Legal knowledge | Higher education » Dr. Verók Erika - Jogi alapismeretek, 2013-14

Tartalom AZ ALKOTMÁNYOSSÁG ALAPJAI . 8 1. Az alkotmányosság fogalma 9 2. Az alkotmányosság klasszikus alapelvei 9 2.1 Népszuverenitás elve 9 2.2 A hatalmi ágak szétválasztásának és egyensúlyának elve 10 2.3 A törvény előtti egyenlőség (jogegyenlőség, állampolgári egyenlőség) 10 2.4 Törvények uralma – jogállamiság 11 2.5 A jogbiztonság követelménye 11 2.6 Az emberi jogok deklarálása 12 2.7 Egyéb alapelvek 12 3. Jogforrás 12 3.1 Jogforrás fogalma 12 3.2 Jogszabályok 13 3.21 Jogforrási hierarchia alapelve 14 3.22 Jogszabályok jelölése 14 3.23 Magyarország Alaptörvénye (2011 április 25) 14 3.24 Törvény 16 3.25 Kormányrendelet 16 3.26 A Magyar Nemzeti Bank elnökének rendelete 16 3.27 A Kormány tagja által kiadott rendelet (miniszterelnöki rendelet és miniszteri rendelet) 17 3.28 Önálló szabályozó szervek vezetőjének rendelete 17 3.29 Önkormányzati rendelet 17 3.210 Törvényerejű rendelet 17 3.3 A

rendkívüli és a sajátos jellegű jogforrások 17 3.4 Közjogi szervezet-szabályozó eszközök, valamint az állami szerv vagy köztestület tevékenységét és működését szabályozó más jogi eszközök . 18 3.41 A közjogi szervezetszabályozó eszközöknek két típusát különböztetjük meg 18 3.42 Állami szerv vagy köztestület tevékenységét és működését szabályozó más jogi eszköz 19 4. A magyar állam szervezetrendszere 19 4.1 Állami szervek csoportosítása 20 4.2 Országgyűlés 21 4.21 Az Országgyűlés feladatai 21 4.22 Az Országgyűlés fő funkciói 21 4.23 Az Országgyűlés megalakulása, működése 26 4.24 Az Országgyűlés szervezete 29 4.3 Köztársasági elnök 33 4.31 A köztársasági elnök Alaptörvény szerinti fogalma 33 4.32 Magyarország köztársasági elnökei 1990-től 34 4.33 Köztársasági elnök jelölése, választása 35 4.34 A Köztársasági elnök egyensúlyozó szerepe 36 4.35 A köztársasági elnök

feladatai 36 4.36 Összeférhetetlenség 40 4.37 Jogi felelőssége 40 4.38 Köztárssági elnök megbízatása megszűnik 40 4.39 A köztársasági elnök átmeneti akadályoztatása 41 4.4 Kormány 41 4.41 A Kormány megalakulása 41 4.42 Kormány feladatai az Alaptörvény alapján 42 4.43 A Kormány működése és szervezete 42 1 4.44 A Kormány összetétele 42 4.45 A minisztériumok 45 4.46 A Kormány segédszervei 45 4.5 A bírósági szervezet 47 4.51 A bíróság a hatalmi ágak rendszerében 47 4.52 A bírósághoz való fordulás joga alapvető emberi jog 47 4.53 A bíróság feladatai 48 4.54 Az igazságszolgáltatás fő formái 48 4.55 A bírósági szervezet felépítése 49 4.56 Bíróságok központi igazgatása 51 4.57 Bírák jogállása 52 4.58 A bíróságok eljárása 53 4.59 Az igazságszolgáltatás klasszikus alkotmányos alapelvei 53 4.6 Az Ügyészség 56 4.61 Az ügyészség szerepe az államszervezeten belül 56 4.62 Az

ügyészség feladatai 56 4.63 Az ügyészség szervezete 57 4.64 Ügyész jogállása 58 4.7 Az Alkotmánybíróság 59 4.71 Az Alkotmánybíróság létrejötte, elhatárolása a rendes bíróságoktól 60 4.72 Alkotmánybíróság szervezete 61 4.73 Az Alkotmánybíróság tagjainak jelölése, választása, jogállása, megbízatásának megszűnése 61 4.74 Alkotmánybíróság feladata 63 4.75 Az Alkotmánybíróság eljárása 65 4.76 Alkotmánybíróság határozata 66 4.77 Alkotmánybíróság székhelye 66 4.8 Alapvető jogok biztosa 66 4.81 Az Alapvető jogok biztosának jogállása, választása, megbízatásának megszűnése 67 4.82 Az Alapvető jogok biztosának feladatai 69 4.83 Alapvető jogok biztosa eljárása, jelentése, eszközei 70 4.84 Az Alapvető jogok biztosának intézkedései 71 4.9 Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság (NAIH) 72 4.91 Feladata 72 4.92 Ki lehet NAIH elnöke? 73 4.93 Ki nem lehet NAIH elnöke? 73 4.94

Összeférhetetlenség 74 4.95 A NAIH elnökének a megbízatása megszűnik 74 4.96 Eljárása 74 4.97 Intézkedése 74 4.10 Az Állami Számvevőszék 74 4.101 Állami Számvevőszék helye a hatalmi ágak rendszerében 75 4.102 Az Állami Számvevőszék szervezete 75 4.103 Állami Számvevőszék feladat-és hatásköre 76 4.104 Az Állami Számvevőszék eljárása, ellenőrzése 77 4.105 Az Állami Számvevőszék elnökének intézkedése 78 4.106 Az ellenőrzött szervezet intézkedési kötelezettsége 78 4.11 A Költségvetési Tanács 78 5. Alapjogok 79 5.1 Az alapvető jog fogalma, jellemzői 79 5.2 Alapjogok története 79 5.3 Az alapjogok forrásai a magyar jogrendszerben 80 2 5.4 Alapvető jogok csoportosítása 81 5.5 Egyes alapvevő jogok bemutatása a hatályos Alaptörvény szerint, a vonatkozó főbb jogszabályok megjelölésével . 83 5.6 Alapjogok korlátai 88 5.7 Alapjogvédelem 89 5.8 Állampolgári kötelezettségek az Alaptörvény alapján

89 6. Mellékletek 91 7. Felhasznált irodalom 96 8. Ajánlott irodalom 96 9. Webes hivatkozások 96 10. Felhasznált jogforrások jegyzéke webes hivatkozással is megjelölve 97 11. Önellenőrző kérdések 99 12. Önellenőrző feladat 102 KÖZIGAZGATÁSI RENDSZER . 104 1. Bevezetés 105 2. A közigazgatás fogalma, feladata 105 2.1 A közigazgatás fogalma 105 2.2 A közigazgatás rendeltetése, feladatai, tevékenységfajtái 106 2.21 A közigazgatás közvetlen igazgatási tevékenysége 106 2.22 A közigazgatás közhatalmi tevékenysége 106 3. A közigazgatás rendszere 107 4. Igazgatás és közigazgatás kapcsolata, a közigazgatás sajátosságai 109 5. Közigazgatás helye a hatalmi ágak rendszerében 109 5.1 A végrehajtó hatalom és a közigazgatás 109 5.2 A törvényhozó hatalom és a közigazgatás közötti kapcsolat jellemzői 110 5.3 A köztársasági elnök és a közigazgatás kapcsolata 111 5.4 Az igazságszolgáltatás és a

közigazgatás kapcsolata 111 6. A közigazgatás intézményrendszere 111 7. A közigazgatás szervezeti rendszere 112 7.1 A közigazgatás szervezetrendszer tagolódását befolyásoló tényezők 112 7.2 A közigazgatási szerv fogalma, jogi paraméterei 113 7.21 A közigazgatási szerv jogképessége 114 7.22 Önálló és nem önálló közigazgatási szervek 115 8. Az államigazgatás alrendszere 116 8.1 Központi államigazgatási szervek 116 8.11 Kormány 117 8.12 A minisztériumok 119 8.13 A nem minisztériumi formában működő központi közigazgatási szervek 121 8.14 Rendvédelmi szervek 123 8.2 A központi államigazgatás területi szervei 124 8.21 A területi és helyi államigazgatási szervek jellemzői 124 8.22 A területi államigazgatási szervek fajtái 125 8.23 A megyei és fővárosi kormányhivatalok jellemzői 125 8.3 A központi államigazgatás helyi szervei 127 8.31 A járás fogalma 127 8.32 A járási hivatalok jellemzői 127 8.33

Járási hivatalok felépítése 128 8.34 A járási hivatalok feladata 128 3 9. Önkormányzati közigazgatás 129 9.1 Alapjogok 129 9.2 A helyi önkormányzatok típusai 131 9.3 Feladat- és hatáskör fogalma 131 9.4 Önkormányzatok feladatai 132 9.5 Az önkormányzati feladat-és hatáskörök gyakorlása Kit illet meg a döntési jogosultság? 135 9.6 Az önkormányzati feladat-és hatáskörök gyakorlásának átruházása 135 9.7 Államigazgatási feladat-és hatáskörök 135 9.8 Az önkormányzati hatósági ügyek 136 9.9 A települési önkormányzatok szervezete és tisztségviselői 136 9.10 Helyi önkormányzati képviselő jogállása 139 9.11 Társult képviselő-testület: a települési önkormányzatok társulása 139 9.12 Törvényességi felügyelet ellátása a helyi önkormányzatok felett 139 9.13 Területi önkormányzat jellemzői 140 9.14 A fővárosi és a kerületi önkormányzatok 140 9.15 Az önkormányzat vagyona, bevételei,

gazdálkodása 140 10. A közigazgatási hatósági eljárás alapjai 141 11. Mellékletek 152 12. Felhasznált irodalom 154 13. Ajánlott irodalom 154 14. Webes hivatkozások 155 15. Felhasznált jogforrások jegyzéke webes hivatkozással is megjelölve 155 16. Önellenőrző kérdések 156 17. Önellenőrző feladat 158 POLGÁRI JOGI ALAPISMERETEK I. 160 1. Polgári jog fogalma, jellemzői 161 2. A polgári jog forrása, rendszere 162 2.1 Bevezető rendelkezések 162 2.12 A törvény tárgyi hatálya 162 2.12 A polgári jog alapelvei 162 3. Az ember, mint jogalany 166 3.1 A jogalanyiság 166 3.2 A jogképesség 166 3.21 Az ember, mint jogalany 166 3.3 A cselekvőképesség 170 3.31 A cselekvőképesség osztályozása 170 3.32 A kiskorúság 171 3.33 A nagykorúak cselekvőképességének korlátozása 174 3.34 Cselekvőképtelen állapot 178 3.35 A cselekvőképességet nem érintő támogatott döntéshozatal 179 4. Személyiségi jogok 179 5. Jogi

személyek 180 6. Mellékletek 183 7. Felhasznált irodalom 189 8. Ajánlott irodalom 189 9. Webes hivatkozások 189 10. Felhasznált jogforrások jegyzéke webes hivatkozással is megjelölve 189 11. Önellenőrző kérdések 190 4 POLGÁRI JOGI ALAPISMERETEK II. 192 1. Dologi jogi alapok 193 1.1 A dologi jog fogalma 193 1.2 Birtokjog 193 1.3 A tulajdonjog 198 1.31 A tulajdonjogviszony alanya, tárgya, tartalma 198 1.32 Tulajdonszerzés esetei 208 1.33 A közös tulajdon szabályai 220 1.4 Korlátolt dologi jogok 224 1.41 A zálogjogviszony lényeges tartalma 224 1.42 Használati jogok 224 2. Öröklési jogi alapismeretek 232 2.1 Alapfogalmak 232 2.2 Az öröklés jogcímei 233 2.21 A végintézkedésen alapuló öröklés 234 2.22 A törvényes öröklés szabálya 239 3. Mellékletek 244 4. Felhasznált és ajánlott irodalom 250 5. Webes hivatkozások 250 6. Önellenőrző kérdések 251 7. Önellenőrző feladat 253 POLGÁRI JOGI ALAPISMERETEK III.

255 1. Kötelmi jogi alapok 256 1.1 A kötelmek közös szabályai 256 1.11 A kötelem fogalma 256 1.12 A kötelem jellemzői, keletkezése, megszűnése 256 1.2 A szerződés általános szabályai 258 1.21 A szerződés általános szabályainak tagolása 258 1.22 A szerződés fogalma 258 1.23 A jognyilatkozat fogalma, alakja, hatályossá válása 258 1.24 A képviselet szabályai, fajtái 260 1.25 A szerződéses jogviszony alanyai, tárgya 262 1.26 A szerződési jog területén irányadó alapelvek 263 1.27 A szerződés létrehozása 265 1.28 Állam viszonya a szerződésekhez 270 1.29 Nem létező – érvénytelen- hatálytalan szerződések 271 1.210 Államilag nem érvényesíthető szerződések (természetes kötelmek, elévülés, jogvesztés szabályai) . 280 1.211 A teljesítés 281 1.212 A szerződésszegés 281 1.213 A szerződés megerősítése 288 1.214 A szerződés módosulása, módosítása 290 1.215 A szerződés megszűnése 292 2.

Felelősség a szerződésen kívül okozott károkért 293 2.1 A felelősség fogalma 293 2.2 A polgári jogi kártérítési felelősség funkciói 293 2.3 A kártelepítés szabályai 293 2.4 A polgári jogi kártérítési felelősség rendszere 294 2.41 A kártérítési felelősség általános szabálya 295 2.42 A felelősség egyes esetei 299 5 3. Melléklet 303 4. Felhasznált és ajánlott irodalom 305 5. Felhasznált jogforrások jegyzéke webes hivatkozással is megjelölve 305 6. Önellenőrző kérdések 306 7. Önellenőrző feladat 308 POLGÁRI JOGI ALAPISMERETEK IV. 309 1. Az egyes szerződések helye a Polgári Törvénykönyvben 310 2. Az egyes szerződések csoportosítása 310 3. Az egyes nevesített szerződéstípusokra vonatkozó különös szabályok 312 3.1 Az adásvételi szerződés, az adásvétel különös nemei, az adásvételi szerződés altípusai 312 3.11 Az adásvételi szerződés főbb jellemzői 313 3.12 Az adásvétel

különös nemei 318 3.2 A csereszerződés főbb jellemzői 322 3.3 Az ajándékozási szerződés főbb jellemzői 323 3.4 A vállalkozási szerződés főbb jellemzői 325 3.5 A megbízási szerződés főbb jellemzői 331 3.6 A bérleti szerződés főbb jellemzői 336 3.7 A tartási szerződés főbb jellemzői 339 3.8 Életjáradéki szerződés 344 4. Melléklet 346 5. Felhasznált és ajánlott irodalom 362 6. Felhasznált jogforrások jegyzéke webes hivatkozással is megjelölve 362 7. Önellenőrző kérdések 363 8. Önellenőrző feladatok 365 BÜNTETŐJOGI ALAPISMERETEK . 367 1. A büntetőjog funkciója, célja 368 2. A büntetőjog, mint jogág fogalma 368 3. A tágabb értelemben vett büntetőjog fő részei 368 4. A büntetőjog fontosabb alapelvei 369 5. A Büntető Törvénykönyv általános része 370 5.1 A büntetőtörvény hatálya 370 5.2 Bűncselekmény fogalma, elemei 372 5.3 A bűncselekmény súly szerinti fokozatai 374 5.4 A

bűncselekmény jogi tárgya 374 5.5 A jogellenesség 374 5.6 A bűnösség megnyilvánulási formái 374 5.7 A szándékos bűncselekmény stádiumai: előkészület, kísérlet, befejezett bűncselekmény 376 5.8 A bűncselekmény elkövetői 379 5.9 A büntethetőség akadályainak rendszere 381 5.10 Büntetések és intézkedések 388 5.11 A büntetés kiszabása 397 5.12 Mentesítés a büntetett előélethez fűződő hátrányok alól 398 6. Egyes bűncselekmények 398 7. Melléklet 400 8. Felhasznált és ajánlott irodalom 402 9. Felhasznált jogforrások jegyzéke webes hivatkozással is megjelölve 402 10. Önellenőrző kérdések 403 11. Önellenőrző feladat 404 6 A MUNKAJOG ALAPJAI . 405 1. A munkajog helye a jogrendszerben 406 2. A munkajog szabályozási rendszere 406 3. A Munka Törvénykönyve szerkezeti felépítése 408 4. Egyéb munkaügyi szabályok 409 5. A Munka Törvénykönyve időbeli, területi, személyi és tárgyi hatálya 410 6.

Munkajogi alapelvek 411 7. A munkaviszony fogalma, jellemzői 414 7.1 A munkaviszony elhatárolása más foglalkoztatásra irányuló jogviszonytól 414 7.2 A munkaviszony alanyai 415 7.3 A munkaszerződést megelőző tárgyalás 416 7.4 A szerződési szabadság elve 416 7.5 A munkaviszony létrejötte 416 7.6 A munkaszerződés alaki és tartalmi feltételei 417 7.61 A munkaszerződés alakisága 417 7.62 A munkaszerződés kötelező tartalmi elemei 417 7.63 A munkaszerződés egyéb tartalmi elemei 419 8. A munkáltató írásbeli tájékoztatási kötelezettsége 420 9. A munkaszerződés teljesítése 421 9.1 Alapvető kötelezettségek 421 9.11 A munkáltató alapvető kötelezettségei 421 9.12 A munkavállaló alapvető kötelezettsége 422 9.2 A munkaszerződéstől eltérő foglalkoztatás szabályai 422 9.3 Az utasítás teljesítésének megtagadása 423 9.4 Mentesülés a munkavégzési kötelezettség alól 423 9.5 Jogkövetkezmény a munkavállaló

hátrányos kötelezettségszegéséért 424 10. A munkaviszony módosítása 425 11. A munkáltató és a munkavállaló kártérítési felelőssége 425 12. A munkaidő és pihenőidő alapfogalmai 426 13. A szabadság 430 14. A munkaviszony megszűnése és megszüntetése 431 14.1 A munkaviszony megszűnik 431 14.2 A munkaviszony megszüntetése 432 14.21 Közös megegyezés 432 14.22 A felmondás 432 14.23 Azonnali hatályú felmondás 435 14.24 Eljárás a munkaviszony megszüntetése (megszűnése) esetén 436 15. Melléklet 437 16. Felhasznált és ajánlott irodalom 438 17. Felhasznált jogforrások jegyzéke webes hivatkozással is megjelölve 438 18. Önellenőrző kérdések 439 19. Önellenőrző feladat 440 7 AZ ALKOTMÁNYOSSÁG ALAPJAI 1. Az alkotmányosság fogalma 2. Az alkotmányosság klasszikus alapelvei 3. Jogforrás 4. A magyar állam szervezetrendszere 4.1 Állami szervek csoportosítása 4.2 Az országgyűlés 4.3 A köztársasági elnök

4.4 A Kormány 4.5 A bíróság 4.6 Az ügyészség 4.7 Az Alkotmánybíróság 4.8 Az alapvető jogok biztosa 4.9 Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság (NAIH) 4.10 Az Állami Számvevőszék 4.11 A Költségvetési tanács 5. Alapjogok 6. Mellékletek 7. Felhasznált irodalom 8. Ajánlott irodalom 9. Webes hivatkozások 10. Felhasznált jogforrások jegyzéke webes hivatkozással is megjelölve 11. Önellenőrző kérdések 12. Önellenőrző feladat 8 AZ ALKOTMÁNYOSSÁG ALAPJAI 1. Az alkotmányosság fogalma Mit értünk alkotmányosság alatt? „Az alkotmányosság olyan elvi követelmények együttese, amelyek az ideális demokratikus alkotmány tartalmát és megvalósulását jellemzik” [Kukorelli István (2007) 29. oldal] Alkotmányosságról akkor beszélünk, amikor az adott országban az állami hatalmat az alkotmányra vezetik vissza, és az államhatalom legitimitását a polgárok is elismerik. Az alkotmánynak biztosítania kell az

állampolgárok védelmét az államhatalom visszaéléseitől, és biztosítania kell az állampolgárok részvételét az államhatalom gyakorlásában. Azt az állami és jogi berendezkedést tekintették és tekintjük alkotmányosnak, mely megfelel az alkotmányosság klasszikus alapelveinek. „Az alkotmányosság klasszikus alapelvei a polgári átalakulás során születtek, illetve fogalmazódtak meg történelmi dokumentumokban. Az alkotmány és az alkotmányosság szorosan kötődik a polgári fejlődéshez, az alkotmányok megalkotásának évszámai igazolják ezt” [Kukorelli István, Pozsár-Szentmiklósy Zoltán (2010) 10. oldal] Érdekesség. 1579-ben létrejött az Utrechti Unió a németalföldi forradalom során, létrehozták az első polgári alkotmányt, amely legmagasabb szinten szabályozta az állam és polgárai viszonyait (későbbi Hollandia közjogi alkotmánya) 1541: Kálvin alkotmánya, amelyet Genf polgársága népszavazással fogadott el A XVII

században Angliában szokásjogi alapon alakult meg az Alkotmány. 1787-ben született az Amerikai Egyesült Államok alkotmánya 1794ben alkották meg Franciaország alkotmányát, amelyet maga a király hirdetett ki 1814-ben született Norvégia, 1831ben Belgium, 1848-ban Svájc, 1919-ben Finnország, 1920-ban Ausztria első alkotmánya, melyek mind hatással voltak a későbbi dél- és közép-európai alkotmányozásokra is. 2. Az alkotmányosság klasszikus alapelvei Az Alkotmányosság klasszikus alapelvei: - A népszuverenitás elve (az állami főhatalom forrása a nép). - A hatalmi ágak szétválasztásának és egyensúlyának elve. - A törvény előtti egyenlőség elve (jogegyenlőség elve). - A törvények uralma (az állam jogállamként működik). - A jogbiztonság követelménye. - A emberi jogok deklarálása (az emberi jogokat az állam elismeri és biztosítja). - Egyéb alapelvek. 2.1 Népszuverenitás elve „A népszuverenitás kezdetben a rendi

képviselet választópolgárok által választott népképviselettel való felváltását jelentette. Később – a 19 század végén – ez az eszme összekapcsolódott az általános, egyenlő, közvetlen és titkos választójog követelésével, amely kiszélesítette a demokratikus hatalomgyakorlás népképviseleti alapját: maga a nép vált szuverénné.” [Kukorelli István, Pozsár-Szentmiklósy Zoltán (2010) 11. oldal] A népszuverenitás elve szerint az állami főhatalom forrása a nép, ami egyet jelent a közhatalomban való széles körű választópolgári részvétellel. Az állampolgárok összessége a hatalom birtokosa és gyakorlója A hatalmat a nép a közvetlen és közvetett demokrácia intézményein keresztül gyakorolhatja Közvetett 9 demokrácia: a választópolgárok az általuk választott képviselők útján gyakorolják a hatalmat. A választási alapelveknek, választási eljárási szabályoknak döntő szerepe van abban, hogy

érvényesüljön a népfelség elve. Közvetlen demokrácia: a választópolgárok, például népszavazást kezdeményezve is gyakorolhatják hatalmukat. 2.2 A hatalmi ágak szétválasztásának és egyensúlyának elve Történelmileg az abszolút monarchiák önkényével szemben fogalmazódott meg, az önkényuralom megakadályozására irányult, ma pedig a demokratikus hatalomgyakorlás és berendezkedés elengedhetetlen feltételeként működik. Az alapelv meghatározza az alkotmányosság követelményének megfelelő államszervezet felépítését és működését „A hatalmi ágak hagyományos „hárompólusú” rendszere a törvényhozó, a végrehajtó és a bírói hatalmakat foglalja magában” [Kukorelli István, Pozsár-Szentmiklósy Zoltán (2010) 11. oldal] A három klasszikus hatalmi ág megosztása már Arisztotelész és Cicero műveiben is fellelhető. A polgári felvilágosodás korában élt John Locke1 szerint az állam által gyakorolt hatalmat az

emberi szabadság megóvása érdekében egymástól elválasztott szervezetekre kell bízni. Az elméletet továbbfejlesztője: a francia Montesquieu2, aki szerint az államban háromféle döntéshozó hatalom van: a törvényhozó, a végrehajtó és a bírói hatalom. Ezeket az önkényuralom megelőzése, a szabadság biztosítása érdekében el kell választani egymástól, és ezek egyensúlyát is biztosítani kell. Az elv „következetes megvalósítása megakadályozza a diktatórikus hatalomgyakorlás kialakulását, a hatalom egy személyben vagy egy testületben való összpontosulását. Az elmélet egyszerűsített lényege így hangzik: csak a korlátozott és ellenőrzött hatalom a jó hatalom” [Czenner Orsolya, Kapa Mátyás, Szira Zoltán (2010) 18. oldal] Az elv a hatalmi ágak megosztását és egyensúlyát jelenti, mely szerint teljesen elkülönül egymástól a törvényhozó hatalom (a választott képviseleti szervek, mint az Országgyűlés), a

végrehajtó hatalom (az államfő és a kormány), valamint a bírói hatalom, és egyik hatalmi ág sem kerül túlsúlyba a többivel szemben. Ugyanakkor a különböző hatalmi ágak gyakran kölcsönösen egymás hatalmi korlátai is, például az Alkotmánybíróság tagjait az Országgyűlés választja, az Alkotmánybíróságnak ugyanakkor jogában áll megsemmisíteni az Országgyűlés által hozott törvények alkotmányellenes rendelkezéseit. Mára már kiszélesedett a hatalmi ágak köre. „A hatalommegosztás a modern demokráciákban a klaszszikus megoldáshoz képest bonyolultabb hatalomgyakorlási mechanizmust, kölcsönös intézményi korlátok rendszerét jelenti, amelyhez kapcsolódóan egyre több önálló hatáskörű intézményt hoznak létre, például alkotmánybíróság, ombudsman” [Kukorelli István, Pozsár-Szentmiklósy Zoltán (2010) 11 oldal] Egyes elméletek szerint önálló hatalmi ágat képvisel a média (tömegtájékoztatási eszközök)

is. 2.3 A törvény előtti egyenlőség (jogegyenlőség, állampolgári egyenlőség) A jogegyenlőség = minden ember a közhatalomhoz képest egyenlő. „Az egyenlőség az egész jogrendszert átható alapelv, amely tiltja a hátrányos megkülönböztetést (diszkriminációt)” [Kukorelli István, PozsárSzentmiklósy Zoltán (2010) 13. oldal] Az emberek között nem lehet különbséget tenni faj, nem, nemzetiség, vallás, nyelv, politikai vagy más vélemény, nemzeti vagy társadalmi származás, vagyoni, születési vagy egyéb helyzet szerint. John Locke a 18. században élt (1632-1704) angol filozófus, orvos és politikus Az államról, társadalmi szerződésről alkotott nézetei nagy befolyással voltak a felvilágosodásra Elméletét az uralkodó kezébe koncentrált korlátlan hatalommal szemben hirdette meg 2 Charles-Louis de Secondat, La Brède és Montesquieu bárója (1689-1755) francia felvilágosodás kori filozófus, író és gondolkodó volt. Az

államról kialakult újkori viták tárgyát képező, az alkotmányok megtervezéséhez világszerte használt hatalmi ágak megosztásának elméletéről vált ismertté. Legismertebb művei: Perzsa levelek, Törvények szelleméről, A törvények szellemének védelme 1 10 2.4 Törvények uralma – jogállamiság „A jogrendszer alapja az alaptörvény és a törvény, amelyek a népszuverenitás eszméjét megvalósítva a közakarat kifejezői. A törvényeket minden állami szervnek, minden állampolgárnak és a társadalom valamennyi szervezetének tiszteletben kell tartania” [Kukorelli István, Pozsár-Szentmiklósy Zoltán (2010) 12 oldal.] A jogállamiság egyik alapvető követelménye, hogy a közhatalommal rendelkező állami szervek a jog által meghatározott szervezeti keretek között és működési rendben, a polgárok számára megismerhető és kiszámítható módon szabályozott korlátok között fejtik ki tevékenységüket. Azaz az állam is a jog

szerint kell, hogy működjék, a jogi szabályok betartásával. A jogállam elképzelhetetlen a törvényesség, és a jogbiztonság nélkül A jogállamiság feltételei: a hatalommegosztás elvének megvalósulása, mely az állami szervezetrendszer felépítését és működését szabályozza. A jogállamokban a törvények uralkodnak, vagyis a szabadon választott törvényhozó szervek törvényekkel szabályozzák az alapvetően fontos területeket és intézkedéseket Megvalósul az egyenjogúság elve, vagyis minden polgár – fajra, nemre, felekezetre, színre és egyéb kritériumokra tekintet nélkül – egyenlő. A jogállam biztosítja az ún emberi jogokat, olyan szervek létrehozását, amelyek feladata az emberi jogok érvényesülésének elősegítése A jogállamiság konkrét alkotmányossági mércét jelent, normatív tartalommal bír, azaz adott esetben alkotmánybírósági döntés közvetlen hivatkozási alapja lehet 2.5 A jogbiztonság követelménye A

jogállamiság szorosan összefügg a jogbiztonság követelményével. A jogelv fontosságára az Alkotmánybíróság már 1992-ben rámutatott, a következőképpen: „a jogállam alapvető eleme a jogbiztonság A jogbiztonság az állam, és elsősorban a jogalkotó kötelességévé teszi annak biztosítását, hogy a teljes jogrendszer és az egyes jogszabályok világosak, egyértelműek, működésüket tekintve kiszámíthatóak, előre láthatóak legyenek. A jogbiztonság egyaránt megköveteli a jogszabályok egyértelműségét, és az egyes jogintézmények, állami szervek működésének átláthatóságát és kiszámíthatóságát. (Például erre az alapelvre hivatkozással állapította meg 1992-ben az Alkotmánybíróság a 9/1992 (I30) AB határozatával, hogy a törvényességi óvás3 jogintézménye alkotmányellenes, ezért a törvényességi óvás emelésére vonatkozó jogszabályi rendelkezéseket 1992. december 31-i hatállyal megsemmisítette Arra

hivatkozott a testület, hogy a törvényességi óvás ellentétes a jogállamiság elvének tartalmát alkotó jogbiztonság követelményével) A törvényességi óvás lényege az volt, hogy a Legfelsőbb Bíróság elnöke vagy a legfőbb ügyész törvényességi óvást emelhetett bármely jogerős bírósági határozat ellen, ha az törvénysértő vagy megalapozatlan volt. Azért tartották alkotmányellenesnek, mert a törvényességi óvás lehetővé tette törvénytelen ítéletek hatályban maradását, továbbá hogy a törvényességi óvás iránti kérelem tárgyában a Legfelsőbb Bíróság elnöke, illetve a legfőbb ügyész indokolás nélküli határozattal dönthetett. Az Alkotmánybíróság döntését arra alapította, hogy a jogbiztonság nem csupán azt követeli meg, hogy az egyes normák világosak, egyértelműek legyenek, hanem magában foglalja az egyes jogintézmények, így a bírósági eljárások működésének kiszámíthatóságát is. 3

11 Érdekesség. Az elévülés a büntetőjogban az elkövető büntethetőségét megszüntető ok Az Alkotmánybíróság a jogbiztonság követelményére hivatkozva állapította meg továbbá a 11/1992. (III5) AB határozatában, hogy alkotmányellenes az elévült bűncselekmény újból büntethetővé tétele. Az Alkotmánybíróság az eljárási garanciák és a jogbiztonság összefüggésével kapcsolatban megállapította: A jogállamiság és jogbiztonság elvéből fakadnak az eljárási garanciák. Ezek alapvető jelentőségűek az egyes jogintézmények működésének kiszámíthatósága szempontjából Csak a formalizált eljárás szabályainak követésével keletkezhet érvényes jogszabály, csak az eljárási normák betartásával működik alkotmányosan a jogszolgáltatás. A büntetőjog elévülési szabályai a törvényes büntetőjogi felelősségre vonást biztosítják, azáltal, hogy időbeli korlátok közé szorítják az állami

büntetőhatalom gyakorlását. A büntetőhatalom gyakorlására rendelt hatóságok mulasztása vagy a kézre kerítés eredménytelensége – mint kockázat – az államot terheli Alkotmányos jogállamban az államnak nincs és nem lehet korlátlan büntető hatalma. Mégpedig azért nem, mert maga a közhatalom sem korlátlan Az alkotmányos alapjogok és alkotmányos védelmet élvező szabadságok miatt a közhatalom csak alkotmányos felhatalmazással és alkotmányos indokkal avatkozhat be az egyén jogaiba és szabadságába 2.6 Az emberi jogok deklarálása „A polgári forradalmak az emberi jogok deklarációival vették kezdetüket, a polgárok az állammal és hatalommal szembeni követelményeket szabadságjogok formájában fogalmazták meg. Az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozatának elfogadását követően az emberi jogok az egész emberiség ügyévé váltak.” [Kukorelli István, Pozsár-Szentmiklósy Zoltán (2010) 12. oldal] „Az emberi jogok lényegében

a jogban kifejeződő erkölcsi, társadalmi értékek összességét jelentik, amelyeket a jogrendnek tartalmaznia kell. Olyan általános jogelvekről van szó, amelyeket mind a jogalkotás, mind a jogalkalmazás során az állami szerveknek be kell tartaniuk, és ezek érvényesülése az állampolgárok számára ellenőrizhető. A jogállam egyik jellemzője, hogy maga hoz létre olyan szerveket, amelyek feladata az emberi jogok érvényesülésének elősegítése. ” [Czenner Orsolya, Kapa Mátyás, Szira Zoltán (2010) 19 oldal] 2.7 Egyéb alapelvek „ A demokratikus alkotmányok a kiemelt klasszikus alapelveket kívül további elvi tételeket is tartalmazhatnak: törvénybe foglalják például a többpártrendszert és a piacgazdaságot, a magántulajdon szentségét, különválasztják az államot a politikától és a gazdaságtól, tiltják a hatalom kizárólagos birtoklását. [Kukorelli István, Pozsár-Szentmiklósy Zoltán (2010) 14. oldal] 3. Jogforrás 3.1

Jogforrás fogalma Jogforrásról többféle értelemben beszélhetünk. Legáltalánosabb értelemben az állam jogszabályalkotó tevékenységét jelenti. A jogforrás lehet belső és külső jogforrás A belső jogforrás a jogalkotásra felruházott állami szervet, a jogalkotó szervet (pl Országgyűlés), a külső jogforráson a jogszabály megjelenési formáját (pl. törvény) értjük Magyarország jogforrási rendszerét részben az Alaptörvény, részben pedig a jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX. törvény határozza meg, melyek alapján két fő állami normatípust különböztetünk meg: a jogsza- 12 bályokat, amelyek a mindenkire általános jelleggel vonatkozó normák csoportját jelölik, valamint a közjogi szervezet-szabályozó és más jogi eszközöket, melyek az állami szervek belső működését szabályozzák. A jogszabályok és a közjogi szervezetszabályozó és más jogi eszközök közötti különbség, hogy a jogalanyok teljes

körére vonatkozó jog vagy kötelezettség megállapítása jogszabályi formát igényel, az egyéb jogi eszközök viszont csak az állami szervekre vonatkoznak, államszervezeten belülre irányulnak, illetve a jogalkalmazáshoz, jogértelmezéshez nyújtanak segítséget, továbbá szemben a jogszabályokkal nem általánosan kötelezőek. 3.2 Jogszabályok Magyarországon a jogalkotó szervek az alábbi jogszabályokat alkotják a jogforrási hierarchia elvének megfelelően:  az Országgyűlés törvényt;  a Kormány rendeletet;  a Magyar Nemzeti Bank elnöke rendeletet;  a miniszterelnök és a Kormány tagjai (a továbbiakban együtt: miniszterek) rendeletet;  önálló szabályozó szervek vezetői rendeletet;  az önkormányzat képviselő-testülete rendeletet. Belső jogforrás Országgyűlés Kormány Magyar Nemzeti Bank Elnöke Miniszterelnök – miniszterek Önálló szabályozó szervek vezetői Önkormányzat képviselő-testülete Külső

jogforrás Alaptörvény, sarkalatos törvény, törvény Kormányrendelet NMB elnökének rendelete Miniszterelnöki rendelet – miniszteri rendelet Önálló szabályozó szervek vezetőinek rendelete Önkormányzati rendelet 1. ábra: Jogforrások rendszere Forrás: Magyarország Alaptörvénye A legmagasabb szintű jogszabály az Országgyűlés által alkotott Alaptörvény, amellyel minden jogi normának összhangban kell lennie. A jogforrási hierarchia következő szintjét jelentik az Országgyűlés által alkotott törvények. A jogforrási hierarchiában ezt követik a Kormány által alkotott kormányrendeletek és a Magyar Nemzeti Bank elnökének a rendelete (ez utóbbiak egymáshoz képest a jogforrási hierarchia azonos szintjén helyezkednek el). Ezek után következnek a Kormány tagjai által alkotott rendeletek: a miniszterelnöki rendelet és a miniszteri rendeletek (ezek egymással nem alá-fölérendeltségben vannak, hanem mellérendeltségben), ezt követi

az önálló szabályozó szervek vezetőinek a rendelete és legvégül az önkormányzat képviselő-testülete által alkotott önkormányzati rendeletek. Az Alaptörvény Alapvetés rész T) cikke rögzíti a jogalkotás rendjét, meghatározza a jogalkotásra jogosult szerveket, és hogy ezen szervek milyen elnevezéssel alkothatnak jogszabályt. Rögzíti a rendkívüli jogforrásokat, továbbá a kétharmados törvényeket sarkalatos törvényeknek nevezi „(1) Általánosan kötelező magatartási szabályt az Alaptörvényben megjelölt, jogalkotó hatáskörrel rendelkező szerv által megalkotott, a hivatalos lapban kihirdetett jogszabály állapíthat meg. Sarkalatos törvény eltérően is megállapíthatja az önkormányzati rendelet és a különleges jogrendben alkotott jogszabályok kihirdetésének szabályait (2) Jogszabály a törvény, a kormányrendelet, a miniszterelnöki rendelet, a miniszteri rendelet, a Magyar Nemzeti Bank elnökének rendelete, az önálló

szabályozó szerv vezetőjének rendelete és az önkormányzati rendelet. 13 Jogszabály továbbá a Honvédelmi Tanács rendkívüli állapot idején és a köztársasági elnök szükségállapot idején kiadott rendelete. (3)Jogszabály nem lehet ellentétes az Alaptörvénnyel. (4) A sarkalatos törvény olyan törvény, amelynek elfogadásához és módosításához a jelen lévő országgyűlési képviselők kétharmadának szavazata szükséges.” 3.21 Jogforrási hierarchia alapelve A jogszabályok hierarchikus, alá-fölérendeltségi viszonyban vannak egymással, ebből az következik, hogy a magasabb szintű jogszabállyal az alacsonyabb jogszabály nem állhat ellentétben („Lex superiori derogat inferiori elve”). A jogrendszer alacsonyabb rendű jogforrásainak érvénye az Alaptörvényből vezethető le, ezért az Alaptörvénnyel semmilyen jogforrás nem lehet ellentétes. Ez a jogbiztonság egyik fontos garanciája A jogszabályi hierarchia

érvényesülésében az Alkotmánybíróság kulcsszerepet tölt be Amennyiben az alsóbb szintű jogforrás rendelkezései mégis ellentétben állnak egy magasabb szintű jogforrás rendelkezéseivel, úgy azok alaptörvény-ellenesek, és ebből kifolyólag érvénytelenek. Érdekesség. Ellentét fennállása esetén az Alaptörvény rendelkezései szerint az Alkotmánybíróság jogosult az ilyen jogforrásokat megsemmisíteni. Az Alkotmánybíróság megsemmisítette például 2011 évben a luxusadóról szóló törvényt. A jogforrási hierarchia alapelvéből továbbá következik: - A „Lex posteriori derogat priori” elve, azaz a később megalkotott jogszabály a korábban megalkotott jogszabály hatályát lerontja, például a többször módosított 1949. évi XX törvény (Alkotmány) alkalmazhatóságát az ugyanezen tárgykörben alkotott Magyarország Alaptörvénye (2011 április 25) megszüntette - A „Lex specialis derogat generali” elve: amennyiben két

jogforrás ugyanazon jogforrási szinten áll, amelyek közül az egyik általánosan, míg a másik speciálisan szabályozza az adott társadalmi viszonyt, akkor a speciális jogszabályt kell alkalmazni. 3.22 Jogszabályok jelölése A törvény megjelölése annak kihirdetése során magába foglalja a törvény kihirdetésének évét, sorszámát, a törvény elnevezést és a törvény címét. Például a jogalkotásról szóló 2010 évi CXXX törvény Törvény kivételével a jogszabály megjelölése annak kihirdetése során magában foglalja a jogszabály megalkotójának megjelölését, a sorszámát, a kihirdetés napját, a jogszabály elnevezését és címét. Például 46/1994. (IX30) OGY határozat Az Alaptörvény jelölése eltér a hagyományos törvények jelölésétől: Magyarország Alaptörvénye (2011. április 25) 3.23 Magyarország Alaptörvénye (2011 április 25) A törvények közül ki kell emelni az Alaptörvényt – az állam alaptörvényét, a

törvények törvényét – a legmagasabb szintű jogszabályt. Az Országgyűlés 2011 április 18-i ülésnapján új Alkotmányt fogadott el: „Magyarország Alaptörvénye” néven (http://njt.hu/cgi bin/njt doccgi?docid=140968238905) Az Alaptörvény 2011. április 25 napján került kihirdetésre, 2012 január 01 napján lépett hatályba Az Alaptörvény hatályon kívül helyezte az átfogóan módosított korábbi Alkotmányt (a többször módosított 1949. évi XX törvényt) Tartalmilag az Alaptörvény a legmagasabb szintű jogi tételek egyetlen alaptörvénybe foglalt gyűjteménye. Az államhatalom gyakorlásának szabályait, a politikai, gazdasági rendszer működésének alapelveit, az állami szervezetrendszer felépítését tartalmazó alaptörvény. Az alapelveken túl meghatározza a társada- 14 lom és az állam viszonyát, tartalmazza a legfontosabb állami szervek egymáshoz való viszonyát, működésének alapvető kérdéseit, valamint az

alapvető jogok katalógusát és az alapvető kötelezettségeket. Különleges törvény, amelyben az állam önmagát korlátozva, biztosítja az állampolgárok számára az alapvető jogokat. Biztosítja a jogegyenlőséget Magyarország Alaptörvényének szerkezete Az Alaptörvény a magyar himnusz első sorával kezdődik „Isten, áld meg a magyart”, és a „Legyen béke, szabadság és egyetértés” óhajával végződik. Hat részből áll: I. Nemzeti hitvallás (preambulum) – e részben kifejezi a közös történelmi hagyomány értékét II. Alapvetés (alapelvek, szimbólumok, államcélok) III. Szabadság és felelősség (alapjogi rész, az emberi, illetve állampolgári jogok, valamint kötelezettségek) IV. Állam (Államszervezeti rész: az egyes állami szervek felépítésével és működésével kapcsolatos előírásokat tartalmazó fejezet. Ennek keretében az Alaptörvény megjeleníti az Országgyűlésre, Kormányra, a köztársasági elnökre, az

Alkotmánybíróságra, az alapvető jogok biztosára, az igazságszolgáltatási szervezetrendszerre, valamint a helyi önkormányzatokra vonatkozó előírásokat, valamint e rész tartalmazza a különleges jogrendre vonatkozó rendelkezéseket.) V. A különleges jogrend (A rendkívüli állapotra és szükségállapotra vonatkozó közös szabályok; A rendkívüli állapot; A szükségállapot; A megelőző védelmi helyzet; A váratlan támadás; A veszélyhelyzet; A különleges jogrendre vonatkozó közös szabályok) VI. Záró rendelkezések Formai értelemben az Alaptörvény a jogforrási hierarchia legfelső szintjén helyezkedik el, a közönséges törvények fölött. Törvényeknek és az alacsonyabb jogszabályoknak összhangban kell lennie az Alaptörvény szellemével és írott betűjével, ebből származik minden más jogalkotó szerv hatásköre Minden más jogszabály meg kell, hogy feleljen az Alaptörvénynek. Az Alaptörvény Alapvetés rész R) cikke

rögzíti az Alaptörvény jogforrási rendszerben elfoglalt helyét, valamint az alkotmány értelmezésének három módszerét: „(1) Az Alaptörvény Magyarország jogrendszerének alapja. (2) Az Alaptörvény és a jogszabályok mindenkire kötelezőek. (3) Az Alaptörvény rendelkezéseit azok céljával, a benne foglalt Nemzeti Hitvallással és történeti alkotmányunk vívmányaival összhangban kell értelmezni.” Megalkotásának, módosításának eljárási feltételei, szabályai sajátosak. Az Alaptörvényt az Országgyűlés alkotja és módosítja. Elfogadásához és módosításához az összes országgyűlési képviselő kétharmadának egyetértő szavazata szükséges. Az Alaptörvény Állam rész – az Országgyűlés fejezete 1. Cikk (2) bekezdése rögzíti, hogy: Az Országgyűlés megalkotja és módosítja Magyarország Alaptörvényét, törvényeket alkot. Az Alaptörvény Alapvetés rész S) cikke szerint: „(1) Alaptörvény elfogadására vagy

az Alaptörvény módosítására irányuló javaslatot a köztársasági elnök, a Kormány országgyűlési bizottság vagy országgyűlési képviselő terjeszthet elő. (2) Alaptörvény elfogadásához vagy az Alaptörvény módosításához az országgyűlési képviselők kétharmadának a szavazata szükséges. 15 (3) Az Alaptörvényt vagy az Alaptörvény módosítását az Országgyűlés elnöke aláírja, és megküldi a köztársasági elnöknek. A köztársasági elnök az Alaptörvényt vagy az Alaptörvény módosítását a kézhezvételtől számított öt napon belül aláírja, és elrendeli a hivatalos lapban való kihirdetését (4) Az Alaptörvény módosításának kihirdetés során történő megjelölése a címet, a módosítás sorszámát és a kihirdetés napját foglalja magában.” 3.24 Törvény A törvények a magyar jogrendszerben kiemelkedő jelentőségűek. „Minden olyan kérdést törvényben kell szabályozni, ami az alapvető jogokat

és kötelezettségeket, vagy az állami szervek létesítését, működését, egymáshoz való viszonyát és ellenőrzését, a társadalmi vagy gazdasági élet alapvető kérdéseit érinti.” [Kukorelli István, Pozsár – Szentmiklósy Zoltán (2010) 79. oldal] A törvényi szintű szabályozás meghatározó jellege azzal a jogállami követelménnyel magyarázható, amely szerint elsősorban a közvetlenül legitimált népképviseleti szerv kell, hogy jogot, jogszabályt alkosson. Magyarországon az Országgyűlés a legfőbb jogalkotó szerv, kizárólagos törvényalkotási hatalommal rendelkezik. Az Alaptörvény és a jogalkotásról szóló törvény meghatározza azokat a tárgyköröket, amelyeket azok társadalmi, politikai, gazdasági jelentőségére tekintettel a legmagasabb szintű jogszabályban, tehát törvényben kell szabályozni Az Országgyűlés törvényben állapítja meg a társadalmi rendre, az állam szervezetére és működésére, a gazdasági

rendre, valamint az állampolgárok alapvető jogaira és kötelezettségire vonatkozó szabályokat, (kizárólagos törvényalkotási tárgykörök):  A társadalmi rendre vonatkozóan törvényben kell szabályozni, például az Alaptörvényben felsorolt állami szervek működését, vagy a népszavazást, a bűncselekményeket és a büntetéseket. Törvényben kell szabályozni az országgyűlési képviselők választásának szabályait, a minisztériumok felsorolását, a rendőrség működésének alapvető szabályait, stb.  A gazdasági rendre vonatkozóan törvényi szabályozást igényelnek például a tulajdonviszonyok, az adók, a központi költségvetés.  Az állampolgárok alapvető jogait és kötelességeit törvényben kell szabályozni, például élethez, testi épséghez, egészséghez való jog, gyülekezési jog stb. 3.25 Kormányrendelet A Kormány feladatkörében eljárva törvényben nem szabályozott tárgykörben, illetve törvényben

kapott felhatalmazás alapján rendeletet alkot. A Kormány rendelete törvénnyel nem lehet ellentétes A Kormány rendeleteit a kormány tagjai, azaz a miniszterelnök és az egyes miniszterek fogadják el. A kormány rendeleteit a miniszterelnök írja alá, majd gondoskodik azok Magyar Közlönyben való kihirdetéséről Például a 23/2011. (III18) Kormányrendelet rendelkezik a zenés, táncos rendezvények működésének biztonságosabbá tételéről (amely jelentősen megszigorította a zenés, táncos rendezvények megtartásának szabályait) 3.26 A Magyar Nemzeti Bank elnökének rendelete A Magyar Nemzeti Bank elnöke törvényben kapott felhatalmazás alapján, sarkalatos törvényben meghatározott feladatkörében rendeletet ad ki, amely törvénnyel nem lehet ellentétes. A Magyar Nemzeti Bank elnökét rendelet kiadásában az általa rendeletben kijelölt alelnök helyettesítheti. A MNB elnökének rendelete a pénzforgalmat illetően általános jelleggel

mindenkire kötelező Például a Magyar Nemzeti Bank elnökének rendelete nyomán vezették be az új 200,- Ft-os érmét 2009ben, vagy 2013-ban a Magyar Nemzeti Bank elnöke 13/2013. (VII31) MNB rendeletével döntött a „Gárdonyi Géza: Egri csillagok” rézötvözetű emlékérme kibocsátásáról 16 3.27 A Kormány tagja által kiadott rendelet (miniszterelnöki rendelet és miniszteri rendelet) A Kormány tagja (a miniszterelnököt is beleértve) törvényben vagy kormányrendeletben kapott felhatalmazás alapján, feladatkörében eljárva, önállóan vagy más miniszter egyetértésével rendeletet alkot, amely törvénnyel, kormányrendelettel és a Magyar Nemzeti Bank elnökének rendeletével nem lehet ellentétes. A belügyminiszter által kibocsátott rendeletre példa: a 42/2013. (VIII9) BM rendelet a régészeti szempontból jelentős barlangok köréről 3.28 Önálló szabályozó szervek vezetőjének rendelete Az önálló szabályozó szerv vezetője

törvényben kapott felhatalmazás alapján, sarkalatos törvényben meghatározott feladatkörében rendeletet ad ki, amely törvénnyel, kormányrendelettel, miniszterelnöki rendelettel, miniszteri rendelettel és a Magyar Nemzeti Bank elnökének rendeletével nem lehet ellentétes. Például a 3/2013 (IV26) PSZÁF rendelet a pénzügyi szervezetek törzsadat-bejelentési kötelezettségéről, az 5/2013. (III11) NMHH rendelet a közszolgálati médiaszolgáltató analóg műsorszórásának leállításáról 3.29 Önkormányzati rendelet A helyi önkormányzat feladatkörében eljárva törvény által nem szabályozott helyi társadalmi viszonyok rendezésére, illetve törvényben kapott felhatalmazás alapján önkormányzati rendeletet alkot. Az önkormányzati rendelet más jogszabállyal nem lehet ellentétes A megyei vagy helyi önkormányzatok működési területükön belül rendeletben szabályozhatják azokat a helyi életviszonyokat, amelyekről nem rendelkezik

magasabb szintű jogszabály. Így önkormányzati rendelet állapíthatja meg a helyi adókra (pl Szentes Város Önkormányzat Képviselő-testületének 34/1997 (XI28) KT sz rendelete az idegenforgalmi adóról), a vendéglátóhelyek nyitvatartási rendjére vonatkozó szabályokat. E rendeleteket az önkormányzat hivatalos lapjában (pl. Szentesen a Szentesi Élet című lapban) vagy a helyben szokásos módon (pl a polgármesteri hivatal hirdetőtáblájára történő kifüggesztéssel) kell kihirdetni. 3.210 Törvényerejű rendelet A jogforrási rendszerben meg kell még említeni a törvényerejű rendeleteket. A törvényerejű rendelet olyan külső jogforrás, amelynek megalkotója, mint belső jogforrás már megszűnt (az 1989-ben megszűnt Elnöki Tanács alkotta), de az általa alkotott jogszabályok továbbra is a jogforrási rendszer részét képezik, például a 1982. évi 17 törvényerejű rendelet az anyakönyvekről, a házasságkötési eljárásról és a

névviselésről, vagy az 1979. évi 13 törvényerejű rendelet a nemzetközi magánjogról A ma még hatályban lévő törvényerejű rendeleteket csak törvénnyel lehet módosítani, hatályon kívül helyezni 3.3 A rendkívüli és a sajátos jellegű jogforrások Az Alaptörvény szabályozza a rendkívüli és a sajátos jellegű jogforrásokat is. 17 Rendkívüli jogforrások Az államélet normális működésétől eltérő helyzetekben – ezek megoldására – az Alaptörvényben meghatározottak szerint, ún. rendkívüli (időleges) jogforrások adhatók ki, melyek a következők: - A Honvédelmi Tanács rendelete. Honvédelmi Tanács rendkívüli állapot idején rendeletet alkothat, például hadiállapot vagy idegen hatalom fegyveres támadásának közvetlen veszélye esetén. - A Köztársasági elnök rendelete. Szükségállapot idején a köztársasági elnök a rendkívüli intézkedéseket rendeleti úton vezeti be, így az állampolgárok élet-és

vagyonbiztonságát tömeges méretekben veszélyeztető, fegyveresen vagy felfegyverkezve elkövetett súlyos erőszakos cselekmények esetén Sajátos jellegű jogforrások: Vitatott jogforrási jellegük miatt sajátos (jellegű) jogforrásnak minősülnek; - a nemzetközi jogi normák; - a közösségi jogi normák; - az Alkotmánybíróság határozatai; - a Kúria jogegységi döntései és elvi bírósági határozatai; - a szokások (amennyiben ekként értékelhetők bizonyos jogelvek követése, és a jogszabályi utalások (például a „szokásos” mértékben, módon). 3.4 Közjogi szervezet-szabályozó eszközök, valamint az állami szerv vagy köztestület tevékenységét és működését szabályozó más jogi eszközök Az előzőekben ismertetett jogszabályoktól meg kell különböztetni a közjogi szervezet-szabályozó eszközöket, valamint az állami szerv vagy köztestület tevékenységét és működését szabályozó – törvény alapján kiadható

– más jogi eszközöket, ezekről a jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX törvény rendelkezik 3.41 A közjogi szervezetszabályozó eszközöknek két típusát különböztetjük meg - Normatív határozat. Normatív utasítás. Normatív határozat Az Országgyűlés, a Kormány, a helyi önkormányzat képviselő-testülete, a testületi központi államigazgatási szerv és az Alaptörvényben megjelölt más testületi szerv normatív határozatban szabályozza az általa irányított szervek, valamint saját tevékenységét, működését és szervezetét, továbbá saját cselekvési programját. Például az Országgyűlés 41/2013 (V27) OGY határozata az Állami Számvevőszék 2012 évi tevékenységéről szóló beszámoló tudomásulvételéről. Normatív utasítás A miniszterelnök, a központi államigazgatási szerv vezetője, a nemzetbiztonsági szolgálat vezetője és az Alkotmányban megjelölt egyszemélyi vagy egyszemélyi vezetés alatt álló szerv

vezetője a vezetése, irányítása vagy a felügyelete alá tartozó szervek tevékenységét, működését és szervezetét szabályozó, a szerv állományába tartozó személyekre nézve kötelező normatív utasítást adhat ki. Például a Közigazgatási és Igazságügyi miniszter 20/2013. (VI25) KIM utasítása a fővárosi és megyei kormányhivatalok Egységes Iratkezelési Szabályzatáról. 18 Közjogi szervezetszabályozó eszközök jellemzői A közjogi szervezetszabályozó eszköz jogszabállyal nem lehet ellentétes. A közjogi szervezetszabályozó eszközben jogszabály rendelkezése nem ismételhető meg. A közjogi szervezetszabályozó eszközökre vonatkozó rendelkezések nem érintik a kibocsátásukra jogosultak – más jogszabályon alapuló – egyedi határozat vagy egyedi utasítás adására vonatkozó jogát Normatív határozatban általános jellegű szabályozásra kerül sor, míg az egyedi határozat egy konkrét ügyben hozott döntést

tartalmaz. 3.42 Állami szerv vagy köztestület tevékenységét és működését szabályozó más jogi eszköz Állami szerv vagy köztestület tevékenységét és működését szabályozó – törvény alapján kiadható – más jogi eszköz jogszabállyal és közjogi szervezetszabályozó eszközzel nem lehet ellentétes. Ilyen eszköz például a statisztikai közlemény. A Központi Statisztikai Hivatal elnöke statisztikai közleményként statisztikai fogalmat, módszert, osztályozást stb tartalmazó kötelező rendelkezést adhat ki 4. A magyar állam szervezetrendszere Magyarország demokratikus jogállam. Hazánkban parlamentáris kormányzati rendszer valósul meg Az Alaptörvény Alapvetés „C” cikk (1) bekezdése kimondja, hogy „A magyar állam működése a hatalom megosztásának elvén alapszik.” Többcentrumú államszervezeti modell valósul meg „A törvényhozó, a végrehajtó és a bírói hatalom mellett önálló hatalmi központként látja

el feladatát az államfő, az Alkotmánybíróság, a helyi önkormányzatok is.” [Czenner Orsolya, Kapa Mátyás, Szira Zoltán (2010) 21 oldal] Az Alaptörvénynek „Az Állam” címet viselő harmadik része tartalmazza a Magyarország államszervezetére vonatkozó legalapvetőbb szabályokat. Az Országgyűlés –törvényhozó hatalom, a hatalmi ágak megosztásának centrumában áll. Magyarország legfőbb népképviseleti szerve, tagjait négy évre a választópolgárok közvetlenül választják. A Kormány – a végrehajtó hatalom központi szerve. A törvények végrehajtásáról és az Alaptörvényben meghatározott feladatok ellátásáról gondoskodik. A bíróságok - a bírói hatalmat testesítik meg. Önálló, más hatalmi ágtól független, befolyásmentes igazságszolgáltató tevékenységet alkotmányosan biztosított autonómiával látják el A Köztársasági elnök (államfő) – az Országgyűlés és a Kormány között kiegyensúlyozó,

semleges hatalmat képvisel. Kifejezi a nemzet egységét és őrködik az államhatalom demokratikus működése felett A helyi önkormányzatok – a központi állami szervek és a helyi államszervezet közötti hatalommegosztást biztosítják. Az Alkotmánybíróság – „a mérleg nyelve”, „az alkotmányosság őre” - a törvényhozó hatalom, valamint más jogalkotással felruházott állami szervek „ellensúlyaként” a jogalkotás alkotmányosságát garantálja. Az Állami Számvevőszék – a törvényhozó hatalom megbízásából a végrehajtó hatalom gazdálkodásának, és a közpénzek gazdaságos, célszerű felhasználásának ellenőrzését végzi. Az Országgyűlés pénzügyigazdasági ellenőrző szerve 19 Az alapvető jogok biztosa – ombudsman – alapjogvédelmi feladatokat lát el. Az emberi jogok érvényesülésén keresztül ellenőrzi például a közigazgatás törvényes működését Az ügyészség – „vádhatósági funkciója

mellett törvényességi felügyeletet gyakorol a büntetés-végrehajtás törvényessége felett, továbbá közreműködik annak biztosításában, hogy a társadalom valamennyi szervezete, minden állami szerv és állampolgár betartsa a törvényeket.” [Czenner Orsolya, Kapa Mátyás, Szira Zoltán (2010) 21. oldal] 4.1 Állami szervek csoportosítása Az Alaptörvény szabályozza az állami szervek rendszerét és meghatározza ezek egymáshoz fűződő viszonyát. Népképviseleti szervek Közigazgatási szervek Az igazságszolgáltatás szervei Ügyészségek Egyéb állami szervek Országgyűlés A helyi önkormányzatok képviselőtestületei A kisebbségi önkormányzatok testületei például ide tartozik a Kormány, a kormányhivatalok, járási hivatalok A bíróság szervezetrendszere többszintű: Járásbíróság (ilyen például a Hódmezővásárhelyi Járási Bíróság, vagy a fővárosban bármelyik fővárosi kerületi bíróság) Közigazgatási és

Munkaügyi Bíróság (ez utóbbiak külön bíróságként a fővárosban és a megyékben működnek). Törvényszék a megyeszékhelyeken működnek, pl. Szegedi Törvényszék Ítélőtábla (vagy Táblabíróság) pl. Szegedi Ítélőtábla Kúria (volt nevén: Legfelsőbb Bíróság), mely Budapesten található. - Legfőbb Ügyészség, - a fellebbviteli főügyészségek, - a főügyészségek, - a járási ügyészségek. Az ügyészi szervezeten belül külön szervezeti egységet képeznek a katonai ügyészségek Alkotmánybíróság Állami Számvevőszék Alapvető jogok biztosa (ombudsman) Magyar Nemzeti Bank Költségvetési Tanács, stb. 20 4.2 Országgyűlés Az Országgyűlésre vonatkozó szabályok:  Az Országgyűlés feladat-és hatásköréről, működéséről, szervezetéről és megbízatásáról Magyarország Alaptörvénye az Állam rész Országgyűlés cím alatt rendelkezik.  Az Országgyűlés Házszabálya [46/1994.(IX30) Ogy. hat.]

http://njt.hu/cgi bin/njt doccgi?docid=21407245099 az Országgyűlés működésének részletes szabályait tartalmazza.  Az Országgyűlésről szóló 2012. évi XXXVI. törvény http://njt.hu/cgi bin/njt doccgi?docid=148174245150 rendelkezik az Országgyűlés szervezetéről, működéséről, valamint az országgyűlési képviselők jogállásáról, javadalmazásáról, továbbá az Országgyűlés és a Kormány európai uniós ügyekben történő együttműködésének normáiról. Az Országgyűlés fogalma Az Alaptörvény szerinti fogalom: „Magyarország legfőbb népképviseleti szerve az Országgyűlés.” 4.21 Az Országgyűlés feladatai A parlament feladat-és hatáskörét, fő funkcióit az Alaptörvény rögzíti. Az Országgyűlés:  Megalkotja és módosítja Magyarország Alaptörvényét.  Törvényeket alkot.  Elfogadja a központi költségvetést, és jóváhagyja annak végrehajtását.  Felhatalmazást ad a feladat-és hatáskörébe

tartozó nemzetközi szerződés kötelező hatályának elismerésére.  Megválasztja a köztársasági elnököt, az Alkotmánybíróság tagjait és elnökét, a Kúria elnökét, a legfőbb ügyészt, az alapvető jogok biztosát és helyetteseit, valamint az Állami Számvevőszék elnökét.  Megválasztja a miniszterelnököt, dönt a Kormánnyal kapcsolatos bizalmi kérdésről.  Feloszlatja az alaptörvény-ellenesen működő képviselő-testületet.  Határoz a hadiállapot kinyilvánításáról és a békekötésről.  Különleges jogrendet érintő, valamint katonai műveletekben való részvétellel kapcsolatos döntéseket hoz.  Közkegyelmet gyakorol.  Az Alaptörvényben és törvényben meghatározott további feladat-és hatásköröket gyakorol. 4.22 Az Országgyűlés fő funkciói - Törvényhozás. - Parlamenti ellenőrzés, mely a Kormány és az általa irányított közigazgatás tevékenységének az ellenőrzésére szolgál:  a

parlamenti plénum előtt gyakorolt ellenőrzés (például az interpelláció, a kérdés, a politikai vita, melyek a kormányok parlament előtti felelősségét testesítik meg),  az országgyűlés bizottságai által gyakorolt ellenőrzés,  az önálló ellenőrzésre szakosodott szervek általi ellenőrzés: Állami Számvevőszék, Alapvető jogok biztosa általi ellenőrzés. - Választási funkció. - Egyéb funkció. 21 Törvényhozási funkció Kizárólagos törvényalkotási joggal az Országgyűlés rendelkezik. „Az Országgyűlés az államélet központja: itt dőlnek el az ország sorsát meghatározó kérdések Az Országgyűlés törvényhozói nagyhatalom, minden tárgykörben törvényt alkothat A folyamatosan ülésező magyar parlament munkaidejének nagy részét a törvényhozás teszi ki.” [Kukorelli István, Pozsár – Szentmiklósy Zoltán (2010) 190 oldal] Törvényalkotás menete A törvényalkotás menetéről részletesen az

Országgyűlés Házszabálya rendelkezik. - Törvénykezdeményezés - Törvényt a Köztársasági elnök, a Kormány, országgyűlési bizottság vagy országgyűlési képviselő kezdeményezhet. A törvényjavaslat: az Országgyűlés hatáskörébe tartozó jogszabály megalkotására vonatkozó – a törvény javasolt szövegét és címét is tartalmazó – javaslat. A törvényjavaslatot az indokolással együtt az Országgyűlés elnökénél lehet benyújtani. Az elnök a törvényjavaslat benyújtását az Országgyűlés következő ülésén bejelenti, megnevezve egyúttal a kijelölt bizottságot Az illetékes bizottság véleményezi a törvényjavaslatot A képviselő által benyújtott törvényjavaslat csak akkor kerül az Országgyűlés tárgysorozatára, ha azt a kijelölt bizottság támogatja A bizottság határoz az indítvány tárgysorozatba vételéről. Ha a bizottság a tárgysorozatba vételt elutasítja, akkor, amennyiben a képviselőcsoport nevében

annak vezetője kéri - a tárgysorozatba vételről az Országgyűlés határoz. - Tárgyalás - A törvényjavaslat tárgyalására több fordulóban kerülhet sor. Az Országgyűlés a jelentős törvényjavaslatot két fordulóban tárgyalja meg: az általános és a részletes vita keretében. Az általános vitában a készülő törvény szabályozási koncepcióját, indokoltságát, várható társadalmi hatásait tárgyalják, továbbá megvitatják a javaslat részletes vitára való bocsáthatóságát. A részletes vitában a törvényjavaslat részletszabályait vitatják meg. A képviselők módosító indítványokat nyújthatnak be, így a törvényjavaslat szövegének végső verziója számos módosuláson mehet keresztül. A törvényjavaslat záró vitája a módosító javaslatok megtárgyalásából áll, melyet a zárószavazás követ. Tárgyalási szakaszok a plenáris ülésen Általános vita Részletes vita Szavazás a módosító javaslatokról záró

vita és zárószavazás Témája vita az általános szabályozási elvekről, a törvényjavaslat egészéről, szükségességéről és céljáról vita a benyújtott módosító javaslatokról (az ellene és mellette szóló érvek) szavazás az egyes módosító javaslatokról (a változásokról) kodifikációs hibák kijavítása, az e célból benyújtott módosító javaslatok megvitatása, majd szavazás a módosító javaslatokról és a törvényjavaslat egészéről. 2. ábra: Tárgyalás folyamata Forrás: wwwparlamenthu - Elfogadás - A törvényjavaslat elfogadásához a képviselők több mint felének jelenléte, egyszerű törvény esetében a jelenlévő képviselők több mint felének támogató szavazata szükséges. - Előzetes normakontroll - Az Országgyűlés elküldheti az elfogadott törvényt az Alkotmánybíróságnak az Alaptörvénnyel való összhangjának vizsgálata céljából, azaz előzetes normakontrollt kérhet . Az Országgyűlés – a

törvény kezdeményezője, a Kormány, illetve az Országgyűlés elnöke zárószavazás előtt megtett indítványára – az elfogadott törvényt az Alaptörvénnyel való összhangjának vizsgálatára megküldheti az Alkotmánybíróságnak. Az Országgyűlés az indítványról a zárószavazást követően, egyszerű szótöbbséggel határoz. Az indítvány elfogadása esetén az Országgyűlés elnöke az elfogadott törvényt az Alaptörvénnyel való összhangjának vizsgálatára haladéktalanul megküldi az Alkotmánybíróságnak. Ha az Országgyűlés a törvényt az Alaptörvénnyel való összhangjának vizsgálatára megküldte az Alkotmánybíróságnak, azaz a törvény előzetes normakontrollját kérte, az Országgyűlés elnöke csak akkor írhatja alá, és küldheti meg a köztársasági elnöknek, ha az Alkotmánybíróság nem állapított meg alaptörvény-ellenességet. 22 - Kihirdetés - Az Országgyűlés által elfogadott törvényt az

Országgyűlés elnöke 5 napon belül aláírja, majd megküldi a köztársasági elnöknek. A köztársasági elnök - ha nem élt a vétójogával - a megküldött törvényt öt napon belül aláírja, és elrendeli annak kihirdetését. Amennyiben a köztársasági elnök él a vétójogával: - Ha a köztársasági elnök a törvényt vagy annak valamely rendelkezését az Alaptörvénnyel ellentétesnek tartja - és az Országgyűlés nem küldte meg a törvényt az Alkotmánybíróságnak vizsgálatra – a törvényt az Alaptörvénnyel való összhangjának vizsgálatára az Alkotmánybíróságnak megküldi (alkotmányossági vétó joga). - Ha a köztársasági elnök a törvénnyel vagy annak valamely rendelkezésével nem ért egyet, - és az Alkotmánybíróságnak vizsgálatra nem küldte azt meg - a törvényt az aláírás előtt észrevételeinek közlésével egy alkalommal megfontolásra visszaküldheti az Országgyűlésnek (politikai vétó joga). A

köztársasági elnök e jogával akkor is élhet, ha az Országgyűlés határozata alapján lefolytatott vizsgálat során az Alkotmánybíróság nem állapított meg alaptörvény-ellenességet. Ha az Alkotmánybíróság alaptörvényellenességet állapít meg, az Országgyűlés a törvényt az alaptörvény-ellenesség megszüntetése érdekében újratárgyalja. Az Országgyűlés a törvényt újra megtárgyalja, és elfogadásáról ismét határoz - Előzetes normakontroll - Az Országgyűlés által újra megtárgyalt és elfogadott törvény Alaptörvénnyel való összhangjának vizsgálata ismételten kérhető az Alkotmánybíróságtól, mind az Országgyűlés, mind a köztársasági elnök által. Ha az Alkotmánybíróság a köztársasági elnök kezdeményezésére lefolytatott vizsgálat során nem állapít meg alaptörvény-ellenességet, a köztársasági elnök a törvényt haladéktalanul aláírja, és elrendeli annak kihirdetését. Ha a köztársasági

elnök egyet nem értése folytán visszaküldött törvényt az Országgyűlés módosítja, az Alaptörvénnyel való összhang vizsgálata kizárólag a módosított rendelkezések tekintetében vagy arra hivatkozással kérhető, hogy a törvény megalkotására vonatkozó, az Alaptörvényben foglalt eljárási követelmények nem teljesültek. - Szentesítés, kihirdetés - A sikeres parlamenti szavazást követően az Országgyűlés elnöke megküldi az elfogadott törvényt a köztársasági elnöknek, aki - amennyiben nem él a politikai vagy az alkotmányossági vétó lehetőségével – aláírásával szentesíti azt, és kihirdeti a Magyar Közlönyben, Magyarország hivatalos lapjában. Ellenőrzési funkció Az alkotmányosság egyik lényeges követelménye a Kormány parlament előtti felelőssége. A végrehajtó hatalom ellenőrzésének parlamenti funkciója a kormány Országgyűlés előtti politikai felelősségének elvéből következik. Az Alaptörvény

kimondja, hogy a kormány az Országgyűlésnek felelős Ennek érvényesítése érdekében az Országgyűlés fontos feladata a Kormány, illetve tágabb értelemben a végrehajtó hatalom, valamint az állami szervezetrendszer működésének ellenőrzése. Az ellenőrzés alapvetően arra irányul, hogy megvalósul-e a törvényhozói akarat, a törvényeknek megfelelően működik-e a kormányzat. A végrehajtó hatalom parlamenti felelősségének elve alapján az Országgyűlés meg is vonhatja bizalmát a kormánytól, ha nem ért egyet annak politikájával. Ennek eszköze az ún konstruktív bizalmatlansági indítvány, amelyen keresztül a képviselők abszolút többsége oly módon szüntetheti meg a hivatalban lévő kormány megbízatását, hogy egyben megválasztja az új kormányfőt, biztosítva ezzel a kormányzás folyamatosságát. 23 A Parlamentnek a Kormány ellenőrzésére számos eszköz áll rendelkezésére. Az ellenőrzés formái:  a parlamenti

plénumon gyakorolt ellenőrzés, melynek eszközei: interpelláció, kérdés, beszámoló, politikai vita stb.;  az országgyűlés bizottságai általi ellenőrzés;  önálló ellenőrzésre szakosodott szervek (Állami Számvevőszék, Alapvető jogok biztosa) általi ellenőrzés. Parlamenti plénumon gyakorolt ellenőrzés A parlamenti ülések során lehetőség nyílik a beterjesztett indítványok, javaslatok feletti vitára, kritikai észrevételek megtételére, hiányosságok feltárására, s ezeknek a médián keresztül a nyilvánosság elé tárására. A parlamenti plénumon gyakorolt ellenőrzés (interpelláció, „azonnali kérdések és válaszok órája”, egyszerű kérdés, beszámoló, jelentés, politikai vita) a kormány parlament előtti felelősségét testesíti meg. - Interpelláció Az országgyűlési képviselők egyik legjelentősebb és leggyakrabban alkalmazott jogosítványa az interpellációs jog, amely a kormányzati hatalom

ellenőrzésének egyik formája. Népszerűségének oka elsősorban az, hogy a képviselőnek látványos lehetőséget teremt arra, hogy mind választói, mind az ország nyilvánossága előtt bizonyítsa szakmai felkészültségét, politikai alkalmasságát. Másrészről ez ösztönzi és aktivizálja a képviselőket a végrehajtó hatalom ellenőrzésére. Az interpelláció lényege, hogy az országgyűlési képviselő – magyarázat kérése céljából - interpellációt intézhet a Kormányhoz, és a Kormány tagjához a feladatkörükbe tartozó bármely ügyben Az interpellációt az Országgyűlés elnökénél kell benyújtani Akihez az interpellációt intézték, a parlamenti ülésen köteles személyesen, vagy kivételesen helyettese útján válaszolni, vagy lehetősége van arra is, hogy az Országgyűlés engedélye alapján 30 napon belül írásban válaszoljon. A válasz elhangzását követően az interpelláló képviselőnek viszontválaszra van joga,

amely nem terjedhet túl az interpellációra adott válasz értékelésén. Amennyiben a képviselő a választ nem fogadja el, a válasz elfogadásáról az Országgyűlés dönt. Ha az Országgyűlés a választ elutasítja, az elutasítás következménye, hogy az Országgyűlés illetékes bizottsága köteles megvizsgálni az adott kérdést Az interpelláció tárgyalását az Országgyűlés a bizottsági jelentés beérkezését követően a következő ülésén napirendre tűzi, és az országgyűlési bizottság javaslata alapján a) utólag helyesnek ítéli az interpellációra adott választ, b) elfogadja az országgyűlési bizottság ülésén az interpellált által kiegészített választ, vagy c) megerősíti korábbi elutasító döntését, és az országgyűlési bizottságot intézkedési javaslat kidolgozására kéri fel. Az interpelláció különleges súlyát az adja meg, hogy az arra adott válaszról (ha azt a képviselő nem fogadta el) az

Országgyűlés dönt, s ha nemet mond, az interpelláció – bizottsági jelentés formájában – ismét a plénum elé kerül. - Az „egyszerű” kérdés Az interpellációtól meg kell különböztetni a kérdést. Az „egyszerű” kérdés a végrehajtó hatalom ellenőrzésének jóval gyengébb formája Arra szolgál, hogy a képviselő valamilyen közérdekű ügyben felvilágosítást kapjon az illetékes állami szerv vezetőjétől Az országgyűlési képviselő – felvilágosítás kérése céljából - kérdést intézhet az alapvető jogok biztosához, az Állami Számvevőszék elnökéhez, a legfőbb ügyészhez, a Magyar Nemzeti Bank elnökéhez, a Kormányhoz, a Kormány tagjához a feladatkörükbe tartozó bármely ügyben. A kérdezett köteles az ülésen személyesen, kivételesen helyettese útján - felvilágosítást adni. Kérdés esetén azonban a képviselő viszontválaszra nem jogosult, s az Országgyűlésnek sem kell határoznia a válasz

elfogadásáról. 24 - Azonnali kérdések és válaszok órája Szintén képviselői jogosítvány az „azonnali kérdések és válaszok órája”. Ennek lényege az, hogy a parlamenti üléshéten a napirendben feltüntetett időpontban hetente legalább hatvan percben lehetőséget kell biztosítani kérdések közvetlen felvetésére és megválaszolására. Az azonnali kérdések órájában az Alaptörvény szerint válaszadásra kötelezettek kötelesek az ülésteremben tartózkodni A válaszadásra kötelezett halaszthatatlan közfeladata ellátása esetén előzetesen tájékoztatja a házelnököt, és megjelöli a helyette válaszadásra feljogosított személyt. Az azonnali kérdések órájának napján, legkésőbb az ülésnap megnyitását megelőzően egy órával, bármely frakcióvezető a tárgy feltüntetésével kérheti, hogy az általa megjelölt képviselő az azonnali kérdések órájának keretében kérdést tehessen fel Az első körben az

ellenzéki képviselőcsoportok létszámuk sorrendjében tehetik fel kérdéseiket, míg ezt követően valamennyi képviselőcsoport szót kaphat. - A beszámoló A parlament egyes állami szervek tevékenységét beszámolójuk által ellenőrzi. Például a Magyar Nemzeti Bank elnöke a Magyar Nemzeti Bank tevékenységéről évente beszámol az Országgyűlésnek; a Kormány, valamint a kormánytagok tevékenységükről az Országgyűlésnek rendszeresen kötelesek beszámolni. - A jelentés Valamely megtett intézkedésről, elvégzett vizsgálatról vagy valamely szerv tevékenységéről tájékoztatja az Országgyűlést. Jelentést tehet a Kormány, az országgyűlési bizottság, az Állami Számvevőszék elnöke, valamint azokat, akiket erre törvény kötelez. - A politikai vita A parlamenti ellenőrzésnek a beszámoltatásnál enyhébb formája a politikai vita, amely bármely közérdekű politikai ügyben kezdeményezhető. Az Országgyűlés - átfogó politikai

témakörben - vitát tart a Kormány vagy a képviselők legalább egyötödének írásbeli indítványára. A képviselőknek egyéb eszközeik is vannak a kormány ellenőrzésére. Ilyen a napirenden kívüli felszólalás, s különösen annak a televízió és a rádió által is közvetített változata, a napirend előtti felszólalás Országgyűlés bizottságai általi ellenőrzés Fontos szerepet játszanak a kormányzat ellenőrzésében és a törvényhozásban a parlament állandó és ideiglenes bizottságai is. Önálló ellenőrzésre szakosodott szervek általi ellenőrzés A parlamenti ellenőrzési feladatkörhöz kapcsolódva jöttek létre az önálló ellenőrzésre szakosodott szervek: az Állami Számvevőszék és az Alapvető jogok biztosa (ombudsman) intézménye. Az Állami Számvevőszék véleményt mond a költségvetési törvényjavaslatról, ellenőrzi a költségvetési törvény végrehajtását, továbbá általában a közpénzek

felhasználását és az állami vagyon kezelését. Az Állami Számvevőszék hatásköre minden olyan gazdálkodási tevékenységre kiterjed, ahol közpénzeket használnak fel, és az államszervezet minden szintjén végezhet ellenőrzéseket. Az Állami Számvevőszék elnökét (és alelnökét) az Országgyűlés választja meg, évente beszámol munkájáról az Országgyűlésnek. A különböző vizsgálatait összegző jelentéseit pedig a bizottságok tárgyalják meg Az Alaptörvény szerint az alapjogvédelmi tevékenység az alapvetőjogok biztosának feladata, helyettesei a jövő nemzedékek érdekeit és a nemzetiségek jogainak védelmét látják el. Az alapvető jogok biztosa tevékenységéről évente beszámol az Országgyűlésnek. 25 Választási funkció Hagyományos parlamenti feladat a személyi döntések köre. Az Országgyűlés választja: a köztársasági elnököt, az Alkotmánybíróság tagjait és elnökét, a Kúria elnökét, a legfőbb

ügyészt, az alapvető jogok biztosát és helyetteseit, valamint az Állami Számvevőszék elnökét. Egyéb funkció „Jelentős feladatai vannak az Országgyűlésnek a hagyományos államögyek (külügy, európai uniós ügyek, hadügy) terén, és hatáskörébe tartozik a rendkívüli jogrend bevezetése is.” [Kukorelli István, PozsárSzentmiklósy Zoltán (2010) 191 oldal] - Az Országgyűlés határoz a hadiállapot kinyilvánításáról és a békekötésről, különleges jogrendet érintő, valamint katonai műveletekben való részvétellel kapcsolatos döntéseket hoz. Így az Országgyűlés dönt:  a Magyar Honvédség országon belüli vagy külföldi alkalmazásáról,  külföldi fegyveres erők magyarországi vagy az ország területéről kiinduló alkalmazásáról, magyarországi állomásozásáról. - Szükséghelyzet idején az Országgyűlés szükségállapotot hirdet ki. Szükséghelyzetnek minősülnek:  a törvényes rend megdöntésére,

vagy a hatalom kizárólagos megszerzésére irányuló fegyveres cselekmények, továbbá  az állampolgárok élet- és vagyonbiztonságát tömeges méretekben veszélyeztető, fegyveresen vagy felfegyverkezve elkövetett súlyos erőszakos cselekmények. - Az Országgyűlés közkegyelmet gyakorol. „E jogát általában valamely fontos nemzeti évforduló (ünnep) vagy esemény kapcsán gyakorolja az Országgyűlés. A törvényi formában megjelenő amnesztia az elítéltek általánosan – az elkövetett bűncselekmények fajtái, a kiszabott büntetés nemei vagy mértéke stb. szerint – megjelölt csoportjára terjed ki.” [Rózsás Eszter (2013) 15 oldal] Érdekesség. Az Országgyűlés legutóbb Magyarország Alaptörvényének hatályba lépése alkalmából gyakorolt közkegyelmet A 2012 évi XII törvény alapján nem indítható, illetve nem folytatható büntetőeljárás a 2011 december 23-án az Országházat körülvevő elzárt terület egyes bejáratainak

több személy egymáshoz, illetve a kapukhoz láncolásával megvalósított lezárásával összefüggésben elkövetett személyi szabadság megsértése bűntette miatt. 4.23 Az Országgyűlés megalakulása, működése Az Országgyűlés megbízatása az alakuló ülésével kezdődik és a következő Országgyűlés alakuló üléséig tart. Az alakuló ülés feladata, hogy az Országgyűlés megteremtse működésének alapvető személyi és szervezeti feltételeit: elfogadja a választási beszámolókat, igazolja a képviselők mandátumát, akik ezt követően esküt tesznek, és megválassza az Országgyűlés tisztségviselőit. Az Országgyűlés alakuló ülésének folyamata: - az alakuló ülés összehívása; - a megbízólevél benyújtása; - az alakuló ülés vezetése; - a választással kapcsolatos jelentések; - a megbízólevelek vizsgálata; - az eskütétel; - a képviselőcsoport megalakulásának bejelentése; - az országgyűlés tisztségviselőinek

megválasztása; - a Házbizottság megalakulása. 26 3. ábra: Az Országgyűlés megalakulása Forrás: wwwparlamenthu Az alakuló ülést – a választást követő harminc napon belüli időpontra – a köztársasági elnök hívja össze. A megválasztott képviselők benyújtják a megbízólevelüket. Az alakuló ülést a köztársasági elnök nyitja meg, ezt követően tájékoztatást ad a megbízólevelek átvételéről, majd felkéri a legidősebb képviselőt a korelnöki, a négy legfiatalabb képviselőt a korjegyzői feladatok ellátására. Az alakuló ülést az Országgyűlés tisztségviselőinek megválasztásáig a korelnök vezeti. Ezt követően elhangoznak a választással kapcsolatos jelentések. Majd sor kerül a megbízólevelek vizsgálatára Az alakuló ülésen a korelnök és a korjegyzők – mint mandátumvizsgáló bizottság – megvizsgálják a képviselők megbízólevelének szabályszerűségét, majd a mandátumokat az Országgyűlés

igazolja. A képviselők a mandátumvizsgálat eredményéről szóló határozat meghozatalát követően esküt tesznek és aláírják az esküokmányt. A képviselőcsoportok (pártfrakciók) megalakulásának bejelentésére az alakuló ülésen, az eskütételt követően kerül sor. A képviselőcsoportok vezetőinek javaslata alapján a korelnök javaslatot tesz az Országgyűlés tisztségviselőinek (elnök, alelnökök, háznagy, jegyzők) személyére. A tisztségviselők megválasztása után megalakul a Házbizottság, melynek tagjai: az Országgyűlés elnöke, alelnökei, az Országgyűlés Háznagya és a pártok frakcióvezetői. Az Országgyűlés megbízatása Az Országgyűlés megbízatása az új Országgyűlés alakuló üléséig tart. A választásokat az előző Országgyűlés megválasztását követő negyedik év április vagy május hónapjában kell megtartani, eszerint az Országgyűlés megbízatása általában négy évig tart, de kivételesen

korábban is megszűnhet Az Országgyűlés megbízatása négy évnél korábban megszűnhet, ha: - Az Országgyűlés kimondhatja feloszlatását. - A Köztársasági elnök a választások kitűzésével egyidejűleg feloszlathatja az Országgyűlést, ha a.) a Kormány megbízatásának megszűnése esetén a köztársasági elnök által miniszterelnöknek javasolt személyt az Országgyűlés az első személyi javaslat megtételének napjától számított negyven napon belül nem választja meg (ezt a jogát a köztársasági elnök addig gyakorolhatja, amíg az Országgyűlés meg nem választja a miniszterelnököt) b.) Az Országgyűlés az adott évre vonatkozó központi költségvetést március 31-ig nem fogadja el (ezt a jogát addig gyakorolhatja, amíg az Országgyűlés a központi költségvetést nem fogadja el. 27 Az Országgyűlés feloszlatása előtt a köztársasági elnök köteles kikérni a miniszterelnök, a Házelnök és a frakcióvezetők

véleményét. „A feloszlatási jog időben nem korlátlan Ha a feloszlatási feltételek teljesülésekor a köztársasági elnök nem dönt azonnal, és az Országgyűlés „helyrehozza” a mulasztást, a köztársasági elnök feloszlatási joga elvész Garanciális jellegű, hogy a feloszlást, illetve feloszlatást követően kilencven napon belül új Országgyűlést kell választani” [Dr Kilényi Géza, Dr Ács Nándor (2013), 61 oldal.] Az Országgyűlés rendkívül-, vagy szükségállapot idején nem oszlatható fel. A feloszlott vagy feloszlatott Országgyűlést hadiállapot, háborús veszély állapota vagy szükséghelyzet idején a köztársasági elnök ismét összehívhatja. Az Országgyűlés megbízatása négy évnél tovább tarthat, ha: a parlament megbízatása rendkívüli állapot vagy szükségállapot idején jár le, akkor a megbízatás – a rendkívüli- vagy szükségállapot megszűnéséig – automatikusan meghosszabbodik. Az

Országgyűlési képviselők általános választását rendkívüli állapot és szükségállapot idején nem lehet kitűzni, és nem lehet megtartani, ilyen esetben a rendkívüli állapot vagy szükségállapot megszűnésétől számított 90 napon belül új Országgyűlést kell választani. Ha az országgyűlési képviselők általános választását már megtartották, de az új Országgyűlés még nem alakult meg, a köztársasági elnök az alakuló ülést a rendkívüli állapot vagy a szükségállapot megszűnésétől számított harminc napon belüli időpontra hívja össze. Érdekesség. 1990 óta minden Országgyűlés kitöltötte a megbízatásának négy évét, nem került sem feloszlatására, sem feloszlására sor. wwwogyhu Az Országgyűlés működési rendje Az Országgyűlés működésének rendjét az Alaptörvény és a Házszabály állapítja meg. Az Országgyűlés évenként két rendes ülésszakot tart: minden év február elsejétől

június tizenötödikéig, és szeptember elsejétől december tizenötödikéig. Az Országgyűlés ülésszaka ülésekből, az ülés pedig általában ülésnapokból áll. Az ülésszakok, ezen belül az ülésnapok összehívásáról az Országgyűlés elnöke gondoskodik. Az ülés kezdetén az elnök közli a benyújtott törvényjavaslatokat, indítványokat, interpellációkat, és az ülés egyéb tárgyalási anyagait. A tárgysorozatot az elnök előterjesztésében az Országgyűlés határozza meg. Az Országgyűlés ülésén a tanácskozás nyelve a magyar. Ha a képviselő anyanyelve nem magyar, anyanyelvén is felszólalhat. Tolmácsolásról az Országgyűlés Hivatala gondoskodik Az Országgyűlés ülései nyilvánosak. A hallgatóság a karzat kijelölt helyén foglalhat helyet, a tetszésnyilvánítástól, zajongástól azonban tartózkodni köteles A Kormány vagy bármely országgyűlési képviselő kérelmére az Országgyűlés az országgyűlési

képviselők kétharmadának szavazatával zárt ülés tartásáról határozhat. Rendkívüli ülésszakot, vagy rendkívüli ülést kell összehívnia a Házelnöknek, ha ezt a köztársasági elnök, a Kormány, vagy a képviselők egyötöde kéri. A kérelemben – amelyet írásban kell benyújtani – meg kell jelölni az összehívás indokát, a javasolt időpontot és napirendet. A köztársasági elnök az Országgyűlés ülését egy ülésszak alatt egy alkalommal – harminc napra – elnapolhatja. Az elnapolás tartalma alatt a Házelnök köteles összehívni az Országgyűlést, - a kérelem kézhezvételétől számított nyolc napnál nem távolabbi időpontra, - ha azt a képviselők egyötöde írásban kéri Érdekesség. Az ülésekről a közszolgálati televízió, a Duna TV hétfőn háromórás, kedden (és szerdán) ötórás élő közvetítést ad. Az Országgyűlés honlapján szintén az egész ülésnapról élő televíziós közvetítés látható

wwwogyhu 28 Határozathozatal Az Országgyűlés akkor határozatképes, ha a képviselőknek több mint a fele, illetőleg – ha az Alaptörvény határozathozatalhoz szükséges létszámot ettől eltérően szabályozza – a meghatározott számú képviselő jelen van. Ha az Országgyűlés nem határozatképes, az elnök megkísérli a határozatképesség helyreállítását. Amennyiben ez nem lehetséges a napirendi pont tárgyában a határozathozatalt elhalasztja. A képviselő az Országgyűlés szavazásain köteles jelen lenni vagy távolmaradását előzetesen megindokolni. Ha az Alaptörvény eltérően nem rendelkezik az Országgyűlés határozatait a jelenlévő képviselők több mint felének szavazatával hozza. A nagyobb horderejű döntésekhez azonban a minősített többség különböző formáit kell elérni Az Alaptörvény, valamint a rendelkezése szerinti egyes döntések meghozatalához az összes képviselő kétharmadának szavazata szükséges.

A minősített többség előbbinél enyhébb változata, amikor a határozathozatalhoz a jelen lévő országgyűlési képviselők kétharmadának a szavazatára van szükség Az Alaptörvény rögzíti a sarkalatos törvények fogalmát, melyek elfogadásához, módosításához az országgyűlési képviselők kétharmadának a szavazata szükséges. Az Országgyűlés az Alaptörvényben, törvényben vagy Házszabályban meghatározott kivételekkel minden kérdésben nyílt szavazással határoz. A nyílt szavazás történhet: kézfelemeléssel, szavazatszámláló gép alkalmazásával, vagy ezek együttes alkalmazásával. Legalább egy képviselőcsoport kérésére nyílt szavazás esetén név szerinti szavazást kell tartani A név szerinti szavazás esetén a jegyző ABC sorrendben felolvassa a képviselők névsorát. A képviselők felállva „igen”, „nem”, „tartózkodom” nyilatkozattal szavaznak Alaptörvényben, más törvényben, Házszabályban

meghatározott esetekben a szavazás titkosan történik. Titkos szavazás esetén a szavazás szavazólappal, szavazófülke és urna igénybevételével történik Az Országgyűlés tanácskozásairól szó szerinti és összefoglaló jegyzőkönyvet kell készíteni, melyet az elnök és a soros jegyzők írják alá. Érdekesség. A legtöbb európai parlamenthez hasonlóan a magyar Országgyűlés működését is a kormánypárti és az ellenzéki honatyák élénk, gyakran heves vitái jellemzik. Ez így is van rendjén: az Országgyűlésnek közjogi feladatai mellett olyan politikai funkciói is vannak, mint hogy jelenítse meg a társadalomban meglévő fontosabb politikai nézeteket és véleményeket. A parlamenti szópárbajok azonban meghatározott szabályok szerint, a szabad vitát biztosító eljárási rendben történnek A vita és határozathozatal szabályait az Országgyűlés Házszabálya rögzíti 4.24 Az Országgyűlés szervezete A magyar Országgyűlés

jelenleg 386 képviselőből áll. Időnként napirenden szerepel, hogy az országgyűlési képviselők létszámát legfeljebb 200 főben limitálják, azonban az erről szóló törvényjavaslatot korábban az Országgyűlés elutasította Az Országgyűlés tisztségviselői:     Az országgyűlés elnöke (a Házelnök); Az országgyűlés alelnöke (alelnök); Az országgyűlés háznagya (háznagy); Az országgyűlés jegyzője (jegyző). - Házelnök. Az elnök őrködik az Országgyűlés tekintélyén, ügyel a Házszabály helyes alkalmazására, szervezi a parlament munkáját és összehangolja a bizottságok tevékenységét. Ő hívja össze az ülésszakokat, illetve az üléseket, vezeti a parlament plenáris ülését, képviseli az Országgyűlést, továbbá Alaptörvényben meghatározott esetekben helyettesíti a köztársasági elnököt 29 - Alelnök. Az Országgyűlés alelnökei az elnök által meghatározott sorrendben helyettesítik a

házelnököt - Háznagy. Egyes feladat- és hatáskörök kivételével – gyakorolja azokat a feladat- és hatásköröket, amelyeket a házelnök részére az Országgyűlés Hivatala Szervezeti és Működési Szabályzatában ad át Háznaggyá olyan országgyűlési képviselő választható, aki megfelel a közszolgálati jogviszony létesítésére vonatkozó feltételeknek. - Jegyző. Az Országgyűlés ülésén – a házelnök által meghatározott sorrendben – egyidejűleg két jegyző teljesít szolgálatot, akik közül lehetőleg egy kormánypárti országgyűlési képviselőcsoporthoz, illetve egy ellenzéki országgyűlési képviselőcsoporthoz tartozik. A soros jegyzők folyamatosan segítik a Házelnököt a tanácskozás vezetésében, közreműködnek a Parlament ülésének vezetésében: például a jegyzők kézfelemeléssel történő szavazásnál összeszámolják a szavazatokat, felolvassák az országgyűlési iratokat, jelzik a beszédidő

lejártát, valamint hitelesítik a parlament szó szerinti jegyzőkönyvét. Az országgyűlés bizottságai - Házbizottság A Házszabály külön nevesíti a Házbizottságot, amelynek rendkívül fontos szerepe van a parlament munkájának előkészítésében, a menet közben felmerült problémák konszenzusos rendezésében. Javaslatot tesz a törvényjavaslatok bizottsági tárgyalásának előkészítésére, és a Parlament munka-és napirendjének tárgyalására. A Házbizottság elnöke a házelnök, tagjai az alelnökök, a képviselőcsoportok vezetői és a háznagy - Állandó és ideiglenes bizottságok A parlamenti szervezeti rend meghatározó tényezői a bizottságok, amelyek „szakmák” szerint, ágazatonként szerveződnek. A Házbizottságon kívül a bizottságok két alaptípusát különböztetjük meg: az állandó és az ideiglenes bizottságokat. Az Országgyűlés országgyűlési képviselőkből álló állandó bizottságokat alakít. Az állandó

bizottság az Országgyűlés kezdeményező, javaslattevő, véleményező, törvényben és a határozati házszabályi rendelkezésekben meghatározott esetekben ügydöntő, valamint a kormányzati munka ellenőrzésében közreműködő szerve, amely az Alaptörvényben, törvényben, a határozati házszabályi rendelkezésekben, továbbá az Országgyűlés egyéb határozataiban meghatározott hatáskörét gyakorolja. Kötelező létrehozni a mentelmi, összeférhetetlenségi, fegyelmi és mandátumvizsgáló bizottságot, valamint alkotmányügyi kérdésekkel, költségvetéssel, külügyekkel, európai uniós ügyekkel, honvédelemmel, nemzetbiztonsággal, nemzetpolitikával foglalkozó állandó bizottságot. Az állandó bizottság a feladatkörét érintő bármely kérdést – az Országgyűlés felkérése vagy saját elhatározása alapján – megtárgyalhat, és abban állást foglalhat. Az állandó bizottság az állásfoglalását bizottsági tájékoztatóban

nyilvánosságra hozhatja Az ideiglenes bizottság vizsgálóbizottság vagy eseti bizottság lehet. Az Országgyűlés bármely, az Országgyűlés ellenőrzési feladatkörében felmerülő, közérdekű, interpellációval, kérdéssel (azonnali kérdéssel) nem tisztázható ügy megvizsgálására vizsgálóbizottságot küldhet ki, míg meghatározott ügyek meghatározott ideig történő intézésére eseti bizottságot alakíthat. Nem hozható létre vizsgálóbizottság:  Egyedi jogi felelősség megállapítására, továbbá olyan ügyben, amely az Alkotmánybíróság, az Állami Számvevőszék, illetve az önkormányzatok hatáskörébe tartozik.  Nem terjedhet ki a vizsgálat olyan ügyre, amely a döntés előkészítésének szakaszában van.  Nem terjedhet ki a vizsgálat továbbá olyan ügy megvizsgálására, amely folyamatban lévő büntető-, szabálysértési, polgári vagy hatósági eljárás tárgya. Vizsgálóbizottságot létre kell hozni, ha azt

a képviselők legalább egyötöde indítványozza. Vizsgálóbizottság tagjai csak országgyűlési képviselők lehetnek 30 Az eseti bizottság tagjainak legalább fele nem országgyűlési képviselő is lehet, őket azonban nem illeti meg a szavazati jog. A képviselőcsoportok (a frakciók) Az országgyűlési képviselők tevékenységük összehangolására a Házszabályban meghatározott feltételek szerint országgyűlési képviselőcsoportot alakíthatnak. Képviselőcsoportot legalább tíz országgyűlési képviselő alakíthat A képviselő csak egy képviselőcsoportnak lehet tagja A frakcióknak és vezetőiknek a parlamenti munka számos fontos kérdésében meghatározó szerepük van. Ilyen például a parlamenti tisztségviselők jelölése, a bizottsági rendszer kialakítása és tagjainak jelölése, javaslattétel a plenáris ülések napirendjére. Érdekesség. Az Országgyűlésnek jelenleg 4 frakciója van: kormánypárti frakciók: FIDESZ, KDNP;

ellenzéki frakciók: MSZP, Jobbik Az Országgyűlés Hivatala Az Országgyűlés munkáját segíti az Országgyűlés Hivatala. Az Országgyűlési Könyvtár „Az Országgyűléshez tartozik az Országgyűlési Könyvtár, amely a parlamenti munka (és parlamenti örökség) szakkönyvtára” [Kukorelli István, Pozsár-Szentmiklósy Zoltán (2010) 191. oldal] Az országgyűlés honlapja: wwwmkogyhu Az Országgyűlési Őrség Az Országgyűlési Őrség feladata az Országgyűlés védelme, függetlenségének és külső befolyástól mentes működésének biztosítása. A országgyűlési képviselők jogállása Az országgyűlés 386 országgyűlési képviselőből áll. Az országgyűlési képviselőket a választópolgárok általános és egyenlő választójog alapján, közvetlen és titkos szavazással, a választók akaratának szabad kifejezését biztosító választáson, sarkalatos törvényben meghatározott módon választják. Az Alaptörvény az

országgyűlési képviselői jogállás körében rögzíti a képviselői egyenlőség és a szabad mandátum elvét. Az országgyűlési képviselők feladata az egész nemzet szolgálata A képviselők tevékenységüket a köz (azaz nem egy település, nem egy választókerület, nem egy párt, vagy szűkebb csoportérdek) érdekében végzik, e tekintetben nem utasíthatók A képviselőnek szabad mandátuma van, ami azt jelenti, hogy saját lelkiismeretük, szakmai, politikai meggyőződésük szerint jogosultak szavazni, sem parlamenti csoportjának határozatai, sem a választópolgárok megbízásai vagy pártjának politikai döntései nem kötik. A képviselő nem visszahívható (Azt, hogy a választópolgár elégedett-e a képviselő tevékenységével, a soron következő választáson szavazatával döntheti el) Az országgyűlési képviselők jogai és kötelezettségei egyenlők. - A képviselő jogai  Az országgyűlés tisztségeire, illetve bizottságaiba

választható.  Javadalmazás (képviselői fizetés) illeti meg, amely biztosítja a képviselők és frakciók anyagi függetlenségét.  Részvétel az Országgyűlés munkájában, javaslattétel az eredményes működés érdekében.  Törvénykezdeményezési jog.  Interpellációs jog.  Kérdésfeltevés joga (azonnali kérdések és válaszok órája, egyszerű kérdés).  Mentelmi jog. 31 A mentelmi jog A képviselőt a megválasztása napjától mentelmi jog illeti meg. A mentelmi jognak két hagyományos öszszetevője van: a mentesség és a sérthetetlenség A mentesség azt jelenti, hogy a képviselő bíróság vagy más hatóság előtt nem vonható felelősségre leadott szavazata, valamint megbízatása gyakorlása során, az általa közölt tény vagy vélemény miatt. Ez a mentesség nem vonatkozik:  a szigorúan titkos és titkos minősítésű adattal való visszaélésre (a Btk. 265 § (3) bekezdése alapján „Az a minősített adat

felhasználására törvény alapján jogosult személy, aki a minősített adattal visszaélést korlátozott terjesztésű, bizalmas, titkos vagy szigorúan titkos minősítésű adatra követi el, a (2) bekezdésben meghatározott megkülönböztetés szerint egy évig, két évig, egy évtől öt évig, illetve két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.”);  a rágalmazásra (a Btk. 226 § (1) bekezdése alapján „Aki valakiről más előtt a becsület csorbítására alkalmas tényt állít, híresztel, vagy ilyen tényre közvetlenül utaló kifejezést használ, vétség miatt egy évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. A (2) bekezdés alapján „A büntetés két évig terjedő szabadságvesztés, ha a rágalmazást a) aljas indokból vagy célból, b) nagy nyilvánosság előtt, vagy c) jelentős érdeksérelmet okozva követik el.”);  a becsületsértésre (a Btk. 227 § (1) bekezdése alapján „Aki a 226 §-ban

meghatározottakon kívül mással szemben a) a sértett munkakörének ellátásával, közmegbízatásának teljesítésével vagy közérdekű tevékenységével összefüggésben vagy b) nagy nyilvánosság előtt a becsület csorbítására alkalmas kifejezést használ, vagy egyéb ilyen cselekményt követ el, vétség miatt egy évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. A (2) bekezdés alapján az (1) bekezdés szerint büntetendő, aki a becsületsértést tettlegesen követi el.”);  valamint a képviselők polgári jogi felelősségére. Mások személyiségi és ehhez kapcsolódó vagyoni jogainak tiszteletben tartása olyan körülmény, amely elsőbbséget élvez a képviselői működés zavartalanságának biztosításához képest. A sérthetetlenség alapján a képviselőt csak tettenérés esetén lehet őrizetbe venni vagy letartóztatni, ellene kényszerintézkedést alkalmazni, és ellene csak a parlament előzetes hozzájárulásával – a mentelmi

jog felfüggesztésével – lehet büntető- vagy szabálysértési eljárást indítani. A mentelmi jog felfüggesztéséről minden esetben az Országgyűlés határoz. A képviselő mentelmi jogáról – a szabálysértési eljárás kivételével – nem mondhat le. E jogát mindenki köteles tiszteletben tartani. A képviselő köteles mentelmi jogának megsértését az Országgyűlés elnökének haladéktalanul bejelenteni. - A képviselő kötelezettségei  Köteles kezdeményezően részt venni az Országgyűlés munkájában, elősegíteni annak eredményes működését.  A képviselő az Országgyűlés szavazásain köteles jelen lenni.  A képviselő köteles részt venni az Országgyűlés ülésein, továbbá annak a bizottságnak az ülésein, amelynek tagja.  Köteles képviselői tevékenységét az Alaptörvénynek és a jogszabályoknak megfelelően végezni, továbbá a Házszabály előírásait betartani.  Köteles vagyonnyilatkozatot tenni. -

Összeférhetetlenség A parlamenti képviselőkre vonatkozó összeférhetetlenségi szabályok a hatalommegosztás elvéből következnek. A képviselői összeférhetetlenség azon tisztségek, megbízatások meghatározása, amelyeket a képviselők a parlamenti mandátumukkal egyidejűleg nem tölthetnek be Mindez biztosítja a képviselő függetlenségét 32 Az Országgyűlésről szóló törvény határozza meg azokat a közhivatalokat, tisztségeket, foglalkozásokat, amelyeket országgyűlési képviselő nem tölthet be, valamint más összeférhetetlenségi eseteket is megállapít. - Az országgyűlési képviselő megbízatása megszűnik:  az országgyűlés megbízatásának megszűnésével;  halálával;  lemondásával;  összeférhetetlenség kimondásával;  ha a megválasztásához szükséges feltételek már nem állnak fenn;  ha egy éven keresztül nem vesz részt az országgyűlés munkájában (ami súlyos betegségek esetére

alkalmazható, például Horn Gyula, Toller László esete). Az utolsó három esetről az Országgyűlés a jelen lévő országgyűlési képviselők kétharmadának szavazatával határoz. 4.3 Köztársasági elnök A köztársasági elnökre vonatkozó szabályok  Magyarország Alaptörvénye az Állam rész 9. –14 cikke alatt rendelkezik a köztársasági elnökre vonatkozó alapvető szabályokról, valamint  A Köztársasági elnök jogállásáról és javadalmazásáról szóló 2011. évi CX törvény http://njt.hu/cgi bin/njt doccgi?docid=139237234361 4.31 A köztársasági elnök Alaptörvény szerinti fogalma Magyarország államfője a köztársasági elnök, aki kifejezi a nemzet egységét, és őrködik az államszervezet demokratikus működése felett. A köztársasági elnök a Magyar Honvédség főparancsnoka Érdekesség. „Az államfő (a király, a köztársasági elnök) a parlamenti kormányzati rendszerekben „szent és sérthetetlen, uralkodik,

de nem kormányoz Az európai köztársaságok többségében a köztársasági elnököt a választópolgárok közvetlenül választják, nálunk és néhány más országban azonban a parlament” „A világ országaiban változatos elnevezések és tisztségek illetik az államfőket: az elnökök, köztársasági elnökök, királyok és nagyhercegek mellett Japánban császár uralkodik” [Kukorelli István, Pozsár-Szentmiklósy Zoltán (2010) 197 oldal] A köztársasági elnöki tisztség nem sorolható sem a törvényhozáshoz, sem a végrehajtó hatalomhoz. „A köztársasági elnöki intézményben a nemzet egysége nyilvánul meg. Minden népnek szüksége van a nemzeti összetartozás tudatát kifejező, népszerű politikusra. A köztársasági elnök, mint a köztársaság első polgára, tevékenységével a társadalom, a demokrácia egységét szolgálja” [Kukorelli István, PozsárSzentmiklósy Zoltán (2010) 198. oldal] „A nemzet egysége kifejezésre való

utalás az elnök politikai függetlenségét, pártatlanságát jelenti, amely konkrét formában is megjelenik a köztársasági elnökre vonatkozó összeférhetetlenségi szabályban” [Dr. Kilényi Géza, Dr Ács Nándor (2013) 78 oldal] „Az államszervezet demokratikus működése feletti őrködést az elnök az Alaptörvényben meghatározott különböző hatáskörei gyakorlásával látja el, amelynek során mindig figyelemmel kell lennie az egész államszervezet demokratikus működésére. Az „őrködés” megnyilvánulhat az elnök kifejezett ellenőrző jogkörei (pl. relatív vétójog, népszavazás vagy törvény kezdeményezése) gyakorlásában, de a demokratikus működés súlyos zavarának elhárítását szolgálhatják az elnök önálló politikai döntései is (pl. az Országgyűlés feloszlatása, a feloszlott vagy fel- 33 oszlatott Országgyűlés újbóli összehívása rendkívüli állapot vagy szükségállapot esetén, illetve a kinevezés

vagy jóváhagyás tartalmi okból történő megtagadása)” [Dr. Kilényi Géza, Dr Ács Nándor (2013) 78 oldal.] 4.32 Magyarország köztársasági elnökei 1990-től       Gönz Árpád (1990. május 2 – 2000 augusztus 04); Mádl Ferenc (2000. augusztus 04 – 2005 augusztus 04); Sólyom László (2005. augusztus 05 – 2010 augusztus 05); Schmidt Pál (2010. augusztus 06 – 2012 április 01); Kövér László ideiglenesen (2012. április 02 – 2012 május10 – az Országgyűlés elnökeként gyakorolta a köztársasági elnöki funkciókat); Áder János (2012. május 10-től – ) 34 4. ábra: Magyarország Köztársasági elnökei Fotók forrása: wwwkehhu 4.33 Köztársasági elnök jelölése, választása Az Alaptörvény szerint a köztársasági elnököt az Országgyűlés 5 évre választja, a tisztségre legfeljebb egy alkalommal lehet újraválasztani. Köztársasági elnökké megválasztható bármely magyar állampolgár, aki a 35.

