History | Studies, essays, thesises » Salánki László - Gondolatok a világ dolgairól egy nyugdíjas proletár szemével 13

Gondolatok a világ dolgairól egy nyugdíjas proletár szemével 13 2025 Tartalom A gondolkodó anyag természetfeletti hatalma A jobboldali világnézet A kapitalizmus rothadásának hanyatlásának okai A megosztott emberiség A munkaerő áru A tervgazdálkodás A tudományos világnézet Az emberi jogok a kapitalizmusban Felsőbbrendűség Szocialista demokrácia Kizsákmányolás Önkényuralom A tudománytalan világnézet Isten és a kapitalizmus Polgári demokrácia Bérrabszolgaság Kommunizmus az osztály nélküli társadalom Mosolygó fasizmus A gondolkodó anyag természetfeletti hatalma Az anyagi formák a külső és belső ellentmondások hatására változnak, bomlanak, károsodnak, végül megsemmisülnek, majd új formákká alakulnak át, azonban a formájukat károsító hatásoknak különböző módon képesek ellenállni. A szervetlen anyagi formák passzívan, a szerves anyagokra épülő élőlények azonban aktívan ellenállnak a

formájukra, a létükre káros hatásoknak. Az élő és az élettelen formák különbsége Az élet fenntartásához szükséges energiát az élőlények anyagcseréje vagy a fotoszintézis biztosítja. Az élőlények a formájuk felépítésére, védelmére anyagcserét folytatnak, az aktív védekezéshez energiát használnak Az élettelen anyagi formák azonban csak passzívan tudnak védekezni a bomlasztó hatásokkal szemben, az élőlényekre azonban az aktív formatartó képesség a jellemző. A gondolkodó anyag hatalma A gondolkodó anyag az ember a gondolkodó képességével, a természet és a társadalom törvényeinek tudományos módszerrel történő megismerésével, a tudományos világnézetével a leghatékonyabban képes a formáját védeni. A tudományos világnézet a tudományos módszerre támaszkodik, ez a marxizmus-leninizmus vezérfonalán járó kommunisták világnézetének a lényege. A jobboldali világnézet A társadalmi haladás jellemzője

az emberi és a demokratikus szabadságjogok, az emberi méltóság, a demokrácia, az életszínvonal, a termelőeszközök, az emberi kapcsolatok, a civilizáció, stb. fejlődése, a felsőbbrendűség megszüntetésére törekvés. Azonban a jobboldali világnézetet és erkölcsöt alapvetően a felsőbbrendűség jellemzi Erre alapozva az élősködőkre és az őket kiszolgálóikra megosztott emberiség létét természetesnek, elkerülhetetlennek tartja, mert ez a lételeme. A jobboldali világnézet híveinek a felsőbbrendű élősködési, uralkodási vágya miatt a társadalmi haladás, a tudományos világnézet az érdekei ellen van, ezért akadályozza, támadja. Demagóg módon azonban a társadalmi haladás, a demokrácia, az emberi jogok bajnokának mutatja magát, miközben a felsőbbrendű élősködés híve A társadalmi haladás a felsőbbrendű élősködésre törekvés miatt a jobboldali világnézettel nem egyeztethető össze. A jobboldal a társadalmi

haladás ellensége, ezért reakciós a világnézete. A jobboldali világnézet a kapitalizmus alapvető jellemzője, a működési módja miatt ez elkerülhetetlen. A kapitalizmus az individualista erkölcsével, az egyéni érdeket a társadalom és az emberiség érdekei fölé rendeli A társadalmi haladás, az emberi és a demokratikus szabadságjogok azonban csak a kollektivizmussal, a szocialista demokráciával és a tudományos világnézettel a kommunizmusban valósulhat meg Világnézet: a világról alkotott nézetek, fogalmak és képzetek együttese, ill. rendszere A világnézet a szó tágabb értelmében magában foglalja az ember környező világra vonatkozó nézeteinek összességét: filozófiai, társadalmi-politikai, vallási, etikai, esztétikai, természettudományos és egyéb nézeteit. társadalmi haladás: az emberi társadalom emelkedő, előre irányuló fejlődése az alacsonyabb fokokról és formákról a magasabbak felé- Filozófiai kislexikon

Jobboldali: a politikában általában a reakciós pártok, személyek vagy magatartás jelzője. Onnan ered, hogy az ilyen pártok képviselőit egyes polgári parlamentekben a jobb oldalra ültették. - Politikai kisszótár Baloldal: a politikában általában a reakcióval szemben álló erők, pártok, mozgalmak, személyek összességének elnevezése. Következetesen tudományos kommunista világnézet a marxizmus-leninizmus, amelynek filozófiai alapja és elidegeníthetetlen része a dialektikus és a történelmi materializmus Kifejezi a proletariátus és valamennyi dolgozó érdekeit, amelyek egybeesnek a társadalmi fejlődés objektív törvényeivel. - Marxista fogalomlexikon A jobboldali világnézet reakciós, mert gátolja, megakadályozza a társadalmi haladást. A balolda- li világnézet a kommunizmus megvalósítására törekszik, ezért ez a haladó világnézet. A kapitalizmus rothadásának, hanyatlásának okai! A kapitalizmusban a termelőerők

fejlődésével lehetővé és elkerülhetetlenné válik a szocializmus, majd a kommunizmus térnyerése, ezért a kapitalizmus átalakul kapitalista szocializmussá (állammonopolista kapitalizmussá) és a védelmét a fasiszta-kapitalizmus, a kapitalista osztály önkényuralom szolgálja. A hatalomban a túlnyomó többség érdemben a saját érdekében nem vesz részt „.az állammonopolista kapitalizmus a szocializmus legteljesebb anyagi előkészítése, a szocializmus előcsarnoka, az a történelmi lépcsőfok, amelyet a szocializmusnak nevezett foktól semmiféle közbülső lépcsőfokok nem választanak el” - Lenin A kapitalizmus azonban nem fejlődik valódi szocializmussá, ez nem egyeztethető össze a kapitalizmus lényegével, a bér-rabszolgasággal, az élősködéssel, a felsőbbrendűséggel. A kapitalizmus a működési módja és erkölcse miatt a bér-rabszolgasággal megsérti az emberi és a demokratikus szabadságjogokat, azonban enélkül nem működik.

