Politics | European Union » Az Európai Unió története tételek, 2006

Európai Unió története tételek - 2006 1. Ismertesse a nemzetközi integráció különböző szintjeit! 2. Milyen törekvések és eredmények jellemzik az európai integrációs folyamat kezdetét? Ismertesse a legfontosabb (7) diplomáciai, gazdasági, politikai lépéseket, melyek az integráció dinamikáját determinálták! 3. Ismertesse az 1945 és 1957 közötti időszak fontosabb eseményeit! 4. Ismertesse az 1957 és 1973 közötti időszak fontosabb eseményeit! 5. Ismertesse az 1973 és 1986 közötti időszak fontosabb eseményeit! 6. Ismertesse az 1986 és 1995 közötti időszak fontosabb eseményeit! 7. Ismertesse az 1995 és 2005 közötti időszak fontosabb eseményeit! 8. Nagy-Britannia koncepciója az európai egység megteremtésében Milyen globális szintű változásoknak kellett végbemenniük ahhoz, hogy Nagy-Britannia belépésre jelentkezzen, a hatok pedig befogadják? 9. Mutasse be az EGK és az Euratom megalapításának körülményeit és a Római

Szerződés legfontosabb intézkedéseit! 10. Milyen kedvezőtlen események és kedvező döntések határozták meg a Közösség fejlődését a 70-es években? 11. Sorolja fel azokat a „közösségi reflexeket”, melyek a 70-es évek kedvezőtlen eseményei ellenére (éppen a külső kényszer hatása alatt) is tovább éltették a Közös Piac fejlődésének dinamizmusait! 12. Az integráció déli iránya, az Integrált Mediterrán Program és az EU mediterrán politikája 13. Ismertesse részletesen az egységes belső piac megteremtésének legfőbb mérföldköveit, az 1985. júniusi Milánói Csúcsértékezleten elfogadott Fehér Könyv ajánlásaival kezdve! 14. Ismertesse részletesen az Európai Uniót létrehozó szerződés (Szerződés az Európai Unióról – TEU) rendelkezéseit! (Maastrichti Szerződés) 15. Hogyan változtatták meg a Közösség tevékenységének, fejlődésének geopolitikai keretét a kelet-európai események a 80-as évek végén, a

90-es évek elején? 16. Az Európai Gazdasági Tér kialakulása és az EFTA-országok felvétele 17. Magyarország csatlakozását meghatározó lépések, események az integrációs folyamatban 18. A kibővülés és az elmélyülés kérdései az Amszterdami- és a Nizzai Szerződésekben 19. Mutassa be az Európai Unió intézményrendszerét! 20. Ismertesse az Európai Unió döntéshozatali eljárását! 21. Milyen jogszabályokat alkotnak az EU döntéshozatali eljárásában, melyek az elsődleges és másodlagos jogforrásai? 22. Mutassa be az EU saját költségvetésének tartalmát, szerkezetét! 1 23. Mutassa be az EU agrárpolitikájának legfőbb sajátosságait, a közös agrárpolitika – Római Szerződésben rögzített – célkitűzéseit, valamint alapelveit és ezek megvalósítását szolgáló eszközrendszerét! 24. Milyen okok vezettek a közös agrárpolitika reformjához (a 80-as és a 90-es években) és melyek a reformok során hozott legfontosabb

döntések? 25. Ismertesse a közös regionális- és szociálpolitika megvalósításának okait, körülményeit, valamint a Strukturális Alapok rendszerét! 26. Ismertesse a Strukturális Alapokból nyújtott támogatások és az EIB hitelek odaítélésének és felhasználásának prioritásait, célterületeit, alapelveit, valamint a Kohéziós Alapból nyújtott támogatások feltételrendszerét! 27. A közös szociálpolitika előzményei és célkitűzései, Az Európai Szociális Alap, A Szociális Charta 28. Mutassa be az ún Nizza utáni folyamatot, az Európai Konvent tevékenységét, összetételét, feladatait, az EU értékeit és működésének kereteit összefoglaló Európai Alkotmányos Szerződés jelentőségét (és perspektivikus hatásait az EU gazdasági, társadalmi, politikai fejlődésére) és az EU jövőjével kapcsolatos elképzeléseket, terveket! 2 1. Ismertesse a nemzetközi integráció különböző szintjeit! Integrációs elmélet 

Azokat az integráció fokozatokat jelöljük meg, amelyeket az integráció elmélyülésének lépcsőfokai. 1. Preferenciális vagy kedvezményes övezet  leglazább együttműködési forma  vámmentesség vagy vámkedvezmény a résztvevő országok között  Pl. Brit Nemzetközösség (British Commonweals of Nation) • Nagy-Britannia és Észak-Írország Egyesült Királyság • Ausztrália • Kanada • Új-Zéland • Dél-Afrikai Köztársaság • India • Pakisztán • Ceylon • Ghána • Burma • Maláj Szövetség • Írország. 2. Szabadkereskedelmi övezet  minden kereskedelmi korlátot megszüntetnek egymás között a résztvevők, és a 3., kívülálló országokkal szemben tetszés szerinti vámokat alkalmaznak.  Pl.: EFTA, CEFTA, NAFTA, CALIFTA, LAFTA 3. Vámunió  az előzőhöz képest a kifelé irányuló vámokat is közösen határozzák meg (csak kereskedelmi együttműködés)  Pl.: EGK első lépcsőfoka, amit 70-re

terveztek, de 68-ban létrejött 4. Közös piac  az előzőhöz képest a termelési tényezők (tőke, munka) szabad áramlása is megvalósul (tényleges gazdasági együttműködés) 3  a termelési folyamatokon kívül az értékesítési folyamatokkal együtt jön létre ⇒ piaci folyamatok összehangolása ⇒ tényleges gazdasági folyamatok összehangolása. 5. Egységes belső piac  92-93-ban valósult meg Európában  minden korlátozás megszűnik, ami a nemzeti piacokra jellemző, amelyek torzítják a szabad versenyt, szabad kereskedelmet (eltérítik a kereskedelmet gazdasági hatékonyság szempontjából).  további korlátok, amelyeket le kell bontani ahhoz, hogy megvalósuljon az egységes belső piac: • Fizikai korlátok  Határellenőrzés megszűnése (útlevél- és vámvizsgálat) ⇒ Schengeni egyezmény – mentességet kapott Nagy-Britannia, Írország, Dánia  Tanulás, munkavállalás szabadsága  Szociális juttatások

egységesítése  Diplomák, szakképzettségek kölcsönös elismerése • Pénzügyi korlátok  Közvetett adószabályok egységesítése (hozzáadott érték adó WAT)  Költségvetési szabályok egységesítése • Technikai korlátok  Szabványok, nemzeti előírások egységesítése (minőségbiztosítás, fogyasztóvédelem, vagyis másik államban vásárolt termékre ún. fogyasztói alapjogok vonatkozzanak, mint a saját országban) +2: -hitel- és tőkepiacok egységesítése -közbeszerzések, állami szubvenciók rendszerének egységesítése. 6. Gazdasági és monetáris unió  nemcsak a monetáris politika közös, hanem a gazdaságpolitika is o közös beruházások o közös termelői egységek o oktatás o kutatás o egészségügyi egyeztetés o közös pénzalapok a fejlesztésre  jelenleg az EU ebben a fázisban van, kivéve Dánia, Svédország, Nagy-B., ill induláskor Görögo. 7. Politikai unió  A nemzeti szuverenitást

politikai tekintetben is átruházzák a közösségi szintű testületekre.  Közös államszövetség jön létre (konföderáció). 4  Európai Alkotmányos Szerződés ⇒ megteremti a feltételeit.  Előnyei: o A specializáció megnöveli a termelés hatékonyságát. o A megnövekedett piac a méretgazdaságosság jobb kihasználást eredményezi. o A legnagyobb méretek javítják a nemzetközi alkupozíciót. o A felerősödött verseny növeli a gazdasági hatékonyságot. o Tényezőmobilitás megvalósul a határokon keresztül. o A monetáris és költségvetési politika összehangolásra kerül. o Egységes céllá válik a majdnem teljes foglalkoztatás, a magasabb gazdasági növekedési ráta és a jobb jövedelemelosztás. 5 2. Milyen törekvések és eredmények jellemzik az európai integrációs folyamat kezdetét? Ismertesse a legfontosabb (7) diplomáciai, gazdasági, politikai lépéseket, melyek az integráció dinamikáját determinálták!

1. Már 1944-ben találkoztak a BENELUX államok emigráns kormányai Londoban ⇒ gazdasági együttműködés.  1948-ra vámunió létrejöttét tűzték ki célul, aminek gazdasági és montáris unióvá kell válnia.  1954-re tőke szabad áramlása  1956. munkaerő szabad áramlása  1960. egységes belső piac ⇒ Olyan sikeres példát nyújtott, ami az integráció megvalósításához nélkülözhetetlen volt. 2. Churchill – Európa Tanács • Churchill volt az első politikus, aki 1946. szeptember 16-án a Zürichi • A tanács célja ⇒ a politikai stabilitás és a béke megteremtése, vagyis nyugodt légkör. • Az Európa Tanács alapító okiratát 1949. ápr 5-én írták alá • Célja az európai államok közötti szoros együttműködés megteremtése. • Vállalták, hogy:  tiszteletben tartják az emberi és alapvető szabadságjogokat  ajánlásokat tehetnek a tagállamoknak az emberi jogok, kulturális és oktatási

szabályozás, a média, a szociális kérdések, a regionális tervezés, a környezetvédelem területén ⇒ ennek célja azonos feltételek biztosítása a tagállamok polgárai számára társadalmi, kulturális és jogi tekintetben Egyetemen mondott beszédében az „Európai Egyesült Államok” megteremtésére tett egy javaslatot, amelyben egy „Európa Tanács” megalapítását javasolta (francia, német vezetést képzelt el). ⇓ ezek az ajánlások tagállami ratifikációk után a nemzeti törvénytárak részévé válnak. • Fontos a szerepe van az: 6  európai integrációban, mert az integráció minél szélesebb körű, gyors elindítására vállalkoztak, hogy ne kelljen vámi, politikai, gazdasági alkuk eredményeire várni, megelégedtek egy laza szövetséggel. • Alapító tagok: o Egyesült Királyság o Franciaország o BENELUX o Svédország o Norvégia o Dánia o Olaszország o Írország. • Ma 44 tagja van. • Székhelye

Strassburg • Magyarország 1991-ben lett a tagja. 3. Marshall, ill a Marshall-segély  USA külügyminisztere volt  1947. jún 5-én a Harvard Egyetemen tartott beszédet ⇒ tudatosítani akarta az amerikai emberekben, hogy az USA költségvetésének 15%-át Európa újraépítésére fogják költeni (17 milliárd USD ⇒ 13,3 m. USD)  USA Európához fűződő érdekei:  rövid és hosszú távú piaci perspektíva (importra szorult Európa 47-48-ban élelmiszerből)  gyorsabb növekedési ütemű zónába történő tőke befektetés  politikai jelentőség ⇒ a Világ vezetésének kötelezettségein és felelősségein osztozzanak Európa nyugati felével ⇒ ez csak szövetségben lehet  a később létrejövő valutáris együttműködés egy gyorsabb növekedésű gazdaságban a közös valuta megerősödését jelentheti ⇒ az USA exportőreinek ez kifejezett érdekében állt  az európai gazdasági együttműködés eredményeként

létrejövő egységes belső piac csökkenti az USA adminisztratív költségeit és a piaci kockázatokat.  A Marshall-segélynek fontos szerepe volt az integrációban, mert:  közös gazdasági érdekek megteremtésére irányult  arra ösztönözte az európai országokat, hogy tömörüljenek szövetségbe és közösen dolgozzanak ki egy újjáépítési tervet.  Közös gazdasági érdek ⇒ politikai érdekké válik.  Támogatást nem kaphatott az, aki nyomorból akart politikai tőkét kovácsolni, ugyan akkor bárki részt vehetett ebben az együttműködésben politikai, ideológiai doktrinától függetlenül.  Truman doktrina 1947. márc 12 ⇒ kommunizmus ellen szólalt fel 7  A segély nyújtásának irányítására létrehozott szervezetek:  Economic Cooparation Administration (ECA) nevű szervezetet, az USA oldaláról  Organisation of European Economic Cooperation (OEEC), Európa oldaláról.  1948. ápr 18-án hozták létre az

OEEC-t (4 évig folyósították a segélyt)  segély szervezése  a résztvevő államok együttműködésének fejlesztése.  A 60-as években újjászerveződik az OEEC ⇒ Organisation for Economic Cooperation and Development (OECD) – Gazdasági Együttműködés és Fejlesztés Szervezete.   A célok változása miatt alakul át. Tagjai: o USA o Kanada o Ausztrália o Új-Zéland o Japán o Mexikó o Csehország o Magyarország    Aláírás: Párizs, 1960. dec 14 Ez is egy integráló erő, de lazább együttműködésre ösztönöz. Elérte politikai célját is, hiszen a gyors gazdasági fejlődés mellett csökkentette a szociális konfliktusok esélyét, és ez által egységesen visszafordította a kommunizmust.  Marshall-segély eredményeként lényegében liberális világgazdasági rend jön létre atlanti központtal. 4. NATO  Formálódtak a dipólus világrend kialakulásának politikai, ideológiai feltételei:  Szabad

világ  Szovjetunió ⇓ dipoláris világrend  Ernest Devin angol külügyminiszter felvetette 1948-ban nem a német, hanem a szovjet fenyegetést ⇒ nyugat-európai hatalmakat egy védelmi szövetség létrehozására szólította fel.  1948. márc alapjait: o o o 17-én brüsszeli paktummal megteremtették az európai védelmi közösség Nagy-Britannia Franciaország BENELUX államok. 8  Politikai, gazdasági, szociális, kulturális együttműködés is.  Az ebből kialakuló NATO ma sem csak katonai szövetség.  Truman üdvözölte a szövetségi szerződés gondolatát, az USA csatlakozást azonban alkotmányos tilalom akadályozta, hogy az ország békeidőben nem lehet tagja katonai szervezetnek ⇒ e tilalom feloldására 1948. júl 11-én az USA szenátusa törvényt fogadott el, így lehetővé vált, hogy csatlakozzon a kölcsönös segítségen alapuló nemzetbiztonságot érintő regionális egyezményekhez.  Így 1949. ápr 4-én 12 állam

aláírásával Washingtonban hozták létre az Észak-Atlanti Szerzdődés alapokmányát.  North Atlantic Treetee Organisation  Alapító tagok: o USA o Kanada o Nagy-Britannia o Franciaország o BENELUX államok o Dánia o Izland o Norvégia o Olaszország o Portugália  Az Európai Védelmi Közösség beleolvadt a NATO-ba, a legutóbbi időkig, amíg a boszniai, koszovói válság jött, amelyek azt tették szükségesség, hogy Európa önálló védelempolitikát alakítson ki. 5. Német Szövetségi Köztársaság visszaintegrálása  1948. jún 24 és 1949 máj 12 között a Szovjetunió blokád alá vonta Nyugat-Berlint, amit az váltott ki, hogy nyugat-európai megszállási zónákban német valutareformot hajtottak végre, amit a Szovjetunió sérelmezett, így körülzárta Nyugat-Berlint, ellátása a légi hídon történt, ez tette szükségessé ezt az integráló erőt (Németország visszaintegrálása).  Nem volt elképzelhető Franciaország

nélkül.  Ez az időpont máig az összeurópai integráció origója.  Ebben az időpontban kettészakad Németország, így Európa is: o nyugat-európai országok egymásra utalása kiéleződik o gazdasági szempontból szintén fontos volt, mert gyorsan fejlődött ⇒ gazdasági stabilitás o az NSZK hadereje közös európai irányítás alá kerül, így a stabilitás újra helyreáll a térségben ⇒ így lesz az integráció motorja.  Szükségessé vált újra Németország felfegyverzése, ehhez először az NSZK-nak kellett megalakulnia, majd az Európai Védelmi Közösség, később a NATO irányítása alá vonni a német haderőt: o ütközőállam szerepét töltötte be 9 o Szovjetunió elleni csapáshoz szükséges volt o gazdasági és politikai stabilitáshoz szükségszerű volt ezt a határvonalat stabilizálni, ezzel az egész európai integráció stabilitását érte el o lehetőségként felmerülhetett a német vezetésben egységes, de

semleges államtér kialakulása.  1949. ápr 8-án Washingtonban a 3 nyugati megszállási zónát egyesítik ⇒ Trizónia (francia, brit, USA megszállási övezetekből):  eltörlik a katonai kormányzást  a Német Szövetségi Állam visszakapja a törvényhozói, végrehajtói, bírói hatalmat  de a külügy, külker, Ruhr-vidék ellenőrzése, demilitarizálás feladatát nem kapta vissza  azonos szavazatszámot biztosítottak Trizónia számára  a nyugati zónában alkotmánnyal felérő alaptörvényt fogadtak el, ami lehetővé tette a 11 tartományból álló Német Szövetségi Köztársaság megalakuljon 1949. szept 20-án  Választásokat írtak ki, amelyen Konrad Adenauert választották NSZK kancellárjává, amire válaszként 1949. okt 7-én a szovjet zónában deklarálták a Német Demokratikus Köztársaságot ⇒ Európa és Németország kettészakad.  Szovjetunió megtiltotta a keleti blokk országai számára a Marshall-segély

felvételét, 1949. januárjában létrehozta a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsát. 6. Montán Unió • A döntő lépést Németország Európába integrálását Franciaország tette meg (Jean Monnet, Robert Schuman). • 1950. máj 9 Schuman-terv ⇒ azt javasolja, hogy a teljes francia (vasérc), német (szén) szén és acél termelést egy közös felső hatóság alá vonják olyan szervezet keretében, amely nyitva áll más európai országok előtt is, amelyek a szén és acél termelésből közösen profitálnak, gazdálkodnak ⇒ ezáltal érdekközösséggé válnak, így a háború gazdaságilag is lehetetlenné válik. • E javaslatból született meg 1951. ápr 18-án Párizsban az Európai Szén és Acélközösség = montán unió, amely az európai föderáció v. integráció első állomása • A tárgyalások sikeréhez hozzájárultak Európa attyai. • Anglia megfigyelőként vett részt a tárgyalásokon, de amikor aláírták a hatok

a szerződést (Németország, Franciaország, BENELUX, Olaszország), Anglia távol maradt, hivatkozva az USA-val fennálló megállapodásaira, és a Brit Nemzetközösségben fennálló szerződéseire. • A szerződés előírta a tagállamok számára az egymás közötti forgalomban a vámok eltörlését a szénre, koxra, vasra és ócskavasra. • A közösség legfelső szerve a 9 tagú főhatóság, első elnöke Jean Monnet, további intézménye a tanács, a közgyűlés, a törvényszék és a bíróság. • Székhelye Luxembourg. 10 • A közgyűlésbe a nemzeti parlamentek delegáltak képviselőket, és a miniszter tanács a kormányok szakminisztereiből állt, a vitás ügyek intézésére szolgált a törvényszék vagy bíróság. • Megalapították az első európai adót ⇒ a szén és acél árának 0,9%-át kellett befizetni az ESZAK számlájára, amivel fedezték a közösségi intézmények működési költségeit. • Mindez a

gazdasági és intézményi struktúra nagyon sikeres volt a szén és acél ágazatban. 7. Római Szerződés (Euratom) o Ezt az együttműködést nem csupán 1 ágazatra korlátozzák, hanem kiterjesztették az összes gazdasági ágazatra ⇒ Európai Gazdasági Közösség és Európai Atomenergia Közösség . o A további tervek kidolgozásával a 6 ország képviselőiből álló bizottságot hoztak létre, és vezetésével Paul Henry Spaak belga külügyminisztert bízták meg. o Az angolok is elfogadták a meghívást, és bekapcsolódtak a megbeszélésekbe, mert kulcskérdés volt a közös atomenergia politika is, és az európai hatalmak közül ekkor egyedül Anglia rendelkezett atomfegyverrel, atomiparral. o Euratom létrehozásának szabályozása. célja az atomenergia békés célú felhasználásának o Azóta létrejött Nemzetközi Atomenergia Ügynökség is, de az Euratom még ma is az unió szerves része. o Integráló erő  EK legjelentősebb

szerződése, a gazdasági integráció legfontosabb mérföldköve. o Az Európai Gazdasági Közösség (Közös Piac) és az Európai Atomenergiai Ügynökség (Euratom) megalapítására 1957. márc 25-én került sor Római Szerződésekkel. o A 3 közösségnek (Euratom, EGK, Montán Unió) önállóan működő intézményei:  Bizottság  Tanács • Közössé tett szervezetei:  Bíróság  Parlament vagy Közgyűlés.  A Római Szerződések a gazdaság vonatkozásában a következő pontokban foglalták össze az intézkedéseket: • vámunió megvalósítása az export és import vonatkozásában a vámok és mennyiségi korlátozások megszüntetése, közös vám és kereskedelmi politika megvalósítása a közösséghez nem államokkal szemben • a tőke és a munka szabad áramlása • közös politika kialakítása a mezőgazdaság és közlekedés, szállítás területén 11 • • 6 ország gazdaságpolitikájának összehangolása ,

jogalkotások harmonizálása, munkalehetőségek javítása, Európai Szociális Alap létesítése, a gazdaság fejlesztése érdekében Európai Beruházási Bank létrehozása mivel több tagországnak is volt gyarmata, ezen tengerentúli területekkel társulási viszony létrehozása.  Bonn elérte a tagországoknál, hogy az NSZK és NDK közötti kereskedelem belnémet tranzakciónak minősüljön, és így a közös külső vámok nem terhelik. ⇒ Azzal a magyarázattal érte el, hogy ne zárják ki (sőt elősegítsék) egy későbbi NSZK-NDK lehetséges egyesítését, és így már az Európai Közösség tagjaként az NSZK motiválhassa az NDK-t ezzel a lépéssel.  1958. jan 1-től hatályos a Római Szerződés  1958. májusára Franciaországban az Európai alapító atyákat adó Keresztény Demokrata Párt felmorzsolódott, és ’58 májusában Charles de Gaulle került hatalomra. Ez fontos mert: o szupranacionális (nemzetek felettiség) elveket

ellenző, kormányközi intézményrendszert preferáló politikus volt, gyanakvó USA ellenességgel o nemzeti érdekeket helyezte előtérbe, ugyanakkor határozott fellépese az angolok európai szabadkereskedelmi övezet tervével szemben erősítette az európai integrációt. o Anglia ellenesség magyarázata:  több alkalommal éppen Franciaország tett kísérletet európai hegemónia kialakítására a múltban (XIV. Lajos háborúi, Napóleoni háborúk), de az angolok vezette koalíciók mindig visszaszorították Franciaországot határai mögé  a közeledés közöttük évszázadok rivalizálása után csak az 1904-es entente Kordialeval kezdődött o Az angolok részéről az elszigetelődés és a távolságtartás politikáját erősíti, hogy a szigeteken az utolsó sikeres invázió 1066-ban volt, azóta idegen hatalom nem tudott partra szállni az Egyesült Királyságban. o De Gaulle kontinentális térképzete szerint Európa az Atlanti-óceántól az

Urálig terjedő makro régió, amelyen belül a francia dominancia kompenzálja a globális térben addig megvalósuló angolszász hatalmi túlsúlyt is.  Mivel Németországot a 2. vh-ban legyőzték, és ketté osztották, Nagy-Britannia pedig marginális (határ) helyzetbe került.  Franciaország hosszú időn keresztül kisajátíthatta az európai gondolatot.  Párizs számára 1990 után a legfájdalmasabb geopolitikai élményt Németország egyesítése jelentette.  Nagy-Britannia kilépett a Spaak Bizottság tárgyalásaiból, és egy szabadkereskedelmi övezet létrehozására tett javaslatot o 1957. februárjában az OEEC terjesztette javaslatát o az USA nem támogatta a javaslatatot, mert az európai integrációt fékező eszköznek minősítette o a 6-ok keresték a kompromisszumot, de csak az OEEC keretében belül, mivel de Gaulle számára a szabadkereskedelmi övezet elképzelhetetlen volt o 1960. dec 14-én alakult meg Jean Monett javaslatára az