életévét betöltötte A köztársasági elnök választását az Országgyűlés elnöke tűzi ki. A választást jelölés előzi meg. A jelölés érvényességéhez az országgyűlési képviselők legalább egyötödének írásbeli ajánlása szükséges Az államfőt a korábbi elnök megbízatásának lejárta előtt legalább harminc, de legfeljebb hatvan napon belül, ha pedig a megbízatás idő előtt szűnt meg, a megszűnéstől számított harminc napon belül kell megválasztani. A jelölést az országgyűlés elnökéhez a szavazás elrendelése előtt kell benyújtani Minden országgyűlési képviselő egy jelöltet ajánlhat Annak, aki több jelöltet ajánl, mindegyik ajánlása érvénytelen. A választás titkos szavazás útján történik. Ha szükséges, többszöri szavazást kell tartani Az első szavazás alapján megválasztott köztársasági elnök az, aki az országgyűlési képviselők kétharmadának a szavazatát megkapta. Ha az első szavazás

eredménytelen volt, második szavazást kell tartani A második szavazás során a két legtöbb szavazatot kapott jelöltre lehet szavazni. Ha az első szavazáskor az első helyen szavazategyenlőség alakul ki, azokra a jelöltekre lehet szavazni, akik a legmagasabb szavazatot kapták Ha az első szavazáskor csak a második helyen áll elő szavazategyenlőség, azokra a jelöltekre lehet szavazni, akik a két legmagasabb számú szavazatot kapták. A második szavazás alapján megválasztott köztársasági elnök az, aki – tekintet nélkül a szavazásban résztvevők számára – a legtöbb érvényes szavazatot kapta. Ha a második szavazás is eredménytelen, ismételt jelölés alapján új választást kell tartani. A szavazási eljárást legfeljebb két egymást követő nap alatt be kell fejezni. A köztársasági elnököt a korábbi elnök megbízatásának lejárta előtt legalább 30 nappal, legfeljebb 60 nappal, ha pedig a megbízatás idő előtt szűnt meg, a

megszűnéstől számított 30 napon belül kell megválasztani. Az elnökválasztást az Országgyűlés elnöke tűzi ki A megválasztott köztársasági elnök a korábbi 35 elnök megbízatásának lejártakor, illetőleg a megbízás idő előtti megszűnése esetén a kiírt választás eredményének kihirdetését követő nyolcadik napon lép hivatalába; hivatalba lépését megelőzően az Országgyűlés előtt esküt tesz. 5. ábra: Áder János, Magyarország Köztársasági elnöke leteszi esküjét a parlamentben Forrás: www.kormanyhu 4.34 A Köztársasági elnök egyensúlyozó szerepe A köztársasági elnök a hatalmi ágak szétválasztásának és egyensúlyának egyik lényeges tényezője. A hatalmi ágakon kívül áll, a hatalmi ágak önállóságának csorbítása nélkül egyensúlyt képez, közvetítő szerepet tölt be a parlament és a kormányzat között, tehát a törvényhozó és a végrehajtó hatalom között. Saját hatáskörében

eljárva képes a két hatalmi ág működésének befolyásolására és azokkal szemben ellensúlyt képez. A köztársasági elnök azonban jogalkotó hatáskörrel nem rendelkezik, és végrehajtó hatalmat sem gyakorol. „Az államfő hatáskörének megállapításánál az Alaptörvény két ellentétes követelmény összeegyeztetésére törekszik: egyrészt az elnöknek legyen olyan hatalmi-politikai súlya, amely biztosítja, hogy mind a parlament, mind a Kormány ellenpólusaként jelenhessen meg, másrészt viszont jogköre ne legyen olyan széles, amely a hatalmi koncentráció kialakulásának lehetőségét hordozná magában” [Czenner Orsolya, Kapa Mátyás, Szira Zoltán (2010) 6. oldal] A prezidenciális kormányzati berendezkedésű államok (mint például Franciaország, Amerikai Egyesült Államok) köztársasági elnökeinek jogköréhez képest, hazánk és más parlamentáris kormányzati rendszerek köztársasági elnökei gyengébb jogosítványokkal

rendelkeznek, aktusainak döntő többségéhez miniszteri ellenjegyzés szükséges. 4.35 A köztársasági elnök feladatai A köztársági elnök feladatai részben a parlament, részben a Kormány tevékenységével kapcsolatosak, továbbá külön törvényben meghatározott személy vagy szervek javaslatára lát el feladatokat. A köztársasági elnök a parlamenttel kapcsolatban a következő hatásköröket gyakorolja: „A köztársasági elnök és az Országgyűlés közötti jogi kapcsolatot a kölcsönös függőség jellemzi.” „A köztársasági elnököt a parlament választja, és jogosult az elnök felelősségre vonásának kezdeményezésére is” [Czenner Orsolya, Kapa Mátyás, Szira Zoltán (2010) 26. oldal] 36 A köztársasági elnök - Kitűzi az országgyűlési képviselők, a helyi önkormányzati képviselők és a polgármesterek általános választását, valamint az európai parlamenti választás, továbbá az országos népszavazás

időpontját; - Összehívja az Országgyűlés alakuló ülését. - Részt vehet és felszólalhat az Országgyűlés ülésein. - Törvényt kezdeményezhet. - Országos népszavazást kezdeményezhet. A kezdeményezésről az Országgyűlés dönt, mivel a népszavazás elrendelésének joga a Parlamentet illeti meg - Feloszlathatja az országgyűlést. - Javaslatokat tesz az Országgyűlésnek személyek megválasztására. Javaslatot tesz a miniszterelnök, a Kúria elnöke, a legfőbb ügyész és az alapvető jogok biztosa személyére - A köztársasági elnök az Országgyűlés ülését egy ülésszak alatt egy alkalommal – harminc napra – elnapolhatja. - Az elfogadott törvényt az Alaptörvénnyel való összhangjának vizsgálatára megküldheti az Alkotmánybíróságnak (alkotmányossági vétó joga) vagy megfontolásra visszaküldheti az Országgyűlésnek (politikai vétó joga). Az államfő egyik alapvető parlamenti tevékenysége, hogy a törvényhozás

részeseként aláírja és kihirdeti a törvényeket A köztársasági elnök a parlamenti többség ellensúlya – ezt a célt szolgálja a vétó intézménye A köztársasági elnöki vétónak két formája van: - A politikai vétó alapján az államfő a szentesítés előtt észrevételeinek egyidejű közlésével visszaküldheti újbóli megfontolásra a törvényt a parlamentnek, ha annak egészével vagy egyes rendelkezéseivel nem ért egyet. - A másik az alkotmányossági vétó, amelynek alapján az államfő az aláírás előtt, azt véleményezésre megküldi az Alkotmánybíróságnak (előzetes normakontroll), s közli azt is, hogy mely rendelkezéseit tartja alkotmányellenesnek. [Kukorelli Istávn, PozsárSzentmiklósy Zoltán (2010) 199 oldal] Érdekesség. Áder János köztársasági elnök hivatalba lépése, 2012 május 10 óta több törvényt küldött vissza az Országgyűlésnek újbóli megfontolásra, valamint 2012-ben a választási eljárásról

szóló törvényről az Alkotmánybíróságtól kért előzetes normakontrollt. Az államfő és a Kormány viszonya. Az államfő Kormány tevékenységével kapcsolatos feladatai leginkább a belügyi, külügyi, hadügyi és az igazságügyi kormányzáshoz kapcsolódnak - Képviseli Magyarországot. „E funkció elsősorban protokolláris feladatok ellátását jelenti: az államfő a hivatalos meghívásoknak eleget téve – mind belföldön, mind külföldön – fogadásokon, ünnepségeken vesz részt” [Rózsás Eszter (2013) 27. oldal] - Megerősíti tisztségében a Magyar Tudományos Akadémia elnökét. - Az Országgyűlés felhatalmazása alapján elismeri a nemzetközi szerződés kötelező hatályát. - Megbízza és fogadja a nagyköveteket és követeket. - A miniszterelnök javaslatára kinevezi és felmenti a minisztereket. - Kinevezi és felmenti a Magyar Nemzeti Bank elnökét, alelnökeit, az önálló szabályozó szerv vezetőjét és az egyetemi

tanárokat. - Megbízza és felmenti az egyetemek rektorait. - A Kúria elnökének javaslatára kinevezi a Kúria elnökhelyetteseit, továbbá a hivatásos bírákat, a Legfőbb Ügyész javaslatára kinevezi a Legfőbb Ügyész helyetteseit, valamint kinevezi a Költségvetési Tanács elnökét. - Törvényben meghatározott kitüntetéseket, díjakat és címeket adományoz, valamint engedélyezi külföldi állami kitüntetések viselését. - Kialakítja hivatala szervezetét. 37 6. ábra: A köztársasági elnök hivatala és rezidenciája; a Sándor-palota Forrás: wwwkormanyhu - Gyakorolja az egyéni kegyelmezés jogát, „amely az állam büntető igényéről, illetőleg a büntetőjogi felelősség jogerős megállapítása után a kiszabott büntetés vagy a helyére lépő intézkedés végrehajtásáról való lemondást, vagy a büntetett előélethez fűződő hátrányok alóli mentesítést jelenti” [Dr. Kilényi Géza, Dr Ács Nándor (2013) 80 oldal] Az

egyéni kegyelmezési eljárást meg kell különböztetni a közkegyelemtől (amnesztiától), melynek gyakorlására az Országgyűlésnek van joga. Az egyéni kegyelem – ellentétben az Országgyűlés által gyakorolható közkegyelemmel – konkréten meghatározott személynek adható. Az egyéni kegyelemnek két fajtája van: az eljárási és a végrehajtási kegyelem. A köztársasági elnök döntése során nincs kötve semmilyen feltételhez vagy körülményhez, közvetlenül azonban nem járhat el kegyelmi ügyekben. Érdekesség. A büntetőeljárásról szóló törvény 597 § (1) bekezdése szerint: Kegyelem iránti előterjesztést – hivatalból vagy kérelemre – a büntetőeljárás megszüntetésére a vádirat benyújtásáig a legfőbb ügyész, azt követően az igazságügyért felelős miniszter, a még végre nem hajtott büntetés, a próbára bocsátás, a jóvátételi munka és a javítóintézeti nevelés elengedésére vagy mérséklésére,

illetve a büntetett előélethez fűződő hátrányok alóli mentesítésre az igazságügyért felelős miniszter tehet a köztársasági elnökhöz. (2) Az (1) bekezdésben fel nem sorolt intézkedés mérséklésére vagy elengedésére, valamint a már végrehajtott büntetés elengedése iránt kegyelmi kérelem nem nyújtható be. Érdekesség. Magyarországon évente mintegy ezer fő kér kegyelmet A legtöbb egyéni kegyelmet Göncz Árpád adta, az egyéni kérelmek több mint 10 %-át hagyta jóvá 1995-ig. Érdekes eset volt a S. K ügy A lány 13 évesen, 2002-ben lőtte agyon alvó mostohaapját, aki a lány és súlyos beteg édesanyja vallomása szerint tíz éven át folyamatosan bántalmazta és szexuálisan zaklatta őt A másodfokon eljáró bíróság az ítélet indoklásában súlyosbító körülményként emelte ki, hogy S. K kivégzésszerűen, ráadásul álmában végzett nevelőapjával, a gyilkossághoz különösen veszélyes eszközt – pisztolyt –

használt, másnap pedig szórakozni ment. A bírák úgy ítélték meg, hogy az emberölés az egyik legsúlyosabb bűncselekmény, aminek egy felfüggesztett szabadságvesztés nem igazán súlyos büntetése. Emellett úgy vélték, a kislánynak nem ez lett volna az egyetlen módja, hogy szabaduljon a családi konfliktusok elől. A másodfokú ítélet két év letöltendő börtönbüntetésről szólt, amit S. K-nek fiatalkorúak börtönében kellett letöltenie Civil szervezetek tiltakozásának hatására Mádl Ferenc köztársasági elnök azonban kegyelemben részesítette, az elítélt szabadságvesztés büntetésének végrehajtását kegyelemből határozott tartamú próbaidőre függessze fel, arra a körülményre tekintettel, hogy "S. K. ügyében a jogerős bírósági ítélet meghozatalát követően nyomatékos súlyú, új körülmények álltak elő, és a bíróság által már ismert és értékelt személyi és családi körülményekben is

változások következtek be” - éppen akkortájt született meg S. K kislánya (Morvai Krisztina könyvet is írt a lány történetéről Rettegés és erőszak Otthon Budapest, Rejtjel Kiadó, 2005) 38 Meg kell említeni azt az esetet is, amikor az igazságügyért felelős miniszter nem járult hozzá az egyéni kegyelemben részesítéshez. „Az MTI adatai szerint az utóbbi idők legismertebb ilyen típusú döntését - azaz a köztársasági elnöki kegyelem alá nem írását - Dávid Ibolya akkori igazságügyi miniszter hozta. 1998 április 30-án a Legfelsőbb Bíróság jogerős ítéletében 11 rendbeli vesztegetés bűntettében bűnösnek találta K. P-t, az Agrobank egykori vezérigazgatóját, s két év végrehajtandó szabadságvesztéssel sújtotta Ugyanabban az évben, november 9-én Göncz Árpád köztársasági elnök helyt adott a kegyelmi kérelemnek, ám egy nappal később Dávid Ibolya igazságügyminiszter nem ellenjegyezte az államfő kegyelmi

határozatát Döntését azzal indokolta, hogy a kérvényben elsősorban K P egészségi állapotára való hivatkozás szerepel, ezt azonban az igazságügyi orvos-szakértői vélemény nem támasztja alá. Dávid Ibolya másik indoka az volt, hogy nem kívánta felülbírálni a Legfelsőbb Bíróság jogerős ítéletét” A http://hvg.hu/itthon/20100328 elnoki kegyelem felsorolja a 2005-től kegyelemben részesültek listáját Az elnöki kegyelmet kapott elítéltek felmentését általában a megromlott egészségügyi állapottal, eltartásra szoruló hozzátartozókkal, a bűncselekmény tárgyi súlyával és társadalmi, erkölcsi megítélésével indokolták. Dönt a feladat-és hatáskörébe tartozó területszervezési kérdésekben. Dönt az állampolgárság megszerzésével és megszűnésével kapcsolatos ügyekben (honosítás, viszszahonosítás, az állampolgárságról való lemondás elfogadása). - A köztársasági elnök a Magyar Honvédség

főparancsnoka. „Az Alkotmánybíróság értelmezése szerint a főparancsnok a Magyar Honvédségen kívül áll, annak nem vezetője, hanem irányítója” [Dr. Kilényi Géza, Dr Ács Nándor (2013) 80 oldal] E jogköre nem jelenti azt, hogy a honvédelem rendszerének meghatározása, a honvédelem személyi és tárgyi feltételeinek biztosítása a köztársasági elnök hatáskörébe tartozna, ugyanis ezek kormányzati feladatok. E jogkörében eljárva például a köztársasági elnök kinevezi a tábornokokat A honvédelemről és a Magyar Honvédségről, valamint a különleges jogrendben bevezethető intézkedésekről szóló 2013 évi CXIII törvény rendelkezései szerint a Magyar Honvédség irányítására – az Alaptörvényben meghatározott keretek között – kizárólag az Országgyűlés, a köztársasági elnök, a Kormány, továbbá a honvédelmi miniszter, valamint egyes honvédelmi feladatok végrehajtásának irányítására – feladat- és

hatáskörének megfelelően – az illetékes miniszter jogosult. Ezen törvény értelmében a köztársasági elnök a honvédelemért felelős miniszter előterjesztésére a) jóváhagyja az ország fegyveres védelmének tervét, b) kinevezi és felmenti a Honvéd Vezérkar főnökét, - az egységek és ezek elöljáró parancsnokságai, vagy a vezető szervek részére okirattal csapatzászlót adományoz. - A köztársasági elnök feladatai hadiállapot, rendkívüli vagy szükségállapot idején Rendkívül szélesek továbbá azok a jogkörök, amelyeket az államfő meghatározott szervek és tisztségviselők közreműködésével hadiállapot, rendkívüli vagy szükségállapot idején gyakorolhat. - Ha a parlament döntésének meghozatalakor akadályoztatva van, a köztársasági elnök jogosult a hadiállapot kinyilvánítására, a rendkívüli és a szükségállapot kihirdetésére, valamint a Honvédelmi Tanács létrehozására. - Dönt mindazokban az

ügyekben, amelyeket törvény a hatáskörébe utal (így törvény alapján a Kúria elnökhelyetteseit és az Egyenlő Bánásmód Hatóság elnökét is kinevezi). Az Alaptörvény meghatározza azokat az államfői hatásköröket, amelyek gyakorlása során a megtett intézkedésekhez - például a miniszterek kinevezési joga, egyéni kegyelmezési joga gyakorlásához - a Kormány tagjának az ellenjegyzése szükséges. Egyes döntések meghozatalánál szükséges a Kormány és a köztársasági elnök egyetértése Döntési hatáskörrel a köztársasági elnök rendelkezik, de valamely konkrét döntést csak a Kormány tagjának ellenjegyzésével, „egyetértésével” hozhat. Az ellenjegyzés az aktusok érvényességi kelléke Ez arra szolgál, hogy az „ellenjegyző miniszter a kibocsátott aktusért a politikai felelősséget az államfőtől átvállalja” [Kukorelli Istávn (2007) 410. oldal] 39 „Törvény rendelkezhet úgy, hogy a törvény által a

köztársasági elnök hatáskörébe utalt döntéshez ellenjegyzés nem szükséges”, azaz van néhány olyan hatáskör, amelyeket az elnök a végrehajtó hatalom ellenjegyzése nélkül gyakorol például a törvénykezdeményezés joga, országos népszavazás kezdeményezési joga. 4.36 Összeférhetetlenség A köztársasági elnöki tisztség összeegyeztethetetlen minden más állami, társadalmi, gazdasági és politikai tisztséggel vagy megbízatással. A köztársasági elnök más keresőfoglalkozást nem folytathat, és egyéb tevékenységéért – a szerzői jogi védelem alá eső tevékenység kivételével – díjazást nem fogadhat el. 4.37 Jogi felelőssége A köztársasági elnök személye sérthetetlen. Közjogi méltóság Az Alkotmánynak és a törvényeknek van alárendelve. Jogi felelőssége van E szerint felelőssége akkor áll fenn, ha az Alaptörvényt vagy tisztsége gyakorlásával összefüggésben valamely törvényt szándékosan

megsértő, illetve szándékos bűncselekményt követ el a köztársasági elnök. „Az elnök olyan büntetőjogilag üldözendő cselekményével kapcsolatban, amely hivatali tevékenységével nincsen összefüggésben, csak megbízatásának lejárta után indítható büntetőeljárás (ha az időközben nem évül el” [Dr Kilényi Géza, Dr Ács Nándor (2013) 83 oldal] 4.38 Köztárssági elnök megbízatása megszűnik - - megbízatási idejének lejártával; halálával; ha kilencven napot meghaladó időn át képtelen feladatkörének ellátására; ha a megválasztásához szükséges feltételek már nem állnak fenn; az összeférhetetlenség kimondásával; lemondásával. A köztársasági elnök az Országgyűléshez intézett nyilatkozatával lemondhat megbízatásáról, e lemondás érvényességéhez a Parlament elfogadó nyilatkozata szükséges Az Országgyűlés tizenöt napon belül kérheti a köztársasági elnököt, hogy elhatározását fontolja

meg, amennyiben az elnök döntését fenntartja, az Országgyűlésnek tudomásul kell vennie a lemondást. A köztársasági elnöki tisztségtől való megfosztással. A köztársasági elnök akkor fosztható meg tisztségétől, -ha az Alaptörvényt - vagy tisztsége gyakorlásával összefüggésben valamely törvényt szándékosan megsérti, - szándékos bűncselekményt követ el. Az országgyűlési képviselők egyötöde indítványozhatja a tisztségtől való megfosztást. A megfosztási eljárás megindításához az országgyűlési képviselők kétharmadának a szavazata szükséges. A szavazás titkos Az Országgyűlés határozatának meghozatalától kezdődően a megfosztási eljárás befejezéséig a köztársasági elnök nem gyakorolhatja hatásköreit. A megfosztási eljárás lefolytatása az Alkotmánybíróság hatáskörébe tartozik. Ha az Alkotmánybíróság az eljárás eredményeként a köztársasági elnök közjogi felelősségét

megállapítja, a köztársasági elnököt tisztségétől megfosztja. Az Alkotmánybíróság csupán a megfosztást mondhatja ki, de a büntetést nem szabhatja ki, az a rendes büntető bíróság hatáskörébe tartozik. A köztársasági elnök feladatkörei ellátását 90 napon túl lehetetlenné tevő állapotának és a megválasztásához szükséges feltételek hiányának megállapításáról, valamint az összeférhetetlenség kimondásáról az Országgyűlés a jelen lévő országgyűlési képviselők kétharmadának a szavazatával határoz. 40 4.39 A köztársasági elnök átmeneti akadályoztatása A köztársasági elnök átmeneti akadályoztatása esetén az akadályoztatás megszűnéséig vagy a köztársasági elnök megbízatásának megszűnése esetén az új köztársasági elnök hivatalba lépéséig a köztársasági elnök feladat-és hatásköreit az Országgyűlés elnöke gyakorolja. A köztársasági elnök átmeneti akadályoztatásának

tényét a köztársasági elnök, a Kormány, vagy bármely országgyűlési képviselő kezdeményezésére az Országgyűlés állapítja meg. A köztársasági elnök helyettesítése idején az Országgyűlés elnöke országgyűlési képviselői jogait nem gyakorolhatja, és helyette az Országgyűlés elnökének feladatait az Országgyűlés által kijelölt alelnök látja el. 4.4 Kormány A Kormányra vonatkozó főbb jogszabályok:  Az Alaptörvény Állam rész 15-22. cikke tartalmazza a Kormányra vonatkozó rendelkezéseket,  A központi államigazgatási szervekről, valamint a Kormány tagjai és az államtitkárok jogállásáról szóló 2010. évi XLIII törvény (http://njthu/cgi bin/njt doccgi?docid=131577240110 )  A Magyar Köztársaság Minisztériumainak felsorolásáról szóló 2010. évi XLII törvény (http://njt.hu/cgi bin/njt doccgi?docid=131558223475 ) Fogalma „A Kormány a közigazgatási szervezetrendszer csúcsán elhelyezkedő,

kormányzati és végrehajtó tevékenységet ellátó szerv, amely irányítja az államigazgatás teljes szervezetrendszerét” (Rózsás Eszter 2013, 67. o) A Kormány a végrehajtó hatalom általános szerve, a közigazgatás legfőbb irányítója Ez azt jelenti, hogy az országgyűlés, mint törvényhozó szerv által hozott döntéseket végrehajtja, valamint a kormányprogramban tett célkitűzéseit megvalósítja. Egyrészt részese a kormányzati tevékenységnek, másrészt felügyeli, irányítja a közigazgatást. „A Kormány az állam, a közigazgatás egészének politikai-szakmai irányítója, kormányzati rendszer motorja” [Kukorelli István, Pozsár-Szentmiklósy Zoltán (2010) 202. oldal] 4.41 A Kormány megalakulása A Kormány megalakulása egy folyamat, mely a miniszterelnök megválasztásával kezdődik. A miniszterelnököt a köztársasági elnök javaslatára az Országgyűlési képviselők több mint felének szavazatával választja meg A

miniszterelnökre tett javaslatkor a köztársasági elnök a képviselőválasztások során kialakult parlamenti párterőviszonyokat és a koalíciós tárgyalások eredményét veszi figyelembe. Miniszterelnöknek javasolható, illetve miniszterelnökké megválasztható minden büntetlen előéletű, az országgyűlési képviselők választásán választójoggal rendelkező személy. A Kormány megalakulása a miniszterek kinevezésével folytatódik. A minisztereket a már megválasztott miniszterelnök javaslatára a köztársasági elnök nevezi ki A Kormány a miniszterek kinevezésével alakul meg. A Kormány tagjai a testület megalakulása után ünnepélyes esküt tesznek az Országgyűlés előtt és aláírják az esküokmány szövegét. 41 4.42 Kormány feladatai az Alaptörvény alapján - - A Kormány feladat-és hatásköre kiterjed mindarra, amit az Alaptörvény vagy jogszabály kifejezetten nem utal más szerv feladat-és hatáskörébe. A Kormány

irányítja a miniszterek tevékenységét, valamint a miniszterek irányítása alá tartozó nem tartozó kormányhivatalokat, illetve azok vezetőinek a tevékenységét. A Kormány feladatkörében eljárva törvényben nem szabályozott tárgykörben, illetve törvényben kapott felhatalmazás alapján rendeletet alkot. A Kormány rendelete törvénnyel nem lehet ellentétes A Kormány törvényben meghatározottak szerint államizgatási szerveket hozhat létre. 4.43 A Kormány működése és szervezete 7. ábra: A Kormány szervezete és működése Forrás: dr. Lőrincsik Péter: Közigazgatási Alapismeretek, kozigfelepites2013pdf A Kormány a működését ügyrendjében szabályozza. A Kormány rendszeresen tart ülést A Kormány ülései – a miniszterelnök eltérő rendelkezése hiányában- nem nyilvánosak A Kormány üléseiről hangfelvétel készül, mely – a miniszterelnök eltérő rendelkezése hiányában - nem nyilvános. A kormányülésen

elhangzottakat összefoglalóba kell rögzíteni A Kormány ülését a miniszterelnök – akadályoztatása esetén az általa kijelölt személy vezeti. A Kormány akkor határozatképes, ha tagjainak több mint fele jelen van A döntések meghozatalában a tagokat egyenlő szavazati jog illeti meg, szavazategyenlőség esetén a miniszterelnök dönt. A Kormányszóvivő az ülésről hivatalos sajtóközleményt jelentet meg, és rendszeresen tájékoztatja a sajtó képviselőit és a közvéleményt. 4.44 A Kormány összetétele A Kormány testületi szerv. A Kormány http://www.kormanyhu/hu/a-kormany-tagjai tagjai 42 a miniszterelnök és a miniszterek. A miniszterelnök (kormányfő) A Kormány munkáját a miniszterelnök fogja össze. A miniszterelnöknek domináns szerepe van a Kormány működésében - A miniszterelnök meghatározza a Kormány általános politikáját. E feladatkörében eljárva a miniszterek, valamint a Kormány irányítása alatt álló

szervek vezetői számára feladatokat határozhat meg. - Képviseli a Kormányt és egyben felelős annak tevékenységéért. - Törvényben vagy kormányrendeletben kapott felhatalmazás alapján, feladatkörében eljárva, önállóan vagy más miniszter egyetértésével rendeletet alkot, amely törvénnyel, kormányrendelettel és a Magyar - Nemzeti Bank elnökének rendeletével nem lehet ellentétes. - A miniszterelnök irányítja a Miniszterelnökség tevékenységét. - Gyakorolja a miniszterek tekintetében a munkáltatói jogokat. - A miniszterelnök a miniszterek közül egy vagy több miniszterelnök-helyettest jelöl ki. A miniszterelnök megbízatásának megszűnése A miniszterelnök megbízatásának megszűnése egybeesik a Kormány megbízatásának megszűnésével – kivéve, ha a megbízatás az új Országgyűlés megalakulásával, illetve bizalmatlansági indítvány kapcsán szűnt meg. A miniszterelnök megbízatása megszűnik: - az újonnan

megválasztott Országgyűlés megalakulásával; - ha az Országgyűlés a miniszterelnökkel szemben bizalmatlanságát fejezi ki, és új miniszterelnököt választ; - ha az Országgyűlés a miniszterelnök által kezdeményezett bizalmi szavazáson a miniszterelnökkel szemben bizalmatlanságát fejezi ki; - lemondásával; - halálával; - összeférhetetlenség kimondásával; - ha a megválasztásához szükséges feltételek már nem állnak fenn. Konstruktív bizalmatlansági indítvány A Kormány működése során az őt megválasztó képviselők bizalmára támaszkodik. Amennyiben a Kormány elveszti a parlamenti képviselők többségének bizalmát, az országgyűlési képviselők legalább egyötöde a miniszterelnökkel szemben – a miniszterelnöki tisztségre javasolt személy megjelölésével – bizalmatlansági indítványt nyújthat be Az indítvánnyal egyidőben javaslatot kell tenni az új kormányfő személyére is Ha az Országgyűlés a

bizalmatlansági indítványt támogatja, ezzel bizalmatlanságát fejezi ki a miniszterelnökkel szemben, egyben miniszterelnöknek megválasztja a bizalmatlansági indítványban miniszterelnöki tisztségre javasolt személyt. Az Országgyűlés döntéséhez az országgyűlési képviselők több mint felének szavazata szükséges. A képviselők többségének egyetértése tehát nem csupán a Kormány megbuktatásához, hanem az új miniszterelnök személyében való megegyezéshez is szükséges. Ezt az alkotmányos megoldást nevezzük konstruktív bizalmatlansági indítványnak. A bizalmi kérdést a miniszterelnök útján a Kormány is felvetheti. A Kormány a miniszterelnök útján kérhet bizalmi szavazást magával szemben, és a konstruktív bizalmatlansági indítványt a miniszterelnökkel szemben kell benyújtani. A miniszterelnök bizalmi szavazást indítványozhat. Az Országgyűlés a miniszterelnökkel szemben bizalmatlanságát fejezi ki, ha a

miniszterelnök javaslatára tartott bizalmi szavazáson az országgyűlési képviselők több mint fele nem támogatja a miniszterelnököt A Kormány azt is javasolhatja - a miniszterelnök útján – hogy az általa benyújtott előterjesztés feletti szavazás egyben bizalmi szavazás legyen. 43 A miniszterelnök indítványozhatja, hogy a Kormány által benyújtott előterjesztés feletti szavazás egyben bizalmi szavazás legyen. Az Országgyűlés a miniszterelnökkel szemben bizalmatlanságát fejezi ki, ha a Kormány által benyújtott előterjesztést nem támogatja. A miniszter A miniszter a Kormány általános politikájának keretei között önállóan irányítja az államigazgatásnak a feladatkörébe tartozó ágazatait és az alárendelt szerveket, valamint ellátja a Kormány vagy a miniszterelnök által meghatározott feladatokat. A miniszterek lehetnek a minisztériumot irányító, annak élén álló vagy tárca nélküli miniszterek. Törvényben vagy

kormányrendeletben kapott felhatalmazás alapján, feladatkörében eljárva, önállóan vagy más miniszter egyetértésével rendeletet alkot, amely törvénnyel, kormányrendelettel és a Magyar Nemzeti Bank elnökének rendeletével nem lehet ellentétes A Kormány tagja tevékenységéért felelős az Országgyűlésnek, valamint a miniszter a miniszterelnöknek. A kormány tagja részt vehet és felszólalhat az Országgyűlés ülésein. Az Országgyűlés és az országgyűlési bizottság az ülésen való megjelenésre kötelezheti a Kormány tagját A miniszter a Kormány általános politikájának keretei között vezeti a minisztériumot. E feladatkörében irányítja az államtitkár és a közigazgatási államtitkár tevékenységét, valamint dönt a hatáskörébe utalt ügyekben. A kormány tagja részt vehet és felszólalhat az Országgyűlés ülésein Vagyon nyilatkozattételi kötelezettség terheli a Kormány tagjait. 8. ábra: A miniszter feladatai

Forrás: dr. Lőrincsik Péter: Közigazgatási Alapismeretek, kozigfelepites2013pdf Tárca nélküli miniszter A tárca nélküli miniszter nem kötődik minisztériumi szervezethez, a Kormány által meghatározott feladatkör ellátására nevezhető ki. A tárca nélküli miniszter az egy miniszter feladatkörébe sem tartozó feladat ellátására nevezhető ki. A miniszter megbízatásának megszűnése: - a Kormány megbízatásának megszűnésével; - a miniszter lemondásával - felmentésével; - halálával; - összeférhetetlenség megállapításával; - ha a kinevezéshez szükséges feltételek már nem állnak fenn. Államtitkár Az államtitkár – törvényben meghatározott kivételekkel - a miniszter teljes jogkörű helyettese. Az államtitkár ellátja a minisztérium szervezeti és működési szabályzata szerint, az abban meghatározott helyettes államtitkár tevékenységének az irányítását. Az államtitkár tevékenységét a miniszter irányítja

Államtitkárrá minden büntetlen előéletű, az országgyűlési képviselők választásán választási joggal rendelkező személy kinevezhető. Az államtitkárt a köztársasági elnök nevezi ki A Miniszterelnökséget vezető államtitkár segíti a miniszterelnök tevékenységét. 44 Ügyvezető Kormány. Ügyvezető miniszterelnök Ügyvezető miniszter A Kormány megbízatása megszűnésekor az új Kormány megalakulásáig a régi – ügyvezető kormányként – gyakorolja hatáskörét, de korlátozott jogkörökkel: nemzetközi szerződés kötelező hatályát nem ismerheti el, rendeletet csak törvény felhatalmazása alapján, halaszthatatlan esetben alkothat – mindez a kormányzás folyamatosságát hivatott biztosítani. Ha a miniszterelnök megbízatása lemondásával vagy az újonnan megválasztott Országgyűlés megalakulásával szűnik meg, a miniszterelnök az új miniszterelnök megválasztásáig ügyvezető miniszterelnökként gyakorolja

hatáskörét, de korlátozott jogkörrel: miniszter felmentésére vagy új miniszter kinevezésére javaslatot nem tehet, rendeletet csak törvény felhatalmazása alapján, halaszthatatlan esetben alkothat. Ha a miniszterelnök megbízatása halálával, összeférhetetlenség kimondásával, a megválasztásához szükséges feltételek hiánya miatt vagy azért szűnt meg, mert az Országgyűlés bizalmi szavazáson a miniszterelnökkel szemben bizalmatlanságát fejezte ki, az új miniszterelnök megválasztásáig a miniszterelnök hatáskörét - korlátozott jogkörökkel - a miniszterelnök-helyettes – több miniszterelnök-helyettes esetén –az első helyen kijelölt miniszterelnök-helyettes gyakorolja. Miniszter felmentésére vagy új miniszter kinevezésére javaslatot nem tehet, rendeletet csak törvény felhatalmazása alapján, halaszthatatlan esetben alkothat. A miniszter a miniszterelnök megbízatásának megszűnésétől az új miniszter kinevezéséig vagy

az új Kormány más tagjának a miniszteri feladatok ideiglenes ellátásával való megbízásáig ügyvezető miniszterként gyakorolja hatáskörét, rendeletet azonban csak halaszthatatlan esetben alkothat. 4.45 A minisztériumok A minisztérium a miniszter munkaszerveként a Kormány irányítása alatt álló különös hatáskörű államigazgatási szerv. A minisztériumok felsorolásáról külön törvény (a 2010 évi XLII törvény) rendelkezik Jelenlegi minisztériumok: - Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium; - Nemzeti Erőforrás Minisztérium; - Vidékfejlesztési Minisztérium; - Külügyminisztérium; - Nemzetgazdasági Minisztérium; - Belügyminisztérium; - Honvédelmi Minisztérium; - Nemzeti Fejlesztési Minisztérium. 4.46 A Kormány segédszervei A Kormány feladatainak végrehajtásához kabineteket, kormánybizottságokat és más testületeket hozhat létre, kormánybiztosokat nevezhet ki, hatáskörét egyes szerveire ruházhatja át. A Kormány

szervei a Kormány számára javaslataikkal, szakvéleményükkel segítik a Kormány munkáját. 45 9. ábra: A Kormány segédszervei Forrás: dr. Lőrincsik Péter: Közigazgatási Alapismeretek, kozigfelepites2013pdf Kabinetek A Kormány kiemelt fontosságú társadalompolitikai, gazdaságpolitikai, vagy nemzetbiztonsági ügyekben a Kormány ülései előtti állásfoglalásra jogosult kabineteket hozhat létre. A kabinet tagjai: a feladatkörükben érintett miniszterek, valamint a miniszterelnök által kijelölt személyek. A kabinet ülésére állandó jelleggel meghívott személyek körét, a kabinettag miniszterek helyettesítésére jogosult állami vezetőket, valamint a további kabinettagok és az állandó meghívottak helyettesítésére jogosult személyeket a kabinetet létrehozó normatív kormányhatározat jelöli ki. Kormánybizottságok A Kormány a hatáskörébe tartozó jelentős, több minisztérium feladatkörét érintő feladatok összehangolt

megoldásának irányítására kormánybizottságokat hozhat létre. Tagjai a feladatkörükben érintett miniszterek A fenti szervek nem rendelkeznek ügydöntő jogkörrel, véleményező, tanácsadó szervek. Egyéb tanácsadói tevékenységet végző szervek A Kormány egyéb javaslattevő, véleményező vagy tanácsadói tevékenységet végző testületeket hozhat létre. A Miniszterelnökség A miniszterelnökség a miniszterelnök munkaszerve. A miniszterelnökséget a Miniszterelnökséget vezető államtitkár vezeti. A miniszterelnökség tevékenységét a miniszterelnök irányítja E szerv segíti a miniszterelnök tevékenységét és közreműködik a kormányzati politika kialakításában A kormánybiztos A Kormány – határozatával – egy minisztérium, illetve kormányhivatal feladatkörébe sem tartozó vagy kiemelt fontosságú feladat ellátására kormánybiztost nevezhet ki. A kormánybiztos megbízatása meghatározott időre, de legfeljebb két évre

szól A kormánybiztos tevékenységét a miniszterelnök irányítja Miniszterelnöki biztos A miniszterelnök a feladatkörébe tartozó feladat ellátására – normatív utasításával - miniszterelnöki biztost nevezhet ki. Kormányhivatal A kormányhivatal törvény által létrehozott, a Kormány irányítása alatt működő központi államigazgatási szerv. (Lásd részletesebben a IV fejezetben) 46 Központi hivatal A központi hivatal kormányrendelet által létrehozott, miniszter irányítása alatt működő központi államigazgatási szerv. (Lásd részletesebben a IV fejezetben) A központi hivatal és a kormányhivatal összehasonlítása Központi Hivatal Kormányhivatal Kormányrendelet által létrehozott Törvény által létrehozott Miniszter irányítása alatt működik Kormány irányítása alatt áll Vezetőjét a miniszter nevezi ki Vezetőjét a miniszterelnök nevezi ki 10. ábra: A központi hivatal és a kormányhivatal összehasonlítása 4.5

A bírósági szervezet A bíróságra vonatkozó jogszabályok: - A bíróságokra vonatkozó szabályozást az Alaptörvény Állam rész (Bíróság – 24. – 28 cikke) tartalmazza - A bíróságokra vonatkozó részletes szabályokat pedig a bíróságok szervezetéről és igazgatásáról szóló 2011. évi CLXI törvény (http://njthu/cgi bin/njt doccgi?docid=139695245327 ), valamint a bírák jogállásáról és javadalmazásáról szóló 2011. évi CLXII. törvény (http://njt.hu/cgi bin/njt doccgi?docid=139703243727) tartalmazza 4.51 A bíróság a hatalmi ágak rendszerében A bíróság önálló hatalmi ág a magyar államszervezetben. Független, csak a törvényeknek van alárendelve A bírák függetlenségét védi mentelmi joguk és az összeférhetetlenségi szabályok. A bíró jogot nem alkothat. A bíróságok funkciója az igazságszolgáltatási tevékenység ellátása, és a törvényesség biztosítása Igazságszolgáltatási tevékenységet kizárólag

bíróság végez „Az igazságszolgáltatás jogalkalmazó tevékenység, amelynek során egyedi jogvitás ügyeknek jogszabályok alapján történő eldöntése valósul meg annak érdekében, hogy a jogszerű állapot helyreálljon, illetőleg a jogsérelem által okozott joghátrány kiegyenlítődjön [Dr. Kilényi Géza, Dr Ács Nándor (2013) 84 oldal] „A bíróságok a jogalkalmazási tevékenységük során biztosítják a jogszabályok érvényesülését. A bíróságok a jogalkalmazás során a jogszabályok szövegét elsősorban azok céljával és az Alaptörvénnyel összhangban értelmezik Az Alaptörvény és a jogszabályok értelmezésekor azt kell feltételezni, hogy a józan észnek és a közjónak megfelelő, erkölcsös és gazdaságos célt szolgálnak” [Kukorelli István, Pozsár – Szentmiklósy Zoltán (2010) 226. oldal] Az igazságszolgáltatással szembeni alapvető állampolgári elvárás, hogy a bíróságok az ország különböző pontjain a

döntéseiket egységes jogalkalmazási gyakorlatot folytatva, ésszerű időn belül hozzák meg. A bíróság határozata mindenkire kötelező 4.52 A bírósághoz való fordulás joga alapvető emberi jog A bíróság előtt mindenki egyenlő. Mindenkinek joga van ahhoz, hogy bírói útra tartozó ügyét a törvény által felállított független és pártatlan bíróság tisztességes eljárás során és ésszerű határidőn belül bírálja el. A bírósági útra tartozó ügyek körét törvény állapítja meg. 47 4.53 A bíróság feladatai A bíróság dönt - büntetőügyekben, magánjogi jogvitában, törvényben meghatározott egyéb ügyben; - a közigazgatási határozatok törvényességéről; - az önkormányzati rendelet más jogszabálya ütközéséről és megsemmisítéséről; - a helyi önkormányzat törvényen alapuló jogalkotási kötelezettsége elmulasztásának megállapításáról; - a Kúria biztosítja a bíróságok jogalkalmazásának

egységét, a bíróságokra kötelező jogegységi határozatot hoz. 4.54 Az igazságszolgáltatás fő formái - a büntető igazságszolgáltatás; a polgári igazságszolgáltatás, valamint a közigazgatási határozatok törvényességének ellenőrzése. Mit csinálnak a bíróságok? A bíróságok jogalkalmazó tevékenységet folytatnak, vagyis munkájukat a jogszabályokban foglaltaknak megfelelően, meghatározott rend alapján végzik. Konkrét feladatuk a jogsértések megállapítása, a jogviták eldöntése, vagy a jogkövető magatartás kikényszerítése. A bíróságok – szemben az Alkotmánybírósággal – konkrét ügyekben járnak el. A bírósági ügyeket alapjában véve két nagy kategóriába sorolhatjuk: büntetőjogi és polgári peres ügyek Ugyanakkor a bíróságok hatáskörébe tartozik az úgynevezett közigazgatási bíráskodás is. A Kúria dönt az önkormányzati rendeletek más jogszabályba ütközéséről és megsemmisítéséről,

továbbá a Kúria határoz arról is, hogy a helyi önkormányzat elmulasztott-e eleget tenni valamely törvényben előírt önkormányzati rendelet alkotására irányuló kötelezettségének. A Kúria ezen döntési jogkörei az Alkotmánybíróság hatáskörébe tartozó ügyekhez hasonlóak, azzal a különbséggel, hogy a Kúria kizárólag a jogszabály-ellenesség kérdésében dönthet, az Alaptörvénybe ütközés vizsgálatára továbbra is az Alkotmánybíróság jogosult. A joggyakorlatban a bíróság feladatainak jelentős részét büntető-, polgári jogi, családjogi, munkaügyi, cégeljárási ügyek teszik ki. „A bírói tevékenység két „klasszikus” területe a büntető igazságszolgáltatás és a polgári igazságszolgáltatás. A büntető igazságszolgáltatás során a jogsérelem megállapításával és a szankció kiszabásával, illetve végrehajtásával az állam büntető hatalma valósul meg. Büntetőügyekben feljelentés, vagy

bűncselekmény alapos gyanúja esetén hivatalból indul eljárás A polgári igazságszolgáltatás célja elsősorban a különböző jogalanyok jogvitáinak eldöntése, a jogsérelem orvoslása. Polgári ügyekben csak a felek erre irányuló kérelme esetén jár el a bíróság. Alapvetően a polgári eljárási jog szabályait kell alkalmazni a családjogi vitákban, valamint a munkavégzési jogviszonnyal kapcsolatos jogvitákban is” (Czenner – Kapa – Szira 2010, 36. o) A büntető és a polgári eljárásban részt vevő személyek köre és egymáshoz való viszonya is eltérő: büntetőeljárásban mindig a vád képviselője (az ügyész), a terhelt (az elkövető), a védő (ügyvéd), a sértett és képviselője és egyéb érdekeltek (tanú, szakértő) és képviselői vesznek részt. A polgári eljárásban viszont általában csak a felek (felperes: aki a pert a keresetlevél benyújtásával megindítja, és alperes: aki ellen a felperes a pert indítja) és

esetenként rajtuk kívül más perbeli személyek, továbbá tanú, szakértő vesznek részt. A közigazgatási határozatok bírósági felülvizsgálata során valamelyik érintett fél kezdeményezésére, a bíróság felülvizsgálja az egyedi közigazgatási határozat törvényességét. „A közigazgatási bíráskodás a 48 jogállamiság egyik fontos tartalmi eleme, hiszen a bíróság ezáltal a végrehajtó hatalom működése felett gyakorol kontrollt” [Czenner Orsolya, Kapa Mátyás, Szira Zoltán (2010) 36. oldal] Az Alaptörvény rögzíti a bíróságok hatáskörében az önkormányzati rendeletalkotás feletti normakontrollját, továbbá a bíróságok hatáskörébe utalja a mulasztási eljárást (a helyi önkormányzat törvényen alapuló jogalkotási kötelezettsége elmulasztásának megállapítását). 4.55 A bírósági szervezet felépítése A magyar bírói szervezetrendszer négyszintű, amely a következőképpen épül fel: - Kúria - Az

ítélőtáblák - A törvényszékek - A járásbíróság és kerületi bíróság - külön bíróságként működnek a közigazgatási és munkaügyi bíróságok. Kúria Debreceni Ítélőtábla Fővárosi Ítélőtábla Győri Ítélőtábla Pécsi Ítélőtábla Szegedi Ítélőtábla Törvényszékek Járásbíróságok és Közigazgatási és Munkaügyi Bíróságok 11. ábra: A magyar bírósági szervezetrendszer Forrás: saját szerkesztés A járásbíróságok A bírósági szervezetrendszer legalsóbb szintjét a járásbíróságok, valamint a munkaügyi és közigazgatási bíróságok alkotják. A járásbírság kizárólag első fokon eljáró általános hatáskörű bíróságok. Minden ügyben első fokon jár el, kivéve, amit törvény magasabb szintű bíróság hatáskörébe utal. A járásbíróságok illetékességi területe általában követi a közigazgatási területi beosztást. Például Hódmezővásárhelyi Járásbíróság Érdekesség.

Első fokon jár el a bíróság büntető ügyben, például, ha az elkövető lakatlevágás módszerével eltulajdonítja a sértett 90000,- Ft értékű kerékpárját Ez dolog elleni erőszakkal elkövetett lopás bűntettének minősül és amennyiben az ügyész vádat emel az elkövető ellen, akkor a járásbíróság jár el első fokon és a lefolytatott bizonyítási eljárást követően hoz ügydöntő határozatot. Az első fokú bíróság ügydöntő határozata azt jelenti, hogy a bíróság a maga részéről az ügy érdemében döntött és határozatot hozott. Ez kétféle formát ölthet: lehet ítélet és lehet végzés A bíróság a vádról ítélettel határoz akkor, ha a vádlottat bűnösnek mondja ki vagy az ellene emelt vád alól felmenti, végzést hoz viszont a bíróság, ha a vádlottal szemben indított büntető eljárást a törvényben felsorolt okok valamelyikére hivatkozással megszünteti.4 A bűnösséget megállapító ítélet

meghozatalára akkor kerül sor, ha a bíróság megállapítja, hogy a vádlott bűncselekményt követett el és azért vagy büntetést szab ki, vagy a vádlottat próbára bocsátja, illetve megrovásban részesíti. Bűnösséget megállapító ítéletet hoz a bíróság továbbá, ha az elítéltet jóvátételi munkára ítéli. A bíróság ítélettel zárja le az ügyet akkor is, ha a büntetés kiszabását mellőzi. A bíróság felmentő ítéletet hoz, ha a vádlottat a vád alól felmenti, illetve ha a büntetőeljárást nem lehet megszüntetni. Ezekben az esetekben a felmentés jogcíme közömbös abból a szempontból, hogy a vádlott felmentésére bizonyítottság vagy bűncselekmény hiánya miatt került sor Az elsőfokú bíróság ítélete ellen rendes jogorvoslatként fellebbezéssel élhetnek az arra jogosultak. 4 Ítéletmintát a jelen fejezet 1. számú melléklete tartalmaz (Első fokon jogerőre emelkedett, bűnösséget megállapító ítélet;

Első fokú felmentő ítélet bűncselekmény hiányában; Végzés az eljárás megszüntetése a cselekmény jogerős elbírálása miatt.) 49 A közigazgatási és munkaügyi bíróságok A közigazgatási és munkaügyi bíróság – mint külön bíróság – a fővárosban és a megyékben működik. Első fokon jár el a közigazgatási határozatok felülvizsgálata során, a munkaviszonyból és a munkaviszony jellegű jogviszonyokból származó, valamint a törvény által hatáskörébe utalt egyéb perekben. A közigazgatási és a munkaügyi, valamint a járásbíróságokat az elnök vezeti. A törvényszékek A törvényszék az adott megye, illetve a főváros területére kiterjedő illetékességgel rendelkezik. Első- és másodfokú bíróság. Első fokon jár el a jogszabály által hatáskörébe utalt ügyekben Polgári ügyekben, pl idetartoznak azok a vagyonjogi perek, amelyekben a pertárgy értéke az ötmillió forintot meghaladja. Büntetőügyek

közül a különösen súlyos bűncselekmények tartoznak első fokon a törvényszék hatáskörébe, pl emberölés, államtitoksértés. A törvényszék másodfokon bírálja el a járásbíróságok, valamint a közigazgatási és a munkaügyi bíróságok határozatai ellen benyújtott fellebbezéseket Fellebbviteli bíróságként jár el Érdekesség. Másodfokon a törvényszék jár el és bírálja el a járásbíróság ítélete ellen benyújtott fellebbezéseket Vannak azonban olyan ügyek, amelyekben a törvényszék jár el első fokon és hoz ítéletet. Ebben az esetben is van lehetőség az ítélet ellen rendes jogorvoslattal élni az arra jogosultaknak. A törvényszék által első fokon hozott ítélet ellen benyújtott fellebbezéseket másodfokon az Ítélőtábla bírálja el. A másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyhatja, megváltoztathatja, hatályon kívül helyezheti, illetve a fellebbezést elutasíthatja. Az

ítélőtáblák (táblabíróság) Az ítélőtábla kizárólag jogorvoslati fórumként jár el, ennek során elbírálja a törvényben meghatározott ügyekben a járásbíróság és a törvényszék határozata ellen előterjesztett jogorvoslatot, illetve eljár a hatáskörébe utalt ügyekben. Jelenleg öt ítélőtábla működik Magyarországon: Szegedi Ítélőtábla, Győri Ítélőtábla, Pécsi Ítélőtábla, Debreceni Ítélőtábla, valamint Budapesten a Fővárosi Ítélőtábla A Kúria A bírói szervezetrendszer csúcsán a Kúria áll. A Kúria szervezetében az elnök kiemelkedő helyet foglal el A Kúria elnökét a köztársasági elnök javaslatára a bírák közül az Országgyűlés választja 9 évre. Feladatai: A Kúria konkrét ítélkezési tevékenységet végez, elbírálja az ítélőtábla vagy a törvényszék határozatai ellen előterjesztett jogorvoslatokat. Elbírálja a felülvizsgálati kérelmeket, mint rendkívüli jogorvoslatot

Joggyakorlat elemzést folytat a jogerősen befejezett ügyekben, ennek keretében feltárja és vizsgálja a bíróságok ítélkezési gyakorlatát A Kúria egyik legfontosabb feladata, hogy irányt mutasson a helyes bírói gyakorlatról, ügyelve arra, hogy a bírói jogalkalmazás mindenhol egységes legyen. A bírósági jogalkalmazás egységének biztosítása érdekében a Kúria jogegységi határozatot hoz, és elvi bírósági határozatot, elvi bírósági döntést tesz közzé. Jogegységi határozat meghozatalának akkor van helye, ha a joggyakorlat továbbfejlesztése vagy az egységes ítélkezési gyakorlat biztosítása érdekében elvi kérdésben jogegységi határozat meghozatala, korábban meghozott jogegységi határozat megváltoztatása, vagy hatályos kívül helyezése szükséges, vagy ha a Kúria valamely ítélkező tanácsa jogkérdésben el kíván térni a Kúria másik ítélkező tanácsának elvi bírósági határozatként közzétett

határozatától. 50 Érdekesség. Például a Kúria 4/2013 BJE büntető jogegységi határozata a jogos védelem feltételeinek egységes értelmezése és alkalmazása érdekében. Magyarország Alaptörvényének V. Cikke kimondja, hogy „Mindenkinek joga van törvényben meghatározottak szerint a személye, illetve a tulajdona ellen intézett, vagy az ezeket közvetlenül fenyegető jogtalan támadás elhárításához.” A Btk. 21 § szerint: „Nem büntetendő annak a cselekménye, aki a saját, illetve a mások személye vagy javai elleni jogtalan támadás megelőzése céljából telepített, az élet kioltására nem alkalmas védelmi eszközzel a jogtalan támadónak sérelmet okoz, feltéve, hogy a védekező mindent megtett, ami az adott helyzetben elvárható annak érdekében, hogy az általa telepített védelmi eszköz ne okozzon sérelmet.” A Btk. 22 § (1) bekezdése szerint: „Nem büntetendő az a cselekmény, amely a saját, illetve más vagy mások

személye, javai vagy a közérdek ellen intézett, illetve ezeket közvetlenül fenyegető jogtalan támadás elhárításához szükséges.” A megtámadott nem köteles kitérni a jogtalan támadás elől. A jogegységi határozat „a jogos védelem korlátainak” tekinti azonban a következőket: - A jogos védelem verbális cselekményekkel szemben nem vehető igénybe. - Megtorlásként nem alkalmazható. - Kölcsönös kihívás elfogadása mindkét fél számára a jogtalanság állapotát hozza létre. - Támadás kiprovokálása megfosztja a védekezőt az elhárítás jogszerűségétől. - Javak elleni, közvetlen erőszakkal nem járó cselekmény elhárítása a támadó életének kioltását általában nem eredményezheti. A 22 § (3) bekezdése szerinti túllépés (Nem büntethető, aki az elhárítás szükséges mértékét ijedtségből vagy menthető felindulásból lépi túl) azonban nem zárható ki. A jogtalan támadás vagy azzal való fenyegetés

értékelése a jogalkalmazón (ügyész, bíró) múlik, és ennek eredményeképpen juthat arra a megállapításra, hogy az intézett vagy fenyegető magatartás – akár a támadó személyének vétőképtelenségére, akár a magatartás súlytalanságára figyelemmel – nem indokolta az elhárító cselekményt, mert az nem volt szükséges, tehát a szükségesség hiányzott. Ebben az esetben a jogalkalmazói értékítélet végkövetkeztetése a jogos védelem hiányát állapíthatja meg (pld: kerekesszékbe kényszerült, súlyosan mozgáskorlátozott egyén ütést szándékoló, ám azt végrehajtani komolyan nem képes mozdulata; hároméves gyermek általi tettlegesség).” A Kúria továbbá dönt a helyi önkormányzati rendelet más jogszabályba ütközéséről és megsemmisítéséről, dönt a helyi önkormányzat törvényen alapuló jogalkotási kötelezettsége elmulasztásának megállapításáról, és eljár a hatáskörébe tartozó egyéb ügyekben.

12. ábra: A Kúria épülete Forrás: wwwkormanyhu 4.56 Bíróságok központi igazgatása OBH – Országos Bírói Hivatal ellátja a bíróságok igazgatásának központi feladatait és felügyeletet gyakorol az ítélőtáblák és a törvényszékek elnökeinek igazgatási tevékenysége felett. OBT – Országos Bírói Tanács a bíróságok központi igazgatásának felügyeleti testülete. 51 4.57 Bírák jogállása Ki lehet hivatásos bíró? A bíró szolgálati viszonya a kinevezéssel jön létre. Bíróvá az a 30 életévet betöltött, cselekvőképes, választójogosult, büntetlen előéletű, magyar állampolgár nevezhető ki, aki egyetemi jogi végzettséggel, valamint jogi szakvizsgával rendelkezik, vállalja, hogy a törvény rendelkezéseinek megfelelően vagyonnyilatkozatot tesz, és legalább egy évig a törvényben meghatározott szervnél dolgozott, és pályaalkalmassági vizsgálat eredménye alapján a bírói hivatás gyakorlására alkalmas.

A hivatásos bírót – ha a törvény kivételt nem tesz – pályázat alapján, pályaalkalmassági vizsgálatnak alávetve, a bírói tanács véleményét meghallgatva, az Országos Bírósági Hivatal elnökének javaslatára a köztársasági elnök nevezi ki. Az első bírói kinevezés három évre, ezt követően határozatlan időre szól Nem nevezhető ki bíróvá az a személy:  aki büntetett előéletű;  aki egyetemi jogi végzettséghez kötött foglalkozástól eltiltás hatálya alatt áll;  aki büntetlen előéletű, de a bíróság bűncselekmény elkövetése miatt büntetőjogi felelősségét jogerős ítéletben megállapította, a törvényben meghatározott ideig;  akivel szemben a bíróság kényszergyógykezelést alkalmazott, a törvényben meghatározott ideig;  akivel szemben a bíróság próbára bocsátást alkalmazott, a törvényben meghatározott ideig;  akivel szemben büntetőeljárás van folyamatban, a büntetőeljárás

jogerős befejezéséig;  aki fegyelmi büntetés hatálya alatt áll. A bírói szolgálati viszony megszűnése A bírói szolgálati viszonyt – a bíró akarata ellenére – csak a törvényben meghatározott okból és a törvényben szabályozott eljárás szerint lehet megszüntetni. A Kúria elnöke és az Országos Bírósági Hivatal elnöke kivételével a bíró szolgálati jogviszonya az általános öregségi nyugdíjkorhatár betöltéséig állhat fenn. A bíró szolgálati viszonya megszűnik:  a bíró halálával,  felmentéssel,  ha a bíró a határozatlan idejű kinevezését nem kérte. Függetlenség A bírák függetlenek, és csak a törvénynek vannak alárendelve, ítélkezési tevékenységükben nem utasíthatóak. A bírákat tisztségükből csak sarkalatos törvényben meghatározott okból és eljárás keretében lehet elmozdítani. A bírák nem lehetnek tagjai pártnak, és nem folytathatnak politikai tevékenységet A bírót

hivatása méltóságának és felelőssége súlyának megfelelő, függetlenségét biztosító javadalmazás illeti meg. A bírói függetlenség biztosítékául szolgál a bírák mentelmi jogának szabályozása Mentelmi jog A bírót az országgyűlési képviselővel azonos mentelmi jog illeti meg. Összeférhetetlenség A bíró politikai tevékenységet nem folytathat. A bíró nem lehet tagja pártnak, nem lehet továbbá országgyűlési, európai parlamenti vagy önkormányzati képviselő, polgármester, illetőleg központi költségvetési szervnek, valamint a Kormány tagjai és az államtitkárok jogállásáról szóló törvény hatálya alá tartozó állami vezető, gazdasági társaság, kooperációs társaság, szövetkezet vezető tisztségviselője vagy személyes közreműködésre kötelezett tagja, gazdasági társaság, kooperációs társaság, szövetkezet felügyelő bizottságának tagja, továbbá gazdasági társaság , kooperációs társaság

korlátlanul felelős tagja, valamint egyéni cég tagja, valamint választott bíróság tagja. 52 A bíró e tisztsége ellátásán kívül csak tudományos, művészi, irodalmi, oktató-és műszaki alkotó munkát végezhet kereső tevékenységként, de ezzel nem veszélyeztetheti függetlenségét és pártatlanságát, illetve nem keltheti annak látszatát, valamint nem akadályozhatja hivatali kötelezettségei teljesítését. 4.58 A bíróságok eljárása A bíróság – ha törvény másként nem rendelkezik – tanácsban ítélkezik. Törvény által meghatározott ügyekben és módon nem hivatásos bírák is részt veszek az ítélkezésben. Egyesbíróként és a tanács elnökeként csak hivatásos bíró járhat el Törvény által meghatározott ügyekben, egyesbíró hatáskörében bírósági titkár is eljárhat 4.59 Az igazságszolgáltatás klasszikus alkotmányos alapelvei Az igazságszolgáltatás alapelvei olyan alkotmányos követelményeket

jelentenek, amelyek a bíróságok szervezetének és működésének alapvető vonásait határozzák meg. A jogállamiság fontos értékeinek hordozói, az emberi jogok érvényesülésének garanciái” (Czenner – Kapa – Szira 2010, 38 o) Az igazságszolgáltatás klasszikus alkotmányos alapelvei: - a bírói függetlenség elve; - az igazságszolgáltatás pártatlanságának elve; - az igazságszolgáltatás egységének elve; - a társasbíráskodás és az ülnökök részvételének elve; - a tisztességes eljárás elve; - a bírósági eljárás nyilvánosságának elve; - az anyanyelv használatának elve; - az ártatlanság vélelme; - a védelemhez való jog; - a jogorvoslathoz való jog. A bírói függetlenség elve A bírák függetlenek, és csak a törvényeknek vannak alárendelve. Ítélkezési tevékenységükkel összefüggésben nem befolyásolhatók és nem utasíthatók, a bíró minden ügyben befolyástól mentesen és részrehajlás nélkül köteles

eljárni Ezt a gyakorlatban úgy biztosítják, hogy nagyon szigorú alkalmassági feltételnek kell megfelelnie annak, aki bíró szeretne lenni, és pályája során például nem vállalhat semmilyen politikai tisztséget. Ugyanakkor a bírói hivatás egyfajta életpályamodellt is jelent, a bírók e tisztségüktől csak törvényben meghatározott okból és eljárás keretében mozdíthatók el, megbízatásuk az öregségi nyugdíjkorhatár betöltéséig szól. A hivatásos bírákat a köztársasági elnök nevezi ki és menti fel A bírói kinevezés először három évre, majd ezt követően határozatlan időre szól. A bírák személyes függetlenségét védi mentelmi joguk, és széles az összeférhetetlenségi köre is Igazságszolgáltatás pártatlanságának elve A bírák nem lehetnek tagjai pártnak, és politikai tevékenységet nem folytathatnak. A bíróság, mint az igazságszolgáltatás szerve, önálló hatalmi ág, az államszervezet egyéb részeitől

független, semmilyen más szervvel, intézménnyel nincs alárendeltségi viszonyban. A bírák személyi függetlensége mellett szükséges a bírói szervezet egészének függetlensége az államszervezeten belül. „Az igazságszolgáltatás bírósági monopóliuma azt jelenti, hogy a bíráskodást, mint állami funkciót sem a végrehajtó hatalom, sem a törvényhozó hatalom nem láthatja el, arra kizárólag a politikailag semleges bírói hatalom jogosult” [Czenner Orsolya, Kapa Mátyás, Szira Zoltán (2010) 38. oldal] A bírósági 53 útra tartozó ügyeket törvény állapítja meg. A bíróságok az államszervezethez a parlament szintjén kapcsolódnak a Kúria elnökének választása kapcsán Az igazságszolgáltatás egységének elve Az igazságszolgáltatás előtt minden ember egyenlő, a jogszabályok mindenkire egyformán vonatkoznak. „Az igazságszolgáltatás egysége a törvény előtt egyenlőségből ered. Minden polgár ügyében – nemre,

fajra, vallására társadalmi helyzetér, nemzetiségére tekintet nélkül - ugyanazok a bíróságok járnak el, egyenlő jogi mércék alapján. A bírósági jogalkalmazás egységének biztosítása a Kúria feladata: ennek érdekében jogegységi határozatokat és elvi tartalmú bírósági határozatokat hoz, valamint a jogalkalmazásra irányadó „precedenseket” tesz közzé. A Magyar Közlönyben közzétett jogegységi határozatok a bíróságokat kötelezik A törvények és más jogszabályok valamennyi bíróságra egyaránt kötelezőek” [Kukorelli István, Pozsár-Szentmiklósy Zoltán (2010) 227. oldal] A társas bíráskodás és az ülnökök részvételének elve Ez az elv a demokratikus működés egyik legfontosabb garanciája. A társasbíráskodás azt jelenti, hogy a bírák nem egyedül, hanem tanácsban, ítélkeznek. Érdekesség. „A néprészvétel elve a bíráskodás társadalmi elidegenítésétől, a bírói önkénytől óvhatja meg a

polgárokat Két fő formája: az esküdtbíráskodás és az ülnökrendszer Magyarországon ez utóbbit alkalmazzuk Az ülnöki tisztség választással keletkezik. Az ülnököket az állampolgárok és (a pártok kivételével) a társadalmi szervezetek jelölhetik, a 30. év feletti, büntetlen előéletű, magyar állampolgársággal rendelkező választópolgárok köréből„ [Kukorelli István, Pozsár-Szentmiklósy Zoltán (2010) 228. oldal] „Az ülnököket a bíróságok székhelye szerint illetékes önkormányzat képviselő-testülete választja négy évre, akiknek az ítélkezésben a hivatásos bíróval azonos jogai és kötelezettségei vannak. A bíróság – ha a törvény másként nem rendelkezik – tanácsban („kollektív bölcsesség” alapján) ítélkezik – ez a társasbíráskodás elve Az első fokon eljáró tanács egy hivatásos bíróból és két ülnökből áll A másodfokon eljáró tanács három hivatásos bíróból álló tanácsban

ítélkezik Egyesbíróként és tanácselnökkén csak hivatásos bíró járhat el A polgári eljárásban és a viszonylag egyszerűbb büntetőügyekben az egyes bíró vált általánossá” [Kukorelli István, Pozsár-Szentmiklósy Zoltán (2010) 228. oldal] A tisztességes eljárás elve Mindenkinek joga van arra, hogy ügyét a törvény által létrehozott független és pártatlan bíróság tisztességesen, nyilvánosan és ésszerű határidőn belül tárgyalja, és hozzon abban határozatot. „Alkotmányos alapelv, hogy az állami szervek a jog által meghatározott szervezeti keretek között, jogilag szabályozott működési rendben, a jog által a polgárok számára megismerhető és kiszámítható módon fejtsék ki tevékenységüket. „A bíróságok esetében a tisztességes eljárás azt jelenti, hogy a bíróság minden ügyben köteles a jogszabályoknak megfelelően, elfogulatlanul és igazságosan eljárni és dönteni” [Kukorelli István,

Pozsár-Szentmiklósy Zoltán (2010) 228. oldal] A bírósági eljárás nyilvánosságának elve Ez a demokratikus működésnek egy újabb garanciája Az igazságszolgáltatás működésének általános alapelve a nyilvánosság. „A nyilvánosság elve azt jelenti, hogy a tárgyaláson nemcsak az eljárás közvetlen érintettje, hanem bárki (hallgatóság) részt vehet a számára kijelölt helyen, a tárgyalást végighallgathatja” [Czenner Orsolya, Kapa Mátyás, Szira Zoltán (2010) 39. oldal] A nyilvánosság kizárására törvényben meghatározott, alapos okból kerülhet sor (pl. az államtitok, az üzleti titok vagy erkölcsi megfontolás). Az ítéletek kihirdetése azonban ilyen esetben is nyilvánosan történik Az anyanyelv használatának elve Ez az elv a minden állampolgárt megillető alapvető jog, amely a jogegyenlőség elvére vezethető vissza. A bírósági eljárás nyelve a magyar. A magyar nyelv nem tudása miatt azonban senkit sem érhet hátrány

54 A bíróság előtti eljárásban mindenkit megillet az anyanyelv használatának a joga. Az elvnek különösen a büntető igazságszolgáltatásban van jelentősége: amennyiben pl. a terhelt a magyar nyelvet nem beszéli, hivatalból tolmácsot rendelnek ki számára. Az anyanyelv használatának joga az eljárás más szereplőit, így a tanúkat is megilleti. Alapvető fontosságú, hogy ne legyen nyelvi akadálya annak, hogy az érintettek megértsék, és ezáltal megfelelő módon nyomon követhessék az eljárás menetét. Az ártatlanság vélelme Az ártatlanság vélelmének elve a büntető igazságszolgáltatás egyik klasszikus alapelve. Senki sem tekinthető bűnösnek mindaddig, amíg büntetőjogi felelősségét a bíróság jogerősen nem állapította meg „Az elv ugyanakkor nem akadálya az előzetes letartóztatás elrendelésének, amennyiben arra szökés és elrejtőzés, vagy a tanúk esetleges befolyásolásának konkrét veszélye miatt van

szükség” [Kukorelli István, PozsárSzentmiklósy Zoltán (2010) 229. oldal] A védelemhez való jog A védelemhez való jog a büntetőeljáráshoz kapcsolódik. A védelem joga a büntetőeljárás minden szakaszában megilleti a büntetőeljárás alá vont személyeket „Ennek megfelelően a terhelt védője jelen lehet bármilyen eljárási cselekménynél, a rendőrségi vagy az ügyészségi kihallgatáson, jogosult a fogvatartott terhelttel ellenőrzés nélkül kapcsolatot tartani, az iratokba betekinteni, bizonyítási indítványokat tenni és természetesen a bírósági tárgyaláson képviselni ügyfelét. A védőválasztás szabad, amennyiben pedig valakinek anyagi lehetőségei nem engedik meg, hogy ügyvédet bízzon meg, úgy az eljáró igazságszolgáltatási szervek hivatalból kirendelnek számára egy védőt.„ [Kukorelli István, Pozsár-Szentmiklósy Zoltán (2010) 230. oldal] A védő nem vonható felelősségre a védelem ellátása során kifejtett

véleménye miatt. A jogorvoslathoz való jog Bárkinek lehetősége van jogorvoslattal élni (vagyis, kérni, hogy az adott ügyet vizsgálják meg még egyszer) bírósági vagy hatósági közigazgatási döntés ellen, amennyiben úgy látja, hogy valamilyen jogát megsértették. „A jogorvoslathoz való jog is alapvető emberi jog, egyben alkotmányos alapelv. Mindenki jogorvoslattal élhet az olyan bírósági döntés ellen, amely jogát vagy jogos érdekét sérti Rendes jogorvoslat a fellebbezés, amely alapján első fokon hozott határozattal szemben a bírósági hierarchiában magasabb szinten lévő fórum elé lehet terjeszteni az ügyet (pl. járásbíróság döntése ellen a törvényszékhez lehet jogorvoslattal élni). Így az elsőfokú határozat ellen benyújtott fellebbezést a másodfokú bíróság bírálja el A jogorvoslathoz való jog nemcsak bírósági határozatokkal, hanem minden közigazgatási, illetve más hatósági döntésekkel szemben

biztosítja a jogorvoslati lehetőséget Rendkívüli jogorvoslatnak számít a felülvizsgálati kérelem, amellyel a törvény által meghatározott esetekben (ha a határozatot hozó bíróság anyagi jogi vagy eljárásjogi jogszabálysértést követett el) a jogerős ítélet felülvizsgálatát lehet kérni a Kúriától meghatározott időn belül. A perújítás ugyancsak jogerős bírósági határozat ellen benyújtható jogorvoslat. Amennyiben olyan bizonyíték kerül elő, vagy tény válik ismertté, amelyről az eljáró bíróságnak nem volt tudomása és az ügy kimenetelét alapvetően befolyásolhatja, figyelembevételével kedvezőbb (enyhébb büntetés) döntés születhetett volna, perújításnak van helye” [Kukorelli István, Pozsár-Szentmiklósy Zoltán (2010) 230. oldal] 55 4.6 Az Ügyészség Vonatkozó jogszabályok:  az Alaptörvény Állam rész 29. cikke szabályozza az ügyészségekre vonatkozó szabályokat  az Ügyészségről szóló

2011. évi CLXIII törvény (http://njt.hu/cgi bin/njt doccgi?docid=139710245257  A Legfőbb Ügyész, az ügyészek és más ügyészségi alkalmazottak jogállásáról és az ügyészi életpályáról szóló 2011. évi CLXIV törvény http://njthu/cgi bin/njt doccgi?docid=139717243728 4.61 Az ügyészség szerepe az államszervezeten belül A hatályos szabályozás alapján az ügyészség nem önálló hatalmi ág, az Alaptörvény rendelkezéseinek megfelelően az igazságszolgáltatás közreműködője, amely az Országgyűlésnek felelős. Minden más közhatalmi szervvel mellérendeltségi viszonyban van, külső kapcsolataiban független szervként, csak a törvényeknek és más jogszabályoknak alárendelten működik Az Alaptörvény rendelkezései szerint a legfőbb ügyész és az ügyészség az igazságszolgáltatás közreműködőjeként az állam büntetőigényét érvényesíti. Üldözi a bűncselekményeket, fellép más jogsértő cselekményekkel és

mulasztásokkal szemben, valamint elősegíti a jogellenes cselekmények megelőzését Az ügyészség az igazságszolgáltatás közreműködőjeként érvényesíti az állam büntetőigényét a büntetőeljárásról szóló törvényben meghatározott feltételek szerint; irányítja, felügyeli, illetve elvégzi a vádat előkészítő nyomozási eljárást, képviseli a közvádat a bírósági eljárásban, felügyeletet gyakorol a büntetésvégrehajtás törvényessége felett. Az ügyészség a közérdek védelme érdekében közreműködik annak biztosításában, hogy mindenki betartsa a törvényeket Jogszabályok megsértése esetén – törvényben meghatározott esetekben és módon – fellép a törvényesség érdekében Az ügyészség az Alaptörvényben és a törvényekben meghatározott feladatait a döntésért felelős ügyészségi alkalmazott személyének megállapítását biztosító, alá-fölérendeltségen alapuló szervezeti rendben végzi. 4.62

Az ügyészség feladatai a) a büntetőeljárásról szóló törvényben meghatározott ügyekben nyomoz (ügyészségi nyomozás); például a bírák által vagy ellen elkövetett bűncselekmények vagy a hamis vád, hamis tanúzás esetében; b) felügyel arra, hogy a nyomozó hatóság az önállóan végzett nyomozást a törvény rendelkezéseit megtartva végezze (nyomozás feletti felügyelet); például megvizsgálhatja a nyomozóhatóság határozatát, a nyomozóhatóságot utasíthatja a nyomozással kapcsolatban stb. „A nyomozás törvényességi felügyelet során az ügyészségre kettős feladat hárul: egyrészt biztosítania kell a bűncselekmények következetes üldözését, másrészt az eljárás alá vont személyek személyes szabadságjogainak védelmét” [Dr. Kilényi Géza, Dr Ács Nándor (2013) 91 oldal] Az ügyész köteles biztosítani büntetőjogi tevékenysége során, hogy - minden, a hivatali tevékenysége során tudomására jutott

bűncselekmény következetes üldözését; továbbá - senkit törvényellenesen ne vonjanak büntetőjogi felelősségre, ne fosszanak meg személyi szabadságától, senkit törvénytelen jogfosztás, korlátozás vagy zaklatás ne érjen. A bűnözés elleni küzdelem érdekében az ügyész összehangolt intézkedéseket kezdeményezhet a nyomozó hatóságoknál, illetve más érdekelt szerveknél. c) törvényben meghatározott egyéb jogokat gyakorol a nyomozással összefüggésben; 56 d) közvádlóként gyakorolja a vádemelés közhatalmi jogkörét; az ügyész dönt a vádemelésről; a váddal rendelkezhet; e) a bírósági eljárásban képviseli a vádat, továbbá gyakorolja a büntetőeljárási törvényben számára biztosított jogorvoslati jogokat; pl. a bíróság döntése előtt az ügyben felmerülő minden kérdésben indítványt tehet, jogorvoslattal élhet; f) a törvényességi felügyeletet lát el a büntetések, a mellékbüntetések, az

intézkedések, a személyi szabadságot elvonó és azt korlátozó eljárási kényszerintézkedések, az utógondozás, valamint a bűnügyi, a szabálysértési és a körözési nyilvántartás végrehajtásáról szóló jogszabályi rendelkezések megtartása felett, továbbá közreműködik a büntetés-végrehajtási bíró eljárásában; például ellenőrizheti a fogva tartottakkal való bánásmód törvényességét; g) közreműködik abban, hogy a bírósági eljárásban a törvényeket helyesen alkalmazzák (az ügyész részvétele a bíróságok polgári, munkaügyi, közigazgatási és gazdasági jogi peres és nemperes eljárásaiban); h) elősegíti, hogy a hatósági jogkört gyakorló, illetve bíróságon kívüli jogvitát intéző szervek a jogszabályok rendelkezéseit megtartsák; i) kiemelt figyelmet fordít a kiskorúak által és sérelmükre elkövetett bűncselekmények üldözésére, a fiatalkorúak ellen indult szabálysértési és

büntetőeljárás különös szabályainak betartására; törvényben meghatározott esetekben közreműködik a kiskorúak jogainak érvényre juttatásában és eljárást kezdeményez a szükséges gyermekvédelmi intézkedések megtétele érdekében; j) ellátja a nemzetközi szerződésekből, különösen a jogsegély kérésével és nyújtásával összefüggésben rá háruló feladatokat; k) teljesíti Magyarországnak az Eurojustban való részvételével kapcsolatos feladatokat; l) ellátja a tevékenysége körében okozott jogsértések és károk megtérítése miatt indított perekben való képviseletet. 4.63 Az ügyészség szervezete Az ügyészség a legfőbb ügyész vezetése és irányítása alatt álló centralizált, hierarchizált szervezet. Magyarország ügyészi szervei: a) a Legfőbb Ügyészség; b) a fellebbviteli főügyészségek; (Pécsett, Győrött, Debrecenben, Szegeden, Budapesten működnek) c) a főügyészségek; (a megyékben és a

fővárosban, továbbá a budapesti székhelyű Központi Nyomozó Főügyészség); d) a járási ügyészségek. Az ügyészség illetékességét általában annak a bíróságnak az illetékessége határozza meg, amelynek területén működik. Az ügyészség szervezeti tagozódása alapvetően a bírósági szervezet felépítéséhez igazodik Az ügyész szervezeten belül külön hierarchiát alkotnak a katonai ügyészségek: - a katonai főügyészség; - a katonai fellebbviteli ügyészség; - a területi katonai ügyészségek. Az ügyészség tudományos és kutató intézménye az Országos Kriminológiai Intézet, amely a bűnözés kutatása, a kriminológia, a kriminalisztika és a büntető-jogtudományok elméletének és gyakorlatának fejlesztése céljából működik. 57 A Legfőbb Ügyészség A Legfőbb Ügyészség önállóan működő és gazdálkodó központi költségvetési szerv; jogi személy. A Legfőbb Ügyészséget a legfőbb ügyész, a

fellebbviteli főügyészséget fellebbviteli főügyész, a főügyészséget főügyész, a járási ügyészséget vezető ügyész vezeti. Az ügyészi szervezetet a legfőbb ügyész vezeti és irányítja. Az ügyészek a legfőbb ügyésznek alárendelten működnek, számukra utasítást csak a legfőbb ügyész és a felettes ügyész adhat. Az ügyészi szervek közül a) a Legfőbb Ügyészség a fellebbviteli főügyészségeket és a főügyészségeket; b) a főügyészség a járási és a járási szintű ügyészségeket irányítja. A legfőbb ügyészt az ügyészek közül a köztársasági elnök javaslatára az Országgyűlés választja kilenc évre. A legfőbb ügyész megválasztásához az országgyűlési képviselők kétharmadának szavazata szükséges A legfőbb ügyész évente beszámol tevékenységéről az Országgyűlésnek 4.64 Ügyész jogállása A kinevezés feltételei Az ügyészeket a Legfőbb ügyész nevezi ki. Ügyésszé azt a

cselekvőképes magyar állampolgárt lehet kinevezni, akinek egyetemi jogi végzettsége van, és külön jogszabály szerint jogi szakvizsgával rendelkezik. Először az ügyészt pályázat útján három évre nevezi ki a legfőbb ügyész a pályaalkalmassági vizsgálaton való megfelelést követően. Majd a három év lejártát követően az ügyésznek kell kérnie nyilatkozatával a határozatlan időre történő kinevezését. A munkáltatói jogkör gyakorlója minősíti az ügyészt, értékeli eddigi munkáját Ezt a minősítést a Legfőbb Ügyész is értékeli, és amennyiben alkalmasnak találja az ügyészt, akkor határozatlan időre nevezi ki. A legfőbb ügyész kivételével az ügyész szolgálati jogviszonya az általános öregségi nyugdíjkorhatár betöltéséig állhat fenn. Összeférhetetlenség. Az ügyészek nem lehetnek tagjai pártnak, és nem folytathatnak politikai tevékenységet. Az ügyész nem lehet egyidejűleg országgyűlési, európai

parlamenti, önkormányzati képviselő, polgármester és állami vezető. Összeférhetetlenség miatt meg kell szüntetni a legfőbb ügyész, a legfőbb ügyész helyettes ügyészségi szolgálati jogviszonyát, ha vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségének teljesítését megtagadja, a teljesítést elmulasztja, vagy vagyonnyilatkozatában lényeges adatot, tényt valótlanul közöl. Az ügyész tisztsége ellátásán kívül nem folytathat keresőtevékenységet, kivéve tudományos, oktatói (edzői, versenybírói), művészei, szerzői jogi védelemben részesülő, továbbá lektori és szerkesztői, műszaki alkotó munkát, feltéve, hogy ezzel nem veszélyezteti függetlenségét és pártatlanságát, valamint nem akadályozza hivatali kötelezettségei teljesítését. Az ügyész nem lehet gazdasági társaság felügyelő bizottságának, illetőleg személyes közreműködésre kötelezett tagja, valamint hivatásával összeférhetetlen egyéb tisztséget sem

vállalhat. Nem létesíthető olyan ügyészségi szolgálati viszony, amelyben az ügyészségi alkalmazott hozzátartozójával irányítási, ellenőrzési vagy elszámolási kapcsolatba kerülne. Mentelmi jog Az ügyészt mentelmi jog megilleti. 58 Az ügyész szolgálati viszonya megszűnik:  a felek közös megegyezésével;  az ügyész felmentésével;  az ügyész lemondásával;  a rá irányadó öregségi nyugdíjkorhatár betöltésével;  rendkívüli lemondásával;  összeférhetetlenségének megállapításával;  országgyűlési, európai parlamenti, helyi önkormányzati képviselővé, illetve polgármesterré történő megválasztásával; állami vezetővé történő megválasztásával vagy kinevezésével;  hivatalvesztés fegyelmi büntetést kiszabó jogerős fegyelmi határozattal;  bíróságnak a vele szemben bűncselekmény miatt szabadságvesztést, közérdekű munkát, illetőleg közügyektől eltiltást kiszabó

jogerős határozatával;  alkalmatlanságának megállapításával;  ha a kinevezési feltételek már nem állnak fenn;  az ügyész halálával  az ügyészségről szóló törvényben előírt eskütételi kötelezettségének megszegésével;  vagyon-nyilatkozattételi kötelezettség megszegésével. Megszűnik az ügyészi szolgálati viszony akkor is:  ha a legfőbb ügyész a minősítés eredményét mérlegelve határozott időre kinevezett ügyész alkalmatlanságát állapította meg, vagy  ha az ügyész a határozatlan időre történő kinevezését nem kérte, illetve ha a korábbi vezető az ügyész áthelyezéséhez nem járul hozzá, vagy ha az ügyész munkaköréből eredő feladatainak ellátására nem lenne képes – ebben az esetben szolgálati viszonyát felmentéssel kell megszüntetni. 4.7 Az Alkotmánybíróság Alkotmánybíróságra vonatkozó szabályok: - Az Alkotmánybíróságra vonatkozó legfontosabb szervezeti és

hatásköri előírásokat az Alaptörvény Állam rész (Alkotmánybíróság) 24. cikke szabályozza - Az Alkotmánybíróság részletes hatáskörére vonatkozó szabályozást az Alkotmánybíróságról szóló 2011. évi CLI. törvény (Abtv) (http://njthu/cgi bin/njt doccgi?docid=139622245255 ) tartalmazza „Alaptörvény és az alkotmányos jogszabályok mindenkire egyaránt kötelezőek, az alkotmányvédelem mindenkinek kötelessége. Az alaptörvény és az alkotmányosság értékei felett külön erre hivatott intézmények – alkotmánybíróság, valamint ombudsman – őrködnek” [Kukorelli István, Pozsár-Szentmiklósy Zoltán (2010) 236 oldal] 59 13. ábra: Alkotmánybíróság teljes ülése Forrás: wwwmkabhu/sajto/kozlemenyek Érdekesség. „Az Alkotmánybíróság tagjai tisztségük jelképeként az Aranybulla pecsétjének vélhetően pontos másolatát ábrázoló medált hordanak” wwwkormanyhu Az Alkotmánybíróság Alaptörvény szerinti

fogalma Az Alkotmánybíróság az Alaptörvény védelmének legfőbb szerve. 4.71 Az Alkotmánybíróság létrejötte, elhatárolása a rendes bíróságoktól Magyarországon 1990. január 1-jétől működik Alkotmánybíróság Az Alkotmánybíróságról szóló törvény alapján funkciója a demokratikus jogállam, az alkotmányos rend és az Alaptörvényben biztosított jogok védelme, a jogrendszer belső összhangjának megőrzése, valamint a hatalommegosztás elvének érvényre juttatása. Az alkotmánybíráskodás a jogállamiság fontos garanciája, amely biztosítja, hogy az alkotmányosság megtartása felett független bíróság őrködjön Az Alkotmánybíróság önálló, független állami szerv. A rendes bíróságoktól teljesen függetlenül, eltérő hatáskörrel működik. Az alkotmánybíróság nem konkrét jogvitákban bíráskodik, hanem jogszabályok felett. Azt dönti el, hogy egy jogszabály összhangban áll-e az alaptörvénnyel „Az

alkotmánybíróság önállósága azt jelenti, hogy felette csak az Alaptörvény áll Az Alkotmánybíróság a hatályos Alaptörvényhez kötött: annak egyetlen rendelkezését sem módosíthatja, és nem semmisítheti meg” [Rózsás Eszter (2013) 31. oldal] Az Alkotmánybíróságok határozati formában döntenek a hatáskörükbe utalt kérdésekben. „Az Alkotmánybíróság határozatai mindenkire nézve kötelezőek (erga omnes hatályúak), az alkalmazott jogkövetkezményeket – Alaptörvény és az Alkotmánybíróságról szóló törvény keretei között – maga állapítja meg” [Rózsás Eszter (2013) 31. oldal] Érdekesség. „Az Alkotmánybíróság 1990-ben a halálbüntetést alkotmányellenesnek nyilvánította A határozat indokolásában az Alkotmánybíróság kifejtette, hogy az emberi élethez és méltósághoz való jog egységet alkotó, oszthatatlan és korlátozhatatlan alapjogok, amelyek abszolút értékként mindenkor korlátot jelentenek az

állam büntetőhatalmával szemben” „Az alkotmányvédelem egyik fő célja az, hogy stabilitást adjon a demokrácia intézményeinek: a kirobbanó közjogi vitákat ezért kell lezárni mindenkire kötelező és megfellebbezhetetlen határozatokkal” [Kukorelli István, Pozsár-Szentmiklósy Zoltán (2010) 236. oldal] 60 4.72 Alkotmánybíróság szervezete Az Alkotmánybíróság 15 tagból álló testület. Az Alkotmánybíróság tagjait az Országgyűlés az országgyűlési képviselők kétharmadának a szavazatával 12 évre választja. Az alkotmánybíróság tagja nem választható újra e tisztségre Az Országgyűlés az országgyűlési képviselők kétharmadának szavazatával az Alkotmánybíróság tagjai közül elnököt választ, az elnök megbízatása az alkotmánybírói hivatali ideje lejártáig tart. 4.73 Az Alkotmánybíróság tagjainak jelölése, választása, jogállása, megbízatásának megszűnése Az Alkotmánybíróvá választást

jelölés előzi meg. A jelölőbizottság a frakciók közötti létszámarányok alapján jön létre. Az Alkotmánybíróság tagjaira és elnökére az Országgyűlésben képviselettel rendelkező pártok képviselőcsoportjai által jelölt legalább 9 legfeljebb 15 képviselőből álló jelölőbizottság tesz javaslatot. A bizottságban a képviselőcsoportok legalább egy-egy képviselőjének helyet kell kapnia Az alkotmánybírákat a parlamenti frakciók képviselőiből álló jelölőbizottság javaslatára – a jelöltek Országgyűlés alkotmányügyi kérdésekkel foglalkozó állandó bizottsága általi meghallgatása után – az Országgyűlés kétharmados többséggel, titkosan választja meg. Ha az Alkotmánybíróságról szóló törvény eltérően nem rendelkezik, az Alkotmánybíróság új tagját az Országgyűlés az elődje megbízatási idejének lejártát megelőző kilencven napon belül választja meg. Az Alkotmánybíróság tagja az elődje

megbízatásának megszűnését követő napon, ha pedig elődje megbízatásának megszűnését követően választották meg, vagy elődje megbízatása meghosszabbodott, a megválasztásáról szóló határozatban megjelölt napon lép hivatalba. A megválasztott alkotmánybíró a parlament előtt esküt tesz, majd aláírja az esküokmányt Az Alkotmánybíróság fontos szerepe szükségessé teszi, hogy tagjai magas szakmai felkészültséggel és erkölcsi feddhetetlenséggel bíró, jogi végzettséggel rendelkező szakemberek közül kerüljenek ki. Az Alkotmánybíróságról szóló törvény szerint alkotmánybíróság tagjává választható, minden olyan:  büntetlen előéletű,  az országgyűlési képviselők választásán választható magyar állampolgár, aki  jogász végzettséggel rendelkezik,  45. életévét betöltötte és  kiemelkedő tudású elméleti jogász (egyetemi tanár vagy a Magyar Tudományos Akadémia doktora), vagy

legalább húsz évi, jogi területen folytatott szakmai gyakorlattal rendelkezik. A szakmai gyakorlatot olyan munkakörben kell eltölteni, amely betöltésének feltétele a jogász végzettség. Ki nem lehet alkotmánybíró? (Kizáró okok) Az alkotmánybíróság tagjainak pártatlanságát és függetlenségét hivatott szolgálni az a rendelkezés, amely szerint: Nem lehet alkotmánybíró, aki a tisztségre választást megelőző négy évben: - Kormány tagja volt, - valamely párt alkalmazottja volt, - vezető államigazgatási tisztséget töltött be. Függetlenség. Összeférhetetlenség Az alkotmánybírák függetlenek és elmozdíthatatlanok. A függetlenségüket a mentelmi jog és az összeférhetetlenség intézménye védi Az Alkotmánybíróság tagjai függetlenek, döntéseiket kizárólag az Alkotmány (alaptörvény) és a törvények alapján hozzák meg. 61 Az alkotmánybírák tagjai nem lehetnek tagjai egyetlen pártnak sem. Az Alkotmánybíróság

hatásköréből adódó feladatokon kívül nem folytathatnak politikai tevékenységet, illetve nem tehetnek politikai nyilatkozatot. Az Alkotmánybíróság tagjának megbízatása összeegyeztethetetlen minden más állami vagy önkormányzati, társadalmi, politikai, gazdasági tisztséggel, illetve megbízatással, kivéve a tudományos és felsőoktatási tevékenységhez közvetlenül kapcsolódó tisztségeket, ha az az alkotmánybírói feladatok ellátását nem akadályozza. Az Alkotmánybíróság tagja a tudományos, oktatói, művészeti, lektori, szerkesztői, valamint a jogi oltalom alá eső szellemi tevékenységen kívül más kereső foglalkozást nem folytathat. Ha az Alkotmánybíróság tagjává megválasztott személlyel kapcsolatban összeférhetetlenségi ok áll fenn, azt a hivatalba lépését követő tíz napon belül meg kell szüntetnie. Ha az Alkotmánybíróság tagjával kapcsolatban tevékenysége során összeférhetetlenségi ok merül fel, azt

haladéktalanul meg kell szüntetnie Az Alkotmánybíróság tagja a megválasztását követő harminc napon belül, majd ezt követően minden évben január 31-ig, valamint a megbízatásának megszűnését követő harminc napon belül az országgyűlési képviselők vagyonnyilatkozatával azonos tartalmú vagyonnyilatkozatot tesz. Mentelmi jog Az alkotmánybírákat mentelmi jog illeti meg, melyet csak az Alkotmánybíróság teljes ülése függeszthet fel. A mentelmi jog kétirányú: felelősségmentességet és sérthetetlenséget jelent Az Alkotmánybíróság tagja az Alaptörvényben és az Alkotmánybíróságról szóló törvényben meghatározott alkotmánybírósági hatáskörök gyakorlása során kifejtett tevékenysége, az általa közölt tény vagy vélemény miatt bíróság vagy hatóság előtt – megbízatásának ideje alatt és azt követően – nem vonható felelősségre, e tény vagy vélemény miatt az Alkotmánybíróság ellen bíróság vagy

hatóság előtt eljárás nem indítható. (felelősségmentesség) A mentesség kiterjed a közhatalmat gyakorló személy vagy közszereplő politikus sérelmére elkövetett becsületsértésre, valamint – ha az Alkotmánybíróság tagjának nem volt tudomása arról, hogy a közlés a lényegét tekintve valótlan – rágalmazásra. Ez a mentesség nem vonatkozik a szigorúan titkos és titkos minősítésű adattal való visszaélésre, a rágalmazásra és a becsületsértésre, valamint az Alkotmánybíróság tagjának polgári jogi felelősségére. Az Alkotmánybíróság tagját csak tettenérés esetén lehet őrizetbe venni, és ellene csak az Alkotmánybíróság előzetes hozzájárulásával lehet büntetőeljárást, valamint szabálysértési eljárást indítani vagy folytatni, továbbá büntető eljárásjogi kényszerintézkedést alkalmazni. (sérthetetlenség) Az Alkotmánybíróság tagja mentelmi jogáról – a szabálysértési eljárás kivételével

– nem mondhat le. E jogát mindenki köteles tiszteletben tartani. Az Alkotmánybíróság tagja köteles mentelmi jogának megsértését az elnöknek haladéktalanul bejelenteni Alkotmánybíróságban betöltött tagság megszűnik: - 70. életév betöltésével (e kor betöltésével az alkotmánybíró nyugállományba vonul, függetlenül attól, hogy a 12 év megbízatási időből mennyit töltött le, kivételt jelent az az eset, ha a parlament nem választotta meg az utódját, mert ekkor a megbízatása meghosszabbodik). - A megbízatási időtartam – 12 év – leteltével (kivéve, ha a parlament a megbízatási idő lejártát megelőző 90 napon belül nem választja meg a utódot, akkor a megbízatás meghosszabbodik). - Halállal. - Lemondásával. (A lemondást az Alkotmánybíróság tagja az Alkotmánybíróság elnökével, az Alkotmánybíróság elnöke az Országgyűlés elnökével írásban közli A lemondás érvényességéhez elfogadó nyilatkozat nem

szükséges A lemondást nem kell indokolni, a megbízatás a lemondás benyújtásának napjával szűnik meg) 62 - Összeférhetetlenség miatt a megbízatás megszűnésének megállapításával. (Ha az Alkotmánybíróság tagja az összeférhetetlenséget nem szünteti meg, az Alkotmánybíróság teljes ülése határozatban állapítja meg az összeférhetetlenséget. Ha az összeférhetetlenséget megállapító alkotmánybírósági ülés időpontjától számított tíz napon belül nem történik meg az összeférhetetlenségi ok megszüntetése, az Alkotmánybíróság teljes ülése határozatban állapítja meg az Alkotmánybíróság tagja megbízatásának megszűnését) - Felmentéssel. (Felmentéssel szűnik meg a megbízatás, ha az Alkotmánybíróság tagja neki fel nem róható okból nem képes eleget tenni megbízatásából eredő feladatainak.) - Kizárással. Kizárással szűnhet meg a megbízatás, ha az Alkotmánybíróság tagja a) neki

felróható okból nem tesz eleget megbízatásából eredő feladatainak, vagy b) a tisztségére méltatlanná vált, és ezért az Alkotmánybíróság teljes ülése határozatával az Alkotmánybíróság tagjai közül kizárja. Ki kell zárni az Alkotmánybíróság tagjai közül azt, aki a) jogerős ítéletben megállapított, közvádra üldözendő szándékos bűncselekményt követ el, b) neki felróható okból egy évig nem vesz részt az Alkotmánybíróság munkájában, vagy c) a vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségét szándékosan elmulasztja, vagy a vagyonnyilatkozatában lényeges adatot, tényt szándékosan valótlanul közöl. 4.74 Alkotmánybíróság feladata - - - Az alaptörvénnyel való összhang szempontjából megvizsgálja az elfogadott, de még ki nem hirdetett törvényeket (előzetes normakontroll). Bírói kezdeményezésre soron kívül, de legkésőbb 30 napon belül felülvizsgálja az egyedi ügyben alkalmazandó jogszabálynak az

Alaptörvénnyel való összhangját (utólagos normakontroll). Alkotmányjogi panasz alapján felülvizsgálja az egyedi ügyben alkalmazott jogszabálynak az - Alaptörvénnyel való összhangját (alkotmányjogi panasz). Alkotmányjogi panasz alapján felülvizsgálja a bírói döntésnek az Alaptörvénnyel való összhangját (valódi alkotmányjogi panasz). A Kormány, az országgyűlési képviselők egynegyede vagy az alapvető jogok biztosa kezdeményezésére felülvizsgálja a jogszabályoknak az Alaptörvénnyel való összhangját (utólagos normakontroll). Vizsgálja a jogszabályok nemzetközi szerződésbe ütközését. Az Alaptörvényben, illetve sarkalatos törvényben meghatározott további feladat-és hatásköröket gyakorol. Normakontroll Az alkotmánybíróságok egyik legfontosabb feladata a normakontroll, vagyis annak vizsgálata, hogy egyes jogszabályok, közjogi szervezetszabályozó eszközök nem minősülnek-e alkotmányellenesnek. Előzetes

normakontroll Az előzetes normakontroll legismertebb fajtája, amikor az Alkotmánybíróság előzetes normakontroll hatáskörében eljárva az Országgyűlés által elfogadott, de még ki nem hirdetett törvény alkotmányszerűségét vizsgálja. Az előzetes normakontrollt a törvény kezdeményezője, a Kormány, az Országgyűlés elnöke, a köztársasági elnök indítványozhatja. 63 Utólagos normakontroll. Az alaptörvény-ellenesség utólagos vizsgálata Az alkotmánybíróság feladata az utólagos normakontroll. E funkciójának gyakorlása során az Alkotmánybíróság elrendelheti a jogszabály, vagy közjogi szervezetszabályozó eszköz teljes vagy részbeni megsemmisítését Az Alkotmánybíróság a leggyakrabban az utólagos normakontroll hatáskörében jár el, ezáltal számos alkotmánysértő jogszabályt megsemmisített. Alaptörvény rendelkezései szerint a jogszabályok utólagos normakontrollját csak a Kormány, a parlamenti képviselők

egynegyede, és az alapvető jogok biztosa kezdeményezheti. Érdekesség. Az Alapvető jogok biztosa 2012-ben is több esetben nyújtott be indítványt az Alkotmánybírósághoz, például a fogvatartottak egészségügyi ellátása kapcsán, vagy a fiatalkorúak szabálysértési elzárásával kapcsolatban, iskolakerülés estén alkalmazható rendészeti eszközök kapcsán. Utólagos normakontroll korlátja Az Alaptörvény kizárja a költségvetéssel és a közterhekkel kapcsolatos törvények alkotmányosságának alkotmánybírósági vizsgálatát, mely az utólagos normakontroll és az alkotmányjogi panasz korlátja is. „A költségvetésről, a költségvetés végrehajtásáról, a központi adónemekről, illetékekről és járulékokról, a vámokról, valamint a helyi adók központi feltételeiről szóló törvényeket, illetőleg rendelkezéseket azonban kizárólag akkor semmisítheti meg az Alkotmánybíróság, ha azok tartalma az élethez, emberi

méltósághoz való jogot, a személyes adatok védelméhez való jogot, a gondolat, lelkiismeret és vallás szabadságát vagy a magyar állampolgársághoz kapcsolódó alkotmányos jogokat sérti”[Dr. Kilényi Géza, Dr Ács Nándor (2013) 104. oldal] Érdekesség. Az Alaptörvény Állam rész 37 cikke rögzíti, hogy: „Mindaddig amíg az államadósság a teljes hazai össztermék felét meghaladja, az Alkotmánybíróság a központi költségvetésről, a központi költségvetés végrehajtásáról a központi adónemekről, az illetékekről és járulékokról, a vámokról, valamint a helyi adók központi feltételeiről szóló törvények Alaptörvénnyel való összhangját kizárólag az élethez és az emberi méltósághoz való joggal, a személyes adatok védelméhez való joggal, a gondolat, a lelkiismeret és a vallás szabadságához való joggal vagy a magyar állampolgársághoz kapcsolódó jogokkal összefüggésben vizsgálhatja felül, és ezek

sérelme miatt semmisítheti meg. Az Alkotmánybíróság az e tárgykörbe tartozó törvényeket is korlátozás nélkül jogosult megsemmisíteni, ha a törvény megalkotására és kihirdetésére vonatkozó, az Alaptörvényben foglalt eljárási követelmények nem teljesültek.” Bírói kezdeményezés egyedi normakontroll eljárás után Bíró is kezdeményezheti az utólagos normakontrollt egyedi ügyben. A bíró – a bírósági eljárás felfüggesztése mellett –az Alkotmánybíróság eljárását kezdeményezi, ha az előtte folyamatban lévő ügy elbírálása során olyan jogszabályt vagy közjogi szervezetszabályozó eszközt kell alkalmazni, amelynek alkotmányellenességét észleli. Az Alkotmánybíróság hatáskörében megsemmisíti az Alaptörvénnyel ellentétes jogszabályt vagy jogszabályi rendelkezést. Alkotmányjogi panasz Az utólagos normakontroll sajátos formája az alkotmányjogi panasz.5 Az Alkotmánybíróság hatáskörébe tartozik az

alkotmányjogi panasz elbírálása. Az Alaptörvényben biztosított jogainak megsértése miatt az fordulhat alkotmányjogi panasszal az Alkotmánybírósághoz, akinek jogsérelme az alkotmányellenes jogszabály alkalmazása folytán következett be, és egyéb jogorvoslati lehetőségeit már kimerítette, illetőleg más jogorvoslati lehetőség nincsen számára biztosítva. 5 Alkotmányjogi panasz mintát jelen fejezet 2. számú melléklete tartalmaz 64 Érdesség. Például 2012-ben a magánnyugdíj pénztár tagok alkotmányjogi panasszal fordultak az Alkotmánybírósághoz a magán-nyugdíjpénztári befizetésekhez kapcsolódó törvénymódosítások alkotmányossági vizsgálata érdekében arra is hivatkozással, hogy azok ellentétesek az Alaptörvénnyel és a magán-nyugdíjpénztári tagok számára személyes érdeksérelmet jelentenek. Továbbá ha az alaptörvény-ellenes jogszabály rendelkezésének alkalmazása vagy hatályosulása folytán

közvetlenül, bírói döntés nélkül következett be a jogsérelem, és nincs a jogsérelem orvoslására szolgáló jogorvoslati eljárás, vagy a jogorvoslati lehetőségeit az indítványozó már kimerítette. Az alkotmányjogi panaszt a jogerős határozat kézbesítésétől számított 60 napon belül lehet benyújtani. Valódi alkotmányjogi panasz Az Alkotmánybíróság az igazságszolgáltatás működésének legfőbb őre, valódi alkotmányjogi panasz címén felülvizsgálhatja a rendes bíróságok alaptörvénybe ütköző ítéleteit. Alkotmányjogi panasz eljárás keretében az alkalmazott jogszabály felülvizsgálatán túl az Alkotmánybíróság az egyedi ügyben hozott bírói döntés esetleges Alaptörvénybe ütközését is megvizsgálja, amennyiben a kérelmező valamennyi rendes jogorvoslati lehetőségét már kimerítette. Az Alkotmánybíróság hatáskörében megsemmisíti az Alaptörvénnyel ellentétes bírói döntést. Az Alkotmánybíróság

további feladatai: - Őrködik a nemzetközi jog és a belső jog harmóniája felett, vizsgálja a belső jogszabályok nemzetközi szerződésbe ütközését. - Közreműködés a köztársasági elnökkel kapcsolatos felelősségre vonási eljárásban, köztársasági elnök közjogi felelősségének megállapítása. - Emberi jogok intézményes védelme (az alapjogi bíráskodás) és az alkotmányvédelem. - Alaptörvény értelmezése. 4.75 Az Alkotmánybíróság eljárása Az alkotmánybíróság a tárgyalt kérdés súlya szerint teljes ülésben vagy háromtagú tanácsban jár el. Legfőbb testületi szerve a teljes ülés Az Alkotmánybíróság teljes ülése az összes tagjából áll A teljes ülés akkor határozatképes, ha azon legalább az Alkotmánybíróság 8 tagja, köztük az elnök, vagy az elnök akadályoztatása esetén a helyettes elnök jelen van. Teljes ülés elé tartozik pl egy törvény alaptörvényellenességének vizsgálata (előzetes

normakontroll, utólagos normakontroll) A háromtagú tanács akkor határozatképes, ha mindhárom tag jelen van. Ha az Alkotmánybíróság eljárása, vizsgálata során megállapítja az Alaptörvény-ellenességet, - megsemmisíti az Alaptörvénnyel ellentétes jogszabályt vagy jogszabályi rendelkezést; - megsemmisíti az Alaptörvénnyel ellentétes bírói döntést, - megsemmisítheti nemzetközi szerződésbe ütköző jogszabályt vagy jogszabályi rendelkezést, - illetve sarkalatos törvényben meghatározott jogkövetkezményt állapít meg. Az Alkotmánybíróság felállítása óta több jogszabályt, illetve jogszabályok rendelkezéseit semmisítette meg alkotmányellenességük miatt. Érdekesség. Például az Alkotmánybíróság 2013 júliusában semmisítette meg azt a szabályozást, amely a bírák nyugdíjkorhatárát a korábbi 70 évről az általános öregségi nyugdíjhoz igazítva 62 évre szállította le, és ehhez kötelező felmentést kapcsolt.

