTOROK 133 sze osztotta radikális nézeteiket és

módszereiket. A személyiségükről, gondolataikról és cselekedeteikről többé-kevésbé nyilvánosan folyta­ tott vitákra úgy tekinthetünk, mint a katolicizmus növekvő nyilvános pluralitására. Ez természetesen nem jelenti azt, hogy a katolicizmus korábban ne lett volna sokrétű és sokhangú. A Milani és Bulányi előt­ ti idők abban különböztek a későbbiektől, hogy maguk a katolikusok az 1960-as évek végétől már nem tekintették a katolicizmus ezen sok­ színűségét, pluralitását valamiféle katasztrófának, és nem hallgatták el azt. A II Vatikáni Zsinat idejétől fogva a katolikus egyház kezdett eltér­ ni azoktól a korábbi elképzelésektől, amelyek a „Pápa, Oltáriszentség és Szűzanya" fogalmak körüli monolitikus, zárt tömb látszatát igyekez­ tek kelteni, és ezután sokkal inkább a mindig is létező többszólamúság és sokértelműség elfogadására törekedett, még akkor is, ha időről időre meg kellett

vonni ennek az elfogadásnak a határait.8 Ez - Charles Taylor nézete szerint - azzal is összefüggött, hogy az egyház eltávolodott attól a klerikális gondolattól, miszerint az államhatalom segítségével egész társadalmakat kényszeríthet szellemi uralma alá.9 Az egyház és állam kapcsolatának újraértelmezése, az áttérés a klerikális felfogásról a plu­ ralista felfogásra természetesen azzal is összefüggött, hogy a katolikus­ ellenes mozgalmak okozta fenyegetettség, amely a 19. század közepétől kezdődően jelentkezett és a nemzetiszocializmus, valamint a sztáli­ nizmus totalitárius igényeivel érte el csúcspontját, az 1960-as évektől folyamatosan csökkent. Ezzel párhuzamosan pedig éppen az Egyesült Államokból, ahol például a második világháború idején fejtette ki tevé­ kenységét Jacques Maritain (1882-1973), Európára is átterjedt a katoli­ kus demokratikus pluralizmus eszmeisége.10 Az alábbiakban nem törekszünk

arra, hogy összehasonlítsuk a két nagyon különböző személyiség, Milani és Bulányi munkásságát. Közelebbről vizsgálva ugyanis nagyon kevés közös pontot fedezhetünk fel bennük: egy, a diktatúra által üldözött piarista szerzetes, aki hosszú éveket töltött börtönrácsok mögött, és mégis töretlenül ragaszkodott a katolikus értékek és életmód továbbadásához, csak igen nehezen ha- 8 Ezen az úton jelentős lépés volt az 1963-as „Pacem in Terris" enciklika, amely alapfeltételként fogalmazta meg az „igazság kiderítésének" folyamatában „a szabad nézetnyilvánítás jogát". Lásd Weber 1979; Hünermann 1998 9 Taylor 1999. 10 Maritain (és a Maritain-ellenesség) Olaszországban kifejtett jelentős befolyásáról lásd Durand 1996. Az 1990-es évek közepén a Partito Popolare Italiano és annak élén Augusto Del Noce tanítványa, Rocco Buttiglione révén ismét meghatározóvá vált a Maritain-ellenesség, amely

a francia filozófusban látta a katolikus antifasizmus és progresszivitás atyját. 134 A KATOLIKUS ÖNÉRTELMEZÉS ÚJ IRÁNYAI. T sonlítható össze egy, a saját egyháza által ugyan szigorúan megrendszabályozott, de egy katolikus párt által kormányzott demokratikus országban élő, viszonylag szabad és terjeszkedő médiavilágban mozgó pappal. A két katolikus pap vizsgálata sokkal inkább azt a célt szolgál­ ja, hogy egy további kérdéseket felvető hosszabb kutatási program első lépéseit dokumentálja. A két érzékeny, makacs és igen figyelemreméltó személyiség nagyon is eltérő története lehetőséget teremt, hogy első íz­ ben vizsgálat tárgyává tegyük két felettébb eltérő társadalom alig észre­ vehető és részben rejtett változási folyamatait. További probléma, hogy nincs egyensúlyban a két ország egyházi kortörténetének feldolgozása. Míg ez Magyarországon még szinte teljes egészében hiányzik, és az

irodalom javarészt az üldözöttek jelentős és legitim visszaemlékezéseiből, az egyházüldözés dokumentálásából áll, addig Olaszországban a katolicizmussal foglalkozó, magas színvonalú, hivatásos történetírás a jelenkorkutatás legfontosabb ágai közé tartozik. Jelen tanulmány azt kívánja bemutatni, hogy érdemes a nem egyházi vagy vallásilag nem elkötelezett történetírás számára is vizsgálat tár­ gyává tenni a magyar társadalomban 1945 után vallási téren végbemenő változásokat, és egyben kritikusan szemlélni a sokkal inkább csak állí­ tólagos, mintsem bizonyított szekularizációs feltevéseket. A katolikus önértelmezés relatív autonómiája a különböző politikai rendszereken belül Két kérdés áll egy nagyobb kutatás középpontjában, amelyhez az itt bemutatott esettanulmányok mindössze az első lépést, az első kísér­ leti megközelítést jelentik: először is a katolikusok önmeghatározása Kelet-

és Nyugat-Európában a hidegháború idején; másodszor pedig a katolikus önmeghatározás az 1960-as évek társadalmi és kulturális vál­ tozásainak fényében.11 Elsőként azt vizsgáljuk, hogy a különböző politikai rendszereken túlmutatóan mi volt a közös két katolikus felekezeti többséggel rendelkező1 11 A projekten 2004 júniusa óta dolgozunk a potsdami Jelenkor-történeti Kutatások Központjában (Zentrum für Zeithistorische Forschung) a IV., az „A politika kultúr­ története" elnevezésű projektszekcióban „Katolikus önmegértés a diktatúra és de­ mokrácia feltételrendszerében. Az Actio Catholica Magyarországon és Olaszországban az »amerikanizálódás« és »szovjetesítés« erőterében (1945-1969)" [Katholische Selbstverständigung unter den Bedingungen von Diktatur und Demokratie. Die Katholische Aktion in Ungarn und Italien im Spannungsfeld von „Amerikanisierung" und „Sowjetisierung" (1945-1969)] cím

alatt. VÉG PÁSZTOROK 135 ország katolikus önmeghatározásában, katolikus identitáskonstrukció­ jában. E kérdés mögött a második világháborút követő katolicizmusku­ tatás hiányossága iránti megállapítás húzódik meg, ugyanis az eddigi ku­ tatás még mindig afelé hajlik, hogy a katolikus identitáselképzeléseket döntően a politikai rendszerek függvényében vizsgálja, miszerint Nyugat-Európában egy szabadon kibontakozó, Kelet-Európábán pedig egy politikailag elnyomott katolicizmus lett volna jellemző.12 Ez a meg­ állapítás csak keveset mond a politikai keretfeltételeken túllépő val­ lásos gondolkodás és cselekvés sajátosságairól, tulajdonságairól. Ebből az okból kifolyólag a katolikus önmeghatározás referenciapontjait és annak jelentőségét keressük, miként tudtak a katolikusok integrálódni Magyarország és Olaszország második világháborút követő társadalmá­ ba. Ezt az adott országon belül

működő Actio Catholica, azaz a laikus katolicizmus központi szervének, továbbá az egyházzal szemben kriti­ kus közösségek, valamint a „kommunista katolikusok" véleményfor­ máló vezetői által elmondottak példáján elemezzük. A magyar példa esetében vizsgáljuk továbbá azt is, mely információkat tudott közvetí­ teni a magyar katolikus média a cenzúra és az ellenőrzés ellenére is, va­ lamint, hogy mennyire ismerte az egyházi vezetés, az Actio Catholica elöljárói, valamint az egyházkritikus csoportok a nemzetközi katolikus diskurzust. Végezetül azt elemezzük, miként változtatta meg a telje­ sen különböző politikai helyzet és jogi viszonyrendszer a katolikus ön­ meghatározást, vajon ez a két országban különböző irányba mozdult-e el, vagy megőrződött a katolikus identitás - ideológiai harcoktól men­ tes - központi eleme. Ebben az összefüggésben vizsgáljuk a vatikáni diplomácia Magyarországgal kapcsolatos

hátterét is, amely az új keleti politika keretén belül annak különleges kísérleti példájává lett, miként lehet a kommunista világhoz fűződő kapcsolatokon javítani.13 A második kérdés az 1945 utáni roppant kulturális, politikai, társa­ dalmi és gazdasági átalakulások hatását elemzi Európában. Dióhéjban: beszélhetünk a gazdasági és társadalmi struktúrák megváltozásáról, az urbanizációról, az élet minden területét behálózó szociális állam rend­ szerének kialakulásáról, az új fogyasztói és szabadidő-kultúra létrejöt­ téről, a „televíziózás forradalmáról", a család és a nemek rendjének mélyreható megváltozásáról (válások, születések csökkenése stb.J, a mindennapok „amerikanizálódásáról" (popkultúra és a farmer), vala­ mint számos további fejleményről, amelyek mind a nyugat-, mind a közép-kelet- és kelet-európai társadalmakra - még ha különböző mér- 12 így

például Gönner 1995; Adriányi 1999. 13 Legutóbb kritikai vizsgálatként lásd Szabó 2005; Adriányi 2003. töy 136 A KATOLIKUS ÖNÉRTELMEZÉS ÚJ IRÁNYAI. X tékben és eltérő módon is - hatottak. A vallás azonban nem „tűnt el", noha az 1960-as években mindenfelé virágzó szociológiai kutatások ezt prognosztizálták. Az 1980-as évek során a szociológusok és történészek ismételten felfigyeltek a vallás szerepére a modern társadalmakban.14156Ez az odafordulás ugyanakkor összefüggött azzal az általános utópiavesz­ téssel is, amely egy posztmodern fordulat keretében nemcsak a nyugati és keleti politikusokat, illetve szociológusokat jellemezte. Már XII. Pius pápa is figyelmeztetett a világegyház semlegességére a Kelet-Nyugat konfliktusban. 1954-ban azt kifogásolta, hogy „a Nyugat - ha nem is elméleti síkon, de - a gyakorlatban tagadta meg azokat az eszmei alapelveket, amelyek ellen a kommunista világ nyíltan küzdel­

met folytat".Olaszországban, mint általában a háború sújtotta orszá­ gokban nem következett be 1945 után a keresztény hit remélt terjedése, ezzel szemben viszont az 1950-es évek közepétől erőteljesen jelentke­ zett az „amerikanizálódás", elsősorban a „gyakorlati materializmus" r é v é n . A nyugati katolikus sajtó idealizálta a Kelet-Európábán üldö­ zött keresztényeket, akiket kevésbé terhelnek „egészségtelen" befo­ lyások, mint Nyugat-Európában élő hittestvéreiket. A magasztalás oka többek között abban is keresendő, hogy ezáltal a saját „nyájat" kívánták a fogyasztói kultúra szokatlan új kihívásai közepette fegyelmezni.17 Ebben nemcsak a nyugati társadalom és a modern kapitalizmus iránti ambivalens magatartás mutatkozott meg, de az a tény is, hogy miként befolyásolták, erősítették, vagy mondtak ellent egymásnak a vasfüggöny egyik vagy másik oldalán kialakított

eszményképek és elképzelések. Az a kérdés, hogy egyik oldalon az elnyomó egyházüldözés, a mási­ kon pedig a demokratikusan legitimált egyház-privilegizálás miként hat a felgyorsult társadalmi és gazdasági változások idején a katolikus véle­ ményformálásra, következtetni enged a társadalmilag mélyen rögzült, vallásilag konnotált értelmezések politikai formálhatóságára. Ezért, szemben a legtöbb eddigi kutatással, nem az állam és egyház jogi viszo­ nya áll a munka középpontjában, hanem azoknak a katolikus laikusok­ nak és papoknak a tevékenysége, akik gondolkodása nem vezethető le egyszerűen a mindenkori politikai keretfeltételekből. Amennyiben fel­ tételezzük egy vallási „önfejűség" meglétét, felmerül az annak továbbörökítése iránti kérdés, a katolikus miliő biztosítása és továbbadása ér­ dekében kifejtett vallásos nevelés, amely mind a - jövőbeni generációk ideológiai nevelése terén

kizárólagos igénnyel jelentkező - diktatúrá- 14 Geyer-Hölscher 2006. 15 Riccardi 1993, 108. 16 De Antonellis 1987, 292; Saresella 2001. S zá ZAD VÉG PÁSZTOROK 137 ban, mind a világi szellemű olasz oktatási rendszerben a leghevesebb harcok színtere volt.1» Egyéb országok helyett éppen Olaszország és Magyarország világ­ háború utáni katolikus életének összehasonlítása több ok miatt is ké­ zenfekvőnek tűnik. Egyfelől állíthatjuk, hogy a katolikus egyház és a laikus szervezetek helyzete a háború 1945-ös befejezésekor számos hasonlóságot mutatott. Mindkét országban sikerült a 20 század első felében a katolikus egyháznak laikus szervezetei révén ismét jelentős befolyásra szert tenni abban a társadalomban, melyben befolyásukat a 19. század folyamán a liberalizmus és nacionalizmus hatására elvesztet­ ték.17*19 Hasonló volt a katolikus laikusmozgalom szervezeti felépítése is, melyet mindkét országban a

Rómából, illetve Budapestről központilag irányított Actio Catholica fogott össze. A magyar Actio Catholica 1932ben olasz példára jött létre, minden katolikus laikusszövetség gyűjtő­ szervezeteként. A számos hasonlóság ellenére természetesen nem feledkezhetünk meg a két ország közötti szintén meglévő különbségekről sem: az erős, a magyar kultúrát meghatározó módon formáló, mind társadalmilag, mind pedig politikailag befolyással rendelkező protestantizmus teljesen más volt, mint az olasz világi kultúra. Emellett a magyar katolicizmus a Horthy-korszakban, még ha nem is feszültségek nélkül, de mégis ki­ váltságos helyzetben volt. Az olasz katolicizmus ezzel szemben a fa­ siszta rendszerben csak a lateráni szerződések keretei között fejthette ki tevékenységét, ami főleg a kései 1930-as évektől vezetett egyre több konfliktushoz. 1946-ig mindkét országban számos, az Actio Catholica alárendelt­ ségébe tartozó

laikusszövetség létezett. A szervezetekbe tömörülő katolikusok arányszáma Magyarország összlakossága esetében maga­ sabb volt, mint Olaszországban. Magyarországon mintegy egymillió katolikus hívő tömörült szervezetbe (a lakosság kb. 10 százaléka), míg Olaszországban a legmagasabb számot 1955-ben hárommillió hívővel sikerült elérni (ami a lakosság mindössze 6 százaléka volt). 17 Kirby 2003. l» XII. Pius pápa 1958-ban arra figyelmeztetett, hogy már Róma is „szinte missziós területté" vált. Rádióbeszéd 1958 február 18-án (Pio XII 1964, 771) 19 Az 1945 előtti katolikus megújulásról Magyarországon: Balogh 1998; Gergely 1998, 1999; Adriányi 1986. Az összehasonlíthatatlanul jobb lehetőségek és az állami korlá­ tozások hiánya miatt az olaszországi katolicizmus kutatása sokkal gazdagabb és válto­ zatosabb: Canavero 1997; De Antonellis 1987; De Rosa 1966; Jemolo 1999; Traniello 1998b. 138 A KATOLIKUS

ÖNÉRTELMEZÉS ÚJ IRÁNYAI. X Egy demokratikus berendezkedésű és egy diktatórikus módon uralt ország összehasonlítása ugyanakkor sohasem lehet egyensúlyban. Az összehasonlítás során sokkal inkább a funkcionális ekvivalenseket, a diktatúrában megjelenő félig-meddig legális vagy teljesen illegális kom­ penzációkat vizsgáljuk, melyek a hiányzó szabadságjogokat ugyan nem tudják helyettesíteni, de legalább lehetővé teszik a katolikus élet továb­ bi létezését. Azokat az önmeghatározási folyamatokat, amelyek az olasz katolikusok esetében a különböző sajtószerveken vagy az egyesületek és szövetségek keretei között viszonylag szabadon zajlottak, Magyarország esetében közvetett módon is, az állami erőszakszervezetek, valamint az 1951-ben a vallásközösségek felügyeletére, ellenőrzésére, és infiltrációjára felállított Állami Egyházügyi Hivatal dokumentumaiból, továbbá a pártiratokból kell feltárni. A kutatás

célja ezáltal az is, hogy feltér­ képezze a Magyar Népköztársaság életében a hivatalos propagandakép, vagyis a beszüntetett, a magánélet területére visszaszorított vallásosság mögött rejtőző katolikus életet és felvázolja ennek sajátosságát egy nyu­ gati katolikus ország vallásos életéhez képest. Exkuizus: a Regnum Marianum A Regnum Marianum papmozgalom példáján, amelyet még 1896-ban Prohászka Ottokár kezdeményezése hívott életre, és amelyet a kommu­ nista hatalom 1951 őszén feloszlatott, kimutathatók a katolikus laiku­ sok munkájának és kommunikációjának különleges feltételei a magyar diktatúra keretei között.20*Emellett a mozgalom a katolikus pedagógiá­ ról folytatott gondolkodás egyik központjának is számított, így történe­ te révén megfigyelhetők a nevelésről vallott egyházi gondolkodás gyors változásai is. A Regnum Marianum a katolikus egyház ultramontán visszavonulá­ sát követő első

előretörésének időszakában jött létre, amely válasz volt a 19. század katolikusellenes irányzataira és az egyházi állam felbomlá­ sára. Magyarország azon országok közé tartozott, ahol a katolicizmus, főleg a laikus mozgalmak formájában, valamint számos rend újjáalakí­ tása révén - gondoljunk csak a Slachta Margit által a női emancipáció legjelentősebb intézményei közé emelt Szociális Misszió Társulatra -, teret nyert a szekularizáció által jellemzett társadalomban.2! A Regnum 20 Mindeddig sajnos nem jelent meg monográfia a mozgalomról. A visszaemlékezé­ sek és dokumentumok fontos gyűjteményét adja: Dobszay 1991. 20 Első méltatása: Mona 1997; lásd még Zimmermann 1999. ZAD VÉG PÁSZTOROK 139 világi papok egyesüléseként, egyfajta oratóriumként jött létre. 1900-ban Budapesten a VII. kerületi Damjanich utcában szegény családokból szár­ mazó diákok számára internátust hoztak létre. Dobszay János

megálla­ pítása szerint a Regnum elhatárolódott a cserkészmozgalom „militáns szellemétől", igaz a papok az internátus lakóival akár kiscsoportos ki­ rándulásokat és túrákat is szerveztek.22 Ezt a kiscsoportos foglalkozást a Regnum nevelői az internátus felszámolását követően is folytatták. Azután pedig, hogy a diktatúra a gyerekek és fiatalok vallásos nevelését (az igencsak korlátozott) államilag engedélyezett lehetőségeken túlme­ nő formában „illegálisnak" nyilvánította, a Regnum papjai nem hivata­ losan folytatták munkájukat. Mind a rendőrség és állambiztonság általi erőteljes üldöztetés időszakában, mind pedig az 1960-as években, ami­ kor a hatóságok sokkal inkább a vallási csoportok megfélemlítésével, megfigyelésével és „bomlasztásával" kívánták céljaikat elérni, sikerült a Regnum tagjainak fiatalokat kisebb csoportokba szervezni és az im­ már illegálisnak tekintett papi

szervezet munkásságát a körülmények­ hez igazodva, megújulva folytatni. 1960-ban, 1963-64-ben és 1970-ben a Regnum papjai közül többeket, valamint a mozgalomban aktívan részt vevő számos fiatalt is letartóztattak és perbe fogtak. Ennek ellenére si­ került a nevelőknek munkájukat folytatni és voltak olyan csoportok, melyeket az üldözőhatóságok sohasem fedtek fel. Ezzel összefüggésben fontos kiemelnünk, hogy főleg az 1950-es évektől születtek kísérletek arra, hogy ne csak folytassák a Regnum Marianum titkos munkáját, de azt egyben a kornak megfelelő, legmagasabb szintű pszichológiai és pe­ dagógiai elméletek és kutatások eredményeihez is igazítsák. A Regnum Marianum mind az atyák visszaemlékezései, mind az állambiztonság aktái szerint nem csak alkalmazkodni tudott a nehéz helyzethez, de egyben kiaknázta azokat a lehetőségeket is, amelyek Magyarországon a megoldatlan Mindszenty-kérdés nyomán megbéní­ tott egyházi

életben alakultak ki.23 Különösen egy atya, az 1932-ben Budapesten született Hagemann Frigyes játszott meghatározó szere­ pet az 1960-as években, egészen 1970-ben történt letartóztatásáig, a Regnium Marianum vallásos ifjúságnevelésének elméleti és gyakorlati megújítása terén.24 Hagemann rendőrségi kihallgatásai során mindvégig a vallásszabadság és az általános emberi jogok értékeit hangsúlyozta. 22 Dobszay i. m 62 23 Lásd például: Állambiztonsági Szolgálatok Történelmi Levéltára (a továbbiakban: ÁBTL), BM I/2-b Objektum dosszié, O-l 1516/1, Regnum Marianum, 130 s.k 24 Lásd ehhez a hétkötetes kihallgatási jegyzőkönyvet: ÁBTL: BM III/l, Vizsgálati dosszié, „Hagemann Frigyes és társai". 140 L A KATOLIKUS ÖNÉRTELMEZÉS ÚJ IRÁNYAI. T Vizsgálati irataiból ugyanakkor az is kiderül, hogy az atyák igencsak korszerű szociális nézeteket vallottak, így például - szemben a koráb­ bi rendszerek és a

kommunista diktatúra egyedül engedelmességre és fegyelemre építő nevelésével - elvetették a tekintélyelvű nevelés esz­ méjét, és hangsúlyozták a déli félteke szegény és gyarmati függésben élő népeivel vallott szolidaritás gondolatát (részben a paraguayi jezsu­ ita állam eszményítésével). Eme gondolatok szemléltetésére álljon itt egy példa: 1970 tavaszán heves vitára került sor a Hagemann vezette csoportban, miután a fiatalokkal megnézte a moziban a tekintélyelvet elvető „Ha." című (Lindsay Anderson által 1968-ban rendezett) filmet Az alkotásról folytatott vitában Hagemann azt hangsúlyozta, hogy azért kerülhetett sor a film végén a forradalmi gondolatokra ébredő diákok, valamint a tekintélyelvű tanárok, papok és az angol elitfőiskola militáns barátai közötti heves lövöldözésre, mert a diákokat csak tiltásokkal és parancsokkal próbálták nevelni, így azok sem tudtak másként, mint az erőszak

eszközével reagálni.^ Elképzeléseit, mindenekelőtt a pedagó­ giai gyakorlatban használandó új pszichológiai elméleteit Hagemann a nyilvánosság számára is hozzáférhetővé tudta tenni, módja nyílt azok publikálására.26 A Regnum Marianum története, mindenekelőtt az 1945 utáni ese­ mények alapos feltárása még mindig várat magára. Az itt csak röviden bemutatott téma arra kívánta felhívni a figyelmet, hogy az egyházhű mozgalmak körében is, melyek Bulányival ellentétben nem kerültek konfliktusba az egyházi hierarchiával, teret nyert az új, tekintélyelvet elvető eszmék recepciója. A katolikus önértelmezés elemei a párhuza­ mos életutak kapcsán Francesco Traniello úgy vélte, hogy miután az egyház Olaszországban, Magyarországon vagy Ausztriában az összeomló államhatalommal szem­ ben viszonylag ép intézményként élte meg a második világháború végét, elsősorban az ebből fakadó „mindenhatóság érzése"

vezetett a klérus azon magatartásához, amely az 1950-es évektől kezdve mély árkot vont256 25 Vö. egy diák vallomásai: ÁBTL: BM III/1, Vizsgálati dosszié, „Hagemann Frigyes és társai", 5. kötet, 29 26 Hagemann 1968. SzÁ ZA O VÉG PÁSZTOROK 141 a katolikus laikusmozgalmak irányában.27 Egyes karizmatikus újítók és hívők kisebb csoportjai ugyanakkor már idejekorán felismerték ezt a folyamatot, és igyekeztek válaszokat találni rá. Az osztrák történész és baloldali katolikus, Friedrich Heer már 1970-ben figyelmeztetett erre a jelenségre: „Mindenekelőtt a fiatalok azok, akik a bürokráciák által működtetett kommunista és keresztény nagyegyházi világ tömegében saját életharcuk során eszkatologikus élményre törekedve az őket érő hatalmas létválság nyomán elkeseredetten nyilatkoznak . " 2 8 így nem utolsó sorban egyes egyházkritikusok, mint Don Lorenzo Milani vagy Bulányi György páter gondolatai is

hozzájárultak a kato­ licizmus önmagáról és másokról alkotott merev képének a megvál­ toztatásához. Ezek a kívülállók elsősorban az egyház tekintélyen ala­ puló struktúráit és dogmatikus merevségét kritizálták. Don Milani az egyháztól távol élők „gyakorlati evangelizálását" szorgalmazta, keresz­ tény-radikális és egzisztencialista gondolatoktól befolyásolt nézeteket vallott, amelyek az egyházi hierarchia meghatározó részében értetlen­ ségbe és elutasításba ütköztek, majd azonban az 1960-as évek közepé­ től kezdődően, XXIII. János pápa idején egyre inkább befolyásra tettek szert.29 Don Lorenzo Milani Milani származási körülményei sokban határozottan különböztek a szeminaristák döntő többségétől; szemben az általában szegény paraszt­ családokból vagy kispolgári körökből származó diáktársaival Milani egy magasan képzett firenzei zsidó tudóscsalád sarja volt, és először

festő­ művész szeretett volna lenni. A katolicizmusról alkotott intellektuális, ugyanakkor mélyen vallásos felfogása néha összeütközésbe került az egy­ ház egyes jelenségeivel, számos pap és még több hívő gyakran elmélke­ dések nélküli, felszínesen tekintélytisztelő hozzáállásával. Véleménye szerint „az Actio Catholica mit sem ért, ugyanis csak merev szembenál­ lást idézett elő azok között, akik templomba jártak, és azok között, akik nem, vagyis elzárta a gyülekezetei a világtól".2728930 Elsősorban az öntelt, leginkább megszokásból konzervatív, polgári katolicizmus váltott ki belőle ellenérzéseket, vagyis hogy kapitalista nagyvállalkozók, nagybir- 27 Traniello 1998a. 28 Heer 1990, 13. 29 Maraviglia 2000. 30 Fallaci 1993, 121 142 A KATOLIKUS ÖNÉRTELMEZÉS ÚJ IRÁNYAI. ux tokosok vagy nacionalisták saját előítéleteiket és érdekeiket próbálták „katolikus" tanokként megjeleníteni,

amitől az egyház képviselői nem mindig határolódtak el elég határozottan.31 Ebben részben - származá­ sából fakadóan - egyfajta önutálat is megnyilvánult, amit újra és újra napirenden tartott, amikor magáról, mint „úrfiról" (signoríno) beszélt. Éppen Olaszországban, ahol az államhatalom vagy az igazságszolgálta­ tás a világháború utáni első két évtizedben még gyakran részrehajlóan a munkaadók vagy nagybirtokosok oldalán lépett fel a szakszervezetek vagy a tiltakozó munkások ellen, és mindezt gyakran nem is kesztyűs kézzel tette, ami a rendőrség brutális fellépése nyomán ismételten áldo­ zatokkal járt. Ez egyre csak mélyítette az alsóbb osztályok és az egyház között húzódó árkot. Milani súlyos hibaként értékelte az egyház kri­ tika nélküli kiállását az állam és a hatalmat birtoklók mellett, mivel az tovább növelte az egyház és a szegények közötti elidegenedést, és emellett még az

evangéliumnak is ellent mondott. Lorenzo Milani egy 1963-as levelében azt írta: „Teljesen világos, hogy mi vagyunk a valódi katolikusok, mi, akik a katolikusokat és az egyháztól távol élőket is általában szerettük és nem azok, akik harcoltak ellenük."32 A legújabb kutatások azonban kimutatták, hogy a részben még a fasizmusra visszanyúló tekintélyelvű mentalitás hosszú időn át nem csak az államapparátust, de a kommunista munkásmozgalmat, vala­ mint a társadalom széles rétegeit is jellemezte.33 Milani nem ellenez­ te az egyház kommunistaellenes álláspontját, azonban nem fogadta el azt a kommunizmusellenességet, amely megakadályozta az előítéletek nélküli gondolkodást, és amelyet politikai célokra használtak fel. Erről a következőket írta az Esperienze Pastorali lapjain: „A kommunizmus doktrínája mit sem ér. Ez egy szeretet nélküli doktrína Olyan doktrína, mely nem méltó egy ifjú ember szívéhez. Ha legalább a

megvalósítása meggyőző volna. De nincs semmi efféle Jelentéktelen emberek és egy szerencsétlen újság,3435továbbá egy Oroszország, amelyet csak a legna­ gyobb merészséggel lehetne megvédeni."33 A katolikus sajtóban és azon kívül folytatott ellentmondásos és he­ ves vitát követően a Szent Officium (vagyis a mai Hittani Kongregáció) 31 Ugyanakkor (gyakran északról származó) püspökök panaszkodtak a Dél-Olaszországban tapasztalható „neo-pogány" katolicizmusra. Lásd Violi 1997, 109-145 32 Faliad i. m 164 33 Crainz 2003. 34 Ezzel az olasz kommunista párt L’Unita című központi sajtóorgánumára utalt. 35 Milani 1958, 458. A könyvön Dalia Costa bíboros, Firenzei érsek imprimatúrája volt, és tartalmazta DAvack camerinoi püspök átérzésről tanúskodó bevezetőjét. ZAD VF-G PÁSZTOROK 143 Alfredo Ottaviani bíboros sürgetésére már 1958 decemberében elítélte a könyvet, és kivonta a forgalomból.36 Mindezek

ellenére Milanit elsősorban a Barbianában végzett pedagó­ giai munkássága tette ismertté. Ebben a Firenze fölött, a magasan fek­ vő Mugello-völgyben lévő távoli falucskában oktatta 1954-től egészen 1967-ben bekövetkezett haláláig a koldusszegény pásztorok és famun­ kások gyermekeit - hosszú időn át bármiféle úti összeköttetés, folyóvíz vagy áram nélkül, mintegy valódi „száműzetésben". Milani elméleti és gyakorlati munkásságával, a hagyományos oktatási módszerek ellen megfogalmazott érdes kritikájával az olasz pedagógiai reformmozgalom szimbolikus alakjává vált: a hátrányos, marginális helyzetű gyermeke­ ket úgy akarta oktatni, hogy mind nyelvükben, mind öntudatosságuk­ ban alkalmazkodni tudjanak a polgári világhoz, sőt attól sem rettent vissza, hogy külföldi utakat szervezzen számukra, elsősorban Angliába és Németországba. A halálos beteg pap végül 1967-ben a hadsereg káplánjaival került

szembe, amikor vehemensen védelmébe vette a katonai szolgálat meg­ tagadásának jogát: erről szóló írása az ország tekintélyellenes és paci­ fista mozgalmai között gyakran méltatott szöveggé vált („Lobbedienza non é piú una virtú" - „Az engedelmesség ma már nem erény"). Milani halálát követően az írás kommunista kiadóját másodfokon többhóna­ pos börtönbüntetésre ítélték - „a katonai szolgálat megtagadására buz­ dítás" miatt. Milanit, a zseniális pedagógust és szigorú katolikust kétségkívül pol­ gárságellenes önutálat jellemezte, de mégis kortársainál érzékenyebben reagált a demokrácia hiányosságaira, a társadalmi igazságtalanságokra, valamint az olasz társadalomban és a katolikus miliőben fellelhető fa­ siszta maradványokra. Épp amiatt alkalmas nézeteinek és konfliktusa­ inak közelebbi vizsgálata arra, hogy feltárjuk az olasz katolicizmusnak az 1950-es és 1960-as években

mutatkozó feszültségeit és ellentmondá­ sait, mert személye mélyen kötődött a korabeli Olaszország különféle vitáihoz. Mikor röviddel halála előtt Don Lorenzo Milani a hadsereg­ gel és az általa képviselt értékekkel is szembeszállt, teljes egészében a szociális protestmozgalom ikonjává emelkedett Olaszországban, noha maga mindvégig - olykor az önmegtagadásig - egyházhű pap maradt, aki egyedül az igaz hittel törődött. 36 Vö. a részletes dokumentációval: Moraccini 1999 144 A KATOLIKUS ÖNÉRTELMEZÉS ÚJ IRÁNYAI. I Bulányi György páter Bulányi György két évvel Milani pappá szentelése után, 1949-ben ala­ pította Debrecenben első kiscsoportját, melyben egyszerű, keresztény ihlettel átitatott életet kívántak megvalósítani. Bulányi 1919-ben Budapesten született, egy mélyen hívő, intellektuális érdeklődésű köz­ gazdász apa és egy, a saját egyházközségében a Jézus Szíve Egyesület el­ kötelezett

tagjaként tevékenykedő anya gyermekeként, akiknek György mellett még hat gyermekük volt. Egyik lánytestvére később csatlako­ zott is a Bulányi által alapított Bokor-mozgalomhoz.37 Az érettségit követően belépett a piarista rendbe - Bulányi pedagógiai érdeklődése, mely a későbbiek során a kiscsoportokkal való munkájában is megmu­ tatkozott, minden bizonnyal nem véletlen hasonlóság Don Lorenzo Milani személyével. Mindketten egy általuk tévesnek és károsnak ítélt pedagógiával szemben munkálkodtak (Bulányi esetében ez egy, az egy­ ház által elutasított vallásellenes állami iskolai oktatást is jelentett). Emellett mindketten roppant módon érdeklődtek hazájuk nemzeti iro­ dalma iránt és központi szerepet tulajdonítottak a nyelvnek a teoló­ giai tartalmak közvetítése terén is. Mind Bulányit, mind Milanit már fiatal papként „nyughatatlan szellemként" könyvelték el, akik nem elégedtek meg az adott

hagyományokkal, hanem újításokra töreked­ tek.3738 Bulányi a jelek szerint már 1945 februárjában útmutatást kapott Kolakovictól, egy horvát paptól, aki rábízta egy kiscsoport vezetését, majd pedig a Szovjetunióba távozott misszióra.39 Ennek az akciónak a hátterét a horvát jezsuita atya tapasztalatai képezték, aki megismerte a számos papot legyilkoló és a katolikus egyház ellen általános üldözést indító kommunista partizánmozgalmat, de minden bizonnyal hatással lehetett e lépésre az a tény is, hogy Debrecen 1944 késő őszén már a szovjet csapatok kezén volt. Bulányi eleinte ódzkodott, hogy gimnáziumi tanári munkája mellett katolikus kiscsoportokat is gondozzon, de nagy sikere arra bátorította, hogy komolyan elkezdjen foglalkozni ezzel az üggyel. Ezeknek a csopor­ toknak a nagy vonzereje összefüggött az egyházak fellendülésével, ami a háború által különösen sújtott országokban mutatkozott meg igazán. A

fellendülés hangulata szorosan összekapcsolódott a radikális meg37 Máté-Tóth 1996, 10. 38 Máté-Tóth eközben utal egy 1948-as levélváltásra, melyet a budapesti rendi levél­ tár őriz. Milanival kapcsolatban lásd Faliad i m 161-162 39 Erről a mozgalomról mindeddig nem áll rendelkezésre szakirodalom, így az is csak feltételezés, hogy Kolakovic a Vatikán megbízásából tevékenykedett Magyarországon és a Szovjetunióban. Vö: Máté-Tóth i m 12; Miklosko 1991, 15-36 SzÁ ZAD vl:G PÁSZTOROK 145 újulás reményével. Ebbe az irányba mutatott, hogy Bulányi gyakorlattá tette a papok és laikusok közös Biblia-olvasását; ez teljesen új volt a mindaddig leginkább felülről formált magyar katolicizmusban. A kato­ likusok ellen hamarosan meginduló üldözés és állami elnyomás - 1946 nyarán az Actio Catholica égisze alatt szerveződő szinte minden egye­ sületet és szövetséget betiltottak - hozzájárult ahhoz, hogy rohamosan

gyarapodott a kiscsoportok száma, és sok közösség az üldözést szenvedő korai kereszténységgel kezdte azonosítani magát. Ehhez hasonlóan XII Pius pápa is a Római Birodalom egyházüldözéséhez hasonlította a kom­ munista módszereket, amit jól szemléltet a „Quo Vadis?" című film sikere is, amelyben az őrült diktátor, Néró (Peter Ustinov alakításában) ártatlan keresztényeket üldöz.40 1950-től kezdődően a magyar Actio Catholica vezetése is támogatta Bulányi tevékenységét, ugyanis addig­ ra szinte minden szervezeti alegységét illegalitásba kényszerítették. 1951 végén Debrecenben a piarista-rend kénytelen volt rendházát, ahol Bulányi is tevékenykedett, átadni az államnak. Az atyát elbocsátották, ugyanis az állam a rend gimnáziumát is átvette. Bulányi ezt követő­ en 1952-ben történt letartóztatásáig és bebörtönzésig tovább folytatta kiscsoportos tevékenységét. Ennek nyomán „illegális ifjúsági

munka" címén Bulányit és tíz további vádlottat hét és tizenöt év közötti börtönbüntetésre ítéltek.41 Eltekintve az 1956-os forradalom nyomán szabad­ lábon töltött rövid időtől, a páter csak 1960-ban szabadult véglegesen. Szabadon bocsátását követően Bulányi eleinte távol maradt a kis­ csoportoktól, ehelyett fizikai munkát végzett, és csak alkalmanként „félig legálisan" tevékenykedhetett papként is. A Vatikán és a Magyar Népköztársaság 1964-es megállapodása, melynek következtében né­ hány - a kommunista állammal szorosan együttműködő - „békepap" is magas egyházi pozícióba kerülhetett, valóságos megrendülést okozott a piarista atyának. „Csak azt kérdezem magamtól: te szerencsétlen flótás, kinek is vagy valójában a katonája? Mi a te szereped egyházadban, ahol a pápa azokat nevezi ki érsekké, akik téged az egyház ellenségének neveznek?" - írta egy levelében.42 Az

egyházpolitikai fordulat, mely XII. Pius pápa konfrontációs szem­ benállásától VI. Pál pápa engedékeny, diplomatikusabb meglcözelítés- 40 Az egyházüldözéssel kapcsolatban az áldozat szemszögéből lásd: Havasy 1990; Hetényi Varga 1992-1996. XII Pius pápa hasonlatával kapcsolatban: Miccoli 1994 Az üldözésekről általában lásd Riccardi 2000. 41 Tomka F. i m 84 42 Bulányi György levele Ratzinger bíborosnak, 1986 nagypéntekén. Idézi: Máté-Tóth i. m 14 L 146 A KATOLIKUS ÖNÉRTELMEZÉS ÚJ IRÁNYAI. T módjához vezetett, megkérdőjelezte Bulányi addigi önképét, melyet a mártírság eszméje és az üldöztetés jellemzett, és amely révén egyben az egyházat is világos külső határokkal rendelkező egységes tömbként értelmezte. Bulányi kényszerhelyzetben találta magát, hogy katolikus papi mivoltát új tartalommal töltse meg. Mivel a politikai változások idején börtönben ült, és valószínűleg statikus képpel

rendelkezett a fej­ lődés menetéről, elképzelhető, hogy meg sem értette azokat a főpász­ tori cselekedeteket, melyek nyomán érzett csalódása elősegítette Jézus példájának követéséről vallott nézeteinek kialakulását. Ezeket az esz­ méket az 1964 és 1971 között írt és többször átdolgozott Keressétek Isten Országát! című főművében fektette le. A későbbiek során, főleg az 1980-as évek elején kiéleződött a konfliktus Bulányi és a magyar püs­ pöki kar egy része között, ami 1982-ben végleges szakításhoz vezetett. Ez azonban nem témája jelenlegi tanulmányunknak, így a későbbiek során sem térünk ki rá. Szemben Milani írásaival Bulányi munkáit az állami egyházüldözés és a börtönbüntetés tapasztalatai, vagyis röviden a diktatúrában töltött életélmények határozták meg. Ugyanakkor egyházférfiúi önmegítélésü­ ket mindketten a hit és a vallásos élet erősen idealizált képéből vezet­

ték le. Milani a papok radikális becsületességét követelte: „Mutassátok meg a keresztényeknek, milyen messze vannak a kereszténység legma­ gasabb eszméjétől, és ne dicsőítsétek a katolikusok földi megvalósítá­ si kísérleteit, melyek (még ha holnap sokkal jobbak is lennének, mint amilyenek sajnálatos módon ma) mindig is csak eme eszmék szörnyű paródiái maradnak."^ Mindkét pap írásait tekinthetjük nemcsak az egyházak kinyilatkoz­ tatásaival, de egyben a kor politikai és társadalmi változásai során tanú­ sított magatartásukkal szemben megfogalmazott ellentervezetnek is. A katolikus identitás újjáalakításáról volt szó ezekben a tervekben egy jelentősen megváltozott világban. Forrásként épp emiatt oly érdekesek egy, ugyan a katolicizmus határmezsgyéjén elhelyezkedő, de jól hallha­ tó kisebbség szempontjából. Nem véletlen, hogy mindketten a Második Vatikáni Zsinatban látták útjuk igazolását - bár ehhez

a sokértelmű zsinati dokumentumok egyoldalú értelmezésére volt szükségük. « Milani 1958, 471. SzÁ Z A I) VÉG PÁSZTOROK 147 Társadalomképek és katolikus önértelmezés Milani és Bulányi írásaiban Mivel a továbbiakban Milani és Bulányi írásait nem teológiai szempont­ ból kívánjuk elemezni, az alábbi kérdésekre keressük a válaszokat: mi­ lyen képet festenek az írások a katolicizmusról, az egyházról, a papság­ ról, a laikusokról, valamint a társadalomról? Ezzel egy további kérdés irányába kísérlünk meg előrelépni: Melyek Keleten és Nyugaton - túl a nagyon is eltérő politikai rendszeren - a katolikus kívülállók politikai és társadalmi viszonyokról alkotott felfogásának közös pontjai? Miként értelmezik ezeket, és milyen változásokat javasolnak az egyházban és a társadalomban? Miként hatnak végül a politikai rendszerek közötti különbségek az állásfoglalásokra? A katolikus kultúra és a

kapitalizmus kritikái a: szegénység és könyörületesség Nem meglepő, hogy a két pap az őket körülvevő világot és annak válto­ zásait válságosnak és katasztrófa felé tartónak érzékelte. Ez (nem csak) a társadalomról az enyhülés időszaka előtt kialakított látásmódnak fe­ lelt meg, amely a katolikus gondolkodást a 19. század óta meghatározta Feltűnő azonban, hogy mindketten - noha különböző állam- és társadal­ mi rendszerekben éltek - osztották a kapitalizmus kritikáját és a szegé­ nyekhez, elnyomottakhoz való odafordulás fontosságát. Mindkettejükre a marxizmussal és marxistákkal szembeni ambivalens, jobban mondva konkuráló magatartás volt jellemző, azonban elutasították azok mate­ rializmusát és erőszakos módszereit.44 Mindkettejükre, csakúgy, mint az őket befolyásoló Nyikolaj Alekszadrovics Bergyajevre (1874-1948), a (gazdaságirányító) polgármentalitás elutasítása volt jellemző, az ugyan­ is

nézetük szerint lassanként átterjed minden társadalmi csoportra, és ezáltal igazságtalan, értelmét vesztett, istentelen társadalom jön létre. Lorenzo Milani számára ugyanakkor az egyház kommunizmussal kapcsolatos magatartása teljesen más problémaként jelentkezett: azt azért tartotta hibásnak, mert a kapitalista társadalom számos gondját elkendőzte. Ezért is érezte az 1963-as Pacem in Terris enciklikát eszméi elismerésének. Ebben XXIII János pápa megfogalmazta híres különb­ ségtételét, miszerint „a tévedést nem szabad a megtévesztette!" össze­ 44 Máté-Tóth i. m 22 148 A KATOLIKUS ÖNÉRTELMEZÉS ÚJ IRÁNYAI. keverni, tehát meg kell különböztetni az eltévedt kommunistákat a té­ ves doktrínájuktól. Pontosan ez volt - már 1948 óta - Milani álláspontja is.45 Bulányi számára viszont, aki épp az egyház csituló kommunizmusellenessége miatt panaszkodott, ezzel szemben a Lumen Gentium kezdetű konstitúció