OECD, ahová USA és Kanada belépett. 12 o Anglia megalakított az Európai Szabadkereskedelmi Társulást (EFTA). o 1960. jan 4-én Stockholmban, amely ellentétben a blokkot alkotó 6-kal, földrajzilag szétszórt országokat tömörített. Alapító tagok: • Nagy-Britannia • Dánia • Portugália • Ausztria • Norvégia • Svájc • Svédország. o Később Izland, Lichtenstein, Finnország is belépett. o Többnyire semleges országokat tudtak meggyőzni a belépésre. 13 3. Ismertesse az 1945 és 1957 közötti időszak fontosabb eseményeit! Már 1944-ben találkoztak a BENELUX államok emigráns kormányai Londoban ⇒ gazdasági együttműködés.  1948-ra vámunió létrejöttét tűzték ki célul, aminek gazdasági és montáris unióvá kell válnia.  1954-re tőke szabad áramlása  1956. munkaerő szabad áramlása  1960. egységes belső piac ⇒ Olyan sikeres példát nyújtott, ami az integráció megvalósításához

nélkülözhetetlen volt. Churchill – Európa Tanács • Churchill volt az első politikus, aki 1946. szeptember 16-án a Zürichi • A tanács célja ⇒ a politikai stabilitás és a béke megteremtése, vagyis nyugodt légkör. • Az Európa Tanács alapító okiratát 1949. ápr 5-én írták alá • Célja az európai államok közötti szoros együttműködés megteremtése. • Vállalták, hogy:  tiszteletben tartják az emberi és alapvető szabadságjogokat  ajánlásokat tehetnek a tagállamoknak az emberi jogok, kulturális és oktatási szabályozás, a média, a szociális kérdések, a regionális tervezés, a környezetvédelem területén ⇒ ennek célja azonos feltételek biztosítása a tagállamok polgárai számára társadalmi, kulturális és jogi tekintetben Egyetemen mondott beszédében az „Európai Egyesült Államok” megteremtésére tett egy javaslatot, amelyben egy „Európa Tanács” megalapítását javasolta (francia,

német vezetést képzelt el). ⇓ ezek az ajánlások tagállami ratifikációk után a nemzeti törvénytárak részévé válnak. • Fontos a szerepe van az:  európai integrációban, mert az integráció minél szélesebb körű, gyors elindítására vállalkoztak, hogy ne kelljen vámi, politikai, gazdasági alkuk eredményeire várni, megelégedtek egy laza szövetséggel. • Alapító tagok: 14 o o o o o o o o Egyesült Királyság Franciaország BENELUX Svédország Norvégia Dánia Olaszország Írország. • Ma 44 tagja van. • Székhelye Strassburg • Magyarország 1991-ben lett a tagja. Marshall, ill. a Marshall-segély  USA külügyminisztere volt  1947. jún 5-én a Harvard Egyetemen tartott beszédet ⇒ tudatosítani akarta az amerikai emberekben, hogy az USA költségvetésének 15%-át Európa újraépítésére fogják költeni (17 milliárd USD ⇒ 13,3 m. USD)  USA Európához fűződő érdekei:  rövid és hosszú távú

piaci perspektíva (importra szorult Európa 47-48-ban élelmiszerből)  gyorsabb növekedési ütemű zónába történő tőke befektetés  politikai jelentőség ⇒ a Világ vezetésének kötelezettségein és felelősségein osztozzanak Európa nyugati felével ⇒ ez csak szövetségben lehet  a később létrejövő valutáris együttműködés egy gyorsabb növekedésű gazdaságban a közös valuta megerősödését jelentheti ⇒ az USA exportőreinek ez kifejezett érdekében állt  az európai gazdasági együttműködés eredményeként létrejövő egységes belső piac csökkenti az USA adminisztratív költségeit és a piaci kockázatokat.  A Marshall-segélynek fontos szerepe volt az integrációban, mert:  közös gazdasági érdekek megteremtésére irányult  arra ösztönözte az európai országokat, hogy tömörüljenek szövetségbe és közösen dolgozzanak ki egy újjáépítési tervet.  Közös gazdasági érdek ⇒ politikai

érdekké válik.  Támogatást nem kaphatott az, aki nyomorból akart politikai tőkét kovácsolni, ugyan akkor bárki részt vehetett ebben az együttműködésben politikai, ideológiai doktrinától függetlenül.  Truman doktrina 1947. márc 12 ⇒ kommunizmus ellen szólalt fel  A segély nyújtásának irányítására létrehozott szervezetek:  Economic Cooparation Administration (ECA) nevű szervezetet, az USA oldaláról  Organisation of European Economic Cooperation (OEEC), Európa oldaláról. 15  1948. ápr 18-án hozták létre az OEEC-t (4 évig folyósították a segélyt)  segély szervezése  a résztvevő államok együttműködésének fejlesztése.  A 60-as években újjászerveződik az OEEC ⇒ Organisation for Economic Cooperation and Development (OECD) – Gazdasági Együttműködés és Fejlesztés Szervezete.  A célok változása miatt alakul át.  Tagjai: o USA    o Kanada o Ausztrália o Új-Zéland o

Japán o Mexikó o Csehország o Magyarország Aláírás: Párizs, 1960. dec 14 Ez is egy integráló erő, de lazább együttműködésre ösztönöz. Elérte politikai célját is, hiszen a gyors gazdasági fejlődés mellett csökkentette a szociális konfliktusok esélyét, és ez által egységesen visszafordította a kommunizmust.  Marshall-segély eredményeként lényegében liberális világgazdasági rend jön létre atlanti központtal. NATO  Formálódtak a dipólus világrend kialakulásának politikai, ideológiai feltételei:  Szabad világ  Szovjetunió ⇓ dipoláris világrend  Ernest Devin angol külügyminiszter felvetette 1948-ban nem a német, hanem a szovjet fenyegetést ⇒ nyugat-európai hatalmakat egy védelmi szövetség létrehozására szólította fel.  1948. márc alapjait: o o o 17-én brüsszeli paktummal megteremtették az európai védelmi közösség Nagy-Britannia Franciaország BENELUX államok.  Politikai,

gazdasági, szociális, kulturális együttműködés is.  Az ebből kialakuló NATO ma sem csak katonai szövetség. 16  Truman üdvözölte a szövetségi szerződés gondolatát, az USA csatlakozást azonban alkotmányos tilalom akadályozta, hogy az ország békeidőben nem lehet tagja katonai szervezetnek ⇒ e tilalom feloldására 1948. júl 11-én az USA szenátusa törvényt fogadott el, így lehetővé vált, hogy csatlakozzon a kölcsönös segítségen alapuló nemzetbiztonságot érintő regionális egyezményekhez.  Így 1949. ápr 4-én 12 állam aláírásával Washingtonban hozták létre az Észak-Atlanti Szerzdődés alapokmányát.  North Atlantic Treetee Organisation  Alapító tagok: o USA o Kanada o Nagy-Britannia o Franciaország o BENELUX államok o Dánia o Izland o Norvégia o Olaszország o Portugália  Az Európai Védelmi Közösség beleolvadt a NATO-ba, a legutóbbi időkig, amíg a boszniai, koszovói válság jött, amelyek azt

tették szükségesség, hogy Európa önálló védelempolitikát alakítson ki. Német Szövetségi Köztársaság visszaintegrálása  1948. jún 24 és 1949 máj 12 között a Szovjetunió blokád alá vonta Nyugat-Berlint, amit az váltott ki, hogy nyugat-európai megszállási zónákban német valutareformot hajtottak végre, amit a Szovjetunió sérelmezett, így körülzárta Nyugat-Berlint, ellátása a légi hídon történt, ez tette szükségessé ezt az integráló erőt (Németország visszaintegrálása).  Nem volt elképzelhető Franciaország nélkül.  Ez az időpont máig az összeurópai integráció origója.  Ebben az időpontban kettészakad Németország, így Európa is: o nyugat-európai országok egymásra utalása kiéleződik o gazdasági szempontból szintén fontos volt, mert gyorsan fejlődött ⇒ gazdasági stabilitás o az NSZK hadereje közös európai irányítás alá kerül, így a stabilitás újra helyreáll a térségben ⇒ így

lesz az integráció motorja.  Szükségessé vált újra Németország felfegyverzése, ehhez először az NSZK-nak kellett megalakulnia, majd az Európai Védelmi Közösség, később a NATO irányítása alá vonni a német haderőt: o ütközőállam szerepét töltötte be o Szovjetunió elleni csapáshoz szükséges volt o gazdasági és politikai stabilitáshoz szükségszerű volt ezt a határvonalat stabilizálni, ezzel az egész európai integráció stabilitását érte el 17 o lehetőségként felmerülhetett a német vezetésben egységes, de semleges államtér kialakulása.  1949. ápr 8-án Washingtonban a 3 nyugati megszállási zónát egyesítik ⇒ Trizónia (francia, brit, USA megszállási övezetekből):  eltörlik a katonai kormányzást  a Német Szövetségi Állam visszakapja a törvényhozói, végrehajtói, bírói hatalmat  de a külügy, külker, Ruhr-vidék ellenőrzése, demilitarizálás feladatát nem kapta vissza  azonos

szavazatszámot biztosítottak Trizónia számára  a nyugati zónában alkotmánnyal felérő alaptörvényt fogadtak el, ami lehetővé tette a 11 tartományból álló Német Szövetségi Köztársaság megalakuljon 1949. szept 20-án  Választásokat írtak ki, amelyen Konrad Adenauert választották NSZK kancellárjává, amire válaszként 1949. okt 7-én a szovjet zónában deklarálták a Német Demokratikus Köztársaságot ⇒ Európa és Németország kettészakad.  Szovjetunió megtiltotta a keleti blokk országai számára a Marshall-segély felvételét, 1949. januárjában létrehozta a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsát. Montán Unió • A döntő lépést Németország Európába integrálását Franciaország tette meg (Jean Monnet, Robert Schuman). • 1950. máj 9 Schuman-terv ⇒ azt javasolja, hogy a teljes francia (vasérc), német (szén) szén és acél termelést egy közös felső hatóság alá vonják olyan szervezet keretében,

amely nyitva áll más európai országok előtt is, amelyek a szén és acél termelésből közösen profitálnak, gazdálkodnak ⇒ ezáltal érdekközösséggé válnak, így a háború gazdaságilag is lehetetlenné válik. • E javaslatból született meg 1951. ápr 18-án Párizsban az Európai Szén és Acélközösség = montán unió, amely az európai föderáció v. integráció első állomása • A tárgyalások sikeréhez hozzájárultak Európa attyai. • Anglia megfigyelőként vett részt a tárgyalásokon, de amikor aláírták a hatok a szerződést (Németország, Franciaország, BENELUX, Olaszország), Anglia távol maradt, hivatkozva az USA-val fennálló megállapodásaira, és a Brit Nemzetközösségben fennálló szerződéseire. • A szerződés előírta a tagállamok számára az egymás közötti forgalomban a vámok eltörlését a szénre, koxra, vasra és ócskavasra. • A közösség legfelső szerve a 9 tagú főhatóság, első

elnöke Jean Monnet, további intézménye a tanács, a közgyűlés, a törvényszék és a bíróság. • Székhelye Luxembourg. • A közgyűlésbe a nemzeti parlamentek delegáltak képviselőket, és a miniszter tanács a kormányok szakminisztereiből állt, a vitás ügyek intézésére szolgált a törvényszék vagy bíróság. 18 • Megalapították az első európai adót ⇒ a szén és acél árának 0,9%-át kellett befizetni az ESZAK számlájára, amivel fedezték a közösségi intézmények működési költségeit. • Mindez a gazdasági és intézményi struktúra nagyon sikeres volt a szén és acél ágazatban. Római Szerződés (Euratom) o Ezt az együttműködést nem csupán 1 ágazatra korlátozzák, hanem kiterjesztették az összes gazdasági ágazatra ⇒ Európai Gazdasági Közösség és Európai Atomenergia Közösség . o A további tervek kidolgozásával a 6 ország képviselőiből álló bizottságot hoztak létre, és

vezetésével Paul Henry Spaak belga külügyminisztert bízták meg. o Az angolok is elfogadták a meghívást, és bekapcsolódtak a megbeszélésekbe, mert kulcskérdés volt a közös atomenergia politika is, és az európai hatalmak közül ekkor egyedül Anglia rendelkezett atomfegyverrel, atomiparral. o Euratom létrehozásának szabályozása. célja az atomenergia békés célú felhasználásának o Azóta létrejött Nemzetközi Atomenergia Ügynökség is, de az Euratom még ma is az unió szerves része. o Az Európai Gazdasági Közösség (Közös Piac) és az Európai Atomenergiai Ügynökség (Euratom) megalapítására 1957. márc 25-én került sor Római Szerződésekkel. o A 3 közösségnek (Euratom, EGK, Montán Unió) önállóan működő intézményei:  Bizottság  Tanács • Közössé tett szervezetei:  Bíróság  Parlament vagy Közgyűlés.  A Római Szerződések a gazdaság vonatkozásában a következő pontokban foglalták

össze az intézkedéseket: • vámunió megvalósítása az export és import vonatkozásában a vámok és mennyiségi korlátozások megszüntetése, közös vám és kereskedelmi politika megvalósítása a közösséghez nem államokkal szemben • a tőke és a munka szabad áramlása • közös politika kialakítása a mezőgazdaság és közlekedés, szállítás területén • 6 ország gazdaságpolitikájának összehangolása , jogalkotások harmonizálása, • munkalehetőségek javítása, Európai Szociális Alap létesítése, a gazdaság fejlesztése érdekében Európai Beruházási Bank létrehozása mivel több tagországnak is volt gyarmata, ezen tengerentúli területekkel társulási viszony létrehozása. 19  Bonn elérte a tagországoknál, hogy az NSZK és NDK közötti kereskedelem belnémet tranzakciónak minősüljön, és így a közös külső vámok nem terhelik. ⇒ Azzal a magyarázattal érte el, hogy ne zárják ki (sőt elősegítsék)

egy későbbi NSZKNDK lehetséges egyesítését, és így már az Európai Közösség tagjaként az NSZK motiválhassa az NDK-t ezzel a lépéssel.  1958. jan 1-től hatályos a Római Szerződés 20 4. Ismertesse az 1957 és 1973 közötti időszak fontosabb eseményeit! Nagy-Britannia mérlegeli a Nemzetközösség és az USA-hoz való kapcsolatát, és az EGK-hoz fűződő későbbi viszonya értékét. Az EFTA megalapítása előtt  Brit Nemzetközösség fontosabb. Külkereskedelme az EFTA alapító évében jelentősebb volt a Hatokkal, az előbbiekkel 14,5%, az utóbbiakkal 10,5%. Egyre kevésbé állta a versenyt a dinamikusan fejlődő EGK-val. 1. Nagy-Britannia csatlakozásának okai • • Gyarmatbirodalmának nagy területei váltak önállóvá, melyeket a Brit Nemzetközösséggel próbált egyben tartani. Ugyan akkor a Brit Nemzetközösség is kezdett széthullani, a brit gazdasági pozíció olyan sokat romlott a 60-as évekre, hogy csatlakozása az

EK-hoz, a kontinentális kapcsolatok megerősítése elkerülhetetlenné vált. 2. A Nemzetközösségnek sem szükségletei, sem vásárlói nem voltak hasonlóak Európáéhoz. 3. Ipar és gazdasági változások  Nagy-Britanniában az iparban foglalkoztatottak aránya 44% volt, Európában a legmagasabb, de a versenyképtelen, és főként nyugaton tömörülő hagyományos iparágakban (kohászat, nehézgépgyártás, hajóépítés, textilipar) koncentrálódott.  A gazdasági centrum áthelyeződést a kontinenshez közeli területekre nagyban megkönnyítette az Északi-tenger energiahordozóinak felfedezése, majd kiaknázása. Ezeken a területeken kőolaj, földgáz és kőszén mezők biztosították, hogy az Egyesült Királyság a 70-es évekre az EK energiában a leggazdagabb országgá váljon.  Ezeknél fogva 1961-ben kérte a felvételét a szervezetbe, az EGK-ba.  1965-ben az EGK, az EURATOM és a Montán Unió szerveit egyesítették (1967. júl

1-én lépett hatályba). Az ún egyesítési szerződéssel (Merger Treaty) egyesítik a 3 közösség még párhuzamosan működő szervezeteit, intézményeit (pl. Parlament, Bíróság)  1968. júl 1-én létrejön a vámunió (70-re tervezték)  Vámok egymás közti lebontása  Közös külső vám bevezetése ⇒ Így minden országban, minden iparágban az export, import munkamegosztásból, specializációból, méretgazdaságosságból származó előnyöket jobban kihasználták.  Közös piacra a Hatok időszakában a dinamikus és gyors növekedés volt jellemző. A GDP évi átlagos növekedése 5% (elmaradva ugyan a japán 10% mögött, de meghaladva az USA GDP növekedését). 21 A 70-es évek elejéig a teljes foglalkoztatottság jellemezte a térséget. Ezt a korszakot aranykornak is nevezik.  4. Globális szintű változásnak kellett végbemennie ahhoz, hogy az angolok belépésre jelentkezzenek, az európaiak pedig befogadják őket. •

Szuezi-válság 1956. o A Földközi-tenger és a Vörös-tenger közti összeköttetés (csatorna) a 19. sz-ban épült. o Úgy az angolok, mint a franciák érdekeltté váltak pénzügyileg a csatorna működtetésében. o 1956-ban Egyiptom függetlenné vált, és államosították a csatornát is. o Francia és angol katonai megszállás alatt volt a csatorna. o Létfontosságú, kizárólagos útnak számított az energia ellátás (olaj) miatt. o Az ENSZ és a Szovjetunió is nem tetszését fejezte ki. o Nagy-Britannia várta az USA segítségét ⇒ speciális viszony volt. o Nagy-Britannia ekkor döbbent rá, hogy a Special Relatiosy nem jelent egyenrangúságot az USA-val. 5. Triád világgazdasági rend kialakulása  Japán – USA – Nyugat-Európa ⇒ gazdasági blokk kialakulása  Az európai gazdasági blokk versenyképesebb, mint Nagy-Britannia önállóan, vagy az EFTA és a Nemzetközösség maradványait is beleértve. 6. A gazdasági szálak Európával

felértélődtek és fontosabbá váltak, mint az addig olyan fontosnak tartott nyelvi, kulturális és civilizációs szálak. Herold Maentillan a szigetország miniszterelnöke megkérdezte De Gaulle-t arról, hogy:  Elfogadja-e az amerikai jelenlétet Európában, beleszólást a kontinens ügyeibe, mert ezt követeli a hidegháborús blokk politika.  De Gaulle válasza: Elfogadják-e azt, hogy bezárkózzanak a szárazföldekkel egy külső vámrendszerbe, mely komolyan akadályozná az amerikai kereskedelmet, és kizárná abból a hajdani domíniumokat és volt gyarmatokat.  Azért fontos ez, mert az ezekre adott válasz megfogalmazása 10 évig tartott (59-69). 1963. jan 14-én De Gaulle megvétózza Anglia belépést az EK-ba Indokai:  az amerikai hegemónia gyorsan felszívná az EK-t.  Anglia gazdasági problémái fékeznék a Közös Piac dinamizmusát. 1967. nov 27: másodszorra is megvétózza Anglia csatlakozását Indok: 22  ugyan az, mint

1963-ban  pénzügyi problémák vannak, és addig nem járul hozzá a csatlakozáshoz, míg a fizetési mérleg pozíciójukon nem javítanak. 1969. ápr: De Gaulle számára sikertelen kimenet, népszavazás miatt lemondott Georges Pompidou követte egy egészen új Európa-politikával. Ő készséget mutatott Anglia befogadására 1969. dec 1 Hága  EGK csúcsértekezletet tart Pompidou javaslatára  Döntés született a kibővítésről azzal a feltétellel, hogy a belépőknek el kell fogadnia a szervezetet politikai jellegükkel együtt, vmint a Teljes Közösségi Joganyagot (acquis commautaire).  Norvégia, Dánia és Írország is benyújtotta a csatlakozási kérelmét.  Az angolok felvételével vagy csatlakozási tárgyalásainak végigvitelével elhárult az akadály a többi északi ország belépése elől is.  Így 1973. jan 1-én a Közös Piac tagja lesz Nagy-Britannia, Dánia és Írország  Ezzel a csatlakozással az USA befolyása jelentősen

nőtt a francia dominanciával szemben, vmint Nagy-Britannia jelentős piacokra tett szert Európában.  Egy kivételes terület volt a halászat.  Norvégia pl. a Hatok halászatának majdnem felét adta  A többi országban is jelentős volt a halászat.  A hazai partoktól 6 mérföldig terjedő zónát tarthat fenn halászainak, és oda a tagországok hajóinak nincs szabad bejárása.  A Közösség elképzeléseivel ellentétben a halászó ország megkapta.  Norvégia belépése az ipara számára kedvezőnek tart, de a mezőgazdaság 50%-os veszteséget könyvelt volna el.  A norvégok ellenszenvét az is motiválta, hogy fiatal államalkotó nemzet voltak, az ország csak 1905-ben nyerte el függetlenségét.  Így a népszavazáson a szavazók 54%-a elutasította Norvégia csatlakozását. A Kilencek lakosságának száma 250 millió. Az EGK ekkor a világkereskedelem 1/5-ét adta 1959. Görögország és Törökország is kérte felvételét 1961-ben

aláírták a társulási szerződést. 23 5. Ismertesse az 1973 és 1986 közötti időszak fontosabb eseményeit!  Georges Pompidou (francia közt. elnök) javaslatára a luxemburgi Pierre Werner vezetésével alakult bizottságot bízták meg a Gazdasági és Monetáris Unió létrehozására irányuló tervek kidolgozásával.  A közösség vezető politikusai egységesek voltak abban, hogy az USD hegemóniájára épülő pénzügyi rendszer jelentős átalakításra szorul , hiszen a világgazdaságban az EGK pozíciója megerősödött.  A cél 1 önálló, egységes európai monetáris politika kialakítása, végső soron a közös pénz vagy euro valuta létrehozása.  A Bizottság javaslata szerint 1980-ra jött volna létre a Pénzügyi Unió, azonban a bretton-woodsi pénzügyi rendszer összeomlása (1971) és az USD leértékelése, ill. az olajárrobbanás (1973) megakadályozták a terv megvalósítását.  Bretton-woodsi Egyezménye: dollár

korlátlan átválthatóságát jelentette aranyra, ami garantálta a pénzügyi együttműködést és az ehhez igazított valuta stabilitását.  De 1971-ben az USA-nak gazdasági nehézségei támadtak, már nem tudta garantálni ezt a stabilitást, de a rendszer tagjainak gazdaság politikája nem volt összehangolva, ezért az európai valuták hirtelen elvesztették viszonyítási alapjukat, ezért a versenyképességük megőrzése érdekében ún. kompetitív leértékelésekbe kezdtek, amivel a valuta árfolyamok stabilitását is keresték ⇒ KEDVEZŐTLEN ESEMÉNY  1973. októberében az arab-izraeli háború kitörését követően olajárrobbanás következett be. Nagy-Britannia rossz időpontban csatlakozott  A 70-es, 80-as évekre a 30-as évekre emlékeztető szociális problémákkal, feszültségekkel kellett szembenézniük a fejlett nyugat-európai országokkal.  Az energiaforrások drágulása végiggyűrűzött a gazdaság egészén.  Háttérbe

került az ipar (energiaigényes).  Előtérbe kerültek a szolgáltatások.  Fejlett országokban a kereslet telítődött, ugyan akkor az EK bértöbbségei és járulékos költségei rendkívül magasak voltak ⇒ visszavetette a gazdaságot.  Versenyképesség romlik.  Infláció 20% felett stabilizálódik.  Magas munkanélküliség (6-10%) állandósul ⇒ ez a kettő stagflációt eredményezett.  Európa tőkevonzása megszűnt, inkább megfordult.  A kialakult helyzet nem kedvezett az integrációs folyamat elmélyülésének.  A tagállamok kénytelenek voltak – a közvélemény nyomására engedve – protekcionista lépésekhez folyamodni, és a nemzeti érdekeket közösségi érdek elé helyezni (meghátráltak a korlátok leépítésétől) ⇒ KEDVEZŐTLEN ESEMÉNY.  Új Európa párti politikusok tűntek fel Nyugat-Európában (Franciaországban Pompidou halála után (1974) Valery Giscard d’Estaing került hatalomra, ő az Európa

