Religion | Islam » Az iszlám jogrendszer

Az iszlám jogrendszer 1.) Összehasonlító jogi nézőpont Nyugati jogrendszer A keresztény vallás a korszak legjobban szervezett és komoly jogi hagyománnyal rendelkező államában született (Római Birodalom). Későbbi fejlődése is e birodalom központjában bontakozott ki. nem alakult ki az államszervezés szüksége -> A vallás kisebb szerepet játszott a nyugati jogfejlődésben A keresztény egyház Rómáról mintázta központosított működését. (Az első jelentős szakadás 1000 év után következett be.) A filozófia számít minden tudomány ősének. Állam és egyház elválasztása Iszlám jogrendszer Az Iszlám két birodalom (Bizánc és a Szászánida perzsa állam) háborúja idején jött létre az Arab-félszigeten, ahol egyik sem gyakorolt valódi fennhatóságot. szükség volt az állam és a jogrendszer kifejlesztésére -> Kulcsfontosságú szerepe volt a vallásnak a jogrendszer kialakulásában A központosítást akadályozták a

közvetlenül Mohamed halála után kibontakozó felekezeti szakadások. A jog minden tudomány anyja. nincs ilyen elválasztás -> sok esetben teokratikus fejlődés 2.) Az iszlám államiság történelmi fejlődése (közjog – Az iszlám és az állam) - Az Iszlám és az első iszlám vallású államok születése (háború és kereskedelem) - Medinai alkotmány - Mohamed és ez első négy kalifa szerepe – törzsi konföderáció - expanzió és dinamizmus mint a korai iszlám államiság sikerének előfeltételei - Omajjád és Abbaszida kalifátus - A kalifátus sorsa és az Oszmán Birodalom - 100 kalifátus nélküli év a 20. század elejétől és az ISIS megjelenése a 21 században 3.) Iszlám magánjog - A mezopotámiai jogi örökség fontossága - uszúl al-fikh: a jog alapelvei és forrásai - az emberi cselekmények jogi osztályozása: - fard (kötelező): saháda (a hit kinyilvánítása), szalát (ima), szijám (böjt), zakát (vagyonosok adója), haddzs

(mekkai zarándoklat) – ez az Iszlám öt pillére + egyesek ide sorolják a dzsihádos is (harc a gonosz ellen) - musztahabb (ajánlott): azok a cselekmények, amelyek a nyugati jogrendszerben a polgári jog körébe tartoznak - muhab (semleges): kevés jogi relevanciával rendelkező cselekmények - makruh (nem tanácsolt): nem bűnös önmagában, de más körülményekkel együtt büntetőjogi felelősség megállapításához vezethetnek - harám (tiltott): minden Korán által tiltott cselekmény - Az Iszlám jogforrásai - elsődleges források: 1.) Korán 2) A szunna értelmezése (Mohamed gyakorlati útmutatása) – a hadiszok - kisegítő jogforrások: 1.) Idzsma (Mohamed tekintélyes kortársainak konszenzusa vagy egyéni érvelése) 2.) Kijász (analógia) 3) Isztihszan (muszlim jogászok munkái) 4.) Isztihab (Iszlám előtti hagyományok, amennyiben nem mondanak ellent a Koránnak)