Crime (investigation) subjects | Criminalistics » Dr. Tóth István könyvajánlója Dr. Kovács Gyula, Válogatott kriminalisztikai tanulmányok című kötetéhez

Dr. Kovács Gyula VÁLOGATOTT KRIMINALISZTIKAI TANULMÁNYOK Dr. Tóth István könyvajánlója Dr. Kovács Gyula: Válogatott kriminalisztikai tanulmányok című kötetéhez A könyvajánlók jelentős része az „Ajánlom e könyvet” sablonnal kezdődik, ezt a sablont én mindenképpen szeretném elkerülni. Elfogadva azt a halmazelméleti tételt, miszerint az emberiség két egyede közötti kapcsolatteremtéshez legfeljebb hat–tíz áttételre van szükség, túlzó módon írhatnám, hogy dr. Kovács Gyula Válogatott kriminalisztikai tanulmányok című kötete, akár mindenkihez eljuthatna, és akár egy argentin ács vagy egy belize-i halász is találhatna benne számára érdekes (megkockáztatom: hasznosítható) gondolatokat. Ám miként a kapcsolatteremtés is csak a ’jó’ csatornákon haladva jöhet létre hat–tíz áttétellel (a kapcsolati hálóban is rengeteg a tévút, zsákutca), igen kicsi a

valószínűsége annak, hogy ez a kötet eljusson az argentin ácshoz vagy a belize-i halászhoz. Ráadásul, valószínűleg nem ismerik a magyar nyelvet, ha ismernék is, nem biztos, hogy lenne kitartásuk rátalálni arra, ami számukra is érdekes és hasznos lehet – köszönjünk hát el tőlük! A tanulmánykötetet Kovács Gyula alapvetően magyar célközönségnek szánja, elsősorban büntető anyagi és eljárási joggal foglalkozó jogászoknak (bíráknak, ügyészeknek, ügyvédeknek), joghallgatóknak (nagyon hasznos lenne a jogi egyetemeken a kriminalisztikai ismeretekre szánt óraszámot a jelenlegi többszörösére emelni), valamint elméleti és gyakorlati kriminalistáknak. Kiváltságos helyzetben vannak a Károli Gáspár Református Egyetem Állam- és Jogtudományi Karának Bűnügyi szakjogász szakirányú továbbképzési szakán 2022-ig végzett hallgatók, mert az anyag jelentős részét (annak gerincét) a legautentikusabb forrásból, magától a

szerzőtől hallgathatták meg az egyetemi előadások során Amennyiben a képzésnek készült volna saját tankönyve, a jelen tanulmánykötet paneljei egytől egyig annak részei lennének. A tény ismeretében viszont, hogy Kovács Gyula ’kiszállt’ ebből a képzésből, és saját kiadványként jelenteti meg a kötetet, nincs rá elsőségi joga egyetlen oktatási intézménynek sem – ezt felhívásnak szánom, különösen azon egyetemek felé, ahol bűnügyi vagy kriminalisztikai szakjogász képzés folyik. Az eddig említett célközönséghez hozzátenném a jogalkotásban tevékenykedő jogászokat, akik annyiban ’többek’ a jogalkalmazóknál, hogy ők hivatottak arra, miszerint – akár meglevő jogszabályok frissítésével, akár újak megalkotásával – a tendenciákra és a napi kihívásokra reagáljanak. Ha például csak ezt a tanulmánykötetet figyelmesen és érzékenyen végigolvassák (bízom benne, hogy egy vagy kettőnél nem több