Konvent elnöke is volt). 24 NSZK-ban Willy Brandt 1974-ben lemondott, helyét Helmudt Schmidt, NagyBritanniában pedig Margaret Thatcher lett a vezető. ⇒ KEDVEZŐ ESEMÉNYEK  1974-77 között megbuktak a mediterrán országok jobb oldali diktatúrái (Görögország, Spanyolország, Portugália). A görög kormány bukásának oka: Ciprus török inváziója miatt. o Görögországban Andreas Papandreu o Spanyolországban Felipe Gonzales o Portugáliában Mario Soares lett a vezető. Írországtól eltekintve még nem volt arra példa, hogy bővítéssel ennyire megnövekedjenek a térség gazdasági különbségei, az első ilyen példát a mediterrán csatlakozás jelentette, hiszen alacsonyabb jövedelmű, elsődlegesen mezőgazdasági országokról van szó, ami mind a regionális, mind az agrárpolitikát megterheli. Mégis a politikai belátás erősebb volt, hogy az új demokráciákat meg kell védeni az EK tagsággal, mint a gazdasági kényelmetlenségektől való

félelem. Így 1981. jan 1-től Görögország , majd 86 január 1-től Portugália, Spanyország is taggá válhatott. Az alkudozások eredményeképen megszületett az Integrált Mediterrán Program, ami új fejezetet nyitott a közösség regionális politikájában.  Kedvező döntések: • Eddig is ülésező állam- és kormányfők konferenciája 74-től intézményesül, állandósul, ez által létrejön az Európai Tanács. -évente 3x üléseznek -feladata, hogy előre lendítse az akadozó integrációt -státuszát az 1987-es Egységes Európai Okmány fogja legalizálni. • Az Európa Parlamentbe 74-es döntéssel 79-től közvetlen, általános választások útján kerülnek a képviselők. Az első Európa Parlamenti választások megrendezésére csak 1979-ben kerül sor, azonban a választások módjáról, és a mandátumok országonkénti számáról hosszas vita szólt. • 1979-ben francia-német javaslatra Nagy-Britannia nélkül bevezetésre kerül az

Európai Monetáris Rendszer (European Monetary System), melynek legfontosabb eleme az ugyan ebben az évben létrehozott Közös Valuta, azaz ECU (European Currency Unit), ami Európai Valuta Egységet jelent. Csak számlapénzként funcionált.  1979-ben az iráni forradalom miatt a 2. olajválság bontakozott ki, az olajárat 12 USD-ról 40 USD-ra (hordónként) emelkedtek, és ez a 80-as évek elejéig kicsit visszafogta az EK dinamizmusát. ⇒ KEDVEZŐTLEN ESEMÉNY  Ugyan akkor éppen a külső kényszer hatása alatt legalább ennyire működtek a közösségi reflexek.  Az EK piacának védelme protekcionista lépésekkel (a külső hatásoktól védeni kell az EU-t).  Fejlesztés motorjai a közösségi alapok.  Az együttműködés, azaz a belső piac előnyeinek kihasználása (a kereskedelmi interdependencia ⇒ kölcsönös függés mértéke erre az időszakra már elegendő volt, hogy a folyamatok visszafordíthatatlanok legyenek). 25  A

bővítés és mélyítés folyamatos fenntartása -Bővüléssel pl. olcsóbb munkapiacok jelennek meg, vagy új piacok, új együttműködési formák. -Mélyülés: gazdasági integráció fokozatánál előrelépés. -A japán tőkét a 80-as évek elejére újra vonzani tudta az EK piaca - a mediterrán csatlakozás miatti olcsó munkaerő piac miatt -, amely a japán befektetések lehetőségeit bővítette.  Ugyan akkor az EK vállalatai fenn tudták tartani a transznacionálódás folyamatát, és a tőke kivitelt magasabb növekedési ütemű térségekbe.  A Milánói Csúcson elfogadott Fehér Könyv. Az egész periódust tekintve ez utóbbiak kerekedtek felül, ezért az integráció tovább tudott bővülni és mélyülni. A mediterrán országok Az EK közvetlen dél szomszédságában elterülő mediterrán térség országaival (melyek külső kereskedelmének mintegy 5 %-át adják, míg azok számára a vele folytatott kereskedelem 40-50 %-os súllyal bír)

egységes elvekre épülő kapcsolatrendszert épített ki. Az úgynevezett globális mediterrán politika keretében 10 országgal kötött egyoldalú preferenciákat nyújtó megállapodásokat, amelyeket rendszerint pénzügyi segítségnyújtásról szóló jegyzőkönyv egészít ki. A Földközi-tenger déli és keleti partján elhelyezkedő országok (Líbia kivételével) és az Unió kölcsönösen diplomáciai kapcsolatokat tartanak fenn egymással. 1985. júniusában Milánóban tartott csúcsértekezleten elfogadták az ún Fehér Könyv ajánlásait, és aláírták a Schengeni megállapodást. Korlátok lebontása: • • • • Nem volt vitatható, hogy a világgazdasági térvesztésben a protekcionizmussal terhelt töredezett belső piac az okok között előkelő helyet foglalt el ⇒ a Milánói Csúcsértekezleten elfogadott Fehér Könyv a valóságos, egységes belső piac elérését tűzte ki célul. Javasolta a korlátok lebontását Fizikai korlátok

 Határellenőrzés megszűnése (útlevél- és vámvizsgálat) ⇒ Schengeni egyezmény – mentességet kapott Nagy-Britannia, Írország, Dánia  Tanulás, munkavállalás szabadsága  Szociális juttatások egységesítése  Diplomák, szakképzettségek kölcsönös elismerése Pénzügyi korlátok  Közvetett adószabályok egységesítése (hozzáadott érték adó WAT)  Költségvetési szabályok egységesítése Technikai korlátok  Szabványok, nemzeti előírások egységesítése (minőségbiztosítás, fogyasztóvédelem, vagyis másik államban vásárolt termékre ún. fogyasztói alapjogok vonatkozzanak, mint a saját országban). +2: -hitel- és tőkepiacok egységesítése -közbeszerzések, állami szubvenciók rendszerének egységesítése. 26 1992. dec 31-ig mintegy 300 intézkedéssel tervezték lebontani ezeket a korlátokat ⇒ megvalósult. 1993. jan 1-től beszélhetünk egységes belső piacról Bettino Cracsi javasolja, hogy

kormányközi konferenciát hívjanak össze a Római Szerződés revíziójának elvégzésére. Egységes Európai Okmány Az Európai Tanács luxemburgi ülésén 1985. dec 2-án, 3-án 28 órás vita után elfogadták az Egységes Európai Okmányt (Single European Act), amely egyetlen dokumentumban összefoglalva hajtotta végre a közösséget alapító szerződések revízióját. Aláírására 1986. febr 17-28 között került sor, 1987 júl 1-jén lépett hatályba Aláírás okai: • Új Európa – új feltételek (1985. márciusában Gorbacsov hatalomra jut, ami alapjaiban megváltoztatja a keretet) ⇒ ezért vált szükségessé a Római Szerződés revíziója. • Gazdasági, pénzügyi és politikai unió megteremtésének lehetősége • A Fehér Könyv rendelkezéseinek végrehajtása sem volt remélhető a tagállamok akaratnyilvánítása nélkül. A közös rendelkezések között az 1. cikkelyben leszögezik, hogy „Az Európai Közösségek és az Európai

Közösségek és az Európai Politikai Együttműködés azt a célt követik, hogy közösen tegyenek konkrét lépéseket az Európai Unió megteremtéséért”. Az Európai Politikai Együttműködést ezzel szorosan hozzákötötték az integrációs folyamathoz, a III. címben részletesen szabályozták az illeszkedését a meglevő intézményi rendhez. A 30 cikkely (1) bekezdése általánosságban is leszögezi: „A magas Szerződő felek, akik az Európai Közösség tagjai, arra törekszenek, hogy közös európai külpolitikát dolgozzanak ki és valósítsanak meg.” Az intézményi változások közül a legfontosabb, hogy újabb kérdésekre terjesztették ki a többségi szavazási eljárást. A Közösség elhatározta, hogy megteszi azokat az intézkedéseket, amelyek az egységes belső piac megvalósításához szükségesek. Kizárólag átmeneti jelleggel, de az Okmány lehetőséget ad arra, hogy egyes tagállamokra, tekintettel a fejlettségbeli

különbségekre kivételes szabályozás érvényesüljön. Megerősítették a monetáris unió létrehozásának szándékát. A közös politikák körébe vonták a szociálpolitikát, a kutatás-fejlesztést, a környezetvédelmet. Noha az Európai Regionális Fejlesztési Alap már egy évtizede működött, a regionális politika mint közösségi feladat rögzítése az Okmányban történt meg. A közösség elhatározása szilárd volt a gazdasági integráció elmélyülését illetően. De a kelet-európai események radikálisan megváltoztatták a Közösség tevékenységének geopolitikai keretét. ⇒ A bővítés kényszere meggátolja az elmélyítési szándékot 1985. márciusában Mihail Gorbacsov hatalomra kerül Egyenes következménye ennek, hogy a Szovjetunió felbomlik (1991. dec) A kelet-európai országokból kivonják a szovjet csapatokat Ettől kezdve az európai egység a kelet-európai országokban meghatározó attrakciós pólussá, kötelező

hivatkozási ponttá válik. 27 6. Ismertesse az 1986 és 1995 közötti időszak fontosabb eseményeit! Egységes Európai Okmány Az Európai Tanács luxemburgi ülésén 1985. dec 2-án, 3-án 28 órás vita után elfogadták az Egységes Európai Okmányt (Single European Act), amely egyetlen dokumentumban összefoglalva hajtotta végre a közösséget alapító szerződések revízióját. Aláírására 1986. febr 17-28 között került sor, 1987 júl 1-jén lépett hatályba Aláírás okai: • • • Új Európa – új feltételek (1985. márciusában Gorbacsov hatalomra jut, ami alapjaiban megváltoztatja a keretet) ⇒ ezért vált szükségessé a Római Szerződés revíziója. Gazdasági, pénzügyi és politikai unió megteremtésének lehetősége. A Fehér Könyv rendelkezéseinek végrehajtása sem volt remélhető a tagállamok akaratnyilvánítása nélkül. A közös rendelkezések között az 1. cikkelyben leszögezik, hogy „Az Európai Közösségek

és az Európai Közösségek és az Európai Politikai Együttműködés azt a célt követik, hogy közösen tegyenek konkrét lépéseket az Európai Unió megteremtéséért”. Az Európai Politikai Együttműködést ezzel szorosan hozzákötötték az integrációs folyamathoz, a III. címben részletesen szabályozták az illeszkedését a meglevő intézményi rendhez A 30 cikkely (1) bekezdése általánosságban is leszögezi: „A magas Szerződő felek, akik az Európai Közösség tagjai, arra törekszenek, hogy közös európai külpolitikát dolgozzanak ki és valósítsanak meg.” Az intézményi változások közül a legfontosabb, hogy újabb kérdésekre terjesztették ki a többségi szavazási eljárást. A Közösség elhatározta, hogy megteszi azokat az intézkedéseket, amelyek az egységes belső piac megvalósításához szükségesek. Kizárólag átmeneti jelleggel, de az Okmány lehetőséget ad arra, hogy egyes tagállamokra, tekintettel a

fejlettségbeli különbségekre kivételes szabályozás érvényesüljön. Megerősítették a monetáris unió létrehozásának szándékát. A közös politikák körébe vonták a szociálpolitikát, a kutatás-fejlesztést, a környezetvédelmet. Noha az Európai Regionális Fejlesztési alap már egy évtizede működött, a regionális politika mint közösségi feladat rögzítése az Okmányban történt meg. A közösség elhatározása szilárd volt a gazdasági integráció elmélyülését illetően. De a kelet-európai események radikálisan megváltoztatták a Közösség tevékenységének geopolitikai keretét. ⇒ A bővítés kényszere meggátolja az elmélyítési szándékot 1985. márciusában Mihail Gorbacsov hatalomra kerül Egyenes következménye ennek, hogy a Szovjetunió felbomlik (1991. dec) A kelet-európai országokból kivonják a szovjet csapatokat Ettől kezdve az európai egység a kelet-európai országokban meghatározó attrakciós pólussá,

kötelező hivatkozási ponttá válik. • A szocialista rendszerek összeomlása, a berlini fal leomlása, határok megnyitása ⇒ 1989. nov 9 • 1989-90-ben megtörténik a rendszerváltás. • Németország egységesítése is 1 éven belül. 1990. máj 18-án szerződést kötnek, amely gazdasági, pénzügyi, szociális uniót hoz létre a 2 német állam között. 1990 okt 3-án Németország egyesül 28 ⇒Ezáltal Kelet- és Nyugat-Európa egyesül. Ez szentesíti a hidegháború lezárását, az egység és a bővülés alapjainak megteremtését. EBEÉ – Európai Biztonsági Együttműködési Értekezlet A kontinens vezető politikusai 1990. nov 21-én Párizsban az EBEÉ tanácskozáson vesznek részt. Nem sokkal később Budapesten 1994 decemberében ebből az értekezletből hivatalosan egy szervezetté alakul ⇒ Európai Biztonsági és Együttműködési Szerzet (EBESZ). Magyarországi események  Magyarország 1973-ban csatlakozott a GATT-hoz

(Általános Kereskedelmi és Vámtarifa Egyezmény, ma WTO) ⇒ az Európai Közösséggel itt lépünk először kapcsolatba, mivel ezen a tárgyaláson az Európai Közösség is részt vesz.  1982-ben a Nemzetközi Valutalapnak (AMF) és a Világbanknak is tagjává válunk.  1987-ben Kádár János találkozik Jacques Delors-szal, aki akkor a Bizottság elnöke.  1988-ban a KGST és a Közösség nyilatkozatot ad ki együttműködésükről.  1989. jan 19-én a brüsszeli-magyar nagykövet első ízben nyújtja át megbízó levelét a Bizottság elnökének (delegálnak egy képviselőt a Közösséghez).  1989-90-ben radikális politikai változások történnek.  1989-ben elhatározta a Közösség a rendszerváltást látva a reform országokban (Lengyelország, Magyarország), hogy kialakít egy programot, ami a két országot támogatná ⇒ PHARE program (Poland and Hungary Systems With Restructing The Economy). Ez ma is a strukturális alapokat

szolgálja.  1990-ben Magyarországot felveszik az Európa Tanácsba.  1991. dec 16-án aláírták a társulási szerződést  Az Unió részéről a befogadásról az Európa Tanács koppenhágai értekezletén döntenek 1993. jún 21-22-én, és meghatározzák a koppenhágai kritériumokat, a csatlakozás gazdasági és politikai kritériumait. A Koppenhágai Csúcs kritériumai:  A demokratikus intézményrendszer stabilitása, jogállamiság, az emberi jogok és a kisebbségi jogok tiszteletben tartása.  Működő piacgazdaság.  Képesség az Unión belüli piaci verseny elviselésére.  Képesség az uniós tagsággal együttjáró kötelezettségek teljesítésére, beleértve a politikai, a gazdasági és monetáris unió céljainak vállalását.  Az Unió képessége új tagok befogadására úgy, hogy az ne veszélyeztesse az európai integráció előrehaladását.  Csatlakozási kérelmünk átadására 1994. ápr 1-én kerül sor, miután a

magyar parlament felhatalmazza a kormányt ennek átadására. 29 A gazdasági javak és humán erőforrások egységes rendszerévé alakult közösségben el lehetett kezdeni a gazdasági és pénzügyi unió integrációs szint előkészítését. Maastrichti Csúcsértekezlet 1991. dec 10-11-ei Maastrichti Csúcsértekezleten döntenek a szerződésről 1992 febr 7-én aláírják, 1993. nov 1-jén lép hatályba • A Maastrichti Szerződés hozott egy formális változást, az Európai Közösségeket ettől kezdve Európai Uniónak nevezték el. • A szerződés az Unió három pilléréről rendelkezett. o 1. pillér  A leglényegesebb és mai szemmel nézve a legkétségesebb vállalkozás a pénzügyi unió menetrendjének rögzítése, azzal hogy legkésőbb 1999-re egységes valutát vezetnek be.  A szociálpolitikát kiegészítették oktatás- és ifjúságpolitikával, beleértve a szakmunkásképzést, önálló fejezetet kapott a kultúra és a

közegészségügy.  A Római Szerződés eme újabb módosítása rendelkezett transzeurópai hálózatok létesítésének támogatásáról, valamint a Kohéziós Alap felállításáról.  A kutatás-fejlesztés és a környezetvédelem ügyeinek szintén jónéhány cikkelyt szenteltek.  Az intézmények közül a Parlament jogköre bővült. o 2. pillér  a közös kül- és biztonságpolitikáról szóló rendelkezések közül a legfontosabb változás, hogy az 1954-es párizsi konferencián felállított Nyugat-Európai Unió lenne a védelmi politika alapja, egyúttal az Unió emigráns része. Emelett azonban továbbra is szorosan együttműködik a NATO-val, amelynek annak idején részévé vált. o 3. pillér  belső határok eltörlése  igazság- és belügyi együttműködés (rendőrségi, bűnügyi, bevándorlási kérdésekben jelent kölcsönös tájékoztatást, koordinálást). EFTA-országok felvétele, Portói Szerződés  Az EFTA és a

Közösség között a Portói Szerződés (1992. máj 2) aláírásával kiterjesztették az áruk, személyek, szolgáltatás, tőke szabad áramlását az EFTA országokra is. Ezáltal integrálva őket az Egységes Belső Piacba  1994. jan 1-én lépett hatályba, ezzel megalakult az Európai Gazdasági Térség, ami ekkor a világkereskedelem 40%-át bonyolítja le.  Ausztriával, Svédországgal, Finnországgal, Norvégiával 1993-ban kezdődnek meg a tárgyalások az uniós csatlakozásról, 1 év múlva csatlakoznak is. Ausztria 1989-ben, Svédország 1991-ben csatlakoznak.  Finnország, Svájc és Norvégia 1992-ben fordul tagsági kérelemmel az unióhoz. Norvégia és Svájc nem lesz tagja. De a sikeres tárgyalások után 1995 jan 1-én Ausztria, Svédország és Finnország csatlakozik az Európai Unióhoz. 30  Norvégiában viszont elutasítja a népszavazás ugyan azon okokra hivatkozva, ill. az azóta feltárt Északi-tengeri lelőhelyek miatt

nem akarnak az Unió tagja lenni.  Így 15 tagúra bővül az Európai Unió.  Politikai jelentősége, hogy semleges országok csatlakoznak, tehát belépésük világosan jelzi a hidegháború végét (mert most már lehet tartozni vhova, nincs dipoláris rendszer).  Izland és Lichtenstein sem csatlakozik, bár az EGT tagjai.  Ma a Portói Szerződés Norvégiára, Izlandra és Lichtensteinre vonatkozik. 31 7. Ismertesse az 1995 és 2005 közötti időszak fontosabb eseményeit! 15 tagállamúra bővítés  Finnország, Svájc és Norvégia 1992-ben fordul tagsági kérelemmel az unióhoz. Norvégia és Svájc nem lesz tagja. De a sikeres tárgyalások után 1995 jan 1-én Ausztria, Svédország és Finnország csatlakozik az Európai Unióhoz.  Norvégiában viszont elutasítja a népszavazás ugyan azon okokra hivatkozva, ill. az azóta feltárt Északi-tengeri lelőhelyek miatt nem akarnak az Unió tagja lenni.  Így 15 tagúra bővül az

Európai Unió.  Politikai jelentősége, hogy semleges országok csatlakoznak, tehát belépésük világosan jelzi a hidegháború végét (mert most már lehet tartozni vhova, nincs dipoláris rendszer).  Izland és Lichtenstein sem csatlakozik, bár az EGT tagjai. Csatlakozási folyamatok  1996-ban a csatlakozni kívánó országok áprilisban közel 2000 kérdést tartalmazó dokumentumot kapnak a magyar gazdasággal és társadalommal kapcsolatos információkat megkérdezve. Erre a magyar kormány válaszokat ad, és visszaadja a Bizottságnak ⇒ állapotfelmérés.  A Bizottság 1997. júliusi Amszterdami Csúcstalálkozóján közzé teszi az országjelentéseket. Ezen értékelő vélemény részét képezi az Unió jövőjét 2006-ig felvázoló AGENDA 2000 elnevezésű dokumentumnak.  1998. ápr 1-én megkezdődnek a csatlakozási tárgyalások azokkal az országokkal, amelyeket a dokumentum alapján felkészültnek tartanak. 31 tárgyalási fejezetre

tagolt 80 ezer oldalnyi joganyag tárgyalása kezdődik meg.  2002. dec 12-én zárulnak le Koppenhágában ⇒ Koppenhágai Uniós Csúcsértekezlet A gazdasági javak és humán erőforrások egységes rendszerévé alakult közösségben el lehetett kezdeni a gazdasági és pénzügyi unió integrációs szint előkészítését. 32 8. Nagy-Britannia koncepciója az európai egység megteremtésében. Milyen globális szintű változásoknak kellett végbemenniük ahhoz, hogy Nagy-Britannia belépésre jelentkezzen, a hatok pedig befogadják? Ernest Devin angol külügyminiszter felvetette 1948-ban nem a német, hanem a szovjet fenyegetést ⇒ nyugat-európai hatalmakat egy védelmi szövetség létrehozására szólította fel. Anglia megfigyelőként vett részt a tárgyalásokon (Európai Szén és Acélközösség), de amikor aláírták a hatok a szerződést (Németország, Franciaország, BENELUX, Olaszország), Anglia távol maradt, hivatkozva az USA-val

fennálló megállapodásaira, és a Brit Nemzetközösségben fennálló szerződéseire. Római Szerződés (Euratom) o Ezt az együttműködést nem csupán 1 ágazatra korlátozzák, hanem kiterjesztették az összes gazdasági ágazatra ⇒ Európai Gazdasági Közösség és Európai Atomenergia Közösség . o A további tervek kidolgozásával a 6 ország képviselőiből álló bizottságot hoztak létre, és vezetésével Paul Henry Spaak belga külügyminisztert bízták meg. o Az angolok is elfogadták a meghívást, és bekapcsolódtak a megbeszélésekbe, mert kulcskérdés volt a közös atomenergia politika is, és az európai hatalmak közül ekkor egyedül Anglia rendelkezett atomfegyverrel, atomiparral. 1958. májusára Franciaországban az Európai alapító atyákat adó Keresztény Demokrata Párt felmorzsolódott, és ’58 májusában Charles de Gaulle került hatalomra. Ez fontos mert: o szupranacionális (nemzetek felettiség) elveket ellenző, kormányközi

intézményrendszert preferáló politikus volt, gyanakvó USA ellenességgel o nemzeti érdekeket helyezte előtérbe, ugyanakkor határozott fellépese az angolok európai szabadkereskedelmi övezet tervével szemben erősítette az európai integrációt. o Anglia ellenesség magyarázata:  több alkalommal éppen Franciaország tett kísérletet európai hegemónia kialakítására a múltban (XIV. Lajos háborúi, Napóleoni háborúk), de az angolok vezette koalíciók mindig visszaszorították Franciaországot határai mögé  a közeledés közöttük évszázadok rivalizálása után csak az 1904-es entente Kordialeval kezdődött o Az angolok részéről az elszigetelődés és a távolságtartás politikáját erősíti, hogy a szigeteken az utolsó sikeres invázió 1066-ban volt, azóta idegen hatalom nem tudott partra szállni az Egyesült Királyságban. 33 o De Gaulle kontinentális térképzete szerint Európa az Atlanti-óceántól az Urálig terjedő

makro régió, amelyen belül a francia dominancia kompenzálja a globális térben addig megvalósuló angolszász hatalmi túlsúlyt is. Mivel Németországot a 2. vh-ban legyőzték, és ketté osztották, Nagy-Britannia pedig marginális (határ) helyzetbe került. Franciaország hosszú időn keresztül kisajátíthatta az európai gondolatot. Párizs számára 1990 után a legfájdalmasabb geopolitikai élményt Németország egyesítése jelentette. Nagy-Britannia kilépett a Spaak Bizottság tárgyalásaiból és egy szabadkereskedelmi övezet létrehozására tett javaslatot : o 1957. februárjában az OEEC terjesztette javaslatát o az USA nem támogatta a javaslatatot, mert az európai integrációt fékező eszköznek minősítette o a 6-ok keresték a kompromisszumot, de csak az OEEC keretében belül, mivel de Gaulle számára a szabadkereskedelmi övezet elképzelhetetlen volt o 1960. dec 14-én alakult meg Jean Monett javaslatára az OECD, ahová USA és Kanada

belépett. o Anglia megalakította az Európai Szabadkereskedelmi Társulást (EFTA) o 1960. jan 4-én Stockholmban, amely ellentétben a blokkot alkotó 6-kal, földrajzilag szétszórt országokat tömörített. Alapító tagok: • Nagy-Britannia • Dánia • Portugália • Ausztria • Norvégia • Svájc • Svédország. o Később Izland, Lichtenstein, Finnország is belépett. o Többnyire semleges országokat tudtak meggyőzni a belépésre. Nagy-Britannia mérlegeli a Nemzetközösség és az USA-hoz való kapcsolatát, és az EGKhoz fűződő későbbi viszonya értékét.  Az EFTA megalapítása előtt  Brit Nemzetközösség fontosabb.  Külkereskedelme az EFTA alapító évében jelentősebb volt a Hatokkal, az előbbiekkel 14,5%, az utóbbiakkal 10,5%.  Egyre kevésbé állt a versenyt a dinamikusan fejlődő EGK-val.  Gyarmatbirodalmának nagy területei váltak önállóvá, melyeket a Brit Nemzetközösséggel próbált egyben tartani.  Ugyan

akkor a Brit Nemzetközösség is kezdett széthullani, a brit gazdasági pozíció olyan sokat romlott a 60-as évekre, hogy csatlakozása az EK-hoz, a kontinentális kapcsolatok megerősítése elkerülhetetlenné vált.  A Nemzetközösségnek sem szükségletei, sem vásárlói nem voltak hasonlóak Európáéhoz. 34 Ipar és gazdasági változások  Nagy-Britanniában az iparban foglalkoztatottak aránya 44% volt, Európában a legmagasabb, de a versenyképtelen, és főként nyugaton tömörülő hagyományos iparágakban (kohászat, nehézgépgyártás, hajóépítés, textilipar) koncentrálódott.  A gazdasági centrum áthelyeződést a kontinenshez közeli területekre nagyban megkönnyítette az Északi-tenger energiahordozóinak felfedezése, majd kiaknázása. Ezeken a területeken kőolaj, földgáz és kőszén mezők biztosították, hogy az Egyesült Királyság a 70-es évekre az EK energiában a leggazdagabb országgá váljon.  Ezeknél fogva

