Medical knowledge | Anatomy » Keserű Luca Kamilla - Az emésztőrendszer és működése

Keserű Luca Kamilla - Emésztőrendszer és működése Az emésztőrendszer és működése Az emésztőrendszer feladatai  A tápanyagok felvétele, mechanikai és kémiai feldolgozása.  A tápanyagok felszívása a vér- és nyirokkeringésbe.  A fel nem szívódott salakanyagok kiürítése. Az emésztőrendszer felépítése Az emésztőrendszer fő részei:  Emésztőcsatorna: o szájüreg, garat és nyelőcső o gyomor o vékonybél o vastagbél  Emésztőmirigyek: o nyálmirigyek o hasnyálmirigy o máj o epehólyag A tápcsatorna (emésztőrendszer) szakaszai és működése 1. Felső szakasz o Szájüreg: Az emésztés itt kezdődik. A fogak aprítják a táplálékot, míg a nyál enzimjei (pl amiláz) elkezdik a szénhidrátok lebontását, a nyelv segíti a falat kialakítását és a nyelést. o Garat és nyelőcső: A garat összeköti a szájüreget a nyelőcsővel, amely a táplálékot perisztaltikus mozgással továbbítja a gyomorba. A

nyelés során a garat és a nyelőcső izmai koordináltan működnek. 2. Középső szakasz o Gyomor: A gyomorban a táplálékot savas közegben (sósav) és enzimek (pl. pepszin) segítségével tovább bontják. A gyomor falai izmosak, és összehúzódásaikkal keverik a táplálékot o Hasnyálmirigy o Máj és epehólyag o Vékonybél: a tápanyagok lebontása és felszívódása zajlik itt. A vékonybél az emésztés és a felszívódás fő helye. Három részből áll:  Duodenum (patkóbél): Itt a máj és a hasnyálmirigy által termelt enzimek és váladékok keverednek a táplálékkal. 1 Keserű Luca Kamilla - Emésztőrendszer és működése  Jejunum (éhbél): Itt folytatódik a tápanyagok lebontása és felszívódása.  Ileum (csípőbél): Az utolsó szakasz, ahol a felszívódás befejeződik. 3. Alsó szakasz o Vastagbél: A vastagbélben a víz és a sók felszívódása történik, valamint a maradék anyagokból kialakul a széklet. A

vastagbélben élő baktériumok is részt vesznek a táplálék lebontásában o Végbél: A széklet ideiglenes tárolására szolgál, majd a végbélnyíláson keresztül ürül. 2 Keserű Luca Kamilla - Emésztőrendszer és működése A szájüreg anatómiája A szájüreg (cavum oris) felépítése és határai A fogak és az ajkak/pofák közötti tér, a tápcsatorna kezdeti szakasza, amely a szájnyílástól (rima oris) a torokszorosig (faucis) terjed.  Határai: o Elöl: ajkak (labia oris) o Oldalt: pofák (buccae) o Felül: szájpad (palatum), amely elülső részén kemény szájpad (palatum durum), hátul lágy szájpad (palatum molle) található, közepén a nyelvcsappal (uvula) o Alul: nyelv (lingua) és a szájfenék o Hátul: torokszoros (faucis)  Részei: o Szájtornác (Vestibulum oris): A fogak és az ajkak/pofák közötti tér 3 Keserű Luca Kamilla - Emésztőrendszer és működése o Fogak (dentes): Az embernek 32 maradó foga van,

amelyek a táplálék mechanikai feldolgozásában játszanak szerepet. o kemény szájpad (palatum durum): elülső rész o lágy szájpad (palatum molle): hátulsó rész o Nyelv (lingua): Izmos szerv, amely fontos szerepet tölt be az ízérzékelésben, a nyelésben, a beszédben és a táplálék mozgatásába. o Nyelvcsap (uvula)  A nyelvcsap a lágy szájpad része, és nyeléskor felfelé mozdul, hogy elzárja a nasopharynxet (orrgarat), így az étel vagy ital nem jut az orrüregbe.  A nyelvcsap segít a hang rezonanciájának és kiejtésének szabályozásában, főként az orrhangok képzésében.  A nyelvcsap ingerlése reflexesen kiválthatja a nyelési vagy öklendezési reflexet, ami védőfunkcióként működik. o Torokszoros (faucis) Nyálmirigyek (glandulae salivariae):  Nagy nyálmirigyek: o fültőmirigy (glandula parotis) o állkapocs alatti mirigy (glandula submandibularis) o nyelv alatti mirigy (glandula sublinguali)  Kis nyálmirigyek: a

szájnyálkahártyában elszórtan elhelyezkedő mirigyek A nyál fontos szerepet játszik az emésztésben, mivel több enzim is található benne, amelyek megkezdik a táplálék lebontását már a szájüregben. A legfontosabb nyálenzimek a következők:  Amiláz - A szénhidrátok emésztése a szájüregben kezdődik (nyál amiláz), de a gyomorban sav hatására inaktiválódik. A nyál legfontosabb emésztőenzime A keményítőt (poliszacharidokat) bontja maltózzá (diszacharid).  Lipáz - A zsírok bontását segíti elő. Leginkább csecsemőkben aktív, mivel az anyatej zsírtartalmának emésztésében fontos szerepet játszik. A gyomorban is működhet, mivel viszonylag jól tűri a savas közeget.  Lizozim - Nem emésztőenzim, hanem antibakteriális hatású enzim. Feladata a baktériumok sejtfalának lebontása, így véd a fertőzésektől.  Mucin - Nem enzim, de fontos összetevője a nyálnak. Egy nyálkaanyag, amely a táplálékot bevonja,