65 4.76 Alkotmánybíróság határozata Az Alkotmánybíróság határozatai mindenkire nézve kötelezőek (erga omnes hatályú) ellenük fellebbezésnek helye nincs. Az Alkotmánybíróság eljárása illeték és költségmentes Az Alkotmánybíróság határozatait a Magyar Közlönyben és az Alkotmánybíróság határozatai című hivatalos lapban közzé kell tenni 4.77 Alkotmánybíróság székhelye Az Alkotmánybíróságról szóló törvény szerint az Alkotmánybírság székhelye: Budapest. Korábbi szabályozás szerint az Alkotmánybíróság székhelye Esztergom volt, azonban már ekkor is a testület működése teljes egészében Budapesten zajlott. 14. ábra: Az Alkotmánybíróság épülete Forrás: wwwkormanyhu 4.8 Alapvető jogok biztosa Az alapvető jogok biztosára vonatkozó jogszabályok  Az Alapvető jogok biztosáról és helyetteseiről az Alaptörvény Állam rész 30. cikke, valamint  az Alapvető jogok biztosáról szóló 2011. évi

CXI. törvény (Ajbtv.) (http://njt.hu/cgi bin/njt doccgi?docid=139247245253) rendelkezik Érdekesség. A törvény rögzíti, hogy az alapvető jogok biztosa köteles tevékenysége során megkülönböztetett figyelmet fordítani a gyermekek jogainak, a jövő nemzedékek érdekeinek és a Magyarországon élő nemzetiségek, valamint a leginkább veszélyeztetett társadalmi csoportok jogainak a védelmére. A biztos – azon kívül, hogy véleményező és javaslattevő jogkört gyakorol – kezdeményezheti a jogszabályok Alaptörvénnyel való összhangjának felülvizsgálatát az Alkotmánybíróságnál. A jogszabály szerint az alapvető jogok biztosához fordulhat bárki, ha megítélése szerint valamely hatóság tevékenysége vagy mulasztása alapvető jogát sérti vagy annak közvetlen veszélyével jár, feltéve, hogy a rendelkezésre álló közigazgatási jogorvoslati lehetőségeket már kimerítette, vagy jogorvoslati lehetőség nincs számára biztosítva. Mi

az ombudman? A világ számos országában működő emberi jogi jogvédő intézmény. A szaknyelvben ombudsmannak nevezett országgyűlési biztosokat először 1995-ben választott Magyarországon az Országgyűlés A 2012. január 01 napjától hatályos Alaptörvény az országgyűlési biztost Alapvető jogok biztosának nevezi Az Alapvető jogok biztosa munkáját kettő helyettese, a jövő nemzedékek érdekeinek védelmét, illetve a Magyarországon élő nemzetiségek jogainak védelmét ellátó helyettesei segítik 66 15. ábra: Alapvető Jogok Biztosa Dr. Székely László 16. ábra: Dr. Szalainé Dr. Sándor Erzsébet Forrás: www.ajbhu A Magyarországon élő nemzetiségek jogainak védelmét ellátó Biztoshelyettes 17. ábra: Dr. Szabó Marcel A Jövő Nemzedékek Érdekeinek Védelmét ellátó Biztoshelyettes Forrás: www.ajbhu Forrás: www.ajbhu 2012. január 1-től egységes ombudsmani rendszer bevezetésére került sor (az alapvető jogok biztosa a

korábbi biztosok közül az országgyűlési biztos, a kisebbségi biztos, és a jövő nemzedékének országgyűlési biztosának jogutódja). Az adatvédelmi biztos intézménye megszűnt, feladatát a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság látja el. 4.81 Az Alapvető jogok biztosának jogállása, választása, megbízatásának megszűnése Az alapvető jogok biztosa alapjogvédelmi tevékenységet lát el, eljárását bárki kezdeményezheti. Az alapvető jogok biztosát és helyetteseit az Országgyűlés az országgyűlési képviselők kétharmadának szavazatával hat évre választja. A helyettesek a jövő nemzedékek érdekeinek, valamint a Magyarországon élő nemzetiségek jogainak a védelmét látják el. A helyetteseket az alapvető jogok biztosa javaslatára az Országgyűlés választja Ki lehet alapvető jogok biztosa? A tisztséget csak olyan személy töltheti be, aki erre mind szakmailag, mind emberileg méltó.  Az Országgyűlés az

alapvető jogok biztosát azok közül a kiemelkedő tudású elméleti vagy legalább tízévi szakmai gyakorlattal rendelkező jogászok közül választja meg, akik harmincötödik életévüket betöltötték, és az alapvető jogokat érintő eljárások lefolytatásában, felügyeletében vagy tudományos elméletében jelentős tapasztalatokkal rendelkeznek.  Az Országgyűlés az alapvető jogok biztosának a jövő nemzedékek érdekeinek védelmét ellátó helyettesét azok közül a harmincötödik életévüket betöltött jogászok közül választja meg, akik kiemelkedő elméleti tudással vagy legalább tízéves szakmai gyakorlattal rendelkeznek, és a jövő nemzedékek érdekeit érintő eljárások lefolytatásában, felügyeletében vagy tudományos elméletében jelentős tapasztalatokkal rendelkeznek.  Az Országgyűlés az alapvető jogok biztosának a Magyarországon élő nemzetiségek jogainak védelmét ellátó helyettesét azok közül a

harmincötödik életévüket betöltött jogászok közül választja meg, akik kiemelkedő elméleti tudással vagy legalább tízéves szakmai gyakorlattal rendelkeznek, és a Magyarországon élő nemzetiségek jogait érintő eljárások lefolytatásában, felügyeletében vagy tudományos elméletében jelentős tapasztalatokkal rendelkeznek. Ki nem lehet alapvető jogok biztosa vagy helyettese? Nem lehet az alapvető jogok biztosa vagy helyettese az, aki a választásra irányuló javaslat megtételének időpontját megelőző négy évben országgyűlési képviselő, európai parlamenti képviselő, köztársasági elnök, a Kormány tagja, államtitkár, önkormányzati képviselő, polgármester, alpolgármester, nemzetiségi 67 önkormányzat tagja, jegyző, a Magyar Honvédség hivatásos állományú tagja, a rendvédelmi szervek és rendvédelmi feladatot ellátó szervek hivatásos állományú tagja, párt tisztségviselője vagy alkalmazottja volt. Ezek a

feltételek az alapvető jogok biztosa pártatanságát, függetlenségét biztosítják Összeférhetetlenség Az alapvető jogok biztosa és helyettesei – a hatáskörükből adódó feladatukon túlmenően - nem lehetnek tagjai pártnak, s nem folytathatnak politikai tevékenységet – politikai összeférhetetlenség. Az alapvető jogok biztosának és helyetteseinek függetlenségét összeférhetetlenségi szabályok biztosítják: Az alapvető jogok biztosának és helyettesének a megbízatása összeegyeztethetetlen minden más állami, önkormányzati, társadalmi és politikai tisztséggel vagy megbízatással – hivatali összeférhetetlenség. Az alapvető jogok biztosa és helyettese más keresőtevékenységet nem folytathat, és egyéb tevékenységéért – a tudományos, oktatói, művészeti, szerzői jogi védelem alá eső, valamint lektori és szerkesztői tevékenységet kivéve – díjazást nem fogadhat el – foglalkozási összeférhetetlenség. Az

alapvető jogok biztosa és helyettese nem lehet gazdasági társaság vezető tisztségviselője, felügyelő bizottságának tagja, valamint gazdasági társaság személyes közreműködésre kötelezett tagja – gazdasági összeférhetetlenség. Az Alapvető jogok biztosa és helyettese a megválasztását követő harminc napon belül, majd ezt követően minden évben január 31-ig, valamint a megbízatásának megszűnését követő harminc napon belül az országgyűlési képviselők vagyonnyilatkozatával azonos tartalmú vagyonnyilatkozatot tesz. Mentelmi jog Annak érdekében, hogy az alapvető jogok biztosa és helyettesei tevékenységüket zavartalanul végezhessék, lényegében az országgyűlési képviselőkkel azonos mentelmi jog illeti meg. Alapvető jogok biztosának megbízatása megszűnik: a) b) c) d) e) f) g) a megbízatási időtartam – hat év – elteltével; a biztos halálával; a lemondásával; ha a megválasztásához szükséges feltételek már

nem állnak fenn; az összeférhetetlenség kimondásával; a felmentésével; vagy a tisztségtől való megfosztással. 18. ábra: Az ombudsmani hivatal Budapesten Forrás: wwwkormanyhu 68 4.82 Az Alapvető jogok biztosának feladatai Az alapvető jogok országgyűlési biztosa alapjogvédelmi feladatokat lát el. Eljárását bárki kezdeményezheti, amennyiben úgy érzi, hogy alapvető jogát a megsértették vagy a jogsértés közvetlen veszélyével visszásságot okoztak. Másrészt a biztos hivatalból is indíthat eljárást Az alapvető jogok biztosa az alapvető jogokkal kapcsolatban tudomására jutott visszásságokat kivizsgálja vagy kivizsgáltatja, orvoslásuk érdekében általános vagy egyedi intézkedéseket kezdeményez Emellett független, nemzeti megelőző és ellenőrző jogvédelmi szerepet tölt be. Az alapvető jogok biztosa évente beszámol tevékenységéről, tapasztalatairól, az ajánlások fogadtatásáról, azok eredményeiről az

Országgyűlésnek. E beszámolók tükröt tartanak a hatóságok alkotmányos működése elé Tevékenysége során különös figyelmet fordít a gyermekek jogainak, a jövő nemzedékek érdekeinek, a nemzetiségek jogainak, és a leginkább veszélyeztetett társadalmi csoportok jogainak a védelmére. Érdekesség. Az alapvető jogok biztosa éves vizsgálatokat végez, melyről beszámolót készít Az ombudsman vizsgálatai közül megemlíteném a 2012 éves beszámolóját: A gyermekjogi ombudsmanként eljáró alapvető jogok biztosa 2012. évi projektmunkája középpontjába a gyermekbarát igazságszolgáltatás kérdéseit helyezte, és számos, alapvető jogok sérelmét okozó visszásság kapcsán fogalmazott meg ajánlásokat A témaválasztást különösen indokolta, hogy egy gyermek számos eljárási pozícióban megjelenhet az igazságszolgáltatásban, akár áldozatként, sértettként, tanúként, veszélyeztetett vagy családból kiemelt gyermekként akár

büntetendő cselekmény elkövetőjeként. Az ombudsman 2012 során több gyermekjogi tárgyú kérdésben fordult az Alkotmánybírósághoz, például a köznevelési törvénnyel kapcsolatban, a családi pótlékkal kapcsolatban, a szabálysértési törvény fiatalkorúak elzárásával és őrizetbe vételével kapcsolatban, és az iskolakerülés esetén alkalmazható rendészeti eszközök kapcsán. Az ombudsman továbbá 2013-ban vizsgálta a büntetés-végrehajtás fogvatartottjainak, a külföldiek idegenrendészeti és menedékjogi fogvatartásának alapjogi összefüggéseit, valamint az ügyvédek és a hozzájuk fordulók jogait. www.abjhu - (Éves beszámoló 2012, Gyermekjogi Projekt 2013) Az Alapvető jogok biztosa vizsgálta továbbá a nyomozó hatóságok, a rendvédelmi szervek, valamint a rendvédelmi feladatot ellátó szervek által végrehajtott kényszerintézkedéseket, ezek végrehajtásának módját és körülményeit. Érdekesség. Az ombudsmanhoz

érkezett panasz szerint maszkot viselő, fegyveres rendőrök a nyílt utcán, kiskorú gyermeke szeme láttára fogták el, kényszerítették a földre és bilincselték meg a szülőt. A panaszos szülők magát az elfogást is szükségtelennek és aránytalannak ítélték meg. Az ombudsman vizsgálatában (AJB-1133/2012) megállapította, hogy a kényszerítő eszköz, valamint a bilincs alkalmazása jogszerű és arányos volt, a rendőrök intézkedésük során nem sértették meg a panaszos emberi méltósághoz, illetve személyes szabadsághoz fűződő alapjogát. Az eljáró rendőrök megfelelő hangnemben beszéltek a panaszosokkal, és megfelelően tájékoztatták őket arról, hogy mi fog történni. Ugyanakkor a rendőrségi intézkedés megtervezésekor figyelemmel kellett volna lenni arra, hogy szemtanúként a gyermek is érintett, az átéltek hatással lehetnek a kiskorú pszichés fejlődésére E szempont mérlegelése elmaradt, a rendőri intézkedés

végrehajtása során sérültek a gyermeki jogok, az intézkedés ezért nem felelt meg a gyermekbarát igazságszolgáltatás követelményének. A biztos kezdeményezte a Nemzeti Nyomozó Iroda vezetőjénél, hogy a jövőben ne csupán a rendőri intézkedéssel érintettek és a környezet fizikai biztonságára legyenek figyelemmel Amennyiben az intézkedés – akárcsak közvetve is – kiskorút érinthet, vegyék számításba azt a hatást is, amit egy ilyen intézkedés a gyermek pszichés fejlődésére gyakorolhat. Kérte továbbá, hogy a vezető hívja fel az irányítása alá tartozó személyi állomány figyelmét arra, hogy – az azonnal elhárítandó életveszély helyzeteinek kivételével – lehetőleg ne kiskorú gyermeke előtt alkalmazzanak kényszerintézkedést a körözött személy elfogásakor. wwwajbhu (Éves beszámoló 2012 – Büntetés-végrehajtás Projekt 2013) Az Alapvető jogok biztosa nagyon aktívan őrködik a szabadságvesztés

büntetés végrehajtása felett is. Az ombudsmani ajánlások hatásaként levonható az a tendencia, hogy számos elem javult a büntetésvégrehajtás rendszerén belül, megvan tehát a fogadókészség a büntetés-végrehajtásért felelős vezetők 69 részéről arra, hogy az ombudsmani kritikákat elfogadják, a javaslatok megvalósítását megfontolva, jobb körülményeket teremtsenek az elítélteknek. Érdekesség. Az ombudsman hivatalba lépése óta többször vizsgálta a büntetés-végrehajtási intézetek felszereltségét, a fogvatartottak egészségügyi ellátásnak, az elítéltek higiéniai feltételeinek (napi fürdési lehetőség) megoldását, a zárkákban a zsúfoltság megszüntetésére több ajánlást tett. Az ombudsmani vizsgálatok megállapításai alapján tett ajánlások kiemelendő eredményei különösen a zárkák méreteinek sok intézetben való növelése, felszereltségük javulása, de javult a mellékhelyiségek állapota is,

több helyen zárhatóvá tették azokat. Folyóvizet vezettek be fegyelmi zárkákba is Javult a börtönökben az ételek minősége és mennyisége is és általában azokat az ételeket fogyasztja a személyzet is, mint a fogvatartott. Előrelépés történt az egészségügyi ellátás területén, bár pszichológusból és orvosból sok helyen ma is hiány van Teljesült az az ombudsmani javaslat is, amely arra irányult, hogy a kecskeméti intézet anya-csecsemő részlegén a gyermek fogvatartott édesanyával egyéves koráig együtt maradhasson (addig csak fél évig maradhatott, illetve kérni kellett annak egy évig való meghosszabbítását), hiszen ez felel meg a gyermek érdekeinek és az egyenlő bánásmód követelményének Ma már valamennyi fiatalkorúak intézetében naponta fürödhetnek a fiatal fogvatartottak A büntetésvégrehajtási intézetek a területileg illetékes tüdőgondozókkal együttműködve biztosítják a tüdőszűrést valamennyi

fogvatartott, így a fiatalkorúak számára is. A fertőző betegségek (HIV fertőzés, hepatitis C) szűrése, megelőzése érdekében pl. a fiatalkorú fogvatartottakat különböző kedvezmények, jutalmak adományozásával ösztönzik (Tököl dicséretben részesít) az anonim egészségügyi szűrővizsgálatokon való részvételre. wwwajbhu (Büntetésvégrehajtás projekt 2013/2) Fontos megemlíteni, hogy a hatóságok és a közszolgáltatást végző szervek mellett eljárást folytathat kivételesen cégeknél, bankoknál, vagy társadalmi szervezeteknél is. Ilyen esetet jelent, ha az állampolgárok nagyobb csoportját érintő, súlyos alapjogsérelem áll fenn. Az így indult eljárásokban hatóságnak nem minősülő szervezeteknél is felvilágosítást, tájékoztatást kérhet. Az Alapvető jogok biztosának eljárását bárki indítványozhatja. Ha a beadványt benyújtó személy kéri, kiléte nem fedhető fel. Érdekesség. A speciális étkezési

igényű gyermekek ellátásával kapcsolatos vizsgálat (AJB-1147/2012)egy aggódó nagyszülő beadványára indult, aki sérelmezte, hogy a lisztérzékeny gyermekek közétkeztetési ellátásának hiánya – sajnálatos módon – elfogadott tény ma Magyarországon. A panaszos ismertette, hogy városukban több éve működik ételallergiások számára is szolgáltatást biztosító főzőkonyha, az oktatási intézmény mégsem rendezte unokái közétkeztetését A panaszos a probléma megoldására irányuló javaslatokat kért az ombudsmantól. A probléma országos szintű, az ügyben az ombudsman átfogó vizsgálatot rendelt el. A biztos megállapította, hogy alapjogi sérelmet okoznak a közétkeztetésre vonatkozó szabályozási hiányosságai, különösen az, hogy kidolgozatlan a speciális étkezési igényű gyermekek ellátásának részletes szabályrendszere, amiből ellátási egyenlőtlenségek fakadnak. A viszszásság megszüntetése érdekében az

ombudsman felkérte Magyarország Kormányát, hogy különös figyelemmel kezelje a speciális étkezési igényű gyermekek megfelelő közétkeztetési ellátásának megteremtését célzó keretszabályok kialakítását. wwwajbhu - (Éves beszámoló 2012) 4.83 Alapvető jogok biztosa eljárása, jelentése, eszközei Az alapvető jogok biztosához bárki fordulhat, ha megítélése szerint valamely a törvényben részletesen felsorolt hatóság (köztük közigazgatási szerv, helyi önkormányzat, közszolgáltatást végző egyéb szerv, nyomozó hatóság, közjegyző, Magyar Honvédség stb.) eljárása, ennek során hozott határozata, intézkedése vagy az intézkedés elmulasztása alaptörvényben biztosított jogait sérti vagy közvetlenül veszélyezteti További feltétel, hogy a biztoshoz forduló személy a rendelkezésére álló közigazgatási jogorvoslati lehetőségeket már kimerítette, vagy más jogorvoslati lehetőség nem áll rendelkezésére. Az

alapvető biztoshoz benyújtott valamennyi beadvány illetékmentes, tehát az anyagilag nehezebb körülmények között élők sincsenek hátrányos helyzetben. Eljárást kezdeményezni a jogerős határozat közlésétől számított egy éven belül lehet 70 Milyen sérelmekkel érdemes a biztost felkeresni? Az állampolgár alapvető jogai sérülhetnek indokolatlanul lassú ügyintézéssel, hátrányos megkülönböztetéssel, nem megfelelő vagy téves tájékoztatással, méltánytalan személyes bánásmóddal, a tájékoztatás indokolatlan megtagadásával vagy akár jogszabályt sértő határozattal. A biztos hatásköre szempontjából fontos követelmény, hogy a kérelmezőnek a rendelkezésére álló közigazgatási jogorvoslati lehetőségeket ki kell merítenie, mert a biztos sem az első, sem a másodfokú hatóság eljárási jogkörét nem vonhatja magához. Ahhoz, hogy a biztos feladatát képes legyen ellátni, megfelelő jogi eszközök állnak

rendelkezésére:  A vizsgált hatóság irataiba betekinthet.  Adatokat, felvilágosítást kérhet, iratokról másolatot készíthet.  Vizsgálat lefolytatására kérheti fel a vizsgált hatóság vezetőjét, felügyeleti szervének vezetőjét, vagy az annak lefolytatására a jogszabály által egyébként feljogosított szerv vezetőjét.  Közmeghallgatáson részt vehet.  Helyszíni ellenőrzést folytathat. A törvény kötelezi a hatóságokat, közreműködőket az ombudsman munkájának segítésére. Az Alapvető jogok biztosának jelentése Az ombudsman minden vizsgálatát jelentéssel fejezi be, amely tartalmazza a feltárt tényeket, az ezeken alapuló megállapításokat és következtetéseket. Tartalmazza mindazon tényeket és adatokat, amelyekre a biztos a vizsgálati eljárás eredményeként tett megállapításait és intézkedéseit alapozza. A vizsgálat során feltárják az összefüggést a tényállás, a jogszabályi háttér és az

érintett alapvető jog vagy jogok között, és ezen összefüggés alapján a jelentés rögzíti azt is, hogy a vizsgált hatóság vagy szerv alapvető joggal összefüggő intézkedése vagy mulasztása megvalósított-e alapvető jogokkal kapcsolatos visszásságot vagy nem. A jelentések nyilvánosak, és a Hivatal honlapján digitális formában, bárki számára, személyazonosítás nélkül, korlátozástól mentesen, díjmentesen hozzáférhetőek 4.84 Az Alapvető jogok biztosának intézkedései Az alapvető jogok biztosának az általa vizsgált ügyben nincs érdemi döntési lehetősége, tehát a sérelmes határozatot nem módosíthatja, nem helyezheti hatályon kívül, közvetlen beavatkozási lehetősége nincsen, viszont joga van kezdeményezni a közhatalmi szervek eljárását. Intézkedései:  Ha az alapvető jogok biztosa a lefolytatott vizsgálat alapján arra a megállapításra jut, hogy az alapvető jogokkal kapcsolatos visszásság fennáll, annak

orvoslására – a vizsgált hatóság egyidejű tájékoztatása mellett – ajánlást tehet a vizsgált hatóság felügyeleti szervének. Ennek alkalmazására akkor kerül sor, ha a biztos a vizsgálat során vagy nem észlelt különösebb orvoslási készséget az érintett szerv részéről, vagy az ügy jellege – pl. a feltárt visszásság súlya, a hasonló visszásságok más szerveknél való előfordulása – folytán indokoltnak mutatkozik a felügyeleti szerv intézkedése Az ajánlás nem más, mint törvényben szabályozott eljárási rend szerint elbírálandó javaslat a visszásság megszüntetésére nézve  A biztos az ajánlást – az érintett szerv egyidejű tájékoztatása mellett – írásban küldi meg a felügyeleti szervnek, amely az ajánlással kapcsolatos állásfoglalásáról és megtett intézkedéséről az ajánlás kézhezvételétől számított harminc napon belül értesíti a biztost. Ha a felügyeleti szerv az ajánlásban

foglaltakkal nem értett egyet, az ombudsman az erről szóló értesítés kézhezvételétől számított tizenöt napon belül tájékoztathatja a felügyeleti szervet az ajánlás fenntartásáról, módosításáról vagy visszavonásáról Ezek közül csak a visszavonás jelenti az ügy lezárást Az ajánlás fenntartása az ügynek a felügyeleti szerv felettes szerve elé terjesztését vonja maga után Az ajánlás módosítása új ajánlásnak minősül, s az egyetértés hiányában az ügy felsőbb fórum elé kerül. (Ha a vizsgált hatóságnak nincs felügyeleti szerve, az alapvető jogok biztosa a vizsgált hatóság számára tesz ajánlást.) 71        Ha a rendelkezésre álló adatok szerint az alapvető jogokkal kapcsolatos visszásságot a vizsgált hatóság saját hatáskörben meg tudja szüntetni, az alapvető jogok biztosa kezdeményezheti a vizsgált hatóság vezetőjénél a visszásság orvoslását. A leggyorsabb és a

legegyszerűbb mód a sérelem orvoslására Erre általában akkor kerülhet sor, ha az ügyre irányadó jogszabályok lehetővé teszik a sérelem saját hatáskörben való orvoslását és az ombudsman eljárása során tapasztalt is az érintett szerv részéről erre irányuló készséget. Az említett intézkedés még csak írásbeli formát sem feltétlenül igényel, történhet „rövid úton”: a helyszíni eljárás során szóban, telefonon, vagy elektronikus levélben is. A kezdeményezés időpontját, módját és lényegét megfelelően dokumentálni kell. Az alapvető jogok biztosa a feltárt alapvető joggal összefüggő visszásság orvoslása érdekében a legfőbb ügyész útján az illetékes ügyésznél törvényességi felügyeleti eljárást kezdeményezhet. Az ügyész a fellépés kezdeményezésével kapcsolatos álláspontjáról, esetleges intézkedéséről hatvan napon belül értesíti az alapvető jogok biztosát. Ha pedig alapvető joggal

összefüggő visszásságot nem állapít meg, de jogszabálysértésre utaló körülményt észlel, a beadványt a biztos a legfőbb ügyész útján megküldheti az illetékes ügyésznek. Az alapvető jogok biztosa az Alkotmánybíróságról szóló törvényben meghatározottak szerint indítvánnyal az Alkotmánybírósághoz fordulhat, ha a visszásságot az idézi elő, hogy a hatóság döntése olyan jogszabályon alapul, amelynek az alkotmányossága a biztos szerint vitatható. Ha az alapvető jogok biztosa vizsgálata során bűncselekmény elkövetésének alapos gyanúját észleli, büntetőeljárást kezdeményez az annak megindítására jogosult szervnél. Ha az alapvető jogok biztosa vizsgálata során szabálysértés vagy fegyelmi vétség elkövetésének alapos gyanúját észleli, szabálysértési, illetve fegyelmi eljárást kezdeményez a szabálysértési, illetve a fegyelmi eljárás lefolytatására jogosult szervnél. A visszásság jövőbeni

elkerülése érdekében javasolhatja a jogalkotásra vagy a közjogi szervezetszabályozó eszköz kiadására jogosult szervnél jogszabály vagy közjogi szervezetszabályozó eszköz módosítását, hatályon kívül helyezését vagy kiadását, illetve a jogszabály előkészítőjénél jogszabály előkészítését. Az ombudsman végső eszköze az országgyűlési nyilvánosság, ha a megkeresett hatóság nem orvosolta a visszásságot, vagy a megtett intézkedésekkel az ombudsman nem ért egyet. Az ombudsman javasolhatja azt is, hogy, ha a megállapítása szerint a visszásság kirívóan súlyos, illetve az állampolgárok nagyobb csoportját érinti, az Országgyűlés tűzze napirendjére az adott kérdést. 4.9 Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság (NAIH) A Nemzeti Adatvédelmi Információs Hatóságra vonatkozó jogszabály: A Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóságra (NAIH) az Alaptörvény VI. cikk 3 bekezdése utal, a

részletes szabályokat az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII törvény (http://njthu/cgi bin/njt doccgi?docid=139257245254) tartalmazza 4.91 Feladata Az Alaptörvény szerint a személyes adatok védelméhez és a közérdekű adatok megismeréséhez való jog érvényesülését ellenőrzi. „Az adatvédelmet, azaz a személyes adatok védelméhez, valamint a közérdekű és a közérdekből nyilvános adatok megismeréséhez való jog érvényesülését és elősegítését a 2012től a független és csak a törvényeknek alárendelt, Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság (NAI H) látja el, amely elnöke az adatvédelmi ombudsman helyére lépett, és független az alapvető jogok biztosának hivatalától” [Dr. Kilényi Géza, Dr Ács Nándor (2013) 97 oldal] 72 Dióhéjban az információs jogokról. A személyes adatok védelméhez (adatvédelem) és közérdekű adatok

nyilvánosságához (információszabadság) való jogokat összefoglaló néven információs jogoknak nevezzük, mely alkotmányos alapjog Személyes adat minden olyan adat, amely egy emberre vonatkozik, pl a neve, kora, diákigazolvány száma stb. Az adatvédelem lényege, hogy illetéktelenek ezen adatokról nem tudhatnak meg semmit, viszont a jogosult megkérdezheti, hogy ki, milyen adatokat tart róla nyilván, kinek adja át ezeket, milyen célból és meddig tárolja A személyes adatokat (például a közösségi oldalon Általad feltett buli fotó nem jelenhet meg egyszer csak váratlanul egy könyvborítón). Ha a Veled kapcsolatos információk tévesek, helytelenek (például elírták a neved), kérheted ezek kijavítását. Az adatkezeléshez szükséges az érintett hozzájárulása, illetve sok esetben a törvény szabja meg, hogy ki, mikor, milyen célból és meddig végezhet adatkezelést (például a rendőri igazoltatásnál át kell adni a személyi igazolványt

vagy az orvosnál a TAJ-kártyát). A személyes adatoknak van egy speciális kategóriája, az ún. különleges adatok köre, melyek még szigorúbb védelmet élveznek (például mikor azt mondjuk valakiről, hogy beteg, homoszexuális, kábítószerfüggő, színes bőrű vagy börtönben ült, akkor a különleges adatairól van szó). A különleges adatok kezelésénél még óvatosabban kell eljárni, hiszen itt különösen nagy sérelmet lehet okozni az érintettnek (a következmények az enyhe kellemetlenségtől az élet teljes ellehetetlenítéséig terjedhetnek) Mi az információs szabadság? Az állami szervek működésével, a közpénzek elköltésével kapcsolatos információkat nem szabad a közösségtől elzárni, hiszen egy demokráciában fontos alapelv, hogy az emberek az őket érintő döntések hátteréről, az általuk választott döntéshozók eljárásáról minél megbízhatóbb képet kapjanak. Ezért a közfeladatot ellátó szervek (például

adóhatóság, vízmű) és személyek (például polgármester, miniszter) kötelessége, hogy rendszeresen, maguktól és kérés esetén külön is beszámoljanak tevékenységükről. Az iskolák honlapjukon tájékoztatnak mindenkit a fontos telefonszámokról, elérhetőségekről, a tanév rendjéről, a házirendről Kérdést bárki – akár gyerek, akár felnőtt – megfogalmazhat és benyújthat az adott szervhez írásban, szóban vagy emailben és főszabály szerint 15 napon belül meg is kell kapnia a választ. A válaszadást csak kivételesen, törvényi indokokra hivatkozva lehet elutasítani (például ha az magyar katonai titkokat sértene vagy bűncselekmények felderítését akadályozná). Ha visszaéltek például a személyes adataiddal az információs jogok gyakorlását elsőként mindig az adatkezelőnél – annál a személynél vagy szervnél, ahol a személyes vagy közérdekű adatok vannak – kell megkezdeni vagy legalábbis megkísérelni. Ha a

válasz elutasítás, akkor nyugodtan fordulhatsz az információs jogok védelmével foglalkozó Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatósághoz Ez egy olyan jogvédő szervezet, ahol jogászok dolgoznak és ingyen, bármikor, bármilyen formában (akár e-mailen is) lehet kezdeményezni a panaszod kivizsgálását – sőt, arra is van lehetőséged, hogy kérd, a vizsgálat során semmiképp ne derüljön ki, hogy Te állsz az ügy mögött. A bejelentésed miatt így nem érhet semmilyen hátrány. A Hatóság minden esetben választ ad az információs jogokkal kapcsolatos kérdéseidre és kivizsgálja a panaszt, amit, ha jogosnak ítél, akár még komoly bírságot is kiszabhat az adatkezelőre. wwwnaihhu 4.92 Ki lehet NAIH elnöke? A NAIH élén elnök áll, akit a miniszterelnök javaslatára a köztársasági elnök nevez ki 9 évre. Az elnököt azok közül a jogász végzettségű, az országgyűlési képviselők választásán választható magyar

állampolgárok közül választja meg a köztársasági elnök, aki az adatvédelmet vagy az információszabadságot érintő eljárások ellenőrzésében legalább 10 év szakmai tapasztalattal rendelkezik, vagy e területek valamelyikén tudományos fokozatot szerzett. 4.93 Ki nem lehet NAIH elnöke? Nem nevezhető ki a NAIH elnökévé, aki a kinevezésre irányuló javaslat megtételének időpontját megelőző négy évben országgyűlési képviselő, nemzetiségi szószóló, európai parlamenti képviselő, köztársasági elnök, a Kormány tagja, államtitkár, önkormányzati képviselő, polgármester, alpolgármester, főpolgármester, főpolgármester-helyettes, megyei közgyűlés elnöke vagy alelnöke, nemzetiségi önkormányzat tagja, illetve párt tisztségviselője vagy alkalmazottja volt. 73 4.94 Összeférhetetlenség Ugyanazok az összeférhetetlenségi szabályok vonatkoznak rá, mint az alapvető jogok biztosára. 4.95 A NAIH elnökének a

megbízatása megszűnik a) b) c) d) e) a megbízatási idejének lejártával; halálával; a lemondásával; ha a kinevezéséhez szükséges feltételek már nem állnak fenn; az összeférhetetlenség megállapításával. 4.96 Eljárása Eljárását bejelentéssel bárki kezdeményezheti, arra hivatkozással, hogy személyes adatok kezelésével, illetve közérdekű adatok vagy a közérdekből nyilvános adatok megismeréséhez fűződő jogok gyakorlásával kapcsolatban jogsérelem érte, vagy annak közvetlen veszélye áll fenn. Hivatalból is indíthat eljárást Érdekesség. Például a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatósághoz számos olyan állampolgári bejelentés érkezett, amelyben a bejelentők a munkahelyen alkalmazott elektronikus megfigyelőrendszerek üzemeltetését kifogásolták. A hatóság az ügyben ajánlást tett közzé a munkahelyen alkalmazott elektronikus megfigyelőrendszerek alapvető követelményeiről wwwnaihhu/ajanlas

4.97 Intézkedése        Felszólítja az adatkezelőt a jogsérelem orvoslására, illetve annak közvetlen veszélye megszüntetésére. A felügyeleti szervvel rendelkező adatkezelő hatóság esetében – ha a felszólítás eredményre nem vezetett – ajánlást tehet az adatkezelő felügyeleti szervének. Ha a felszólítás vagy ajánlás alapján a jogsérelem orvoslására, illetve a jogsérelem közvetlen veszélyének megszüntetésére nem került sor, további intézkedésként: a személyes adatok védelméhez való jog érvényesülése érdekében hivatalból adatvédelmi hatósági eljárást indíthat, titokfelügyeleti hatósági eljárást indíthat, ha valószínűsíthető, hogy nemzeti minősített adat minősítése jogellenes, a közérdekű adatok és a közérdekből nyilvános adatokkal kapcsolatos jogsértés miatt keresettel kérheti a bíróságtól az adatkezelőnek a hatóság felszólítása szerinti magatartásra való

kötelezését, ha az adatkezelő a felszólításnak nem tesz eleget, jelentést készíthet a bejelentés alapján lefolytatott vizsgálatról, ha az ügyben a Hatóság által hatósági eljárás vagy bírósági eljárás megindítására nem került sor. 4.10 Az Állami Számvevőszék Az Állami Számvevőszékre vonatkozó szabályok: - Az Alaptörvény a Közpénzek rész 43. cikkében rendelkezik az Állami Számvevőszékről - 2011. évi LXVI törvény az Állami Számvevőszékről, mely szabályozza az Állami Számvevőszék feladatait, hatásköreit (http://njthu/cgi bin/njt doccgi?docid=138681245138 ) 74 Fogalma Az Állami Számvevőszék az Országgyűlés pénzügyi és gazdasági ellenőrző szerve, amely csak az Országgyűlésnek és a törvényeknek alárendelve látja el feladatát. Érdekesség. „Az Állami Számvevőszék komoly történelmi hagyományokkal rendelkező alkotmányos szerv: először 1870-ben kezdte meg működését ilyen intézmény

Magyarországon” [Kukorelli István, Pozsár-Szentmiklósy Zoltán (2010) 213. oldal] „Az Állami Számvevőszék az államháztartás „élő lelkiismerete”, a nyilvánosság és a közpénzügyek feletti ellenőrzés egyik legfőbb biztosítéka” [Kukorelli István, Pozsár-Szentmiklósy Zoltán (2010) 214 oldal] 4.101 Állami Számvevőszék helye a hatalmi ágak rendszerében „A hatalmi ágak elválasztása és egyensúlya elvére épülő államszervezetben rendkívül fontos olyan jogi garanciarendszer kiépítése, amely a fékek és ellensúlyok elve alapján megakadályozza az esetleges túlsúly kialakulását valamelyik hatalmi ágnál. E cél elérésének egyik eszköze a végrehajtó hatalomnak a törvényhozás által történő ellenőrzése” [Dr Kilényi Géza, Dr Ács Nándor (2013) 116 oldal] Az Állami Számvevőszék ellenőrzési tevékenysége során minden más szervtől független. „Ez a meghatározás kizárja, hogy az Állami Számvevőszék

fölé vagy mellé más hatalmi ágak nagyobb hatáskörrel rendelkező szervet emeljenek. A törvényi megfogalmazásból az következik, hogy az Állami Számvevőszék az Országgyűlésnek alárendelten működik” [Czenner Orsolya, Kapa Mátyás, Szira Zoltán (2010) 30 oldal.] Ez azonban nem jelenti azt, hogy az Állami Számvevőszék feladatkörében eljárva ne ellenőrizné a központi költségvetési javaslat (pótköltségvetési javaslat) megalapozottságát, a bevételi előirányzatok teljesíthetőségét, az állami kötelezettségvállalással járó beruházási előirányzatok felhasználásának törvényességét és célszerűségét, a központi költségvetés végrehajtásáról készített zárszámadást. Az Állami Számvevőszék köteles ellenőrzést lefolytatni az Országgyűlés döntése alapján, a Kormány felkérésére ellenőrzést végezhet. A Számvevőszék a NATO, az Európai Unió, illetve olyan nemzetközi szervezet felkérésére,

amelynek a magyar állam tagja, továbbá az Országgyűlés vagy a Kormány által vállalt nemzetközi szerződésből eredő kötelezettség teljesítésére – díjazás ellenében is – ellenőrzést folytathat, ügykörébe tartozó szakértői tevékenységet végezhet belföldön és külföldön. Ez azonban nem veszélyeztetheti a Számvevőszék éves ellenőrzési tervének teljesítését. A Kormány és az Állami Számvevőszék közötti viszony „Miután az Állami Számvevőszék kizárólag a parlamentnek alárendelten működik, ebből következik, hogy az Állami Számvevőszéket a Kormány sem közvetlenül sem közvetve nem utasíthatja, annak azonban nincs akadálya, hogy a Kormány felkérje konkrét ellenőrzés elvégzésére, a kérés teljesítését illetően azonban az Állami Számvevőszék elnökét mérlegelési jog illeti meg „ [Czenner Orsolya, Kapa Mátyás, Szira Zoltán (2010) 30. oldal] 4.102 Az Állami Számvevőszék szervezete Az Állami

Számvevőszék személyi állománya elnökből, egy alelnökből, vezetőkből, számvevőkből, legalább középfokú végzettségű köztisztviselőkből, közszolgálati ügykezelőkből és a Munka Törvénykönyvéről szóló törvény hatálya alá tartozó munkavállalókból áll. Az Állami Számvevőszék elnökének, alelnökének választása, jogállása, megbízatásának megszűnése Az Állami Számvevőszék elnökét az Országgyűlés az országgyűlési képviselők kétharmadának szavazatával 12 évre választja meg. E tisztségre egyszer újraválasztható Ha újraválasztására nem kerül sor, az Állami Számvevőszék elnöke megbízatásának lejárta után mindaddig hivatalában marad, amíg az Országgyűlés az Állami Számvevőszék új elnökét meg nem választja. Az Állami Számvevőszék alelnökét az elnök nevezi ki 12 évre. 75 Ki nem lehet Állami Számvevőszék elnöke? A tisztség pártatlanságot követel. Nem jelölhető ÁSZ

elnökévé, alelnökévé az olyan személy, aki a megválasztását megelőző négy évben tagja volt a Kormánynak, vagy bármely párt országos szervezetében választott vezető tisztséget töltött be. Összeférhetetlenség Az Állami Számvevőszék elnöki, alelnöki, vezetői és számvevői tisztsége összeegyeztethetetlen minden olyan szervezetnél betöltött tisztséggel, amely szervezet az államháztartás valamelyik alrendszeréből támogatásban részesül. Az Állami Számvevőszék elnöke, alelnöke, vezetője és számvevője az Állami Számvevőszéknél történő alkalmazásuk idején nem lehetnek tagjai az Országgyűlésnek, önkormányzati képviselő-testületnek, és nem tölthetnek be érdek-képviseleti szervezetnél vezető tisztséget. Az Állami Számvevőszék elnöke, alelnöke, vezetője és számvevője – a tudományos, oktatói, művészeti, lektori, szerkesztői, valamint jogi oltalom alá eső szellemi tevékenység kivételével –

más megbízást nem láthat el, más kereső foglalkozást nem folytathat, díjazást más tevékenységért nem fogadhat el. Az Állami Számvevőszék elnöke, vezetője vagy számvevője nem lehetnek sem egymással, sem a Kormány, sem pedig az Országgyűlés számvevőszéki ügyekben illetékes bizottsága tisztségviselőjével vagy tagjával a közszolgálati köztisztviselőkről szóló törvény szerinti hozzátartozók. Ha összeférhetetlenségi ok áll fenn, azt a megválasztását vagy kinevezését követően – amennyiben az összeférhetetlenség később keletkezik, annak keletkezését követően – tíz napon belül meg kell szüntetnie, ennek megtörténtéig a hatáskörét nem gyakorolhatja, feladatait nem láthatja el. Az Állami Számvevőszék elnöke és alelnöke - az országgyűlési képviselőkre vonatkozó szabályok szerint – a megválasztásukkor, majd ezt követően évente, számvevői kétévente vagyonnyilatkozatot tesznek. Mentelmi jog Az

Állami Számvevőszék elnökét, alelnökét az országgyűlési képviselőkkel azonos mentelmi jog illeti meg. Az Állami Számvevőszék elnökének, alelnökének megbízatása megszűnik: - megbízatási időtartam elteltével; - 70. életév betöltésével; - lemondással; - összeférhetetlenség megállapításával; - kizárással; - felmentéssel; - halállal. 4.103 Állami Számvevőszék feladat-és hatásköre „Az Állami Számvevőszék általános hatáskörrel rendelkezik, ellenőrzése kiterjed minden olyan gazdálkodási tevékenységre, ahol állami vagyont használnak, függetlenül a felhasználó szerv jellegétől. Ebbe a körbe tehát nem kizárólag az állami hivatalok, költségvetési szervek, önkormányzatok, hanem alapítványok, társadalmi szervezetek, állami tulajdonú vállalatok is beletartoznak” [Czenner Orsolya, Kapa Mátyás, Szira Zoltán (2010) 31. oldal] 76 Az Állami Számvevőszék törvényben meghatározott feladatkörében

ellenőrzi az államháztartás gazdálkodását, ennek keretében  a központi költségvetési javaslat (pótköltségvetési javaslat) megalapozottságát,  a bevételi előirányzatok teljesíthetőségét,  az állami kötelezettségvállalással járó beruházási előirányzatok felhasználásának törvényességét és célszerűségét,  a központi költségvetés végrehajtásáról készített zárszámadást. Az Állami Számvevőszék az államháztartás gazdálkodásának ellenőrzése keretében ellenőrzi  a központi költségvetés szerkezeti rendjébe tartozó fejezetek működését,  a társadalombiztosítás pénzügyi alapjainak és az elkülönített állami pénzalapoknak a felhasználását,  a helyi önkormányzatok és a nemzetiségi önkormányzatok, továbbá ezek társulásai gazdálkodását. Az Állami Számvevőszék ellenőrzi az államháztartásból származó források felhasználását és a nemzeti vagyon kezelését. Az

Állami Számvevőszék ellenőrzi a Magyar Nemzeti Bank gazdálkodását, és a Magyar Nemzeti Bankról szóló törvényben foglaltak alapján folytatott, az alapvető feladatok körébe nem tartozó tevékenységét. Azt ellenőrzi, hogy a Magyar Nemzeti Bank a jogszabályoknak, az alapszabályának és a közgyűlése határozatának megfelelően működik-e. Az Állami Számvevőszék ellenőrzéseit törvényességi (azt vizsgálja, hogy a szervezet működése megfelele a jogszabályoknak, belső szabályzatoknak), célszerűségi (azt vizsgálja, hogy a pénzügyi-gazdasági tevékenység mennyiben felel meg a szerv számára előírt céloknak) és eredményességi (azt vizsgálja, hogy a szerv pénzügyi-gazdasági tevékenysége mennyire hatékony) szempontok szerint végzi. Ez alól kivételt képez:  a pártok gazdálkodása,  a pártok országgyűlési képviselőcsoportjai számára az Országgyűlés által folyósított hozzájárulás felhasználása,  a

nemzetbiztonsági szolgálatok speciális működési költségkeret felhasználására vonatkozó adatait  az egyházak részére és az általuk fenntartott, illetve működtetett szervezetek részére az államháztartásból juttatott normatív és meghatározott célra biztosított támogatás felhasználása, amelyeket csak törvényességi szempontok alapján vizsgál. Az Állami Számvevőszék az ellenőrzéseket a feladat jellegétől függően különböző gyakorisággal végzi. Évente ellenőrzi például a központi költségvetési javaslatot, rendszeresen, azaz 2-3 évenként a minisztériumok gazdálkodását, míg esetenként az Országgyűlés utasítására a Nemzeti Bank bankjegy- és érmekibocsátó tevékenységét. 4.104 Az Állami Számvevőszék eljárása, ellenőrzése A számvevő köteles a helyszíni ellenőrzés megkezdésekor az ellenőrzött szerv vezetőjének megbízólevelét bemutatni és a személyazonosságát hitelt érdemlően igazolni. Az

ellenőrzést végző számvevő az ellenőrzés során dokumentumokba betekinthet, azokról másolatot, kivonatot készíthet Az ellenőrzött szervezet, illetve annak munkavállalója köteles a Számvevőszék ellenőrzésében közreműködni, dokumentumokat rendelkezésre bocsátani, a szükséges tájékoztatást megadni, a szervezet helyiségeibe a számvevő részére a belépést megengedni, felvilágosítást adni. 77 Érdekesség. Szabadságvesztéssel büntethető az a személy, aki az Állami Számvevőszék ellenőrzésével kapcsolatos közreműködési kötelezettségét megszegi, illetve azt is, ha a kifogások kezelésére az intézmény vezetője nem készít intézkedési tervet. A szabadságvesztés időtartama három évig terjedhet, ha a cselekmény a számvevőszéki ellenőrzés lefolytatását meghiúsítja A jogszabály értelmében az ÁSZ ellenőrzésein alapuló megállapításaival, javaslataival és tanácsaival segíti az Országgyűlést, annak

bizottságait, és az ellenőrzött szervezetek munkáját. A számvevőszék a megállapításai alapján az ellenőrzött szervezetekkel és a felelős személyzetekkel szemben az illetékes szervezetnél eljárást kezdeményezhet. Az Állami Számvevőszék jelentései, az abban foglalt megállapításai, következtetései bíróság vagy más hatóság előtt nem támadhatók meg Az Állami Számvevőszék az ellenőrzés eredményét, megállapításait írásban megküldi a vizsgált szerv vezetőjének, vagy az általa megbízott személynek, és annak, akinek személyes felelősségét megállapította. Az ellenőrzött szervezet vezetője és a felelősként megjelölt személy ere írásban észrevételt tehet, melyre az Állami Számvevőszék 30 napon belül írásban válaszol. 4.105 Az Állami Számvevőszék elnökének intézkedése - Vagyonmegóvási intézkedések megtétele érdekében az Állami Számvevőszék elnöke az illetékes hatósághoz, illetve

szervezethet fordulhat (biztosítási intézkedés elrendelése, az SZJA 1 %-ból történő felajánlásokból való részesedés lehetőségének felfüggesztése, az államháztartás valamelyik alrendszeréből nyújtott támogatások folyósításának felfüggesztése), amennyiben az ellenőrzés rendeltetésellenes vagy pazarló felhasználást tár fel, illetve az ellenőrzött szervezet által a pénzeszközök kezelésére vonatkozó szabályok súlyos megsértésével történő károkozást, illetve ennek veszélyét állapítja meg. - Felelősségre vonási eljárás kezdeményezése. Ha az Állami Számvevőszék bűncselekmény elkövetésének gyanúját állapítja meg, megállapításait köteles az illetékes hatósággal haladéktalanul közölni. Egyéb jogellenes cselekmény esetén a felelősség tisztázását, érvényesítését kezdeményezheti - Ellenőrzési tapasztalatairól nyilvánosságra hozott jelentésében tájékoztatja az Országgyűlést. 4.106

Az ellenőrzött szervezet intézkedési kötelezettsége Az Állami Számvevőszék az ellenőrzési megállapításait tartalmazó jelentését megküldi az ellenőrzött szerv vezetőjének, aki köteles a jelentésben foglalt megállapításokhoz kapcsolódó intézkedési tervet öszszeállítani, és azt 30 napon belül az Állami Számvevőszéknek megküldeni. Amennyiben a szervezet vezetője határidőben nem küldi meg, vagy nem elfogadható intézkedési tervet küld, akkor az Állami Számvevőszék elnöke az ellenőrzött szervezet vezetőjével szemben büntető-vagy fegyelmi eljárás megindítását kezdeményezheti, vagy kezdeményezheti az illetékes hatóságnál az ellenőrzött szervezetet megillető, az államháztartás valamelyik alrendszeréből származó támogatások vagy egyéb juttatások folyósításának, illetve az SZJA 1%-ból történő felajánlásokból való részesedés lehetőségének felfüggesztését. Az intézkedési tervben foglaltak

megvalósítását az Állami Számvevőszék utóellenőrzés keretében ellenőrizheti. Érdekesség. Például az Állami Számvevőszék 2012 második felében több szempont együttes mérlegelésével kijelölt 20 kórháznál ellenőrizte az ellátás működtetésre fordított pénzügyi források felhasználását. http://wwwaszhirportalhu 4.11 A Költségvetési Tanács A Költségvetési Tanácsra vonatkozó jogszabály:  Az Alaptörvény a Közpénzek rész 44. cikke tartalmaz rendelkezéseket a Költségvetési Tanácsról,  Magyarország gazdasági stabilitásáról szóló 2011. évi CXCIV. törvény http://njt.hu/cgi bin/njt doccgi?docid=142896245143 78 Költségvetési Tanács jogállása, feladata, tagjai 2009-től új intézményként a döntési jogkörrel nem rendelkező, de a kormányzattól független Költségvetési Tanács segíti a szakmailag megalapozott költségvetési tervezést és az államháztartási egyensúly megőrzését. A

Költségvetési Tanács az Országgyűlés törvényhozó tevékenységét támogató szerv, amely a központi költségvetés megalapozottságát vizsgálja. Közreműködik a központi költségvetésről szóló törvény előkészítésében A központi költségvetésről szóló törvény elfogadásához a Költségvetési Tanács előzetes hozzájárulása szükséges – vétó joga illeti meg a Költségvetési Tanácsot Közreműködése elengedhetetlen a költségvetés megalkotásának folyamatában. A Költségvetési Tanács tagjai: - a Költségvetési Tanács elnöke; - a Magyar Nemzeti Bank elnöke; - és az Állami Számvevőszék elnöke. A Költségvetési Tanács elnökét a köztársasági elnök nevezi ki hat évre. A Költségvetési Tanács működésének részletes szabályait sarkalatos törvény határozza meg. 5. Alapjogok 5.1 Az alapvető jog fogalma, jellemzői Az alapvető jog fogalmára egységesen elfogadott definíció nem létezik. Jellemzőivel

lehet megfogalmazni Azok az alanyi jogok minősíthetők alapvető jognak, melyeket az Alaptörvény így rögzít Emberhez fűződő jogosultságok, amelyek az embert az állammal és más jogalanyokkal szemben illetnek meg. Azon alapulnak, hogy a jogosult emberi lény, és emberhez méltó bánásmód illeti meg. Az államnak tiszteletben kell tartani gyakorlásukat. Az alapvető jogok korlátozzák és kötelezik az államot és más jogalanyokat „Az alapjogok az állam és az egyén alapvető, legfontosabb viszonyait szabályozzák. Egyrészt korlátot állítanak az állam hatalma elé az egyén szabadságának, autonómiájának védelme érdekében, másrészt bizonyos állami szolgáltatások iránti igényt alapoznak meg. Érvényesülésüket különleges garanciák biztosítják, kikényszeríthetők, rendes bíróságok vagy meghatározott esetben Alkotmánybíróság előtt érvényre juttathatók” [Dr. Kilényi Géza, Dr Ács Nándor (2013) 17 oldal] Az alapvető

jogok gyűjtőfogalom, magában foglalja az emberi jogokat (az emberi léthez kapcsolódó, a minden embert megillető jogokat) és az állampolgári jogokat (egy adott állam polgárait megillető jogokat, adott állammal állampolgársági státuszban állók jogait) és az alkotmányos jogokat is. 5.2 Alapjogok története Az alapvető jogok a polgárságnak az abszolutizmus ellen folytatott harca során alakultak ki, és eredetileg erkölcsi (morális) parancsokat jelentettek. Ilyen formában már megtalálhatók az ókori filozófiai gondolkodásban és a keresztény vallás tantételeiben Ezen erkölcsi normáknak a joggá válása az alkotmányfejlődés során következett be, azáltal, hogy azokról az államok alkotmányukban rendelkeztek, ezáltal tételes joggá, azaz alapvető jogként az Alkotmányok részévé váltak, és fokozatosan bővülnek azóta is. 79 Az alapvető jogok első forrásai között említhetők az alábbi dokumentumok: Anglia 1215 – Magna

Charta Libertatum (Nagy szabadságlevél) 1628 – Petition of Right (Jogok kérvénye) 1679 – Habeas Corpus Act 1689 – Bill of Right (Jogok törvénye) Amerika 1774 – Jogok nyilatkozata (Philadelphia) 1776 – Függetlenségi Nyilatkozat 1787 – Alkotmány elfogadása Franciaország 1789 – Ember és Polgár Jogainak Nyilatkozata 1791 – a francia Alkotmány Ezen dokumentumokban megtalálható az a szemlélet, hogy az embernek a társadalmi, politikai rendszerektől függetlenül örök és elidegeníthetetlen jogai vannak. Az ember el nem idegeníthető, természetes jogait kinyilatkoztató első történelmi dokumentumok = az első generációs jogok. Nemzetközi dokumentumok Az alapjogok jelentős forrásai a nemzetközi dokumentumok. Legjelentősebb dokumentumok: Az alapvető jogok katalógusát az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozata tartalmazza (melyet az ENSZ III. Közgyűlése 1948 dec 10 napján fogadott el) – nemzetközi jog alapszabályaként deklarálták az

emberi jogok tiszteletben tartásának alapelvét 1966 – Polgári és politikai Jogok Nemzetközi Egyezségokmánya 1966 – Gazdasági, Szociális és Kulturális Jogok Nemzetközi egyezségokmánya „Az Európa Tanács keretében kidolgozott dokumentumok köréből kiemelendők: - az Egyezmény az emberi jogok és alapvető szabadságok védelméről (1950), - az Európai Szociális Charta (1961) - az Egyezmény a kínzás és az embertelen vagy megalázó büntetések vagy bánásmód megelőzéséről (1987) Az Emberi Jogok Európai Bírósága élő joggá teszi ezen egyezményeket. Az Európai Unió is törekedett az alapjogok írásba foglalására: Európai Unió Alapjogi Charta dokumentumban” (Kukorelli – Pozsár-Szentmiklósy 2010, 98.o) 5.3 Az alapjogok forrásai a magyar jogrendszerben „Az alapjogok forrásai a nemzetközi és európai dokumentumok, az Alaptörvény, az alapjogi törvények, a bírói gyakorlat és az alkotmánybírósági határozatok”

[Kukorelli István, Pozsár-Szentmiklósy Zoltán (2010) 98. oldal] A nemzetközi és európai dokumentumok, valamint az Alaptörvény mellett egyes törvények rögzítik az alapjogokat, bontják ki az alapjogok tartalmát, rendszerét, tekintettel arra, hogy az Alaptörvény rendelkezései általános jellegűek. „Az Alaptörvényben az alapvető jogok csoportosítása az Alapjogi Charta felépítését követi” [Dr. Kilényi Géza, Dr. Ács Nándor (2013) 18 oldal] Az Alaptörvényben az alapjogok a szöveg elején, az államszervezeti rész előtt kaptak helyet: Szabadság és felelősség cím alatt. Az Alaptörvény I. cikke elismeri az emberek sérthetetlen és elidegeníthetetlen alapvető jogait, azokat tiszteletben kell tartani. Védelmük az állam elsőrendű kötelessége Magyarország elismeri az ember alapvető egyéni és közösségi jogait 80 5.4 Alapvető jogok csoportosítása A szakirodalmak szerint az alapvető jogokat különböző szempontok alapján

lehet csoportosítani. Alanyaik alapján: - emberi jogok - azokat a jogokat jelenti, melyek minden embert megilletnek, függetlenül állampolgári státusztól és tartózkodási helytől; - állampolgári jogok - csak az adott állammal állampolgársági viszonyban állókat illeti meg. Jellegük szerint: - gazdasági rendszerhez közvetlenül kötődő jogok; - politikai rendszerhez közvetlenül kötődő jogok. Gyakorolhatóság szerint: egyéni jogok; kollektív jogok. A jogok tárgyai szerint: - egyenjogúság; - személyi jogok; - politikai jogok; - státusjogok; - gazdasági, szociális, kulturális jogok. Történetileg az alapjogok három generációja különíthető el: - Első generációs jogok - klasszikus szabadságjogok: személyi szabadságjogok, politikai szabadságjogok, eljárási jogok – XVII. – XVIII században alakultak ki „Ezek az alapjogok az államhatalmat korlátozzák az egyéni autonómia védelmében, az államtól a be nem avatkozást

követelik” [Dr. Kilényi Géza, Dr Ács Nándor (2013) 19. oldal] Például: vallásszabadság, egyenjogúság, magántulajdon szentsége - Második generációs jogok - a gazdasági, szociális, kulturális jogok – XIX. század végén, XX század elején alakultak ki. „E jogok bizonyos állami szolgáltatások, juttatások iránti elvárásokat fogalmaznak meg. Az államtól aktív cselekvést, anyagi erőforrások biztosítását igénylik” [Dr Kilényi Géza, Dr Ács Nándor (2013) 19. oldal] - Harmadik generációs jogok – a XX. század második felében a globális problémák hívták életre - a szolidaritási és globális jogok: például a fejlődéshez, békéhez való jog, egészséges környezethez való jog, adatvédelem, betegjogok, fogyatékosok jogai. Rendszerezhetők az alapjogok az állami szerepvállalás nézőpontjából is: - szabadságjogok (kollektív, politikai, illetve személyi szabadságjogok); - a hatalomgyakorlásban való politikai

részvételt biztosító jogok (politikai jogok); - a gazdasági, szociális és kulturális jogok; - az állampolgárok egyenjogúságát biztosító jogok, a diszkrimináció tilalma. 81 Szabadságjogok Szabadságjogok azok, amelyek az egyén állammal szembeni szabadságának eszméjén és védelmén alapulnak. Az alapvető jogok az állam és más jogalanyok elé korlátokat állítanak, hogy ezzel biztosítsák az egyén és a csoportok szabadságát, például: - élethez és az emberi méltósághoz való jog, a testi épséghez, az egészséghez való jog; - szabadsághoz és személyi biztonsághoz való jog (az önkényes szabadságmegvonással szembeni védelem); - magánlakás, magántitok, családi élet sérthetetlensége (a magánélet minden oldalú védelme); - állampolgárságoz való jog; - a jogképesség, a személyiségvédelem; - a személyiségi jogok: becsülethez, jó hírnévhez való jog, személyes adatok védelme; - a tulajdonhoz (az örökléshez)

való jog; - a vállalkozás szabadsága; - jogorvoslathoz való jog; - a szabad mozgás és a tartózkodási hely szabad megválasztásának a joga; - petíciós jog; - egyesülési jog; - gyülekezési jog; - a gondolat, a lelkiismeret és a vallás szabadsága; - gyermek nevelésének szabad megválasztása; - tanszabadság és a tanítás szabadsága; - tudományos és a művészeti élet szabadsága. A fenti szabadságjogok az alábbi csoportokba rendszerezhetők: - személyi szabadságjogok, például élethez való jog; - kollektív szabadságjogok, például gyülekezési jog; - gazdasági szabadságjogok, például vállalkozás szabadsága. - Politikai alapjogok, például: - a közügyekben való részvétel joga, általános választójog; - a véleménynyilvánítás szabadsága; - a sajtószabadság és a médiajog; - a népszavazás kezdeményezéséhez való jog; - a közhivatal viseléséhez való jog; - a közérdekű információhoz való jog; - a kérelmezési és

panaszjog. - Gazdasági, szociális és kulturális jogok, például: - a munkához való jog; - a munka és a foglalkozás szabad megválasztásának a joga; - a pihenéshez való jog; - a tulajdonhoz való jog; - a művelődéshez való jog; - az egészséghez való jog; - a szociális biztonsághoz való jog; - az oktatás, tudomány, művészetek szabadsága; - a házasság és a család védelme; - a gyermekek jogai, gyermekek, ifjúság védelme; - a környezethez való jog; - a betegjogok; - a bioetikai és bimedicinális jogok; - a fogyatékosok jogai. 82 - Állampolgárok egyenjogúságát biztosító jogok, például: - a jogképesség egyenlősége; - diszkrimináció (hátrányos megkülönböztetés) tilalma; - nemek egyenjogúsága; - jogegyenlőség; - törvény (bíróság) előtti egyenlőség; - esélyegyenlőség. 5.5 Egyes alapvevő jogok bemutatása a hatályos Alaptörvény szerint, a vonatkozó főbb jogszabályok megjelölésével Élethez való jog Emberi

méltósághoz való jog Vonatkozó jogszabály: Magyarország Alaptörvénye A büntetőtörvénykönyvről szóló 2012. évi C törvény http://njt.hu/cgi bin/njt doccgi?docid=152383245268 Az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV törvény http://njt.hu/cgi bin/njt doccgi?docid=30903245229 Az élethez és az emberi méltósághoz való jog minden más alapjog forrása és előfeltétele. Az Alaptörvény rögzíti, hogy az emberi méltóság sérthetetlen. Minden embernek joga van az élethez és az emberi méltósághoz, a magzat életét a fogantatástól kezdve védelem illeti meg. Senkit sem lehet kínzásnak, embertelen, megalázó bánásmódnak vagy büntetésnek alávetni, valamint szolgaságban tartani. Az abortusz és az eutanázia kérdése Az élethez és az emberi méltósághoz való joghoz szorosan kapcsolódik az abortusz és az eutanázia kérdése. Vonatkozó jogszabály: Magyarország Alaptörvénye A magzati élet védelméről szól a 1992. évi LXXIX

törvény - szabályozza az abortusz kérdéskörét http://njt.hu/cgi bin/njt doccgi?docid=17433244667 Az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV törvény http://njt.hu/cgi bin/njt doccgi?docid=30903245229 A magzati élet védelme. „Az, hogy a magzati élet védelme és az anya önrendelkezési joga hogyan viszonyul egymáshoz, két nagy csoportra osztotta a kérdéssel foglalkozókat, attól függően, hogy a csoportok melyik jogot részesítették előnyben a másik rovására. Az Alkotmánybíróság álláspontja szerint a törvényhozó felelőssége, hogy az abortusz tilalma és az indok nélkül megengedett abortusz alkotmányellenes szélsőségei között hol húz határt. A magzat jogilag nem ember, de a magzati élet alkotmányos védelmet élvez, ez azonban nem jelenti az abortusz tilalmát. Megszakítható a terhesség veszélyeztetettség (pl egészségügyi) esetén, illetőleg az állapotos nő írásbeli kérelmére, amennyiben súlyos válsághelyzetben van A

válsághelyzetet – amely testi vagy lelki megrendülést, illetve társadalmi ellehetetlenülést okoz – az állapotos nő ítéli meg. (Ugyanakkor az Alaptörvény az 1949 évi XX törvényhez képest kiemelt védelembe részesíti a magzat életét, amely felvetheti az Alkotmánybíróság korábbi álláspontjának felülvizsgálatát.) Az Alkotmánybíróság álláspontja a „pro choice”, az abortusz törvényességét támogatja, az Alaptörvény a hangsúlyt a „pro life”, azaz a magzati életvédelmét védelmezi.)” [Dr Kilényi Géza, Dr Ács Nándor (2013) 25. oldal] Az eutanázia kérdése a szenvedő, gyógyíthatatlan beteg emberi méltósága és önrendelkezési joga, valamint életének védelme közötti alapjogi konfliktust veti fel. A hatályos szabályozás korlátozott körben, meghatározott törvényi feltételek megléte esetén az önrendelkezési jogon alapuló passzív eutanáziát, azaz az életfenntartó 83 kezelés visszautasításának

jogát teszi lehetővé az orvostudomány mindenkori állása szerint gyógyíthatatlan, és rövid időn belül halálhoz vezető állapotban lévő betegek számára. Az egészségügyi törvény szabályozza az önrendelkezés jogát, az ellátás visszautasításának jogát. Az életmentő vagy életfenntartó orvosi beavatkozás visszautasítására csak törvényben meghatározott feltételek esetén kerülhet sor. A magyar jogi szabályozás az aktív eutanázia minden fajtáját tiltja. Az Alkotmánybíróság határozata szerint az aktív eutanázia alkotmányellenes. A hatályos jogi szabályozás nem teszi lehetővé a gyógyíthatatlan betegek számára életük orvos aktív segítségével való befejezését (az ún. önrendelkezéses aktív eutanáziát A betegnek joga van rendelkeznie a haláláról, de ehhez nem igényelheti az orvos segítségét, aktív közreműködését A Büntető Törvénykönyv bünteti a halálba segítő orvost. Az Orvosi Kamara Orvosetikai

Kódexe minden formát elutasít. Személyes szabadság és biztonsághoz való jog Vonatkozó jogszabály: Magyarország Alaptörvénye A büntetőtörvénykönyvről szóló 2012. évi C törvény http://njt.hu/cgi bin/njt doccgi?docid=152383245268 A büntetőeljárásról szóló 1998. évi XIX törvény http://njt.hu/cgi bin/njt doccgi?docid=34361245307 A rendőrségről szóló 1994. évi XXXIV törvény http://njt.hu/cgi bin/njt doccgi?docid=21269243547 Mindenkinek joga van a szabadsághoz és a személyi biztonságoz. Senkit nem lehet szabadságától másként, mint törvényben meghatározott okokból és törvényben meghatározott eljárás alapján megfosztani. A szabad mozgás és a tartózkodási hely szabad megválasztásának a joga Vonatkozó jogszabály: Magyarország Alaptörvénye A büntetőtörvénykönyvről szóló 2012. évi C törvény http://njt.hu/cgi bin/njt doccgi?docid=152383245268 Mindenkinek, aki törvényesen tartózkodik Magyarország területén,

joga van a szabad mozgáshoz és tartózkodási helye szabad megválasztásához. Miden magyar állampolgárnak joga van ahhoz, hogy külföldi tartózkodásának ideje alatt Magyarország védelmét élvezze. Jogképesség – a személyek általános jogalanyisága Vonatkozó jogszabály: Magyarország Alaptörvénye Jelenleg hatályos az 1959. évi IV törvény Polgári Törvénykönyv http://njt.hu/cgi bin/njt doccgi?docid=481245092 2014. március 15-től lép hatályba a 2013 évi V törvény – új Polgári Törvénykönyv http://njt.hu/cgi bin/njt doccgi?docid=159096239298 A törvény előtt mindenki egyenlő. Minden ember jogképes A jogképesség azt jelenti, hogy valaki jogviszonyok alanyaként jogok és kötelességek hordozója lehet, azaz jogokat szerezhet, kötelezettségeket vállalhat. Jogorvoslathoz való jog Vonatkozó jogszabály: Magyarország Alaptörvénye Mindenkinek joga van ahhoz, hogy jogorvoslattal éljen az olyan bírósági és más közigazgatási

döntés ellen, amely a jogát vagy jogos érdekét sérti. Nevesített személyiségi jogok „A személyiségi jogok sérelmét jelenti különösen a) az élet, a testi épség és az egészség megsértése; „Akit személyiségi jogában megsértenek, a jogsértés ténye alapján – az elévülési időn belül – az eset körülményeihez képest követelheti 84 b) a személyes szabadság, a magánélet, a magánlakás megsértése; c) a személy hátrányos megkülönböztetése; d) a becsület és a jóhírnév megsértése; e) a magántitokhoz és a személyes adatok védelméhez való jog megsértése; f) a névviseléshez való jog megsértése; g) a képmáshoz és a hangfelvételhez való jog megsértése” (Ptk. 2:43 §) Vonatkozó jogszabály: Magyarország Alaptörvénye Polgári Törvénykönyv a) a jogsértés megtörténtének bírósági megállapítását; b) a jogsértés abbahagyását és a jogsértő eltiltását a további jogsértéstől; c) azt,

hogy a jogsértő adjon megfelelő elégtételt, és ennek biztosítson saját költségén megfelelő nyilvánosságot; d) a sérelmes helyzet megszüntetését, a jogsértést megelőző állapot helyreállítását és a jogsértéssel előállított dolog megsemmisítését vagy jogsértő mivoltától való megfosztását; e) azt, hogy a jogsértő vagy jogutódja a jogsértéssel elért vagyoni előnyt engedje át javára a jogalap nélküli gazdagodás szabályai szerint. Akit személyiségi jogában megsértenek, sérelemdíjat követelhet az őt ért nem vagyoni sérelemért. Aki személyiségi jogainak megsértéséből eredően kárt szenved, a jogellenesen okozott károkért való felelősség szabályai szerint követelheti a jogsértőtől kárának megtérítését. Amennyiben a jogsértés bűncselekményt valósít meg büntetőeljárás kezdeményezése az elkövető felelősségre vonása érdekében. (pl becsületsértés, rágalmazás stb.) Tulajdonhoz való jog

Vonatkozó jogszabály: Magyarország Alaptörvénye Polgári Törvénykönyv Mindenkinek joga van a tulajdonhoz és az örökléshez. A tulajdon társadalmi felelősséggel jár. Tulajdon kisajátítani csak kivételesen és közérdekből, törvényben meghatározott esetekben és módon, teljes, feltétlen és azonnali kártalanítás mellett lehet. Mindenkinek joga van törvényben meghatározottak szerint a személye, illetve a tulajdona ellen intézett vagy az ezeket közvetlenül fenyegető jogtalan támadás elhárításához. Petíciós jog Vonatkozó jogszabály: Magyarország Alaptörvénye Mindenkinek joga van arra, hogy egyedül vagy másokkal együtt írásban kérelemmel, panasszal vagy javaslattal forduljon bármely közhatalmat gyakorló szervhez. A hátrányos megkülönböztetés tilalma Vonatkozó jogszabály: Magyarország Alaptörvénye Egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról szóló 2003. évi CXXV törvény http://njt.hu/cgi

bin/njt doccgi?docid=76310245121 Magyarország az alapvető jogokat mindenkinek bármely megkülönböztetés, nevezetesen faj, szín, nem, fogyatékosság, nyelv, vallás, politika vagy más vélemény, nemzeti vagy társadalmi származás, vagyoni, születési vagy egyéb helyzet szerinti különbségtétel nélkül biztosítja. A nők és a férfiak egyenjogúak. Magyarország az esélyegyelőség megvalósulását külön intézkedésekkel segíti. Magyarország külön intézkedésekkel védi a gyermekeket, a nőket, az időseket és a fogyatékkal élőket. Az alkotmányosság alapvető követelménye, hogy mindenki számára azonos feltételekkel kell biztosítani az alapvető jogokat, ennek alapja pedig minden ember egyenlő méltósága. 85 A lelkiismereti és vallásszabadság Vonatkozó jogszabály: Magyarország Alaptörvénye A lelkiismereti és vallásszabadságról, valamint az egyházakról szóló 2011. évi CCVI törvény http://njt.hu/cgi bin/njt

doccgi?docid=143091245144 Mindenkinek joga van a gondolat, a lelkiismeret és a vallás szabadságához. Ez a jog magában foglalja a vallás vagy más meggyőződés szabad megválasztását vagy megváltoztatását és azt a szabadságot, hogy vallását vagy más meggyőződését mindenki vallásos cselekmények, szertartások végzése útján vagy egyéb módon, akár egyénileg, akár másokkal együttesen, nyilvánosan vagy a magánéletben kinyilvánítsa vagy kinyilvánítását mellőzze, gyakorolja vagy tanítsa. Az állam és az egyházak különváltan működnek. Az egyházak önállóak Az állam a közösségi célok érdekében együttműködik az egyházakkal. Egyesülési jog Vonatkozó jogszabály: Magyarország Alaptörvénye Az egyesülési jogról, a civil jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló 2011. évi CLXXV törvény http://njt.hu/cgi bin/njt doccgi?docid=139791238105 Gyülekezési jog Vonatkozó

jogszabály: Magyarország Alaptörvénye A gyülekezési jogról szóló 1989. évi III törvény http://njt.hu/cgi bin/njt doccgi?docid=139791238105 Mindenkinek joga van a békés gyülekezéshez. Mindenkinek joga van szervezeteket létrehozni, és joga van szervezetekhez csatlakozni. Pártok az egyesülési jog alapján szabadon alakulhatnak és tevékenykedhetnek. A pártok közreműködnek a nép akaratának kialakításában és kinyilvánításában A pártok közhatalmat közvetlenül nem gyakorolhatnak. Szakszervezetek és más érdekképviseleti szervezetek az egyesülési jog alapján szabadon alakulhatnak és tevékenykedhetnek. Nemzeti és etnikai kisebbségek jogai Vonatkozó jogszabály: Magyarország Alaptörvénye A nemzetiségek jogairól szóló 2011. évi CLXXIX törvény http://njt.hu/cgi bin/njt doccgi?docid=139819245140 A Magyarországon élő nemzetiségek államalkotó tényezők. Minden, valamely nemzetiséghez tartozó magyar állampolgárnak joga van

önazonossága szabad vállalásához és megőrzéséhez. A Magyarországon élő nemzetiségeknek joguk van az anyanyelvhasználathoz, a saját nyelven való egyéni és közösségi névhasználathoz, saját kultúrájuk ápolásához és az anyanyelvű oktatáshoz. A Magyarországon élő nemzetiségek helyi és országos önkormányzatokat hozhatnak létre. A véleménynyilvánítás szabadsága Vonatkozó jogszabály: Magyarország Alaptörvénye A sajtszabadságról és a médiatartalmak alapvető szabályairól szóló 2010. évi CIV törvény http://njt.hu/cgi bin/njt doccgi?docid=132460245134 Mindenkinek joga van a véleménynyilvánítás szabadságához. Magyarország elismeri és védi a sajtó szabadságát és sokszínűségét, biztosítja a demokratikus közvélemény kialakulásához szükséges szabad tájékoztatás feltételeit. Munkához való jog Vonatkozó jogszabály: Magyarország Alaptörvénye A Munka Törvénykönyvéről szóló 2012. évi I törvény

http://njt.hu/cgi bin/njt doccgi?docid=143164243737 Mindenkinek joga van a munka és a foglalkozás szabad megválasztásához, valamint a vállalkozáshoz. Képességeinek és lehetőségeinek megfelelő munkavégzéssel mindenki köteles hozzájárulni a közösség gyarapodásához. Magyarország törekszik megteremteni annak feltételeit, hogy minden munkaképes ember, aki dolgozni akar, dolgozhasson. Magyarország törekszik arra, hogy minden állampolgáSzociális biztonsághoz való jog Vonatkozó jogszabály: rának szociális biztonságot nyújtson. Anyaság, betegMagyarország Alaptörvénye ség, rokkantság, özvegység, árvaság és önhibáján kívül A kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. bekövetkezett munkanélküliség esetén minden magyar évi LXXXIII. törvény állampolgár törvényben meghatározott támogatásra 86 http://njt.hu/cgi bin/njt doccgi?docid=30386244855 jogosult Magyarország a szociális biztonságot a szociA

társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra ális intézmények és intézkedések rendszerével valósítja jogosultakról , valamint e szolgáltatások fedezetéről meg. szóló 1997. évi LXXX törvény http://njt.hu/cgi bin/njt doccgi?docid=30360245227 A társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény http://njt.hu/cgi bin/njt doccgi?docid=30369245108 Egészséghez való jog Vonatkozó jogszabály: Magyarország Alaptörvénye Az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV törvény http://njt.hu/cgi bin/njt doccgi?docid=30903245229 Mindenkinek joga van a testi és lelki egészséghez. A jog érvényesülését genetikailag módosított élőlényektől mentes mezőgazdasággal, az egészséges élelmiszerekhez és az ivóvízhez való hozzáférés biztosításával, a munkavédelem és az egészségügyi ellátás megszervezésével, a sportolás és a rendszeres testedzés támogatásával, valamint a környezet védelmének

biztosításával segíti elő. A művelődéshez való jog Vonatkozó jogszabály: Magyarország Alaptörvénye A muzeális intézményekről, a nyilvános könyvtári ellátásról és a közművelődésről szóló 1997. évi CXL törvény http://njt.hu/cgi bin/njt doccgi?docid=30818245109 Minden magyar állampolgárnak joga van a művelődéhez. Magyarország ezt a jogot a közművelődés kiterjesztésével és általánossá tételével, az ingyenes és kötelező alapfokú, az ingyenes és mindenki számára hozzáférhető középfokú, valamint a képességei alapján mindenki számára hozzáférhető felsőfokú oktatással, továbbá az oktatásban részesülők törvényben meghatározottak szerinti anyagi támogatásával biztosítja Egészséghez környezethez való jog Vonatkozó jogszabály: Magyarország Alaptörvénye A környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII törvény http://njt.hu/cgi bin/njt doccgi?docid=23823245100

Magyarország elismeri és érvényesíti mindenki jogát az egészséges környezethez. Aki a környezetben kárt okoz, köteles azt, törvényben meghatározottak szerint – helyreállítani vagy a helyreállítás költségét viselni. Elhelyezés céljából tilos Magyarország területére szennyező hulladékot behozni. Az emberi jogok újabb nemzedéke A XX. században a gazdaság, a társadalom és a technológia változásával, fejlődésével az emberi jogok újabb nemzedéke alakult ki, és napjainkban is vannak folyamatosan kialakuló újabb jogok. Ide sorolhatók például az információs jogok, a fogyatékosok jogai, a betegjogok, a bioetikai és bimedicinális jogok, a fogyasztók védelmét biztosító jogok, a gyermekek jogai, valamint az önazonossághoz (identitáshoz) és az önazonosság megválasztáshoz való jog. Információs jogok Személyes adatok tiszteletben tartásához való jog Közérdekű adatok nyilvánosságához való jog Az információs

önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII törvény http://njt.hu/cgi bin/njt doccgi?docid=139257245254 Betegjogok Vonatkozó jogszabály: Magyarország Alaptörvénye Az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV törvény Az információs jogoknak két oldala van: egyrészt a személyes adatok tiszteletben tartása és védelme (információs önrendelkezési jog), másrészt a közérdekű adatok nyilvánossága (információszabadság). Az egészségügyben biztosítani kell a betegek jogainak védelmét: az egészségügyi ellátáshoz való jog, megkülönböztetés nélküli ellátáshoz való jog, a tájékoztatáshoz való jog, az önrendelkezéshez való jog, ellátás visszautasításának joga, orvos megválasztásához való jog, emberi méltósághoz való jog, kapcsolattartás joga, intézmény elhagyásának joga, orvosi titoktartáshoz való jog. 87 E jogok jellemzője, hogy azok nemcsak az állammal szemben fogalmazódnak

meg (mint a klasszikus szabadságjogok esetében), vagy elsődlegesen az államtól várnak tevőleges magatartást (mint a szociális és kulturális jogok esetében), hanem kiterjednek a magánszemélyek egymás közötti, valamint a magánszemélyek és jogi személyek közötti viszonyokra is. Az állam egyrészt jogi szabályozással, másrészt a polgárok jogait, érdekeit védő – felügyeleti típusú – szervezetek létrehozásával tud fellépni e jogok védelmében 5.6 Alapjogok korlátai „Az Alaptörvény Szabadság és felelősség rész I. cikk (3) bekezdésben rögzíti: „Az alapvető jogokra és kötelezettségekre vonatkozó szabályokat törvény állapítja meg. Alapvető jog más alapvető jog érvényesülése vagy valamely alkotmányos érték védelme érdekében, a feltétlenül szükséges mértékben, az elérni kívánt céllal arányosan, az alapvető jog lényeges tartalmának tiszteletben tartásával korlátozható.” Ritka a teljesen korlátlan

alapvető jog, azaz az abszolút jogok, amelyek semmiképpen nem korlátozhatók. Korlátozhatatlan alapjog például az élethez és az emberi méltósághoz való jog, a kínzás, az embertelen és megalázó bánásmód, illetve büntetés – „alkalmazásukat semmilyen rendkívüli állapot, nemzetbiztonsági érdek sem igazolhatja” [Kukorelli István, Pozsár-Szentmiklósy Zoltán (2010) 99. oldal] „A többi alapjogot az Alkotmánybíróság korlátozhatónak tekinti, azonban minden esetben meg kell felelni a szükségességi–arányossági tesztnek. A korlátozás szükségessége azt jelenti, hogy az alapjog védelme más módon nem érhető el, az arányosság pedig azt, hogy az elérni kívánt cél fontossága és az okozott alapjogsérelem súlya megfelelő arányban van egymással” [Dr Kilényi Géza, Dr Ács Nándor (2013) 20. oldal] Milyen módon és mértékben korlátozhatók az alapvető jogok? A korlátozásnak szigorú tartalmi és formai korlátai vannak,

melyeket csak törvény állapíthatja meg. Érdekesség. A 2/1990 (II18) AB határozathoz fűzött Dr Sólyom László különvéleménye szerint: „Egy alapvető jog korlátozásának alkotmányosságához azonban nem elég, hogy egy másik alapvető jog és szabadság érvényesítése és védelme érdekében történik. Az állam csak akkor nyúlhat az alapvető jog korlátozásának végső eszközéhez, ha a másik jog védelme vagy érvényesülése semmilyen más módon nem érhető el, és a korlátozás csak olyan mértékű lehet, amennyi ehhez feltétlenül szükséges.” (közzétéve a Magyar Közlöny 1990 évi 16 száma) „Általános korlát lehet több alapjog vonatkozásában:  „A rendkívüli jogrend (például háborús helyzetben be lehet vezetni a cenzúrát), e korlát alól a magyar Alaptörvény kivett néhány alapjogot, pl. a személyi szabadság egészét, a lelkiismereti és vallásszabadságot, a szociális biztonság jogát)  A jog

gyakorlása nem járhat mások jogainak és szabadságának sérelmével, s nem mentesíthet a kötelezettségek teljesítése alól.  A közbiztonság, a közrend, a nemzetbiztonság, a közegészség, a közerkölcs, az ország gazdasági jóléte, területi integritása korlátozhatja az egyének jogainak érvényesítését.  További speciális korlátok találhatók az egyes alapjogokról szóló törvényekben, pl. csak békésen lehet gyülekezni, egyesületet nem lehet létrehozni fegyveres célra, a szólásszabadság nem sérthet államtitkot” [Kukorelli István, Pozsár-Szentmiklósy Zoltán (2010) 99. oldal] 88 5.7 Alapjogvédelem Az alapjogvédelem nem merül ki abban, hogy az államnak tartózkodnia kell a jogok megsértésétől, hanem kötelessége az alapjogvédelem jogi és szervezeti garanciáiról is gondoskodni. Az alapjogok védelmére hivatott intézmények hazánkban: - az Alkotmánybíróság hatáskörébe tartozó alkotmányjogi panasz (alapjogi

sérelemre hivatkozással, egyedi üggyel összefüggésben alkotmányjogi panasz terjeszthető elő az alkalmazott jogszabály, valamint adott bírói döntés alkotmányellenességének megállapítása végett); - a rendes bírósági rendszerben érvényesülő védelem, a bírói jogorvoslat (alapvető jogok megsértése miatt keletkezett igények bíróság előtti érvényesítése), - az alapvető jogok biztosa tevékenysége, - a civil jogvédők: például Nők a Nőkért Együtt az Erőszak Ellen Egyesület (NaNe! - egyesület), Magyar Emberi Jogvédő Központ Alapítvány (MEJOK), Állampolgári Jogvédő Központ (EJAM), Magyar Helsinki Bizottság, Nagycsaládosok Országos Egyesülete (NOE), Roma Polgárjogi Alapítvány (RPA), Drogambulanciák; - „végső soron meg kell említeni a nyilvánosságot is az emberi jogi jogsértések elleni fellépésben: a sajtó egyedi visszaélésekről számolhat be, a civil szervezetek és a nemzetközi emberi jogi megfigyelők pedig

olyan területekre mutathatnak rá, amelyekre országos szinten szükséges nagyobb figyelmet fordítani ” [Kukorelli István, Pozsár-Szentmiklósy Zoltán (2010) 100. oldal] „Nemzetközi jogilag az Emberi Jogok Európai Bíróságához az Emberi Jogok Európai Egyezményében foglalt valamely jogmegsértésre hivatkozva lehet fordulni bárkinek, a hazai jogorvoslati lehetőségek kimerítése után” [Kukorelli István, Pozsár-Szentmiklósy Zoltán (2010) 100. oldal] Érdekesség. H M volt főpolgármester-helyettes (a média által elhíresült BKV-s per egyik vádlottja) és védője 2010-ben a Strasbourgi Emberi Jogi Bírósághoz fordult fogva tartásának elfogadhatatlanságával kapcsolatban, arra hivatkozva, hogy „az őt fogva tartó magyar hatóságok megsértették az Emberi Jogok Európai Egyezményének több cikkelyét is (szabadsághoz és biztonsághoz való jog, az embertelen bánásmód tilalma, a családi élethez való jog)” http://hvg.hu/itthon/20121001 A

Strasbourgi Bíróság 2013. április 23-i döntésében a panaszosnak adott igazat, és kártérítésre kötelezte a magyar államot. Érdekesség. A panaszos egy 1973-as születésű, budapesti lakos volt, aki egy állami tulajdonú kft-nél volt alkalmazott 11 éven át, 2010 júliusáig, amikor is közös megegyezéssel távozott a cégtől. Végkielégítésének egy részét 98 százalékos adóval sújtották. A strasbourgi bírói fórumhoz egyebek közt az európai emberi jogi egyezmény 1 számú jegyzőkönyvének 1 cikkére – a tulajdonhoz való jog sérthetetlenségére – hivatkozva fordult A bíróság helyt adott ezzel kapcsolatos panaszának, és 25 ezer euró pénzbeni és eszmei kárnak, valamint 3400 euró költségnek (összesen 8 millió 350 ezer forintnak) a megtérítését ítélte meg neki. http://hvghu/karrier/20130702 Ujabb magyarnak adtak igazat Strasbourban 5.8 Állampolgári kötelezettségek az Alaptörvény alapján Az Alaptörvény rendelkezik az

állampolgári kötelezettségekről is. Melyek a következők: - Arányos közteherviselési (adófizetési) kötelezettség: teherbíró képességének, illetve a gazdaságban való részvételének megfelelően mindenki hozzájárul a közös szükségletek fedezéséhez. A közös szükségletek fedezéséhez való hozzájárulás mértékét a gyermeket nevelők esetében a gyermeknevelés kiadásainak figyelembevételével kell megállapítani - Honvédelmi kötelezettség. A haza védelme Minden magyar állampolgár köteles a haza védelmére Hadkötelezettség (csak rendkívüli állapot idején, illetve az Országgyűlés külön döntése alapján megelőző védelmi helyzetben áll fenn). Honvédelmi munkakötelezettség (rendkívüli állapot kihirdetése esetén). Polgári védelmi kötelezettség 89 - Önkéntes jogkövetési kötelezettség – jogszabályok tiszteletben tartásának, megtartásának kötelezettsége - állam, társadalom, állampolgár jogi

engedelmessége. Tankötelezettség – szülők, gondviselők kötelesek kiskorú gyermekükről gondoskodni. Ez magában foglalja a gyermek taníttatásának kötelezettségét. Gondoskodási kötelezettség. A szülő vagy a szülői felügyeleti jogot gyakorló személy köteles a kiskorú gyermekéről gondoskodni A nagykorú gyermek köteles a rászoruló szülőkről gondoskodni 90 6. Mellékletek 1. számú melléklet A./ Végzés-minta - Az eljárás megszüntetése első fokon eljáró bíróság által a cselekmény jogerős elbírálása miatt .Járásbíróság Ügyszám:. A nagyobb értékre, dolog elleni erőszakkal elkövetett lopás bűntette miatt Z.O ellen indított büntetőügyben a Járásbíróság (helyszín) a . napján tartott nyilvános tanácsülésén meghozta az alábbi v é g z é s t: Z.O (született: , anyja neve:, lakcím:, szigszám:, magyar állampolgár) - vádlott ellen a nagyobb értékre, dolog elleni erőszakkal elkövetett lopás

bűntette miatt indult büntetőeljárást megszünteti. A végzés ellen a kézbesítéstől számított 15 napon belül fellebbezésnek van helye. I n d o k o l á s: O.Z vádlottal szemben a Járásügyészség számú vádiratában nagyobb értékre, dolog elleni erőszakkal elkövetett lopás bűntette miatt emelt vádat. A vádirat tényállásából az állapítható meg, hogy O.Z -én (helyszín), K.Aszám alatti lakos lakásába ajtókifeszítés módszerével bement, és a sértett távollétét kihasználva 750.000,- Ft értékű műszaki cikket hozott el O.Z vádlott erkölcsi bizonyítványából a bíróság megállapította, hogy nevezettet az ugyancsak -én elkövetett nagyobb értékre, dolog elleni erőszakkal elkövetett lopás bűntette miatt a Járásbíróság .napján jogerőre emelkedett ítéletével már elítélte A bíróság az előkészítés során rövid úton beszerezte a . Járásbíróság kérdéses iratait és ebből megállapítható, hogy a

jogerős ítéletben OZ vádlottal szemben ugyanezen cselekmény miatt került sor jogerős büntetés kiszabására. A fentiek megállapítása után a bíróság a Be. 267 § (1) bekezdés d) pontja értelmében az eljárást megszüntette Kelt ., évhónapján . bíró . ülnök ülnök 91 B./ Ítélet-minta – Első fokon jogerőre emelkedett, rövidített indokolású bűnösséget megállapító ítélet .Járásbíróság Ügyszám:. A Járásbíróság a .számú büntetőügyben napján megtartott bíróság elé állításos, nyilvános tárgyalás alapján meghozta és kihirdetette az alábbi Í T É L E T E T: B.T (született: , anyja neve:, lakcím:, szigszám:, magyar állampolgár) – - vádlott bűnös ittas járművezetés vétségében (Btk. 188 § (1) bek) Ezért a bíróság 48 (negyvennyolc) napi tétel pénzbüntetésre és a „B” kategóriába tartozó járművek vezetésétől 1 (egy) évi eltiltásra ítéli A pénzbüntetés egy napi tételének

az összegét 2.500,- (Kettőezer-ötszáz) Ft-ba állapítja meg A járművezetéstől eltiltás tartamába b e s z á m í t j a a vádlott sorsz. vezetői engedélyének bevonásától, azaz .napjától a mai napig eltelt időt Az ekként kiszabott 120.000,- (Egyszázhúszezer) Ft pénzbüntetés megfizetésére a bíróság 6 (hat) havi részletfizetést engedélyez akként, hogy az első, 20000,- (Húszezer) Ft összegű részletet az ítélet jogerőre emelkedését követő 15. napjáig, az azt követő egyezően 20000,- (Húszezer) Ft összegű 5 (öt) havi részletet a soron következő hónapok 15. napjáig előre esedékesen külön felhívás nélkül köteles megfizetni a vádlott a Törvényszék Gazdasági Hivatalának bevételi csekkszámlájára. Ha a vádlott a pénzbüntetést nem fizeti meg vagy egy havi részlet megfizetését elmulasztja, a pénzbüntetést vagy annak meg nem fizetett részét, a napi tételek számának megfelelő, fogházban végrehajtandó

szabadságvesztésre kell átváltoztatni. Kötelezi a vádlottat, hogy fizessen meg az államnak .Ft bűnügyi költséget a Törvényszék Gazdasági Hivatalának külön felhívása szerint I n d o k o l á s: A .Járásügyészség napján a bíróság elé állította BT vádlottat, akit a számú feljegyzés alapján a Btk. 188 § (1) bekezdésébe ütköző, aszerint minősülő és büntetendő ittas járművezetés vétségével vádolt A bíróság a Be. Szabályainak alkalmazásával lefolytatott bizonyítási eljárás alapján az alábbi tényállást állapította meg: B.T vádlott magyar anyanyelvű, magyar állampolgár, szakmunkás iskolai végzettségű, hivatásos sofőr szakképesítésű, jelenleg -nél dolgozik Az innen származó jövedelme: Elvált családi állapotú A . pénzintézet felé Ft tartozása van Tulajdonát képezi a Frsz-ú, típusú gépjármű, értéke:., valamint a szám alatti ingatlan, értéke: Vezetői engedéllyel óta rendelkezik, ez

idáig km-t vezetett balesetmentesen. Magas vérnyomás és érrendszeri betegsége miatt rendszeres orvosi kezelésben részesül Büntetve nem volt, vele szemben 2 éven belül szabálysértési eljárás nem volt folyamatban. 92 A vádlott napján 11.00 órától kezdődően, pontosan meg nem állapítható mennyiségű és minőségű, de legkevesebb 1,5 l alkoholtartalmú sört és 0,5 dl tömény szeszesitalt (unicumot) fogyasztott el, miközben a nap folyamán sörözőből, az onnan .méterre levő otthonába, majd onnan a 15 km-re levő .sörözőbe közlekedett frsz-ú személygépkocsijával A sörözőben is ivott italt, majd az említett napon 23.30 óra körüli időben a fentebb írt járművel, azt közúton vezetve hazafelé indult, azonban kb 200 méter megtételét követően rendőri intézkedésre került sor vele szemben, melynek során megállapítást nyert, hogy a vádlott a napközben elfogyasztott alkoholmennyiség miatt ittas állapotban, közepes

fokú befolyásoltság állapotában vezette a járművét. A vádlott által kilélegzett levegő alkoholtartalma 2345-kor 0,83 mg/l volt A vádlott sorszámú vezetői engedélyét a rendőrjárőr az intézkedés során a helyszínen bevonta. A vádlott a cselekményével megszegte a KRESZ. 4 § (1) bekezdés c) pontjában írt közlekedési szabályt A bíróság a fenti tényállás alapján az alábbi jogszabályokat alkalmazta: . A bíróság az ítélet részletes indokolását a Be. 259 § (1) bekezdés alapján mellőzte Kelt ., évhónapján . bíró ZÁRADÉK Az ítélet napján jogerőre emelkedett és végrehajthatóvá vált. Kelt ., évhónapján . bíró 93 C./ Ítélet-minta – Első fokú felmentő ítélet bűncselekmény hiányában .Járásbíróság Ügyszám:. A Járásbíróság a .számú büntetőügyben napján megtartott bíróság elé állításos, nyilvános tárgyalás alapján meghozta és kihirdetette az alábbi Í T É L E T E T: C.I

(született: , anyja neve:, lakcím:, szigszám:, magyar állampolgár) – vádlotta t az ellene emelt lopás bűntette miatt emelt vád alól a bíróság f e l m e n t i . Az eljárás során felmerült .bűnügyi költség az államot terheli I n d o k o l á s: A bíróság a lefolytatott bizonyítási eljárás során a következő tényállást állapította meg: C.I vádlott magyar anyanyelvű, magyar állampolgár, 8 általános iskolai végzettségű, nős, 4 kiskorú gyermek eltartásáról gondoskodik, vagyontalan, jövedelme: segély, betegsége nincs, büntetlen előéletű C.I -én az esti órákban felkereste barátját FG-t, szám alatti lakásán A lakásra érkezését követően F.G-vel beszélgettek, majd amikor észrevette, hogy az asztalon fekszik egy arany gyűrű, amelyben a sajátját ismerte fel, azt magához vette és anélkül, hogy szólt volna, azt lakására vitte. Az arany gyűrű értéke: 70.000,- Ft C.I mind a nyomozás, mind a tárgyaláson

következetesen nyilatkozott arra nézve, hogy a barátjánál megtalált gyűrű a saját tulajdonát képezi Az eljárás során meghallgatott F.G nem vitatta, hogy a gyűrű nem az övé, azonban azt sérelmezte, hogy CI a gyűrűt úgy vitte el, hogy neki lényegében nem is szólt. Előadta azt is, hogy a gyűrű oly módon került hozzá, hogy a barátja korábban kölcsönadta az egyik kabátját és annak a zsebében találta meg, azonban erről a tényről elfelejtett C.I-nek szólni A bíróság az ítélet tényállását C.I következetes nyilatkozata, az ő előadását támogató FG vallomása, valamint az ékszerészszakértő véleménye alapján állapította meg C.I vádlottat a Járásügyészség számú vádindítványában lopás vétségével vádolta A bíróság a fenti tényállásából azt a jogi következtetést vonta le, hogy C.I vádlott sem a terhére rótt lopás vétségét, sem pedig más bűncselekményt nem követett el. A Btk. 316 § (1)

bekezdésében meghatározott lopást az követi el, aki idegen dolgot azért vesz el mástól, hogy azt jogtalanul eltulajdonítsa. A tényállásban leírt magatartásával C.I azért nem valósította meg a fenti törvényi tényállásba ütköző magatartást, mert az általa elvett gyűrű az ő tulajdonát képezte, tehát számára az nem volt idegen dolog, az elvétel pedig nem volt jogszerűtlen. Önmagában az a tény, hogy az elvételt követően a barátjának nem szólt, nem tette a cselekmény jogellenessé. Ezért a bíróság C.I vádlottat az ellene lopás vétsége miatt emelt vád alól a Be 267 § (1) a) pontja értelmében felmentette A vádlott felmentése folytán az eljárás során felmerült bűnügyi költség, amely a szakértő bevonásával kapcsolatban merült fel, a Be. értelmében az államot terheli Kelt ., évhónapján . bíró 94 2. számú melléklet Alkotmányjogi panasz minta Alkotmánybíróság 1015 Budapest Donáti u. 35-45 Tisztelt

Alkotmánybíróság! Alulírott Az indítványozó neve (Lakcím, székhely) – a csatolt meghatalmazással igazolt jogi képviselőm, A jogi képviselő neve, székhelye útján – az Alkotmánybíróságról szóló 2011. évi CLI törvény § () bekezdése alapján az alábbi alkotmányjogi panasz indítványt terjesztem elő: Kérem a tisztelt Alkotmánybíróságot, hogy állapítsa meg a megsemmisíteni kért jogszabály vagy jogszabályi rendelkezés, vagy bírói döntés alaptörvény-ellenességét, és semmisítse meg azt, mivel sérti az Alaptörvény cikk, bekezdését. Kérelmem indokolásaként az alábbiakat adom elő: 1. A megsemmisíteni kért jogszabályi rendelkezés(ek), bírói döntések megnevezése, a határidő-számításhoz szükséges adatok közlése (a jogerős ítélet kézhezvételének időpontja stb.): 2. Az Alaptörvényben biztosított jog megnevezése: 3. A közvetlen érintettség kifejtése (az eljárás megindításának indokai, az

Alaptörvényben biztosított jog sérelmének lényege, bírói döntés esetén a pertörténet röviden, az ügyben hozott bírói döntések stb.): 4. Indokolás arra nézve, hogy a sérelmezett jogszabály, jogszabályi rendelkezés, bírói döntés miért ellentétes az Alaptörvény megjelölt rendelkezésével: 5. Annak bemutatása, hogy az indítványozó a jogorvoslati lehetőségeit kimerítette, vagy jogorvoslati lehetőség nincs számára biztosítva: 6. Nyilatkozat arról, hogy az ügyben van-e folyamatban felülvizsgálati eljárás a Kúria előtt, illetve arról, hogy kezdeményeztek-e perújítást (jogorvoslat a törvényesség érdekében) az ügyben: Kelt: Dátum Indítványozó képviseletében: Jogi képviselő aláírása Mellékletek: 1. Ügyvédi meghatalmazás / jogi szakvizsga-bizonyítvány hitelesített másolata / jogtanácsosi igazolvány másolata 2. Nyilatkozat az indítvány és a személyes adatok nyilvánosságra hozhatóságáról 3.