1961-ben kérte a felvételét a szervezetbe, az EGK-ba.  1965-ben az EGK, az EURATOM és a Montán Unió szerveit egyesítették (1967. júl 1-én lépett hatályba). Az ún egyesítési szerződéssel (Merger Treaty) egyesítik a 3 közösség még párhuzamosan működő szervezeteit, intézményeit (pl. Parlament, Bíróság)  1968. júl 1-én létrejön a vámunió (70-re tervezték)  Vámok egymás közti lebontása  Közös külső vám bevezetése ⇒ Így minden országban, minden iparágban az export, import munkamegosztásból, specializációból, méretgazdaságosságból származó előnyöket jobban kihasználták.  Közös piacra a Hatok időszakában a dinamikus és gyors növekedés volt jellemző. A GDP évi átlagos növekedése 5% (elmaradva ugyan a japán 10% mögött, de meghaladva az USA GDP növekedését).  A 70-es évek elejéig a teljes foglalkoztatottság jellemezte a térséget. Ezt a korszakot aranykornak is nevezik. 

1979-ben francia-német javaslatra Nagy-Britannia nélkül bevezetésre kerül az Európai Monetáris Rendszer (European Monetary System), melynek legfontosabb eleme az ugyan ebben az évben létrehozott Közös Valuta, azaz ECU (European Currency Unit), ami Európai Valuta Egységet jelent. Csak számlapénzként funcionált Globális szintű változásnak kellett végbemennie ahhoz, hogy az angolok belépésre jelentkezzenek, az európaiak pedig befogadják őket. • Szuezi-válság 1956. o A Földközi-tenger és a Vörös-tenger közti összeköttetés (csatorna) a 19. sz-ban épült. o Úgy az angolok, mint a franciák érdekeltté váltak pénzügyileg a csatorna működtetésében. o 1956-ban Egyiptom függetlenné vált, és államosították a csatornát is. o Francia és angol katonai megszállás alatt volt a csatorna. o Létfontosságú, kizárólagos útnak számított az energia ellátás (olaj) miatt. o Az ENSZ és a Szovjetunió is nem tetszését fejezte ki. o

Nagy-Britannia várta az USA segítségét ⇒ speciális viszony volt. o Nagy-Britannia ekkor döbbent rá, hogy a Special Relatiosy nem jelent egyenrangúságot az USA-val.  Triád világgazdasági rend kialakulása  Japán – USA – Nyugat-Európa ⇒ gazdasági blokk kialakulása 35  Az európai gazdasági blokk versenyképesebb, mint Nagy-Britannia önállóan, vagy az EFTA és a Nemzetközösség maradványait is beleértve. A gazdasági szálak Európával felértélődtek és fontosabbá váltak, mint az addig olyan fontosnak tartott nyelvi, kulturális és civilizációs szálak. Herold Maentillan a szigetország miniszterelnöke megkérdezte De Gaulle -t arról, hogy:  Elfogadja-e az amerikai jelenlétet Európában, beleszólást a kontinens ügyeibe, mert ezt követeli a hidegháborús blokk politika.  De Gaulle válasza: Elfogadják-e azt, hogy bezárkózzanak a szárazföldekkel egy külső vámrendszerbe, mely komolyan akadályozná az amerikai

kereskedelmet, és kizárná abból a hajdani domíniumokat és volt gyarmatokat.  Azért fontos ez, mert az ezekre adott válasz megfogalmazása 10 évig tartott (59-69). 1963. jan 14-én De Gaulle megvétózza Anglia belépést az EK-ba Indokai:  az amerikai hegemónia gyorsan felszívná az EK-t.  Anglia gazdasági problémái fékeznék a Közös Piac dinamizmusát. 1967. nov 27: másodszorra is megvétózza Anglia csatlakozását Indok:  ugyan az, mint 1963-ban  pénzügyi problémák vannak, és addig nem járul hozzá a csatlakozáshoz, míg a fizetési mérleg pozíciójukon nem javítanak. 1969. ápr: De Gaulle számára sikertelen kimenet, népszavazás miatt lemondott Georges Pompidou követte egy egészen új Európa-politikával. Ő készséget mutatott Anglia befogadására 1969. dec 1 Hága  EGK csúcsértekezletet tart Pompidou javaslatára  Döntés született a kibővítésről azzal a feltétellel, hogy a belépőknek el kell fogadnia a

szervezetet politikai jellegükkel együtt, vmint a Teljes Közösségi Joganyagot (acquis commautaire).  Norvégia, Dánia és Írország is benyújtotta a csatlakozási kérelmét.  Az angolok felvételével vagy csatlakozási tárgyalásainak végigvitelével elhárult az akadály a többi északi ország belépése elől is.  Így 1973. jan 1-én a Közös Piac tagja lesz Nagy-Britannia, Dánia és Írország  Ezzel a csatlakozással az USA befolyása jelentősen nőtt a francia dominanciával szemben, vmint Nagy-Britannia jelentős piacokra tett szert Európában.  Egy kivételes terület volt a halászat.  Norvégia pl. a Hatok halászatának majdnem felét adta  A többi országban is jelentős volt a halászat. 36   A hazai partoktól 6 mérföldig terjedő zónát tarthat fenn halászainak, és oda a tagországok hajóinak nincs szabad bejárása. A Közösség elképzeléseivel ellentétben a halászó ország megkapta.  Norvégia

belépése az ipara számára kedvezőnek tart, de a mezőgazdaság 50%-os veszteséget könyvelt volna el.  A norvégok ellenszenvét az is motiválta, hogy fiatal államalkotó nemzet voltak, az ország csak 1905-ben nyerte el függetlenségét.  Így a népszavazáson a szavazók 54%-a elutasította Norvégia csatlakozását. A Kilencek lakosságának száma 250 millió. Az EGK ekkor a világkereskedelem 1/5-ét adta 37 9. Mutassa be az EGK és az Euratom megalapításának körülményeit és a Római Szerződés legfontosabb intézkedéseit! Római Szerződés o Ezt az együttműködést nem csupán 1 ágazatra korlátozzák, hanem kiterjesztették az összes gazdasági ágazatra ⇒ Európai Gazdasági Közösség és Európai Atomenergia Közösség . o A további tervek kidolgozásával a 6 ország képviselőiből álló bizottságot hoztak létre, és vezetésével Paul Henry Spaak belga külügyminisztert bízták meg. o Az angolok is elfogadták a meghívást,

és bekapcsolódtak a megbeszélésekbe, mert kulcskérdés volt a közös atomenergia politika is, és az európai hatalmak közül ekkor egyedül Anglia rendelkezett atomfegyverrel, atomiparral. o Euratom létrehozásának célja az atomenergia békés célú felhasználásának szabályozása. o Azóta létrejött Nemzetközi Atomenergia Ügynökség is, de az Euratom még ma is az unió szerves része. o Integráló erő  EK legjelentősebb szerződése, a gazdasági integráció legfontosabb mérföldköve. o Az Európai Gazdasági Közösség (Közös Piac) és az Európai Atomenergiai Ügynökség (Euratom) megalapítására 1957. márc 25-én került sor Római Szerződésekkel. o A 3 közösségnek (Euratom, EGK, Montán Unió) önállóan működő intézményei:  Bizottság  Tanács • Közössé tett szervezetei:  Bíróság  Parlament vagy Közgyűlés.  A Római Szerződések a gazdaság vonatkozásában a következő pontokban foglalták össze az

intézkedéseket: • vámunió megvalósítása az export és import vonatkozásában a vámok és mennyiségi korlátozások megszüntetése, közös vám és kereskedelmi politika megvalósítása a közösséghez nem államokkal szemben • a tőke és a munka szabad áramlása • közös politika kialakítása a mezőgazdaság és közlekedés, szállítás területén 38 • • 6 ország gazdaságpolitikájának összehangolása , jogalkotások harmonizálása, munkalehetőségek javítása, Európai Szociális Alap létesítése, a gazdaság fejlesztése érdekében Európai Beruházási Bank létrehozása mivel több tagországnak is volt gyarmata, ezen tengerentúli területekkel társulási viszony létrehozása.  Bonn elérte a tagországoknál, hogy az NSZK és NDK közötti kereskedelem belnémet tranzakciónak minősüljön, és így a közös külső vámok nem terhelik. ⇒ Azzal a magyarázattal érte el, hogy ne zárják ki (sőt elősegítsék) egy

későbbi NSZK-NDK lehetséges egyesítését, és így már az Európai Közösség tagjaként az NSZK motiválhassa az NDK-t ezzel a lépéssel.  1958. jan 1-től hatályos a Római Szerződés 39 10. Milyen kedvezőtlen események és kedvező döntések határozták meg a Közösség fejlődését a 70-es években?  Georges Pompidou (francia közt. elnök) javaslatára a luxemburgi Pierre Werner vezetésével alakult bizottságot bízták meg a Gazdasági és Monetáris Unió létrehozására irányuló tervek kidolgozásával.  A közösség vezető politikusai egységesek voltak abban, hogy az USD hegemóniájára épülő pénzügyi rendszer jelentős átalakításra szorul, hiszen a világgazdaságban az EGK pozíciója megerősödött.  A cél 1 önálló, egységes európai monetáris politika kialakítása, végső soron a közös pénz vagy euro valuta létrehozása.  A Bizottság javaslata szerint 1980-ra jött volna létre a Pénzügyi Unió, azonban

a bretton-woodsi pénzügyi rendszer összeomlása (1971) és az USD leértékelése, ill. az olajárrobbanás (1973) megakadályozták a terv megvalósítását.  Bretton-woodsi Egyezménye: dollár korlátlan átválthatóságát jelentette aranyra, ami garantálta a pénzügyi együttműködést és az ehhez igazított valuta stabilitását.  De 1971-ben az USA-nak gazdasági nehézségei támadtak, már nem tudta garantálni ezt a stabilitást, de a rendszer tagjainak gazdaság politikája nem volt összehangolva, ezért az európai valuták hirtelen elvesztették viszonyítási alapjukat, ezért a versenyképességük megőrzése érdekében ún. kompetitív leértékelésekbe kezdtek, amivel a valuta árfolyamok stabilitását is keresték ⇒ KEDVEZŐTLEN ESEMÉNY  1973. októberében az arab-izraeli háború kitörését követően olajárrobbanás következett be. Nagy-Britannia rossz időpontban csatlakozott  A 70-es, 80-as évekre a 30-as évekre emlékeztető

szociális problémákkal, feszültségekkel kellett szembenézniük a fejlett nyugat-európai országokkal.  Az energiaforrások drágulása végiggyűrűzött a gazdaság egészén.  Háttérbe került az ipar (energiaigényes).  Előtérbe kerültek a szolgáltatások.  Fejlett országokban a kereslet telítődött, ugyan akkor az EK bértöbbségei és járulékos költségei rendkívül magasak voltak ⇒ visszavetette a gazdaságot.  Versenyképesség romlik.  Infláció 20% felett stabilizálódik.  Magas munkanélküliség (6-10%) állandósul ⇒ ez a kettő stagflációt eredményezett.  Európa tőkevonzása megszűnt, inkább megfordult.  A kialakult helyzet nem kedvezett az integrációs folyamat elmélyülésének.  A tagállamok kénytelenek voltak – a közvélemény nyomására engedve – protekcionista lépésekhez folyamodni, és a nemzeti érdekeket közösségi érdek elé helyezni (meghátráltak a korlátok leépítésétől) ⇒

KEDVEZŐTLEN ESEMÉNY. 40  Új Európa párti politikusok tűntek fel Nyugat-Európában (Franciaországban Pompidou halála után (1974) Valery Giscard d’Estaing került hatalomra, ő az Európa Konvent elnöke is volt). NSZK-ban Willy Brandt 1974-ben lemondott, helyét Helmudt Schmidt, Nagy-Britanniában pedig Margaret Thatcher lett a vezető. ⇒ KEDVEZŐ ESEMÉNYEK  1974-77 között megbuktak a mediterrán országok jobb oldali diktatúrái (Görögország, Spanyolország, Portugália). A görög kormány bukásának oka: Ciprus török inváziója miatt. o Görögországban Andreas Papandreu o Spanyolországban Felipe Gonzales o Portugáliában Mario Soares lett a vezető.  Kedvező döntések: • Eddig is ülésező állam- és kormányfők konferenciája 74-től intézményesül, állandósul, ez által létrejön az Európai Tanács. -évente 3x üléseznek -feladata, hogy előre lendítse az akadozó integrációt -státuszát az 1987-es Egységes Európai

Okmány fogja legalizálni. • Az Európa Parlamentbe 74-es döntéssel 79-től közvetlen, általános választások útján kerülnek a képviselők. Az első Európa Parlamenti választások megrendezésére csak 1979-ben kerül sor, azonban a választások módjáról, és a mandátumok országonkénti számáról hosszas vita szólt. • 1979-ben francia-német javaslatra Nagy-Britannia nélkül bevezetésre kerül az Európai Monetáris Rendszer (European Monetary System), melynek legfontosabb eleme az ugyan ebben az évben létrehozott Közös Valuta, azaz ECU (European Currency Unit), ami Európai Valuta Egységet jelent. Csak számlapénzként funcionált.  1979-ben az iráni forradalom miatt a 2. olajválság bontakozott ki, az olajárat 12 USD-ról 40 USD-ra (hordónként) emelkedtek, és ez a 80-as évek elejéig kicsit visszafogta az EK dinamizmusát. ⇒ KEDVEZŐTLEN ESEMÉNY  Ugyan akkor éppen a külső kényszer hatása alatt legalább ennyire működtek a

közösségi reflexek.  Az EK piacának védelme protekcionista lépésekkel (a külső hatásoktól védeni kell az EU-t).  Fejlesztés motorjai a közösségi alapok.  Az együttműködés, azaz a belső piac előnyeinek kihasználása (a kereskedelmi interdependencia ⇒ kölcsönös függés mértéke erre az időszakra már elegendő volt, hogy a folyamatok visszafordíthatatlanok legyenek).  A bővítés és mélyítés folyamatos fenntartása -Bővüléssel pl. olcsóbb munkapiacok jelennek meg, vagy új piacok, új együttműködési formák. -Mélyülés: gazdasági integráció fokozatánál előrelépés. -A japán tőkét a 80-as évek elejére újra vonzani tudta az EK piaca - a mediterrán csatlakozás miatti olcsó munkaerő piac miatt -, amely a japán befektetések lehetőségeit bővítette.  Ugyan akkor az EK vállalatai fenn tudták tartani a transznacionálódás folyamatát, és a tőke kivitelt magasabb növekedési ütemű térségekbe. 41

 A Milánói Csúcson elfogadott Fehér Könyv. Az egész periódust tekintve ez utóbbiak kerekedtek felül, ezért az integráció tovább tudott bővülni és mélyülni. 42 11. Sorolja fel azokat a „közösségi reflexeket”, melyek a 70-es évek kedvezőtlen eseményei ellenére (éppen a külső kényszer hatása alatt) is tovább éltették a Közös Piac fejlődésének dinamizmusait! Közösségi reflexek  Az EK piacának védelme protekcionista lépésekkel (a külső hatásoktól védeni kell az EU-t).  Fejlesztés motorjai a közösségi alapok.  Az együttműködés, azaz a belső piac előnyeinek kihasználása (a kereskedelmi interdependencia ⇒ kölcsönös függés mértéke erre az időszakra már elegendő volt, hogy a folyamatok visszafordíthatatlanok legyenek).  A bővítés és mélyítés folyamatos fenntartása -Bővüléssel pl. olcsóbb munkapiacok jelennek meg, vagy új piacok, új együttműködési formák. -Mélyülés:

gazdasági integráció fokozatánál előrelépés. -A japán tőkét a 80-as évek elejére újra vonzani tudta az EK piaca - a mediterrán csatlakozás miatti olcsó munkaerő piac miatt -, amely a japán befektetések lehetőségeit bővítette.  Ugyan akkor az EK vállalatai fenn tudták tartani a transznacionálódás folyamatát, és a tőke kivitelt magasabb növekedési ütemű térségekbe.  A Milánói Csúcson elfogadott Fehér Könyv. Lebontandó korlátok köre • Fizikai korlátok  Határellenőrzés megszűnése (útlevél- és vámvizsgálat) ⇒ Schengeni egyezmény – mentességet kapott Nagy-Britannia, Írország, Dánia  Tanulás, munkavállalás szabadsága  Szociális juttatások egységesítése  Diplomák, szakképzettségek kölcsönös elismerése • Pénzügyi korlátok  Közvetett adószabályok egységesítése (hozzáadott érték adó WAT)  Költségvetési szabályok egységesítése • Technikai korlátok 

Szabványok, nemzeti előírások egységesítése (minőségbiztosítás, fogyasztóvédelem, vagyis másik államban vásárolt termékre ún. fogyasztói alapjogok vonatkozzanak, mint a saját országban) +2: -hitel- és tőkepiacok egységesítése -közbeszerzések, állami szubvenciók rendszerének egységesítése. 43 ⇒ Ezek az 1973-as és 1979-es olajválságokra reagáló reflexhatások köre. Mindkettő kiküszöbölésére megfelelő. 44 12. Az integráció déli iránya, az Integrált Mediterrán Program és az EU mediterrán politikája Írországtól eltekintve még nem volt arra példa, hogy bővítéssel ennyire megnövekedjenek a térség gazdasági különbségei, az első ilyen példát a mediterrán csatlakozás jelentette, hiszen alacsonyabb jövedelmű, elsődlegesen mezőgazdasági országokról van szó, ami mind a regionális, mind az agrárpolitikát megterheli. Mégis a politikai belátás erősebb volt, hogy az új demokráciákat meg kell

védeni az EK tagsággal, mint a gazdasági kényelmetlenségektől való félelem. Így 1981. jan 1-től Görögország, majd 86 január 1-től Portugália, Spanyolország is taggá válhatott. Az alkudozások eredményeképpen megszületett az Integrált Mediterrán Program, ami új fejezetet nyitott a közösség regionális politikájában. Az integráció déli iránya, Görögország, Spanyolország, Portugália  Az európai mediterrán országok közül Olaszország alapító tagja volt a Montán Uniónak és az EGK-nak. Az 1950-es évek elejétől mintegy 10 éven át az ország lenyűgöző gazdasági fejlődést produkált, Olaszország ipari nagyhatalommá vált.  Görögország – éppúgy, mint Törökország 1959-ben kérte a felvételét az EGK-ba. A társulás szerződést 1961-ben írták alá.  A görög gazdaság elmaradt a fejlettség belépéshez szükséges optimumától.  Az Ibériai-félszigeten az 1960-as évek elején történt nyitás.