A bérrabszolga az alacsonyabb rendű ember A kapitalizmus világnézete a materializmus, az idealizmus és a vallás zavaros tudománytalan kotyvaléka! A kapitalizmus azonban nem működik a materializmus és az idealizmus világnézetének kotyvaléka nélkül, mert az élősködéshez, a kizsákmányoláshoz, a profit létrejöttéhez és megszerzéséhez ez elkerülhetetlenül szükséges. Termelni csak a materializmusra alapozottan, élősködni, kizsákmányolni azonban csak az idealizmus és a vallás segítségével lehetséges Ez a kapitalizmusban elkerülhetetlen. A kizsákmányoláshoz bérrabszolgaság szükséges A kapitalizmus alapvető ellentmondása a munka társadalmi és az elsajátítás magán jellege miatti antagonizmus! A kapitalizmus társadalmi haladása megrekedt a bérrabszolgaság színvonalán, ennél többre nem alkalmas. Mert a kapitalizmus működéséhez bérrabszolgákra van szükség A kapitalizmus individualista erkölcse miatt a világgazdaság

szervezhetetlen az emberiség érdekében, ezért válságokkal, háborúkkal, gyarmatosítással, népirtással működik csak. A kapitalizmus a fasiszta-kapitalizmussal a hanyatló korszakába érkezett, a világnézete, az erkölcse rothad. A társadalmi haladást, szükség szerint a népi demokrácián majd a szocializmuson keresztül a kommunizmus szolgálja A megosztott emberiség A kizsákmányoló osztálytársadalmakban (rabszolgatartó, feudalista, kapitalista) alapvetően megoszlik az emberiség kizsákmányoló élősködőkre és az őket kiszolgálókra. A rendelkezésre álló totális gazdasági, politikai erőforrások birtokában a kizsákmányolók a hatalom minden eszközével rendelkeznek, a gazdasági, a politikai, a társadalmi, az alappal és a felépítménnyel egyaránt A kizsákmányolók (rabszolgatartók, földesurak, kapitalisták) a hatalom birtokában felsőbbrendűen uralkodnak, élősködnek a túlnyomó többség a dolgozók (rabszolgák,

jobbágyok, proletár bérrabszolgák) felett. A megosztott emberiség világában az emberi jogok és a demokratikus szabadságjogok alapvetően a kizsákmányolók élősködéséhez, hatalmához igazodnak és erősen korlátozottak a kizsákmányoltak számára. Alap és felépítmény: a társadalom alapja: a gazdasági szerkezet, a termelési viszonyok összessége., amit végső soron a termelőerők fejlődése határoz meg A felépítmény: az alapnak megfelelő politikai, filozófiai, jogi, erkölcsi, művészi, vallási nézetek és ezeknek megfelelő intézmények, szervezetek összessége. Ezek közül döntő szerepe van az államhatalomnak - Marxista fogalomlexikon Az osztály nélküli társadalomban a kommunizmusban megszűnik az emberiség megosztottsága. Ehhez azonban a kollektivizmusnak, a tudományos világnézetnek, a valódi, a gazdasági-politikaitársadalmi egyenjogúságon alapuló demokrácia megvalósítása szükséges. A munkaerő áru A kapitalizmus

árutermelő piacgazdaság. Az értékmérő a pénz, alapvetően ezzel mérik a munkával, a termeléssel létrehozott létfenntartási és egyéb dolgok értékét A munkaerő is áru, ami a termelőeszközökkel nem rendelkező proletár emberek munkavégző képessége A munkaerő ára azzal a pénzel egyenlő amivel létrehozható és üzemeltethető, mint miden egyéb termelési tényező. Ez az alapséma, amit jelentősen módosíthat a kereslet-kínálat, a konkurenciaharc, a kapitalista állam politikája, az észszerűség, az osztályharc, stb. A létfenntartási és egyéb értékeket a proletár munkaerő áru hozza létre a munkaerő árának megfelelő bérköltséggel. A kapitalista termelés célja a kapitalisták minél nagyobb profitja, amihez a dolgozó proletárok kizsákmányolásával jut hozzá A kapitalizmusban a proletár az bér-rabszolga, a bére a rabszolgaszíja, amivel a kapitalista uralkodik a proletárok léte felett, azonban a bére egyben korbács is

a féken tartására. A proletár bér-rabszolgák időnként fellázadnak a kizsákmányoló élősködő kapitalista bér-rabszolgatartók ellen, a bére megvonásával azonban nyomorog, elpusztul, amivel eredményesen féken tarthatók. A rabszolgahajcsárok (rendőrök, katonák bíróságok, hivatalnokok) alapvetően a proletárok közül kerülnek ki A kapitalisták profitja a dolgozó proletár bérrabszolgák által termelt értéktöbblet elsajátításával jön létre, ez a kizsákmányolás, ami a kapitalizmusban törvényes. A kapitalista valójában ingyen jut a bér-rabszolgák által termelt profithoz, ami nem a kapitalista a munkájának hanem a rabló tevékenységének az eredménye. A kommunizmus ezt a rabló, kizsákmányoló, élősködést megszünteti! A kapitalizmusban a dolgozó proletár az a munkaerő áru, aki a léte érdekében kénytelen bérrabszolgává válni és úgy működni mint a szerszámok, ettől lesz beszélő-szerszám. Az emberi és

demokratikus szabadságjogai ehhez alakulnak A kommunizmus megszünteti a bérrabszolgaságot! A termelési tényezőknek azonban semmi köze sem lehet a gazdasági-politikai hatalomhoz, nem lehet egyenrangú azzal, aki a saját tőkéjével a saját hasznára a profitjáért megvásárolja. Ez vonatkozik a dolgozó proletár bérrabszolga beszélőszerszámokra is Így a kapitalista piacgazdaságban nem is valósulhatnak meg az emberi és a demokratikus szabadságjogok. Nem is valósul meg A tervgazdálkodás A kapitalizmusban törvényes jog a bér-rabszolgaság, a kizsákmányolás, az élősködés, a népgazdaság érdekeinek alárendelése a kapitalisták érdekének konkurenciaharcának. A kapitalizmus népgazdasága az individualista erkölcse, a materialista, idealista, vallásos világnézetek tudománytalan zavaros kotyvaléka miatt csak alacsony tudatossági színvonalon szervezhető konkurenciaharcban működő piacgazdaság. Ezért a gazdaság az emberiség érdekében