megkönnyítve a nyelést és a gyomorba jutást. Szájnyálkahártya (mucosa oris): Többrétegű, el nem szarusodó laphám borítja, amely védi az alatta lévő szöveteket, és részt vesz az érzékelésbe. A szájnyálkahártya több fontos szerepet is ellát az emberi szervezetben 4 Keserű Luca Kamilla - Emésztőrendszer és működése 1. Védőfunkció: A szájnyálkahártya védi a szájüreget a mechanikai sérülésektől, fertőzésektől és irritáló anyagoktól. Megakadályozza, hogy a szájban lévő baktériumok és más kórokozók bejussanak a szervezetbe. 2. Nyálképzés: A nyálkahártya mirigyei nyálat termelnek, amely segíti az étel emésztését, hidratálja a szájüreget, és elősegíti az étkezés során történő nyelést. 3. Kémiai és mechanikai érzékelés: A szájnyálkahártya tartalmaz érzékelő idegvégződéseket, amelyek az ízlelőbimbók révén lehetővé teszik az ízlelés érzékelését, valamint az érintést,

fájdalmat. 4. Felszívódás: Egyes anyagok, például bizonyos gyógyszerek a szájnyálkahártyán keresztül is felszívódhatnak, ezáltal gyors hatást biztosítva. A szájüreg (cavum oris) funkciói  Emésztés kezdete: A szájüregben történik a táplálék mechanikai feldolgozása (rágás) és a nyál enzimjei által megkezdődik a kémiai emésztés.  Ízérzékelés: A nyelv ízlelőbimbói segítségével történik.  Beszédképzés: A nyelv, az ajkak és a szájpad együttműködésével alakulnak ki a beszédhangok.  Légzés: A szájüreg alternatív légzőútvonal lehet az orrüreg mellet. A fogak felépítése A fog három fő részből áll: 1. Fogkorona (corona dentis): A fog látható része a szájüregben 2. Fognyak (collum dentis) A korona és gyökér közötti szűkebb rész 3. Foggyökér (radix dentis) A fog csontba ágyazott része A fog anyagai:  Zománc (enamelum) A test legkeményebb anyaga, a korona külső rétege.  Dentin

(dentinum) A zománc alatt elhelyezkedő, csontkeménységű réteg.  Cement (cementum) A gyökér külső borítása.  Fogüreg (cavum dentis) Ez a tér egy üreg, ami a fog belsejében található. Olyan, mint egy kis „helyiség” a fogon belül Tartalmazza a fogbelet (pulpa dentis). Anatómiailag ez a belső üreg, amely a koronarészben (pulpakamra) és a gyökérrészekben (gyökércsatornák) is folytatódik.  Fogbél (pulpa dentis) Ez a szövet, ami kitölti a fogüreget. Lágy, erekkel és idegekkel gazdagon ellátott szövet Feladata: érzékelés, tápanyagellátás, javítófunkciók a fogban. 5 Keserű Luca Kamilla - Emésztőrendszer és működése Mi a különbség a fogüreg és a fogbél között? Fogüreg a szoba a Fogbél pedig a bútorok, tárgyak a szobában! Fogtípusok (maradó fogazat – 32 db) Típus Latin Szerepe Metszőfogak dentes incisivi Vágás Szemfogak dentes canini Szúrás, tépés Kisőrlők dentes premolares Őrlés

(segéd) Nagyőrlők dentes molares Erőteljes őrlés 6 Keserű Luca Kamilla - Emésztőrendszer és működése A gyomor (ventriculus, gaster) és működése Elhelyezkedése és általános jellemzői:  A gyomor a hasüreg bal felső részében, a rekeszizom alatt helyezkedik el.  A nyelőcső folytatásaként kezdődik, és a patkóbélbe (duodenum) torkollik.  A gyomor egy tágulékony, izmos falú szerv, mely részt vesz a táplálék emésztésében és tárolásában. Gyomor részei  Gyomorszáj (Cardia), a gyomor felső bemenete.  Gyomorfenék (fundus ventriculi v. gastricus) vagy gyomoralap  Gyomortest (Corpus gastricum) a gyomor fő tömege  Kis görbület (Curvatura minor) a gyomor elülső felszíne  Nagygörbület (Curvatura major) a gyomor hátulsó felszíne  Gyomorkapu (Pylorus) a gyomor alsó vékonybélbe vezető nyílás Fő feladata 1. Tárolás és keverés  Lehetővé teszi, hogy nagyobb mennyiségű táplálékot