volt a zsinat legfontosabb dokumentuma, ugyanis ebben Jézus követését „a szegénységbe és üldöztetésbe" vezető útként jelenítették meg. Ezzel mind a piarista atya, mind pedig Don Lorenzo Milani, akit nem fenyegetett a kommunista állam, azonosulni tudott.46 Noha a szocialista diktatúra nyolc évre bebörtönözte, még Bulányi is úgy vélte, hogy számos marxi gondolat helytálló volt, csak „rosszul" valósították meg azokat.47 A társadalmi problémák legyőzésére mindkét pap az egyszerű, alá­ zatos, szegénységben eltöltött életet propagálta és egyben elutasította a fogyasztói és ipari társadalom szocialista vagy kapitalista formáját, ugyanis ezek véleményük szerint csak elvonják a figyelmet az evan­ gélium eszméitől. így Don Lorenzo Milani nemcsak kulturális kriti­ kaként utasította el a televíziót, hanem azért is, mert veszélyt látott benne a papság ferences szegénységére.4849Bulányi számára következe­

tesnek tűnt, hogy a korai 1970-es évektől kezdődően a kiscsoportokban „szegények számára segélypénztárakat" hozott létre, és a „harmadik világ problémája", valamint kimondottan a nagyvárosellenes környe­ zetvédelem felé fordult.4? A két teljesen különböző társadalomban élő pap eszméi nagyon sok hasonlóságot mutatnak a „fogyasztás" radikális elutasítása terén és abban is, hogy saját országuk, valamint a „harmadik világ" szegényei felé fordultak. Ezáltal válaszaik különböztek az „amerikanizálódással" szembeni ha­ gyományos katolikus-konzervatív elhárító magatartástól. XII Pius pápa például jóval kevésbé apokaliptikus és a kultúra kritikájára kihegye­ zett véleményen volt. 1954-ben egy rádióbeszédben kijelentette: „Míg 45 Lásd XXIII. János pápa „Pacem in Terris" enciklikájának néhány sorát: „Továbbá jogos, ha a tévedést mindig megkülönböztetjük attól,

aki a tévedést elkövette. [] Ezért meg Ítéli állapítani, hogy a bölcselők hamis tanait a világ és az ember természe­ téről, eredetéről és céljáról teljesen meg kell különböztetni azoktól, amelyek vagy a gazdasági és társadalmi vagy a kulturális vagy a politikai életre vonatkoznak, még ha ezek ugyanazokból a tanokból is vennék eredetüket és ösztönzésüket." Tomka-Goják 1996, 190-191. Fallaci i. m 164 Az enciltlika jelentőségéről lásd Verucci 1988, 345 46 Bulányi levele Ratzingernek. Idézi: Máté-Tóth i m 15 47 Bulányi esetében például megfigyelhető Garaudy neomarxista eszméinek hatása, lásd Kapitány 1992, 54-64; Garaudy 1973. 48 Milani 1958, 155. 49 Máté-Tóth i. m 94 ZAD VI=-G PÁSZTOROK 149 a mozi, a sport és nem utolsó sorban a mindennapi munka kemény kényszerűségei eltávolítják a családtagokat otthonról, és ezáltal az ott­ honi élet természetes menetét megzavarják, miért ne örülnénk

annak, hogy a televízió hozzájárul ennek az egyensúlynak a helyreállításához, mégpedig úgy, hogy lehetőséget teremt az ártatlan közös kikapcsoló­ dásra távol azoktól a veszélyektől, melyeket egy rossz társaság vagy egy egészségtelen környezet magában hordoz?"so Azt a tényt, hogy a papok ferences szegénysége és a szegények felé fordulása, valamint az akkor még csak éppen meginduló „fogyasztói társadalommal"5051 szemben gyakorolt kritika nem csak a katolikusok között volt nagyon népszerű elképzelés, jól mutatja a Máté evangéli­ uma (II Vangelo secondo Matteo) című film sikere is, amelyet a köz­ ismerten nemkeresztény, marxista Pier Paolo Pasolini 1964-ben a zsi­ naton résztvevő főpapoknak is bemutathatott.5253A filmet nem sokkal később a rendező jelenlétében Budapesten is előadták.55 A szegénység problémájához való radikális odafordulás és az elnyomottak iránt érzett szolidaritás természetesen

nem volt új jelenség a katolicizmuson belül, de a világháború élményei, a fasiszta (majd hamarosan a kommunista) önkényuralom, és a déli félteke szegény országainak gyarmatosítás utá­ ni „felfedezése" - ami XII. Pius pápa számos nyilatkozatából is kide­ rült - új minőségében jelenítette meg azt. Az úgynevezett „munkáspa­ pok" körül fellángolt vita Franciaországban, ami az 1950-es évek elején számos frontvonal megszilárdulást eredményezte a katolikus egyházon belül, csak annak kézzel fogható kifejeződése volt, hogy észlelhetően megváltozott számos pap önfelfogása Európa országaiban, és nyilvánva­ lóan nem csak Nyugat-Európában.54 50 Idézi: Dau Novelli 1999, 42. Az olaszországi katolikus Amerika-ellenességről lásd Ellwood 2005. 51 Ez arra is utal, hogy e folyamat nem feltétlenül a társadalom tényleges anyagi javu­ lásával, például a fogyasztás mértékével, függ össze, hanem a relatív

fogyasztásnöveke­ dés érzékelésével. Analógia mutatkozik a „tényleges" és az „érzékelt" környezetkáro­ sítás esetével. 52 Lásd többek között Johann Christoph Hampe utószavát a hatvanas évek jellegzetes „kritikai" hangnemében: Das Evangelium nach Matthau, 1965. 53 Pintér 2005. 54 A „munkáspapok" körüli viták kiéleződéséről Olaszországban lásd részletesen 150 A KATOLIKUS ÖNÉRTELMEZÉS ÚJ IRÁNYAI. J Radikális pacifizmus Szintén a két pap közvetlen háborús élményeivel volt összefüggésben a radikális keresztény pacifizmus iránti lelkesedésük, akárcsak az irgal­ masság hangsúlyozása, valamint Jézus szegénységben és alázatosságban történő követésének az értelmezése. Ez a pacifizmus mind Don Milani, mind pedig Bulányi atya esetében a katonai szolgálat megtagadása kap­ csán súlyos konfliktusokhoz vezetett egyházi elöljáróik egy részével szemben. Mindketten átéltek

bombatámadásokat, valamint a visszavo­ nuló Wehrmacht-csapatok és az előretörő szövetségesek (legyenek azok az amerikai hadsereg katonái, a britek vagy a szovjetek) közötti brutá­ lis összecsapásokat, továbbá megtapasztalták a háború és a megszállás szélsőséges következményeit: tömeges meneküléseket, az éhezést, fa­ gyokat és nélkülözést. Mindkét esetben végül is összeomlott az adott államhatalom, a fasiszta diktatúra, illetve a nyilaskeresztes rendszer és a brutális német megszállóhatalom. Ezt megelőzően azonban még szá­ mos ártatlan meggyilkolására került sor, melyben szerepet játszhattak az ellenállási mozgalmak nem mindig átgondolt tettei is.55 Milani és Bulányi a jelek szerint a különösen érzékeny lelkipásztorok közé tartoz­ tak, akik ezeknek a tapasztalatoknak a nyomán nem tudtak és nem is akartak minden további nélkül ismét áttérni a megszokott napirendre. Pacifista nézeteik azonban csak jóval

később, az 1960-as évektől fogva nyerték el saját társadalmuk és ezen belül is különösen a konzervatív egyházak széles tetszését. Az egyházi hierarchia egyes részei ugyan­ akkor ezt a határozott pacifizmust az evangélium túlzottan egyoldalú értelmezésének tekintették és úgy vélték, továbbra is támaszkodni­ uk kell az állam és a társadalmi többség véleményére, amely a KeletNyugat-konfliktus során elsődlegesen a katonai erőben bízott. Hasonló konfliktusok Lengyelországban is léteztek, ahol az egyház korántsem állt zárt egységként a kommunista rendszerrel szembeni ellenállás ol­ dalán, mint ahogyan azt a mai kommunistaellenes mitológia el kívánja velünk hitetni. Firenzében, Milani egyházmegyéjében mindehhez még egy különleges, pacifista és keresztény-szociálisán érzékeny környezet jött hozzá, melyet többek között a baloldali katolikus polgármester, La Piera, valamint Dalia Cosa bíboros képviseltek. Úgy

tűnik, hogy Bulányi - igaz, egy későbbi időpontban - szinte közvetlenül utalt Don 55 Az olaszországi „Resistenza" (ellenállás) körüli vitákkal és az 1944-45-ös véres polgárháborúval kapcsolatban lásd Klinkhammer 2003, 333-343. Magyarország „fel­ szabadításáról" a Vörös Hadsereg által szintén régóta vitatkoznak a történészek, lásd például Ungváry 2005, korábban: Szölösi-Janze 1991. ZA D VHG PÁSZTOROK 151 Milani egyik népszerű írására, amikor saját írásának „Erény-e az enge­ delmesség?" címet adta. Ebben a munkában pedig, akárcsak a toszlcán pap írásában a katonai szolgálatot megtagadók lelkiismereti döntésének vallási igazolásáról volt szó.56 „Az engedelmesség ma már nem erény” Végül mindkét esetben a papi hivatás radikális értelmezése ahhoz ve­ zetett, hogy néhány püspök azt az egyházzal szembeni engedelmességi kötelesség megkérdőjelezésének tekintette.

Milani és Bulányi üzenetei mögött ugyanis oly erős morális igény húzódott, amit könnyen értel­ mezhettek az egyházi hierarchia - a katolikus szakzsargonban általá­ ban „gőgként" körülírt - támadható morális magatartása iránti kritika­ ként. Főleg Magyarországon, de Olaszországban is 1945 után az egyházi vezetés a kommunista fenyegetés elleni hosszú, veszélyes harcra ren­ dezkedett be, melyet csak a soraiban mutatkozó egységgel és egyhan­ gúsággal vélt túlélni. Számos katolikus, köztük Don Milani is ennek nyomán felpanaszolta az egyház és a hit „átpolitizáltságát", ugyanis a politikai elkötelezettséget az egyház valós küldetésének, az örömhír hirdetésének az akadályaként érzékelték.-5657 Az egyház, a kereszténydemokraták és a társadalmi rend fenntartása mellett szóló egyoldalú állásfoglalása következtében, számos hívő szemében hiteltelenné vált. Éppen Toszkánában, ahol Milani

is ténykedett, rendkívül népszerű volt a kommunista párt, így nehéz küzdelmet vívott az egyház. Magyarországon teljesen más volt a helyzet: itt az egyházra rop­ pant politikai nyomás nehezedett. Az ennek történő behódolást sokan gyengeségként értelmezték, mint ahogy történt ez 1950-ben, az első, igaz, erőszakkal kikényszerített állam és egyház közötti „megálla­ podás" esetében is. Bulányi saját engedetlenségét éppen azzal a tény­ nyel indokolta, hogy az egyház egyre inkább „engedett" az államnak. Ezeket az eszméket azonban több más kritikai nézeteket valló és il­ legális kiscsoportokat vezető pap élesen elítélte. így Somogyi Sándor, a Regnum Marianum papközösségének tagja úgy vélte, hogy Bulányi 56 Erény-e az engedelmesség? Idézi Máté-Tóth i. m 344; Milani 1971 57 Olaszországban ez már az 1950-es évek elején is konfliktusokat okozott, minde­ nekelőtt az Actio Catholicán belül, amelyet

időnként a Democrazia Cristiana válasz­ tási fegyvereként is bevetettek. A végül 1954-ben kiéleződő konfliktust, amely számos ifjúsági aktivista (tisztviselő) kilépéséhez is vezetett az ifjúsági mozgalomból, részle­ tesen bemutatja Piva 2003; intézményszociológiai szempontból vizsgálja: Marzano 152 A KATOLIKUS ÖNÉRTELMEZÉS ÚJ IRÁNYAI. X engedelmesség-megtagadása szemben áll a katolikus tanokkal, és ve­ szélyezteti az egyház egységét, vagyis éppen a kommunisták szándékát szolgálja.58 Bulányi ezzel szemben csak morális síkon érvelt: számára az egyház követett el „árulást", mivel elhagyta a kompromisszumokat nem ismerő, kommunistaellenes hozzáállását. Bulányit mindezek kap­ csán egyre inkább a Nyugaton megszülető „Új Baloldal" eszméi, töb­ bek között Garaudy gondolatai befolyásolták. 1963-ban megnyitották Magyarország határait Nyugat-Európa felé, így lehetővé vált, még ha szigorú

korlátok között is, a nyugatra történő utazás, és ennek nyomán számos nyugati eszme érhette el Magyarországot.5? így maga Bulányi is élvezte a meginduló tendenciák előnyét. Ezek a sztálinista örökség felszámolására törekedtek, és részben a Vatikán és a katolikus egyház rugalmasabb hozzáállása révén váltak lehetővé. Az 1964-es egyezmény ugyanis Magyarország hosszú időn át tartó elszigeteltsége után Kádár legfontosabb külpolitikai sikere volt, amely például az információk és könyvek könnyebb cseréjét eredményezte. Már Bulányi sem kényszerült rá, hogy megélhetését, számos korábban diszkriminált akadémikushoz vagy politikailag üldözött személyhez hasonlóan kétkezi munkával ke­ resse meg, lehetővé vált számára, hogy fordításokkal tartsa fenn magát. Bulányi változó társadalomba és megváltozott világpolitikai helyzetbe került, amely kompromisszumokra és (igaz, a „védekezési képesség"

megtartásával) a „békés egymás mellett élésre" épített. Ebből derül ki, hogy Bulányi ugyan a szegénység, a szolidaritás, az alázatosság kapcsán hasonló nézeteket vallott, mint Milani, és hozzá hasonlóan elutasította az egyházi hierarchia látszólagos „konformizmusát", de mindezt telje­ sen más indokokból tette. Azt várta el az egyháztól, hogy a sztálinista börtönben, megtörhetetlen tartással eltöltött mártírságának értelmét utólagosan nem kérdőjelezi meg. Visszatekintve azt írta Bulányi: „Az 1964-es megállapodás számomra sorsdöntő óra volt. [] Válaszolnom kellett rá, hiszen válasz nélkül már nem tudtam volna fenntartani saját identitásomat."60 Azt kérdezi saját magától, hogy „az a szenvedés, amit ő és sokan mások is vállaltak, vajon fölösleges volt-e", hogy Róma „ez­ zel az 1964-es megállapodással már nem [állt] a kommunistákkal szem­ beni ellenállás mögött, hanem

megpróbált [.] a kommunista rendsze­ rekkel párbeszédet kialakítani, melynek a gyakorlótere éppen a magyar egyház volt."61 A botránykő a „békepapok" már említett beemelése 58 Máté-Tóth i. m 14 59 Az 1960-as években lezajló enyhülés következményeiről a Nyugattal való eszme­ csere szempontjából lásd Rainer M. 2004 60 Máté-Tóth i. m 13 61 Máté-Tóth i. m 24 ZAl) VÉG PÁSZTOROK 153 volt az egyházi hierarchiába, akik eleinte teljesen izolálódtak az egyhá­ zon belül, sőt részben exkommunikálták őket. A magyar állam elérte az 1964-es megállapodásban a Vatikánnál, hogy ezeket a „békepapo­ kat" magasabb egyházi hivatalokba emelték. Ezt az egyházüldözések számos áldozata, köztük Bulányi is, érthető módon „árulásként" élte meg. Mégis, Bulányi álláspontja paradoxnak tűnik, ugyanis részben a tekintélyelvvel szembenálló nyugati eszmék segítségével tiltakozott az egyház

kommunistákkal szembeni békülékeny politikája ellen, amely politika ugyanakkor részben hozzájárult ezeknek az eszméknek az erő­ teljesebb megjelenéséhez. Merevnek tűnő felfogását ugyanakkor abban a kontextusban kell látnunk, hogy teljes egészében elutasította azokat a „kis szabadságokat", melyek a modernizált magyarországi diktatú­ rát stabilizálni kívánták. Ez pedig ismételten a kapitalizmust kritizáló amerikai és nyugat-európai 68-asok paradox hatására emlékeztet, akik tiltakozásaikkal hosszú távon hozzájárultak a sokkal változtathatóbb, hedonista áramlatokat kiszolgáló kapitalizmus modernizációjához és stabilizálásához.6263 Új pedagógia: a diákok váljanak tanárokká A két pap között gyakorlati cselekedeteikben is kimutathatók azo­ nosságok. így mindketten saját kiscsoportjaikban kritikai hangvételű, nyílt párbeszédet folytattak, amelybe valamennyi csoporttagot bevon­ ták. Mindketten arra törekedtek

ugyanis, hogy áthidalják a laikuso­ kat a papságtól elválasztó hagyományos árkokat. Ezzel mindketten a közösségükben hathatósan hozzájárultak, hogy megtörjön a katolikus egyházban és a társadalmakban mindaddig normálisnak tekintett hie­ rarchikus és tekintélyelvű magatartásmód. Ehhez mindketten kihasz­ nálták a tevékenységi körük periférikus helyzetéből fakadó szabad le­ hetőségeket.1^ Az egyes nézeteik és tetteik iránt, különösen az 1960-as évek második felétől megmutatkozó egyre növekvő lelkesedés arra utal, hogy idejekorán megérezték azt a korszellemet, amely felé a II. Vatikáni Zsinat is tájékozódott. Ezzel összefüggésben különösen fontos annak a kegyes gondolatnak a fejlődése, mely a laikus hívőket „Isten úton lévő 62 Lásd Malinowski 2005, 18. 63 így például Emilio Butturini a következőket jegyezte fel a Mugello vidékén talál­ ható S. Andrea di Barbiana falucska jelentőségéről: „De ez a

falucska, melynek az lett volna a szerepe, hogy a feledés leplét borítsa rá, ezzel szemben - szinte a gondvise­ lés »iróniájaként«! - sokkal inkább a vallási és civil társadalmi fellendülés fővárosává emelkedett, nemcsak nemzeti, de nemzetközi szinten is." Butturini, 1990 /’ 154 A KATOLIKUS ÖNÉRTELMEZÉS ÚJ IRÁNYAI. I 7 népének" tekintette (a II. Vatikáni Zsinat Lumen Gentium című dog­ matikai konstitúciója az Egyházról, II. fejezet); ugyan ennek jelentősége vitatott maradt, de kétségkívül arra utalt, hogy módosult az a XII. Pius pápa idején uralkodó elv, amely egy homogenizálásra törekvő és plu­ ralizmus-ellenes gondolatból fakadva a katolikus laikus-egyesületeket csak hierarchikus rendben, a püspöki ellenőrzésnek szigorúan aláren­ delve képzelte el. Egyes kritikai nézeteket valló teológusok úgy vélik, Magyarországon a diktatúra és az általa ellenőrzött egyház következete­ sen

megakadályozta az engedékenységi gondolat alkalmazását és ezzel a laikus-mozgalom felélénkülését.64 Ez azonban nagyon formális kriti­ ka, amely abból a téves felvetésből indul ki, hogy a zsinat határozatait lehetséges egyértelműen értelmezni. Mindezzel kapcsolatban azonban egy másik aspektust kell kiemelnünk: mindkét pap hangsúlyozottan arra törekedett, hogy általános, nemcsak vallási ismereteket tartalmazó tudást örökítsen tovább, és azt a nehéz körülmények ellenére is a gya­ korlatba kívánták átültetni. Milani hovatovább az 1958-as Esperíenze pastorali lapjain azonosította a tanári hivatást a papi feladatkörrel.65 Nagyon hasonlóan vélekedett az egykori gimnáziumi történelem- és irodalomtanár Bulányi György is, ugyanis számára Jézus elsődlegesen „tanár" volt.6667Ez az erős pedagógiai vonás, amely számukra együtt járt az egyenlősítő és tekintélyelvet elvető oktatási eszmékkel, teljes egé­ szében

megfelelt a korszerű új képzési elképzeléseknek. Mindketten arra törekedtek például, hogy minél hamarabb, minél több oktatási te­ vékenységet átadjanak diákjaiknak, vagyis azt az eszmét kívánták meg­ valósítani, hogy minden diák mihamarabb kerüljön abba a helyzetbe, hogy saját maga is oktathasson. Ez a szakmában transfer of learning elnevezéssel illetett elképzelés mindkét pap munkájában meghatározó szerepet játszott.6? Mindezzel az volt a céljuk, hogy a laikusok is mélyebben megért­ sék a vallást, az oktatás tegye lehetővé számukra, hogy önmaguk is elmélyüljenek a hit kérdéseiben, és mindezt a papok vagy az egyház közvetlen segítsége nélkül tegyék. Milani ezt a következőképpen fe­ jezte ki: „Gondolj csak arra, hogy egy süketnémákkal teli intézetben tartózkodom, akik még nem részesültek nevelésben. Mit szólnál, ha úgy tennék, mintha az evangéliumról oktatnám őket? A süketnémák 64 Szennay 1991;

Gönner i. m 65 Scattino 1982 (különösen a 387. oldal); Milani pedagógiai jelentőségével kapcsolat­ ban általánosan lásd Butturini i. m 66 Máté-Tóth i. m 32 67 Milanival kapcsolatban lásd Santoni Rugiu, i. m 106; Máté-Tóth i m 228-230 Z/M) vég PÁSZTOROK 155 térítői nem ezt teszik. A misszionáriusok először éveken keresztül ok­ tatják, nevelik őket, majd ezt követően tanítják meg nekik néhány óra keretében a doktrínákat. [] Ez érvényes itt fönt is: az iskola révén nem fogok belőlük keresztényeket faragni, de emberekké teszem őket; és majd az embereknek elmagyarázom a doktrínákat."6« Ez természete­ sen mind a kiindulási pont, mind pedig a kontextus tekintetében teljes mértékben különbözött a magyarországi helyzettől. Bulányi ugyanis nem foglalkozhatott „műveletlenekkel", hanem csak azokkal a felnőt­ tekkel és fiatalokkal, akik tőle vagy környezetétől a hittanoktatást és egyéb, a kommunista

állam által nem kínált oktatási tartalmakat vár­ tak. Mindkettejükben közös azonban az „őszinteség" indulatos hangoz­ tatása, valamint a misszionárius habitusuknak megfelelően azoknak a különbségeknek a kiemelése, melyek a saját, „őszinte" oktatásuk és az adott állam általuk „hazugnak" tekintett, társadalmi vagy politikai érdekeket kiszolgáló oktatása között húzódnak. A laikusok számára le­ hetőséget kívántak biztosítani, hogy az igazságtalan és veszélyes külvi­ lágban az oktatás révén tegyenek szert öntudatosságra, autonómiára és önállóságra,- vagyis mindarra, amit az állam megtagadott tőlük, annak ugyanis csak tevékeny munkaerőre van szüksége. Mindkét esetben mo­ dernnek mondható a pedagógia, ugyanis egyre inkább figyelembe vette az egyes diákok, illetve közösségi tagok specifikus gondjait, érdekeit és szükségleteit, mindazt, amit a tekintélyelvű és homogenizálásra törek­ vő

iskola-, illetve oktatási rendszer egyik esetben sem tett meg. Az ok­ tatás lett volna az öntudatos élet alapfeltétele, mely az aktívabb politi­ kai és szociális elkötelezettség, valamint végül az evangélium mélyebb megértése révén teljesedett volna ki. A diktatúra számára ez különösen nagy kihívás volt, ezért minden eszközzel igyekezett „bomlasztani" a Bulányi által vezetett kiscsoportokat és egyben megakadályozni az atya munkáját. Milani elképzeléseit ezzel szemben hosszú távon számos reformpedagógus átvette (ma már Olaszország-szerte több száz iskola viseli Don Milani nevét), igaz ez akkor is, ha hatása a teljesen eltérő földrajzi helyszíneken másként és másként alakult. Milani a felelősség­ tudatos, önálló emberek nevelésében hatékony fegyvert is látott a fasiz­ mussal szemben, ahogy azt írásában egy drasztikus ellenpéldával pró­ bálta szemléltetni: „Volt egy igencsak alázatos és őszinte

állampolgár, akire rábízták a szappanpénz felügyeletét. Igencsak ügyelt rá, nehogy egy számjegynél is hiba csússzon a számításaiba. De soha, egyetlen al­ kalommal sem kérdezte meg, hogy vajon a szappant nem emberhúsból készítilc-e."6869 68 Milani 1958, 200. 69 Lettera a una professoressa, 78. 156 A KATOLIKUS ÖNÉRTELMEZÉS ÚJ IRÁNYAI. X Mindkét esetben kérlelhetetlen mentalitás jellemezte az öntudatos, felelős polgárrá történő nevelést, még akkor is, ha Bulányi esetében sok­ kal inkább arról volt szó, hogy a veszélyeztetett és diszkriminált keresz­ tényeket megerősítsék a kommunista diktatúra mindennapi életére, mintsem hogy megakadályozzák egy újbóli fasizmus kialakulását. A közösség m int legfelső cél Ebből az öntudatos és roppant morális hozzáállásból, a közös, nem-hierarchikus tanulási és oktatási folyamatok, a kritikai, nyílt és szabad, mindenki által folytatott viták révén

felelősségteljes emberek közössé­ gét kívánták megalkotni, akik hozzájárulhatnak a társadalom megja­ vításához. Mind Milani, mind Bulányi számára fontos volt a közösen, közösségileg ünnepelt mise, amit a Vatikán végül bizonyos formában el is fo g a d o tt.70 Az üldözött, vagy magukat üldözöttnek érző magyaror­ szági katolikusok számára ez a közösség ezen kívül természetesen még egyéb, a fentieken messze túlmutató funkciókat is betöltött. Bulányi egyik, a kezdetektől lelkes támogatója egy interjúban ezzel kapcsolat­ ban a következőket mondta: „1949-ben a közösség teremtett számomra lehetőséget, hogy barátokra leljek, és egy olyan időszakban, amikor bár­ minemű egyházi egyesülés és mindennemű vallásoktatás tilos volt, a hitről értelmesen beszélgessek; a közösség segített abban hinnem, hogy a hit tovább él. 1951-ben lehetővé vált a felsőoktatásban a teológiai stú­ diumok folytatása.

1958-ban a mozgalom hozott élénkülést a megfá­ radt, lusta egyházközösségnek. 1965-ben a közösség révén túl tudtam tenni magam félelmeimen, és felnőttként újra megtanultam megérteni az örömhírt,- a közösség adott erőt, hogy komolyabban és lelkiismere­ tesebben foglalkozzam gyermekeim vallásos nevelésével."7i Úgy tűnik, sok magyar hívő számára a mozgalom kiutat m utatott a diktatúra sivárságából és a diktatúra által pórázon tartott egyházi élet­ ből. A közösségben megtapasztalt tanulási folyamat vonzó ellenpeda­ gógia volt a kommunista ideológia és kioktatás mindenhol jelenlévő elvárásaival szemben. Egyfelől a csoportok tagjai biztonságra és egyfajta védelemre leltek a veszélyesként és elnyomóként megélt rendszerrel szemben, másfelől egyenlősítő, nyitott, kritikus érintkezési formákat gyakorolhattak, melyek a Nyugaton már ekkor felfedezett, tekintély­ elvet elvető értékek irányába

mutattak. Az ötvenes évektől kezdődően701 70 Vö. Battelli 1997, 165 71 Idézi Máté-Tóth i. m 62 SzÁ ZAD Vi--G PÁSZTOROK 157 egész Nyugat-Európában egymás után jöttek létre a nagyon hasonló pa­ cifista, anarchista-egyenlősítő, a kapitalizmussal és a kor kultúrájával szemben kritikus mozgalmak és bázisközösségek.72 Következtetések Ez a tanulmány egy nagyobb kutatási projekt első lépéseként értéke­ lendő. Ennek ellenére néhány összegző megállapítást már most is te­ hetünk. A nagyon eltérő politikai környezet ellenére úgy tűnik fel­ fedezhető számos közös pont az 1960-as években a magyarországi és olaszországi katolikus kívülállók és támogatóik között. Feltűnő például Jézus követésének ferences értelemben vett radikális felfogása, amelyet az alázat, a szegénység és a szolidaritás fejez ki, és amely összekapcso­ lódik egy konformizmusellenes, tendenciájában egyenlősítő,

párbeszéd­ pedagógiai, pacifista és a tekintélyelvet elutasító gyakorlattal, amit nem közvetlenül és nem csak a katolikus hagyományokból merítettek. Azok a kísérletek, hogy az általános gazdasági és társadalmi változás­ sal radikálisan ellentétes életmódra törekedjenek, leginkább az ebben a korszakban gyakran jelentkező új szociális mozgalmakra emlékeztet, melyek elsődlegesen az Egyesült Államokban keletkeztek, de európai gyökerekkel is rendelkeztek (gondoljunk csak a századforduló német ifjúsági mozgalmaira). Minden katolikus irányzatra nézve azonban spe­ cifikus volt a zsinat „progresszív" értelmezése. Egy következő lépésben meg kell vizsgálni mindkét ország szélesebb katolikus miliőjében ezeknek a hasonlóságoknak a mértékét és sokszí­ nűségét. Ugyanakkor megállapítható, hogy mind Milani, mind Bulányi esetében az említett tendenciák kialakulásához - vagyis egy egészen új katolikus-alternatív

életmód felfedezéséhez - hozzájárultak a hábo­ rú közvetlen élményei, valamint a mindkét országban, az inkább kon­ zervatív katolikus egyházakat érintő, radikális reformok elmaradása. A Bulányi által létrehozott Bokor-mozgalom minden eltérő kontex­ tus ellenére összehasonlítható azzal, ami Olaszországban „dissenso cattolico" vagy „contestazione cattolica" néven vált ismertté, és az 1960-as évektől robbanásszerű növekedésnek indult, majd a későbbiek során számos különböző irányzatra bomlott.73 72 Copray 1982. 73 Érdekes, mivel Milani egyházmegyéjéből eredt, de hasonló mozgalom Olaszország más területein is megfigyelhető volt: DAvanzo 1971; egy korabeli áttekintést ad Falconi 1969; Lancisi 1980. 158 A KATOLIKUS ÖNÉRTELMEZÉS ÚJ IRÁNYAI. I Milyen jelentősége volt akkor azonban a hatalmas politikai különb­ ségnek Olaszország és Magyarország között a katolikus-alternatív eszmék

létrejöttében és fejlődésében? Noha az ilyen jellegű magyar csoportokat, részben a hivatalos egyház közreműködésével, a kezde­ tektől fogva államilag üldözték, vagy legalábbis diszkriminálták, nem következtethetünk általános különbségekre Olaszországhoz képest. Ott is léteztek, még ha nem is olyan szisztematikus és diktatórikus módon, bizonyos állami és egyházi intézkedések, így mindkét csoport tagjai magukat üldözött keresztényeknek érezhették, ami annál inkább elfogadhatóvá tette számukra „a jézusi példa követését". Még a mar­ xizmushoz fűződő viszonyban sem lehet világos különbségeket tetten érni, noha éppen ebben lenne leginkább elvárható, hogy nyílt differen­ ciák jelentkezzenek, hiszen a kommunista diktatúra üldözésének kitett keresztények oldaláról nyíltan kommunizmusellenes hozzáállás volna várható. Ennek ellenére sem Milani, sem Bulányi nem utasíthatta el teljes egészében a

kapitalizmus marxista kritikáját, noha mindkettejük esetében megfigyelhető a materialista alapállás konzekvens elutasítása. Ez valószínűleg azzal is összefüggött, hogy az 1960-as évek vége felé Magyarországon, több kelet-európai szocialista országhoz hasonlóan, megjelent a „baloldali", részben marxista rendszerkritika, amelyet a rezsiméit veszélyként érzékeltek, hiszen egyre inkább technokrata, a nyugati gazdasági modellekhez igazodó rendszerekké váltak.74 Ennek ellenére nem szabad alábecsülni a különbségeket: Olaszor­ szágban nem létezett - vagy legalábbis nem olyan szervezett formá­ ban - besúgóhálózat, sem az egész államot lefedő szisztematikus ateista iskolai oktatás, illetve a keresztényekkel szembeni általános diszkrimi­ náció. Igen nagy volt a különbség természetesen az ellentmondásos vi­ ták médiamegjelenése tekintetében: Don Milani és követői az 1950-es évektől mindent megjelentethettek, ami

roppant publicisztikai és poli­ tikai következményekkel járt.75 Mivel pedig Don Milani ügyesen hasz­ nálta fel a médiát, ez minden bizonnyal befolyásolta megnyilatkozásait és tetteit is. Csak jóval később, az 1970-es évektől kezdődően fedezte fel a Bokor-mozgalom néhány tagja a nyugati, elsősorban ausztriai és nyu­ gat-németországi sajtót, melynek révén a Helsinki-folyamat kapcsán nagy hatást tudtak kiváltani.76 Azonban ez a „pályán kívül folytatott 74 A nyugati „új baloldal" eszméinek befolyásáról Magyarországon lásd többek kö­ zött Kovács G. 2004 75 Vö. Moraccini részletes és kommentárokkal ellátott dokumentációjával: Moraccini 1999. 76 Ezt azonban kritikával illette néhány csoport a magyar katolikus egyházon belül. Lásd Máté-Tóth i. m 98 SzÁ Z / vug PÁSZTOROK 159 játék" teljes mértékben különbözött az olasz esettől. Andrea Riccardi véleménye szerint „a katolikus Olaszország olyan

kezdeményezések laboratóriumává változott, melyek rendkívül érdekesek voltak a sztáli­ nizmust maga mögött hagyó Szovjetunió számára".77 Az a kérdés, hogy mindez mit is jelentett a kritikus hozzáállású, ka­ tolikus kívülállók fejlődése szempontjából, továbbra is nyitott marad. Erre csak további, mindenekelőtt mikrotörténelmi tanulmányok tud­ nak majd választ adni. Fordította Zachar Péter Krisztián Irodalom Adriányi Gábor 1986. Beiträge zur Kirchengeschichte Ungarns Studia Hungarica 30 Leinen, Müncheni Magyar Intézet. Adriányi Gábor 1999. Ungarn In Gatz, Erwin, (szerk): Kirche und Katholizismus seit 1945. 2 kötet: Ostmittel-, Ost- und Südosteuropa Paderborn-München-BécsZürich, Schöningh, 245-270 Adriányi Gábor 2003. Die Ostpolitik des Vatikans 1958-78 gegenüber Ungarn Der Fall Kardinal Mindszenty. Herne, Verlag Tibor Schäfer Magyarul: Adriányi Gábor 2004. A Vatikán keleti politikája és Magyarország, 1939-1978 A

Mindszenty-ügy Budapest, Kairosz Balogh Margit 1998. A KÁLÓT és a katolikus társadalompolitika 1935-1946 Tár­ sadalom- és művelődéstörténeti tanulmányok/23. Budapest, MTA Történettudo­ mányi Intézet. Battelli, Giuseppe 1997. Chiesa, laicato e societá in Italia (1796-1996) Torino, SEI Butturini, Emilio 1990,Milani, Lorenzo. In Enciclopedia Pedagogica IV Kötet RómaBrescia, La Scuola, 7702-7711 Canavero, Giovanni 1997. La storiografia sül movimento cattolico (1980-1995) In Dizionario del movimento cattolico in Italia. Aggiornamento Genova, Marietti, 125-144. Casanova, Jósé 1994. Public Religions in the Modern World Chicago, University Of Chicago Press. Casanova, Jósé 2004. Der Ort der Religion im säkularen Europa Transit, 27 szám, 86-106. Copray, Norbert 1982. Die andere Kirche Basisgemeinschaften in Europa PF-Buch Crainz, Guido 2003. Storia del miracolo italiano, 2 kiadás, Róma, Donzelli DAvanzo, Bruno 1971. Tra dissenso e rivoluzione Gruppi cristiani a

Firenze Bologna, Guaraldi Editoré. Das Evangelium nach Matthäus. 1965 Übertragen von Prof Dr Josef Mit Aufnahmen aus dem gleichnamigen Film von Pier Paolo Pasolini. Utószó: Hampe, Johann Christoph. Aschaffenburg, Paul Pattloch Verlag 77 Riccardi 1992, 195. 160 A KATOLIKUS ÖNÉRTELMEZÉS ÚJ IRÁNYAI. Dau Novelli, Cecilia 1999. Politico e nuove identitá neUItalia del ‘M iracolo’ Róma, Studium. De Antonellis, Giacomo 1987. Storía dellAzione cattolica Milánó, Rizzoli De Rosa, Gabriele 1966. Storia del movimento cattolico in Italia III Kötet Bari, Laterza. Dobszay János 1991. így vagy sehogy! Fejezetek a Regnum Maríanum életéből Buda­ pest, Regnum Marianum. Durand, Jean-Dominique 1996. Jacques Maritain et lItalie In Hubert, Bemard (szerk): Jacques Maritain en Europe. La réception de sa pensée Párizs, Beauchesne, 13-85 Ellwood, David 2005. Italien oder die Zähmung der amerikanischen Moderne In Behrends, Jan C. v - Klimó, Árpád v - Poutrus, Patrice

(szerk): Antiamerikanismus und Kalter Krieg. Ost- und Westeuropa im Vergleich Bonn, Dietz, 290-318 Falconi, Carlo 1969. La contestazione nella chiesa Storia e documenti del movimento cattolico antiautoritario in Italia e nel mondo. Milánó, Feltrinelli Fallaci, Neera 1993. Vita del prete Lorenzo Milani Dalia parte dell’ultimo Bevezető: Turoldo, David Maria. 7 kiadás, Milánó, Rizzoli (Első kiadás: 1975) Gergely Jenő 1989. Katolikus egyház, magyar társadalom 1890-1986 Budapest, Tankönyvkiadó. Gergely Jenő 1999. A katolikus egyház Magyarországon 1919-1945 2 kiadás, Budapest Pannonica. Geyer, Michael - Hölscher, Lucian (szerk.) 2006 Die Gegenwart Gottes in der moder­ nen Gesellschaft. Transzendenz und religiöse Vergemeinschaftung in Deutschland Göttingen, Wallstein. Gönner, Johannes 1995. Die Stunde der Wahrheit Eine pastoraltheologische Bilanz der Auseinandersetzungen zwischen den Kirchen und dem kommunistischen System in Polen, der DDR, der Tschechoslowakei und

Ungarn. Forschungen zur praktischen Theologie, 14 . szám Graf, Friedrich-Wilhelm 2004. Die Wiederkehr der Götter Religion in der modernen Kultur. München, C H Beck Grütz, Reinhard 2004. Katholizismus in der DDR-Gesellschaft 1960-1990 Kirchliche Leitbilder, theologische Deutungen und lebensweltliche Praxis im Wandel. Paderborn-München-Bécs-Zürich, Schöningh. Guasco, Maurilio 1997. Storia del clero in Italia dali’ottocento a oggi Róma-Bari, Laterza. Hagemann Frigyes 1968. Hiányok és szükségletek a magyar katolikusság egyházi és vallási életében. Teológia, II évf Havasy Gyula 1990. A magyar katolikusok szenvedései 1944-1989 Dokumentumok Budapest, szerzői kiadás. Heer, Friedrich 1990. Abschied von Höllen und Himmeln Vom Ende des religiösen Tertiär. Frankfurt am Main-Berlin, Ullstein (Az 1970-es müncheni kiadás újranyo­ mása.) Hetényi Varga Károly 1992, 1994, 1996. Papi sorsok a horogkereszt és a vörös csillag árnyékában. IIII kötet Abaliget,

Lámpás Kiadó Horstmann, Johannes - Liedhegener, Antonius (szerk.) 2001 Konfession, Milieu, Moderne: Konzeptionelle Positionen und Kontroversen zur Geschichte von Katho­ lizismus und Kirche im 19. und 20 Jahrhundert Schwerte, Katholische Akademie 160 NAGY GÁBOR DÁNIEL A közösség élettere körülhatárolja annak társadalmi tőkéjét. A szer­ vezeti jegyek, iránymutatások, a meglévő hálózatok és az intézményi bizalom fekteti le a közélet alapjait. Nancy Ammerman értelmezése szerint a társadalmi tőke részben bizalom, részben kölcsönös felelősség - egyrészt a közösséggel kapcsolatos információ, másrészt útmutatók formájában, amelyek ápolják a közösségi viselkedést, és kiszorítják a tár­ sadalomellenes viselkedést. Az egy közösségben jelen lévő emberek, célok és kapcsolatok hozzák létre a társadalmi tőkét. Ez a társadalmi séma erősíti a közösséget, lehetővé teszi, hogy „emberek maradjunk a farkasok

között", és lehetővé teszi a társas interakciót (Ammerman 1998, idézi: Eiesland-Warner 1998). A társadalmi hálózati megközelítés Közép-Kelet-Európáb an: kutatások a rendszerváltás időszakában Nagyon jelentős történelmi különbségek vannak e régió társadalmai­ nak fejlődésében a világ más régióihoz képest, de a közép-kelet-euró­ pai régió országai között számos párhuzamos vonást fedezhetünk fel. Paul Zulehner, Tomka Miklós és Máté-Tóth András elméletei alapján majdnem teljes bizonyossággal állíthatjuk, hogy Közép- és Kelet-Európa sajátos vallási jegyekkel bír, ami a vallási hitet és hovatartozást illeti, és a történelm i és társadalmi viszonyok, valamint közös értékek és identitásjegyek a közös szocialista múltban gyökereznek (Máté-TóthMilcluscák-Zulehner-Tomka-Tos 2000; Tomka-Zulehner 1999, 2000). A legfontosabb tényező, ami összeköti a közép-kelet-európai régiót, nem más, m int

a közös múlt, amelyen a régió országai osztoznak, vala­ mint az 1989-1991 közötti rendszerváltással kapcsolatos közös élmények. Ezek az országok ugyanis a szovjet keleti blokkba tartoztak, és a domi­ náns nagyhatalom átszőtte a társadalmi és vallásos élet egészét, a poli­ tikai érdekeit és társadalmi értékrendszerét rákényszerítette minden, fennhatósága alatti országra. A szovjet „birodalom" nem volt új a régió lakói számára, mivel történelmükben már láttak más birodalmakat is, m int a Habsburg vagy az Ottomán Birodalom, amelyek fennhatóságuk alá vonták őket korábban. Tehát ismert volt számukra a távoli központi irányítás jelensége és a korlátozott autonómia. A rendszerváltás óriási áttörést hozott a szabadság és autonómia ígéretével a régió országai szá­ mára, de nagyban hozzájárult az erősödő nacionalizmushoz is, amit a térség egészében tapasztalni lehetett (Máté-Tóth 2010). A

rendszerváltás VALLÁSI ÉS TÁRSADALMI KAPCSOLATHÁLÓZAT. 161 jelentős esemény volt, az egész térség lakossága számára illúziókat, túlzó elvárásokat keltve a gyors társadalmi és gazdasági változások terén. A térség civil társadalmaiból hiányoztak azok a közösségek, amelyek az „egészséges" társadalmakban általában jelen vannak. Hankiss Elemér „negatív modernizáció" elmélete a közösségi viselkedés általános leépü­ léséről, széles körű társadalmi szétbomlásról és a közélet leépüléséről is beszél. A legtöbb közösségi tevékenységet maga az állam irányította a rendszerváltás előtt, majd a jelentős változás után a társadalmaknak nem volt alapjuk, hogy egészséges civil társadalommá szerveződjenek, ezzel szemben az egyházak jelentős független társadalmi tevékenységet folytattak. Például Magyarországon a katolikus egyház már „földalatti" fiatal kisközösségi

mozgalommal rendelkezdett, ráadásul a hivatalos egyházi szerkezet mellett a kisebb neoprotestáns egyházak megalkották a Szabadegyházak Tanácsát (Szigeti-Rajki 2012). Azt is mondhatnánk, hogy a rendszerváltást egy vallási megújulás előzte meg, és intenzív vallási közösségi tevékenységek is meghatározták a korszak arculatát. A vallási elkötelezettségen alapuló társadalmi hálózatoknak óriási szerepük volt a kommunista múlt felszámolásában, egyrészt azzal, hogy aktívan segítettek kigyomlálni az államszocialista rendszert, másrészt azzal, hogy részt vettek azoknak a demokratikus erőknek a kiépíté­ sében, amelyek átvették az irányítást a rendszerváltás után. A vallási társadalmi hálózatok kialakulásának jelenségeit elsőként teológusok, valláskutatók és vallásszociológusok tanulmányozták ebben az időben. A vallási közösségszervezés a kései kilencvenes évek végére megcsap­ pant, és elvesztette

társadalmi kohéziót alkotó jelentőségét. Közép-Kelet-Európa vallásos mozgalmai a rendszerváltás időszakában: Movimenti és mások A társadalmi integrációt és az új társadalmi kohéziót nagyrészt a vallásos alapokon nyugvó közösségi szellem határozta meg a közép-kelet-európai társadalmak átmeneti politikai időszakában. Számos vallási mozga­ lom - legtöbbjük egyben társadalmi mozgalomként is szolgált - képezi kutatás tárgyát mind Magyarországon, mind más közép-kelet-európai országokban. A Movimenti általános elképzelése az 1990-es évek római katolikus egyházának mintájára alakult ki, ám emellett a Második Vatikáni Tanács közösségépítő eredményeire is utalhat. Az elmélet célja az volt, hogy különbséget tegyen mozgalmak és közösségek között, és a laikus embe­ rek valamilyen formában megjelenő közösségi életére utal. A Movimentitagok a különböző országokból 1984-ben kezdtek rendszeresen

talál­ 162 NAGY GÁBOR DÁNIEL kozni a fiatalok világnapján. Amennyiben megkíséreljük áttekinteni a M ovimentihez köthető alapvető magyar szakirodalmat, meg kell em lítenünk Kamarás István (1994) Bensőséges bázisok című munkáját, amely a rendszerváltás idején létező katolikus kisközösségekről szól. Dobszay János írt egy fontos könyvet a katolikus társadalmi mozgalmak történelméről „Regnum Marianum”Magyarországon címmel (Dobszay 1991). Máté-Tóth András összeállított egy tanulmányt a korszak másik nagyhatású társadalmi megmozdulásáról, az úgynevezett „Bokorról", amelyet Bulányi György katolikus szerzetes pap vezetett (Máté-Tóth 1996). Ezek az írások példákkal szolgálnak a szóban forgó csoportok tár­ sadalmi struktúrájáról és közösségi hálózatairól, s noha ez az aspektus elkerülhetetlenül a különböző elemzések részét képezi, de nem a vizs­ gálatok fő eleme. A korszakot elemző

tanulm ányában Máté-Tóth (2011) a m ásodik világháborút követő, körülbelül negyven évig tartó titkos katolikus megmozdulások üldöztetéséről ír. Véleménye szerint a megmozdulá­ sok a katolikus hit megújítását és továbbadását tűzték ki célul, a kis közösségek tagjai papok, különböző egyházközségek tagjai és laiku­ sok voltak. Máté-Tóth ezeket az embereket cselekedeteik alapján a hit hőseinek nevezi. Természetesen ezen közösségek vezetőinek meghatá­ rozó szerepük volt a csoportnormák és értékek alakításában és ezeken keresztül a kis vallásos csoportosulások társadalmi hálózatainak for­ málásában. A katolikus kisközösségek kutatása Kamarás István Bensőséges bázisok (1994) című könyvében írt az 1945 utáni magyarországi kis katolikus közösségekről. Fellelhetők bizonyos meghatározó szellemi megmozdulások az egyházon belül, és ezen meg­ mozdulások vezető erőit jellemzően a

kisközösségek jelentik. Kamarás ezen közösségek létszámát 2-3000 körülire becsülte, a tagok összlétszáma így körülbelül 30-40 000 fő, a csoportok átlaglétszáma 8-tól 15 főig terjed. A tagok többsége katolikus volt Kamarás ezeket a csoportokat különböző szempontok alapján kutatta: megvizsgálta a különböző cso­ portokban zajló vallási gyakorlatok formáit, a csoportban zajló különféle tevékenységeket és a kis közösségek különböző típusait. Négy különféle mozgalmat emelt ki: (1) a több m int nyolcvanéves Regnum Marianum mozgalmat, amely főleg a serdülőkor előtt álló fiúk nevelésével fog­ lalkozott, de idővel egyre szélesebb teret hódító szervezési feladatokat is ellátott; (2) a Bulányi György, Schola Piae szerzetes pap által alapí­ tott Bokor mozgalmat, amely az erőszakmentességet, a szegénységet és 4 VALLÁSI ÉS TÁRSADALMI KAPCSOLATHÁLÓZAT. 163 a jézusi példakép szigorú követését

hirdette; (3) a Fokoláré nemzetközi mozgalmat, amely szintén népszerűvé vált Magyarországon, s amely a Krisztus szeretetén alapuló mindennapi élet fontosságát tanította - alapítója Chiara Lubich volt -, illetve (4) a karizmatikus mozgalmat, amely a Szentiéleknek az emberek mindennapi életébe való közvetlen bevezetését tanította. Kamarás a kisközösségek különböző kapcsolati jellegzetességeit vizs­ gálta, részben e négy fő csoporthoz kötődően. A kutatás kérdései a cso­ portok vezetési modelljeihez kapcsolódtak, továbbá a csoporttagság és vezetőség legitimitását és integrációját, a különböző csoportok nyitott­ ságát és egymáshoz való közelségét és a különböző csoporttagok jelleg­ zetességeit is magukban foglalták. Kamarás fontos felfedezése a társa­ dalmi hálózatokra vonatkozóan az volt, hogy a katolikus kisközösségek általában egy szerzetes vagy egy karizmatikus laikus köré szerveződtek.