áttételen keresztül eljut hozzájuk), garantáltan találnak benne jogszabályok finomhangolására ösztönző gondolatokat. E kitételem azon 16 Dr. Kovács Gyula VÁLOGATOTT KRIMINALISZTIKAI TANULMÁNYOK okból is figyelemre méltó lehet, hogy a kötetben levő írások egyike sem régi keletű – egy kivételével az elmúlt kilenc évben jelentek meg. Kovács Gyula (ahogy ezrek ismerik: [KGyul@]) hihetetlenül termékeny jogi és kriminalisztikai szakíró – monográfiája külön méltatást érdemelne, de most nem terjeszkedünk túl jelen tanulmányköteten. E kötet huszonkét írást (tanulmányt, szakcikket, cikké ’kikerekített’ előadást) tartalmaz, amelyek mindegyike lektorált mű, és mindegyik megtalálható az MTA Magyar Tudományos Művek Tárában (MTMT). Az ajánlót nem töltöm meg a tartalomjegyzékkel (annak eléréséhez mindössze pár oldalnyi lapozásra van szükség), de fel kell hívnom a figyelmet a tanulmánykötet sokszínűségére:

a szerző komoly krimináltaktikai és kriminálmetodikai témákat fejteget, továbbá olyan kriminalisztikatörténeti szakcikkeket kínál, amelyek szó szerint beszippantják az olvasókat. Bizonyos vagyok benne, hogy sok gyakorló büntetőjogász olyan új kriminalisztikatörténeti ismeretekhez jut e könyvből, amilyenek létezéséről nem tudott. (Nem is tudhatott! A könyvben levő ismeretek felkutatásához, levédettségi állapot vagy hozzáférési lehetőségek tisztázásához egy olyan megszállott ember kellett, mint Kovács Gyula, és egy olyan színvonalú közreadó, mint [KGyul@].) A kriminálmetodika és a büntetőeljárásjog között erős áthallás van. E kijelentés igazságát a szűkebb szakma gyakorlói (a metodikával foglalkozó kriminalisták és a büntetőjogászok) jó része elutasítja. Mivel én ’kívülálló’ vagyok, felvállalhatom a véleményemet, hogy a kriminálmetodikai vizsgatételek elővezetése masszívan jogi paragrafusokkal

indul – ültem már néhány ilyen vizsgán, és igencsak együtt éreztem a vizsgázókkal, hogy törvényszöveget kellett megtanulniuk. A jogot számosan száraz anyagnak tartják. Lehet, hogy a jogszabályi forma elérésekor egy-egy norma szövege – mellőzve a sallangokat, de tartalmazva a szükséges kitételeket – száraznak tűnik. Ugyanakkor nem szabad elfelejteni, hogy a jogszabályokat rendszerint nem öncélúan, hanem valamely élethelyzet szabályozására alkotják. ’Szárazságuk’ attól függően tartós vagy rövid életű, hogy kellő körültekintéssel alkották-e meg azokat, illetőleg, hogy az élethelyzetek változása miatt mikor, milyen mértékben kell változtatni rajtuk. Nem lenne nagy kihívás megszámlálni, mennyi hatályos, az elmúlt húsz évben született jogi normánk van (legyen szó csupán a törvényekről, kormányrendeletekről). Az viszont komoly kihívás lenne, ha számba akarnánk venni, hány módosításon keresztül

jutottunk el a jelenleg hatályos változatokhoz – az élethelyzetek rengeteg finomhangolást igényeltek Egyébként mindegyik változatot száraznak lehetne minősíteni Ha összehasonlítanánk Kovács Gyula jelen tanulmánykötetben közzétett írásait az MTMT-ben feltüntetett, 2014-ben, 2016-ban vagy akár 2019-ben napvilágot látott tanulmányaival, vagy abban a szerencsés helyzetben lennénk, hogy beülhetnénk a témákkal kapcsolatos előadásaira, azt tapasztalnánk, hogy 2022-ben nem csupán egy-egy 2014-es, 2016-os vagy 2019-es ’konzervet’ kapunk, hanem naprakész anyagokat. (Ezért is fogalmaztam úgy, hogy a Károli egyetem bűnügyi szakjogász 17 Dr. Kovács Gyula VÁLOGATOTT KRIMINALISZTIKAI TANULMÁNYOK képzésében részt vevő hallgatók kiváltságos helyzetben voltak – minden alkalommal up-to-date előadást kaptak.) Ami a ’szárazságot’ illeti: amikor jogi témában Kovács Gyula billentyűzetet ragad, ő is törekszik a pengemód éles