egyszerre fogyasszunk. A gyomor tehát tárolja a nyelőcsőből érkező táplálékot, és izomösszehúzódásokkal (perisztaltika) keveri azt a gyomornedvvel. 2. Kémiai emésztés  A fehérjék részleges lebontása itt kezdődik. A gyomorban főleg a fehérjék emésztése zajlik A pepszin fehérjéket kisebb peptidokra bontja.  A gyomornedv összetétele: o Sósav (HCl): Lebontja a táplálékot és a savas környezet megöli a táplálékkal bevitt kórokozókat. o Pepszin: Fehérjék lebontásáért felelős enzim.  Nyák: Védi a gyomor nyálkahártyáját a savas környezettől.  A zsírok emésztése a gyomorban minimális, mivel a lipáz enzimek hiányoznak. 3. Chymus képzés  A táplálék a gyomorban keveredik a gyomornedvvel, és egy félfolyékony, savas masszává (chymus) alakul.  A chymus lassan kerül a pyloruson át a duodenumba, ahol folytatódik az emésztés. 7 Keserű Luca Kamilla - Emésztőrendszer és működése A gyomorfal

rétegei A gyomor falának rétegei kívülről befelé haladva 1. Savós hashártya (Tunica serosa): Ez a legkülső réteg, amely a gyomrot a környező szervektől választja el. 2. 3 rétegű simaizomzat (Tunica muscularis) (külső hosszanti izomréteg, belső körkörös izomréteg, ferde izomréteg). A gyomor izomrétegei felelősek a gyomor mozgásáért és a táplálék emésztése közbeni keveréséért. 3. Nyálkahártya alatti szövet (Tunica submucosa) amely kötőszövetből áll Ebben találhatók az erek, idegek és a nyálkahártyát támogató struktúrák. 4. Nyálkahártya (Tunica mucosa) A legbelső réteg, amely közvetlen kapcsolatban van a gyomor üregével Három fő részből áll: o Epitélium: A legbelső sejtréteg, amely nyákot termel, védi a gyomor falát a savas környezettől. o Lamina propria: A nyálkahártya alatti kötőszövet, amely ereket és nyirokcsomókat tartalmaz. o Muscularis mucosae: Egy vékony izomréteg a nyálkahártya alatt,

amely segíti a nyálkahártya mozgását. Főbb gyomormirigy-típusok és sejtjeik  Cardia mirigyek (glandulae cardiacae) A gyomorszáj közelében helyezkednek el. Elsősorban nyákot termelnek, amely védi a nyálkahártyát a gyomorsavtól.  Fundus és corpus mirigyek o Fősejtek (peptikus sejtek)  A gyomor testében találhatók nagyobb számban.  Pepszinogént termelnek, ami egy inaktív enzimelőanyag. 8 Keserű Luca Kamilla - Emésztőrendszer és működése  A gyomor savas közegében (a sósav hatására) alakul át pepszinné, amely egy proteolitikus enzim – megkezdi a fehérjék bontását kisebb peptidekké. o Fedősejtek (parietalis sejtek)  A gyomor testében és fundusában fordulnak elő.  Sósavat (HCl) választanak ki, amelynek szerepei:  A pepszinogént aktiválja pepszinné  Elpusztítja a baktériumokat.  Megfelelő savas pH-t biztosít, ami szükséges az emésztőenzimek működéséhez.  Intrinsic faktort is

termelnek: ez egy glikoprotein, amely elengedhetetlen a B₁₂-vitamin felszívódásához a vékonybélben. o Mucintermelő sejtek (nyáktermelő sejtek)  A gyomor minden részében megtalálhatók, főként a gyomor szájánál (cardia) és az antrumban.  Sűrű, tapadós nyákot (mucus) választanak ki, amely:  Megvédi a gyomor nyálkahártyáját a sósav és az emésztőenzimek korróziós hatásától.  Mechanikai védelmet is nyújt az étel durvább részeivel szemben. o G-sejtek (gasztrin-sejtek)  Leginkább a gyomor alsó részében (pylorus) találhatók.  Gasztrin nevű hormont termelnek, amely:  Serkenti a gyomornedv elválasztását (fő- és fedősejtek aktivitását fokozza).  Fokozza a gyomor mozgását (motilitását).  Hozzájárul a gyomor-nyálkahártya vérellátásának fokozásához. Összegzés – a gyomormirigyek szerepe Sejttípus Termék Szerep az emésztésben Fősejt Pepszinogén Fehérjebontás elindítása pepszinné

alakulva Fedősejt Sósav, intrinsic faktor Savas közeg, baktériumölés, B₁₂-felszívódás Mucintermelő sejt Nyák (mucus) Gyomorvédelem a savtól, mechanikai védelem G-sejt Gasztrin Gyomornedv-termelés és mozgás serkentése Nyák Védelem a sav ellen (cardia-, corpus-, pylorusmirigyek). 9 Keserű Luca Kamilla - Emésztőrendszer és működése A gyomor működésének szabályozása A gyomor működését idegi és hormonális tényezők szabályozzák. Idegi szabályozás (reflexes szabályozás)  Feji szakasz (cephalicus fázis): o Már az étel látványa, illata, íze, gondolata is ingerli az agyat.  Idegi szabályozás (vegetatív idegrendszer) o Paraszimpatikus hatás (vagus ideg, X. agyideg)  Serkenti a gyomornedv-elválasztást (sósav, pepszinogén).  Fokozza a gyomormozgásokat (perisztaltika). o Szimpatikus hatás  Gátolja a gyomornedv-termelést.  Lassítja a gyomor mozgásait (stressz, félelem hatására csökken az