következetesen tudományos alapokon nem szervezhető, mert alapvetően a konkurenciaharc miatt a piaci anarchia az úr, így a válságok, a háborúk, a létbizonytalanság a jellemzője A kapitalizmusban meghatározóan a kapitalisták egyéni profitérdeke érvényesül, a társadalom, a népgazdaság, a világgazdaság szervezése, az emberi és a demokratikus szabadságjogok megvalósulása is ezt tükrözi. A kapitalizmus alapvető érdeke a kizsákmányolás, mert így keletkezik a kapitalisták profitja és ezen az alapon lehetséges az élősködésük. A kizsákmányolás a proletár dolgozók által termelt értéktöbblet törvényes elsajátítása, amit a termelőeszközök kapitalista magántulajdona tesz lehetővé. A kapitalizmus antidemokratikus bérrabszolgatartó társadalom, a működéséhez kapitalista osztály önkényuralom szükséges A kommunizmus(szocializmus) a népgazdaság kollektív működésével, a termelőeszközök közös tulajdonával és

működtetésével, a szocialista demokráciával lehetővé teszi a társadalom és az emberiség érdekében a gazdaság és a társadalom tudományos világnézet szerinti szervezését. A kommunizmus(szocializmus) a népgazdaság szervezésére a tervgazdálkodást használja. Ehhez felhasználja a tudományos módszert és a tudományos világnézetet A marxizmus-leninizmus tudományos világnézete a dialektikus és történelmi materializmus A következetesen marxista-leninista kommunista pártok ezen a vezérfonalon járnak, csak így lehet emberré válni A kommunizmus tudományos alapon szervezett társadalmi forma, ahol már nincs bérrabszolgaság, demokrácia van. “ a tervgazdálkodás biztosítja a termelés és a fogyasztás szoros kapcsolatait, a termelőerők fejlődését.“ - Marxista fogalomlexikon „Népgazdasági tervezés - a szocialista népgazdaság fejlesztési terveinek kidolgozása és a munka megszervezése egységes társadalmi terv alapján. A

népgazdaság tervezése csak a szocialista termelési módban lehetséges, ahol a legfontosabb termelési eszközök társadalmi tulajdonban vannak A népgazdaság tervszerű vezetése a demokratikus centralizmus lenini elvére épül fel A tervgazdaság a szocializmus óriási előnye, amely biztosítja a válságmentes fejlődést, a termelés szakadatlan és a tőkés termelésnél sokkal gyorsabb ütemű növekedését, a munkaerő és az anyagi eszközök takarékos felhasználását, a néptömegek jólétének szüntelen emelkedését.“ - Közgazdasági kislexikon Az emberiség megmaradása, a gondolkodó emberé válás, a tervgazdálkodás, a kollektivizmus, a szocialista demokrácia, az osztály nélküli kommunista társadalom nélkül lehetetlen! A tudományos világnézet A tudományos világnézet az objektíven létező valóság tudományos módszerrel történő megismerésével alkotott törvényekre támaszkodik. A tudományos módszer az objektíven létező

világ megismerésének egyetlen korrekt lehetősége A tudományos módszer nem a képzeletével -, mint az idealizmus - alkotja meg az objektív világ, a természet törvényeit, hanem a valóság megfigyelésével, a tudomány eredményeire alapozott következtetéssekkel készíti a jelenségre adott magyarázatait, amit a valóságban ellenőrizni kell. A tudományos módszer állításainak a valóságban létezniük vagy megvalósíthatónak kell lenniük Azonban a körülmények miatt mégsem lehet mindent közvetlenül ellenőrizni, de következetesen a tudomány eredményeire támaszkodva a következtetések tudományos értékűek Nem lehet közvetlenül ellenőrizni a mikrovilág, a távoli makrovilág, stb tulajdonságait A tudományos módszer és világnézet is használja a képzeletét a megállapításaihoz, de azt következetesen ellenőrzi a valóságban. Az idealizmus alapvetően megmarad a képzelet világában, mert megállapításait nem kell következetesen

ellenőrizni a valóságban, nem szükséges következetesen a tudományos módszerrel bizonyítani sem, így végül is a hiszékenység szükséges az elfogadásához. Az emberek a gyakorlatban nem mindig képesek közvetlenül ellenőrizni az állításokat, sőt általában nem, ezért a hitre támaszkodnak az értékelésnél. A vezérfonal a dialektikus materializmusnál, a tudományos világnézetnél a tudományos módszer megállapításai alapján a tudományos hit. Az idealizmus letér a következetesen tudományos módszerről és megmarad képzeletre alapozott hitnél „Világnézet: a környező világról alkotott nézetek, fogalmak és képzetek rendszere. A világnézet a szó tágabb értelmében magában foglalja az ember környező világra vonatkozó nézeteinek összességét: a filozófiai, a társadalmi-politikai, az etikai, esztétikai, természettudományos és egyéb nézeteit. Szorosabb értelemben minden világnézet alapvető részét a filozófiai

kérdések alkotják A világnézet legfőbb kérdése a filozófiai alapkérdése Ennek eldöntésétől függően különböztethető meg a világnézet két alapvető válfaja, a materialista és az idealista világnézet.“ - Marxista fogalomlexikon A kapitalizmus világnézete a materializmus és az idealizmus keverékének zavaros kotyvaléka, az érdeke, az erkölcse ezt elkerülhetetlenül megköveteli. A kommunizmus azonban következetesen a tudományos világnézet alapján szervezi a társadalom életét a szükségleteinek megfelelően. Az emberi jogok a kapitalizmusban Vajon betarthatók a kapitalizmusban az emberi és a szabadságjogok? Igen, de csak a bérrabszolgaság szintjén! A kapitalizmus bérrabszolgatartó társadalom, a kizsákmányolók felsőbbrendűen élősködők piacgazdasága. A kapitalizmusban az emberiség elenyészően kis része felsőbbrendűként élősködik a túlnyomó többségben lévő dolgozó proletár bérrabszolgák felett. A