Kamarás megfigyelte, hogy a kisközösségek a csoport jellegzetességei­ től függően különféle életciklussal rendelkeznek. Ennek kapcsán meg­ vizsgálta a csoportdinamikát, a csoportkonfliktusokat és ezek hatásait a csoport működésére. A kisközösségek csoporton kívüli kapcsolataival kapcsolatban megemlítette, hogy ezen kapcsolatok száma „alacsony még a kilencvenes évek elején is" (Kamarás 1994, 108). A közösségeknek ritkán volt bármiféle kapcsolatuk a saját templo­ muk vezetőségével, vezetőiket az állami rendőrség és a kommunista titkos ügynökök is üldözték. A kisközösségek felének egyáltalán nem volt kapcsolata semmilyen vallásos szervezettel. Ez részint a szándékos elhatárolódásnak is betudható (lásd Bokor). Kamarás emellett vizsgálta egyénileg a csoporttagokat és azok szociológiai jellegzetességeit. Összegzésképpen megállapíthatjuk, hogy társadalmi közösségelemzést készített anélkül, hogy

szociometrikus elemzést alkalmazott vagy tár­ sadalmi kapcsolati hálózattérképet rajzolt volna. Kutatása felbecsül­ hetetlen értékű a vallásszociológia számára, minthogy a legtöbb kis közösség a későbbiekben eltűnt, és Kamarás felfedezései fontos tényezőt képeznek a rendszerváltozás korára jellemző vallásosság megértésében Magyarországon. A kutatás emellett jelentős a vallásos témájú társa­ dalmi kapcsolati rendszerek kutatása szempontjából is. Kamarás kuta­ tási témájának természetéből eredően bevezette a társadalmi közösség vizsgálatának koncepcióját, illetve néhány újszerű módszert is. 164 NAGY GÁBOR DÁNIEL A Regnum Marianum kutatása A Regnum Marianum egy magyar eredetű katolikus szellemi moz­ galom. Létrejötte 1896-ra datálható, de törvényes alapítása 1903-ban történt. Kilenc, a világméretű katolikus szellemi mozgalmak peremén lévő, az egyházközségektől függetlenül dolgozó

katolikus pap alapította. Kiindulási ötlete az volt, hogy egy olyan világméretű papi közösséget hozzanak létre, amelynek tagjai eskü letétele nélkül tudnak tevékeny­ kedni. Eredeti célja az volt, hogy ösztönözze a fiatal fiúkat, hogy ne az utcán, haszontalan tevékenységek végzésével töltsék el szabadidejüket (Dobszay 1991). A szervezetet az államszocialista rendszerben 1951-ben erőszakosan feloszlatták, vezetőit bebörtönözték. A mozgalom egy tit­ kos, földalatti mozgalommá vált, és keményen harcolt a kommunista elnyomással szemben különböző tevékenységek végzése és fenntartása, kis közösségek alapítása és a hitszellem terjesztése révén. A közösségi szemléletű megközelítés ritkán szerepel Dobszay munkájában, mivel áttekintése elsősorban történeti jellegű, de következtethetünk arra, hogy a Regnum Marianum-csoportok szoros társadalmi hálózata az 1970-es, 1980-as és a korai 1990-es években aktív volt.

Ezek a csoportok rejtőz­ ködésre és titkos tevékenykedésre voltak kényszerülve, de vallásos háló­ zati-kapcsolati rendszerként is működtek, s a mozgalmak fenntartását szolgálták. A Bokor mozgalom A Bokor mozgalom különleges módon m űködött, s úgy alapították, ahogyan Jézus alakított ki saját közösségét a bibliai időkben (MátéTóth 1996; Zsumbera 1998). A szervezet tevékenysége a csoportta­ gok intenzív és hatékony együttműködésén és kapcsolatain alapult, akik körülbelül 12-15 fős kis csoportokba, közösségekbe szerveződtek. A kisközösségek egy nagy, vallási alapú kapcsolati hálózatba tartoz­ tak. A bizalom összetartó erőként jelent meg ezekben az erős emberi kötelékeken alapuló szociális mozgalmakban, ami képessé tette őket arra, hogy szembeszálljanak a kommunista titkosrendőrséggel, amely a csoportok felszámolására törekedett. A fő törekvés a közösség bőví­ tésére irányult: célul tűzték

ki, hogy a tagok maguktól csatlakozzanak a Bokorhoz, szellemileg gazdagodjanak a közösségben való részvétel által, és ők maguk is alapítsanak új kis közösségeket saját vezetésükkel. Ezzel a hozzáállással a társadalmi közösségi hálónak bokor módjára kell növekednie - ami végül nem történt meg az egyes csoporttagok személyes készségeinek és motivációjának hiánya miatt. A közössége­ VALLÁSI ÉS TÁRSADALMI KAPCSOLATHÁLÓZAT. 165 két a szervezők tartották egyben, és ők voltak felelősek a találkozók megszervezéséért, felügyeletéért. A közösségek ágazatokba tömörül­ tek, és ezek vezetőit a közösségen belül választották ki a horizontális kommunikáció erősítésére. A közösségek és az ágazatok függetlenek voltak, és különböző témákat illetően rendszeres találkozókat tartottak. A tagok az élet különböző területein tevékenykedő nők és férfiak voltak, akik minden második-harmadik

héten, valamint nyaranta egy nagy találkozó keretében összegyűltek, hogy a hit, az élet és a társadalom fontos kérdéseit megvitassák. A Bokor mozgalom a társadalmi közösségi hálózat alkalmazásának kitűnő példája, és az ezt elemző tudományos munkák elsőként alkalmazzák a rendszerszemléletet a kelet-középeurópai vallásos közösségek vizsgálata során. A Bokor vezetője nagy hatást gyakorolt a szervezetre, és Máté-Tóth (Máté-Tóth 2011) a Bokor mozgalom vezetőjének, Bulányi György atyá­ nak az életén és munkásságán keresztül mutatta be a mindennapi hősök fogalmát. Véleménye szerint ezek a hősök - Bulányit is beleértve - jel­ képes alakok voltak mind a vallás, mind a társadalom területén. MátéTóth a kommunista korszakot két szakaszra osztotta fel: az első 1945 és 1974, a második 1975 és 1990 között zajlott, amely második korszakot Máté-Tóth a „babiloni fogság" analógiájával írta le. Ez a

második szakasz sokkal kevésbé erőszakos időszak, kevesebb akadállyal a vallásos szer­ vezetek számára, de az állami rendőrség és a titkosügynökök zaklatása ekkor még nem ért véget (Máté-Tóth 2011). Vallásos társadalmi közösségek az átmeneti korszak előtti Magyarországon Kamarás, Dobszay és Máté-Tóth munkái alapján arra következtethetünk, hogy a társadalmi közösségelemzés koncepcióját széles körben alkal­ mazták az átmeneti korszak előtti magyarországi Movimenti-csoportok kutatása során. Ezek a csoportok nem tevékenykedhettek szabadon a magyar társadalomban, a rendőrség és a titkosszolgálat szigorú ellen­ őrzés alatt tartotta őket. Kétségtelenül erőszakos eszközökkel kísérelték meg szabályozni és korlátozni ezeknek a csoportoknak a tevékenységét. Ez a külső nyomás kényszerítette rá ezeket a csoportokat arra, hogy sajátos, védekező módon szerveződjenek, és ezáltal megakadályozzák a titkos

ügynökök és más lehetséges megszállók beszivárgását. 166 NAGY GÁBOR DÁNIEL A z átmeneti időszak utáni korszak társadalomhálózati megközelítése a közép-kelet-európai országok vallásszociológiájában Pusztai Gabriella felhasználta a társadalmi tőke és a társadalmi közös­ ségi szempontokat a Magyarországon működő felekezeti iskolákról szó­ ló munkájában (2004). A magyar felekezeti iskolákba járó gimnazista diákok körében végzett felmérésében alkalm azta és tesztelte Pierre Bourdieu és James Sámuel Coleman koncepcióját a kulturális tőke és a vallásos társadalmi közösségek erejéről. Megemlíti, hogy a magyar fele­ kezeti iskolák alapítása a hívő szülők szoros társadalmi hálózatára épül. Ezeknek az iskoláknak egymással nagyon erős és szoros kapcsolatuk van, elsősorban az egyes évfolyamok között, ami a diákokat tanulásra és a partneriskolák tanulóihoz képest jobb teljesítményre

ösztönzi. Ez a fajta előny nincs jelen az állami vagy nem egyházi magániskolákban, mert nem rendelkeznek ezzel az erős társadalmi hálózati közösséggel a háttérben. A kutatás eredménye alapján a felekezeti iskolák azon diák­ jai, akik vallásos családi közegből érkeznek, jobban teljesítenek az olyan gyerekeknél, akik nem rendelkeznek vallásos háttérrel. Tehát Coleman koncepciója a normák által irányított, zárt társadalmi közösségekből érkező diákok jobb teljesítményéről igazolásra került Magyarországon (Pusztai 2004). Bahovec, Potocnik és Zrinscak (2007) írtak elsőként a társadalmi tőké­ ről és a vallásról közép-kelet-európai kontextusban. Kutatásuk közép­ pontjába a társadalmi tőkét állították, és szekunder elemzést készítettek az elérhető EVS-kutatások adatainak felhasználásával. A társadalmi közösségekről is szót ejtenek, de a közösség vizsgálatának semmilyen közvetlen formáját nem

alkalmazzák. A magyarországi új vallási mozgalmakról szóló kutatásukban MátéTóth, Török és Nagy (2008) alkalmazták a kutatott vallási csoportokban a társadalm i beágyazottság koncepcióját és a társadalmi közösségi koncepciót, hogy meggyőződjenek a különböző új vallási mozgalmak működéséről. Eredményeik alapján a magasabb szintű társadalm i beágyazottság és a belső tartalomra irányuló társadalmi közösség szoros kapcsolatban áll a vallásosság magas szintjével és a Jehova tanúinak val­ lási jelenlétével. A Tanúknak nagyon erősen befelé orientált társadalmi hálózatuk volt, az egyének barátainak többsége is a csoportból szár­ mazott, alig volt néhány munkahelyi kolléga a társadalmi hálózatban. A tagokat gyengébb társadalmi kötelékek fűzték azokhoz a kollégákhoz, akik nem tartoztak a Tanúk közé. Házasságok is szinte kizárólagosan tagok között köttettek. A befelé irányuló, zárt

társadalmi hálózat az üdvözülés m int a legfőbb vallásos jó kizárólagos szemléletén alapult, 4 VALLÁSI ÉS TÁRSADALMI KAPCSOLATHÁLÓZAT. 167 amely a társadalomnak a tagok iránt megnyilvánuló ellenszenves hoz­ záállásával társult (Máté-Tóth et al. 2008) A kutatást Máté-Tóth és Nagy (2011) a szcientológia követőire is kiterjesztette. A vizsgálatot több mint 400 magyar szcientológus rész­ vételével végezték egy kérdőív kitöltetésével, és nagy hangsúlyt fek­ tettek a társadalmi közösség és a társadalmi tőke szempontjaira. Az eredmények markáns csoporton belüli szolidaritásról tettek tanúbizony­ ságot, amelyet különleges, a vallásos csoporttagok erős szociális közös­ ségén alapuló, közösségi normacsoport irányított. A társadalmi hálózat a szcientológusok körében biztonsági hálóként funkcionál, amely üzleti és munkalehetőségeket is jelent a csoporttagok számára. A vallási csoport

társadalmi hálózata képes arra, hogy segítse az egyéneket (a válaszadók magas százaléka kapott vagy nyújtott segítséget más szcientológusoktól/ nak). A segítségnyújtás legfontosabb formájának a baráti tanács bizo­ nyult, de a résztvevők nagy arányban adtak kölcsön pénzt a csoport más tagjainak, továbbá a csoporttagok a társadalmi kapcsolati hálójukat használták fel arra, hogy - egyfajta szívességként - segítsék a csoport­ tagokat a munkaszerzésben vagy egy szerződés megkötésében (MátéTóth-Nagy 2011). Nagy (2010) a társadalmi tőke és vallásosság kapcsolatáról és a társa­ dalmi tőke kialakulásának folyamatában a vallásos társadalmi hálózat szerepéről publikált cikkében bemutatja a társadalmi tőke területének fő koncepcióját, és áttekinti a közép-kelet-európai kutatások eredményeit. Kijelenthetjük, hogy a társadalmi tőke koncepciója meglehetősen nagy hatású, amelyet vallásos területeken

nyilvánvalóan alkalmaztak, ám a társadalmi hálózatot közvetlenül nem elemezték. A társadalmi közös­ ségi hálózatot a legtöbb kutató a vallásos társadalmi tőkének csupán egy dimenziójaként tartja számon. Sinziana Préda (2011) a román és cseh baptisták identitását és társa­ dalmi hálózatát vizsgálta. A romániai baptista bevándorlók a gazdasági nehézségek elől menekülve cseh földre költöztek. A Cseh Köztársaságba bevándorló baptista romániai emigránsok esetét a társadalmi hálózat koncepciójának felhasználásával magyarázták. A vallásos társadalmi hálózatuk védelmet nyújtott számukra, amíg nem találtak maguknak munkát, és beilleszkedtek a cseh társadalomba. A fő társadalmi hálóza­ tuk vallásos elemekből épült fel: a baptista gyülekezet fontos szerepet játszott a bevándorlók társadalmi integrációjában. A bevándorlás folya­ matának szociális és gazdasági része könnyebben zajlott le, így

az ezzel járó trauma jelentősen kisebb volt a tagok számára a vallásos társadalmi közösségnek köszönhetően. 168 NAGY GÁBOR DÁNIEL A közép-kelet-európai cikkek A közép-kelet-európai cikkek elemzési eredményeit a 2. táblázat mutatja Több szerző a vallásszociológia területén kutatta a különböző szociális szereplők közti összefüggéseket. Nagy hangsúlyt fektettek a közösségi hálózati aspektusra a különböző vallási csoportok körében, de a kuta­ tások többsége nem gyűjtött specifikus adatokat a társadalmi szereplők közti összefüggésekről. Ha összehasonlítjuk a 2 táblázat (Közép-KeletEurópa) és az 1 táblázat (Észalc-Amerika) eredményeit, észre kell ven­ nünk, hogy a társadalmi hálózati elemzések módszereinek vizsgálata és az elméleti munkák az észak-amerikai rendszerekben gyakoribbak. A társadalm i hálózatok elmélete nagyon fontos a közép-kelet-európai kutatásokban, de a módszereket nem

alkalmazták széles körben. A val­ lásos társadalmi közösség szemléltetésére alkalmazott grafikus ábrá­ zolás egyáltalán nem lelhető fel a közép-kelet-európai kutatásokban. E módszer jelentheti a következő lépést a társadalmi hálózatanalízis alkalmazásában. A még alaposabb hálózatanalízis-módszerek iránti igény tehát reálisnak tűnik, minthogy sokféle tanulm ány megjelent már a társadalmiközösség-elmélet terén. 2. tá b lá za t A közép-kelet-európai társadalm i hálózat és vallás tém ájú cikkek kategorizálása (forrás: szerzői szerkesztés, Freem an 2004 alapján) Szerző(kj és év sz ám 1. észleli a társad alm i szereplők közti kap­ csolat fon­ tosságát 2. adatot gyűjt a tár­ sadalm i sze­ replők közti kapcsolatról D obszay 1991 X K am arás 1994 X X M áté-T ó th 1996 X X Z su m b e ra 1998 X P u s z ta i 2004 X B ah o v ecP o to c n ik Z rin s c a k 2007 M áté-T ó th T ö rö k -N

ag y 2008 N agy 2010 X X X X X 3. grafikus ábrázolást h asznál a m in tá k m egtalálásá­ hoz 4. összetett sta tisz tik á t alk alm az a m in tá k elem zéséhez VALLÁSI ÉS TÁRSADALMI KAPCSOLATHÁLÓZAT. 169 A 2. táblázat folytatása 1. észleli a társadalm i szereplők közti kap­ csolat fon­ tosságát 2. ad ato t gyűjt a tá r­ sad a lm i sze­ replők közti kapcsolatról X X Préda 2011 X X M áté-Tóth 2011 X Szerzőik) és évszám M áté-T óth-N agy 2011 3. grafikus ábrázolást használ a m in tá k m egtalálásá­ hoz 4. összetett statisztik át alk alm az a m in tá k elem zéséhez Összegzés A tanulmány a társadalmi kapcsolathálózat elemzése és a vallás kapcso­ latát vizsgálta észak-amerikai és közép-kelet-európai kutatások alapján. A két földrajzi területen publikált cikkek átfogó elemzésének célja az volt, hogy a társadalmi közösségelemzés alkalmazására példákat találja­ nak a

valláskutatók. A tanulmányokat két táblázatban foglaltuk össze, az elemzésükre kidolgozott koncepciót (Freeman 2004) kategorizációra használtuk. Az egyes tanulmányokat a társadalm i kapcsolati hálózat elemzési módszereinek alkalmazása, a társadalm i hálózatelmélet és a vallási területek különböző aspektusainak kutatása alapján választottuk lei, és eltekintettünk a kifejezetten társadalmi tőke és vallás témájával fog­ lalkozó írásoktól, így csak azokra a cikkekre koncentráltunk, amelyek egyértelműen a társadalmi közösség témájához kötődtek. Megpróbáltuk tisztázni a társadalmi tőke és közösség közötti kapcsolat fogalmát. A legtöbb vizsgált cikk empirikus módszereket használt, a felméréses kutatások különböző társadalmi közösségi jellegzetességekre vonatkoz­ tak. Csupán egyetlen cikk, Herman (1984) munkája használta napjaink társadalmi kapcsolathálózati elemzés módszerének elődjét, a

blokkmodell-elemzést. A társadalmi közösségek hálózatainak grafikus ábrázo­ lása teljesen hiányzik a vizsgált cikkekből. Ugyanígy az elemzés gra­ fikáihoz és mintáihoz kötődő statisztika is hiányzik az elemzésekből, a sablonszerű regressziós statisztikát főképp csak arra használták, hogy elemezzék a különböző cikkekben megjelenő társadalom-közösséghez köthető változókat. Kijelenthetjük, hogy a társadalmi kapcsolathálózati elemzés elméle­ teihez és gyakorlataihoz köthető valódi előnyöket a két vizsgált földrajzi 170 NAGY GÁBOR DÁNIEL terület egyikén sem használták ki. A társadalmi hálózati megközelítése­ ket Észak-Amerikára vonatkozólag szélesebb körben használták, nem csak elméleti síkon, hanem az empirikus kutatásokhoz kötődő adat­ gyűjtés szintjén is. Még mindig sok lehetőség rejlik az SNA-módszerek és -elméletek alkal­ mazásában mindkét földrajzi területen. A különböző

vallási csoportok társadalmi hálózatának feltérképezése az itt bemutatott kutatások által felvetett kérdésekben is jobb megértést eredményezne. Például a más társadalmi hálózatú közösségekkel összehasonlított vallási közösségek sajátosságai is fellelhetőek lennének, ha a közösség szintjén valódi SNAkutatások történnének. Szükséges lenne egy többdimenziós társadalom­ hálózati térkép rajzolása, a különböző közösségek grafikus megjelenítése további elemzések céljából - ezzel megteremtve a társadalomhálózati statisztikák felhasználásának a lehetőségét is. A módszer előnyeit az egyébként nehezen megválaszolható kutatási kérdések megválaszo­ lásában lehetne kihasználni, ily módon kiépítve az új eredmények és a vallásos közösségek megértését segítő új módszerek útját. Irodalom Ammerman, Nancy T. - Carroll, Jackson - Dudley, Carl S - McKinney, William (1998 eds): Studying

Congregations: A New Handbook. Nashville, Abingdon Bahovec, Igor - Potocnik, Vinko- Zrinscak, Sinisa 2007: Religion and social capital: the diversity o f European regions. Social Capital and Governance Berlin, Lit-Verlag 175-200 Brashears, Matthew E. 2010: Anomia and the sacred canopy: Testing a network theory Social Networks, 32/3., 187-196 Cavendish, James C. - Welch, Michael R- Leege, David C 1998: Social Network Theory and Predictors of Religiosity for Black and White Catholics: Evidence of a „Black Sacred Cosmos”? Journalfo r the Scientific Study o f Religion, 3713., 397-410 Coleman, John A. 2003: Religious Social Capital Its Nature, Social Location, and Limits In Smidt, Corwin (ed.): Religion as Social Capital: Producing the Common Good Waco, TX, Baylor University Press. 33-47 Davie, Grace 2013: The sociology of religion: A critical agenda. Sage Dobszay, János 1991: így - vagy sehogy. Fejezetek a Regnum Marianum életéből Budapest, Regnum Marianum. Dürkheim, Emile 2012:

The elementary form s of the religious life. Courier Dover Publications Eiesland, Nancy L. - Warner, R Stephen 1998: Ecology: Seeing the Congregation in Context In Ammerman, Nancy T. et al (eds): Studying Congregations Nashville, Abingdon Press 40-77 Freeman, Linton C. 2004: The development of social network analysis Vancouver, Empirical Press Hamilton, Malcolm B. 2001: The sociology o f religion Theoretical and comparative perspectives Psychology Press. VALLÁSI ÉS TÁRSADALMI KAPCSOLATHÁLÓZAT. 171 Hankiss Elemér 1982: Diagnózisok. Budapest, Magvető Herman, Nancy J. 1984: Conflict in the Church: A Social Network Analysis of an Anglican Congrega­ tion. Journal for the Scientific Study of Religion, 23/1, 60-74 Hoge, DeanR. - Roozen, David A 1979: Understanding church growth and decline, 1950-1978 Pilgrim Press. Kamarás, István 1994: Bensőséges bázisok. Katolikus kisközösségek Magyarországon Budapest, Országos Közoktatási Intézet. Krause, Neal - Wulff, Keith M.

2005: Research: Church-Based Social Ties, A Sense of Belonging in a Congregation, and Physical Health Status. International Journal for the Psychology of Religion, 15/1., 73-93 Lewis, Valerie A. - Macgregor, Caroll Ann - Putnam, Robert D 2013: Religion, networks, and neigh­ borliness: The impact of religious social networks on civic engagement. SocSci Res, 42/1, 331-346 Lim, Chaeyoon - Putnam, Robert D. 2010: Religion, Social Networks, and Life Satisfaction American Sociological Review, 75/6., 914-933 Máté-Tóth, András 1996: Bulányi und die Bokor-Bewegung. Wien, Ungar Kirchensoziolog Inst Máté-Tóth, András 2010: Thinking about God in Central and Eastern Europe. In Porció, T (ed): The Study of Religions in Szeged. Szeged, JATE Press 55-63 Máté-Tóth, András 2011: Heroes of Faith. Paper presented at the Heroes and Celebrities in Central and Eastern Europe. Szeged Máté-Tóth, András - Mikluscák, Pavel - Zulehner, Paul M. - Tomka, Miklós - Tos, Niko 2000: Nicht wie Milch

und Honig: unterwegs zu einer Pastoraltheologie Ost(mitteljeuropas. Eine Veröffentlichung des Oasteralen Forums Wien. Schwabenverlag Máté-Tóth András - Nagy Gábor Dániel 2011: Szcientológia Magyarországon. Alternatív vallásosság Budapest, L’Harmattan. Máté-Tóth András - Török Péter - Nagy Gábor Dániel 2008: Az új vallási közösségek viszonya a tár­ sadalomhoz. In Máté-Tóth András - Nagy Gábor Dániel (szerk): Vallásosság / változatok Vallási sokféleség Magyarországon. Szeged, JATE Press 29-46 McIntosh, William Alex - Sykes, Dianne - Kubena, Karen S. 2002: Religion and Community among the Elderly: The Relationship between the Religious and Secular Characteristics of Their Social Networks. Review of Religious Research, 44/3, 109-125 McPherson, Miller - Smith-Lovin, Lynn - Cook, James M. 2001: Birds of a Feather: Homophily in Social Networks. Annual Review o f Sociology, 27, 415-444 Nagy, Gábor Dániel 2010: Faith-based Social Capital in Central

and East Europe. In Porció, T (szerk): The Study of Religions in Szeged. Szeged, JATE Press 65-73 Préda, Sinziana 2011: Being Baptist and being Czech: a specific identity in Romania. Journal for the Study of Religions and Ideologies, 10/30., 56-79 Pusztai, Gabriella 2004: Iskola és közösség. Budapest, Gondolat Putnam, Robert D. - Campbell, David E 2012: American grace: How religion divides and unites us Simon and Schuster. Sampson, Samuel F. 1969: Crisis in the Cloister Unpublished PhD Dissertation Cornell University Scott, John - Carrington, Peter J. 2011: Introduction In Scott, J - Carrington, P J (eds): The SAGE handbook of social network analysis. London, Thousand Oaks, Sage publications 1-8 172 NAGY GÁBOR DÁNIEL Stark, Rodney - Bainbridge, William Sims 1980: Networks of Faith: Interpersonal Bonds and Recruitment to Cults and Sects. American Journal of Sociology, 85/6, 1376-1395 Stroope, Samuel 2011: Hinduism in India and Congregational Forms: Influences of

Modernization and Social Networks. Religions, 2/4, 676-692 Stroope, Samuel 2011: Social Networks and Religion: The Role of Congregational Social Embeddedness in Religious Belief and Practice. Sociology of Religion, ТЪ!Ъ, 273-298 Szigeti Jenő - Rajki Zoltán 2012: Szabadegyházak története Magyarországon 1989-ig. Budapest, G on­ dolat Kiadó. Tomka, M iklós - Zulehner, Paul M. 1999: Religion in den Reformländern Ost(mittel)europas Schwabenverlag. Tomka, Miklós - Zulehner, Paul M. 2000: Religion im gesellschaftlichen Kontext Ost(mittel)europas Schwabenverlag. Troeltsch, Ernst 1992: The social teaching o f the Christian churches. Westminster, John Knox Press Weber, Max 1958: The Protestan ethic and the spirit of capitalism. Translated by Talcott Parsons New York, Charlse Scribner. White, H arrison C. - Breiger, Ronald L 1975: Pattern across networks Society, 12/5, 68-74 Wuthnow, Robert 1999: Mobilizing Civic Engagement: The Changing Impact of Religious Involvement. In Skocpol,

T. - Fiorina, M P (eds): Civic Engagement in American Democracy Washington, D C., Brookings Institution Press 331-363 Zsumbera Árpád 1998: A Bokor kisközösségi mozgalom és a pártállam. „Kváziellenzéki” mozgalom a Kádár-rendszerben. Valóság, 41/8, 52-63 A" SL2-. VASARNA VIGYÁZZUNK A BENGÁLIRA! Ha a szabadság lényege a saját törvények szerint való létezés, az, hogy a szabad lény határozza meg a környezetében történőket, ő viszont ennél lényegesen csekélyebb mértékben szenved el külső kényszereket, akkor a bengáli tigrisnél kevés szabadabb élőlény létezik. Ha hibás az iménti szabadságmeghatározás, akkor is. A bengáli tigris maga a szabadság A szabadság eljutott Magyarországra is. Egyebek között a Nyírségben is testet öltöt. Ajándékként érkezett Ott történetesen egy 21 éves hölgy kapta valakitől, aki őt nagyon szereti. A bengáli tigriskölyök az első hónapokban úgy viselkedett, mint egy cica. Igaz,

amikor pórázon sétáltatták, egy átlagos, mondjuk cirmosán mintázott házimacska által ilyenkor támasztott lelkesedésnél is sokkal nagyobb jelentkezett Nyírtel­ ken. Pedig már ekkor gondolni lehetett volna rá, hogy a szabadság nem pórázvégre való. Az állat gazdája azonban, amint azt a Rádió Magyaror­ szágról jöttünk című műsorában elmondta, nem látott problémát. Azt sem gondolta, hogy különösebben utána kellene olvasnia, mi a teendő akkor, ha az embernek egy kis lakásban, netán egy sűrűn lakott helyen lévő kertben kell tartania bengáli tigrisét. Kitanulták egymást, mondta ő, ennyi az egész. Van így, amikor az embernek ölibe pottyan a szabadság. Azt gondolja, hogy az egy szende, kicsi ajándék. Pedig hát valószínűleg vadállat Muszáj érteni hozzá. Halálbüntetés terhe mellett Megszólaltak a nyírtelki szomszédok is. Elmondták, miként birkóznak a feladattal, barátkoznaka tudattal, hogy az egyik kertben egy tigris

sétál. Sőt időnként elszabadul, néha átugrik a kerítésen, de persze nem tudják, hogy most félniük kell-e, hiszen cica kora óta ismerik, de mit lehet tudni, hátha hamis. Vagy éhes Mert már benga nagy lett a bengáli tigris. Azáltala használt fogyasztási kosarat tekintve azonban éppúgy nehéz megbízható adatokhoz jutni, amiként a Statisztikai Hivatal közleményeit sem mindig érezzük hétköz­ napi tapasztalataink szerint valónak. Akadt, aki esküdött rá, hogy napi egy liter tejet kap, semmivel sem többet, más biztosan tudta, hogy tíz kiló húst. Egy állatidomár viszont azt mondta, hogy még ha tele van is a bengáli hasa, az sem jelenti azt, hogy nem kell tőle tartani, mert elég egy rossz szag, egy számára érthetetlen mozdulat, és odacsap. Öl Azt mondta, fél, hogy golyó lesz a vége. Én is félek. Nagy szégyenünk lenne. A rabtartásnak volt itt kultúrája. Sokunk kedves gyerekkori élménye az Állatkert, rács mögött a felséges

tekintetű tigrissel, aki időnként kifröcs­ költ egy kis jelzőfolyadékot, hogy a bámészkodókon hagyja szabadságvágyának szagát, de más baj nem történt, hiszen ki van egy ilyen állatkert találva. Kellőképpen szűk a ketrec, így a menekülés ábrándja sem ébredhet fel a bestiákban, ellenkező esetben ugyanis lendületet vehetné­ nek, felgyorsulhatnának, savége csakaz lenne, hogy összetörik magukat a rácsokon. A korlátlan rabság időszakának azonban vége. Van Állatkert, de immár Nyírtelken is sétálhat tigris. Vagyis ha a bengáli tigrisek szempontjából nézek magunkra, produ­ káltuk az összes rossz változatot. A rabságét és a golyó általi véget ígérő szabadságét. Ha nem a bengáli tigrisek szemszögéből fogalmazok, akkor viszont azt mondom, csuda dolog, hogy a Nyírségben immár bengáli tigrisek sétálnak az utcán. Most már csak annyit kellene ehhez a káprázathoz hozzátenni, hogy a vadállatokat nem elég szelídíteni,

hanem idomítani is kell őket, s ha már kapcsolatba kerültünk és nem akarjuk őket bezárni, hát meg kell teremteni számukra a megfelelő feltételeket. Ahol ahhoz, hogy ne ölhessenek, nem kell őket megölni. Nem lenne jó, ha úgy járnánk, mint a Kapitány nevű tigris gazdája, aki most már szabadulna a bengálitól, de könnyen lehet, hogy már nincs jó választási lehetősége. r --------------------------------------------------------------------------------- > TÖRZSOLVASÓI SZELVÉNY y |A » A K .A I » Híj, l í ^ y j l l $ € -------------------------------------------------------------------------- Kedm 0hmóuk! Ú jabb játékot, nyerési lehetőséget kín álu n k Önnek. Gyűjtse össze három egymást követő hét törzsvásárlói szelvényét, és levelezőlapra felragasztva küldje be szer­ kesztőségünkbe (1016 Bp., Naphegy tér 8) A játékban részt vevők között háromhetente egy CD lem ezjátszót és lem ezeket sorsolunk ki. a

Keravill Forró drót ma délelőtt 10-től délután 2-ig várja az Ö nök hívásait. A telefon on m egrendelt árucikkeket B udapesten in gyen esen házhoz szállítjuk. Ön a lakásán vásárol é s fizet, akár részletre is. A V Forró d ró t te le fo n s z á m a : 1 1 1 -0 6 0 1 --------- T December elején, az EBEÉ idején - amikor a Vatikán képviselői Magyarországon jártak - volt egy pillanat, amikor alkalom adódott volna rá, hogy egyháza legalább egy gesztu st tegyen Bulányi György piarista atya fe lé . Ez azonban elm a­ radt. A minden nyilvános papi tevékenységtől eltiltott „szabadságteológus”, a Bokor-mozgalom vezetője nem is hisz abban, hogy valaha is m eg­ követik. Pedig ki leh etett volna használni a leh e­ tő sé g e t. Annál is inkább, minthogy lassan fél éve már, hogy Cserháti József püspök, aki két évtize­ dig volt a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia titkára, halála előtt m egrendítően őszinte, gyó­ n

ással felérő nyilatkozatot tett a magyar katolikus vezetők é s az egykorvolt szocialista állam, Valamint a szovjet ideolégiai hivatalnokok viszonyáróL A beteg, vég ső elszám olásra készülő Cser­ háti lelke nyilván tisztult ettől a vallom ástól. Sokan úgy vélik, az egyház is tartozik egy vallo­ m ással. Egyelőre azonban csa k Bulányi György szólalt m eg. Egy kórházban, betegágyán b eszél­ gettünk v ele. ANDRASSEW IVAN szágos vezetőit. Ebből lett az úgy­ nevezett első számú Bulányi-per 52-ben. Az ügyész halált kért rám, az irgalmas bíró életfogytot adott. A többiek tizennégy, tíz és hét éveket kaptak. Méltatlar fogunkmegrohadni. nem érez­ tük olyan nagyon rosszul ma­ gunkat. ■ A börtönben az ember és Isten kapcsolata nyilván meg­ változik. Például nem köze­ ledtek Istenhez azok a kommu­ nista vezetők, akiket a saját elvtársaik fogattak le? jO Ez annyira groteszk világ, amit csak Szolzsenyicin Első kör

című regénye tud igazán hozni. De egy jó példát azért tudok mondani. Az egyik zárkában rajkosok "vannak, a másikban papok. És csendőrök a házimunkások. Ce­ ruzacsonkokhoz jutunk, és vécé­ papírhoz. Esztétikai kérdésekről folyik a rajkos zárka és a papi zárka között - vécépapíron - a - vita. Az egyik rajkos esztéta ezt írja: most, amikoreszméim gynzedelt mét saját börtönömben ülöm meg. A kommunisták részéről minden­ ki rossz viccnek tekintette az egé­ szet. Mi, papok viszont úgy gon­ doltuk, hogy egy ateista rend­ szernek mi más dolga lehet, mint hogy azokat a papokat, akik nem férnek a bőrükbe, bebörtönöz­ ze? Nem tudtak szegények mást csinálni. I Mi volt a vád? ■ Azt hiszenvCserháti püspök úr nyilatkozata ném iképp igazolja azt a Bulányi-tételt, amelyik így szól: a vak enge­ delmesség méltatlan a keresz­ tényhez. Ön ma miben látja az egyházi vezetőkkel elmérge­ sedett konfliktus

lényegét? 11 A Bokor katolikus báziskö­ zösség - amelyikhez én is tarto­ zom - és a katolikus egyház hi­ erarchiája közötti konfliktusnak egyetlen komoly oka van. Ezt Cserháti püspök elmondta, a nyugati sajtó ism ertette. De mind a mai napig a magyar saj­ tóban nem jelenhetett meg. Cserháti föltárta, hogy mind­ azt, amit a hierarchia velünk a hetvenes évek végétől kezdve csinált, azt az Állami Egyház­ ügyi Hivatal utasítására, paran­ csára tette. Ezért aztán, ha ez az utasítás és parancs nincs, ha te­ hát az egyház abbahagyná a ha­ lott Állami Egyházügyi Hivatal­ nak engedelmeskedést, azaz be­ váltaná, amit Cserháti elmon­ dott a halála előtt, akkor sem­ miféle konfliktus nem lenne. ■ Hogyan kezdődött az ön szabadulása, amelynek az lett a vége, hogy öntől szabadultak? Mit vétett a szocialista állami ideológia őrzői ellen? 1 1945 februárjában Debrecen­ ben éltem a piarista gimnázium tanáraként.

