Crime (investigation) subjects | Criminalistics » Dr. Kovács Gyula - Nyomozásszervezési alapok és a nyomozási verziók

Szakcikkek és tanulmányok Rovatvezető: Dr. Kovács Gyula Dr. Kovács Gyula Nyomozásszervezési alapok és a nyomozási verziók16 A Rendőrmúzeum17 2023 tavaszán és szeptemberében, Nyomozás a gyakorlatban – A kezdeti lépésektől a nyomozás tervezéséig és szervezéséig címmel, hatrészes előadássorozatot szervezett. A nem csupán szakembereknek szóló ötödik, 2023. május 30-án elhangzott ismeretterjesztő előadás témája a nyomozás tervezése és szervezése volt.18 Lapunk hasábjain ennek az előadásnak, pontosabban egy részének szerkesztett változatát olvashatják. A következőkben a tervezésről, a szervezésről és az ellenőrzésről lesz szó, valamint a verziók kidolgozásával, az azzal kapcsolatos intézkedésekkel, csoportosításukkal, illetve nyomozási terv fajtáival foglalkozom. 1. A tervezésről, a szervezésről és az ellenőrzésről általában A terv teljesítése érdekében szükséges feladatok részletezése előtt,

indokoltnak tartok néhány gondolatot a tervezésről, a szervezésről és az ellenőrzésről vázlatosan kifejteni. A terv jövőbeni cselekvést, annak idejét és módját meghatározó elgondolást jelent. Aki tervez, az pedig valamire vonatkozóan tervet készít19 A terv a módozatok, eszközök, eljárások rendszere, amelyek valamely meghatározott cél szolgálatában állnak és e cél elérésére szolgálnak.20 Ehhez képest a tervezés 16 E szakcikk elkészítéséhez – a hivatkozott források mellett – felhasználtam KOVÁCS Gyula: Válogatott kriminalisztikai tanulmányok. Krimináltaktikai, kriminálmetodikai és kriminalisztikatörténeti értekezések Budapest, Dr Kovács Gyula – [KGyul@]™, 2023, 29–35 oldal 17 Az ORFK Készenléti Rendőrség Költségvetési Igazgatóságához tartozó Rendőrmúzeum a 1087 Budapest, Mosonyi utca 5. szám alatt található Weboldal: https://wwwrendormuzeumcom/fooldal (2023.1018) 18 Az előadások témája sorrendben: 1)

Büntető anyagi és alaki jog (eljárásjog), nyomozás és kriminalisztika (2023. március 7 17:00 óra); 2) Kik nyomoznak, és mi a feladatuk? (2023 március 28 17:00 óra); 3) A kezdeti lépések (2023. április 18 17:00 óra); 4) A bizonyítás tárgya (2023 május 9. 17:00 óra); 5 A nyomozás tervezése és szervezése (2023 május 30 17:00 óra); 6) Befejezés (Összegzés) – Egy áruházi lopás nyomozása (2023. szeptember 12 17:00 óra) Előadó: dr Kovács Gyula nyá. r alezredes – [KGyul@]™ 19 JUHÁSZ József – SZŐKE István – O. NAGY Gábor – KOVALOVSZKY Miklós (szerk): Magyar értelmező kéziszótár. Budapest, Akadémiai Kiadó, 1978, 1367 oldal 20 RÉVAY Mór János – VARJÚ Elemér (főszerk.): Révai Nagy Lexikona 18 kötet/Tarján–Vár Szekszárd, Babits Kiadó, 1998, 201. oldal 13 OBSITOS DETEKTÍVEK LAPJA – JUBILEUMI KIADÁS Kulturális és szakmai folyóirat, 2023/1–4. online szám az a szellemi tevékenység, amelynek során

elkészül a jövőben elérni kívánt cél vagy célok cselekvési programja. A szervezés olyan szellemi tevékenység, amely meghatározott cél érdekében, munkafolyamatok és ezek ellátására hivatott szervezetek, általában ember-gép rendszerek létrehozására, illetve fejlesztésére, működésük rendjének tartalmi és formai előírásaira, a munkaerő, a munka tárgya, a munkamódszer és munkaeszköz optimális összehangolására irányul. Az ellenőrzés feladata a szervezetben folyó tevékenység eredményeinek, minőségjegyeinek, célszerűségének, valamint (külső és belső) feltételeinek a megállapítása és értékelése. A tervezés, szervezés és ellenőrzés a vezetéstudomány szemszögéből a vezetési ciklus szerves részei, önálló vezetési funkciók, amelyek elméletileg és didaktikailag ugyan elválaszthatók a többi elemtől (célok kijelölése, tájékozódás-tájékoztatás, döntés), gyakorlatilag azonban szoros kapcsolatban