Lazítottak az erősen centralizált irányításon, engedélyezik spanyol és portugál állampolgárok munkavállalását a nyugat-európai országokban.  Görögország, Spanyolország és Portugália gyors fejlődésnek indult. A külkereskedelem több mint fele az EGK-val bonyolódott le. A három ország gazdasága mélyen beépült a Közös Piacba.  A térség három országában a belépéshez elengedhetetlen demokratikus politikai rendszer a diktatúrák 1974-77-es összeomlásakor jött létre.  Portugália és Spanyolország 1977-ben nyújtotta be csatlakozási kérelmét az Európai Közösségekhez.  A csatlakozásról folyó tárgyalások a következő évben elkezdődtek.  Különösen a mezőgazdaság problémája okozott gondot, a két ország ugyanis jelentős mezőgazdasági exportőr volt.  1984-85 folyamán azonban megszülettek a portugál és a spanyol csatlakozást elősegítő részegyezmények.  Kompromisszum született:  a munkaerő

szabad áramlásáról  a halászat, a mezőgazdaság általános átalakítása  egyes nevesített ágazatai (bor, olivaolaj) ügyeinek kérdésében is. 45  1985. június 12-én aláírták a csatlakozást megerősítő okmányt  A két ország hivatalosan 1986. jan 1-jén az Európai Közösségek tagjává vált  Görögországnak, amely 1962 óta társult tagja volt a Közös Piacnak, jó esélye volt, hogy még a 60-as években teljes jogú taggá váljon, de a politikai események megakadályozták ezt.  Görögország csatlakozását az EGK-hoz az Új Demokrácia segítette elő 1981-ben.  A görögök a csatlakozásból származó előnyöket nem tudták kihasználni:  a jelentős uniós anyagi támogatást nem tudták a gazdasági növekedés szolgálatába állítani  a strukturális reformokat nem vitték végbe  stagnált a feldolgozóipar  folyamatosan magas volt a költségvetési deficit.  A támogatások nagy részét inkább a

szociális gondok enyhítésére használták fel.  Portugáliában, a 80-as években mélyreható és látványos strukturális átalakulás és intézményi reform valósult meg. A tagországok gazdasági konvergenciájának elősegítésére létrehozott strukturális alapokból jelentős összegekhez jutott az ország, ezekből komoly infrastrukturális fejlesztést valósítottak meg. Az Európai Unió mediterrán politikája • Az Európai Unió kibővítésével foglalkozó politikusok és szakértők egyaránt megfogalmazzák azt, hogy egyfajta vetélkedés van a Mediterráneum és Kelet-Európa között. A kérdés az, hogy melyik irány legyen domináns az Unió politikájában • A mediterrán térséget internacionális jelentőségűvé teszi az iszlám integrizmus vagyis az iszlám fundamentalizmus. • Az arab-iszlám civilizációs térség jelentősége először az 1970-es évek végén tudatosult komolyan Európa számára. • 1988-ban Marseille-ben

hét állam (Algéria, Tunézia, Marokkó, Franciaország, Spanyolország, Olaszország és Portugália) szakemberei, politikusai gyűltek össze. A következő évben Rabatban találkoztak. A tanácskozás a Mediterrán Fórum elnevezést kapta • 1989-ben, Tangerben az említett országok pénzügyi szakemberei találkoztak, s elsősorban arról tanácskozta, hogyan lehetne intézményesíteni a kapcsolatokat a négy észak-afrikai országot tömörítő Arab Maghreb Unió és az EU között. • Az 1980-as évek végére az EU konkretizálta érdeklődését a déli part iránt. Döntés született a térség országainak szánt támogatásról. • Az EU hosszú távú mediterrán politikájának kidolgozása 1995-ben fejeződött be, és az ugyan ebben az év novemberében Barcelonában tartott euromediterráncsúcsértekezleten hozták nyilvánosságra. A tanácskozáson részt vettek a part menti országok (Algéria, Tunézia, Marokkó, Egyiptom, Izrael, Jordánia,

Szíria, Libanon, Törökország), a közeli felvételre igen esélyes szigetállamok (Málta, Ciprus), valamint az Autonóm Palesztin Területek. 46  A kétnapos konferencia végén elfogadott nyilatkozat hangsúlyozza a Földközitenger stratégiai jelentőségét, kifejezi a résztvevők azon szándékát, hogy kapcsolatuk az együttműködésen és szolidaritáson alapszik.  Megállapodtak abban, hogy 2010-ig szabadkereskedelmi övezetet hoznak létre a térségben az ipari termékek terén.  Kilátásba helyezték, hogy az EU fejlesztési bankja kedvezményes kölcsönt nyújt. • Törökországgal 1996. január 1-vel életbe lépett a vámunió • Ciprus és Málta csatlakozásáról az 1997 közepén befejeződő konferencia után megkezdődnek a tárgyalások. • 2000. november 15-16-án tartották Marseillesben az ötödik euromediterrán külügyminiszteri értekezletet. • A közös biztonságpolitika kialakítása érdekében tett jelentős lépés

a Béke és stabilitás euromediterrán chartájának az elfogadása. Ezt 1999-ben fogadták el • Gazdasági és pénzügyi téren az Európai Unió arra törekedett, hogy visszafordíthatatlanná tegye a szabadkereskedelmi övezet kialakításához vezető folyamatot. Ennek érdekében segítette a gazdasági átmenetet az arab országokban, ösztönözte a tőkebeáramlást és a Dél-Dél kereskedelmet. • A harmadik – társadalmi, kulturális és humán területen – történő együttműködés célja a kölcsönös megértés, megismerés ösztönzése a térség népei között, a civil társadalom fejlődésének elősegítése. Regionális szinten három programot indítottak:  az euromediterrán kulturális örökség megőrzése  az audiovizuális együttműködésre  fiatalok mobilitásának biztosítására. 47 13. Ismertesse részletesen az egységes belső piac megteremtésének legfőbb mérföldköveit, az 1985. júniusi Milánói

Csúcsértékezleten elfogadott Fehér Könyv ajánlásaival kezdve! A mediterrán országok Az EK közvetlen déli szomszédságában elterülő mediterrán térség országaival (melyek külső kereskedelmének mintegy 5 %-át adják, míg azok számára a vele folytatott kereskedelem 40-50 %-os súllyal bír) egységes elvekre épülő kapcsolatrendszert épített ki. Az úgynevezett globális mediterrán politika keretében 10 országgal kötött egyoldalú preferenciákat nyújtó megállapodásokat, amelyeket rendszerint pénzügyi segítségnyújtásról szóló jegyzőkönyv egészít ki. A Földközi-tenger déli és keleti partján elhelyezkedő országok (Líbia kivételével) és az Unió kölcsönösen diplomáciai kapcsolatokat tartanak fenn egymással. 1985. júniusában Milánóban tartott csúcsértekezleten elfogadták az ún Fehér Könyv ajánlásait, és aláírták a Schengeni megállapodást. Korlátok lebontása: • • Nem volt vitatható, hogy a

világgazdasági térvesztésben a protekcionizmussal terhelt töredezett belső piac az okok között előkelő helyet foglalt el ⇒ a Milánói Csúcsértekezleten elfogadott Fehér Könyv a valóságos, egységes belső piac elérését tűzte ki célul. Javasolta a korlátok lebontását Fizikai korlátok  Határellenőrzés megszűnése (útlevél- és vámvizsgálat) ⇒ Schengeni egyezmény – mentességet kapott Nagy-Britannia, Írország, Dánia  Tanulás, munkavállalás szabadsága  Szociális juttatások egységesítése  Diplomák, szakképzettségek kölcsönös elismerése • Pénzügyi korlátok  Közvetett adószabályok egységesítése (hozzáadott érték adó WAT)  Költségvetési szabályok egységesítése • Technikai korlátok  Szabványok, nemzeti előírások egységesítése (minőségbiztosítás, fogyasztóvédelem, vagyis másik államban vásárolt termékre ún. fogyasztói alapjogok vonatkozzanak, mint a saját országban)

+2: -hitel- és tőkepiacok egységesítése -közbeszerzések, állami szubvenciók rendszerének egységesítése. 1992. dec 31-ig mintegy 300 intézkedéssel tervezték lebontani ezeket a korlátokat ⇒ megvalósult. 1993. jan 1-től beszélhetünk egységes belső piacról 48 Bettino Cracsi javasolja, hogy kormányközi konferenciát hívjanak össze a Római Szerződés revíziójának elvégzésére. Egységes Európai Okmány Az Európai Tanács luxemburgi ülésén 1985. dec 2-án, 3-án 28 órás vita után elfogadták az Egységes Európai Okmányt (Single European Act), amely egyetlen dokumentumban összefoglalva hajtotta végre a közösséget alapító szerződések revízióját. Aláírására 1986. febr 17-28 között került sor, 1987 júl 1-jén lépett hatályba Aláírás okai: • • • Új Európa – új feltételek (1985. márciusában Gorbacsov hatalomra jut, ami alapjaiban megváltoztatja a keretet) ⇒ ezért vált szükségessé a Római

Szerződés revíziója. Gazdasági, pénzügyi és politikai unió megteremtésének lehetősége. A Fehér Könyv rendelkezéseinek végrehajtása sem volt remélhető a tagállamok akaratnyilvánítása nélkül. A közös rendelkezések között az 1. cikkelyben leszögezik, hogy „Az Európai Közösségek és az Európai Közösségek és az Európai Politikai Együttműködés azt a célt követik, hogy közösen tegyenek konkrét lépéseket az Európai Unió megteremtéséért”. Az Európai Politikai Együttműködést ezzel szorosan hozzákötötték az integrációs folyamathoz, a III. címben részletesen szabályozták az illeszkedését a meglevő intézményi rendhez A 30 cikkely (1) bekezdése általánosságban is leszögezi: „A magas Szerződő felek, akik az Európai Közösség tagjai, arra törekszenek, hogy közös európai külpolitikát dolgozzanak ki és valósítsanak meg.” Az intézményi változások közül a legfontosabb, hogy újabb kérdésekre

terjesztették ki a többségi szavazási eljárást. A Közösség elhatározta, hogy megteszi azokat az intézkedéseket, amelyek az egységes belső piac megvalósításához szükségesek. Kizárólag átmeneti jelleggel, de az Okmány lehetőséget ad arra, hogy egyes tagállamokra, tekintettel a fejlettségbeli különbségekre kivételes szabályozás érvényesüljön. Megerősítették a monetáris unió létrehozásának szándékát. A közös politikák körébe vonták a szociálpolitikát, a kutatás-fejlesztést, a környezetvédelmet. Noha az Európai Regionális Fejlesztési alap már egy évtizede működött, a regionális politika mint közösségi feladat rögzítése az Okmányban történt meg. A közösség elhatározása szilárd volt a gazdasági integráció elmélyülését illetően. De a kelet-európai események radikálisan megváltoztatták a Közösség tevékenységének geopolitikai keretét. ⇒ A bővítés kényszere meggátolja az elmélyítési

szándékot 1985. márciusában Mihail Gorbacsov hatalomra kerül Egyenes következménye ennek, hogy a Szovjetunió felbomlik (1991. dec) A kelet-európai országokból kivonják a szovjet csapatokat Ettől kezdve az európai egység a kelet-európai országokban meghatározó attrakciós pólussá, kötelező hivatkozási ponttá válik. • A szocialista rendszerek összeomlása, a berlini fal leomlása, határok megnyitása ⇒ 1989. nov 9 • 1989-90-ben megtörténik a rendszerváltás. • Németország egységesítése is 1 éven belül. 1990. máj 18-án szerződést kötnek, amely gazdasági, pénzügyi, szociális uniót hoz létre a 2 német állam között. 1990 okt 3-án Németország egyesül ⇒Ezáltal Kelet- és Nyugat-Európa egyesül. Ez szentesíti a hidegháború lezárását, az egység és a bővülés alapjainak megteremtését. 49 EBEÉ – Európai Biztonsági Együttműködési Értekezlet A kontinens vezető politikusai 1990. nov 21-én Párizsban az

EBEÉ tanácskozáson vesznek részt. Nem sokkal később Budapesten 1994 decemberében ebből az értekezletből hivatalosan egy szervezetté alakul ⇒ Európai Biztonsági és Együttműködési Szerzet (EBESZ). Magyarországi események  Magyarország 1973-ban csatlakozott a GATT-hoz (Általános Kereskedelmi és Vámtarifa Egyezmény, ma WTO) ⇒ az Európai Közösséggel itt lépünk először kapcsolatba, mivel ezen a tárgyaláson az Európai Közösség is részt vesz.  1982-ben a Nemzetközi Valutalapnak (AMF) és a Világbanknak is tagjává válunk.  1987-ben Kádár János találkozik Jacques Delors-szal, aki akkor a Bizottság elnöke.  1988-ban a KGST és a Közösség nyilatkozatot ad ki együttműködésükről.  1989. jan 19-én a brüsszeli-magyar nagykövet első ízben nyújtja át megbízó levelét a Bizottság elnökének (delegálnak egy képviselőt a Közösséghez).  1989-90-ben radikális politikai változások történnek.  1989-ben

elhatározta a Közösség a rendszerváltást látva a reform országokban (Lengyelország, Magyarország), hogy kialakít egy programot, ami a két országot támogatná ⇒ PHARE program (Poland and Hungary Systems With Restructing The Economy). Ez ma is a strukturális alapokat szolgálja.  1990-ben Magyarországot felveszik az Európa Tanácsba.  1991. dec 16-án aláírták a társulási szerződést  Az Unió részéről a befogadásról az Európa Tanács koppenhágai értekezletén döntenek 1993. jún 21-22-én, és meghatározzák a koppenhágai kritériumokat, a csatlakozás gazdasági és politikai kritériumait. A Koppenhágai Csúcs kritériumai:  A demokratikus intézményrendszer stabilitása, jogállamiság, az emberi jogok és a kisebbségi jogok tiszteletben tartása.  Működő piacgazdaság.  Képesség az Unión belüli piaci verseny elviselésére.  Képesség az uniós tagsággal együttjáró kötelezettségek teljesítésére, beleértve

a politikai, a gazdasági és monetáris unió céljainak vállalását.  Az Unió képessége új tagok befogadására úgy, hogy az ne veszélyeztesse az európai integráció előrehaladását.  Csatlakozási kérelmünk átadására 1994. ápr 1-én kerül sor, miután a magyar parlament felhatalmazza a kormányt ennek átadására.  1996-ban a csatlakozni kívánó országok áprilisban közel 2000 kérdést tartalmazó dokumentumot kapnak a magyar gazdasággal és társadalommal kapcsolatos információkat megkérdezve. Erre a magyar kormány válaszokat ad, és visszaadja a Bizottságnak ⇒ állapotfelmérés. 50  A Bizottság 1997. júliusi Amszterdami Csúcstalálkozóján közzé teszi az országjelentéseket. Ezen értékelő vélemény részét képezi az Unió jövőjét 2006-ig felvázoló AGENDA 2000 elnevezésű dokumentumnak.  1998. ápr 1-én megkezdődnek a csatlakozási tárgyalások azokkal az országokkal, amelyeket a dokumentum alapján

felkészültnek tartanak. 31 tárgyalási fejezetre tagolt 80 ezer oldalnyi joganyag tárgyalása kezdődik meg.  2002. dec 12-én zárulnak le Koppenhágában ⇒ Koppenhágai Uniós Csúcsértekezlet A gazdasági javak és humán erőforrások egységes rendszerévé alakult közösségben el lehetett kezdeni a gazdasági és pénzügyi unió integrációs szint előkészítését. Maastrichti Csúcsértekezlet 1991. dec 10-11-ei Maastrichti Csúcsértekezleten döntenek a szerződésről 1992 febr 7-én aláírják, 1993. nov 1-jén lép hatályba • A Maastrichti Szerződés hozott egy formális változást, az Európai Közösségeket ettől kezdve Európai Uniónak nevezték el. • A szerződés hivatalos címe Szerződés az Unióról (Treaty on European Union). • A szerződés az Unió három pilléréről rendelkezett. o 1. pillér  A leglényegesebb és mai szemmel nézve a legkétségesebb vállalkozás a pénzügyi unió menetrendjének rögzítése, azzal

hogy legkésőbb 1999-re egységes valutát vezetnek be.  A szociálpolitikát kiegészítették oktatás- és ifjúságpolitikával, beleértve a szakmunkásképzést, önálló fejezetet kapott a kultúra és a közegészségügy.  A Római Szerződés eme újabb módosítása rendelkezett transzeurópai hálózatok létesítésének támogatásáról, valamint a Kohéziós Alap felállításáról.  A kutatás-fejlesztés és a környezetvédelem ügyeinek szintén jónéhány cikkelyt szenteltek.  Az intézmények közül a Parlament jogköre bővült. o 2. pillér  a közös kül- és biztonságpolitikáról szóló rendelkezések közül a legfontosabb változás, hogy az 1954-es párizsi konferencián felállított Nyugat-Európai Unió lenne a védelmi politika alapja, egyúttal az Unió emigráns része. Emelett azonban továbbra is szorosan együttműködik a NATO-val, amelynek annak idején részévé vált. o 3. pillér  belső határok eltörlése 

igazság- és belügyi együttműködés (rendőrségi, bűnügyi, bevándorlási kérdésekben jelent kölcsönös tájékoztatást, koordinálást) Európai Politikai Együttműködés A Közösség tagállamai 1969-ben határozták el, hogy együttműködésüket külpolitikai dimenzóval egészítik ki. Az elhatározás nyomán jött létre az ún. Európai Politikai Együttműködés Formailag az együttműködés a Közösség keretein belül, de annak apparátusát igénybe véve működött. Lényege az intézményesített külpolitikai véleménycsere, a közös álláspont kialakítására tett rendszeres kísérlet a külügyminiszterek, ill. a politikai igazgatók szintjén 51 14. Ismertesse részletesen az Európai Uniót létrehozó szerződés (Szerződés az Európai Unióról – TEU) rendelkezéseit! (Maastrichti Szerződés) A gazdasági javak és humán erőforrások egységes rendszerévé alakult közösségben el lehetett kezdeni a gazdasági és

pénzügyi unió integrációs szint előkészítését. 1991. dec 10-11-ei Maastrichti Csúcsértekezleten döntenek a szerződésről 1992 febr 7-én aláírják, 1993. nov 1-jén lép hatályba • A Maastrichti Szerződés hozott egy formális változást, az Európai Közösségeket ettől kezdve Európai Uniónak nevezték el. • A szerződés hivatalos címe Szerződés az Unióról (Treaty on European Union). • A szerződés az Unió három pilléréről rendelkezett. o 1. pillér  A leglényegesebb és mai szemmel nézve a legkétségesebb vállalkozás a pénzügyi unió menetrendjének rögzítése, azzal hogy legkésőbb 1999-re egységes valutát vezetnek be.  A szociálpolitikát kiegészítették oktatás- és ifjúságpolitikával, beleértve a szakmunkásképzést, önálló fejezetet kapott a kultúra és a közegészségügy.  A Római Szerződés eme újabb módosítása rendelkezett transzeurópai hálózatok létesítésének támogatásáról,

valamint a Kohéziós Alap felállításáról.  A kutatás-fejlesztés és a környezetvédelem ügyeinek szintén jónéhány cikkelyt szenteltek.  Az intézmények közül a Parlament jogköre bővült. o 2. pillér  a közös kül- és biztonságpolitikáról szóló rendelkezések közül a legfontosabb változás, hogy az 1954-es párizsi konferencián felállított Nyugat-Európai Unió lenne a védelmi politika alapja, egyúttal az Unió emigráns része. Emelett azonban továbbra is szorosan együttműködik a NATO-val, amelynek annak idején részévé vált. o 3. pillér  belső határok eltörlése  igazság- és belügyi együttműködés (rendőrségi, bűnügyi, bevándorlási kérdésekben jelent kölcsönös tájékoztatást, koordinálást). 52 15. Hogyan változtatták meg a Közösség tevékenységének, fejlődésének geopolitikai keretét a kelet-európai események a 80-as évek végén, a 90es évek elején? A közösség elhatározása

szilárd volt a gazdasági integráció elmélyülését illetően. De a keleteurópai események radikálisan megváltoztatták a Közösség tevékenységének geopolitikai keretét ⇒ A bővítés kényszere meggátolja az elmélyítési szándékot. 1985. márciusában Mihail Gorbacsov hatalomra kerül Egyenes következménye ennek, hogy a Szovjetunió felbomlik (1991. dec) A kelet-európai országokból kivonják a szovjet csapatokat Ettől kezdve az európai egység a kelet-európai országokban meghatározó attrakciós pólussá, kötelező hivatkozási ponttá válik. • A szocialista rendszerek összeomlása, a berlini fal leomlása, határok megnyitása ⇒ 1989. nov. 9 • 1989-90-ben megtörténik a rendszerváltás. • Németország egységesítése is 1 éven belül. 1990. máj 18-án szerződést kötnek, amely gazdasági, pénzügyi, szociális uniót hoz létre a 2 német állam között. 1990. okt 3-án Németország egyesül ⇒Ezáltal Kelet- és Nyugat-Európa

egyesül. Ez szentesíti a hidegháború lezárását, az egység és a bővülés alapjainak megteremtését. EBEÉ – Európai Biztonsági Együttműködési Értekezlet A kontinens vezető politikusai 1990. nov 21-én Párizsban az EBEÉ tanácskozáson vesznek részt. Nem sokkal később Budapesten 1994 decemberében ebből az értekezletből hivatalosan egy szervezetté alakul ⇒ Európai Biztonsági és Együttműködési Szerzet (EBESZ). Magyarországi események:  Magyarország 1973-ban csatlakozott a GATT-hoz (Általános Kereskedelmi és Vámtarifa Egyezmény, ma WTO) ⇒ az Európai Közösséggel itt lépünk először kapcsolatba, mivel ezen a tárgyaláson az Európai Közösség is részt vesz.  1982-ben a Nemzetközi Valutalapnak (AMF) és a Világbanknak is tagjává válunk.  1987-ben Kádár János találkozik Jacques Delors-szal, aki akkor a Bizottság elnöke.  1988-ban a KGST és a Közösség nyilatkozatot ad ki együttműködésükről.  1989.

jan 19-én a brüsszeli-magyar nagykövet első ízben nyújtja át megbízó levelét a Bizottság elnökének (delegálnak egy képviselőt a Közösséghez).  1989-90-ben radikális politikai változások történnek.  1989-ben elhatározta a Közösség a rendszerváltást látva a reform országokban (Lengyelország, Magyarország), hogy kialakít egy programot, ami a két országot 53 támogatná ⇒ PHARE program (Poland and Hungary Systems With Restructing The Economy. Ez ma is a strukturális alapokat szolgálja  1990-ben Magyarországot felveszik az Európa Tanácsba.  1991. dec 16-án aláírták a társulási szerződést  Az Unió részéről a befogadásról az Európa Tanács koppenhágai értekezletén döntenek 1993. jún 21-22-én, és meghatározzák a koppenhágai kritériumokat, a csatlakozás gazdasági és politikai kritériumait. A Koppenhágai Csúcs kritériumai:  A demokratikus intézményrendszer stabilitása, jogállamiság, az emberi

jogok és a kisebbségi jogok tiszteletben tartása.  Működő piacgazdaság.  Képesség az Unión belüli piaci verseny elviselésére.  Képesség az uniós tagsággal együttjáró kötelezettségek teljesítésére, beleértve a politikai, a gazdasági és monetáris unió céljainak vállalását.  Az Unió képessége új tagok befogadására úgy, hogy az ne veszélyeztesse az európai integráció előrehaladását.  Csatlakozási kérelmünk átadása 1994. ápr 1-én kerül sor, miután a magyar parlament felhatalmazza a kormányt ennek átadására.  1996-ban a csatlakozni kívánó országok áprilisban közel 2000 kérdést tartalmazó dokumentumot kapnak a magyar gazdasággal és társadalommal kapcsolatos információkat megkérdezve. Erre a magyar kormány válaszokat ad, és visszaadja a Bizottságnak ⇒ állapotfelmérés.  A Bizottság 1997. júliusi Amszterdami Csúcstalálkozóján közzé teszi az országjelentéseket. Ezen értékelő

vélemény részét képezi az Unió jövőjét 2006-ig felvázoló AGENDA 2000 elnevezésű dokumentumnak.  1998. ápr 1-én megkezdődnek a csatlakozási tárgyalások azokkal az országokkal, amelyeket a dokumentum alapján felkészültnek tartanak. 31 tárgyalási fejezetre tagolt 80 ezer oldalnyi joganyag tárgyalása kezdődik meg.  2002. dec. 12-én Csúcsértekezlet. zárulnak le Koppenhágában ⇒ Koppenhágai Uniós 54 16. Az Európai Gazdasági Tér kialakulása és az EFTA-országok felvétele Az Európai Közösség és az EFTA tagállami közötti kétoldalú szabadkereskedelmi megállapodások több mint 20 éves múltra tekintenek vissza. A szerződéseket 1972. júl 22-én írták alá Brüsszelben Tekintettel arra, hogy az EFTA országok az EU exportjának mintegy 25%-át vették fel, és a saját exportjuk mintegy 50%-kal irányult az EK-ba, továbbá arra, hogy szoros történelmi, politikai kapcsolatok fűzik össze, integrációjuk

intézményesítésének kérdése ezért vetődött fel ilyen erőteljesen. Az EFTA és a Közösség között a Portói Szerződés (1992. máj 2) aláírásával kiterjesztették az áruk, személyek, szolgáltatás, tőke szabad áramlását az EFTA országokra is. Ezáltal integrálva őket az Egységes Belső Piacba 1994. jan 1-én lépett hatályba, ezzel megalakult az Európai Gazdasági Térség, ami ekkor a világkereskedelem 40%-át bonyolítja le. Ausztriával, Svédországgal, Finnországgal, Norvégiával 1993-ban kezdődnek meg a tárgyalások az uniós csatlakozásról, 1 év múlva csatlakoznak is. Ausztria 1989-ben, Svédország 1991-ben csatlakoznak. Finnország, Svájc és Norvégia 1992-ben fordul tagsági kérelemmel az unióhoz. Norvégia és Svájc nem lesz tagja. De a sikeres tárgyalások után 1995 jan 1-én Ausztria, Svédország és Finnország csatlakozik az Európai Unióhoz. Norvégiában viszont elutasítja a népszavazás ugyan azon okokra hivatkozva,

ill. az azóta feltárt Északi-tengeri lelőhelyek miatt nem akarnak az Unió tagja lenni. Így 15 tagúra bővül az Európai Unió. Politikai jelentősége, hogy semleges országok csatlakoznak, tehát belépésük világosan jelzi a hidegháború végét (mert most már lehet tartozni vhova, nincs dipoláris rendszer). Izland és Lichtenstein sem csatlakozik, bár az EGT tagjai. Portói Szerződés tartalma  Az EFTA államok ebben az acquis cummunautaire, azaz a közösségi joganyag 2/3-át magukévá teszik, továbbá ugyanazok a versenyjogi előírások érvényesülését, és az együttműködés erősítését olyan területeken, mint a kutatás, fejlesztés, környezetvédelem, kis- és középvállalkozások segítése, oktatás, szociálpolitika.  A 4 szabadságjog önállóan nem jelenti a szabadkereskedelmi verseny létrejöttét.  Az EFTA államok nem válna részesévé a közösség döntéshozatali, jogalkotási rendszerének, ugyan akkor kötelezettséget

vállaltak arra, hogy az adott területeken születő döntéseket folyamatosan kötelező érvénnyel fogadják el maguk részére, saját joguk részévé teszik.  1973. jan 1-én 3 tagország csatlakozott A 95-ben nem csatlakozott EFTA országok semleges országok voltak (hidegháborúban nem akartak résztvenni), ill. a monetáris unió tagjai is akartak lenni.  Ma a Portói Szerződés Norvégiára, Izlandra és Lichtensteinre vonatkozik. 55 17. Magyarország csatlakozását meghatározó lépések, események az integrációs folyamatban  Magyarország 1973-ban csatlakozott a GATT-hoz (Általános Kereskedelmi és Vámtarifa Egyezmény, ma WTO) ⇒ az Európai Közösséggel itt lépünk először kapcsolatba, mivel ezen a tárgyaláson az Európai Közösség is részt vesz.  1982-ben a Nemzetközi Valutalapnak (AMF) és a Világbanknak is tagjává válunk.  1987-ben Kádár János találkozik Jacques Delors-szal, aki akkor a Bizottság elnöke. 