emésztés).  Gyomor szakasz (gasztrikus fázis) o Az étel a gyomorba érve mechanikusan feszíti a gyomorfalat, ami reflexes úton tovább fokozza a nedvelválasztást. o A nyújtási ingerek fokozzák a gasztrin hormon elválasztását is. o A paraszimpatikus idegrendszer továbbra is fokozza a gyomornedv elválasztását. Hormonális szabályozás:  Gasztrin hormon: o A G-sejtek termelik a gyomor antrum részében. o Fokozza:  A sósav elválasztását a fedősejtekben.  A pepszinogén termelését.  A gyomor izommozgásait. o Pozitív visszacsatolással hat, ha több a fehérje az ételben, nő a gasztrin termelés is. Gátló mechanizmusok – a gyomor szabályozásának leállítása  Bél szakasz (intestinalis fázis) o Ha a chymus átlép a patkóbélbe, a vékonybél jelet küld a gyomornak, hogy lassítsa a működését. o Ez megakadályozza, hogy a vékonybél túlterhelődjön.  Hormonális gátlás o A patkóbél gátló hormonokat választ ki,

például  Szomatosztatint  Szekretint 10 Keserű Luca Kamilla - Emésztőrendszer és működése  GIP-et (gastric inhibitory peptide) Ezek csökkentik a gyomornedv-elválasztást és lassítják a gyomorürülést. Összegzés  Idegi szabályozás: A vagus ideg és a szimpatikus idegrendszer befolyásolja a gyomor működését.  Hormonális szabályozás o A gasztrin serkenti o míg a szekretin és CCK (kolecisztokinin) gátolja a gyomor működését. o A CCK jóllakottságérzetet is közvetít az agy felé, részt vesz az étvágy csökkentésében (telítettségi hormonként is ismert). Fő hatások:  Epehólyag összehúzása,  hasnyálmirigy serkentése,  gyomorürülés lassítása,  jóllakottságérzet 11 Keserű Luca Kamilla - Emésztőrendszer és működése A máj (hepar) felépítése és működése Számos létfontosságú funkciót lát el, beleértve az anyagcserét, a méregtelenítést, az epe termelését és a tápanyagok

tárolását. A máj működése nélkülözhetetlen az egészséges testfunkciók fenntartásához Fő feladatai:  Epe termelése: Az epe segíti a zsírok elegyítését (emulgeálását) és emésztését.  Anyagcsere: A máj részt vesz a fehérjék, szénhidrátok és zsírok anyagcseréjében.  Méregtelenítés: A máj lebontja a szervezetbe kerülő káros anyagokat.  Tárolás: A máj tárol glikogént, vitaminokat és ásványi anyagokat. Anatómiai helyzet és szerkezet  Helyzete: A máj a hasüreg jobb felső részében helyezkedik el, közvetlenül a rekeszizom alatt. A gyomor, a hasnyálmirigy és a bélszervek határolják  Mérete és súlya: A máj az emberi test legnagyobb mirigyes szerve, átlagosan 1,5 kg tömegű.  Színe: Sötétvörös-barna, nagy vértartalma miatt.  Kívülről kötőszöveti tok veszi körül (Glisson tok), mely sövényeket bocsájt a máj állományába.  A hashártya beborítja, a máj alsó részéről a

gyomorra hajlik át. Ez a hashártya redő a kiscseplesz  Alapszerkezet: A máj két fő lebenyre osztható: o Jobb lebeny (lobus dexter): A nagyobb és vastagabb rész. o Bal lebeny (lobus sinister): A kisebb rész. o két lebeny határán H alakú barázda rendszer található 12 Keserű Luca Kamilla - Emésztőrendszer és működése A máj vérkeringése  Kettős vérellátás o A. hepatica (májartéria) – oxigéndús vért hoz o Vena portae (kapuvéna) – a bélrendszerből származó, tápanyagban gazdag vért szállít.  A kétféle vér a májban keveredik feldolgozás, méregtelenítés történik. A máj szövettana A máj szövettani felépítése  Képzeld el a májat, mint egy hatalmas „gyártelepet”, ahol apró gyáregységek (kis egységek) működnek összehangoltan. Ezeket hívjuk májlebenykének (lobulus hepaticus), Ezek hatszögletű kis „téglarészek”, mint egy méhsejtminta.  A májlebenykék májsejtekből (hepatocitákból)