állnak mindegyikkel. A vezetési ciklus egyes tevékenységelemeinek tartalma a következő: – a cél kijelölése a vezetett (irányított) szervezet vagy egység tevékenységének irányát, a jövőben elérendő állapotot vagy eredményt tartalmazza, – a tájékozódás-tájékoztatás szakaszában a cél megvalósításához szükséges külső és belső adatok összegyűjtése, rendszerezése, értékelése történik (értelemszerűen ugyanakkor már a cél kitűzése is információkon alapul), – a tervezés funkciója az egymással összemérhető, reális döntési variációk kialakítása, amelynek során a várható pozitív és negatív következményeket is fel kell mérni, valamint ki kell dolgozni az alternatívák közötti választás szempontjait, – maga a döntés tudatos választás az előkészítés során összeállított lehetőségek közül, ami vagy az adott tevékenység céljára, vagy a megvalósítás módjára, esetleg mindkettőre

vonatkozik, – a szervezés fázisában történik a cél realizálásához szükséges részfeladatok meghatározása, ezek megosztása, majd összehangolása (de idetartozik természetesen a végrehajtás objektív és szubjektív feltételeinek biztosítása is), – az ellenőrzés hivatott az előkészítés, a döntés, vagy a végrehajtás szakaszában fellépő hibák, eltérések feltárására, ennek alapján kiküszöbölésére, csökkentésére, illetve a jövőbeni hibák megelőzésére.21 2. A verziók kidolgozása A verzió latin eredetű szó, köznapi értelmében változatot jelent.22 Az irodalomtudomány a verziót egyfajta szövegváltozatnak tekinti,23 míg más értelmezésben a verzió annyi, mint fordítás, fordulás, valamely elbeszélés vagy tudósítás 21 GUNDE Ákos – HEGYI Lórántné – VÁRKONYI László: Vezetési ismeretek II. kötet Budapest, Rendőrtiszti Főiskola, 1991, 1–5., 61 és 73 oldal; KOVÁCS Gyula: Nyomozási alapismeretek

Budapest, Rejtjel Kiadó, 2004, 169–172. oldal 22 Pesti Hírlap Szerkesztősége (szerk.): A Pesti Hírlap Lexikona Budapest, Pesti Hírlap Kiadása, 1937, 1120. oldal 23 JUHÁSZ – SZŐKE – O. NAGY – KOVALOVSZKY i m 1487 oldal 14 OBSITOS DETEKTÍVEK LAPJA – JUBILEUMI KIADÁS Kulturális és szakmai folyóirat, 2023/1–4. online szám foglalatja, áttétel,24 illetve egy adott esemény, történés vagy tény értelmezésének, előadásának módja.25 Ismeretelméleti szempontból pedig a verzió a hipotézisnek megfelelő szerepet tölt be a nyomozásban.26 A hipotézis (υπόθεση) görög eredetű szó, jelentése „föltevés, amelynek alapján a jelenségeknek egy bizonyos csoportja egységes szempontok szerint leírható, magyarázható”27 A nyomozási verzió – Lakatos János meghatározása szerint – olyan feltevés (feltételes logikai ítélet), amely a rendelkezésre álló adatok logikai feldolgozása alapján reálisnak tekinthető magyarázatot

ad az eljárás tárgyát képező cselekmény, esemény egészére vagy annak egy részére (a kriminalisztikai alapkérdésekre).28 Természetesen a szakirodalomban – nem szokatlan módon – a nyomozási verzió többféle megközelítésével, fogalmával is találkozhatunk. Rudas György meghatározásában „a verziók a nyomozási terv alapját, lényegét képezik. Meghatározzák a nyomozás irányát és ezzel összefüggésben a bizonyítékok összegyűjtése érdekében szükséges intézkedéseket”.29 Pusztai László értelmezésében „a verzió a bűncselekmények egészét vagy annak valamely részét megmagyarázó feltételes logikai ítélet, a nyomozási tervvel szoros kölcsönhatásban álló taktikai eszköz, amelynek segítségével meghatározható a büntetőeljárásban a bizonyítás tárgya, valamint a bizonyító tények és a bizonyítékforrások köre”.30 Egyszerűbben, hogy Simagöröngyösön Pista bácsi is megértse: a rendelkezésre