Érintettséget alátámasztó dokumentumok 95 7. Felhasznált irodalom Elekné Nemes Klára, Hadler Ferenc: Büntető eljárásjogi iratmintatár. Budapest, 2002, KJK Kerszöv Jogi és Üzleti Kiadó Kft. Czenner Orsolya, Kapa Mátyás, Szira Zoltán: Jogi alapismeretek Budapest, 2007, I. változatlan utánnyomása, 2010, Budapesti Kommunikációs és Üzleti Főiskola, KIT Kft Dr. Jakab András: Az új Alaptörvény keletkezése és gyakorlati következményei Budapest, 2001, HVGORAC Kiadó Dr. Kilényi Géza, Dr Ács Nándor: Közigazgatási szakvizsga Általános Közigazgatási Ismeretek I modul Központi állami szervek rendszere Jegyzet Budapest, 2013, Nemzeti Közszolgálati Egyetem Kukorelli István: Alkotmánytan I., Budapest, 2007, Osiris Kiadó Kukorelli István, Pozsár-Szentmiklósy Zoltán: Állampolgári ismeretek. Szeged, 2010 Mozaik Kiadó Rózsás Eszter: Közigazgatási jog. Budapest-Pécs, 2013, Dialóg Campus Kiadó, Dr. Szalai András, Dr Szalai Attila I

modul Közigazgatási alapismeretek „A Kormányablak ügyintézők képzése”, ÁROP-2.220 számú kiemelt projekt, 2012 Nemzeti Közszolgálati Egyetem, ppt Szilágyi Péter: Jogi alaptan. 2 átdolgozott kiadás Budapest, 2003, Osiris Kiadó 8. Ajánlott irodalom Alapvető jogok biztosa 2012. éves beszámolója http://www.ajbhhu/documents/10180/129110/AJBH+Beszámoló%202012/9215dc04-4031-451e-b79ceff2e2e63925?version=11 (utolsó letöltés dátuma: 2013 augusztus 22) Kondorosi Ferenc: Jogállamiság – jogegyenlőség –jogbiztonság - Tanulmány - Az Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium, a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia Iustitia et Pax Bizottsága, valamint a Konrad Adenauer Stiftung „Közjó és biztonság” című szakértői konferenciáján – 2007. november 24-én – elhangzott előadás szövege http://wwwbvophu/download/kondorosi 0702pdf/kondorosi 0702pdf (utolsó letöltés dátuma: 2013 augusztus 22) 9. Webes hivatkozások Az Alapvető Jogok

Biztosa honlapja. wwwajbhu (utolsó letöltés dátuma: 2013 augusztus 22) Alkotmánybíróság honlapja. wwwmkabhu Az Állami Számvevőszék honlapja. http://wwwaszhirportalhu (utolsó letöltés dátuma: 2013 augusztus 22.) Dr. Lőrincsik Péter: Közigazgatási Alapismeretek, (kozigfelepites2013pdf), (utolsó letöltés: 2013 augusztus 26) (ábrák forrása) A Kormány honlapja. Kormányportál A Magyar Államról wwwkormanyhu (utolsó letöltés dátuma: 2013. augusztus 22) Az Országgyűlés honlapja http://www.parlamenthu/pairhelp/ogy magyarhtm (utolsó letöltés dátuma: 2013. augusztus 22) A Köztársasági Elnöki Hivatal honlapja www.kehhu www.hvghu A Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság honlapja. wwwnaihhu (utolsó letöltés dátuma: 2013. augusztus 22) 96 10. Felhasznált jogforrások jegyzéke webes hivatkozással is megjelölve (utolsó letöltés dátuma: 2013. augusztus 22) Magyarország Alaptörvénye (2011. április 25) http://njt.hu/cgi

bin/njt doccgi?docid=140968238905 A jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX törvény http://njt.hu/cgi bin/njt doccgi?docid=132774234903 Az Országgyűlés Házszabálya (46/1994.(IX30) Ogy hat) http://njt.hu/cgi bin/njt doccgi?docid=21407245099 Az Országgyűlésről szóló 2012. évi XXXVI törvény http://njt.hu/cgi bin/njt doccgi?docid=148174245150 A Köztársasági elnök jogállásáról és javadalmazásáról szóló 2011. évi CX törvény http://njt.hu/cgi bin/njt doccgi?docid=139237234361 A központi államigazgatási szervekről, valamint a Kormány tagjai és az államtitkárok jogállásáról szóló 2010. évi XLIII törvény http://njt.hu/cgi bin/njt doccgi?docid=131577240110 A Magyar Köztársaság Minisztériumainak felsorolásáról szóló 2010. évi XLII törvény http://njt.hu/cgi bin/njt doccgi?docid=131558223475 A bíróságok szervezetéről és igazgatásáról szóló 2011. évi CLXI törvény http://njt.hu/cgi bin/njt doccgi?docid=139695245327 A bírák

jogállásáról és javadalmazásáról szóló 2011. évi CLXII törvény http://njt.hu/cgi bin/njt doccgi?docid=139703243727 Az Ügyészségről szóló 2011. évi CLXIII törvény http://njt.hu/cgi bin/njt doccgi?docid=139710245257 A Legfőbb Ügyész, az ügyészek és más ügyészségi alkalmazottak jogállásáról és az ügyészi életpályáról szóló 2011. évi CLXIV törvény http://njt.hu/cgi bin/njt doccgi?docid=139717243728 Az Alkotmánybíróságról szóló 2011. évi CLI törvény (Abtv) http://njt.hu/cgi bin/njt doccgi?docid=139622245255 Az Alapvető jogok biztosáról szóló 2011. évi CXI törvény (Ajbtv) http://njt.hu/cgi bin/njt doccgi?docid=139247245253 Az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII törvény http://njt.hu/cgi bin/njt doccgi?docid=139257245254 Az Állami Számvevőszékről szóló 2011. évi LXVI törvény http://njt.hu/cgi bin/njt doccgi?docid=138681245138 Magyarország gazdasági

stabilitásáról szóló 2011. évi CXCIV törvény http://njt.hu/cgi bin/njt doccgi?docid=142896245143 A büntetőtörvénykönyvről szóló 2012. évi C törvény http://njt.hu/cgi bin/njt doccgi?docid=152383245268 Az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV törvény http://njt.hu/cgi bin/njt doccgi?docid=30903245229 A magzati élet védelméről szóló 1992. évi LXXIX törvény http://njt.hu/cgi bin/njt doccgi?docid=17433244667 A büntetőeljárásról szóló 1998. évi XIX törvény http://njt.hu/cgi bin/njt doccgi?docid=34361245307 A rendőrségről szóló 1994. évi XXXIV törvény http://njt.hu/cgi bin/njt doccgi?docid=21269243547 97 Az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról szóló 2003. évi CXXV törvény http://njt.hu/cgi bin/njt doccgi?docid=76310245121 Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV törvény http://njt.hu/cgi bin/njt doccgi?docid=481245092 A Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V törvény

(Hatályba lépésének napja: 2013 március 15) http://njt.hu/cgi bin/njt doccgi?docid=159096239298 A lelkiismereti és vallásszabadságról, valamint az egyházakról szóló2011. évi CCVI törvény http://njt.hu/cgi bin/njt doccgi?docid=143091245144 Az egyesülési jogról, a civil jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló 2011. évi CLXXV törvény http://njt.hu/cgi bin/njt doccgi?docid=139791238105 A gyülekezési jogról szóló 1989. évi III törvény http://njt.hu/cgi bin/njt doccgi?docid=139791238105 A nemzetiségek jogairól szóló 2011. évi CLXXIX törvény http://njt.hu/cgi bin/njt doccgi?docid=139819245140 A sajtszabadságról és a médiatartalmak alapvető szabályairól szóló 2010. évi CIV törvény http://njt.hu/cgi bin/njt doccgi?docid=132460245134 A Munka Törvénykönyvéről szóló 2012. évi I törvény http://njt.hu/cgi bin/njt doccgi?docid=143164243737 A kötelező egészségbiztosítás ellátásairól

szóló 1997. évi LXXXIII törvény http://njt.hu/cgi bin/njt doccgi?docid=30386244855 A társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX törvény http://njt.hu/cgi bin/njt doccgi?docid=30360245227 A társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI törvény http://njt.hu/cgi bin/njt doccgi?docid=30369245108 A muzeális intézményekről, a nyilvános könyvtári ellátásról és a közművelődésről szóló 1997. évi CXL Törvény http://njt.hu/cgi bin/njt doccgi?docid=30818245109 A környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII törvény http://njt.hu/cgi bin/njt doccgi?docid=23823245100 98 11. Önellenőrző kérdések 1. Határozza meg az alkotmányosság fogalmát! 2. Sorolja fel az alkotmányosság klasszikus alapelveit! 3. Mit jelent a népszuverenitás elve? 4. Ismertesse a hatalmi ágak szétválasztásának és egyensúlyának

elvének lényegét! 5. Mit jelent a törvény előtti egyenlőség elve? 6. Ismertesse a jogbiztonság követelményét! 7. Mit jelent az emberi jogok deklarálása? 8. Ismertesse a jogállamiság lényegét! 9. Ismertesse a magyar államszervezet rendszerét! 10. Ismertesse az állami szervek csoportosításának lehetőségeit! 11. Határozza meg az Országgyűlés fogalmát! 12. Sorolja fel az Országgyűlés feladatait az Alaptörvény alapján! 13. Sorolja fel az Országgyűlés fő funkcióit! 14. Ismertesse részletesen a törvényalkotás menetét az Alaptörvény alapján! 15. Mi az Országgyűlés ellenőrzési feladatának lényege? 16. Ismertesse a parlamenti ellenőrzés formáit és eszközeit! 17. Mi a különbség interpelláció és egyszerű kérdés között? 18. Mi az „azonnali kérdések és válaszok órája”, beszámoló, politikai vita lényege? 19. Ismertesse az Országgyűlés választási funkcióját! 20. Ismertesse az Országgyűlés alakuló

ülésének menetét! 21. Sorolja fel az Országgyűlés megbízatása megszűnésének eseteit az Alaptörvény alapján! Miben változik a jelenleg hatályos Alkotmányhoz képest? 22. Hány országgyűlési képviselő van a parlamentben? 23. Ismertesse az Országgyűlés működési rendjét, a határozathozatal szabályait! 24. Ismertesse az Országgyűlés megbízatásának idejét! 25. Ismertesse az Országgyűlés szervezetét (tisztségviselők, házbizottság, bizottságok, képviselőcsoportok, országgyűlés hivatal, országgyűlési könyvtár)! 26. Ismertesse az országgyűlési képviselők feladatait, jogait, kötelezettségeit, a képviselői megbízatás megszűnésének eseteit! 27. Ismertesse a mentelmi jog összetevőit! 28. Határozza meg a köztársasági elnök fogalmát! 29. Milyen szerepet tölt be a köztársasági elnök a hatalmi ágak rendszerében? 30. Ismertesse a köztársasági elnök jelölésére, választására vonatkozó rendelkezéseket az

Alaptörvény alapján? Miben változik a hatályos Alkotmány rendelkezéseihez képest? Ki lehet köztársasági elnök? 31. Kik töltötték be az államfői tisztséget Magyarországon 1989 óta? 32. Ismertesse az összeférhetetlenségi szabályokat! 33. Sorolja fel a köztársasági elnök feladatait! 34. Ismertesse az államfői megbízás megszűnésének eseteit! Fejtse ki a megfosztás lényegét! 35. Ismertesse az Alkotmánybíróság szervezetére vonatkozó szabályokat! 36. Milyen szerepet tölt be az Alkotmánybíróság a hatalmi ágak rendszerében? 37. Ismertesse a jelölés, választás szabályait! 38. Ki lehet alkotmánybíró? 39. Ki nem lehet alkotmánybíró? 40. Sorolja fel az Alkotmánybíróság feladatát az Alaptörvény alapján! 41. Ismertesse az összeférhetetlenségi szabályokat! 99 42. Ismertesse a tisztség megszűnésének eseteit! 43. Ismertesse az Alkotmánybíróság eljárását, határozatának jellemzőit! 44. Milyen változás

következett be az Alaptörvényben az ombudsmanokra vonatkozó rendelkezések tekintetében? 45. Milyen szerepet tölt be az ombudsman az emberi jogok érvényesülésében? 46. Ismertesse az alapvető jogok biztosa választásának szabályait! 47. Ki lehet alapvető jogok biztosa? 48. Ki nem lehet alapvető jogok biztosa? 49. Ismertesse az összeférhetetlenségi szabályokat! 50. Ismertesse az alapvető jogok biztosa feladatait! 51. Ismertesse az alapvető jogok biztosa eljárásának, intézkedéseinek lényegét! 52. Milyen szerepet tölt be az Állami Számvevőszék a parlamenti ellenőrzésben? 53. Melyik állami szerv és hány évre választja az Állami Számvevőszék elnökét? 54. Ki lehet Állami Számvevőszék elnöke? Ki nem lehet? 55. Hogyan szűnhet meg az Állami Számvevőszék elnökének a tisztsége? 56. Milyen feladatai vannak az Állami Számvevőszéknek? 57. Milyen összeférhetetlenségi szabályok vonatkoznak az Állami Számvevőszék elnökére? 58.

Ismertesse az Állami Számvevőszék szervezetét! 59. Ismertesse az Állami Számvevőszék eljárását és intézkedéseinek lényegét! 60. Mi a feladata a Költségvetési Tanácsnak? 61. Kik a Költségvetési Tanács tagjai? 62. Ki nevezi ki és hány évre a Költségvetési Tanács elnökét? 63. Hány szintű Magyarország bírósági szervezetrendszere? 64. Melyik állami szerv és hány évre választja a Kúria elnökét? 65. Mi a bíróság alapvető feladata? 66. Ki lehet bíró? 67. Ismertesse a bírákra vonatkozó összeférhetetlenségi szabályokat! 68. Melyek az igazságszolgáltatás fő formái? 69. Sorolja fel az igazságszolgáltatás klasszikus alapelveit! 70. Fejtse ki a bírói függetlenség lényegét! 71. Fejtse ki az igazságszolgáltatás egységének az elvét! 72. Fejtse ki a társasbíráskodás és az ülnökök részvételének az elvét! 73. Fejtse ki a tisztességes eljárás elvét! 74. Fejtse ki a bírósági eljárás nyilvánosságának

elvét! 75. Ismertesse az anyanyelv használatának az elvét! 76. Fejtse ki az ártatlanság vélelmének elvét! 77. Ismertesse a jogorvoslathoz való jogot! 78. Ismertesse a védelemhez való jogot! 79. Milyen szerepet tölt be a Kormány a hatalmi ágak rendszerében? 80. Ismertesse a Kormány összetételét és megalakulásának szabályait! 81. Ismertesse a Kormány alapvető feladatát az Alaptörvény szerint! 82. Ismertesse a Kormány működésének szabályait! 83. Ismertesse a miniszterelnöki tisztség keletkezésének, megszűnésének szabályait! 84. Ismertesse a konstruktív bizalmatlansági indítvány lényegét, eseteit! 85. Sorolja fel a Kormány munkáját segítő szerveket! 86. Határozza meg a Miniszterelnökség feladatát! 87. Ismertesse az ügyészség szervezeti tagozódását! 88. Sorolja fel az ügyészség feladatait! 89. Melyik állami szerv és hány évre választja a Legfőbb Ügyészt? 90. Ki lehet ügyész? 91. Ismertesse az alapvető jog

jellemzőit! 100 92. Ismertesse az alapvető jogok történeti fejlődését! 93. Ismertesse az alapvető jogok csoportosítását! 94. Ismertesse az alapvető jogok forrásait a magyar jogrendszerben? 95. Ismertesse az alapvető jogokra vonatkozó általános szabályokat az Alaptörvény alapján! 96. Melyek az alapvető jogok korlátjai? 97. Ismertesse, hogy az alapvető jogok védelmében egyes állami szervek, milyen feladatot töltenek be? 98. Sorolja fel az állampolgárok alapvető kötelezettségeit! 101 12. Önellenőrző feladat Mely állami szervet, tisztséget jelölik az alábbi jellemzők? Egy válasz többször előfordulhat! 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10. 11. 12. 13. 14. 15. 16. 17. 18. 19. 20. 21. 22. 23. 24. 25. 26. 27. 28. 29. 30. 31. 32. 33. 34. 35. 36. 37. 38. 39. 40. 41. 42. 43. A nyomozás felett törvényességi felügyeletet gyakorol – Kinevezi a tábornokokat – Magyarország legfőbb népképviseleti szerve – 15 tagja van – Kinevezi a

tábornokokat – A végrehajtó hatalmi ág csúcsán áll – Megválasztja a miniszterelnököt – Alapjogvédelmi feladatok lát el – Kifejezi a nemzet egységét – Alaptörvény védelmének legfőbb szerve – Kizárólagos törvényalkotási funkciója van – Képviseli a vádat – Igazságszolgáltatási tevékenységet végez – 5 évre az Országgyűlés választja – Politikai felelőssége van az Országgyűléssel szemben – Államfő – Kormányfő – Feladata bűncselekmények üldözése – Megválasztásának feltétele, hogy a 45. életévét betöltse – Megválasztásának feltétele, hogy a 35. életévét betöltse – Kinevezésének feltétele, hogy a 30. életévét betöltse – Ő a fegyveres erők főparancsnoka – Feladata alkotmányjogi panasz elbírálása – Konstruktív bizalmatlansági indítványt nyújthatnak be ellene az országgyűlési képviselők 1/5-e – Megfoszthatja az államfőt a tisztségétől – Egyik helyette a

nemzetiségek jogainak védelmét látja el – Megválasztja a Kúria elnökét – Egyéni kegyelmet gyakorol – Közkegyelmet gyakorol – Előzetes normakontroll – Az Országgyűlés pénzügyi-gazdasági ellenőrző szerve – Törvényességi felügyeletet gyakorol a büntetés-végrehajtás törvényessége felett – Vizsgálja a központi költségvetési javaslat megalapozottságát – Megalkotja és módosítja Magyarország Alaptörvényét – Élén miniszter áll – Feloszlatja az alkotmányellenesen működő képviselő-testületet – Domináns szerepe van a Kormány működésében – A miniszterelnök munkaszerve – Tagjait az Országgyűlés 12 évre választja. Nem választhatók újra – Miniszterelnökből és miniszterekből áll – 386 országgyűlési képviselőből áll – Elnökét az Országgyűlés választja 12 évre – Az Országgyűlés választja 6 évre – 102 44. A személyes adatok védelméhez és a közérdekű adatok

megismeréséhez való jog érvényesülését ellenőzi – 45. A központi költségvetés megalapozottságát vizsgálja Közreműködik a központi költségvetésről szóló törvény előkészítésében – 46. Állampolgárok jogvédelme a hatóságokkal szemben – 103 KÖZIGAZGATÁSI RENDSZER 1. Bevezetés 2. A közigazgatás fogalma, feladata 3. A közigazgatás rendszere 4. Igazgatás és közigazgatás kapcsolata, a közigazgatás sajátosságai 5. Közigazgatás helye a hatalmi ágak rendszerében 6. A közigazgatás intézményrendszere 7. A közigazgatás szervezeti rendszere 8. Az államigazgatás 8.1 Központi államigazgatási szervek 8.2 A központi államigazgatás területi szervei 8.3 A központi államigazgatás helyi szervei 9. Önkormányzati közigazgatás 10. A közigazgatási hatósági eljárás alapjai 11. Mellékletek 12. Felhasznált irodalom 13. Ajánlott irodalom 14. Webes hivatkozások 15. Felhasznált jogforrások jegyzéke webes

hivatkozással is megjelölve 16. Önellenőrző kérdések 17. Önellenőrző feladat 104 KÖZIGAZGATÁSI RENDSZER 1. Bevezetés A közigazgatás tevékenysége az egész társadalomra kiterjed, „a közigazgatás funkciói jelennek meg mindennapjainkban, személyes okmányainkban: a személyazonosító igazolványban, az útlevélben, az adóazonosító számban, . a lakcímet igazoló hatósági igazolványban, az iskolai bizonyítványokban és sok más okiratban” [Kukorelli – Pozsár-Szentmiklósy (2010), 208. o] Születésünktől kezdve egész életünkön át kapcsolatba kerülünk a közigazgatással, már a születési anyakönyvi kivonat kiállítását is közigazgatási szerv végzi. Útlevél-kérelem, gépjármű-vezetői engedély kiváltása iránt az okmányirodához, ingatlanunk hiteles tulajdoni lapjának kiváltása iránt a járási földhivatalhoz, mint közigazgatási szervhez fordulunk. E fejezet következő részében megismerkedünk a közigazgatás

fogalmával, feladataival, szervezetrendszerével, intézményrendszerével, a közigazgatási hatósági eljárás szabályaival. 2. A közigazgatás fogalma, feladata 2.1 A közigazgatás fogalma A közigazgatás a közérdek érvényesítése céljából, a közhatalom birtokában végzett tevékenység. A közigazgatás a végrehajtó hatalom részét képezi, annak funkcióit látja el. A közigazgatás azon közhatalommal felruházott szervezetek összessége, amelyek az állam vagy az önkormányzat nevében a törvényhozó által meghatározott közfeladatokat látnak el, és jogszabályokat hajtanak végre hivatásos apparátussal az egész társadalomra kiterjedően „A közigazgatás az állam egyik legkiterjedtebb szervezetrendszere, amelyen keresztül közfeladatai legnagyobb részét ellátja” [Kukorelli – Pozsár-Szentmiklósy, (2010), 205. o]: - - - „a „hagyományos államügyek” (az állam belső rendjének és külső védelmének biztosítása,

továbbá külkapcsolatainak rendezése)” [Kukorelli – Pozsár-Szentmiklósy, (2010), 206. o] Egyik klasszikus esete a rendvédelmi és honvédelmi igazgatás. A gazdasági igazgatás. („Az állam az ellenőrzési-felügyeleti típusú állami szervek egész sorát működteti: Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete, Gazdasági Versenyhivatal) Ősi államügy az adóztatás Az adózó polgár és az adóhatóságok (NAV) jogait és kötelezettségeit törvény szabályozza. A közteherviselés az állampolgárok alapvető kötelezettsége” [Kukorelli – Pozsár-Szentmiklósy, (2010), 207208 o] Az oktatási, művelődési, egészségügyi, szociális igazgatás. „A harmadik nagy közigazgatási típusba az oktatási, a tudományos, a művészeti, a közgyűjteményi, a testnevelési és sport, az egészségügyi és a szociális igazgatás tartozik. Ennek keretében az állam felügyeli például az oktatási intézményeket, kórházakat, egyetemeket és múzeumokat

tart fenn, és az erre szakosodott szervein keresztül együttműködik az e területeken működő civil és gazdasági szervezetekkel„ [Kukorelli – Pozsár-Szentmiklósy, (2010), 208. o] 105 2.2 A közigazgatás rendeltetése, feladatai, tevékenységfajtái A közigazgatás a végrehajtó hatalom elkülönült szervezetrendszerének és személyi állományának a jog által meghatározott tevékenysége, amellyel a társadalom tagjai és szervezetei magatartását közhatalom birtokában befolyásolja. A közigazgatás végrehajtó és döntés-előkészítő, közszolgáltató tevékenység „Az állami feladatok megvalósítása a közigazgatás alapvető rendeltetése” [Fazekas – Ficzere, (2006), 42. o.] A közigazgatás rendeltetési körébe tartozó tevékenységeinek két fajtáját különböztethetjük meg: a közhatalmi tevékenységet és a közvetlen igazgatást [Dr. Kilényi – Dr Ács, (2013), 124 o] 19. ábra: A közigazgatás feladatai (dr.

Lőrincsik Péter: Közigazgatási Alapismeretek, kozigfelepites2013pdf) 2.21 A közigazgatás közvetlen igazgatási tevékenysége A közigazgatási szervek közvetlen igazgatási tevékenysége körébe tartoznak: 1. közszolgáltató jellegű feladatok ellátása (kötelezően ellátandó, önként vállalt feladatok), például a helyi közszolgáltatás – óvodai nevelés stb. - biztosításában való közreműködés; 2. szervezetirányítás (államigazgatási szervek irányítása, közintézetek irányítása stb); 3. gazdálkodási tevékenység, mely tevékenységnek három formáját különböztetjük meg [Fazekas – Ficzere, (2006), 49 o]: költségvetési gazdálkodás, azaz a költségvetés végrehajtása, az állam tulajdonában lévő kincstári vagyon kezelése, és az állam vállalkozói (üzleti) vagyonának kezelése; 4. materiális tevékenység, e tevékenysége útján biztosítja „a társadalom számára szükséges információk gyűjtését,

rendszerezését, adatbankok működtetését, nyilvántartások vezetését, például a statisztikai rendszert” [Fazekas – Ficzere, (2006), 49. o]; 5. nem közigazgatási jogi, hanem más jogág által szabályozott tevékenységek, „pl bűncselekmény észlelése esetén a büntetőeljárási jogban szabályozott feljelentést tesz” [Dr Kilényi – Dr Ács, (2013), 125 o.] 2.22 A közigazgatás közhatalmi tevékenysége A közigazgatás „egyes tevékenységeit közhatalom birtokában látja el” [Dr. Kilényi – Dr Ács, (2013), 125. o], közhatalmi tevékenységet végez A közhatalom gyakorlása azt jelenti, hogy az államigazgatási szervek jogszabályban meghatározott hatáskörükben, illetékességi területükön mindenkire kötelező döntéseket hozhatnak és e döntéseknek állami kényszerrel szerezhetnek érvényt. A közigazgatás közhatalmi tevékenységébe sorolható a közigazgatás jogalkotó tevékenysége (például a Kormány rendeletet

bocsáthat ki), valamint a közigazgatási szervek hatósági jogalkalmazó tevékenysége. A hatósági jogalkalmazás formái: közvetlen hatósági jogalkalmazás és hatósági felügyelet). 106 A közigazgatás hatósági jogalkalmazó tevékenysége a közfeladatok megvalósításának hatalmi jogi eszköze, mely több szempontból különbözik a bíróságok jogalkalmazó tevékenységétől, pl. „alapvető különbség fedezhető fel a tevékenységek funkciói között” [Dr. Kilényi – Dr Ács, (2013), 125 o] Közigazgatás hatósági jogalkalmazó tevékenysége Bíróság jogalkalmazó tevékenysége - Funkciója: közérdek, közcél megvalósítása. - Funkciója: jogvédő funkció. - Hivatalból és kérelemre is indítható nem peres eljárás. - Kizárólag kérelemre induló peres eljárás 20. ábra: Főbb különbségek a közigazgatás és bíróság jogalkalmazó tevékenysége között A közigazgatás közvetlen hatósági jogalkalmazó

tevékenysége során a közigazgatás közhatalommal rendelkező szervei egyedi ügyekben, jogszabályban meghatározott felhatalmazás alapján, – hatáskörük és illetékességük keretei között – jogszabályok alapján döntenek (határozatot vagy végzést hoznak), például jogokat (valamely tevékenység gyakorlására engedélyt adnak), kötelezettségeket (valamely magatartástól való tartózkodásra kötelezés) állapítanak meg, eldöntik a jogalanyok közötti vitákat, jogszabálysértés esetén pedig a jogsértővel szemben szankciókat állapítanak meg (pl. bírságot szabnak ki) A hatósági felügyelet: a jogszabályok, és az ezek alapján hozott döntések figyelemmel kísérése, ellenőrzése. A közhatalmi eszközök ahhoz szükségesek, hogy akár állami kényszer igénybevételével is megvalósíthassa a közigazgatás a közérdek kielégítését szolgáló feladatait. 3. A közigazgatás rendszere A közigazgatás, mint szervezeti rendszer

része az állami szerveknek. A közigazgatás minden más állami szervtől elkülönült önálló feladat-és hatáskörrel, feladatai ellátásához elkülönült szervezetrendszerrel, személyzettel rendelkezik. A közigazgatási szervezetrendszer belülről tagolt, alrendszerekre oszlik A magyar közigazgatás fejlődése során differenciálódva államigazgatás és az önkormányzati igazgatás alrendszerekre osztódott (duális jelleg). (Megemlítendő, hogy egyes szakirodalmi álláspontok szerint az önkormányzatok relatív önállóságuk ellenére is a végrehajtó hatalmi ág részei, míg mások szerint nem azok, és így önálló hatalmi ágat alkotnak). KÖZIGAZGATÁS ALRENDSZEREI ÁLLAMIGAZGATÁS A kormány által irányított központi, területi és helyi szintre szerveződő, hierarchikusan felépülő államigazgatási szervek rendszere. ÖNKORMÁNYZATI IGAZGATÁS Települési és területi alapon szervezett és választott testületek által irányított

önkormányzati közigazgatási szervek rendszere. (megyei önkormányzat, települési önkormányzat) 107 21. ábra: A magyar civil közigazgatás szervezeti ábrája (Debreceni Egyetem Állam-és Jogtudományi Kar Közigazgatási Jogi Tanszék – Záróvizsga felkészítő segédlet – Közigazgatási jog – Debrecen 2012., 9 o, zrovizsga felkszit 2012-vgleges2pdf) Az államigazgatási és önkormányzati szervek együtt alkotják a közigazgatás szervezetrendszerét. Államigazgatási szervek Önkormányzati közigazgatási szervek Jogszabályban meghatározott feladat- és hatáskörrel, Önkormányzati feladatokat látnak el, amelyek ellátását igazgatási jogosítványokkal rendelkeznek, államigaz- vagy törvény teszi kötelezővé, pl. egészséges ivóvíz gatási feladatokat látnak el (országos közügy). ellátás biztosítása, vagy a törvény keretei között szabadon vállalhatóak. Helyi közügyeket látnak el Önálló döntési jogkörrel

rendelkeznek. Önálló döntési jogkörrel rendelkeznek (hatáskörének gyakorlását azonban egyes szerveire átruházhatja). A rendszerint hivatali formában működő államigazga- A lakosság által választott képviselők, illetve vezető tási szervek élén egyszemélyi felelős vezető áll (hie- irányításával működik, szervezetét, működését a törrarchikus rendszer), aki egyben a hatáskörök és igazga- vény keretei között maga határozza meg. tási jogosítványok címzettje. Szervezeti egységek: főosztályok, azokon belül osztályok. A működéséhez szükséges állami tulajdonban lévő Költségvetését önállóan állapítja meg, működéséhez vagyont kezelik. saját tulajdonában álló vagyonnal rendelkezik. Van felettes (irányító, felügyelő) szervük. A felettes Nincs felettes szerve államigazgatási szerv – végső soron a kormány – irányítása alatt állnak. Vonatkozó jogszabály: Vonatkozó jogszabály: Magyarország

Alaptörvénye. Magyarország Alaptörvénye. A központi államigazgatási szervekről, valamint a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi Kormány tagjai és az államtitkárok jogállásáról szóló CLXXXIX. törvény (Mötv) 108 2010. évi XLIII törvény A fővárosi és megyei kormányhivatalokról, valamint a fővárosi és megyei kormányhivatalok kialakításával és a területi integrációval összefüggő törvénymódosításokról szóló 2010. évi CXXVI törvény A járások kialakításáról, valamint az ezzel összefüggő törvények módosításáról szóló 2012. évi XCIII törvény A járási (fővárosi kerületi) hivatalokról szóló 218/2012. (VIII13) Korm rendelet 22. ábra: Államigazgatási szervek és önkormányzati közigazgatási szervek összehasonlítása 4. Igazgatás és közigazgatás kapcsolata, a közigazgatás sajátosságai „A közigazgatás egy igazgatási tevékenység, amelynek célja az állami feladatok

megvalósítása, ennek keretében egyrészt a döntések előkészítésében, másrészt azok végrehajtásában vesz részt” [Dr. Kilényi – Dr. Ács (2013), 124 o] - ebből a szempontból a közigazgatás alapvető szerepe ugyanaz, mint az igazgatásé, szakigazgatásé a szervezetben A közigazgatásnak, más igazgatási, szakigazgatási rendszertől azonban eltérő sajátosságai is vannak (Fazekas Ficzere, 2006, 36. o): - A társadalomban létező legnagyobb szakigazgatási rendszer. - A közigazgatás igazgatási tevékenysége kiterjed az egész társadalomra. - Az igazgatás főtevékenységként való végzése. - Nincs önállósult célja, de a közigazgatás a politikai hatalomnak alárendelt, annak céljait valósítja meg, célhoz kötötten valósítja meg tevékenységét, ugyanakkor a politikai hatalommal szemben relatív autonómiával is rendelkezik, mely azt is jelenti, hogy a közigazgatás önállóan, felelősen gyakorolja hatáskörét a jogszabályok

szigorú betartása mellett. - A társadalom igazgatását – a jog, az állam által meghatározott keretei között – elsősorban, de nem kizárólagosan közhatalommal látja el, például jogszabályt alkot, szervezeteket igazgat, gondoskodik a közszolgáltatások ellátásáról. - A közigazgatás meghatározó sajátossága továbbá a jogállamiság szigorú követelményeinek az érvényesülése. A közigazgatás tevékenységét, feladatait, szervezetét és működését a jogrendszer elkülönült ága, a közigazgatási jog szabályozza. - Feladatai ellátására elkülönült közigazgatási szervezetrendszer jön létre. - Funkciója a végrehajtás. 5. Közigazgatás helye a hatalmi ágak rendszerében 5.1 A végrehajtó hatalom és a közigazgatás A közigazgatás a végrehajtó hatalom részét képezi, annak funkcióit látja el. A Kormány is az államigazgatás része, a közigazgatási szervezetrendszer csúcsán elhelyezkedő, kormányzati és végrehajtó

tevékenységet ellátó szerv, amely irányítja az államigazgatás teljes szervezetrendszerét Az Alaptörvény szerint „a Kormány a végrehajtó hatalom általános szerve, amelynek feladat- és hatásköre kiterjed mindarra, amit az Alaptörvény vagy jogszabály kifejezetten nem utal más szerv feladat- és hatáskörébe. 109 A Kormány az Országgyűlésnek felelős. A Kormány a közigazgatás legfőbb szerve, törvényben meghatározottak szerint államigazgatási szerveket hozhat létre” A Kormány egyik fontos jogosítványa, az utasítási joga az államigazgatási szervek jelentős részével szemben. A Kormánynak azonban nincs joga arra, hogy államigazgatási ügyekben az államigazgatási szervek helyett maga döntsön, államigazgatási szervek hatáskörét nem vonhatja el. Az államigazgatás alárendelt szervei ez alapján azonban nem ellensúlyai a Kormánynak Az utóbbi fejlődés eredményeképpen ugyanakkor létrejöttek olyan államigazgatási

feladatot ellátó szervek (autonóm államigazgatási szervek és önálló szabályozó szervek), amelyek a végrehajtó hatalom, s így az államigazgatás részét képezik, de a Kormánytól függetlenek, mely függetlenség biztosítja a politikai semlegességet a szerv tevékenységével szemben és az alkotmányos alapjog érvényesítésének a garanciája is. 5.2 A törvényhozó hatalom és a közigazgatás közötti kapcsolat jellemzői A törvényhozó és a végrehajtó hatalom között nincs hierarchikus (alá-fölérendeltségi) kapcsolat. A parlament nem adhat konkrét utasításokat a közigazgatás szervezetrendszerének Egyfajta függőségi viszony azonban érvényesül e hatalmi ágak között, mely megnyilvánul egyrészt a közigazgatásnak és azon belül a Kormánynak az Országgyűlésnek tartozó felelőssége révén különösen az alábbiakban: a.) A Kormány beszámolási kötelezettsége: működéséért a Kormány az Országgyűlésnek felelős,

munkájáról az Országgyűlésnek rendszeresen köteles beszámolni. b.) A miniszteri felelősség intézménye: a Kormány tagjai a Kormánynak és az Országgyűlésnek felelősek, tevékenységükről kötelesek e szerveknek beszámolni c.) A Kormánynak a parlament előtti politikai felelőssége: A Kormánynak a parlament bizalmával kell rendelkeznie, s a bizalomvesztés a Kormány bukásához vezethet. A parlamenti többség megbuktathatja a Kormányt (bizalmatlansági indítvány által), azonban fordítva, a Kormány nem oszlathatja fel az Országgyűlést d.) A miniszterelnök választása: a miniszterelnököt – a köztársasági elnök javaslatára – az Országgyűlés tagjai többségének szavazatával választja meg A minisztereket azonban nem az Országgyűlés választja, hanem a miniszterelnök javaslatára - a miniszteri tisztségre javasolt személy illetékes országgyűlési bizottság előtti meghallgatását követően - a köztársasági elnök nevezi ki

Ebből következik, hogy a minisztereket nem lehet az Országgyűlésben egyenként leváltani Csak a miniszterelnök ellen lehet konstruktív bizalmatlansági indítványt benyújtani, vagyis az Országgyűléssel szemben a valódi felelősséget a miniszterelnök egy személyben viseli, ugyanis a bizalmatlansági indítvány sikere esetén (ha az indítvánnyal együtt az új miniszterelnöknek javasolt személyt is megválasztották) az egész Kormánynak mennie kell. Másrészt a függőség megnyilvánul az Országgyűlésnek (a törvényhozó hatalomnak) a közigazgatás, azon belül is a Kormány (végrehajtó hatalom) feletti ellenőrző tevékenysége révén (a parlamenti ellenőrzés, például kérdés, interpelláció formájában), valamint az országgyűlési bizottságai általi ellenőrzés révén. A törvényhozó és a végrehajtó hatalmi ágak közötti kapcsolódási pontokat jelenti továbbá, hogy: a.) Az Országgyűlés a Kormány javaslatára feloszlatja azt

a képviselő-testületet, amelynek működése az Alaptörvénnyel ellentétes. b.) A Kormánynak kiemelkedő szerepe van a parlamenti döntések előkészítésében (jogszabályelőkészítő funkció - a parlament által megalkotott legtöbb törvénynek ugyanis a Kormány a kezdeményezője, az előterjesztője, széles szakmai apparátussal rendelkezik a tervezetek kidolgozásához), valamint a törvényhozói döntések végrehajtásában c.) Az Országgyűlés által alkotott jogszabályok (törvények) hatályon kívül helyezhetik a Kormány által alkotott jogszabályokat (kormányrendeleteket) 110 5.3 A köztársasági elnök és a közigazgatás kapcsolata Az államfő a törvényhozó és a végrehajtó hatalmi ágak között egyensúlyozó szerepet tölt be. Az államfő és a közigazgatás kapcsolatát azonban legfőképpen az jellemzi, hogy az államfői jogosítványok döntő része a közigazgatási szervek előkészítő tevékenységéhez kapcsolódik. Az

államfő és a közigazgatás, azon belül is a Kormány viszonylatában működik a miniszteri ellenjegyzés intézménye, mely szerint egyes államfői jogok gyakorlásának érvényességéhez szükséges a miniszterelnök vagy az illetékes miniszter ellenjegyzése. Az államfő és Kormány közötti kapcsolódási pontként meg kell még említeni a miniszterelnök személyére történő javaslattételt: „a miniszterelnököt – a köztársasági elnök javaslatára – az Országgyűlés tagjai többségének szavazatával választja meg”. További kapcsolódási pont, hogy „a köztársasági elnök tevékenységéhez kapcsolódó előkészítő tevékenységet a közigazgatás végzi” [Dr. Kilényi – Dr Ács, (2013) 123 o], valamint a köztársasági elnöknek az államigazgatással kapcsolatos fontos jogosítványa a kinevezési jogok (pl. miniszterek, államtitkárok, tábornokok, nagykövetek) gyakorlása 5.4 Az igazságszolgáltatás és a közigazgatás

kapcsolata „Az igazságszolgáltatás és a közigazgatás egymáshoz való viszonya tekintetében két tény a meghatározó: egyrészt a közigazgatási határozatok, döntések törvényességét a bíróság ellenőrzi, másrészt a közigazgatás szerveire a bíróságok döntései kötelezőek„ [Dr. Kilényi – Dr Ács, (2013) 122 o] 6. A közigazgatás intézményrendszere „A közigazgatás intézményrendszerét a közigazgatás rendeltetése határozza meg. Az állam közigazgatása egy tagolt, differenciált intézményrendszer útján valósul meg. A közigazgatási rendszer az államrendszer alrendszere, és maga is alrendszerekre tagozódik” [Fazekas – Ficzere (2006), 81. o] A közigazgatás intézményrendszeréről beszélhetünk szűkebb és tágabb értelemben. „A szűkebb értelemben vett közigazgatási intézményrendszer szervezetei: 1. a közigazgatási szervek rendszere, melynek egyik alrendszerét a Kormánynak alárendelt, a hierarchikusan

felépített államigazgatási alrendszer, másik alrendszerét a területi, települési (helyi) önkormányzatok alkotják, 2. a közintézmények: köztestületi önkormányzatok (pl szakmai kamarák), közalapítványok A közigazgatás intézményrendszere tágabb értelemben magában foglalja az olyan állami feladatokat ellátó szervezeteket, amelyeket az állam kötelezően vállal, és amelyekről a közigazgatási rendszer útján gondoskodik” [Fazekas – Ficzere (2006), 83. o] 111 23. ábra: A magyar közigazgatás intézményrendszere (Debreceni Egyetem Állam-és Jogtudományi Kar Közigazgatási Jogi Tanszék – Záróvizsga felkészítő segédlet – Közigazgatási jog – Debrecen 2012., 8 o pdf)6 (zrovizsga felkszit 2012-vgleges2pdf) 7. A közigazgatás szervezeti rendszere 7.1 A közigazgatás szervezetrendszer tagolódását befolyásoló tényezők A közigazgatás szervezeti rendszerét az önálló, de egymással kapcsolatban álló különféle

közigazgatási szervek alkotják. „A közigazgatás szervezetrendszerét több tényező befolyásolja [Dr. Kilényi – Dr Ács (2013), 129 o]: 1. A minőségi munkamegosztás, mely alapján létrejön „a közigazgatási szervek feladat szerinti tagozódása” [Dr Kilényi – Dr Ács (2013), 129 o], például vízügyi igazgatás, területfejlesztési és építésügyi igazgatás, rendészeti igazgatás, idegenrendészet, menekültügyi rendészet, közlekedés rendészet, katasztrófavédelem, anyakönyvi igazgatás, környezetvédelmi igazgatás, természetvédelmi igazgatás, honvédelmi igazgatás, külügyi igazgatás, ipar igazgatása, agrárigazgatás, humánigazgatás, szociális igazgatás. 2. A mennyiségi munkamegosztás; mely alapján létrejön „a közigazgatási szervek terület szerinti tagozódása” [Dr Kilényi – Dr Ács (2013), 129 o], például központi szervek (pl Kormány), területi szervek (pl. megyei kormányhivatal), helyi szervek (pl járási

(kerületi) hivatalok) 3. „Az adott ország gazdasági viszonyai” [Dr Kilényi – Dr Ács (2013), 129 o] 4. A belpolitikai viszonyok, például „közrend, közbiztonság fenntartása érdekében kiépített szervek megjelenése” [Dr Kilényi – Dr Ács (2013), 129 o] 6 http://jog.unidebhu/documents/tanszekek/kozigazgatasi/zrovizsga felkszit 2012-vglegespdf 112 5. A külpolitikai tényezők, például a külföldön fennálló feszültségek eredményeképpen jelentkező migráció kezelése vagy az államok közötti együttműködés megvalósítása” [Dr Kilényi – Dr Ács (2013), 129. o] 6. Mindemellett „a közigazgatási struktúrára hatást gyakorló tényezők még a földrajzi adottságok, a közlekedési viszonyok, a történelmi hagyományok, tradíciók” [Dr. Kilényi – Dr Ács (2013), 129 o] 7. A közigazgatási szervezetrendszerre hatással lévő igazgatási törvényszerűségek: - a horizontális (mellérendeltség) és a vertikális

(alá-fölérendeltség) tagozódás; - a centralizáció (központosított) – decentralizáció (nem központosított), továbbá - a centralizáció (központi államigazgatási szervek) – dekoncentráció (helyi államigazgatási szervek) aránya és mértéke.” [Dr Kilényi – Dr Ács (2013), 129 o] Érdekesség. „Egy szervezetrendszerben a horizontális tagolás azt jelenti, hogy egy irányítási szinthez közvetlenül mennyi alsóbb szintű egységet rendelnek, vagyis egy irányító közvetlenül hány alsóbb szervet irányít A vertikális tagolás alatt pedig azt értjük, hogy egy irányítási szinthez mennyi alsóbb szint kapcsolódik, vagyis milyen mértékű az irányítás mélysége. Például egy központi szerv esetében, ha az irányítása alatt álló szerveket kiépítik a megyékben, valamint a városokban (pl. ilyen a rendőrség szervezete a főváros kivételével), akkor az irányítás szélessége a központi szerv esetében a megyék számával

megegyezik, az irányítás mélysége pedig két szint, a megyei és a városi. A két tagolási megoldás között azonban logikai összefüggés van, mivel minél nagyobb a szélességi tagolás, annál kisebb a mélységi tagolás Ha például a városi rendőrkapitányságok irányítását közvetlenül a központ látná el, akkor szükségtelen lenne a megyei szint, tehát az irányítás szélességének növelésével az irányítás mélysége csökken, és fordítva. Az igazgatástudomány álláspontja az, hogy a kétfajta tagolásnak egyensúlyban kell lenni egymással, mindkét irányú eltúlozása rontja a szervezetrendszer működésének hatékonyságát Amennyiben eltúlzott az irányítás szélessége, az irányító szerv képtelen hatékonyan ellátni az irányítási feladatait, vagy túlzottan nagy irányító szervezetet kell létrehozni Ha az irányítás mélységét túlozzák el, akkor az irányításhoz szükséges információs rendszerben következik

be a túl sok lépcsőfok miatt deformáció, és ez az irányítás hatékonyságát veszélyezteti.7 Szervezési elvek a közigazgatásban, melyeket Magyary Zoltán határozott meg. Centralizáció: „olyan központi szerv létesítése, amelynek az összes alsó és összekötő szervek alá vannak rendelve, és amely ily módon az egész közigazgatási szervezettel rendelkezni tud” (Magyary Zoltán) Centralizáció a közigazgatás egységét biztosító elv, a döntési hatalom központi szinten összpontosul. Decentralizáció: „azaz olyan szervek létesítése, amelyek a központ által nem vállalt feladatokat, köztük az emberekkel való közvetlen érintkezésben végzendő teendőket ellátják” (Magyary Zoltán). Decentralizáció: a közigazgatási feladatok önigazgatással és /vagy autonómiával rendelkező szervekre telepítése, azaz a döntés és feladatellátás az alacsonyabb szinteken (pl autonóm államigazgatási szervek, vagy pl települési,

területi önkormányzatok által) valósul meg Dekoncentráció: az államigazgatási feladatok területi megosztása a Kormány irányítása alatt álló szervek között, (központi hatalomnak alárendelt hivatalok = dekoncentrált szervek, pl. fővárosi és megyei kormányhivatalok) A centralizáció egyik megvalósulási formája, a központi kormányzat irányítása érvényesül. 7.2 A közigazgatási szerv fogalma, jogi paraméterei „A közigazgatás, mint szervezeti rendszer része az állami szerveknek. A közigazgatási szerv a közigazgatás szervezeti rendszerének legkisebb önálló alkotóeleme” (Fazekas – Ficzere, 2006, 125 o) „A végrehajtó hatalom részeként – jogszabályban előírt jogrendben létrehozott –, közigazgatási feladatokat ellátó szerv, mely jogszabályban meghatározott feladatait, hatásköre és illetékessége által körülhatároltan, közhatalommal felruházva látja el” [Dr. Kilényi – Dr Ács, (2013), 129 o] A

közigazgatási szervek jogképességgel rendelkeznek 7 http://www.uni-miskolchu/~wwwallin/kozig/hirek/altalanos resz/szerv meghatpdf 113 7.21 A közigazgatási szerv jogképessége „A közigazgatási szervek jogképességgel rendelkeznek, jogképességük létrehozásukkal keletkezik, és megszüntetésükkel együtt szűnik meg. A közigazgatási szervek jogképessége azt jelenti, hogy közigazgatási jogok és kötelezettségek alanya lehet” [Fazekas – Ficzere (2006), 126 o] Országgyűlés által létrehozott szervek Kormány Minisztériumok Kormányhivatalok Önkormányzati közigazgatási szervek Kormány által létrehozott szervek Központi Hivatalok Kormány munkáját segítő szervek 24. ábra: Államigazgatási szervek létrehozása A szervek megszüntetésének jogi rendje a létrehozás rendjével megegyező. A közigazgatási szerv jogképességének elemei: 1. A közigazgatási szervnek „a jogszabályban előírt jogrendben való létrehozása” [Dr

Kilényi – Dr Ács (2013), 129. o] 2. A közigazgatási szervnek „a közigazgatási tevékenység végzésének jogával való felruházása, azaz a feladat meghatározása és ennek ellátásához szükséges közhatalom biztosítása. A feladatkör a közigazgatási szerv társadalmi rendeltetését, a közigazgatás által megvalósítandó célkitűzések összességét jelenti” [Dr Kilényi – Dr Ács (2013), 129 o] 3. A közigazgatási szervnek jogszabályban előírt hatáskörrel és illetékességgel kell rendelkeznie A hatáskör „a feladatok teljesítéséhez szükséges jogosítványok, és kötelezettségek összességét jelenti” [Dr. Kilényi – Dr Ács (2013), 129 o] A hatáskör azt mutatja meg, hogy az adott ügyben történő eljárásra, a vonatkozó döntés meghozatalára a különböző típusú állami szervek közül melyik jogosult A közigazgatási szerv hatáskörét minden esetben jogszabálynak kell megállapítania. Például emberölés

bűntettének elkövetése miatt indult büntetőeljárásban a nyomozás lefolytatására a megyei rendőr-főkapitányság rendelkezik hatáskörrel és nem a Fővárosi Kormányhivatal. „A közigazgatási szervek hatáskörük szerint lehetnek általános vagy különös hatáskörű szervek. Míg a különös hatáskörű szervek (pl. minisztériumok) feladatköre egy meghatározott közigazgatási szakterülethez kapcsolódik, az általános hatáskörű szerveké (pl Kormány) valamennyi közigazgatási feladatra kiterjed” [Dr Kilényi – Dr Ács (2013), 129 o] A közigazgatási szerv jogszabály határozza meg. Az illetékesség azt mutatja meg, hogy az adott ügyben történő eljárásra az azonos típusú szervek közül pontosan melyik szerv jogosult. Az előző példánál maradva: arra a kérdésre, hogy melyik rendőr-főkapitányság jogosult az ügyben eljárni, a válasz az, hogy az elkövetés helye szerint illetékes rendőr-főkapitányság, tehát, ha

Hódmezővásárhelyen követték el a bűncselekményt, akkor a Csongrád Megyei Rendőrfő-kapitányság illetékes az eljárásra. „A közigazgatási szerv hatáskörét csak a működési területén, azaz illetékességi körén belül gyakorolhatja, így tulajdonképpen az illetékesség meghatározása esetén az azonos hatáskörű szervek között területi (mennyiségi) munkamegosztás megteremtéséről van szó (pl. fővárosi és megyei kormányhivatalok)” [Dr Kilényi – Dr. Ács (2013), 130 o] 114 Területi tagozódás szerinti csoportosítás A területi tagozódás alapján az államigazgatás szervezetrendszere központi és területi államigazgatási szervekből épül fel. „A területi szerveken belül elkülönülnek a központi alárendeltségű (dekoncentrált) területi és a helyi államigazgatási szervek. Az önkormányzati közigazgatási szervek területi és települési szinten működő decentralizált szervek” [Dr. Kilényi – Dr Ács

(2013), 130 o] „A központi szervek illetékessége az egész ország területére kiterjed (pl. Kormány, minisztériumok), a területi szerveké viszont az állam területi beosztásához igazodik (pl. megyei katasztrófavédelmi igazgatóságok), vagy attól – a szakfeladat speciális jellegére tekintettel – eltérő földrajzi területre korlátozódik (pl Felső-Tisza-Vidéki Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség)” [Dr. Kilényi – Dr Ács (2013), 130. o] Államigazgatási szervek csoportosítása Feladat szerint Területi tagozódás szerint Általános hatáskörű államigazgatási szervek Központi Pl. Kormány Pl. Kormány Különös hatáskörű államigazgatási szervek Területi Pl. minisztériumok Pl. fővárosi kormányhivatal Helyi Pl. járási hivatal 25. ábra: Államigazgatási szervek csoportosítása 7.22 Önálló és nem önálló közigazgatási szervek A közigazgatási szervek önállósága és jogalanyisága

szempontjából megkülönböztethetünk önálló és nem önálló közigazgatási szerveket. „Az önálló közigazgatási szervek (pl NAV területi szervei) elkülönült személyi állománnyal és szervezettel, valamint elkülönült költségvetéssel rendelkeznek, továbbá polgári jogi jogalanyiságuk van (azaz jogi személyek), szemben a nem önálló közigazgatási szervekkel (pl. Kulturális Örökségvédelmi Hivatal területi szervei)”[(Dr Kilényi – Dr Ács, (2013), 130 o] Közigazgatási feladatokat kivételesen nem közigazgatási szervek is elláthatnak (pl. közintézetek, köztestületek, közhasznú alapítványok) 115 8. Az államigazgatás alrendszere A Kormány által irányított, hierarchikusan felépülő államigazgatás rendszerének három szintje: központi, területi, helyi szint. 26. ábra: Az államigazgatás felépítése (dr. Lőrincsik Péter: Közigazgatási Alapismeretek, kozigfelepites2013pdf) 8.1 Központi államigazgatási

szervek Vonatkozó jogszabály: A központi államigazgatási szervekről, valamint a Kormány tagjai és az államtitkárok jogállásáról a 2010. évi XLIII. törvény rendelkezik E törvény tartalmazza a Kormány működésére, szervezetrendszerére vonatkozó szabályokat, nevesíti a központi államigazgatási szerveket, azaz a kormányzati segédszerveket, a minisztérium, és a nem minisztériumi formában működő központi közigazgatási szerveket. A központi államigazgatási szervek A központi államigazgatás szervei azok az alsóbb szintű közigazgatási szervek felett irányító – szabályozó - végrehajtó típusú feladatokat ellátó állami szervek, amelyek az egész országra kiterjedő illetékességgel, országos hatáskörrel rendelkeznek, és az általuk képviselt igazgatási ágazat csúcsán helyezkednek el. Jogszabály, illetve a felettes szerv által meghatározott önálló feladat-és hatáskörrel rendelkeznek, országos jelentőségű

feladatokat látnak el, főként hivatali formában működnek, élükön az egyszemélyi vezető áll, aki a hatáskörök címzettje is. Önálló költségvetéssel rendelkeznek Hasonló jellegű és feladatkörű államigazgatási szerv felettük már nincs. A központi államigazgatási szervek: - a Kormány; - a kormánybizottságok;a Miniszterelnökség;minisztériumok; - az autonóm államigazgatási szervek;a kormányhivatalok; - a központi hivatalok;a rendvédelmi szerv (a rendőrség, a büntetés-végrehajtási szervezet, hivatásos katasztrófavédelmi szerv, polgári nemzetbiztonsági szolgálatok és a Katonai Nemzetbiztonsági Szolgálat); - önálló szabályozó szervek. 116 8.11 Kormány A Kormány a végrehajtó hatalom általános szerve. A Kormány a közigazgatási szervezetrendszer csúcsán elhelyezkedő, kormányzati és végrehajtó tevékenységet ellátó szerv, amely irányítja az államigazgatás teljes szervezetrendszerét. Meg kell

különböztetni a Kormány államigazgatást irányító, valamint kormányzati politikai funkcióit Az Alaptörvény Állam rész 15.cikke szerint „a Kormány a végrehajtó hatalom általános szerve, amelynek feladat- és hatásköre kiterjed mindarra, amit az Alaptörvény vagy jogszabály kifejezetten nem utal más szerv feladat- és hatáskörébe. A Kormány az Országgyűlésnek felelős A Kormány a közigazgatás legfőbb szerve, törvényben meghatározottak szerint államigazgatási szerveket hozhat létre.” Irányítási tevékenysége körében a Kormány a közigazgatás általános hatáskörű központi szerve, irányítja a miniszterek tevékenységét, valamint a miniszterek irányítása alá nem tartozó kormányhivatalokat, illetve azok vezetőinek (miniszterelnök, miniszterek, államtitkár) a tevékenységét. „A Kormány mint központi államigazgatási szerv: - irányítja a minisztériumok és a közvetlenül alárendelt egyéb szervek munkáját,

összehangolja tevékenységüket; - biztosítja a helyi önkormányzatok törvényességi ellenőrzését; - meghatározza a tudományos és kulturális fejlesztés állami feladatait, és biztosítja az ezek megvalósulásához szükséges feltételeket; - meghatározza a szociális és egészségügyi ellátás állami rendszerét, és gondoskodik az ellátás anyagi fedezetéről; - irányítja a Magyar Honvédség és a rendvédelmi szervek működését. - A Kormány egyik legfontosabb feladataként: biztosítja a törvények végrehajtását” [Dr. Kilényi – Dr. Ács, (2013), 131o] Kormánybizottság, miniszterelnökség A Kormány megalakulására, működésére, szervezetrendszerére, a kormány munkáját segítő szervekre (testületi szervek: kabinetek, kormánybizottságok, egyéb javaslattevő, véleményező testületek; valamint a nem testületi típusú szervekre: a kormánybiztos (pl. árvíz- és belvízvédekezés kormánybiztosa), miniszterelnöki biztos,

miniszteri biztos) és a Miniszterelnökségre vonatkozó rendelkezések részletesen kifejtésre kerültek e jegyzet III fejezetében 117 A Kormány összetétele A Kormány miniszterelnökből és miniszterekből áll. 27. ábra: A Kormány szervezete és működése dr. Lőrincsik Péter: Közigazgatási Alapismeretek, kozigfelepites2013pdf) A miniszterelnök A Kormány munkáját a miniszterelnök fogja össze. A miniszterelnök a Kormány programjának keretei között meghatározza a Kormány politikájának általános irányát. A miniszterelnök az Alaptörvényben meghatározott feladatkörében eljárva a miniszterek, valamint a Kormány irányítása alatt álló, illetve a miniszter irányítása vagy felügyelete alá tartozó szervek vezetői számára feladatokat határozhat meg, továbbá tőlük tájékoztatást kérhet. A miniszterelnöknek domináns szerepe van a Kormány működésében A miniszterelnök kiemelkedő szerepét mutatja az is, hogy a kormány

megbízatása a miniszterelnök személyétől függ – a miniszterelnök személyét érintő események kihatnak az egész kormány megbízatására. A miniszterelnök halála, lemondása, az ellene benyújtott sikeres konstruktív bizalmatlansági indítvány esetén az egész kormány megbízatása megszűnik. (A jegyzet III. részében részletesen kifejtésre kerültek a miniszterelnök megbízatásának keletkezésére, megszűnésére vonatkozó szabályok.) A miniszter A miniszter a Kormány általános politikájának keretei között vezeti a minisztériumot, e feladatkörében irányítja az államtitkár és a közigazgatási államtitkár tevékenységét. A minisztereket a miniszterelnök javaslatára a köztársasági elnök nevezi ki. A miniszter feladata közé tartozik: törvényben vagy kormányrendeletben kapott felhatalmazás alapján, feladatkörében eljárva, önállóan vagy más miniszter egyetértésével rendelet alkotása, kormányelőterjesztések

készítése, jogszabály-előkészítés, ágazati stratégia kidolgozása, jogalkalmazó, irányító, felügyeleti, ellenőrzési feladatok ellátása, nemzetközi kapcsolatok kialakítása, fenntartása, kapcsolattartás a civil szervezetekkel. A miniszterek lehetnek minisztériumot irányító, annak élén álló (tárcaminiszterek) vagy tárca nélküli miniszterek. A tárca nélküli miniszter nem kötődik minisztériumi szervezethez, a Kormány által meghatározott feladatkör ellátására nevezhető ki A tárca nélküli miniszter az egy miniszter feladatkörébe sem tartozó feladat ellátására nevezhető ki „Tevékenysége ellátásában a kormányzati tevékenység összehangolásáért felelős miniszter által vezetetett minisztériumban működő kabinet segíti„ (Rózsás Eszter 2013, 73o) (A miniszter kinevezésére, tisztségének megszűnésére vonatkozó rendelkezések részletesen kifejtésre kerültek a III. fejezetben) 118 Miniszteri biztos A

miniszter normatív utasítással kiemelt fontosságú feladat ellátására miniszteri biztost nevezhet ki, akinek tevékenységét a miniszter irányítja. Megbízatása meghatározott időre, de legfeljebb hat hónapra szól Az államtitkárok Az államtitkár – törvényben meghatározott kivételekkel - a miniszter teljes jogkörű helyettese. Az államtitkár, tevékenységét a miniszter irányítja Egy minisztériumban egy államtitkár működhet Az államtitkár ellátja a minisztérium szervezeti és működési szabályzata szerint, az abban meghatározott helyettes államtitkár tevékenységének az irányítását. Államtitkárrá minden büntetlen előéletű, az országgyűlési képviselők választásán választási joggal rendelkező személy kinevezhető. Az államtitkárt a köztársasági elnök nevezi ki A Miniszterelnökséget vezető államtitkár segíti a miniszterelnök tevékenységét. Az államtitkár megbízatása megszűnik: - a miniszterelnök

megbízatásának megszűnésével; - lemondásával; - felmentésével; - halálával. Közigazgatási államtitkár A minisztérium hivatali szervezetét - a miniszter irányítása alatt - a közigazgatási államtitkár – a jogszabályoknak és a szakmai követelményeknek megfelelően – vezeti, ő gyakorolja a munkáltatói jogokat a minisztérium állományába tartozó kormánytisztviselők felett. A minisztériumban csak egy közigazgatási államtitkár működhet. A közigazgatási államtitkárt a miniszterelnök javaslatára a köztársasági elnök határozatlan időre nevezi ki A közigazgatási államtitkárt a szervezeti és működési szabályzatban meghatározottak szerint helyettes államtitkár helyettesíti Helyettes államtitkár A helyettes államtitkár - a jogszabályoknak és a szakmai követelményeknek megfelelően - irányítja a miniszter feladat- és hatáskörének a minisztérium szervezeti és működési szabályzatában meghatározott része

tekintetében a szakmai munkát, valamint dönt a hatáskörébe utalt ügyekben. A helyettes államtitkárt a miniszter javaslatára a miniszterelnök nevezi ki határozatlan időre. 8.12 A minisztériumok A minisztérium a miniszter munkaszerveként a Kormány irányítása alatt álló különös hatáskörű központi államigazgatási szerv. A minisztériumok feladat- és hatáskörét jogszabály határozza meg A minisztériumok felsorolásáról külön törvény (a 2010. évi XLII törvény) rendelkezik Jelenlegi minisztériumok: - Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium; - Nemzeti Erőforrás Minisztérium; - Vidékfejlesztési Minisztérium; - Külügyminisztérium; - Nemzetgazdasági Minisztérium; - Belügyminisztérium; - Honvédelmi Minisztérium; - Nemzeti Fejlesztési Minisztérium. 119 „A minisztériumok főbb feladattípusai: - kormány-előterjesztések előkészítése és a Kormány döntéseinek végrehajtása; - jogszabály-előkészítési és

jogalkotási feladatok; - ágazati stratégiaalkotás, tervezési feladatok; - irányítási, felügyeleti és ellenőrzési feladatok; - első- vagy másodfokú döntési jogkörök gyakorlása; - információs szolgáltató feladatok; - nemzetközi kapcsolatok szervezése; - civil kapcsolatok kiépítése” [Dr. Kilényi – Dr Ács, (2013), 133 o] A minisztérium belső struktúráját tekintve miniszteri kabinetre, államtitkárságokra, főosztályokra és titkárságokra, a főosztály osztályokra tagozódik, a főosztályvezető vezetése alatt álló titkárság osztályokra tagozódhat. A szervezeti és működési szabályzat rendelkezhet úgy, hogy az államtitkár munkáját kabinet segíti. A minisztériumi struktúra áll: politikai változó struktúrából és szakmai állandó struktúrából Politikai változó struktúra (a mindenkori politikai viszonyok változásait követi) Miniszter Államtitkár(ok) Miniszteri, államtitkári kabinetfőnök Kabinetek politikai

főtanácsadói és tanácsadói Szakmai állandó struktúra (állandó elem) Kormánytisztviselők: - közigazgatási államtitkár, - helyettes államtitkár, - főosztályvezetők, - főosztályvezető-helyettesek, - titkárságvezetők, - osztályvezetők, - érdemi ügyintézők - ügykezelők 28. ábra: A minisztérium belső struktúrája (Debreceni Egyetem Állam-és Jogtudományi Kar Közigazgatási Jogi Tanszék – Záróvizsga felkészítő segédlet – Közigazgatási jog – Debrecen 2012., 13o) 120 8.13 A nem minisztériumi formában működő központi közigazgatási szervek A magyar államigazgatási rendszerben működő egyes szervek jogállása más államigazgatási szervekéhez képest speciális. E részben a nem minisztériumi formában működő központi államigazgatási szervek kerülnek részletesen kifejtésre: - autonóm államigazgatási szervek; - kormányhivatalok; - központi hivatalok; - önálló szabályozó szervek. Főbb feladatuk: a

Kormány döntéseinek a végrehajtása, területi államigazgatási szervek szakmai irányítása, a szakterületüket érintő kormányzati döntések előkészítése, hatósági tevékenység ellátása. - Az autonóm államigazgatási szervek Az autonóm államigazgatási szervek közös jellemzője, hogy a végrehajtó hatalom részét képezik, de a Kormánytól függetlenek. Nem tartoznak a kormányzati hierarchiába, sem valamely minisztérium, sem a Kormány irányítása vagy felügyelete alá. Államigazgatási feladatokat látnak el, melyek az egész országra kiterjednek. Szabályozásuk csak törvényben lehetséges, jogállásukat, feladatkörüket külön törvény határozza meg Szigorú összeférhetetlenségi szabályok jellemzik Közhatalmi jogosítványokkal rendelkeznek Az Országgyűlésnek tartoznak beszámolási kötelezettséggel, gazdálkodásukat az Állami Számvevőszék ellenőrzi. Döntéseiket kizárólag a bíróság vizsgálhatja felül. „Ezen

jogalkotó által létrehozott speciális jogállás indokai lehetnek többek között a politikai semlegesség igénye a szerv tevékenységével szemben, alkotmányos alapjog érvényesítésének garanciája” [Dr Kilényi – Dr Ács, (2013) 139 o] Hatáskörüket tekintve központi különös hatáskörű szervek, ami azt jelenti, hogy az egy-egy ágazaton belül meghatározott szakfeladatok ellátására jönnek létre. Autonóm államigazgatási szervek: - Közbeszerzési Hatóság; - Nemzeti Adatvédelmi és Információs Hatóság; - Gazdasági Versenyhivatal (GVH); - Egyenlő Bánásmód Hatóság; - Nemzeti Választási Iroda; „A Közbeszerzési Hatóság „működésének célja a közpénzek ésszerű felhasználása során az átláthatóság és a széles körű nyilvános ellenőrizhetőség, valamint a közbeszerzések során a tiszta verseny követelményeinek megteremtése és biztosítása.” [Dr Kilényi – Dr Ács, (2013), 139o] A Gazdasági versenyhivatal

„a gazdasági hatékonyságot és a társadalmi felemelkedést szolgáló piaci verseny fenntartásához fűződő közérdek, továbbá az üzleti tisztesség követelményeit betartó vállalkozások és a fogyasztók érdeke által megkövetelt versenyfelügyeleti feladatokat látja el” [Dr. Kilényi – Dr Ács, (2013), 140o] Az Egyenlő Bánásmód Hatóság „az egyenlő bánásmód követelményének megsértése miatti ügyekben kérelemre, vagy törvényben meghatározott esetekben hivatalból, eljárást folytat le” [Dr. Kilényi – Dr Ács, (2013), 140o] „A Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság feladata a személyes adatok védelméhez, valamint a közérdekű és a közérdekből nyilvános adatok megismeréséhez való jog érvényesülésének ellenőrzése és elősegítése” [Dr. Kilényi – Dr Ács, (2013), 140o] 121 - Kormányhivatalok, központi hivatalok A központi államigazgatási szervek rendszerében megjelenő szervek

között nem minisztériumi formában működő központi államigazgatási szervekként működnek: - a kormányhivatalok; - a központi hivatalok. A kormányhivatal A Kormányhivatal törvény által létrehozott, a Kormány irányítása alatt működő, központi államigazgatási szerv. Felügyeletét a miniszterelnök által kijelölt miniszter látja el A Kormányhivatal szervezetét a kormányhivatal szervezeti és működési szabályzata határozza meg, amelyet a miniszterelnök jóváhagyását követően a kormányhivatalt felügyelő miniszter normatív utasításban ad ki. A kormányhivatal szervezeténél a minisztériumi szervezetre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni, ha törvény eltérően nem rendelkezik Kormányhivatal, például: - a Központi Statisztikai Hivatal (KSH); - az Országos Atomenergia Hivatal (OAH); - a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala (SZTNH); - a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV). A kormányhivatal vezetőjét a kormányhivatalt felügyelő

miniszter javaslatára a miniszterelnök, a kormányhivatal vezetőjének helyettesét a kormányhivatal vezetőjének javaslatára a kormányhivatalt felügyelő miniszter nevezi ki és menti fel. A kormányhivatal törvényben meghatározott feladatkörében nem utasítható A felügyelő miniszter képviseli a kormányhivatalt a Kormány és az Országgyűlés előtt A kormányhivatal tevékenységéről beszámol a Kormánynak, valamint tájékoztatja az Országgyűlés feladatkörében érintett bizottságát Szervezetét a kormányhivatal szervezeti és működési szabályzata határozza meg, amelyet a kormányhivatal vezetője készít elő, és a kormányhivatalt felügyelő miniszter – a miniszterelnök jóváhagyását követően – normatív utasításban ad ki. Az utasítás érvényességének feltétele, hogy azt a Magyar Közlönyben az utasítás hatálybalépését megelőzően közzétegyék. A kormányhivatal területi szervekkel akkor rendelkezik, ha erre a

kormányhivatalt létrehozó törvény kifejezetten lehetőséget ad. A kormányhivatal – törvényben meghatározottak szerint – fegyveres rendvédelmi feladatokat is elláthat. A kormányhivatal különös típusa az államigazgatási feladatok mellett fegyveres rendvédelmi feladatokat is ellátó kormányhivatal, a NAV A központi hivatal A központi hivatal kormányrendelet által létrehozott, miniszter irányítása alatt működő központi államigazgatási szerv. A központi hivatal vezetőjét a központi hivatalt irányító miniszter nevezi ki és menti fel Szervezetét a központi hivatal szervezeti és működési szabályzata határozza meg A központi hivatal területi szervekkel akkor rendelkezik, ha erre a központi hivatalt létrehozó kormányrendelet kifejezetten lehetőséget ad. A központi hivatalok taxatív felsorolását a kormányhivatalokkal ellentétben nem tartalmazza jogszabály. Központi hivatal például: a Nemzeti Munkaügyi Hivatal, a Nemzeti

Fogyasztóvédelmi Hatóság, az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat (ÁNTSZ), a Forster Gyula Nemzeti Örökséggazdálkodási és Szolgáltatási Központ, a Kormányzati Ellenőrzési Hivatal vagy a Nemzeti Élelmiszer-lánc Biztonsági Hivatal, Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság (ONYF), Országos Egészségbiztosítási Pénztár (OEP) stb. 122 Központi hivatal és a kormányhivatal összehasonlítása Központi Hivatal Kormányhivatal Kormányrendelet által létrehozott (Kormány által) Törvény által létrehozott (Országgyűlés által) Miniszter irányítása alatt működik Kormány irányítása alatt áll Vezetőjét a miniszter nevezi ki Vezetőjét a miniszterelnök nevezi ki 29. ábra: A központi hivatal és a kormányhivatal összehasonlítása - Az önálló szabályozó szervek Az Alaptörvény értelmében az Országgyűlés sarkalatos törvényben a végrehajtó hatalom körébe tartozó egyes feladat- és hatáskörök

ellátására és gyakorlására önálló szabályozó szerveket hozhat létre. Az önálló szabályozó szerv vezetőjét a miniszterelnök vagy – a miniszterelnök javaslatára – a köztársasági elnök nevezi ki sarkalatos törvényben meghatározott időtartamra. Az önálló szabályozó szerv vezetője az önálló szabályozó szerv tevékenységéről évente beszámol az Országgyűlésnek. Az önálló szabályozó szerv vezetője törvényben kapott felhatalmazás alapján, sarkalatos törvényben meghatározott feladatkörében rendeletet ad ki, amely törvénnyel, kormányrendelettel, miniszterelnöki rendelettel, miniszteri rendelettel és a Magyar Nemzeti Bank elnökének rendeletével nem lehet ellentétes. Önálló szabályozó szerv: - a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) - Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal (MEKH) - a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (PSZÁF) - (Megjegyzés! Törvényjavaslat van arra nézve, hogy

2013. október 01-től ezt a szervezetet beolvasztani kívánják a Magyar Nemzeti Bankba, ezáltal azonban a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete jogutód nélkül megszűnik) A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság - feladata az elektronikus hírközlési piac zavartalan, eredményes működésének, a piaci szereplők érdekei védelmének és magatartásuk, valamint a tisztességes, hatékony verseny kialakulásának és fenntartásának felügyelete. A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete – Magyarország pénzügyi közvetítő rendszerét felügyelő, ellenőrző és szabályozó szerv. A Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal - az állam villamosenergia-, földgáz- és távhőellátással, víziközmű-szolgáltatással, valamint hulladékgazdálkodási közszolgáltatás díjszabályozásának előkészítésével kapcsolatos feladatait ellátó, önálló szabályozó szerv, amely csak jogszabálynak van alárendelve. 8.14 Rendvédelmi

szervek - a rendőrség; a büntetés-végrehajtási szervezet; a hivatásos katasztrófavédelmi szerv; a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok és a Katonai Nemzetbiztonsági Szolgálat. A rendőrség A rendvédelmi igazgatásról az Alaptörvény Állam rész 46. cikke rendelkezik A rendőrség alkotmányos feladatait a Rendőrségről szóló 1994. évi XXXIV törvény részletezi Az Alaptörvény értelmében a rendőrség alapvető feladata: a bűncselekmények megakadályozása, felderítése, a közbiztonság, a közrend és az államhatár rendjének védelme. A rendőrség működését a Kormány irányítja A rendőrség bűnmegelőzési, bűnüldözési, államigazgatás és rendészeti feladatokat ellátó fegyveres rendvédelmi szerv. A rendőrség feladata, hogy általános bűnügyi nyomozó hatósági jogkört gyakorol, szabálysértési hatóságként jár el, közlekedés hatósági és rendészeti feladatokat lát el, ellátja a közbiztonságra veszélyes

egyes eszközök és anyagok előállításával, forgalmazásával és felhasználásával kapcsolatos hatósági feladatokat, őrzi az államhatárt stb. 123 A nemzetbiztonsági szolgálatok Alapvető feladata az Alaptörvény szerint: Magyarország függetlenségének és törvényes rendjének védelme, nemzetbiztonsági érdekeinek érvényesítése. A nemzetbiztonsági szolgálatok működését a Kormány irányítja. Polgári nemzetbiztonsági szolgálat, például az Alkotmányvédelmi Hivatal Katonai nemzetbiztonsági szolgálat a Katonai Nemzetbiztonsági Szolgálat A büntetés-végrehajtási szervezet A büntetés-végrehajtási szervezet (bv. szervezet) a külön törvényben meghatározott szabadság-elvonással járó büntetéseket, intézkedéseket, büntetőeljárási kényszerintézkedéseket, a szabálysértési elzárást végrehajtó állami, fegyveres rendvédelmi szerv. A bv szervezet a feladatainak törvényes ellátásával járul hozzá a közrend és a

közbiztonság erősítéséhez. A bv szervezet részére feladatot törvény határozhat meg A bv szervezet működését a Kormány a büntetés-végrehajtásért felelős miniszter (a továbbiakban: miniszter) útján irányítja. A bv szervezet központi vezető szerve a Büntetés-végrehajtás Országos Parancsnoksága, élén a büntetés-végrehajtás országos parancsnokával. A büntetések és az intézkedések végrehajtása felett az ügyészség - külön törvényben meghatározottak szerint - törvényességi felügyeletet gyakorol. Hivatásos katasztrófavédelmi szervek A katasztrófavédelem nemzeti ügy. A védekezés egységes irányítása állami feladat A hivatásos katasztrófavédelmi szerv államigazgatási feladatot is ellátó rendvédelmi szerv, amelynek tagjai hivatásos állományúak, kormánytisztviselők, köztisztviselők és közalkalmazottak. A katasztrófavédelem megvalósításában részt vevő hivatásos katasztrófavédelmi szerv: a) az

országos illetékességgel működő központi szerv, b) a megyei, fővárosi illetékességgel működő területi szervek, c) helyi szervek a katasztrófavédelmi kirendeltségek és a hivatásos tűzoltóságok. 8.2 A központi államigazgatás területi szervei 8.21 A területi és helyi államigazgatási szervek jellemzői Területi és helyi közigazgatási szervek Államigazgatási szervek Önkormányzati igazgatás szervei A közigazgatási feladatok nem láthatók el teljes mértékben központosítva (centralizálva), így annak érdekében, hogy az államigazgatási szervek az igazgatási feladatokat az igazgatottakhoz legközelebb lássák el, szükséges a közigazgatási szervek országos szint melletti területi-helyi szintű működése. „A területi és helyi államigazgatási szervek jellemzője, hogy központi alárendeltségűek, azaz dekoncentrált szervek. Ez a jellemző az államigazgatási szervezetrendszer fentről lefelé való hierarchikus

szervezettségéből adódik” [Dr. Kilényi – Dr Ács, (2013), 135o] A Magyary Program Az utóbbi évtizedekben a magyar közigazgatással szemben több probléma fogalmazódott meg, többek között a magas fokú hierarchizáltsága, centralizáltsága, a bürokratizmus, túlpolitizáltsága, megfelelő szabályozás hiánya, korlátozott hatékonysága, szolgáltatási szemlélet hiánya stb. 124 A Magyary Zoltán8 Közigazgatás fejlesztési program (Magyary-program 11.0, 120) hatására az utóbbi években a hazai közigazgatás jelentős változásokon ment és megy keresztül. 2011-ben megkezdődött az a Kormány által kezdeményezett reformprogram, melynek céljai között szerepel - a közigazgatás átláthatóbb és költséghatékonyabb működésének elérése érdekében - a területi közigazgatás teljes szervezeti megújítása, az államigazgatás átszervezése, egységesítése is. A Magyary Program jelmondata „Jó állam: a közjó hatékony

szolgálata.” A Magyar Program 11.0 - 2011 júniusában indult útjára a Magyary Zoltán Közigazgatás-fejlesztési Program, melynek célja a közigazgatás hatékonyságának javítása. A Magyary Program 120 - a 110 program értékelését, az eddig lezajlott fejlesztéseket, valamint a további feladatok ismertetését foglalja össze. A program 2014-ig meghatározza az elérendő célokat: eredményes szervezeti működés, a feladatrendszer megújítása, a belső eljárások racionalizálása, az ügyfélkapcsolatok javítása, a személyzeti igazgatás fejlesztése, a kiszámítható életpálya. „A közigazgatás szervezeti megújításának legfontosabb részét képezi a területi közigazgatás teljes szervezeti megújítása. 2011 január 1-jével megkezdték működésüket a megyei (fővárosi) kormányhivatalok, mint a Kormány általános hatáskörű területi államigazgatási szervei.” 8.22 A területi államigazgatási szervek fajtái - az általános

hatáskörű területi államigazgatási szerv (pl. a fővárosi és a megyei kormányhivatalok); az ágazati feladatokat ellátó különös hatáskörű területi államigazgatási szervek; 8.23 A megyei és fővárosi kormányhivatalok jellemzői Vonatkozó jogszabály: A 2010. évi CXXVI törvény rendelkezik a fővárosi és megyei kormányhivatalokról, valamint a fővárosi és megyei kormányhivatalok kialakításával és a területi integrációval összefüggő törvénymódosításokról. 30. ábra: A fővárosi és megyei kormányhivatalok (dr. Lőrincsik Péter: Közigazgatási Alapismeretek, kozigfelepites2013pdf) 8 Magyary Zoltán (1988-1945), közgazdász, jogász, egyetemi tanár. A közigazgatás tudományának nemzetközi hírű művelője Magyary Zoltán a közigazgatás jogi, szervezési és társadalmi aspektusainak együttes vizsgálatára törekedett, alapítója volt a róla elnevezett közigazgatás-tudományi iskolának. Világszínvonalú tudományos

iskolája elsősorban a modern igazgatástudományt, szervezéstudományt tekintette döntőnek a közigazgatás tudományos megítélésében A Magyary-iskola államigazgatási jogtudományi eredményei között ki kell emelni a közigazgatási jogszabályok, a kodifikáció, a közigazgatási eljárási törvény témakörében végzett kutatásokat, megjelent monográfiákat, tanulmányokat. (Digitalizált Törvényhozási Tudástár) 125 A kormányhivatalok az államigazgatás rendszerében A megyei és fővárosi kormányhivatalok a Kormány általános hatáskörű területi államigazgatási szervei. A kormányhivatal felépítése A fővárosi és megyei kormányhivatal a kormánymegbízott által közvetlenül vezetett szervezeti egységekből (a továbbiakban: törzshivatal), valamint ágazati szakigazgatási szervekből (a továbbiakban: szakigazgatási szerv) és járási, illetve a fővárosban fővárosi kerületi hivatalokból (a továbbiakban együtt: járási

hivatal) áll. A kormányhivatal irányítása „A kormányhivatal felett osztott irányítás érvényesül, amely szerint a közigazgatási és igazságügyi miniszter szervi irányító jogköre mellett minden ágazat az adott ügycsoport tekintetében szakmai irányítóvá válik” (Rózsás Eszter, 2013, 149. o) A kormányhivatalt a Kormány a közigazgatás-szervezésért felelős miniszter útján irányítja, például gyakorolja a szerv vezetőjének kinevezésével kapcsolatos munkáltatói jogokat. A szakigazgatási szerv vonatkozásában pedig a központi államigazgatási szerv vezetője a szakmai irányító szerv (szakmai függetlenség), például gyakorolja a döntéshez kapcsolódó jogköröket. A kormányhivatal vezetése A kormányhivatal vezetése egy háromszintű modellt valósít meg: [Rózsás Eszter, (2013), 149. o]: - kormánymegbízott - vezeti a hivatalt; - főigazgató – a hivatal hivatali szervezetét vezeti; - igazgató – a főigazgató

általános helyettese. - A kormánymegbízott jogállása, kinevezése, megbízatásának megszűnése A kormányhivatal élén - a Kormány megbízatási idejéhez kötődő mandátummal – a kormánymegbízott áll, akit a közigazgatás-szervezésért felelős miniszter javaslatára a miniszterelnök nevez ki és ment fel, az egyéb munkáltatói jogokat pedig a miniszter gyakorolja. Kormánymegbízottá olyan büntetlen előéletű személy nevezhető ki, aki az országgyűlési képviselők választásán választójoggal rendelkezik. Összeférhetetlenség A kormánymegbízott további munkavégzésre irányuló jogviszonyt – ide nem értve a tudományos, oktatói, művészeti, lektori, szerkesztői, valamint jogi oltalom alá eső szellemi tevékenységet és az országgyűlési képviselői megbízatást – nem létesíthet. A kormánymegbízott megbízatása megszűnik: - a Kormány megbízatásának megszűnésével; - lemondásával; - felmentésével; - halálával; -

ha az országgyűlési képviselők választásán már nem választható; - összeférhetetlenségének megállapításával. - A főigazgató A fővárosi és megyei kormányhivatal hivatali szervezetét főigazgató vezeti, akit a kormánymegbízott javaslatára a közigazgatás-szervezésért felelős miniszter nevez ki és ment fel. - Igazgató A főigazgató munkáját – általános helyettesként – igazgató segíti, akit a főigazgató javaslatára a kormánymegbízott nevez ki és ment fel, az egyéb munkáltatói jogokat pedig a főigazgató gyakorolja. 126 A kormányhivatal feladatai A fővárosi és megyei kormányhivatal a jogszabályoknak és a Kormány döntéseinek megfelelően részt vesz a kormányzati célkitűzések területi megvalósításában. Ennek keretében a törzshivatal koordinációs, ellenőrzési, informatikai tevékenységet, valamint képzést, továbbképzést szervező, összehangoló feladatokat lát el, a törzshivatal és a

szakigazgatási szervek működtetésével összefüggő funkcionális feladatokat lát el. A jogszabályoknak és a Kormány döntéseinek megfelelően összehangolja és elősegíti a kormányzati feladatok területi végrehajtását. A kormányhivatalok ellátják a helyi törvényességi felügyeletét, melynek keretében azt vizsgálja, hogy megfelelnek-e az önkormányzatok működése, döntései a jogszabályoknak. A kormányhivatalok ügyfélszolgálatot működtetnek. 8.3 A központi államigazgatás helyi szervei A Magyary Program célkitűzése alapján 2013. január 1-jén kialakult a járási államigazgatás A megyei kormányhivatalok alárendeltségében létrejöttek az adott járásban jelen lévő szakigazgatási szervekből és az okmányirodákból a járási hivatalok A 19 megyében 175 járási, míg Budapesten mind a 23 kerületben, fővárosi kerületi hivatal működik. A program célkitűzései között szerepel a hatékonyabb, költségtakarékosabb,

ügyfélközpontú közigazgatás megvalósítása Vonatkozó jogszabály: A járások kialakításáról, valamint az ezzel összefüggő törvények módosításáról szóló 2012. évi XCIII törvény rendelkezik a járások létrehozásáról, a járási (fővárosi kerületi) hivatalokra vonatkozó részletes szabályokat pedig a 218/2012. (VIII13) Korm rendelet tartalmazza 8.31 A járás fogalma Egy megyén belül elhatárolt, földrajzilag összefüggő területű, szomszédos településeket magában foglaló körzet, székhelye a központi településen van. 9 8.32 A járási hivatalok jellemzői A Kormány általános hatáskörű helyi államigazgatási szerve: a járási hivatal (fővárosi kerületi hivatal). A járási hivatalok a központi államigazgatás helyi szervei. A járási hivatalok a kormányhivatalok szervezeti egységeiként kerültek felállításra 2013. január 1-jén abból a célból, hogy a megyék határaihoz igazodva az állampolgárok számára

biztosítsák az államigazgatási szolgáltatásokhoz való gyors és könnyű hozzáférést, ügyintézését. Azon államigazgatási feladatok jelentős részében, melyekben korábban a jegyzőnek/polgármesternek vagy a hivatal szervezetének (pl. okmányiroda) kellett eljárnia, 2013-tól a járási (fővárosi kerületi) hivatalok lettek a hatáskörrel rendelkezők az illetékességi területükhöz tartozó települések tekintetében. Azaz a járási (fővárosi kerületi) hivatalok egyes speciális államigazgatási ügyekben gyakorolják az első fokú hatásköröket A megyei kormányhivatal kirendeltségeiként járási hivatalok működnek. A járási hivatal székhelye a kormányrendeletben kijelölt járásszékhelyen működik A járási hivatal a feladatait az illetékességébe tartozó települések tekintetében (járásszékhelyen kívül, azokban a városokban, ahol a lakosok és elintézendő ügyek száma indokolja, a hivatal minden munkanapon állandó

ügyintézést biztosító) kirendeltségek és települési ügysegédek (a kisebb településeken heti egy-két alkalommal tart ügyfélfogadást) útján is elláthatja. 9 www.kormanyhivatalhu 127 A fővárosi kormányhivatal kirendeltségeiként fővárosi kerületi hivatalok működnek. A kerületi hivatal illetékességi területe megegyezik a fővárosi kerület közigazgatási területével. A kerületi hivatalra egyebekben a járási hivatalra vonatkozó jogszabályokat kell alkalmazni 8.33 Járási hivatalok felépítése A járási hivatal a járási (főváros körzeti) hivatalvezető által közvetlenül vezetett járási törzshivatalból, valamint járási szakigazgatási szervekből áll. A járási hivatal szervezeti egységeként működő szakigazgatási szervek: a járási gyámhivatal, a járási építésügyi hivatal, a járási hivatal állat-egészségügyi és élelmiszer-ellenőrző szakigazgatási szerve, a járási földhivatal, a járási hivatal

munkaügyi és a járási népegészségügyi intézet, az okmányirodák A járási hivatalok szervezeti egységei: járási kormányablakok Járási hivatalvezető A járási hivatal hivatalvezetőjét a kormánybiztos javaslatára a közigazgatás-szervezésért felelős miniszter nevezi ki és menti fel. A járási hivatal vezetője (a továbbiakban: hivatalvezető) a kormánymegbízott szakmai irányítása mellett: - vezeti a járási hivatalt; - gyakorolja a járási hivatal törzshivatalának feladat-és hatásköreit; - biztosítja – a kormánymegbízott által meghatározott keretek között – a járási hivatal szakigazgatási szervei feladatellátásának feltételeit; - gondoskodik a kormánymegbízott által meghatározott belső szabályzatok elkészítéséről; - ellátja a járási hivatal üzemeltetésével összefüggő feladatokat. 8.34 A járási hivatalok feladata - „A járási hivatalok feladata a megyei szintnél alacsonyabb szinten intézendő

(kizárólag) államigazgatási feladatok ellátása” [Rózsás Eszter, (2013), 154. o], például az okmányirodai feladatok, a szabálysértések, a szociális igazgatás, a gyámhatósági igazgatás stb. Érdekesség. 2013 január 1–jétől a járási hivatalhoz kerülő ügyek legnagyobb részét az okmányirodai feladatok jelentik, így a személyi adat- és lakcímnyilvántartással, útlevél-igazgatással és a közlekedési igazgatással kapcsolatos feladatok, továbbá a járási hivatal szakigazgatási szerveként működő járási gyámhivatalhoz kerültek a jegyzői és a városi gyámhivatali feladat- és hatáskörök. A munkaügyi kirendeltségek, a népegészségügyi intézetek, a körzeti földhivatalok, az állategészségügyi és élelmiszerellenőrző hivatalok, valamint az építésügyi hivatalok is járási szinten végzik a feladataikat A járási hivatal hatósági osztályának hatáskörébe tartoznak az egyes szociális ellátásokkal, kommunális

igazgatással összefüggő feladatok, a menekültügyek, az egyes vízügyi, illetve védelmi igazgatási, földrendezési és földkiadási ügyek, az érettségi vizsgával, oktatással, valamint egyes távhő, villamos energia és földgázellátással kapcsolatos ügyek. Szabálysértési hatáskörben 2013 január 1-jétől a járási hivatal hatósági osztálya jár el. - Közreműködik a fővárosi és megyei kormányhivatalnak a kormányzat célkitűzésének területi megvalósításával összefüggő feladatainak ellátásában. A települési önkormányzatok közfoglalkoztatási feladatai végrehajtásának elősegítése, ennek érdekében ellátja a települési, nemzetiségi önkormányzatok, azok társulásai, valamint a hatóságok közfoglalkoztatáshoz kapcsolódó együttműködéséhez szükséges koordinációs és kommunikációs feladatokat. 128 9. Önkormányzati közigazgatás Vonatkozó jogszabály: A helyi közhatalom gyakorlásának alapegységei

a helyi önkormányzatok, amelyek jogait, kötelezettségeit, szervezetét, feladatait egyrészt az Alaptörvény Állam rész 31-35. cikkei, másrészt Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX törvény (Mötv) szabályozza „A törvény hatályba lépése fokozatos, egyes rendelkezései 2012. január 1 napján, majd április 15-én léptek hatályba Az Mötv meghatározott részei pedig (döntően a járások, járási hivatalokról szóló külön törvénnyel összefüggésben) 2013. január 1 napján léptek hatályba, a további részek a 2014 évi önkormányzati választásokkal lépnek hatályba” [Dr. Barabás Zoltán, Dr Bekényi József, Dr Szabó Lajos, Dr Fürcht Pál, Dr Kara Pál, Szabó Hajnalka, (2013), 13. o] „A Magyary Zoltán Közigazgatás-fejlesztési Program (MP 12.0) tömören összefoglalja azt a nézőpontváltást, amit az új önkormányzati törvény megcéloz: „Mind a hatékonyabb állami működés, mind az