Föltűnt ott egy zág­ rábi pap, aki az oroszok ideérkezése után a megszállt terüle­ teken m űködött Magyarorszá­ gon is, Szlovákiában is. Elma­ gyarázta, hogy olyan idők jö n ­ nek, amikor csak az illegálisnak minősülő, földalatti, kisközös­ ségi egyházak fogják biztosítani az egyház túlélését. Én ezt elhit­ tem neki. És azonnal hozzáfog­ tam a lakásokon találkozó, egy asztal körül elférő, hat-nyolc-tíz főből álló kisközösségek megte­ remtéséhez. Együtt imádkoz­ tunk, elmélkedtünk, olvastuk a Szentírást s tanulmányoztuk a teológiai és társadalmi kérdése­ ket. Kötetlenül beszélgettünk Ezért aztán megkaptuk az állam­ tól a magunk jutalmát. Mindszentyt elintézték 1948-ban, 1950-ben a szerzeteseket depor­ tálták, 1951-ben Grőszt is elítél­ ték. Minden püspöki aulába be­ vonult egy „bajszos püspök" egy ávós. Miután a hierarchiá­ ban rendet teremtettek, hozzá­ fogtak az

illegális egyház megrendszabályozásához. Ez azzal kezdődött, hogy 1952 augusztu­ sában letartóztatták e munka or- ■ A népi demokrácia megdön­ tésére irányuló szervezkedés ve­ zetésének bűntette. A Fő utcá­ ban hatvan napig, napi tíz órán át tartott a kihallgatásom. Ott ilyeneket m ondott egy őrnagyi rangban lévő előadó: „Bulányi mester, nem várhatjuk meg, amíg maga nekünk meglelkigyakorlatoztatja a kapitalistá­ kat.” Vagy: „A maga világnézete számára nálunk nincsen szabad­ ság!” Ez tiszta, becsületes be­ széd volt. ■ Ha nem is egyenlő felek között. Verték is? H Nem. Én nem tagadtam sem­ mit. Nem kellett rám fogni, hogy imperialista ügynök. ■ Nem nagyon értem, miért kell ilyen sokáig gyötörni valakit. Meg akarták törni? M Talán nem is akartak. Tanul­ mányozták a kérdést. Tudták, ha letartóztatják azt a tizenkét embert, attól még az a munka megy tovább. A második Bulányi-perben m ár hatvan

embert tartóztattak le. ■ Talán másképp is lehetett volna. Nem lehet a gyilkossá­ gokat és a nyomorítást ma­ gyarázni. Nem látom a szük­ ségszerűséget. ■ Azért nem látja a szükségsze­ rűséget, m ert eszmét ütköztet eszmével, és ebben az esetben van lehetőség nyugodt tárgya­ lásra. Akkoriban azonban nem eszme ütközött eszmével, hanem érvényesült Sztálin akarata. És azoknak, akik Sztálin akaratát képviselték, mindegy volt, hogy személy szerint milyen eszmék­ ben hisznek. Páni félelemben éltek. attól, hogy ne süllyedje­ nek el a halálba ugyanúgy, mint a Szovjetunióba emigrált tizenkilences kommunisták döntő többsége. Mindenki lihegett, hogy a moszkvai vezetőknek feltédenül és teljes mértékben meg­ feleljen. Merőben elméleti, hogy mi mindent lehetett volna csi­ nálni, ha leülünk az asztalhoz. Aki nem akart maga is felőrlőd­ ni és eltűnni a süllyesztőben, annak ész nélkül engedelmes­ kednie

kellett. ■ E történelmietlen kitérő előtt ott tartottunk, hogy hatvan­ hétben sikerült újrakezdeni. | Ön végül mennyit ült? ■ Hatvanegyben már kint is voltam. | Azonnal folytatta a munkát? ■ Akkor sikerült túljutni a félel­ men. Ez volt a második hullám ■ Gondolom, árgus figyelem alatt. dalmaskodott. XII Piusz még megrótta a magyar püspököket, hogy egyezkedtek, de XXIII. János utódja, VI Pál 1964-ben Casaroli által maga is megegye­ zik Budapesttel. Hatvannégy őszén lett öt püspökünk. T er­ mészetesen csupa olyanok, akik az államhatalom bizalmát bír­ ták. VI Pál pedig a katolikus egyházjogot megtiporva meg­ fosztja Mindszentyt esztergomi érseki székétől. ■ Bizonyos beállítások szerint önként lemondott. ü Mindszenty a sajtóirodáján keresztül közölte: nem m ondott le. Megfosztották Ebben a pil­ lanatban Lékai, akit bizony ke­ mény ávós módszerekkel puhí­ tottak meg, átveszi az esztergo­ mi érseki

széket, és azonnal meg­ indítja ellenünk a támadást. Ez volt a második hullám. A har­ madik akkor jött, amikor a Bo­ kor hetvenkilencben elkezdte a katonáskodás megtagadását. | Milyen taktikával támadtak? ü A közvetlen munkatársaim azt mondták, amikor kijöttem, hogy annyira nagyító alatt va­ gyunk, hogy nemcsak a közös­ ség létrehozása, hanem az egyes személyekkel való kapcsolatunk is kirakatban van. így nem tu­ dunk eljutni odáig, hogy közös­ séget hozzunk létre. Tapasztal­ nom is kellett: régi jó ismerőse­ im, ha megláttak, átmentek az utca túlsó oldalára. Hatvanhét­ ben volt m á r ú jra B okor­ közösségem. Tehát tizenöt éves szünet után. Mások, akik nem voltak ennyire nagyító alatt, to­ vább dolgozhattak. ■ Mit tehetett egy pap akko­ riban a börtönben? H Az X-esek közé soroltak min­ ket. Ezek a rajkosok, a csend­ őrök, a horthysta miniszterek, a nyilasok, a saját garnitúrájuk, a Horthytól

átigazolt, aztán lebuk­ tatott katonáik. Számos igen intelligens ember volt köztük. Módom volt a legkülönfélébb, egymást követő rendszerek mi­ nisztereivel beszélgetni. Attól el­ tekintve, hogy börtönben vol­ tunk és azt mondták, hogy ott ■ Az mindig volt, de m ár meg­ változtak a körülmények. H et­ venben volt az utolsó egyházi per. Sok fölmentéssel és a régi időkhöz képest csekély bünteté­ sekkel. Ötvenkettő és hatvan­ hét között is voltak próbálkozá­ saim. De azokból nem tudott közösség születni, m ert már a személyes egyéni kapcsolatok szintjén elakadt a dolog. Elvit­ ték az embereket egy ávóspincébe, és megkérdezték tőlük, hogy óhajtják-e még látni a nap­ világot. ■ Egy idő után nyilván a taktika változott. Az Egyházügyi Hivatal ideje következett. H XII. Piusz a Mindszenty-féle álláspontot képviselte: ezekkel nem állunk szóba. Piusz 58-ban meghalt, és jött XXIII. János A zsinaton

olyan légkört alakított ki, amelyben mérlegelhették, mi a jobb: ha ezeken a területeken a püspökök szépen kihalnak. vagy tudunk püspököket szentelni. persze! olyan személyeket, akiket a hatalom enged. XXIII János pápasága alatt és a zsinaton ez a második számú álláspont dia- ■ Például körlevelekben: csak azt szabad csinálni, amit a fő­ pásztor engedélyez. ■ Kimondta a körlevél, hogy Bulányi és a Bokor-közösség az ellenség? ü H etvenhatban még csak bá­ zisközösségről van szó általá­ ban. K ezdődött azzal, hogy m egpróbálták szétugrasztani lelkigyakorlatainkat. Húsz-húsz em ber bevonult egy baráti plé­ bános plébániájára, és ott h á­ rom napon keresztül reggeltől estig folyt a lelkigyakorlat. Ezt nem lehetett úgy csinálni, hogy az ávó le ne figyelje. De nem léptek közbe. H anem értesítet­ ték az aulát. Az aula pedig ki­ küldte az irodaigazgatót vagy a helynököt, aki m egm ondta a plébánosnak,

hogy ugrasd szét őket! A plébános persze erre azt mondta: ne viccelj már, m i­ re való ez a hatalmas plébánia, ha nem arra, hogy imádkozza­ nak benne?! Egy alkalommal egy harm in­ cas évei végén já ró m érnökem ­ ber, ötgyerekes családapa ve- SZELGETES ságok, hitbéli kafkaságok hadba lépést? K A Bokorból huszonöten-harmincan. Ez csak abból a szem­ pontból jelentős, hogy idáig a magyar történelemben ezt csak „csúnya szektások” csinálták. Kezdve a nazarénusokkal a múlt században, folytatva Jehova T a­ núival. De hogy egy történelmi egyház is ilyesmit tegyen.! ■ Az ön tanításait nyolcvan­ egyben vizsgálta az egyháza. „Budapesti Törvényszéken”, ahogy Rómában mondták. ■ Megjelentettek a sajtóban hat „téves” tételemet, s fölszólítot­ tak, hogy vonjam vissza azokat. Erre én levelet írtam a hierar­ chiának: nem tudok mit vissza­ vonni, m ert a hat tételből egyet­ lenegyet sem képviselek. ■ Ez nem

jelent meg a sajtóban. Fotó: Féner Tamás zeti a lelkigyakorlatot. A plébá­ nossal semmire nem ju tó „fő­ p ap ” bemegy a lelkigyakorlatozókközé, és felelősségre akar­ ja vonni a vezetőt: „Magának ki adott megbízást erre?” „Jézus Krisztus.” Erre hazam ent az irodaigaz­ gató. Ilyesmik voltak hetven­ hattól kezdve. Új helyzet tá­ m adt, am ikor hetvenkilencben m egtagadtuk a katonáskodást. Ez az az idő, amikortól kezdve Lékai m egkülönböztet jó és rossz bázisközösséget. A jó tisz­ teletben tartja az állam törvé­ nyeit, és engedelm eskedik a hi­ erarchiának. A rossz - a Bulá­ nyi atyától vezetett - , amelyik nem tartja m eg az állam törvé­ nyeit, és nem engedelm eske­ dik a hierarchiának. Emögött tehát semmi más nincs, csak a katonáskodás m egtagadásának a ténye, m ert ez az az állam tör­ vény, am it mi nem tartunk tisz­ teletben. A „nem engedelm es­ kedésnek” sincsen más tartal­ ma, m int

az, hogy nem hallga­ tunk olyan püspökök szavára, akik komoly „teológiai” fejte­ getésben közlik, hogy azért nem szabad ezt most Magyarorszá­ gon csinálni - bár a zsinat azt m ondta, hogy szabad-, m ert ez m egbontaná a Varsói Szerző­ dés és a NATO közötti egyen­ súlyt. A püspökkari konferen­ cia teológiai bizottságának fe­ jétől, hetvenkilencből szárma­ zik ez a megállapítás. Úgy hív­ ják, hogy Paskai László. Nincs ezen m it csodálkozni: annak fejében lettek püspökké szen­ telve, hogy az állam hatalom m egszereztejellemükben a biz­ tonságot arra, hogy m indig azt fogják képviselni, am it kíván­ nak tőlük. ■ Természetesen. Hanem az, hogy Bulányi nem vonta vissza a téves tételeit. Ezért a püspöki kar megvonja tőle a nyilvános papi műl.ödés jogát Magyaror­ szág összes egyházmegyéjében. És a főtisztelendő papságot föl­ szólítja, hogy az általa vezetett közösség tagjaival semmiféle

együttműködést ne vállaljon. Ez volt nyolcvankettő nyarán, és ez máig változatlanul érvényben van. Annak ellenére, hogy Cser­ háti .elmondta a halála előtt, hogy m indenben a kommunis­ ta állam parancsára jártak el, amely a Helsinki Paktum aláírá­ sa után m ár nem tudott elle­ nünk másképp föllépni. ■ Ez a meccs azért még nincs egészen lejátszva. ■ Hányán tagadták meg a A legapróbb részletekig mindent Moszkva irányított A püspök nagynak és döntőnek értékelte Moszkva befo­ lyását a magyarországi kommunista rendszer egyházpo­ litikájára. Moszkva „dirigált a legapróbb részletekig" A keleti blokk országainak vallási ügyekkel foglalkozó ál­ lamtitkárait évente legalább háromszor-négyszer meg­ hívták Moszkvába. Miklós Imre, aki hosszú éveken át vezetője volt a magyar Állami Egyházügyi Hivatalnak, soha nem ismerte el ezeket a Moszkvából származó utasításokat. „De mindenki pontosan tudta,

hogy ezek léteznek”, mondta Cserháti püspök. A kérdésre, hogy mi volt a „legkellemetlenebb esete” Miklós Imrével, Cserháti válasza: az, amikor egyszer elmondta a külföldi sajtó képviselői előtt, hogy Magyarországon az egyházat az Állami Egyházügyi Hivatal veze­ ti. Ez a kijelentés Miklós elevenére tapintott, és Cserhátit ezért hevesen támadta. „A Bulányi-ügy” Lékai bíborosnak „köszönhető” A püspöki konferencia titkára őszintén feltárta azt a konfliktust is, ami a magyar egyházi hierarchia, valamint Bulányi György piarista szerzetes és „Bokor"-mozgalma között van és évekre nyúlik vissza. Akkor éleződött ki, amikor a „Bokor”-mozgalom elkötelezte magát a katonai szolgálat megtagadásának joga mellett. A kommunista rendszer azt kívánta a püspököktől, hogy tegyenek intéz­ kedéseket a Bulányi-mozgalom ellen. Erre a püspöki konferencia nyilatkozatot tett közzé, amely minden kato­ naköteles

magyar katolikus számára erkölcsi kötelesség­ ként írta elő a katonai szolgálat teljesítését. A püspöki konferencia ezen nyilatkozatát a „Bokor’-mozgalom nem fogadta el, hiszen tagjai közül sokan megtagadták a katonai szolgálatot, és ezért börbönbüntetést szenved­ tek. Bulányi azt a nézetet képviselte, hogy az adott körül­ mények között a magyar püspököknek nem kell engedel­ meskedni, mivel döntésüket nem szabadon hozták meg. A konflikus kiélesedett, úgyhogy végül Lékai László, akkori magyar bíboros prímás eljárást kezdeményezett Bulányi ellen, amelyben a piarista szerzetest eretneksé­ gek teijesztésével vádolták meg. Az ügy Rómába, a Hittani Kongregáció elé került. Bulányit nem ítélték el „eretnekként”, de felszólították a „Bokor”-mozgalom tagjait, hogy engedelmeskedjenek a magyar püspökök­ nek. Ezenkívül a Hittani Kongregáció - aláírás céljából - 12 pontot terjesztett Bulányi

elé. Ő kijelentette, hogy erre hajlandó, azonban hozzáfűzte a II. Vatikáni Zsinat kijelentését a lelkiismeretről. A Hittani Kongregáció ezzel nem értett egyet. A vitát tehát a mai napig nem fejezték be. Cserháti úgy vélekedett, hogy a Bulányi körül kiala­ kult konfliktus mindenekelőtt Lékai bíborosnak és ke­ vésbé az állami nyomásnak köszönhető. A bíboros öntelt módon úgy hitte, hogy ha ő mint prímás mond valamit a magyar egyháznak, azt követni kell. Ezért ellenszenvvel viseltetett a „bulányisták” iránt, és nem volt hajlandó semmiféle kompromisszumra vagy megértésre. Nem ismerte fel, hogy a dolog ily módon nem oldható meg. Bulányinak sok követője volt Cserháti a Bulányi ellen indított „egyházi pert” is szeren­ csétlennek tartotta. A kihallgatás során Bulányit „szemé­ lyében szörnyű módon megtámadták”, és „valami gyalá­ zatos módon meg akarták semmisíteni”. Szemére vetet­ ték, hogy

szándékosan éket akart verni az egyházvezetés és a hívők közé. Bulányi az eljárást „nagyon elszomorító­ nak, szinte dühítőnek” tartotta. Cserháti nyilatkozata szerint Bulányi minden vádat visszautasított, kivéve azt, hogy a katonai szolgálat ügyében nyilatkozata nem kö­ vette a püspöki konferencia nyilatkozatát. Az állami kommunista hatóságok bizonyosan arra törekedtek, hogy ■ Jeanne D’Arc meg elégett. ■ Aztán szentté avatták. Sajnos az égetés is, meg a szentté avatás is egy-egy államhatalom paran­ csára történt. M érhetetlenül mocskos dolgok ezek. ■ Na, már hallom is: Bulányi atya anarchista. ■ Ez egy jó válasz. Különösen, ha egy kicsit tudunk görögül. A rchia-ez uralkodást jelent, az an pedig fosztóképző. A mi urunk Jézus Krisztus egy ural­ kodásmentes világot akart a m a­ ga kis közösségével elindítani. El is m ondotta a tanítványok­ nak, hogy a föld királyai zsarno­ koskodnak népeiken,

és jótevő­ iknek m ondatják magukat. Azt is mondta, hogy közietek aki nagyobb akar lenni, az le­ gyen mindegyiknek a rabszol­ gája. Maga is megmosta tizen­ két fiatalember, a tanítványai lábát. Ez az emberiség álma. Ez az az álom, amelyikben én meg tudok egyezni az ateistával, az agnosztikussal, az igazi liberá­ lissal, az igazi szocialistával, min­ den jóakaratú emberrel. Ki ne álmodna arról, hogy az emberi­ ség úgy éljen, mint egy békés család. ■ Álom, és az is marad. ■ Előfordulhatott volna, hogy annak a horvát papnak lesz igaza, akivel annak idején Debrecenben találkozott. Ha az egyház teljesen a fold alá szorul, akkor az ön h öz h ason lók mentették volna meg. Akkor ha túléli - ma önt fölöttébb tisztelnék. ■ Ez nem is olyan nagy baj. A végső nagy baj csak az írástu­ dók árulása. Az a baj, amikor valaki Jézus nevét mondja, m int most én, de nem ezt az álmot m ondja, hanem m egkérdezi a soros államhatalmat,

hogy ké­ rem szépen, most m it is kell csinálnom annakfejében, hogy fizessétek a hitoktatást és res­ tauráljátok a bazilikáimat. Ez a nagy baj. ■ Semmi remény arra, hogy ön hivatalosan visszakapja papi jogait? „G yalázatos volt, am i v elü n k történ t” A nemrég elhunyt Cserháti magyar püspök mondta utol­ só tévéinteijújában: „A kommunista rendszerben még arról is az állam döntött, hogy ülésein a püspöki konfe­ rencia miről tanácskozik, és miről nem.” Előtte egy nappal meg kellettjelenniük az Állami Egyházügyi Hiva­ tal vezetője előtt, és a konferenciát „le kellettjátszaniuk”. Az állami hatóság azután döntötte el, hogy mit szabad, és mit nem szabad tárgyalniuk, illetve bizonyos kérdéseket miképp kell kezelniük. „Utasításokkal láttak el bennünket. Ez volt a leggyalá­ zatosabb abban, ami velünk történt”, kommentálta a folyamatokat visszapillantásában Cserháti, „a püspöki konferencia nem

volt szabad, és én sem voltam az”. ■ Ha mondjuk Galileit nézem. ■ Galilei az inkvizíció börtöné­ be kerül, és ott kényszerítik meg­ győződésével szemben álló val­ lomásokra. De azért 350 eszten­ dő után rehabilitálták. az egyházban szakadás jöjjön létre. Cserháti azonban elképzelhetetlennek tartja, hogy Bulányi az állami ér­ deknek megfelelően járt volna el. Lékai Bulányival kapcsolatos kijelentéseivel nem min­ den püspök és pap értett egyet. Ä piarista szerzetesnek sokkal több követője volt, mint az egyházvezetés gondol­ ta, közöttük volt mintegy ötven jó képességű fiatal pap is. Lékai bíboros ahelyett, hogy az ügyet országon belül rendezte volna, beterjesztette azt a Hittani Kongregáció elé, és még az akkori piarista generálison keresztül is nyomást gyakorolt Bulányira. De őt a generális sem tudta rávenni, hogy vonja vissza kijelentéseit. Cserháti tagadta, hogy a háttérből együttműködött

volna a Vati­ kán az egész ügyben. Róma „tiszta megoldásra” töreke­ dett. A Bulányi-ügy a magyar egyház számára máig „nagyon kellemetlen” ügy, amelynek a ténylegesnél nagyobb jelentőséget tulajdonítottak. Cserháti azt kér­ dezi, hogyan lehet, hogy a konfliktust még mindig nem tisztázták, és hogy még ma is „egyházellenességgel” vádolják a ,,Bokor”-mozgalmat. Minden félnek be kell vallania, hogy „túlzó módon érveltek”. Egyesek a konfliktust még ma is abból a szempontból tekintik, „mint egykor, amikor az igazságot nem lehetett kimon­ dani”. A bűnök bevallása nélkül hitelre méltatlanok maradunk Cserháti püspök általában sajnálta, hogy a kommunista uralom múltját az egyházban még nem dolgozták fel. A hibákat ki kellene mondani és bevallani. Cserháti sze­ rint „amíg ez nem történik meg, az egész egyházi lét nem méltó a hitelre, mintha léteznék valami tabu, ami mö­ gött valami be nem vallható

rejlik”. Ennek a következ­ ménye az is, hogy az egyház a társadalomban nem talál megértésre, amit pedig igényelne. Hasadás keletkezik az egyház és a társadalom között. Magyarország lakos­ ságának mintegy 30%-a közömbös az egyházakkal szem­ ben. Cserháti felvetette a kérdést, hogyan képes felkí­ nálni az egyház megoldásokat társadalmi kérdésekre, ha nem képes rendben tartani saját ügyeit. Fennáll annak a veszélye is, hogy az egyházellenes pártok befo­ lyása erősen megnövekszik. Forrás: Katpress, 1994. VII 16 H Ahogy a magyar társadalom­ ban senki nem tartott bűnbána­ tot azért, m ert kiszolgálta a moszkvai akaratot, a Vatikán sem fog bűnbánatot tartani azért, mert ő is kiszolgáltatta magát ennek a moszkvai akaratnak. Túlságosan piciny pont a Bo­ kor és az én személyem ahhoz, hogy a vatikáni és a helyi hierar­ chia elkezdjen gondolkodni azon, miképpen lehet az Evan­ géliumból igazolni, hogy a min­ denkori

államhatalom akaratát kell végrehajtani. Túlságosan pi­ ci pont vagyok. Nem történhet itt semmi. A helyi hierarchiával nem tu­ dok kapcsolatba kerülni, m ert az azt mondja, hogy a Bulányi atya ügye a Vatikánra tartozik. Sodano állam titkár megkért, hogy kerüljek kapcsolatba Sere­ gély Iván érsekkel. Seregély el­ zárkózott a találkozás elől: ez nem az ő feladata, ügyem a Va­ tikánra tartozik. Ratzingemek, a Hittani Kongregáció vezetőjé­ nek elmondom ezt Rómában: „Na de hát kedves atya, nem én ítéltem el önt.” ■ Élt itt a közelben egy Kafka nevű író. Nem csodálkozna az ön történetén. ■ A pápa azt m ondta kilencvenhárom januárjában a püs­ pöknek, hogy mutassanak meg­ bocsátó készséget, ha megvál­ toztatjuk a nézeteinket. De nem közlik velünk, hogy milyen né­ zeteket kellene megváltoztat­ nunk, nehogy m egbocsátási készséget kelljen mutatni. ik 1994-95-ben Krausz Tamás Demszky Gábor Tasnádi

Péter „Felmérések bizonyítják, hogy Kelet-Európában 1989-90-ben sem a kapitalizmusra szavaz­ tak az emberek. Inkább egy emberarcú szocia­ lizmust szerettek volna. „Főpolgármesterként tényleg nem lehet impul­ zívan politizálni. A baloldali, liberális érték­ rend valamiképpen megjelenhet a szociálpoliti­ kában, a kultúrához való viszonyban, de ez is inkább csak a pluralitás, a nyitottság iránti vonzalom szintjén.” „Éppen eleget csavarogtam a világban ahhoz, hogy tudjam, én csak Magyarországon vagyok valaki, Floridában idegen lennék.” Donald Blinken Klapka György „Nem tudunk feltételeket szabni, csak jószolgá­ latainkat tudjuk felajánlani a kérdések tisztázá­ sában. Ez az amerikai külpolitika része” „A tízparancsolatot biztosan megszegtem egy­ két helyen, de mutasson nekem üzletembert, aki ezzel nem így van.” Fischer Iván „Az én kapcsolatom a zenészekkel, ellentétben néhány nagy karmesterrel, akik

gondosan ügyeltek arra, hogy megfelelő távolságot tartsa­ nak, teljesen egyenrangú. Azt is mondhatnám, baráti és nagyon közvetlen, néha együtt járunk futballozni.” Sinkó László „Már tavalyelőtt kiszivárgott, tavaly már üd­ vözlő táviratokat is kaptam, de csak az idén nyújtották át a Kossuth-díjat. Kicsit nehezen kezdtem harmadszorra is örülni neki, és más­ nap ugyanúgy mentem a próbára, mintha mi sem történt volna.” Farkasházy Tivadar Bródy János Horn Gyula „Ami az egyedüllétet illeti, azzal úgy vagyok, hogy az embernek időnként meg kell találni a legjobb társaságot, és az saját maga.” „Voltak évek, amelyek az állampolgárok jelen­ tős részének szomorú élményt jelentettek. Az újságíróknak, főként a humoristáknak viszont maga volt a Kánaán ez az időszak.” „Foglalkozásom zeneszerző, szövegíró, elő­ adóművész. Ez utóbbi némi korlátozással igaz csak. Mert a képességeim csupán

saját dalaim éneklésére tesznek alkalmassá.” Kern András Gyarmati Dezső „Gyanítom, Hollywoodban tudnak valamit. Lehet, hogy nem a trükköt, a varázslatot, de azt mindenképpen el kell ismerni, hogy még a giccset is állati jól megcsinálják.” „A vízipóló sem volt mindig csak diadalmenet. Kudarcok, bukások, fájó vereségek is tarkítot­ ták. De az igaz, hogy nemzetközi mérkőzéseken még a legnagyobb csapatok is legtöbbször sápadtan, aggódva szálltak a medencébe a ma­ gyarokkal szemben.” Palotás János Vásárhelyi Miklós ,Abban a szerencsés helyzetben vagyok, hogy már nem vagyok képviselő, úgy nehezebb vol­ na e kormánypártiságot vállalnom, és minden­ ben egyetérteni a koalíció politikájával - az nem lenne könnyű.” Szabó István „A magyar filmrendezők nem szoktak hozzá, hogy nekik a közönséghez kell beszélniük. Sokáig természetes volt, hogy nem tartoznak senkinek anyagi felelősséggel, csinálnak, amit

akarnak, főleg egymásnak. A mozik tehát kongtak az ürességtől.” „Gazdaságpolitikusnak tartom magam. De ta­ lán nem szerénytelenség, ha úgy érzem, a poli­ tikában és a gazdaságban külön-külön sem vagyok nyeretlen kétéves. Harminckilenc éves koromra elértem valamit, amit akár irigyelni is lehet.” Nagy Sándor Magyar Bálint „A miniszterelnök úr a legkülönbözőbb poli­ tikaformáló csoportok véleményét hallgatja meg. Nehezen tudnék ezek közül kiemelni ál­ landó vagy domináns elemeket.” Jó v a l többre becsülöm a sokaknak elfogadha­ tó, gazdaságilag még ésszerű, társadalmilag még elfogadható kompromisszumokat, mint az egyoldalúan zseniális ötleteket, amiket vi­ szont nem fogad be a társadalom.” Bulányi György Pető Iván „Nem hiszem, hogy komolyan gondolhatja bárki is az SZDSZ és az MSZP összeolvadását.” Szepesi György ,M iután a hierarchiában rendet teremtettek, hozzáfogtak az illegális

egyház megrendszabályozásához. Ez azzal kezdődött, hogy 1952 augusztusában letartóztatták e munka országos vezetőit. Ebből lett az úgynevezett első számú Bulányi-per ’52-ben.” „Kaptam több mint egy tucat állami kitüntetést. De azt hiszem, ezek többsége ma már nem érvényes.” Suchman Tamás Kállai Ferenc „A Nemzeti Színházban szenvedő színészek fogcsikorgatva igyekeznek jókedvű előadáso­ kat létrehozni, mert tudják, a közönségnek ehhez a háborúhoz, ami a Nemzetiben dúl, semmi köze nincs.” „Nem érdekelnek, akik a bajuszom nagyságáról kívánják megítélni a szellemi képességeim méreteit. És abból, hogy nem szívesen gom­ bolom be az ingem legfelső gombját, arra következtetnek, hogy az Európa Tanács ülésén az orromat piszkálnám, vagy a soros elnöktől még egy rundot rendelnék.” Wachsler Tamás „Már gyakorló építész lennék, ha nem szól közbe a politika. 1988 áprilisában léptem be a

Fideszbe. Addig egyetlenegy utóvizsgám sem volt az egyetemen. De még rossz jegyem sem Később bizony előfordult, hogy egy vizsgáról kirúgtak.” Vitray Tamás Somlyai Gábor Andrew Sarlós „Az üzlet sohasem annyira fontos, mint az emberi kapcsolat.” „Nem akarhattam és nem is akarom az Úristen szerepét eljátszani. Milyen jogon mondhattam volna én az egyik embernek, hogy adok »vizet«, a másiknak meg, hogy nem adok?!” Giczy György „Nekem, úgy gondolom, nincsenek ellensége­ im. Bár lehet, hogy ez rossz, talán kellene vagy illenék, hogy legyenek.” „Szakmai életem első tíz-tizenöt évét úgy töltöt­ tem, hogy mániákusan szerettem volna valami­ lyen elismerést kapni. Nyilvánosan nem árultam el soha. Az első lecke aztán megértette velem, hogy nem kell nagy dolgot csinálni belőle.” Meg akaijuk szerettetni a debreceni katolikus ifjúsággal azt, ami magyar mondja Béres András. Tisztalelkű, igazán magyar ifjúságot akarunk

nevelni Ennek a munkának a szolgálatában áll a népi kincs megismertetése. Ehhez pedig hozzátartozik a népdal és a népi tánc Közben egyre szól a furulya. Regős, marosszéki, dunántúli páros táncok járták egyre A fiúk, lányok szinte fáradhatatlanok. Kipirult arccal, a magyar táncra jellemző egyenes derékkal, tar­ tással ropják, vidámak és boldogok. Részesei ők is már a kincsnek, a századokon át apáról fiúra szál­ ló ősi magyar táncnak!” SZ. M /DEBRECZEN, 1947. október 13/ PÁROS NÉPI TÁNCBEMUTATÓ ,,A piarista gimnázium dísztermében ma este 7 órakor különös élményben lesz része az öszszegyűlő közönségnek. A két katolikus intézet növendékeiből alakult 60 főnyi pár fogja bem utatni két hónap tanulása eredményét. A gazdag műsorból kiemeljük a táncokat tanító Béres András legényes táncait s a kiválasztott párok hét páros táncát Júlia szép leány balladája és más népi jelenetek fogják

tarkítani a másfélórás műsort. Utána népi páros táncokkal fog szórakozni a fiatalság Délután 3 órakor ifjúsági bem utató lesz ugyanott.” /DEBRECZEN, 1947. november 24/ VAN IFJÚSÁG, AMELY CSAK NÉPI TÁNCOT JÁR! Véget ért a piarista intézetben október óta folyó népi tánctanfolyam. Vasárnap ügyesen öszszeállított műsor keretében mutatták be tudásukat a tanfolyamon résztvevő lányok és fiúk, a Svetits és a piarista iskola növendékei. Kelemen János piarista kereskedelmista előadásában ismertette a né­ pi tánchagyományt, azután Béres András bölcsészettanhallgató, a tanfolyam oktatója, aki Molnár Istvántól leste el a magyar tánc fortélyait, minden csínját-bínját mutatta be a nemes, férfias szóló­ táncoknak, s a tanfolyamon résztvevők a csíki gólyást, a karádi rezgőst, meg a többi szép táncot. A népi humort Béres András és Bacsa Erzsébet székely évődése képviselte, majd a lányok és fiúk

játé­ kokat mutattak be. A komoly részt a „Júlia szép leány” székely népballada dramatizált változata szolgáltatta. Bulányi György piarista tanár, aki a népi tánctanfolyam megszervezője és irányítója volt, köszönetét m ondott mindazoknak, akik lehetővé tették a tánctanfolyam megszervezését. Műsor után táncra perdült az ifjúság. Debrecenben először történt meg, hogy egész estén át csak népi táncot járjon az ifjúság. De hála Istennek, ezt is megértük! Egymás után járta a siófoki csárdás, a karádi rezgő, a csíki gólyás, a mezőkomáromi páros tánc, a bogárdi lakodalmas, és a többi, amit nem is lehet hamarjában felsorolni. A lányok, fiúk pirosodó kedvvel, büszkén járták a népi táncokat, amelyek számukra már nem előadásokon megtapsolt mutatvány volt, hanem az ő táncuk, az ő szórakozásuk. A rezgő tökéletesen pótolta a swinget, a bogárdi lakodalmas a tangót. A néző önkéntelenül is

összehasonlította az itt elébe táruló képet a mai tánciskolában látható­ val. Itt büszketartású ifjak a nép ősi tisztaságában született változatos, mutatós táncokat jártak, o tt rossz vonaglások, egymásraboruló párok s a swing látványnak is csúnya lötyögése, meg a „lovacska” esztelen rohanása. A fiatalság tudni sem akar arról, hogy modern táncokat is beiktasson a táncok közé. Valaki felvetette, egy fiú, aki nem vett részt a tanfolyamon és ő is szeretett volna táncolni egy kislánnyal, aki megtetszett neki. De csak említenie kellett az ötletet, rögtön kizavarták Kívülről nézhette csak mint folyik benn harminc párnak, hatvan lánynak és fiúnak tiszta és magyar mulatsága. 149 Bulányi György tanár elmondta lapunk munkatársának, hogy népi tánctanító csoport meg­ szervezését vette tervbe. A tagjai egyetemi hallgatók lennének, akik a karácsonyi szünetben a kör­ nyék városaiba és nagyobb községeibe

vinnék el a magyar táncokat. Adja Isten, hogy megérhessük, hogy fiaink és lányaink mulatságai ezután a zenekarokhoz in­ tézett mai kívánságok helyett: Jaj, csak még egy swinget! ezt hallhassuk: A bogárdit játsszák!” /DEBRECZEN, 1947. november 25/ 6 A RUGGYANTA GYÁR TANCCSOPORTJA, A SIÓFOKI NÉPFŐISKOLA, A CSOKONAI EGYÜTTES cl BEMUTATKOZTAK A MUNKÁSKULTÚRVERSENY GYŐZTESEI Három hónapi nemes vetélkedés után a Munkás Kultúrszövetség vasárnap tartotta nagybuda­ pesti kultúrversenyének díszelőadását a Nemzeti Színházban. Az ünnepi epüógus megragadó képet nyújtott munkástömegeink művelődési igényeiről s arról: mit tettek a felszabadulás óta dolgozóink a szellemi újjáépítés érdekében és meddig jutottak kultúrális felemelkedésükben. Az előadás jelen­ tőségéhez mérten megjelent a köztársasági elnök képviseletében Mihály fi tájékoztatásügyi minisz­ ter, ott voltak Rákosi Mátyás és Szakasits

elvtársak és Szviridov altábornagy, a Szövetséges Ellenőr­ ző Bizottság elnöke. Az előadás keretében bemutatkoztak mindazok az együttesek és magánszereplők, akik a legjobbakként kerültek ki a versenyből. A Himnusz hangjai után Szendrő Ferenc elvtárs, a kultúrszö­ vetség főtitkára mondott bevezetőt. A WM pompás fúvószenekara Erkel Ünnepi nyitányát szólaltat­ ta meg, majd Katyori Dénes, a MÁVAG dolgozója, a szavalóverseny győztese mondotta el megkapó lendülettel Baráth Endre: A mozdony énekel című versét. A Községi Élelmiszerüzem széphangú ve­ gyeskara egy Jannoquin-madrigált énekelt Pohl Gyula vezényletével, utána a Telefongyár két fiatal munkatársa: Kiss József és Sztancsik János Molnár Miklós furulyaszavára magyar népi táncokat mu­ tatott be. Az énekverseny győztese, Pécsi Lakatos Ilona (Telefongyár) igen figyelemreméltó kész­ séggel szólaltatott meg egy dalt. A dunakeszi főműhely színjátszó

csoportja (a verseny 2 helyezett­ je) a gyár dolgozójának Kuti Mihálynak „Győzhetetlenek” című színművét játszotta el. A Magyar Ruggyantaárugyár 16 tagú nagyszerű táncegyüttese népi táncokat: huszártáncot, verbunkot és lako­ dalmast járt. A szimfonikus zenekari győztes Ganz Vagongyári együttes Kodály Galátai táncait ad­ ta elő gondos felkészültséggel Kenesey Jenő vezényletével. Dávid Sándor (postás szakszervezet) Petőfi-verset szavalt, majd Böszörményi Béla dr (Erzsébet-szanatórium) Chopin cisz-moll keringőjét tolmácsolta. A színjátszó csoport győztese, a csepeli munkásotthon színjátszói Katona: Bánk bánjá­ nak negyedik felvonását m utatták be rendkívüli sikerrel. A MÁVAG-kolónia üdehangú gyermekka­ ra gyermekkórusokat énekelt, Törcsvári Ottó, a MÁV dolgozója pedig egy Verdi áriát adott elő. A Ganz Vagongyár díjnyertes férfikara Vásárhelyi Zoltán vezényletével Mozart Viharjának nagyszabá­

sú megszólaltatásával zárta le a műsort. A díjkiosztás során a köztársasági elnök díját Mihályfi mi­ niszter nyújtotta át. A Magyar Kommunista Párt gyönyörű ezüst serlegét és Rákosi elvtárs ezüst díszdobozát maga Rákosi Mátyás adta át a győzteseknek. /SZABAD NÉP, 1947. május 20 4 oldal/ NÉPI TÁNC A MUNKÁSOK KULTÚRVERSENYÉN A dolgozók nagy kultúrversenye így is m ondhatnék: művelődési seregszemléje befejezés­ hez közeledik. Február közepe óta a többezer résztvevő hétről-hétre számot adott eddigi művelődési tevékenységéről, az előhaladásról épp úgy, mint a hiányokról. A most zajló végső „futamban” már 150 Záhony isi Icmploma Az emberi munka méltósága /. II. Já n o s P á l pápa „L aborom e x e rc e n s” kezdetű, több m in t százoldalas új k örlevele X III. Leó p áp a k ilen cv en évvel eze lő tt m eg jelen t „K erum n o v a ru m ” e n c ik lik á já n a k é v fo rd u ló

já ra je le n t m eg sz e p te m b e r 14-án. Az új e n c ik lik a te lje s m a g y a r fo rd ítá sa a n ap o k b a n lá to tt n a p v ilág o t a S zent Istv án T á rs u la t k ia d á sá b a n . T a rta lm i is m e rte té s é t k ét, egy m ást k övető sz á m u n k b an közöljük K in y ito ttá k a te m p lo m ajtó t, és a n o v em b er vem h idegben ad d ig tü re le m m e l v árak o zó k é t-h á ro m s/.áz (vagy meg több) em i)er b ir­ to k b a v e tte a tem plom ot. N ém i tú lzással (!) a z t is m o n d h a tn á n k , hogy ro h am m al v élték he.: m e rt m in d en k i be a k a r t ju tn i. Nem n agy a tem plom és sokan voltok a v árakozók. V égül is re n d b e n b e ju to tt m in d en k i, aki a k a rt. íg y k ezd ő d ö tt az új egyházi óv Z áh o n y b an . Ú jo n n an épült tem plom b e z á rt a jtó i e lő tt fo g ad ták érkező fő­ p á sz to ru k a t, K á d á r L ászló eg ri é rse k et. Egy fiatal lá n y (a

görög k a to iik u s lelkész lánya) a község ro m ai és görög k ato lik u s h ív e i­ n e k nevéb en k é rte az érsek et, sz e n te lje fel tem p lo m u k a t Á r­ p á d -h á z i S zent E rzséb et tisz te le ­ tére. Z áh o n y az ország egyik le g fo r­ g a lm a sa b b és leg k o rsz e rű b b te ­ h e rp á ly a u d v a ra . Az egészen K is­ v á rá é ig nyúló h a ta lm a s v a sú ti á t ­ ra k ó k ö rz e t sok e m b e rn e k ad m u n k á t a m u n k a a lk a lo m b a n m ég m in d ig nem bővelkedő Szabóié,sS z a tm á rb a n , so k an te le p ü lte k h á t ide a m egye táv o lab b i p o n tja iró l, A nem is o lyan régen m ég ti Roo le lk e s kis falu nép e m egtízsz e re ­ ződött. A h elybeliek úgy tu d tá k , hogy h am aro san v áro s lesz Z á ­ hony. E bben a „m ajd n em v á ro s” b a n 1981 n o v em b er 29-én v o lt az első tem p lo m szen telés. A hhoz a kis család h o z v a ­ gyunk h aso n ló ak m o n d ja