álló adatok alapján, a szakmai tapasztalatokra és a nyomozói fantáziára támaszkodva az ügygazda megpróbálja ’kitalálni’ (megmodellezni), hogy mi történhetett (vagyis a kriminalisztikai alap- és kiegészítő kérdésekre előzetesen megfogalmazza a lehetséges válaszokat – egyáltalán nem boszorkányság). A verziók osztályozása (a verziók fajtái) tulajdonképpen a büntetőeljárásban, a nyomozási terv elkészítésében betöltött szerepük bemutatására, megjelölésére szolgál. A verziókat csoportosíthatjuk: – alapverziókra, – terjedelmük szerint, – tárgyukra tekintettel és – készítőjük alapján. Az alapverziók a „Mi történt?” és a „Ki, kivel követte el?” kriminalisztikai alapkérdésekre adnak átfogó jelleggel választ. A (bűn)cselekmény tudomásra jutását követően legelőször az alapverziókat állítja fel a nyomozó hatóság. Hangsúlyozom (szinte már-már szótagolom): az alapvető kérdés nem az,

hogy hol történt a cselekmény (az elkövetés helyszíne a legtöbbször amúgy is adott, 24 RÉVAY Mór János – VARJÚ Elemér (főszerk.): Révai Nagy Lexikona 19 kötet/Vár–Zsüri/Kiegészítés: Aachen–Beöthy. Szekszárd, Babits Kiadó, 1998, 180 oldal 25 BAKOS Ferenc (szerk.): Idegen szavak és kifejezések szótára Budapest, Akadémiai Kiadó – Kossuth Könyvkiadó, 1984, 893. oldal 26 LAKATOS János (szerk.): Krimináltaktika I kötet Budapest, Rendőrtiszti Főiskola – Rejtjel Kiadó, 2004, 46. oldal 27 GERŐ Ödön (főszerk.): Tolnai Világlexikona 7 kötet Budapest, Magyar Kereskedelmi Közlöny Hírlap- és Könyvkiadó-vállalat, 1916, 98 oldal 28 LAKATOS i. m 48 oldal 29 GARAMVÖLGYI Vilmos (főszerk.): Kriminalisztika Általános rész Budapest, Belügyminisztérium Tanulmányi és Módszertani Osztálya, 1961, 689 oldal 30 ILLÁR Sándor (szerk.): Kriminalisztika 2 Krimináltaktika Tankönyv a Rendőrtiszti Főiskola hallgatói részére. Budapest,

Belügyminisztérium (BM) Könyvkiadó, 1983, 310 oldal 15 OBSITOS DETEKTÍVEK LAPJA – JUBILEUMI KIADÁS Kulturális és szakmai folyóirat, 2023/1–4. online szám vagy az elsődleges intézkedések eredményeképpen ismertté válik). A főkérdés a „Mi történt?” – ugyanis, ha ezt nem tisztázzuk, akkor csak egymást nézegethetjük, akár a helyszínen, a ’valami’ vagy a ’semmi’ helyszínén. A verziók terjedelmük szerint lehetnek – általános- és – részverziók. Az általános – átfogó jellegű – verziók, valamely fő irány vagy feladatcsoport változatait jelölik ki. A részverziók – az általános verziókon belül – egyegy (vagy több) konkrét kérdést dolgoznak fel A verziók tárgyuk szerint – történeti, – minősítési és – munkaverziókra csoportosíthatók. A történeti verziók a cselekmény menetéről alkotott elképzelések (az hogyan, mi módon és hányféleképpen játszódhatott le). A történeti verziók

részét képezik az alapverzióknak és változhatnak a nyomozás során. A minősítési verziók a cselekmény büntetőjogi megítélésére vonatkoznak. A minősítési verziók ugyancsak részét képezik az alapverzióknak; a nyomozás során – a rendelkezésre álló adatok változásának tükrében – többször módosulhatnak (és módosulnak is); a bizonyítás tárgyának meghatározásában kitüntetett szerepet játszanak; szoros összefüggésben, mondhatni kölcsönhatásban állnak a történeti verziókkal. Ez utóbbi oka nagyon egyszerű: a történeti verzió változása a minősítési verziók módosulását eredményezheti (például kiderül, hogy az elkövetők hárman voltak, egyikük lőfegyvert tartott magánál; a lakásba a dolog elleni erőszakkal behatolás nem nappal, hanem éjjel történt; a szexuális erőszak sértettje nem felnőttkorú, hanem a tizennyolcadik életévét még nem töltötte be; a sértett sérülése – az elsődleges orvosi

