Environmental protection | Studies, essays, thesises » Merksz Péter - A víz szerepe a globális környezetben

A víz szerepe a globális környezetben Az emberi szervezet nagyobb részét a víz teszi ki. Elvesztése a szervezet kiszáradásához, pótlás hiányában halálhoz vezet, ezért annak folyamatos pótlása szükséges. Miután a víz minden élőlény létezéséhez, életéhez szükséges, sőt vannak élőlények, melyek csak a vízben képesek megélni, ezért a vízpótlásnál figyelni kell, hogy az megfelelő minőségű, fertőző kórokozóktól, baktériumoktól, vírusoktól, amőbáktól mentes, magyarán ivóvíz tisztaságú, minőségű legyen. Szerencsére a Föld nevű bolygón van elegendő víz, hiszen a Földfelszín nagy részét, jelenleg 71 %-át víz borítja. A szárazföldön élő élőlények az élet bölcsőjének tekintett tengeri környezetből kikerülve, alkalmazkodtak a sokkal alacsonyabb sótartalmú eső és karsztvizekhez, az édesvízhez. Számukra ma már az élet fent tartásához csak ez alkalmas. A Föld légköre számukra biztosítja ezt,

hiszen a levegő páratartalma nem csak a megfelelő hőmérséklet emelkedéséhez járult hozzá, biztosítva az élethez szükséges, illetőleg kényelmes hőmérséklet-tartományt, hanem a légkörben lévő, többségében pára formájában lévő víz, az időjárási jelenségek révén a szárazföld minden pontjára eljuttatja azt az ott élő flóra és fauna részére. Az Atacama sivatagban, mely a sarki sivatagok után a 3 legszárazabb sivatag a Földön, van olyan része, ahol 40 évig nem esett az eső, az évi csapadékmennyiség 3 mm. Mai hír, hogy havazott az Atamaca sivatagban. A légköri gázok, összetevők közül sok hozzájárul ahhoz, hogy a Föld légköre melegebb, mint a melegedést okozó, úgynevezett ÜH üvegházhatású gázok jelenléte nélkül lenne. Az ÜH gázok együttes hatásaként +33 C fokkal melegebb a Föld légköre, mint ezek nélkül lenne. A klimatológusok elismerik, hogy a légkörben lévő vízgőz okozza a legnagyobb

melegedést, a 33 Celsius fokból 21 fokot. Az ÜH gázokra ezért alkalmaznak egy GWP mutatót minden légkörben lévő ÜH gázra, mely a mutatja, hogy milyen mértékben melegíti a légkört a CO2-höz viszonyítva, kivéve a vízgőzt. Ezt azzal magyarázzák, hogy a vízgőz rövid ideig tartózkodik a levegőben, a forgási sebessége igen nagy 6-10 napra teszik. Az indoklás szerintem nem elfogadható. Ahhoz, hogy valamely gáz, légköri összetevő ÜH hatást fejtsen ki, a Föld légkörében kell tartózkodnia. Teljesen közömbös, hogy az összetevő körforgás mennyire gyors, éppen a körforgás miatt FOLYAMATOSAN TARTÓZKODIK A LÉGKÖRBEN valamennyi, melegítő hatást kifejtő gáz, vagy vízgőz. Az ÜH hatást az éppen a légkörben tartózkodó ÜH összetevő fejti ki. A légkörben tartózkodó vízgőz mennyiségét meghatározták, ennek értékét 13.000 km3 ben adták, adják meg az ipari forradalom kezdeti időszakot figyelembe véve, azaz akkorra,

amikor a Föld légkörének átlaghőmérsékletét 15 C fok volt. Ez ma már nem ennyi, mert a levegő hőfokával változik a légkör párafelvevő képessége, és így a légkör páratartalma. A légkör hőmérsékletének 1 C fok növekedése 7 %-os páratartalom növekedést tesz lehetővé, 1,5 C fok ezért 10 %-os növekedést okoz. 2024. évben a légkör hőmérsékletének emelkedése elérte az 16,5 fokot, azaz a légköri páratartalom ma már 13.000*1,1=14.300 km3 körül lehet (A bizonytalanságot az okozza, hogy a légkör hőmérséklete nem azonos mértékben növekedik mindenhol, az egyenlítőtől a sarkvidék felé közeledve, az északabbra fekvő területeken a hőmérséklet emelkedése 5-6 fokot is eléri.) A légkörben megjelenő több pára – légkörben lévő víz gyors körforgása miatt – több csapadékot okoz. Aki figyeli a híradásokat, az egyre gyakrabban és egyre hevesebb villámárvizek, extrém mennyiségű havazás mindenesetre erre

utalnak. A többlet pára és a víz légköri gyors körforgása ugyanakkor fékezi is a légkör gyorsabb melegedését. Ha a 6-10 napos körforgásból a lassabb. tíz napos forgást vesszük figyelembe, ez azt is jelenti, hogy a 14300 km3 légköri vízből, annak 10 %-a nem csak a Föld felszínére hullik valamilyen formában, hanem azt is, hogy ugyanennyi naponta el is párolog. 1430 km3 víz elpárologtatása rendkívül energiaigényes folyamat, a Föld felszínét elérő napsugárzással érkező energia 1/3-részét igényli. A párolgással elhasználódott energia a párát a troposzféra magasabb légrétegeibe emeli a felhőket, az ott lezajló hő csere során. Merksz Péter