állnak.  Mindegyiknek a közepén van egy véna, amit úgy hívnak: centrális véna (vena centralis).  A hatszög sarkainál kis „állomások” vannak, ahol: o erek futnak be (kapuvéna ágainak és májartéria ágainak hajszálerei), o és kis epekapillárisok is vannak – ezek szállítják el az epét.  Májsejtek (hepatociták) o Kétoldalt érintkeznek a vérrel, így könnyen tápanyagokat vesznek fel és méregtelenítenek. o Epehólyaghoz kapcsolódva epe termelésére is képesek. o A sejteket kis vérerek (sinusoide) veszik körül, ezekből „halásszák ki” a feldolgozandó anyagokat.  Májkapillárisok (sinusoidok) o Széles, tág vérerek, amelyeken keresztül a vér áramlik a májsejtek között. Olyan kis erek, amik lassan áramoltatják a vért a májsejtek között. o A vér itt kapuvénából és májartériából keveredve halad a sejtek így tápanyaghoz és oxigénhez is jutnak. Itt történik a tápanyagok feldolgozása és

méregtelenítés o A szinuszoidok fala átjárható, így a májsejtek közvetlenül „belélegezhetik” a vér tartalmát.  Kupffer-sejtek o A májban található speciális falósejtek (makrofágok), amelyek lebontják a baktériumokat és az elöregedett vörösvértesteket.  Epeutak (canaliculi) o Az epét a májsejtek kis epekapillárisokba választják ki, amelyek a nagyobb epeutakba torkollanak, végül az epehólyagba és a vékonybélbe jutnak. A máj sejtjei, az úgynevezett májsejtek (hepatocyták), szabályos mintázatban rendeződnek, és a máj funkcionális egységei, a májlobulusok köré csoportosulnak. A májlobulusok középpontjában egy központi véna található, amelybe a májsejtek által feldolgozott anyagok kerülnek. 13 Keserű Luca Kamilla - Emésztőrendszer és működése  Porta triádok A májlobulusok szélén helyezkednek el, és három fő elemet tartalmaznak: 1. Májartéria (arteria hepatica) Oxigénnel gazdag vért

szállít a májnak 2. Májkapu véna (vena portae) A bélrendszerből származó tápanyagokkal gazdag vért szállít a májnak 3. Epevezeték (ductus bilifer) Az epét szállítja a májból az epehólyagba vagy a duodenumba A máj működése, anyagcsere funkciója A máj számos létfontosságú funkciót lát el, amelyek a szervezet anyagcseréjében, méregtelenítésében és táplálkozásában játszanak kulcsszerepet. A fő funkciók a következők: Anyagcsere-funkciók  Szénhidrát-anyagcsere: o A máj szabályozza a vércukorszintet a glikogén képzésével (glükóz tárolása) és lebontásával (glükóz felszabadítása). o A glükoneogenezis során a máj új glükózt állít elő nem szénhidrát forrásokból (pl. fehérjék, zsírsavak)  Fehérje-anyagcsere o A máj szintetizálja a plazmafehérjéket (pl. albumin, globulin) o Lebontja az ammóniát (mérgező anyag) és átalakítja azt urea formájában, amelyet a vese ürít.  Zsír-anyagcsere o A

máj szintetizálja a koleszterint és a triglicerideket. o Lebontja a zsírsavakat, és ezekből energiát állít elő. Epe termelése, tárolása  Az epe a májsejtek által termelt sárgászöld folyadék, amely a zsírok emésztésében játszik kulcsszerepet.  Naponta kb. 0,5–1 liter képződik  Az epe nem enzim, de fontos emésztőnedv. Emulgeálja a zsírokat (felaprózza kisebb cseppekké, így az enzimek könnyebben bontják). Az epe tartalmazza az epesavakat, amelyek emulgeálják tehát a zsírokat, megkönnyítve a lipáz enzimek (hasnyálmirigy által termelt enzim) hatását.  Az epe segíti a zsírban oldódó vitaminok (A, D, E, K) felszívódását.  Az epe az epehólyagban tárolódik, és a közös epevezeték (ductus choledochus) juttatja a patkóbélbe (duodenum). Méregtelenítés  A máj lebontja a szervezetbe kerülő káros anyagokat (pl. gyógyszerek, alkohol, méregek)  Az ammóniát urea formájában üríti, és a

mérgező anyagokat vízoldékony formában a vizelettel vagy epével eltávolítja. 14 Keserű Luca Kamilla - Emésztőrendszer és működése Tárolás  A máj tárolja a glikogént (energiatároló anyag), vitaminokat (A, D, E, K, B12) és ásványi anyagokat (vas, réz).  A májban tárolt vas a vörösvértestek képzéséhez szükséges. Immunológiai funkciók  A máj részt vesz a szervezet immunválaszában, mivel a Kupffer-sejtek (a májban található makrofágok) lebontják a baktériumokat és egyéb kórokozókat. A máj szabályozása A máj működését szervezetünk hormonális és idegi úton szabályozza.  Hormonális szabályozás o Inzulin és glukagon a vércukorszintet szabályozza. o Tiroxin Serkenti az anyagcserét.  Idegi szabályozás o A bolygóideg (vagus) serkenti a máj működését. o A szimpatikus idegrendszer gátolja a máj tevékenységét. Érdekességek  A máj regenerációra képes, azaz képes visszanőni

részleges eltávolítás után is!  Szerepe van a test hőháztartásának fenntartásában is! o A máj nagyon aktív anyagcsere-központ: folyamatosan zajlanak benne lebontó (katabolikus) és felépítő (anabolikus) folyamatok. Ezek az anyagcsere-folyamatok hőt termelnek – különösen a lebontás során (pl. glükóz energia) o Mivel a máj nagy tömegű szerv és sűrűn átáramlik rajta a vér, ez a hő könnyen eloszlik a vérkeringéssel a test más részeibe. Ezáltal a máj segít fenntartani a test állandó hőmérsékletét (kb. 36,5–37 °C) o Ezért mondják azt, hogy a máj „belső fűtőtestként” is működik. Főleg nyugalmi állapotban, amikor nincs izommunka, a máj az egyik fő hőtermelő szervünk. 15 Keserű Luca Kamilla - Emésztőrendszer és működése A hasnyálmirigy felépítése és működése A hasnyálmirigy két funkciót ellátó szerv  Emésztőenzimek termelése (exokrin működés): A hasnyálmirigy enzimei (pl.