fogalmazásra, ami sajnos szükségszerűen szárazzá teszi a normaszövegekhez kötődő részeket. Ugyanakkor [KGyul@] rendelkezik egy olyan képességgel, amit sokan irigyelhetnek tőle: írásban is tud fogalmazni, ezért írott szövegeinek zöme már első olvasatra is befogadható – a megértéséhez nincs szükség többszöri nekifutásra. Ha pedig élő szóban vezeti elő a témát, olyan stílusban fogalmaz és hangsúlyoz, hogy a hallgatósága érzi a ’kötelező szárazsági minimumot’, és ha a hallgatóság elfogadja a Kovács-féle interpretációt, akkor az adott témában akár azonnal vitaképesnek érzi magát (Néha sajnálom, hogy ebben a műfajban nincs hangos könyv. Azt nem tekintem hangos könyvnek, ha rögzítenek egy ’namármost kéremszépen’, ’tehát akkor’, ’azt tudni kell ugye, hogy’ frázisokkal teli egyetemi előadást, és az kézről-kézre jár. Hasonlóképpen azt sem tartanám szakmai e-booknak, ha az ilyen előadást

szöveghűen legépelik, majd hivatalos jegyzetként árusítják.) Milyen, mikor zajló élethelyzetek alapján születnek jogi normák, és milyen élethelyzetek kezdik ki őket? Erre vonatkozóan elég végigfutni a Válogatott kriminalisztikai tanulmányok című kötet egyes írásainak hivatkozási jegyzékét, ahol az 1878–1916 közötti intervallumból, a két világháború közti időszakból, az 1945-öt követő államberendezkedés(ek) idejéből, de akár 2022 szeptemberéből származó szakkönyvek, törvények hosszú sorát láthatjuk. (Kriminalisztikáról jog nélkül aligha beszélhetnénk) A hivatkozott források között van a megkerülhetetlen Csemegi-kódex, ott sorakozik Révai Nagy Lexikona, a Britannica Hungarica Nagylexikon, az Akadémiai Kislexikon, a Tolnai Világlexikona, A Pesti Hírlap Lexikona, a Rendészettudományi szaklexikon, egyetemi, főiskolai tankönyvek, jegyzetek, témaorientált szakkönyvek, a Jogi Fórum és olyan periodikák, mint az

Obsitos Detektívek Lapja vagy a Magyar Bűnüldöző, szépirodalomnak is tekinthető novelláskötet, nyomozási kézikönyv, valamint körözési toplista. Bármit/bárkit kihagytam, felvállalhatom, mert ez az ajánló Kovács Gyula munkásságának egyik, ha nem ’a’ legnagyobb ékkövére hívja fel a figyelmet. (A források felsorolásakor szándékosan kerültem a ’nagy’ szakírók neveit és címeit, magyart és külföldit egyaránt.) A krimináltaktikai és metodikai tanulmányokban is előfordulnak olyan szavak, amelyekhez hasznos segítségként forgathatjuk a lexikonokat és az értelmező szótárt. A kriminalisztikatörténeti fejezet olvasásakor viszont – túl azon, hogy a szerző mindenkor az olvasók segítségére siet – célszerű, hogy ilyen könyvek (akár nyomtatott, akár elektronikus formában) kéznél legyenek. Szakmabelieknek pedig az sem meglepő, hogy számos újabb keletű szó és élethelyzet értelmezésében nem csak a Magyar értelmező

kéziszótárra támaszkodik a szerző, hanem különböző szintű jogi állásfoglalásokra és iránymutatásokra, BM és ORFK utasításokra is. 18 Dr. Kovács Gyula VÁLOGATOTT KRIMINALISZTIKAI TANULMÁNYOK Ajánlómban fontosnak tartom megszólítani azokat, akik jogi és kriminalisztikai töltetű könyvet eddig még nem vettek a kezükbe – nem ők a célközönség, de vannak véletlenek Elolvassák az ajánlást, majd a szerzői előszó alapján szimpatikusnak tartják [KGyul@]-t (kezdik elhinni, hogy a szerzőnek nem csak a borítón olvasható neve létezik, hanem oka van a brand-szerű névhasználatnak), a tartalomjegyzékből kiválasztanak egy szimpatikus címet, és beleolvasnak. Érdekesnek találják, néhány helyen rácsodálkoznak az írásra, esetleg tudásélmény érzetük is van („hallottam már erről, de nem tudtam, hogy ez ilyen”), utána belevetik magukat a további részekbe. Szinte biztos, hogy helyenként áthallást, tartalomismétlést