kapitalizmusban a dolgozó proletár az a munkaerő árú, aki bár szabadon, de a léte kényszere érdekében kénytelen eladni a munkaerejét, így válik kizsákmányolt bér-rabszolgává A kapitalizmusban a dolgozó proletár joga, szabadsága annyi, mint a szerszámé, ő a beszélő szerszám A kapitalizmusban az emberiség zöme beszélőszerszám! Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozata (részlet): 1. Minden emberi lény szabadnak születik, és egyenlő méltósága és joga van, 2. A jelen nyilatkozatban kinyilvánított összes jogok és szabadságok fajra, színre, nemre, nyelvre, vallásra, politikai vagy más véleményre, nemzeti vagy társadalmi származásra, vagyonra, születésre vagy más körülményre vonatkozó mindennemű megkülönböztetés nélkül mindenkit megilletnek 4. Senkit sem lehet rabszolgaságban vagy szolgaságban tartani; a rabszolgaság és a rabszolga-kereskedelem minden formája tilos A emberi és szabadságjogok a kollektivizmus, a

szocialista demokrácia és a tudományos világnézetre támaszkodva csak az osztály nélküli kommunista társadalomban érvényesülhetnek. Felsőbbrendűség A kizsákmányoló osztálytársadalmakban elkerülhetetlenül kialakul a társadalomban az alsóbb és a felsőbbrendű emberi kapcsolat. A kizsákmányolás célja az élősködés A kizsákmányoló az élősködése érdekében alárendeli az őket kiszolgálókat, alárendelt emberi kapcsolatot alakít ki, amihez erőszakra van szüksége A kizsákmányolók állama törvényessé teszi az ehhez szükséges hatalmi eszközöket A kizsákmányoló osztálytársadalmakban az alap és a felépítmény, a gazdasági, a politikai és az államhatalom alapvetően a kizsákmányoló élősködők érdekeit szolgálják. A kizsákmányoló társadalmi osztályok felsőbbrendű urai a rabszolgatartók, a földesurak, a kapitalisták, bár eltérő módon a lehető legnagyobb mértékben megfosztják kiszolgálóikat a

rabszolgákat, a jobbágyokat, a bér-rabszolgákat minden hatalomtól. A polgári demokrácia ezen úgy változtatott, hogy érdemben a bér-rabszolgáknak csak a hatalom látszatát adta, amivel legalizálják, jogossá teszik a kapitalisták kizsákmányolását és élősködését. Azonban a proletárok bérrabszolgák, alacsonyabb rendű emberek, valóságos hatalommal nem rendelkeznek, amit sokáig tűrnek, elfogadnak A polgári demokráciában működő kapitalizmusban azonban már az alkotmányra alapozottan mindenkinek joga van kizsákmányolónak lenni, de a kapitalizmus működési módja és erkölcse miatt ez csak egy lehetőség, így marad a többség számára a bérrabszolgaság, az alacsonyabb rendűség. A társadalmi osztály felsőbbrendűség mellet megtalálható a faji, nemzeti, etnikai, stb. felsőbbrendűség, de mindegyik alapvető célja a kizsákmányolás az élősködés érdekében Korunkban a fasizmussá alakult kapitalizmus a fasiszta-kapitalizmus.

Felsőbbrendűsége biztosításához totális hatalomra van szüksége, amit a kapitalista osztály önkényuralom, a fasiszta-kapitalizmus biztosít Önkényuralom, mert a kapitalizmus az emberiség többsége felett az emberi jogokban deklaráltan tiltott bér-rabszolgaságot valósítja meg, enélkül azonban nem működik Azonban a kapitalizmus minden változata bér-rabszolgatartó, mert a proletár dolgozók a létük érdekében kénytelenek munkaerejüket a munkaerő áráért eladni. A kapitalisták a bérrabszolgák által termelt értéktöbbletet törvényesen, a jogállami formában vagy anélkül is eltulajdonítják Alapvetően minden kapitalista változatnak ez a kizsákmányolás az élősködésre a célja, amihez a felsőbbrendűség, az eszt biztosító kapitalista osztály önkényuralom, a fasiszta-kapitalizmus elkerülhetetlen A kapitalizmus azonban imperializmus is, az egész földön a gyengébb nemzetek, fajok felett felsőbbrendűként élősködik. Az

imperializmus felsőbbrendű fasisztaként élősködik a földön Szocialista demokrácia A kapitalizmusban az emberiség többsége, a dolgozó proletárok bér-rabszolgaként kénytelenek eladni a munkaerejüket a felsőbbrendűként kizsákmányoló élősködő kapitalistáknak. A polgári demokráciában működő kapitalizmusban és a nyílt diktatúrában egyaránt fasiszta-kapitalizmus, a kapitalista osztály önkényuralom valósul meg, a demokrácia legfeljebb csak ennyire valósulhat meg A legteljesebb demokrácia csak a valódi, a gazdasági-politikai-társadalmi egyenjogúságon ala- puló demokráciában a szocialista demokráciában valósulhat meg, mert a kapitalizmusban az emberiség többsége alacsonyabb rendű bér-rabszolga lehet csupán. A kommunizmus/szocializmus kollektív társadalmi formája teszi lehetővé a szocialista demokrácia megvalósítását „demokrácia [gör.]: legáltalánosabb értelemben olyan politikai rendszer, amelyben a hatalom

forma szerint az egész nép kezében van, ténylegesen azonban valamely osztály diktatúrája érvényesül. A burzsoá politikusok és a reformisták a demokrácia fogalmát rendszerint elszakítják a konkrét gazdasági-társadalmi tartalomtól, és főleg a formális jelek alapján ítélik meg A marxizmus-leninizmus a demokráciát konkrét társadalmi-gazdasági tartalmában és feltételeiben vizsgálja A kizsákmányoló rendszerekben a demokrácia, a valóságos népuralom sohasem valósulhat meg A polgári demokráciákban a burzsoázia formális szabadságjogokat biztosít (alkotmányt, parlamentet és más képviseleti intézményeket hoz létre, általános választójogot ad stb.), de ha uralmát veszély fenyegeti, akkor elveti a polgári demokratikus szabadságjogoknak még a látszatát is, és nyílt terrorista diktatúrához folyamodik. A demokrácia új, magasabb rendű formája a proletárdiktatúra, ill a szocialista demokrácia, amely a nép többségének, a