lipáz, proteáz, amiláz) lebontják a zsírokat, fehérjéket és szénhidrátokat.  Hormonok termelése (endokrin működés): A hasnyálmirigyben termelődik az inzulin és a glukagon, amelyek szabályozzák a vércukorszintet. A hasnyálmirigy felépítése Anatómiai helyzet és szerkezet  Helyzet: A hasnyálmirigy a hasüregben, a gyomor mögött helyezkedik el, vízszintes irányban a duodenum (patkóbél) körül.  Méret és súly: A hasnyálmirigy hossza kb. 12–15 cm, tömege pedig 60–100 gramm  Alapszerkezet: A hasnyálmirigy három fő részre osztható: o Fej (caput pancreatis) a duodenumhoz kapcsolódik. o Test (corpus pancreatis) a hasnyálmirigy középső része. o Farok (cauda pancreatis) a lép felé nyúlik. A hasnyálmirigy szövettana A hasnyálmirigy két fő típusú szövetből áll, amelyek különböző funkciókat látnak el: 1. Exokrin szövet: o A hasnyálmirigy 95%-át kitevő rész, amely emésztőenzimeket termel. Az

enzimek a hasnyálmirigy-vezetékeken keresztül jutnak a duodenumba. 2. Endokrin szövet: o A hasnyálmirigy 1–2%-át kitevő rész, amely hormonokat termel. o Az endokrin szövetben Langerhans-szigetek találhatók, amelyekben különböző típusú sejtek termelik a hormonokat:  Alfa-sejtek: Glukagon termelése.  Béta-sejtek: Inzulin termelése.  Delta-sejtek: Szomatosztatin termelése.  PP-sejtek: Pancreatic polypeptide termelése. A hasnyálmirigy működése A hasnyálmirigy egy kettős funkciójú szerv, amely az emésztőrendszer és az endokrin rendszer részét képezi. Exokrin funkciója során emésztőenzimeket termel, amelyek a táplálék lebontásában játszanak kulcsszerepet, míg endokrin funkciója során hormonokat (inzulin, glukagon stb.) termel, amelyek szabályozzák a vércukorszintet és 16 Keserű Luca Kamilla - Emésztőrendszer és működése az anyagcserét. A hasnyálmirigy működése nélkülözhetetlen az egészséges

emésztéshez és a szervezet homeosztázisának fenntartásához. Exokrin funkció: emésztőenzimek termelése A hasnyálmirigy emésztőenzimeket termel, amelyek a táplálék lebontásában játszanak kulcsszerepet. Az enzimek a duodenumba kerülnek, ahol aktívvá válnak.  Fehérjék lebontása: o Tripsin és kimotripsin: Fehérjéket bontanak kisebb peptidokra. o Karboxipeptidáz: Aminosavakat szabadít fel a fehérjékből.  Zsírok lebontása: o Lipáz: Zsírokat bont glicerollá és zsírsavakká.  Szénhidrátok lebontása: o Amiláz: Keményítőt és más szénhidrátokat bont egyszerű cukrokká.  Nukleinsavak lebontása: o Ribonukleáz és dezoxiribonukleáz: Nukleinsavakat bontanak nukleotidokká. Az enzimek inaktív formában (pl. tripszinogén) kerülnek a duodenumba, ahol aktiválódnak (pl tripszinné) Az aktiválást az enterokináz nevű enzim segíti. Endokrin funkció: hormonok termelése A hasnyálmirigy endokrin része (Langerhans-szigetek)

hormonokat termel, amelyek szabályozzák a vércukorszintet és az anyagcserét.  Inzulin o A béta-sejtek termelik. Csökkenti a vércukorszintet azáltal, hogy elősegíti a glükóz felvételét a sejtekbe.  Glukagon o Az alfa-sejtek termelik. Növeli a vércukorszintet azáltal, hogy serkenti a glikogén lebontását a májban.  Szomatosztatin o A delta-sejtek termelik. Gátolja az inzulin és a glukagon termelését, lassítja az emésztést  Pancreatic polypeptide (PP) o A PP-sejtek termelik. Szabályozza a hasnyálmirigy exokrin funkcióját és a bélmozgásokat A hasnyálmirigy szabályozása A hasnyálmirigy működését hormonális és idegi úton szabályozzák:  Hormonális szabályozás: o Szekretin: Serkenti a hasnyálmirigy vizes és bikarbonátban gazdag váladékának termelését. o Koleszisztokinin (CCK): Serkenti az emésztőenzimek termelését.  Idegi szabályozás: 17 Keserű Luca Kamilla - Emésztőrendszer és működése o A

