Crime (investigation) subjects | Criminalistics » Dr. Kovács Gyula - Múltidéző, Detektívtörténetek és régi bűnügyek nyomozásának tapasztalatai

Múltidéző – Detektívtörténetek és régi bűnügyek nyomozásának tapasztalatai1 Időutazásra invitálom a nyájas olvasót: ha úgy tetszik, egyfajta múltidézésre, amelynek során régi – kitalált vagy valóságos – detektívtörténeteket eleveníthetünk fel. E visszatekintés során, szembesülhetünk a kor nyomozóideáljaival, valamint – mintegy belesve a kulisszák mögé – megismerkedhetünk az egykori bűnügyek felderítésének a fortélyaival. Vajon, annak idején, milyennek képzelték a detektívromantikát a regényírók, miről írtak az újságok bűnügyi tudósítói, és mit csináltak jobban vagy másképpen a ’nagy öregek’? Az időkerék döcögve megindul, gyorsul, lassít, majd egyre lassabban forog; fékez, és végül megáll. Merre járunk? Hányat írunk? Igen, már látni: Veszprém megyében, az 1960-as évek végén vagyunk, dr. Horváth István r. alezredes főkapitány-helyettesi irodájában Horváth r alezredes éppen

emlékiratain dolgozik. Javaslom, olvassunk bele Dr. Horváth István2 – Dr Kovács Gyula Akinek kútja van a pince mellett Gyakran hallani mostanában olyan véleményeket, hogy a nagy vagyonok egybeállása és az igen magas keresetek okozati összefüggésben vannak a ’kemény kéz politikájának’ megszűnésével, a közéleti liberalizmussal, a túlzott törvényességgel, egyszóval mindazzal, ami lényeges különbséget jelent, az úgynevezett Rákosi3-politikával szemben. Az Obsitos Detektívek Lapjának egyik rovatcíme. Dr. Horváth István (1917–1981) r ezredes, jogász, 1945–1971 között a rendőrségnél dolgozott Utolsó szolgálati helye – 1957-től – a Veszprém Megyei Rendőr-főkapitányság volt, ahol a rendőrfőkapitány bűnügyi helyetteseként tevékenykedett. A szerkesztő és társszerző: dr Kovács Gyula [KGyul@]™ megjegyzése (minden lábjegyzetbejegyzés és

szövegközti jegyzet a szerkesztőtől származik) 3 Rákosi (Rosenfeld) Mátyás (1892–1971) magyar kommunista politikus. A Magyar Kommunista Párt (MKP), majd a Magyar Dolgozók Pártjának főtitkára, 1952 augusztusa és 1953 júliusa között a Magyar Népköztársaság Minisztertanácsának elnöke, 1948-tól 1956os száműzetéséig az ország teljhatalmú ura. A nevével jelzett korszak Magyarország történelmének egyik legsötétebb időszaka volt Forrás: https://wwwkommunizmuskutatohu/eletrajzok/rakosi-matyas (2025 05 22) 1 2 Horváth – Kovács: Akinek kútja van a pince mellett Nos, nemigen szoktunk vitatkozni az efféle megállapításokkal, pedig ugyancsak kellene. Már csak azért is, mert szinte elképzelhetetlen, hogy egy kétségtelenül jobb politika kézenfekvően rosszabb eredményt hozzon magával. * A pénzügyőr 1958-as példája alapvetően ellentmond minden okoskodásnak. A pénzügyőr 1945 nyarán 50 kilogrammos csomaggal települt át

Szlovákiából4, befejezve az ottani pénzügyőri tevékenységét. Magyarországon ugyancsak pénzügyőr lett, és amikor eljártunk ellene, már volt Rákosszentmihályon5 egy háromszobás kertes háza, a balatoni borvidéken 5 hold termőszőlője. A szőlőbirtok közepén egy kastélynak beillő udvarház állt, alatta óriási pince, a pincében 200 hektoliternyi hordó és minden elképzelhető pincészeti felszerelés. A felsorolt vagyont az akkori árakon bőven egymillió forint6 felett kellett értékelni Végül nemhogy kút, hanem egyenesen vezetékes víz volt a pince mellett. A pénzügyőr úgy került képbe, hogy egyike volt ama három ’őstermelőnek’, akik boraik kiváló minősége és egyéb okok miatt, jogot nyertek arra, hogy termelői boraikat poharazva (kimérve) árusítsák a mezőgazdasági kiállításon7. Az első gyanút az adta, hogy a kimérési engedély 30 hektoliterre szólt, a valóságban azonban 60 hektolitert szállítottak le, és