C slrm a z M ih á ly p léb án o s , a m e ly ik sokáig a lb é rle tb e n él, v á r és vár, m aid ú ja b b a lb é r le t­ b e költözik, m íg v ég re fölépül az Új. végleges o tth o n Ez a család a z tá n m eg tu d ja becsülni az o tt­ honát . M eghúzódó, m e g tű rt a lb é rlő k vo ltu n k év tized ek en k e ­ re s z tü l . H osszú időn á t egy h a jd a n i m é sz á rsz é k e t b é re lte k , abból a la ­ k íto tta k is te n tisz te le tre a lk a l­ m a s h ’iyet. 11a m i in <-an ha b e fé r­ te k ebbe a helyiségbe. T íz éve v á sá ro lta k egy ö reg házat, m ely h áro m n a g y o b b a c sk a szobából á llt a m ai végleges otthonhoz, k ép est a lb é rle t vo lt bizony ez is. Az ú j tem p lo m é p íté sé re 1978ban k a p tá k meg áz. engedélyt, 1979-ben k ezd ő d ö tt az alapozás, s két és fel év u tá n b ek ö ltö ztek , A beren d ezés, igaz, m ég hiányos, padok n in csen ek , id eig len esen v an

csak m egoldva még az u itá riszen tség őrzése. Az o ltá r a sz ta ­ la. a tem p lo m g eo m etriai, d e még in k á b b lényegi k ö z é p p o n tja az o n ­ ban m a r végleges. E gyszerű to rm á k , tisz ta ép ítészeti m eg o ld á­ sok je lle m z ik az é p ü le te t. A tem p lo m elö ln ézete egy to rn á cos p a ra s z th á z n y u g o d t a rá n y a ira is e m lé k e z te th e t. A belső té r h a n g u la tá t a fe h é r fa la k tisz ta felü letei és az eg y szerű ség éb en d e k o ra tív fam e n n y e z e t, v a la m in t a jó k o ra a b la k o k o n b e árad ó fén y h a tá ro z z á k m eg. Az e m b e r o tth o n é rz i itt m agát. Az első sz e n tm isé t azzal a sz á n d é k k a l m o n d tá k (tizennyolc p a p m isé z e tt e g y ü tt az é rsek k el), hogy Iste n á ld á sa k ís é rje m in d ­ azo k at, a k ik szívükön v iselték e n n e k a te m p lo m n a k az ügyét. K o rán sö téted ő n o v em b eri d é l­ u

tá n v o lt: K á d á r é rse k h o m iliá ja közben eg y szer c sa k -k ia lu d t a v il­ lany. E gyre sű rű sö d ő fé lh o m á ly ­ ban beszólt to v áb b . A ztán g y e r­ ty ák k e rü lte k elő, lassan g y e r­ ty afén y b e b o ru lt a tem plom . A fő p á sz to r a z t a já n lo tta m in d n y á ­ ju k fig y e lm é b e : Ez az új te m p ­ lom a sz e re te t isk o lá ja legyen. Égő g y e rty á v a l kezében v a llja m eg h ité t a tem p lo m o t zsúfolásig m eg tö ltő töm eg, az o rszág egyik le g tá v o la b b i sa rk á b a n . (A k isv á rd a i esp eresi k e rü le t n e g y e ­ d ik ú jo n n a n é p ü lt te m p lo m é ­ ban . ) Az új egyházi évben, új -tem plom ba, végleges o tth o n b a k öltözve, T iszab ezd éd filiá já n a k h ívei é le té b e n ta lá n nem fe je ­ ző d ö tt be a m e g ú ju lá s, a m in e k ig azá n m o st k ell k ezdődnie. K. T Ü lésezett a P ü sp ö k i K a r A d ecem b er 9 10-én

m e g ta r­ tó t é rte k e z le t m eg n y itása u tá n L ék ai László, bíboros, p rím á s elő ször két országos ü n n e p ü n k ­ ről szám o lt be: a S zent Im re h e rceg h a lá lá n a k 950. és S zen t E rz séb et h a lá lá n a k 750. é v fo r­ d u ló já n m e g re n d e z e tt ju b ile u m i n ap o k ró l. M aid a rró l beszélt, hogy n o v em b er utolsó h eté b e n B. G a n tin bíboros, a Iu s titia e t P a x P á p ai B izo ttság eln ö k e h a z á n k ­ b a lá to g a to tt. A P ü sp ö k i K a r a m ai em b erisé g tá rsa d a lm i és k u l­ tu rá lis fejlő d ésé n ek és a h ív ek tá rsa d a lo m é p ítö e lk ö telezettsé g é ­ n e k egyre n agyobb figyelm et k í­ v á n szen teln i m o n d ta L ékai b íb o ro s ez é rt a tá rsa d a lm i igazságosság és a bék e k é rd é s e i­ n ek álla n d ó sz o rg a lm a z á sá ra p ü sp ö k k a ri b izo ttság o t lé te síte tt, am e ly n ek vezetésével P álo

s Iv á n seg éd p ü sp ö k ö t b íz ta meg. Az e l­ n ö k lő bíboros e zu tá n n é h á n y id ő szerű k é rd é s re h ív ta fel a fi­ g y e lm et: a leán y falu i lelk ig y a k o rla to s h áz egy éven b elü l e l­ k észül. állam i részről fö la já n lo t­ ta k n é h á n y ü res k a sté ly t egyházi szociális célo k ra. M aid b e je le n ­ te tte a Püspöki K a rn a k , hogy d e ­ ce m b e r 5-én m agához h ív a tta B u lá n y i G yörgy p ia rista a ty á t: G ál F erenc, V anyó László, Rózsa H uba és E rdő P é te r pro fesszo ­ ro k k al e g y ü tt a fő p ászto r m e g ­ tá rg y a lta , a B u lá n y i-fé le k isk ö ­ zösségek á lta l k ö zzétett o lyan n é ­ zeteket, am ely ek n eh ezen egyez­ te th e tő k össze a k a to lik u s egyház ta n ítá s á v a l. A b íb o ro s h e ly t a d v a B u iáp y i G yörgy k éré sé n e k , a je ­ len lev ő p ro fe ssz o ro k , írá sb a fog­ la lta k a n e v e z e

tt csop o rto k fé l­ re é rth e tő á llítá sa it. A b íboros fö l­ k é rte B u lán y i G yörgyöt, hogy p o n to sa n k id o lg o zo tt írá sb e li v á ­ la sz á t 1982. ja n u á r 5-ig neki n y ú jts a át. C se rh á ti Jó zsef a PK titk á r a b e szám o lt az E u ró p ai P ü sp ö k k a ri K o n fe re n c iá k T a n á c sá n a k ró m ai ülésérő l, és a D án iá b a n m e g re n ­ d e z e tt II. E u ró p ai ö k u m e n ik u s találk o zó ró l. A P ü spöki K a r több ta g ja különböző, k ü lfö ld ö n ta r ­ to tt é rte k e z le te n v e tt részt, a m e ly rő l b e szám o ltak a k o n fe re n ­ c iá n : B án k Jó zsef é rse k -p ü sp ö k az ú j egyházi tö rv é n y k ö n y v re ­ víziós b iz o ttsá g á n a k róm ai ü lésé­ ről, P a sk a i L ászló m egyéspüspök a fra n c ia püspöki k a r k o n fe re n ­ c iá já ró l, v a la m in t K aezib a Jó zsef püsp ö k a Iu s titia et P a x fra n c ia

országi ü lésérő l. U d v ard y Jó zsef esan ád i p ü s­ pök. egyik nagy g o n d u n k a t is­ m e rte tte : a d eb ie c e n i S v etits K a to lik u s K o llégium fe lú jítá s ra és á té p íté s re szorul. Szakos G y u la seg éd p ü sp ö k a sz e re te tsz o lg á la t m u n k a tá rsa in a k lelki felk é sz íté sé rő l te rje sz te tt elő ja v a sla to t. Az ú j e n c ik lik a b ev ezető jéb en II. Já n o s P á l p á p a tisztázza a fo­ g a im a t: ini Is a m u n k a és a n n a k m éltó ság a? „ M u n k á já t végezve kell az e m b e rn e k m egszereznie m in d e n n a p i k e n y e ré t és így hoz­ z á já ru ln ia a tu d o m án y o k és a te c h n ik a fo ly to n o s fejlődéséhez, főleg pedig a n n a k a tá rsa d a lo m ­ n a k á lla n d ó k u ltu rá lis es erkölcsi felem eléséh ez, a m e ly b e n te stv é ­ re iv e l közösségben él. Itt olyan m u n k á ró l v an szó, am e ly e t e m ­ b e r végez fü g

g etlen ü l e m u n k a fa jtá já tó l, jelleg étő l és k ö rü lm é ­ n yeitől. M ásszóval a „ m u n k a " szó jelül m in d en em b e ri te v é k e n y sé ­ get, a m it m u n k á n a k lehel és kell e lism e rn i a so k ré tű tevék en y ség közül, a m e ly e k re az e m b e r képes és a m e ly e k re felkészíti te rm é sz e ­ te, em b e ri jelleg én él fogva. Az e m b e r Is te n k é p é re és h a so n la to s­ sá g á ra te re m te tt lény. A lá th a tó m in d en ség ijén az a h iv a tá sa , hogy u ra lm a a lá h a jts a a F ö ld et. így te h á t k ezd ettő l fogva m u n k á ra h i­ v a to tt. A m u n k a az az egyik je l­ legzetesség, am ely m eg k ü lö n b ö z­ teti az e m b e rt a többi te r e m t­ m én y tő l. a m e ly e k n e k te v é k e n y ­ sége a fe n n m a ra d á st célozza, de n em n ev ezh ető m u n k á n a k . E g re ­ dül az e m b e r k ép es a m u n k á ra . E g y ed ü l az e m b e r

viszi a z t vég­ hez. k ö v etk ez ésk ép p m u n k á já v a l b e tö lti egész földi létét. így a m u n k a az e m b e r és az em b e risé g sa já to s je g y é t viseli. S zem ély t je ­ löl, aki szem ély ek közösségében te v é k e n y k e d ik és ez a je lle g z e te s­ ség m e g h a tá ro z ta belső m in ő síté ­ sé t és bizonyos é rte le m b e n az e m ­ b e r te rm é sz e té t alkotja.” V isx /ii|H Íh iiií;is A „ R eru m n o v a ru m ” ó ta 90 e szten d ő le lt el. A zóta új p ro b lé ­ m ák je le n tk e z te k : a u to m a tiz á lá s, n ö v ek v ő e n e rg ia - és n y e rsa n y a g á ra k , k ö rn y ezetszen n y ezés, az e l­ m a ra d o tt n ép ek fejlődése. S z ü k sé ­ gessé v á lt a gazd aság i s tru k tú r á k új ren d je , m iközben az á tm e n e t válság ai je le n tk e z n e k : m u n k a n é l­ küliség , a fejlő d és e la k a d á sa . Ma a m u n k a p ro b lé m a i teszik a

„szociális k é rd é s ” m ag v át. Ez a szociális k é rd é s csak a k k o r o ld ­ h a tó meg, ha m egvalósul az igaz­ ságosság és a beké. E zért az eg y ­ h áz m ú ltb e li szociális ta n ítá s a m in d e n e k é iü l! az egy is ő rs águk „ m u n k á s k é rd é sé v e l” fo glalkozott. M a m in d e n e k e lő tt a v ilá g m é re tű „eg y en lő tlen ség ek és ig a z sá g ta la n ­ ság o k " p ro b lé m á ja fo g lalk o ztatja. H a a rró l van szó m in t a zsi­ n a t „E gyház a m ai v ilá g b a n ” c í­ m ű d o k u m e n tu m a írja 88. p o n tjá ­ b a n „hogy az é le te t e m b e rib ­ bé te g y ü k ”, a k k o r ebben az e m ­ b eri m u n k a k u lc s p ro b lé m á t je ­ len t. l£inb«“r cat m i m L a A ?t, h o g y . a m u n k a az e m b e ri é le t lényeges tényezője, n em csak szám os tu d o m á n y b iz o n y ítja (an tro p o ló g ia, p aleo n to ló g ia, tö r­ té n e ttu d o m á

n y , szociológia, lé le k ­ ta n . stb) h a n e m m á r az ó szö v et­ ségi S z e n tírá sb a n a G enesis, a T e ­ re m té s K önyve (1,28): „ H a jts á ­ to k u ra lm a to k a lá a F ö ld e t!” Ez az „ u ra lo m ” tö bbek k özött abból k ö v etk ez ik , hogy Iste n s a já t k é p ­ m á sá ra te re m te tte az em b e rt. A „F ö ld " az egész lá th a tó v ilá ­ got je le n ti, m ely et az e m b e r a la ­ k íta n i képes. A te rm é sz e tfe le tti u ra lo m m eg v aló sítása, m ely h ez a k u ltu rá lis fejlő d és is h o z z á ta rto ­ zik, m in d e n e m b e r é le té b e n je le n ­ levő fény, de u g y a n a k k o r g ig a n ti­ k u s fo ly a m a t is a v ilá g tö rté n e ­ lem ben. Az e m b e rn e k a Föld fölötti u r a l­ m a a m u n k á b a n és a m u n k a á lta l valósul meg. Az á lla to k m egszelí­ d ítésétő l k ezdve az á lla tte n y é sz ­ tésen, fö ld m ű v elésen á t az ipari te

rm e lé s különböző form áig- a k ülönböző k u ltú rá k b a n és c iv ili­ záció k b an játszó d ik ez a fo ly a­ m at. De ide tarto zik a, szellem i m u n k a, a k u ta tá so k m in d en fo r­ m á ja is. (M űszerek, gépek a lk o tá ­ sa, az e le k tro n ik á tó l a m ik ro p ro ­ cesszorokig.) Az em b eri m u n k a a la n y a , u r a az e m b e r kell, hogy m a ra d jo n . És itt fejti ki II, Já n o s Pál a m unkával k a p cso lato s ala p e sz ­ m éjét, m ely végighúzódik az egész k ö rlev él ta n ítá sá n . A m u n k a s ie m é ly e t cselek ed et (actus p e r­ sonae), az, em b eri é lei telje ssé g é ­ hez ta rto z ik és e lő feltétele az em ­ b er ö n tu d a to s léte. A k eresztén y ek nem ta r tjá k e m b e rh e z m é lta tla n ­ nak a m u n k á t, m in t az ókori gö­ rögök. A k e resztén y ek az e m b e ­ rek k özött nem m u n k á ju k érté k e sz e rin t tesznek k ü lönbséget. A m i az om eri m u n k

á t alap v e tő en m eg ­ h atáro zza, az nem az e m b e r álta l v ég zett m u n k a f a jtá ja , han em m aga a szem ély, aki a m u n k á t végzi. Ez nem je le n ti persze, hogy a m u n k á t nem le h e t o b je k tív (tárg y i) szem p ontból is érté k e ln i, C sak a z t je le n ti, hogy a m u n k a é rté k é n e k a la p ja m aga az em ber. Igaz ugyan, hogy az e m b e r m u n ­ k á ra h iv a to tt, a m u n k a m in d e ­ n e k e lő tt az e m b e ré rt v an és nem az e m b e r v an a m u n k á é rt. így k í­ v á n ja a S z e n ta ty a a m u n k á t végző e m b e r szem élyi m éltó ság át k i­ em eln i. V égső soron m in d e n m u n ­ ka célja m in d ig m aga az zmbcT. A m u n k a k eresztén y szem léle­ tév el e lle n k e z ik a m a te ria lis ta és ö k o n o m ista felfogás, m ely a m u n ­ k á t p u sz tá n á r u n a k ”, „te rm e lő e rő n e k ” tek in ti. A civ ilizáció fejlő d ésé n ek folya­ m a tá b a n a m

u n k a különböző f a j­ tái eg y re jo b b a n elk ü lö n ü lte k . Ez­ zel e g y ü tt já r ta k k ü lö n féle „ k in ö ­ v é se k ”, m in t pl. a p ro letarizálócjás p ro b lé m á ja , am elly el szem b e­ száll! a m u n k áso k összefogása. Ez az összefogás erkölcsi érté k . Az új „ p ro le ta riz á ló d á s” (értelm iség i elszegényedés, m u n k an élk ü liség , ig a z sá g ta la n b érezés stb.) szü k sé­ gessé tesz ú ja b b összefogásokat. A m u n k a a vele kap cso lato s fá ra d tsá g es szenvedés e lle n é re is az e m b e ri m éltóság m e g n y ila t­ kozása. P ersze van fo rd íto ttja is: a k é n y sz e rm u n k a, visszaélés a m u n k á v a l, m in t az eln y o p tas esz­ közével, és a k izsák m án y o lás. O lyan m u n k a re n d re van szükség, am ely az e m b ern ek lehetővé te ­ szi, hogy „ te lje se b b e m b e rré v á ljé k ,” G o n d o sk o d n u n k kell a r ­ ról a m

in t ezt a Q u ad rag esim o a n n o k ezd etű X I. P iu s-e n c ik iik a is m o n d ta hogy a m u n k ás, m i­ közben m eg n em esíti az an yagot, el ne v e szítse s a já t m éltóságát. A m u n k a a családi éle tn e k is egyik a la p ja , m e rt a n n a k m eg­ é lh e té sé t b iz to sítja. De a család egyben a „ m u n k a is k o lá ja ” is. (A p á p a a m u n k á k közé so ro lja k i­ e m e lte n a h á z ta rtá s i m u n k á t és a g y e rm e k n e v e lé st is.) A m u n k a to v á b b á h o z z á já ru l a tá rsa d a lo m , a n e m z e t ép ítéséhez. Sőt, m ag a a népi közösség is a n em zed ék ek m u n k á já n a k nagy tö rté n e lm i, t á r ­ sad alm i m eg testesü lése. A te rm e ­ lék en y é g és a te rm elés növelése te h á t e rk ö lcsileg is jó, de csak a k ­ kor, h a a dolgozó e m b e r m é ltó sá ­ ga nem szenved csorbát. M u n k a és (ok c A tőke és a m u n k a közötti k o n f­ lik tu s t

elem zi a kö rlev él III. r é ­ sze. A m u n k a p ro b lé m á ja a töke v ilá g a és a m u n k a világa közötti k o n flik tu s k ap csán m e rü lt fel. T e h á t eg y részt a m u n k aad ó k , a v állalk o zó k , a term elési eszközök tu la jd o n o sa i, m ásrészt a m u n k á ­ sok, a te rm e lé si eszközöktől m eg­ fo szto ttak között. Ez u tó b b iak csak m u n k á ju k rév én v ettek részt a term elésb en . Az egyre nagyobb n y ereség et (profitot) kereső tő k é­ sek a leh ető leg alacso n y ab b an ta r to ttá k a m u n k a b é re k e t. A k i­ zsák m án y o lásn ak egyéb elem ei is v o lta k t h iá n y z o tt a biztonság a m u n k á b a n , v a la m in t az egészség­ ügy és a m unkáscsnlndok m eg él­ h etésén ek kellő b izto sítása. Ezt a k o n flik tu st egyesek o sztá ly -je lle gű tá rsa d a lm i-g a z d a sá g i ütk ö zés­ k é n t é rte lm e z té k - írja a pápa. A lib eralizm u s, a k ap ita

liz m u s ideológiáin és a m arxizm us! a k o m m u n izm u s id eológiája közöt­ ti h a rc k é n t érte lm e z té k . I tt a S zen taty a v ázo lja a m arx izm u s tá rsa d a lm i és p o litik ai p ro g ra m ­ já t, de nem b ocsátkozik ré s z le te ­ sebb elem zésébe, m ivel ez az iro ­ dalom ból és a ta p a sz ta la tb ó l jól ism ert, és itt m ost csak a m u n k a p ro b lé m á já ra ö sszp o n to sítja fi­ gyelm ét. A m u n k a a termelő fo ly a m a t egyik leg fo n to sab b h atóoka, A tő ­ ke csu p án eszköz oka. A tőke fo­ g alm án a term elő eszközük öszszesség ét é rtjü k . T e h á t a te rm é ­ szeti kincsek és a legkülönbözőbb, tág é rte le m b e n v e tt „szerszám o k ” Összessége. E gépek, m űszerek, szerszám ok is m ind előbbi m u n ­ k ák gyüm ölcsei. E zekkel a „d o l­ g o k k a l” szem ben a m u n k á n a k e l­ sőbbsége van. Az e m b e r első b b sé­ gét a te rm e lé si fo ly a m

a tb a n a dolg o k k al szem ben (te h á t a tő k é­ vel szem ben) b izto sítan i kell. „A m u n k a és tu la jd o n ” cím ű fe jezetb en azt h angsúlyozza a pöpa, hogy ebb en a v o n atk o zásb an is e lté r az egyház á llá s p o n tja m in d a k a p ita lista , m in d a k o l­ le k tiv ista p ro g ram tó l e g y a rá n t. Az egyházi felfogás sz e rin t nem felezik ab szo lú t és é rin th e te tle n m a g á n tu la jd o n -jo g . A m a g á n tu ­ la jd o n t m in d ig a te re m té s ja v a i­ hoz való közös júg szélesebb tá v ­ la tá b a n kell te k in te n i. A m a g á n tu ­ lajd o n h o z való jog a lá v an re n ­ delv e a k ö zjónak, m iv el a T e re m ­ tő m in d e n k in e k eg y fo rm án szá n ta a te re m té s ja v a it. A tu la jd o n t a m u n k a rév én szerezzük meg. Ez k ü lönösen áll a term előeszközök tu la jd o n á ra . É spedig azért, hogy a m u n k á t szo lg álja. A te rm elő esz­ közök b irto

k lá sa nem leh et öncélt) és nem szab ad azo k at a m u n k a e l­ lenében b irto k o ln i, h an em a k á r m a g á n tu la jd o n ró l, akár k öz­ vagy k o llek tív tu la jd o n ró l van szó egyedüli jogcím e az. hogy a m u n k á t szolgálja, hogy lehetővé tegye a ja v a k egyetem es re n d e l­ tetésén ek , m in d en k i jo g á n a k é r ­ v én y re ju tta tá s á t. „E bből a szem ­ pontból tehát, figyelem be véve az em b eri m u n k á t és az e m b e r­ n e k szánt, ja v a k b a n való.közös ré ­ szesedést , nem leh et k iz á rn i bizonyos te rm elési eszközök szo­ c ializálását, m egfelelő fe lté te le k m e lle tt.” T a rth a ta tla n a k a p ita liz ­ m u s m erev állá sp o n tja , am ely a te rm elési eszközök m a g á n tu la j­ d onához v aló jo g o t k izáró lag o sn ak te k in ti, m in t a gazdasági é let é rin th e te tle n d o g m áját. U g y an ak ­ k o r a p á p a n em fo g ad ja el eleve m

eg o ld ást n y ú jtó p ro g ra m n a k a term előeszközök szo cializálását.” C sak a k k o r b eszélh etü n k helyes szo cializálásró l ír ja , h a m in ­ d en k i m u n k á ja fo ly tán joggal a n agy m u n k a ü z e m tá rs tu la jd o n o ­ sá n a k te k in th e ti m a g á t.” A S ze n ta ty a a z t is kiem eli, hogy a dolgozó nem csak a neki já ró b é rt a k a rja , h an em azt is, hogy m ég h a közös tu la jd o n ró l van is szó vegyék figyelem be s a já t é r ­ d ek eit. Ez a tu d a t e ltű n ik ott, ahol a m u n k á s csak egy gép ezet k e re ­ ke, eg y szerű term elési eszköz, p e ­ dig s a já t k ezdem ényező erő v el m eg áld o tt m u n k a a la n y . A m u n ­ k ásn a k tá rsfelelő sn ek kell len n ie a m u n k a fo ly a m a tb a n . (k ö v e tk e ző irá n iu n k b a n fo ly ta tju k ) Agak-virágok A h ú sv éti ü n n e p k ö rh ö z részb en nev éb en , részb en m e g je ­ le n ítő szerep e k ö v

etk ez té b e n szám os nö v én y n év ta rto z ik . V i­ rá g v a s á rn a p . a p á lm á k ü n n e p é n , a m ik o r az egy h áz Jézu s d icső sé­ ges ieru z sálem i b e v o n u lá s á ra em lékezik, a p á lm á k fontos ele­ m é t képezik a n a p n a k . A k o n ti­ n e n tá lis tá ja k o n h e ly e tte a b a rk a le tt szak rális növény, töb b fű z ­ fa fa jtá t ily en céllal is n e m e sí­ te tte k a m ú ltb a n . Jelleg zetes k ú szó cserje a go l­ gotavirág. A n e v é t egy P e ru b a n j á r t jezsu ita szerzetestő l k a p ta , a k i sz e rin t a v irá g b a n fe lism e r­ h e tő k K risztu s szen v ed ésén ek je ­ le i: a k a ré j a tö v isk o ro n á t fo r ­ m á lja , a véres o sto rt a lilá sp iro s po rzószálak. A b ibe m in t m á rv á n y k ő tetszik elő a v irág b ó l, a sp o n g yá t a b ib efej. a sze g e k e t a b ib efej kiszögellései je le n ítik m eg. A c se rjé n e k kapaszk o d ó k acsai a

k ö te le k e t idézik. A te r ­ m és en y h én szív alak ú (a sz e re te t jele), a levelek d á rd a h eg y e t u tá ­ n o zn ak . a sz irm o k fe h é r része á rta tla n s á g o t jelen t. N éh án v n ö v én y v iszont J ú d á s s a l h o zh ató k ap cso latb a. A jú d á s fü l gom ba k a la p ja a k á r a h a ll­ gatózó. rosszban s á n tik á ló e m b e r fü le : a jú d á sp é n z te rm e sz te tt d ísznövény is. a csillogó ezüstös te rm é s a iú d ási v é rd íj e z ü stie ire e m lé k e z te tte a b o ta n ik u so k a t. A jú d á s fa p ed ig az á ru ló a p o sto l h a lá lá n a k je lleg ére u ta l, a h a ­ g y om ány sz e rin t ily en fá n fe je z ­ te be é le té t az áru ló , és az e re d e ­ tileg fe h é rv irá g ú fa szégy en éb en lilá s v irá g o k a t hozott. Jézu s tö v isk o ro n á t k ap . a z é rt h e ly ezik fe jé re , m eid m e d ite rrá n n é p ek k ö ré b e n a gonosztevők szen v ed

ését ezzel is fokozni a k a r ­ tá k . s egvben m eg jelö lést is szo l­ g ált. A n ép Jé z u s t b ű n ö sn e k t a r ­ to tta . E zért k o ro n á z tá k m eg tö ­ v isk o ro n áv al. (M t 27,29; M k 15, 1518; J n 19,2) A S zen tfö ld et m e g já rt k e re sz ­ te s vitézek n ag y szám ú n ö v é n y ­ fa j tövises á g a it v itté k m a g u k ­ k a l E u ró p áb a, am elyről a zt ta r ­ to ttá k . hogv K risz tu s fe jé re é p ­ pen abból k é szü lt a töviskoszorú. E ddig 103 fa jt so ro ln ak fel a tö r ­ té n e ti-b o ta n ik u so k . am elyek egy­ á lta lá n le h ető ség k én t sz á m ítá sb a v ehetők. A K risztu stö v ist (P a liu ru s sp in a -C h risti) a m e d ite rrá n b a n m in d e n ü tt m e g ta lá lju k , erő s szú ­ rásai fá jd a lm a s se b e k e t okoznak. T o vábbi k é t leh ető ség a tö vises ló tu sz (Z izyphus so in a -C h risti) és az európai ördögcérna (L ycium eu ro n aeu m ). Ű ia b

b a n n á lu n k a le p é n y fá t (glpdicsia) is K ris z tu s ­ tö v isn ek m o n d ják , de az m in t a sz e n v e d é stö rté n e t em lék e k iz á r­ h ató , hiszen a m e rik a i e re d e tű fa iró ) van szó. A lep én y fa m eg szo k ta a h a z a i k lím á t. A n ag y h eti, k ü lö n ö sen n a e v n é n te k i szegényes díszű tem plom i k ö rn y ezetb en az e re ­ d e ti szán d ék o t nem sé rtv e , egveav term ész etes töviskoszo rú e l­ h elyezése em elh eti az ü n n e p i n ap o k fá jd a lm a s szépségét. S u rá n y i Dezső 99 MkÜ2&össó§jhen S&ent Mieter utódjával és €i püspökök testületével9 9 L a p u n k m á rc iu s 21. sz á m á b a n o lv a sh a tó p ü sp ö k i k a ru n k ta ­ vaszi k o n fe re n c iá já ró l a M a­ g y a r K u rírb a n n y ilv á n o ssá g ra h o z o tt közlem én y, m ely tö b b e k k ö z ö tt B u lá n y i G yö rg y p ia rista szerzetes t e ­ v é k e n y sé g é rő

l a lk o to tt p ü s­ p ö k k a ri á llá sfo g la lá st is t a r ­ ta lm a z z a . Az e rrő l k özölt tö ­ m ö r m o n d a to k o ly an ügyről szó ln ak , m ely n e k h á tte ré t, hosszú év ek so rá n v ég b em e n t fo ly a m a tá t és a k ö zv etlen e lő zm én y ek et a m a g y a ro rsz á ­ gi k a to lik u s h ív e k n e k csu p á n egy k ise b b része ism eri. S zá­ mos^ le v é líró n k k éri, hogy leg ­ a lá b b a rró l a d ju n k tá jé k o z ta ­ tá s t, a m it p ü sp ö k i k a ru n k „ z a v a rt k e ltő t a n í t á s o f - n a k nevez. le k re ” v a ló h iv a tk o z á s te rm é sz e ­ E b b e n a h ie ra rc h ia és a ta n ító h i­ ille tv e ű j le n d ü le te t n y e rje n a b ­ té t e lá r u lja az „Ü j fo rrá s ” 45. la p ­ v a ta l irá n ti e llen szen v ét ju tta tja ból, hogy m egfelelő teh etség ű és já n levő u ta lá s : „hűséges vagyok k ife je z é sre . B izo n y íték u l k ira

g a d ­ m ű v eltség ű hivők, felelő sség ü k ah h o z a ben ső han g h o z, a m e ly e t ja Jé z u sn a k n é h á n y k ije le n té sé t tu d a tá b a n , szo ro sab b an e g y ü tt­ m a g a m b a n az Is te n L elk e h a n g já ­ az összefüggésükből. P á l ap o sto l m ű k ö d je n e k a p lé b á n iá v a l n a k élek m eg.” ta n ítá s á t p ed ig igyekszik m eg cá­ 1980 h ú s v é tjá n II. Já n o s P á l K étség telen , hogy az eg y h áz h i­ folni. P e d ig azzal hogy Jézu s m eg­ p á p a ap o sto li le v e le t in té z e tt L é­ v a ta lo s ta n ítá s á t m in d ig m eg le ­ a d ta az „oldás és k ö té s” h a ta lm á t k ai L ászló bíboroshoz, a m a g y a r h e t k e rü ln i ily e n s z u b je k tív h i­ az ap o sto lo k n ak , k ife je z e tte n püspökökhöz, a papsághoz, sz e r­ v atk o zá ssal. m e g a la p o z ta a te k in té ly t és az e n ­ zetesekhez és hívőkhöz. E bben a g ed elm essé g

et. A ta n ító h iv a ta l m a g y a r egyház szá m á ra ism ét 2 A T ren tó i z sin a t su g a lm a zo tt- tu d a tá b a n v a n K risz tu s k ije le n té ­ összefo g lalta az egyházi báziskö­ n a k és k á n o n in a k fo g a d ta el s é n e k : „ak i tite k e t h a llg a t, engem zösségek ism é rv e it: a S ze n tírá s k ö n y v e it „ m in d en r é ­ h a llg a t, a k i tite k e t m egvet, e n ­ a) szilá rd eg ységben m a ra d n a k s z ü k k e l e g y ü tt” (D 783). E zt szó­ gem v e t m eg ” (Lk 10, 16, II V at a h e ly i egyházzal, a m e ly b e b e­ b a n B u lán y i e lfo g ad ja, d e ír á s á ­ Zs. E g y h á z 20) Az egyéni lé ­ é p ü lte k és az e g yetem es e g y h á z­ nak összefüggéseiből k itű n ik , le k b e n szóló S z e n tié le k re való h i­ zal, e lk e rü lv e így az elszigetelődés hogy P á l a p o sto l le v e le it csak v a tk o z á s je le n esetb en csak az v e s z é ly é t és azt, hogy K

risztu s m áso d lag o s írá so k n a k ta r tja , egyháza v ezetőséggel v aló szem ­ eg yed ü li igazi eg yh á zá n a k h ig y am ely ek n e m h e ly esen in te r p r e ­ b e n á llá s leplezése. gyélt m a g u ka t; tá ljá k Jé z u sn a k m in d e n t e ltű rő és b) m e g ő rzik az ő szin te k ö zö ssé­ m in d e n t m eg b o csátó sz e re te té t. g et a zo k k a l a p á szto ro kka l, a k i­ F őleg ott, ah o l P á l a p o sto l egy­ k e t K ris ztu s az e g yetem es eg yh á z h ázi h a ta lo m ró l, e n g ed elm esség ­ élére á llíto tt és a T a n ító h iv a ta l­ ről, az e g y h ázb ó l v aló k iz á rá sró l lal, a m e ly e t K ris ztu s L e lk e e b eszél (Űj fo rrá s 21. k k old) P á szto ro kra b ízo tt; c) n ö v e k s z e n e k m in d e n n a p a 3 L eg v ilá g o sa b b a n e lté r B u lá ­ A telje ssé g és a tis z tá n lá tá s é r ­ felelő sség tu d a tb a n , a buzgóságban nyi G y ö rg y n ézete az

eg y h áz ta n ítá s á tó l a K risz tu s á lta l a la p í­ d e k é b e n id e kív án k o zik , hogy a és a m isszió s e lk ö te le ze ttsé g b e n ; to tt eg yh á zi h ierarchia, a té v e d ­ m a g y a ro rsz á g i R óm ai K a to lik u s d) n em h iszik sohasem , hogy ők h e te tle n ta n ító h iv a ta l és a jo g h a ­ P ü sp ö ki K a r az eg yh á zi k is k ö zö s­ az evan g elizá lá s e g y e d ü li b e fo ­ ség ek (b á ziskö zö sség ek) ü g yé b e n tóság k érd éséb en . gadói és e g y ed ü li m ű velő i, vagyis A T re n tó i z sin a t d o g m a k é n t so h a sem ta n ú s íto tt álta lá n o sa n e l­ az E v a n g éliu m eg yed ü li le té te m é ­ u ta sító m a g a tartást, h a n e m m in ­ h ird e ti, hogy Jé z u s a la p íto tt s z e n t­ n yesei, h a n em elfo g a d já k, hogy ségi papságot, a m e ly n e k fo k o za ta i d e n k o r és m in d e n b e n a II. V a ti­ az eg yh á z r a jtu k k ív ü l is

m e g te s­ k á n i z sin a t id evágó elveihez, a a p ü sp ö kség , áldozópapság és a tesü l; d ia k o n á tu s (D 966). A I V a ti­ p á p á k és a p ü sp ö k i szinodusok e) tá p lá lé k u k a t az Is te n S za ­ irá n y m u ta tó m e g á llap ításaih o z k á n i Z sin a t is ta n ítja , hogy „az v á b a n k e re s ik a n é lk ü l, h ogy a p o ­ apo sto lo k e g y h á z k o rm á n y z a ti tisz ­ ta r to tta m a g á t. V I. P ál pápa m o n d o tta F r a n ­ litik a i polarizálódás va g y a d iv a ­ te a p ü sp ö k ö k re n d jé b e n m a r a d t tos teológiák ra b ja ivá vá ln á n a k; m e g ”, s hogy „a p ü sp ö k ö k iste n i ciao rszág p ü sp ö k ein ek 1978. m á r ­ f) e lk e r ü lik a z igazság és az in té z k e d é s fo ly tá n lé p te k az a p o s­ ciu s 2 8 -án : „A p lé b á n ia vagy a to lo k h e ly é b e ” (E gyházról szóló k is c so p o rto k h it, rem én y és a e g y ü ttm ű k ö

d é s sze lle m e ü rü g y é n h a tá ro z a t 20). K risz tu s az a p o sto ­ sz e re te t közösségei alap v e tő en g y a k o ro lt ren d szeres k o n teszta lá s lo k a t a S zen tlé le k k iá ra s z tá s á v a l h o z z á já ru ln a k az egyház lá th a tó ­ és vég le tes k r itik a kísé rté sé t; g) e g y e te m e se k m a ra d n a k és k é p e síte tte n a g y fe la d a tu k ra , s a sá g á n a k k ifejezéséh ez. M iközben p ü sp ö k ö k e zt a lelk i a d o m á n y t a v ilág k ib o n ta k o z ta tja em b eri, k e r ü lik a szektá ssá g o t. k é z rá té te lle l a d tá k to v á b b m u n ­ te c h n ik a i és k u ltu rá lis v ív m á ­ * k a tá rs a ik n a k , s az „o p ü sp ö k s ze n ­ n y a it, az e g y h á zn a k n e m szabad telés sze rta rtá sá b a n ju t el m ih o z- b e zá rk ó zn ia a fö ld a la tti életb e, II. János P ál pápa m á r k o rá b ­ z á n k .” E zért a p ü sp ö k ö k m a g á n a k

h a e rre n em k é n y sz e rítik ; fel k ell sa já to s lehetőségeit, b a n is, rö v id d el azu tá n , hogy e l­ K ris z tu sn a k a sz e re p é t tö ltik be, a já n la n ia a T an ító é t, a P á sz to ré t, a F ő p a p é t h o g y az e m b e re k ta lá lk o z h a s sa ­ fo g la lta S zen t P é te r szék ét " n a k Jé z u s K risz tu ssa l és hogy 1978. d ec e m b e r 2-án apostoli és az ő szem ély éb en já r n a k e l” K ris z tu st szo lg álja te s tv é re ib e n .” (E g y h á z . 21) A T re n tó i z sin a t II. János Pál pápa a k o rszerű le v e le t in té z e tt L ékai L ászló b í­ k ü lö n e líté lte a z t a n ézetet, am ely h ito k ta tá s ró l k ia d o tt apostoli b u z­ boroshoz és a m ag y aro rszág i k a ­ s z e rin t „a p ü sp ö k szen telé s a nép d ítá s á b a n (C atechesi tra d en d ae) to lik u s püspökökhöz, a papsághoz k ö z b e jö tté n é lk ü l n em é rv é n y e s” ír ja (67.

fej): és a hívekhez. Ez volt első levele, (D 967). S o k felé a v árosok re n d k ív ü l m ely b en k ife je z é sre ju tta tta k ü ­ B u lán y i G yörgy e zt a k ife je z e tt g yors fejlő d ése m ia tt a p lé b á n iá k lönleges aty a i sz e re te té t, fig y el­ ta n ítá s t is m eg k e rü li azzal az á l­ ta lá n o s k ije le n té sse l, hogy „a jé - sz in te fe lb o ru lta k , s ebből n é h á - m é t a m ag y aro rszág i k a to lik u s n y a n e lh a m a rk o d v a a r r a k ö v e t­ egyház irá n t. M eleghangú lev elé­ zusi a la p ítá s e re jé b e n a h ív ő k a d ­ já k a h iv a ta lt és a p a p sá g o t” (V á­ k e z te tte k , hogy a p lé b á n ia elp u sz­ n ek végén ír ja : lasz 7. o) Az „Ű j fo rrá s ” is ezt a tu l, m egszűnj I n s h e ly e tte k is k ö ­ S z e re te tt T isztelen d ő T e stv é ­ g o n d o la to t viszi to v á b b : „Jézu s zösségeket kell szervezni, am elyek rek ! T ö re k e

d je te k m in d ezek n ek a m a jd h a té k o n y a k lesznek. De a k á r n em azon az a lap o n b ízza v eze­ tetszik , a k á r nem , a p léb á n ia m e g ­ céloknak hasznos, gyüm ölcsöző tő k re és leg felső b b v ezető re a m ag a eg y h ázát, hogy azok é rv é ­ ő rzi a h e ly é t és a k eresztén y nép, sz o lg á la tá ra apostoli ta n ú s á g té te ­ n y esen fel v a n n a k szen telv e, h a ­ m ég a v a llá s á t n em g y akorló r é ­ le te k á lta l, a lelk ek ü d v é re ir á ­ n e m azon az a lap o n , hogy h ű sé g e ­ teg is, szoros k ap c so la tb a n m a ­ n y u ló tö rek v éste k és n em zeti h a ­ sen ra g a sz k o d n a k ahhoz, a m it ő ra d vele. A té n y ek e n ala p u ló ít é ­ g y o m án y aito k m egbecsülése r é ­ ta n íto tt és a m it L elk én k e re sz tü l le t és bölcsesség a z t k ö veteli, vén, v a la m in t azzal, hogy k ö zö s­ to v á b b ra is ta n ít az e g y h ázb an . Az

hogy to v áb b h a la d ju n k azon az ség b en I m a ra d to k S z e n t P éter é rv é n y e s fe lsz e n te lé s: k ö v e tk e z ­ ú to n , a m e ly a p lé b á n iá k m e g ú jí­ u tó d já v a l és K risztu s E gyh á zá n a k m én y . C sak azon az a la p o n le h e t tá sá h o z vezet, vagy h a szükséges, o sztály ré szü k , hogy a Jé z u sb a n jo b b szerv ezeti fo rm á k a t k ap jo n , egész P ü sp ö ki T estü le té v e l. h iv ő n é p ta n ú s ítja , hogy a fe l­ sz e n te le n d ő szem ély h ű ség esen rzi azt, a m it Jé z u s ta n íto tt a T iíz T a m á s ta g a k isk ö zö sség én ek ” (44. o ld a l) Ez h a tá ro z o tta n e llen e m o n d a T re n tó i z sin a t d o g m á já n a k az egyházi re n d rő l. M ég n é h á n y szó: S zó m jú h o zo m . Az egyházi h iv a ta ln a k (p ü s­ és: A ty á m , bocsásd m eg b ű n ü k , pöki, p a p i h a ta lo m ) és a S k i g y ö trő d ik jobboldalon, S z e n

tié le k n e k a k a p c so la tá t le r e ­ a h h o z íg y szól: N e fé lj e g y ü tt d u k á lja a szen tség ek h a té k o n y s á ­ g á ra (ex o p ere o p erato ). A zaz nem leszel ve le m . A n y já h o z igy: ism e ri el a sz e m é ly e k sz e n tsé g i Ím e, fia d ! Já n o sn a k ezt: fe lh a ta lm a zá sá t, ahogy a rr ó l a Ím e, a n yá d ! S h o g y h a ld o k lik , T re n tó i z sin a t b eszélt (D 966). fö lsó h a jt: B e te lje se d e tt. Róma szava Közvetlen előzmények 1981. d e c e m b e r 5 -én L é k a i L á szló bíboros, a B u d a p esti R ó m a i K a to lik u s H ittu d o m á n y i A k a d é m ia p ro fesszo ra i közül d r. G á l F e re n c a d o g m a tik a t a ­ n ó ra , a N em zetközi T eológiai B i­ zo ttsá g ta g ja , dr. V anyó László az ó k e re sz té n y eg y h áziro d alo m és d o g m a tö rté n e t ta n á ra , d r. Rózsa H u b a az ószövetségi sz e n tírá stu d o m á n y ta n á r a és dr.