önkormányzatok gazdasági szükséghelyzete indokolttá tette, hogy az Mötv. – immár újragondolt alaptörvényi keretben határozza meg: 1) az önkormányzatok köz- és államigazgatási feladatellátását; 2) az állami felelősségi köröket; 3) az önkormányzatok intézményi feladatellátását, amit részleteiben az egyes ágazati törvények (oktatás, egészségügy etc.) bontanak ki” [Dr Barabás Zoltán, Dr Bekényi József, Dr Szabó Lajos, Dr Fürcht Pál, Dr Kara Pál, Szabó Hajnalka, (2013), 13.o] Az önkormányzati igazgatás A helyben (települési és területi) alapon szervezett és választott testületek által irányított önkormányzati közigazgatási szervek rendszere. Az önkormányzati szervek jellemzői  törvényben meghatározott, illetve saját maga részére megállapított feladat-és hatáskörrel rendelkeznek;  a lakosság által választott képviselők, illetve vezető (polgármester) irányításával működnek;  a törvény

keretei között maguk határozzák meg a működési szabályait (szervezeti és működési szabályzat), költségvetésüket;  saját vagyonnal, bevétellel, saját tulajdonnal rendelkeznek,  nincs felettes szerve;  választott vezetők irányításával működnek;  feladatuk a helyi közügyek ellátása;  önálló döntési jogkörrel rendelkeznek. 9.1 Alapjogok A helyi önkormányzás joga Az Alaptörvény 31. cikke szerint „Magyarországon a helyi közügyek intézése és a helyi közhatalom gyakorlása érdekében helyi önkormányzatok működnek” Az Alaptörvény e rendelkezésével az önkormányzáshoz való jogot alapjogként határozza meg A Mötv. rögzíti hogy „A helyi önkormányzás a helyi közügyekben demokratikus módon, széles körű nyilvánosságot teremtve kifejezi és megvalósítja a helyi közakaratot.” „A helyi önkormányzás joga a települések (települési önkormányzatok) és a megyék (területi önkormányzatok)

választópolgárainak közösségét illeti meg” 129 A helyi önkormányzás joga a választópolgárok közösségét érintő helyi közügyek önálló, demokratikus intézését, valamint a helyi közhatalomnak a lakosság érdekében való gyakorlását jelenti. A helyi önkormányzáshoz való jog gyakorlása A választópolgárok közvetetten a képviselő-testületbe választott képviselőik útján, vagy közvetlenül, helyi népszavazáson, népi kezdeményezésen, közmeghallgatáson való részvételükkel gyakorolhatják az önkormányzáshoz való közösségi jogaikat. Helyi választópolgárok kötelezettsége: öngondoskodási kötelezettség, közösségi feladatokhoz való hozzájárulási kötelezettség A Mötv. kötelezettségként előírja a helyi választópolgárok számára, hogy a helyi közösség tagjai a helyi önkormányzás alanyaként kötelesek: a) öngondoskodással enyhíteni a közösségre háruló terheket, képességeik és

lehetőségeik szerint hozzájárulni a közösségi feladatok ellátásához; b) betartani és betartatni a közösségi együttélés alapvető szabályait. A helyi önkormányzat képviselő-testülete rendeletében meghatározhatja e kötelezettségek tartalmát, elmulasztásuk jogkövetkezményeit.” Önkormányzati alapjogok Az önkormányzatok önkormányzati alapjogaikat tekintve egyenlők, az egyes önkormányzatok közötti kapcsolatokat a mellérendeltség jellemzi, feladataik eltérőek. Az Alaptörvény 32. cikke szerint „a helyi önkormányzat a helyi közügyek intézése körében törvény keretei között (önkormányzati alapjogok): - rendeletet alkot, - határozatot hoz, - önállóan igazgat, - meghatározza szervezeti és működési rendjét, - gyakorolja az önkormányzati tulajdon tekintetében a tulajdonos megillető jogokat, - meghatározza költségvetését, annak alapján önállóan gazdálkodik, - e célra felhasználható vagyonával és

bevételével kötelező feladatai ellátásának veszélyeztetése nélkül vállalkozást folytathat, - dönt a helyi adók fajtáiról és mértékéről, - önkormányzati jelképeket alkothat, helyi kitüntetéseket és elismerő címeket alapíthat, - a feladat-és hatáskörrel rendelkező szervtől tájékoztatást kérhet, döntést kezdeményezhet, véleményt nyilváníthat, - szabadon társulhat más helyi önkormányzattal, érdekképviseleti szövetséget hozhat létre, feladatés hatáskörében együttműködhet más országok helyi önkormányzatával, és tagja lehet nemzetközi önkormányzati szervezetnek, - törvényben meghatározott további feladat-és hatásköröket gyakorol, - feladatkörében eljárva törvény által nem szabályozott helyi társadalmi viszonyok rendezésére, illetve törvényben kapott felhatalmazás alapján önkormányzati rendeletet alkot, mely más jogszabállyal nem lehet ellentétes”. 130 9.2 A helyi önkormányzatok típusai

Az Alaptörvény szerint Magyarország területe fővárosra, megyékre, városokra és községekre tagozódik. A fővárosban és a városokban kerületek alakíthatók. E területi tagozódást követve jöttek létre az önkormányzatok típusai is (települési és területi önkormányzatok) A Mötv. szerint „települési önkormányzatok a községekben, a városokban, járásszékhely városokban, megyei jogú városokban és a fővárosi kerületekben működnek A fővárosi önkormányzat települési és területi önkormányzat.” „A főváros esetében egy településen (Budapest) több (23) önálló, egymással együttműködő települési típusú kerületi önkormányzat működik a fővárosi közgyűlés mellett” [Dr. Barabás Zoltán, Dr Bekényi József, Dr. Szabó Lajos, Dr Fürcht Pál, Dr Kara Pál, Szabó Hajnalka, (2013), 19 o)] A helyi önkormányzatok típusai Területi önkormányzat: - megyei önkormányzatok Települési önkormányzatok: -

községi önkormányzatok - városi önkormányzatok - járásszékhely városi önkormányzatok - megyei jogú városi önkormányzatok - fővárosi kerületi önkormányzatok 31. ábra: A helyi önkormányzatok típusai Sajátos típus továbbá a nemzetiségi önkormányzat. A helyi önkormányzatok típusai közötti kapcsolat főbb jellemzői A települési és területi (megyei) önkormányzatok között nincs függelmi (alá-fölérendeltségi) kapcsolat, a megyei önkormányzatok nem felettesei a települési önkormányzatoknak, kölcsönös érdekek alapján együttműködnek, kapcsolatukat mellérendeltség jellemzi. A fővárosi és kerületi önkormányzatok között sincs alá-fölérendeltségi viszony. A helyi önkormányzatok jogi és gazdasági önállósággal rendelkeznek, ennek garanciáit az Alaptörvény biztosítja. 9.3 Feladat- és hatáskör fogalma „A feladatkör: „az adott államigazgatási vagy önkormányzati szerv rendszeresen ellátandó

feladatainak összessége, tevékenységének irányát, célkitűzéseit foglalja össze. A feladatkörbe beletartozik minden, amiért az adott államigazgatási vagy önkormányzati szervet létrehozták, és minden olyan eszköz is, amelyet a feladatainak végrehajtásához használ. A hatáskör ezzel szemben jogi fogalom. A hatáskör a feladatok ellátására az adott szervnek a rendelkezésére bocsátott jogi eszközök, vagyis a jogszabályban biztosított jogosítványok és kötelezettségek öszszessége A hatáskör arra a kérdésre ad választ, hogy az adott államigazgatási és önkormányzati szerv mit tehet meg a feladatkörébe utalt feladatok végrehajtása érdekében. A hatáskör tehát az államigazgatási szerv döntési jogosultságait adja megA hatáskört minden esetben jogszabálynak kell megállapítania, és a jogalkotónak rendelkeznie kell arról, hogy mely szerv bír az adott ügyben hatáskörrel ” [Dr. Barabás Zoltán, Dr Bekényi József, Dr

Szabó Lajos, Dr Fürcht Pál, Dr Kara Pál, Szabó Hajnalka, (2013), 31. o] 131 A hatósági jogkör: „a közhatalom államilag kikényszeríthető gyakorlására való feljogosítottságot jelent” [Rózsás Eszter, (2013), 116. o] A hatósági jogkör a hatáskörök egy csoportja, jogosítvány egyedi közhatalmi aktus (határozat vagy végzés) kibocsátására vagy hatósági ellenőrzésre. 9.4 Önkormányzatok feladatai A Mötv. szerint „A helyi önkormányzat ellátja a törvényben meghatározott kötelező és az általa önként vállalt feladat- és hatásköröket.” A törvény elsődlegesen az önkormányzati feladatok elsődleges címzettjének a települési önkormányzatokat tekinti A megyei önkormányzatok nem vesznek részt a szakosított közszolgáltatások ellátásában (pl. nem működtetnek kórházakat) a Mötv hatálybalépése óta (pl területfejlesztési, vidékfejlesztési feladatokat látnak el) 32. ábra: A helyi önkormányzatok

feladatai (dr. Lőrincsik Péter: Közigazgatási Alapismeretek, kozigfelepites2013pdf) Kötelezően ellátandó feladatok, önként vállalható feladatok, átvállalt feladatok A helyi önkormányzatnak vannak olyan feladatai, amelyek ellátása az önkormányzatok számára a törvény erejénél fogva kötelezőek, és vannak olyan feladatai, amelynek felvállalásáról az önkormányzat – törvényi feltételek fennállása esetén – maga dönthet. A települési önkormányzatok működésének egyik előfeltétele a feladatok és hatáskörök szabályozása. Elsősorban ez alapozza meg az önkormányzatok tényleges súlyát és szerepét. Az önkormányzatok autonómiájának biztosítása szempontjából garanciális jelentősége van annak a szabálynak, amely szerint települési önkormányzatot kizárólag törvény kötelezhet valamilyen feladat ellátására A feladat megállapításával egyidejűleg az Országgyűlésnek biztosítania kell a feladatok

ellátásához szükséges anyagi feltételeket. A helyi önkormányzatok a helyi igényektől és teljesítőképességtől függően egymástól eltérő feladat- és hatásköröket vállalhatnak. A helyi önkormányzatok feladat- és hatáskörei: - önkormányzati feladat-és hatáskörök, - államigazgatási feladat-és hatáskörök, - önkormányzati hatósági ügyek. 132 Az önkormányzati feladat-és hatáskörök két csoportja különböztethető meg: - kötelezően ellátandó feladatok-és hatáskörök, - ezen belül: helyi közügyek intézése, - törvény által megállapított kötelező feladat-és hatáskörök. - szabadon, önként vállalható feladat-és hatáskörök. A helyi közügyek: - közszolgáltatás biztostása (pl. óvodai ellátás, közvilágításról való gondoskodás), - közhatalom önkormányzati típusú helyi gyakorlása (pl. rendeletalkotás) - és az ezekhez kapsolódó szervezeti, pénzügyi, személyi feltételek biztosítása. A

helyi önkormányzat kötelező feladatai Az Alaptörvény 33. cikke szerint „A helyi önkormányzati feladatokat és hatásköröket a képviselő-testület gyakorolja.” A Mötv 13 §-ában rögzíti a helyi önkormányzat kötelező feladatait „A helyi közügyek, valamint a helyben biztosítható közfeladatok körében ellátandó helyi önkormányzati feladatok különösen:  településfejlesztés, településrendezés;  településüzemeltetés (köztemetők kialakítása és fenntartása, a közvilágításról való gondoskodás, kéményseprő-ipari szolgáltatás biztosítása, a helyi közutak és tartozékainak kialakítása és fenntartása, közparkok és egyéb közterületek kialakítása és fenntartása, gépjárművek parkolásának biztosítása);  a közterületek, valamint az önkormányzat tulajdonában álló közintézmény elnevezése;  egészségügyi alapellátás, az egészséges életmód segítését célzó szolgáltatások; 

környezet-egészségügy (köztisztaság, települési környezet tisztaságának biztosítása, rovar- és rágcsálóirtás);  óvodai ellátás;  kulturális szolgáltatás, különösen a nyilvános könyvtári ellátás biztosítása; filmszínház, előadóművészeti szervezet támogatása, a kulturális örökség helyi védelme; a helyi közművelődési tevékenység támogatása;  szociális, gyermekjóléti szolgáltatások és ellátások;  lakás- és helyiséggazdálkodás;  a területén hajléktalanná vált személyek ellátásának és rehabilitációjának, valamint a hajléktalanná válás megelőzésének biztosítása;  helyi környezet- és természetvédelem, vízgazdálkodás, vízkárelhárítás;  honvédelem, polgári védelem, katasztrófavédelem, helyi közfoglalkoztatás;  helyi adóval, gazdaságszervezéssel és a turizmussal kapcsolatos feladatok;  a kistermelők, őstermelők számára - jogszabályban meghatározott

termékeik - értékesítési lehetőségeinek biztosítása, ideértve a hétvégi árusítás lehetőségét is;  sport, ifjúsági ügyek;  nemzetiségi ügyek;  közreműködés a település közbiztonságának biztosításában;  helyi közösségi közlekedés biztosítása;  hulladékgazdálkodás;  távhőszolgáltatás;  víziközmű-szolgáltatás, amennyiben a víziközmű-szolgáltatásról szóló törvény rendelkezései szerint a helyi önkormányzat ellátásért felelősnek minősül. Törvény a helyi közügyek, valamint a helyben biztosítható közfeladatok körében ellátandó más helyi önkormányzati feladatot is megállapíthat.” Az Alaptörvény 34. cikke rögzíti, hogy „a helyi önkormányzat részére kötelező feladat- és hatáskört törvény állapíthat meg A helyi önkormányzat kötelező feladat- és hatásköreinek ellátásához azokkal arányban álló költségvetési, illetve más vagyoni támogatásra jogosult”

133 Differenciált feladat- és hatáskör-telepítés A Mötv. szerint „A községnek, a városnak, a járásszékhely városnak, a megyei jogú városnak, a fővárosnak és kerületeinek, valamint a megyei önkormányzatnak egymástól eltérő feladat- és hatáskörei lehetnek Törvény a kötelező feladat- és hatáskör megállapításánál differenciálni köteles, figyelembe véve a feladatés hatáskör jellegét, a helyi önkormányzatok eltérő adottságait, különösen a) a gazdasági teljesítőképességet; b) a lakosságszámot; c) a közigazgatási terület nagyságát.” „Jogszabály a hatáskör telepítésével egyidejűleg meghatározza a feladat- és hatáskörellátáshoz szükséges minimális szakmai, személyi, tárgyi és gazdasági feltételeket.” A községi önkormányzat köteles ellátni mindazokat a törvényben meghatározott feladatokat, amelyek a helyi lakosság alapvető létfeltételeit, az ehhez szükséges közszolgáltatások

közvetlen igénybevételének lehetőségeit biztosítják. A járásszékhely városi, valamint a városi önkormányzat - törvényben meghatározottak szerint - olyan közszolgáltatásokat lát el, melyeket saját területén és vonzáskörzetében, vagy a járás egész területén gazdaságosan, hatékonyan és a szakmai szabályok előírásainak megfelelően képes biztosítani. Az Mötv megkülönbözteti a várost és a járásszékhely várost. A megyei jogú város települési önkormányzat, amely - törvényben meghatározottak szerint, az abban foglalt kivételekkel - azokat a közszolgáltatásokat is biztosítja, melyek saját területén túl a megye egészére vagy nagy részére kiterjednek. Megyei jogú város a megyeszékhely város és az Országgyűlés által a Mötv hatálybalépése előtt megyei jogúvá nyilvánított város. A fővárosi önkormányzat olyan önkormányzat, amely a települési és a területi önkormányzat feladat- és hatásköreit

is elláthatja. Helyi önkormányzatok helyi közbiztonsággal kapcsolatos feladatai Meg kell említeni a helyi önkormányzatok helyi közbiztonsággal kapcsolatos feladatait is. A települési és a fővárosi önkormányzat a helyi közbiztonságról, vagyonának, más értékének védelméről kényszerítő eszköz alkalmazására törvény alapján jogosult szervezet létrehozásával is gondoskodhat. Tevékenységét a települési és a fővárosi önkormányzat területe szerint illetékes megyei (fővárosi) rendőr-főkapitánysággal kötött írásbeli együttműködési megállapodás alapján, a rendőrség szakmai felügyeletével végzi. Szabadon vállalható feladatok A szabadon (önként) vállalható feladatok ellátása a helyi önkormányzat döntési jogkörébe tartozik, azonban ennek vannak korlátai: - a helyi önkormányzat - a helyi képviselő-testület vagy a helyi népszavazás döntésével - önként vállalhatja minden olyan helyi közügy önálló

megoldását, amelyet jogszabály nem utal más szerv kizárólagos hatáskörébe; - az önként vállalt helyi közügyekben az önkormányzat mindent megtehet, ami jogszabállyal nem ellentétes; - az önként vállalt helyi közügyek megoldása nem veszélyeztetheti a törvény által kötelezően előírt önkormányzati feladat- és hatáskörök ellátását, finanszírozása a saját bevételek, vagy az erre a célra biztosított külön források terhére lehetséges. Érdekesség. Önként vállalt feladatairól az önkormányzat a közösségi igényeket mérlegelve dönt E feladatok településenként eltérőek lehetnek. Meghatározó szerepe van a település nagyságának, adottságának, a közösség igényeinek. Az önként vállalt feladatok körében bármit tehet, ami a helyi lakosság szükségleteihez kapcsolódik (pl. múzeum fenntartása, zeneiskola működtetése) és amit jogszabály nem tilt, vagy nem utal más szerv hatáskörébe Veszprém önkormányzata

például önként vállalta 2006-ban a helyi sporttevékenység támogatását, vagy a XIII. kerületi önkormányzat önként vállalt feladata például 2013-ban különleges gondozást igénylő gyermekek általános iskolai nevelését. 134 Átvállalt feladatok Lehetőség van arra is, hogy a nagyobb gazdasági teljesítőképességű, lakosságszámú települési önkormányzat számára előírt kötelező feladat- és hatáskör ellátását - annak egyetértésével - más települési önkormányzat vagy társulása önként átvállalja. Erre akkor kerülhet sor, ha azt - a lakossági igények indokolják; - gazdaságosabban és legalább változatlan szakmai színvonalon; - többlet állami támogatás igénybevétele nélkül képes ellátni. A feladat- és hatáskör vállalása esetén a települési önkormányzat a központi költségvetéstől igényelheti a vállalt feladattal arányos fedezet biztosítását. 9.5 Az önkormányzati feladat-és hatáskörök

gyakorlása Kit illet meg a döntési jogosultság? Az Alaptörvény 33. cikke szerint „A helyi önkormányzat feladat- és hatásköreit a képviselő-testület gyakorolja” Az önkormányzati hatáskör a választópolgárok közösségét illeti meg. A lakosság azonban az önkormányzati képviselők választása során a hatáskörök gyakorlásának döntő részét átruházza a képviselőtestületre Az önkormányzati feladatokat tehát maga a képviselőtestület látja el és dönt saját hatáskörben A Mötv. 41 §-a alapján „Az önkormányzati feladatok ellátását a képviselő-testület és szervei biztosítják” „Önkormányzati döntést a képviselő-testület, a helyi népszavazás, a képviselő-testület felhatalmazása alapján a képviselő-testület bizottsága, a részönkormányzat testülete, a társulása, a polgármester, továbbá a jegyző hozhat.” 9.6 Az önkormányzati feladat-és hatáskörök gyakorlásának átruházása Lehetősége

van a képviselő-testületnek arra, hogy egyes hatásköreit átruházza. A Mötv. 41 § (3) bekezdése szerint „A képviselő-testület - e törvényben meghatározott kivételekkel hatásköreit a polgármesterre, a bizottságára, a részönkormányzat testületére, a jegyzőre, a társulására ruházhatja át E hatáskör gyakorlásához utasítást adhat, e hatáskört visszavonhatja Az átruházott hatáskör tovább nem ruházható.” A Mötv. 42 §-a meghatározza azonban azokat a hatásköröket, melyeket a képviselő-testület nem ruházhat át, például a rendeletalkotás, a szervezetének és működésének a kialakítása, közterület elnevezése, a bíróságok ülnökeinek megválasztása stb. 9.7 Államigazgatási feladat-és hatáskörök 2013. január 1-jétől a jegyző hatáskörébe tartozó államigazgatási ügyek többsége a járási (fővárosi kerületi) hivatalok feladata lett Kivételesen, azonban jogszabályi rendelkezés alapján az

önkormányzati szervek – a fentiekben ismertetett helyi közügyeken, önkormányzati feladatokon túl - államigazgatási feladatokat is kötelesek ellátni. A Mötv. 18 §-a szerint „Ha törvény vagy törvényi felhatalmazáson alapuló kormányrendelet a polgármester, a főpolgármester, a megyei közgyűlés elnöke, a jegyző, valamint a polgármesteri hivatal és a közös önkormányzati hivatal ügyintézője a) számára államigazgatási feladat- és hatáskört állapít meg, vagy b) honvédelmi, polgári védelmi, katasztrófa-elhárítási ügyekben az országos államigazgatási feladatok helyi irányításában és végrehajtásában való részvételét rendeli el, az ellátásukhoz szükséges költségvetési támogatást a központi költségvetés biztosítja.” Ha e szervek államigazgatási feladat- és hatáskörében járnak el, „a képviselő-testület, közgyűlés nem utasíthatja, döntését nem bírálhatja felül” 135 9.8 Az

önkormányzati hatósági ügyek „Az önkormányzati ügyek sajátos csoportját alkotják az önkormányzati hatósági ügyek. E körbe azon hatósági hatáskörök sorolhatók, melyeket a képviselő-testület vagy annak felhatalmazása alapján a bizottság, a polgármester vagy a részönkormányzat testülete, illetve a társulás lát el” [Dr. Barabás Zoltán, Dr Bekényi József, Dr. Szabó Lajos, Dr Fürcht Pál, Dr Kara Pál, Szabó Hajnalka, (2013), 35 o] 9.9 A települési önkormányzatok szervezete és tisztségviselői A helyi képviselő-testület a törvény keretei között önállóan alakítja ki szervezetét és működési rendjét. A települési önkormányzat szervei: a képviselő-testület, a képviselő-testület bizottságai, a polgármester, a jegyző, a képviselő-testület hivatala (polgármesteri hivatal vagy közös önkormányzati hivatal), a részönkormányzat testülete és a társulás. - A képviselő-testület A szervezetrendszeren

belül meghatározó szerepe van a képviselő-testületnek. Az önkormányzat jogi személy, azaz jogai és kötelezettségei lehetnek Ezek a jogok és kötelezettségek a képviselőtestületet illetik, illetve terhelik. A képviselő-testület alakuló ülését a választást követő tizenöt napon belül tartja meg A képviselőtestület a helyi önkormányzati képviselők összességéből áll. A képviselő-testület elnöke: a polgármester, aki összehívja és vezeti a testület üléseit, képviseli a képviselő-testületet Az üléseken minden fontos a települést érintő fontos kérdésekről döntenek. A képviselőtestület szükség szerint, de évente legalább hat alkalommal tart ülést Az ülést tizenöt napon belüli időpontra össze kell hívni a települési képviselők egynegyedének, a képviselő-testület bizottságának, valamint a kormányhivatal vezetőjének a testületi ülés összehívásának indokát tartalmazó indítványára. Az ülések

nyilvánosak, indokolt esetben azonban a testület zárt ülést rendelhet el. A képviselő-testület döntéseit nyílt szavazással hozza, titkos szavazás kivételesen tartható. A képviselő-testület akkor határozatképes, ha az ülésen az önkormányzati képviselőknek több mint a fele jelen van. Vannak olyan kérdések, amely meghozatalához elegendő az egyszerű többség, vannak olyan kérdések melyekhez minősített többség szükséges. A javaslat elfogadásához az egyszerű többséget igénylő javaslat esetén a jelen levő önkormányzati képviselők, minősített többséget igénylő javaslat esetén a megválasztott önkormányzati képviselők több mint a felének igen szavazata szükséges, például rendeletalkotáshoz, a képviselő-testület Szervezeti és Működési Szabályzatának (SZMSZ) elfogadásához, önkormányzati társulás létrehozásához, képviselő megbízatásról az önkormányzati képviselő kizárásához. Ennek hiányában a

képviselő-testület a javaslatot elutasította A képviselő-testület évente legalább egyszer előre meghirdetett közmeghallgatást tart, amelyen a helyi lakosság és a helyben érdekelt szervezetek képviselői a helyi közügyeket érintő kérdéseket és javaslatot tehetnek. A képviselő-testület rendeletalkotási, határozathozatali joga A helyi önkormányzat rendeletet alkot, illetve határozatot hoz. Feladatkörében eljárva a helyi önkormányzat törvény által nem szabályozott helyi társadalmi viszonyok rendezésére, illetve törvényben kapott felhatalmazás alapján önkormányzati rendeletet alkot. Az önkormányzati rendelet más jogszabállyal nem lehet ellentétes. Vannak olyan tárgykörök, amelyeket csak rendeletben lehet szabályozni, pl. a helyi adó bevezetése A helyi önkormányzat képviselő-testülete által megalkotott rendeletet a polgármester és a jegyző írja alá. Az önkormányzati rendeletet is ki kell hirdetni, annak érdekében,

hogy az érintettek megismerjék (helyben szokásos módon történik a kihirdetés, hirdető táblán, vagy a helyi hivatalos lapban közzéteszik). 136 A helyi önkormányzat az önkormányzati rendeletet a kihirdetését követően haladéktalanul megküldi a fővárosi és megyei kormányhivatalnak. Ha a fővárosi és megyei kormányhivatal az önkormányzati rendeletet vagy annak valamely rendelkezését jogszabálysértőnek találja, kezdeményezheti a bíróságnál az önkormányzati rendelet felülvizsgálatát A képviselő-testület döntéseinek másik nagy csoportját a határozatok alkotják. A helyi önkormányzat képviselő-testülete egyedi ügyekben hoz határozatot, illetve normatív határozatában szabályozza például az általa irányított szervek tevékenységét, működését. Szervezeti és Működési Szabályzat (SZMSZ) A képviselő-testület a működésének részletes szabályait a szervezeti és működési szabályzatról szóló

rendeletében határozza meg. Az SZMSZ rendelkezik például a képviselő-testület üléseinek az összehívásáról, tanácskozási rendjéről, a döntéshozatali eljárásról. A képviselő-testület megbízatásának megszűnése A képviselő-testület megbízatása a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek általános választásának napjáig tart. Jelöltek hiányában elmaradt választás esetén a képviselő-testület megbízatása meghoszszabbodik az időközi választás napjáig A polgármester megbízatása az új polgármester megválasztásáig tart. A képviselő-testület – a megbízatásának lejárta előtt név szerinti szavazással, minősített többségű döntéssel – kimondhatja feloszlását. A képviselő-testület feloszlása nem mondható ki a választást követő hat hónapon belül, valamint az általános választást megelőző év november 30. napját követően Az Országgyűlés a Kormány – az Alkotmánybíróság

véleményének kikérését követően előterjesztett – indítványára feloszlatja az alaptörvény-ellenesen működő képviselő-testületet. A feloszlás és a feloszlatás a polgármester megbízatását is megszünteti. A képviselő-testület bizottságai A képviselő-testület bizottságai döntés-előkészítő, véleményező, ellenőrző szervek. A képviselő-testület szervezeti és működési szabályzatában határozza meg bizottságait, a bizottságok tagjainak számát, a bizottságok feladat- és hatáskörét, működésük alapvető szabályait. A képviselő-testület az alakuló vagy az azt követő ülésen a polgármester előterjesztésére köteles megválasztani a törvény által kötelezően létrehozandó és a szervezeti és működési szabályzatban meghatározott bizottságait. A bizottságok előkészítik a döntéseket és ellenőrzik azok végrehajtását A képviselőtestület egyes önkormányzati feladatok ellátásának időtartamára

ideiglenes bizottságot hozhat létre A képviselő-testület a száz, vagy a száznál kevesebb lakosú településen bizottságot nem választ, a bizottság feladatait a képviselő-testület látja el. Az ezer főt meg nem haladó lakosú településen a kötelező bizottsági feladat- és hatásköröket egy bizottság is elláthatja A bizottság tagjává nem önkormányzati képviselő tag is választható A Mötv a 2000 főnél nagyobb létszámú településen teszi kötelezővé a pénzügyi ellenőrző bizottság létrehozását. - A polgármester A polgármestert a választópolgárok minden településen közvetlenül választják meg öt évre. A polgármester megbízatása az új polgármester megbízatásáig tart A polgármester a tisztségét főállásban vagy társadalmi megbízatásban látja el Főállású a polgármester, ha főállású polgármesterként választották meg A polgármester tekintetében a munkáltatói jogokat a helyi képviselő-testület

gyakorolja. A képviselőtestület a polgármester javaslatára egy vagy több alpolgármestert választhat, aki helyettesíti a polgármestert, segíti a munkájában 137 A polgármester a képviselő testülettel kapcsolatban ellátja például az alábbi feladatokat: - a polgármester a képviselő-testület tagja és elnöke is; - összehívja és vezeti a testület üléseit, - képviseli a képviselő-testületet, - aláírja – a jegyzővel együtt – az önkormányzati rendeleteket, valamint a képviselő-testületi ülésről készült jegyzőkönyvet, - eljár a képviselő-testület által átruházott hatáskörökben, - segíti az önkormányzati képviselők munkáját, - amennyiben a polgármester a képviselő-testület döntését - a helyi önkormányzat érdekeire nézve sértőnek tartja, ugyanazon ügyben egy alkalommal kezdeményezheti döntés ismételt megtárgyalását, - amennyiben a képviselő-testület - határozatképtelenség vagy határozathozatal

hiánya miatt - két egymást követő alkalommal ugyanazon ügyben nem hozott döntést, a polgármester a szervezeti és működési szabályzatban meghatározott ügyben - az át nem ruházható képviselő-testületi hatáskörök kivételével - döntést hozhat. A polgármester a döntésről a képviselő-testületet a következő ülésen tájékoztatja. A polgármester a polgármesteri hivatallal kapcsolatban ellátja például az alábbi feladatokat: - a képviselő-testület döntései szerint és saját hatáskörében irányítja a polgármesteri hivatalt, a közös önkormányzati hivatalt; - a jegyző javaslatainak figyelembevételével meghatározza a polgármesteri hivatalnak, a közös önkormányzati hivatalnak feladatait az önkormányzat munkájának a szervezésében, a döntések előkészítésében és végrehajtásában; - dönt a jogszabály által hatáskörébe utalt államigazgatási ügyekben, hatósági hatáskörökben, egyes hatásköreinek

gyakorlását átruházhatja az alpolgármesterre, a jegyzőre, a polgármesteri hivatal, a közös önkormányzati hivatal ügyintézőjére; - a jegyző javaslatára előterjesztést nyújt be a képviselő-testületnek a hivatal belső szervezeti tagozódásának, létszámának, munkarendjének, valamint ügyfélfogadási rendjének meghatározására. A polgármester egyéb feladatai: - a hatáskörébe tartozó ügyekben szabályozza a kiadmányozás rendjét; - gyakorolja a munkáltatói jogokat a jegyző tekintetében; - gyakorolja az egyéb munkáltatói jogokat az alpolgármester és az önkormányzati intézményvezetők tekintetében. A polgármesterre szigorú összeférhetetlenségi szabályok vonatkoznak. - A képviselő-testület hivatala A képviselő-testület polgármesteri hivatal vagy közös önkormányzati hivatal elnevezéssel, egységes hivatalt hoz létre az önkormányzat működésével kapcsolatban felmerült, valamint a polgármester, jegyző feladat-és

hatáskörébe tartozó ügyek döntésre előkészítésére, végrehajtására, valamint a testület működésével kapcsolatos adminisztrációs teendők ellátására. A hivatal közreműködik az önkormányzatok egymás közötti, valamint az állami szervekkel történő együttműködésének összehangolásában, illetőleg ellátják a jogszabályok által az önkormányzati közigazgatási szervekre megállapított államigazgatási feladat- és hatásköröket. - Közös önkormányzati hivatalt hoznak létre azok a járáson belüli községi önkormányzatok, amelyek közigazgatási területét legfeljebb egy település közigazgatási területe választja el egymástól, és a községek lakosságszáma nem haladja meg a kétezer főt. A kétezer fő lakosságszámot meghaladó település is tartozhat közös önkormányzati hivatalhoz Közös önkormányzati Hivatal például a Balatonalmádi Közös Önkormányzati Hivatal. A Hivatal a polgármester irányítása

és a jegyző vezetése alatt működik. 138 - A jegyző A polgármesteri hivatalt vagy a közös önkormányzati hivatalt a polgármester irányítása mellett a jegyző vezeti. A polgármester - pályázat alapján határozatlan időre - nevezi ki a jegyzőt A jegyző munkáltatója a polgármester. A jegyző a törvényben meghatározott képesítéssel rendelkező köztisztviselő Feladata, például: - vezeti a képviselő-testület hivatalát, - gyakorolja a munkáltatói jogokat a képviselő-testület hivatalának köztisztviselői tekintetében, - döntésre előkészíti a polgármester hatáskörébe tartozó államigazgatási ügyeket, - dönt azokban a hatósági ügyekben, amelyeket a polgármester átad, - a képviselőtestület és a bizottságok ülésén tanácskozási joggal vesz részt, - a jegyző köteles jelezni a képviselő-testületnek, a bizottságnak és a polgármesternek, ha a döntésüknél jogszabálysértést észlel. - Településrészi

önkormányzat A képviselő-testület – Szervezeti és Működési Szabályzatában – településrészi önkormányzatot hozhat létre települési képviselőkből, más választópolgárokból. Vezetője települési képviselő Településrészi önkormányzat alakítható ki, például a helyi lakosság kezdeményezésére egy település üdülőterületén. 9.10 Helyi önkormányzati képviselő jogállása A választójoggal rendelkező lakosok az Alaptörvény szerint „a helyi önkormányzati képviselőket és a polgármestereket öt évre választják.” A helyi önkormányzati képviselőket és polgármestereket a választópolgárok általános és egyenlő választójog alapján, közvetlen és titkos szavazással, a választók akaratának szabad kifejezését biztosító választáson, sarkalatos törvényben meghatározott módon választják. Az önkormányzati képviselők, illetve a polgármesterek választásáról szóló törvény határozza meg a

különböző településeken megválasztható képviselők számát, illetve megválasztásuk módját. Az önkormányzati képviselő alapvető kötelessége a képviselő-testület munkájában való részvétel, a választók érdekeit képviselni 9.11 Társult képviselő-testület: a települési önkormányzatok társulása A települési önkormányzatok képviselő-testületei feladataik hatékonyabb, célszerűbb megoldására szabadon társulhatnak (társult képviselő-testület). A Mötv 56 §-a alapján „a települési képviselő-testület más települési képviselő-testülettel társul képviselő-testületet alakíthat. Társult képviselő-testület alakítása esetén a képviselő-testületek részben vagy egészben egyesítik a költségvetésüket, közös önkormányzati hivatalt tartanak fenn és intézményeiket közösen működtetik.” Törvény elrendelheti a helyi önkormányzat kötelező feladatának társulásban történő ellátását. 9.12

Törvényességi felügyelet ellátása a helyi önkormányzatok felett Az Alaptörvény 34. §-a szerint „A Kormány a fővárosi és megyei kormányhivatal útján biztosítja a helyi önkormányzatok törvényességi felügyeletét.” 139 9.13 Területi önkormányzat jellemzői A megyei önkormányzatok A Mötv. 27 §-a szerint „A megyei önkormányzat területi önkormányzat, amely törvényben meghatározottak szerint területfejlesztési, vidékfejlesztési, területrendezési, valamint koordinációs feladatokat lát el” „A megyei önkormányzatok a Mötv. hatályba lépése óta nem vesznek részt a szakosított közszolgáltatások ellátásában, azóta nem működtetnek közintézményeket (kórházakat, kollégiumokat, könyvtárakat stb.), területi igazgatási szerepük ezzel jócskán visszaszorult” [Rózsás Eszter, (2013), 137. o] A megyei önkormányzat szervezete: - A közgyűlés. A megyei önkormányzat képviselő-testülete, mely ellátja az

önkormányzat feladatait és hatásköreit. - A megyei közgyűlés tisztségviselői: az elnök és az alelnök. A megyei közgyűlés elnökét a közgyűlés saját tagjai közül választja meg megbízatásának időtartamára titkos szavazással A közgyűlés alelnököt választ az elnök javaslatára, titkos szavazással, minősített többséggel - Bizottságok. A megyei képviselő-testület feladatai eredményesebb ellátása érdekében, szabadon alakíthat bizottságokat, a jelenlegi szabályozás szerint -pénzügyi bizottságot köteles létrehozni. - Megyei önkormányzati hivatal. A megyei testületek és tisztségviselők munkáját a megyei önkormányzati hivatal segíti, amely a döntések szakmai előkészítését, valamint a döntések végrehajtását végzi. A megyei hivatalt a megyei-képviselő-testület elnöke irányítja, vezetője a megyei főjegyző - Megyei főjegyző. A megyei közgyűlés elnöke - pályázat alapján határozatlan időre - nevezi

ki a jegyzőt, a jegyző javaslatára az aljegyzőt. 9.14 A fővárosi és a kerületi önkormányzatok A főváros területe kerületekre, valamint a fővárosi önkormányzat által közvetlenül igazgatott Margitszigetre tagozódik. Minden fővárosi kerületben települési önkormányzat működik Budapest főváros kétszintű önkormányzata (a főváros önkormányzati rendszere) a fővárosi és a kerületi szintű önkormányzatokból áll. Az önkormányzatok mellérendeltsége itt is érvényesül A fővárosi, valamint a fővárosi kerületi önkormányzatok önkormányzati alapjogaikat tekintve egyenlőek, feladat- és hatásköreik egymástól eltérnek Fővárosi önkormányzat A fővárosi önkormányzat olyan önkormányzat, amely a települési és a területi önkormányzat feladat- és hatásköreit is elláthatja. Szervezete A fővárosi önkormányzat képviselő-testülete a közgyűlés. A közgyűlést a főpolgármester képviseli A fővárosban

főpolgármesteri hivatal, a fővárosi kerületben polgármesteri hivatal működik. A főpolgármesteri hivatalt a főjegyző, a kerületi polgármesteri hivatalt a jegyző vezeti A fővárosban és a fővárosi kerületben több aljegyző is kinevezhető. 9.15 Az önkormányzat vagyona, bevételei, gazdálkodása Az önkormányzat saját tulajdonnal rendelkezik, bevételeivel önállóan gazdálkodik, és saját felelősségére vállalkozhat. 140 Az önkormányzatok vagyona A Mötv. 106 §-a alapján „A helyi önkormányzat vagyona a tulajdonából és az önkormányzatot megillető vagyoni értékű jogokból áll, amelyek az önkormányzati feladatok és célok ellátását szolgálják.” Az önkormányzati vagyona törzsvagyonból és üzleti vagyonból áll. A törzsvagyon közvetlenül a kötelező önkormányzati feladat- és hatáskör ellátását vagy a közhatalom gyakorlását szolgálja. Forgalomképtelen törzsvagyon, például a helyi közutak és

műtárgyak, a terek, a parkok és minden más ingatlan vagy ingó, amit a törvény annak nyilvánít. Korlátozottan forgalomképes törzsvagyon, például az intézmények, középületek. Az önkormányzat bevételei Az önkormányzatok gazdasági önállóságának a saját tulajdon lényeges, de nem elégséges feltétele. Számos olyan önkormányzat is van, amelyiknek nincs jelentős vagyona Fontos tehát, hogy az önkormányzatoknak olyan bevételeik legyenek, amelyekből finanszírozni tudják feladataik ellátását „Az önkormányzat feladata ellátásának feltételeit a) Saját bevételekből, b) más gazdálkodó szervektől átvett bevételekből, c) központi költségvetési feladatalapú támogatásból, d) egyéb állami támogatásból teremti meg. [Rózsás Eszter, (2013), 142 o] A Mötv. szerint saját bevétel: a) a helyi adók; b) saját tevékenységből, vállalkozásból és az önkormányzati vagyon hasznosításából származó bevétel (pl. vadászati

jog haszonbérbe adásából származó bevétel), nyereség, osztalék, kamat és bérleti díj; c) átvett pénzeszközök; d) törvény alapján az önkormányzatot megillető illeték, bírság, díj; e) az önkormányzat és intézményei egyéb sajátos bevételei. A helyi önkormányzat gazdálkodása A Mötv. 111§-a szerint „A helyi önkormányzat költségvetése az államháztartás része Az önkormányzati alrendszer költségvetése a központi költségvetéstől elkülönül, ahhoz központi költségvetési támogatásokkal kapcsolódik. A helyi önkormányzat gazdálkodásának alapja az éves költségvetése Ebből finanszírozza és látja el törvényben meghatározott kötelező, valamint a kötelező feladatai ellátását nem veszélyeztető önként vállalt feladatait.” 10. A közigazgatási hatósági eljárás alapjai A közigazgatás állami feladatainak ellátása során az emberek tízezrei ügyét oldja meg a mindennapok során. A közigazgatás

feladatának részét képezi az ügyfelek kérelmére indult eljárásokban az ügyintézés és az ügyben való döntés. Például egy gépjárművezetői engedély első alkalommal történő kiváltása során a hatóság (okmányiroda) egyéb jogszabályok mellett a közigazgatási hatósági eljárásról szóló törvény rendelkezéseit is alkalmazza Ez egy kérelemre induló közigazgatási eljárás. Vonatkozó jogszabály A közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL törvény (Ket), mely közigazgatási szervek eljárásának szabályait tartalmazza. 141 A közigazgatási eljárás fogalma, szakaszai „Patyi András megfogalmazásában a hatósági eljárás a közigazgatási szerven kívüli érintett jogalany ügyében megvalósuló, jogilag szabályozott olyan cselekvési rend, amely egyedi ügy intézése során, hatósági jogalkalmazás keretében, az érintett jogalanyra nézve jogi helyzetét

megváltoztató, jogvitáját elbíráló vagy jogsértésére reagáló, közvetlen jogi hatást gyakorló egyedi aktus (rendelkezés) kibocsátása, illetőleg érvényesítése érdekébe.” [Dr Gyergyák Ferenc – Dr Bende Szabó Gábor, (2013), 49 o] A közigazgatási eljárásnak három nagy szakaszát különböztetjük meg: 1) az első fokú eljárás (alapeljárás) szakasza; 2) jogorvoslati szakasz; 3) végrehajtási szakasz. Alapfogalmak Közigazgatási hatósági ügy A törvény meghatározza, hogy milyen ügyekben kell az eljáró szerveknek a Ket. rendelkezéseit alkalmazni: a közigazgatási hatósági ügyekben kötelesek alkalmazni A Ket. szerint közigazgatási hatósági ügynek nevezzük: - azt az ügyet, amelyben a közigazgatási hatóság az ügyfelet érintő jogot (pl. az építésügyi hatóság építési engedélyt ad ki) vagy kötelességet állapít meg, (pl. valamely tevékenységtől való tartózkodásra kötelez), adatot, tényt vagy jogosultságot

igazol, hatósági nyilvántartást vezet (pl ingatlannyilvántartás), vagy hatósági ellenőrzést (pl az építésügyi hatóság helyszíni szemle keretében ellenőrzi, hogy az építkezés munkálatok az engedélynek megfelelően folynak-e) végez - A tevékenység gyakorlásához szükséges nyilvántartásba vételt és a nyilvántartásból való törlést – a fegyelmi és etikai ügyek kivételével -, ha a törvény valamely tevékenység végzését vagy valamely foglalkozás gyakorlását köztestületi vagy más szervezeti tagsághoz köti. A közigazgatási hatóság A hatósági eljárásban két főszereplő tevékenysége, jogai és kötelezettségei nyilvánulnak meg: a közigazgatási hatóságé és az ügyfélé. A közigazgatási hatóság a hatósági ügy intézésére hatáskörrel rendelkező a) államigazgatási szerv, b) helyi önkormányzati képviselő-testület, ideértve a megyei önkormányzat közgyűlését is, valamint átruházott hatáskörben

annak szervei, c) polgármester, főpolgármester, megyei közgyűlés elnöke (a továbbiakban együtt: polgármester), d) főjegyző, jegyző (a továbbiakban együtt: jegyző), a polgármesteri hivatal és a közös önkormányzati hivatal ügyintézője, e) törvény vagy kormányrendelet által közigazgatási hatósági jogkör gyakorlására feljogosított egyéb szervezet, köztestület vagy személy. Az ügyfél Ügyfél az a természetes vagy jogi személy, továbbá jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet, akinek jogát vagy jogos érdekét az ügy érinti, akit hatósági ellenőrzés alá vontak, illetve akire nézve a hatósági nyilvántartás adatot tartalmaz. A közigazgatási hatósági eljárásban az ügyfél köteles jóhiszeműen eljárni Az ügyfél magatartása nem irányulhat a hatóság megtévesztésére vagy a döntéshozatal, illetve a végrehajtás indokolatlan késleltetésére. Az ügyfél jóhiszeműségét az eljárásban vélelmezni kell, a

rosszhiszeműség bizonyítása a hatóságot terheli. 142 Alapelvek Az alábbiakban a törvényt átható alapelvek közül részletezésre kerül: - A törvényesség elve, például, hogy „A közigazgatási hatóság az eljárása során köteles megtartani és másokkal is megtartatni a jogszabályok rendelkezéseit, a hatóság mérlegelési és méltányossági jogkörét a jogszabály alapján és az adott ügy egyedi sajátosságaira tekintettel gyakorolja.” „A hatóság a hatáskörének gyakorlásával nem élhet vissza” - A szakszerűség, egyszerűség és együttműködés elve, „közigazgatási hatóság hatásköre gyakorlása során köteles a szakszerűség, az egyszerűség és az ügyféllel való együttműködés követelményeinek megfelelően eljárni. - Az ügyféli jogok védelmét szolgálja, például, hogy „a hatóság ügyintézője jóhiszeműen, továbbá a jogszabály keretei között az ügyfél jogát és jogos - ideértve gazdasági -

érdekét szem előtt tartva jár el. A közigazgatási hatóság az ügyfél jogát és jogos érdekét csak a közérdek és az ellenérdekű ügyfél jogának, jogos érdekének védelméhez szükséges mértékben korlátozza. A közigazgatási hatóság védi az ügyfelek jóhiszeműen szerzett és gyakorolt jogait, ezek korlátait törvény határozza meg. Az ügyfeleket a hatósági eljárásban megilleti a törvény előtti egyenlőség, ügyeiket indokolatlan megkülönböztetés és részrehajlás nélkül kell elintézni” - Tájékoztatáshoz való jog, „a hatóság az ügyfelet és az eljárás más részvevőjét tájékozatja jogairól és kötelezettségeiről”. - Kiskorúak védelmét szolgálja, hogy a hatóság a Ket. alkalmazása során az eljárásban érintett kiskorú érdekeinek fokozott figyelembevételével jár el - Diszkrimináció tilalma, törvény előtti egyenlőség elve: A közigazgatási hatósági eljárásban tilos minden olyan

különbségtétel, kizárás vagy korlátozás, amelynek célja vagy következménye a törvény előtti egyenlő bánásmód megsértése, az ügyfél és az eljárás egyéb résztvevője e törvényben biztosított jogának csorbítása. - Hivatalból való eljárás elve (Hivatalbóliság elve): A közigazgatási hatósági eljárásban a törvény keretei között a hivatalból való eljárás elve érvényesül. Ennek keretében a közigazgatási hatóság: 1.1 a kizárólag kérelemre indítható eljárások kivételével hivatalból eljárást indíthat, illetve a kérelemre indult eljárást jogszabályban meghatározott feltételek fennállása esetén folytathatja, és ilyen esetben a végrehajtást is hivatalból indítja meg, 1.2 hivatalból állapítja meg a tényállást, határozza meg a bizonyítás módját és terjedelmét, ennek során nincs kötve az ügyfelek bizonyítási indítványaihoz, ugyanakkor a tényállás tisztázása során minden, az ügy

szempontjából fontos körülményt figyelembe kell vennie, 1.3 a Ket. keretei között felülvizsgálhatja mind a saját, mind a felügyeleti jogkörébe tartozó hatóság döntését, 1.4 hivatalból intézkedhet a döntésének kijavításáról, kiegészítéséről, módosításáról és visszavonásáról. 1. Költségtakarékosság és a gyorsaság elve: „A közigazgatási hatóság a költségtakarékosság és a hatékonyság érdekében úgy szervezi meg a tevékenységét, hogy az az ügyfélnek és a hatóságnak a legkevesebb költséget okozza, és az eljárás a lehető leggyorsabban lezárható legyen.” 2. Nyelvhasználat elve: Magyarországon a közigazgatási hatósági eljárás hivatalos nyelve a magyar Ez azonban nem akadálya a konzuli tisztviselő és a külpolitikáért felelős miniszter eljárása, valamint nemzetközi jogsegély során más nyelv használatának. 143 Az elsőfokú eljárás megindulása Az első fokú eljárás az eljárás

megindításától a döntés meghozataláig, illetve a döntés közléséig tart. A közigazgatási hatósági eljárás: 3. az ügyfél kérelmére (írásban vagy szóban lehet előterjeszteni, e célra rendszeresített formanyomtatványon, elektronikus űrlapon, továbbá törvényben meghatározott esetekben távbeszélőn, pl életveszéllyel vagy súlyos kárral fenyegető helyzet során, az azonnali intézkedést igénylő ügyben), 4. vagy hivatalból indulhat A szóbeli kérelemről jegyzőkönyvet kell készíteni. Törvény a kérelem személyes előterjesztését is előírhatja, olyan közigazgatási hatósági ügyekben, amelyek során a személyes megjelenés hiányában az ügy eldöntéséhez szükséges tény, információ vagy adat nem szerezhető meg (pl. házasságkötés) A hatóság köteles a hatáskörébe tartozó ügyben az illetékességi területén hivatalból megindítani az eljárást abban az esetben, ha: - ezt jogszabály előírja, - erre

felügyeleti szerve utasította, a bíróság kötelezte, - életveszéllyel vagy súlyos kárral fenyegető helyzetről szerez tudomást. Értesítés az eljárás megindulásáról Az eljárás megindításáról - ha törvény vagy kormányrendelet eltérően nem rendelkezik - a hivatalból indult eljárásban az ismert ügyfelet az első eljárási cselekmény elvégzésétől, a kérelemre indult eljárásban az eljárás megindítására irányuló kérelmet benyújtó ügyfelet kivéve - az ismert ügyfelet a kérelem beérkezésétől számított nyolc napon belül értesíteni kell. Az értesítés csak a törvényben meghatározott esetekben mellőzhető, például ha az veszélyeztetné az eljárás eredményességét. A kérelem Ha jogszabály további követelményt nem állapít meg, a kérelem tartalmazza az ügyfélnek és képviselőjének a nevét, lakcímét vagy székhelyét, az ügyfélnek a hatóság döntésére való kifejezett kérelmét, továbbá meg lehet

adni az elektronikus levélcímet, a telefax számát vagy a telefonos elérhetőséget. Ha jogszabály előírja, a kérelemben az ügyfél azonosíthatósága érdekében fel kell tüntetni az ügyfélnek az ügy jellege szerinti és az eljáró hatóság által törvény alapján kezelhető azonosítóját. A kérelemhez csatolni kell a jogszabályban előírt mellékleteket. Mellékletként nem lehet az ügyféltől szakhatósági állásfoglalás vagy előzetes szakhatósági hozzájárulás csatolását kérni. Az ügyfél azonosításához szükséges adatok kivételével az ügyféltől nem kérhető olyan adat igazolása, amely nyilvános, vagy amelyet valamely hatóság, bíróság vagy a Magyar Országos Közjegyzői Kamara jogszabállyal rendszeresített nyilvántartásának tartalmaznia kell. A természetes személy ügyfél az elsőfokú eljárás megindítására irányuló kérelmét az eljárásra hatáskörrel rendelkező illetékes hatóságnál, a Kormány által

rendeletben meghatározott ügyekben a kormányablakban, vagy ha jogszabály azt nem zárja ki, lakcíme vagy munkahelye szerinti székhelyű, azonos hatáskörű hatóságnál, ennek hiányában pedig a lakcíme vagy munkahelye szerint illetékes jegyzőnél is előterjesztheti, aki azt továbbítja a hatáskörrel rendelkező illetékes hatósághoz. Az eljáró hatóság a kérelem megérkezését követően haladéktalanul ellenőrzi, hogy a) a hatóságnak van-e joghatósága, hatásköre és illetékessége az ügy elbírálására, b) ideiglenes intézkedés vagy ideiglenes biztosítási intézkedés alkalmazásának van-e helye, c) a kérelem megfelel-e a Ket.-ben (35 § - 36 § (1) bekezdés) foglalt követelményeknek A kérelmet mindig tartalma szerint kell elbírálni akkor is, ha az nem egyezik az ügyfél által használt elnevezéssel. 144 Ha az ügyfél a kérelmet hiányosan nyújtotta be, az eljáró hatóság a kérelem beérkezésétől számított 8 napon

belül – megfelelő határidő megjelölése és a mulasztás jogkövetkezményeire történő figyelmeztetés mellett – hiánypótlásra hívja fel. A kérelem visszavonása Az ügyfél az eljárás megindítására vonatkozó kérelmét a határozat jogerőre emelkedéséig visszavonhatja. Ez esetben a hatáság az eljárást – végzéssel – megszünteti. Amennyiben az eljárás hivatalból is megindítható, a hatóság folytathatja az eljárást, ha szükségesnek tartja A kérelem érdemi vizsgálat nélküli elutasítása Az ügyfél kérelmére indult eljárásban a hatóság a kérelmet érdemi vizsgálat nélkül, nyolc napon belül elutasítja, ha a) az eljárásra magyar hatóságnak nincs joghatósága, b) a hatóságnak nincs hatásköre vagy nem illetékes, és a kérelem áttételének nincs helye, c) a kérelem nyilvánvalóan lehetetlen célra irányul, d) jogszabály a kérelem előterjesztésére határidőt vagy határnapot állapít meg, és a kérelem idő

előtti vagy elkésett, e) a hatóság a kérelmet érdemben már elbírálta, és változatlan tényállás és jogi szabályozás mellett ugyanazon jog érvényesítésére irányuló újabb kérelmet nyújtottak be, és újrafelvételnek nincs helye, feltéve, hogy a kérelem érdemi vizsgálat nélküli elutasítását jogszabály nem zárja ki, f) a kérelem nyilvánvalóan nem az előterjesztésére jogosulttól származik, vagy g) a kérelem tartalmából megállapítható, hogy az ügy nem hatósági ügy. Az eljárás megszüntetése A hatóság az eljárást végzéssel megszüntetheti, ha - a kérelem érdemi vizsgálat nélküli elutasításának lett volna helye, az elutasítási ok azonban az eljárás megindítását követően jutott a hatóság tudomására, - az ügy tárgyát képező vagyontárgy megsemmisült, vagy olyan mértékben károsodott, hogy az eljárás okafogyottá vált, - az eljárás kérelemre indult, és az ügyfél az érdemi határozat jogerőre

emelkedése előtt kérelmét visszavonta, kivéve, ha az eljárás hivatalból is megindítható, és a hatóság az eljárást hivatalból folytatja, vagy ha az eljárásban több kérelmező vesz részt, és nem mindegyikük vonta vissza kérelmét, - az ügyfél halála, vagy a jogi személy, illetve a jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet megszűnése következtében az eljárás okafogyottá vált, és eljárásbeli jogutódlás sem következett be, - az eljárás folytatására okot adó körülmény már nem áll fenn, - az ügyfél kérelmére indult eljárásban a képviselő visszautasítása esetén a hatóság felhívása ellenére nem gondoskodik a képviselet-ellátásra alkalmas személy meghatalmazásáról, vagy nem jár el személyesen, - jogszabályváltozás miatt az ügy elbírálása a továbbiakban már nem hatósági hatáskörbe tartozik, - a hatósági eljárásért illetéket vagy igazgatási szolgáltatási díjat kell fizetni és az ügyfél a

fizetési kötelezettségének a hatóság erre irányuló felhívása ellenére az erre tűzött határidő alatt nem tesz eleget és költségmentességben sem részesül, - hivatalbóli eljárásban a tényállás a határozat meghozatalához szükséges mértékben nem volt tisztázható, és további eljárási cselekménytől sem várható eredmény, - a hivatalbóli eljárás jogsértést nem tárt fel. - A hatóság az eljárást megszüntetheti, ha az ügyfél a kérelmére indult eljárásban a hiánypótlásra való felhívásnak nem tett eleget, és az erre megállapított határidő meghosszabbítását sem kérte, illetve nyilatkozattételének elmaradása megakadályozta a tényállás tisztázását. Az eljárás megszüntetéséről a hatóság mindazokat értesíti, akiket az eljárás megindításáról értesített. 145 Az eljárás felfüggesztése Ha az ügy érdemi eldöntése olyan kérdés előzetes elbírálásától függ, amelyben az eljárás más

szerv hatáskörébe tartozik, vagy ugyanannak a hatóságnak az adott üggyel szorosan összefüggő más hatósági döntése nélkül megalapozottan nem dönthető el, továbbá, ha a döntéshez külföldi hatóság vagy más szerv álláspontját is be kell szerezni, a hatóság az eljárást felfüggeszti. Amennyiben a más szerv előtti eljárás megindítására az ügyfél jogosult, erre őt megfelelő határidő kitűzése mellett fel kell hívni Ha az ügyfél a felhívásnak nem tesz eleget, a hatóság az eljárást megszünteti, vagy a rendelkezésre álló iratok alapján dönt Ha a közigazgatási ügyekben eljáró bíróság a hatóságot új eljárásra kötelezi és ezzel a bírósági döntéssel szemben perújítási vagy felülvizsgálati kérelmet terjesztettek elő, a hatóság az eljárást felfüggeszti. Az eljárás felfüggesztésekor minden határidő megszakad, és az eljárás felfüggesztésének megszűnésekor az ügyintézési határidő

kivételével újra kezdődik. Általános ügyintézési határidő A Ket. által meghatározott általános ügyintézési határidő: harminc nap Ennél rövidebb határidőt bármely jogszabály, hosszabbat csak törvény vagy kormányrendelet állapíthat meg. A Ket szabályozza a soron kívüli határozathozatalt, abban az esetben, például, ha az ügyfél kiskorú, vagy életveszéllyel vagy súlyos kárral fenyegető helyzet elhárítása indokolja. Képviselet Ha törvény nem írja elő az ügyfél személyes eljárását, helyette törvényes képviselője vagy az általa vagy törvényes képviselője által meghatalmazott személy, továbbá az ügyfél és képviselője együtt is eljárhat. Az ellenérdekű ügyfelek képviseletét nem láthatja el ugyanaz a személy. A Ket. a képviselet három fajtáját különbözteti meg: - törvényes képviselet (pl. szülő, gyám, gondnok); - meghatalmazotti képviselet és - ügygondnoki képviselet (az ügyfél ismeretlen

helyen tartózkodik, vagy önállóan nem képes eljárni és törvényes képviselője vagy meghatalmazottja nincs az eljáró hatóság az erre vonatkozó iratok csatolásával a gyámhatóságnál ügygondnok kötelező kirendelését kezdeményezi vagy maga gondoskodik ügygondnok kirendeléséről). Szakhatósági állásfoglalás Törvény vagy kormányrendelet az ügyben érdemi döntésre jogosult hatóság számára előírhatja, hogy az ott meghatározott szakkérdésben szakhatóság kötelező állásfoglalását kell beszereznie (pl. étterem működtetéséhez az ÁNTSZ hozzájárulását) E nélkül a hatóság nem dönthet Jegyzőkönyv A hatóság a törvény rendelkezései szerint az egyes eljárási cselekményről jegyzőkönyvet készít, vagy képés hangfelvételt készít. A jegyzőkönyv tartalmazza a hatóság megnevezését, az ügyintéző nevét, az ügy tárgyát és az ügyiratszámot, az eljárási cselekményben érintett személy nevét és lakcímét,

eljárásjogi helyzetét és - ha azt a hatóság tudomására hozta - egyéb elérési lehetőségét, az alkalmazott hatósági tanú nevét, az eljárási cselekményben érintett személy jogaira és kötelességeire való figyelmeztetés megtörténtét, az ügyre vonatkozó lényeges nyilatkozatokat és megállapításokat, és az ügy eldöntése szempontjából lényeges körülményeket és megállapításokat, a jegyzőkönyv készítésének helyét és időpontját, valamint az eljárási cselekményben érintett személy, az eljárási képességgel nem rendelkező személy képviselője, a hatósági tanú, az eljáró ügyintéző és a jegyzőkönyvvezető oldalankénti aláírását. Az eljárási cselekményben érintett személy indokolt kérelmére nyilatkozatát, vallomását, szakértői véleményét vagy azok egyes részét a jegyzőkönyv szó szerint tartalmazza.10 10 Jegyzőkönyv mintát az 1. számú melléklet tartalmaz 146 A tényállás

tisztázása Az eljárás célja a jogerős döntés meghozatala, melynek előfeltétele a tényállás tisztázása. A hatóság köteles a döntéshozatalhoz szükséges tényállást tisztázni, ha ehhez nem elegendőek a rendelkezésre álló adatok, hivatalból vagy kérelemre bizonyítási eljárást folytat le A hatósági eljárásban olyan bizonyíték használható fel, amely alkalmas a tényállás tisztázásának megkönnyítésére A hatóság által hivatalosan ismert és a köztudomású tényeket nem kell bizonyítani. Bizonyítási eszközök A Ket. alapján bizonyíték különösen: az ügyfél nyilatkozata, az irat, a tanúvallomás, a szemléről készült jegyzőkönyv, a szakértői vélemény, a hatósági ellenőrzésen készült jegyzőkönyv és tárgyi bizonyíték (bizonyítási eszközök). A hatóság szabadon választhatja meg az alkalmazandó bizonyítási eszközt Törvény előírhatja, hogy a hatóság a határozatát kizárólag valamely

bizonyítási eszközre alapozza, továbbá törvény vagy kormányrendelet meghatározott ügyekben kötelezővé teheti valamely bizonyítási eszköz alkalmazását, illetve előírhatja valamely szerv véleményének a beszerzését. A hatóság a bizonyítékokat egyenként és összességükben értékeli, és az ezen alapuló meggyőződése szerint állapítja meg a tényállást. A hatóság a tényállás tisztázása szempontjából fontos tárgyi bizonyítékot és a bizonyítékként felhasználható iratot jegyzőkönyv felvétele mellett végzéssel lefoglalhatja. - Ügyfél nyilatkozata. Az ügyfélnek joga van ahhoz, hogy az eljárás során – írásban vagy szóban – bármikor nyilatkozatot tegyen, vagy a nyilatkozattételt megtagadja Ha a tényállás tisztázása azt szükségessé teszi, a hatóság az ügyfelet a kérelmére indult eljárásban nyilatkozattételre hívhatja fel, melyben közli a nyilatkozattétel elmaradásának következményeit. Ha az

ügyfél a kérelmére indult eljárásban, a hatóság felhívására nem nyilatkozik, vagy a kért adatot nem közli, a hatóság a rendelkezésére álló adatok alapján dönt, vagy az ügyfél figyelmeztetése után megszünteti az eljárást. - Az irat. A hatóság az ügyfelet a tényállás megállapítása céljából okirat vagy más irat bemutatására hívhatja fel, illetőleg ezek beszerzése érdekében más szervet is megkereshet - Tanúvallomás. Az ügyre vonatkozó tény tanúval is bizonyítható A tanúként megidézett személy köteles a meghallgatása végett megjelenni és – a törvényben meghatározott kivétellel - tanúvallomást tenni. A meghallgatás kezdetén meg kell állapítani a tanú személyazonosságát. A tanúnak nyilatkoznia kell arról, hogy az ügyfelekkel milyen viszonyban van, nem elfogult-e. A tanút figyelmeztetni kell jogaira, kötelezettségeire, és a hamis tanúzás jogkövetkezményeire Tisztázni kell, hogy van-e akadálya a

tanúvallomásának, áll-e fenn mentességi ok Tanúként nem hallgatható meg a) az, akitől nem várható bizonyítékként értékelhető vallomás, b) védett adatnak minősülő tényről az, aki nem kapott felmentést a titoktartás alól az arra jogosított szervtől vagy személytől. A tanúvallomás megtagadható, ha a) a tanú az ügyfelek valamelyikének hozzátartozója, b) a tanú vallomásával saját magát vagy hozzátartozóját bűncselekmény elkövetésével vádolná, vagy c) a tanú médiatartalom-szolgáltató, vagy vele munkaviszonyban vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban álló személy, és a tanúvallomásával a számára a médiatartalom-szolgáltatói tevékenységgel összefüggésben információt átadó személy kilétét felfedné. A tanú esetleges elfogultságát megalapozó tényt a nyilatkozat alapján a jegyzőkönyvben rögzíteni kell. A még meg nem hallgatott tanú nem lehet jelen az ügyfél, más tanú, és a szakértő

meghallgatásakor. A tanú erre irányuló indokolt kérelme alapján a hatóság vezetője elrendelheti a tanú természetes személyazonosító adatainak zárt kezelését, ha a tanú valószínűsíti, hogy őt tanúvallomása miatt súlyosan hátrányos következmény érheti. A tanú meghallgatásán nem lehet jelen az ügyfél és az eljárás egyéb résztvevője, ha a tanú védett adatról tesz vallomást, továbbá, ha elrendelték a tanú természetes személyazonosító adatainak zárt kezelését. A hatóság a szemlénél, hatósági ellenőrzésnél hatósági tanút vehet 147 igénybe. A hatósági tanú az eljárási cselekmény során történt eseményeket és az általa tapasztalt tényeket a jegyzőkönyv aláírásával igazolja. - Szemle: a tényállás tisztázására szemle rendelhető el. Jogszabály a szemle megtartását kötelezővé teheti A szemle megtartása során a szemletárgy birtokosa a szemletárgy felmutatására kötelezhető, valamint az

eljárással összefüggő helyszín, illetve az ott lévő tárgy megtekinthető (helyszíni szemle). Az ügy jellegétől függően a szemletárgynak minősül különösen az ügy tárgyával összefüggő irat (pl. az üzleti könyv, nyilvántartás, szerződés, bizonylat, műszaki dokumentáció, elektronikus dokumentum, továbbá bármely eljárással rögzített adatott tartalmazó adathordozó), valamint a tényállás tisztázásához szükséges bármely dolog (gép, berendezés, felszerelés, használati tárgy, jármű, gépjármű stb.) Ha a szemletárgy birtokosa a szemletárgyat a hatóság felhívására – a jogkövetkezményre való figyelmeztetés ellenére – nem mutatja fel, illetve annak helyszíni átvizsgálását jogellenesen megakadályozza, a hatóság a szemletárgyat szükség esetén rendőrség közreműködésével lefoglalhatja, és hivatali helyiségébe vagy a hatóság által megjelölt helyre szállíthatja. A szemletárgy lefoglalása

jegyzőkönyv felvétele mellett, végzéssel történhet A lefoglalt szemletárgyat átvizsgálás után nyolc napon belül vissza kell adni annak, akitől azt lefoglalták - Szakértő: szakértőt kell meghallgatni, vagy szakértői véleményt kell kérni, ha az eljáró hatóságnak nincs megfelelő szakértelemmel rendelkező dolgozója, és az ügyben jelentős tény, egyéb körülmény vagy az alkalmazandó jog megállapításához különleges szakértelem szükséges. - Tolmács: ha az ügyfél vagy az eljárás egyéb résztvevője által használt idegen nyelvet az ügyintéző nem beszéli, tolmácsot kell alkalmazni. Ha az ügyintéző beszéli az idegen nyelvet, az ellenérdekű ügyfél és az eljárás egyéb résztvevője érdekében tolmácsot kell alkalmazni, kivéve, ha ők is beszélik az adott idegen nyelvet. Ennek tényét a jegyzőkönyvnek tartalmaznia kell Tárgyalás A hatóság tárgyalást tart, ha ezt jogszabály előírja, vagy a tényállás

tisztázásához, illetve az egyezségi kísérlet lefolytatásához szükség van az eljárásban részt vevő személyek együttes meghallgatására. A tárgyaláson a hatóság meghallgathatja az ügyfele(ket), a tanút, a szakértőt, a hatósági közvetítőt, és a megszemlélheti a szemletárgyat Az ügyfél és képviselője észrevételt tehet a tárgyaláson elhangzottakra, kérdést intézhet a meghallgatott személyekhez, és indítványozhatja más személy meghallgatását vagy más bizonyíték beszerzését. Egyezségi kísérlet Ha jogszabály elrendeli, a hatóságnak a döntés előtt meg kell kísérelnie egyezség létrehozását az ellenérdekű ügyfelek között. Egyezségi kísérletre akkor is sor kerülhet, ha az ügy természete egyébként megengedi Ha a hatósági eljárás során lefolytatott egyezségi kísérlet eredményre vezet, a hatóság határozatba foglalja és jóváhagyja az egyezséget, feltéve, hogy az megfelel a jogszabályokban foglalt

feltételeknek, nem sérti a közérdeket, mások jogát vagy jogos érdekét, és kiterjed a teljesítési határidőre és az eljárási költség viselésére. Ha a hatósági eljárás során lefolytatott egyezségi kísérlet eredményre vezet, a hatóság határozatba foglalja és jóváhagyja az egyezséget, feltéve, hogy az a) megfelel a jogszabályokban foglalt feltételeknek, b) nem sérti a közérdeket, mások jogát vagy jogos érdekét, valamint c) kiterjed a teljesítési határidőre és az eljárási költség viselésére. A hatóság döntései (határozat, végzés)11 A hatóság az ügy érdemében határozatot hoz, az eljárás során eldöntendő egyéb kérdésekben pedig végzést bocsát ki. A határozatot írásba kell foglalni A határozatot közölni kell az ügyféllel, és azzal, akire az jogot vagy kötelezettséget állapít meg, az ügyben eljárt szakhatósággal és a jogszabályban meghatározott más hatósággal vagy állami szervvel. 11

Alakszerű határozat mintát a 2. számú melléklet tartalmaz 148 A hatóság döntését közölni lehet: postai úton, személyesen írásban vagy szóban, elektronikus dokumentum formájában, illetve távközlési eszköz útján, hirdetményi úton, kézbesítési meghatalmazott, vagy ügygondnok útján, valamint a hatóság kézbesítője útján. Jogorvoslati eljárás Jogorvoslatok A hatóság határozata ellen önálló jogorvoslatnak van helye. A hatóság végzése ellen önálló jogorvoslatnak akkor van helye, ha azt törvény lehetővé teszi, egyéb esetben a végzés elleni jogorvoslati jog a határozat, ennek hiányában az eljárást megszüntető végzés ellen igénybe vehető jogorvoslat keretében gyakorolható. 1. Ügyfél kérelemére induló jogorvoslati eljárások: - a fellebbezési eljárás; - a bírósági felülvizsgálat; - az újrafelvételi eljárás; - Az Alkotmánybíróság határozata alapján indítható eljárás. 2. Hivatalból

végezhető döntés-felülvizsgálati eljárások: - a döntést hozó hatóság saját hatáskörében indított eljárás; - a felügyeleti eljárás; - eljárás ügyészi felhívás nyomán. Mind kérelemre, mind hivatalból lehetséges a döntés kijavítása, kicserélése és kiegészítése. Ügyfél kérelemére induló jogorvoslati eljárások Fellebbezés. Rendes jogorvoslati eszköz Az ügyfél az elsőfokú határozat ellen fellebbezhet A fellebbezési jog nincs meghatározott jogcímhez kötve, fellebbezni bármely okból lehet, amelyre tekintettel az érintett a döntést sérelmesnek tartja Törvény a fellebbezés benyújtásához indokolási kötelezettséget írhat elő A fellebbezést - ha törvény vagy kormányrendelet eltérően nem rendelkezik - a döntés közlésétől számított tizenöt napon belül lehet előterjeszteni. A fellebbezésre jogosult a fellebbezési határidőn belül a fellebbezési jogáról szóban vagy írásban lemondhat, a szóban

történő lemondást jegyzőkönyvbe kell foglalni. A Ket meghatározza azokat az eseteket, amikor nincs helye fellebbezésnek, például, ha az ügyben azt törvény kizárja, vagy az ügyfelek részéről az egyezségüket jóváhagyó határozat ellen A fellebbezést annál a hatóságnál kell előterjeszteni, amely a megtámadott döntést hozta. Az első fokú döntést hozó hatóság a fellebbezést a fellebbezési határidő leteltétől számított nyolc - szakhatóság közreműködése esetén tizenöt - napon belül terjeszti fel a fellebbezés elbírálására jogosult hatósághoz, kivéve, ha a hatóság a megtámadott döntést a fellebbezésben foglaltaknak megfelelően kijavítja, kiegészíti, módosítja, visszavonja vagy a fellebbezést érdemi vizsgálat nélkül elutasítja, valamint ha a fellebbezést a felterjesztést megelőzően visszavonták. A fellebbezést az első fokú döntést hozó hatóság az ügy összes iratával együtt terjeszti fel és a

fellebbezésről kialakított álláspontjáról is nyilatkozik. A másodfokú döntést hozó hatóság a döntést helybenhagyja, megváltoztatja vagy megsemmisíti. Ha a másodfokú döntés meghozatalához nincs elég adat, vagy az első fokú döntés meghozatalát követően új tény merül fel, vagy egyébként a tényállás további tisztázása szükséges, a másodfokú döntést hozó hatóság a döntés megsemmisítése mellett az ügyben első fokú döntést hozó hatóságot végzésben új eljárásra utasíthatja, vagy a kiegészítő bizonyítási eljárás lefolytatását maga végzi el, és ennek alapján dönt. Bírósági felülvizsgálat. Rendkívüli jogorvoslati eszköz Az ügyfél, illetve a kifejezetten rá vonatkozó rendelkezés tekintetében az eljárás egyéb résztvevője keresettel a hatóság jogerős határozatának bírósági felülvizsgálatát kérheti a közigazgatási ügyekben eljáró bíróságtól jogszabálysértésre hivatkozással, a

határozat közlésétől számított harminc napon belül. 149 Csak jogszabálysértés esetén vehető igénybe és csak akkor, ha az ügyfél fellebbezési jogát kimerítette. A keresetlevél alapján induló közigazgatási pernek a pert megindító ügyfél a felperese, míg a határozatot hozó közigazgatási szerv alperesi pozícióban van. A bíróság az eljárás lefolytatását követően ítélettel megállapítja a jogszabálysértést és a közigazgatási hatóság döntését hatályon kívül helyezi; vagy a hatályon kívül helyezéssel egyidejűleg a hatóságot új eljárás lefolytatására kötelezi. Egyes ügyekben lehetősége van a bíróságnak a közigazgatási szerv döntését megváltoztatni. Továbbá ha a bíróság az ügyfél keresetét alaptalannak ítéli, mert megállapítja, hogy a határozat nem jogszabálysértő, a keresetet elutasítja. Újrafelvételi eljárás. Ha az ügyfélnek a jogerős határozattal lezárt ügyben a határozat

jogerőre emelkedését követően jutott tudomására a határozat meghozatala előtt már meglévő, az eljárásban még el nem bírált és az ügy elbírálása szempontjából lényeges tény, adat vagy más bizonyíték, a tudomásszerzéstől számított tizenöt napon belül újrafelvételi kérelmet nyújthat be, feltéve, hogy elbírálása esetén az ügyfélre kedvezőbb határozatot eredményezett volna. Az újrafelvételi kérelmet az elsőfokú hatóság bírálja el Az újrafelvételi eljárásban a hatóság a jogerős határozatot módosíthatja, visszavonhatja, vagy az utóbb ismertté vált tényállásnak megfelelő új döntést hozhat. Alkotmánybíróság határozata alapján indítható eljárás. Ha az ügyfelek között létrejött egyezséget jóváhagyó határozat meghozatala során alkalmazott alaptörvény-ellenes jogszabály, illetve jogszabályi rendelkezés ellen az ügyfél alkotmányjogi panaszt nyújt be, és ez alapján az Alkotmánybíróság a

jogszabályt, illetve jogszabályi rendelkezést megsemmisíti, ha az Alkotmánybíróság nem mondja ki a megsemmisített jogszabálynak vagy jogszabályi rendelkezésnek az Alkotmánybíróság eljárására okot adó ügyben való alkalmazhatóságát, az ügyfél az alkotmánybírósági határozat kézbesítésétől számított harminc napon belül kérelmet nyújthat be az egyezséget jóváhagyó hatósághoz a határozat módosítása, illetve visszavonása iránt. Hivatalból lefolytatható döntés-felülvizsgálati eljárások A döntés módosítása vagy visszavonása. Ha a hatóság megállapítja, hogy a fellebbezés elbírálására jogosult hatóság, a felügyeleti szerv vagy a közigazgatási ügyekben eljáró bíróság által el nem bírált döntése jogszabályt sért, a döntését módosítja vagy visszavonja. A döntést közölni kell azzal, akivel a módosított vagy visszavont döntést közölték. Az eljárás lefolytatására a hatóság csak egy

ízben, és ha törvény eltérően nem rendelkezik, a határozat közlésétől számított egy éven belül jogosult. Felügyeleti eljárás. A felügyeleti szerv jogosult hivatalból megvizsgálni az ügyben eljáró hatóság eljárását, illetve döntését, és ennek alapján megteszi a szükséges intézkedést a jogszabálysértő mulasztás felszámolására, valamint gyakorolja a felügyeleti jogkört Ha a hatóság döntése jogszabályt sért, a felügyeleti szerv azt megváltoztathatja vagy megsemmisítheti, és szükség esetén az ügyben eljárt hatóságot új eljárás lefolytatására utasíthatja. Ügyészi fellépés. Az ügyész a Ket hatálya alá tartozó ügyekben törvénysértés orvoslása érdekében, annak elbírálására az ügyészségről szóló törvénynek az ügyészség közérdekvédelmi feladatairól szóló fejezetében foglaltak szerint ügyészi fellépéssel élhet. 150 Végrehajtási eljárás A hatóság döntése végrehajtható, ha

a. pénzfizetésre, továbbá meghatározott cselekményre vagy magatartásra irányuló kötelezettséget állapít meg, a döntés jogerőre emelkedett, és a teljesítésre megállapított határidő vagy határnap (a továbbiakban együtt: határidő) eredménytelenül telt el, b. a tűrésre vagy valamely cselekménytől vagy magatartástól való tartózkodásra irányuló kötelezettséget megállapító döntés jogerőre emelkedett, és az ügyfél a kötelezettséget - a végrehajtáshoz való jog elévülési idején belül - megszegte, c. a döntés fellebbezésre vagy végrehajtás felfüggesztése iránti kérelemre tekintet nélküli végrehajtását, vagy biztosítási intézkedésként való alkalmazását rendelték el, d. a teljesítési határidőt nem tartalmazó döntés jogerőre emelkedett A fentieket megfelelően alkalmazni kell a hatóság által jóváhagyott egyezségben vállalt és a hatósági szerződésből eredő kötelezettségekre is. Törvény vagy

kormányrendelet eltérő rendelkezése hiányában a végrehajtást az elsőfokú hatóság foganatosítja. 151 11. Mellékletek 1. számú melléklet Nemzeti Közszolgálati Egyetem, Ügykezelő Alapvizsga Tankönyv, Budapest, 2012. pdf Jegyzőkönyv minta közigazgatási eljárásban .Város Önkormányzatának Polgármesteri Hivatala Szám: Jegyzőkönyv Készült: 201. év hó napján a Polgármes teri Hivatalban (cím) hivatali helyiségében lakos.tárgyú ügyében Jelenvannak: A hatóság részéről:.,ügyintéző, .meghallgatott személy .jegyzőkönyvvezető, a A hatóság vezetője a meghallgatott személy kérelmére a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL törvény (Ket) 39A § (1) bekezdés alapján a meghallgatott személy természetes személyazonosító adatainak zárt kezelését rendelte el. Az eljáró ügyintéző megállapítja, hogy a meghallgatott személy megjelent,

személyazonossága megállapítást nyert. A meghallgatott személy a Ket. 54 § (1) bekezdése alapján nyilatkozott arról, hogy az .viszonyban van, velük szemben nem elfogult ügyfelekkel A meghallgatott személyt a Ket. 54 § (1) bekezdése alapján figyelmeztették jogaira és kötelességeire, valamint a hamis tanúzás jogkövetkezményeire. A meghallgatott személynek az ügyre vonatkozóan tett lényes nyilatkozatai: . Kelt, évhónap.nap . ügyintéző . jegyzőkönyvvezető 152 2. számú melléklet Nemzeti Közszolgálati Egyetem, Ügykezelő Alapvizsga Tankönyv, Budapest, 2012. pdf Határozat kiegészítése minta .Önkormányzat Polgármesteri Hivatala Elérhetősége: (cím, telefon/fax, elektronikus elérhetőség) Ügyintéző neve:. Ügyirat szám:. Tárgy: . (név) . (lakcím). . ügye Határozat .ügyében 201évhó-én meghozott /200sz határozatomat az alábbiakkal egészítem ki: . Döntésem ellen a kézbesítést követő naptól számított 15

napon belül fellebbezést nyújthat be, melynek illetéke .Ft A fellebbezést a másodfokú közigazgatási hatósághoz kell címezni (.város, utcaházszám), de közigazgatási hatóságomhoz kell benyújtani.(Elektronikusan benyújtott fellebbezést a megnevezésű ügyfélkapun nyújthat be.) Indokolás A ./200számú határozatomban nem rendelkeztem a kapcsolatban, ezért döntésemet a közigazgatási hatósági eljárásról és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL törvény (Ket.) 81 B § (1) alapján kiegészítem Hatáskörömet a .(jogszabály) állapítja meg A fellebbezési lehetőséget a Ket. 98 § (4) bekezdése, valamint a 99 § (1) bekezdése alapján adtam meg A fellebbezési illeték mértékét az illetékről szóló 1990. évi XCIII törvény 29 alapján állapítom meg Kelt,, 201. év hó nap P.H . jegyző Erről értesül: 1. 2. 153 12. Felhasznált irodalom Fazekas Marianna – Ficzere Lajos: Magyar Közigazgatási jog,

Általános rész, Osiris Kiadó, Budapest, 2006. Kukorelli István: Alkotmánytan I., Osiris Kiadó, Budapest, 2007 Kukorelli István – Pozsár-Szentmiklósy Zoltán: Állampolgári ismeretek, Mozaik Kiadó, Szeged, 2010. Rózsás Eszter: Közigazgatási jog, Dialóg Campus Kiadó, Budapest – Pécs, 2013. Czenner Orsolya – Kapa Mátyás – Szira Zoltán: Jogi alapismeretek, Budapesti Kommunikációs és Üzleti Főiskola, KIT Kft., 2007, I változatlan utánnyomása, 2010 Dr. Kilényi Géza – Dr Ács Nándor: Közigazgatási szakvizsga, Általános Közigazgatási Ismeretek, I modul Központi állami szervek rendszere, jegyzet, Nemzeti Közszolgálati Egyetem, Budapest, 2013 FÁMA Zrt. – Nemzeti Közszolgálati és Tankönyv Kiadó Zrt Dr. Barabás Zoltán, Dr Bekényi József, Dr Szabó Lajos, Dr Fürcht Pál, Dr Kara Pál, Szabó Hajnalka: Közigazgatási szakvizsga, Önkormányzati igazgatás, jegyzet, Nemzeti Közszolgálati Egyetem, Budapest, 2013. FÁMA Zrt –

Nemzeti Közszolgálati és Tankönyv Kiadó Zrt Dr. Gyergyák Ferenc – Dr Bende Szabó Gábor: Közigazgatási szakvizsga, Általános Közigazgatási Ismeretek, II modul, Jogalkotási és jogalkalmazási ismeretek, jegyzet, Nemzeti Közszolgálati Egyetem, Budapest, 2013. FÁMA Zrt. – Nemzeti Közszolgálati és Tankönyv Kiadó Zrt Dr. Szalai András – Dr Szalai Attila – I modul Közigazgatási alapismeretek, „A Kormányablak ügyintézők képzése”, ÁROP-2220 számú kiemelt projekt, Nemzeti Közszolgálati Egyetem, 2012 ppt Nemzeti Közszolgálati Egyetem, Ügykezelő Alapvizsga Tankönyv, Budapest, 2012. pdf http://vtkiuninkehu/downloads/uav/uav tankonyv 2012novpdf (utolsó letöltés dátuma: 2013 augusztus 24) Dr. Temesvári István: Közigazgatási szakvizsga, választott tárgy, Államigazgatás, Nemzeti Közszolgálati Egyetem, 2013. ppt Dr. Jakab András: Az új Alaptörvény keletkezése és gyakorlati következményei - HVG ORAC Kiadó 2011. Debreceni

Egyetem Állam-és Jogtudományi Kar Közigazgatási Jogi Tanszék – Záróvizsga felkészítő segédlet – Közigazgatási jog – Debrecen 2012. http://jog.unidebhu/documents/tanszekek/kozigazgatasi/zrovizsga felkszit 2012-vglegespdf (utolsó letöltés dátuma: 2013 augusztus 24) Jáger Krisztina: Magyar közigazgatási rendszer/ Kormányzás és politikai döntéshozatal m.bloghu/ku/kurtansandor/file/kpd%202011-03-07%205%20órappt – letöltés: 2011 november 01 13. Ajánlott irodalom Magyary Zoltán Közigazgatás fejlesztési program 11.0 Magyary Zoltán Közigazgatás fejlesztési program 12.0 154 14. Webes hivatkozások A Kormány honlapja - Kormányportál - a Magyar Államról www.kormanyhu (utolsó letöltés dátuma: 2013. augusztus 22) 15. Felhasznált jogforrások jegyzéke webes hivatkozással is megjelölve (utolsó letöltés dátuma: 2013. augusztus 22) Magyarország Alaptörvénye (2011. április 25) http://njthu/cgi bin/njt doccgi?docid=140968238905 A

központi államigazgatási szervekről, valamint a Kormány tagjai és az államtitkárok jogállásáról szóló 2010. évi XLIII törvény http://njthu/cgi bin/njt doccgi?docid=131577240110 A Rendőrségről szóló 1994. évi XXXIV törvény http://njthu/cgi bin/njt doccgi?docid=21269243547 A büntetés-végrehajtási szervezetről szóló 1995. évi CVII. törvény http://net.jogtarhu/jr/gen/getdoc2cgi?dbnum=1&docid=99500107TVA katasztrófavédelemről és a hozzá kapcsolódó egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXXVIII. törvény http://net.jogtarhu/jr/gen/hjegy doccgi?docid=A1100128TV Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX törvény (Mötv) http://njt.hu/cgi bin/njt doccgi?docid=139876245258 155 16. Önellenőrző kérdések 1. Határozza meg a közigazgatás fogalmát! 2. Ismertesse a közigazgatás feladatait! 3. Ismertesse a közigazgatás rendszerét! 4. Fejtse ki a központi közigazgatás lényegét! 5. Sorolja

fel a központi államigazgatási szerveket! 6. Jellemezze az autonóm államigazgatási szerveket! Írjon példát! 7. Ismertesse a kormányhivatal, központi hivatal jellemzőit! Írjon példát! 8. Sorolja fel a rendvédelmi szerveket! 9. Mi a rendőrség feladata? 10. Mi a nemzetbiztonsági szolgálatok feladata? 11. Ismertesse a dekoncentrált szervek jellemzőit! Ismertesse egyes csoportosítási lehetőségeit! 12. Határozza meg az önkormányzati igazgatás fogalmát! 13. Jellemezze az önkormányzati közigazgatási szerveket, típusait! 14. Ismertesse a helyi önkormányzás lényegét! 15. Mi a helyi közügy lényege? 16. Ismertesse a helyi önkormányzatok jogait az Alaptörvény alapján? 17. Ismertesse a települési önkormányzatok típusait! 18. Milyen viszony van a települési és a területi önkormányzatok között? 19. Ismertesse a települési önkormányzatok alapvető feladatait! 20. Melyek a kötelezően ellátandó feladatok? 21. Melyek az önként

vállalható feladatok? 22. Mutassa be az önkormányzati feladat és hatáskör átruházás szabályait, soroljon fel három át nem ruházható hatáskört! 23. Melyek a települési önkormányzat szervei? 24. Jellemezze a képviselő-testület működését, feladatait! 25. Ismertesse a települési képviselők jogállását! 26. Ismertesse a polgármester jogállását, feladatait! 27. Ismertesse a jegyző jogállását, feladatait! 28. Ismertesse a települési önkormányzatok társulásának formáját! 29. Ismertesse a területi önkormányzatok feladat-és hatásköreit! 30. Ismertesse a megyei önkormányzat szervezetét! 31. Ismertesse a helyi önkormányzatok vagyonát, bevételeit! 32. Sorolja fel az önkormányzatok sajátbevételeit! 33. Melyek a közigazgatás fő szervezési elvei? (centralizáció, decentralizáció, dekoncentráció) 34. Mely jogszabály szabályozza közigazgatási szervek eljárásának a szabályait? 35. Ismertesse a közigazgatási ügy

fogalmát! 36. Kik a közigazgatási eljárás szereplői? 37. Határozza meg az ügyfél, a közigazgatási hatóságok fogalmát! 38. Ismertesse a hatósági eljárás során tiszteletben tartandó alapelveket! 39. Hogyan indulhat meg az első fokú közigazgatási hatósági eljárás? 40. Mikor köteles a hatóság hivatalból megindítani a közigazgatási hatósági eljárást? 41. Hány napon belül kell a hatóságnak tájékoztatnia az ügyfelek az eljárás megindításáról? 42. Mikor utasíthatja el a hatóság a benyújtott kérelmet érdemi vizsgálat nélkül? 43. Mely esetekben kerülhet sor az eljárás megszüntetésére? 44. Mely eseteken kerülhet sor az eljárás felfüggesztésére? 156 45. Az érdemi határozatot hány napon belül kell a hatóságnak meghoznia (általános ügyintézési határidő)? 46. Milyen formában lehet a kérelmet a hatósághoz benyújtani? 47. Mit jelent a tényállás tisztázása? 48. Melyek a bizonyítási eszközök?

Ismertesse részletesen! 49. Mikor tart a hatóság tárgyalást? 50. Egyezségi kísérletre mikor kerülhet sor? 51. Mikor hoz a hatóság határozatot, és mikor végzést? 52. Sorolja fel a jogorvoslati lehetőségeket! Elemezze egy-egy mondattal őket! 157 17. Önellenőrző feladat Állapítsa meg, hogy igaz vagy hamisak az alábbi állítások! 1. A közigazgatás a bírói hatalom részét képezi 2. A közigazgatás hatósági jogalkalmazó tevékenysége nem különbözik a bíróság jogalkalmazó tevékenységétől 3. A helyi közszolgáltatások biztosítása kizárólag civil szervezetek feladata 4. A közigazgatás a társadalomban létező legnagyobb szakigazgatási rendszer 5. A közigazgatási szervezetrendszer csúcsán az Alkotmánybíróság áll 6. A törvényhozó és a végrehajtó hatalom között alá-fölérendeltségi kapcsolat van 7. Az Országgyűlés a Kormánynak tartozik beszámolási kötelezettséggel 8. A miniszterelnököt a köztársasági

elnök nevezi ki A parlamenti többség megbuktathatja a Kormányt (bizalmatlansági indítvány által), azonban fordítva, a Kormány nem oszlathatja fel az Országgyűlést. 10. Egyes államfői jogok gyakorlásának érvényességéhez szükséges a miniszterelnök vagy az illetékes miniszter ellenjegyzése. 11. A mennyiségi munkamegosztás a közigazgatási szervek feladat szerinti tagozódása 12. A közigazgatási szerv a közigazgatás szervezeti rendszerének legkisebb önálló alkotóeleme 13. A közigazgatási szervek nem rendelkeznek jogképességgel 14. A hatáskör a feladatok teljesítéséhez szükséges jogosítványok, és kötelezettségek összességét jelenti 15. Központi államigazgatási szerv a minisztérium 16. A miniszterelnöknek domináns szerepe van a Kormány működésében 17. Autonóm államigazgatási szerv a Gazdasági Versenyhivatal (GVH) 18. Az autonóm államigazgatási szervek a Kormánytól függő szervek, a Kormány irányítása,

felügyelete alá tartoznak 19. A Kormányhivatal törvény által létrehozott, a Kormány irányítása alatt működő, központi államigazgatási szerv 20. Kormányhivatal például a Közbeszerzési Hatóság 21. A központi hivatal a Kormány irányítása alatt működik 22. Központi hivatal a Központi Statisztikai Hivatal 23. Önálló szabályozó szerv a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság 24. A rendőrség alapvető feladata: a bűncselekmények megakadályozása, felderítése, a közbiztonság, a közrend és az államhatár rendjének védelme. 25. A kormányhivatal felett osztott irányítás érvényesül, amely szerint a közigazgatási és igazságügyi miniszter szervi irányító jogköre mellett minden ágazat az adott ügycsoport tekintetében szakmai irányítóvá válik. 26. A Kormány általános hatáskörű helyi államigazgatási szerve: a megyei kormányhivatal 27. A járási hivatalok 2010 január 1-jén kerültek felállításra 28. A járási

hivatalok feladata a megyei szintnél alacsonyabb szinten intézendő (kizárólag) államigazgatási feladatok ellátása 29. Az általános iskolai oktatás biztosítása a helyi önkormányzat kötelező feladatai közé tartozik 30. A megyei és fővárosi kormányhivatalok a Kormány általános hatáskörű területi államigazgatási szervei. 31. A helyi önkormányzás joga a választópolgárok közösségét érintő helyi közügyek önálló, demokratikus intézését, valamint a helyi közhatalomnak a lakosság érdekében való gyakorlását jelenti 32. A helyi önkormányzás joga népszavazás útján nem gyakorolható 158 33. A polgármestert a képviselő-testület nevezi ki 5 évre 34. A községi önkormányzat területi önkormányzat 35. A fővárosi önkormányzat települési és területi önkormányzat 36. A települési és területi önkormányzatok között alá-fölérendeltségi viszony van 37. A helyi önkormányzat ellátja a törvényben

meghatározott kötelező és az általa önként vállalt feladat- és hatásköröket 38. A helyi önkormányzat - a helyi képviselő-testület vagy a helyi népszavazás döntésével - önként vállalhatja minden olyan helyi közügy önálló megoldását, amelyet jogszabály nem utal más szerv kizárólagos hatáskörébe. 39. A képviselő-testület ülései fő szabály szerint zárt ülések 40. A képviselő-testület akkor határozatképes, ha az ülésen az önkormányzati képviselők 50 %-a jelen van. 41. Az Országgyűlés a Kormány – az Alkotmánybíróság véleményének kikérését követően előterjesztett – indítványára feloszlatja az alaptörvény-ellenesen működő képviselő-testületet 42. A képviselő-testület határozott időre nevezi ki a jegyzőt 43. A Kormány a köztársasági elnök útján biztosítja a helyi önkormányzatok törvényességi felügyeletét 44. Az önkormányzat saját tulajdonnal rendelkezik, bevételeivel önállóan

gazdálkodik, és saját felelősségére vállalkozhat 45. Közigazgatás hatósági eljárás csak hivatalból indulhat 46. Ügyfél az a természetes vagy jogi személy, továbbá jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet, akinek jogát vagy jogos érdekét az ügy érinti, akit hatósági ellenőrzés alá vontak, illetve akire nézve a hatósági nyilvántartás adatot tartalmaz. 47. A kérelemre indult eljárásban az ügyfél a kérelmét nem vonhatja vissza 48. A kérelmet mindig tartalma szerint kell elbírálni akkor is, ha az nem egyezik az ügyfél által használt elnevezéssel 49. A hatóság az ügyfél kérelmére indult eljárásban a kérelmet érdemi vizsgálat nélkül elutasítja, ha jogszabály a kérelem előterjesztésére határidőt vagy határnapot állapít meg, és a kérelem idő előtti vagy elkésett, 50. A hatóság az eljárást végzéssel megszünteti, ha az ügy tárgyát képező vagyontárgy megsemmisült, vagy olyan mértékben károsodott,

hogy az eljárás okafogyottá vált. 51. Az eljárás felfüggesztésének nincs helye, ha az ügy érdemi eldöntése olyan kérdés előzetes elbírálásától függ, amelyben az eljárás más szerv hatáskörébe tartozik, vagy ugyanannak a hatóságnak az adott üggyel szorosan összefüggő más hatósági döntése nélkül megalapozottan nem dönthető el. 52. A hatóság által hivatalosan ismert és a köztudomású tényeket nem kell bizonyítani 53. Bizonyíték különösen: az ügyfél nyilatkozata, az irat, a tanúvallomás, a szemléről készült jegyzőkönyv, a szakértői vélemény, a hatósági ellenőrzésen készült jegyzőkönyv és tárgyi bizonyíték 54. Tanúként nem hallgatható meg az, akitől nem várható bizonyítékként értékelhető vallomás 55. A tanúvallomást nem tagadhatja meg a tanú az ügyfelek valamelyikének hozzátartozója 56. Az általános ügyintézési határidő: 15 nap 57. Ha az ügyfél vagy az eljárás egyéb résztvevője

által használt idegen nyelvet az ügyintéző nem beszéli, tolmácsot kell alkalmazni 58. A fellebbezést - ha törvény vagy kormányrendelet eltérően nem rendelkezik - a döntés közlésétől számított nyolc napon belül lehet előterjeszteni. 59. Ha a hatóság megállapítja, hogy a fellebbezés elbírálására jogosult hatóság, a felügyeleti szerv vagy a közigazgatási ügyekben eljáró bíróság által el nem bírált döntése jogszabályt sért, a döntését módosítja vagy visszavonja. 60. A hatóság döntése végrehajtható, ha a pénzfizetésre, továbbá meghatározott cselekményre vagy magatartásra irányuló kötelezettséget állapít meg, a döntés jogerőre emelkedett, és a teljesítésre megállapított határidő vagy határnap (a továbbiakban együtt: határidő) eredménytelenül telt el. 159 POLGÁRI JOGI ALAPISMERETEK I. 1. A polgári jog fogalma, jellemzői 2. A polgári jog forrása, rendszere 2.1 Bevezető rendelkezések 3. Az

ember, mint jogalany 3.1 A jogalanyiság 3.2 A jogképesség 3.3 A cselekvőképesség 4. Személyiségi jogok 5. Jogi személyek 6. Mellékletek 7. Felhasznált irodalom 8. Ajánlott irodalom 9. Webes hivatkozások 10. Felhasznált jogforrások jegyzéke webes hivatkozással is megjelölve 11. Önellenőrző kérdések 160 POLGÁRI JOGI ALAPISMERETEK I. 1. Polgári jog fogalma, jellemzői A polgári jog a magyar jogrendszer legmeghatározóbb jogága. Mindennapjainkban jelen van, anélkül, hogy tudatosulna bennünk, életünk során a polgári jog szabályait követjük, például amikor kenyeret vásárolunk, buszbérletet váltunk tulajdonképpen a kötelmi jogviszony egyik alanyaként járunk el. A polgári jog területét átfogóan, reformszerűen szabályozó törvénykönyv (kódex) – a nagyszabású, több évtizedre visszanyúló törvényalkotási munkálatok eredményeként megszületett - 2014. március 15 napjától hatályos - a 2013 évi V törvény a Polgári

Törvénykönyvről Polgári jog fogalma A polgári jog a személyek vagyoni és személyi viszonyait a mellérendeltség és az egyenjogúság módszerével szabályozó jogág. A polgári jog fő jellemzői - A polgári jogi szabályozás két fő alapelven nyugszik: a jogalanyok egyenjogúságán és mellérendeltségén. „Az egyenjogúság esetén egyik jogalany sincs abban a helyzetben, hogy akaratát az erre szolgáló jogi út igénybevétele nélkül érvényesítse a másik jogalannyal szemben” [Kecskés László – Kőrös András – Makai Katalin – Orosz Árpád – Osztovits Árpád – Petrik Ferenc, (2013), 53. o] Az egyenjogúság lényege, hogy a jogviszony alanyai - jogszerűen – csak az állami eszközök (bíróság) igénybevételével kényszeríthetik ki egymástól a kötelezettségek teljesítését –, önhatalmú eszközzel (pl kényszer, fenyegetés, zsarolás) nem Az ilyen eszközök igénybevétele jogszerűtlen, sőt büntetőjogi

konzekvenciákat (következményeket) is magával vonhat A polgári jogviszonyokban szereplő alanyok nincsenek egymásnak alárendelve. A polgári jogi kapcsolatba lépő felek mellérendelt viszonyban állnak egymással, tehát egyik fél sem adhat utasítást a másiknak Ebből a sajátosságból adódik, hogy a felek közötti jogvita bírósági útra tartozik. - A polgári jog szabályainak jelentős része „diszpozitív” jellegű. A polgári jogszabályok diszpozitív (engedő) szabályok, vagyis a felek egyező akarattal eltérhetnek a jogszabály rendelkezéseitől, feltéve hogy az eltérést jogszabály nem tiltja. - A polgári jogban a jogsértés szankciója: a kártérítés, amely általában reparatív (helyreállító) jellegű. A reparatív vagyoni szankció azt jelenti, hogy a jogellenes magatartás következményét (a vagyonban bekövetkezett csökkenést) vagyoni jellegű joghátránnyal orvosolja. 161 2. A polgári jog forrása, rendszere A polgári

jogág alaptörvénye (legfontosabb írott forrása): a 2013. március 01 napjától hatályos 2013 évi V. törvény a Polgári Törvénykönyvről A Polgári Törvénykönyv szerkezete: A Ptk. Könyvekre tagolódik: 1. Első Könyv: Bevezető rendelkezések; 2. Második Könyv: Az ember, mint jogalany; 3. Harmadik Könyv: Jogi személyek; 4. Negyedik Könyv: Családjog; 5. Ötödik Könyv: Dologi jog; 6. Hatodik Könyv: Kötelmi jog; 7. Hetedik Könyv: Öröklési jog; 8. Nyolcadik Könyv: Záró rendelkezések 2.1 Bevezető rendelkezések „A bevezető rendelkezések meghatározzák a törvény célját, szabályozási területét és alapelveit” [Kecskés László – Kőrös András – Makai Katalin – Orosz Árpád – Osztovits Árpád – Petrik Ferenc, (2013), 44. o] 2.12 A törvény tárgyi hatálya A Ptk. 1:1 §-a törvény tárgyi hatályát határozza meg: „E törvény a mellérendeltség és egyenjogúság elve szerint szabályozza a személyek alapvető vagyoni

és személyi viszonyait.” 2.12 A polgári jog alapelvei Értelmezési alapelv. „E törvény rendelkezéseit Magyarország alkotmányos rendjével összhangban kell értelmezni. A polgári jogi viszonyokra vonatkozó jogszabályokat e törvénnyel összhangban kell értelmezni”( Ptk 1:2§ ) „Az értelmezési alapelv szerepe elsősorban az, hogy a konkrét normák alkalmazása ne kerülhessen összeütközésbe az Alaptörvénnyel és más alkotmányerejű szabályokkal, és ne vezethessen a törvény egészének rendeltetésével ellentétes eredményre” [Kecskés László – Kőrös András – Makai Katalin – Orosz Árpád – Osztovits Árpád – Petrik Ferenc, (2013), 51. o] A jóhiszeműség és tisztesség elve. „A jogok gyakorlása és a kötelezettségek teljesítése során a felek a jóhiszeműség és tisztesség követelményének megfelelően kötelesek eljárni. A jóhiszeműség és tisztesség követelményét sérti az is, akinek joggyakorlása szemben

áll olyan korábbi magatartásával, amelyben a másik fél okkal bízhatott” (Ptk. 1:3 §) „Ez az elv etikai megalapozottságú általános és objektív zsinórmértéket fogalmaz meg a polgári jogviszonyokban való eljáráshoz, és egyben a felek kölcsönös bizalmának garanciáját is jelenti” [Kecskés László – Kőrös András – Makai Katalin – Orosz Árpád – Osztovits Árpád – Petrik Ferenc, (2013), 52. o] Az elv alapján a jogalkotó meghatározza azt a módot, ahogyan a személyeknek polgári jogaikat gyakorolni, ahogy kötelezettségeiket teljesíteniük kell ahhoz, hogy megfeleljenek a polgári jog legfőbb elvárásának. Az elv a jogviszony alanyaitól megfelelő tájékozódást, körültekintést és előrelátást, a valóságos tények és 162 körülmények ismeretét és megfontolását követeli meg. Jóhiszemű az, aki nem tud, s kellő körültekintés tanúsítása mellett sem kellene tudnia a látszattal ellentétes valóságról.