bolygóideg (vagus) serkenti a hasnyálmirigy enzim- és hormontermelését. A hasnyálmirigy fontossága A hasnyálmirigy nélkülözhetetlen a szervezet számára, mivel:  Biztosítja a táplálék hatékony lebontását az emésztőenzimek termelésével.  Szabályozza a vércukorszintet az inzulin és a glukagon termelésével.  Hozzájárul az anyagcsere folyamatainak szabályozásához. 18 Keserű Luca Kamilla - Emésztőrendszer és működése A vékonybél felépítése 1. Anatómiai helyzet és szerkezet  Helyzet: A vékonybél a gyomor és a vastagbél között helyezkedik el, a hasüreg középső részében.  Hossz: Körülbelül 4–6 méter hosszú, bár ez egyénenként változhat.  Részei: A vékonybél három fő részre osztható 1. Duodenum (patkóbél): A legrövidebb rész (kb 25–30 cm), amely a gyomorból érkező chymust fogadja. 2. Jejunum (éhbél): A középső rész (kb 2–2,5 méter), ahol a tápanyagok felszívódása

intenzíven zajlik. 3. Ileum (csípőbél): A leghosszabb rész (kb 2,5–3,5 méter), ahol a felszívódás befejeződik, és a maradék anyagok a vastagbélbe kerülnek. A vékonybél falának szerkezete A vékonybél fala több rétegből áll, amelyek együttműködve biztosítják a táplálék lebontását és a tápanyagok felszívódását: 19 Keserű Luca Kamilla - Emésztőrendszer és működése 1. Nyálkahártya (mucosa): o A belső felszínt borító réteg, amely számos bélbolyhocskát (villi) tartalmaz. Ezek növelik a felszívódó felületet. o A bélbolyhocskák felszínén mikrovillusok találhatók, amelyek tovább növelik a felületet (ún. kefehatár) o A nyálkahártya tartalmazza a Lieberkühn-mirigyeket, amelyek emésztőenzimeket és nyákot termelnek. 2. A nyálkahártya alatti réteg (submucosa): o Ér- és ideghálózatot tartalmaz, amelyek a vékonybél működését szabályozzák. 3. Izomréteg (muscularis externa): o Két rétegű

izomzat (belső körkörös és külső hosszanti izmok), amelyek összehúzódásaival (perisztaltika) mozgatják a táplálékot. 4. Szerózus hártya (serosa): o A vékonybél külső felszínét borító védőréteg, amely a hashártyához kapcsolódik. A vékonybél szerepe A vékonybél fő feladata a táplálék lebontása és a tápanyagok felszívódása. Az emésztés és a felszívódás itt a legintenzívebb. 1. Kémiai emésztés A vékonybélben folytatódik a táplálék kémiai lebontása, amely a gyomorban kezdődött. A vékonybélben ható fő enzimek és anyagok:  Hasnyálmirigy-enzimek: o Amiláz: Szénhidrátokat bont egyszerű cukrokká (pl. glükóz) o Lipáz: Zsírokat bont glicerollá és zsírsavakká. o Proteázok (pl. tripszin, kimotripsin): Fehérjéket bont kisebb peptidokra és aminosavakra  Bélfal enzimek: o Peptidázok: Peptideket bontanak aminosavakká. o Diszacharidázok (pl. laktáz, szukráz): Kettős cukrokat bontanak egyszerű

cukrokká  Epe: A máj által termelt epe emulgeálja a zsírokat, megkönnyítve a lipáz hatását. 2. Felszívódás A vékonybélben a tápanyagok felszívódása a bélbolyhocskák és a mikrovillusok révén történik. A felszívódott tápanyagok a véráramba kerülnek, és onnan a szervezet minden részébe szállítódnak. A felszívódás mechanizmusa:  Aktív szállítás: Energia felhasználásával történik (pl. glükóz, aminosavak)  Passzív diffúzió: Koncentrációgradiens alapján (pl. zsírsavak, glicerol)  Facilitált diffúzió: Fehérjék segítségével (pl. fruktóz) 20 Keserű Luca Kamilla - Emésztőrendszer és működése 3. Perisztaltika A vékonybél izomrétegeinek összehúzódása (perisztaltika) biztosítja a táplálék továbbítását a vékonybélben és a vastagbélbe. A perisztaltika segíti a táplálék keverését is, ami elősegíti az emésztést és a felszívódást A vékonybél fontossága A vékonybél

nélkülözhetetlen a szervezet számára, mivel:  Biztosítja a táplálék hatékony lebontását az emésztőenzimek révén.  Lehetővé teszi a tápanyagok felszívódását, amelyek a szervezet energia- és építőanyag-forrásai.  Hozzájárul a szervezet homeosztázisának fenntartásához. Összefoglalás A vékonybél az emésztőrendszer egyik legfontosabb szerve, ahol a táplálék lebontása és a tápanyagok felszívódása történik. A vékonybél felépítése (bélbolyhocskák, mikrovillusok) lehetővé teszi a hatalmas felszívódó felületet, míg az emésztőenzimek és a perisztaltika biztosítják a hatékony emésztést és anyagszállítást. A vékonybél működése nélkülözhetetlen az egészséges táplálkozás és a szervezet energiaellátása szempontjából. 21 Keserű Luca Kamilla - Emésztőrendszer és működése A vastagbél felépítése Anatómiai helyzet és szerkezet  Helyzet: A vastagbél a hasüregben helyezkedik