E rd ő P é te r az eg y h ázjo g ta n á r a az eszterg o m i sz e m in á riu m b a n k é rd é s e k e t in té z te it B u lán y i G yörgyhöz te o ­ lógiai n é z e te it illető en . Ez a lk a ­ lo m m a l B u lán y i G y ö rg y a fe lte tt k é rd é s e k írá s b a fo g la lá sá t k é rte , k ö te le z v e m agát a rr a , hogy u g y a n c sa k írá s b a n közli v á la sz a it. Ez m eg is tö r té n t s m iu tá n a b e ­ n y ú jto tt „V álaszo k ”- a t a négy p ro fesszo r á tta n u lm á n y o z ta , 1982. fe b r u á r 22-én B u lá n y i G yö rg y ú ja b b sze m é ly e s m eg h a llg a tá sra k a p o tt leh ető ség et. Ez a lk a lo m ­ m a l a teológusok az írá sb a n és szó b an k ö zö lt v álaszo k közül tö b ­ b e t az E gyház T a n ító h iv a ta lá n a k é rv é n y e s h itté te le iv e l e lle n té te s­ n e k ta lá lta k . R ö v id d el e z u tá n je le n t m eg az „Ü j fo r rá s ” cím ű so k szo

ro síto tt ira t, a m e ly az en g ed elm esség rő l közöl az egyház ta n ítá s á tó l e lté rő n é z e te k e t. Az ir a t szerző je u g y an n in cs fe ltü n te tv e , de a ta n u lm á n y 41. p o n tjá b ó l e g y é rte lm ű e n k itű h ik , hogy író ja B u lán y i G yörgy A z „Ú j fo rrá s” m eg je le n é se u tá n L é k a i L á szló bíboros ism é t m e g h ív ta B u lá n y i G y ö rg yö t egy az e m líte tt p ro fesszo ro k je le n ­ lé té b e n fo ly ta ta n d ó tá rg y a lá s ­ r a ; e ze n a zo n b a n a m e g h ív o tt m á r n e m je le n t m eg. A püspöki k a r tav aszi k o n fe re n ­ c iá já ra G ál F erenc p ro fesszo r L é k a i L á szló bíboros kérésére ö sszefo g la lta a z o k n ak a v izsg á la ­ to k n a k e re d m é n y é t, m e ly e k e t B u­ lán y i G yörgy p ia ris ta és tá r s a i á l­ ta l m eg fo g a lm a z o tt és so k szo ro sí­ tá s ú tjá n te rje s z te tt ta n u lm á n

y o k ­ k al k a p c so la tb a n p ro fe ssz o r tá r ­ s a iv a l e g y ü tt Végzett, b elefo g ­ la lv a a szem élyes m eg h allg a tá so k a lk a lm á v a l B u lán y i G yörgy ré sz é ­ rő l e lh a n g z o tt állásfo g la lá so k M inthogy az em b erisé g ü d v ö s­ e le m z é sé t is: sége a b b a n áll, hogy K risz tu s te s­ té v é lesz, e z é rt a szen tm ise sz e n t­ B u lán y i G yörgy á lta lá n o s sá g ­ ségi lak o m á v a l z á ru l: esszük, iszb a n á llítja , hogy e lfo g a d ja az szuk K risz tu st, hogy eggyé le ­ egyház h itv a llá s á t és d o g m áit, a g y ü n k vele, hogy átv á lto z z u n k g y a k o rla tb a n a z o n b an a z o k n ak ö b elé: esszük, isszuk k ö te lé k ü n k e t m ás é rte lm e z é st ad , s így e lté r az (V inculum v e stru m Á goston), eg y h áz ta n ítá s á tó l. Je lle m z ő p é l­ 5 Az egyházi ta n ító h iv a ta l téhogy eggyé leg y ü n k egym ás k ö ­

d á ja e n n e k a k in y ila tk o z ta tá s m i­ v e d h é te tle n s é g é t k ö v e tk e z e te ­ zött. A z á ld o z a t b e m u ta tá s á ra b e n lé té n e k é rtelm ezése Az eg y ­ sen k é tsé g b e v o n ja a tö rté n e le m b ő l (am elynek leglén y eg eseb b p o n tja h á z h iv a ta lo s ta n ítá s á b a n k in y i­ fe lso ro lt jogi in téz k e d é se k és e se ­ az átv álto zás, ahol K risz tu s az la tk o z ta tá so n é rtjü k a Jézu s tek e m lítésév el. S ő t k ö v e tk e z e te ­ é le tó ld o z a tá t k ifejező je le k a la tt K risz tu s á lta l h o zo tt kegyelm i sen m in d ig csak a ta n ító h iv a ta l v á lik je le n n é és fejezi ki m ag át) re n d e t és ta n ítá s t, a m e ly e t ő az ö n k én y esség érő l beszél. A h it és k ö v etk ez ik az áld o za ti lak o m a. A apo sto lo k k ö zv e tité sé v é l á ta d o tt e rk ö lc s d o lg á b a n való té v e d h e te t­ m e g h ív o tta k

e g y ü tt, veszik m a ­ az e g y h ázn ak . Ez a k in y ila tk o z ta ­ len ség rő l h a llg a t, s ezzel tév eszti g u khoz az Isten tő l elfo g ad o tt, tá s ta rta lm ila g az apo sto lo k k o rá ­ m eg az olvasót. A te rje s z te tt ír á ­ m eg szen telt áld o za to t, a m e ly e t v al le z á ru lt. Az e g y h ázn ak és az sok és a V álaszaim összefü g g ésé­ Is te n ad vissza a b e m u ta tó k n a k egyházi ta n ító h iv a ta ln a k az a fe l­ ből egy dolog v ilág o s: csak az ő k egye és sz e re te te jeléü l. A s z e n t­ a d a ta és kegyelm i k iv á ltsá g a , k isközösségük k ép v iseli az igaz áldozás te h á t a szen tm ise á ld ó z a t hogy e zt a k in y ila tk o z ta tá st ő riz ­ ta n ítá s t és a té v e d h e te tle n sé g e t, lényegéből folyó m ó d ja a m ise ze és értelm ezze, m ég p ed ig té v e ­ m iv el ő k e t „a L élek su g a lm a z z a ”. g yüm ölcseiben v a ló rész e sü lé s­ d

és n élk ü l. E zt a T re n tó i zsin at n e k . A szen táld o zás m in t h a th a ­ d o g m a k é n t k im o n d ta (D783) Ez­ ß A z en g ed elm esség rő l és az e n ­ tós, szentségi je l m e g v aló sítja azt, zel szem ben B u lán y i k in y ila tk o z ­ g e d etlen ség rő l szóló e sz m e fu t­ a m it k ifejez . B ensőséges ta lá l­ ta tá s n a k veszi „a L é le k n e k ebben ta tá s te lje se n ö n k én y es (Űj fo r­ k o zást, valóságos egyesülést K risz ­ az u to lsó k o rsz a k b a n v a ló m ű k ö ­ rás). Az en g ed elm esség b ű n á,z tu s sa l . N em esh eg y i P é te r d é sé t is ” (V álasz 3. old) A „L é ­ en g e d e tle n sé g e ré n y ! á llítja Az emberiség üdvössége Mkeresathttltní V ilá g o t te r e m tő sza va k. M e g s zü le te tt az ú j világ. A k á rp it is kettéh a sa d . A nap a v é g te le n b e hág. F á b iá n B é la A tér és a térség S a k k o r eljön, m in e

k jö n n ie k e ll e ló b u jik s é n k i v a la kivel. S zó za t, H im n u sz m á r egyfe lé ze n é l m e r t m eg a lk o tó d o n térség és a tér. S a. m u zsik a csak szá ll a gyenge szé lb e n s e zt m e g é ljü k m in d állva, élve, éb ren s m a jd szív szavára k in y itja a világ a b éke örök, á ld o tt ta va szá t. k a t o l ik u s Szem m el AZ ÉLŐ SZENTOLVASŐ APOSTOLA. Az Ű j E m b e r 1982 m á ju s 9-i szám áb an „A z élő sz e n to lv asó e re d e te ” c ím m el c ik k je le n t m eg T o m isa Ilo n a tollából. A zt írja , hogy a szen to lv asó „M ag y aro rszág ra k e rü lé sé n e k m ik é n tjé rő l nem tu d u n k .” Nos, h a n e m is tu d ju k b iz to ­ san , hogy Z a ff é r y K á ro ly h o z ta -e be, az ta g a d h a ta tla n , hogy ő v o lt az első igazi terje sz tő je . Is m e rt dolog, hogy a század fo rd u ló n X III Leó p á p a m e n n y ire h a n g o z ta tta a sz e n to lv a só -im á d sá

g fo n to sság át. Z a ffé ­ ry K ároly, aki ak k o rib a n a boszniai M a ria ste rn b e n a tra p p is tá k n á l v o lt jelö lt, szívügyévé te tte a szen to lv asó t. M égpedig P a u la -M a ria J a ric o t h a tá s á ra az élő szen to lv asó t. E n n ek é rd e k é b e n e lh a tá ro z ta egy fo ly ó ira t m eg in d ítá sá t. S z á n d é k á t a „M agyar Á lla m ” és a „R elig io ” fo ly ó ira to k b a n b e je le n te tte , s egyben elő fiz e té sre szó líto tt fel. Am ikor kb. e zer előfizető a k a d t, 1885 m á ju s 1-én m e g je le n t a Szűz M á riá t d icsérő fo ly ó ira t első szám a p iro s b o rító la p p a l. A fo ly ó ira t te lje s cí­ m e: „ L egszentebb R ó zsa fü zér K irá lynéja . H av i fo ly ó irat, a Bold S zűz tisz te le té n e k , k ü lö n ö sen p edig a R ó zsafü zér Á jta to ssá g n a k te r ­ jesztésé re. S zerkeszti P A ngelicus, a m a ria s te rn i tra p p is ta z á rd á b

a n ” (A P. A n gelicu s Z affé ry szerzetesi neve) S zívének ezt a v á g y á t úgy ip a rk o d ik m eg v aló sítan i, hogy cik k so ro ­ z a tb a n rá m u ta t v é re in k M á ria -tisz te le té re . Ism e rte ti a S zen t Szűz é le ­ té t, s azo k ét a sze n te k é t és k iv á ló e m b e re k é t, a k ik szív ü k b e z á rtá k az Is te n a n y a tisz te le té t, fő k ép p a ró s z a fü z é rt im ád k o zv a. E lk a la u z o lja o lvasóit a n agy b ú c sú já ró h ely ek re, ah o l a sze n to lv a só im ád k o zása e lm a ra d h a ta tla n . R á m u ta t: a ró zsafü zér n e m csak a z a n y ó k á k im á d ­ sága, de jeles fé rfia k é is. SZEX-K RESZ m a j d n e m ú g y hangzik, m i n t a „kicsi v a g y ko csi” de itt a kö tő jel m u ta tja , hogy n e m a lte rn a tív é rte le m b e n ke rü lt e g y ­ m á s m e llé a k é t fogalom. A v a g y m é g i s ? A M edicina kiadásában m e g je le n t illusztrált,

színes m é ly n y o m á s ú fü z e t alcím e ui. így adja m e g a ta rta lm á t: „ A m it tu dn ia ke ll m i n d e n lá n y n a k és fiú n a k , a k ik m é g n e m a k a r n a k g y e rm e k e t" . A z ered eti K R E S Z - t n y ilv á n avég ett a lk o t tá k meg. hogy a kö zú ti forg alo m m inél folyam a to sabb an , f e n n ­ akadás n é lk ü l haladjon. E m á sik K R E S Z - n é l arról lenne szó, hogy a „szexuális fo rg a lo m " útjá bó l k ü s z ö b ö ljü n k ki m i n d e n „akadályt", n e ­ ve ze te se n a n e m k ívá n a to s g y e r m e k e t m i n t 1. s z á m ú aka dá lyt? E m ­ beri szexu a litás ez m ég va gy e ltö m e g e s íte tt? ! . Ha „a 18 é v a la ttia k n e m kis része m á r r e n d e lk e z ik szexuá lis ta ­ pa szta la tta l" ( r e n d e lk e z ik vele, v a g y in k á b b csak belesodortatta m a ­ gát?), „nem szű zen m e g y a házasságba, sót, n e m ritka a n e m k ív á n

t terhesség s e m ”; e fü z e t á tta n u lm á n y o zá sa u tá n k a p h a t- e k e d v e t s z e ­ m é ly is é g é n e k érlelésére? T alán ka p h a t, a m ik o r átolvassa a „ N o rm á ­ lis-e, ha vala ki 18 éves ko rá b a n m ég szű z? " kérd ésre adott v á la s z t: ,.H atározott igennel lehet erre felelni, a k á r fiúról, akár lányról va n szó. S e m m i l y e n bajt n e m okoz a szüzesség, és n e m is szégyen S o ka n csak h en ceg n ek azzal, hogy m ár éltek szexu á lis életet, és ezzel m áso ­ k a t m eggondolatlanságra k é s z te tn e k ." V is z o n t az id ev o n a tk o zó sz e x u álhigiéniai és m en tá lh ig ién ia i ta nácsokat hiába keresn é a f ü z e tb e n K ö n n y e n elkép zelh ető , h o gy n e m egy m a g y a r fia ta l szám ára e k i ­ a d v á n y szin te házassági k á té k é n t is szolgál. A felelős családtervezés terén e s z e m p o n tb ó l nagy hiányossága, hogy szót

se m e jt a Billingsfé le un. ovulácios m ódszerről, (Id ,,Szereteth e ti boldogan", Bp 1980. 227229), jóllehet ez 1981-ben, a m iko r a fü z e t m eg jele n t, n e m ­ csak s z a k k ö r ö k b e n volt ismert, és h a tásfo kát illetően egyes orvosi v é ­ l e m é n y e k szerin t azonos é r té k ű a fo g am zá sg átló ta b le ttá k k a l ezek n e m k ívá n a to s m e llék h a tá sa i n élkü l. Igaz viszont, hogy általános e l­ terjedése jó cskán c sö k k e n te n é a gyógyszeripar ta b l e t t a t e r m e l é s é t . , A k ö ln i Egészségügyi Felvilágosítási K ö zp o n ttó l á tv e tt e g y ik -m á s ik f é n y k é p alkotóit sem ihlette az idézett kérd ésre adott felelet. De hát az e m b e ri ö sztönök világában n e h e z e n ig azo dh atik el bárki, a k i az em b e ri s z e m é ly m ag á va l hozott sé r ü lé k e n y sé g é t csak m íto s z n a k ta r t­ ja, n e m nap m in t nap fe le m e le n d ő

valóságnak! V. T / ADÁ.M JE N Ő EM LÉK E 8ü év es k o rá b a n , a k ö z e lm ú ltb a n e lh u n y t zenepedagógus, zeneszerző m é ltá n v o n u lt be a hazai alk o tó k p a n te o n ­ já b a : A ran y Ján o s, B a rtó k B éla, K odály Z o ltán m ellé. Az u tó b b in a k n ö v en d ék e volt. a m ó d szeres é n e k ta n ítá s m estere T an k ö n y v ei, rá d ió ­ elő ad á sai, ta n u lm á n y a i n e v é t k ü lfö ld ö n is is m e rtté te tté k ; a H an d elo ra tó riu m o k b em u ta tó i k a rm e ste ri e ré n y e it, zenei íz lé slo rm á lá sb a n v á lla lt áldozatos m u n k á já t d ic sé rik Z en eszerző k én t a n ép zen ei szellem et k ö v ette. 1929-ben ír t M agyar K arácso n y c. d a ljá té k á b a n e m lék ezetes m ódon dolgozta fel tö b b ek k ö zö tt a „M ostan k in y ílt egy gy ö n y ö rű v irá g ” k ezd etű n é p é n e k ü n ­ k e t is. Szíve, teh etség e azé a m ag y ar földé

volt, a m e ly n e k k u ltú rá já é rt é le ­ té b e n a n n y it tett. (t. s) KISGYERMEKEK JÜVÖ N ÉL K Ü L A z 1LO N e m z e tk ö z i M u n ­ ka ü g y i S zer vezet egy G e n fb e n nyilvánosságra hozott t a n u l m á n y á ­ ban m egállapítja, hogy a h a rm a d ik világ b a n 75 m illió 8 és 15 é v k ö ­ zö tti g y e r m e k e t a lk a lm a z n a k m u n k a e r ő k é n t, a le g e m b e rte le n e b b k ö ­ r ü l m é n y e k között. K e z d v e a fizetség nélkü li családi ü z e m tő l fő ­ k é n t a m ezőga zd asá g b a n m e g ta lá lju k a dolgozó g y e r m e k e t a bá­ n y á kb a n , ü lte tv é n y e k e n , é p ítkezés b en és g yára kba n , ahol m é g a leg­ vesz é ly e se b b és legrosszabbul fi z e t e tt m u n k á k a t is el ke ll v é g e z ­ n iü k. A g y e r m e k m u n k a oka a ta n u l m á n y szerint a szegénység, a jö v e d e lm e k kö zö tt m u ta tk o z ó k ir ív ó különbség, v

a la m in t a fe ln ő tte k m u n k a n é lk ü lisé g e . Ja vu lá s ezen a téren, fő k é n t a legtöbb alacsony .jö v e d e lm ű országban, nem várható E zért „ sem m i o k sincs az o p ti­ m i z m u s r a ”. A hivatalos sta tisztik á k alig n y ú jt a n a k va la m i felvilágosítást a való helyzetről. Így e ltitko lja k, hogy pl A rg e n tín á b a n g y e r m e k e k e t f ö l d ­ m u n k á r a „a családi m u n kacsop o rt egy ta g ja k é n t" szerződ tetik, roko­ n o k va gy szállítok „ seg éd jeikén t” a lk a lm a z zá k , és ily m ó d o n a k i ­ zsá k m á n y o lá s k ö n n y ű áld ozataivá válnak. A je le n té s szerint B an g la d esben 10 12 éves korú lá nyo ka t heti 38 órás h á z i m u n k á b a n fo g la lko z ta tn a k és m in d e z t az esetleges iskolábajárás m e lle tt! A ta n u l m á n y által levo n t tanulság szerin t csak korláto zo tt ja v ítá ­ sok lehetségesek. A z eddigi k ís

érletek csak a tü n e t e k e t k ís érlik m eg kiik ta tn i, de n e m n y ú ln a k le a bajok gyökeréig. Le ke ll leplezni a kiz sá k m á n y o lá s m in d e n form áját. Ez persze csak korlátozo tt javítás, am íg n e m k erü l sor általános, ,.fo r ra d a lm i áta la ku lásokra" a t e r m e ­ lés és elosztás v a la m e n n y i stru ktú r á já b a n . MIT JELENT a k a to lik u s h iv ő szám ára, m ik o r az egyházi esk ü v ő e lő tt k ije le n ti h ázasu lá si sz á n d é k á t? S okan a zt hiszik, hogy ez csak „szín lelés”, m e rt a h iv ő bizonyos jogi és an y ag i e lő n y ö k re v aló te k in ­ te tte l „úgy tesz, m in th a ” h á zasság o t k ötne, d e v o lta k é p p e n n em a b ­ b a n a h iv a ta lb a n , h a n e m a te m p lo m b a n a k a rja m eg k ö tn i h ázasság át. A nnyi igaz m in d eb b ő l, hogy az ö n tu d a to s k a to lik u s m eg van győződ­ v e arró l, hogy az eg yházi esk ü v ő b en

jö n lé tre az élő szeretetközösség, am i K risz tu s U ru n k egyh ázáh o z v aló sz e re te té n e k földi h aso n m ása. De ebből n em k ö v etk ez ik , hogy az á lla m e lő tt te tt n y ila tk o z a t ü res látszat. (Alvzegh.y Z o ltá n : A h ázasság c. m ost m e g je le n t m ű véb ől R ó m a 1982) Isten országa nem magánügy. Ifjúsági találkozó Nagymaroson Is m e r ő s k é n t ü d v ö z l ik itt e g y ­ m ást azo k is, a k i k legfeljebb a k e re s ztn e v é t tu d j á k a m á sikn a k. T alán a hely szellem e teszi. N a g ym a ro s a ka to liku s ifjúság szám ára tö bbet je le n t egy kö zség ­ nél a D u n a-kanya rb an . Itt talál­ k o z n a k é v e k óta m in d e n ősszel és tavasszal az eg yed ü l vagy k ö ­ zö s ség ü kkel e g y ü tt é rkező k eres z­ té n y fia talok k ö z t ü k néhá n yo n refo rm á tu so k, eva n g é lik u so k is. B á r m ik o r is r e n d e z z é k e zeket a ta lálkozókat, a

la p h a n g ju k kicsit m in d ig p ü nkösdi: a lélek kiá ra­ dását k é rik dalban, im ádságban, egész jelen lé tü k k e l. M áju s 16-án ta lá lk o z ta k az idén. D é lu tá n fél eg y k o r so k an b e n t ü lte k m á r a te m p lo m b an , k e ttő k o r álló h e ly alig a k a d t. Az egy-egy e lm é lk e d é sre h angoló m o n d a tta l m e g sz a k íto tt é n e k p ró ­ b á t (am i in k á b b lelk es e g y ü ttén ek lé s volt, hiszen a d a lo k a t m in d e n k i jól ism eri ez a g itá ­ ro k k a l k ís é rt zene term ész etes, közv etlen ö n k ifejezése e n n e k a h iv ő közösségnek) h á ro m ó rátó l k ö v e tte az e g y á lta lá n n em h iv a ­ talos, „h iv a ta lo s p ro g ram ". Is te n b e n gazdagodni ez v o lt a m o ttó ja a m o stan i ta lá lk o z á s­ n ak . A nyolc boldogság közül e l­ ső k é n t a S zen t F e re n c -é v re v aló te k in te tte l a szegénység­ ről szó ltak az elm élk

ed ések . Mi a szegénység? lényeges és e rő ­ te lje se n p ro v o k a tív k é rd é s ez n a p ja in k k e re sz té n y e m b e re sz á ­ m ára. Mi a , szegénység: sokan ide is a u tó v al érk e z te k , d rá g a m a g n eto fo n o k rö g zítik a szegény­ ségről szóló g o n d o lato k at. F eszü lt p á rb eszéd v e z e tte be a té m á t: többen, tö b b szem p o n t­ ból (a m a e m b e ré n e k k ü lö n féle ism erős é rv elésév el) k ö z e líte n e k m eg a szegénység „ ra d ik á lisa n k ö v e te n d ő ” v agy ép p en „ á tv itt é rte le m b e n é rte n d ő ” eszm én y ét. Az eg y m ással o ly k o r szögesen e lle n té te s g o n dolatok k ö zö tt N yíri T am ás, a H ittu d o m á n y i A k ad é­ m ia pro fesszo ra ig y ek ez ett re n d e t te re m te n i. E lő ad ása b ev e z e tő jé ­ ben leszögezte: a szegénységre nin cs kész v álasza a teo ló g ián ak . A szegénység n em a leg szü k sé­ g

esebb ja v a k h iá n y a : az m á r a nyom or, am ely sé rti az e m b eri m éltóságot, m e rt b eszű k íti a sz a ­ b a d sá g ra te re m te tt em b e ri gon­ d o la t- és érzésv ilág o t. A szeg én y ­ ség: a nem fe lté tle n ü l szükséges ja v a k h ián y a, az azoktól való szabadság. H a m eg a k a rju k é rte n i, m it m ond n e k ü n k a szegénységről és g azd ag ság ró l az ú jszövetségi S z e n t­ írás. a k k o r fig y elem b e kell v e n ­ ni azt, hogy a kezd et k ezd etétő l a k e resztén y ség k é t v o n alo n i n ­ d u lt. Jé z u s m aga v á n d o rp ré d i­ k á to r volt. A szeg én y ek n ek h ir ­ d e tte az e v a n g é liu m o t és e rr e k ü ld te ta n ítv á n y a it. E zért k é rte őket, hogy ne legyen k é t ru h á ju k és se m m it se v ig y en ek m ag u k k a l az ú tra . A zoktól pedig, a k ik n e k h ird e tik az ö rö m h írt, azt k éri, hogy éljé k to v áb b h a ú g y te t­ szik : p o lg

á ri é le tü k e t, de fo­ g a d já k be az ö rö m h írt h ird e tő ­ k et. s első so rb an m a g á t az öröm * h írt. H a Iste n u ra lk o d ik az e m ­ b e re k szívében, a k k o r m egvaló- Zéno alva J halála 90 éves k o rá b a n e lh u n y t .Ja­ p á n b a n Z eno Z ebrow ski lengyel m in o rita , boldog M ax im ilian K olbe seg ítő tá rsa . 1930-ban, P K olb év al e g y ü tt é rk e z e tt J a p á n ­ ba. Z eno a ty a 1930-ban lé p e tt a m in o ritá k közé. J a p á n i m ű k ö d é­ sé t N ag ásak ib an , a K olbe a ty a álta l a la p íto tt „S zeplőtelen V áro ­ s á b a n ” kezdte. Az a to m b o m b a ro b b a n á sa a v áro sb a n érte. Az á rv á k és e lh a g y o tta k fe lk a ro lá ­ sá t te k in te tte é le th iv a tá sá n a k . M eg a la p íto tta a „h a n g y á k fa lu ­ j á t ”. A közösség h u lla d é k g y ű jté s­ ből ta r to tta fö n n m a g á t. A S z e n t­ a ty a , J a p á n b a n

te tt lá to g a tá sa ­ kor, N a g asak ib an ta lá lk o z o tt Z e­ no a ty á v a l, és hosszasan e lb e ­ sz é lg e te tt vele. Az agg szerzetes felid ézte K olbe a ty á ra vonatko* zó szem élyes e lm ék éit. sü l k özöttük, itt v an az Iste n o r­ szága. E zért áll Jézu s a kicsi­ nyek, az ü ldözöttek, a szegények, a betegek m ellé. Isten országa n e m m agánügy, h an em közösség. A zoknak a m unkaközössége, a k ik h a jla n d ó k e g y ü ttm ű k ö d n i Is te n ­ nel. Az e v an g éliu m i szegénység n em p u szta lelk ű iét, m e rt a lé ­ lek tő l n em v á la sz th a tó el a test. A lélek szegénységéneK te rm é ­ szetszerű leg m eg kell n y ilv á n u l­ n ia éle tv ite lü n k b e n , é le tm ó d u n k ­ ban. N em passzivitás, nem csak lem o ndás, h an em a k tiv itá s is. T e­ v é k e n y részv étel a m ásik sze­ g én y ségében m o n d o tta N yíri p rofesszor. ö t ó ra u tá n k ezd ő d ö tt a

sz e n t­ m ise, m ely et L ék ai L ászló b íb o ­ ros m integy negyven p ap p al k o n c e le b rá lv a m u ta to tt be. B evezető sz a v aib an a fő p ászto r az egyház Jé z u s a k a rta egységéről beszélt, e rr e a célra a já n lo tta fel a sz e n t­ m isé t is. S okan v o ltu n k . Szorosan á llta k a sz en tély b en is, k ö rb en a fal m en tén , a g itáro so k oly k o r össze­ ü tö tté k a köny ö k ü k et, ü ltek az o ltá r lépcsőjén is. Ü gy v e ttü k k ö ­ rü l az o ltá rt, m in t az a család, am ely egy asz ta lró l veszi a k e ­ n y e re t. Az arco k o n az e g y ü ttlé t öröm e és v alam i zav artság . * Az esem én y k ró n ik á já h o z ugy an is hozzá ta rto z ik az is, hogy L ékai L ászló bíboros p rím á s in ­ tézk e d ésére B u lán y i G yörgy, a re n d k e re te in k ív ü l álló p ia ris ta a ty a és K ovács L ászló lelkész n em k o n c e le b rá lh a tta k vele az ifjú ság i szen tm

isén . A m ik o r e r ­ rő l tu d o m ást szereztek, az egyik bázisközösségi fia ta l a g itáro so k m ik ro fo n já n k e resztü l ezt a köz­ le m é n y t m o n d ta be a je le n le v ő k ­ n e k : „L ékai b íb o ro s B ulányi G yörgy és K ovács L ászló te s tv é ­ rü n k e t n em engedi k o n cele b ráln i. A ki ezzel a d ö n téssel n em é r t egyet, az h a g y ja el a tem plom ot, és jö jjö n v elü n k im ád k o zn i a p lé ­ b á n ia k e rtjé b e .” E rre, összesen k ö rü lb e lü l h a rm in c á n k iv o n u lta k a tem plom ból, a je le n le v ő m in t­ egy h áro m ezres ifjú sá g n a k e l­ enyésző töredéke. Az esettel k a p c so la tb a n a P ü sp ö k i S a jtó iro d a az a lá b b ia k közlésé­ vel b íz ta m eg a M a g y a r K u r í r t : „A n ag y m aro si találk o zó n m e g je le n t B ulányi G yörgy aty a, a k i u g y a n csak bele a k a r t k ap cso ló d n i a k o n cele b rálásb a. B u lán y i

a ty á ­ n a k a h ie ra rc h ia , azaz a p á p a i és p ü spöki jo g h ató ság ró l v a llo tt n éze­ te it egyéb á llá sfo g la lá sa iv a l eg y ü tt, m iu tá n ezeket egy teológiai b i­ zo ttság m á r m egvizsgálta, a M ag y ar P ü sp ö k i K o n fe re n c ia a k ö zeljö ­ v őben te rje sz ti a ró m ai H itta n i K on g reg áció elé a n n a k m eg ítélésére, hogy v a jo n ezek a n ézetek m eg eg y ezn ek -e az egyházi T a n itó h iv a ta l d ö n téseivel. E zért L ék ai bíboros úgy íté lte meg, hogy a je le n h e ly z e t­ ben n em v olna bölcs a k o n c ele b rálással a z t a lá tsz a to t k elten i, m in t­ h a a m ag y ar h ie ra rc h ia fe je m in d en fe n n ta rtá s n élk ü l elfo g ad n á B u ­ lán y i a ty á n a k az egyház felép ítésérő l, s tru k tú r á já r ó l k if e jte tt n é z e te ­ it. A bíboros m á rc iu s h ó n a p b a n h á ro m te rm in u s t tű z ö tt ki B u lán y i aty á n a k a

rr a , hogy a h ittu d o m á n y i A k ad ém ia p ro fesszo rain ak je le n ­ létéb en á ttá rg y a lja B u lán y i a ty á n a k azon n é z e te it is. am e ly e k e t a b í­ boro shoz in té z e tt levelében fe jte tt ki. Ezek a nézetek feltű n ő en h a ­ so n líta n a k az Ü j F o rrá sb a n m e g je le n t n é v te le n szerző cikkéhez. B u ­ lán y i a ty a a h á ro m te rm in u s egyikén sem je le n t meg. K o vács L ászló eszterg o m i eg yházm egyés lelkész, a b íboroshoz ír t hosszú lev eléb en fe jte tte ki. hogy a p á p á n a k és a p ü sp ö k ö k n ek a k o r­ m ányzói, ső t „ a ty a i” te k in té ly é t is e lv ise lh e te tle n n e k ta r tja . S z e rin te a m ásodik V a tik á n i Z sin a t ezt így fo g a lm a z ta m eg: a papok és v ilá g i­ a k m éltó ság a te lje se n egyenlő, a fe lsz e n te lt szolgák te k in té ly e „ te s t­ v éri te k in té ly ”, d iak ó n ia. G y a k o rla tila g ezt m eg is

v a llo tta úgy, hogy a lev elében a b íb o ro st „L ászló te s tv é re m n e k ” -n ek szó lítja, és m in d ­ végig tegezi. A b íb o ro s úgy íté lte meg, hogy K ovács L ászlót eb b en a h e ly telen nézetéb en nem k ív á n ja m eg erő síten i azzal, hogy a k o n ce­ le b rá lá s b a D evonja, és ezzel sok eg y h ázh ű p a p já n a k b o trá n k o z á sa t v á ltja ki. M ise végén, á ld á s e lő tt a b íb o ro s öröm m el em lé k e z e tt vissza a sa lz ­ b u rg i S zen t P é te r b encés a p á ts á g b a n p é n te k e n m e g re n d e z e tt 1400 éves ü n n ep i ju b ile u m ra , ahol A u sz tria világi és egyházi vezetői a b í­ b o ro sn ak k ijá ró tisz te le tte l fo g a d tá k őt, m e rt úgy érezték , hogy a tisz te le t róla a m a g y a r n é p re is á ts u g árzik . U gyanilyen sz e re te tte l k ö ­ szö n te m eg a n ag y m aro si te m p lo m b an je len lev ő fia ta lo k n a k azt a ked v ességet

és tiszteletet, am ellyel az egyházm egye p ü spökét a s z e n t­ m ise á ld o za t b e m u ta tá s á b a n k ö rü lv e tté k , és az egyház b íb o ro sát m e g ­ illető m egbecsüléssel h a llg a ttá k m eg sz a v a it és fo g a d tá k a ty a i á l ­ d á sá t.” K ipkc T am ás A pápa Geníbe látogat P ie rre M am ie, L au san n e, G enf és F rib o u rg püsp ö k e b e je le n te tte , hogy a S ze n ta ty a jú n iu s 15-én a G en fb en m űködő nem zetközi sz e rv ezetek h ez láto g at. Az u tazá s p ro g ra m já ró l sem m it sem közölt a püspök. (I. Já n o s P ál páp a m á r tav aly m á ju sb a n te rv e z e tt egy svájci u tazást, ez az út azo n b an a m á ju s 13-i m erén y let m ia tt e lm a ra d t. M ost, úgy látszik, a p ro g ram o t m egosztották. A jú n iu si rövid lá ­ to g atás csak a genfi nem zetközi szerv ezetek n ek fog szólni, m íg egy későbbi id ő p o n tb an k erü l sor a svájci k ato lik u so k

h o z szóló apostoli ú tra. A 100 éves Svetils Intézet A d eb recen i S v etits In tézet: a M iasszonyunkról N ev ezett Sze­ gény Isk o lan ő v érek G im n áziu m a és D iák o tth o n a 1982-ben ü n n ep li a la o ítá s á n a k 100. é v fo rd u ló já t N o vem ber 2021-én ü n n ep i p ro g ra m m a l és k iá llítá s sa l v á riá k a volt S v e tits istá k a t. S zállásró l és étk e z é srő l m in d en k i m aga gon­ doskodjék. A kinek v an m egőrzött év k önyve, fényképe, vagy egvéb tá rg y i em léke, k é rjü k , já ru ljo n hozzá a k iá llítá s g azd agításához, vegye fel a z In té z e tte l a kap cso la­ tot. C ím : S v etits K ato lik u s G im n á ­ zium Igazgatósága. 4024 D eb re­ cen, B éke ú tja 24. T el: 16-070 Boldoggáavalási dekrétumok H áro m d e k ré tu m o t te rje sz te tte k a p á p a elé. E zek: a Szegények kis nővérei k o ngregáció fran cia alupít-ónője (+1879.), M atu laitisc érsek ,

a S zeplőtelen F o g a n ta tá s­ ról nevezett p apok intézm énye, és n ő i kongregáció, e s az e u c h a risz ­ tik u s Jézu s szolgálói kongregáció litv á n a la p ító ja (+19*27.), és B ene­ d e tto M enni, az Isten es S zent J á ­ nos b etegápoló ren d szerzetese, a Jézu s S zent S zivéről n ev e z e tt b elegápoló n ő v érek k o n g reg áció ­ já n a k olasz a la p itó ja (+1914.) A Püspöki Kar Nyári Konferemiäja A M a g y a r K u r í r j e l e n t i : A M a­ g y a r P ü sp ö k i K a r jú n iu s 89 -én ü lt össze n y á ri ülésére. L ék ai L ászló bíboros, p rím ás, é rs e k a m e g je le n te k üdvözlése u tá n k ö ­ sz ö n tö tte a z e lő lé p te te tt é s a z ú jo n n a n k in e v e z e tt p ü sp ö k ö k et. V isszaem lék ezett a p ü sp ö k sz e n te ­ lés felem elő ü n n ep ség ére. A zóta sz o m o rú an v e ttü k tu d o m ásu l, hogy a z egyik szen telő püspök, K isb e rk Im re , sz

é k e sfe h é rv á ri m egyés fő ­ p ász to r nincs tö b b é az élő k s o rá ­ b an . Az elnöklő bíboros e z u tá n rö v id en is m e rte tte a S z e n ta ty a p o rtu g áliai é s an g lia i ú tjá t, m ely ­ n e k m in d a n n y iu n k ra v issz a su g á rzó fé n y p o n tja v o lt a fa tim a i lá to ­ g atás, a m ik o r a p á p a m eg h a tó d o tt sz a v a k k a l m o n d o tt k ö szö n etét a M a d o n n án ak é le te m eg m e n té sé é rt. A sa lzb u rg i S zen t P é te r bencés k o lo sto r a la p ítá s á n a k 1400 év es ju b ile u m á t ü n n ep elte. E zen a P ü sp ö k i K a r e ln ö k e é s S zen n ay A n d rá s p a n n o n h a lm i fő a p á t v e t­ te k részt. A bíboros é rs e k b e je ­ le n te tte , hogy e b b en az év b e n o k ­ tó b e rb e n esed ék es lesz a m a g y a r p ü spöki k a r „ad lim in a ” lá to g a ­ tá sa . A felkészülés elk ezd ő d ö tt, a p ü sp ö k ö k o k tó b e r

elsejétő l k ezd ő ­ d ő en leszhek a z Ö rö k V á ro sb a n és o k tó b e r 10-én je le n k ív á n n a k le n n i M ax im ilia n K olbe a ty a sz e n tté a v a tá sá n . A H itta n i K o n g ­ regáció k ia d ta végleges eg y b efo g ­ laló ism e rte té sé t a k a to lik u s és a z a n g lik á n eg y h ázak közötti ö k u ­ m e n ik u s m egbeszélésekről. A P ü sp ö k i K a r az O rszágos L i­ tu rg ik u s T an ács é lé re Szakos G yula sz é k e sfe h é rv á ri m egyés p ü sp ö k ö t helyezte. A p ap n ev elő in té z e te k re k to ra i és nevelői é r t e ­ k e z le té t a jövőben P ó k a G yörgy szo m b ath e ly i segéd p ü sp ö k vezeti. A n é m e t k a to lik u s eg y h á z D ü s­ se ld o rfb a n s z e p te m b e r 15-ig k a ­ to lik u s n ap o t h ird e t m eg. A P ü s ­ pöki K a rt P ó k a G yörg y p ü s­ pök k épviseli. E szterg o m b a n a p a p i to v á b b k é p z ő t jú liu s 5 10-ig is m é t m eg

ren d ezik ró m ai e lő a d ó k ­ k a l. A K özponti H ittu d o m á n y i A k ad ém ia ny elv észeti ta n sz é k é re T a k á c s G yula szo m b ath e ly i le l­ k é sz k a p o tt k inevezést. A T eréz anya ré szére ö ssze g y ű jtö tt 3 990 000 fo rin tb ó l g y ó g y szerk ü l­ d e m én y e k et á llíto tta k össze. A bíboros eln ö k b e je le n te tte , hogy M árian o sztra. ősi k e g y h e ­ ly ü n k , sz e p te m b e r 12-én ü n n e p li fe n n á llá s á n a k 600. é v fo rd u ló já t B oldog ö z sé b tisz te le té n e k n ö v e ­ lé s é re z a rá n d o k lá st h ird e tn e k m eg, am elyen a te lje s P ü sp ö k i K a r is részt vesz. B ulányi G yörgy p ia rista sz e rz e ­ te s ügyében a P ü sp ö k i K o n fe re n ­ cia a b u d ap esti R óm ai K a to li­ k u s H ittu d o m án y i A k ad ém ia négy p ro fesszo rán ak , G ál F e r e n í d é k á n ­ nak, V anyó L ászlónak, R ózsa H u ­ i b á n a k és

E rdő P é te rn e k a sz a k v é le m é n y é t m érleg elv e eg y sé­ g esen a köv etk ező d ö n té s t h o z ta : B u lá n y i p ia ris ta a ty a á p rilis 19-én ír t m á so d ik fe le le té b e n sem te tt e le g e t L ék ái L ászló bíboros, p r í­ m ás, a P ü sp ö k i K o n fe re n c ia eln ö ­ k e á p rilis 14-én k e lt m áso d ik ír á s ­ b eli fe lsz ó lítá sá n a k , hogy a z eg y ­ h á z a la p v e tő ta n ítá s a iv a l szem ­ b e n á lló n é z e te it v o n ja vissza. A P ü sp ö k i K o n fe re n c ia a B u lán y i G yörggyel k a p cso lato s v is z g á la tá t a m a g a ré sz é rő l le z á rta és a k ifo ­ g áso lt n é z e te k e t fe lte rje sz te tte R ó m áb a a H itta n i K o n g re g á c ió ­ hoz. A d d ig is az o n b a n a P ü sp ö k i K o n fe re n c ia v a la m e n n y i m egyés fő p á sz to ra , á té re z v e súlyos fe le ­ lősségét h ív e in e k a k a to lik u s ta n í­ tá s

közösségében való h á b o ríta t­ la n m e g m a ra d á s á é rt, s a já t e g y ­ h á z m e g y é je te rü le té n B u lán y i G y ö rg y tő l m e g v o n ta a n y ilv án o s m isézés, az ig eh id e té s, a sz e n tsé ­ gek, v a la m in t1 a szen te lm é n y e k k is z o lg á lta tá sá n a k jo g át. T i t k á r i j e l e n t é s e k : C se rh á ti J ó ­ zsef pécsi püsp ö k , a P ü sp ö k i K a r ti tk á r a a r r ó l sz á m o lt be, hogy k ü lfö ld i seg ély szerv ezetek a jö v ő ­ b e n a z e d d ig in é l m é g h a tá s o sa b ­ b a n k ív á n n a k seg ítség et n y ú jta ­ n i a tem p lo m o k re n d b e h o z a ta lá ra . A z íro rsz á g i D u b lin b a n a P ü sp ö k i K a r titk á r a ré sz t v e tt a z E u ró p ai P ü sp ö k k a ri K o n fe re n c iá k ti tk á r a i­ n a k ta v a sz i é rte k e z le té n . E n n e k tá rg y a v o lt a z ö k u m en izm u s, a p a p n e v e lé s és a cselekvő k e re

sz ­ té n y é le tre v aló e lh iv a to tts á g t u ­ d a to sítá sa . O k tó b e r 45 k ö zö tt ü l össze R ó m á b a n az E u ró p a i P ü s ­ p ö k k a ri K o n fe re n c iá k szim pozio n ja , hogy elő k é sz ítsé k az 1983. év i P ü sp ö k i S zinodus tá rg y so ro ­ z a tá n a k m e g á lla p ítá sá t. Ezen a P ü sp ö k i K a r k é p v ise le té b e n P a sk a i L ászló k o d a ju to r é rs e k és a P ü sp ö k i K a r titk á r a v esz részt. K á d á r L ászló e g ri é rs e k b e sz á ­ m o lt a v ilá g v a llá so k m o szk v ai t a ­ lá lk o z ó já ró l, m ely en tö b b m in t félszáz ré sztv ev ő v o lt jelen . K a ­ to lik u s ré sz rő l tö b b érse k , püsp ö k v a la m in t a S zentszék k ü ld ö tte i m in t m eg fig y elő k v e tte k részt. A k o n fe re n c ia cselekvő d ia ló g u sb a n tá r g y a lta m eg a v ilá g b é k é jé n e k m ai, ég ető k é rd é s e it és á llá s t fog­ la

lt az á lta lá n o s, d e főleg a n u k ­ le á ris a to m feg y v erk ezés ellen. U d v a rd y Jó zsef Csanádi m e ­ g y ésp ü sp ö k is m e rte tte az isk o lai h itta n o k ta tá s n eh ézség eit, a^nely a z ö tn ap o s ta n ítá s i h é t b ev eze­ tésé v e l k a p c so la tb a n á llt elő. J a ­ v a s la ta it a P ü sp ö k i K a r e lfo g ad ta. U g y an csalt U d v a rd y püsp ö k te r ­ je s z te tte elő a teo ló g iai jeg y ze­ tek k el k ap cso lato s a já n lá so k a t. K a czib a püsp ö k b eszám o lt a t u ­ ris ta p a sz to rá c ió b a n fe lm e rü lt ú j m ó d o zato k k é rd ésérő l. Ezzel a k o n fe re n c ia v ég et ért. Egyiptomból való kivonulás és a Sanlorin kitörése Iz ra e l fia in a k egyiptom i sz a b a d u ­ lá s á n a k új m e g v ilá g ítá sá ró l o lv a s­ h a ttu n k az Új E m b e r 17. sz á m á ­ b a n a K ato lik u s Szem m el ro v a t­ b a n : „E szerin t a K ré ta kö zeléb en

fekvő S a n to rin v u lk án ro b b a n á sa (K r. e 1477) és a M ózes v ez e tte iz ra e litá k k iv o n u lása, illető leg a »V örös ten g eren « való á tk e lé s k ö ­ zö tt k a p c so la t v a n ”. M ajd az e m líte tt cik k b en ezt o lv assu k : „Ez m in d en sz é n tirá so lv a só n a k é rd e k ­ lő d ésére ta r th a t s z á m o t. ” M in t „sze n tírá so lv a só ” s z e re t­ n é k n é h á n y m egjegyzést fű z n i e h ­ hez. K é t m e g o ld h a ta tla n p ro b lé ­ m á t láto k b enne. A z első é p p e n az, hogy a tu d o m án y az a rc h e o ló ­ giái k u ta tá so k a la p já n te lje se n e l­ v e te tte a z t a fe ltev ést, hogy a k i­ v o n u lás a 15. század b an m e n t v é g ­ be. A k iv o n u lás id ő p o n tjá t é p p en a B ib lia a d a ta i (pl. a ro b o tm u n k a A v ariszban, am e ly n e k ú jjá é p íté sé t I. Szeti K r e 13051290 re n d e lte cl), m á s ré sz t a rég észeti

le le te k m ia tt á 13. sz á z a d ra k e ll te n n ü n k . T e h á t ép p en a tu d o ­ m á n y e re d m é n y e ire tá m asz k o d v a n e m ig a z íth a tju k a k iv o n u lá st 1477-re a S a n to rin k itö résé h e z . S okkal n ag y o b b p ro b lé m a a c ik k b en az, hogy a k iv o n u lá sró l szóló b ib liai elbeszélés egyes m o n d a ta it igyekszik a v u lk á n k i­ tö ré sé h e z ig a z íta n i és elfeled k ezik a rró l, hogy en n e k a szöv eg n ek is az iro d a lm i m ű f a já t k e ll m e g ta lá l­ n u n k és e n n e k a la p já n jo b b a n m e g é rte n ü n k . Mi a h e ly ze t a k iv o n u lá sró l sz ó ­ ló szöveggel? A z E g y ip to m b ó l v a ­ ló k iv o n u lá st Iz ra e l m in d ig úgy te k in te tte , m in t o lyan tö rté n e lm i esem én y t, a m ik o r ig azá n n ép p é lett. Ez a szöveg teológia: Iste n rő l a k a r beszélni és h ite t a k a r é b ­ reszten i o lv asó ib an , a m ik o r e je

­ len tő s tö rté n e lm i e se m é n y re ir á ­ n y ítja fig y elm ü k et. A v á la sz to tt n é p sz á m á ra m in teg y p a ra n c s v o lt: m in d e n k i úgy te k in ts e m a ­ gát n em ze d é k rő l-n e m z e d é k re , m in th a m a g a jö tt v o ln a ki E gyiptom ból. Az elb eszélésb ő l k i­ rajzo ló d ik a sz a b a d ító Iste n arca, a k i szálfád n é p e t a k a r m ag án a k , hogy az szab ad o n sz o lg á lja és szö ­ v etség b en é lje n vele. M in d ezt m ai é rte le m b e n v e it tö rté n e ti szö v eg ­ k é n t k e z e ln i a legn ag y o b b fé lre é r­ tés le n n e . Az a b ib lia tu d o m á n y já r a h ely es ú to n , a m e ly a z t az é r ­ te lm e t k u ta tja , a m e ly e t a sz e n t szerző k i a k a r t fejezni. Gyürki László A Pálos-rend alapítója (1.) Boldog Özséb A m a g y a r D u n á n a k az a szak asza, a m e ly e t k e le t és d él felé E szter­ gom , le jje b b V iseg rád h a tá ro

l, m á r a k ő k o rsz a k ó ta k u ltú rtá j. E sz te r­ gom tá v o la b b i k ö rn y ék e, a b a jó ti Ja n k o v ic h -b a rla n g g a l, a p ilisszán tó i k ő fü lk év el, a ta ta b á n y a i (b án h id ai) S z e lim -b a rla n g g a l, a ta ta i lösz­ tele p p e l, a k esztö lck la s tro m p u sz ta i le g é n y - és le á n y b a rla n g g a l, a fia ta la b b k ő k o rszak ó ta e m b e rla k ta , tö rté n e ti v id ék . E sztergom tá já n a te rm é sz e t m ű v é t v ag y h a tv a n e z e r e sz te n d e je em b eri m u n k a a la k ítja , csiszolja. De E szterg o m h á tté rb e n az ő sm ú lt rég é sz e ti em lé k e iv e l m ég n ag y o b b fo n to sság ú v á ro sa a m a g y a r n é p tö rté n e té n e k . A D u n a m e l­ le tt m in t egy ó riási n y e lv n y ú lik e lő re m a g a sa n a v á rh eg y . R a jta a v á ro s büszkesége, a v á rp a lo ta , m in t v a la m i k o ro n a e m e lk e d ik a m a ­ g asb a. B