tapasztalnak. Megnyugtatásnak szánva közlöm, nem mennyiségnövelésről van szó, hanem arról, hogy a kötetben önálló tanulmányok vannak, amelyekben minden szükséges résznek, információnak, táblázatnak stb. benne kell lenniük Kizárt, hogy valamely tartalmi elemet/hivatkozást/példát kihagyjanak pusztán azért, mert valahol már ’meg van írva’. Szövegkörnyezettől, témától függően a szó szerint megegyező bekezdéseknek más árnyalatuk lehet, esetleg éppen általuk kerülnek súlypontok más helyre. Kihasználva a megszólalás lehetőségét, elárulom, az én kedvenceim a híres kriminalistáknak emléket állító kriminalisztikatörténeti szakcikkek. Nem azért, mert pályakép jellegük miatt olvasmányosabbak a ’szárazabb’ témáknál, hanem amiatt, mert a leírt pályaképekben – a sorok között olvasva – lépten-nyomon érzékelem a krimináltechnikát. Ráadásul sok mai módszernek, vizsgálati eszköznek a korabeli szintű

mutánsaival is öröm találkozni * Végül a szerzőről néhány mondat. Kovács Gyula a véleménye mellett következetesen kiálló, vitás helyzetekben markánsan fogalmazó ember – őszinte, köntörfalazás nélküli megnyilatkozásaival nagyon sokan nem tudnak mit kezdeni. Pályafutása alatt voltak szép karrierszakaszai, de jóval többre vihette volna, ha nem annyira őszinte, ha simulékonyabb. Nemegyszer beelőzték őt kevésbé tehetséges és/vagy ’hajlékonyabb’ pályatársak (közülük páran később ’könnyűnek találtattak’, mégis glóriával léphettek le a színpadról). [KGyul@] nem kapott arany tőrt, Kossuth-kardot, Szent György Érdemjelet, tanácsosi, főtanácsosi címeket, emlékgyűrűt Talán kapott volna, ha valamelyik brancsba ([KGyul@] szóhasználata) tartozik, de már késő: az a hajó már elment. Belül valahol nyilván sajnálja, de jobb is így: ’arra’ a hajóra ő nem akart volna felszállni, sem utasként, sem fűtőként.

(A szerző rendhagyó önéletrajzában is említi brancsbeliségének hiányát) Tisztelt Olvasó! Ön egy olyan ember tanulmánykötetének az ajánlását olvasta, aki korábban vagy 40 szakkönyvet, egyetemi és főiskolai jegyzetet írt (ha több volt, nekem megbocsátja a tévedést), kb. 250 tanulmányt és szakcikket publikált (ha több volt stb), tankönyveket lektorált, jogszabályköteteket szerkesztett, ezeken felül számtalanszor megnyilvánult elektronikus felületeken (talán meglepő, de soha nem 19 Dr. Kovács Gyula VÁLOGATOTT KRIMINALISZTIKAI TANULMÁNYOK ételreceptekkel vagy kedvenc háziállatokkal). Tagja a Magyar Újságírók Országos Szövetségének (MÚOSZ), a Tudományos Újságírók Klubjának (TÚK), a Magyar Szak- és Szépirodalmi Szerzők és Kiadók Reprográfiai Egyesületének (MASZRE) és a Magyar Jogászegyletnek (MJE) – nem ’skalpokról’ van szó, e tagságok a küldetésének szükségszerű kellékei. Ha ezzel az emberrel

szeretne kapcsolatba kerülni, egy-kettőnél több kapcsolati pontra nincs szüksége. Kedves olvasó, nagyon köszönöm a megtisztelő figyelmét! Budapest, 2022. november 26 Dr. Tóth István igazságügyi fegyverszakértő 20