vizsgálat megállapításával ellentétben – nem nyolc napon belül, hanem nyolc napon túl gyógyul – oldalakon keresztül lehetne sorolni). Figyelem: minden alapverzió részben minősítési verzió, de nem minden minősítési verzió alapverzió. A munkaverziók a nyomozás során felmerült konkrét kérdés megoldási lehetőségeit fogalmazzák meg (lényegében egy adott feladat megoldásának változatait dolgozzák ki). Készítőjük alapján – a nyomozó hatóság tagja által készített, valamint – az eljárás egyes szereplőinek (a büntetőeljárásban részt vevő személyeknek) álláspontját tükröző verziókat különböztethetünk meg. E csoportosítás a bűnügyi tudományok jeles képviselőit megosztja: egyesek elfogadják, hogy az eljárás nem hatósági szereplőinek az álláspontja verziónak minősül, mások pedig elvetik ezt. Jómagam, noha nem vagyok a bűnügyi tudomások jeles képviselője (legalábbis még nem szóltak), ez utóbbiak

közé tartozom: a büntetőeljárás résztvevőinek, például a terheltnek, a védelemnek és a sértettnek lehet többféle álláspontja, de az nem nyomozási verzió. Fontos: a bűnügyi nyomozás során a jogszabályok és a közjogi szervezetszabályozó eszközök rendelkezéseinek megtartása kötelező (a nyomozás joghoz kötött tevékenység, főszabály szerint a büntetőeljárás-jogra van ’felfűzve’). A jogszabályok stb rendelkezéseinek megtartásán túlmenően azonban 16 OBSITOS DETEKTÍVEK LAPJA – JUBILEUMI KIADÁS Kulturális és szakmai folyóirat, 2023/1–4. online szám szinte (ismétlem: szinte) semmi nincs kőbe (vagy érctáblába) vésve, még a verziók csoportosítása sem. (A verziók csoportosítását és a nyomozási terv fajtáit – táblázatos formában – a 4. fejezet tartalmazza)31 3. A verziókkal kapcsolatos intézkedések A verziókkal végzett munkának nem csupán a nyomozás tervezésében, hanem a nyomozásban – mint

megismerő tevékenységben –, sőt az egész büntetőeljárásban jelentős szerepe van. A büntetőeljárás – amelynek részét képezi a nyomozás – az adott ügyben rendelkezésre álló, gyakran meglehetősen kevés, pontatlan és hiányos adatok alapján indul meg: a múltbeli esemény megismerése a már meglévő információkra épített feltevések kidolgozása, és azok ellenőrzése útján történik. E folyamatot az jellemzi, hogy az adatok alapján számításba vesszük a már említett kriminalisztikai alapkérdésekre adható összes reális válaszlehetőséget, és azok fokozatos csökkentése – a valótlannak, a szükségtelennek bizonyult feltevések kizárása – útján jutunk el az egyetlen helyes megoldáshoz, a megalapozott gyanú magasabb szintjének, egyfajta bizonyosságnak a megállapításához. Tisztázatlan kérdések azonban nem csak a múltbeli eseménnyel, hanem az elvégzendő, tehát a jövőbeni feladatokkal kapcsolatban is

felmerülnek. Összegezve: a nyomozási verzió a nyomozás során felmerült összes kérdés megválaszolására kialakított feltevés (íme egy újabb és még rövidebb verzió). A verziók felépítése, az ellenőrzés lehetőségeinek megválasztása, maga az ellenőrzés és az ellenőrzés eredményének értékelése pedig a verziókkal végzett munka, amely a következő elemekből áll: – a rendelkezésre álló adatok elemzése, értékelése (az úgynevezett adatelemző-értékelő munka), – a verziók felállítása, – az ellenőrzés megfelelő módjának megválasztása, majd az ellenőrzés végrehajtása, – az eredmény értékelése. Minden egyes eljárási cselekmény (intézkedés vagy nyomozási cselekmény) újabb információkkal gazdagítja a nyomozást: a beszerzett adatok módosíthatják (megerősíthetik vagy kizárhatják) a verziókat, illetve újabbak felállításához vezethetnek. E munkát mindaddig folytatni kell, amíg valamelyik verzió