üszkék is le h e tte k rá , h isz lé p c ső it ró m a ia k , av aro k , h u n o k ta p o stá k . M ost leg n ag y o b b ék esség e a III B éla k ir á ly é p ítte tte p alo ta, no és a „Szép te m p lo m ”, m e ly n e k a la p ja it S z e n t Is tv á n k irá ly ra k ta le. Ez a te m p lo m o sz to tta k e tté a v á rh e g y e t E gyik o ld a lá n a k irá ly , a m á sik o n az érse k la k o tt. L e n t a v á r a la tt tö b b telep ü lés E zek v a la ­ m e ly ik é b e n sz ü le te tt az 1200-as évek e le jé n B oldog Özséb. S a jn o s sz ü le irő l sem tu d u n k v a ­ la m i so k a t! Az a g y ér tu d ó sítá s, am ely rá n k m a ra d t, igen kevés. G yöngyösi G erg ely ír ta : „D erék és előkelő szü lő k tő l sz ü le te tt.” A „ F ra g m e n p a n is ” ír ó ja s z e rin t: „Ö zséb E szte rg o m b a n n e m e s és k e re té n y szü lő k tő l sz ü le te tt.” A B o lla n d istá k s z e rin t: „Ö zséb E sz­

te rg o m b a n n e m e s szülőiétől szü ­ le te tt.” O rosz F e re n c S y n o p sisáb a n szóról sz ó ra á tv eszi a F ra g ­ m e n író já n a k szav ait. Ü gy é re z ­ zük, hogy a le g ré g ib b szövegben G yöngyösi G erg ely n e m a n n y ir a a te sti sz á rm a z á sra a k a r u ta ln i a sz ü lő k k e l k a p c so la tb a n , h a n e m in ­ k á b b a lelk i fin o m sá g ra , n e m e s ­ ségre. V an n a k , a k ik tu d n i vélik, hogy a v á rk a p itá n y fia, ső t n é ­ m e ly író k e z e n az ú to n m ég a k irá ly i c sa lá d d a l is k a p c so la tb a h o zták , a m i leg n ag y o b b s a jn á ­ la tu n k ra u g y an , d e n e m b i­ z o n y íth ató . A n n y i bizonyos, hogy a sz ü lő k nem es, v a llá so s é le ­ te n a g y h a tá s s a l v o lt a g y erm ek Ö zsébre. B oldogok le h e tte k a sz ü ­ lők, a m ik o r lá ttá k g y erm e k ü k v a l­ lásos, erk ö lcsö s fejlő d ésé t. M in d en é le tra

jz író ja k ie m e li: lölő, ső t a z t k e ll fe lté te le z n ü n k , hogy n ag y o n sz e re tte tá rs a it, t a ­ lá n tá r s a s á g u k a t is. K ésőbb lá tju k é le té b e n , hogy m e n n y ire v en d ég szerető , m in t k an o n o k , m a jd m in t re m e te is. A ki vendég szerető , n em le h e t világgyűlölő,, n em leh et, hogy h a m is m isz tik a áld o z a ta legyen. „A jó e rk ö lc sö k et ú g y m eg szo kta , ho g y a g y e r m e k e k . já té k a itó l e l m e r t e k ü l t . ” T e h á t nem a g y e rm e ­ m in d e n id e jé t az isten tiszte le tre , e lm é lk e d é s r e v a g y ta n u lá sra h a sz­ n á lta ez a r e n d k ív ü li é rte lm e s if ­ jú .” k e k e t k e rü lte , n e m v o lt e m b e rg y ű ­ „N éha b eszélt az e m b e r n e k a r ­ ról a bölcsességről, m e lly e l Is te n t e t s z é s é t m e g n y e r h e t i k . " K ik n e k b eszélt a rró l, h o g y an le h e t Is te n

­ n e k te tsz e n i? K ézenfekvő, hogy tá r s a in a k , le g a lá b b is először a g y e rm e k e k n e k . M ik o r ezt lá ttá k a fe ln ő tte k , cso d álk o ztak , és „ h a v a ­ laki sz á m b a v e tte v o ln a re n d k ív ü li t u d á s á t és tis zta éle tét, ú g y í t é l k e ­ z e tt vo ln a , h o g y a z e lő k elő i fja k p é ld a k é p e v á li k m a j d b elő le.” T ú l a g y erm ek k o ro n , m á r b e n ­ n e a v ih a rz ó n á s ifjú k o rb a n . A m it a gyerm ek m ég ö n tu d a tla n u l vagy n em te lje s é re ttsé g g e l te tt, a z t m ost m á r te lje s h a tá ro z o ttsá g g a l v á lla lja . V á lla lja a v irra sz tá st, a ta n u lá st, a zsolozsm a én ek lé sét. V alószínű, hogy a k á p ta la n i é n e k ­ isk o la ta g ja k é n t é n ek eli a zso­ lozsm át. A kegyelem , a m e ly m eg ­ é rin te tte le lk é t, jó ta la jr a ta lá lt. F ogékony lelk e sz o m ja sa n itta a k á p ta la n i

isk o lá b a n h a llo tta k a t. L assan k ib o n ta k o z o tt é rd e k lő d ési k ö re is. M ind jo b b a n rá é b r e d t h i­ v a tá s á ra , m e ly re az is te n i k e g y e­ lem k is k o rá tó l k é szítette. íg y a d ö n tés nem v o lt n e h é z és v á r a t­ lan . Az iste n i k eg y elem m ű k ö d ése n em á llt m eg, a fejlő d és m ég n em fejező d ö tt be! M in t p ap , m ég b e n ­ sőségesebben tu d ta m eg k ö zelíten i azt az iste n i sz e re te te t, a m ely n ek n e m tu d o tt e lle n á lln i. S zen tm iséi­ ben, v irra s z tá s a ib a n , csendes im á d sá g a ib a n , v agy a zsolozsm a é n ek lé séb en k e r ü lt k ö zeleb b T e ­ re m tő jé h e z ? N em tu d ju k . É le tra jz ­ író i m in th a csak tő le ö rö k ö lték v o ln a a szerén y ség et, m e rt a leg­ m ély eb b k é rd é s ü n k re is a h a llg a ­ tá s a fe le le tü k . M e n n y it le h e te tt v o ln a írn i életérő l! D e n em

írta k , a m it p ed ig írta k , m in t tö b b to n n á s h a ra n g zúg a század o k o n át. H a g y e rm e k k é n t is b eszélt az iste n i sz e re te trő l, h o g y an b eszélt m in t p a p ? E zt is s e jte tn i engedi G yön­ gyösi G ergely, a m ik o r a k ö v e tk e ­ ző k et ír ja : „ . é r d e m e i é r t k o r á n É le tra jz író i a n n y ir a rö v id tö ­ m ö rség g el írn a k , hogy csak k ö ­ e s z t e r g o m i k a n o n o k k á n e v e z t é k v e tk e z te tn i tu d u n k n ém ely m eg ­ k i . ” T e h á t v o lta k érd em ei! T isztes­ á lla p ítá s a ik b ó l: „ S z i g o r ú t e t t e k e t séges, b ecsü letes p api élete m in ­ g y a k o ro lt. A kk o ra k e g y e l m e t d e n k i e lő tt n y ito tt k ö n y v volt. Az érd em elt k i . ” Ü gy gondoljuk, im ád ság é lm én y e az a rc á n volt. n e m té v e d ü n k , h a a z t m o n d ju k : E ltitk o ln i n em leh e te tt. ezek a k ife je z é se k

a szen tek é le ­ T u d o m á n y sz e re te té t is is m e r­ té re jellem ző ek. té k ; k ö n y v e k e t írt. K em én y en d o l­ H a so n ló ak a k ö v etk ező m e g á lla ­ gozott, tu d ta : „ N e m a z m e g y b e a p ítá so k is: „ S o k a t v i r r a s z t ó i t és m e n n y e k o r s z á g á b a n , a k i m o n d j a : U r a m , U r a m , h a n e m , a k i t e s z i és ta n ítja , a zt n e v e z ik n a g y n a k a m ennyek országában." (F o ly ta t­ ju k ) Á rv a V ince A z 1978. j ú n i u s 8 - á n e l h u n y t D i e n e s V a l é r i a f i l o z ó f u s n ö é s m o z d u la tm ü v é sz , sz á za d u n k n a g y k e re s zté n y ta n ú ja sírem lék ét m á j u s 2 7 - é n s z e n t e l t e m e g B e l o n G e l l é r t p é c s i s. p ü s p ö k , n a g y s z á m ú t i s z t e l ő j é n e k j e l e n l é t é b e n . A s í r k ö a v a t ó b e s z é d b ő l id ézü n k : In memóriám Dienes Valéria E ljö

ttü n k , hogy m e g szen teljü k a V a lé ria n é n in k s í r já t jelző e m ­ lék et. Ez kő E n n y i lá th a tó b e lő ­ le. Ö belőle, a k i az é le t v o lt a m ozgás volt, a m eleg volt, a fén y vo lt, A kő kem én y , hideg, m o z d u ­ la tla n . A k ő n em á r u l el se m m it sem az itt n y u g v ó e m b e rb ő l, m é g ­ is id e á llítju k e z t a követ. Jé z u s szól az e v a n g é liu m b a n o ly an kö v ek rő l, a m e ly e k b eszél­ nek, h a a z e m b e re k h a llg a tn a k . A z ók o ri tö rté n e le m b e n is t u ­ d u n k és h a llu n k zenélő kö v ek rő l, a M em non sz o b ro k n a k é jsz a k a i d a lá ró l. Ezek b e sz ív já k m ag u k b a a fo rró eg y ip to m i n a p n a k a h e ­ v ét, és az é js z a k a h ű v ö sé b e n tá ­ m ad ó rezgés d a llá fo rm áló d ik , hogy az é js z a k á n a k h ír t a d jo n a n a p m elegéről. E z é rt sz e n te ltü k m eg mi e z t a követ, hogy zengő

kő, beszélő kő legyen, V a lé ri­ á n k n a k a le lk é t m a s á b a szívó és e v ilá g b a su g á rz ó kő legyen. V a lé ria Iste n b e n é lt. Az ő k e d v e n c g o n d o la ta v o lt a z id ő re fo rm , a m e ly ik b e n a p illa n a to t e lem ezv e m in d ig v issz a n y ú lt a p illa n a t elé, és m in d ig id é z te a p illa n a t u tá n a jö v ő t. És a r r a jo lt rá , hogv a z id ő re fo rm b a n m e g ­ ú ju ló sz e m lé le tn e k to tá lis sz e m lé ­ le tn e k k e ll len n ie, a k e z d e te t é s a véget, a k é t v é g te le n sé g e t k ell á tfo g n ia , m e ly sz ü li a p illa n a to t, íg y ír ja a m a g a is k is v e rs é b e n : J ö n a z Iste n , ú tja titk o s út, v é g ­ tele n b ő l v é g te le n b e fu t. V a lé riá n k tu d ta , hogy a z e m ­ b e r az Iste n b ő l ío rrá so z ik . S o ro ­ zatos p illa n a to k n a k a m ü v e az em b e r, d e az első p illa n a t, a z e l ­ ső g ondolat, a k

in e k sz iv éb en é l ez a v ilá g , a z a z Iste n . És a z Iste n g o n d o la ta i v a n n a k az e m b e r n y o m á b a n , a p illa n a tu n k b a n , . a úgy ü lt k ö zö ttü n k , m in t aki ism e­ je le n ü n k b e n . És a m á s ik n ag y re tle n m élységből iö lfa k a d ó fo r­ v ég telen , az Is te n v á r és h ú z b e n ­ rá s ra néz, és e lm eren g v e cso d álja n ü n k e t. És ő a p illa n a to t, a p illa ­ a h u llá m o k já té k á t és a szik rázó n a to k v é g te len s o r á t a fe jlő d é s­ vízcsep p ek tü n d ö k lését, és m in ­ n e k a re n d ié b e n szem lélte, am e ly - dig v a la m i ú jn a k és ú jn a k b ű v ö ­ ly el k ü lö n b ö ző su g a ra k o n in d u l­ letéb en , igézetében él. F ö ld i é le ­ n a k e l a létezők és ta r ta n a k az té b e n is • így ü lt k ö zö ttü n k , m in t O m eg a p o n t fe lé á lla n d ó a n e lő ­ a k i lá t, v a la m i titk o t

lá t, titk o k ­ re, v is s z a fo rd íth a ta tla n u l és m eg- n a k az özönét lá tja . is m e rh e te tle n ü l. E z v o lt az ő H á t m o st m it lá th a t? És m i n a g y filo zó fiai s ik e re és gondo­ m o st a z t k é rtü k a z ég iek tő l, a m i­ la ta . H ogy a z ev o lu tio , a fejlődés k o r m e g á ld o ttu k ezt a k ö v et, és tö rv é n y e i ezek. a z t k é r j ü k V a lé ria te s tv é rü n k tő l M i le tt m o s t ezzel a lélekkel, is, hogy a m it ő lát, a z Is te n a r c á ­ a k i 1978-ban. 100 eszten d ejéb en ró l; am i beleég a z ő leikébe, am i á tlé p e tt e fö ld n ek a je le n p illa ­ a z Iste n s z e re te t-te n g e ré b ő l b e n ­ n a tá b ó l a z örök k év aló ság b a, a k i n e v a n a z ő szívében, a z t s u g á ­ tu d ta , hogy az ev o lu tio felg y o r­ ro zza á t e r r e a k ö re. hogy a k i sul, m in é l közelebb ju t a s z e l­ m eg áll itt, a z m e g illető d jék a tú l­

lem hez. N em k e llen ek é v m illiá r­ v ilág ü z en etétő l és a tú lv ilá g dok, m in t a sz u b a to m á lis részek ­ gyönyö rű ség én ek a szépségétől, n ek . v agy a z a to m ré sz e k n e k v agy a m ire m in d ig v ág y o tt, a m i u tá n a z é le t első s e jtjé n e k ! A szellem m in d ig tö re k e d e tt és a m it m in ­ elöi-e tö r és b e le a k a r sz a k a d n i a dig m u n k á lt m a g áb a n . v ég telen O m egába, a k i Isten . Ü gy m o n d já k , a m ik o r M ich e­ V ég tele n b ő l v ég telen b e fu t lan g e lo M ózessé fa r a g ta a k ő ­ m o n d ja V a lé riá n k , ö e z t a v ég ­ szik lát, a k k o r rá c s a p o tt a k a la p á ­ te le n t m u n k á lta é le téb en . E zt a c sá v a l M ózes té r d é re és a z t v é g te le n t a k a rta , sz e re tte , sz o l­ m o n d ta : S zólalj m eg, M pzes! Mi g á lta , m ik o r m e g ta lá lta hiszen m o s t k é rjü k , szó lalj m eg, V alé­ n

e m v o lt m in d ig részese : de ria ! S zólalj m eg a te h ited d el, a m ik o r m e g ta lá lta a végtelent, szó lalj m eg a te rem én y ség ed d el, e lje g y e z te n la g á t v e le é s g y erm e­ szó lalj m eg a te sz e re te tc d d e l. ki a lá z a tta l h ird e tte , élte, szo l­ szó lalj m eg a te ö rö k k év aló ság o t g á lta . Ü gy á llt k ö zö ttü n k , m in t v á ró sz ív e d d e l: és a m it te látsz a k i v a la m ily e n n a g y tű zb e néz. m ost, élsz m ost, a m in e k örülsz M i m a g u n k is észrev esszü k , h a m ost, a m in e k a z élv ezetéb en vagy, eg y n a g y tű z b e n ézü n k , hogy o tt­ a z t m in d ü zen d n e k ü n k lé le k b e fe le jtjü k a sz em ü n k et, o tt fe le jt­ m ark o ló a n , hogy m i m a g u n k is jü k m a g u n k a t és v a la h o g y e lm e ­ m e g é rtsü k a te ü z e n e te d e t és rü lü n k a fo ly ton m á s-m á s fo rm á t ezen k ő szik lán k e re s z tü l s a

r a j ­ öltő lá n g te n g e r szem lélésében. A ta ragyogó n év e n és k ereszten lán g o k ö rv é n y éb en m in d ig ú j és k e re s z tü l m in d ig m e g k a p ju k a te ú j v a la m in e k a m eg v a ló su lá sá t ü zen eted et, a k e re sz tn e k az ü ze­ s e jtjü k , v á rju k és lá tju k . N éh a n e té t, a z ö rö k é le t üzenetét* Szivünk odaadása A h o g y a n P éter Jézu s m e g ta ­ gadásakor m o n d o tta : „Én n e m is m e r e m a zt a z e m b e r t !” u g y a n ú g y kell a K ris ztu s k ö ­ v e tő i n e k ö n m a g u k a t megtagadniok. El ke ll fe le jt e n iü k saját é n jü k e t n a g y szorongásaikkal és apró ig é n y e ik k e l együtt, igen. m i n d e z t el kell v e tn i ö k m a g u k ­ tól. M eg kell k ü z d e n i ö k m a g u k ­ kal, le kell g y ő zn iö k ö n m a g u ­ kat, hogy m eg szü lessék a n e m e ­ sebb lelki és erkölcsi s z e m é l y i­ ségünk. T eljes sz ív v e l

és e g y e ­ d ü l csak az E m b er fiá r a szabad te k in te n iü k , h og y ö n m a g u k a t egészen B e n n e és ne sa já t m a ­ g u k b a n ta lá ljá k m e g . C sak igy t u d j á k ö n m a g u k b a n és éle­ t ü k b e n az E m b e r fiá t és az ő em b erség ét m egvalósítani. Csak az tu d ja a világot m eg vá lta n i, a k i K ris ztu s m essiási s z e n v e ­ dését m ag ára vállal ja, vagyis ha fö lha g y saját é n jé n e k é r v é ­ nyesítésével, b ü szkeség ével és kétségbeesésével. Jü rg e n M ö llm an n É vközi 12. v a sá rn a p Áldozatunk Az E u c h a risz tiá ró l teo ló g iailag első so rb an m in t áldozatról szo k ­ tu n k beszélni. A szen tm ise az a leg sz e n te b b áldozat, a m e ly b e n u g y an az az áld o z a to t b e m u ta tó és a fö láld o zo tt: Jé z u s K risztu s. Ivlás szóval: Jéz u s K risztu s ö n m a g á t a d ja oda, áldo zza föl v á ltsá g u l, en g esztelésü l b

ű n e in ­ k é rt, h ely eseb b en ü d vö ss ég ü n kért. A z á ld o z a t ősi fo g alm a és m ó d ­ ja , hogy ti. az e m b e r v alam i k e d ­ v es d o lg át fö la já n lja és o d a a d ja Iste n n e k , n em volt elég az e m b e ­ riség b ű n e ié rt v áltság u l adni. E z é rt ö n k é n t és szerétéib ő l m aga az Isten Fia v á lla lta a v á ltsá g d íj (red em p tio ) m eg fizetését. „ L e h e ­ te tle n ugyanis, hogy a b ik ák és b a k o k v é re b ű n ö k e t tö rö ljö n el. E z é rt n y ila tk o z ik így, a m ik o r a v ilá g b a lép : Á ld o zato t és a já n d é ­ k o t nem k ív á n tá l, de e m b e ri te s ­ te t a lk o ttá l nekem . N em k ed v es e lő tted az en gesztelő és égöáldoz at. E zért így szó ltam : N ézd, m e ­ gyek, Isten em , hogy te lje sítse m a k a r a to d a t” m o n d ja a Z sid ó k ­ hoz ír t levél a 40. z so ltá rt idézve (Z sid 10. 47) A z Ó szövetségben és m in d e n

v a llá sb a n , a m ely v a llo tta az áldozat tö r vén yét, Jé z u s K risz tu s e ljö v e te le előtt, a sz e m é ly e s ta r­ tozást a d o lgokra, á lla to k ra és te rm é n y e k re , az e m p e r b irto k á ra ru h á z tá k át. M intha a b ű n nem szem élyes p ro b lé m a le n n e a sze­ m ély es Iste n n e l szem ben, h a n e m c su p á n dologi tarto zás, m in teg y az ad á s-v e v é s sz in tjé re le sz á llít­ va. P ed ig a bűn m in d ig szem ély i­ sé g ü n k sz em b efo rd ítása Is te n n e l, m e g ta g a d á sa Hozzá v aló szem é­ ly es k a p c so la tu n k n a k és sz e re te tü n k n e k . Jé z u s K risz tu s a sze­ m élyesség s z in tjé n v á lla lta a b ű ­ n ö k é rt „ já ró ” v áltsá g d íj m eg fize­ té sé t és Isten kiengesztelését. Jé z u s á ld o z a ta óta e z é rt a leg­ szebb és leg ig azab b em b e ri á ld o ­ z a t ö n m a g u n k odaadása Iste n n e k . H a Jé z u s K risz tu

s egy le tt v e ­ lü n k az te rm é sz e tb e n és e m b e r­ ségének fö láld o zásáb an , ez az egység a z t je le n ti, hogy n e k ü n k is e g y esü ln ü n k kell V ele és á ld o z a ­ tá v a l ö n m ag u n k o d a a d á sá b a n , az Is te n irá n ti en g ed elm esség b en v ag y is Isten a k a ra tá n a k te lje s íté ­ sében. E za m i szívbéli és lelki á l­ d o zatu n k , a m it k ív án az Isten , m in t h o z z á já ru lá s t K risz tu s á ld o ­ z atá h o z. E zt a benső fe la já n lá s t a k a rju k elvégezni m in d e n s z e n t­ m iséb en a k e n y é r és a b o r fe l­ a já n lá s á v a l. tg y lesz lelki á ld o ­ za ttá s z á m u n k ra a szentm ise. „Ez lesz a szövetség, a m e ly e t a m a n a ­ pok u tá n kötök v elük m o n d ja az Ű r. T ö rv é n y e m e t szív ü k b e íro m és e lm é jü k b e vésem , b ű n e ­ ik r e és tö rv én y sz e g é sü k re tö b b é n em e m lék ezem ” (Zsid

10. 16 17) K érő im ád ság fo rm á já b a n u g y a n ­ e z t fogalm azza m eg m ai fe la já n lá ­ si k ö n y ö rg ésü n k : Fogadd el, U r u n k , engesztelő és dicsérő á l­ d o za tu n k a t, és add, hogy b en n e m e g tis ztu lv a s z í v ü n k odaadása v á l j é k előtted k e d v e s áldozattá. Ámen. C san ád B éla Á ra : 4 Ft Katolikus hetilap XXXI X. 25 a H ittanbeiratások A h itta n b e ira tá s o k az 1983/84. ta n é v re az á lta lá n o s isk o lá k b a n és a g im n á z iu m o k b a n jú n iu s 27-én (h étfő n ) d é lu tá n 14 18 ó ráig , és jú ­ n iu s 28-án (k ed d en ) d é le lő tt 8 13 ó ráig lesznek. A ta n u ló t v a llá so k ta tá s ra a b b a n az isk o lá b a n k e ll b e íra tn i, a m e ly b e n a re n d e s b e íra tá s t végezték A b e íra lá s t az egyik szülő, ille tv e a g yám az isk o la ig azg a tó ja, v ag y a b e íra tá s t végző pedagógus e lő tt szóban, meg nem je le n

é s e se té n írá sb a n k é rh e ti. (E ltérő en a re n d e s isk o lai b e íra tá so k re n d ­ jé tő l: a felsőbb o sz tá ly o k ra lépő ta n u ló t h ito k ta tá s ra m in d e n osz­ tá ly b a n k ü lö n be k ell íra tn i.) A z életért „A b é k em o z g alo m n ak sz e rin te m n em az a fe la d a ta , hogy a ra k é ­ tá k a t szám o lg assa” h a n g sú ­ lyozta R om es C h a n d ra , a B ék e­ v ilá g ta n á c s e ln ö k e a b b a n az in ­ te rjú b a n , m e ly e t az O BT sz é k h á ­ zában ta r to t t sa jtó tá jé k o z ta tó u tá n a d o tt az egyik n a p ila p n a k . A neves közéleti e m b e r a sa jtó tá jé k o z ta tó n a p rá g a i béke v ilá g ­ ta lá lk o z ó e lő k észü letérő l szólt, s h a n g sú ly o z ta : a k özvélem ény e g y re in k á b b fölem eli sz a v á t a n u k le á ris h á b o rú v eszélye ellen, s e g y re erő sö d n ek a b ék em o z g al­ m ak . A B é k e -v ilá g

ta n á c s m ás sz e rv e z e te k k e l e g y ü tt készül a p rá g a i ta lá lk o z ó ra , s jó lle h e t a k ü ­ lönböző b ék em o z g alm ak nem m in d e n b e n é rte n e k egyet, m in d ­ a n n y ia n a z é rt jö n n e k össze, hogy az em b e risé g le g fo n to sab b k é rd é ­ séb en eg y ség re ju ssa n a k . A v i­ lá g ta lá lk o z ó n nem lesznek h a tá ­ ro zato k , p árb esz é d e t, v itá t fo ly ­ ta tn a k s o ly an a k c ió k a t k é sz íte ­ n ek elő, a m e ly e k e t m in d e n k i j a ­ vasol. A cseh szlo v ák eg y h ázak j a ­ v a s la tá ra a b ék e v ilá g ta lá lk o z ó m eg n y itó n a p já n m eg szó laln ak a h a ra n g o k , k ife je z v e az e g y e té rté st az é le té rt. *9 Az olasz A ctio C ath o lic a e ln ö k ­ sége X X III. Já n o s pápa h a lá lá n a k 20. é v fo rd u ló ja alk a lm á b ó l ta lá l­ kozót re n d e z e tt jú n iu s 3 -án este 9 ó rá tó l a S zent P é te r

té re n . A ta ­ lálkozón, a m e ly e t A lb erto M onticone e ln ö k n y ito tt meg. Ugo Poletti bíboros h ely n ö k eln ö k ö lt A h ív ek ezrei im ád k o ztak X X III. J á ­ nos p áp áért- 1 9 8 3 . jú n iu s 19 (1 9 2 9 ) M M B B w a w k ? u m in « iii A Szent István Társulat jú n iu s i ig a z g a tó v á la sz tm á n y i ü lé ­ sén G u th y A n d o r eln ö k beszám o ­ ló já b a n v is sz a te k in tv e a m á rc iu si k ö zg y ű lés ó ta e lte lt id ő sz a k ra k i­ e m e lte a ju b ile u m i S zentév m eg­ n y itó ü n n ep ség eit, a b íb o ro s főp á sz to rró l k é szü lt film T V -b em u ta tó já t, m e g em lék ezett a T á rs u ­ la t e lh u n y t ta g ja iró l, k ö ztü k V árk o n y i Im ré rő l, az A C országos ig a z g a tó já ró l. K ü lö n szólt m u n k á ssá g á t, je le n tő sé g é t m é lta tv a n em zeti k ö ltő n k Illy és G y u la h a lá lá ró l, aki „ a X X .

századi m ag y a rsá g egyik leg n a g y o b b fia volt, s a k it az o r­ szág n é p e s az egész m ag y arság , v ilá g n é z e ti k ü lö n b sé g e k re való te k in te t n é lk ü l m e g re n d ü lté n . g y ászo lt.” K ö szö n etét m o n d o tt B elon G e llé rt p ü sp ö k n ek az Illyés G y u la r a v a ta lá n á l e lm o n d o tt te ­ m etési m e g em lék ezésért, „am e ly lyel p é ld á t a d o tt a rr a , m ik é n t kell szólni h itü n k rő l o lyan k ö rn y e z e t­ ben, ahol a rég ies m eg fo g alm azá­ sok m á r h a tá s ta la n o k .” ü n n e p i e se m é n y k é n t je le n te tte b e G u th y elnök P ossonyi L ászló ­ n ak a V igilia a la p ító já n a k 80. szü ­ le té sn a p já t, a k it az elnök levéllel k e re s e tt meg. hogy k ö szöntse őt és m egköszönje neki a k a to lik u s ú jsá g írá sb a n , lap szerk esztésb en n y ú jto tt fá r a d h a ta tla n szo lg álatát. P ossonyi L

ászló k ezd ettő l tu d ta és ’ érezte, „hogy a katolicizm ust, csak m in t h alad ó , m o d ern k a to lic iz ­ m u s t le h e t m egőrizni. Ú gy érzem m o n d o tta je le n tő s részb en n ek i k öszönhetem , hogy ifjú k o ­ ro m ó ta k a to lik u s n a k tu d o m m a ­ gam , hogy m ó r a Z sin a t e lő tt 30 év v el a m ai szóval z sin a ti k ato lic iz m u s lé g k ö réb en n ő h e t­ tem fel, o ly an k a to lik u s g e n e rá ­ cióhoz csatlak o zv a, am ely a n agy tö rté n e lm i fo rd u la to k id e jé n sem té v e s z te tt u ta t, n em en g ed v e ta ­ p o d ta t sem az em b ertelen ség , a fa jg y ű lö le t d iv a tjá n a k , n em sírv a vissza egy p illa n a tra sem a lev ité z le tt un. » k eresztén y « p o litik a fé lfe u d á lis re a k c ió já t, hanem m in d e n k o r elő re nézve a jö v ő ú t­ ja it k e re s te .” Az e ln ö k i szav ak u tá n S zabó G éza k an o n o k -p lé b á n o s a 100 éve s z

ü le te tt je le n tő s m a g y a r p a p k ö ltő rő l, H a rsá n y i L a jo sró l ta r ­ to tt nagy te tsz é st k iv á ltó elő ad á st. A N em zetközi K a ritá sz 12. kö z­ gy ű lése R ó m áb an m e g v á la sz to tta ú j fő titk á rá t a sv ájci K a ritá sz n á l dolgozó G e rh a rd M einer szem é­ lyében, aki a leköszönő p a ra g u a y -i E m ilio F ra c c h ia h iv a ta lá t veszi át. A m á r k o rá b b a n m eg v álasz­ to tt elnök, az an g o lai A le x a n d re de N ascim en t bíboros érsek nyi­ la tk o z a tá b a n elm o n d ta, hogy •* N em zeközi K a ritá sz 1982-ben többek k ö zö tt 16 m illió d o llá r s ü r­ gős seg ély t o szto tt szét. A Magyar Püspöki Kar nyári ülése A M ag y ar P ü sp ö k i K a r jú n iu s 23 -án ta r to tta n y á ri k o n fe re n ­ c iá já t L ékai László bíboros, p rí­ m ás e ln ö k letév el. A n a p ire n d i p o n to k k ö z ö tt első h ely en sz e re ­ p e lt a

S z e n ta ty a len g y elo rszág i ú tja : ezen a b íb o ro s e ln ö k és S za­ kos G y u la m eg y ésp ü sp ö k k é p v i­ selik p ü sp ö k i k a ru n k a t. A p áp a a u sz tria i lá to g a tá sa az o sz trá k K a to lik u s N apok a lk a lm á v a l sz e p ­ te m b e r 9 12.között lesz L ékai b í­ boros p rím á s v ezetésév el 8 p ü s­ pök és 5 világi hivőbői álló k ü l­ d ö ttsé g k é p v iseli a m a g y a r eg y h á ­ zat. C a saro li b íb o ro s á lla m titk á r m e g h ív á sá ra á p rilis 11 15 k özött a k o n fe re n c ia e ln ö k év e l az élen 5 ta g ú p ü sp ö k k a ri k ü ld ö ttsé g já r t R ó m áb an a P á p a i Á lla m titk á rs á ­ gon a m a g y a r k a to lik u s e g y h ázat é rin tő k é rd é se k b e n , kü lö n ö sen a B u lán y i G yörgy p ia rista a ty a ir á ­ n y ítá sa a la tt ism é te lte n is belső fegyelm i z a v a rt okozó kisközössé­ gek ügyében. A p ü sp ö k ö

k et a S z e n ta ty a is fogadta. K ife je z te a g ­ g o d a lm á t és sú ly o sn ak m in ő síte tte a P ü sp ö k i K a rra l sz em b en ta n ú s í­ to tt e lle n á llá su k a t, éspedig egység­ b o n tó k ö v etk ez m én y ek m iatt. E gy­ ség re és az ev an g elizáló erő k ö sszefo g ására in te tte a p ü sp ö k ö ­ k e t a k atek é z isb e n , az ifjú sá g g a l és a csalá d o k k a l való le lk ip ászto ri fo g lalk o zásb an . C asaro li á lla m tit­ k á rn a k II. Já n o s P á l p áp a leg fel­ sőbb re n d e lk e z é se a la p já n L ékai b íb o ro sh o z és a M ag y ar P ü spöki K a r ta g ja ih o z in té z e tt lev e lé t Poggi érsek, re n d k ív ü li p áp ai n u n ciu s h o z ta e l M ag y aro rszág ra. Ezen a lk a lo m m a l, m á ju s 4 12 kö­ z ö tt hazánkban tartó z k o d v a , m e g lá to g a to tt tö b b egyházi in té z ­ m én y t és h o sszasab b an é rte k e z e tt a P ü sp ö k i K a r m in

d e n egyes ta g ­ já v a l. Je le n é rte k e z le te n a P ü sp ö k i K a r ta g ja i s a jn á la tta l á lla p íto t­ tá k meg, hogy a S z e n ta ty á n a k a v a tik á n i á lla m titk á rsá g o n k ere sz ­ tü l az e g y ség b o n tó k at jo b b b e lá ­ tá s ra in tő szav ai n e m ta lá lta k m eg sziv lelésre. Sőt m in th a ú j v i­ h a r e lin d ítá s á ra k é sz te tn é k B u lá ­ nyi G y ö rg y ö t és tá rs a it, m e rt a n e v e z e tt lev é lb e n ta lá lh a tó , csak e g y é rte lm ű e n rá ju k a lk a lm a z h a tó k ité te le k e t tu d a to sa n k ezd ik fé lre ­ m a g y a rá z n i és s a já t ja v u k r a el­ fe rd íte n i, m in th a az o tt ta lá lh a tó in te lm e k n e m őket, h a n e m a P ü s­ pöki K a rt é rin te n é k . A levél a z o n ­ b a n v ilág o san h an g sú ly o zza: az A postoli S z en tszék jó v á h a g y ja és m eg erő síti m in d a z o k a t a h a tá r o ­ za to k a t, a m e

ly e k e t a M ag y ar P ü s ­ pöki K a r m in t a m a g y a r k a to ­ lik u s eg y h áz felelős és h iv a to tt p á sz to ra in a k te s tü le té . a B u lá ­ nyi G yörgy á lta l v e z e te tt k isk ö ­ zösségekkel k a p c so la tb a n hozott. K ülön fe lh ív ja B u lán y i a ty á t és k ö v ető it, hogy e n g e d e lm e sk e d je ­ n ek p ü sp ö k eik n ek , a k ik az eg y ­ h áz tö rv é n y e s és felelős vezetői. A p ü sp ö k ö k felelő sség ü k tu d a tá ­ b an ú jb ó l a S z en tlélek Iste n eg y esítő k e g y e lm é é rt im ád k o zv a békességre, m e g é rté sre és az e g y ­ ség m eg ő rzésére in tik te s tv é re i­ ket, a jó h ív ő k et, a p a p ság o t pe­ d ig k érik , hogy ne en g e d jé k m a­ g u k a t m eg tév eszten i az eg y ség ­ b o n tó ú ja b b Veszélyes k ís é r le tte k ­ től. A püsp ö k ö k rem élik é s m in ­ den e re jü k k e l azon lesznek, hogy e szo m o rú ügy v

ég ére p o n to t te ­ gyenek. Az Actío C ath o lic a ú j ig azg a tó ­ já v á K aezib a József püsp ö k ö t n e ­ vezte ki a P ü sp ö k i K a r elnöke. T h o m a s O. F iaich b íb o ro s ve­ zetésével ír eg yházi k ü ld ö ttsé g já r t h a z á n k b a n . Jú liu s első h e téb e n v á rjá k a litv á n p ü sp ö k ö k et, ak ik v issz a a d já k a 3 év v el ezelőtti m a ­ b íb o ro s-érsek , a n é m e t p ü sp ö k i g y a r p ü sp ö k k ari lá to g a tá st. A H it- k a r eln ö k é n e k m e g h ív á sá ra a k o n ­ tu d o m á n y i A k ad ém ia levelező ta ­ fe re n c ia a kölni d ó m b an k o n ceg o z a tá n a k jo b b eíh ely ezésére k ü ­ le b rá lá s sa l ü n n e p e lte az E u ch alön ala g so ri s z á rn y a t é p íte n e k ki risz tiá t. U tá n a a2 érse k i p a lo tá ­ a K özponti S z e m in á riu m b a n . A b an z a jlo tt le a találk o zó utolsó k o n fe re n c ia k ije lö lte a ró m a i

ülése, m ely n ek té m á ja v o lt: ho­ P á p a i M ag y ar In té z e tb e n ta n u ló gyan s e g íth e tü n k a m a d rid i é r te ­ ú j ö sz tö n d íja so k at. kezleten m e g tá rg y a lá sra k erü lő A S z e n tté a v a tá s i K ongregáció em b e ri jogok m ai m eg fo g alm azá­ M a ria T h a. Je s u E rh a rd in g e r, a sá b a n A n é m e t p ü sp ö k k a ri k o n ­ S zegény Isk o lan ő v érek re n d a la ­ feren ciák titk á r a is m e rte tte a n y u ­ p ító já n a k b o ld o g g áav a tási ü gyét g a tn é m e t p ü sp ö k i k a r b ék ek ö rle­ te rje s z te tte elő. E szterg o m b an jú ­ velét liu s első h e té b e n is m é t m e g re n ­ K á d á r L ászló érsek fe lh ív ta a d ezik a k á n o n jo g i to v áb b k ép z ő t figyelm et a rr a , hogy v eszedelem ­ ró m a i elő ad ó kkal. ben v a n n a k régi, tö rté n e lm i é rté ­ II. Já n o s P á l p á p a a külföldön k ű o rg o n áin k .

Az O M F szívesen élő m a g y a r p apok és hívők lelk i­ a d e lig a z ítá st a re stau ráláso k h o z. p ászto ri egy befogása és lelki gon­ P a sk a i László k o a d ju to r érsek a d o zása v ég e tt Irá n y i L ászló é sz a k ­ szerzetes e lö ljá ró k közeljövőben a m e rik a i p ia ris ta assziszten st c. te rv e z e tt eu ró p ai k o n fe re n c iá já ­ p ü sp ö k k é n evezte ki. A szen tév ról a d o tt ism e rte té st. Szakos G yu­ lelk i ta r ta lm á b a m in d e n ü tt e lm é ­ la szék esfeh érv ári p ü sp ö k az a k ­ ly ü ln i k ív á n u n k , f. évi o k tó b e r h a ­ v á b an a M agyarok N agyasszonya tu á lis litu rg ik u s ügyekről, k ü lö n ö ­ sen az im ák egységesítéséről tá jé ­ régi ü n n e p é n ek (okt. 8) id ején k o z ta to tt. F ó k a G yörgy szom ­ szen tév i z a rá n d o k la to t te rv ezn ek b a th ely i segédpüspök is m e rte tte R ó m áb a. Az új egyházi tö rv

é n y az egyházközségek á lta lá n o s ügy­ k ö n y v m a g y ar n y elv ű k ia d á s á ra rendi sz a b á ly z a tá n a k terv ezetét. A a S z e n t Is tv á n T á rs u la t k a p o tt m eg b ízatást. A leán y falu i le ík i- Püspöki K a r úgy d ö n tö tt, hogy e szab ály zato t egyelőre ideiglenes g y a k o rla to s h áz h a m a ro sa n e lk é ­ szül. m e g áld ása jú liu s 30-án m eg­ h a tá lly a l bevezeti A segédpüspök ezu tá n beszám olt a hírk ö zlő esz­ n y itá sa sz e p te m b e r 1-én lesz. C se rh á ti József pécsi püspök, a közök európai ta n á c sk o z á sá n a k B ad Schónbi u n n b a n ta r to tt é r te ­ Püspöki- K a r titk á r a je le n té s e k e t k ezletéről. v a la m in t az E urópai te r je s z te tt á k o n fe re n c ia elé. A P ap i S zen átu so k sa lzb u rg i ülésé­ p ü sp ö k k a ri é rte k e z le t jó v á h a g y ta ről. a H ittu d o m á n y i A k a d é m ia és a A k a to

lik u s iskolák tá m o g a tá s á ­ L evelező T ag o zat zársz á m a d á sa it. Az E u ró p ai P ü sp ö k k a ri K o n fe­ r a az 19ö3-as g y ű jtés ered m én y e re n c iá k titk á r a in a k é rte k e z le te 6 042 818, Ft. A P á p a i C salád á p rilis 26m á ju s 2. k ö zö tt az T an ács az ö reg ek és betegek le l­ N S Z K -beli M aria L aach ősi b en ­ k ip á sz to ri g o n dozásáról és e n n e k cés k o lo sto ráb an k e rü lt m e g ren ­ m ai fe la d a ta iró l re n d e z e tt é rte ­ dezésre. Az egym ás közötti szoro­ k ezletet, am ely en B agi Is tv á n se ­ sa b b k ap cso lato k k ié p íté sé t s ü r­ g éd p ü sp ö k k é p v is e lte a P ü sp ö k i g e tte k . M áju s 1-en H öffner, k ö in i K a rt K A TO LIK U S S Z E M M E L „A MIKULÁS EREDETILEG WOTAN, a germ án fő isten fö ld i mása volt, a ki k é n y e -k e d v e szerint b ü n te te tt és ju ta lm a z o tt” írja K u n Er­ zsébet a F ü

l e s decem ber 2-i szám ában. A ztá n a zt is m eg tu d o m a cikkből, hogy a W otanból szárm aztatott M ikulás (vagy W otan) „ketté­ hasadt”: „az egyik feléből lett az áldásosztó öreg, a m ásikból a fe n y í­ tésre h iv a to tt K ra m p u sz”. M ajd így fo ly ta tó d ik e m e csodálatos genea­ lógia: ”A kereszténység elterjedése u tá n azonosították az a la kjá t egy sosem élt püspökével, aki a rege szerint pénzt dobott be egy szegény család ablakán. A zóta vá rjá k el tőle, hogy az ablakba tegye a gyere­ ke k n e k szánt adom ányait, és azóta nevezik ném etül Nicolónak, m a ­ gyarul S zen t M iklósnak, illetve M ikulásnak vagy egyszerűen csak T él­ apónak, noha a Télapó nem ő maga, hanem a társa, lévén a n ém et W eihnachtsm ann, azaz a karácsonyapó leszárm azottja.” M inél to vá b b olvasom a cikket, annál kevésbé értem , ki kicsoda, és ki „hasadt k e tté ”. D ehát ve g yü k sorra! A