dolgozó tömegeknek a demokráciája“ - Politikai kisszótár „népi demokrácia: a proletárdiktatúra egyik formája, amely kifejezi „a szocialista forradalom fejlődésének sajátszerűségét az imperializmus gyengülésének viszonyai között és az erőviszonyoknak a szocializmus javára történt megváltozását.“ Filozófiai kislexikon „szocialista demokrácia: új típusú demokrácia, azonos a néphatalom fogalmával. A kizsákmányolás megszűnésén, az osztályantagonizmusok felszámolásán és a szocializmus erősödésén alapul Biztosítja a néptömegek részvételét a szocialista állam tevékenységében. Nemcsak jogokat nyújt, hanem megteremti a jogok gyakorlásának feltételeit is.“ - Politikai kisszótár A kollektív társadalmi formában, a kommunizmusban/szocializmusban a termelőeszközök tulajdona és működése kollektív formában történik, így megszűnik az embertelen bérrabszolgaság. Kizsákmányolás A kizsákmányoló

osztálytársadalmakban, a rabszolgatartóban, a feudalizmusban, a kapitalizmusban a kizsákmányolás természetes és elkerülhetetlen, amit a rabszolga, a jobbágy, a bér-rabszolga dolgozók és a rabszolgatartók, a földesurak, a kapitalisták is természetesnek tartanak. Ezekben a primitív társadalmakban az emberiség még csak a gondolkodó állat, akinek a gondolkodása alapvetően a szerszám készítésre és használatra, a kizsákmányolásra és az élősködésre korlátozódik, a létéért küzd az ember-állat. Az ember-állatok lehetőségei különböznek, az erősebb, a jobb körülményekben élő a saját érdekében rákényszeríti az akaratát a többiekre, de ez tartósan csak akkor lehetséges, ha valóban érdemes rá Úgy, mint az evolúcióban, leegyszerűsítve, a rátermettebbé a jövő Az erősebb, a jobb körülményekben élő ember miden rosszindulat nélkül, mert lehetősége van, a többi ember fölé emelkedik, uralkodik rajtuk és

kizsákmányolja őket, mert ez lehetséges és szükséges is, ez előre viszi a fejlődést. Az élősködés a kizsákmányolás adta lehetőség következménye Hasonlóan élnek ebben a korban az ember-állatok, mint az állatok, alapvetően megegyezik az életfunkciójuk az állatokéval, amit a gondolkodásukkal az állatoknál magasabb színvonalon tudnak kielégíteni megvalósítani. Ekkor azonban még nincsenek meg a gondolkodó emberként való létükhöz a lehetőségek A gondolkodó embernek a létfeltételei már biztosítva vannak, nem kell ezért harcolnia, nem kell kizsákmányolnia élősködnie sem, ekkor már az ember az embernek nem a farkasa A kizsákmányolás a létfeltételek viszonylag alacsony színvonalán elkerülhetetlen és természetes, ami egészen a kommunizmus/szocializmusig tart. A gondolkodó emberré váláshoz azonban a gondolkodó állat teremti meg a lehetőségeket. Úgy, hogy fejleszti a termelőeszközöket, a tudományt, megalkotja a

tudományos világnézetet és a fejlettségnek megfelelő társadalmi formába változik A rabszolgatartó, a feudalizmus, a kapitalizmus ebbe a sorba tartozik, de ez még csak a gondolkodó állat korszaka az emberiségnek Gondolkodó emberré csak a kommunizmus/szocializmusban válhat Ehhez a korszakhoz eljutni a sorban a kapitalizmus a megfelelő forma, elkerülhetetlen A szocializmusban még a létfeltételekért verseny van, a kollektivizmus és a szocialista demokrácia azonban már lehetővé teszi a munka szerinti elosztást és a kizsákmányolás megszüntetését. A kommunizmusban a létfeltételekért már nincs szükség a versenyre, a fejlődéssel értelmetlenné válik. Ehhez azonban a termelőerőknek már magas színvonalon kell lennie és a tudományos világnézetnek uralkodóvá kell válnia Önkényuralom A kapitalizmus működése a proletárok kizsákmányolása nélkül lehetetlen. A proletár alapvetően a léte fenntartásához csak a munkaerejével, a

létfeltételek és egyéb értékek termeléséhez szükséges munkaképességgel rendelkezik. Az emberiség elenyészően kisebb része rendelkezik a létfeltételek előállításához szükséges termelőeszközökkel. Azonban csak termelőeszközök és a munkaerő együtt alkalmas a létfeltételek és értékek termeléséhez. A kapitalizmusban a termelőeszközök alapvetően a kapitalisták egy elenyésző kisebbség tulajdonában vannak A kapitalisták a profitjuk termelése érdekében a termelőeszközök működtetéséhez megvásárolják a munkaerőt, úgy mint az egyéb termelési tényezőt. A munkaerő bérért történő megvásárlása a munkaerő árának az értékén történik. A munkaerő ára egyenlő azzal a legkisebb tőkével, amibe az előállítása és üzemeltetése kerül, mint ahogy minden termelési tényezőé A kapitalista a munkaerő árut a profitjáért vásárolja meg és a proletárok által termelt értéktöbbletet a kizsákmányolással

törvényesen eltulajdonítja A kapitalista osztály önkényuralom az értéktöbblet törvényes eltulajdonításhoz elkerülhetetlen. Ezt a proletárok emberi jogait súlyosan sértő és emberileg megalázó bér-rabszolga rendszert csak erőszakkal lehet fenntartani. Ehhez az erőszakhoz a diktatúra különböző formái elkerülhetetlenek A kapitalista állam alapvetően a kapitalisták kizsákmányoló és élősködő érdekeit szolgálja, minden tevékenységét ez motiválja. A kapitalizmusban a tőkésosztály rendelkezik az államhatalom, az alap és a felépítmény adta minden lehetőségekkel, amivel totálisan uralkodhat a proletárok osztályérdekei felett. Azonban a kapitalizmus másként nem működőképes, csak önkényuralommal A kapitalizmus elenyészően kis számú kizsákmányolóinak a létezése érdekében minden hatalmat uralnia kell, mert a proletárokon való élősködése súlyosan sérti a proletárok emberi jogait. A kapitalizmusban jogilag