Rosszhiszemű ezzel szemben az, aki tud, vagy kellő körültekintés tanúsítása mellett tudnia kellene a látszattal ellentétes jogi helyzetről. Érdekesség. „A BH 1996364 szám alatt közzétett eseti döntés szerint egy magánszemély tévedésből a lejárat előtt egy nappal akarta a postai takarékjegyeit kiváltani. A pénzintézet alkalmazottja – vélhetőleg szintén tévedésből kifizette a következő napon esedékes kamatot is Az ügyfél ismét értékpapírokba fektette a pénzösszeget A pénzintézet a tévedést észlelve az ügyfelet jogalap nélküli gazdagodás címén beperelte, és a jogalap nélkül felvett kamatokat visszakövetelte Az elsőfokú bíróság helyt adott a felperesi keresetnek, a fellebbviteli bíróság, majd a Legfelsőbb Bíróság azonban elutasította a keresetet, arra hivatkozással, hogy a pénzintézet együttműködési kötelezettségét nem teljesítette, vagyis nem járt el jóhiszeműen akkor, amikor szakismerettel

rendelkező alkalmazottja nem tájékoztatta az ügyfelet arról, hogy egy nappal a lejárat előtt történő felvétel esetén igen nagy veszteség éri.” [Kecskés László – Kőrös András – Makai Katalin – Orosz Árpád – Osztovits Árpád – Petrik Ferenc, (2013), 53. o] Az elvárható magatartás elve. Felróhatóság „Ha e törvény eltérő követelményt nem támaszt, a polgári jogi viszonyokban úgy kell eljárni, ahogy az az adott helyzetben általában elvárható” (Ptk. 1:4 § (1) bekezdés) „Az elvárhatóság társadalmi elvárást fejez ki az adott magatartás vonatkozásában. A természetes személyeknél ennek pszichikai határát a vétőképesség jelenti Az elvárhatóság mértékét az „adott helyzetben általában” formulában meghúzódó tipizált követelményszint adja meg [Kecskés László – Kőrös András – Makai Katalin – Orosz Árpád – Osztovits Árpád – Petrik Ferenc, (2013), 57 o.] Más az elvárhatóság

mértéke a szervezetekkel szemben, továbbá az ugyanazon szakkérdésre nézve a szakértelemmel rendelkezőkkel szemben, az idősebbekkel (a már tapasztalatokkal rendelkezőkkel) szemben stb. Például ha valaki egy szerződéskötés ügyében tanácsot kér, az adott esetben más várható el – általában – a szomszédtól, aki eladó egy üzletben, mint ha a tanácsot egy ügyvédtől kérné, akinek az a foglalkozása, hogy jogi természetű ügyekben tanácsot adjon. A példában a helyzet adott, az általában elvárhatóság, pedig úgy jelentkezik, hogy általában másként ad tanácsot (szakszerűség várható el) egy ügyvéd, és más típusú (általában szakszerűtlen vagy kevésbé szakszerű) válasz várható egy a kérdésben laikustól Nyilvánvaló, hogy amennyiben a tanácsok követése miatt minket kár ér, a bíróság másképpen ítéli meg az általános elvárhatóság módját a laikus, és másként a szakember vonatkozásában. Érdekesség. A

Legfelsőbb Bíróság több döntésében is kiemelte, hogy a vevőnek a szerződés megkötése előtt a tőle elvárható módon kell eljárni, és ehhez tartozik az ingatlan-nyilvántartás adatainak megtekintése is. A vevő így az eladó tájékoztatásának hiányában is egyértelműen és közhitelesen tudomást szerezhetett volna az általa megvásárolni kívánt ingatlanra vonatkozó valamennyi fontosabb jogról, illetve tényről. Az ingatlan-nyilvántartás adatai megtekintésének elmulasztása tehát a vevő kockázata, amellyel szemben nem hivatkozhat arra, hogy az egyébként az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett adatokról, jogokról és tényekről az eladó tájékoztatási kötelezettsége révén kívánt tudomást szerezni (BH1997. 491) Fontos kiemelni, hogy „Felróható magatartására előnyök szerzése végett senki nem hivatkozhat” (Ptk. 1:4. § (2) bekezdés) A jogalkotó nem engedi, hogy saját felróható magatartásából előnyt szerezzen

valaki. „Saját turpisságára, azaz mulasztásra, késedelmére, egyéb szerződésszegésére, vagy más felróható magatartására előnyök szerzése végett senki sem hivatkozhat” [Kecskés László – Kőrös András – Makai Katalin – Orosz Árpád – Osztovits Árpád – Petrik Ferenc, (2013), 58. o] Érdekesség. A felperes különvagyonából nagyobb értékű ajándékkal ajándékozza meg a házastársát, majd a házasságot feldúlja, az felbontásra kerül, melynek során az ajándékot visszaköveteli. A bíróság a keresetet a Ptk fentiekben kifejtett szabályára utalva (saját felróható magatartására előnyök szerzése végett senki sem hivatkozhat) utasítja el. „Nem követelhető vissza a házastársnak adott ajándék, illetőleg a helyébe lépett érték, ha az ajándékozás alapjául szolgáló feltevés meghiúsulását az ajándékozó házastárs felróható magatartása okozta” (BH1982. 191 II) 163 Érdekesség. „A

„Herz”-termékmegjelölés eredetileg családnéven alapult Az államosítás után az állami vállalat a „Herz-téliszalámira” védjegyoltalmat szerzett. A rendszerváltást követően az eredeti tulajdonos unokája – névjogsértés miatt – a téliszalámi forgalmazója ellen pert indított. A tényállás szerint azonban időközben a Herzcsalád nevét Herbertre változtatta A felperes 1992-ben – belügyminiszteri engedéllyel – ismét felvette a Herz családi nevet, ahhoz azonban a Herbert-toldatot fenntartotta. A Legfelsőbb Bíróság a keresetet elutasította hivatkozással arra, hogy a Herz és a Herbert családi nevek között sem azonosság, sem hasonlóság nem ismerhető fel, ugyanakkor a felperes a Herz nevet utóbb a maga elhatározásából vette vissza, ezért ezt olyan saját felróható magatartásnak kell értékelni, amelyre a Ptk-ban foglalt tiltó szabály folytán a felperes előnyök szerzése érdekében nem hivatkozhat (BH 1993/4. 350)”

[Lábady Tamás, (1998), 145 o] „A másik fél felróható magatartására hivatkozhat az is, aki maga felróhatóan járt el” (Ptk. 14 § (3) bekezdés) „Az igényérvényesítő fél felróható magatartása nem zárja ki a másik fél felróható magatartására történő hivatkozás lehetőségét” [Kecskés László – Kőrös András – Makai Katalin – Orosz Árpád – Osztovits Árpád – Petrik Ferenc, (2013), 58. o] Érdekesség. Az elővásárlási jog a tulajdonost megillető rendelkezési jog korlátozása, mely feljogosítja az elővásárlásra jogosultat arra, hogy egyoldalú nyilatkozattal a vevő helyett maga léphet be az adásvételi szerződésbe Ha az elővásárlási jog jogosultja részére a vételi ajánlat közlése nem szabályszerűen történt, hanem arról más módon szerzett tudomást, ez a körülmény nem akadályozza annak megállapítását, hogy a jogosult nem élt az elővásárlási jogával. Az elővásárlásra jogosult részére

megküldött levél az ingatlan-nyilvántartás adatai szerinti lakhelyéről nem kereste jelzéssel érkezett vissza, mert az elővásárlásra jogosult onnan már évekkel ezelőtt elköltözött és az ingatlan-nyilvántartás nem a tényleges lakcímét tüntette fel. Ettől függetlenül az elővásárlásra jogosult tudomást szerzett a vételi ajánlatról A tulajdonjogból fakadó egyik részjogosítvány, a rendelkezési jog korlátozása és a jogbiztonság követelménye miatt az elővásárlásra jogosultnak e joga gyakorlása során jóhiszeműen és tisztességesen kell eljárnia, oly módon, ahogy az az adott helyzetben általában elvárható. Az elővásárlásra jogosult akkor jár el ezeknek az elveknek megfelelően, ha akkor kéri a sérelmére elkövetett jogsértés orvoslását, amikor arról tudomást szerez és egyben azonnal kifejezésre juttatja vételi szándékát. Az elővásárlásra jogosult a vele szemben elkövetett jogsértés - a vételi ajánlat

közlésének hiánya - tudomásra jutását követően a jogsértés orvoslását nem kérte és vételi szándékát sem juttatta kifejezésre. Jelen pert csak egy év elteltével indította meg. Ezekből a körülményekből pedig azt a következtetést lehet levonni, hogy az elővásárlásra jogosult nem kívánt élni elővásárlási jogával Elfogadó nyilatkozatát késedelmesen tette meg, ezért az indokolatlan időmúlás az elővásárlási jogot elenyésztette A vételi ajánlat közlésének hiányában is megállapítható, hogy az elővásárlásra jogosult az elővásárlási jogának gyakorlásáról ráutaló magatartással lemondott (BH2005. 320.) Felróhatóság. Szándékos, sőt célzatos a felróható magatartás, ha kifejezetten olyan előnyök szerzésére irányul, amelyek e magatartás hiányában nem volnának elérhetők. Ebbe a csoportba sorolható, ha valaki tudatosan azzal a céllal köt érvénytelen szerződést, hogy azt utóbb megtámadja, és az

abból folyó előnyöket mégis élvezze.” [Kecskés László – Kőrös András – Makai Katalin – Orosz Árpád – Osztovits Árpád – Petrik Ferenc, (2013), 59. o] A joggal való visszaélés tilalma. „A törvény tiltja a joggal való visszaélést Ha a joggal való visszaélés jogszabály által megkívánt nyilatkozat megtagadásában áll, és ez a magatartás nyomós közérdeket vagy különös méltánylást érdemlő magánérdeket sért, a bíróság a nyilatkozatot ítéletével pótolhatja, feltéve, hogy az érdeksérelem másképpen nem hárítható el.(Ptk 1:5 §)” Az alapelv tartalmát jórészt a bírói gyakorlat dolgozta ki. Érdekesség. Célzatos előnyszerzés áll a bérbeadó eljárásának hátterében, sőt magatartása a joggal való visszaélés tényállását is kimeríti, ha a bérbeadó hozzájárulásával a bérlő által felszerelt új berendezéseket a bérbeadó a bérlő tiltakozása ellenére leszerelteti, helyükbe azonos

rendeltetésű készülékeket szereltet fel, hogy a bérlő bérbeszámítási jogát meghiúsítsa” [Kecskés László – Kőrös András – Makai Katalin – Orosz Árpád – Osztovits Árpád – Petrik Ferenc, (2013), 59. o] 164 Érdekesség. A bérbeadónak joga van azonnal felmondani a bérletet, ha a bérlő elmulasztja a bérletfizetési kötelezettségét Adott esetben azonban, ha a bérbeadó tudja, hogy a bérlő azért mulasztotta el a fizetést, mert pl váratlan baleset következtében kórházba került, napokig tartó öntudatlan állapotban, tehát a fizetésben önhibáján kívül korlátozva volt, s ennek ellenére a bérbeadó gyakorolja felmondási jogát, a joggal való visszaélést a bérbeadó részéről kétséget kizáróan megállapítható. Jogszabály által megkívánt nyilatkozat bírósági ítélettel történő pótlása: A jognyilatkozatok bírósági ítélettel való pótlásának legfontosabb esetcsoportjai a tulajdonközösség

körében, a lakásbérleti jogviszonyok körében, a tulajdonos és a haszonélvező körében fordulnak elő” [Dr. Lábady Tamás (1998), 147 o] „Eörsi Gyula szerint a jogszabály által megkívánt nyilatkozat körébe olyan nyilatkozatok tartoznak, amelynek a megtétele feltétele annak, hogy valaki más egy harmadik személlyel szerződésre léphessen, vagy más jogcselekményt végezhessen. Fontosabb esetcsoportjai: 1. tulajdonostárs hozzájárulása együtt lakó tulajdonostárs lakáscseréjéhez; 2. tulajdonostárs hozzájárulása tulajdonostársa építkezéséhez; 3. tulajdonostárs hozzájárulása bérlő építkezéséhez; 4. haszonélvező hozzájárulása tulajdonos építkezéséhez; 5. bérbeadó hozzájárulása a bérlő lakáscseréjéhez” [Kecskés László – Kőrös András – Makai Katalin – Orosz Árpád – Osztovits Árpád – Petrik Ferenc, (2013), 66. o] „A bíróság ítéletével azonban nem pótolhat olyan nyilatkozatokat, amelyeket

személyesen kell megtenni (pl. házassági nyilatkozatot, örökbefogadás engedélyezéséhez szükséges szülői hozzájárulást) Ha a gyámhatóság a kiskorú ingatlanának átruházásához szükséges jóváhagyást megtagadja, közigazgatási jogkörben jár el, jóváhagyó nyilatkozatát ezért a Ptk. alapján a bíróság nem pótolhatja A jóváhagyást megtagadó határozat bírói felülvizsgálatának a közigazgatási perek szabályai alapján van helye (EBH1999. 92) A bírói út elve. „Az e törvényben biztosított jogok érvényesítése – ha törvény eltérően nem rendelkezik bírói útra tartozik” (Ptk 1:6 §) A Ptk-ban biztosított jogok védelme, az állam minden szervének kötelessége. Érvényesítésük – fő szabályként – bírói úton történik A bírói utat igénybe venni nemcsak jog, hanem kötelezettség is A törvényben meghatározott kivételektől eltekintve a személyek nem érvényesíthetik más módon (pl önhatalommal)

igényeiket Kivételek: - A Ptk. maga engedi meg az önhatalmat és az államigazgatási utat a birtokvédelem esetén, valamint az önhatalmat a tulajdonjog védelme esetén (ez a VI. fejezetben részletesen kifejtésre kerül). - Választott bírósági eljárást köthetnek ki a felek, amennyiben a törvényben szabályozott feltételek fennállnak. - „Kiegészítő jelleggel külön elveket fogalmaz meg a törvény az egyes könyvek elején” [Kecskés László – Kőrös András – Makai Katalin – Orosz Árpád – Osztovits Árpád – Petrik Ferenc, (2013), 47. o] Ilyen alapelvek például a végintézkedési szabadság elve, a szerződési szabadság elve. 165 3. Az ember, mint jogalany 3.1 A jogalanyiság „A jogalanyiság absztrakt kategória, azt fejezi ki, hogy adott törvény értelmében kik válthatnak a jogok hordozójává, és ezzel szoros összefüggésben kit terhelhetnek kötelezettségek.” [Kenyeres János – Lovászy Csaba – Péterfalvy Attila

– Sárközy Szabolcs – Török Gábor (2002), 23. o] A jogi norma címzettjei csak jogalanyok lehetnek. A személyek, vagyis az ember, a jogi személyek (benne az állam) különböző mértékű és terjedelmű jogalanyisággal rendelkeznek Általában elmondható, hogy az állam és a jogi személyek nem lehetnek olyan jogviszony alanyai, amelyek tulajdonságukból eredően az ember személyéhez kötöttek (pl. házasságkötés joga az embert illegi meg) A jogalany tehát gyűjtőfogalom, magában foglalja mindazok körét, akik jogokkal és kötelezettségekkel rendelkezhetnek. 3.2 A jogképesség Jogképesség a jogalanynak (embernek, államnak, jogi személynek) az a képessége, hogy polgári jogviszony alanya lehessen, vagyis polgári jogokat szerezhessen és kötelezettségeket vállalhasson. A jogképesség a jogalanyoknak az az egyetlen képessége, amely a magyar polgári jogban a személyek mindegyikére kiterjed. A személyek tehát mind jogképesek,

jogképességük terjedelme azonban változó Jogképessége a jogi személyiséggel nem rendelkező jogalanyoknak (pl. betéti társaság, közkereseti társaság) is van A jogképesség mellett a polgári jog más képességet is ismer, amely a jogalanyiság szempontjából lényeges, pl. a cselekvőképesség, azonban ezt csak az emberre nézve ismeri el, valamint a perbeli képesség, az ítélőképesség, a szerzőképesség, a vétőképesség. A jogalanyiság és a jogképesség elhatárolása „A jogképesség is absztrakt kategória, de amíg a jogalanyiság elsődleges, tehát nagy általánosságban vizsgálja azt, hogy ki minősül személynek, addig a jogképesség azt fejezi ki, hogy az adott jogalany valóban jogok és kötelezettségek hordozójává válhat.” [Kenyeres János – Lovászy Csaba – Péterfalvy Attila – Sárközy Szabolcs – Török Gábor, (2002), 23. o] 3.21 Az ember, mint jogalany A Ptk. Második Könyve rendelkezik az emberről, mint

jogalanyról „Minden ember jogképes: jogai és kötelezettségei lehetnek” (Ptk. 2:1 §) „A jogképesség az emberi élet természetes velejárója.” A jogképességnek ez az emberi mivolthoz kapcsolódó felfogása hosszú történelmi fejlődés eredményeként, a polgári társadalmakban alakult ki, kifejezésre juttatva, hogy a jog az embert nem tekintheti tárgynak (mint például a rabszolgatartó társadalomban a rabszolgákat) vagy társadalmi helyzeténél fogva jogképességében eleve korlátozottnak (mint például a rendi társadalomban a jobbágyokat)” [Kecskés László – Kőrös András – Makai Katalin – Orosz Árpád – Osztovits Árpád – Petrik Ferenc, (2013), 77. o] 166 Az ember jogképességének jellemzői Az embernek a jogképessége: általános, egyenlő és feltétlen. - A jogképesség általánossága azt jelenti, hogy minden élő ember kivétel nélkül jogképes a születéstől a halálig. A magyar jog semmilyen olyan

rendelkezést nem ismer el, mely az emberek közötti megkülönböztetést tartalmazna Az általánosság azt is jelenti, hogy elvileg kiterjedhet minden olyan jogra és kötelezettségre, amelyet ember egyáltalán megszerezhet - A jogképesség feltétlensége azt jelenti, hogy minden embert megillet a jogképesség, függetlenül, pl. vagyoni, születési helyzetétől, vagyis a jogképesség feltételhez nem köthető. - A jogképesség egyenlőségén azt értjük, hogy a jogképesség terjedelme szempontjából sem lehet, s nincsenek különbségek az emberek között. A jogképesség mindenkire egyenlő mértékben terjed ki Az ember nem tárgy, nem dolog, azaz a jogrendszerben nem léteznek a jogképesség kisebb vagy nagyobb terjedelmével bíró emberek. „A jogképességet korlátozó jognyilatkozat semmis” (Ptk. 2:1 §) A jogképességet semmilyen jogi eszközzel nem lehet korlátozni, még egyoldalú nyilatkozattal sem. „Az ember és jogalanyisága olyannyira

elválaszthatatlanok, hogy a jogképességről maga a jogosult sem rendelkezhet” [Kecskés László – Kőrös András – Makai Katalin – Orosz Árpád – Osztovits Árpád – Petrik Ferenc, (2013), 78. o] A jogképességről nem lehet lemondani, önkéntesen korlátozni A jogképesség kezdete „A jogképesség az embert, ha élve születik, fogamzásának időpontjától illeti meg” (Ptk. 22 §) Az ember jogképessége az élve születéstől a halálig terjed. „A jogképesség megszerzését nem érinti, ha az újszülött az élveszületéskor bizonyítottan életképtelen volt, ha az anya testétől történt elválasztása után az életnek bármilyen jelét adta, fogamzásának és halálának időpontja közötti időszakra jogképessé válik” ” [Kecskés László – Kőrös András – Makai Katalin – Orosz Árpád – Osztovits Árpád – Petrik Ferenc, (2013), 79. o] Az élve született ember tehát a születése pillanatában jogképes, akármilyen

rövid ideig él is megszerzi azokat a jogokat, illetőleg rászállnak azok a kötelezettségek, amelyek az élve születéstől függtek. Ez azt jelenti, hogy az ügyei vitelére képtelen csecsemő vagy elmebeteg is jogalany, jogai és kötelezettségei lehetnek, örökölhet vagyont és hagyatéki terheket, kaphat ajándékot stb. Az élveszületett ember mellett a jogképesség megilleti a méhmagzatot is. A méhmagzat azonban feltételesen jogképes, jogképessége attól a feltételtől függ, hogy élve jöjjön a világra A méhmagzat, pl örökölhet, azonban a jogszerzés feltétele az élve születés. Érdekesség. „A méhmagzat jogképességének kérdése leginkább öröklési képességgel kapcsolatban merül fel, a már megfogant, de még meg nem született személy ugyanis adott esetben végrendeleti, illetve törvényes örökössé válhat” „A méhmagzat élve születéséig fennálló függő jogi helyzet azt jelenti, hogy a méhmagzatnak dologi várománya

van. Azt a függő jogi helyzetet, amely valakire nézve a jogszerzés reményét hozza magával, várománynak nevezzük. A váromány is jelenti, hogy az ellenérdekű fél nem foszthatja meg a méhmagzatot, mint várományost attól, hogy reá valamilyen jövőben beálló lehetőség háramoljék” Jelenlegi joggyakorlat szerint „nem sorolható azonban a méhmagzat, mint várományos jogszerzésének meghiúsítására irányuló cselekmények körébe az abortusz, bár a magzat későbbi jogszerzését a magzat megsemmisítése megakadályozza. A méhmagzat ugyanis a hatályos bírói gyakorlat szerint még ügygondnoka útján sem indíthat pert anyjának a terhesség megszakítására irányuló jognyilatkozata érvénytelenségének vagy hatálytalanságának megállapítása iránt.” [Dr Kecskés András – Dr Rozman András – Dr Szalai Erzsébet, (2010), 56 o] Meg sem fogant személynek nem lehet jogképessége. 167 „A fogamzás időpontjának a születéstől

visszafelé számított háromszázadik napot kell tekinteni; bizonyítani lehet, hogy a fogamzás korábbi vagy későbbi időpontban történt. A születés napja a határidőbe beleszámít”(Ptk 2:2 § (2) bekezdés) A fogamzás időpontjának megjelölt, a születéstől visszafelé számított 300. nap megdönthető vélelem (az ellenkező bizonyításig igaznak kell tekinteni). Bizonyítani lehet azonban, hogy a fogamzás korábban vagy későbben történt. A bizonyítás elsősorban orvosi szakkérdés „A fogantatás eltérő időpontját annak kell bizonyítania, aki a háromszáz napos fogantatási időpontot vitatja, akinek tehát az eltérő időpont bizonyítása érdekében áll” [Dr. Kecskés András – Dr Rozman András – Dr Szalai Erzsébet, (2010), 56 o] „A gyámhatóság – kérelemre vagy hivatalból – gyámot rendel a magzat részére, ha ez a magzat jogainak megóvása érdekében szükséges. Gyám rendelését a magzat szülője, nagyszülője, az

ügyész és a jegyző kérheti”(Ptk. 2:3 §) A jogképesség megszűnése „A jogképesség a halállal szűnik meg” (Ptk. 2:4 §) Az ember jogképességének a megszűnése nagyon sok szempontból lényeges. „A halál tényével megszűnik az ember jogalanyisága: jogokat és kötelezettségeket többé nem szerezhet” „A halál tényének és időpontjának megállapítása az öröklési jogviszonyok szempontjából bír kiemelkedő fontossággal.” [Kecskés László – Kőrös András – Makai Katalin – Orosz Árpád – Osztovits Árpád – Petrik Ferenc, (2013), 80. o] Az Egészségügyről szóló törvény 216. §-a szerint akkor beszélünk a halál bekövetkezéséről, ha „a légzés, a keringés és az agyműködés teljes megszűnése miatt a szervezet visszafordíthatatlan felbomlása megindul. A halál bekövetkezését halott-vizsgálattal kell megállapítani A halottvizsgálat minden olyan körülményre kiterjed, amely a halál bekövetkezése

tényének, bekövetkezése módjának (természetes módon bekövetkezett vagy rendkívüli halál), okának megítéléséhez szükséges.” A halott-vizsgálat megállapításairól az orvos halott-vizsgálati bizonyítványt állít ki, mely képezi az alapját a halotti anyakönyvnek A halotti anyakönyv alapján kiállítható közokirat a halotti anyakönyvi kivonat (mely közhitesen tanúsítja a halál bekövetkezését és legfontosabb körülményeit: a halál bekövetkezésének helyét, idejét és okát). Tipikus esetekben a halál tényét és bekövetkezésének körülményeit az orvosi iratokon alapuló halotti anyakönyvi kivonat bizonyítja. Lehetséges azonban, hogy a halál tényének bizonyítása ütközik nehézségekbe, mert nincs halotti anyakönyvi okirat vagy maga a tény is vitatott, hogy valóban meghalt- e a személy vagy sem A bírósági határozattal történő holtnak nyilvánítás és a halál tényének bírósági megállapítása közötti

különbség Jogunk ismeri a bírósági határozattal történő holtnak nyilvánítás intézményét, valamint a halál tényének bírósági megállapítását. „A két jogintézmény között döntő különbség, hogy míg a halál tényének megállapítására akkor kerülhet sor, ha a halál ténye, helye és ideje maradéktalanul bizonyítható, de arról közokirat nem áll rendelkezésre, addig, ha az említett körülmények bármelyike kétséges, csak holtnak nyilvánítási eljárás lefolytatásának van helye” [Kecskés László – Kőrös András – Makai Katalin – Orosz Árpád – Osztovits Árpád – Petrik Ferenc, (2013), 81. o] Különbség továbbá a két jogintézmény között, hogy míg a holtnak nyilvánítás megdönthető vélelem, addig a halál tényének megállapítása esetében kétségtelen tény, hogy az illető személy egy adott helyen és időben meghalt. A holtnak nyilvánítás Minden jogrendszer a hosszabb ideje eltűnt személy

esetében vélelmet állít fel arra, hogy az eltűnt személy meghalt, így nem tekinthető élőnek: ez a holtnak nyilvánítás. A holtnak nyilvánításhoz ugyanazok a 168 jogkövetkezmények fűződnek, mint a halálhoz. Azonban ha a holtnak nyilvánított előkerül, ezen jogkövetkezmények (pl a jogképesség megszűnését) jogszabály eltérő rendelkezése hiányában semmisnek, azokat meg nem történtnek kell tekinteni. „Az eltűnt személyt a bíróság kérelemre holtnak nyilvánítja, ha eltűnésétől öt év eltelt anélkül, hogy életben létére utaló bármilyen adat ismert volna. A holtnak nyilvánított személyt az ellenkező bizonyításáig halottnak kell tekinteni. A holtnak nyilvánítást az eltűnt személy közeli hozzátartozója, az ügyész, a gyámhatóság és az kérheti, akinek az eltűnt holtnak nyilvánítása jogi érdekét érint” (Ptk. 25 §) Érdekesség. Az eltűnt személy családtagjai számára rendkívüli nehézségeket idéz

elő az eltűnés, pl az eltűnt személy hátramaradott házastársa méltánytalan helyzetbe kerül azzal, hogy az elhunyt személyről kiállított halotti anyakönyvi kivonat hiányában nem tekinthető özvegynek, ekként újraházasodásának törvényi akadálya van, nem illeti meg özvegyi jog, özvegyi nyugdíj. Az eltűnt személy vagyonához nem lehet hozzáférni, azzal rendelkezni Tapasztalati tény, hogy a hosszabb ideje magukról életjelt nem adó, eltűnt személyek rendszerint halottak, pontosabban: a hosszabb ideje eltűntek igen ritkán kerülnek elő, a társadalom számára tehát gyakorlatilag halottnak tekinthetők. A jogrendszerek ilyen esetekre dolgozták ki a halál vélelmét A holtnak nyilvánítás eljárásának jelentős része a bírósági eljárásra tartozik. „A bíróság a halál napját a körülmények mérlegelése alapján határozza meg Ha a körülmények mérlegelése nem vezet eredményre, a halál időpontja az eltűnést követő

hónap tizenötödik napja.” (Ptk 2:6 §) A holtnak nyilvánítás jogkövetkezménye: hogy az ellenkező bizonyításig a holtnak nyilvánított személyt halottnak kell tekinteni. A holtnak nyilvánított személy jogviszonyait úgy kell elbírálni, mintha a megjelölt időpontban meghalt volna, megnyílik utána az öröklés, a házastárs újabb házasságot köthet stb. Változás a holtnak nyilvánítás alapjául vett körülményekben (1) Ha bebizonyosodik, hogy a holtnak nyilvánított a határozatban alapul vett időpontnál korábbi vagy későbbi időpontban tűnt el, de a holtnak nyilvánítás feltételei egyébként fennállnak, a bíróság a holtnak nyilvánító határozatot módosítja. A jogkövetkezmények a módosított határozat szerint alakulnak (2) Ha bebizonyosodik, hogy a holtnak nyilvánított a határozatban alapul vett időpontnál később tűnt el, és ezért a holtnak nyilvánítás feltételei nem állnak fenn, a bíróság a holtnak nyilvánító

határozatot hatályon kívül helyezi, és az annak alapján beállott jogkövetkezmények semmisek. (3) A holtnak nyilvánító határozat módosítását és hatályon kívül helyezését ugyanazok kérhetik, mint a holtnak nyilvánítást. (4) Ha a holtnak nyilvánított előkerül, a holtnak nyilvánító határozat hatálytalan, és az annak alapján beállott jogkövetkezmények semmisek” (Ptk. 2:7 §) Érdekesség. A házasság fennállása szempontjából azonban speciális szabályokat tartalmaz a Ptk Negyedik Könyv Családjog 4:20. §-a: „A házasságot a másik házastárs újabb házasságkötése esetén akkor is megszűntnek kell tekinteni, ha a házastárs halálára vonatkozó anyakönyvi bejegyzés, a halál tényét megállapító vagy a holtnak nyilvánító bírósági határozat hatálya az újabb házasságkötést követően megdől, feltéve, hogy az újabb házasságkötéskor egyik házasuló sem tudta, hogy a halál nem következett be.” Halál

tényének bírósági megállítása „Amennyiben a halál tényének igazolására orvosi halottvizsgálati bizonyítvány nem állítható ki, és ezért a haláleset nem anyakönyvezhető, de a halál ténye, helye és ideje egyértelműen bizonyítható, a halál tényének bírósági megállapítására kerülhet sor. Ez akkor fordulhat elő, ha az érintett olyan jellegű szerencsétlenségben veszti életét, mely kizárja holttestének előkerülését, pl robbanás, lavinaomlás, repülőgépbaleset Az eljárás célja, hogy a bíróság végzése pótolja a hiányzó orvosi bizonyítványt és a határozat alapján sor kerülhessen a haláleset anyakönyvezésére” [Kecskés László – Kőrös András – Makai Katalin – Orosz Árpád – Osztovits Árpád – Petrik Ferenc, (2013), 80. o] 169 3.3 A cselekvőképesség A jogképesség azt jelenti, hogy adott személynek jogai és kötelezettségei lehetnek. Ezzel szemben a cselekvőképesség egy konkrét

szituációban saját akarat-elhatározással jog- és kötelezettségszerzés lehetőségét biztosítja Míg a születéstől a halálig minden ember jogképes, nem biztos, hogy saját nevében és saját akarat-elhatározásával érvényes jognyilatkozatot is tehet (lásd az összefoglaló táblázat). Cselekvőképesség fogalma A cselekvőképesség – amely kizárólag az ember, mint jogalany sajátja – az embernek az a képessége, amely alapján saját akarat-elhatározásával, saját nevében szerez jogokat és vállal kötelezettségeket, vagyis saját akaratából lesz polgári jogviszonyok alanyává. Az ember képes saját érdekeit felismerni, ennek megfelelő akaratot kialakítani, és azt egyértelműen kinyilvánítani Képes nyilatkozatának jogkövetkezményeit átlátni, azt viselni. Rendelkezik az ügyei viteléhez szükséges belátási képességgel (jognyilatkozat tételére való alkalmasság). „A cselekvőképesség érvényes jognyilatkozatok

tételére vonatkozó képességet jelent” [Dr. Kecskés András – Dr Rozman András – Dr Szalai Erzsébet, (2010), 66 o] „A cselekvőképesség szűkebb fogalom, mint a jogképesség: egyrészt csak az ember, mint jogalany sajátja (a jogi személyek fogalmilag cselekvőképtelenek, a forgalomban képviseletre szorulnak), másrészt a cselekvőképesség nem egyformán illet meg minden embert, hanem annak – törvényben meghatározott – fokozatai vannak „[Kecskés László – Kőrös András – Makai Katalin – Orosz Árpád – Osztovits Árpád – Petrik Ferenc, (2013), 85. o] Akarat- elhatározása és nyilatkozat tételi képessége természetszerűleg csak az embernek lehet. Így jogi személy esetében a cselekvőképesség szóba sem jöhet „Minden ember cselekvőképes, akinek cselekvőképességét e törvény vagy a bíróság gondnokság alá helyezést elrendelő ítélete nem korlátozza. Aki cselekvőképes, maga köthet szerződést vagy tehet más

jognyilatkozatot. A cselekvőképességet korlátozó jognyilatkozat semmis” (Ptk. 2:8 §) A cselekvőképesség minden embert megillet. „A cselekvőképesség korlátozása a törvény rendelkezésén vagy – a törvényben meghatározott okok alapján – a bíróság cselekvőképességet érintő gondnokság alá helyezést elrendelő ítéletén alapulhat. Magán a törvényen alapul a korlátozás: - a cselekvőképtelen állapotban tett jognyilatkozat esetén; - az életkor miatt korlátozott cselekvőképesség és cselekvőképtelenség esetén” [Kecskés László – Kőrös András – Makai Katalin – Orosz Árpád – Osztovits Árpád – Petrik Ferenc, (2013), 85. o] „A bíróság ítélete korlátozhatja a nagykorú személyek cselekvőképességét – törvényben részletesen körülírt feltételek esetén – gondnokság alá helyezéssel részlegesen (egyes ügycsoportokra kiterjedően) vagy teljesen (minden ügyben, bizonyos kivételekkel)” [Kecskés

László – Kőrös András – Makai Katalin – Orosz Árpád – Osztovits Árpád – Petrik Ferenc, (2013), 81. o] 3.31 A cselekvőképesség osztályozása A magyar jog a teljes cselekvőképességet, a korlátozott cselekvőképességet és cselekvőképtelenséget különbözteti meg. A jogalkotó külön-külön szabályozza a kiskorúság miatti korlátozott cselekvőképességre és cselekvőképtelenségre, illetve a nagykorúakat érintő bírósági ítélettel gondnokság alá helyezettekre, tehát cselekvőképességükben részlegesen, illetve cselekvőképességükben teljesen korlátozottakra vonatkozó joganyagot. 170 Az életkor alapján csoportosítható a cselekvőképesség: teljesen cselekvőképesek a nagykorú személyek, nem teljesen cselekvőképesek a kiskorúak. Kiskorú az, aki a 18 életévét még nem töltötte be, kivéve, ha 16 évesen házasságot kötött A kiskorúak cselekvőképessége tovább bontható Korlátozottan cselekvőképesek a

14 életévüket betöltött kiskorúak, teljesen cselekvőképtelenek a 14 életévüket be nem töltött kiskorúak. A bírósági ítélettel gondnokság alá helyezettek is két csoportra bonthatók: cselekvőképességükben részlegesen korlátozottak, illetve cselekvőképességükben teljesen korlátozottak csoportjára. 3.32 A kiskorúság „Kiskorú az, aki a tizennyolcadik életévét nem töltötte be. A kiskorú a házasságkötéssel nagykorúvá válik Ha a házasságot a bíróság a cselekvőképesség hiánya vagy a kiskorúság miatt szükséges gyámhatósági engedély hiánya miatt érvénytelennek nyilvánítja, a házasságkötéssel szerzett nagykorúság megszűnik. A házasságkötéssel megszerzett nagykorúságot a házasság megszűnése nem érinti”(Ptk. 2:10 §) „A cselekvőképesség, tehát a szerződéskötési, jognyilatkozat-tételi képesség akadályát, illetve korlátozását jelenti a kiskorúság, amely a születéstől a 18. életév

betöltéséig tart A kiskorúság időtartama alatt a kiskorú gyermek szülői felügyelet vagy gyámság alatt áll, a gyakorlatban a személyi és vagyoni ügyeiben a jognyilatkozatokat helyette és nevében főszabályként a törvényes képviselő, tehát a szülő vagy gyám teszi meg” [Kecskés László – Kőrös András – Makai Katalin – Orosz Árpád – Osztovits Árpád – Petrik Ferenc, (2013), 88. o] A főszabály alóli kivételt jelenti, hogy a kiskorú gyermek a házasságkötéssel nagykorúvá válik. A magyar jog lehetővé teszi, hogy a 18. életévet még be nem töltött kiskorú házasságkötés esetén nagykorúvá váljék Kiskorú házasságkötésére akkor kerülhet sor, ha a gyámhatóság előzetesen engedélyezte a házasságkötést. A gyámhatóság a házasságkötésre indokolt esetben és csak akkor adhat engedélyt, ha a házasuló a 16. életévét betöltötte. A házasság felbontása a kiskorúságot már nem állítja vissza Vagyis

nem jelenti a nagykorúság elvesztését, ha a kiskorú házassága a 18. életévének betöltése előtt megszűnik, a bíróság a házastársak házasságát jogerős ítélettel felbontja. Érdekesség. A Ptk a Negyedik Könyv Családjog rendelkezései között kifejti, hogy „Érvénytelen a kiskorú házassága, ha azt a gyámhatóság előzetes engedélye nélkül kötötte. A gyámhatóság a tizenhatodik életévét betöltött korlátozottan cselekvőképes kiskorúnak a házasságkötésre jogszabályban meghatározott esetben engedélyt adhat. Az engedély megadásáról vagy megtagadásáról a gyámhatóság a szülő vagy gyám meghallgatása után határoz. Nincs szükség annak a szülőnek a meghallgatására, aki a szülői felügyeleti jogát a gyermek sorsát érintő lényeges kérdésekben sem gyakorolhatja, ismeretlen helyen tartózkodik vagy meghallgatása más elháríthatatlan akadályba ütközik. A gyámhatóság engedélye nélkül vagy a tizenhatodik

életév betöltése előtt kötött házasság a házastárs nagykorúságának elérését követő hat hónap elteltével a megkötésének időpontjára visszamenőleg érvényessé válik, ha az érintett házastárs a fennálló házasságot e jogvesztő határidő alatt nem támadja meg, vagy kérelmére a bíróság a más jogosult által korábban ebből az okból megindított pert megszünteti.” Korlátozottan cselekvőképes kiskorú „Korlátozottan cselekvőképes az a kiskorú, aki a tizennegyedik életévét betöltötte és nem cselekvőképtelen” (Ptk. 2:11 §) 171 A kiskorú jognyilatkozata A korlátozottan cselekvőképes kiskorú jognyilatkozatainak érvényessége szempontjából e jognyilatkozatok négy csoportba sorolhatók: [Dr. Kecskés András – Dr Rozman András – Dr Szalai Erzsébet, (2010), 71. o] - Azok a jognyilatkozatok, amelyeket ugyan a korlátozottan cselekvőképes kiskorú maga tesz meg, de érvényességükhöz a törvényes

képviselő hozzájárulása szükséges. Addig függő jogi helyzet áll elő, amíg a törvényes képviselő hozzájárulása meg nem történik. „Ha törvényes képviselő nem adja meg a hozzájárulást, akkor a korlátozottan cselekvőképes kiskorú jognyilatkozata hatálytalan” [Kecskés László – Kőrös András – Makai Katalin – Orosz Árpád – Osztovits Árpád – Petrik Ferenc, (2013), 91. o] (1) „Ha a korlátozottan cselekvőképes kiskorú cselekvőképessé válik, maga dönt függő jognyilatkozatainak érvényességéről (Ptk. 2:12 § (1) bekezdés második mondata). - Azok a jognyilatkozatok, amelyeket a korlátozottan cselekvőképes kiskorú önállóan, a törvényes képviselő hozzájárulása nélkül is megtehet; illetve egyeseket kizárólag csak ő tehet meg: Személyes jellegű jognyilatkozatot tehet, pl. közjegyző előtt közvégrendeletet tehet, vagy felléphet személyhez fűződő joga védelme érdekében. Megkötheti a mindennapi

élet szokásos szükségleteinek fedezése körébe tartozó kisebb jelentőségű szerződéseket, pl. buszbérletet válthat, kenyeret vásárolhat. Rendelkezhet munkával szerzett jövedelmével (pl munkabérével) Köthet olyan szerződéseket, amelyekkel kizárólag előnyt szerez. (Azonban „a törvényes képviselő a korlátozottan cselekvőképes kiskorúnak ígért vagy adott ingyenes juttatást a gyámhatóság engedélyével visszautasíthatja. Ha a gyámhatóság a törvényes képviselő visszautasító nyilatkozatát nem hagyja jóvá, a határozat a törvényes képviselő elfogadó nyilatkozatát pótolja (Ptk. 2:12 § (3) bekezdés) A kiskorú ajándékozhat a szokásos mértékben, pl névnapra meglepheti zsebpénzéből vagy keresményéből barátját egy könyvvel. - Azok a jognyilatkozatok, amelyeket a korlátozottan cselekvőképes kiskorú nevében a törvényes képviselője tesz meg, pl. cégbejegyzési (változásbejegyzési) eljárásban a becsatolandó

okiratoknak a kiskorú tag részéről történő aláírása nem követelhető meg. Az okiratokat a korlátozottan cselekvőképes tag helyett a törvényes képviselő írja alá [BH 1999.225II] „A törvényes képviselőnek a kiskorú személyét és vagyonát érintő jognyilatkozata megtétele során a korlátozott cselekvőképességű kiskorú véleményét figyelembe kell vennie” (Ptk. 2:12 § (4) bekezdés) „Semmis a kiskorú törvényes képviselőjének olyan jognyilatkozata, amellyel – a kiskorú vagyona terhére – ajándékoz, idegen kötelezettségért megfelelő ellenérték nélkül kötelezettséget vállal, vagy amellyel jogokról ellenérték nélkül lemond” (Ptk. 2:16 §) - Azon jognyilatkozatok, amelyek érvényességéhez – a törvényes képviselő hozzájárulásán kívül – a gyámhatóság jóváhagyása is szükséges: A kiskorút megillető tartásról történő lemondás. A kiskorút öröklési jogviszony alapján megillető jogra vagy

őt terhelő kötelezettségre vonatkozó jognyilatkozat és a külön is visszautasítható vagyontárgyak öröklésének visszautasítása. A kiskorú tehermentes ingatlanszerzése, ingatlan tulajdonjogának átruházása vagy megterhelése. A kiskorú gyámhatóságnak átadott vagyonáról való rendelkezés. A kiskorú jogszabályban meghatározott összeget meghaladó értékű vagyontárggyal való rendelkezés. Ezekben az esetekben a gyámhatóság azt vizsgálja, hogy a jognyilatkozat a kiskorú érdekeit szolgálja-e. „Nincs szükség a gyámhatóság jóváhagyására, ha a kiskorú ingatlanvagyonának megterhelésére az ingatlan ellenérték nélküli megszerzésével egyidejűleg, az ingyenes juttatást nyújtó személy javára történő haszonélvezet alapításával kerül sor, illetve ha a jognyilatkozat érvényességét bírósági vagy közjegyzői eljárásban elbírálták” (Ptk. 2:15 § (2), (3) bekezdés) Cselekvőképtelen kiskorú „Cselekvőképtelen

az a kiskorú, aki a tizennegyedik életévét nem töltötte be” (Ptk. 2:13 §) „Annak a napnak a 0.00 órájától kezdve korlátozottan cselekvőképessé válik a kiskorú, amely napon a 14 életévét betölti. Ezt megelőzően a kiskorú minden körülmények között cselekvőképtelen” [Dr Kecskés András – Dr. Rozman András – Dr Szalai Erzsébet, (2010), 94 o] 172 A cselekvőképtelen kiskorú jognyilatkozata „A cselekvőképtelen kiskorú jognyilatkozata semmis; nevében a törvényes képviselője jár el. A cselekvőképtelenség miatt nem semmis a cselekvőképtelen kiskorú által kötött és teljesített csekély jelentőségű szerződés, amelynek megkötése a mindennapi életben tömegesen fordul elő, és különösebb megfontolást nem igényel. A törvényes képviselőnek a kiskorú személyét és vagyonát érintő jognyilatkozata megtétele során az ítélőképessége birtokában lévő cselekvőképtelen kiskorú véleményét –

korának és érettségének megfelelően – figyelembe kell vennie” (Ptk. 2:14 §) A cselekvőképtelen kiskorú jognyilatkozata semmis, nevében törvényes képviselője (szülője) jár el. A főszabály alóli kivétel, hogy a cselekvőképtelen kiskorú is köthet önállóan érvényes szerződést, ha az csekély jelentőségű, a mindennapi életben tömegesen fordul elő, és különösebb megfontolást nem igényel, és „a cselekvőképtelen kiskorúnak közvetlenül kell megkötnie a szerződést” [Kecskés László – Kőrös András – Makai Katalin – Orosz Árpád – Osztovits Árpád – Petrik Ferenc, (2013), 95. o] pl „a kiskorú önállóan az otthon elkészített szendvicséhez fél literes kakaós tejet vásárolhat reggelire a sarki boltban vagy az iskola büfében A törvényes képviselőnek a kiskorú személyét és vagyonát érintő jognyilatkozata megtétele során az ítélőképessége birtokában lévő cselekvőképtelen kiskorú

véleményét – korának és érettségének megfelelően – figyelembe kell vennie. Például amikor a szülők a családi vállalkozás keretében működő betéti társaságban a kiskorút kültagként bevonták, és a társaság jelentős üzleti tranzakcióra készül, akkor a kiskorút is kellően tájékoztatni kell a jövőben várható eredményekről, esetleges kockázatokról, a kiskorú véleményét is figyelembe kell venni. Cselekvőképtelen kiskorúak esetében is szükséges a gyámhatóság jóváhagyása a fent ismertetett ügyekben a törvényes képviselő jognyilatkozatának érvényességéhez. A kiskorú jognyilatkozatának relatív semmissége „A kiskorúság miatti korlátozott cselekvőképességen vagy cselekvőképtelenségen alapuló semmisségre annak érdekében lehet hivatkozni, akinek cselekvőképessége korlátozott vagy hiányzik” (Ptk. 2:17 §) A kiskorú cselekvőképességének korlátozása gondnokság alá helyezéssel Érdekesség.

Kiskorúak esetében is előfordulhat, hogy mentális zavara folytán a gondokság alá helyezés feltételei is fennállnak Ekkor a bíróság ítéletével cselekvőképességet részlegesen vagy teljesen korlátozó gondnokság alá helyezheti őket, azonban a gondnokság hatálya csak a nagykorúság elérésével áll be, addig a kiskorúak szüleik felügyelete alatt állnak, törvényes képviselőjük jár el helyettük. „A bíróság a kiskorút a tizenhetedik életévének betöltése után a nagykorúakra irányadó szabályok szerint cselekvőképességet részlegesen vagy teljesen korlátozó gondnokság alá helyezheti. A gondnokság alá helyezést a kiskorú törvényes képviselője is kérheti. Ha a bíróság kiskorút helyez a cselekvőképességet teljesen korlátozó gondnokság alá, a gondnokság hatálya a nagykorúság elérésével áll be, de a kiskorú már az ítélet jogerőre emelkedésével cselekvőképtelenné válik” (Ptk. 2:18 §) 173 3.33

A nagykorúak cselekvőképességének korlátozása Érdekesség. „A cselekvőképesség súlyosabb fokú korlátozására mindig csak akkor kerülhet sor, ha az enyhébb fokozattal a kívánt cél (a belátási képességében korlátozott személy jogainak védelme) nem érhető el: cselekvőképesség részleges korlátozására akkor, ha nem elégséges a támogatott döntéshozatal vagy a cselekvőképességet nem korlátozó más (eseti jellegű) segítség, a cselekvőképesség teljes korlátozására, ha a részleges korlátozás nem biztosít kellő jogvédelmet”. „A bíróságnak mind a részleges, mind a teljes korlátozás elrendelése előtt nem csak azt kell vizsgálnia, hogy a nagykorúnak a mentális zavara következtében az ügyei viteléhez szükséges belátási képessége korlátozott vagy hiányzik-e, hanem azt is, hogy emiatt – egyéni körülményeire, kapcsolataira tekintettel – indokolt-e a gondnokság alá helyezése.” [Kecskés László –

Kőrös András – Makai Katalin – Orosz Árpád – Osztovits Árpád – Petrik Ferenc, (2013), 105. o] A cselekvőképesség részleges korlátozása „Cselekvőképességében részlegesen korlátozott az a nagykorú, akit a bíróság ilyen hatállyal gondnokság alá helyezett. A bíróság cselekvőképességet részlegesen korlátozó gondnokság alá azt a nagykorút helyezi, akinek ügyei viteléhez szükséges belátási képessége – mentális zavara következtében – tartósan vagy időszakonként visszatérően nagymértékben csökkent, és emiatt – egyéni körülményeire, valamint családi és társadalmi kapcsolataira tekintettel – meghatározott ügycsoportban gondnokság alá helyezése indokolt. A cselekvőképességet részlegesen korlátozó ítéletben a bíróságnak meg kell határoznia azokat a személyi, illetve vagyoni jellegű ügycsoportokat, amelyekben a cselekvőképességet korlátozza. A cselekvőképesség részlegesen sem

korlátozható, ha az érintett személy jogainak védelme a cselekvőképességet nem érintő más módon biztosítható. A cselekvőképességében részlegesen korlátozott személy minden olyan ügyben önállóan tehet érvényes jognyilatkozatot, amely nem tartozik abba az ügycsoportba, amelyben cselekvőképességét a bíróság korlátozta” (Ptk. 2:19 §) A gondnokság alá helyezés iránti perben kiemelkedő jelentősége van az igazságügyi orvos-szakértői véleménynek is. Érdekesség. „A gondnokság alá helyezési perben a bíróságnak igen körültekintően kell eljárnia, s ezért nagy súlyt kell helyeznie a közvetlen észlelésre, tehát arra, hogy a bíróság a gondnokság alá helyezendő alperest személyesen is meghallgassa” (BH 1998. 596) Érdekesség. „Az időskori téveszmés elmebetegség akkor is indokolja a gondnokság alá helyezést, ha az alperes a háztartását és mindennapi ügyeit ellátja ugyan, de rendszeres segítségre szorul,

melyet a környezetében élőktől – állapotánál fogva – nyilvánvalóan nem remélhet” (BH 2001. 217) A tényállás szerint a 73 éves alperes tartósan fennálló időskori téveszmés elmebetegségben szenved, amely miatt az ügyei viteléhez szükséges belátási képessége tartósan, nagyfokban csökkent. 1995-ben az alperes a lakásingatlanának a megvásárlásával és az abba történő beköltözéssel kapcsolatos ügyeket önállóan intézte, és az említett időpont óta a saját háztartásával kapcsolatos teendőket önállóan látja el, a szükséges mértékű segítséget pedig önálló intézkedéssel oldja meg. Az alperes és a vele közös tulajdonú ingatlanban lakó társtulajdonosok között jószomszédi viszony nem alakult ki, mert az alperes által tartott kutyával kapcsolatban közöttük kölcsönös nézeteltérések merültek fel. Ennek következményeként az alperesnek az öccsével összefüggésben kialakult téves eszméje kihatott

az udvarban lakó társtulajdonosokra is: azzal vádolja őket, hogy az öccse felbujtására a tulajdonostársak behatolnak a lakásába, onnan különböző dolgokat elvisznek, lyukat fúrnak a lakásába, oda belövöldöznek, a kéményen át pedig mérgező festéket eresztenek le. Az alperes e magatartása miatt a társtulajdonosok a felpereshez és a Varga utcai Ideggondozó Intézethez fordultak, amelynek következményeként az alperes előbb kórházi kezelés alatt, majd rendszeres ideggondozó intézeti ellenőrzés alatt állott. Az orvosi, illetve a gyógyszeres kezelés hatására az állapota konszolidálódott, elmetünetei nagymértékben elhalványodtak 1999 január 12-én azonban kijelentette, hogy a továbbiakban nem hajlandó a kezelést folytatni, és az említett időpontot követően a szükséges vizsgálatokon nem jelent meg. A tulajdonostársakkal kapcsolatos téveszméi változatlanul fennállnak, 174 az életkörülményei pedig egyértelműen arra

utalnak, hogy az ügyeinek az intézésében segítségre szorul, amely csak gondnok kirendelése útján biztosítható. Az így megállapított tényállás alapján a perben eljárt bíróságok kétséget kizáróan bizonyítottnak találták azt, hogy az alperesnek az időskori téveszmés elmebetegsége miatt az ügyei viteléhez szükséges belátási képessége tartósan, nagyfokban csökkent, ezért a felperes keresetének helyt adtak. Az elsőfokú bíróság az ítéletével az alperest cselekvőképességet korlátozó gondnokság alá helyezte, elrendelte az alperesnek a gondnokoltak névjegyzékébe történő bejegyzését, valamint a jogerős ítéletnek a polgármesteri hivatal és a bíróság hirdetőtáblájára történő kifüggesztését, és felhívta a földhivatalt, hogy az alperes tulajdonában álló 4/24 ingatlanilletőségre a gondnokság alá helyezés tényét jegyezze be. Az elsőfokú ítélet ellen az alperes fellebbezéssel élt, majd a másodfokú

bíróság az ítéletével az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyta azzal, hogy a jogerős ítélet megküldésével megkereste a gyámhivatalt a gondnok kirendelése és az esetleg szükséges egyéb intézkedések megtétele végett, elrendelte a gondnokság alá helyezésről hirdetmény kibocsátását és annak 15 napra történő kifüggesztését. A jogerős ítélet ellen az alperes felülvizsgálati kérelemmel élt a másodfokú bíróság ítéletének a hatályon kívül helyezése, valamint az elsőfokú bíróság ítéletének a megváltoztatása és a felperes keresetének az elutasítása iránt. A felülvizsgálati kérelmének részletesen kifejtett indokai szerint helyesen mutatott rá az elsőfokú bíróság arra, hogy a társtulajdonosokkal azért nem alakult ki jó viszonya, mert az általa megfelelően gondozott kutyájának a tartását ellenezték, és az ezzel összefüggő vita indította el azt a „lavinát”, amelynek eredményeként a

gondnokság alá helyezésére sor került. A jó viszony hiánya legalább olyan mértékben vezethető vissza a társtulajdonosok magatartására, mint a sajátjára, a jószomszédi viszony hiánya azonban sem alapja, sem indoka nem lehet a cselekvőképességet korlátozó gondnokság alá helyezésének. Az ügyei viteléhez szükséges belátási képessége ugyanis sem tartósan, sem időszakonként visszatérően, sem kisebb, sem nagyobb mértékben nem csökkent, az ingatlanának eladását teljes mértékben egyedül intézte, a háztartási és ház körüli munkákat, az életvitelével járó egyéb napi teendőket és a szükséges hivatali ügyintézést is önállóan látja el, sem a társtulajdonosok, sem mások segítségére nem szorul. 1999 január 19 óta orvosi vizsgálaton valóban nem jelent meg, éppen az orvosok tanácsolták viszont azt, hogy a továbbiakban nem szükséges orvosi ellenőrzésekre járnia, hanem elegendő az, ha csupán a részére felírt

gyógyszereket szedi, e gyógyszerek viszont nem elmetünetek kezelésére, hanem csupán a közérzetének javítására szolgálnak. Az orvos szakértői véleményből nem állapítható meg az, hogy a belátási képessége akár az elmeállapota, akár a szellemi fogyatkozása vagy valamilyen kóros szenvedélye miatt tartósan vagy időszakonként nagymértékben csökkent lenne, önmagában az elmebetegség bizonyított fennállása sem indokolhatná viszont a gondnokság alá helyezését. A vele haragos viszonyban álló szomszédoktól elfogulatlan tanúvallomás nem volt várható, tévedtek ezért a perben eljárt bíróságok akkor, amikor a kihallgatott tanúk vallomása és a perben beszerzett orvos szakértői vélemény alapján a gondnokság alá helyezés feltételeinek a fennállását állapították meg. A felperes felülvizsgálati ellenkérelme a jogerős ítélet hatályban tartására irányult, a felülvizsgálati kérelem azonban alaptalannak bizonyult. Az

aggálytalan igazságügyi elmeorvos szakértői vélemény szerint ugyanis az alperes tartósan fennálló időskori téveseszmés elmebetegségben (pszichosis paranoides senilis) szenved, amelynek következtében az ügyei viteléhez szükséges belátási képessége tartósan nagyfokban csökkent, miért is a cselekvőképességet korlátozó gondnokság alá helyezése orvosi szempontból javasolt, a háztartásával és életvitelével járó teendőket pedig önállóan elvégzi, és a szükséges ügyintézést is önállóan ellátja ugyan, e tekintetben azonban - a per adatai szerint - rendszeres segítségre is szorul, de e segítséget a környezetében élőktől - a rájuk is kiterjedő téves eszméi miatt - nyilvánvalóan nem remélheti. A kifejtettekre tekintettel a Legfelsőbb Bíróság a jogerős ítéletet hatályában fenntartotta” (BH 2001 217.) A bíróságnak meg kell ítéletében határoznia és meg kell indokolnia, hogy mely ügycsoportokban, miért

szükséges a gondokság alá helyezés. Pl ha van a gondnokság alá helyezendő személynek ingatlan tulajdona, akkor az ingatlanvagyonnal kapcsolatos rendelkezési jogának korlátozására kerülhet sor Ebben az esetben a gondokság alá helyezett személy érvényes jognyilatkozatot csak gondnoka hozzájárulásával és a gyámhatóság jóváhagyásával tehet ingatlana tulajdonjogának átruházásával (értékesítésével) kapcsolatban. A gondnokság alá helyezés ténye feljegyzésre kerül az ingatlan-nyilvántartásban az ingatlan tulajdoni lapjára. Az érintett személy minden olyan ügyben önállóan tehet érvényes jognyilatkozatot, amelyben a bíróság a cselekvőképességét nem korlátozta. 175 A cselekvőképességében részlegesen korlátozott személy jognyilatkozata „A cselekvőképességében részlegesen korlátozott személynek a bíróság ítéletében meghatározott ügycsoportokra vonatkozó jognyilatkozatának érvényességéhez

gondnokának hozzájárulása szükséges. Ha a cselekvőképességében részlegesen korlátozott személy cselekvőképessé válik, maga dönt függő jognyilatkozatainak érvényességéről. A cselekvőképességében részlegesen korlátozott személy és gondnoka közötti vitában a gyámhatóság dönt” (Ptk. 2:20 § (1),(2) bekezdés) Önállóan is tehet jognyilatkozatot a cselekvőképességében részlegesen korlátozott személy az alábbi ügycsoportokban: „A cselekvőképességében részlegesen korlátozott személy a bíróság ítéletében meghatározott ügycsoportok tekintetében a gondnoka hozzájárulása nélkül a) tehet olyan személyes jellegű jognyilatkozatot, amelyre jogszabály feljogosítja; b) megkötheti a mindennapi élet szokásos szükségleteinek fedezése körébe tartozó kisebb jelentőségű szerződéseket; c) rendelkezhet jövedelme bíróság által meghatározott hányadával; annak erejéig kötelezettséget is vállalhat; d) köthet

olyan szerződéseket, amelyekkel kizárólag előnyt szerez; és e) ajándékozhat a szokásos mértékben. Ha a cselekvőképességében részlegesen korlátozott személy érdekeinek védelme, károsodástól való megóvása azonnali intézkedést igényel, a gondnok a hozzájárulását igénylő ügyekben önállóan eljárhat, az érintett személy helyett jognyilatkozatot tehet. Erről a cselekvőképességében részlegesen korlátozott személyt és a gyámhatóságot késedelem nélkül tájékoztatnia kell” (Ptk 2:20 § (3),(4) bekezdés) A cselekvőképesség teljes korlátozása „A cselekvőképességet teljesen korlátozó gondokság alá helyezettet a törvény cselekvőképtelennek tekinti. Erre a korlátozásra, kivételesen, kizárólag akkor kerülhet sor, ha az érintett személy gondnokával együtt sem képes jognyilatkozat-tételre, és feltétlenül szükséges, hogy helyette valaki eljárjon” [Kecskés László – Kőrös András – Makai Katalin –

Orosz Árpád – Osztovits Árpád – Petrik Ferenc, (2013), 110. o] „Cselekvőképtelen az a nagykorú, akit a bíróság cselekvőképességet teljesen korlátozó gondnokság alá helyezett. A bíróság cselekvőképességet teljesen korlátozó gondnokság alá azt a nagykorút helyezi, akinek az ügyei viteléhez szükséges belátási képessége – mentális zavara következtében – tartósan, teljeskörűen hiányzik, és emiatt – egyéni körülményeire, valamint családi és társadalmi kapcsolataira tekintettel – gondnokság alá helyezése indokolt. A bíróság a cselekvőképességet abban az esetben korlátozhatja teljesen, ha az érintett személy jogainak védelme a cselekvőképességet nem érintő módon vagy a cselekvőképesség részleges korlátozásával nem biztosítható” (Ptk. 2:21 §) Érdekesség. „A Legfelsőbb Bíróság egyik vonatkozó ítélete rögzítette, hogy a cselekvőképességet kizáró gondnokság alá helyezés indokolt, ha

a perlekedési téboly következtében az alperes az önálló életvitelre képtelenné válik. A tényállás szerint az 1956-ban született alperes 1976-tól rendszeres ideggondozói kezelés alatt állt, kezeltetését 1983ban saját elhatározásából megszakította. 1996 július 20-tól november 6-ig, majd 1997-ben is a Nyírő Gyula Kórház Pszichiátriai Osztályán ápolták. 1996 óta a tulajdonában álló lakásban nem lakik, elmondása szerint alkalmi ismerősöknél tartózkodik, aminek indokára nézve megfelelő magyarázatot nem adott Munkaviszonyt nem vállal, havi 7000 forint segélyből tartja fenn magát. Személyes kontaktust senkivel, még a legközelebbi rokonaival sem tartott fenn Önmagát kellő igényességgel ellátja, életét a „különböző ügyei intézése” tölti ki, ami azt jelenti, hogy különböző hatóságoknál és bíróságoknál újabb és újabb eljárásokat indít. A perben rendelkezésre áll az Igazságügyi Orvostani Intézet

176 által 1997. szeptember 11-én készített elmeorvos szakértői lelet, mely a Budapest X ker Rendőrkapitányság Bűnügyi Osztályának a felkérésre készült, és amely megállapítja, hogy az alperes a tudathasadásos elmebetegség fiatal korban kezdődő idült, paranoid üldöztetéses formájában, annak is fellángoló, aktív szakaszában szenved. A perben kirendelt, az Igazságügyi Orvostani Intézet más szakértője által 1999. november 4-én készített elmeorvos szakértői vélemény szerint az alperesnél fennálló idült, hasadásos elmezavar üldöztetéses formája az aktuálisan előtérben lévő tüneteket, kritikátlanságot, vonatkoztatásos téves eszméket, szociális izolációt és a betegségbelátás teljes hiányát mutatja, melynek következtében az alperes belátási képessége teljesen és állandó jelleggel hiányzik. Az alperest 1999 februárjától kezelő dr. Sz L pszichiáter a betegség fennállását szintén megállapította,

azt azonban paranoid pszichózisként diagnosztizálta, mely sem terápiás, sem gyógyszeres kezeléssel nem gyógyítható, de a tanúként kihallgatott orvos álláspontja szerint ez az alperes mindennapi életben való eligazodását nem akadályozza A fenti szakértői vélemények részbeni ellentmondásainak feloldása érdekében a bíróság az Egészségügyi Tudományos Tanács Igazságügyi Bizottságának felülvéleményét szerezte be, amely az Igazságügyi Orvostani Intézet két, egymástól függetlenül eljárt szakértőjének a megállapításait teljes mértékben alátámasztotta. A felülvélemény kiemelte, hogy bár az alperes intellektusa kétséget kizáróan magas, ez nem gátolja a szociális nivellálódását, életvezetésével kapcsolatos kritikátlanságát, és annak ellenére, hogy elbutulás hiányában alapvető életvezetését el tudná látni, perlekedési tébolya olyan mértékben beszűkíti az életterét, ami az önálló életvitelre

képtelenné teszi. A felülvizsgálati vélemény eredménye szerint az alperes belátási képessége állandó jelleggel, teljesen hiányzik A másodfokú bíróság az ítéletének részletes indokolása szerint a kirendelt elmeorvos szakértők és az Egészségügyi Tudományos Tanács Igazságügyi Bizottságának aggálytalan és egyező véleményét fogadta el, a szakértői véleményeknek az egyéb adatokkal való egybevetése alapján megállapította, hogy az alperes cselekvőképességet kizáró gondnokság alá helyezése a Ptk. vonatkozó rendelkezése szerint szükséges és indokolt. A jogerős ítélet ellen az alperes személyesen és ügygondnoka útján felülvizsgálati kérelmet terjesztett elő,a felülvizsgálati kérelem azonban alaptalannak bizonyult. Az alperesnek a saját maga által is előadott egész életvezetése, az általa kialakított bizonytalan és kellő kritikát nélkülöző körülmények, a személyes kapcsolatainak teljes hiánya,

valamint beadványainak a tartalma összhangban áll a szakértői vélemények és az Egészségügyi Tudományos Tanács Igazságügyi Bizottsága felülvéleményének a megállapításaival. Ezekkel a bizonyítékokkal szemben nem értékelhető az alperest csak alkalomszerűen kezelő pszichiáter tanúvallomása, mely egyébként a gyógyíthatatlan elmebetegség tényét szintén megállapította A másodfokú bíróság a kifejtettek szerint megalapozott és okszerű következtetésre jutott, amikor az alperes cselekvőképességet kizáró gondnokság alá helyezését látta indokoltnak, ezért a jogerős ítéletet a Legfelsőbb Bíróság hatályában fenntartotta. A bíróság jogerős ítéletével az alperest cselekvőképességet kizáró gondnokság alá helyezte „ „Az idős illetve cselekvőképességében korlátozott vagy abból kizárt személy jogi értelemben vett mozgásterének korlátai tanulmány” a www.nyugdijasotthonhu oldalról A cselekvőképtelen

nagykorú jognyilatkozata „A cselekvőképtelen nagykorú jognyilatkozata semmis, nevében gondnoka jár el. A cselekvőképtelenség miatt nem semmis a cselekvőképtelen nagykorú által kötött és teljesített csekély jelentőségű szerződés, amelynek megkötése a mindennapi életben tömegesen fordul elő és különösebb megfontolást nem igényel. A gondnoknak a véleménynyilvánításra képes cselekvőképtelen nagykorú kívánságát az őt érintő jognyilatkozata megtétele előtt meg kell hallgatnia és lehetőség szerint figyelembe kell vennie” (Ptk. 2:22 §) A gyámhatóság jóváhagyásának szükségessége A törvény felsorolja azokat a jognyilatkozatokat, amelyek érvényességéhez a gyámhatóság jóváhagyása szükséges. „A cselekvőképességében részlegesen korlátozott személy és gondnoka jognyilatkozatának, továbbá a cselekvőképtelen nagykorú gondnoka jognyilatkozatának érvényességéhez a gyámhatóság jóváhagyása

szükséges, ha a jognyilatkozat a cselekvőképességében részlegesen korlátozott vagy cselekvőképtelen nagykorú a) tartására; b) öröklési jogviszony alapján őt megillető jogára vagy terhelő kötelezettségére; c) nem tehermentes ingatlanszerzésére, ingatlana tulajdonjogának átruházására vagy bármely módon történő megterhelésére; d) gyámhatóságnak átadott vagyonára; vagy e) a gondnokot kirendelő határozatban megállapított összeget meghaladó értékű vagyontárgyára vonatkozik.” 177 A törvény meghatározza továbbá azokat az eseteket is, amikor a gyámhatóság kivételesen indokolt esetben hozzájárulhat az érintett személy vagyona terhére bizonyos ingyenes juttatásokhoz, valamint meghatározza azokat az ügyeket is, amelyek esetében nincs szükség gyámhatósági jóváhagyásra (Ptk. 2:23 §) (Lásd részletesen az összefoglaló táblázatban). A gondnokság alá helyezés kötelező felülvizsgálata Érdekesség. Míg a

kiskorúság miatti cselekvőképesség hiánya vagy korlátozottsága meghatározott életkor betöltésével megszűnik, a nagykorúak esetében a bíróság határozatában rendelkezik a döntés felülvizsgálatának időpontjáról is, igazságügyi szakértő véleménye alapján „A bíróságnak a cselekvőképesség korlátozását elrendelő, azt fenntartó vagy módosító ítéletében rendelkeznie kell a gondnokság alá helyezés kötelező felülvizsgálata iránti eljárás megindításának időpontjáról, amely a) a cselekvőképesség részleges korlátozása esetén nem lehet későbbi, mint az ítélet jogerőre emelkedésétől számított öt év; b) a cselekvőképesség teljes korlátozása esetén nem lehet későbbi, mint az ítélet jogerőre emelkedésétől számított tíz év. A felülvizsgálati eljárást a gyámhatóságnak hivatalból kell megindítania. A kereseti kérelem a cselekvőképességet részlegesen vagy teljesen korlátozó gondnokság

alá helyezés megszüntetésére, annak hatályában való fenntartására, a cselekvőképességet részlegesen korlátozó gondnokság cselekvőképességet teljesen korlátozó gondnokságra változtatására, a cselekvőképességet teljesen korlátozó gondnokság cselekvőképességet részlegesen korlátozó gondnokság alá helyezésre történő módosítására, vagy cselekvőképességet részlegesen korlátozó gondnokság esetén a korlátozással érintett ügycsoportok módosítására irányulhat.”(Ptk 2:29 §) 3.34 Cselekvőképtelen állapot Meg kell még említeni a cselekvőképtelenség speciális esetét, amikor valaki ideiglenes jelleggel, minden eljárás nélkül veszíti el a cselekvőképességét, ez olyankor fordul elő, hogy ha az illető állapota miatt az ügyei viteléhez szükséges belátási képessége teljesen hiányzik, pl. súlyos alkoholos befolyásoltság alatt áll. A cselekvőképtelen állapotba kerülés gyakori esete az

alkoholfogyasztás, gyógyszer, kábítószer, altatás következtében vagy egyéb orvosi beavatkozás következtében előállt bódult állapot Az ilyen személy jognyilatkozata semmis, kivéve, ha a jognyilatkozat tartalmából és egyéb körülményeiből arra lehet következtetni, hogy a jognyilatkozat a fél cselekvőképessége esetén is indokolt lett volna. Ennek megállapítására széles körű bizonyítási eljárást kell lefolytatni, a bíróságnak mérlegelnie kell „az adott jognyilatkozat tartalmát, körülményeit, a nyilatkozó egyébkénti magatartását, más nyilatkozataihoz és más személyekhez képest viszonyított magatartást is” (BH 1996 465 I), és az abból levonható következtetést „Semmis annak a személynek a jognyilatkozata, aki a jognyilatkozat megtételekor olyan állapotban van, hogy az ügyei viteléhez szükséges belátási képessége teljesen hiányzik. A cselekvőképtelen állapotban tett jognyilatkozat – a végintézkedés

kivételével – a cselekvőképtelenség miatt nem semmis, ha tartalmából és megtételének körülményeiből arra lehet következtetni, hogy a jognyilatkozat megtétele a fél cselekvőképessége esetén is indokolt lett volna” (Ptk. 2:9 §)- ez utóbbi mondat kivétel a semmisség jogkövetkezménye alól. 178 Érdekesség. „Nem lehet semmisnek tekinteni a tartási szerződést, ha a gondnokság alá helyezés nélkül is cselekvőképtelen jogosult jognyilatkozataiból, körülményeiből arra lehet következtetni, hogy jognyilatkozata a cselekvőképessége esetére is indokolt lett volna. A tényállás szerint az önmagáról gondoskodni képtelen állapotban lévő jogosult kilenc gyermeke közül kizárólag egyikükre (az I rendű alperesre) és annak házastársára (II rendű alperesre) számíthatott. A gyermekek között létrejött hallgatólagos megállapodás is az volt, hogy az ingatlan azé legyen, aki édesanyjukról utolsó éveiben gondoskodik Az

eltartók a szerződésben vállalt kötelezettségüknek eleget tettek Következésképpen – a jogosult érdekeire figyelemmel – a szerződések megkötésére, a jognyilatkozatok megtételére indokoltan került sor (BH 2010.90)” [Kecskés László – Kőrös András – Makai Katalin – Orosz Árpád – Osztovits Árpád – Petrik Ferenc, (2013), 87. o] 3.35 A cselekvőképességet nem érintő támogatott döntéshozatal „A gyámhatóság az egyes ügyei intézésében, döntései meghozatalában belátási képességének kisebb mértékű csökkenése miatt segítségre szoruló nagykorú számára, annak kérelmére – cselekvőképessége korlátozásának elkerülése érdekében – támogató kirendeléséről határoz” (Ptk. 2:38 §) Például, ha van egy olyan hozzátartozó, aki vállalja, hogy támogatja a személyt bonyolultabb szerződéskötéseknél, hivatalos ügyintézésnél, megfelelő tanácsokkal ellátja és ezt az érintett is elfogadja és

kéri, akkor ezáltal elkerülhető a cselekvőképességet érintő gondokság alá helyezése olyan ügyekben, melyeket megfelelő segítséggel az érintett személy képes önállóan intézni. A támogatót a bíróság határozata alapján az érintettel egyetértésben a gyámhatóság rendeli ki. 4. Személyiségi jogok A Ptk. Első Könyv Harmadik része rendelkezik a személyiségi jogokról, azok megsértésének jogkövetkezményeiről A személyiségi jogok nemcsak az embereket, hanem a jogi személyeket is megilletik. Értelemszerűen a jogi személyt nem illetik meg azok a jogok, amelyek jellegüknél fogva csak a természetes személyekhez (az emberekhez) kapcsolódnak, pl. élethez való jog „Mindenkinek joga van ahhoz, hogy törvény és mások jogainak korlátai között személyiségét szabadon érvényesíthesse, és hogy abban őt senki ne gátolja. Az emberi méltóságot és az abból fakadó személyiségi jogokat mindenki köteles tiszteletben tartani. A

személyiségi jogok e törvény védelme alatt állnak. Nem sért személyiségi jogot az a magatartás, amelyhez az érintett hozzájárult” (Ptk. 2:42 §) Nevesített személyiségi jogok „A személyiségi jogok sérelmét jelenti különösen a) az élet, a testi épség és az egészség megsértése; b) a személyes szabadság, a magánélet, a magánlakás megsértése; c) a személy hátrányos megkülönböztetése; d) a becsület és a jóhírnév megsértése; e) a magántitokhoz és a személyes adatok védelméhez való jog megsértése; f) a névviseléshez való jog megsértése; g) a képmáshoz és a hangfelvételhez való jog megsértése” (Ptk. 2:43 §) Érdekesség. „Személyhez fűződő jogokat sért a gyógyintézet, ha a beteg gyógykezelésével, műtétjével kapcsolatos okiratok kiadását megtagadja” (BH 1995 87) „A személyhez fűződő jogok megsértését jelenti a tanuló származása miatti hátrányos megkülönböztetése” (BH 2002. 90)

179 „A meghalt személy emlékét sérti, ha a sajtóközlemény a felderített bűncselekmény áldozatává vált személy holttestéről azonosításra alkalmas módon, a hozzátartozók engedélye nélkül fényképfelvételt közöl” BH 1996. 250.) A személyiségi jogok megsértésének szankciói A személyiségi jogokat mindenki köteles tiszteletben tartani. „Akit személyiségi jogában megsértenek, a jogsértés ténye alapján – az elévülési időn belül – az eset körülményeihez képest követelheti a) a jogsértés megtörténtének bírósági megállapítását; b) a jogsértés abbahagyását és a jogsértő eltiltását a további jogsértéstől; c) azt, hogy a jogsértő adjon megfelelő elégtételt, és ennek biztosítson saját költségén megfelelő nyilvánosságot; d) a sérelmes helyzet megszüntetését, a jogsértést megelőző állapot helyreállítását és a jogsértéssel előállított dolog megsemmisítését vagy jogsértő

mivoltától való megfosztását; e) azt, hogy a jogsértő vagy jogutódja a jogsértéssel elért vagyoni előnyt engedje át javára a jogalap nélküli gazdagodás szabályai szerint. Akit személyiségi jogában megsértenek, sérelemdíjat követelhet az őt ért nem vagyoni sérelemért. Aki személyiségi jogainak megsértéséből eredően kárt szenved, a jogellenesen okozott károkért való felelősség szabályai szerint követelheti a jogsértőtől kárának megtérítését. 5. Jogi személyek A Ptk. Harmadik Könyve rendelkezik a jogi személyekről, ezen belül is külön szabályozza a jogi személyekre vonatkozó általános szabályokat: jogi személy létesítése, nyilvántartása, szervezete és képviselete, törvényes működésének biztosítékai, átalakulása, egyesülése, szétválása és jogutód nélküli megszűnése, vállalatcsoport), és az egyes jogi személyekre (jogi személy típusokra) vonatkozó külön rendelkezéseket: egyesület,

gazdasági társaságok, szövetkezet, alapítvány. Ez a fejezet csak a jogi személy jogképességével kapcsolatos rendelkezéseket mutatja be, tekintettel arra, hogy a következő tanulmányi félév tematikája a jogi személyek, azon belül is főként a gazdasági táraságokra vonatkozó szabályok részletes kifejtését tartalmazza. A jogi személy jogképessége „A jogi személy jogképes: jogai és kötelezettségei lehetnek. „A jogi személy jogképessége kiterjed minden olyan jogra és kötelezettségre, amely jellegénél fogva nem csupán az emberhez fűződhet. A jogi személy személyhez fűződő jogaira a személyiségi jogokra vonatkozó szabályokat kell alkalmazni, kivéve, ha a védelem jellegénél fogva csupán az embert illetheti meg” (Ptk. 3:1 §) A jogi személy jogképessége alapján saját nevében jogokat szerezhet és kötelezettségeket vállalhat. A jogi személy jogképessége: abszolút és feltételes: Abszolút: a jogi személy

megszerezheti mindazokat a jogokat és terhelhetik mindazok a kötelezettségek, melyek nem csupán az emberekhez fűződhetnek (pl. életvédelem, lelkiismereti szabadság stb) A feltételes jogképesség azt jelenti, hogy a jogi személy az államtól szerzi meg jogképességét, ehhez pedig a következőkben felsorolt kritériumoknak kell megfelelnie: „A jogi személyek saját névvel, székhellyel, tagjaitól, illetve alapítójától elkülönített vagyonnal, valamint az ügyvezetését és képviseletét ellátó szervezettel kell rendelkeznie.” Jogi személy törvény által nem tiltott tevékenység folytatására és cél elérése érdekében alapítható és működtethető. 180 A jogi személyek büntetőjogi felelőssége A jogi személlyel szemben alkalmazható büntetőjogi intézkedésekről szóló 2001. évi CIV törvény alapján a jogi személy tisztségviselője, képviseletre feljogosított tagja, vagy alkalmazottja cselekedete alapján lehetőség

nyílik magának a jogi személynek a felelősségre vonására is. „2. § (1) Jogi személlyel szemben az e törvényben meghatározott intézkedések a Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C törvényben (a továbbiakban: Btk) és - a 2013 július 1-jét megelőzően elkövetett bűncselekmények vonatkozásában - a Büntető Törvénykönyvről szóló 1978 évi IV törvényben meghatározott szándékos bűncselekmény elkövetése esetén alkalmazhatók, ha a bűncselekmény elkövetése a jogi személy javára előny szerzését célozta vagy eredményezte, vagy a bűncselekményt a jogi személy felhasználásával követték el, és a bűncselekményt a jogi személy a) vezető tisztségviselője vagy a képviseletre feljogosított tagja, alkalmazottja, illetve tisztségviselője, cégvezetője, valamint felügyelőbizottságának tagja, illetve ezek megbízottja a jogi személy tevékenységi körében követte el, b) tagja vagy alkalmazottja a jogi személy

tevékenységi körében követte el, és a vezető tisztségviselő, a cégvezető, illetve a felügyelőbizottság irányítási vagy ellenőrzési kötelezettségének teljesítése a bűncselekmény elkövetését megakadályozhatta volna. (2) Az (1) bekezdésben meghatározott eseteken kívül az e törvényben meghatározott intézkedések alkalmazhatók akkor is, ha a bűncselekmény elkövetése a jogi személy javára előny szerzését eredményezte, vagy a bűncselekményt a jogi személy felhasználásával követték el, és a jogi személy vezető tisztségviselője vagy a képviseletre feljogosított tagja, alkalmazottja, illetve tisztségviselője, cégvezetője, valamint felügyelőbizottságának tagja a bűncselekmény elkövetéséről tudott.” Az intézkedések alkalmazásának feltételei: 1. A felelősségre vonáshoz természetes személy által megvalósított szándékos bűncselekmény szükséges. Ez a természetes személy a jogi személy vezető

tisztségviselője, vagy képviseletre feljogosított tagja, alkalmazottja, illetőleg tisztségviselője, cégvezetője, valamint felügyelő bizottságának tagja, illetve ezek megbízottja lehet. A jogi személy tevékenységi körében elkövetheti alkalmazott vagy tag is, ehhez azonban szükséges a vezető tisztségviselő mulasztása. Nemcsak a tevőleges elkövetés, hanem az irányítási és ellenőrzési kötelezettség elmulasztása is elkövetési tényállás, ha ezzel a bűncselekmény elkövetése megakadályozható lett volna. - Az elkövetett cselekmény tartozzon a jogi személy tevékenységi körébe. - További feltétel, hogy a bűncselekmény elkövetése vagyoni előnyszerzését célozza, vagy eredményezze. Elegendő tehát, ha a bűncselekményt azzal a céllal követik el, hogy a jogi személy gazdagodjék, ez azonban mégsem következik be. - Külsős személy által való elkövetés is intézkedést von maga után, amennyiben a jogi személy

„illetékese” erről tudott. Vannak olyan bűncselekmények, amelyeknek a természete kizárja a szervezet felelősségre vonását. Ilyenek a közlekedési bűncselekmények, a magánlaksértés, a vérfertőzés Az alkalmazható szankciók: Ha a bíróság a természetes személlyel szemben a jogi személy előnyszerzését célzó vagy eredményező szándékos bűncselekmény elkövetése miatt büntetést szab ki, megrovást vagy próbára bocsátást alkalmaz, akkor a jogi személlyel szemben a következő intézkedések alkalmazhatóak: - megszüntetése; - jogi személy tevékenységének korlátozása; - pénzbírság. A törvény indoklása szerint ezen intézkedések célja jogsértések hatékony megelőzése és a bűncselekménnyel szerzett gazdagodás elvonása. 181 Az állam, mint jogalany „Az állam a polgári jogviszonyokban jogi személyként vesz részt. Az államot a polgári jogi jogviszonyokban az állami vagyon felügyeletéért felelős miniszter

képviseli. Az államot és az államháztartás részét képező jogi személyt a polgári jogi jogviszonyból fakadó kötelezettsége költségvetési fedezet hiányában is terheli” (Ptk. 3:405 §) Az állam, mint a vagyoni viszonyok alanya, jogi személy, jogképes. Jogképessége: általános és feltétlen. Az állam jogképessége elvileg kiterjed mindenfajta jog megszerzésére vagy kötelezettség vállalására, kivéve azokat, amelyek természetüknél fogva csak az embert illetik meg. Az államot a polgári jogviszonyokban az állami vagyon felügyeletéért felelős miniszter képviseli. Az állam a polgári jog más alanyaival teljesen egyenrangú, előjogokat nem élvez, ugyanúgy felel és perelhető, mint más jogi személy. 182 6. Mellékletek 1. számú melléklet Cselekvőképesség összefoglalása Cselekvőképes A korlátozottan cselekvőképes A cselekvőképtelen kiskorú kiskorú Minden ember cselekvőképes, aki- Korlátozottan cselekvőképes az a

Cselekvőképtelen az a kiskorú, aki a nek cselekvőképességét e törvény kiskorú, aki a tizennegyedik életévét tizennegyedik életévét nem töltötte vagy a bíróság gondnokság alá betöltötte és nem cselekvőképtelen. be helyezést elrendelő ítélete nem Nagykorú cselekvőképességének korlátozása korlátozza. A kiskorú a házasságkötéssel nagy- Cselekvőképesség részleges korlá- A cselekvőképesség teljes korlátokorúvá válik, ennek következtében tozása zása maga köthet szerződést, vagy tehet Cselekvőképességében részlegesen Cselekvőképtelen az a nagykorú, más jognyilatkozatot. korlátozott az a nagykorú, akit a akit a bíróság cselekvőképességet bíróság ilyen hatállyal gondnokság teljesen korlátozó gondnokság alá alá helyezett. helyezett. A bíróság cselekvőképességet rész- A bíróság cselekvőképességet legesen korlátozó gondnokság alá teljesen korlátozó gondnokság alá azt a nagykorút helyezi,

akinek azt a nagykorút helyezi, akinek az ügyei viteléhez szükséges belátási ügyei viteléhez szükséges belátási képessége – mentális zavara követ- képessége – mentális zavara keztében – tartósan vagy idősza- következtében – tartósan, konként visszatérően nagymérték- teljeskörűen hiányzik, és emiatt – ben csökkent, és emiatt – egyéni egyéni körülményeire, valamint körülményeire, valamint családi és családi és társadalmi kapcsolataira társadalmi kapcsolataira tekintettel tekintettel – gondnokság alá – meghatározott ügycsoportban helyezése indokolt. gondnokság alá helyezése indokolt. A bíróság a cselekvőképességet A cselekvőképességet részlegesen abban az esetben korlátozhatja korlátozó ítéletben a bíróságnak teljesen, ha az érintett személy meg kell határoznia azokat a szemé- jogainak védelme a lyi, illetve vagyoni jellegű ügycso- cselekvőképességet nem érintő portokat, amelyekben a

cselekvőké- módon vagy a cselekvőképesség pességet korlátozza. részleges korlátozásával nem A cselekvőképesség részlegesen biztosítható. sem korlátozható, ha az érintett személy jogainak védelme a cselekvőképességet nem érintő más módon biztosítható. A bíróság a kiskorút a tizenhetedik életévének betöltése után a nagykorúakra irányadó szabályok szerint cselekvőképességet részlegesen vagy teljesen korlátozó gondnokság alá helyezheti. A gondnokság alá helyezést a kiskorú törvényes képviselője is kérheti. Ha a bíróság kiskorút helyez a cselekvőképességet teljesen korlátozó gondnokság alá, a gondnokság hatálya a nagykorúság elérésével áll be, de a kiskorú már az ítélet jogerőre emelkedésével cselekvőképtelenné válik. 183 A cselekvőképes, a korlátozottan cselekvőképes kiskorú és a cselekvőképességében részlegesen korlátozott személy jognyilatkozata Cselekvőképes Aki

cselekvőképes, maga köthet szerződést vagy tehet más jognyilatkozatot. A cselekvőképességet korlátozó jognyilatkozat semmis. A korlátozottan cselekvőképes kiskorú jognyilatkozata A korlátozottan cselekvőképes kiskorú jognyilatkozatának érvényességéhez – ha e törvény eltérően nem rendelkezik – törvényes képviselőjének hozzájárulása szükséges. Ha a korlátozottan cselekvőképes kiskorú cselekvőképessé válik, maga dönt függő jognyilatkozatainak érvényességéről. A korlátozottan cselekvőképes kiskorú a törvényes képviselőjének közreműködése nélkül is: a) tehet olyan személyes jellegű jognyilatkozatot, amelyre jogszabály feljogosítja; b) megkötheti a mindennapi élet szokásos szükségleteinek fedezése körébe tartozó kisebb jelentőségű szerződéseket; c) rendelkezhet munkával szerzett jövedelmével, annak erejéig kötelezettséget vállalhat; d) köthet olyan szerződéseket, amelyekkel kizárólag

előnyt szerez; és e) ajándékozhat a szokásos mértékben. A cselekvőképességében részlegesen korlátozott személy jognyilatkozata A cselekvőképességében részlegesen korlátozott személynek a bíróság ítéletében meghatározott ügycsoportokra vonatkozó jognyilatkozatának érvényességéhez gondnokának hozzájárulása szükséges. Ha a cselekvőképességében részlegesen korlátozott személy cselekvőképessé válik, maga dönt függő jognyilatkozatainak érvényességéről. A cselekvőképességében részlegesen korlátozott személy a bíróság ítéletében meghatározott ügycsoportok tekintetében a gondnoka hozzájárulása nélkül is: a) tehet olyan személyes jellegű jognyilatkozatot, amelyre jogszabály feljogosítja; b) megkötheti a mindennapi élet szokásos szükségleteinek fedezése körébe tartozó kisebb jelentőségű szerződéseket; c) rendelkezhet jövedelme bíróság által meghatározott hányadával; annak erejéig

kötelezettséget is vállalhat; d) köthet olyan szerződéseket, amelyekkel kizárólag előnyt szerez; és e) ajándékozhat a szokásos mértékben. A cselekvőképességében részlegesen korlátozott személy és gondnoka közötti vitában a gyámhatóság dönt. 184 A kiskorú törvényes képviselőjének jognyilatkozata a gyámhatóság jóváhagyásával érvényes: a) a kiskorút megillető tartásról történő lemondás; b) a kiskorút öröklési jogviszony alapján megillető jogra vagy őt terhelő kötelezettségre vonatkozó jognyilatkozat és a külön is visszautasítható vagyontárgyak öröklésének visszautasítása; c) a kiskorú nem tehermentes ingatlanszerzése, ingatlana tulajdonjogának átruházása vagy megterhelése; d) a kiskorú gyámhatóságnak átadott vagyonáról való rendelkezés; vagy e) a kiskorú jogszabályban meghatározott összeget meghaladó értékű vagyontárgyáról való rendelkezés esetén. A cselekvőképességében

részlegesen korlátozott személy és gondnoka jognyilatkozatának, továbbá a cselekvőképtelen nagykorú gondnoka jognyilatkozatának érvényességéhez a gyámhatóság jóváhagyása szükséges, ha a jognyilatkozat a cselekvőképességében részlegesen korlátozott vagy cselekvőképtelen nagykorú a) tartására; b) öröklési jogviszony alapján őt megillető jogára vagy terhelő kötelezettségére; c) nem tehermentes ingatlanszerzésére, ingatlana tulajdonjogának átruházására vagy bármely módon történő megterhelésére; d) gyámhatóságnak átadott vagyonára; vagy e) a gondnokot kirendelő határozatban megállapított összeget meghaladó értékű vagyontárgyára vonatkozik. A törvényes képviselő a korlátozottan cselekvőképes kiskorúnak ígért vagy adott ingyenes juttatást a gyámhatóság engedélyével visszautasíthatja. Ha a gyámhatóság a törvényes képviselő visszautasító nyilatkozatát nem hagyja jóvá, a határozat a

törvényes képviselő Nincs szükség a gyámhatóság elfogadó nyilatkozatát pótolja. jóváhagyására, ha a cselekvőképességében részlegesen korlátozott Nincs szükség a gyámhatóság jóvá- vagy cselekvőképtelen nagykorú ingatlantulajdonának megterheléséhagyására: - ha a kiskorú ingatlanvagyonának re az ingatlan ellenérték nélküli megterhelésére az ingatlan ellenérték megszerzésével egyidejűleg, az nélküli megszerzésével egyidejűleg, ingyenes juttatást nyújtó személy az ingyenes juttatást nyújtó személy javára történő haszonélvezet alapíjavára történő haszonélvezet alapítá- tásával kerül sor. - ha a jognyilatkozat érvényességét sával kerül sor. - ha a jognyilatkozat érvényességét bírósági vagy közjegyzői eljárásbírósági vagy közjegyzői eljárásban ban elbírálták. elbírálták. Ha a cselekvőképességében részlegesen korlátozott személy érdekeinek védelme, károsodástól való

megóvása azonnali intézkedést igényel, a gondnok a hozzájárulását igénylő ügyekben önállóan eljárhat, az érintett személy helyett jognyilatkozatot tehet. 185 A törvényes képviselő a korlátozottan cselekvőképes kiskorú nevében maga is tehet jognyilatkozatot, kivéve azokat, amelyeknél jogszabály a korlátozottan cselekvőképes kiskorú saját nyilatkozatát kívánja meg, vagy amelyek a korlátozottan cselekvőképes kiskorú munkával szerzett jövedelmére vonatkoznak. A törvényes képviselőnek a kiskorú személyét és vagyonát érintő jognyilatkozata megtétele során a korlátozott cselekvőképességű kiskorú véleményét figyelembe kell vennie. Semmis a kiskorú törvényes képviselőjének olyan jognyilatkozata, amellyel – a kiskorú vagyona terhére – ajándékoz, idegen kötelezettségért megfelelő ellenérték nélkül kötelezettséget vállal, vagy amellyel jogokról ellenérték nélkül lemond. Ezt a rendelkezést

megfelelően alkalmazni kell a törvényes képviselőnek a korlátozottan cselekvőképes kiskorú jognyilatkozatához való hozzájárulására is. Erről a cselekvőképességében részlegesen korlátozott személyt és a gyámhatóságot késedelem nélkül tájékoztatnia kell. A cselekvőképes, a cselekvőképtelen kiskorú és a cselekvőképtelen nagykorú jognyilatkozata Cselekvőképesség A cselekvőképtelen kiskorú jognyilatkozata A cselekvőképtelen kiskorú jognyilatkozata semmis; nevében a törvényes képviselője jár el. A cselekvőképtelenség miatt nem semmis a cselekvőképtelen kiskorú által kötött és teljesített csekély jelentőségű szerződés, amelynek megkötése a mindennapi életben tömegesen fordul elő, és különösebb megfontolást nem igényel. A törvényes képviselőnek a kiskorú személyét és vagyonát érintő jognyilatkozata megtétele során az ítélőképessége birtokában lévő cselekvőképtelen kiskorú

véleményét – korának és érettségének megfelelően – figyelembe kell vennie. 186 A cselekvőképtelen (cselekvőképességet teljesen korlátozó gondnokság alatt álló) nagykorú jognyilatkozata A cselekvőképtelen nagykorú jognyilatkozata semmis, nevében gondnoka jár el. A cselekvőképtelenség miatt nem semmis a cselekvőképtelen nagykorú által kötött és teljesített csekély jelentőségű szerződés, amelynek megkötése a mindennapi életben tömegesen fordul elő és különösebb megfontolást nem igényel. A gondnoknak a véleménynyilvánításra képes cselekvőképtelen nagykorú kívánságát az őt érintő jognyilatkozata megtétele előtt meg kell hallgatnia és lehetőség szerint figyelembe kell vennie. 2. számú melléklet Ítéletminta: Cselekvőképességet kizáró gondnokság alá helyezésről Járásbíróság ügyszám A . Járásbíróság gyámügyi ügyintéző által képviselt Kormányhivatal .Járási Hivatal Járási

Gyámhivatala (cím:) felperesnek – Dr. ügyvéd, ügygondnok által képviselt (cím:) alperes ellen gondnokság alá helyezés iránt indított perében meghozta a következő ÍTÉLETET A bíróság . (született:, an:, szám alatti) alperest cselekvőképességet k i z á r ó gondnokság alá helyezi és a választójogból kizárja A bíróság dr. ügyvéd, ügygondnok részére Ft összegű ügygondnoki díjat állapít meg és rendel utalványozni az ellátmányból. Az ítélet ellen a kézhezvételtől számított 15 napon belül e járásbíróságnál írásban 3 példányban, vagy a jegyzőkönyvbe mondás útján előterjeszthető fellebbezéssel lehet élni a .Törvényszékhez A másodfokú bíróság tárgyaláson kívül bírálhatja el a fellebbezést, ha 1. ezt a fellebbezési határidő lejárta előtt a felek közösen kérték, - ha a fellebbezés csak a perköltségre vonatkozik, továbbá, ha az ítélet indokolás ellen irányul és a fellebbező fél a

fellebbezésben nem kérte tárgyalás tartását. Ha a fellebbező fél akár a fellebbezésében, akár a másodfokú bíróság felhívására, illetve a fellebbező fél ellenfele a másodfokú bíróság felhívására tárgyalás tartását kéri, a fellebbezést tárgyaláson kell elbírálni. I N D O K O L ÁS : Az alperes .óta a intézet lakója Előtte hajléktalan szállón élt, alkoholizáló életmódot folytatott, majdtól megromlott az egészségi állapota és bekerült az intézetbe Az alperesnek családja nincs, nem látogatja senki. Az alperes iratai között nagy összegű takarékbetétkönyv volt megtalálható, amelyről az alperes nem tudott érdemben semmit sem mondani. Az alperes távoli rokona elhunyt, az alperes a hagyatéki tárgyalásra kapott idézést, azonban a hivatalos ügyeit nem tudja intézni. Az alperesnek egyéb vagyona, ingatlana nincs, havonta összegű nyugdíjat kap Az alperest – megromlott egészségi állapota miatt - öltöztetni kell,

a tisztálkodásban segíteni kell neki, az ételt, amennyiben elébe rakják, akkor azt elfogyasztja, önmagát ellátni nem tudja, mások segítségére szorul. A felperes keresetében kérte, hogy a bíróság az alperest helyezze cselekvőképességet kizáró gondnokság alá és a választójogból zárja ki. Az alperes a keresetre vonatkozóan érdemi ellenkérelmet nem terjesztett elő. Az alperesi ügygondnok kérte a kereset elutasítását A bíróság igazságügyi szakértőt rendelt ki, aki megállapította, hogy az alperes agyi keringési zavar talaján kialakult súlyos szellemi hanyatlásban szenved, ezért ügyeinek viteléhez szükséges belátási képessége tartósan, teljes mértékben hiányzik. A választójog gyakorlásához szükséges belátási képessége tartósan, teljes mértékben hiányzik, a gondnokság alá helyezés felülvizsgálata öt éven belül nem indokolt. A bíróság az alperest a Ptk. alapján cselekvőképességet kizáró gondnokság

alá helyezte, mivel a szakértői vélemény, valamint a beszerzett orvosi dokumentumok és .tanúvallomása alapján megállapította, hogy az alperesnek az ügyei viteléhez szükséges belátási képessége tartósan, teljes mértékben hiányzik A bíróság megítélése szerint az alperes gondnokság alá helyezése indokolt, a tanúvallomásból megállapítható, hogy az alperes állandó segítségre szorul, önmagát ellátni nem képes, ugyanakkor vannak olyan hivatalos ügyek, mint például a hagyatéki eljárás, amelyben az alperes segítségre szorul, helyette a szükséges intézkedéseket meg kell tenni, így a bíróság a rendelkező rész szerint határozott. 187 A bíróság a Ptk. az alperest a választójogból kizárta A bíróság a Ptk. alapján elrendelte, hogy a gondnokság alá helyezés felülvizsgálata iránti eljárást az ítélet jogerőre emelkedésétől számított öt éven múlva kell megindítani A bíróság dr. ügyvéd, ügygondnok

részéreFt összegű ügygondnoki díjat állapított meg és rendelt utalványozni az ellátmányból a Ppbekezdése alapján . Kelt: . bíró 188 7. Felhasznált irodalom Lábady Tamás: A magyar magánjog (polgári jog) általános része, Dialog Campus Kiadó, Budapest, 1998. Kecskés László – Kőrös András – Makai Katalin – Orosz Árpád – Osztovits András – Petrik Ferenc, Polgári jog Bevezető és záró rendelkezések, Az ember, mint önálló jogalany, Öröklési jog, Az új Ptk. magyarázata I/VI, HVG ORAC Lap-és Könyvkiadó Kft, Budapest, 2013 Kecskés András – Dr. Rozman András – Dr Szalai Erzsébet: Jogi ismeretek, PENTA UNIÓ Oktatási Centrum Kft., Pécs, 2010 Czenner Orsolya – Kapa Mátyás – Szira Zoltán: Jogi alapismeretek, Budapesti Kommunikációs és Üzleti Főiskola, 2007. Kenyeres János, Lovászy Csaba, Péterfalvi Attila, Sárközy Szabolcs, Török Gábor: A magánjog alapjai, HVG ORAC Lap-és Könyvkiadó Kft. 2002 Nagy

Éva – Pecze Dóra: Polgári Jog I., DIALÓG CAMPUS Kiadó, Budapest – Pécs, 2003 A Polgári Törvénykönyv Magyarázata, Negyedik bővített és átdolgozott kiadás, Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó, Szerkesztő-lektor: Gellért György, Budapest, 1998. 8. Ajánlott irodalom Balásházy Mária: Jogi alaptan, AULA Kiadó 2004. 9. Webes hivatkozások www.nyugdijasotthonhu (utolsó letöltés dátuma: 2013 szeptember 05) „Az idős illetve cselekvőképességében korlátozott vagy abból kizárt személy jogi értelemben vett mozgásterének korlátai, tanulmány” 10. Felhasznált jogforrások jegyzéke webes hivatkozással is megjelölve (utolsó letöltés dátuma: 2013. szeptember 05) 2013. évi V törvény a Polgári Törvénykönyvről http://njthu/cgi bin/njt doccgi?docid=159096239298 2001. évi CIV törvény A jogi személlyel szemben alkalmazható büntetőjogi intézkedésekről http://net.jogtarhu/jr/gen/getdoc2cgi?dbnum=1&docid=A0100104 189 11.