1988-ban a KGST és a Közösség nyilatkozatot ad ki együttműködésükről.  1989. jan 19-én a brüsszeli-magyar nagykövet első ízben nyújtja át megbízó levelét a Bizottság elnökének (delegálnak egy képviselőt a Közösséghez).  1989-90-ben radikális politikai változások történnek.  1989-ben elhatározta a Közösség a rendszerváltást látva a reform országokban (Lengyelország, Magyarország), hogy kialakít egy programot, ami a két országot támogatná ⇒ PHARE program (Poland and Hungary Systems With Restructing The Economy. Ez ma is a strukturális alapokat szolgálja.  1990-ben Magyarországot felveszik az Európa Tanácsba.  1991. dec 16-án aláírták a társulási szerződést  Az Unió részéről a befogadásról az Európa Tanács koppenhágai értekezletén döntenek 1993. jún 21-22-én, és meghatározzák a koppenhágai kritériumokat, a csatlakozás gazdasági és politikai kritériumait. A Koppenhágai

Csúcs kritériumai:  A demokratikus intézményrendszer stabilitása, jogállamiság, az emberi jogok és a kisebbségi jogok tiszteletben tartása.  Működő piacgazdaság.  Képesség az Unión belüli piaci verseny elviselésére.  Képesség az uniós tagsággal együttjáró kötelezettségek teljesítésére, beleértve a politikai, a gazdasági és monetáris unió céljainak vállalását.  Az Unió képessége új tagok befogadására úgy, hogy az ne veszélyeztesse az európai integráció előrehaladását.  Csatlakozási kérelmünk átadása 1994. ápr 1-én kerül sor, miután a magyar parlament felhatalmazza a kormányt ennek átadására.  1996-ban a csatlakozni kívánó országok áprilisban közel 2000 kérdést tartalmazó dokumentumot kapnak a magyar gazdasággal és társadalommal kapcsolatos információkat megkérdezve. Erre a magyar kormány válaszokat ad, és visszaadja a Bizottságnak ⇒ állapotfelmérés.  A Bizottság

1997. júliusi Amszterdami Csúcstalálkozóján közzé teszi az országjelentéseket. Ezen értékelő vélemény részét képezi az Unió jövőjét 2006-ig felvázoló AGENDA 2000 elnevezésű dokumentumnak. 56  1998. ápr 1-én megkezdődnek a csatlakozási tárgyalások azokkal az országokkal, amelyeket a dokumentum alapján felkészültnek tartanak. 31 tárgyalási fejezetre tagolt 80 ezer oldalnyi joganyag tárgyalása kezdődik meg.  2002. dec 12-én zárulnak le Koppenhágában ⇒ Koppenhágai Uniós Csúcsértekezlet  2004. máj 1-én hivatalosan is az Európai Unió tagja leszünk 57 18. A kibővülés és az elmélyülés kérdései az Amszterdami- és a Nizzai Szerződésekben A két szerződés összefügg. 1997. júniusában az Amszterdami Csúcson elhatározzák, hogy az intézményi reformokat elő kell mozdítani, amelyben több demokráciát, nagyobb hatékonyságot és átláthatóságot kell érvényesíteni. ⇒ Átláthatóság: a

Maastrichti Szerződést követő nehézkes népszavazások tanulságait levonva, és egy polgárközelibb, átláthatóbb működést lehetővé téve akarják érvényesíteni az átláthatóság kritériumát. Az intézményi reformok többségükben elmaradtak, mivel a monetáris unió célkitűzése háttérbe szorította. Amszterdami Szerződés • • Foglalkoztatottság problémáival, állampolgári jogok érvényesítésével, személyek szabad mozgását korlátozó akadályok lebontásával foglalkozott. Célul tűzték ki, hogy erőteljesebb legyen a részvétel a nemzetközi politikában (egységes külpolitikát) /⇒ a jugoszláviai krízis bizonyította a közös, egységes külpolitika hiányát, ezt a 2. iraki krízis 1998-ban megerősíti/, hatékonyabb intézményrendszert tekintettel a közeli kibővülésre. Az eltérő diplomáciai tradíciók és geopolitikai érdekek miatt az Unió külpolitikai tevékenysége nem volt koherens (összetartó). •

Minősített többségi szavazás kiterjesztését célként tűzték ki a Miniszterek Tanácsában. • AGENDA 2000-ben ajánlják a strukturális alapok rendelkezésre álló források kevesebb célra és szűkebb földrajzi környezetre való koncentrálását (ekkor az Unió több mint 50%a részesül a különböző alapokból, 40%-ra akarta szorítani). Nizzai Szerződés  Az Európai Parlament ebben a szerződésben tesz javaslatot először arra, hogy a 2004-es parlamenti választásokon már az új tagállamok is részt vehessenek.  Előmozdította a tárgyalások menetét ⇒ konkrét kötelezettségvállalás.  Az integrációs szervezet létrehozása óta itt hajtották végre a legmélyebb intézményi reformokat. ⇒ A 6 alapító állam együttműködésére alapozott, más történelmi körülmények között megalkotott szervezet már 15 taggal is egyre nehezebben működött, nem beszélve a 25, 27 tagállamról.  Rendelkezések:  Döntéshozó

szervekben elosztott helyek számáról döntöttek. ⇒ A helyek elosztása azért fontos minden tagország számára, mert ez jelenti a tagság, „státusz” hozadékát. 58  Helyek száma az intézményekben ⇒ a nemzeti érdekek képviseletének foka ⇒ részvétel a bennünket is érintő döntésekben ⇒ szuverinitásunk erősítése a részvételben ⇒ a nizzai kompromisszum hosszú viták eredményeként alakult ki. Alapvető Emberi Jogok Chartájáról hozott döntést. ⇒ Előfutára az Európai Alkotmánynak. -alapvető állampolgári és szabadságjogokat határozott meg -emberi méltósághoz, egyenlőséghez, szolidaritáshoz és igazságossághoz fűződő jogokat foglalt össze egyetlen dokumentumban. Nizzai döntések • A Tanácsban az egyhangú döntéseket nagyon sok területen minőségi többségi döntéshozatallá alakították át ⇒ megszünteti az egyes nemzetek vétójogát ⇒ vezethet nemzeti érdekek csorbulásához is. •

Minősített többség feltétele: o A tagállamok többségének támogatása. o A szavazati súlyok minősített többsége (74,6%) ⇒ Németország, Franciaország, Olaszország, Nagy-Britannia 29 szavazati súly. o A tagállamok kellő demográfiai súlya (62%) ⇒ a támogató tagállamok lakossága érje el az Unió összlakosságának 62%-át. • • Bizottság: minden tagország 1 főt delegál. Európai Parlament: o 22 képviselője van Magyarországnak o összlétszáma 626-ról 732-re nőtt (új tagállamok miatt). • A minősített többségi szavazást 35 új területre terjesztik ki, de néhány területen továbbra is vétójogok maradnak fenn (adózás, szociálpolitika – Nagy-Britannia kulturális, oktatás, külker – Franciaország bevándorlás – Németország strukturális és kohéziós alapok – Spanyolország) 59 19. Mutassa be az Európai Unió intézményrendszerét! Az Európai Unió mint nemzetközi szervezet hordoz magában egyrészt

kormányközi, másrészt föderatív jegyeket. Ez a kettősség egészen szembeötlő intézményrendszerét tekintve Intézmények:  Európai Parlament  Tanács  Bizottság  Európai Bíróság  Számvevőszék. Véleménynyilvánító szervek:  Gazdasági és Szociális Tanács  Régiók Tanácsa. 1. Bizottság  Az integráció egésze érdekeinek feltárása, érvényesítése  Kezdeményező és végrehajtó.  Feladatai: o a közösségi jog érvényesülése fölötti őrködés o megalkotandó jogszabályokra való javaslattétel monopóliuma o a közösségi politikák végrehajtása, ill. végrehajtatása o közös költségvetés előzetes tervének elkészítése o elfogadott költségvetés végrehajtása o a Közösségek által kötendő nemzetközi szerződések tárgyalása o a Közösségek külső képviselete  A Bizottság kinevezésének rendje:  A tagállamok kormányai megállapodnak az elnök személyéről.  Ezt meg kell

erősítenie az Európai Parlamentnek.  Ezután a leendő elnök bevonásával születik a tagállami megegyezés a további biztosokról.  Minden tagország 1 főt delegál.  Ezután az Európai Parlament hagyja jóvá a testületet.  A Bizottság megbizatása 5 évre szól.  A Bizottság tagjai kizárólag az Európai Bíróság mozdíthatja el, ill. lemondással szűnhet meg hivalatuk.  A Bizottságot, mint testületet az Európai Parlament is lemondathatja.  A Bizottság, ill. annak tagjai hivatalba lépésük után már teljes függetlenség alapján járnak el, nem tekinthetők a tagállamok, a tagállami részérdekek képviselőinek.  A Nizzai Szerződés a Bizottság összetételével kapcsolatban a következő változtatásokat határozta el: o A 2005. jan 1 után hivatalba lépő Bizottságban minden tagállamból 1 lesz 60 o Amint a tagállamok száma eléri a 27-et, a Bizottság tagjainak száma kevesebb lesz a tagállamokénál. o A Bizottság

tagjait rotációs alapon, az egyenlőség elve alapján fogják kiválasztani. o A Bizottság tagjainak a számát és az összetételt egyhangú döntésével a Tanács fogja majd meghatározni. o Az elnök és a többi tag személyében a Tanács nem egyhangúlag, hanem minősített többséggel dönt.  A Bizottság elnökének kiemelkedő szerepe van a Bizottság munkájának irányításában.  Székhelye Brüsszelben van. 2. Európai Parlament • Tevékenységei: o Jogalkotás  Részt vesz a döntéshozatali eljárásban.  Vétójogot ad a társulási és együttműködési megállapodások, ill. tagfelvétel kérdésében. o Költségvetési politika  Az Unió költségvetését fogadja el, vagy utasítja el. o Demokrácia hangja  Mivel az Unió polgárait képviseli, ezáltal legfontosabb szerepe, hogy hangot adjon választói véleményének, felkarolja a különböző kezdeményezéseket, ezzel az integráció motorjává válik. o Felügyeleti jogkör

 A Bizottság programját fogadja el.  Lehetősége van a Bizottság menesztésére. • • • 732 tagja lesz 27 tagállam esetén. 5 éves időtartamra választják a tagállamok állampolgárai. A Parlament napi munkájában fontos szerepet játszik a számos állandó bizottság: o Mezőgazdasági és vidékfejlesztési o Külügyi o Emberi jog o Közös kül- és biztonságpolitikai o Alkotmányjogi o Gazdasági és monetáris ügyek • • Magyarországnak 22 képviselője van a Parlamentben. A Parlament munkája több helyszínen oszlik meg:  A plenáris üléseket többnyire a franciaországi Strasbourgban tartják.  A titkárság Luxemburgban van.  Brüsszelben tartják az egyes plenáris és a bizottsági üléseket. 3. Miniszterek Tanács  Az Európai Közösségek döntéshozatali centruma.  Fő feladatai: 61      Döntéshozatal, ill. jogalkotás A tagállamok gazdaságpolitikáinak koordinálása. Nemzetközi szerződések

kötése. Az Európai Parlamenttel együtt jóváhagyja az Unió költségvetését. Az Európai Unió 2. és 3 pillérében, a közös kül- és biztonságpolitika, ill a bűnügyi téren a rendőrségi és igazságszolgáltatási együttműködés során döntésekkel, összehangolással központi szerepet játszik.  A Tanács a Szerződés értelmében a tagállamok olyan miniszteri szintű képviselőiből áll, akik fel vannak hatalmazva kormányuk kötelezésére.  A Tanács döntéseit a Szerződésben rögzítettek szerint egyszerű többséggel, minősített többséggel, ill. egyhangúlag hozza  A Tanács munkáját az Állandó Képviselők Bizottsága készíti elő.  A székhely Brüsszelben van. 4. Európai Bíróság          A Közösségek, ill. az Uniói bírói szerve Legfontosabb feladata, hogy az Unióban betartsák a jogot. Általános feladata hozzájárulni a közösségi jog egységes érvényesüléséhez, aminek

döntő mozzanata az egységes jogértelmezés. A Bíróság a közösségi jogalkotás jogszerűségének őreként alkotmánybíróként lép fel. A Bizottság hatósági jellegű határozatai felülvizsgálata során közigazgatási bíróságként szerepel. Megállapíthatja, és szankcionálhatja a tagállamok közösségi jogsértését. A Bíróságot 15 bíró és 8 főügyész alkotja. A bírák és a főügyészek 6 évre történő kinevezéséről a tagállamok kormányai egyeznek meg. Székhelye Luxemburgban van. 5. Számvevőszék • Az 1975-ben létrehozott Számvevőszéket csak a Maastrichi Szerződés emelte a Közösség intézménye rangjára. • Feladata az Unió pénzügyeinek ellenőrzése. • 15 tagból áll. • Székhelye Luxemburg. • Két fontos tevékenysége van: o éves jelentés o megbízhatósági tanúsítvány. 6. Gazdasági és Szociális Bizottság  Kifejezetten véleménynyilvánításra létesített szerv.  Szakszervezetek,

munkáltatók, farmerek, fogyasztói csoportok és a szabadfoglalkozásúak érdekképviseleti szervezeteinek képviselői foglalnak benne helyet.  A Szerződés bizonyos esetekben kötelezővé teszi e bizottság véleményének kérését. 62 7. Régiók Bizottsága o Ez a Bizottság a tagállamok helyi szintjét képviselőkből áll. o A tagokról a Tanács dönt. o Egyes kérdésekben kötelező kikérni a véleményüket. 8. Európai Beruházási Bank  Létrehozásáról az 1957-es Római Szerződés rendelkezett.  A bank rendeltetése, hogy hitelezési és forrásgyűjtő tevékenységével járuljon hozzá a Közösség céljai eléréséhez.  Ún. fejlesztési bank, amely legfőképpen beruházási projektekhez nyújt hitelt  A bank alaptőkéjét a tagállamok jegyzik.  A legalapvetőbb döntéseket a tagállamok pénzügyminisztereiből álló Kormányzó Tanács hozza. 63 20. Ismertesse az Európai Unió döntéshozatali eljárását! A

Közösségekben és az Unióban legalább 50 féle döntéshozatali eljárás létezik. Ezeket a Szerződések rögzítik a döntés tárgyához, a vele kapcsolatos politikai megállapodáshoz igazodóan. 1. Klasszikus (konzultációs) eljárás  A Szerződés eredetileg a Tanácshoz koncentrálta a döntési jogokat.  A Tanács tehát a Bizottság, mint általános kezdeményezési joggal felruházott intézmény javaslatára, az Európai Parlament véleményének figyelembevételével döntött. ⇒ Ma így születik döntés: o a helyhatósági választásokon az európai állampolgárok aktív és passzív választójoga kérdésében o vízum, menedékjog ügyében o állami támogatások egyes kérdéseiről o közös piac működéséhez szükséges jogharmonizáció kérdésében. 2. Kooperációs eljárás  Az Egységes Európai Okmánnyal bevezetett eljárás volt az első, amely érdemi beleszólást engedett az Európai Parlamentnek a döntéshozatalba.  Az

ekkor bevezetett egyik eljárás menete a következő: 1. A Bizottság javaslatára, az Európai Parlament véleményét kikérve a Tanács úgynevezett közös álláspontot fogad el. 2. Ezt a Tanács indoklásával és a Bizottság véleményével együtt eljuttatják az Európai Parlamenthez. Amennyiben az EP jóváhagyja a közös álláspontot, vagy három hónap elmúltával sem határoz vele kapcsolatban, a Tanács a közös állásponttal egyező jogi aktust fogadhat el. 3. Amennyiben az EP elutasítja a közös álláspontot, a Tanács csak egyhangúlag fogadhatja el a döntést. 4. Az EP módosításokat is javasolhat 5. A Bizottság újra előveszi eredeti javaslatát, immár az EP által javasolt módosítások fényében. Azokat a módosításokat, amelyeket a Bizottság nem támogat, a Tanács csak egyhangúlag fogadhatja el. 6. A Tanácsban egyhangúság szükséges ahhoz, hogy a Bizottság által támogatott változatot módosítsák. Egyébként a Tanácsban

minősített többség szükséges Ha a szükséges szavazatszámok nem jönnek össze, nincs döntés, a tervezet ez alkalommal elvetélt. 64 3. Együttdöntés eljárás • Ezt az eljárást a Maastrichti Szerződés vezette be. • Fő jellegzetessége, hogy tovább nő az EP érdemi részvétele a döntéshozatalban. • Az együttdöntés a Tanács és az EP együttes döntésére utal. • A processzus a következőképpen zajlik: 1. A Bizottság javaslatát egyidejűleg megküldi a Tanácsnak az EP-nek Az EP véleményét eljuttatja a Tanácsnak. 2. A Tanács minősített többséggel dönthet, ha elfogadja az EP véleményében foglalt módosításokat, vagy ha az EP nem vet fel ilyeneket. 3. Ha a Tanács nem fogadja el az EP által javasolt módosításokat, akkor a végleges döntés helyett közös álláspont születik 4. Ezután, ha három hónapon belül az EP elfogadja a közös álláspontot, vagy nem nyilatkozik, a Tanács a közös állásponttal

megegyező döntést hozhat. 5. Az EP-nek joga van, hogy tagjai abszolút többségének szavazatával végleg elvesse a közös álláspontot. 6. Az EP-nek arra is lehetősége van, hogy tagjai abszolút többségével módosítást javasoljon a közös állásponton. 7. Ebben az esetben a módosított szöveg visszakerül a Tanácshoz és a Bizottsághoz A Bizottság közli álláspontját az EP módosítási javaslatairól. 8. A Tanács minősített többséggel elfogadhatja a módosításokat, kivéve azokat, amelyeket a Bizottság nem támogatott, mivel ezeket csak egyhangúlag véglegezheti. 9. Ha a Tanács nem akceptálja a módosításokat, a Tanács és az EP elnöke közötti megállapodás alapján úgynevezett egyeztető bizottságot állítanak fel. 10. Ha ez nem sikerül, a döntési eljárás megfeneklett Ha sikerül, akkor a Tanácsnak és az EP-nek is meg kell szavaznia. 4. Egyetértési eljárás  Ezen eljárás során a Bizottság javaslatát a Tanács csak az

EP egyetértésével fogadhatja el.  Itt az EP-nek nincs módosítási javaslattételi lehetősége, csak az elfogadás vagy az elvetés között választhat.  Ilyen eljárásra kerül sor a Szerződés alapján az új tagok csatlakozásáról szóló szerződés megkötéséhez, a társulási megállapodásoknál, az Európai Központi Bank működésével kapcsolatos egyes kérdésekben. 5. A Bizottság delegált hatáskörben, egyedül dönt  A Tanácsnak joga van arra, hogy jogalkotási hatáskörét továbbadja a Bizottságnak.  Ezzel a lehetőséggel akkor célszerű élni, amikor sok és gyorsan megalkotandó, adott esetben csak rövid ideig hatályban lévő szabályt igénylő területről van szó. 65 21. Milyen jogszabályokat alkotnak az EU döntéshozatali eljárásában, melyek az elsődleges és másodlagos jogforrásai? Az európai közösségek és az Európai Unió is úgynevezett jogközösség. Acquis communautaire alatt széles körben az

integrációs szervezet-rendszer mindenkori állapotát értik, amelyet a hatályos jog, jogelvek, bírósági ítéletek, jogi kötelező erő nélküli nyilatkozatok, állásfoglalások, megállapodások, s a bevett eljárásrend, elfogadott működési mód adnak ki. 1. Elsődleges jogforrások • Alapító szerződések o Európai Szén- és Acélközösséget létrehozó Párizsi Szerződés o Európai Gazdasági Közösség létrehozó Római Szerződés o Európai Atomenergia Közösséget létrehozó Római Szerződés • Ezek módosításai o Egységes Európai Okmány o Maastrichti Szerződés o Amszterdami Szerződés o Nizzai Szerződés. • Ezek a dokumentumok rögzítik a szervezet céljait, feladatait, intézményeit, működési módjukat, hatáskörüket, esetleg alapvető jogokat, kötelezettségeket állapítanak meg, ezért összességükben egyfajta „alkotmánynak” is tekinthetők. • Létrehozóik a tagállamok, úgy is mint a nemzetközi jog

alanyai, amelyeknek kivétel nélkül ratifikálniuk is kell ezeket a szerződéseket. 2. A Közösségek által kötött nemzetközi szerződések  A Közösségek a nemzetközi jog alanyai is, amelyből az következik, hogy az Alapszerződésekben foglalt felhatalmazások alapján kívülálló országokkal, nemzetközi szervezetekkel szerződést köthetnek.  Az így létrejött megállapodások kötelezik a Közösségek intézményeit és a Közösségek tagállamait. 3. A közösségi szervek által alkotott, úgynevezett másodlagos jog forrásai  Eltérően a tagállamok által szuverén minőségükben megkötött szerződések által alkotott jogtól, itt a közösségi intézmények által a Szerződésekben rögzített célok érdekében, az ott meghatározott körben és módon alkotott jogról van szó.  A másodlagos jelleg abban is megjelenik, hogy az intézmények által alkotott jog nem lehet ellentétes az elsődleges joggal. 66  Rendelet 