bárkiből kapitalista lehet, de ez nem következhet be, mert a jobb lehetőséggel rendelkezők uralmuk alá rendelik éppen azokat, akik a létfeltételeket megtermelni képesek. A kapitalizmus jogállamában joguralom van, törvények szabályozzák a társadalom minden lényeges funkcióját, az életét. A polgári parlamentben a törvényalkotás és a végrehajtás a kapitalista hatalom csúcsa, ami azonban a kapitalizmus érdekében működik. Ez a kapitalisták törvényes lehetősége a kizsákmányolásra, a munkaerő vásárlásra és ez alapján az élősködésre A kapitalizmus minden formájában változatában a totális hatalom érdekében kapitalista osztály önkényuralom valósul meg, mert másként nem lehetne fenntartani. Ezért a kapitalista jogállamban minden valóságos hatalomból az értékeket létrehozó proletárokat erőszakkal ki kell szorítani. A tudománytalan világnézet A világnézet, az erkölcs az ember gondolatainak, cselekedeteinek

vezérfonala. A hamis világnézet jellemzője a következetesen objektív tudományos módszer hiánya, tagadása A következetesen objektív tudományos módszer mindig az objektív valóság tényeiből indul ki és megállapításait az objektív valóságban, a gyakorlatban ellenőrzi. A tudománytalan világnézet, mint az idealizmus és a vallás nem támaszkodik következetesen az objektív valóságra, elkalandozik a képzelet világába és ott is ragad. Ez azonban a téves úton járás aminek az egész emberiség a kárát látja A tudománytalan világnézettel nem lehet az objektíven létező valóságot megismerni azonban az idealizmusnak és a vallásnak nem is kell állításait a valóságban ellenőrizni és bizonyítani sem, elég a hit, a hiszékenység. Az idealizmus és a vallás alapvető motiválója a szellemvilág, az isten keresése, amit azonban soha sem találnak meg, így marad a vak hit, a hiszékenység az állításainak az elfogadására. A

tudománytalan világnézet a képzelet, a fantázia birodalma, bár valós elemei is vannak, de nem szükséges a végkövetkeztetéseinek megfelelnie az objektív valóságnak és általában nem is fe- lel meg. A tudománytalan világnézet gyakran alig különbözik a szélhámosságtól, a hazugságtól, mivel nem igényli a korrekt bizonyítást. Így vagy igaz vagy nem, ezt csak következetesen a tudományos módszerrel lehet eldönteni, de ettől irtózik, mint az ördögtől A tudománytalan világnézet szeret a jelenségek magyarázatához a látszatra, a képzeletre, a tudatlanságra hagyatkozni Azonban ez nem is lehet másként, mert éppen a tudatlanságban van az ereje, a hiszékenység a fegyvere. Az emberiség még nagyon sok mindent nem ismer, de ezt el kell ismerni és csak a tudományos módszerrel szabad keresni a magyarázatot. Minden egyéb módszer zsákutcába vezet A tudományos hit minden eleme az objektív valóság megismert törvényeire támaszkodik,

amit bizonyítani is tud. A következetesen objektív tudomány szerint az anyagi világon kívül más nem létezik, ez a materializmus állítása. Az idealizmus változatos formákban ebből az objektív valóságból a képzelet, a tudományoskodás segítségével keresi a kiutat, de végül is eljut abba a semmibe, amit kitalált, de bizonyítani szeretne, ami valójában nem létezik és korrekten, következetesen nem is bizonyítható. A végeredmény valamilyen anyag nélküli semmi valami, egy szellemvilág, ami csak a képzeletben létezik. És mindig ide jut el az idealizmus, a kitalált semmibe, a szellemvilágba, az istenhez Azonban a kitalált semmi nagyon veszélyes az emberiség számára, mert az objektív valóság bizonyított tényei helyett a hiszékenység szükséges az elfogadásához. A hiszékeny embert, aki valójában nem szeret gondolkodni csak képzelődni, más hamis állításra is rávehető Rávehető, hogy mondjon le a saját érdekeiről és a

szélhámos hazugságokat elfogadja. Az osztályharc ellen ez nagyon hatásos fegyver, ez a kapitalizmus eredményes szélhámossága az emberiség ellen! Isten és a kapitalizmus Isten a vallás szerint a legfőbb lény, aki az emberiség és a világ teremtője, felsőbbrendű, mindenható, mindentudó, tökéletes valami anyagtalan szellem. Bár ezt csak a vak hit, a képzelet által kreált magyarázat támogatja azonban a valóságban nyoma sincs, semmilyen tudományos bizonyíték nem támasztja alá, ennek ellenére nagyon sikeres fantasztikus valami az emberiség világképében. A lényeg, hogy ez az isten világkép a kapitalizmus földi mása, ezért ragaszkodnak hozzá. Az isten földi mása a kizsákmányoló élősködő kapitalista, aki mivel minden hatalom birtokosa felsőbbrendűen élősködik a dolgozó emberiség felett. Bár demokráciáról fecsegnek a bérrabszolgák számára, de ez csak szélhámos hazudozás A beszélőszerszám az alacsonyabb rendű az őt

megvásárlónál, ez vitathatatlan. A kapitalista urak felsőbbrendűek a dolgozó proletár bér-rabszolga beszélőszerszámok felett, hasonlóan mint az isten és az emberiség Felsőbb és alsóbbrendű között nincs demokrácia, alárendelt úr és szolga viszony van, a kapitalisták a bér-rabszolgák urai és parancsolói Így a kapitalizmusban a demokrácia hirdetése az szélhámos hazugság, de az alacsonyabb rendű bérrabszolgák tudata erre van kialakítva. Elhiszik azt a valótlanságot, hogy nekik demokratikus jogaik vannak, azonban ehhez valóságos hatalmuk nincs, mert csak beszélőszerszámok A kapitalista a proletár dolgozókhoz képest felsőbbrendű, mert a gazdasági, a politikai és az államhatalom totális birtokosa, majdnem azt csinál, amit akar, persze azért kisebb a hatalma, mint a kitalált istennek. Mert nem mindenható, nem mindentudó és nem tökéletes A proletár dolgozók egy része, akik képesek ezt átlátni nem veszik be a felsőbbrendű