feltételes magyarázatból bizonyossággá nem válik. Ha a helyes megoldást nem sikerül megtalálni, újra kell értékelni az adatokat és elölről kezdeni az adott probléma feldolgozását mindaddig, amíg erre reális lehetőség adódik. Az adatelemző-értékelő munka folyamatához az adatok vizsgálata, bírálata, rendezése és a következtetés tartozik. Az adatok vizsgálata egyúttal a verziók tematikus csoportosítását is jelenti: annak eldöntését, hogy az adat melyik verzióhoz, illetve a verziók mely csoportjához, és hogyan kapcsolódik (pl. minősítési vagy történeti verzió felállításának, illetve elbírálásának alapjául szolgál-e) Az adatok bírálata egyúttal annak megállapítására is irányul, hogy az adat, milyen verzió felállítására, ellenőrzésére, módosítására vagy kizárására alkalmas. Az adatok rendezése és a következtetés egyrészt a kriminalisztikai 31 DOBOS – KOVÁCS i. m 105–109 oldal 17 OBSITOS

DETEKTÍVEK LAPJA – JUBILEUMI KIADÁS Kulturális és szakmai folyóirat, 2023/1–4. online szám alapkérdések megválaszolására vonatkozó verziók értékének, másrészt a verziók ellenőrzésére irányuló feladatoknak a meghatározását is magába foglalja. A következtetés eredménye a verziók felállítása, amelyben a logikai szabályok mellett a kriminalisztika által kidolgozott sajátos elvek is érvényesülnek. Itt a tényhez kötöttség (vagy realitás) és a konkrétság elve játszik kiemelkedő szerepet A helyesen felépített verzió nem csupán a meglévő adatokat és az azokból levonható következtetéseket tartalmazza, hanem magában foglalja azokat a tényeket és következtetéseket is (másképpen: mit tudunk, és mit keresünk), amelyek fennállása esetén a verzió feltételezésből valóságos magyarázattá válik. Az ellenőrzés során éppen ezeket a feltételként meghatározott tényeket, adatokat kell feltárni, bizonyítani. A

verziók ellenőrzésének első mozzanata azoknak a tényeknek a számbavétele, amelyek megállapítása útján igazolhatók vagy megdönthetők a verziók. Ezután kell elhatározni, hogy milyen cselekmények, intézkedések alkalmasak a cél elérésére (lényegében a feladatok kitűzése), majd a kitűzött feladatokat kell végrehajtani. Az elmondottakból nyilvánvaló a verziók és a nyomozás tervezésének-szervezésének összefüggése: a verziókat és ellenőrzésük feladatait a terv fogja át és kapcsolja össze. A verziók ellenőrzésének elvei a következők: – a sorrendiség és a gyorsaság (az alapverzió és ezen belül a minősítési verzió esetében ez az elv fokozottabb mértékben érvényesül), – a párhuzamos ellenőrzés, – a többoldalú ellenőrzés, – a teljeskörű ellenőrzés (a tárgyilagosság és a teljesség). A verziókkal végzett munka utolsó fázisa az eredmény értékelése, amely lényegében az ellenőrzés során

beszerzett adatoknak a verziókkal történő öszszevetése. Amennyiben valamely verzió megalapozottnak, helytállónak bizonyul, és ugyanezen tények alapján más reális magyarázat nem adható, úgy jogos az a következtetés, hogy megtaláltuk a helyes megoldást (vagy nem). A helyes megoldás természetesen a többi verzió kizárását (elvetését) is jelenti. Ez fordítva nem feltétlenül igaz: ha egy kivételével megdőlnek (kizárásra kerülnek) a verziók, az nem jelenti azt, hogy a talpon maradt verzió a helyes megoldás (még további ellenőrzés szükséges). A helyes megoldás hiányában újabb ellenőrzés szükséges, ha pedig egyik verzió sem bizonyul megalapozottnak, meg kell vizsgálni, hogy milyen újabb 18 OBSITOS DETEKTÍVEK LAPJA – JUBILEUMI KIADÁS Kulturális és szakmai folyóirat, 2023/1–4. online szám verziókat lehet felállítani. Ezt követően kezdődhet minden elölről (sziszifuszi munkahegyek).32 Végül egy gondolatmocorogtató