Önellenőrző kérdések 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10. 11. 12. 13. 14. 15. 16. 17. 18. 19. 20. 21. 22. 23. 24. 25. 26. 27. 28. 29. 30. 31. 32. 33. 34. 35. 36. 37. 38. 39. 40. 41. 42. Jelölje meg a polgári jogág alaptörvényét! Mi a Polgári Törvénykönyv rövidítése? Határozza meg a polgári jog fogalmát! Ismertesse részletesen a polgári jog jellemzőit! Mit jelent a polgári jogban a felek egyenjogúsága? Mit jelent a polgári jogban a felek mellérendeltsége? Mit jelent a polgári jogban a diszpozitív jellegű szabályozás? Mi a polgári jogban a jogsértés szankciója? Hány könyvből áll a Ptk.? Kik lehetnek a polgári jogviszony alanyai? Mi a polgári jogi alapelvek lényege, mit tartalmaznak? Sorolja fel a polgári jog alapelveit! Fejtse ki részletesen a joggal való visszaélés tilalma alapelvet! A polgári jogban kik a személyek? Ismertesse a jogalanyiság lényegét! Határozza meg a jogképesség fogalmát! Kik rendelkeznek jogképességgel?

Ismertesse, hogy mi a különbség jogalanyiság és jogképesség között! Az ember jogképességének milyen jellemzői vannak? Mit jelent az ember jogképességénél: általános, egyenlő és feltétlen? Mikor kezdődik az ember jogképessége? Jogilag a fogamzás idejét, hogyan állapítjuk meg? Milyen a méhmagzat jogképessége? Ki képviseli a méhmagzatot? Mikor szűnik meg az ember jogképessége? Mi igazolja a halál tényét az orvosi iratok alapján? Ismertesse a holtnak nyilvánítási eljárás lényegét! Ismertesse, hogy mi a különbség holtnak nyilvánítás és a halál tényének bírósági megállapítása között? Határozza meg a cselekvőképesség fogalmát! A cselekvőképes személy minden korlátozás nélkül köthet szerződést, és tehet más jognyilatkozatot? A teljes fokú érettséget és döntési szabadságot milyen tényezők korlátozhatják? A jogalkotó a cselekvőképesség milyen kategóriáit különbözteti meg? Ki a korlátozottan

cselekvőképes kiskorú? Ki a cselekvőképtelen kiskorú? Milyen jognyilatkozatokat tehet meg önállóan a korlátozottan cselekvőképes kiskorú? Kit helyez a bíróság cselekvőképességet részlegesen korlátozó gondnokság alá? A cselekvőképességében részlegesen korlátozott cselekvőképes személy jognyilatkozatának az érvényességéhez kinek kell a beleegyezése? Milyen jognyilatkozatokat tehet önállóan a cselekvőképességében részlegesen korlátozott személy? Ki a cselekvőképtelen nagykorú személy? A bíróság kit helyez cselekvőképességet teljesen korlátozó gondnokság alá? Milyen a cselekvőképtelen nagykorú személy jognyilatkozata? A cselekvőképtelen nagykorú személy kivételesen milyen jognyilatkozatot tehet önállóan? Ki kérheti a gondnokság alá helyezési eljárást? 190 43. 44. 45. 46. 47. 48. 49. 50. A bíróság milyen vélemény alapján dönt a gondnokság alá helyezési eljárás során? Ábrázolja táblázatban

a cselekvőképesség kategóriáit! Ismertesse az állapot cselekvőképtelenség esetét! Mit jelent a cselekvőképességet nem érintő támogatott döntéshozatalnak? Ismertesse a jogi személy jogképességét! Ismertesse a jogi személy büntetőjogi felelősségét! Milyen az állam jogképessége? Ki képviseli az államot a polgári vagyoni jogi viszonyokban? 191 POLGÁRI JOGI ALAPISMERETEK II. 1. Dologi jogi alapok 1.1 A dologi jog fogalma 1.2 Birtokjog 1.3 A tulajdonjog 1.31 A tulajdonjogviszony alanya, tárgya, tartalma 1.32 A tulajdonszerzés esetei 1.33 A közös tulajdon szabályai 1.34 A tulajdonjog védelme 1.4 Korlátolt dologi jogok 2. Öröklési jogi alapismeretek 3. Mellékletek 4. Felhasznált és ajánlott irodalom 5. Felhasznált jogforrások jegyzéke webes hivatkozással is megjelölve 6. Önellenőrző kérdések 7. Önellenőrző feladat 192 POLGÁRI JOGI ALAPISMERETEK II. 1. Dologi jogi alapok A Ptk. Ötödik Könyve tartalmazza a dologi jogra

vonatkozó rendelkezéseket A dologi jog részterületei: a birtok, a tulajdonjog és a korlátolt dologi jogok (másnevén: idegen dologbeli jogok). A Polgári Törvénykönyv továbbá a dologi jogon belül tárgyalja az ingatlan-nyilvántartás legalapvetőbb anyagi jogi szabályait (például az ingatlan-nyilvántartás alapelveit, ingatlan-nyilvántartás helyesbítése, törlési és kiigazítási keresetre vonatozó rendelkezéseket) is. „Az ingatlan-nyilvántartás az ingatlanokra vonatkozó jogok, valamint jogi szempontból jelentős tények nyilvános és közhiteles nyilvántartása Az ingatlan-nyilvántartás tartalmazza az ingatlanoknak és az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett személyeknek a jogszabályban meghatározott adatait”(Ptk. 5:165 §) 1.1 A dologi jog fogalma „A jogrendszernek, azon belül elsősorban a magánjognak az a része, amely a személyek számára az abszolút jogok keretében jogi uralmat biztosít a rendelkezésre álló vagyoni értékű

javak felett, és ezáltal alapvetően meghatározza a társadalom vagyonjogi berendezkedésének arculatát” [(Lenkovics Barnabás, (2001), 14. o] A dologi jog jellemzői - A dolgok feletti uralom kérdéseivel, a dolgok birtoklásának, használatának, felettük való rendelkezésnek a jogával foglalkozik, központi fogalma a dolog. - A Ptk. miniszteri indokolása szerint „a dologi jogviszonyok abszolút szerkezetű jogviszonyok, így jogosultjukat rögzíti a törvény, akivel szemben mindenki más tartózkodásra, be nem avatkozásra, e jogoknak a törvény által megszabott határok közötti tiszteletben tartására kötelezett”. 1.2 Birtokjog A Polgári Törvénykönyv a dologi jogon belül először a birtokra, majd a tulajdonjogra vonatkozó rendelkezéseket tartalmazza, tekintettel arra, hogy először a dolog birtokát szerzi meg a jogosult. Ki lehet birtokos? A Ptk. 5:1 §-a szerint birtokos: - „az, aki a dolgot sajátjaként hatalmában tartja” (pl. egy lakás

tulajdonosa); - „az albirtokos: aki a dolgot a dolog időleges birtokára jogosító jogviszony alapján hatalmában tartja” (pl. egy lakás bérlője); - „a főbirtokos: akitől a tényleges hatalmat gyakorló (az albirtokos) a birtokát származtatja”, (pl. főbirtokosnak minősül a bérlő, aki a lakást „további” albérletbe adja, és akinek albérletbe adja, az albérlő, ő az albirtokos); - „az is, akitől a dolog jogalap nélkül időlegesen más személy tényleges hatalmába került” (pl. ha valaki elveszíti a sapkáját az utcán, ő birtokos, de aki megtalálja, és felveszi, ő viszont jogalap nélküli birtokos lesz, de a Ptk szerint ő is birtokosnak minősül, és így ő is kérhet például birtokvédelmet a jegyzőtől a birtoklás ténye alapján 193 A jogalap nélküli birtok körében fontos a különbségtétel a jóhiszemű és a rosszhiszemű birtokos között. Jóhiszemű birtokos: „aki alappal hiszi, hogy a birtokláshoz érvényes

jogcíme van. Például az örökös, aki nem tudva a végrendelet érvénytelenségéről, beköltözik az ingatlanba.” [dr Hidasi Gábor – dr Horváth Gyula, dr. Kőszegi Gábor – Dr Urbán András, (2007), 98 o] Rosszhiszemű birtokos: „aki tudja, vagy a körülményekből tudnia kell, hogy birtokláshoz nincs érvényes jogcíme. Például az a bérlő, aki a bérlet időtartamának megszűnése után nem üríti ki az ingatlant” [dr Hidasi Gábor – dr. Horváth Gyula, dr Kőszegi Gábor – Dr Urbán András, (2007), 98 o] A birtok fogalma A birtok: tényleges hatalom a dolog felett” [Lenkovics Barnabás, (2001), 253 o.] Azonban a Ptk miniszteri indokolása szerint „a birtok nem pusztán tényleges állapot, hanem alanyi jog, amelynek alapján a birtokos, mint jogosult uralmat gyakorolhat” A birtok fajtái A jogirodalom a birtok különböző fajtáit különbözteti meg, például: - a saját és az idegen birtok; - jogos és jogalap nélküli birtok; Saját

birtokos: „az, aki a dolgot sajátjaként tartja a birtokában (a tulajdonos), de ilyen birtokos az is, akinek nincs jogcíme a tényleges hatalomra (pl. a tolvaj)” [Nagy Éva – Pecze Dóra, (2003), 224 o] Idegen birtok (használati birtok): „ha a birtokos a birtokát mástól származtatja” [Nagy Éva – Pecze Dóra, (2003), 224. o], pl a birtokos haszonélvezőként gyakorol a dolog felett hatalmat „Jogos a birtoklás, ha érvényes dologi vagy kötelmi jogcímen alapul, jogtalan a birtok, ha a birtokosnak a birtoklásra nincs jogcíme” [Nagy Éva – Pecze Dóra, (2003), 225. o] Ennek a birtokvédelemnél van jelentősége Hogyan lehet a birtokot megszerezni? „A dolog birtokát megszerzi, akinek a dolog tényleges hatalmába jut” (Ptk. 5:2 §) A jogirodalom szerint a birtok megszerzése történhet eredeti vagy származékos módon. A dolog feletti hatalom megszerzése legtöbbször közvetlenül megy végbe, egyes esetekben azonban a birtokszerzés lehetséges

anélkül, hogy a birtokos a dolog felett a közvetlen hatalmat megszerezné (pl. a lakás kulcsának átadása - jelképes átadásnak minősül) A dolog birtokát továbbá átruházással is meg lehet szerezni, mégpedig két lépcsőben: első lépcső a szerződéskötés, majd ezt követi a dolog feletti tényleges hatalom megszerzése. „ A birtok átruházása a dolog feletti tényleges hatalomnak az erre irányuló megállapodás alapján való átengedésével valósul meg A birtokátruházásra a szerződés létrejöttére és érvényességére vonatkozó szabályokat kell megfelelően alkalmazni” (Ptk 5:3 § (1) bekezdés) Hogyan lehet a birtokot elveszíteni? „A birtokot a birtokos elveszti, ha: - a dolog feletti tényleges hatalom gyakorlásával véglegesen felhagy; - a dolog birtokát más szerzi meg” (Ptk. 5:4 §) Érdekesség. A birtoklás időleges szünetelése a birtok megszűnésére nem vezet „Ha a nyaralót a tulajdonos télen nem használja, ez nem

szünteti meg a birtokot” [dr. Hidasi Gábor – dr Horváth Gyula, dr Kőszegi Gábor – Dr Urbán András, (2007), 99. o] A birtok megszűnhet, például, hogy a tulajdonos eladja, és a vevő pedig birtokba veszi az ingatlant. 194 Kit illet meg a birtokvédelem? „A birtokost a birtokvédelem mindenkivel szemben megilleti, annak kivételével, akitől a birtokot tilos önhatalommal szerezte meg”(Ptk. 5:5 §) A Ptk miniszteri indokolása szerint „a birtokhoz fűződő egyik legjelentősebb joghatás a birtokvédelem iránti igény.” Ha a birtokost birtokától jogalap nélkül megfosztják, vagy birtoklásában jogalap nélkül háborítják (tilos önhatalom), megilletik őt a birtokvédelem eszközei A tulajdonost a birtokvédelem akkor is megilleti, ha a dolog – időlegesen más személy birtokába kerül (pl. lakását a tulajdonos bérbe adja), vagy azon más személynek használati jogot biztosít (pl haszonélvezetet) Közös birtok „Közös birtok esetén

a birtokvédelem mindegyik birtokost önállóan megilleti, és bármelyik birtokos követelheti a dolog közös birtokba bocsátását” (Ptk. 5:5 §) Például közös birtok, ha egy lakást férj és feleség azonos tartalommal tartja birtokában, hatalmában. Érdekesség. „Ha egy lakásnak két tulajdonosa van, bármelyikük kérheti, hogy a jogcím nélküli lakáshasználó hagyja el a lakást és bocsássa azt a tulajdonosok birtokába” [dr. Hidasi Gábor – dr Horváth Gyula, dr Kőszegi Gábor – Dr. Urbán András, (2007), 105 o] Azonban „az albirtokos jogcíme szerint részesül birtokvédelemben a főbirtokossal szemben” (Ptk. 5:5 §) Birtokvédelem módjai A hatályos magyar jog a birtokvédelemnek kétféle módját ismeri: - Az egyik mód a jogos önhatalom, a birtokháborítás önhatalommal való megakadályozása, illetve a már elkövetett birtokháborítás következményeinek önhatalommal való elhárítása. - A másik mód pedig az állam által

nyújtott birtokvédelem. Ez kétféle úton lehetséges: A birtoklás tényén alapuló ún. possessorius (sommás) birtokvédelemmel” [Nagy Éva – Pecze Dóra, (2003), 226. o] A birtokvédelemnek ez a formája - közigazgatási úton - a jegyző hatáskörébe tartozik Ennek lényege, hogy a birtokától megfosztott, illetve a birtoklásában megzavart birtokosnak a védelem elnyeréséhez csak azt kell bizonyítania, hogy „ténylegesen birtokos volt, és a birtoktól őt jogellenesen fosztották meg, illetve birtoklását jogellenesen zavarták. A birtoklás ténye alapján a jogcím nélküli birtokos is birtokvédelemben részesülhet, akár a törvényes (jogos) birtokossal szemben is” [dr. Hidasi Gábor – dr Horváth Gyula, dr Kőszegi Gábor – Dr Urbán András, (2007), 100 o.] A másik mód a „birtokláshoz való jogra alapítható, ún. petitorius (rendes) birtokvédelem” [Nagy Éva – Pecze Dóra, (2003), 226. o] A birtokvédelemnek ez a formája bírósági

útra tartozik (birtokper) „Aki a petitorius birtokvédelmet kívánja igénybe venni, annak azt kell bizonyítania, hogy a birtokláshoz joga van, mégpedig erősebb joga, mint annak, aki őt a birtoklásban megzavarta” [Nagy Éva – Pecze Dóra, (2003), 226. o] Birtokvédelem önhatalommal A birtokvédelem eszközei Közigazgatási úton történő igény- Birtokvédelem bírói úton (birtokérvényesítéssel per) 33. ábra: A birtokvédelem eszközei A birtokos a birtoklás ténye alapján részesül birtokvédelemben. „A birtokvédelem eszközei a birtokháborítással, a dolog feletti hatalom megsértésével, vagy másképpen a tilos önhatalommal nyújtanak védelmet” [Nagy Éva – Pecze Dóra, (2003), 226. o] A Ptk miniszteri indokolása rögzíti, miszerint „a sértett választhat, hogy a jegyzőhöz vagy a bírósághoz fordul-e védelemért” „A birtoktól való megfosztást és a birtoklásban való zavarást hívjuk együttesen birtokháborításnak. A

birtoktól való megfosztásra vezető vagy a birtoklást zavaró magatartás akkor valósít meg birtokháborítást, ha nincs jogalapja. Ezt a magatartást a törvény tilos önhatalomnak nevezi” Nagy Éva – Pecze Dóra, (2003), 226. o] Tilos önhatalomnak minősülhet a túlzott zaj vagy szaghatás, valamint az állatok tartása is 195 Érdekesség. Tilos önhatalom például, ha a tulajdonos kizárja a bérlőt a lakásból, vagy annak megakadályozására, hogy bemenjen, vasrácsot szerel az ajtóra A tilos önhatalmat nemcsak a polgári jog, de a büntetőjog is szankcionálja, például magánlaksértést követ el: „Aki más lakásába, egyéb helyiségébe vagy ezekhez tartozó bekerített helyre erőszakkal, fenyegetéssel vagy hivatalos eljárás színlelésével bemegy, illetve ott bent marad” [(Btk. 221 § (1) bekezdés] és vétség miatt két évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. „Bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztéssel

büntetendő, aki másnak a lakásába, egyéb helyiségébe vagy az ezekhez tartozó bekerített helyre, az ott lakó vagy azzal rendelkező akarata ellenére vagy megtévesztéssel a) éjjel, b) fegyveresen, c) felfegyverkezve vagy d) csoportosan bemegy, vagy ott bent marad. (3) Aki mást megakadályoz abban, hogy lakásába, egyéb helyiségébe vagy az ezekhez tartozó bekerített helyre bemenjen, a) ha az (1) bekezdésben meghatározott módon követi el, az (1) bekezdés szerint, b) ha a (2) bekezdésben meghatározott módon követi el, a (2) bekezdés szerint büntetendő. (4) A büntetés bűntett miatt egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztés, ha az (1) bekezdésben meghatározott bűncselekményt a (2) bekezdésben meghatározott módon követik el” Az önhatalom Az önhatalom gyakorlásának egyik esete, hogy „a tilos önhatalom ellen a birtokos - a birtok megvédéséhez szükséges mértékben - önhatalommal is felléphet (Ptk. 56 §) „A magyar jog tiltja

az önbíráskodást, és elvárja, hogy mind a magán-, mind a jogi személyek jogaikat törvényes úton érvényesítsék. Tilos az önbíráskodás akkor is, ha valaki egyébként jogos követeléséhez akar ilyen módon hozzájutni, vagy joga van ahhoz a birtokállapothoz, amelyet erőszakos magatartásával akar kialakítani” „Önhatalom gyakorolható „a birtok ellen irányuló tilos önhatalom esetén azzal a céllal, hogy a birtokos a támadást elhárítsa. Az önhatalom a birtok megvédéséhez szükséges mértékben gyakorolható” [Petrik Ferenc - Pomeisl András, (2013), 31. o] Érdekesség. „Ha például valaki – anélkül, hogy erre joga volna – megpróbál behatolni az épületbe, ezt a tulajdonos erőszakkal is megakadályozhatja Ez nem minősül tilos önhatalomnak” [dr Hidasi Gábor – dr Horváth Gyula, dr. Kőszegi Gábor – Dr Urbán András, (2007), 106 o] Az önhatalom gyakorlásának másik esete, hogy „az elveszett birtok visszaszerzése

érdekében önhatalommal akkor lehet fellépni, ha a más birtokvédelmi eszköz igénybevételével járó időveszteség a birtokvédelmet meghiúsítaná (Ptk. 56§, vagy például attól lehet tartani, hogy a dolog megsemmisül, kárt okoznak benne vagy elrejtésre kerül. Érdekesség. „Az épületből kizárt tulajdonos önhatalommal visszaszerezheti az épület birtokát, ha annak bontását a birtoksértő munkagépei megkezdik Eben az esetben csak a megengedett önhatalom nyújthat a birtokból kikerült számára megfelelő védelmet, hiszen az ingatlan megsemmisülése fenyeget. Ezt eredményesen és gyorsan hatósági eszközökkel lehetetlen megakadályozni” [dr Hidasi Gábor – dr Horváth Gyula, dr Kőszegi Gábor – Dr. Urbán András, (2007), 107 o] Birtokvédelem közigazgatási úton „A birtokos egy éven belül a jegyzőtől is kérheti az eredeti birtokállapot helyreállítását vagy a zavarás megszüntetését. A jegyző elrendeli az eredeti

birtokállapot helyreállítását és a birtoksértőt a birtoksértő magatartástól eltiltja; kivéve, ha nyilvánvaló, hogy az, aki birtokvédelmet kért, nem jogosult a birtoklásra vagy birtoklásának megzavarását tűrni volt köteles. A jegyző - kérelemre - jogosult a hasznok, a károk és a költségek kérdésében is határozni. A jegyző határozata ellen közigazgatási úton jogorvoslatnak helye nincs. Az a fél, aki a jegyző birtokvédelem kérdésében hozott határozatát sérelmesnek tartja, a határozat 196 kézbesítésétől számított tizenöt napon belül a bíróságtól a másik féllel szemben indított perben kérheti a határozat megváltoztatását” (Ptk. 5:8 §) Akit a birtokától megfosztanak, vagy a birtoklásában zavarnak, elsősorban közigazgatási úton, a jegyzőtől kérhet birtokvédelmet. A jegyző előtt folyó sommás birtokperben a jegyző kizárólag a békés birtoklás tényét vizsgálja a birtokvédelem megadása előtt

Érdekesség. „A jegyző előtti eljárásban a kérelmező a békés birtoklásában megzavart birtokos, a kérelmezett pedig az, aki a birtoklást zavarja” [dr. Hidasi Gábor – dr Horváth Gyula, dr Kőszegi Gábor – Dr Urbán András, (2007), 111. o] A kérelem előterjesztésének azonban határideje van: a jegyzőtől birtokvédelem a birtokháborítás elkövetésétől számított egy éven belül kérhető A kérelem az eredeti állapot helyreállítására, illetve a birtoksértés (zavarás) megszüntetésére irányulhat „A jegyző rendszerint csak a birtoklás ténye alapján határoz, azt vizsgálja, hogy milyen volt az eredeti állapot és ezt tilos önhatalommal megzavarták-e. A jegyző határozatában – a birtokháborítás jellegétől függően – a birtoksértőt a dolog visszaadására kötelezi, illetőleg, ha a birtokháborító a birtokost folyamatosan zavarja, a magatartástól való eltiltásnak van helye. Ha a birtokháborítás egyszeri

cselekménnyel valósul meg, a jegyző megállapítja a birtokháborítás elkövetését, és a birtoksértőt a jövőre nézve tiltja el a magatartás megismétlésétől” [Nagy Éva – Pecze Dóra, (2003), 230. o] „Ha nyilvánvaló, hogy az, aki birtokvédelemért folyamadott, nem jogosult a birtoklásra, illetőleg birtoklásának megzavarását tűrni köteles, akkor a jegyző elutasítja a kérelmet” [dr. Hidasi Gábor – dr Horváth Gyula, dr Kőszegi Gábor – Dr Urbán András, (2007), 112. o] A jegyző határozata ellen közigazgatási úton jogorvoslatnak helye nincs Az a fél, aki a határozatot sérelmesnek tartja, a határozat kézbesítésétől számított 15 napon belül kérheti a bíróságtól a határozat megváltoztatását. Birtokper „Tilos önhatalom esetén a birtokos az eredeti birtokállapot helyreállítását vagy a zavarás megszüntetését kérheti a bíróságtól. A bíróság a birtokláshoz való jogosultság alapján dönt A békés

birtoklásban megzavart fél jogosultságát vélelmezni kell” (Ptk 5:7 §) A bíróság előtt a birtokper megindulhat annak a félnek a keresete alapján, aki a jegyző határozatát sérelmesnek tartja, és kéri a határozat megváltoztatását, vagy – ilyen előzmény nélkül is - közvetlenül a bírósághoz intézett kereset alapján. A bíróság minden esetben a birtokláshoz való jogosultság alapján dönt A békés birtoklásában megzavart fél jogosultságát vélelmezni kell. Így „a perben a bizonyítás kötelezettsége a birtokállapotot megzavaró, vagy azt megváltoztatni kívánó félre hárul, ehhez képest őt terhelik a bizonyítás sikertelenségének következményei is” [Nagy Éva – Pecze Dóra, (2003), 232. o] Jogalap nélküli birtoklás „Aki jogalap nélkül van a dolog birtokában, köteles a dolgot a birtoklásra jogosultnak kiadni. A jogalap nélküli birtokos a dolog kiadását megtagadhatja, amíg a birtoklással kapcsolatosan őt

megillető igényeket ki nem elégítik. Nem tagadhatja meg a dolog kiadását az, aki a dolgot bűncselekménnyel vagy egyébként erőszakos vagy alattomos úton szerezte meg” [Ptk. 5:9 §(1), (2) bekezdés] A Ptk. miniszteri indokolása szerint „a jogalap nélküli birtoklás szabályai a birtoklásra jogosult számára biztosítják a dolog kiadása iránti igényt minden olyan esetben, amikor más személy a dolgot erre őt feljogosító jogcím hiányában tartja magánál.” Aki jogalap nélkül van a dolog birtokában, kötelezettsége, hogy adja ki a dolgot a birtoklásra jogosultnak. A jogalap nélküli birtokos – a visszakövetelés ellenére – jogosult a dolog kiadását megtagadni, vagyis megilleti a visszatartási jog, amíg a birtoklással kapcsolatosan őt megillető igényeket ki nem elégítik (pl. az ingatlanra fordított költségek, hasznok, ráfordítások, károk tekintetében el kell számolniuk az egymással szemben álló feleknek). A Ptk miniszteri

indokolása szerint e megtérítési és ennek biztosítására a visszatartási jog akkor is megilleti a jogalap nélküli birtoklót, ha rosszhiszemű birtokosnak minősül.” Azonban nem tagadhatja meg a dolog kiadását az a jogalap nélküli birtokos, aki bűncselekménnyel vagy egyébként erőszakos vagy alattomos úton szerezte meg a dolgot. Ugyanis a jog az ilyen magatartást nem kívánja védelemben részesíteni semmilyen módon. 197 Érdekesség. Aki a büntetőjogilag üldözendő magánlaksértés törvényi tényállását megvalósító módon került a lakás birtokába, - például a lakatlan ingatlan ajtajának lakatját lefeszítette, és oda beköltözött jogellenesen, és azt az ingatlant az ott tartózkodása alatt felújította - nem tarthatja vissza az ingatlant arra hivatkozással, hogy előbb a jogosult térítse meg neki az ingatlanra fordított értéknövelő beruházásait. 1.3 A tulajdonjog „A tulajdonost tulajdonjogának tárgyán -

jogszabály és mások jogai által megszabott korlátok között teljes és kizárólagos jogi hatalom illeti meg” [5:13 § (1) bekezdés]. Érdekesség. „A tulajdon és a tulajdonjog kifejezéseket mind a köznapi, mind a jogi szóhasználatban egymással azonos értelemben használjuk. Ez arra utal, hogy a tulajdon, mint társadalmi intézmény ma már nem létezhet csak a jog által szabályozottan, mint jogintézmény. Amikortól az ősközösségben élő ember a természetnek egy általa megmunkált darabját (földet, fegyvert, használati tárgyat) a sajátjának tekintette, azóta létezik a tulajdon intézménye, amióta pedig ezt az állam elismerte és a jog eszközével mindenkivel szemben védelemben részesítette, azóta létezik úgy, mint a tulajdonjog intézménye” [Lenkovics Barnabás, (2001), 55. o] A tulajdonjog a vagyoni viszonyok alapjogviszonya. A tulajdonjog a polgári jog kiemelkedő jelentőségű jogintézménye „Az egyes ember legősibb és

legteljesebb törekvése létfenntartásának a biztosítása, saját maga és családja számára létbiztonság, anyagi biztonság megteremtése Ezért dolgozik, termel, hajlandó többleterőfeszítésre is, megtakarít és felhalmoz, és „természetes igénye”, hogy mindebben senki ne akadályozhassa meg, hogy teljesítménye eredményeit mindenki az övének ismerje el, hogy tőle önkényesen senki el ne vehesse. Ezt a természetes emberi igényt ismeri el és juttatja jogi kifejezésre a tulajdonjog intézménye” [Lenkovics Barnabás, (2001), 60. o] A tulajdonjog fogalma „A tulajdonjog a legfőbb jogi hatalmat jelenti a dolog felett, a tulajdonos a jogszabály keretei között a dolgot szabadon birtokolhatja, használhatja, hasznait szedheti, azzal – mint sajátjával – szabadon rendelkezhet, és kizárhat a dologra irányuló minden idegen és jogosulatlan behatást” [Nagy Éva – Pecze Dóra, (2003), 127. o] A Ptk. miniszteri indokolása ugyanakkor rögzíti,

hogy ez a „jogi hatalom nem korlátlan, mert a tulajdonjogban foglalt részjogosítványokat részben törvény, részben mások jogai korlátozzák, továbbá a tulajdonjognak kötelezettséget keletkeztető hatása is lehet” 1.31 A tulajdonjogviszony alanya, tárgya, tartalma A tulajdonjogviszony abszolút szerkezetű jogviszony: a tulajdonjogviszonynak a jogosultja (a tulajdonos) mindig konkrétan meghatározott személy, vele szemben minden más, kívülálló személy kötelezett, akik kötelesek a tulajdonos jogait elismerni, a jogosult joggyakorlását tűrni, és tartózkodni a joggyakorlás zavarásától. A tulajdonjogviszony alanyai A tulajdonjog alanya bárki lehet, így tulajdonos lehet természetes személy (az ember), jogi személy, jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet, állam. Tulajdonosi képességük általános, egyenlő és feltétlen Ez azonban nem jelenti azt, hogy minden jogalany bármely konkrét tulajdonjogviszony alanya lehetne, erre a választ

az alanynak a tulajdonjog tárgyára vonatkozó szerzőképessége adja meg. 198 A tulajdonjogviszony tárgya Megkülönböztetjük a tulajdonjog közvetlen és közvetett tárgyát. A tulajdonjog közvetett tárgya: a dolog, amelyre az emberi magatartás irányul. A tulajdonjog közvetlen tárgya: az emberi magatartás, amelyet a jogviszony alanyainak egymás irányában tanúsítaniuk kell, amelyet a tulajdonos az uralma alatt álló dologra kifejthet, illetve köteles kifejteni, valamint azok a magatartások, amelyeket a tulajdonossal szemben mindenki tanúsítani köteles. A dolog fogalma „A birtokba vehető testi tárgy tulajdonjog tárgya lehet. A dologra vonatkozó szabályokat megfelelően alkalmazni kell a pénzre és az értékpapírokra, valamint a dolog módjára hasznosítható természeti erőkre. A dologra vonatkozó szabályokat az állatokra a természetüknek megfelelő eltéréseket megállapító törvényi rendelkezések figyelembevételével kell

alkalmazni” (Ptk. 5:14 §) „Dolog minden birtokba vehető testi tárgy” [Lenkovics Barnabás, (2001), 35. o], például lakás, bútor, gépjármű. Dolognak tekintjük továbbá a dolog „módjára” hasznosítható természeti erőket (pl a villamosenergiát, szélenergiát), a pénzt (érme, bankjegy, külföldi fizetőeszközök, bankszámlapénz), és az értékpapírokat is A dologra vonatkozó szabályokat az állatokra a természetüknek megfelelő eltéréseket megállapító törvényi rendelkezések figyelembevételével kell alkalmazni A Ptk miniszteri indokolása rögzíti, hogy „az állatokra vonatkozó speciális szabály elsősorban az európai közösségi szintű jogharmonizációs célt szolgálja.” Az állatok védelmét a Büntető Törvénykönyv is beemelte rendszerébe, az állatkínzás törvényi tényállásának megalkotásával Minden birtokba vehető dolog, tulajdonjog tárgya lehet. A dolog fogalmával kapcsolatosan fontos kritérium, hogy: -

A dolog emberi uralom alá hajtható legyen (fizikai értelemben), (ezen a hatalomban tartás tényleges fizikai lehetőségét értjük, mert pl. szivárvány fizikai hatalomban nem tartható, így tulajdonjog tárgya sem lehet). - Másrészt a birtokbavételnek jogilag is lehetségesnek kell lennie. Birtokba vehető mindaz, aminek hatalomban tartását jogszabályok nem tiltják. „Az emberi test tulajdonjog tárgya nem lehet Az emberi test bizonyos részei – haj, vér, szervek – önállósult dologként jogszabály által meghatározott esetekben azonban birtokba vehetőek, dolognak minősülnek” [Nagy Éva – Pecze Dóra, (2003), 127. o] A dolgok csoportosítása A dolgok osztályozása a jogirodalom szerint sokféle szempont szerint lehetséges. 1.) „A dolgok természeti tulajdonsága szerint különböztetünk meg ingó és ingatlan, elhasználható és elhasználhatatlan, helyettesíthető és helyettesíthetetlen, osztható és oszthatatlan, értékkel bíró és

érték nélküli, valamint egységes és összetett dolgokat” [Lenkovics Barnabás, (2001), 39. o]: - - - „Ingatlannak tekintjük a földet és azokat az épületeket, amelyek a földdel tartósan egyesítve vannak [Nagy Éva – Pecze Dóra, (2003), 127. o], például családi ház, gyümölcsös, fák, lábon álló termés stb Ingó dolog minden olyan testi tárgy, ami nem ingatlan” [Nagy Éva – Pecze Dóra, (2003), 127. o] Ingó minden olyan testi tárgy, ami állaguk sérelme nélkül elmozdíthatók, egyik helyről a másikra áttehetők, pl. kerékpár, televízió stb „Elhasználható minden olyan dolog, melynek rendeltetésszerű használata abban áll, hogy részben vagy egészben elhasználják, (elfogyasszák, pl. kenyér, bor, orvosság stb), s állagában a használat folytán megsemmisüljön Aminek nem ez a rendeltetése, az elhasználhatatlan dolog”[Lenkovics Barnabás, (2001), 40. o] „Az elhasználhatatlan dolgok azok, amelyek huzamosabb használatra

vannak rendelve, és amelyek elhasználódása fokozatosan történik meg” (Petrik Ferenc - Pomeisl András, 2013, 47 o) „Helyettesíthető dolgok azok, melyek a forgalomban szám, mérték vagy súly szerint szerepelnek” [Lenkovics Barnabás, (2001), 40.o], pl pénz, cukor, búza Helyettesíthetetlenek az egyedi dolgok, pl Munkácsy Mihály festménye, műtárgy, „Amely dolgok megjelöléséhez egyedi körülírás szükséges” [Lenkovics Barnabás, (2001), 40. o] 199 - - - Osztható dolgok, azok amelyek az állag, a minőség és a gazdasági rendeltetés sérelme nélkül oszthatóak. „Osztható az a dolog, amely nem változik meg sem minőségben, sem értékben a felosztás során, a felosztott részek megőrzik eredeti tulajdonságukat, csak mennyiségükben változnak” [Petrik Ferenc - Pomeisl András, (2013), 47. o], pl nyersanyagok, alapanyagok „Oszthatatlanok az összetett dolgok, pl a gép, az óra, egy ló” (Petrik Ferenc - Pomeisl András, 2013,

47 o) Értékkel bíró dolgok. „Egy dolog akkor bír értékkel, ha valamely emberi szükséglet kielégítésére alkalmas, azaz használati értéke van” [Lenkovics Barnabás, (2001), 41. o] Az érték meghatározása általában pénzzel, mint általános értékmérővel történik „Az értékkel nem bíró dolgok kétfélék Ha nincs értékük (haszontalan, hasznavehetetlen dolgok), akkor kívül esnek a vagyonjog hatókörén Ha viszont értékük azért „felbecsülhetetlen”, mert túl nagy, mert a szokványos forgalomban hozzájuk fogható csereérték nincs, más szóval értékük van, de pénzzel ki nem fejezhető, pl. műkincsek, természeti értékek, akkor ezekre az általában alkalmazott jogi megoldásokhoz képest különleges jogi szabályozás vonatkozik” [Lenkovics Barnabás, (2001), 41 o] Egységes dolog mindaz, „ami természetes fejlődés eredménye (növény, állat), továbbá az a mesterségesen előállított dolog is, melynek alkotóelemei

önálló létüket teljesen elvesztették” (pl. cipő, szék stb) Az összetett dolgok fizikailag több alkotóelemből állnak (pl festmény és képkeret), „az alkotóelemek az összetétel után is külön-külön felismerhetők és esetleg eredeti állapotukba is visszaállíthatók” [Lenkovics Barnabás, (2001), 41 o] 2.) Forgalomban való részvétel szempontjából megkülönböztetünk: forgalomképtelen, korlátozottan forgalomképes és forgalomképtelen dolgokat. - Forgalomképtelen dolgok a kizárólag állami (pl. föld méhének kincsei, felszín alatti vizek, országos közutak, természetes tavak stb.) és helyi önkormányzati tulajdonban lévő dolgok, (pl az önkormányzat törzsvagyona, közutak, közterek stb) és a törvényben meghatározott más dolgok (pl egyes műemlékek) „A forgalomképesség gyakorlati jelentősége, hogy a forgalomképtelen dolgok elidegenítésére kötött szerződés semmis” [Nagy Éva – Pecze Dóra, (2003), 129. o] -

Korlátozottan forgalomképesek azok a dolgok, „amelyeket jogszabály annak nyilvánít (pl. önkormányzati tulajdon egyes tárgyai)” [Nagy Éva – Pecze Dóra, (2003), 129 o] Érdekesség. „A korlátozás szűkítheti egyes dolgok forgalmának az alanyi körét (pl magánszemélyek vagy egyes jogi személyek bizonyos dolgokat nem szerezhetnek meg), a forgalmazás területét (pl. egyes dolgok belföldön nem hozhatók forgalomba, de exportálhatók, vagy éppen fordítva), a forgalmazás módját (pl. egy dolog csak kereskedelmi forgalomban szerezhető be, azon kívül tilos forgalmazni), illetve jogszabály a dolog forgalomba hozatalát állami szerv, hatóság előzetes engedélyéhez vagy hozzájárulásához kötheti” (Lenkovics Barnabás, 2001, 44. o), például az állam feltételhez, engedélyhez kötheti színesfémek, szeszes italok stb. forgalmát - Forgalomképes dolgok: kereskedelmi forgalomba bármikor bekerülhetnek. 3.) Más dolgokhoz való kapcsolatuk

szerint (dologkapcsolatok): Vannak olyan dologösszességek, amelyek gazdaságilag is összefüggnek Ha ilyen módon a dologösszesség dolgai között gazdasági kapcsolat is fennáll, úgy dologkapcsolatról beszélünk. - „A dologkapcsolatok első fajtája a fődolog és a mellékdolog kapcsolata. A dolgok között olyan kapcsolatok létesülhetnek, hogy az egyik dolog – e kapcsolódás következtében – a másik dolog jogi sorsában többé vagy kevésbé osztozik Azt a dolgot, amelyik a másik jogi sorsát meghatározza, szokás fődolognak, azt pedig, amelyik a fődolog sorsában osztozik, mellékdolognak nevezni” [Lenkovics Barnabás (2001), 45. o] Mellékdolgok: az alkotórész, illetőleg növedék, a tartozék, a gyümölcs Alkotórész fogalma „A tulajdonjog kiterjed mindarra, ami a dologgal olyképpen van tartósan egyesítve, hogy az elválasztással a dolog vagy elválasztott része elpusztulna, illetve az elválasztással értéke vagy használhatósága

számottevően csökkenne” (Ptk. 5:15 §) Alkotórész például a szemüveg kerete, a kocsi kereke, a kertbe ültetett cseresznyefa, a számítógép áramkörei, az ingatlan villanyvezetéke, szerelvényei. Az alkotórész osztja a fődolog jogi sorsát. A Ptk miniszteri indokolása szerint „az alkotórész tulajdonjoga a fődolog tulajdonjogától 200 nem válhat el””Fődolog és alkotórész külön nem ruházható át és nem terhelhető meg, fődolog és alkotórésze nem képezhetik külön dologi jogok tárgyát.” „A tulajdonjog tárgya külön akkor lehet, ha a fődologtól elkülönítik” [Petrik Ferenc - Pomeisl András, (2013), 48. o] Tartozék „A tulajdonjog kétség esetén kiterjed arra is, ami nem alkotórész ugyan, de a dolog rendeltetésszerű használatához vagy épségben tartásához rendszerint szükséges vagy azt elősegíti” (Ptk. 5:16. §) A tartozék különválhat a fődologtól, azonban a fődolog jobb kihasználhatóságát

biztosítja, a fődolog rendeltetésszerű használatához, épségben tartásához szükséges, például a szemüveg és a szemüvegtok, a hegedű és a vonója, csónak evezőlapátjai, a lakásban a csillár, „telken lévő pajta” (BH 1964/4199). Tartozék csak ingó dolog lehet Tartozékon önálló tulajdonjog is fennállhat „A tulajdonjog kétség esetében kiterjed a tartozékra is, de a legtöbb esetben a felek megállapodása dönt erről” [Nagy Éva – Pecze Dóra, (2003), 129. o] „A tartozék mindaddig a fődolog sorsát követi, amíg ezzel ellentétes jogi tények nem válnak nyilvánvalóvá, például a felek úgy egyeznek meg, hogy a lakatot kulcs nélkül is megvásárolják, a gumicsónakhoz nem a tartozékként szereplő evezőket használják stb.” [Petrik Ferenc - Pomeisl András, (2013), 48 o] Növedék Az alkotórész speciális alfaja a növedék. Ha egy meglévő dolognak egy másik dolog utólag az alkotórészévé válik, az a dolog növedéke

Növedék az olyan dolog, amely utóbb válik a fődolognak minősülő föld alkotórészévé, például természetes növedék: a folyó félsziget képzése, vagy mesterséges növedék: az épület, melyet mesterséges úton egyesítettek az ingatlannal. A növedék abban különbözik az alkotórésztől, hogy növedéke egységes dolognak is lehet, például az állat meghízik, így az ára megemelkedik. Itt a növedék haszon formájában realizálódik, és a "súlygyarapodás" nem tekinthető az állat alkotórészének. Az ingatlan tulajdonjogának származékos megszerzésének tipikus esete, amikor a föld tulajdonosa megszerzi mindazon dolgok tulajdonjogát, melyek utóbb váltak a föld alkotórészévé (például új épület, növényzet). Gyümölcs Sajátos kapcsolatot jelent, valamely dolog és annak gyümölcse közötti kapcsolat. A gyümölcs a fődolog olyan időszakonként visszatérő növekménye, amelyet a fődolog az állag, léte, épsége,

gyümölcsöző képessége sérelme nélkül hoz létre. A fődolog hozadéka A gyümölcs nemcsak természeti (pl a fa termése), de jogi kategória is Természetes gyümölcs a mezőgazdasági termék, termény (gyümölcs, búza, kukorica, fa, zöldség stb.) és szaporulat (állat szaporulata, kicsinye), de gyümölcs az állat gyapja, teje, a tyúk tojása is. Jogi értelemben, jogi gyümölcs alatt minden olyan gazdasági előnyt értünk, amely egy dologból, annak rendeltetésszerű használata során időnként visszatérően keletkezik, anélkül, hogy ez a dolog épségét veszélyeztetné (például a pénz kamata, ingatlan használatáért fizetett díj). A gyümölcs az elválásig nem önálló dolog, nincs önálló jogi sorsa, mindössze a fődolognak az alkotórésze. A gyümölcs az elválasztással válik önálló dologgá, például gyümölcsöt hozó fa esetén a gyümölcs leszedésével, lehullásával; lábon álló termény, gabonafélék, kukorica esetén

az aratással; élőállat esetén az elléssel. 201 Alapfogalmak Vagyon. Az azonos célra rendelt gazdasági érdekű jogosultságok és kötelezettségek összessége „Valamely jogalany értékben meghatározható javainak, azaz dolgokra vonatkozó és más személyekkel szemben fennálló jogainak, valamint kötelezettségeinek összessége. A vagyonnak részét alkotják nemcsak a jogok (aktívák), hanem a kötelezettségek (passzívák) is. A passzív vagyon levonása után fennmaradó különbözetet szokás „tiszta vagyonnak” nevezni” (Lenkovics Barnabás, 2001, 49 o) A dologösszesség. A dologösszesség „forgalmi egység”, több különálló dolgot tartalmaz Több egyszerű, önálló, de azonos rendeltetésű dolog összefoglalása egy gyűjtőfogalom alá. „Állhat egyfajtájú dolgokból, (pl. gyűjtemény, könyvtár, nyáj, étkészlet), de különböző fajtájú dolgokból is (pl szőlő présházzal és borászati felszereléssel, műhely

szerszámokkal, bolt árukészlettel)” [Lenkovics Barnabás, (2001), 49 o] Esetükben a tulajdonjog megszerzése szempontjából nem az egyes dolgoknak, hanem azok összességének van jelentősége, pl. egyszerűbb bérbeadni őket Ezek a dolgok megtartják önállóságukat, a dologösszességben lévő egyes dolgok külön-külön tulajdonjogok tárgyai lehetnek, mégis a forgalmi életben egyszerűbb őket egy ügyletben kezelni Haszon. A dolog rendeltetésszerű használatából származó előny „Mindaz az előny, amely gyümölcsnek nem minősíthető, de a dologhoz fűződik. A haszon magában foglal vagyoni és nem vagyoni előnyöket, kulturális, esztétikai, környezeti és egyéb előnyöket is, melyek emberi szükségletet elégítenek ki, és így gazdasági értékük van, pl. ha valaki bérbe adja a házát, a bér annak polgári gyümölcse, ha maga lakja, az a haszna”[Lenkovics Barnabás, (2001), 49. o] Költség. Dologgal kapcsolatos ráfordítás, kiadás

Érdekesség. Szükséges költség: „a gazdaságilag indokolt és célszerű kiadás, ami a dolog fenntartásához, állagának megőrzéséhez szükséges”[(dr Hidasi Gábor – dr Horváth Gyula, dr Kőszegi Gábor – Dr Urbán András, (2007), 118. o], pl karbantartási, helyreállítási költségek Hasznos költség: „mindaz a szükséges költségnek nem minősülő kiadás, ami az ingatlan állagát gyarapítja, használhatóságát vagy értékét növeli” [dr. Hidasi Gábor – dr Horváth Gyula, dr Kőszegi Gábor – Dr Urbán András, (2007), 119. o], pl az ingatlan közművesítése /melyre nem hatósági határozat kötelezi a birtokost/ vagy az ingatlan szigetelése, emelet ráépítése Fenntartással együtt járó kisebb kiadások: „a dolog rendeltetésszerű használatához szükséges és azzal együttjáró költségek” [dr. Hidasi Gábor – dr Horváth Gyula, dr Kőszegi Gábor – Dr Urbán András, (2007), 119 o], pl villanykörte cseréje, az

ingatlan belső festése, ajtók, ablakok mázolása. Luxus (fényűző) költségek, amelyek a dolog értékét ésszerű határokon túl növelik. Az épület és a föld tulajdonjoga „Az épület tulajdonjoga - ha az épület és a föld tulajdonosa eltérően nem állapodnak meg - a földtulajdonost illeti meg. Az ingatlan tulajdonosa rendelkezhet úgy, hogy a földet és a rajta álló épületet önálló ingatlanokként jegyezzék be az ingatlan-nyilvántartásba (Ptk 5:18 §) Érdekesség. Elválhat-e a föld és a földre épített családi ház tulajdonjoga egymástól? Főszabály szerint az épület tulajdonjoga a földtulajdonost illeti meg. Elválhat azonban a családi ház és a föld tulajdonjoga, ha a földre építő családi ház tulajdonosa a földtulajdonossal írásban úgy állapodott meg, hogy a földre családi házat épít, ez esetben az épület tulajdonosa a földre földhasználati jogot szerez. Ekkor a földhivatalban az ingatlan tulajdonosa kérheti,

hogy az ingatlan-nyilvántartásban külön-külön önálló ingatlanokként jegyezzék be a földet és a rajta álló épületet. Ebben az esetben, „ha a föld és a rajta álló épület tulajdonjoga elválik, a földtulajdonost az épületre, az épület tulajdonosát a földre elővásárlási jog illeti meg” (Ptk. 5:20 §) A tulajdonjogviszony tartalma A tulajdonjogviszony tartalmát: a tulajdonjog részjogosítványai, a tulajdonjogviszonyból fakadó jogosultságok és kötelezettségek alkotják. 202 A tulajdonost megillető legfontosabb jogosultságok A tulajdonjogviszony tartalmából fakadó tulajdonost megillető jogosultságok jogirodalomban elterjedt megnevezése: a „tulajdoni triász”. A tulajdonost megillető jogosultságok A dolog birtoklásának joga és a birtokvédelemhez való jog A dolog használatának, hasznosításának a joga A dolog feletti rendelkezés joga 34. ábra: A tulajdonos jogai - A birtokláshoz és a birtokvédelemhez való

jog „A tulajdonost megilleti a birtoklás joga és a birtokvédelem” (Ptk. 5:21 §) A Ptk. miniszteri indokolása rögzíti, hogy ’a birtoklás joga a tulajdonjog fontos részjogosítványa” A birtoklás joga alapján a tulajdonosnak jogában van a dolgot hatalmában tartani, és megilletik a birtokvédelem eszközei. „A tulajdonos a tulajdonjog megszerzésével a dolog feletti hatalmat is megszerzi” [Petrik Ferenc - Pomeisl András, (2013), 53 o] - A használat és a hasznok szedésének joga „A tulajdonos jogosult a dolgot használni és a dolog hasznait szedni; viseli a dologgal járó terheket és a dologban beállott azt a kárt, amelynek megtérítésére senkit sem lehet kötelezni”(Ptk. 5:22 §) „A használat és a hasznok szedésének joga biztosítja a tulajdonos számára, hogy az ingatlanból folyó előnyöket élvezze” [dr. Hidasi Gábor – dr Horváth Gyula, dr Kőszegi Gábor – Dr Urbán András, (2007), 121 o] A tulajdonos a dolgot korlátozás

nélkül használhatja - ezt a jogát csak törvény korlátozhatja -, illetve megszerezheti mindazokat az előnyöket, hasznokat, amelyek a dologból származnak, a természetes hasznokat (termék, termény, szaporulat) és az ún. jogi hasznokat (pl tőke kamatjövedelem, használati díj stb) Érdekesség. „A rendeltetésszerű használat követelménye nem jelent sem használati kötelezettséget, sem azt, hogy a tulajdonos ne járhatna el saját érdekeivel ellentétesen, ha az mások érdekeit vagy jogszabályt nem sért, pl. ha a tulajdonos az üresen álló, nagy értékű lakóingatlanát nem adja bérbe, az ugyan célszerűtlen, de a tulajdonos gazdasági érdekei kivételével semmilyen szabályt nem sért” [dr. Hidasi Gábor – dr Horváth Gyula, dr Kőszegi Gábor – Dr. Urbán András, (2007), 121 o] Ugyanakkor megjegyzendő, hogy bizonyos jogszabályok, például a Termőföldről szóló törvény előírja a termőföld hasznosítási kötelezettségét. A dolog

használatának általános magánjogi korlátja: a szomszédjog „A tulajdonos a dolog használata során köteles tartózkodni minden olyan magatartástól, amellyel másokat, különösen a szomszédokat szükségtelenül zavarná, vagy amellyel jogaik gyakorlását veszélyeztetné” (Ptk. 5:23 §) A tulajdonos használati joga nem korlátlan jogosítvány. Korlátja, hogy a használattal a tulajdonos nem zavarhat másokat, különösen a szomszédjait. A szomszédjog korlátját képezi a tulajdonos használati jogának, haszonszedési jogának és kisebb részben a birtoklás jogának A szomszédjogot elsősorban a szomszédos ingatlanok kapcsán alkalmazzuk. A bírói gyakorlat szerint azonban „szomszédnak nemcsak a szomszédos ingatlan birtokosa, használója minősül, hanem mindenki, akit az adott ingatlan használata zavar, akit a zavaró hatások érintenek. 203 Érdekesség. Arany János A fülemile című versében12 bemutatta a szomszédok vitájából fakadó

perlekedést A fülemülefütty miatt a szomszédok manapság igaz nem fordulnak ugyan bírósághoz, ám a tapasztalat azt mutatja, hogy továbbra is sok gondot okoznak az áthajló ágak, az átnyúló gyökerek, s nemegyszer kérdéses, ki szedheti össze a gyümölcsöket. Előfordul, hogy a vendéglátóhelyek, autószerelő és más műhelyek, gépkocsi-mosók közelében lakók azt kifogásolják a per során, hogy szomszédjuk olyan tevékenységet folytat, amely zajjal jár, nagy fényhatást vált ki, esetleg bűzt terjeszt, és a hangoskodás, a zene, a cigarettafüst vagy a gépek zaja zavarhatja a környéken élőket. Napjaink gyakorlatából életszerűbb példa az állattartással kapcsolatos zavarás, amikor szomszédok azt vitatják, hogy hol engedhető meg az állattartás – egyes önkormányzatok rendelete alapján csirkét, malacot sem nevelhettek bárhol az ingatlantulajdonosok. A szomszédjog általános szabálya A szomszédjog általános szabályának

lényege, hogy „Úgy használd a Tiéd, hogy a Másét ne sértsd!” A tulajdonos a dolog használata során köteles tartózkodni minden olyan magatartástól, mellyel másokat, különösen szomszédjait szükségtelenül zavarná, vagy amellyel jogaik gyakorlását veszélyeztetné. A használat során az indokolatlan, szükségtelen zavarástól tartózkodnia kell a dolog tulajdonosának Érdekesség. Előfordulhat, hogy a normális életvitelünkkel (hazaérkezés, takarítás, zuhanyzás stb) is zavarhatjuk szomszédjaink nyugalmát, azonban a lényeg mindig a szükséges és szükségtelen zavarás elhatárolásán van. Ha késő este érkezünk haza, a garázskapu becsukódása valószínűleg kellemetlenséget okoz az álmából erre felriadó földszinti lakónak, ezzel a zavarással azonban kénytelen lesz együtt élni. Azonban a bíróság ezzel ellentétes álláspontra helyezkedett, amikor az egyik lakó az udvarában olyan szélrózsát szerelt fel, amely a szél

hatására úgy lendült forgásba, hogy a szerkezethez erősített vaspálca egy fémgömbhöz ütődve csengő hangot adott. Azzal, hogy a szerkezet hangja a többi lakó lakásában is hallható volt, az „alkotó” nyilvánvalóan megsértette a szomszédjogi szabályokat. A bíróság a zavarás mértékének megítélésénél – vagyis, hogy mikor és mennyiben szükségtelen a zavarás, vagy olyannak minősül-e, amit még tűrni tartozik a sérelmet szenvedett fél, és ezért alaptalan az igénye az ítélkezés során vizsgálja a helyi szokásokat. A szükségtelen zavarást megvalósíthatja például: rezgés, hanghatás, zaj, bűz, zavaró lehet továbbá az ingatlanban folytatott gazdasági tevékenység, az ingatlanon növő növényzet. Gyakori a bírói gyakorlatban az építkezésekkel kapcsolatban megnyilvánuló szükségtelen zavarás. A tulajdonosnak építkezése során figyelemmel kell lennie mások, különösen a szomszéd érdekeire (leárnyékolás,

kilátás megvonása, porhatás, szennyezés, lefolyóvíz visszaélésszerű átvezetése stb.) Az építkezéssel kapcsolatos leggyakoribb esetkör, hogy a sérelmet szenvedett fél a megvalósult építmény miatt arra hivatkozással támaszt kártérítési igényt, hogy az építkezés következményeként a szomszédos ingatlan forgalmi értéke csökkent. Érdekesség. „Az értékcsökkenés megléte nem nyújt egymagában alapot az alperesek felelősségének megállapítására Az alperesek ugyanis építkezésük során – a tervezés és kivitelezés megvalósításakor – olyan méretű, magasságú épületet alakítottak ki, amelynél figyelemmel voltak a felperesi ingatlanra, így az építkezés a szokásos, az építkezéssel együtt járó helyzetet teremtette, ami azonban nem tartozik a szükségtelen zavarás fogalmi körébe. Ennek megítélésénél jelentősége van a szakvéleményben foglaltaknak, amely szerint a felperes tetőablakából korábban sem volt

rálátás a Dunára, a Bazilikára, a városra való kilátás pedig – ha a korábbihoz képest kisebb mértékben – de megmaradt” (BH. 1994 661) Tilos a szomszédos telekre olyan áthatást gyakorolni, pl. zaj útján, amely a szomszédot szükségtelenül zavarja, vagy amely jogai gyakorlásában veszélyezteti, illetve korlátozza. 12 Az 1. számú mellékletben olvasható Arany János: Fülemile című költeménye 204 Érdekesség. „A Legfelsőbb Bíróság álláspontja szerint köztudomású tényként fogható fel az, hogy a labdarúgó pálya üzemeltetésével jelentős hang, zajhatás és egyéb zavaró áthatás jár együtt, ami az adott esetben szükségtelen zavarásnak minősülhet. A szükségtelen zavarás fennállása esetén az érdekek egyeztetésével lehet és kell keresni azt a megoldást, amely mellett ez a hang-, zaj-és más hatás már olyan mértékű, amelyet a szomszéd tűrni tartozik” [Nagy Éva – Pecze Dóra, (2003), 134. o] A

zavaró tevékenység tipikus megnyilvánulásai az idők folyamán változnak, a társadalmi viszonyok alakulása és a technikai fejlődés függvényében új típusú zavaró magatartások jelentkeznek. Egyes szomszédjogok Nem részletezi a törvény a hagyományos szomszédjogok, pl. az áthajló ágak, gyökerek levágásának jogát, a tilosban talált állat visszatartásának jogát, a kilátás jogát, ennek okát a Ptk. miniszteri indokolása rögzíti, mely szerint „a tradicionális szomszédjogok ma sem vesztették el ugyan gyakorlati jelentőségüket, de többségük külön jogszabályban megfelelően rendezhető. Ezért közülük a törvény csak a földtámasz jogát és szomszédos telek – kártalanítás ellenében történő – ideiglenes igénybevételének eseteit határozza meg.” A földtámasz joga „A tulajdonos nem foszthatja meg a szomszédos épületet a szükséges földtámasztól anélkül, hogy más megfelelő rögzítésről ne

gondoskodnék” (Ptk. 5:24 §) „A földtámaszhoz való jog nemcsak azt jelenti, hogy a tulajdonos a szomszédos épület biztonságát, védelmét szolgáló támasztékot nem jogosult elbontani, hanem minden olyan behatástól való tartózkodást, amely annak állékonyságát veszélyezteti, így biztosítani kell pl. a megfelelő csapadékvíz elvezetést, mert ennek hiányában a szomszéd épületre átfolyó víz károsíthatja annak alapozását” [dr. Hidasi Gábor – dr Horváth Gyula, dr. Kőszegi Gábor – Dr Urbán András, (2007), 129 o] A szomszédos telek igénybevétele „Ha közérdekű munkálatok elvégzése, állatok befogása, az áthajló ágak gyümölcsének összegyűjtése, az ágak és gyökerek eltávolítása céljából vagy más fontos okból szükséges, a tulajdonos kártalanítás ellenében köteles a földjére való belépést megengedni. A tulajdonos a szomszédos földet kártalanítás ellenében használhatja, ha ez a földjén való

építkezéshez, bontási, átalakítási vagy karbantartási munkálatok elvégzéséhez szükséges” (Ptk. 5:25 §) A tulajdonos köteles – az akadályozás mértékéhez igazodó kártalanítás ellenében - a földjére való belépést, illetőleg a korlátozott ideig való ott-tartózkodást megengedni például az áthulló gyümölcsök felszedése céljából. A tulajdonos – kártalanítás ellenében - a szomszédos földet a belépés mellett használhatja is, például bontási munkálatok elvégzéséhez A túlépítés szabályai „Túlépítésről akkor beszélünk, ha a tulajdonos a földjének határain túl építkezett, az épület egy része átnyúlik a szomszéd ingatlanra” (Nagy Éva – Pecze Dóra, 2003, 138. o) Túlépítés esetén a tulajdonos a saját anyagával részben a saját földjére, részben a más tulajdonában álló szomszéd ingatlanra épít. Különbség van a jogkövetkezmények között a túlépítő jó-, vagy

rosszhiszeműségétől függően A sérelmet szenvedett szomszéd választhat a jogkövetkezmények közül. „Jóhiszemű az a túlépítő, aki nem tudta – és nem is kellett tudnia -, hogy idegen földjére épít” (BH 1994. 532) „A jóhiszemű túlépítés Ha a tulajdonos jóhiszeműen földjének határain túl építkezett, a szomszéd követelheti, hogy a túlépítő a) a beépített rész használatáért és a beépítéssel okozott értékcsökkenésért adjon kártalanítást; b) a beépített részt vásárolja meg, ha a föld megosztható; vagy c) az egész földet vásárolja meg. 205 A szomszéd az egész földjének megvásárlását akkor követelheti a túlépítőtől, ha a föld fennmaradó része a túlépítés következtében használhatatlanná válik; vagy a földdel kapcsolatos valamely jog vagy foglalkozás gyakorlása a túlépítés következtében lehetetlenné vagy számottevően költségesebbé válik. A bíróság a szomszéd által

választott jogkövetkezmény helyett az (1) bekezdésben meghatározott más jogkövetkezményt alkalmazhat. Nem alkalmazhat a bíróság olyan jogkövetkezményt, amelynek alkalmazása ellen mindkét fél tiltakozik” (Ptk. 5:28 §) Rosszhiszemű a túlépítő, ha tudta, vagy megfelelő gondosság tanúsítása esetén tudnia kellett volna, hogy idegen földre épít. „A rosszhiszemű túlépítés Ha a túlépítő rosszhiszemű volt, vagy ha a szomszéd a túlépítés ellen olyan időben tiltakozott, amikor a túlépítőnek az eredeti állapot helyreállítása még nem okozott volna aránytalan károsodást, a szomszéd követelheti, hogy a túlépítő a) az épületet bontsa le; vagy b) a saját földjét és az épületet - a föld és az épület értékének megtérítése ellenében - bocsássa tulajdonába. A szomszédot - választása szerint - megilletik a jóhiszemű túlépítésre vonatkozó szabályokban foglaltak szerinti jogok. A lebontás és az eredeti

állapot helyreállításának költségei a túlépítőt terhelik A túlépítőt megilleti a beépített anyag elvitelének joga” (Ptk. 5:29 §) - A tulajdonos rendelkezési joga „A tulajdonost megilleti az a jog, hogy a dolog birtokát, használatát vagy hasznai szedésének jogát másnak átengedje, azt biztosítékul adja, vagy más módon megterhelje, továbbá, hogy a tulajdonjogát másra átruházza, vagy azzal felhagyjon. Ingatlan tulajdonjogával felhagyni nem lehet” (Ptk 5:30 §) A Ptk. miniszteri indokolása rögzíti, hogy „a tulajdonos tulajdonjoga gyakorlásának törvényi és mások jogai által megszabott korlátai között a tulajdonában lévő dologgal szabadon rendelkezik.” A rendelkezési jog a tulajdonosnak azt a jogát jelenti, hogy a dologra nézve polgári jogviszonyokat létesíthet, pl. az ingatlanát a tulajdonos bérbe adhatja, illetve megszüntetheti a dolog tulajdonjogát, azzal felhagyhat Megjegyzendő, hogy ingatlan tulajdonjogával

felhagyni nem lehet. A rendelkezési jog gyűjtőfogalom, mely magában foglalja: - a dolog birtokának átengedését, (pl. a tulajdonos a dolgot letétbe adhatja); - a használat jogának átengedését, (pl. a tulajdonos a dolgot bérbe adhatja); - a hasznok szedése jogának átengedését, (pl. a tulajdonos a dologra haszonélvezetet biztosíthat); - a dolog biztosítékul adását, vagy más módon történő megterhelését (pl. a tulajdonos a dolgot (bundáját, arany ékszerét) átmeneti pénzügyi gondjai miatt – a nyújtott pénzösszeg biztosítékául - zálogba adhatja); - a dolog tulajdonjogának átruházását, (ami azt jelenti, hogy a tulajdonos a dolog tulajdonjogát másra átruházza, például a dolgot elajándékozhatja, eladhatja, elcserélheti); - a tulajdonjoggal való felhagyást (pl. a tulajdonos a dolgot eldobhatja, lomtalanítja a dolgait) – ez azonban az ingatlanokra nem vonatkozik, hiszen ingatlan tulajdonjogával felhagyni nem lehet. A

rendelkezési jog korlátja. Elidegenítési és terhelési tilalom „Tulajdonjog tárgyára vonatkozó jog biztosítása érdekében a tulajdonos harmadik személlyel szemben hatályosan a tulajdonjog tárgyára elidegenítési és terhelési tilalmat vagy elidegenítési tilalmat alapíthat. Ingatlan esetén az ingatlan-nyilvántartásban azt a jogot is fel kell tüntetni, amelynek biztosítására a tilalom szolgál. Az elidegenítési és terhelési tilalom, valamint az elidegenítési tilalom az azzal biztosított jog megszűnésével megszűnik” (Ptk. 5:31 §) A tulajdonos rendelkezési joga sem korlátlan. A Ptk miniszteri indokolása rögzíti, hogy „a rendelkezési jog korlátozása a dologra vonatkozó elidegenítési és terhelési tilalomban, vételi, visszavásárlási vagy elővásárlási jogban vagy a dolog forgalomképtelenné minősítésében nyilvánulhat meg.” Az elidegenítési 206 és terhelési tilalom a tulajdonos rendelkezési jogának alapvető

korlátja, mely alapulhat jogszabályon, bírósági határozaton, vagy szerződésen. Fő hatása, hogy „az elidegenítési és terhelési tilalomba ütköző rendelkezéshez a jogosult hozzájárulása szükséges Az elidegenítési és terhelési tilalommal ellentétes rendelkezés hatálytalan azzal szemben, akinek jogát a tilalom biztosítja Az elidegenítési és terhelési tilalommal ellentétes rendelkezés a tilalommal biztosított jog jogosultjának a rendelkezés jogosultjához intézett hozzájáruló nyilatkozatával hatályossá válik [Ptk. 5:32 § (1) bekezdés] Érdekesség. Például ingatlan vásárlásához nyújtott lakáscélú hitelek folyósítása esetén a pénzintézetek a kölcsön biztosítása érdekében a kölcsönből megvásárolt lakást jelzáloggal, valamint a jelzálogjog biztosítására szolgáló elidegenítési és terhelési tilalommal terhelik. Ezt az ingatlant nem lehet – a pénzintézetet „megkerülve” - eladni, erre az ingatlanra

nem lehet érvényesen harmadik személlyel adásvételi szerződést kötni, csak akkor, ha egyidejűleg az ingatlant a tulajdonosa tehermentesíti, a kölcsönt a pénzintézet részére visszafizeti. Vagyis az elidegenítési és terhelési tilalom megakadályozza, hogy az adós (az eladó) a hitel kiegyenlítése előtt – a pénzintézet engedélye nélkül – eladja a lakást. A tulajdonos kötelezettségei - Közteherviselési kötelezettség (a tulajdonos viseli a dologgal járó terheket). - Kárveszély-viselési kötelezettség (a tulajdonos viseli a dologban beállott azt a kárt, amelynek megtérítésére senkit sem lehet kötelezni). - A szükséghelyzetben okozott kár viselése. - Közérdekű használat tűrése. 35. ábra: A tulajdonos kötelezettségei - A tulajdonos közteherviselési kötelezettsége A tulajdonosnak viselnie kell a dologgal járó terheket: - a dolog természetéből adódó költségeket (például a dolog állagának megóvásához,

felújításához, karbantartásához szükséges költségek); - a tulajdonjog részjogosítványainak a korlátait (például szolgalmi jog, elidegenítési és terhelési tilalom, a szomszédjogok) - a közterheket (például kommunális adó, súlyadó). A Ptk. miniszteri indokolása rögzíti, hogy „a dologgal járó terheket akkor kell a tulajdonosnak viselnie, ha azokat jogszabály nem hárítja másra.” - A tulajdonos kárveszély-viselési kötelezettsége „A tulajdonos viseli a tulajdonában bekövetkezett kár azon részét, amelyet nem lehet másra hárítani, vagyis aminek a megtérítésére senkit sem lehet kötelezni” (Ptk. 5:22 §) A tulajdonos kénytelen viselni mindazokat a károkat, amelyek senkitől, semmilyen alapon nem követelhetők Ez a szabály önmagában azt is jelenti, hogy a tulajdonos feladata – saját érdekében is – megtalálni a károkozót. Ennek hiányában, ugyanis ha a károkozó felelősségét nem lehet megállapítani, a dolog

megsemmisüléséből vagy megrongálódásából eredő kár viselése a tulajdonost terheli Meg kell említeni a „VIS MAIOR” fogalmát – amely szó szerint annyit jelent, hogy „legnagyobb erő”. Például ha elháríthatatlan, külső körülmény (árvíz, belvíz, villámcsapás stb.) okozza a kárt, amiért más felelőssé nem tehető, a tulajdonos viseli a kárt A szükséghelyzetben okozott kár viselése, szükséghelyzetben a dolog igénybevételének a tűrése „Másnak életét, testi épségét vagy vagyonát közvetlenül fenyegető és más módon el nem hárítható veszély esetén a tulajdonos köteles tűrni, hogy dolgát a veszély megszüntetése céljából a szükséges mértékben igénybe vegyék, felhasználják vagy abban kárt okozzanak. Más vagyonát fenyegető veszély esetén ez a kötelezettség a tulajdonost akkor terheli, ha a fenyegető kár előreláthatóan jelentős mértékben meghaladja azt a kárt, amely a tulajdonost a behatás

következtében érheti” (Ptk. 5:26 § (1) bekezdés) „Szükséghelyzetről akkor van szó, ha másnak életét, testi épségét vagy vagyonát közvetlen veszély fenyegeti, s e veszély más módon nem hárítható el” [Lenkovics Barnabás, (2001), 92. o] Életet, testi épséget fenyegető szükséghelyzetben a tulajdonos korlátlanul köteles tűrni, hogy a dolgát a veszély megszün- 207 tetése céljából használják, akár el is pusztítsák. Más vagyonát fenyegető szükséghelyzet esetében ez a kötelezettség a tulajdonost csak akkor terheli, ha a fenyegető kár előreláthatóan jelentős mértékben meghaladja azt a kárt, amely a tulajdonost a behatás következtében érheti. „A tulajdonos a szükséghelyzetbe került személytől kártalanítást, attól, aki a veszély megszüntetése során indokolatlanul nagy kárt okozott, a szerződésen kívül okozott károkért való felelősség szabályai szerint kártérítést követelhet” [Ptk. 5:26 §

(2 bekezdés] Ha szükséghelyzet feltételei fennállnak, a károkozás nem jogellenes, hanem jogos magatartás. Ha a szükséghelyzet bármely feltétele hiányzik, például nincs veszély, akkor a károkozás jogellenes, a károkozó tehát a felelősség általános szabályai szerint tartozik helytállni, vagyis kártérítést fizetni. Szükséghelyzetben okozott kár esetén a tulajdonos a szükséghelyzetbe került személytől – és nem attól, aki a kárt okozta - kártalanítást követelhet. Azonban ha a szükséghelyzet elhárítása során indokolatlanul nagy kárt okoztak, ebben az esetben a tulajdonos kártérítést követelhet Érdekesség. „A tűz oltására kivonult tűzoltók letapossák a szomszéd veteményét, mert másképpen nem tudnak a tűz fészkéhez hozzájutni. Amikor az oltást befejezték, a tűzoltóautó vezetője gondatlanul tolat és kidönti a kerítést is. A veteményért a kigyulladt ház tulajdonosától kártalanítást, a kidöntött

kerítésért a tűzoltóságtól kártérítést követelhet a károsult” [Lenkovics Barnabás, (2001), 92 o] Érdekesség. „Ha az épület eloltása érdekében le kell rombolni a szomszéd telek kerítését, az épület tulajdonosai tulajdoni hányadaik arányában kötelesek kártalanításra, feltéve, hogy a kerítés lerombolása feltétlenül szükséges volt a tűzoltáshoz, és nem okozott nagyobb kárt, mint amekkorát a tűz okozott volna” [dr. Hidasi Gábor – dr Horváth Gyula, dr. Kőszegi Gábor – Dr Urbán András, (2007), 174 o] „Ha több személy életét, testi épségét vagy vagyonát fenyegető veszélyt egyes veszélyeztetett tárgyak feláldozásával hárítanak el, az ebből eredő kárt, ha e tárgyak feláldozása szükséges volt, veszélyeztetett érdekeik arányában valamennyien viselik; ezt a szabályt kell alkalmazni a veszély elhárítására fordított szükséges költség megosztására is” (Ptk. 5:26 §(3) bekezdés) Érdekesség.

„Ha több személy életét, vagy vagyonát fenyegető veszélyt egyes veszélyeztetett tárgyak feláldozásával hárítanak el (pl a süllyedő hajóról a teher csökkentése érdekében egyes dolgokat kidobnak) Az ebből eredő kárt, amennyiben a tárgyak feláldozása szükséges volt, veszélyeztetett érdekei arányában valamennyi fenyegetett személy viseli. Ezt a szabályt kell alkalmazni a veszély elhárítására fordított költség megosztására is” [Lenkovics Barnabás, (2001), 92. o] Közérdekű használat „Az ingatlan tulajdonosa tűrni köteles, hogy az erre jogszabályban feljogosított személyek - a feladataik ellátásához szükséges mértékben - az ingatlant időlegesen használják, arra használati jogot szerezzenek, vagy az azon fennálló tulajdonjogot egyébként korlátozzák. Ebben az esetben az ingatlan tulajdonosát a korlátozás mértékének megfelelő kártalanítás illeti meg. Ha a korlátozás az ingatlan rendeltetésszerű

használatát lehetetlenné teszi, vagy jelentős mértékben akadályozza, a tulajdonos az ingatlan kisajátítását kérheti (Ptk. 5:27 §) Az ingatlan tulajdonosa tűrni köteles, hogy az erre jogszabályban feljogosított szervek, például az állami vagy önkormányzati szervek, a szakfeladataik ellátásához szükséges mértékben az ingatlant időlegesen használják közérdekű szolgáltatás (például energia-szolgáltatás, telefonhálózat-telepítés, vízvédelem, postai célú vezetékek, berendezések elhelyezése) érdekében. Az ingatlan tulajdonosát az akadályozás mértékétől függő kártalanítás illeti meg 1.32 Tulajdonszerzés esetei Tulajdonszerzésen azokat az eseteket értjük, amikor a dologra vonatkozóan tulajdoni jogviszony jön létre, „az adott birtokba vehető dolog fölött tulajdonosi hatalom keletkezik” [Lenkovics Barnabás, (2001), 208 120. o] Tulajdonszerzésre csak a törvényben meghatározott, kifejezetten elismert módokon

kerülhet sor A tulajdonszerzés egyik jogkövetkezménye, hogy rendszerint „a megszerzés időpontjától kezdve illetik a tulajdonost a tulajdonjogból folyó jogosítványok és terhelik a tulajdonjoggal járó kötelezettségek” [Nagy Éva – Pecze Dóra, (2003), 139. o] A tulajdon-szerzésmódokat két csoportba soroljuk. Attól függően, hogy a tulajdonjog megszerzése előtt volt-e más személynek tulajdonjoga a dolgon, a jogirodalom megkülönbözteti az eredeti és a származékos szerzésmódot. Tulajdonszerzés esetei, jellemzői Eredeti szerzésmód Származékos szerzésmód A dolgon a szerzéskor nem állt fenn tulajdon, vagy ha Az új jogosult tulajdona a dolgon fennálló, korábbi, fennállt is, a jogszerző fél tulajdonjoga nem abból már létező tulajdonjogon alapszik, abból származik. származik. A jogszerző a korábbi tulajdonos jogát viszi át, a tulajdonjog tehát a korábbi tulajdonos jogából származik Nincs jogelőd Van jogelőd és jogutód. A

már létező tulajdonjog száll át más tulajdonosra. A tulajdonosok személyében alanyváltozás következik be, de ez a már létező tulajdonjog tartalmát (a fennálló jogokat és kötelezettségeket) nem érinti. A tulajdonszerzés független a korábbi tulajdonos sze- A már létező tulajdonjog, a korábbi tartalommal száll mélyétől és a korábbi tulajdonjog tartalmától, így nem át az új tulajdonosra. A „nemo plus iuris” elve 13 érvéérvényesülnek az azt terhelő korlátozások sem nyesül: „A tulajdonos csak annyiban ruházhatja át a tulajdonjogát más személyre, amilyen mértékben azzal maga is rendelkezett” [Nagy Éva – Pecze Dóra, (2003), 139. o], vagyis „az előző tulajdonos nem származtathat át több jogot az új tulajdonosra, mint amivel maga rendelkezett” [Lenkovics Barnabás, (2001), 120. o]) 36. ábra: A tulajdonszerzés esetei, jellemzői Átruházáson alapuló tulajdonszerzés A tulajdon átruházása jogcímes-tradíciós

rendszeren alapszik. A tulajdon átruházáshoz „szükség van jogcímre és szerzésmódra” (traditiora) A jogcím: az a jogi cél, a felek által elérni kívánt joghatás, melynek érdekében a tulajdonjog megszerzése végbemegy” [dr. Hidasi Gábor – dr Horváth Gyula, dr Kőszegi Gábor – Dr. Urbán András, (2007), 199 o], például adásvételi szerződés, csereszerződés A tulajdonátruházáshoz a magyar polgári jogban fontos továbbá, hogy az átruházáskor a jogcím érvényes is legyen „A szerzésmód: az átruházó dologi jogi ügylet, amely a tulajdonjog átszállását eredményezi” [dr. Hidasi Gábor – dr. Horváth Gyula, dr Kőszegi Gábor – Dr Urbán András, (2007), 200 o], például ingatlanok esetében az ingatlan-nyilvántartási bejegyzés, ingóknál a dolog átadása (birtokátruházása). A magyar polgári jogban a jogirodalom különbséget tesz az ingók és az ingatlanok tulajdonjogának megszerzése, illetve eredeti és

származékos szerzésmódjai között. Meg kell jegyezni, hogy egyes szerzők eltérően csoportosítják a szerzésmódokat, vannak akik (Szladits Károly, Benedek Ferenc), például vitatják „a feldolgozás, a dologegyesülés, a vadak és halak elejtése és befogása, valamint az elválással való gyümölcsszedés eseteinek származékos szerzéskénti kezelését” [dr. Kecskés András – dr Rozman András – dr. Szalai Erzsébet, (2010), 115 o] 13 Ulpianus elve: „Nemo plus iuris ad alium transferre potest , quam ipse haberet” – Senki sem ruházhat másra több jogot, mint amennyivel maga rendelkezik. 209 Eredeti szerzésmód Ingók tulajdonjogának megszer- Hatósági határozat vagy árverés zése Elbirtoklás Gazdátlan javak elsajátítása Találás Ingatlanok tulajdonjogának meg- Hatósági határozat és árverés szerzése Elbirtoklás Kisajátítás Származékos szerzésmód Átruházás Termékek, a termények és a szaporulat elsajátítása

Vadak és halak tulajdonjogának megszerzése Egyesítés Öröklés Átruházás Növedék Beépítés Ráépítés Öröklés 37. ábra Ingók és ingatlanok tulajdonjogának megszerzése Lenkovics Barnabás a Magyar polgári jog, Dologi jog című könyvében foglalt csoportosítása szerint Különbség van továbbá „az ingók és ingatlanok tulajdonjogának megszerzése között, alapvetően az ingatlan-nyilvántartásba történő bejegyzés miatt” [Nagy Éva – Pecze Dóra, (2003), 140. o], azaz arra tekintettel, hogy a tulajdonjogot az ingatlan-nyilvántartási bejegyzés keletkezteti-e A jegyzet további részében a fenti táblázatban összefoglalt főbb szerzésmódok szabályai folytatólagosan kerülnek bemutatásra, kitérve az ingók és ingatlanok közötti különbségre – tekintettel arra, hogy a Polgári Törvénykönyv sem használja az eredeti és származékos szerzésmód fogalmait. Tulajdonszerzés átruházással „Ingó dolog tulajdonjogának

átruházással való megszerzéséhez az átruházásra irányuló szerződés vagy más jogcím és erre tekintettel a dolog birtokának átruházása szükséges. Ingatlan tulajdonjogának átruházással való megszerzéséhez az átruházásra irányuló szerződés vagy más jogcím és erre tekintettel a tulajdonjog átruházásának az ingatlan-nyilvántartásba való bejegyzése szükséges” Ptk. 5:38 §) Az átruházás a származékos szerzésmód leggyakoribb esete. Ha a törvény nem tesz kivételt átruházással tulajdont szerezni csak tulajdonostól lehet, a tulajdon-átruházás szándékával (kölcsönös akarattal kössék meg a felek a jogügyletet) A tulajdonjog megszerzéséhez szükség van átruházásra irányuló szerződésre (például adásvétel, csere, ajándékozás, tartási vagy életjáradéki szerződés) vagy más jogcímre, továbbá szükséges ingók esetében a dolog birtokának átruházása (például kézről kézre adása), illetőleg

ingatlanok esetében a tulajdonjog átruházásnak az ingatlan-nyilvántartásba történő bejegyzése (a tulajdonos változás átvezetése) is. Érdekesség. A Kúria XXV számú polgári elvi döntése határozza meg az ingatlan tulajdonjogának átruházásra irányuló szerződés – mint leggyakoribb jogcím – érvényességi kellékeit, például: a) A szerződés érvényességének elengedhetetlen tartalmi kelléke, hogy az okiratból a szerződő felek, az adásvétel tárgya, a vételár és a tulajdonjog átruházására és annak megszerzésére irányuló szándék kitűnjön. b) a törvény az adásvételi szerződés írásba foglalását meghaladóan további alakszerű kikötést nem tesz, ezért - ha jogszabály másként nem rendelkezik - nem feltétel, hogy a szerződést a felek teljes bizonyító erejű magánokiratba vagy közokiratba foglalják. Ugyancsak nem feltétele a szerződés érvényességének, hogy egy okirat tartalmazza a felek szerződési

akaratát és aláírását c) ajánlati kötöttséget eredményező hatállyal csak írásban lehet az ingatlan adásvételére ajánlatot tenni, és csak az írásbeli elfogadáshoz fűződik a szerződés létrejöttének hatálya. Az ingatlan adásvételi szerződés érvényes létrejöttének ismertetett minimális alaki és tartalmi kellékeitől eltérő feltételeket kíván meg az Ingatlan-nyilvántartásról szóló törvény a tulajdonjog ingatlan-nyilvántartásba való bejegyzéséhez. Például az adásvételi szerződés közokiratba foglalását vagy ügyvéd által ellenjegyzett magánokiratba foglalását, a szerződésben a felek pontos személyi adatainak - születési neve, anyja neve, születési helye és 210 ideje, lakcíme, személyi azonosító jele, adóazonosító jele feltüntetését, szervezet esetén pedig a szervezet nevén túl annak székhelyét, törzsszámát, valamint bírósági illetőleg cégbírósági bejegyzésének számát,

adószámát, statisztikai számjelét; továbbá a felek állampolgárságát, az ingatlan pontos megnevezését (település, helyrajzi szám, pontos cím), az eladó hozzájáruló nyilatkozatát a vevő tulajdonjogának bejegyzéséhez, valamint a keltezés helyét, idejét, a felek aláírását. Az átruházás jogcímének világosan ki kell derülnie az okiratból, valamint az okiraton az "ellenjegyzem" kifejezésnek kell szerepelnie (ügyvédi ellenjegyzésnél). Ha a szerződés több oldalból áll, akkor a szerződő feleknek, és az ellenjegyző ügyvédnek minden oldalt el kell látnia kézjegyével. Nem tulajdonostól való tulajdonszerzés „Átruházással a dolog tulajdonosától lehet a tulajdonjogot megszerezni. A kereskedelmi forgalomban jóhiszeműen és ellenérték fejében szerző megszerzi az átruházással az ingó dolog tulajdonjogát akkor is, ha az átruházó nem volt tulajdonos. Kereskedelmi forgalomban való szerzésnek minősül az, ha a

vevő olyan eladótól vásárol, aki az adásvételi szerződést jogszerűen folytatott, üzletszerű gazdasági tevékenysége körében, saját nevében köti meg [Ptk. 5:39 § (1), (2) bekezdése] Tulajdonszerzés pénzen és értékpapíron „Akire pénzt vagy az értékpapírok átruházására vonatkozó szabályok szerint értékpapírt ruháznak át, tulajdonossá lesz akkor is, ha az átruházó nem volt tulajdonos”(Ptk. 5:40 §) Alapkövetelmény, hogy mindig csak a dolog tulajdonosától lehet megszerezni a tulajdonjogot. Ez alóli kivételek a forgalom biztonsága érdekében kerültek szabályozásra, ugyanis „a vásárlók biztonságát nagymértékben csökkentené, ha nem lennének bizonyosak abban, hogy a kereskedelmi forgalomban vett dolgon tulajdonjogot szereznek” (Petrik Ferenc - Pomeisl András, 2013, 69. o) Kivételek: - a kereskedelmi forgalomban, jóhiszemű és ellenérték fejében szerző vevő által való tulajdonszerzés (üzletben, piacon

történő ügyletkötés); ha a vevő a dolgot olyan eladótól vásárolja meg, aki az adásvételi szerződést jogszerűen folytatott, üzletszerű gazdasági tevékenysége körében, saját nevében köti meg; akire pénzt, vagy értékpapírt ruháznak át, tulajdonos lesz akkor is, ha az átruházó nem volt tulajdonos. Érdekesség. „Viszonylag bőséges a bírói gyakorlata a nem tulajdonostól való tulajdonszerzésnek, elsősorban a lopott személygépkocsik nagy “forgalma” miatt. A bíróságok igyekeztek szűkítően értelmezni a Ptk szabályait és ezzel nagyobb súllyal védeni az eredeti tulajdonosok érdekeit. Eseti döntések tették egyértelművé, hogy “nem kereskedelmi forgalom az autópiacon magánszemélytől történő vásárlás még akkor sem, ha az egyébként egy kereskedő “közreműködésével” történt (1996. 418), továbbá hogy “kereskedelmi forgalomban eladott gépkocsin sem szerez tulajdonjogot a vevő, ha tudta, vagy tudnia

kellett (pl. az irreálisan alacsony vételárból), hogy a kereskedő nem tulajdonosa a gépkocsinak (hanem pl megbízott vagy bizományos) (1996 419)” [Lenkovics Barnabás: A tulajdonszerzés-módok eredeti, illetve származékos jellege PJK, 2003/3, 14-29 o]” Tulajdonszerzés hatósági határozattal vagy hatósági árverés útján „Aki a dolgot hatósági határozat vagy hatósági árverés útján jóhiszeműen szerzi meg, tulajdonossá válik, tekintet nélkül arra, hogy korábban ki volt a tulajdonos. A tulajdonjogot hatósági határozattal megszerző jogosult - ha a hatósági határozat eltérően nem rendelkezik - ingó dolog esetén a dolog birtokának átruházásával, ingatlan esetén tulajdonjogának ingatlan-nyilvántartási bejegyzésével szerzi meg. Hatósági árverés esetén az árverési vevő a tulajdonjogot az ingó dolog birtokának a hatósági árverést végző általi átruházásával, ingatlan esetén a tulajdonjog ingatlan-nyilvántartási

bejegyzésével szerzi meg. A dolog tulajdonának hatósági határozattal vagy hatósági árverés útján való megszerzésével megszűnnek a harmadik személynek a dolgot terhelő jogai, kivéve, ha a hatósági határozattal vagy hatósági árverés útján szerző e jogok tekintetében nem volt jóhiszemű” (Ptk. 5:41 §) 211 A Ptk. miniszteri indokolása rögzíti, hogy a „hatósági határozattal és hatósági árverésen való tulajdonszerzés a tulajdonjog megszerzésének eredeti módja Aki árverésen vásárol, vagy hatósági határozattal szerzi meg valamely dolog tulajdonjogát, hatóság közreműködésével, eredeti jogcímen szerez.” Kisajátítás „Kisajátítással ingatlan tulajdonjoga kivételesen, közérdekű célra, azonnali, teljes és feltétlen kártalanítás ellenében szerezhető meg. A kártalanítás nyújtására az köteles, aki a kisajátítás alapján a tulajdont megszerzi” (Ptk 5:43 §) A kisajátítás eredeti szerzésmód. A

kisajátítás hatósági határozattal történik, mely által az állam vagy az önkormányzat megszerzi az ingatlan tehermentes tulajdonjogát. A kisajátítás a tulajdon közhatalmi eszközökkel való elvonása. A kisajátítás fejében járó kártalanítás azonnali, feltétlen és teljes A Ptk. miniszteri indokolása rögzíti, „hogy ezeket a követelményeket a szabályozás akkor elégíti ki, ha biztosítja, hogy a kisajátítás folytán tulajdonát elvesztő fél olyan helyzetbe jusson, mintha tulajdonát nem vesztette volna el. Ez az eredmény pénzben nyújtott kompenzációval akkor érhető el, ha a tulajdonától megfosztott fél megkapja az ingatlanának a forgalmi értékét, kártalanítást kap a visszamaradó ingatlanában a kisajátítás folytán keletkezett értékcsökkenésért, és ha a kisajátítás kiterjed a kisajátítás következtében elszenvedett egyéb károkra is”. „A kisajátításra vonatkozó szabályozás célja, hogy megfelelő

egyensúlyt biztosítson a tulajdonosnak a tulajdona védelméhez fűződő érdekei és a kisajátítást megalapozó közérdek érvényesülése között.” A kisajátítás részletes szabályait külön törvény, a kisajátításról szóló 2007. évi CXXIII törvény határozza meg Az elbirtoklás Az elbirtoklás a tulajdonjog megszerzésének eredeti módja. A Ptk. indokolása rögzíti, hogy „ez azon a megfontoláson alapszik, hogy aki tulajdonjogával hosszabb ideig nem él, a tényleges birtokossal szemben kevésbé érdemel jogvédelmet, egyrészt mert közömbössége arra utal, hogy ő a dolgot hasznosítani nem kívánja, másrészt pedig hosszú idő elteltével a tulajdonjog bizonyítása nehéz, megnyugtató eredményre többnyire nem vezet, és a tulajdon, valamint a jogalap nélküli birtok huzamos ideig való fennállása által keltett látszat eltérése bizonytalan helyzetet eredményez a forgalomban.” Ezért is indokolt, hogy aki a dolgot jóhiszeműen

és békésen birtokolja, meghatározott idő után tulajdonjogot szerezzen. Az elbirtokló elbirtoklás útján a dolog tulajdonjogát a törvény erejénél fogva megszerzi, ingatlan esetében az elbirtokló ingatlan-nyilvántartáson kívüli tulajdonszerzőnek minősül, vagyis nincs szükség a tulajdon megszerzéséhez ingatlan-nyilvántartási bejegyzésre. Bár a Ptk miniszteri indokolása is rögzíti, hogy a gyakorlatban az ingatlan-nyilvántartási szabályok törekszenek „rászorítani az ingatlan elbirtoklóját arra, hogy tulajdonosi minőségének mielőbbi feltüntetését kérje”. Ugyanis, ha az elbirtokló tulajdonjogát nem jegyezteti be, a tulajdon szerzésére nem hivatkozhat azzal szemben, aki ellenérték fejében, az ingatlan-nyilvántartásban bízva tulajdonjogot szerzett. Az elbirtoklás feltételei és jogi hatása „Elbirtoklással bárki szerezhet tulajdont, aki jogképes” [Petrik Ferenc – Pomeisl András, (2013), 73. o] „Az elbirtoklás

általában bármiféle dologra kiterjedhet, de törvény a dolog megszerzésének körülményeire, vagy a birtok tárgyára figyelemmel kivételeket állapíthat meg”[Lenkovics Barnabás, (2001), 125. o] Kivételek: aki bűncselekménnyel vagy egyébként erőszakos, vagy alattomos úton jutott a dolog birtokához (Ptk. 5:47 §), valamint nem lehet elbirtokolni a birtokba nem vehető dolgokat, valamint az állami és önkormányzati tulajdon kizárólagos tárgyait, például a közparkokat. „Elbirtoklás útján megszerzi a dolog tulajdonjogát, aki a dolgot ingatlan esetén tizenöt, ingó dolog esetén tíz éven át sajátjaként szakadatlanul birtokolja. Ingó dolog tulajdonjogának elbirtoklásával megszűnnek a harmadik személynek a dolgot terhelő olyan jogai, amelyek az elbirtokló birtokának megszerzése előtt keletkeztek, és amelyekre nézve az elbirtoklás 212 ideje szintén eltelt, kivéve, ha az elbirtokló a harmadik személy jogának fennállása

tekintetében nem volt jóhiszemű. Elidegenítési és terhelési tilalom fennállása nem zárja ki az elbirtoklással való tulajdonszerzést, ha az elbirtoklás feltételei egyébként fennállnak” (Ptk. 5:44 §) Az elbirtoklás együttes pozitív feltételei: - sajátjakénti birtoklás, - elbirtoklási idő eltelte, mely ingók esetében tíz év, ingatlanok esetében tizenöt év, - szakadatlanul történő birtoklás. „Sajátjaként birtokol az, aki abban a hiszemben van, hogy a saját tulajdonát birtokolja, továbbá az is, aki tudja ugyan, hogy a dolog nem az övé, de birtoklását véglegesnek tekinti, és birtoklásával tulajdont kíván szerezni” (BH 1976. 57) „A sajátjakénti birtoklás megállapításához szükséges, hogy a birtokos saját birtoklását véglegesnek tekintse, a külvilág felé tulajdonosként lépjen fel” [Nagy Éva – Pecze Dóra, (2003), 143. o], például az elbirtokló fizeti az ingatlan után a kommunális adót, elvégzi az

ingatlan szükséges felújítási, karbantartási munkálatait. Az elbirtoklónak nem kell jóhiszeműnek lennie, elég, ha az elbirtokló „úgy viselkedik mintha ő lenne az adott ingatlan tulajdonosa, függetlenül attól, hogy tudja-e hogy ez nem így van” [dr. Hidasi Gábor – dr Horváth Gyula, dr. Kőszegi Gábor – Dr Urbán András, (2007), 207 o] Kizárja „az elbirtoklást, hogy ha a dolgot valamilyen jogcímen birtokolják, vagy jogcím nélkül, de a tulajdonos tudtával és beleegyezésével” [Nagy Éva – Pecze Dóra, (2003),144. o], (pl szívességi használat alapján, vagy bérlőként) Az elbirtoklásnak szakadatlannak kell lennie. „A szakadatlan birtoklás azt jelenti, hogy az elbirtoklási idő alatt nem szakad meg az elbirtoklás” [Nagy Éva – Pecze Dóra, (2003), 143. o], azaz nem következnek be a törvényben felsorolt jogi tények, például a tulajdonos a dolog kiadása iránti követelését bírósági úton érvényesíti. Érdekesség.