Olyan szabály-jellegű előírás, amely hatálybalépésétől tagállamban kötelező, közvetlenül alkalmazható.  Határozat  Egyedi jellegű jogi aktus, címzettjére kötelező erővel.  Irányelv  Sajátos jogforrás, ami rendesen a tagállamok számára ír elő jogi szabályozási feladatot, elérendő célt.  Gyakori, hogy az irányelv maximumokat, minimumokat határoz meg.  Nem kötelező, soft law jellegű aktusok  Itt mindenekelőtt a Szerződésben is rögzített véleményt és ajánlást kell megemlíteni.  Ezek az aktusok nem bírnak kötelező erővel.  Formális aktusok az Unió közös kül- és biztonságpolitikája terén  A közös kül- és biztonságpolitika elveit és általános irányvonalát az Európai Tanács határozza meg.  Az Európai Tanács dönt az Unió Tanácsa javaslata nyomán az ún. közös stratégiák elfogadásáról.  Formális aktusok a bűnügyi téren fogytatott rendőrségi

igazságszolgáltatási együttműködés terén  A Tanács az együttműködés ezen területén valamely tagállam vagy a Bizottság javaslatára, egyhangúlag közös álláspontot, keret-határozatot, ill. határozatot fogadhat el, továbbá kidolgozhat megállapodást. fogva valamennyi 67 22. Mutassa be az EU saját költségvetésének tartalmát, szerkezetét! 1. Az EK költségvetésének története • Az első 20 év során alakultak ki a fő kiadási kategóriák. • 1962-ben jött létre a mezőgazdasági politikával együtt, mintegy annak pénztáraként a Mezőgazdasági Orientációs és Garancia Alap. • A már a Római Szerződésben is szereplő Szociális Alapnak 1971 után nőtt meg a jelentősége. • A Regionális Fejlesztési Alap 1975-ben született meg. • A 90-es évek fejleménye a külső támogatás kifejezetté válása. • 2000-től az előcsatlakozási támogatások jelentek új tételt. • Már a Római Szerződés

előirányozta a tagállami hozzájárulások közösségi saját forrásokkal történő felváltását. • Az 1975-ös Brüsszeli Szerződés fontos szerepet juttatott a Parlamentnek. Azóta a Tanács és a Parlament együtt döntenek, a Bizottság pedig a költségvetési tervezet kidolgozásában vesz részt. • Az 1970-es évek végén a költségvetés elhúzódó válságba került. (Túl nagy kiadás volt a mezőgazdaság miatt) A probléma megoldására megállapodás született 1974-ben, 1979ben, majd 1984-ben. Kísérletet tettek a mezőgazdasági kiadások megfékezésére is • 1987-ben újabb vita bontakozott ki, ez vezetett az első Delors-csomag 1988-as elfogadásához. Egy intézményi megállapodás keretében költségvetési tervet is elfogadtak 2. A második Delors-csomag és az Edinburghi Megállapodás  Az 1988-as megállapodás lejártával újabb átfogó vita bontakozott ki a költségvetés jövőjéről.  A kezdeményező a Bizottság volt, a

második Delors-csomag néven ismert koncepciójának lényege az volt, hogy a Közösség előtt álló új kihívások megkövetelik a költségvetés szerkezetének és méretének újragondolását.  A kiadás növekedése a következők miatt vált fontossá:  a Maastrichti Szerződésben hangsúlyt kapott gazdasági és szociális kohézió  a Közösség nemzetközi szerepének erősítését szolgálandó nemzetközi segélyezés  az európai ipar versenyképességének megőrzése  a technológiai kutatás-fejlesztés erősítése  összeeurópai infrastrukturális hálózat erősítése. 68  Az 1992. decemberi Edinburghi Csúcson született döntés forradalmi áttörést nem hozott. 3. Az AGENDA 2000 és az új pénzügyi terv (2000-2006) • 1997 júliusában a Bizottság AGENDA 2000 néven nagy szabású javaslat-komplexummal állt elő. • A javaslat meghatározó mozzanata a várható kibővülések hatásának számbavétele, ill. a

leendő tagok felkészítése volt. Természetesen a meglévő problémák kezelésével összefüggő feltevések sem maradtak ki, így szerepelt az agrárpolitika további átalakítása és a strukturális politikák bizonyos átrendezése is. • A koncepció pénzügyi megalapozását egy új, 2000-2006-ig szóló pénzügyi tervre tett javaslatba foglalta a Bizottság. • Az AGENDA 2000-et az 1999. márciusi Berlinben tartott Európai Tanács vitatta meg, és fogadta el némi változtatásokkal. • A bővítésre vonatkozó költségvetési tervezet módosító javaslatát 2002. január 30-án jelentette meg a Bizottság, amelyben 2004-től 10 új tagállammal számolt. 4. A költségvetés egyes bevételei  Vámok o A legsajátabb, ún. hagyományos saját forrás a kívülálló országokból származó behozatal után fizetendő vám, ami teljes egészében a közösségi költségvetést illeti. o Mivel a tagállamok szedik be, így 20%-át visszatarthatják. 

Mezőgazdasági vámok és cukor befizetések o Hagyományos költségvetési forrást jelentenek a közös mezőgazdasági politika jegyében a kívülálló országokból behozott mezőgazdasági termékek után fizetendő vámok, vmint a cukoripari rendtartás keretében fizetendő termelői hozzájárulások. o A cukorgyártók kötelesek fizetni a piacvédelem miatt.  VAT-forrás o A magyar adórendszerben az általános forgalmi adónak felel meg – a közösségi rendszerben nem igazi adó. o A közösségileg meghatározott adóalap közösségileg meghatározott kulcsa szerinti összeget a tagállamok fizetik be havonta.  Az ún. negyedik, GNP-forrás o Ezt a forrást az 1988-as költségvetési reform vezette be. o Ez a bevétel-féleség egy kiegyenlítő tétel, amely a tagállamok vásárlóerőparitásán mért GNP-jének %-ában határoznak meg, és évenként fizetnek. 5. Költségvetés kiadásai Az EK költségvetésében a kiadásokat először a kiadások

„jogosultja” szerint bontják ⇒ külön tartalmazza a Tanács, a Parlament, a Számvevőszék, az Európai Bíróság és a Bizottság rendelkezésére álló összegeket. 69 • Mezőgazdasági politika  Itt mindenekelőtt az Európai Mezőgazdasági Garancia és Orientációs Alapja Garancia Szekciójának kiadásai szerepelnek.  Ebből fizetik az ártámogatásokat a közösségi termelők számára.  Ebből fizetik az ár-, a jövedelem- és az exporttámogatásokat. • Strukturális politikák  A strukturális tevékenység a regionális fejlettségi szintkülönbségek, ill. munkanélküliség mérséklését jelenti. • Kutatás-fejlesztés • Külső segélyezés • Előcsatlakozási támogatások  A tagfelvételek előkészítésére szolgáló támogatások.  Az előcsatlakozási támogatások 3 részre oszlanak: -a mezőgazdaság és a vidék fejlesztését szolgáló program SAPARD -könrnyezeti és infrastrukturális

felzárkózást segítő program ISPA -közösségi vívmányok átvételét –intézményfejlesztés, beruházásokszolgáló program PHARE. • Adminisztratív kiadások. 70 23. Mutassa be az EU agrárpolitikájának legfőbb sajátosságait, a közös agrárpolitika – Római Szerződésben rögzített – célkitűzéseit, valamint alapelveit és ezek megvalósítását szolgáló eszközrendszerét! 1. A célok meghatározása • A 2. vh után sürgős feladatot jelentett az élelmiszerellátás biztosítása, különösen az európai önellátás megerősítése, amelynek azután a hidegháború újabb jelentőséget adott. • Ma már inkább a termékfeleslegek ellen küzdenek. • A Római Szerződés 39. cikkelye a közös agrárpolitika céljait határozta meg:  a műszaki haladás fokozásával, a mezőgazdasági termelés ésszerűsítésével és a termelési tényezők, különösen a munkaerő lehető legjobb felhasználásával és mezőgazdaság

termelékenységét növelje  ilyen módon a mezőgazdasági lakosságnak, különösen a mezőgazdaságból élő személyek egy főre jutó jövedelmének növelésével megfelelő életszínvonalat biztosítson  a piacot stabilizálja  az ellátást biztosítsa  gondoskodjon a fogyasztóknak megfelelő ár ellenében történő ellátásáról. • A további cikkelyek a közös agrárpolitika konkrét tartalmának csak laza körvonalait tartalmazzák. • 1958-tól számítva 12-15 éves átmeneti időszakkal számoltak, a Bizottságnak 2 éven belül kellett javaslatot beterjesztenie a közös agrárpolitikáról. 2. Az alapelvek  1958-ban fogalmazták meg a Stresában megtartott konferencián.  Ezek az alapelvek máig változatlanok.  Egységes piacot kell teremteni a Közösségen belül.  Érvényesülni kell a közösségi preferenciának, vagyis a belső piacot védeni kell.  A pénzügyi szolidaritás elve azt jelenti, hogy a közös

agrárpolitika finanszírozására pénzügyi alapot kell teremteni. Ez az Európai Mezőgazdasági Orientációs és Garancia Alap. 3. Az érdekek összehangolása  Az alapvető elvek meghatározásánál sokkal nagyobb gondot jelentett az eltérő érdekek összehangolása.  A nyugatnémet ipar a 2. vh után gyorsan virágzásnak indult Nyilvánvaló volt, hogy az ipari vámok lebontásának fő haszonélvezője lesz. 71  Ezt ellensúlyozandó Franciaország mint jelentős agrárexportőr biztos mezőgazdasági piacot akart magának szerezni.  Az árszínvonal kialakításában azonban lényegesen különböző gazdasági előfeltételeket kellett figyelembe venni. 4. Piaci rendtartások • A közös árak képezik az EGK agrárvédelmi rendszerének gerincét. • A Miniszteri Tanács évente irányárat szab meg. Ez egy felső határ, amelyet mint optimumot határoznak meg az adott termék számára. • Közvetlen gyakori jelentősége van az

intervenciós árnak, amelyet a disznóhúsra vonatkozóan bázis árnak neveznek. Ez az az ár, amelyet a termelőnek feltétlenül meg kell kapnia. • A belső piacok védelme 1994-ig nagyon erőteljes volt. A küszöbár ebből a szempontból bírt jelentőséggel. Ha az import ár alacsonyabb volt, mint a küszöbár, akkor annyi határkiegyenlítési illetéket vetettek ki, mint ami a két ár különbözete. • A magas belső árak miatt a gazdálkodók nem vállalkoznának rá, hogy az alacsony világpiaci árak mellett exportálják termékeiket. Pedig ez azért is fontos, mert a termékfeleslegek számára ez egy levezető csatornát jelent. Az EU exporttámogatással ösztönzi a termelőket, és megtéríti a belső ár és a világpiaci ár különbségét. • Piaci rendtartások négy csoportja:  Külső védelem és intervenció A termékek széles köre élvezi e kettős védelmet. Ide tartoznak a gabonafélék, a cukor, tej, asztali borok stb.  Külső

védelem intervenció nélkül A termékek kisebb része csak a külső versenytársakkal szemben élvez védelmet, így a baromfi, a tojás, a minőségi borok, virágok.  Árkiegészítés Szűk az ide tartozó termékek csoportja, ezek termelése földrajzilag és mennyiségileg korlátozott.  Átalánytámogatás Termelési terület vagy mennyiség alapján a termékek elenyésző hányada részesül támogatásban. Pl kender, komló 72 A búza ár-, illeték- és visszatérítési rendszere 1994 előtt 5. Különleges pénzügyi megoldások • A közös árak használatának nem lebecsülhető problémája volt az átszámításuk az egyes országok valutáira. • 1964-ben vezették be az ún. elszámolási egységet, amelynek értékét az 1971 előtti dollár aranytartalmában határoztak meg. • Amikor a valutaárfolyam megváltozott, felborította az addigi közös árak mellett kialakult egyensúlyt. • A 60-as években is előfordult, hogy

kiigazították a valutaárfolyamokat, de a 70-es évek elejétől ez jóval gyakoribbá vált, amikor a Bretton Woods-i rendszer megszűnt. • A probléma megoldására vezették be kötelezően 1972-ben a nem EK-tagállamokkal szemben, 1973-ban a Közösségben belüli kereskedelemben a monetáris kiegyenlítési összegeket, amelyeket a zöldárfolyam és a piaci árfolyam %-os különbsége alapján számítottak ki, és amelyet a közösségi költségvetésből fizettek. • A pénzügyi unió 1999. január 1-jével történő bevezetéséig az agromonetáris problémák végigkísérték a Közösség történetét. • Az euró zónán belüli országokban természetszerűleg megszűnt a zöldárfolyam. • Az euró zónán kívüli tagállamokkal az átváltási szabályokat fenn kell tartani, de ezeket egyszerűsítették és a hangsúly a zöldárfolyamról a piacira került. 73 24. Milyen okok vezettek a közös agrárpolitika reformjához (a 80-as és a 90-es

években) és melyek a reformok során hozott legfontosabb döntések? 1. A Mansholt-terv  A közös agrárpolitika anyagi fedezetét jelentő EAGGF felállításáról 1962 áprilisában döntöttek a tagállamok.  Ide kerülnek a határkiegyenlítési illetékek, ebből fedezik az ár- és exporttámogatásokat, a struktúrapolitika költségeit.  1967 közepére vezették be a közös piacot a mezőgazdasági termékekre, 1966-68 között a termékek újabb sorára dolgoztak ki piaci rendtartásokat.  A közös költségvetés forrásainak a hozzáadott értékadó 1%-áig terjedő összegével történő bővítése pénzügyi lehetőséget adott arra, hogy a 70-es években beinduljon a túltermelés.  Mansholt és a Bizottság Mezőgazdasági Főigazgatósága már 1967-ben észrevette, hogy a kialakuló közös árak túltermelést gerjesztenek.  Ezért készített egy tervet, amelyet bizottsági memorandumként 1968 decemberében nyújtottak be a Tanácshoz.

 Ennek fő célkitűzése az volt, hogy a 70-es évek folyamán felére csökkenjen a mezőgazdaságban dolgozók száma. Ezt úgy akarta elérni, hogy közösségi hitelekkel, támogatásokkal a gazdálkodókat a farmok modernizálására ösztönzik.  A terv sok ellenállásba ütközött, de döntést hoztak: o korai nyugdíjazás ösztönzéséről o hitel-, információs és képzési támogatásról. 2. A közös agrárpolitika eredményei és problémái  A közös agrárpolitika az alapvető céljait, amelyeket a Római Szerződésben meghatároztak, elérte, de súlyos problémák kíséretében.  A termelés volumene folyamatosan nőtt, sikerült megvalósítani a stabil önellátást.  Ennek ellenére a mezőgazdaság hozzájárulása a GDP-hez 1960 és 80 között a felére csökkent.  A mezőgazdaságban foglalkoztatottak aránya még a mediterrán bővülések ellenére sem érte el a 8%-ot.  Az árak stabilnak bizonyultak, a mindenkori

inflációs ráta függvényében.  A közös agrárpolitika működése hatalmas termékfeleslegek kialakulását vonta maga után. 74  Ezért az EK a 80-as években rászánta magát a reformlépésekre. 3. Reformok a 80-as években • 1982-ben kezdtek új reformokba. • A Bizottság célul tűzte ki, hogy csökkentsék az árakat, hosszú távon a világpiaci árakhoz közelítve. • Számos termékre bevezették a garanciaküszöböt, vagyis a közös agrárpolitika előnyeiből csak egy előre meghatározott mennyiség erejéig részesedhettek. • Ha ezen a küszöbön túllépnek, vagy csökkentik az irány- és intervenciós árat, vagy a segélyfizetést korlátozzák, vagy közös felelősségi adót vetnek ki, vagy termelési kvótát alkalmaznak nemzeti, illetve vállalati szinten. • Az intézkedések nem hozták meg a várt eredményt. A belső fogyasztás növekedésénél 3-4-szer gyorsabban nőtt a termelés. • 1984-re az

agrárpolitikát pénzügyi összeomlás fenyegette. • Az Európai Tanács 1984-ben Fontainebleau-ban tartott ülésén arról határozott, hogy az árak nem emelkedhetnek olyan ütemben, mint az infláció. • Megegyeztek abban is, hogy fokozatosan fel kell számolni a zöldárfolyamot, valamint bevezették a termelésre a kvótarendszert. • 1985-ben a Bizottság új Zöld Könyvet adott ki, amelyben először hangsúlyozták a mezőgazdaság és a környezetvédelem kapcsolatát. • 1986-ban a Tanács elfogadott egy kettős stratégiát a feleslegek megszüntetésére:  A támogatást meghatározott mennyiségű és minőségű termékekre kell szorítani, a termelő közösen viseli a felelősséget a feleslegek tárolási költségeiért.  Az agrárkiadások nem nőhetnek gyorsabban, mint a közösségi bevételek. • A görög, spanyol, portugál bővülés hatásai nem tették egyszerűbbé a mezőgazdaság helyzetét. • A problémák 1987-ben folytatódtak.

• A Bizottság két javaslatot tett közzé, amelyek Delors-terv néven váltak ismertté. • 1988-ban az Európai Tanács ennek alapján hozott döntéseket.  A termékek nagy részére ún. stabilizátorokat vezettek be  A termékek széles körére kiterjesztették a termék értékesítésekor fizetendő 3%-os közös felelősségi adót.  Térítést kapnak azok a gazdák, akik megművelhető földjük legalább 1/5-ét legalább 5 évig pihentetik.  A korengedményes nyugdíjba vonulás, a megszorító árpolitika és a minőség termelés támogatása szintén beletartozik a reformok eszköztárába.  A Strukturális Alapok 1993-ra tervezett megduplázása ugyancsak a hatékonyabb gazdálkodás kialakítása felé mutat.  A mezőgazdasági kiadások növekedése nem haladhatja meg a GNP növekedésének a 74%-át. 75 4. A CAP 1992-es reformja  1991-re készült el a Bizottság ír agrárbiztosának, McSharrynek a nevével fémjelzett reformterv.

 1992-ben a ténylegesen elfogadott intézkedések sok tekintetben már kompromisszumokat tükröztek, amelyek jó néhány eleme a korábbi reformokból ismerős.  A legfőbb szándék az volt, hogy az árakat csökkentve a világpiaci árakhoz közelítsenek, és a termelőket közvetlen jövedelemtámogatással kárpótolják a csökkenő árakért.  Az árcsökkentés eszköze az árgaranciák világpiaci árszintre történő leszállítása, ami a gabonaféléknél valósult meg leginkább.  A termőföldek pihentetése miatt a kínálatcsökkentés eszköze ebben a reformban is szerepelt.  A támogatásokban kedvezményezettnek minősülnek a kistermelők, rájuk a termelési korlátozások nem vonatkoznak.  A reform ösztönözte a külterjes termelést, ill. állattenyésztést  A mezőgazdaság helyének átértékelését jelenti az a belátás, hogy a termékellátás biztosítása mellett feladata a természeti környezet megóvása.  A

munkaerőgondok orvoslására ismét előkerült a korai nyugdíjazás eszköze. 5. Az agrárpolitika nemzetközi kihatásai • A Közösség gazdaságpolitikusai tudták, hogy az agrárpolitika még számos reformot fog kívánni. • Az 1992-es reform tényleges intézkedései sem óvják meg a Közösséget attól, hogy a GATT tárgyalások Uruguayi Fordulójának lezárásával újabb kihívásokkal kelljen szembenézniük. • Az EGK nettó élelmiszer importőrből az évek folyamán nettó exportőr lett. • A GATT Uruguayi Fordulójában azonban meg kellett hátrálnia az EU-nak, mindenekelőtt az USA nyomására. • Az 1993 decemberében kötött megállapodás értelmében a nem tarifális kereskedelmi korlátozásokat fokozatosan vámokkal válták fel. 6. Az AGENDA 2000 mezőgazdasággal kapcsolatos rendelkezései  Mind a GATT/WTO-ban vállalt kötelezettségek, mind a keleti kibővülés kilátása szükségessé tette, hogy folytassák az agrárpolitika

fokozatos átalakítását.  Az 1997-ben kiadott AGENDA 2000 volt a következő fontos lépés ezen az úton.  A dokumentumban a Bizottság úgy értékelte, hogy az 1992-es reform kedvezően érintette a piaci egyensúlyt.  A mezőgazdasági jövedelmek a reform óta átlagosan évi 4,5%-kal emelkedtek.  Összességében a költségvetés terhei nőttek.  A Bizottság az 1992-es reform intézkedéseinek továbbvitelét célozta meg. 76  A környezetvédelmi összefüggések, a vidékfejlesztés, a termelés extenzívebbé tétele a korábbiaknál is nagyobb hangsúlyt kapott.  A tagállamokat nem lelkesítette, hogy az AGENDA 2000-ben javasolt reform első megtapasztalható hatása a költségvetési kiadások növekedése.  Az 1999-es Berlini Csúcson a 2000-2006 közötti költségvetési irányelvek elfogadásokor újfent az agrárreform kompromisszumos változata kapott zöld utat, az intervenciós árakat kevésbé, ill. később csökkentik a

különböző termékcsoportokban  Nyilvánvalóvá vált, hogy a CAP ebben a formájában sem alkalmas arra, hogy szabályozását a keleti kibővülés esetén az új tagállamokra kiterjesszék, hiszen ez tetemes újabb költségvetési forrásokat igényelne.  A liberalizálódó világkereskedelem, ill. a WTO-ban vállalt kötelezettségek teljesítése is azt követeli, hogy a reform még folytatódjon. 77 25. Ismertesse a közös regionális- és szociálpolitika megvalósításának okait, körülményeit, valamint a Strukturális Alapok rendszerét! 1. Regionális egyenlőtlenségek  Az Európai Unió 6 alapító állama még gazdaságilag meglehetősen hasonló szinten állt. Dél-Itália jelentett kivételt, amelyet a több tagállam is elismert a Római Szerződéshez csatolt jegyzőkönyben.  A regionális politika a 60-as évek folyamán a nemzetállamok szintjén valósult meg.  Közösségi szinten az Európai Beruházási Bank

preferenci-rendszerében szerepelt kedvezményes hitelek nyújtása elmaradott területeknek, ill. az agrárpolitikától várták, hogy csökkenti a területi egyenlőtlenségeket.  Az Unió a kibővülések hatására egyre eltérőbb gazdasági fejlettségű régiókat magában foglaló térség lett.  A bővülések hatására erőteljesen nőttek a különbségek. 2. Regionális politika az ERDF létrehozásától a Strukturális Alapok reformjáig  Az EK első kibővülése egybeesett az olajárrobbanással, a gazdasági válság kitörésével a hetvenes évek elején.  Írország, Nagy-Britannia egyes régiói viszonylagos elmaradottsága a recesszióval küzdő világgazdasági háttérrel szembetűnővé tették a közösségi szintű regionális politika szükségességét.  Még a válság kitörése előtt, a Werner-jelentés kapcsán napirendre került az EK gazdasági kapcsolatainak mélyítése, a gazdasági és monetáris unió megteremtése. Ez

még inkább mélyítette volna a regionális egyenlőtlenségeket. Az akkori terveket a világgazdasági események meghiúsították.  Az 1972-es Párizsi Csúcstalálkozón a záró kommünikében megerősítették a közös regionális politika kifejlesztését, mint célkitűzést.  Hosszas alkudozások után az 1974-es Párizsi Csúcstalálkozón 1,3 milliárd elszámolási egységben határozták meg az Európai Regionális Fejlesztési Alap (ERDF ) nagyságát.  Az Alap 1975-ben jött létre, miközben a tagállamok érdekellentétei fennmaradtak.  Létrehozásakor az Alapnak azt a szerepet is szánták, hogy enyhítse azokat az egyenlőtlenségeket, amelyeket az EK más politikái gerjesztenek.  A kritikákból gyorsan kiderült, hogy az ERDF nem tudja betölteni a hozzáfűzött várakozásokat: o az összege kicsi o a jogosult területek túl nagyok o a nemzeti kvóták rendszere túl merev 78 o a kormányok nem a saját regionális politikájuk

költségvetésének kiegészítésére, hanem kiváltására használják.  A tapasztalatok hatására a Miniszterek Tanácsa három elvet fogalmazott meg:  bevezetik az elemzés és politikaformálás átfogó, jelentéseken alapuló rendszerét  részletesebben elemzik más közösségi politikák kapcsán hozott döntések regionális hatását  szorosabban koordinálják az egyes államok regionális politikáját.  1979-ben az ERDF forrásainak 5%-át kivették a nemzeti kvóták kereteiből, és ezt a Közösség által meghatározott speciális programokra lehetett fordítani.  A reformra 1984-ig kellett várni, amikor a Tanács elfogadta a Bizottság javaslatát. A nemzeti kvótákat egy alsó és felső határt megszabó rendszerrel váltották fel.  Az Alap nagysága folyamatosan nőtt. 2. A Strukturális Alapok és az EIB • Az elemzések továbbra is mutattak hiányosságokat az EK regionális politikájában, mindenekelőtt a tekintetben, hogy a

különböző forrásból származó fejlesztések nem összehangoltak. • Arra is számítottak, hogy az egységes belső piac kialakítása újabb nehézségeket hoz magával a fejletlenebb régiók számára. • Mindezek reformokra ösztönöztek, az ERDF és a Strukturális Alapéban is. • Ennek mintegy előfutárai voltak az 1985-ben kezdődött Integrált Mediterrrán Programok . Ezeket az ibériai államok csatlakozása miatt indították • Az ERDF-en kívül még három alap szolgál strukturális célokat is. o Európai Szociális Alap (ESF)  A Római Szerződés keretében született.  Munkaerő régiók és szakmák közötti mobilitását jelentette.  Mivel a munkanélküliség különösen az elmaradottabb régiókat sújtja, a ESF működésének regionális hatása is van. o Európai Mezőgazdasági Orientációs és Garancia Alap Orientációs része  Az elmaradott mezőgazdasági területek számára biztosít forrásokat a strukturális