„sosem élt p ü sp ö k ” kitétel tárgyi tévedés, m erthogy S ze n t M iklós élt, aligha lehet vita tn i. Más k é r­ dés persze, hogy ala kjá t szám os legenda övezi. A szakirodalom fe lté ­ telezi, hogy ebbe a legendakörbe egy-egy vonás a N ib elu n g -m ondából ism ert W otan (W odan vagy Odin) m ítoszából szárm áz h a t (Id. A driaan D. De Groot, S a in t Nicholas A psychoanalytic stu d y of his h istory and m yth , M outon Co., Hága, Párizs, 1965, 25-26 o) A z évsza kvá ltá so k sze­ rin t a term észet m egújulásával és pusztulásával együ tt feltá m a d ó és m eghaló istenséget, W otant m ár Jézussal is kapcsolatba h ozták egyes vallástörténészek. M ert az em berek tu d o m á n yu k sokoldalúságának bizonygatásául , ha valahol fe lfe d e zn e k a keresztén y eszm ekörhöz ha­ sonló m o tív u m o t vala m ely ősi m ítoszban, rögtön igazolva lá tjá k a hatást és a függőséget. H olott nem elég a

hasonlóságot észrevenni, hanem m in ­ dig bizo n yítani kell az elő zm én yn ek te k in te tt m o tív u m hatását. H iszen az em beriség történetében szinte m in d en n e k van m ár va la m ilyen legalább halvány előzm énye, de hogy ez az előzm én y valóban ha­ gyom ány, hogy az á tv éte l ténylegesen m eg tö rtén t-e vagy sem hát éppen ez az, am it illő bizonyítani! K ülönben a vallástörténet nem leh et­ ne tudom ány, legföljebb ú jk o ri legendaterem tő m űhely, a m ely adott esetben arra törekszik, hogy decem ber 6-án e lfe le jtsü k S zen t M iklós püspököt, karácsonyeste Jézust pedig Európában, sőt világszerte m in d ­ ke ttő n e k elég gazdag vallástörténeti „ felfedezések” n élkü l is k im u ta t­ ható hagyom ánya van. <Giczy) URAM, ADD NEKEM EZT AZ ÉLŐ VIZET! kéri a szamariai asszony Jézustól. Az örök emberi vágyakozás evangéliumi képével kezd­ te meg a pápa a karácsonyi

előkészítő igehirdetéseit. Minden ember érzi elégtelenségét, szomjúhozza az igazi létet, és arra a Másikra vára­ kozik, aki beteljesíti reményeit. A p ápa arca halvány, két év a la tt egy fej m agasságnyit ro k k an t öszsze (a m erénylet óta), féloldalasán ül le egyszerű székébe a k étezer év p áp áin ak utódja, hogy ebben az izzó világhelyzetben a k risztu si üzene­ tet, em berségünk m éltóságát, szabadságát és egyben aláz atá t hirdesse. A p iro sb arn a arcú, m indig mosolygó W ojtyla bíboros a rc á ra p á p a ­ sága ötödik év fo rd u ló jára m á r m élyen bevésődtek a szenvedő K risz­ tus vonásai, de szeme felcsillan, ha a nagy M ásikról kezd szólni. Hogyan ju th a tu n k el az ilyen találk o zásra? M élységesen m eg kell ism ern i ö n ­ m agunkat, és állan d ó an összevetni é n ü n k et kü ld eté sü n kk el. Ezt a lé­ le k tan i csodát Jézus egyetlen p illan tá sáv a l érte el. A ki

felfogta te k in te ­ tét, az lelke m élyéig m egvilágosult és feléje fordult. Ez tö rté n t a sza­ m ariai asszonnyal, a házasságtörő nővel és N ikodém ussal. És m i ho­ gyan ism erh etjü k meg, ta p asz talh atju k meg ö n m ag u n k at? M u n ká lju k szüntelenül adottságainkat, és tá ru lju n k ki a lét igazi valóságára. Szent P ál ezt a k ettő t hangsúlyozta h íveinek: „M inden a tiétek, de ti K risztu ­ séi vagytok, K risztus pedig Isten é” (1 K or 2,23). M ajd a rra figyelm ez­ te t: „V izsgáljatok meg m indent és a jó t ta rtsáto k m eg" (1 Tesz 3,21). M ennyi tévedésnek és m egtévesztésnek vehetn én k elejét, h a m egfogad­ n án k a S zentatya ta n ítá sát. Igazságunk akkor felel meg a valóságnak, ha csorbítatlan egészre törekszünk és nem szakítunk ki belőle egy-egy részletet k isstílű lá tásu n k k al vagy önző érdekeinkkel. A m ai em bernek nehéz igazán m egtapasztalnia önm agát. O

lyan csap­ d ák b a esik, am elyek elfeledtetik vele, hogy Isten képére van terem tve. E zért k erü ln ek m a an n y ian a vigasztalanság, a kétségbeesés állapotába, vagy éppen m egrögzött cinikusokká válnak. K iüresedtünk, szom jazunk És a h iá n y t nem tu d ja a m ásik em ber betölteni, a T eljességre v ára k o ­ zunk. Az egek h arm a to ztak és az O r elküldte F iát, üdvösségünk K a rá ­ csonyát. Így h u lla n ak lelkekbe is a főpásztori szavak L assan felem el­ kedik a pápa, m egkapaszkodik pásztorbotjába, K risztus keresztjébe, m ajd m agasra em eli és szentévi áldásával sugározza szét a v ilág b a m eg­ m en tésü n k Ö röm hírét. Széli Margit „ÍGY IMADKOZD A SZENTOLVASÓT!” ez a cím e a S zen t Istvá n Társulat kiadásában m egjelent kis színes fü ze tn e k (helyesebben fü ze te csk én e k), am ely elfér az em ber belső zsebében az összehajtogatott zsebkendő m ellett, s m indössze 20 lapja van; 40

oldalából 16-ot színes kép, 21-et elm élkedő szöveg tö lt be. A zé rt soroljuk fö l ezeket az ada­ tokat, m e rt ez a kis kia d vá n y m in tá ja annak, hogyan kell röviden, m a g ­ vasán írn i h itü n k (m eg szo ko ttn a k tartott) titkairól, s hogyan kell illu szt­ rálni ő ke t olyan ké p ekkel, a m ely ek m inőségüknél fogva áhítatot ke lte n ek s m in d e n k i szám ára m egindítóak. N em túlzás azt m ondani, hogy a Szentolvasó 15 titká ró l íro tt 25-28 sornyi, egyoldalas elm élked ést gyönyörűséggel olvassuk, m e rt író ju kn a k m in d en egyes m ondata eredeti, egyszerű, re jte tt fé n y ű s belül átélt m o ndanivalót fe je z ki. A z író szándéka az, hogy a titk o k köré épülő teljes K risztu s-tö rtén e tet fölidézze, nem csak az E vangélium m egfelelő kijelen téseivel, hanem stílusának alázatával és szeretetével is. Látás­ m ódja a Szentolvasó titk a it elevenné teszi, és az elm élked ő t,

a ki az o l­ vasó szem eit pergeti, ú j árnyalatok m egpillantására készteti. Id ézzü k n éhány m ondatát: a S ze n t S zű z „öröme csöndes, befelé fén ylő öröm, de hatalm as erővel" tör k i a M agnificatban . R ászakad Jézusra a fá jd a ­ lom „beomló b á n ya k én t”. Jézus k ö z tü n k jártakor „m egszentelte talpá­ n a k érin tésével a földet, m arkolásával sze rszá m a in ka t” . Jézus „Isten országáról szóló tanítását rábízta a szántóföldön sarjadó vetésre s a m a ­ darakra, im ádságos m agányának tanúivá te tte a holdat m eg a csillago­ ka t.” A szöveget illusztráló ké p ek egyszerűek, a csele km én y ek et erőtelje­ sen m u ta tjá k be. A la k ja in a k belső ereje, sőt, elrag adottság a látnivaló, de m értékta rtó . A k é p e k hitelessége épp abban van, hogy a lko tó ju k m eggyőző realitással ábrázolja a K risztusba v e te tt h itet, és egyszer sem to ló d ik

el érzelm i túlzá so k felé. A z alakok m ozdulatai kifejező ek, á h í­ ta tu k á h íta to t ébreszt, szelídségük és ö röm ük m ély, de visszafogott. A l­ ko tó ju k n a k az arcokon a néhány vonással je lle m ze tt lelkiállapotot o ly­ kor bravúrosan sik erü lt m egjelenítenie. A m egdicsőült K risztus sebei k e ­ gyetlen brutalitásról tanúskodnak, de ahogy a F öltám adott a búzatábla fö lö tt lebeg, az m aga a könnyűség; a csillagok közö tt átsuhanó test tiszta Szentség, m éltó G yőzelem , alig leírható Dicsőség. A z em b er lapozza ezt a szép kis kiadványt, de hiába keresi akár az író, a kár a grafikus nevét; nincs benne. Csak m iko r u tá n a já r az ol­ vasó, a kk o r derül ki, hogy az írója Jeleníts István, a g rafikusa Borom issza Zsolt. (v. p) Óffmfa 2 A Püspöki Kar téli konferenciája D ecem ber 1314-én ülésezett a Püspöki K ar, m elyen L éka i László bíboros, elnök b ejelen tette Szendi

József veszprém i m egyéspüspökké tö rté n t kinevezését, s pozitívan é rté ­ kelte az októberi róm ai zarán d o k la­ tot. E zu tán k e rü lt so r Casaroli bíbo­ ro s-á lla m titk á rn a k R. R uiz p ia rista generálishoz in tézett írásá n ak is­ m ertetésére, m elyet m ellékelten közlünk. Az E urópai Püspöki K onferenciák T an ácsán ak elnöke levélben fo rd u lt a püspöki konferenciákhoz a T a­ nács m eg alak u lásán ak 10. év fo rd u ­ lója alkalm ából. A visszapillantás m in d en k it m eggyőzhet arró l, hogy az egység elősegítése m indennél fontosabb feladat. Jövőre M ünchen­ ben k erü l sor a 88. N ém et K ato li­ kus N ap m egrendezésére, m elyre a Püspöki K a r m eghívást kapott. Befejező szakaszukhoz érkeztek a tárgyalások arró l, hogy a m e­ gyéspüspök engedélyezésével és fele lő ssé g v állalá sáv a l ezentúl az olyan helyeken, ah o l a tem plom nem fűthető, a p lé b án ia ép

ü letéb en lehet végezni a h ito k tatást. A kon­ ferencia öröm m el v e tte tudom ásul a leányfalui Szent G ellert lelkigyakorlatos ház eredm ényes m űködésé­ ről ad o tt beszám olót. A bérm álás szentségének k iszolgáltatásával k ap ­ csolatban ism ét az a döntés szüle­ tett, hogy lehetőleg ne engedjük 12 14. év elő tt a fiatalo k a t az ére t­ té válás - szentségének vételéhez, m e rt h itü k szem pontjából döntő je ­ lentősége van a m élyrehatóbb elő ­ készületeknek. A titká ri je len tésekb en többek kö zö tt az alábbiakról volt szó: A B onnban decem ber 8 10. között m egrendezett N em zetközi B ék e-ér­ tekezleteken ism ertették az egyes püspöki k aro k békékörleveleinek ered etét és ta rtalm á t. A világi hívők alkalm azása az egyház életében egyre sürgetőbbé válik. A továbbiakban m ég a kö vetkező kérd ések k e rü lte k elő: P ask ai László k o ad ju to r-érsek beszám olt a

Püspöki Szinodus R óm ában ta rto tt 1983. évi üléséről. U gyancsak ő ism ertette a Püspöki K arn ak régi terv ét, hogy k ato lik u s ápolónővérek z á rt közösségű szervezetét h ív ja életre. E te r­ vek m egvalósítása érd ek éb en m egin­ d u ltak a tárgyalások. B ánk József érsek-püspök előadta az új K ódex életbeléptetésével fö l­ m e rü lt kérdéseket. Szakos G yula m egyéspüspök v á ­ zolta az a k tu á lis litu rg ik u s ügyeket. B ejelen tette: a n ép é n ek tár anyaga végleges fo rm áb an elkészült. A Sze- Szendi J ó zsef veszprém i m egyéspüspöki b eik tatása decem ber 7-én volt. Az esem ényre következő szám unkban visszatérünk. AZ ÉLET ÉRTELMÉT K ERESIK retetszo lg álatró l Szakos püspök b e­ szám olója m egnyugtatóan tükrözi az e té re n történő állandó előm enetelt. S zen d i Jó zsef veszprém i püspök beszám olt a fra n c ia püspöki k o n fe­ ren cia őszi

üléséről, Kovács Endre segédpüspök m egem lékezett a Luth er-év fo rd u ló ró l. A Püspöki K ar írásb a n is összefoglalja m egem elékezését. Az ú jo n n a n egybegyűjtött egyházközségi ügyrendi szabályzatot Páka G yörgy segédpüspök ism e rte t­ te. C asaroli bíboros, á lla m titk á r P. R uiz p ia rista G enerálishoz in té ze tt levele L éka i bíboros prím ás érsek u ta sí­ tására az alábbiakat kö zö ljü k: A M agyar P üspöki K ar decem ber 13 14-i konferen ciá já n fo g la lko zo tt a P. R uiz piarista generálishoz írt le­ vél tartalm ával, m ely n e k m ásolatát Casaroli bíboros á lla m titká r m eg ­ kü ld te a M agyar P üspöki K ar elnö­ kén ek. Ebben az írásban az állam ­ titká r elm arasztalja a piarista gene­ rálist, m e rt az ez év április 30-án kelt, B ulányi G yörgy a ty á t és tár­ sait egyházat sértő visszaélései m ia tt elítélő S ze n tszé k levelét fé l­ rem agyarázza

és ezzel m in d e n ü tt za va rt idéz elő. R uiz atya ugyanis azt állítja, hogy az á lla m titká rn a k a S zen ta tya kim o n d o tt utasítására m egírt fig yelm eztetése n em veendő szó szerint, m ert ez „csupán vagy L éka i bíboros vagy a korm ány m eg ­ nyugtatása vé g ett jö tt létre. V alójá­ ban azonban a S ze n tszé k n em k í­ vá nta sem B u lá n yit sem az általa ve ze te tt bázisközösségeket elítéln i.” A generális ezzel ,a m agyarázattal akarta m eg n yu g ta tn i P. B u lá n yit és követőit. A va tiká n i á lla m titká r azonban ism ét a S zen ta tyá va l való m egbeszélésre hiva tko zva , fo lyó év no vem b er 14-i kelettel határozott hangú levélben közli a R en d fő n ö k atyával, hogy a B ulányi ügyben írt elítélő levelét szó szerin t kell értel­ m ezni. K ülönben a S ze n tszé k h iva ­ tali hitelességének és m éltóságának elferdítése azt állítani, hogy e leg­ főbb egyházi

hivatalos fórum , a m i­ kor valam iről nyilvánosan döntést hoz, azt ugya n a kko r m áskép p é r te l­ m ezi. Casaroli bíboros a levélben a S zen ta tya határozott kívánsága alapján felszó lítja R uiz generális atyát, hogy vonja vissza korábbi ham is értelm ezését és m in él előbb ú j levélben arról B ulányi G yörgy a tyá t is értesítse. A P üspöki K o n fe­ rencia azért tartotta szükségesnek az újabb fe jle m é n y e k k e l való n y il­ vános foglalkozást, m ert R uiz gene­ rális atya a bécsi ka to liku s h írü g y­ nökségnek, a K a th p ress-n ek adott in terjú já b a n is közölte félrevezető nézeteit. (M K) A keresztény család jogainak chartája Az 1980-ban m e g tarto tt és a k e ­ resztén y család k ü ldetésével foglal­ kozó Püspöki Szinóduson fö lm erü lt az az igény, hogy okm ányba kell foglalni a csalá d ra vonatkozó k e­ resztén y ta n ítá st. M ár a k k o r állást fo g laltak a

szinódusi a ty á k enn ek az o k m ánynak a jelleg ét illető en : nem csak belső h aszn á latra szán ja ezt az egyház, h a n e m a r r a is, hogy a különböző tá rsa d alm i ren d sze­ rekben és állam i b eren d ezk ed ések ­ ben érv én y t szerezen a k eresztény családok jogainak. H árom éves k ö rü lte k in tő m unka ere d m én y é t fo g lalja össze a no­ vem ber 24-én nyilv án o sság ra hozott családjogi ch arta, am elyet az A pos­ toli Szentszék e lju tta t az ENSZihez és az egyes országok k o rm á ­ nyaihoz. Az o k m án y részletesebb ism ertetésére még visszatérünk, m ost csupán k iem elkedőbb elv eit fo g lalju k össze: T iszteletben kell ta rta n i m inden család egységét, állandóságát, p ri­ v át sz fé rá já t és törvényes fü g g et­ lenségét. E hhez k ell m érni a g azda­ sági, jogi és szociális politikát. A d o kum entum a v álást „házasság és család intézm én y e ellen i tá m a d á s­

n a k ” m inősíti. A h áz astársak e lid e ­ g en íth etetlen joga a gyerm ekek sz á ­ m ának, a szülések id ő p o n tján a k m eghatározása, az em b eri é let ab ­ szolút védelm e és tisztelete jegyé­ ben. A d o k u m en tu m az abortusz, sterilizáció, fogam zásgátlás, k ísé rle ­ ti m anipulációk, az em b eri em b ­ riók leértékelése és a g én -m a n ip u ­ É vente 100200 svéd té r meg a kato lik u s h itre ez a szám hosszú ideje állandó. Sok közöttük a fiatal, de ak ad n ak egész családok is. A m integy 105 ezer svédországi k ato ­ likus (a hívők h atalm as többsége evangélikus) egyötöde svéd sz árm a­ zású, a többiek bevándorlók D él- és K elet-E urópából, illetve L atin -A m erikából. „A kik hozzánk jönnek, azok az élet m élyebb érte lm é t k e­ resik vélekedik M arinko Jurisin, a stockholm i k a te d rá lis k áp lán ja . Egy n o rm ák n élk ü li társad alo m b an A m agyarországi

p rotestáns, o rto ­ élve új és kielégítő életcélok u tá n dox, u n itá riu s és iz ra elita v allásfe­ k u ta n ak .” lekezetek képviselői a m ú lt év de­ neue bildpost cem ber 7-én, az E vangélikus Egy­ ház tan ácsterm éb en ta rto tt ü lé sü ­ kön Egyházközi B ékebizottságot VALLÁSOS? hoztak létre, am ely a z O rszágos B éketanács k ere téb e n eg y ü ttm ű k ö d ­ k érd ezték a közelm últban egy ve fejti ki tevékenységét. rep rez en ta tív felm érés során fia ta ­ A B ékebizottság elnökévé Bartha loktól a Közös Piac tíz országában. T ibor refo rm átu s püspököt, alelnöA 25 év a la tti m egk érd ezettek fele keivé K á ld y Z o ltá n evangélikus, igennel válaszolt. A fiatalo k 35% -a T ó th K ároly refo rm átu s, Ferencz m agát úgy jellem ezte, hogy n em v a l­ Jó zsef u n itá riu s püspököt, Salgó lásos, és 9% -uk v allo tta m ag át m eg- László főrabbit, B erki F eriz o rto ­

győződéses ateistának. A 25 év fö­ dox e sp eres-ad m in isz tráto rt és S za ­ kács Józsefet, a Szabadegyházak löttiek 66% -a vallásosnak, 24% -a T an ácsán ak elnökét, fő titk á rá v á nem vallásosnak és 4% -a ateistának pedig A ranyos Z oltán zsin ati ta n á ­ ta rtja m agát. csost választották. T he U niverse Az alakuló ülésen m eg jelen t és lációk jelenségeit elítéli. M inden gyerm eknek, akár házasságban, a k á r házasságon kívül született, jo ­ ga van a szociális védelem re és szem élyes k ib o n tak o zásra. A cs> -1 jogai közé tarto zik a g y ern ónevelősének joga, az iskóla szé • • m egválasztása és a vall ángyait tam lat. A családok joga a h it nyilv os nos m egvallása, terjesztése, a n-.ogy vános isten tiszteletek en és va1- - ■» o k tatási program okon való réé tel, m inden h á trá n y nélkül. A v< dégm unkások és m en ekültek joga, hogy m inél előbb család ju k k al

együtt élhessenek. A házasságkötés n élküli eg y ü ttélést nem lehet a h á ­ zassággal egyenlővé ten n i álla­ p ítja meg a dokum entum . A n em ­ zetközi gazdasági segélyprogram o­ k at nem szabad összekötni a fo­ gam zásgátló, sterilizáló és ab o r­ tu szt előíró feltételek k el. A családnak joga a tá rsa d a lm i és p o litik ai fu n k ció ját a tá rsad alo m építésében k ifejten i. E hhez ta rto z ­ nak a családszövetségek és -m oz­ g alm ak tevékenységei is. A m u n k a­ b érn ek elegendőnek k ell lennie egy család eltartá sára. Az éd esan y ák ­ n ak lehetőleg ne k elljen külső m u n ­ k á t v állaln iu k a családi é le t és . gyerm eknevelés rovására. Az an y ák házi m u n k á já t tá rsa d a lm i elism e­ résben kell részesíteni. A dokum en tű m azt is leszögezi, hogy a házas tá rsa k n ak teljesen szabad dönt, * a la p já n k ell házasságot kötniük, ab ‘ ban a „nagycsalád”

sem k o rláto z h a tja őket. Megalakult az Országos Béketanács Egyházközi Bizottsága köszöntötte az Egyházközi B ék eb i­ zottságot Sarkadi N agy Barna, az O rszágos B éketanács fő titk á ra , Bíró Im re kanonok, az O rszágos B ék eta­ n ács K atolikus B izo ttság án ak fő­ titk á ra , és jelen volt Bai László, az Á llam i Egyházügyi H ivatal főosz­ tályvezetője, to v áb b á Sándor Is t­ ván, az OBT ügyvezető elnökségé­ nek tagja. A B ékebizottság elnökségi T an á­ csa ny ilatk o zato t a d o tt ki, am ely h an g sú ly o zza: „M élységes m eg ren ­ düléssel lá tju k , hogy n a p ja in k b a n eg y új, a földi é le t m inden fo rm á ­ já t m egsem m isítéssel fenyegető h á ­ b o rú t készíten ek elő olyan erők, am elyek ez alk alo m m al is gyakran h iv atk o zn ak k eresztén y v alláser­ kölcsi és h u m a n itá riu s érd ek ek v é­ delm ére.” Rám bízhatod magad! Jézu s szívből sze

reti a g ye rm ek ek et, m agához öleli őket. A b ete­ gekre ráteszi kezét, hogy m eggyógyuljanak. K ö n n y ek re fakad, a m i­ kor hallja, hogy barátja m eghalt. M egengedi, hogy egy asszony drága n á rd u szk en e te t öntsön lábaira és k ö n n y eive l öntözze azokat. A sza m aritánus nőtől k o rty v iz e t kér, m e rt m egszom jazott. A z e m ­ berek m a g u kk észítette börtönét ú jra és újra feltöri, ha a bűnösök hozzá térnek. A betegeket és bűnösöket ké ze n fogja, hogy ú j jövőbe vezesse őket. S a m ik o r m in d e z t teszi, a legtisztább szeretetn e k a je leit m u ta tja föl, hogy állandóan ú j és ú j m ódon az em ber tu d o ­ m ására adja: S ze retn e k téged! N em élsz egyedül, elhagyatva! M ilyen jó, h a veled vagyok! R á m bízhatod m agad! F ölkel­ hetsz bűneidből, ú jjá szü leth etsz! L égy biztos benne: Érdem es élni! A te életed n ek is va n jö vője! Jo sef Bill Nagyböjt 3. vasárnap

„Oltalm ad alá futunk, Istennek Szent Szülője” Az Élet vize Jézus elfá ra d és m egszom ja­ zik, m in t a többi em ber. Jákob k ú tjá n á l, m ely S zikár városánál S zam aria földjén volt, pihen meg visszatérőben G alileába. Egy asszony jön vizet m eríteni a kúthoz. Jézus inni kér, s e z t az alk alm at h aszn á lja ki, hogy szá­ m u n k ra az egyik legfontosabb k inyilatkoztatással ajándékozzon meg m in k e t: „Aki ebből a víz­ ből iszik, ú jra m egszom jazik. De aki ab b ó l a vízből iszik, am e­ lyet én adok, az n em szom ja­ zik meg soha többé, m e rt a víz, am elyet én adok, örök életre szökellő vízi o rrás lesz b en n e” (Jn 4, 13 141. A z első h allásra nyilvánvaló, hogy Jézus a víz a k k o r ism erj szim bólum -jelentésével él. A szam ariai asszony is m eg értette a jelk ép é rte lm é t M ostani é rte l­ m ezésünkhöz az is hozzátartozik, hogy a János-evangélium ban ez a tö rté n e t

közvetlenül Jézus és N ikodém us beszélgetése, v a la ­ m in t K eresztelő Ján o s ta n ú ság ­ tétele u tán következik. A zután, hogy Jézus k ije le n ti: „Aki hisz ban, az örökké é l” (Jn 3, 36). Az egész tö rté n e t te h á t a n n a k a leg­ ősibb keresztségi ka tek ézisn ek a kibővítése, am elyet a Ján o s evangélium iban ta lá lu n k meg elő­ ször. Egyszerre ké t irán y b a n h aszn o síth atják a katekum enek. M egtanulják, hogy Jézus az örök élet fo rrása, az üdvösséges élet éltető forrása (élő vízforrás), s fölism erik, hogy az eddig b ű n ­ ben élő szam ariai asszony a hit küldöttévé vált, hiszen „abból a városból sokan h itte k a szam ariaiak közül, az asszony szav á­ r a ” (Jn 4, 39). A m egkeresztelt em b ern ek te h á t Jézus K risztus életé t kell m a g ára vennie (aho­ gyan Szent P á l ír ja : K risztus­ b a kell öltöznie) és a h it követé­ v é k ell lennie. Jézus a

víz szim b o lik áját felhasználva egyszerre k é t valóságról beszélt: önm agáról és a keresztségről. A keresztségben isteni e re jé t és k e­ gyelm ét a d ja az em bernek, élő T estének ta g já v á teszi. A víz szim bolikája term észetes és term észe tfe letti értelem ben igen ősi. A víz a földi é le t egyik legfontosabb feltétele, nem csak az em b er világában, hanem az állatok, növények és m in d en élő létezésében és fejlődésében. A víz tisztít, felold és felüdít. Víz n élk ü l nincs élet. U gyanakkor a h alál és a pusztulás eszköze is lehet. Isten vízözönnel bünteti az em beriséget (Tér 68. fej) A vízözön u tá n a m agasban „la­ kó” vizeken m egjelenő sz iv ár­ v án y az é let és a rem én y jele. A világ kezdetén „Isten lelke leb eg ett a vizek fele tt” (Ter 1, 2) és Jézus keresztelésekor, az „új világ kezdetén” a S zentlélek je len t meg a Jo rd á n vize fölött (Mt 3, 18).

F o ly tath atn á n k a sort, hogyan le tt a víz az iste ­ ni kegyelem és erő jele és esz­ köze az üdvösség történetében. A k ere sztk ú tn ál Jézussal, az örök élet forrásával találkozunk. S ez a forrás sohasem apad ki. C sanád B éla V Felajánlás 1984 Gyümölcsoltó Boldogasszony napján S z e n t .M á rto n h a lm á n a k i k ö r b e te k in t m a , a kö ltő m it te h e t i t t a B a k o n y tá v o li k é k je e lő tt? K é r i m a ra d j, a m iv é a viszo n ta g sá g o s idő te tt: m e ss ze v ilá g ító csúcs, k ő h itű b é k e e rő d . (Hars Ernő) C ikkünk a P an n o n h alm i Bencés G im názium ról az 5. oldalon Tavaszi Püspöki Konferencia A M agyar K atolikus P üspöki K onferencia " té k á i iLászló bíboros prím ás, esztergom i érse k eln ö k leté­ vel m árcius 13 14-én ta rto tta ta v a ­ szi ülését B udapesten. Lékai László bíboros ism ertette II. Já n o s P á l p

áp a „Salvifici dolor is ” kezdetű apostoli levelét az em ­ beri szenvedés k eresztén y értelm é­ ről, v alam in t a világ püspökeihez in té ze tt -buzdítását, am ellyel a pápa a m ai v ilág válságos helyzetének lelk i en y h ítése végett az egész em ­ beriséget a Szűzanya Szeplőtelen S zívének a já n lja fel. H azán k b an m árcius 24-én lesznek a tem plo­ m okban a fela ján lási ünnepségek. A (Nevelési K ongregáció az egy­ házi h iv a táso k v ilá g n a p já t m áju s 13-ban je lö lte m eg. M ájus 20-ra a püspöki k a r országos tem plom i gyűjtést re n d e lt el a b u d ap esti K öz­ ponti S zem in áriu m m á r régóta ese­ dékes fe lú jítá sa céljára. 1985 őszén lesz a P üspöki Szinodus k ö ­ vetkező ren d es ülése. E rre a m a ­ gy ar püspöki k a r k é t té m á t ja v a ­ solt: A z ifjúság lelki pásztori gondo­ zá sa ; A z lE ucharisztia szerepe az egyház életében. A n y u g at-n

é­ m etországi K atolikus N apokat idén július 48. között M ünchenben r e n ­ dezik meg iHöffner bíboros a püs­ pöki k a r elnöke és W etter m ü n ch e­ n i érsek iLékai (László b íb o ro st sze­ m élyesen h ív tá k m eg erre. A r e n ­ dezvényekre több püspököt, papot és világi h ív ő t is v árn ak . A h ito k tatá s p léb án ia-ép ü letek b en történő végzése ügyében tovább folynak a tárgyaláso k az Á llam i Egyházügyi iHivatallal. A kon feren cia foglalkozott a „Vi­ gília” szerkesztőségének személyi kérdéseivel. P. Ruiz p ia rista g enerális 1984 ja ­ n u á r 17-én lev elet in té z e tt C asaroli bíboros állam titk á rh o z , L ékai b í­ boroshoz, V arga iLászló p ia rista ta r ­ tom ányfőnökhöz, a m agyar p ia ris­ tá k közösségéhez és IP. B ulányi Györgyhöz. A p ia rista ren d legfőbb elö ljá ró ja e levélben k ijelen tette, hogy O asaroli bíborosnak a M agyar Püspöki -Karhoz in

té ze tt 1983. áp ­ rilis 30-i levelét tévesen m agyarázta. T évedését elism erve, O asaroli bíbo­ roshoz 1983. decem ber 13-án in té ze tt levelében bocsánatot k é r t tőle, P . B u lán y in ak pedig 1983. d ecem ber 4-i levelében a le lk ére k ö tö tte a generális, hogy a bíboros á lla m tit­ k á r 1983. áp rilis 30-án k e lt levelét úgy kell m ag y arázn i, ahogyan írva van, m indenféle egyéb k o m m en tár nélkül. P G en eralis azt is m eg írta: hogy kom oly problém ái tá m ad tak ab b ó l az in terjú b ó l, am elyet a K ath press o sztrák k ato lik u s h írü g y n ö k ­ ségnek adott. U gyancsak közölte P B ulányival, hogy a IHittani K ongre­ gáció titk á ra , H am er érsek, Bulányi a ty a ira ta in a k átv izsg álására a (Hit­ ta n t K ongregáció egy k ih allg ató b i­ zottságát k ü ld e n é B ud ap estre, vagy Róm ába h ív n á B u lán y i a ty á t, hogy egy éven á t teológiai ta n u lm án y o k at

folytasson R óm ában és u tá n a tö r­ tén n e m eg k ih allg atása. T eológiája ugyanis n em világos a kongregáció előtt. C serh áti Jó zsef pécsi püspök, a P ü sp ö k i K a r titk á ra b ejelen tette, hogy a S zen taty a m ájus 4-én R óm á­ ban bensőséges ünnepélyességgel em lékezett m eg L itv án ia védőszent­ jéről, S zen t K ázm érró l, h a lá la 500. év fordulóján. A k ü lfö ld i segélyszervezetek to­ v áb b ra is segítségére k ív á n n a k le n ­ n i a m ag y ar egyháznak, az eddig b e v á lt k ere tek között. P Szőke Já n o st, a „K irch e in N o t” k e le t­ eu ró p ai részlegének v ezetőjét Jrá n y i László, a k ülföldön élő m agyarok lelkipásztora gondozásával m egbízott püspök n y u g at-eu ró p ai helynökévé n ev ezte ki. A Püspöki K onferencia ism ét tá r ­ g y alta a világi hívők részvételének k érd éseit az egyház lelkipásztori életében. P ask ai László k

alocsai k o ad ju to r érse k beszám olt az új női szerzetesre n d alap ításá v al kapcsolatos tá r ­ gyalások eredm ényeiről. F elv e tette a k áp talan o k jövendő szerepének m eg h atáro zását az új -Egyházi T ö r­ vénykönyv szerint. M arosi I. Istv án váci segédpüspök az ú j h ittan k ö n y v ek k ia d ásá v al k a p ­ csolatos felad ato k ró l te tt jelentést. K acziba József püspök a P üspöki K ar K ülügyi B izottságának elm últ évi tevékenységéről és id ei te rv e i­ rő l szám olt be. Az ak tu ális litu rg i­ kus ügyeket Szakos G yula székesfeh é rv á ri m egyéspüspök, az O LT eln ö k e ism ertette. A jövőben a szentm isében m ondható az A postoli H itv allás (az ú n. rö v id Hiszekegy) is. Szakos püspök b etek in tést n y ú j­ to tt a szék esfeh érv ári P ap i O tth o n fe n n ta rtá sá n a k gon d jaib a is. K risztus E gyházának évszázados im ádságával fo rd u lu n k Hozzád m a, a M

egváltás jubileum i eszten d ejé­ ben, ó A nyánk! T udjuk, hogy a z Egyház v a la ­ m ennyi főpásztorával egybeköt m in ­ k e t az a különleges kötelék, m ely ­ nek -révén mi, püspiökök egy te s ­ tü letet, egy K ollégium ot alk o tu n k , úgy, ahogy K risztu s ak a ra tá b ó l egy te stü le t és egy K ollégium v o ltak az apostolok P éterrel. Az összetartozás kötelékében m o n d ju k el m ost e felaján lás sza­ v ait, m elybe ism ét ibele a k a rju k foglalni az E gyháznak a m ai v ilág ­ gal kapcsolatos rem én y eit és félel­ m eit. Negyven, m a jd h arm in c évvel ez­ e lő tt a te szolgád, X II. P ius, látv án az egész em beriség család ján ak fá j­ d alm ait, különösen azokét a népie­ két, am elyek h ely zetü k n él fogva jo b b an rá sz o ru lta k szereteted re és gondoskodásodra, a Te Szeplőtelen S ziv ed n e k ajánlatta a világot és N e­ ked szen telte a népeket. A m i szem ünk e lő tt is ez a

világ, az em b erek és a n ép ek világa á ll: a végéhez közeledő h u szad ik század vtiilága, a m ai világ, a m i világiunk. M egem lékezve a z Ür szaváról, hogy „M enjetek el m in d en néphez és tegyétek tan ítv án y o m m á a z öszszes e m b e re k e t. És én veletek vagyok m in d en n a p a világ vége­ zetéig!” (Mt 28, 1920), a II. V ati­ k án i Z sinaton az Egyház ú jra ráéb­ redt küldetésére, m ely a világba rendeli. Ezért, ó A n y ja az em b e rek n ek és n ép ekn ek, ak i ism ered m in d an y n y iu n k szenvedését és rem ényét, és résztvevő an y ai szívvel nézed a jó és a rossz, a világosság és a sö té t­ ség közötti harcot, m ely elré m íti világ u n k at, -hallgasd m eg k iá ltá su n ­ k at, m ellyel a S zentlélek in d ítá sá ra közvetlenül S zen t Szívedhez fordu­ lu n k : Te, a ki az Ür szolgálóleánya és É desanyja vagy, szereteted d el öleld á t világ u n k at, am ely et rá d

bí­ zunk és n ek ed szentelünk, m e rt a g ­ gódunk az em b erek és a nép>ek föl­ di és örök üdvössége m iatt. F ő k én t az o k a t a z e m b erek e t és n em ze te ket sz en te ljü k és a já n lju k Neked, ak ik n ek e rre a k özbenjáró szóra és fe la já n lá sra különösen is szükségük van. O ltalm ad a lá fu tu n k Isten n ek Szent Szülője! K önyö rg ésü n ket m eg ne vesd szü k ség ü n k idején! E lőtted és a te Szeplőtelen Szíved elő tt a z egész Egyházzal ak a ru n k egyesülni ab b an a felaján lásb an , am ellyel a te F iad irá n tu n k és az A tya irá n ti szeretetb ő l fö laján lo tta m agát, am ik o r e z t m o n d ta : „É rtük szen telem m agam , hogy ők is m eg ­ sz en teltek legyenek az igazságban” (Jn 17, 19). M eg váltónknak a v i­ lág ért és az em b erek é rt te tt fe la já n ­ lásával ak a ru n k egyesülni, m e rt az ö Szívében e felaján lás olyan erő t nyer, hogy elég té te

lt n y ú jth a t a bű­ nökért. A z ö felajánlásának ereje nem gyengül, ta r t az -idő század ain át, átölel m inden em b ert, népiét és nem ­ zetet: erősebb m inden rossznál, m e­ ly et a Sötétség F ejedelm e a z em ­ b erszívekben és az em beri tö rté n e­ lem ben ébreszteni tu d o tt, és a m os­ ta n i időkben -is feléb resztett. M élyen átérezzük, m en n y ire szü k ­ sége v an e r r e a fela ján lásra az egész világnak, a m ai v ilág u n k n ak ; m e n n y ire szüksége v an a r r a a fel­ a ján lá sra, m ely et K risztussal eg y ü tt teszünk. K risztus m egváltó m űvének ugyanis az Egyház közvetítésével kell eljutnia a világhoz. Ezt bizo­ n y ítja a M egváltás idei éve, az egész Egyház ren d k ív ü li Szentéve. Ebben a S zentévben <is légy áld o ttaibb m inden terem tm én y n él, U runk Szolgáló Leánya, ak i a legtökélete­ sebben k övetted az isteni hívást. Üdvözlégy M ária, ki Fiad m

eg vá l­ tó felajánlásával a legszorosabban egyesültél! E gyházunk A nyja! V ilágosítsd meg Isten népiét a hit, a rem én y és a sz erete t ú tjá n ! Segíts n ekünk, hogy á t tu d ju k éln i -teljes való ság á­ ban K risztus ö n m a g a-fe la ján lá sát a mai világ egész em beriségéért. Most, am ik o r a világot, m in d en e m b ert és népiét o lta lm a d ra bízunk, ó A nyánk, a vilá g n a k e z t a fe l­ ajánlását is R ád b ízzu k és an y ai szíved o lta lm á b a ajá n lju k . Ó Szeplőtelen Szív, segíts m in ­ ket, hogy legyőzhessük a fenyegető rosszat, m ely oly k önnyen gyöke­ r e t v e r a m a i e m b er szívében, s m elynek m érh etetlen következm é­ nyei a n n y ira rán eh ezed n ek é le tü n k ­ re, hogy úgy látszik , e l is to rla ­ szo lják a jövő felé vezető u tat. Az éhségtől és a h áb o rú tó l sz a ­ bad íts m eg m inket! Az atom háborútól, a k iszám íth a­ ta tla n önp u

sztítástó l és m in d en ­ fa jta h áb o rú tó l: szab ad íts meg m in ­ ket! A z em b eri é le te t csírájáb an fe­ nyegető b ű n ö k tő l: szabadíts meg mánkét! Az Isten gyerm ekeinek m éltósá­ g át sé rtő gyűlölettől és m egvetés­ tő l: szab ad íts meg m in k et! A nem zetközi, nem zeti és szo­ ciális igazságtalanság m inden fo r­ m ájátó l: szabadíts m eg m in k et! Isten p ara n csa in ak könnyelm ű m egszegésétől: szab ad íts m eg m in ­ ket! Isten ism ereté t és az igazságot az em berszívekben m egfojtani ak aró p ró b álk o záso k tó l: szabadíts m eg m inket! A jó t és a ro sszat megkülönboz* tető készség elvesztésétől: szab ad íts m eg m inket! A Szentlélek, ellen i b ű n ö k tő l: sza­ badíts meg m inket! H allgasd meg, K risztus A n y ja e segélykiáltást, m elyben h ozzádkiált az összes em b er m inden szenvedé­ se, egész n ép ek szenvedése! Segíts m in k e t a Szentlélek e r e ­

jével, hogy le tu d ju n k győzni m in ­ den b ű n t: az em b erek b ű n é t és a „világ b ű n é t”, a b ű n t m inden for­ m ájában. M utatkozzék meg ism ét a tö rté ­ nelem ben a M egváltás végtelen e re ­ je : az irgalm as szeretet hatalm a! Hogy m e g állj-t p arancsoljon a go­ noszoknak! Hogy m eg térítse a lel­ keket! És a te S zeplőtelen Szíved­ ben ragyogjon fel m indenki előtt a R em én y fényessége! ft.* A Hittana Kongregáció levele Bulányi Györgyhöz E gyházunk utóbbi évtizedeinek egyik jellegzetességéhez tarto zik kiscsoportok, kisközösségek alak u lása, fők én t a fia ta ­ lok között. R észint sa já t kezdem ényezés­ ből, részin t egyházi kezdem ényezéssel és vezetéssel jö ttek lé tre elsősorban abból az igényből, hogy az eltöm egesedéssel szem ben a közösség szem élyes k apcsolatát te re m t­ sék m eg és -egyben a m élyebb, elkötelezettdbb keresztén y élet fo rm álására

töre­ kedjenek. A kiscsoportok új dinam iz­ m u st je len tettek , és sokfelé a lk o ttá k az egyiházi élet alap p illéreit. E zért is nevez­ té k el őket bázisközösségekndk. A pozi­ tív eredm ények m e lle tt azonban sok v e ­ szélyt is h ordoztak m ag u k b an a z új cso­ portosulások azáltal, hogy egyéni é rte l­ m ezésekkel lényeges te rü lete n eltérte k a k ato likus tan ítástó l, az egyházfegyelem től, és ezzek együtt elté rte k a katolikus egy­ ház hivatalos irányártól. A bázisközösségek k örében k eletkezett problém ákról tá rg y a lt az 1974. évi P üspüki Szinodus, m ajd e z t követően VI P ál pápa az „Evangélii n u n tia n d i” k ez­ detű apostoli b uzdításban is foglalkozott a bázisközösségekkel. K iem elte pozitív sze­ repüket, rá m u ta to tt a veszélyekre és irá ­ n y ítá st ad o tt m űködésükhöz. A veszélyek­ kel kapcso latb an az 58. pon tb an ezeket ír ta : M ásutt v iszont

ezek a bázisközössé­ gek kegyetlen k ritik á v a l illetik az E g y h á z a t. Ezen az úton eszm éikből csak h am ar eszm erendszer (ideológia) lesz, és ritk a , hogy ne terelődjék valam ilyen politikai s í k r a . A m i m ag áb an r e jti a veszélyt, hogy eszköz g y a n á n t használják fel őket.” M ivel m inden országban m ás form áb an jelen tk eztek a problém ák, a p áp á k több alkalom m al a d ta k irán y el­ v ek et a z egyes országok bázisközösségei­ nek, hogy m űködésükkel n e keltsen ek za­ v art, hanem szolgálják az Egyház ép íté­ sét. H azánkban is a la k u lta k ilyen kisközös­ ségek különböző form ákban, h a ta lán la s ­ sabban is, m in t m ás országokban. I tt is m egm utatkozott, hogy dinam iam ust je len ­ tettek a m agyar egyház életében, d e az egyénieskedés révén az eltévedés veszé­ lye is m egvolt. E n nek elk erü lésére II J á ­ nos P á l pápa a m agyarországi kisközös­

ségek szám ára is ad o tt irányelveket, am e- lyekhez a kisközösségek többsége a lk a l­ m azkodott. A hazai kisközösségek k ö zt v a n egy, am elyik B u lá n yi G yörgy szem élyéhez kapcsolódik és am elyik évek ó ta sok gon­ d o t okozott a Püspöki K arn ak . Közössé­ gükön belül többen e lté rte k a hivatalos katolikus tan ítástó l, pro b lém a a la k u lt ki az egyházi fegyelem kérdésében. E nnek írásbeli m egnyilatkozása fő k én t Bulányi György k ét m ű v e : „Az engedelm eskedés” és „Az eg yházrend”, am elyek k éz irat fo r­ m ájáb an te rjed te k el. A felm erü lő p ro b ­ lém ákkal k ap cso latb an a Püspöki K ar 1982-ben ny ilatk o zato t ad o tt ki, de enn ek nem le tt különösebb eredm énye; főként az ért nem , m e rt a cso p o rtju k b an fellépő ta n ítá st elu tasító nyilatk o zato t úgy é rte l­ m ezték, hogy az t a Püspöki K a r állam i ösztönzésre a d ta ki. E zután ügyük

a H itta n i K ongregáció­ hoz k e rü lt kivizsgálásra, elsősorban B u­ lányi G yörgynek „Az egyh ázren d ” c. m ű ­ ve. A kivizsgálás a dialógus szellem ében történt. A m ű v et a H ittan i K ongregáció több p o n tb an a katolikus ta n ítá ssal el­ lentétesn ek találta, és a z t k érte, hogy B u­ lányi György adjon egyértelm ű n y ilatk o ­ zato t a k ato lik u s ta n ítá s elfogadásáról. Sajnos, többszöri le v élv áltás és személyes m egbeszélés ellen ére sem ad o tt ilyen egy­ értelm ű ny ilatk o zato t és ezzel b u rk o ltan elh atá ro lta m ag át a kato lik u s ta n ítá s el­ fogadásától a kifogásolt pontokban. Bár a fe n ti p roblém ák csak B ulányi G yörgyre és csoportjának egyes tagjaira vonatko zta k, m égis a kü lfö ld i töm egtá­ jékozta tá si eszközökön keresztü l közis­ m ertté vá lt a fen n á lló feszültség, éspedig politika i síkra terelve, elm