tulajdonságát, hanem egyszerűen egy aljas élősködőnek tartják a kapitalistákat. Mert a kapitalista az kizsákmányoló és élősködő, amit a hatalom totális birtokában megtehet Mivel a kapitalizmusnak az emberiség tudata, világnézete, erkölcse felett is totális hatalma van ezt csak a felvilágosultak, a tudományos világnézettel rendelkezők ismerhetik fel Ezek a marxista-leninista kommunisták Ezért a kapitalizmus minden tőle telhetőt megtesz a tudományos világnézet üldözésére. Ehhez a vallás, az idealizmus tökéletesen megfelelő eszköz. Bár valószínűleg az okosabb kapitalisták nagyon jól tudják, hogy az isten csak kitalált valami, de az érdeküknek megfelel Polgári demokrácia A polgári demokráciában működő kapitalizmus alapvető jellemzője a törvényes bérrabszolgaság, a kizsákmányolás és az élősködés. A bér-rabszolgaság megvalósításához a proletárok emberi jogait törvényesen, sőt alkotmányosan

korlátozni kell. A termelőeszközök törvényes magántulajdona elkerülhetetlenül szükségessé teszi a bér-rabszolgaságot A kapitalisták a bér-rabszolgák által termelt értéktöbbletet törvényesen eltulajdonítják a profitjuk érdekében. A kapitalizmusban erre épül a demokrácia, a törvényes kizsákmányolásra és bér-rabszolgaságra az élősködés érdekében Bravó! Milyen demokrácia lehetséges a felsőbbrendű kapitalista urak és a bérrabszolgáik között? A polgári demokráciában csak a demokrácia látszata lehetséges, mert a kapitalizmus az beszélőszerszám társadalmi forma. A polgári demokráciában a törvényhozás, az államhatalom, a gazdasági és politikai hatalom totálisan a kapitalistáké, ez kapitalista osztály önkényuralom, a mosolygó fasizmus. A polgári demokrácia parlamentjeiben nincs osztályérdek képviselője a bérrabszolgáknak. A polgári „demokratikus“ választásokon nem lehet reális esélye a

marxista-leninista kommunista pártnak „Demokrácia: legáltalánosabb értelemben olyan politikai rendszer, amelyben a hatalom forma szerint az egész nép kezében van, ténylegesen azonban valamely osztály diktatúrája érvényesül. A burzsoá politikusok és a reformisták a demokrácia fogalmát rendszerint elszakítják a konkrét gazdasági-társadalmi tartalomtól és főleg formális jegyek alapján ítélik meg. A marxizmus-leninizmus a demokráciát konkrét társadalmi-gazdasági tartalmában és feltételeiben vizsgálja. A kizsákmányoló rendszerekben a demokráciának csak külső látszata van meg, a valóságos népuralom sohasem valósulhat meg benne. A demokrácia csak az elnyomó osztályok(a kisebbség)számára van biztosítva, az elnyomott osztályok(a többség) számára ugyanakkor ez diktatúrát jelent. A polgári demokráciákban a burzsoázia formális szabadságjogokat biztosít(alkotmányt, parlamentet és más képviseleti intézményeket hoz

létre, általános választójogot ad stb.) de minden módon akadályozza, hogy a tömegek valóban élhessenek is azokkal. Ha a burzsoázia uralmát veszély fenyegeti, akkor elveti a polgári demokratikus szabadságjogoknak még a látszatát is, és nyílt terrorista diktatúrához folyamodik A demokrácia új, magasabb rendű formája a szocialista demokrácia, amely a nép többségének, a dolgozó tömegeknek a demokráciája.“ - Marxista fogalomlexikon „A szocialista demokrácia a demokrácia legmagasabb formája: a politikai egyenlőséget a gazdasági-társadalmi egyenlőséggel alapozza meg; a nép többsége, a dolgozó tömegek számára demokrácia; - Filozófiai kislexikon A szocialista demokrácia a valódi, a gazdasági-politikai-társadalmi egyenjogúságon alapuló demokrácia, ami a kommunizmus/szocializmusban valósulhat csak meg. Bérrabszolgaság A kapitalizmus minden formájának alapvető társadalmi osztályai a kapitalisták és a proletárok. A

proletárok jellemzője, hogy nem rendelkeznek a létfeltételeik megtermeléséhez szükséges termelőeszközökkel, ezért kénytelenek bérrabszolgává válni. A kapitalisták a saját tőkéjükkel a termeléshez szükséges termelési tényezőket megvásárolják, ebbe beletartozik a munkaerő áru, a dolgozó proletár bérrabszolga is. A kapitalisták a tőkét azért fektetik a termelésbe, mert profithoz akarnak jutni A kapitalista termelésben a profit úgy keletkezik, hogy a megvásárolt termelési tényezők segítségével, felhasználásával a proletárok a munkájukkal értéktöbbletet hoznak létre, amit a kapitalisták törvényesen eltulajdonítanak. A kapitalista tőkét fektet a termelésbe, a proletárok a munkabérükért értéktöbbletet hoznak létre, ebből származik a kapitalista profitja, amihez ingyen jut hozzá Miért jobboldali világnézetű a kapitalizmus minden változata? A kapitalista kizsákmányoláshoz és élősködéshez

felsőbbrendűként kell viszonyulnia a tőkéseknek a bérrabszolgákhoz. A jobboldali világnézet alapvető jellemzője a felsőbbrendűség és ezen az alapon az élősködés, az uralkodás, a kizsákmányolt érdekinek az alárendelése. Ez tökéletesen megfelel a kapitalizmus osztályviszonyaira, a felsőbbrendű kapitalista kizsákmányoló és az őket kiszol- gáló alsóbbrendű dolgozó proletár bérrabszolgák emberi kapcsolatára. Azonban ez az előző társadalmi rendszerekre is érvényes, a rabszolgatartóra, a feudalizmusra és természetesen a kapitalizmusra is A kapitalizmus nem működik bérrabszolgaság nélkül! „A rabszolgatartó és a feudális társadalomban az anyagi javak termelői a rabszolgák és a jobbágy parasztok jogilag nem voltak teljes értékűek, és személyileg függtek a termelési eszközök birtokosától. Ezekben a társadalmakban az osztálykülönbségek az államhatalom segítségével jogilag a lakosság rendi

