Crime (investigation) subjects | Criminalistics » Dr. Szomor Sándor könyvajánlója Dr. Kovács Gyula, Válogatott kriminalisztikai tanulmányok című kötetéhez

Dr. Kovács Gyula VÁLOGATOTT KRIMINALISZTIKAI TANULMÁNYOK Dr. Szomor Sándor könyvajánlója Dr. Kovács Gyula: Válogatott kriminalisztikai tanulmányok című kötetéhez Gondolkodom, tehát írok Akik ismerik a kézben tartott könyv szerzőjét, valószínűleg nem lepődnek meg túlságosan az ajánló címén. A címen, ami René Descartes francia filozófus szállóigévé vált mondásának személyre szabott változata Legalábbis, szerintem. Aki beszélt már pár szót valaha dr Kovács Gyulával – vagy, ahogy sokan ismerik, a védjeggyé vált becenevén szólítva: [KGyul@]-val – az tudja, nem könnyű ember. Divatos szóhasználattal élve, megosztó személyiség. Akad, aki nagyon bírja a stílusát, értékeli szaktudását, mások hátán már a neve hallatán is feláll a szőr. Ez utóbbi kategóriába azok tartoznak általában, akik nem értik (legyen az ő bajuk) az olyan embert, aki következetes,

ragaszkodik elveihez, nem rajong a semmitmondó, verbális környezetszennyező dialógusokért, a magukat szakemberként aposztrofáló, semmihez sem értő ’biodíszletekért’. Ha nem is 1942-ben ismertem meg [KGyul@]-t (mint Pelikán József gátőr Dániel Zoltánt), azért új keletűnek nem nevezhető több mint húsz esztendős kapcsolatunk, barátságunk. Számtalanszor megtapasztaltam, hogy szeret vitatkozni. Ha beleéli magát (szokta!), akkor markánsan, magas fokú (szakmai) önérzettel ad hangot véleményének. Az óvatlan külső szemlélő számára ilyenkor talán morcosnak tűnhet, pedig csak a habitusa, az arcberendezése ilyen szigort sugárzó. Nála segítőkészebb, jóindulatú, felkészült kollégám nem sok akadt a bűnügyi pályafutásom során. Szereti a tényeket, és mint azt tudjuk, a ’tények makacs dolgok’ Márpedig, ha [KGyul@] igaznak vélt állítása mellett érvelni kezd, nem a konfliktust elkerülő kompromisszumra törekszik, mert

szavai tényeken alapulnak. Gondolom, nem egyszer élt már át olyat a kedves olvasó is, hogy egy beszélgetés során elhangzottakra a felek később másként emlékeztek. Főként azoknál fordult elő ilyen, akikről bebizonyosodott, hogy nem volt helytálló az álláspontjuk. Nem ritkán – a szó elszáll, az írás megmarad alapon – [KGyul@] gyakran jelentés, vagy szakcikk formájában értekezett a felvetődött problémáról, az azzal kapcsolatos véleményéről. Kaján mosollyal mondta: „Na, a kétkedők erre varrjanak gombot!” Emiatt ’cinkeltük’ is eleget, rásütve a „kis grafomán” bélyeget, bár lehet, hogy egyesekből csak az irigység beszélt. Több évtizedes, sikeres bűnügyes pályafutása után elhagyta a rendőrség kötelékét, de (szerencsére) magánemberként sem csökkent aktivitása, a bűnügyi munka és a kriminalisztika népszerűsítése iránti elhivatottsága. A rengeteg szakmai cikk, reflexió, recenzió mellett leporolta

méltatlanul elfeledett szakemberek munkáit, ismét rávilágított a 13 Dr. Kovács Gyula VÁLOGATOTT KRIMINALISZTIKAI TANULMÁNYOK kiszemelt személyek és művek kriminalisztikatörténeti jelentőségére. Mindezt magas színvonalú magánkiadás formájában tette, és teszi napjainkban is. Tulajdonosa és kiadója az OBSITOS DETEKTÍVEK LAPJA című periodikának. Új köntösbe öltöztetve, jegyzetekkel ellátva, kapcsolódó tanulmányokkal kiegészítve, többek között újra megjelentette Endrődy Géza A BŰNÜGYI NYOMOZÁS KÉZIKÖNYVE, dr. Dobos János KIS NYOMOZÁSTAN és Fröhlich János DETEKTÍVHŐSÖK című korszakos alkotását A publikálás mellett, több helyen oktatott, legutóbb a Károli Gáspár Református Egyetem Állam- és Jogtudományi Karon 2014 őszén indított Bűnügyi szakjogász szakirányú továbbképzésen. Oktatóként már régen tervezte, hogy összeállít – úgy általában a bűnügyi/kriminalisztikai szakjogász képzésben

résztvevők részére – egy egyetemi jegyzetet. Ennek most látta elérkezettnek az idejét/csak most volt rá ideje (a nem kívánt törlendő). Ez a könyv, tartalmát tekintve egy tematikus válogatás az évek során létrehozott életműből, a korábbi, [KGyul@] által jegyzett krimináltaktikai, kriminálmetodikai és kriminalisztikatörténeti írásokból. A gerincét olyan tanulmányok alkotják, amelyek az elmélet és a gyakorlat összhangjának megteremtési lehetőségeit vázolják fel, az azokkal kapcsolatos tapasztalatokat összegzik. Az életrajzi jellegű szösszenetek is többek között azt a célt szolgálják, hogy bemutassák, miként lehet megújítani a rendőri munkát, különös figyelemmel a bűnügyes tevékenységre. A három fejezet olyan, a nem kriminalisták számára is izgalmas témákat érint, mint a felderítés és a nyomozás, a forrónyomos felderítés, a sorozatelkövetés, a kriminalisztika alapkérdései, a sértetti közrehatás, vagy

éppen az újszülött sérelmére elkövetett emberölés, illetve az orgazdaság nyomozásának specifikumai. Természetesen helyet kaptak történeti jellegű esszék is a kötetben. Megismerkedhetünk a magyar rendőrség múltjának olyan fontos személyiségeivel, mint Endrődy Géza (egykori honvédtiszt, közszolga, csendőrtiszt, rendőrkapitány, az első, a nyomozás tudományával átfogóan foglalkozó szakkönyv szerzője), Pekáry Ferenc (a Székesfővárosi Államrendőrség egykori bűnügyi osztályvezetője, főkapitány-helyettes, az országos hatáskörű államrendőrség eszméjének egyik élharcosa), Thaisz Elek (Pest, majd Budapest első rendőrfőkapitánya), Török János (Budapest rendőrfőkapitánya, a modern állami rendőrség alapjainak lerakója), miháldi báró Splényi Ödön (a Székesfővárosi Államrendőrség első detektívfőnöke, Blaha Lujza férje), Szombatfalvy Albert (Splényi báró utódja a detektívfőnöki székben), Krecsányi

Kálmán (a Székesfővárosi Államrendőrség Detektívtestületének leghíresebb vezetője, számos, ma is alkalmazott nyomozási módszer meghonosítója, a „Detektívtestület atyja”) és Dobos János (a XX. századi bűnüldözés kiemelkedő alakja) Ez a kötet – egy kis időutazással egybekötve – tudományos igényességgel egyszerre tanít és szórakoztat. Jó olvasást! Budapest, 2022. november 28 Dr. Szomor Sándor 14