mértek ki, természetesen 30 hektoliter címén Ez önmagában 21000 forintos adócsalás gyanúját keltette, mivel a közfogyasztásra kimért bornak 7 forint volt a literenkénti adója.8 A továbbiakban adatok érkeztek arról, hogy pénzügyőrünk nem a saját borát árulja, sőt, nem valódi bort ad el. * Az 1918-ban megalakult Csehszlovákia 1939-ben megszűnt létezni, Cseh- és Morvaország német protektorátus lett, keleti felén létrejött az 1945-ig létező, ’független’, németbarát bábállam, Szlovákia. Az 1945-ben újjászülető Csehszlovákiában 1948-ban a kommunisták kerültek hatalomra, az ország a szovjet tömb része lett. 1992 december 31-i hatállyal ismét megszűnt Csehszlovákia, amelynek hivatalos neve 1990-től Cseh és Szlovák Szövetségi Köztársaság volt. Utódaként 1993 január 1-jén létrejött a Cseh Köztársaság és a Szlovák Köztársaság. Forrás:

https://mmult-korhu/egy-evszazadon-belul-ketszer-jott-letre-esvalt-szet-csehszlovakia-20221231 (2025 05 22) 5 Rákosszentmihály 1950. január 1-jétől Nagy-Budapest XVI kerülete Forrás: https://budapesthu/ (2025 05 22) 6 1958-ban 1 forint 161 mai forintot ért (2023-as adat). A pénzügyőr vagyona tehát napjainkban 161000000 forint lett volna Forrás: https://artortenethu/magyar-penzertekindex-arak-es-devizak-alapjan-1754-tol/ (2025 05 22) 7 A 62. Országos Mezőgazdasági Kiállítás és Vásár (Budapest, 1958) 8 A 21.000 forint napjainkban 3381000 forintot ér (2023-as adat) 4 2 Horváth – Kovács: Akinek kútja van a pince mellett A lefolytatott nyomozás a következőket állapította meg: A mezőgazdasági kiállításon szerepelt a bornak egy olyan része, amelyet a pénzügyőr néhány hónappal korábban, tehát nyáron készített. Megvásárolta igen olcsón alapbornak a helyi református pap nem valami jól sikerült termését. Ez a termés enyhén

silleres9, savanykás, gyengécske valami volt. Ehhez fele-fele arányban Balaton-vizet vegyített, megfelelő mennyiségű élesztővel és cukorral újból forrást indított be, végül ízesítőket, különféle savakat, aromákat adott hozzá. Így keletkezett háromféle kitűnő bor: szilváni, szürkebarát és olaszrizling Ezek a ’csinált’ borok egyébként csakúgy, mint a szakértelemmel készített hasonló italok, egyáltalán nem voltak rosszak, mivel kivétel nélkül nemes anyagokat tartalmaztak. A pénzügyőr ellen folytatott eljárás közelebb hozott egy olyan problémát, amely nem volt teljesen ismeretlen, de amelyről senki nem akart beszélni. Igen komoly erők vonultak fel abból a célból, hogy eltérítsenek minket az eljárásoktól. Előfordultak gúnyolódások és sajnálkozó, vállveregető megnyilvánulások Sokan az illetékesek közül sem voltak hajlandók tudomásul venni, hogy a nagy pénzcsinálás egyik legkönnyebben járható útja ez,