felosztásában rögződtek A törvény mindegyik rend számára külön helyet állapított meg az államon belül, különböző jogokat és kötelezettségeket írt elő Ezért a rabszolgatartó és a feudális társadalom osztályai külön rendek is voltak. A tőkés termelési mód egyszerűbbé tette a társadalom osztálytagozódását, s eltörölte a rendi előjogokat. A kapitalizmusban a közvetlen termelők a munkások jogilag szabaddá váltak De nincsenek termelési eszközeik, s gazdaságilag a tőkésektől függnek. A kizsákmányolás tőkés rendszerét Marx és Engels a bérrabszolgaság rendszerének nevezte“- A marxista filozófia alapjai A kapitalizmus a működése érdekében kénytelen a termeléshez megvásárolni a dolgozó proletárok munkaerejét, akik így bérrabszolgák lesznek. Ezt csak a kommunizmus szüntetheti meg! Kommunizmus az osztály nélküli társadalom A kizsákmányoló társadalmak osztálytársadalmak, ahol alapvetően két

társadalmi osztály létezik, ezek a kizsákmányoló élősködők és az őket kiszolgálók. Bár különböző módon történt a kizsákmányolás, de a végeredményben a felsőbbrendűként élő kizsákmányolók törvényesen az államhatalom védelmében élősködnek a dolgozók felett. A kizsákmányoló rabszolgatartók, földesurak, kapitalisták a gazdaság, az államhatalom, a politika, a társadalom, a világnézet, az erkölcs totális urai A kiszolgálóik a rabszolgák, a jobbágyok, a bérrabszolgák nem rendelkeztek a termeléshez szükséges, a társadalmi formához illeszkedő termelőeszközökkel. A rabszolga az maga is árú volt, a jobbágynak nem volt saját tulajdonú földje, a bérrabszolgának csak a munkaképessége létezik, azonban mind beszélőszerszámok, akik a felsőbbrendű kizsákmányolóik élősködése érdekében létezhettek csupán. A termelőeszközök fejlődésével változnak a termelési viszonyok egészen a

szocializmus/kommunizmusnak megfelelő szintre, ahol már a termelőeszközök birtoklása és működtetése kollektív formában történik. A társadalmi osztályok megszüntetésével, a szocialista forradalommal lehetővé válik a valódi, a gazdasági-politikai-társadalmi egyenjogúságon alapuló demokrácia és az emberi jogok megvalósítása, de csak akkor. Addig azonban megmarad a bérrabszolgaság „Kommunizmus: a kapitalista társadalmat felváltó társadalmi-gazdasági alakulat, a munkásmozgalom végcélja. Fejlődésének több szakasza van: alsó foka a szocializmus, felső foka a kommunizmus Elméletileg Marx és Engels alapozta meg - Marxista fogalomlexikon A társadalmi osztályok csak akkor szűnhetnek meg, ha a termelőerők fejlettsége lehetővé teszi a munka majd a szükségletek szerinti elosztást, mert a létért való küzdelem az egyenlőség ellen hat, a jobb helyzetben lévő igyekszik a saját érdekei alá rendelni az embertársait. Azonban, ha a

kommunizmus nem valósul meg, akkor a termelőerők fejlődése, a megosztottság, a fasiszta-kapitalizmus gazdasági anarchiája, barbársága elpusztítja az emberiséget. Mosolygó fasizmus A mosolygó fasizmus tipikusan a polgári demokráciában létező fasizmus, alapvetően ugyanaz a célja mint bármely kapitalista formának, kizsákmányolás, élősködés, ha lehetséges gyarmatosítással más nemzetek kifosztása. A fasizmussá változott kapitalista világrendszer a fasiszta-kapitalizmus változatos módon a körülményeknek megfelelően alakítja a demokrácia és a diktatúra módszereit. A klasszikus hitleri fasiszta változat elveti a demokráciát, a mosolygó fasizmus csak a demokrácia látszatát adja a bérrabszolgáknak. A kapitalizmus a termelőerőket és a tudományt szocializmussá éretté fejlesztette, de ezzel eljutott a kapitalista-szocializmusba, ezt csak a fasiszta-kapitalizmussal, a kapitalista osztály önkényuralommal képes megvédeni, ehhez

azonban a valóságos hatalomból a bérrabszolgákat és az osztályérdekeit védő, képviselő marxista-leninista kommunista pártokat távol kell tartani. Elenyésző kivételtől eltekintve a polgári parlamentekben nincs képviselve a bérrabszolgák osztályérdeke A kapitalista törvényhozás a bérrabszolgaságot, a kizsákmányolást védi A mosolygó fasizmusban a bérrabszolgáknak polgári demokratikus jogaik vannak, a választásokon alapvetően bárkire szavazhatnak. De ez nem teszi lehetővé a bérrabszolgák osztályérdekeinek megfelelő választást, mert a marxista-leninista kommunista pártok működését minden eszközzel akadályozzák és sikeresen. Ehhez minden eszközük megvan a kapitalista rendszereknek, rendelkeznek az alap, a felépítmény, az államhatalom, a világnézeti és erkölcsi befolyásolás lehetőségével „Fasizmus: az imperializmus viszonyai között, a kizsákmányoló osztályok legreakciósabb részének legsovinisztább,

legagresszívebb nyílt terrorista diktatúrája, amely vad, erőszakos terjeszkedés, más népek leigázása, a faji gyűlölet szitása, szélsőséges kommunistaellenesség és antidemokratizus jellemez. Szociális demagógiájával igyekszik tömegbefolyásra szert tenni A kapitalizmus általános válságának talaján nagy társadalmi megrázkódtatások idején jött létre, amikor az uralkodó osztályok a régi módon, a polgári demokrácia eszközeivel nem tudnak kormányozni, a munkásosztály pedig nem elég erős a hatalom megragadásához, a társadalmi-politikai erők polarizálása kritikus szakaszba lépett, a jobboldali erők a szélsőséges reakció (fasizmus) oldalán tömörülnek, a munkásmozgalom és az antifasiszta demokratikus tábor viszont nem egységes, de potenciálisan fenyegető erő a reakcióval szemben.“ - Marxista fogalomlexikon A fasizmus minden változatának döntő ismérve a marxista-leninista kommunista pártok elleni harc, ami háború a

kapitalizmus védelmében, ez a fasizmus lényege. Maglód, Salánki László 2025. április 23