Korábban „a magánjogban az általános elbirtoklási idő 32 év volt” [Lenkovics Barnabás, (2001), 127. o] Az elbirtoklásra vonatkozó általános szabályok szerint birtokolható el a dolog tulajdoni hányada is” (Ptk. 5:44. §), például, ha az egymás közötti egyenlő arányú közös tulajdonban álló ingatlant teljes egészében a társtulajdonos birtokolja. Érdekesség. Az ingatlan tulajdoni hányadát birtokolta el a felperes abban az ügyben, melyben ő rendelkezett az ingatlan 4/5-öd tulajdoni illetőségével. Az ingatlan 1/5-öd tulajdoni illetősége felperes nagynénje tulajdonát képezte, aki az 1940-es években Ausztráliába költözött, az ingatlant 1940 óta nem birtokolta, nem használta, azzal nem rendelkezett. A felperes édesapja 1940-tól 2011-ben bekövetkezett halálig megszakítás nélkül, sajátjaként birtokolta az egész ingatlant, annak terheit viselte, majd 2011 óta a felperes birtokolja azt A felperes pert indított az ingatlan

1/5-öd tulajdonjogának megszerzése iránt, keresetében kérte, hogy a bíróság állapítsa meg, hogy az ingatlan 1/5-ét elbirtokolta, mely keresetnek a bíróság helyt adott. 14 A jogcímes elbirtoklás A törvény rögzíti a jogcímes elbirtoklás feltételeit: „Az elbirtoklás öt év elteltével következik be, ha a birtokos az ingatlan birtokát a tulajdonostól olyan írásbeli szerződéssel szerezte, amelynek alapján a tulajdonjogának ingatlan-nyilvántartási bejegyzését követelhetné, ha a szerződés az ehhez megkívánt alakszerűségi követelményeknek megfelelne, és a birtokos az ellenszolgáltatást teljesítette” (Ptk. 5:45 §) 14 Elbirtoklásra vonatkozó ítéletmintát tartalmaz e fejezet 2. számú melléklete 213 Jogutódlás az elbirtoklásban Az elbirtoklási idő alatt a birtokos személyében változás következethet be (például öröklés útján). Az elbirtoklás idejéhez a jogelőd elbirtoklási ideje hozzászámítható,

feltéve, hogy az elbirtoklás feltételei fennállottak a jogelődre (pl. örökhagyóra) nézve is, továbbá, hogy a jogelőd a dolgot még nem birtokolta el (PK 6) „Az elbirtokló javára számít az az idő is, amely alatt a dolog más személy birtokában volt ugyan, de ez utóbbi a birtokot az elbirtokló nevében gyakorolta, mint például bérlő” [Lenkovics Barnabás, (2001), 126. o] „Az új birtokos saját elbirtoklásának idejéhez hozzászámíthatja azt az időt, amely jogelődjének birtoklása idején már elbirtoklási időnek minősült” (Ptk. 5:46 §) Egyes szerzők szerint „nem számítható be az elbirtoklási időbe a jogelőd elbirtoklási időtartama, ha a jogelőd tiltott módon, pl. bűncselekménnyel került birtokba” [dr Hidasi Gábor – dr Horváth Gyula, dr Kőszegi Gábor – Dr Urbán András, (2007), 208 o.] Más nézet szerint „ha a dolog a jogellenes birtokbavétel után a birtokos jogutódjához kerül (például valaki alattomos

úton jut a dologhoz, meghal, s a dolog örököse birtokába kerül), jogutódja a dolgot már elbirtokolhatja, hiszen hozzá az nem bűncselekménnyel, erőszakkal vagy alattomos úton jutott” [Petrik Ferenc – Pomeisl András, (2013), 77. o] Az elbirtoklás kizártsága „Aki bűncselekménnyel vagy egyébként erőszakos vagy alattomos úton jutott a dolog birtokához, elbirtoklás útján nem szerez tulajdonjogot. Ingatlan tulajdonjogát elbirtoklás útján nem lehet megszerezni, ha az elbirtoklás feltételei a föld egy részére vonatkozóan állnak fenn, és a föld nem osztható meg” (Ptk. 5:47 §). Az elbirtoklás kizáró okai. Kizárja az elbirtoklást, ha valaki: - bűncselekménnyel, - vagy egyébként erőszakos vagy alattomos úton jutott a dolog birtokához, - csak a föld egy részét birtokolja, és az nem osztható meg. Az elbirtoklási idő nyugvása Az elbirtoklási idő számítása során különbséget kell tenni az elbirtoklás megszakadása és az

elbirtoklás nyugvása között. Az elbirtoklási idő meghosszabbodhat „Ha a tulajdonos menthető okból nincs abban a helyzetben, hogy tulajdonosi jogait gyakorolhassa, az akadály megszűnésétől számított egy évig az elbirtoklás akkor sem következik be, ha egyébként az elbirtoklási idő már eltelt vagy abból egy évnél kevesebb volna hátra” (Ptk. 5:48 §) Amíg az elbirtoklási idő nyugszik, az elbirtoklás nem következhet be. Ha az akadály megszűnik, akkor a tulajdonos még egy évig felléphet az elbirtoklóval szemben akkor is, ha az elbirtoklási idő eltelt, vagy abból egy évnél kevesebb van hátra. Érdekesség. Ingó dolog esetén „az elbirtoklási időből 10 év eltelt, de a tulajdonos az egész idő alatt nem tudta tulajdonosi jogait gyakorolni. A 10 év végén az akadályoztatása megszűnt Az elbirtokló csak ettől számított egy év múlva – tehát 11 éves birtoklás után – szerezhet tulajdonjogot (hacsak a tulajdonos valamely

cselekvése megszakadást nem idéz elő). Ha az elbirtoklás 9 és fél éves időszaka alatt állott fenn ez a helyzet, az elbirtokláshoz 10 és fél esztendő szükséges, egyéb feltételek megléte mellett” [Lenkovics Barnabás, (2001), 126 o] 214 Az elbirtoklás megszakadása Az elbirtoklás megszakadásának következménye, hogy a következőkben felsorolt körülmények bármelyikének bekövetkezése esetén az elbirtoklás addig eltelt ideje elvész, ez az idő nem vehető figyelembe, és az elbirtoklási idő a megszakadást okozó körülmény elmúltával újra kezdődik. Az elbirtoklást az alábbi körülmények megszakíthatják meg: „Az elbirtoklás megszakad, ha a) a tulajdonos a dolog kiadása iránti követelését bírósági úton érvényesíti; b) a tulajdonos a dologgal kapcsolatban tulajdonosi jogát gyakorolja; vagy c) a birtokos a birtokot akaratán kívül elveszti, és azt egy éven belül nem szerzi vissza, vagy egy éven belül nem kéri a

bíróságnál, hogy a dolog újabb birtokosa a dolgot adja vissza. Ha az elbirtoklás megszakad, a birtoklásnak addig eltelt ideje nem vehető figyelembe, és az elbirtoklás a megszakadást okozó körülmény elmúltával újból kezdődik” (Ptk. 5:49 §) Érdekesség. Az elbirtoklási idő megszakad például, ha a tulajdonos pert indít az elbirtokló ellen Megszakítja továbbá az elbirtoklás, ha a tulajdonos a dologgal kapcsolatban a tulajdonosi jogát gyakorolja, például a dolgot eladja, elcseréli, bérbe adja. Ha azonban a tulajdonossal szerződő fél (cserélő fél, vagy bérlő) meggondolja magát, és eláll a szerződéstől, és az elbirtokló továbbra is birtokban marad, az elállás után az elbirtoklási idő újból kezdődik. Tulajdonszerzés terméken, terményen és szaporulaton A Ptk. miniszteri indokolása szerint „a termékek, termények és szaporulat elsajátítása a tulajdonjog megszerzésének eredeti módja, amely a korábban a fődolog

alkotórészét képező, az elválással önálló dologként keletkező dologrész feletti tulajdonszerzést rendezi” „Akinek más dolgán olyan joga van, amely őt a termékek, a termények vagy a szaporulat tulajdonba vételére jogosítja - ha ezek tulajdonjogát korábban nem szerezte meg -, az elválással tulajdonjogot szerez. Ha a jogosultnak nincs birtokában az a dolog, amelyből a termék, a termény vagy a szaporulat származik, a birtokbavétellel válik tulajdonossá. Ha valakinek az a joga, amely őt a termékek, a termények vagy a szaporulat tulajdonba vételére jogosítja megszűnik, mielőtt ezeken tulajdonjogot szerzett volna, eltérő megállapodás hiányában követelheti, hogy a tulajdonos vagy az új jogosult a termékek, a termények, a szaporulat, továbbá a munkája értékének arányában és máshonnan meg nem térülő költekezései erejéig a jogalap nélküli gazdagodás szabályai szerint nyújtson megtérítést. A jóhiszemű birtokos addig

az időpontig, amíg rosszhiszeművé nem válik, vagy a dolgot tőle a bíróság vagy a jegyző előtt vissza nem követelik, az elválással tulajdonjogot szerez a terméken, terményen és dolog szaporulatán” (Ptk. 5:50 §) Tulajdonszerzés a növedéken A Ptk. miniszteri indokolása szerint, „ha valamely dolog egy ingatlan alkotórészévé válik, ezzel – mivel az alkotórész a fődolog tulajdonjoga csak kifejezett törvényi rendelkezés esetében válhat el egymástól – a fődolog alkotórészévé váló dolog is a fődolog tulajdonosának tulajdonába kerül Ez a rendelkezés vonatkozik a vadon növő növények, a parthoz sodort földdarab, a természetes iszapolás nyomás felmerülő tulajdoni kérdésekre.” „A föld tulajdonosa megszerzi mindazoknak a dolgoknak a tulajdonjogát, amelyek utóbb váltak a föld alkotórészévé, kivéve, ha az valamely jogviszony alapján mást illet” (Ptk. 5:51 §) Tulajdonszerzés gazdátlan javakon Csak ingó dolgok

eredeti szerzésmódja. Olyan ingó dologra, amelynek nincs tulajdonosa, birtokbavétellel bárki tulajdonjogot szerezhet. „Olyan ingó dolgok esetén van erre lehetőség, amikor a dolognak vagy soha nem volt még tulajdonosa, vagy a tulajdonos a dolgot szándékosan elhagyta” [Nagy Éva – Pecze Dóra, (2003), 146. o], például a hulladékba dobott dolgok, kuka mellé kitett dolgok esetében. 215 „Gazdátlan ingó dolog tulajdonjogát megszerzi, aki a dolgot tulajdonszerzés szándékával birtokba veszi. Gazdátlan az az ingó dolog, amely még senkinek sem volt a tulajdona vagy amelynek birtoklásával a tulajdonos a tulajdonról való lemondás szándékával felhagyott” (Ptk. 5:52 §) Érdekesség. A Ptk miniszteri indokolása rögzíti, hogy a vadak és a folyóvizekben, valamint a természetes tavakban élő halak állami tulajdonából fakad, hogy azok gazdátlannak nem minősülhetnek Továbbá „nem tekinthető gazdátlannak a vadaskertben, állatkertben

élő vadak”, „az eltévedt (elkóborolt) háziállatok, más hasznos víziállatok (pl. rák)” A gazdátlan javak körébe tartoznak „az erdő, mezőn vadon termő számtalan gyümölcs és gyógynövényfajta, vadnak nem minősülő, apróbb állatfajta (pl. lepkefélék, éti csiga) Ezek gyűjtése, elsajátítsa a legősibb tulajdonszerzési mód” „A kirepült méhrajon azonban – ha a tulajdonosa két napon belül nem fogja be – birtokbavétellel bárki tulajdonjogot szerezhet.” [Lenkovics Barnabás, (2001), 128 o] Tulajdonszerzés vadakon és halakon „A vadak, továbbá a folyóvizekben és a természetes tavakban élő halak, valamint más hasznos víziállatok az állam tulajdonában vannak. A vadászterületen elejtett, elfogott vagy elhullott vad annak a vadászatra jogosultnak a tulajdonába kerül, akinek a vadászterületén az elejtés, elfogás vagy elhullás történt, feltéve, hogy a vadászati jogosultsága erre a vadra kiterjedt. Ilyen

jogosultság hiányában a vadon az a más vadászterületen vadászatra jogosult szerez tulajdonjogot, akinek területéről a vad kiváltott, ha az elejtett, elfogott vagy elhullott vadra jogosult volt vadászni. A kifogott hal és más hasznos víziállat tulajdonjogát a halászati jog gyakorlására jogosult szerzi meg” (Ptk. 5:53 §) Tulajdonszerzés találással A találás a tulajdon megszerzésének eredeti módja. Az elveszett dolgok nem gazdátlanok, azt kell feltételezni, hogy a dolog elveszett és nem uratlan A találónak a jogszabályok előírásait betartva, mindent meg kell tennie, hogy a tulajdonos a dolgot visszakaphassa. A Ptk miniszteri indokolása szerint „a találással a tulajdonszerzés csak akkor következik be, ha a találó a maga részéről a tulajdonos (a dolog elvesztője vagy az átvételére jogosult más személy) jelentkezését nemcsak, hogy semmilyen módon nem akadályozta meg, hanem azt – a körülményekhez képest szükséges és

jogszabályban előírt módon – tevőlegesen is előmozdította. A találó akkor tesz meg mindent annak érdekében, hogy a dolgot a tulajdonosa, elvesztője vagy az átvételre jogosult más személy visszakaphassa, ha a találásról ezeket a személyeket haladéktalanul értesíti, vagy pedig a találást a tulajdonos, ez elvesztő vagy átvételre jogosult személyének megállapítása szempontjából lényeges és általa ismert körülmények közlésével a hatóságnak az előírt módon bejelenti.” „Ha valaki feltehetően más tulajdonában álló, elveszett dolgot talál és azt birtokba veszi, megszerzi annak tulajdonjogát, ha arra igényt tart feltéve, hogy a) megtett mindent annak érdekében, hogy a dolgot a tulajdonos visszakaphassa; és b) a dolog tulajdonosa vagy az átvételre jogosult más személy a találástól számított egy éven belül, élő állat esetén három hónapon belül, a dologért nem jelentkezik. Ha a dolgot többen találják meg, a

találótársakat a találó jogai együttesen, egymás között egyenlő arányban illetik meg és kötelességei egyetemlegesen terhelik. Találótárs az is, aki a dolgot elsőként felfedezte és annak birtokbavételére törekedett, de végül más vette azt előbb birtokba” (Ptk. 5:54 §) Ha egy ilyen idegen dolgot találunk, mi a teendő? A találó kötelezettsége „A találó köteles a talált dolgot a találástól számított nyolc napon belül a dolog elvesztőjének, tulajdonosának, a dolog átvételre jogosult más személynek vagy a találás helye szerint illetékes jegyzőnek átadni. „A jegyzőnek való átadáskor a találó nyilatkozni köteles arra nézve, hogy igényt tart-e a dolog tulajdonjogára. A találó igénybejelentéséről a jegyző igazolást ad (Ptk 5:55 §) 216 A jegyző eljárása „Ha az átadott dolog átvételére jogosult személye megállapítható, a jegyző a dolgot késedelem nélkül átadja a jogosultnak. Ha az átvételre

jogosult személye nem állapítható meg, a jegyző a dolgot az átadástól számított három hónapon át megőrzi. Ha ez idő alatt a jogosult nem jelentkezik, a dolgot - ha ennek tulajdonjogára az átadáskor igényt tartott - a találónak ki kell adni” (Ptk. 5:56 §) A találó jogainak korlátai és a dolgot terhelő jogok sorsa „A találó a neki kiadott dolgot állagának sérelme nélkül használhatja, azonban azt nem idegenítheti el, nem terhelheti meg és használatát másnak nem engedheti át. „A jogosult tulajdonszerzésével a harmadik személynek a dolgot terhelő jogai megszűnnek (Ptk. 5:57 §) A talált dolog értékesítése „Ha a jogosult a dologért az átadástól számított három hónap alatt nem jelentkezett, és a találó az átadáskor nem tartott igényt a dolog tulajdonjogára, a jegyző a talált dolgot értékesíti. A talált dolgok értékesítésére a közigazgatási végrehajtás keretében lefoglalt vagyontárgyak

értékesítésére vonatkozó rendelkezéseket kell megfelelően alkalmazni (Ptk. 5:58 §) Jogszabályi rendelkezés alapján az első teendő, hogy a találástól számított 8 napon belül – ha a találó ismeri a dolog tulajdonosát - a dolgot át kell adnia a dolog elvesztőjének, tulajdonosának, a dolog átvételre jogosult más személynek vagy – ha a találó számára a tulajdonos ismeretlen, akkor - a találás helye szerint illetékes jegyzőnek. „A talált lőfegyvert, lőszert és robbanóanyagot a rendőrségre kell beszolgáltatni” (Lenkovics Barnabás, 2001, 129. o) A jegyző a találót nyilatkoztatja arról, hogy ha nincs meg a dolog tulajdonosa, akkor kívánja-e megszerezni a dolognak a tulajdonjogát. Ha a találó úgy nyilatkozik, hogy igényt tart a dologra, akkor a jegyző a dolgot a beszolgáltatástól számított három hónapon át köteles megőrizni. Ha ezen idő alatt a tulajdonos nem jelentkezett, és a találó a dologra igényt tartott,

úgy a dolgot a jegyző a találónak kiadja. A találó a kiadott dolgot csak állagának sérelme nélkül használhatja, azonban nem idegenítheti el, nem terhelheti meg, és használatát másnak nem engedheti át. Ha a tulajdonos a találástól számított egy éven belül a dologért sem az illetékes jegyzőnél, sem a találónál nem jelentkezett, a találó a tulajdonjogot eredeti szerzésmóddal megszerzi. Ha a jogosult a dologért az átadástól számított három hónap alatt nem jelentkezett, és a találó is úgy nyilatkozott az átadáskor, hogy nem tart igényt a dolog tulajdonjogára, akkor a jegyző a talált dolgot értékesíti. Érdekesség. A Büntető Törvénykönyv szankcionálja, ha valaki nem a fentiek szerint jár el, elfeledkezik erről a hatósági útról. Emiatt vonták felelősségre azt a férfit is, aki hulladéktároló konténerében megtalálta egy, az eljárás során ismeretlenül maradt sértett, tulajdonát képező és általa elveszített

pénztárcát, melyben 400.000,- Ft készpénz volt. A vádlott a készpénzt – a pénztárcából magához véve – jogtalanul eltulajdonította, a pénzt magára költötte.15 A Btk. szabályozza a jogtalan elsajátítás tényállását: „Aki a talált dolgot eltulajdonítja, vagy nyolc napon belül a hatságnak vagy annak aki elvesztette nem adja át, illetve a véletlenül vagy tévedésből hozzá került idegen dolgot eltulajdonítja, vagy nyolc napon belül nem adja vissza, vétség miatt egy évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. A büntetés két évig terjedő szabadságvesztés, ha a jogtalan elsajátítást védett kulturális javak körébe tartozó tárgyra vagy régészeti leletre követik el” (Btk 378 §) 15 Jogtalan elsajátítás vétsége miatt indult büntetőeljárásban hozott ítéletre, mintát tartalmaz jelen fejezet 3. számú melléklete. 217 A találás fenti szabályai nem vonatkoznak az alábbi esetekre. A törvény rögzíti

azokat a dolgokat, melyeken a találó találással nem szerez tulajdonjogot: - A találó nem tarthat igényt a közönség számára nyitva álló épületben vagy helyiségben (pl. iskolateremben), továbbá közforgalmú közlekedési és szállítási vállalat szállítóeszközén (pl metrón, autóbuszon, villamoson, vonaton) talált dolog tulajdonjogára - Ha valaki értékes dolgot talál. - Ha valaki olyan dolgot talál, amelyet ismeretlen személyek elrejtettek, vagy amelynek tulajdonjoga egyébként feledésbe ment. Az ilyen dolgot a találó köteles azt az államnak felajánlani, és ha az állam a dologra nem tart igényt, akkor megszerzi a találó a dolog tulajdonjogát, ellenkező esetben a találó a dolog értékéhez mérten megfelelő díjra jogosult. - Ha a talált tárgy a védett kulturális javak körébe tartozik, annak tulajdonjoga az államot illeti meg. - Nem szerez továbbá a találó tulajdonjogot, ha a talált tárgy lőszer, lőfegyver vagy

közbiztonságra veszélyes egyéb tárgy, vagy személyi okmány (pl. személyazonosító igazolvány, útlevél) A rendőrségen kell e tárgyakat leadni Az elhagyott robbanó-, sugárzó vagy mérgező anyag esetében ne szállítsuk a tárgyat, hanem értesítsük a rendőrséget, amely biztosítani fogja a helyszínt és kihívja az illetékes tűzszerészt. Aki robbantóanyagot vagy robbanó szerkezetet talál, vagy annak hollétéről tudomást szerez, s ezt a tényt a legközelebbi települési önkormányzatnak vagy a rendőrségnek nem jelenti be, az szabálysértést követ el. A talált személyi igazolványt (személyazonosító igazolványt) le kell adni a találás helye szerint illetékes jegyzőnek vagy az okmányirodában Közönség számára nyitva álló helyen talált dolog „A közönség számára nyitva álló épületben vagy helyiségben, továbbá közforgalmú közlekedési és szállítási vállalat szállítóeszközén talált dolgot a találó

köteles az üzemeltető alkalmazottjának késedelem nélkül átadni. Az ilyen dolog tulajdonjogára a találó nem tarthat igényt Ha a talált dolog átvételére jogosult személye megállapítható, az üzemeltető őt értesíti és jelentkezése esetén részére a dolgot késedelem nélkül átadja. Ha az átvételére jogosult személye nem állapítható meg, az üzemeltető a dolgot az átadástól számított három hónapon át megőrzi, vagy - ha a megőrzésre lehetősége nincs - azt az átadástól számított nyolc napon belül a jegyzőnek átadja. Ha a jogosult a dologért három hónap alatt nem jelentkezik, az üzemeltető vagy a jegyző azt értékesíti” (Ptk. 5:59 §) „Ha a talált dolog nem tartható el vagy nem őrizhető meg, a jegyző, a hivatal vagy a vállalat az értékesítéséről késedelem nélkül gondoskodik” (Ptk. 5:60 §) A tulajdonos jogai „Ha a jogosult az értékesítés előtt jelentkezik, a dolgot részére ki kell adni, az

értékesítés után történő jelentkezés esetén a befolyt összeget ki kell neki fizetni. Elveszti a jogosult a dolog tulajdonjogára vagy az értékesítés során befolyt összegre vonatkozó igényét, ha a találástól számított egy éven belül nem jelentkezik” (Ptk. 5:61 §) A tulajdonjog és az értékesítés során befolyt vételár sorsa, ha a jogosult nem jelentkezik] „Ha a talált dolog tulajdonosa, elvesztője vagy az átvételre jogosult más személy az egyéves, élő állat esetén három hónapos határidőn belül nem jelentkezik, és a dolgon a találó sem szerez tulajdonjogot, a tulajdonjog vagy a dolog értékesítéséből befolyt vételár az államot illeti”(Ptk. 5:63 §) A közönség számára nyitva álló helyen, továbbá közforgalmú közlekedési és szállítási vállalat szállítóeszközén talált dolgok tulajdonjogára a találó nem tarthat igényt. Ha az átvételére jogosult személye nem állapítható meg, az üzemeltető

köteles a dolgot az átadástól számított három hónapon át megőrizni, vagy ha a megőrzésre lehetősége nincs - azt az átadástól számított nyolc napon belül a jegyzőnek átadni. Ha a jogosult a dologért három hónap alatt sem jelentkezik, az üzemeltető vagy a jegyző azt értékesíti. Ha a talált dolog nem tartható el, vagy nem őrizhető meg, az illetékesek késedelem nélkül gondoskodnak az értékesítésről. Ha a tulajdonos az értékesítés előtt jelentkezik, a dolgot kell részére kiadni, ha az értékesí- 218 tés után jelentkezik, akkor az értékestésből befolyt összeget. A tulajdonos a találást követő egy éven belül követelheti a dolog, illetve a vételár kiadását. Ha sem a tulajdonos, sem az elvesztője, sem az átvételre jogosult személy az egyéves határidő alatt – élő állat esetén három hónap alatt - nem jelentkezik, és a dolgon a találó sem szerez tulajdonjogot, a tulajdonjog vagy az értékesítésből

befolyt vételár az államot illeti meg. Találódíj „Ha a talált dolog nagyobb értékű, és annak tulajdonjogát a találó nem szerzi meg, a találó méltányos összegű találódíjra jogosult, ha mindent megtett annak érdekében, hogy a tulajdonos a dolgot visszakaphassa. A találódíj a találótársakat egyenlő arányban illeti meg A találó a talált dolog kiadását költségkövetelésének és találódíjának kielégítéséig megtagadhatja. A találót ezek a jogok akkor is megilletik, ha a talált dolgot a hatóságnak adta át. A hatóság a dolgot vagy az értékesítéséből befolyt vételárat a találó hozzájárulásával adhatja ki az átvételre jogosultnak, kivéve, ha az átvételre jogosult a dolog értékét a hatóságnál letétbe helyezi. A letétbe helyezett összeg a letett dolog helyébe lép” (Ptk. 5:62 §) A találó nagyobb értékű dolog találása esetén, ha nem szerzi meg a dolog tulajdonjogát, akkor méltányos összegű

találódíjra jogosult (melynek összegét a bíróság állapítja meg vita esetén), feltéve, hogy a találó a jogszabályai előírásoknak megfelelően járt el. Előfordultak olyan ügyek, melyekben a bíróság „érték szerint 10%, illetőleg 5%” (Lenkovics Barnabás, 2001, 130 o) találódíjat állapított meg Érdekesség. „A találás körében mindössze két említésre méltó eset fordult elő Az első még 1965-ben a kitöltött lottószelvényt visszaszolgáltató találó találódíj iránti igényét a jelentős összegű nyereményre tekintettel megalapozottnak ítélte, de a BH sem a nyeremény, sem a találódíj összegét nem közölte (BH 1965. 4690), így sok támpontot a gyakorlat számára nem adott” A második, hogy a Legfelsőbb bíróság „a 8000 Ft értékű talált kutyát nem minősítette nagyobb értékűnek így méltányos találódíjat sem ítélt meg, a kutyatartás költségeit viszont a felelős őrzés szabályai szerint

megítélte (PTKM I. 345)” (Lenkovics Barnabás: A tulajdonszerzés-módok eredeti, illetve származékos jellege (PJK, 2003/3, 14-29 o) Kincstalálás A találás sajátos esete a kincslelet. Például amikor valaki szántás közben aranypénzt talál, köteles azt az államnak felajánlani. „Ha valaki olyan értékes dolgot talált, amelyet ismeretlen személyek elrejtettek, vagy amelynek tulajdonjoga egyébként feledésbe ment, köteles azt az államnak felajánlani. Ha az állam a dologra nem tart igényt, annak tulajdonát a találó szerzi meg; ellenkező esetben a találó a dolog értékéhez mérten megfelelő díjra jogosult. Ha az (1) bekezdésben megjelölt talált tárgy a védett kulturális javak körébe tartozik, annak tulajdonjoga az államot illeti meg” (Ptk. 5:64 §) Érdekesség. „Minél értékesebb dolgot találtunk, annál magasabb a találói díj - tehát ebben az esetben nem a nagyobb értékű dolgoknál említett méltányos találói díjról

van szó -, és ennek megfelelően az akár több millió forint is lehet, például egy 20 millió forintértékű, kiemelkedő muzeális értékű kincslelet estén a Legfelsőbb Bíróság 1995-ben 2,6 millió forint találói díjat állapított meg. (wwwzsambokhu - Zsámbok Község Önkormányzat hivatalos honlapja). Abban az esetben, ha a talált tárgy muzeális, vagy műemléki értékű, régészeti lelet, akkor annak a tulajdonjoga mindenképp az államot illeti meg. 219 Érdekesség. Kié a talált pénz? Ha valaki pénzt talál, ugyanazt az eljárást kell lefolytatni, mint például egy talált esernyő esetében. Amennyiben a tulajdonos egy éven belül nem jelentkezik, és a találó beszolgáltatta a pénzt a jegyzőnek, vagyis a jogszabálynak megfelelően járt el, és nyilatkozott arról, hogy igényt tart a tulajdonjogára, megszerezheti azt. Talált pénz esetében nem számít annak összegszerűsége, mivel a pénz a személyi tulajdon szokásos tárgyai

körébe tartozik. Előfordult azonban olyan eset, hogy a talált pénzt „kincsleletnek” minősítette a hatóság, elrejtett volta miatt. 2007-ben a Feneketlen-tó szökőkútjának szerelése közben a tó mélyén M.M nevű búvár 3280000,- Ft-ot talált egy csomagba rejtve, melyet nem tartott meg, hanem késedelem nélkül leadott a rendőrségen. Az önkormányzat az elrejtett pénzt „kincsleletnek” minősítette, és a búvár 500.000,- Ft találódíjat kapott Megtörtént eset, hogy „figyelmetlensége miatt fél millió forinttal lett szegényebb egy ménfőcsanaki férfi. Egy sikeres autó adásvétel után ugyanis megkérte vevőjét, hogy vigye haza autójával, ám a kocsijáért kapott másfél millió forintot a kocsi tetején felejtette. A pénz szerteszét repült a levegőben A férfinak csak akkor tűnt fel, hogy nem stimmel valami, amikor a visszapillantó tükörbe tekintve hatalmas torlódásra lett figyelmes az egyik kereszteződésben és azt látta,

hogy a járókelők húszezresek után kapkodnak. Több sofőr is kipattant a kocsijából, majd felmarkolva a bankjegyeket nyomban elhajtottak a helyszínről. A rendőröket végül egy győri zeneszerző hívta ki, aki próbálta megzabolázni a pénzért kapkodó embereket, ám minden igyekezete ellenére 450 ezer forint eltűnt a másfél millióból. A rendőrség nyomozást indított az ügyben, mivel a repkedő pénz elvitele bűncselekménynek minősül” wwwhiradohu Egyéb tulajdon szerzési jogcímek: A feldolgozás, átalakítás, az egyesülés, vegyülés, a hozzáépítés, az átépítés, a beépítés és a ráépítés. Feldolgozás és átalakítás. „Aki idegen dolog feldolgozásával vagy átalakításával a maga számára jóhiszeműen új dolgot állít elő, a dolog tulajdonosának választása szerint köteles a dolog értékét megtéríteni vagy munkája értékének megtérítése ellenében az új dolog tulajdonjogát átengedni” (Ptk. 5:65 § (1)

bekezdés). Egyesülés és vegyülés. „Ha több személy dolgai úgy egyesülnek vagy vegyülnek, hogy azokat csak aránytalan károsodás, aránytalan költekezés árán vagy egyáltalán nem lehet szétválasztani, a dolgok egyesülés vagy vegyülés időpontjában fennálló - értéke arányában közös tulajdon keletkezik” (Ptk. 5:66. § (1) bekezdés) Hozzáépítés. „Ha valaki saját anyagával jóhiszeműen a más tulajdonában levő épülethez hozzáépít, és ezzel az ingatlan értékét jelentősen növeli, az építő és az épület tulajdonosa eltérő megállapodásának hiányában közös tulajdon keletkezik” (Ptk. 5:68 § (1) bekezdés) Beépítés. „Ha valaki idegen anyagnak a felhasználásával úgy építkezik, hogy a felhasznált anyag a telek alkotórészévé válik, a beépítéssel az anyag - ha az anyag és a telek tulajdonosa eltérően nem állapodnak meg - a telek tulajdonosáé lesz” (Ptk. 5:69 § (1) bekezdés) Ráépítés. „Ha

valaki anélkül, hogy erre jogosult lenne, jóhiszeműen idegen földre épít, az épület tulajdonjogát a földtulajdonos szerzi meg, köteles azonban gazdagodását a ráépítőnek megfizetni A bíróság a földtulajdonos kérelmére a ráépítőt kötelezheti a földnek vagy - ha a föld megosztható - a föld megfelelő részének a megvásárlására” (Ptk. 5:70 § (1) bekezdés) 1.33 A közös tulajdon szabályai Közös tulajdon fogalma „A dolgon fennálló tulajdonjog meghatározott hányadok szerint több személyt is megillethet. Kétség esetén a tulajdonostársak tulajdoni hányada egyenlő”(Ptk 5:73 §) A közös tulajdon jogközösség, a tulajdonjog ugyanazon a dolgon meghatározott hányadok szerint több személyt is megillethet. Azaz egy dolognak lehet több tulajdonosa anélkül, hogy a dolgot fizikailag meg lehetne/kellene osztani. Kétség esetén a tulajdonostársak tulajdoni hányada egyenlő A közös tulajdon alanyai a tulajdonostársak. 220

Közös tulajdon keletkezésének esetei: - közös öröklés (pl. az örökhagyó édesapa két gyermeke – végintézkedés hiányában - törvényes öröklés alapján egyenlő arányban örököl), - a házastársi közös tulajdon (a házassági életközösség fennállása alatt férj és feleség vásárol egy lakást), - hozzáépítés (pl. ha a fiatal házasok valamelyikük szüleinek családi házát bővítik új lakás céljára), - ingatlan közös vásárlása (pl. két testvér közösen vásárol egy lakást) A tulajdonostársak joga a birtoklásra és használatra A tulajdonostársak jogviszonyai Lenkovics Barnabás szerint elvileg két csoportba oszthatók. A tulajdonostársak belső (egymás közötti) jogviszonyai: - Közös dolog birtoklása és használata - Közös dolog hasznainak szedése és hasznosítása - Közös dologgal járó terhek és a kárveszély viselése A tulajdonostársak külső (harmadik személyekkel szemben fennálló) jogviszonyai: -

A tulajdonjoggal való rendelkezés - A tulajdonjog védelme 38. ábra: A tulajdonostársak jogviszonyai „A tulajdonostársak mindegyike jogosult a dolog birtoklására és használatára, e jogot azonban egyik tulajdonostárs sem gyakorolhatja a többiek jogainak és a dologhoz fűződő törvényes érdekeinek sérelmére” (Ptk. 5:74 §) „A birtoklás és a használat a tulajdonostársak között elvileg nincsen megosztva, mindegyikük egyformán jogosult rá, mégpedig az egész dologra nézve. Gyakorlatilag azonban a birtoklás és a használat kérdésében a felek megállapodása az irányadó” (Lenkovics Barnabás, 2001, 162. o), mely megállapodás tartalmát a tulajdonostársak szabadon alakítják ki, azzal, hogy egyik tulajdonostárs sem gyakorolhatja e jogát a többiek jogainak és a dologhoz fűződő törvényes érdekeinek sérelmére. Előfordulhat a gyakorlatban, hogy a „dolog használatát a tulajdonostársak megoszthatják térben, például a telek fele

részét az egyik, a másik felét a másik társ használja, vagy megoszthatják időben, például a közös gépkocsit napok vagy hetek szerint felváltva használják” [Lenkovics Barnabás, (2001), 162. o] Ha a tulajdonostársak között e kérdéskörben vita támad a bíróság dönt „A dolog hasznai a tulajdonostársakat tulajdoni hányadaik arányában illetik meg, ugyanilyen arányban terhelik őket a dolog fenntartásával járó és a dologgal kapcsolatos egyéb kiadások, a közös tulajdoni viszonyból eredő kötelezettségek, és ugyanilyen arányban viselik a dologban beállott kárt is” (Ptk. 575 §) Például a dolog hasznai, állatok kicsinyei, növények termése a tulajdonostársakat tulajdoni hányadaik arányában illetik meg. „Ha a haszon oszthatatlan dolog alakjában jelentkezik (például állat szaporulata), az ilyen dolog ismét közös tulajdonba kerül ugyanolyan arányban, mint az a dolog, amelyből származott. Ha viszont a haszon osztható

dolog, a tulajdoni arány szerint mindegyik tulajdonostárs a neki járó hányad kiadását követelheti” (Lenkovics Barnabás, 2001, 163. o) A dolog terheit, például a helyi kommunális adót, a közös költséget, mindegyik tulajdonostárs tulajdoni hányada arányában köteles viselni. Ugyanilyen arányban viselik a dologban beállott kárt is. Ha valamelyik tulajdonostárs a tulajdoni hányada szerint ráeső kárból, teherből a ráeső résznél többet viselt, akkor e többlet megtérítését követelheti azokkal szemben, akik kevesebbet viseltek. A közös tulajdon állagának megóvása A dolog megfelelő állapotának megóvásához (állagmegóváshoz) és fenntartásához feltétlenül szükséges munkálatokat (pl. megrepedt ereszcsatorna megjavítása) „bármelyik tulajdonostárs jogosult elvégezni, az 221 ilyen kiadások ráeső részét mindegyik tulajdonostárs viselni köteles. Ilyen kiadások előtt azonban a tulajdonostársakat a lehetőség szerint

értesíteni kell” (Ptk 5:76 §) A bíróság dönthet abban a kérdésben, ha a tulajdonostársak között vita támad a tekintetben, hogy a valamelyikük által elvégzett munka feltétlenül szükséges volt-e például az állagmegóváshoz. Határozathozatal szabályai A birtoklás, használat, a hasznosítás, valamint a rendes gazdálkodás körét meg nem haladó kiadások kérdésében a tulajdonostársak – ha a törvény másként nem rendelkezik – szótöbbséggel határoznak, minden tulajdonostársnak tulajdoni hányada arányában van szavazati joga. „Az állagmegóváshoz és fenntartáshoz nem feltétlenül szükséges ugyan, de még a rendes gazdálkodás körébe esik, például biztonsági zár felszerelése, noha egyébként a kapu-ajtó zárható” (Lenkovics Barnabás, 2001, 165. o) A rendes gazdálkodás körét meghaladó (pl. luxus kiadásokhoz, fürdőszoba átalakítása, tetőtér beépítése), valamint az egész dolog feletti tulajdonjog

átruházásához, az egész dolog megterheléséhez (például jelzáloggal való terhelés) vagy az egész dologra kiterjedő kötelezettségvállaláshoz egyhangú döntést kell a tulajdonostársaknak hozniuk. „Ha a határozat az okszerű gazdálkodást sérti vagy a kisebbség jogi érdekeinek lényeges sérelmével jár, a kisebbség a határozatot a bíróságnál megtámadhatja” (Ptk 5:79 § (1) bekezdés). Rendelkezési jog a saját tulajdoni hányaddal „Saját tulajdoni hányadával a tulajdonostárs jogosult rendelkezni” (Ptk. 5:80 §) Például a tulajdonostárs eladhatja harmadik személy részére a saját tulajdoni hányadát, ehhez nem szükséges a többi tulajdonostárs hozzájárulása, korlátját képezi azonban az elővásárlási, előbérleti, elő-haszonbérleti jog. Ha a tulajdonostárs a saját tulajdoni hányadát el akarja adni egy harmadik személynek, akkor a kapott vételi ajánlatot közölnie kell mindegyik tulajdonostársával. Ha valamelyik

tulajdonostárs él az elővásárlási jogával, és meg akarja vásárolni a tulajdoni hányadot, akkor egyoldalú nyilatkozatával a vevő helyébe léphet. „A tulajdonostárs tulajdoni hányadára a többi tulajdonostársat harmadik személlyel szemben elővásárlási, előbérleti, illetőleg elő-haszonbérleti jog illeti meg. A tulajdonostársak az elővásárlási, előbérleti vagy előhaszonbérleti jogot az érintett tulajdoni hányadra tulajdoni hányaduk arányában gyakorolhatják. Ha közöttük megegyezés nem jön létre, de van olyan tulajdonostárs, aki - akár másik tulajdonostárssal közösen - az érintett tulajdoni hányadra az ajánlatot magáévá teszi, az elővásárlási, előbérleti vagy előhaszonbérleti jog egyedül őt vagy őket illeti meg. Ha több ilyen - egyedül fellépő - tulajdonostárs van, közülük a tulajdonos választ az elővásárlási, előbérleti vagy előhaszonbérleti jog a választott tulajdonostársat illeti meg” (Ptk.

5:81 §) A közös tulajdon védelme „A közös tulajdon védelmében bármelyik tulajdonostárs önállóan is felléphet” (5:82. §) A közös tulajdon megszüntetése „A közös tulajdon megszüntetését bármelyik tulajdonostárs követelheti. A közös tulajdon megszüntetését a bíróság nem rendelheti el, ha a közös tulajdon megszüntetése alkalmatlan időre esik” (Ptk. 5:83 §) A közös tulajdon megszüntetésére sor kerülhet a felek megállapodásával, ennek hiányában azonban valamely tulajdonostárs kérelmére a bíróság is megszüntetheti a közös tulajdont. „A bíróság nem alkalmazhatja a közös tulajdon megszüntetésének olyan módját, amely ellen valamennyi tulajdonostárs tiltakozik” (Ptk. 584 § (6) bekezdés) 222 A tulajdonközösség megszüntetésének főbb módjai: - A természetbeni megosztás. A közös tulajdon tárgyait elsősorban természetben kell megosztani (a dolgot tulajdoni hányadok szerint fizikailag

megosztják). - A tulajdonjog értékesítése. A közös tulajdon tárgyait vagy azok egy részét megfelelő ellenérték fejében a bíróság egy vagy több tulajdonostárs tulajdonába adhatja Ezt nevezik a tulajdoni hányad megváltásának. Ha a közös tulajdon más módon nem szüntethető meg, illetőleg a természetbeni megosztás jelentékeny értékcsökkenéssel járna, vagy gátolná a rendeltetésszerű használatot, a közös tulajdon tárgyait értékesíteni kell, és a vételárat kell a tulajdonostársak között megfelelően felosztani. A tulajdonostársakat az elővásárlási jog harmadik személlyel szemben az értékesítés során is megilleti. - Társasházzá történő alakítással. Természetben való megosztás „A közös tulajdon tárgyait elsősorban természetben kell megosztani. A közös tulajdon tárgyait vagy azok egy részét - ha ez a tulajdonostársak körülményeire tekintettel indokolt - megfelelő ellenérték fejében a bíróság egy

vagy több tulajdonostárs tulajdonába adhatja. Ehhez a tulajdonjogot megszerző tulajdonostárs beleegyezése szükséges, kivéve, ha a bíróság a közös tulajdonban álló ingatlanrészt az abban lakó tulajdonostárs tulajdonába adja, és ez nem sérti a benne lakó méltányos érdekeit” (Ptk. 584 § (1) bekezdés) A közös tulajdon tárgyainak értékesítése „Ha a közös tulajdon más módon nem szüntethető meg, vagy a természetbeni megosztás jelentős értékcsökkenéssel járna vagy gátolná a rendeltetésszerű használatot, a közös tulajdon tárgyait értékesíteni kell, és a vételárat kell a tulajdonostársak között megfelelően felosztani. A tulajdonostársakat az elővásárlási jog harmadik személlyel szemben az értékesítés során is megilleti” (Ptk. 5:84 § (2) bekezdés) „A közös tulajdon tárgyának a tulajdonostárs tulajdonába adása esetén a megfelelő ellenértéket, az árverés útján való értékesítésnél a legkisebb

vételárat a bíróságnak ítéletében kell megállapítania. Az ítéletben megállapított legkisebb vételárat a végrehajtás során sem a végrehajtó, sem a bíróság nem változtathatja meg. Ha olyan ingatlan közös tulajdonát kell megszüntetni, amelyben az egyik tulajdonostárs benne lakik, a bíróság őt az ingatlan elhagyására kötelezi, vagy - ha az ingatlan elhagyására kötelezés a benne lakó tulajdonostárs méltányos érdekét sérti - részére a tulajdoni hányadával arányos használati jogot alapít. A használati jog értékcsökkentő hatását az ingatlanban maradó tulajdonostársnak kell viselnie mind a magához váltás folytán fizetendő ellenértéknek, mind az árverési vételár felosztási arányának a meghatározásánál. A használati jog bíróság által meghatározott és törvény által biztosított terjedelmének jelentős túllépése esetén a bíróság a tulajdonos kérelmére a használati jogot megszünteti.”[Ptk 5:84

§ (3) (4) bekezdés]. Közös tulajdon megszüntetése társasházzá alakítással „Az ingatlanon fennálló közös tulajdon - ha a társasház létesítésének feltételei egyébként fennállnak - az ingatlan társasházzá alakításával is megszüntethető. Ha a közös tulajdont társasházzá alakítással a bíróság szünteti meg, a társasház alapító okiratát a bíróság ítélete pótolja” (Ptk 5:84 § (5) bekezdés) „Társasház jön létre, ha az ingatlanon az alapító okiratban meghatározott, műszakilag megosztott, legalább két önálló lakás vagy nem lakás céljára szolgáló helyiség, vagy legalább egy önálló lakás és egy nem lakás céljára szolgáló helyiség a tulajdonostársak külön tulajdonába, a külön tulajdonként meg nem határozott épületrész, épületberendezés, helyiség, illetve lakás viszont a tulajdonostársak közös tulajdonába kerül.” [Ptk 5:85 §(1) bekezdés] 223 A tulajdon védelme A tulajdoni

igények nem évülnek el. A tulajdonjog védelmének polgári jogi eszközei: - A tulajdonjog védelme jogos önhatalommal. „A tulajdonos a birtokvédelem szabályai szerint önhatalommal is kizárhat vagy elháríthat minden olyan jogellenes beavatkozást vagy behatást, amely tulajdonjogának gyakorlását akadályozza, korlátozza, vagy lehetetlenné teszi” (Ptk. 5:36 § (4) bekezdés). - Tulajdoni per. A tulajdonos követelheti a jogellenes beavatkozás vagy behatás megszüntetését, ha pedig a dolog a birtokából kikerült, követelheti a visszaadását a jogalap nélküli birtokostól. - Ingatlan-nyilvántartási igény. „Ha az ingatlantulajdonos a tulajdonjogot ingatlan-nyilvántartáson kívül szerezte, igényt tarthat arra, hogy tulajdonjogát az ingatlan-nyilvántartásba bejegyezzék” (Ptk. 5:37 §) Másfelől „ha valamely ingatlan-nyilvántartási bejegyzés által sérelmet szenvedett e sérelem megszüntetését követelheti” [Lenkovics Barnabás, (2001),

204. o] Az ingatlannyilvántartás – ha jogszabály kivételt nem tesz – a tulajdonjog és más jogosultságok fennállását hitelesen tanúsítja. 1.4 Korlátolt dologi jogok A dologi jog intézményei között a tulajdonjog mellett léteznek az ún. korlátolt dologi jogok, vagy más néven az idegen dologbeli jogok is. Ezek a jogintézmények szintén valamiféle uralmat biztosítanak egy adott dolog felett, azonban a tulajdonjog által biztosított teljes hatalomhoz képest csupán korlátozott hatalmat. A törvény a korlátolt dologi jogok között, külön fejezetben, részletesen szabályozza a zálogjog intézményét. E jegyzet keretei között csak a korlátolt dologi jogok legalapvetőbb rendelkezései kerülnek bemutatásra. 1.41 A zálogjogviszony lényeges tartalma „Zálogjoga alapján a zálogjogosult a követelésének biztosítására szolgáló vagyontárgyból (a továbbiakban: zálogtárgy) más követeléseket megelőző sorrendben kielégítést kereshet,

ha a biztosított követelés kötelezettje (a továbbiakban: személyes kötelezett) nem teljesít. 1.42 Használati jogok A használati jogok lényegüket tekintve a tulajdonjog részjogosítványának – a használatnak – az önállósulásából jöttek létre. Lényegük, hogy a használati jog jogosultja mindenkit – még a tulajdonost is - megelőzően jogosult a dolgot használni Az egyes jogok azonban eltérő tartalommal bírnak Használati jogok: a földhasználat, a személyes szolgalmak (haszonélvezet, a használat), telki szolgalmak és a közérdekű használat. - Mi a földhasználat lényege? „Ha a föld és a rajta álló épület tulajdonjoga nem ugyanazt a személyt illeti meg, az épület tulajdonosát az épület fennállásáig az épület rendeltetésszerű használatához szükséges mértékben a földre földhasználati jog illeti meg. Földhasználati jogánál fogva az épület tulajdonosa az épület használathoz szükséges mértékben jogosult a

föld használatára és hasznai szedésére, valamint a használat arányában köteles viselni a föld fenntartásával járó terheket” (Ptk. 5:145 §) A földhasználat osztott ingatlantulajdon. A Ptk miniszteri indokolása szerint „mivel a törvény biztosítja annak lehetőségét, hogy a földön és a rajta emelt épületen fennálló tulajdonjog egymástól elváljon, szükséges az épület tulajdonosa számára külön nevesített használati jogot biztosítani az ingatlanon”. Ha az 224 épületen és a földön más tulajdona áll fenn, a földhasználati jog járulékosan, a törvény erejénél fogva, tapad az épület tulajdonjogához. Vagyis amikor az épület tulajdonjoga más személyt illet meg, mint annak a földnek a tulajdonjoga, amelyen az épület áll, az épület tulajdonosát földhasználati jog illeti meg arra földre, amelyen az épület áll. A földhasználati jog alapításáért a felek megállapodása szerint jár ellenérték - A szolgalom

fogalma „A szolgalom olyan jogviszony, amelynél fogva a jogosult olyan dolognak, amely nem az övé, valamely irányban hasznát veheti”. A szolgalmi jogviszony alanyai: „egyik oldalról a jogosult, másik oldalról a dolog mindenkori tulajdonosa” (Lenkovics Barnabás, 2001, 214. o) „A szolgalmakat két főcsoportra osztjuk: személyes szolgalmakra és telki szolgalmakra” (Lenkovics Barnabás, 2001, 215. o) Személyes szolgalmak: a haszonélvezet és a használat. A telki szolgalmaknak igen sok fajtája van Szolgalmak fajtái Szolgalmak Személyes szolgalmak Telki szolgalmak Haszonélvezet Falusi vagy mezőgazdasági szolgalom Használat Épületszolgalmak Kéményszolgalom Útszolgalmak Vízhasználati szolgalmak Pinceszolgalom 39. ábra: A szolgalmak fajtái - A haszonélvezet Olyan jogviszony, amelynél „haszonélvezeti jogánál fogva a jogosult a más személy tulajdonában álló dolgot birtokában tarthatja, használhatja, hasznosíthatja és hasznait

szedheti” [Ptk. 5:147 § (1) bekezdés] „A haszonélvezet alanya lehet akár természetes személy, akár jogi személy. A haszonélvezet tárgya rendszerint ingatlan vagy elhasználhatatlan ingó dolog” [Lenkovics Barnabás, (2001), 216 o] Haszonélvezeti jogot egyedül a tulajdonos alapíthat. Hogyan keletkezik a haszonélvezeti jog? „Haszonélvezet keletkezhet: - szerződés alapján (pl. a szülők a kiskorú gyermekük részére vásárolnak egy ingatlant, haszonélvezeti joguk egyidejű alapításával), - jogszabálynál fogva (pl. özvegyi haszonélvezeti jog: a túlélő házastárs örökli annak a vagyonnak a haszonélvezetét, amelyet egyébként nem ő örököl), - bírósági vagy hatósági rendelkezés alapján” [Lenkovics Barnabás, (2001), 216. o] 225 „Haszonélvezeti jog létrejöttéhez az erre irányuló szerződésen vagy más jogcímen felül a dolog birtokának átruházása; az ingatlanon vagy ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett jogon

alapított haszonélvezeti jog esetén a haszonélvezeti jog ingatlan-nyilvántartásba való bejegyzése szükséges. Ha az ingatlanon vagy az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett jogon jogszabálynál fogva keletkezik haszonélvezet, a haszonélvezeti jogot az ingatlan-nyilvántartásba be kell jegyezni; ha ez elmarad, a haszonélvezeti jog a dolognak rosszhiszemű vagy ingyenes megszerzőjével szemben érvényesíthető. A haszonélvezeti jog nem terjed ki arra, amivel a haszonélvezeti jog tárgya a haszonélvezet keletkezését követően gyarapszik, kivéve, ha a gyarapodás a haszonélvezet tárgyának a rendes gazdálkodás körében való hasznosításából származik” (Ptk. 5:146 §) Az első esetben a haszonélvezet az ingatlan-nyilvántartásba (teherlapra) történő bejegyzéssel jön létre. A másik két esetben a bejegyzés nélkül jön létre, de ilyenkor is be kell jegyezni az ingatlan-nyilvántartásba. A haszonélvezeti jog keletkezéséhez szerződés

esetén szükség van, hogy az ingó dolgot a jogosultnak átadják, ingatlan esetén pedig a haszonélvezeti jogot az ingatlan-nyilvántartásba bejegyezzék. A haszonélvezeti jog általában meghatározott dologhoz fűződik. Haszonélvezet alapítása történhet ingyenesen vagy visszterhesen (ellenszolgáltatás) fejében. A haszonélvezet kiterjedhet az egész ingatlanra, annak a tulajdonos tulajdonában álló meghatározott hányadára is. A jogszabálynál fogva keletkező haszonélvezet leggyakoribb esete a túlélő házastárs haszonélvezeti joga (özvegyi jog). A túlélő házastárs megszerzi azon vagyontárgyaknak a haszonélvezetét, amelyeket egyébként nem ő örökölne. Az özvegyi jog az örökhagyó halálával a törvénynél fogva jön létre Mi a haszonélvezeti jog tartalma? „Haszonélvezeti jogánál fogva a jogosult a más személy tulajdonában álló dolgot birtokában tarthatja, használhatja, hasznosíthatja és hasznait szedheti. Ha a

haszonélvezeti jog egyidejűleg több haszonélvezőt illet meg, a birtoklás, a használat és a hasznok szedésének jogára a közös tulajdon szabályait kell megfelelően alkalmaz” [Ptk. 5:147 § (1) (2) bekezdés] A haszonélvező a birtoklás, használat, és hasznok szedésének jogát ugyanúgy gyakorolhatja, mintha tulajdonos lenne. „A haszonélvezeti jog fennállása alatt a tulajdonos a birtoklás, a használat és a hasznok szedésének jogát annyiban gyakorolhatja, amennyiben a haszonélvező e jogokkal nem él” [Ptk. 5:152 § (5) bekezdés]. A haszonélvezőt a jogviszony fennállása alatt megilleti a birtokvédelem. „A haszonélvezeti jog ugyanazon a dolgon több személyt is megillethet. Ezek a haszonélvezetet egyidejűleg (egymás mellett) gyakorolhatják, (például két szülő a gyermek ingatlanán, vagy sorrendben egymás után, például az özvegy egy már haszonélvezettel terhelt dolgon csak a már fennálló haszonélvezet megszűnése után

gyakorolhatja özvegyi jogát)” [Lenkovics Barnabás, (2011). 216 o] A haszonélvező jogai és kötelezettségei A haszonélvező jogosult: a dolog birtoklására, a dolog használatára és hasznainak szedésére, a haszonélvezeti jog gyakorlásának más részére való átengedésére. A haszonélvező kötelezettsége: a rendes gazdálkodás szabályai szerint eljárni, a dolog fenntartásával járó terheket viselni, a közterheket viselni, a dolgot fenyegető veszélyről és a beállott kárról a tulajdonost értesíteni, a haszonélvezeti jog megszűnése után a dolgot a tulajdonosnak visszaadni, tűrni, hogy a tulajdonos a szükséges kármegelőzési és kárelhárítási intézkedéseket megtegye. „A haszonélvező jogának gyakorlása során a rendes gazdálkodás szabályai szerint köteles eljárni. A haszonélvező a tulajdonos hozzájárulása nélkül a haszonélvezet tárgyát képező dolog gazdasági rendeltetését annyiban változtathatja meg, illetve a

dolgot annyiban alakíthatja át vagy változtathatja meg lényegesen, amennyiben a dolog gazdasági rendeltetésének fenntartása vagy eredeti formájában való hagyása a rendes gazdálkodás követelményeivel ellentétes. A haszonélvező viseli - a rendkívüli javítások és 226 helyreállítások kivételével - a dologgal kapcsolatos terheket. A haszonélvezőt terhelik a dolog használatával kapcsolatos kötelezettségek A haszonélvező köteles a tulajdonost a dolgot fenyegető veszélyről és a beállott kárról értesíteni - ideértve azt az esetet is, ha őt harmadik személy a haszonélvezet gyakorlásában akadályozza -, köteles továbbá tűrni, hogy a tulajdonos a veszély elhárításához vagy a kár következményeinek megszüntetéséhez a szükséges intézkedéseket megtegye” (Ptk. 5: 149 §) Ki viseli a költségeket? „A haszonélvező a rendkívüli javítási vagy helyreállítási munkálatokat elvégezheti, ha felszólítására a

tulajdonos azokat nem végzi el. A haszonélvezet megszűnésekor a haszonélvező a tulajdonostól a saját költségén elvégzett rendkívüli javítási vagy helyreállítási munkálatok következtében a dologban beállott értéknövekedés megtérítését a jogalap nélküli gazdagodás szabályai szerint követelheti” (Ptk. 5:150 §) Rendes fenntartási költség például az ajtók festése, melyek állagmegóváshoz szükségesek. Rendkívüli javítások és helyreállítások költsége, az állagmegóvást meghaladó felújítás és helyreállítás költségei, például a nyílászárók cseréje, a tetőcsere. A dolog fenntartásával járó terheket – a rendkívüli javítások és helyreállítások kivételével – a haszonélvező viseli (például villanykörte cseréje, kazán javítása). A rendkívüli javítási vagy helyreállítási munkálatok elvégzésére elvileg sem a haszonélvező, sem a tulajdonos nem köteles „A haszonélvező csak arra

köteles, hogy értesítse a tulajdonost ezek szükségességéről, és hogy tűrje e munkálatok elvégeztetését. Ha a felszólításra a tulajdonos ezeket a munkálatokat nem végzi el, és a haszonélvező saját költségén elvégzi, akkor a haszonélvezet megszűnésekor követelheti a szükséges költségek megtérítését, levonva azokból az időközi értékcsökkenésnek megfelelő összeget”[Lenkovics Barnabás, (2001), 218. o] Mi a teendő, ha a haszonélvezet tárgya elpusztul? „Ha a dolog vagy annak jelentős része elpusztul, a tulajdonos nem köteles azt helyreállítani. Ha a tulajdonos a dolgot helyreállítja, a haszonélvezeti jog feléled, de a tulajdonos kérheti annak a helyreállításra fordított összeggel arányos korlátozását. Ha a tulajdonos a dolgot nem állítja helyre, a haszonélvezet megszűnik. Ha a haszonélvezet tárgya helyébe más dolog vagy követelés lép, a haszonélvezet erre terjed ki Ha a dolog helyébe pénzösszeg vagy

követelés lépett, a tulajdonos és a haszonélvező is követelheti ennek az összegnek a dolog helyreállítására vagy pótlására fordítását, ha ez a rendes gazdálkodás követelményeinek megfelel. A tulajdonos a helyreállítást vagy a pótlást maga elvégezheti vagy a megtérítési összeget erre a célra a haszonélvezőnek átengedheti” (Ptk. 5:153 §) Érdekesség. „Ingatlan egészben történő elpusztulása lehetetlen, a telek, a föld ugyanis megmarad Az ingatlanon lévő épület azonban megsemmisülhet. Ez tekinthető az ingatlan részbeni elpusztulásának Hogy ez a haszonélvezet megszűnéséhez vezet-e, attól függ, hogy milyen célra jött létre a haszonélvezet Ha célnak megfelelően már nem használható tovább a megmaradó ingatlan, a haszonélvezet megszűnik Például, ha a férj szülei nászajándékként egy házat vesznek a gyermeküknek és a menyüknek – a saját haszonélvezetük egyidejű alapításával-, amelybe az ifjú pár

beköltözik, de a lakóépület leég, ez ugyan a dolog jelentős részének elpusztulását eredményezi, mégsem szünteti meg a haszonélvezetet, mert annak célja nem a haszonélvező számára lakhatás biztosítása, hanem a szülők jogainak megóvása arra az esetre, ha a házasság válással végződne. Ha azonban a haszonélvezet alapításának oka az, hogy a haszonélvező számára biztosítsa az épület vendéglőként történő üzemeltetését, az épület megsemmisülése a haszonélvezetet is megszünteti, mert annak célja az üzleti célú hasznosítás, amely a dolog jelentős részének az elpusztulása miatt lehetetlenné válik” [dr. Hidasi Gábor – dr. Horváth Gyula, dr Kőszegi Gábor – Dr Urbán András, (2007), 148 o] 227 Meddig tart ez a haszonélvezeti jog? „A természetes személyt megillető haszonélvezeti jog korlátozott időre és legfeljebb a jogosult haláláig állhat fenn. Jogi személy javára haszonélvezeti jog korlátozott

időre, de legfeljebb ötven évre engedhető; a határozatlan időre alapított haszonélvezeti jog ötven évig áll fenn” [Ptk. 5:147 § (4) (5) bekezdés] A haszonélvezeti jog korlátozott időre és legfeljebb a jogosult élete végéig állhat fenn (ez a holtig tartó haszonélvezeti jog). A haszonélvezeti jog a dolog tulajdonosának személyében beállott változásra tekintet nélkül fennmarad. Független a dolog tulajdonosa személyének változásától Átengedhető-e a haszonélvezet? „A haszonélvező a haszonélvezeti jogot nem ruházhatja át, de a birtoklás, a használat és a hasznok szedése jogának gyakorlását átengedheti. Ellenérték fejében a haszonélvezeti jog gyakorlását a haszonélvező akkor engedheti át, ha a tulajdonos - azonos feltételek mellett - a dolog használatára, hasznosítására vagy a dolog hasznainak szedésére nem tart igényt” (Ptk. 5:148 §) A haszonélvező csak a haszonélvezeti jog gyakorlását engedheti át másnak,

de nem ruházhatja át másra a haszonélvezeti jogot, nem rendelkezhet a dologgal. A haszonélvező a haszonélvezeti jogot „sem élők között nem idegenítheti el, sem halála esetére nem végrendelkezhet róla” [Lenkovics Barnabás, (2001), 217. o] Ellenőrizheti-e a tulajdonos a haszonélvezeti jog gyakorlását? „A tulajdonos jogosult a haszonélvezet gyakorlását ellenőrizni. Ha a haszonélvező a dolgot nem rendeltetésének megfelelő módon használja vagy rongálja, illetve rendeltetését meg nem engedett módon megváltoztatja, továbbá ha a dolognak a haszonélvezet megszűntével való visszaadását egyébként veszélyezteti, a tulajdonos megfelelő biztosítékot követelhet, ha tiltakozása nem vezetett eredményre” [Ptk. 5:152 § (1) (2) bekezdés] „A tulajdonos az ellenőrzést gyakorolhatja személyesen, vagy akár szakértelemmel bíró megbízottja útján, a haszonélvező az ellenőrzést a szükséges mértékig tűrni, sőt előmozdítani

(együttműködni) tartozik” [Lenkovics Barnabás, (2011), 218. o] Megszüntetheti-e a tulajdonos a haszonélvezetet? A tulajdonos egyoldalúan nem szüntetheti meg a haszonélvezetet. Csupán a tulajdonosnak annyi joga van, hogy ellenőrzi folyamatosan a haszonélvezőt, hogy rendeltetésszerűen használja-e dolgot. Ha nem használja rendeltetésszerűen a haszonélvező a dolgot, akkor a tulajdonos biztosíték adását követelhet, illetőleg bírósághoz fordulhat annak érdekében, hogy utasítsák a haszonélvezőt a dolog rendeltetésszerű használatára. Azonban még a bíróság sem szüntetheti meg a haszonélvezetet, maximum felfüggesztheti annak gyakorlását „Ha a haszonélvező nem ad megfelelő biztosítékot, a bíróság a tulajdonos kérelmére a haszonélvezeti jog gyakorlását biztosíték adásáig felfüggesztheti. A tulajdonost ezek a jogok azzal szemben is megilletik, akinek a haszonélvező a haszonélvezetből fakadó jogok gyakorlását átengedte.

Ebben az esetben a megfelelő biztosíték elmaradása esetén a bíróság a harmadik személyt a haszonélvező által a részére átengedett jog gyakorlásától eltiltja” [Ptk. 5:152 § (3) (4) bekezdés] A felfüggesztés addig tart, amíg a haszonélvező biztosítékot nem ad. A haszonélvezeti jog felfüggesztésének következménye, hogy a haszonélvező a haszonélvezetből folyó jogokat nem gyakorolhatja Érdekesség. „Miután az alperes a szőlőt és a gyümölcsöst sem megművelni, sem megműveltetni, de biztosítékot adni sem képes, ezek vonatkozásában a haszonélvezeti jog gyakorlásának a felfüggesztése indokolt” (BH 1983. 440.) 228 Mi a rendhagyó haszonélvezet lényege? „A haszonélvező a haszonélvezet keletkezésekor meglevő, természetüknél fogva elhasználható dolgokkal, gazdasági felszereléssel és állatállománnyal, árukészlettel és pénzzel a rendes gazdálkodás szabályai szerint indokolt mértékben rendelkezhet. A

haszonélvezet megszűnésekor köteles ezeket pótolni; ha ez nem lehetséges, értéküket megtéríteni. Ha a haszonélvezettel terhelt és értékesített vagy elhasznált dolog volt tulajdonosának a pótlás vagy az értékmegtérítés iránti követelése veszélyeztetve van, a tulajdonos megfelelő biztosítékot követelhet” (Ptk. 5:151 §) Ha a haszonélvezet elhasználható dologra vonatkozik, rendhagyó haszonélvezetről beszélünk. Hiszen az ilyen dolog (pl. pénz) átmegy a haszonélvező tulajdonába, és a haszonélvező a haszonélvezet megszűntével arra köteles, hogy ugyanabból ugyanannyit adjon vissza a tulajdonosnak A Ptk. miniszteri indokolása rögzíti, hogy „gyakran fordul elő, hogy a haszonélvezet tárgyát olyan ingó dolgok képezik, amelyek természetüknél fogva elhasználhatók, illetve amelyek értékesítése vagy tulajdonjogának átruházása a rendes gazdálkodás körébe tartozik. E dolgok vonatkozásában a haszonélvezőnek nem az

állag megőrzése az elsődleges kötelezettsége, ennek helyébe a haszonélvezet keletkezéskori értékének megőrzése lép, amit a törvény pótlási, illetve megtérítési kötelezettséggel biztosít”. Alapítható-e haszonélvezeti jog jogi személy javára? „Jogi személy javára haszonélvezeti jog korlátozott időre, de legfeljebb ötven évre engedhető, határozatlan időre alapított haszonélvezeti jog ötven évig áll fenn” [Ptk. 5:147 § (5) bekezdés] A haszonélvezeti jog megszűnése „Megszűnik a haszonélvezet: - a szerződésben megjelölt időpont vagy jövőbeli esemény bekövetkezésével, ha szerződésen alapult; - a jogügylettel való megszüntetésével (a haszonélvező lemondásával); - a haszonélvező halálával vagy jogutód nélküli megszűnésével, a haszonélvezet végső időpontja: a haszonélvező halála vagy jogutód nélküli megszűnése; - az özvegyi jog esetén akkor, ha a házastárs új házasságot köt; - ha a

haszonélvező lesz a tulajdonos; - a tulajdonjog és a haszonélvezeti jog egy személyben való egyesülése esetén; - a dolog elpusztulása esetén” [Petrik Ferenc – Pomeils András, (2013), 225. o] „A haszonélvezet megszűnik a határozott időtartam lejártával, a jogosult halálával vagy jogutód nélküli megszűnésével, továbbá ha a haszonélvező szerzi meg a dolog tulajdonjogát. A haszonélvezetnek jogügylettel való megszüntetéséhez a haszonélvező lemondó nyilatkozata; ingatlanon, illetve ingatlan-nyilvántartásba vagy más közhiteles nyilvántartásba bejegyzett jogon fennálló haszonélvezet esetén a haszonélvezeti jognak a nyilvántartásból való törlése is szükséges. A lemondó nyilatkozatot dolog haszonélvezete esetén a tulajdonoshoz, jog haszonélvezete esetén a haszonélvezet tárgyát képező jog jogosultjához vagy a jog megalapítójához kell intézni. Ingatlanon, illetve ingatlannyilvántartásba vagy más közhiteles

nyilvántartásba bejegyzett jogon fennálló haszonélvezet esetén a lemondó nyilatkozatot írásban kell megtenni” (Ptk 5:154 §) A Ptk. miniszteri indokolása rögzíti, hogy a haszonélvezet megszűntével a haszonélvező köteles a dolgot a tulajdonosnak visszaadni. A dolgot nem eredeti állapotában kell visszaadni, de a dolog állapotában bekövetkezett változásnak olyannak kell lennie, amelyet a rendes gazdálkodás és a rendeltetésszerű használat indokol Ha a dologban bekövetkezett értékcsökkenés ezt meghaladja, a haszonélvező az okozott kárért felel” „A haszonélvezet megszűntével a haszonélvező köteles a dolgot visszaadni. A haszonélvező a dologban bekövetkezett károkért a szerződésen kívül okozott károkért való felelősség szabályai szerint felel. A rendeltetésszerű használattal járó értékcsökkenést a haszonélvező nem köteles megtéríteni A haszonélvezeti 229 jog megsértéséből eredő igényekre a tulajdonjog

védelmére vonatkozó szabályokat kell megfelelően alkalmazni” (Ptk. 5:155 §) - A használat joga „A használat jogánál fogva a jogosult a dolgot a saját, valamint vele együtt élő családtagjai szükségleteit meg nem haladó mértékben használhatja és hasznait szedheti. Jogi személy a használat jogánál fogva a dolgot a létesítő okiratában meghatározott céljával és tevékenységével összhangban használhatja és szedheti annak hasznait. A használat jogának gyakorlása másnak nem engedhető át A használatra egyebekben a haszonélvezet szabályait kell alkalmazni” (Ptk. 5:159 §) A használat korlátozott haszonélvezet, melynek során a használó a dolgot a saját, valamint együttélő családtagjai szükségleteit meg nem haladó mértékben használhatja, és hasznait szedheti. Jogi személyt is megillet a használat joga, a létesítő okiratában meghatározott céljával és tevékenységével összhangban használhatja és szedheti a dolog

hasznait. A használat jogának gyakorlása – ellentétben a haszonélvezeti joggal - másnak nem engedhető át. - A telki szolgalmak „A telki szolgalom az ingatlanhasználat egyik formája” [Lenkovics Barnabás, (2011), 222. o] A telki szolgalom alapján más ingatlanának meghatározott célra történő használatára nyílik lehetőség, azt jelenti, hogy egy telek szolgálni köteles egy másik telket. Telki szolgalom fogalma „Telki szolgalom alapján az ingatlan mindenkori birtokosa átjárás, vízellátás, vízelvezetés, pince létesítése, vezetékoszlopok elhelyezése, épület megtámasztása céljára vagy az ingatlan mindenkori birtokosa számára előnyös más hasonló célra más ingatlanát meghatározott terjedelemben használhatja, vagy követelheti, hogy a másik ingatlan birtokosa a jogosultságából egyébként folyó valamely magatartástól tartózkodjék.” [Ptk 5:160 § (1) bekezdés] A telki szolgalom csak ingatlanokra vonatkozóan

létesíthető, és legalább két ingatlan feltételez. Két (vagy több) szomszédos (vagy egymáshoz közel fekvő, gazdasági értelemben kapcsolatba hozható) ingatlan közül az egyik (vagy több) ingatlan részére bizonyos előnyöket biztosít, annak mindenkori használója részére lehetőséget ad a telek korlátozott használatára, amely jogosultság értelemszerűen a másik telek számára kötelezettséget eredményez. Ezt tükrözi az uralkodó telek és a szolgáló telek elnevezés Uralkodó telek, szolgáló telek Azt az ingatlant, amelyiknek a mindenkori birtokosát a szolgalmi jog megilleti, uralkodó teleknek nevezzük. Azt az ingatlant, amelyre a használati jog kiterjed, amelyet a szolgalom terhel, szolgáló teleknek nevezzük. Szolgalmi jogok A telki szolgalmaknak számos fajtája van, leggyakoribb szolgalmi jogok, például az átjáráshoz, vízellátáshoz és vízelvezetéshez, pince létesítéséhez, vezetékoszlopok elhelyezéséhez, épület

megtámasztásához, különféle falusi, mezőgazdasági műveléshez, állattartáshoz (pl. marhacsapásjog) kapcsolódnak Ugyanaz a szolgalom több ingatlant is terhelhet. Példák. A szolgalmak egyik fajtája a szükségbeli út szolgalma vagy átjárási szolgalom: „Ha valamely föld nincs összekötve megfelelő közúttal, a szomszédok kötelesek tűrni, hogy az ingatlan mindenkori birtokosa földjeiken átjárjon” ” [Ptk. 5:160 § (2) bekezdés] Azaz a szolgalom alapján az uralkodó telekről a szolgáló telken át lehet járni gyalog vagy kocsival, bár a gépkocsival való átjáráshoz annak bizonyítása szükséges, hogy a jogosultnak ehhez nagyobb érdeke fűződik, mint a kötelezettnek, ahhoz, hogy a gépkocsival való átjárástól mentesen használhassa ingatlanát. Épületszolgalom, például a világosság joga, „melynél fogva a szolgáló telken nem szabad olyan épületet emelni, amely elzárhatná az uralkodó telken levő épület ablaka elől a

világosságot” [Lenkovics Barnabás, (2001), 224. o] Szolgalmi jog továbbá az uralkodó telek mindenkori tulajdonosát megillető vízvétel szolgalma, mely alapján vizet vételezhet a szomszéd telkén lévő kútról, vízvezetékről. 230 Telki szolgalom keletkezése A telki szolgalom létrejöhet: - szerződéssel, jogszabállyal (pl. ha valamely föld nincs összekötve megfelelő közúttal, a szomszédok a törvény erejénél fogva kötelesek tűrni, hogy a jogosult földjeiken átjárjon =szükségbeli út szolgalma), - hatósági vagy bírósági határozattal, - elbirtoklással, „(Elbirtoklással szerzi meg a telki szolgalmat az ingatlan birtokosa, ha a másik ingatlan használata ellen annak birtokosa tizenöt éven át nem tiltakozik. Szívességből vagy visszavonásig engedett jog gyakorlása nem vezet elbirtoklásra”), - egyoldalú nyilatkozattal („Telki szolgalmat az ingatlan tulajdonosa egyoldalú nyilatkozattal a saját javára is alapíthat”[Ptk.

5:161 § (2) bekezdés] Az első esetben a szolgalom az ingatlan-nyilvántartásba (az uralkodó teleknél a tulajdoni lapra, a szolgáló teleknél a teherlapra) történő bejegyzéssel, a további esetekben az ingatlan- nyilvántartáson kívül jön létre (bár érdemes az ingatlan-nyilvántartásba történő bejegyzést kérni). Telki szolgalom gyakorlása „A szolgalom gyakorlása nem vezethet mások, különösen a szolgalommal terhelt dolog használója jogainak szükségtelen sérelméhez. Ha a telki szolgalom gyakorlása valamely berendezés vagy felszerelés használatával jár, a fenntartás költségei a szolgalom jogosultját és kötelezettjét - eltérő megállapodás hiányában olyan arányban terhelik, amilyen arányban a berendezést vagy felszerelést használják” (Ptk 5:162 §) Érdekesség. A szolgalmi jog gyakorlása során „a szolgalommal terhelt ingatlan birtokosainak érdekeit kímélve kell eljárni, és a szolgalmat csak az uralkodó telek

használatához feltétlenül szükséges mértékben lehet gyakorolni” [dr. Hidasi Gábor – dr Horváth Gyula, dr Kőszegi Gábor – Dr Urbán András, (2007), 160 o] Így például a szolgáló telek tulajdonosa nem köteles tűrni a nem szokásos használatot „nem köteles tűrni, hogy a jogosult saját ingatlanán italmérést nyisson és az italmérés látogatói a szolgalmi utat használják” [Lenkovics Barnabás, (2001), 225 o] Vita esetén a szolgalom gyakorlásának módját a bíróság határozza meg Telki szolgalom megszűnése A telki szolgalom megszűnik: 1. Ha a jogosult, bár ez módjában állt, 15 éven át nem gyakorolta, vagy eltűrte, hogy gyakorlásában akadályozzák (Ptk 5:163 § (1) bekezdés) 2. A bíróság döntése alapján („A bíróság a telki szolgalmat megszüntetheti, korlátozhatja vagy gyakorlását felfüggesztheti, ha az az ingatlan mindenkori birtokosa ingatlanának rendeltetésszerű használatához már nem szükséges”(Ptk

5:163 § (2) bekezdés) 3. Lemondással („A telki szolgalom jogügylettel való megszüntetéséhez az uralkodó telek tulajdonosának a szolgáló telek tulajdonosához intézett írásbeli lemondó nyilatkozata és a szolgalmi jog ingatlannyilvántartásból való törlése szükséges” (Ptk 5:163 § (3) bekezdés) A lemondás történhet ingyenesen vagy visszterhesen, ellenérték fejében Például „a vízvétel jogáról történő lemondás ellenértékeként a kötelezett pénzzel hozzájárul a víz bevezetéséhez az uralkodó telken” [Lenkovics Barnabás, (2001), 226. o] 4. Ha a szolgalom tárgya, az ingatlan megsemmisül, például az épület összedől, vagy vízvétel szolgalma esetén a kút kiszárad. Közérdekű használat „Ingatlanra közérdekből, a jogszabályban feljogosított személyek javára - hatóság határozatával - szolgalmat vagy más használati jogot lehet alapítani. A használati jog alapításáért a korlátozás mértékének

megfelelő kártalanítás jár” [Ptk. 5:164 § (1) bekezdés] 231 Példa. Közérdekű használati jog alapítására közérdekű tevékenységet folytató szerv jogosult, például a vezetékjog alapján a DÉMÁSZ Hálózati Elosztó Kft jogosult az idegen ingatlanon az elosztóvezetéket elhelyezni és üzemeltetni. A szomszédos telkek tulajdonosai kötelesek tűrni, hogy a vezetékoszlopot és az ehhez szükséges szerelvényeket az ingatlanjukon a kft. elhelyezze, üzemeltesse, az elhelyezett létesítményeket javíthatja, bekerítheti a földrészletet annak érdekében, hogy az objektum veszélyeztetését megakadályozza, illetve, hogy a az objektum ne veszélyeztessen másokat Mindezekért kártalanítás jár 2. Öröklési jogi alapismeretek A Polgári Törvénykönyv Hetedik Könyve tartalmazza az öröklési jogra vonatkozó rendelkezéseket. Az örökléshez való jog alkotmányos alapjog. „Az öröklés az ember vagyonában halála esetén bekövetkező

egyetemes jogutódlás” [Vékás Lajos, (2002), 13 o)] A törvénykönyvek az öröklési jog keretében szabályoznak más jogutódlásokat, jogintézményeket is, melyek nem minősülnek öröklésnek (például a hagyomány, a kötelesrész, a meghagyás). Az öröklés az örökhagyó halálával (vagy holtnak nyilvánításával, illetve a halál tényének bírói megállapításával) nyílik meg. „Az öröklést a tulajdonos halála, mint jogi tény önmagában kiváltja” (Vékás Lajos, 2002, 13 o) „Az ember halálával hagyatéka, mint egész száll az örökösre” (Pkt 7:1 §) Ez azt jelenti, hogy az ember halála időpontjában, az akkor meglévő vagyona, vagy annak egy meghatározott hányada – a törvény erejénél fogva, a jogosult általi elfogadása, vagy bármely más jogcselekménye nélkül - átszáll egy másik személyre. Az öröklés folytán a tulajdonos személyében alanyváltozás következik be „Az öröklési igények nem évülnek el”

(Ptk 7:2 §) 2.1 Alapfogalmak Az öröklési jogviszony alanyai Az elhunyt személyt örökhagyónak, az egyetemes jogutódot örökösnek nevezzük. Örökös az, akinek az örökhagyó egész hagyatékát, illetőleg annak meghatározott hányadát juttatja. Kétség esetén örökös az is, akinek az örökhagyó az egész hagyaték értékének jelentős részét kitevő egy vagy több meghatározott vagyontárgyat juttat, ha az örökhagyó feltehető akarata szerint a részesítettnek a hagyatéki terhek viselésében is osztoznia kell” (Ptk. 7:25 §) Örökös bárki lehet, természetes személy, jogi személy, vagy jogi személyiség nélküli szervezet is. Méhmagzat is lehet örökös, hiszen a jogképesség az embert, ha élve születik, a fogamzásának időpontjától kezdve illeti meg. Örököstársaknak nevezzük „a hányad szerint öröklő több örököst” [Czenner Orsolya – Kapa Mátyás – Szira Zoltán, (2010), 123. o] Örökhagyó csak természetes

személy (ember) lehet. „Örökhagyó az elhunyt személy, a meghalt tulajdonos, akinek vagyonában halála miatt egyetemes jogutódlás következik be” [Vékás Lajos, (2002), 14 o.] Ahhoz, hogy az embernek vagyona legyen - ami halála esetére átszállhat - az szükséges, hogy élve megszülessék. Tehát méhmagzat örökhagyó nem lehet Hagyaték, örökség, örökrész, hagyomány, meghagyás, kötelesrész fogalma Hagyaték. Az „átszálló vagyont hagyatéknak nevezzük” [Czenner Orsolya – Kapa Mátyás – Szira Zoltán, (2010), 123. o] A hagyaték magában foglalja az aktívumok mellett a passzívumokat is, azaz a jogok mellett a kötelezettségeket is Az örökös a hagyatékot, mint egészet örökli meg, azaz az örökhagyó vagyoni jogai és kötelezettségei, valamint polgári jogi jellegű vagyoni jogainak és kötelezettségeinek összessége egyaránt rá szállnak. „Az örökhagyó által kötött kölcsönszerződésből eredő jogok és

kötelezettségek egészükben szállnak át az örökösre az örökhagyó halála esetén, ezért az örökös az eredeti kölcsönszerződésben kikötött kamatokkal tartozik késedelem esetén és terhelik az örökhagyó által vállalt egyéb terhek” ” BH 2000. 119 A hagyaték az örökös szemszögéből az örökség, több örökös esetén pedig az örökrész. 232 Hagyomány. Hagyomány a hagyatékban meglevő valamely vagyontárgynak közvetlenül meghatározott személy részére juttatása, ha az ilyen részesedés nem minősül öröklésnek (dologi hagyomány). (Ptk Hagyományrendelés az is, ha az örökhagyó örökösét arra kötelezi, hogy a hagyományosnak vagyoni szolgáltatást teljesítsen (kötelmi hagyomány) Meghagyás. Meghagyással az örökhagyó végrendeletében valamely hagyatékban részesülő személyt (örököst vagy hagyományost) kötelezettséggel terhel, amelynek követelésére azonban a kedvezményezett (vagy más személy) nem

válik jogosulttá. Példa. „Az örökhagyó végrendeletében házastársát jelöli ki egész hagyatéka örököséül, meghagyja ugyanakkor, hogy a házastárs köteles az örökhagyó szüleinek síremléket állítani és az örökhagyó első házasságából származó leányának diplomája megszerzéséig rendszeres havi pénzbeli támogatást biztosítani” [Vékás Lajos, (2002), 17. o.] Példa. Nagy Egon örökhagyó a következő végrendeletet alkotta A miskolci házam élettársamra hagyom, aki betegségemben gondozott. Tapolcai víkendházam legyen Gábor fiamé, a balatoni horgásztanyám István gyermekemé Lada gépkocsimat örökölje unokám, Józsi Élettársam adja ki arany Doxa órámat szomszédasszonyomnak, aki mióta beteg vagyok, a kutyámat sétáltatja A juttatás akkor illeti, ha továbbra is hajlandó naponta legalább egyszer kiskutyámat megsétáltatni Ebben a jogesetben: örökösök: az élettárs, a fiai Gábor és István, és unokája Józsi.

Hagyományos és meghagyással érintett a szomszédasszony Kötelesrész. „Kötelesrész illeti meg az örökhagyó leszármazóját, házastársát és szülőjét, ha az öröklés megnyílásakor az örökhagyó törvényes örököse vagy végintézkedés hiányában az lenne” (Ptk. 7:75 §)„A kötelesrész iránti igény öt év alatt elévül” (Ptk. 7:76 §) „Kötelesrész címén a kötelesrészre jogosultat annak harmada illeti meg, ami neki - a kötelesrész alapja szerint számítva - mint törvényes örökösnek jutna. Ha a házastársat mint törvényes örököst haszonélvezeti jog is megilleti, kötelesrésze e tekintetben a haszonélvezeti jognak olyan korlátozott mértéke, amely szükségleteit biztosítja, figyelembe véve az általa örökölt vagyontárgyakat” (Ptk. 7:82 §) A kötelesrész nem automatikusan illeti meg a jogosultat, annak kiadását külön kell igényelni. 2.2 Az öröklés jogcímei Az öröklés jogcíme azt jelöli meg, hogy az

örökös milyen alapon részesedik a hagyatékból. Öröklés jogcímei Végintézkedés alapján Törvény alapján 40. ábra: Az öröklés jogcímei „Örökölni végintézkedés alapján vagy törvény szerint lehet. Ha az örökhagyó után végintézkedés maradt, az öröklés rendjét ez határozza meg” (Ptk. 7:3 §) „Az öröklés vagy az örökhagyó végintézkedése alapján, vagy törvény alapján történhet. A végintézkedésen alapuló öröklés elsőbbséget élvez, a törvényben megjelölt személyek öröklésére csak annyiban kerülhet sor, amennyiben nincs végintézkedés, vagy a meglévő végintézkedés nem meríti ki a hagyatékot” [Czenner Orsolya – Kapa Mátyás – Szira Zoltán, (2010), 123. o] 233 2.21 A végintézkedésen alapuló öröklés Az öröklés rendjét – vagyis, hogy kik örökölnek az örökhagyó után – elsősorban tehát az örökhagyó végintézkedése határozza meg. A végintézkedés gyűjtőfogalom,

melybe azon jogügyletek tartoznak, amelyekben az örökhagyó vagyonáról halála esetére rendelkezik Végrendelet A végintézkedés formái Öröklési szerződés Halál esetére szóló ajándékozás 41. ábra: A végintézkedés formái A végrendelet egyoldalú jognyilatkozat, a másik kettő kétoldalú jogügylet, melyek esetében az örökhagyó halála esetében rendelkezik vagyonáról vagy annak egy részéről, feltéve, hogy a juttatásban részesülő őt túléli. Végintézkedési szabadság A végrendeletben „az örökhagyó a halála esetére vagyonáról vagy annak egy részéről végintézkedéssel szabadon rendelkezhet” (Ptk. 7:10 §) Ezt végintézkedési szabadságnak nevezik Az örökhagyó szabad belátása szerint dönt arról, hogy a törvényben előírt lehetőségek közül melyik végintézkedési formát választja, a halála esetére kit kíván juttatásban részesíteni, továbbá arról is, hogy egész vagyonáról, annak egy

részéről, vagy meghatározott vagyontárgyáról kíván-e halála esetére rendelkezni. Végintézkedni csak személyesen lehet. A végrendelet A végrendelet az örökhagyó egyoldalú jognyilatkozata. Végrendelkezni csak személyesen lehet” (Ptk 7:11. §) Aki végrendelkezni kíván, akkor ezt csak a jogszabály által meghatározott formai, tartalmi követelmények figyelembe vételével teheti meg A végrendelettel szemben támasztott minimális követelmény: „az okirat végrendeleti jellegének megállapításához az szükséges, hogy az örökhagyó halála esetére szóló vagyoni rendelkezést tartalmazzon, és külsőleg az örökhagyótól származónak mutatkozzék” ,(Ptk. 7:12 §) Ezen követelmények meglétét a közjegyzőnek a hagyatéki eljárás során, a bírónak az öröklési perben hivatalból vizsgálnia kell Az örökhagyó végrendeletében egy vagy több örököst is megnevezhet. A Ptk. 741 §-a alapján az örökhagyó a végrendeletét

bármikor visszavonhatja, a visszavonással a végrendelet hatálytalanná válik. Akkor is visszavontnak kell tekinteni a végrendeletet, ha az örökhagyó újabb írásbeli végrendeletet tesz, azzal, hogy a korábbi végrendeletnek az újabb végrendelet rendelkezéseivel nem ellentétes rendelkezései – ha az örökhagyó eltérő akarata nem állapítható meg – hatályban maradnak. 234 A végrendelet fajtái „Végrendelkezni közvégrendelettel vagy írásbeli magánvégrendelettel lehet; szóbeli végrendelkezésnek az e törvényben meghatározott esetben van helye” (Ptk. 7:13 §) A végrendelet fajtái közvégrendelet holográf végrendelet írásbeli magánvégrendelet Közjegyzőnél letett írásbeli végrendelet szóbeli végrendelet allográf végrendelet 42. ábra: A végrendelet fajtái Közvégrendelet „Közvégrendeletet közjegyző előtt lehet tenni.” Közvégrendeletet az ország bármely közjegyzője előtt lehet tenni, kizárólagos

illetékesség nem érvényesül. A törvény azonban felsorolja azokat a személyeket, akik előtt nem tehető érvényesen közvégrendelet. „Nem lehet érvényesen közvégrendeletet tenni olyan személy előtt, aki a végrendelkezőnek, a végrendelkező házastársának, élettársának hozzátartozója, gyámja vagy gondnoka. Érvénytelen az a juttatás, amely a közvégrendelet tételében közreműködő személy, valamint ennek hozzátartozója, gyámoltja vagy gondnokoltja javára szól” [Ptk 7:14 § (2) (3) bekezdés] „Közreműködőnek minősül, „aki a végrendelet tartalmának kialakításában meghatározó szerepet tölt be” [dr. Kecskés András – dr Rozman András – dr Szalai Erzsébet, (2010), 286 o] Kizárólag közvégrendeleti formában tehetnek végrendeletet az alábbi személyek: - „A korlátozottan cselekvőképes kiskorú és a cselekvőképességében vagyoni jognyilatkozatai tekintetében részlegesen korlátozott nagykorú érvényesen

kizárólag közvégrendeletet tehet. A végrendelet érvényességéhez a törvényes képviselő hozzájárulása és a gyámhatóság jóváhagyása nem szükséges - Aki vak, írástudatlan vagy olvasásra vagy nevének aláírására képtelen állapotban van, írásban érvényesen kizárólag közvégrendeletet tehet” (Ptk. 7:14 §) Az írásbeli magánvégrendelet16 „Írásbeli magánvégrendeletet olyan nyelven lehet érvényesen tenni, amelyet a végrendelkező ért, és amelyen sajátkezűleg írt végrendelet esetén írni, más által írt végrendelet esetén olvasni tud” (Ptk. 7:15 §) „Az írásbeli magánvégrendeletet a végrendelkező akár maga írhatja, akár mással írathatja” [Ptk. 7:16. § (1) bekezdés] 16 Írásbeli magánvégrendelet-mintát tartalmaz jelen fejezet 4. melléklete 235 Az írásbeli magánvégrendelet alaki érvényességi feltételei „Az írásbeli magánvégrendelet alaki szempontból érvényes, ha készítésének ideje

az okiratból kitűnik, továbbá ha a végrendelkező azt a) sajátkezűleg írt végrendelet esetén elejétől végéig maga írja és aláírja; b) más által írt végrendelet esetén két tanú együttes jelenlétében aláírja, vagy ha azt már aláírta, az aláírást két tanú előtt, azok együttes jelenlétében a magáénak ismeri el, és a végrendeletet mindkét esetben a tanúk is - e minőségük feltüntetésével - aláírják; vagy c) a sajátkezűleg írt vagy más által írt végrendeletet aláírja, és akár nyílt, akár zárt iratként a közjegyzőnél - végrendeletként feltüntetve - személyesen letétbe helyezi. A több különálló lapból álló sajátkezűleg írt írásbeli magánvégrendelet akkor érvényes, ha minden lapját folyamatos sorszámozással látták el. A több különálló lapból álló más által írt írásbeli magánvégrendelet akkor érvényes, ha minden lapját folyamatos sorszámozással látták el, továbbá ha minden

lapját a végrendelkező és mindkét tanú aláírta” (Ptk. 7:17 §) „A végrendelet érvényességét nem érinti, ha a „végrendelet” szó használata elmarad, de az okirat tartalma nem hagy kétséget afelől, hogy az az örökhagyó végakarata” [dr. Kecskés András – dr Rozman András – dr. Szalai Erzsébet, (2010), 286 o], továbbá érvényességi kellék, hogy kitűnjék az okiratból az okirat készítésének ideje (melynek egyetlen meghatározott napra - dátumszerűen megjelölve - kell vonatkoznia). „Az írásbeli magánvégrendeletet a végrendelkező akár maga írja, akár mással íratja, csak olyan nyelven lehet érvényesen tenni, amelyet a végrendelkező ért, és amelyen írni, illetőleg olvasni tud” [dr. Kecskés András – dr Rozman András – dr Szalai Erzsébet, (2010), 286 o] Nem minősül saját írásnak a gépírás. „A gépírás akkor sem számít saját írásnak, ha magától a végrendelkezőtől származik Gyorsírással

vagy a közönséges írástól eltérő egyéb jel- vagy számjegyírással készült magánvégrendelet érvénytelen” [Ptk 7:16 § (2) (3) bekezdés] A törvény az írásbeli magánvégrendelet három formáját szabályozza, melyek érvényességi feltételei a következők: 1. Holográf végrendelet: amelyet a végrendelkező teljes egészében, saját kezűleg, „az elejétől a végégig saját maga ír és aláír” [dr Kecskés András – dr Rozman András – dr Szalai Erzsébet, (2010), 286. o] 2. Allográf végrendelet: amelyet más ír, és „az örökhagyó két tanú együttes jelenlétében írja alá, ha pedig már aláírta, a két tanú előtt az aláírást magáénak ismeri el, továbbá a tanúk a végrendeletet – e minőségük feltüntetésével – aláírják (dr. Kecskés András – dr Rozman András – dr Szalai Erzsébet, 2010, 286 o) 3. A közjegyzőnél letett magánvégrendelet A közjegyzőnél az allográf és a holográf végrendelet is

letétbe helyezhető. E végrendelet „érvényességi feltétele, hogy végrendelkező azt aláírja, és azt végrendeletként feltüntetve akár nyílt, akár zárt iratként a közjegyzőnél személyesen letétbe helyezze” [dr. Kecskés András – dr Rozman András – dr Szalai Erzsébet, (2010), 287 o] „Írásbeli magánvégrendelet tanúja nem lehet olyan személy, aki a) a végrendelkező személyazonosságának tanúsítására nem képes; b) kiskorú, cselekvőképtelen nagykorú vagy cselekvőképességében részlegesen úgy korlátozott, hogy az kizárja tanúkénti közreműködését; c) írástudatlan. Az írásbeli magánvégrendelet érvényességének nem feltétele, hogy a tanú a végrendelet tartalmát ismerje, vagy tudjon arról, hogy végrendelet tételénél működött közre” (Ptk. 7:18 §) Érdekesség. „Az írásbeli magánvégrendelet érvényességének nem feltétele, hogy a tanú a végrendelet tartalmát ismerje, vagy tudjon arról, hogy

végrendelet tételénél működött közre. A tanú a végrendelkező személyének azonosítására legyen képes” [Kecskés László – Kőrös András – Makai Katalin – Orosz Árpád – Osztovits András – Petrik Ferenc, (2013), 188. o)] 236 Tanú vagy más közreműködő számára rendelt juttatás „Az írásbeli magánvégrendelet tanúja, a végrendelkezésnél közreműködő személy vagy ezek hozzátartozója javára szóló juttatás érvénytelen, kivéve, ha a végrendeletnek ezt a részét az örökhagyó sajátkezűleg írta és aláírta. A tanú vagy a hozzátartozója részére szóló juttatás akkor sem érvénytelen, ha a végrendelet megalkotásában az érintett tanún kívül még két tanú vett részt. Közreműködőnek minősül a végrendelet megfogalmazója, szerkesztője, leírója és minden olyan személy, akinek tevékenysége a végrendelet tartalmának érdemi befolyásolására nyújt lehetőséget. Jogi személynek rendelt

juttatás esetén nem lehet tanú a jogi személy tagja, vezető tisztségviselője, képviselője, felügyelőbizottsági tagja és munkavállalója. Ilyen személy közreműködése a végrendelet megalkotásában a jogi személynek rendelt juttatást érvénytelenné teszi” (Ptk 7:19 §) Fő szabályként érvényesnek kell tekinteni azt a végrendeletet, mely megfelel a készítés helye szerinti állam jogszabályi követelményeinek. A végrendeletek nyilvántartásba vetethetők, mely nyilvántartást 1993 óta a Magyar Országos Közjegyzői Kamara vezeti. A végrendelet érvénytelenségének esetei A Ptk. részletesen felsorolja végrendeleti rendelkezés érvénytelenségének okait Bármely kizáró feltétel megléte a végrendelet érvénytelenségét eredményezi. A végrendelet érvénytelenségét már a végrendelet létrejöttekor fennálló hibája megalapozza: A nyilvánvalóan jóerkölcsbe ütköző, az érthetetlen, lehetetlen és ellentmondó feltétel

érvénytelen. A feltétel érvénytelensége a végrendeleti rendelkezés érvényességét nem érinti, kivéve, ha megállapítható, hogy az örökhagyó a rendelkezést a feltétel nélkül nem tette volna meg. A jogellenes felfüggesztő feltételhez kötött végrendeleti részesítés. Az örökhagyó akarati hibája miatt érvénytelen, ha  az örökhagyó tévedett nyilatkozata tartalmában vagy ilyen tartalmú nyilatkozatot egyáltalán nem akart tenni;  az örökhagyót annak megtételére valaminek a téves feltevése vagy valamely utóbb meghiúsult várakozás indította;  az örökhagyót valaki jogellenes fenyegetéssel vagy tisztességtelen befolyással bírta rá az intézkedésre; feltéve, hogy az örökhagyó a rendelkezést egyébként nem tette volna meg. Érdekesség. A Ptk 7:37 §-a szabályozza a végrendelet megtámadásának szabályait A végrendelet érvénytelenségét és hatálytalanságát erre irányuló megtámadó nyilatkozat alapján

lehet megállapítani (Hatálytalanság esetén az egyébként érvényesen létrejött végrendelet valamely utóbb bekövetkezett okból nem érvényes) A megtámadó nyilatkozatban meg kell jelölni az érvénytelenség vagy a hatálytalanság okát Megtámadásra az jogosult, aki az érvénytelenség vagy a hatálytalanság megállapítása esetén maga örökölne, vagy a végintézkedéssel reá rótt kötelezettségtől vagy más tehertől mentesülne. A végrendelet érvénytelenségét vagy hatálytalanságát a megtámadásban érvényesített okból és a megtámadó személy javára lehet megállapítani Így például ha az örökhagyó a barátnőjére hagyta a lakását, de van az örökhagyónak két gyermeke az előző házasságából, azonban csak az egyik gyermeke támadja meg a végrendeletet, és amennyiben a keresetének a bíróság helyt ad, akkor csak ő kapja meg a törvényes örökrészét, a másik gyermek nem, mivel nem támadta meg a végrendeletet. A

megtámadás joga az öröklés megnyílásától számított öt év alatt elévül. Szóbeli végrendeletre vonatkozó rendelkezések „Szóbeli végrendeletet az tehet, aki életét fenyegető olyan rendkívüli helyzetben van, amely írásbeli végrendelet tételét nem teszi lehetővé” (Ptk. 7:20 §) Szóbeli végrendelet, kivételesen, rendkívüli körülmények fennállása esetén tehető. Szóbeli végrendeletet az tehet, aki életét fenyegető rendkívüli helyzetben van – így a végrendelkezés nem halasztható el -, és írásbeli végrendeletet egyáltalán nem, vagy csak jelentékeny nehézséggel tehetne. 237 A szóbeli végrendelet érvényességi feltételei „A szóbeli végrendelet akkor érvényes, ha a végrendelkező két tanú együttes jelenlétében a tanúk által értett nyelven végakaratát egész terjedelmében szóban - vagy jelnyelvet használó végrendelkező esetén jelnyelven - előadja, és egyidejűleg kijelenti, hogy szóbeli

nyilatkozata az ő végrendelete” (Ptk. 7:21 §) Szóbeli végrendelet tanúja „A szóbeli végrendeletre megfelelően alkalmazni kell az írásbeli magánvégrendelet tanújának személyére vonatkozó, valamint az ő és hozzátartozója érdekeltségére tekintettel megállapított korlátozásokat, azzal az eltéréssel, hogy a tanú írni tudása a szóbeli végrendelet érvényességének nem feltétele” (Ptk. 7:22 §) Azonban meg kell jegyezni, hogy a szóbeli végrendelet hatályát veszti, ha az örökhagyó a szóbeli végrendelkezés feltételéül szolgáló helyzet megszűnése után megszakítás nélkül harminc napon át nehézség nélkül alkothatott volna írásbeli végrendeletet. Közös végrendelet szabályai Két vagy több személynek bármilyen alakban ugyanabba az okiratba foglalt végrendelkezése érvénytelen.” A Ptk. azonban lehetőséget ad arra, hogy házastársak házastársi életközösség fennállása alatt közös írásbeli

végrendeletben nyilváníthassák ki végakaratukat. „Házastársaknak az életközösség fennállása alatt készített, ugyanabba az okiratba foglalt írásbeli végrendelete érvényes, ha a) sajátkezűleg írt végrendelet esetén az okiratot az egyik végrendelkező elejétől végig maga írja és aláírja, a másik végrendelkező ugyanabban az okiratban sajátkezűleg írt nyilatkozatban kijelenti, hogy az okirat az ő végakaratát is magában foglalja, és nyilatkozatát aláírja; b) más által írt végrendelet esetén a végrendelkezők egymás és a tanúk együttes jelenlétében írják alá az okiratot, vagy mindkét végrendelkező egymás és a tanúk együttes jelenlétében külön nyilatkozik arról, hogy az okiraton szereplő aláírás a sajátja; vagy c) a házastársak közvégrendeletet tettek. A több különálló lapból álló más által írt közös végrendelet akkor érvényes, ha minden lapját folyamatos sorszámozással látták el,

továbbá ha minden lapját a végrendelkezők és mindkét tanú aláírta. A sajátkezűleg írt közös végrendelet akkor érvényes, ha minden lapját folyamatos sorszámozással látták el, és minden lapját a másik végrendelkező aláírta” (Ptk. 7:23 §) Azonban a házastársak közös végrendelete hatálytalanná válik, ha:  a végrendelet megtétele után közöttük az életközösség megszakadt, és az öröklés megnyílásáig nem állott helyre,  ha megtétele után a végrendelkezőknek vagy egyiküknek gyermeke születik, kivéve, ha a végrendelet eltérően rendelkezik. Előfordulhat, hogy a házassági életközösség meglazul a közös végrendelet megtétele után, és az egyik fél vissza akarja vonni a közös végrendeletbe foglalt rendelkezéseit. Ezt megteheti, ha mindketten ilyen nyilatkozatot tesznek, vagy a másik felet a házastárs a visszavonásról értesíti Ebben az esetben a másik házastárs végrendelete hatályos marad, kivéve,

ha a végrendeletből az állapítható meg, hogy egyik fél sem tette volna meg rendelkezését a másik nélkül. „Semmis a közös végrendeletbe foglalt rendelkezés egyoldalú visszavonása, ha azt a végrendelet kizárta, vagy arra a másik végrendelkező értesítése nélkül került sor”. [Ptk 743 § (3) bekezdés] Az öröklési szerződés Az öröklési szerződés kétoldalú jogügylet. Az öröklési szerződésben az örökhagyó a vele szerződő felet a magának, illetve a szerződésben meghatározott harmadik személynek nyújtandó tartás, életjáradék, illetve gondozás ellenében - vagyona, annak egy meghatározott része vagy meghatározott vagyontárgyak tekintetében - örökösévé nevezi; a másik fél kötelezettséget vállal a tartás, életjáradék, gondozás teljesítésére. Az 238 örökhagyó arról a vagyonáról, amelyet öröklési szerződéssel lekötött, sem élők között, sem halál esetére nem rendelkezhet. A törvény

lehetőséget ad arra, hogy harmadik személy javára, például súlyosan beteg gyermeke vagy házastársa javára kössön az örökhagyó öröklési szerződést, akkor a szerződő partnernek a kötelessége ezt a személyt ápolni, gondozni az örökhagyó halála után is. Arra is lehetőséget ad a törvény, hogy a szerződő partner a harmadik személyt és az örökhagyót is ápolja, gondozza, eltartsa. „Ha az örökhagyóval szerződő fél kötelezettsége a harmadik személlyel szemben kiterjed az örökhagyó halála utáni időre, a hagyatéki eljárásban az ingatlan-hagyatékot a harmadik személy javára fennálló tartási joggal terhelten kell átadni, és a tartási jogot a hagyatéki eljárást lefolytató közjegyző megkeresésére az ingatlan-nyilvántartásba be kell jegyezni. Az örökhagyó az öröklési szerződésben bármilyen végrendeleti rendelkezést tehet Az örökhagyóval szerződő félnek az öröklési szerződésbe foglalt végrendeleti

rendelkezése érvénytelen” (Ptk. 7:48 §) Lehetőséget ad a törvény arra is, hogy a házastársak közösen kössenek öröklési szerződést az életközösségük fennállása alatt ugyanabba az okiratba foglaltan. Abban az esetben, ha az egyik házastárs meghal, akkor a túlélő házastársat haszonélvezeti jog fogja megilletni az örökhagyókkal szerződő partner által örökölt lakáson és a hozzá tartozó – az örökhagyóval közösen használt - berendezési és felszerelési tárgyakon. A halál esetére szóló ajándékozás Kétoldalú, ingyenes ügylet. „Ha az ajándékozás azzal a feltétellel történt, hogy a megajándékozott az ajándékozót túléli, a szerződésre az ajándékozás szabályait azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy a szerződés alaki követelményeire az öröklési szerződés alaki követelményei irányadók” (Ptk. 7:53 § (1) bekezdés).A megajándékozott nem osztozik a hagyatéki terhek viselésében 2.22 A

törvényes öröklés szabálya „Amennyiben az örökhagyó nem hagyott hátra érvényes végintézkedést, vagy az érvényes végintézkedés nem a teljes hagyatékról rendelkezik, akkor az örökösöket a törvény jelöli ki, a törvény határozza meg azt, hogy kik, milyen arányban és milyen sorrendben részesülhetnek a hagyatékból. Ez az ún törvényes öröklés” [Czenner Orsolya – Kapa Mátyás – Szira Zoltán, (2010), 124 o] A törvényes öröklés rendje A törvény pontosan meghatározza az öröklésre jogosultak körét. A törvényes örökösök a törvényben meghatározott szigorú sorrend szerint válhatnak örökössé az alábbiak szerint: Leszármazók öröklése A törvény szerint mindenekelőtt a lemenők örökölnek. „Törvényes örökös elsősorban az örökhagyó gyermeke. Több gyermek fejenként egyenlő részben örököl Az öröklésből kiesett (pl az örökhagyó előtt meghalt) gyermek vagy távolabbi leszármazó helyén

egymás közt egyenlő részekben a kiesett gyermekei örökölnek” (Ptk. 7:55 §) Házastárs öröklése leszármazó mellett „Ha leszármazó van, az örökhagyó házastársát leszármazó örökös mellett megilleti a) a holtig tartó haszonélvezeti jog az örökhagyóval közösen lakott lakáson és a hozzá tartozó berendezési és felszerelési tárgyakon; és b) egy gyermekrész a hagyaték többi részéből”[(Ptk. 7:58 § (1) bekezdés] 239 Házastárs öröklése szülő mellett „Ha leszármazó nincs, vagy nem örökölhet, az örökhagyó házastársa örökli az örökhagyóval közösen lakott lakást és a hozzá tartozó berendezési és felszerelési tárgyakat. Továbbá az előzőekben nem érintett hagyaték felét az örökhagyó házastársa örökli, másik felét az örökhagyó szülei öröklik fejenként egyenlő arányban. Az öröklésből kiesett szülő helyén a másik szülő és az örökhagyó házastársa örököl fejenként

egyenlő arányban” (Ptk. 7:60 §) Házastárs egyedüli öröklése „Ha leszármazó és szülő nincs vagy nem örökölhet, az örökhagyó házastársa egyedül örököl. Nem örökölhet az örökhagyó házastársa, ha az öröklés megnyílásakor a házastársak között életközösség nem állott fenn, és az eset körülményeiből nyilvánvaló, hogy az életközösség visszaállítására nem volt kilátás” (Ptk. 7:61. §) Szülő és a szülő leszármazójának öröklése „Ha leszármazó és házastárs nincs vagy nem örökölhet, az örökhagyó szülői örökölnek fejenként egyenlő részben. Az öröklésből kiesett szülő helyén ennek leszármazói örökölnek olyan módon, mint a gyermek helyén annak leszármazói”(Ptk. 7:63 §) Nagyszülő és a nagyszülő leszármazójának öröklése „Ha a kiesett szülőnek leszármazója nincs vagy nem örökölhet, egyedül a másik szülő vagy annak leszármazói örökölnek. Ha leszármazó,

házastárs, szülő és szülőtől leszármazó nincs vagy nem örökölhet, törvényes örökösök egyenlő részekben az örökhagyó nagyszülői Az öröklésből kiesett nagyszülő helyén ennek leszármazói örökölnek ugyanúgy, mint a kieső szülő helyén ennek leszármazói. Ha a kiesett nagyszülőnek leszármazója nincs vagy nem örökölhet, helyette nagyszülőpárja, ha ő is kiesett, helyette leszármazója örököl Ha valamelyik nagyszülőpár kiesett, és helyükön leszármazó nincs vagy nem örökölhet, az egész hagyatékot a másik nagyszülőpár vagy az ő leszármazójuk örökli” (Ptk. 7:64 §) Dédszülő és a dédszülő leszármazójának öröklése „Ha nagyszülő és nagyszülőtől leszármazó nincs vagy nem örökölhet, törvényes örökösök fejenként egyenlő részekben az örökhagyó dédszülői. Az öröklésből kiesett dédszülő helyén ennek leszármazói örökölnek ugyanúgy, mint a kieső nagyszülő helyén ennek

leszármazói. Ha a kiesett dédszülőnek leszármazója nincs vagy nem örökölhet, helyette dédszülőpárja, ha ő is kiesett, helyette leszármazója örököl. Ha valamelyik