el, és a vékonybél után következik. A végbélnyílásig tart  Hossz: Körülbelül 1,5 méter hosszú.  Részei: A vastagbél több részre osztható: 1. Vakbél (caecum): A vékonybél és a vastagbél találkozásánál lévő zsákos kiszélesedés, amelyhez a féregnyúlvány (appendix) csatlakozik. 2. Felszálló vastagbél (colon ascendens): A jobb oldalon helyezkedik el, és a máj aljáig tart 3. Haránt vastagbél (colon transversum): Vízszintes irányban fut a hasüregben 4. Leszálló vastagbél (colon descendens): A bal oldalon helyezkedik el, és a medence felé tart 5. Szigma bél (colon sigmoideum): S-alakú rész, amely a végbélhez csatlakozik 6. Végbél (rectum): A széklet tárolására szolgáló rész, amely a végbélnyíláson (anus) keresztül ürül. A vastagbél falának szerkezete A vastagbél fala több rétegből áll, amelyek együttműködve biztosítják a vastagbél funkcióit: 22 Keserű Luca Kamilla - Emésztőrendszer és

működése 1. Nyálkahártya (mucosa): o A belső felszínt borító réteg, amely számos nyálkahártya redőt (plicae semilunares) tartalmaz. o Nincsenek bélbolyhocskák, mint a vékonybélben, de számos nyáktermelő mirigy (Lieberkühnmirigyek) található. 2. A nyálkahártya alatti réteg (submucosa): o Ér- és ideghálózatot tartalmaz, amelyek a vastagbél működését szabályozzák. 3. Izomréteg (muscularis externa): o Két rétegű izomzat (belső körkörös és külső hosszanti izmok), amelyek összehúzódásaival (perisztaltika) mozgatják a táplálék maradékát. o A külső hosszanti izmok a vastagbélben három szalagban (taeniae coli) futnak, amelyek a vastagbél jellegzetes redőzettségét (haustrumok) okozzák. 4. Savós hártya - hashártyaborítás (serosa): o A vastagbél külső felszínét borító védőréteg, amely a hashártyához kapcsolódik. 23 Keserű Luca Kamilla - Emésztőrendszer és működése A vastagbél szerepe A

vastagbél fő feladata a táplálék maradékából víz és ásványi anyagok felszívódása, valamint a széklet kialakulása és tárolása. Az alábbiakban részletesen bemutatjuk a vastagbél szerepét 1. Víz és ásványi anyagok felszívódása  A vastagbélben a táplálék maradéka (chymus) továbbítódik, és a víz, valamint az ásványi anyagok (pl. nátrium, kálium) felszívódása történik.  A felszívódás során a chymus sűrűbbé válik, és székletté alakul. 2. Széklet kialakulása és tárolása  A vastagbélben a táplálék maradéka a víz felszívódása után szilárd állagúvá válik, és székletté alakul.  A vastagbél baktériumai (bélflóra) részt vesznek a táplálék maradékának lebontásában, valamint bizonyos vitaminok (pl. K-vitamin, B-vitaminok) szintézisében  A széklet a vastagbélben tárolódik, majd a végbélbe kerül, ahol a végbélnyíláson keresztül ürül. 3. Perisztaltika  A vastagbél

izomrétegeinek összehúzódása (perisztaltika) biztosítja a táplálék maradékának továbbítását a vastagbélben.  A perisztaltika segíti a víz és az ásványi anyagok felszívódását, valamint a széklet kialakítását. 4. Bélflóra szerepe  A vastagbélben élő baktériumok (bélflóra) számos fontos funkciót látnak el: o Lebontják a táplálék maradékát, és gázokat (pl. hidrogén, metán) termelnek o Szintetizálnak bizonyos vitaminokat (pl. K-vitamin, B-vitaminok) o Gátolják a kórokozók elszaporodását, és erősítik az immunrendszert. A vastagbél fontossága A vastagbél nélkülözhetetlen a szervezet számára, mivel:  Biztosítja a víz és az ásványi anyagok felszívódását, amelyek a szervezet homeosztázisához szükségesek.  Lehetővé teszi a széklet kialakulását és tárolását, valamint a szervezetből való ürítését.  Hozzájárul a táplálék maradékának lebontásához és a vitaminok szintéziséhez

a bélflóra révén. Összefoglalás A vastagbél az emésztőrendszer utolsó szakasza, amelyben a táplálék maradékából víz és ásványi anyagok felszívódása történik, valamint a széklet kialakulása és tárolása. A vastagbél felépítése (haustrumok, taeniae coli) és működése (perisztaltika, bélflóra) lehetővé teszi a hatékony anyagcserét és a széklet kialakulását. A vastagbél működése nélkülözhetetlen az egészséges emésztés és a szervezet homeosztázisának fenntartása szempontjából. 24