kérdés, amelyet szándékosan nyitva hagyok: muszáj minden esetben verziókat felállítani?33 4. A verziók csoportosítása és a nyomozási terv fajtái34 A VERZIÓK CSOPORTOSÍTÁSA Mi történt? Ki, kivel követte el ? Alapverziók Általános verziók Verziók, terjedelmük szerint Részverziók Történeti verziók Verziók, tárgyukra tekintettel Minősítési verziók Munkaverziók Verziók, készítőjük alapján A nyomozó hatóság tagja által készített verziók Az eljárás egyes szereplői álláspontját tükröző verziók A NYOMOZÁSI TERV FAJTÁI A nyomozás egészét átfogó terv Tartalmi szempontok szerint Részterv Gondolati terv Formai szempontok alapján Feljegyzésszerű terv Írásbeli nyomozási terv Típusterv 5. Forrás- és Irodalomjegyzék 5.1 Felhasznált irodalom BAKOS Ferenc (szerk.): Idegen szavak és kifejezések szótára Budapest, Akadémiai Kiadó – Kossuth Könyvkiadó, 1984 DOBOS János – KOVÁCS Gyula: Kis nyomozástan

– Dr. Dobos János születésének 85 évfordulója tiszteletére Harmadik, átdolgozott kiadás Budapest, Dr Kovács Gyula – [KGyul@]™, 2020 GARAMVÖLGYI Vilmos (főszerk.): Kriminalisztika Általános rész Budapest, Belügyminisztérium Tanulmányi és Módszertani Osztálya, 1961 32 KOVÁCS i. m 187–192 oldal; KOVÁCS Gyula: A nyomozás tervezése és szervezése című előadás PowerPoint anyaga. Elhangzott Budapesten, 2019 november 30-án 09:45–13:00 óra között (Károli Gáspár Református Egyetem Állam- és Jogtudományi Kar Bűnügyi szakjogász szakirányú továbbképzés). 33 DOBOS – KOVÁCS i. m 110–113 oldal 34 DOBOS – KOVÁCS i. m 180 oldal 19 OBSITOS DETEKTÍVEK LAPJA – JUBILEUMI KIADÁS Kulturális és szakmai folyóirat, 2023/1–4. online szám GERŐ Ödön (főszerk.): Tolnai Világlexikona 7 kötet Budapest, Magyar Kereskedelmi Közlöny Hírlap- és Könyvkiadó-vállalat, 1916 GUNDE Ákos – HEGYI Lórántné – VÁRKONYI László:

Vezetési ismeretek II. kötet Budapest, Rendőrtiszti Főiskola, 1991 ILLÁR Sándor (szerk.): Kriminalisztika 2 Krimináltaktika Tankönyv a Rendőrtiszti Főiskola hallgatói részére Budapest, Belügyminisztérium (BM) Könyvkiadó, 1983 JUHÁSZ József – SZŐKE István – O. NAGY Gábor – KOVALOVSZKY Miklós (szerk): Magyar értelmező kéziszótár. Budapest, Akadémiai Kiadó, 1978 KOVÁCS Gyula: A nyomozás tervezése és szervezése című előadás PowerPoint anyaga. Elhangzott Budapesten, 2019. november 30-án 09:45–13:00 óra között [Károli Gáspár Református Egyetem (KRE) Állam- és Jogtudományi Kar (ÁJK) Bűnügyi szakjogász (BSZJ) szakirányú továbbképzés] KOVÁCS Gyula: Nyomozási alapismeretek. Budapest, Rejtjel Kiadó, 2004 KOVÁCS Gyula: Válogatott kriminalisztikai tanulmányok. Krimináltaktikai, kriminálmetodikai és kriminalisztikatörténeti értekezések Budapest, Dr Kovács Gyula – [KGyul@]™, 2023 LAKATOS János (szerk.):

Krimináltaktika I kötet Budapest, Rendőrtiszti Főiskola – Rejtjel Kiadó, 2004 Pesti Hírlap Szerkesztősége (szerk.): A Pesti Hírlap Lexikona Budapest, Pesti Hírlap Kiadása, 1937 RÉVAY Mór János – VARJÚ Elemér (főszerk.): Révai Nagy Lexikona 18 kötet/Tarján–Vár Szekszárd, Babits Kiadó, 1998 RÉVAY Mór János – VARJÚ Elemér (főszerk.): Révai Nagy Lexikona 19 kötet/Vár–Zsüri/Kiegészítés: Aachen–Beöthy Szekszárd, Babits Kiadó, 1998 5.2 Internetes hivatkozások https://www.rendormuzeumcom/fooldal (20231018) * 20