átalakításokhoz. o Halászati Alap • Ezt a 4 alapot emlegetik Strukturális Alapok néven, amelyek együttes reformjára 1988ban került sor. • A reform során a Strukturális Alapok mellett fontos szerephez jutott az Európai Beruházási Bank, amelyet még szintén a Római Szerződés hozott létre. • Az EIB kedvező kamatok mellett ad hitelt hosszú távon infrastrukturális beruházásokhoz. 79 26. Ismertesse a Strukturális Alapokból nyújtott támogatások és az EIB hitelek odaítélésének és felhasználásának prioritásait, célterületeit, alapelveit, valamint a Kohéziós Alapból nyújtott támogatások feltételrendszerét! Az Európai Tanács 1988 februárjában Brüsszelben tartott ülésén arra a döntésre jutott, hogy 1987-hez képest 1993-ra reál értékben meg kell duplázni a három Strukturális Alap forrásait. Ez a döntés összekapcsolódott az EK agrárpolitikájának és költségvetésének reformjával. Az Alapok

megemelésével párhuzamosan igyekeztek hatékonyabbá tenni a különböző források felhasználását. A Miniszterek Tanácsa 1988 júniusi és decemberi tanácskozásán 5 prioritást határoztak el az Alapok és az EIB számára, valamint az immáron közösen finanszírozott programok szigorú ellenőrzését. Az 5 célkitűzés a következő: • A fejlődésben elmaradott területek támogatása.  Olyan régiókra vonatkozik, amelyek jövedelme az EK átlag 75%-a alá esik, és amelyek foglalkoztatottjainak magas hányada a mezőgazdaságban dolgozik.  Ez gyakorlatilag Görögország, Írország, Észak-Írország és Portugália egész területét, Spanyolország és Franciaország bizonyos részeit, és Korzikát foglalja magába. • Hanyatló ipari területek támogatása.  Olyan régiókra vonatkozik, amelyek az ipari fejlődésben valaha élen jártak, de a nehézipar hanyatlásával súlyos helyzetbe kerültek.  Főként Északnyugat- és

Közép-Európában találhatóak. • Küzdelem a hosszú távú munkanélküliség ellen.  Az ESF illetékességéhez tartozik. • Fiatalok foglalkoztatásának támogatása.  Az ESF illetékességéhez tartozik. • A mezőgazdasági struktúraváltás támogatása, mezőgazdasági területek fejlesztése.  Az EAGGF-éhoz tartozik. Az egyedi projektektől áttértek a többéves programok támogatására. Az egyes számú prioritás alá eső területek számára a Brüsszelhez benyújtott regionális fejlesztési programok alapján kidolgozták a Közösségi Támogatási Kereteket, amelyekben minden érintett területre lefektették a támogatások alapelveit. A kritikák hatására különös hangsúly fektettek a szigorú ellenőrzésre, hogy megakadályozzák a pazarlást és a visszaéléseket. A reform részeként szoros együttműködést szándékoztak kialakítani a helyi és országos hatóságok, valamint a brüsszeli Bizottságok között. 1992-ben a

Bizottság egy második Delors-csomagot is benyújtott a költségvetés alapelveiről. A Strukturális Alapok működéséről ez nem tartalmazott lényeges módosításokat. Több rugalmasságot, 80 regionális szinten több decentralizációt helyezett kilátásba, ill. a közösségi kezdeményezések nagyobb arányát, ezek kiterjesztését olyan új területekre, mint az egészségügy és oktatás. A Maastrichti Szerződéssel az Alapok köre egy újjal bővült. Eszerint 1993 dec 31 előtt fel kell állítani egy Kohéziós Alapot, amelyből olyan régiók részesülhetnek, amelyek GNP-je az Unió átlagának 90%-a alatt van, a projekteknek pedig a környezetvédelem és a transzeurópai közlekedési hálózatok területén kell lennie. Az Alap összege 1993-tól évente fokozatosan emelkedik. A Maastrichti Szerződés újfent megerősítette a regionális politika szükségességét. Ezt az indokolta, hogy a pénzügyi unió menetrendjének rögzítése után szembe

kellett néznie azzal a súlyos ellenvetéssel, hogy ha a monetáris politika kikerül a nemzeti gazdaságpolitika eszköztárából, akkor nőnek a regionális egyenlőtlenségek. Mivel akkor csak a gazdaság reálfolyamatain keresztül lehet alkalmazkodni a világgazdaság követelményeihez, amire a fejlettebb országok magától értetődően könnyebben képesek. 81 27. A közös szociálpolitika előzményei és célkitűzései Az Európai Szociális Alap A Szociális Charta 1. Európai Szociális Alap • A Római Szerződés több vonatkozásban említést tett szociális jellegű kérdésekről . A munkaerő szabad mozgása és a letelepedés szabadsága ugyan a vámunió megteremtésének szerves része, de egyértelműen szociális kérdés is. A 117-128 cikkelyek kifejezetten a szociálpolitikát érintik, amennyiben célul tűzik ki a munkakörülmények javítását, a férfiak és nők között az egyenlő munkáért egyenlő bért elvének megvalósítását, a

fizetett szabadságot. • Az Európai Szociális Alap felállításának előzménye túl nyúlik a Római Szerződésen. • A Párizsi Szerződés, amely 1951-ben az Európai Szén- és Acélközösséget alapította meg, rendelkezett egy olyan segélyalapról is, amely a munkanélküliek foglalkoztatását, áttelepülését, átképzését segítette elő, amely természetesen csak a szén- és acélipar területén. Az ESF viszont már minden ágazatra kiterjedt. Ennek ellenére a szociálpolitika alapvetően a nemzetállamok felségterülete maradt. • A 60-as években a jóléti állam jövedelem-újraelosztó szerepe a szociáldemokrata kormányzatok révén elismerést kapott. A Közösség szintjén az a probléma merült fel, hogy a társadalombiztosítási költségek harmonizálása nélkül egyenlőtlenek lesznek a versenyfeltételek. Ebben az időszakban az ESF fő kedvezményezettjei Olaszország, NyugatNémetország Emiatt és a foglalkoztatási struktúrát

merevítő hatása miatt sok kritika érte az Alapot. • A 70-es években új lendületet kapott a közösségi szintű szociálpolitika. Az olajárrobbanással kezdődő világgazdasági válság, a nyomában járó munkanélküliség szembetűnővé tette a szociálpolitika szükségességét, de egyben megnyirbálta forrásait. Így nem meglepő, hogy az 1974-ben elfogadott szociális akcióprogramot kevéssé sikerült konkrét cselekvésekre átváltani. A célok között szerepelt:  teljes és jobb foglalkoztatás  élet és munkakörülmények javítása  szociális partnerek szorosabb részvétele az EK döntéshozatalában  munkavállalók részvétele a vállalatvezetés döntéseiben. • A szociálpolitika alárendelt szerepe fennmaradt a 80-as évek végéig. • Az ESF működésében viszont ez idő alatt is lényeges változások következtek be. • 1971-ben több szempontból megreformálták:  A támogatást ezentúl az egyes államok

összehangolatlan kritériumai helyett a közösségi kritériumai alapján lehetett megkapni.  A kedvezményezettek már nemcsak köztestületek lehettek, hanem magánszervezetek, sőt vállalatok is. 82  A következő két évre nagyobb költségvetést irányoztak elő, mint a megelőző 12 évé együttesen volt.  Az Alap tevékenységét a tartós munkanélküliség, a 25 év alattiak munkanélkülisége elleni harcra összpontosította.  A regionális szempontok ekkor kerültek be az Alap prioritásai közé. • 1977-ben a reformfolyamat ezekben az irányokban folytatódott. • 1983-ban hozott újabb döntést a Tanács az ESF-ről.  Az alapvető prioritások megmaradtak.  Támogatáshoz juthatnak a bevándorlók, a fogyatékosok, a nők munkába állítását szolgáló programok.  Az új technikák elsajátítása a szakmunkásképzésben külön hangsúlyt kapott. • • Az ESF működését végigkíséri az a probléma, hogy a nagysága

elenyésző a feladatokhoz képest. Itt is találkozunk azzal a jelenséggel, hogy a kormányok a saját költségvetési kiadásaikat akarják kiváltani a közösségi támogatással ahelyett, hogy kiegészítenék vele. 2. Szociális Charta  Az egységes belső piacot előkészítő 1985-ös Fehér Könyv nem tartalmazott szociálpolitikai intézkedéseket.  Az Egységes Európai Okmány a munka szabad áramlására tette a hangsúlyt, bár a gazdasági és társadalmi kohézió a további integráció elfogadott tárgya lett.  Kétféle megközelítésben merült fel, hogy a gazdasági integráció mellett egy közös szociális térséget is ki kell alakítani. o Egyfelől az egységes belső piacnak szerves része a munkapiac. Tehát el kell távolítani minden akadályt a munka szabad mozgásának útjából. o Másfelől ha a termelési tényezők szabadon mozoghatnak, a verseny hatására a dereguláció elsodorhatja a megfelelő bérezést,

munkakörülményeket előíró jogszabályokat. A szolidaritás, az egyenlőség, a participáció értékei veszélybe kerülnek, a munkavállalók nem integrálódnak a Közösségbe.  1989 decemberében az Európai Tanács Nagy-Britannia tartózkodása mellett elfogadta a Munkások Alapvető Szociális Jogainak Chartáját. o Ez egy nem kötelező erejű politikai deklaráció, amely az Európa Tanács hasonló Chartájára, az ILO és különböző ENSZ szervezetek konvencióira épül. o 12 cím alatt 26 rendelkezést tartalmaz. o A címek a következőek:  szabad mozgás  foglalkoztatás és bérezés  az élet- és munkakörülmények javítása  társadalmi védelem  egyesülési szabadság és kollektív alkuk  szakmai képzés  egyenlő elbánás a férfiaknak és a nőknek  információ, konzultáció és participáció  egészségvédelem és a munkahelyek biztonsága  a gyerekek és fiatalok védelme  idősek 83 

fogyatékosok.  A Chartát egy akcióprogram követte, amely 47 intézkedést tartalmazott a deklaráció gyakorlatba történő átültetése érdekében.  A következő lépés a Maastrichti Szerződés kapcsán történt. Az Egyesült Királyság kivételével a többi tagország aláírt egy jegyzőkönyvet a közösségi szociálpolitikáról. A munkahelyi egészségvédelem és biztonság kérdésein túl, amelyeket már az Egységes Európai Okmány alapján minősített többséggel lehetett szabályozni, ezt a rugalmasabb eljárást újabb területekre terjesztették ki, mint o munkakörülmények javítása o információ és konzultáció a munkásokkal o egyenlő bánásmód a férfiakkal és a nőkkel szemben a munkapiaci lehetőségekben o a munkapiacról kizárt személyek integrálása.  A kritikus kérdések, mint a társadalmi biztonság, az együttdöntés, a harmadik országból jövő állampolgárok foglalkoztatásának szabályozása az egyhangúan

eldönthető témák között maradtak.  A Bizottság részéről kettős tendencia tapasztalható. o Egyrészt hangsúlyozzák, hogy a szociálpolitikában erőteljesen érvenyesülnie kell a szubszidiaritás elvének. o Másrészt közösségi szinten igyekeznek megvalósítani a szociális partnerek konzultációját a közösségi szociálpolitika döntéselőkészítésében.  Annyi biztosra vehető, hogy a participáció még jó ideig az Unió szociálpolitikájának egyik legvitatottabb kérdése marad. 84 28. Mutassa be az ún. Nizza utáni folyamatot, az Európai Konvent tevékenységét, összetételét, feladatait, az EU értékeit és működésének kereteit összefoglaló Európai Alkotmányos Szerződés jelentőségét (és perspektivikus hatásait az EU gazdasági, társadalmi, politikai fejlődésére) és az EU jövőjével kapcsolatos elképzeléseket, terveket! Nizza utáni folyamat    A Nizzai Szerződés elismeri, hogy az Uniónak

sokkal mélyrehatóbb átalakításra van szüksége, éppen ezért indítja útjára az ún. Nizza utáni folyamatot Minden, ami a Nizzai Szerződés után történik és az Európai Alkotmány hatályba lépését megelőző, Nizza utáni folyamat érvényesül. Addig a Nizzai Szerződés van érvényben. Európai Konvent  Az Európai Konvent egy olyan új formáció, amely a Közösség történetében először bevonja a parlamenti képviselők többségét (Európai és Nemzeti Parlamentek képviselői) a szerződések módosításának folyamatába, így képes lehet arra, hogy túllépjen a nemzeti érdekekről való alkudozáson, és egy minőségi ugrást készítsen elő.  A kibővített EU-nak mind befelé, mind kifelé új struktúrákat kell kialakítania ahhoz, hogy tényleges súllyal rendelkezzen a világpolitikában.  Az Európai Alkotmány kidolgozása egy áttekinthető és demokratikus folyamat során történt, egy olyan Európai Konvent 105

tagjából 72 a polgárok által közvetlen és általános választás útján megválasztott képviselő.  Az alkotmány emellett az Európai Unió 25 tagállamának szintén közvetlenül és általánosan megválasztott Nemzeti Parlamentjei által vagy népszavazás útján ratifikálják.  Elnöke Valerie Giscard’Staing. Európai Alkotmány      Politikai megközelítésben a társadalom és a hatalom viszonyát fejezi ki. Megállapítja a hatalom mozgásterét, korlátait. Ennek a viszonynak a másik oldalán az állampolgárok szabadságjogait határozza meg. Garanciákat teremt mindazok érvényesítésére, betartására. Az Európai Unió joggyakorlatában eddig is megtalálhatók voltak az alkotmányosság elemei, csak nem egy alkotmányban deklarált formában. 85 Lisszaboni stratégia • Ambíciózus növekedési és foglalkoztatási stratégiát hirdetett meg 2005. februárjában az Európai Bizottság, hogy ezzel próbáljon új

lendületet adni a még 2000-ben elfogadott gazdaságfejlesztési tervnek, a 10 évre szóló lisszaboni programnak. • Az új stratégiát szerdai ülésén fogadta el a testület, s annak lényegét José Manuel Duaro Barroso, a bizottság elnöke ismertette. A terv három prioritást fogalmaz meg: a foglalkoztatást, a technológiai innovációt és a befektetők számára vonzó üzleti légkör kialakítását. Ami az első kérdéskört illeti, az elképzelés több mint hatmillió új munkahely megteremtését hirdeti meg 2010-ig. • Ennek érdekében leszögezi, hogy kiemelt hangsúlyt kell fektetni az ifjúsági munkanélküliség felszámolására, meg kell szüntetni a munkaerő szabad mozgását nehezítő akadályokat, fokozni kell a mobilitást, s az EU strukturális, illetve kohéziós alapjainak megreformálásával az eddiginél nagyobb beruházásokra van szükség az emberi erőforrások terén, előmozdítva az oktatás hatékonyabbá válását. • Az új

stratégia - amelyet az EU-bizottság a lisszaboni elképzelés "félidős" felülvizsgálatát célzó tavaszi EU-csúcsra készített - megállapítja, hogy a bővülő foglalkoztatás mellett nagyobb termelékenységre és növekedésre van szükség: mindezt elengedhetetlenné teszi a fejlett társadalmak elöregedésének folyamata, illetve a nagyon gyors növekedést mutató országok, például Kína és India támasztotta, egyre fokozódó verseny. • A bizottság javasolja, hogy az EU-n belüli egységes piac továbbfejlesztésénél vegyék figyelembe a növekedési és foglalkoztatási célok követelményét (megfelelő, kiegyensúlyozott megállapodást dolgozzanak ki például a szolgáltatások esetén, a vegyi termékek forgalomba hozatalát szabályozó egyezménytervezetet, a REACH-et pedig olyan formában fogadják el, hogy az vegye figyelembe, milyen hatással lesz mindez a versenyképességre, az innovációra és a kis- és középvállalatok

helyzetére.) • A stratégia szerint az állami támogatásokat azon szektorok felé kell irányítani, amelyek magas növekedési potenciállal rendelkeznek. Egyszerűsíteni kell az EU-s, illetve a nemzeti szintű szabályozást, a kis- és középvállalatok számára kedvező üzleti környezetet kell teremteni. • A javaslatok között szerepel az adminisztratív költségek csökkentése, az európai infrastruktúra javítása, s az egységes szabadalmi eljárás, illetve a társasági adó egységes alapjának megteremtése is. Végül az akcióterv fontos eleme a kutatás-fejlesztés előtérbe helyezése. • A bizottság szerint el kell érni, hogy az EU összességében a GDP 3 százalékát fordítsa K+F kiadásokra (a jelenlegi, kevesebb mint 2 százalékkal szemben), segíteni kell az innovációs központok terjedését, az eddiginél is jobban előtérbe kell helyezni a magán- és közszféra együttműködését, s létre kell hozni - ezzel a javaslattal

nyilván a híres amerikai természettudományi intézetre, a Massachusetts Institute of Technologyra utalva - az European Institute for Technologyt, hogy a legjobb kutatókat, elképzeléseket Európába vonzzák. • Barroso egyébként a Financial Times című brit lap szerdai számában a "föderális" Európával szemben a nemzetállamot, valamint a versenyképességet és az ehhez szükséges, amerikai színvonalú kutatási-oktatási bázis létrehozását nevezte az Európai Unió pilléreinek. 86 • Ugyanakkor arra a lisszaboni célkitűzésre utalva, amely szerint az EU-nak 2010-re az Egyesült Államokat megelőzve a világ legversenyképesebb, tudásalapú gazdaságává kell válnia, azt mondta, hogy óvakodni kell az olyan "lózungoktól", amelyek kockára teszik az egész program hitelét. Márpedig ezzel a kijelentéssel, s a most ismertetett programmal az EU-bizottság vezetője lényegében elismerte, hogy az eredeti lisszaboni stratégia

immár megvalósíthatatlan. EU jövője  Busch látogatása  Putyinnal és a 25 tagállam vezetőivel találkozott  Franciaország és Németország az EU 2 domináns vezető hatalma (és már nem csak Franciaország)  Nagy-Britannia elszigetelődik-e újra (az EU-n belül)? A Közel-Keleten sem olyan jelentős, mint Németország és Franciaország (gazdasági és politikai értelemben)  Nagy-Britannia és USA kapcsolata hagyományosan nagyon jó. De örökérvényűnek tekinthető-e? Mégsem mutatkozott most semmilyen közeledés. De Spanyolországgal, Lengyelországgal sem tárgyalt, pedig fontos a kapcsolat közöttük.  Számítottunk 1956-ban az USA segítségére, de nem érkezett meg a szuezi válság miatt, de igazából ott sem avatkozott be, mert ekkor már dél-vietnámi területeken kellett segítséget nyújtania: ez nem miatt nem segített. Valójában nem akart atomháborút kockáztatni Szovjetunióval a dipoláris világrendben.  Most

ugyan ez a cél: nem szeretne nukleáris konfliktust az USA, de manapság ezt a megelőzéssel próbálják elérni (Irak, Irán, Afganisztán, Észak-Korea – atomfegyverkezés) – itt számít az EU segítségére.  A világ vezetésének feltételét szeretné megosztani az EU-val (Franciaország, Németország, esetleg Oroszország). Az egyetlen megállapodás Oroszországgal (most Pozsonyban), az USA piacára beengedi az orosz olajat, Oroszország pedig beengedi az USA olajipari részét. A többi csak diplomáciai megegyezés volt  Akár az iráni, iraki területeket tekintjük, akár az orosz megállapodást  az USA nem tudja növelni gazdasági, növekedési ütemét, az Unió is kifulladás előtt áll (munkanélküliség növekedése, elöregedés, amely a szociális terhek növekedéséhez vezet) a gazdaság növekedését tekintve -> ez miatt az USA-nak és az EU-nak soha nem látott szüksége van egymásra. Ugyan akkor Távol-Kelet (Kína, India)

jelentős gazdasági fejlődésen megy keresztül.  Új gazdasági dipoláris világrend van kialakulóban, melyben az egyik fél a távol-keleti térség, a másik fél az USA (+ EU).  Ezért ez a kölcsönös együttműködés, mint a következő 20-50 év múlva esedékes gazdasági világrend változás utáni stratégiai partnerség első lépése. (A világ vezetői státuszt lassan már csak a fegyverszállításokkal történő kiszolgáltatottság keltésével tudják imitálni, fenntartani – USA, Európai Unió -, és nem a gazdasági súlyuknál v. dominanciájuknál fogva.) 87  A Bizottság szerint az Európai Integráció 4 kulcsterületen járulhat hozzá a kihívások megválaszolásához.  Külkapcsolatok o Európának ki kell vennie a részt a világ békéjének és fejlődésének megteremtésének, erre egyedül egyetlen tagállam sem képes. o Az EU-nak egységesen kell ezt megvalósítania.  Gazdaság o Európának egy olyan

kiegyensúlyozott társadalmi modellt kell megvédenie, amely képes összeegyeztetni a gazdasági jólétet és a társadalmi szolidaritást. o Ehhez a belső piacra kell építeni és erősíteni kell a gazdasági koordinációt európai szinten, valamint ki kell fejlesztenie egy Európai szociális modellt. o Bizonyos ágazati politikák módosítására is szükség van (pl. agrárpolitika)  Igazság- és belügy o Európának garantálnia kell a szabadságot, ugyan akkor garantálnia kell a belbiztonság alapelvét. Tehát a bevándorlás és a menekültügy esetében polgári, törvényi és rendőrségi együttműködésre van szükség.  Felkészülés a jövőre. o Európának arra kell építeni a jövőjét, hogy az EU-ból a szellemi és tudományos befolyás, és az innováció központját hozza létre. o Ehhez a nemzetek együttműködésén alapuló kutatás, fejlesztési politikára van szükség. o Fokozni kell a nyelvtanulás, oktatás, mobilitás révén a

technológia fejlesztési kohézióit.  Az euró életre hívásával az integráció egyértelműen a politikai unió szférába lépett. Romano Prodi elnök ezért kiemelte, hogy alkossanak meg 1 saját alkotmányt, amellyel Európa önálló politikai entitássá válik. 88