amelyet termelők és nem termelők egyaránt bejárhatnak, feltéve, ha akarják Az akkori cukorárakat számítva, a befektetett pénz igen hamar, néhány hét alatt tízszeresen térült meg. Azon túl, hogy ez az üzérkedési forma10 durván negligálta a bortörvényt, a meg nem dolgozott jövedelem állandó és széleskörű eszközévé vált, egyúttal az ország cukorellátását veszélyeztette, hovatovább válságba sodorta Ezt a témát mintegy 20 év múlva boncolgatta egy nem hivatalos újságcikk, akkor, amikor a cukor világpiaci árának ’berobbanása’ folytán, nálunk is élesebb lett ez a probléma. De, lehetett-e titok például ennek az irdatlan mennyiségű cukornak az ilyen célra való felhasználása? Azt gondolom, a kereskedők előtt A hazai borfogyasztók körében rettentő népszerű kategória a rozé, de a siller már kevésbé. Hogy alulértékelt köre lenne a boroknak, túlzás lenne állítani, de kétségtelen, hogy kevés termőhelyen

veszik ezeket a borokat igazán komolyan. A rozé és a siller is kékszőlőből készül, de eltérő eljárással Forrás: https://borhu/szolofajtak/kekszolo-fajtak-vorosbor-stilusok/siller (2025 05 22) 10 A pénzügyőrrel szemben folytatott nyomozás idején (1958-ban) még a Csemegi Kódex (1878. évi V törvénycikk – a magyar büntetőtörvénykönyv a bűntettekről és vétségekről) különös részének (tehát az egyes bűncselekményeket érintő) rendelkezései voltak érvényben, amelyek – számos módosítással és kiegészítéssel – 1962-ig hatályban maradtak. Az új büntető törvénykönyv (a Magyar Népköztársaság Büntetőtörvénykönyvéről szóló 1961. évi V. törvény) 236 §-a büntetni rendelte az üzérkedést, ellenben a Csemegi Kódexben ilyen megnevezésű tényállás nem volt. Dr Horváth István gyaníthatóan ezt a történetet akkor vetette papírra, amikor a népköztársasági Btk. már hatályba lépett 9 3 Horváth –

Kovács: Akinek kútja van a pince mellett egyáltalán nem. A borvidékeken a szüretet megelőző hetekben a cukor iránti kereslet a megszokottnak csaknem a százszorosára nőtt. A kereskedők dicséretére legyen mondva, hogy ezt az igényt simán, zökkenőmentesen és feltűnés nélkül évről-évre kielégítették Amennyiben ehhez hozzászámoljuk, hogy a legnagyobb ’menő’ borcsinálók óvatosan, egész évben, és lehetőleg nem a lakhelyükön ’gyűjtötték’ a cukrot, akkor láthatjuk, miszerint a borhoz felhasznált cukor tényleges mennyisége szerfölött nagy volt. Példának okáért: más ügyben, egy kicsiny falusi portán tartott házkutatás során, a fáskamrában az aprított fa mögött, 200 kilogramm cukrot találtunk. Persze, nem csupán a kimondottan borvidékeket kell számításba venni. Előfordult, hogy egy vállalati igazgató, kihasználva a MÉK11 vezetőivel fenntartott barátságát, igen olcsón, romlott csemegeszőlőt vásárolt fel,

és megszaporítva cukorral, abból készített bort a megyeszékhelyen. Más esetben, nem bortermelő faluba szállították ’feldolgozásra’ az Alföldön összevásárolt étkezési szőlőt, hogy az értékesítéskor balatoni áron adhassák el. Tény, hogy a lakosság cukorfogyasztásának tiszteletreméltóan nagy fejadagjába jelentősen belejátszott a bor- és pálinkagyártás. A borcsináláshoz a cukor mellett, igen fontos alapanyag a víz. Ráadásul a víz ingyen van, azonban mégis akadt egy kívánalom vele szemben: lehetőleg közel legyen a pincéhez. Ez esetben ugyanis könnyebb volt a második, a harmadik vagy a negyedik ’szüret’ (a törköly és a seprő felhasználása). Forrás- és irodalomjegyzék https://artortenet.hu/magyar-penzertekindex-arak-es-devizak-alapjan1754-tol/ (2025 05 22) https://bor.hu/szolofajtak/kekszolo-fajtak-vorosbor-stilusok/siller (2025. 05 22) https://budapest.hu/ (2025 05 22)

https://m.mult-korhu/egy-evszazadon-belul-ketszer-jott-letre-es-valtszet-csehszlovakia-20221231 (2025 05 22) https://www.kommunizmuskutatohu/eletrajzok/rakosi-matyas (2025 05. 22) * 11 Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Kiállítás és Vásár. 4