Commerce | Catering » A vendéglátás és a turizmus szaknyelvének vizsgálata helyesírási szempontból

ORSZÁGOS KÖZÉPISKOLAI TANULMÁNYI VERSENY Magyar nyelv A vendéglátás és a turizmus szaknyelvének vizsgálata helyesírási szempontból Jelige: VADÁSZ 2023 Tartalomjegyzék 1. Bevezetés 3 2. A helyesírás 4 2.1 Helyesírásunk alapelvei 4 2.2 A helyesírás fontossága 5 3. A szaknyelvek 6 4. A kutatás módszerei8 4.1 Kérdőív8 5. A vendéglátás és a turizmus szaknyelvének helyesírási problémái, helyesírási hibái 11 5.1 Egybeírás és különírás 11 5.11 Kéttagú összetett szavak 11 5.12 Többszörösen összetett szavak, mozgószabály 13 5.13 Minőségjelzős szókapcsolatok 15 5.2 Kis és nagy kezdőbetű 16 5.3 Írásjelek 19 5.31 Kötőjel 19 5.32 Vessző 20 5.4 Idegen szavak 22 5.41 Nem latin betűs írású nyelvek idegen szavai 29 6. Összegzés 37 Felhasznált irodalom . 38 Internetes források . 39 Ábrajegyzék . 41 Példák forrásai . 41 Kérdőív . 44 2 1. Bevezetés Elég körülnézni néhány étteremben, és szinte

biztos, hogy találunk helyesírási hibát. A különféle receptes könyvek, étlapok, honlapok, útikalauzok sok szót sokféleképpen írnak, sőt, néha még egy forrás is felváltva használ különféle helyes és helytelen írásmódokat. Munkámban a vendéglátás és a turizmus szorosan összekapcsolódó szaknyelvének helyesírási problémáit veszem végig, amelyekkel a gyűjtés során találkoztam. Megpróbálom a szakirodalom és a saját tapasztalatom alapján megítélni, hogy a gyakori hibák mennyire súlyosak, mennyire roncsolhajták a nyelvet, és melyek azok a hibák, amelyek semmilyen jelentésvesztést nem okoznak, nem nehezítik meg a leírt kifejezés értelmezését. Először a témához kapcsolódó alapfogalmakat ismertetem a szakirodalom segítségével, így például kitérek a szaknyelvek sajátosságain túl helyesírásunk alapelveire és fontosságára. Majd a kutatás módszereinek bemutatása után témákra bontva vizsgálom a helyesírási

hibákat és a helyesírási kérdéseket számos példával kiegészítve. Az egyes jelenségeket megítélve átfogó képet szeretnék arról adni, hogy milyen változásokat és hibákat tapasztalhatunk a szaknyelv helyesírásában. Ezenkívül pályamunkám hasznos lehet az étlapok, útikalauzok, illetve éttermek, szállodák, fürdők, utazási irodák honlapjának szerkesztői számára is, akik helyesírási szempontból igényes munkát szeretnének kiadni a kezükből. A gyűjtés mellett kérdőíves felmérést is készítettem, ennek részleteit a későbbiekben ismertetem. A kérdőívben megkérdezett szavakhoz a saját tapasztalatomon kívül ötletet adott még többek között Zimányi Árpád cikke az Édes Anyanyelvünk folyóiratban, illetve a Select Food gasztronómiai szótára. A szaknyelvek sajátosságainak megértésében nagy segítségemre volt Kurtán Zsuzsa Szakmai nyelvhasználat című könyve és Kemény Gábor írása a szaknyelv és a tudományos

nyelv különbségeiről. A helyesírásról pedig Nádasdy Ádám Milyen nyelv a magyar? című könyvén kívül elsősorban a jelenleg érvényes helyesírási szabályzatból tájékozódtam. 3 2. A helyesírás A helyesírás (ortográfia) Nádasdy Ádám definíciója szerint az egyszerű fonetikus hangjelöléstől való eltérést jelenti. A nyelvész könyvében azt írja, hogy akkor van egy nyelvnek helyesírása, ha a nyelvközösség művelt tagjai szerint a kiejtésnek megfelelő leírástól van „helyesebb” megoldás, amely a hagyomány része, és amelyet az anyanyelvűeknek is tanulniuk kell. A magyar nyelv ortográfiáját a Magyar Tudományos Akadémia 1832 óta szabályzatként adja ki. Legutóbb 2015-ben módosították a szabályzatot, ez A magyar helyesírás szabályai 12 kiadása, a továbbiakban rövidítve AkH. Ennek pontjait a jogszabályokkal ellentétben nem kötelező betartani, az AkH. az Akadémia ajánlása mindenkinek, aki magyar nyelvű

szöveget ír.1 2.1 Helyesírásunk alapelvei A szavak leírásakor általában a négy alapelv valamelyike, esetleg egyszerre több is érvényesül. Sok szóra, szóelemre érvényes a kiejtés szerinti írásmód, amely azt jelenti, hogy a köznyelvi kiejtés szerint írjuk le őket. Például cipő, fény, higgy (hisz + j)2 A szóelemző írásmód azt jelenti, hogy a toldalékos szavakban és az összetett szavakban a szóelemeket úgy sorakoztatjuk egymás mellé, ahogy külön-külön ejtve hangoznának. Például állatbarát (állat + barát), barátság (barát + ság), kertje (kert + je). A példákból láthatjuk, hogy nem mindig úgy ejtjük ki a szót, ahogy leírjuk. A szóelemző írásmód célja, hogy ilyenkor is felismerhető legyen a szótő, a toldalék és az összes összetételi tag. Nem minden szóra érvényes ez az elv, például a -val/-vel rag írásban is teljesen hasonul a szó végi mássalhangzóhoz, vagy a nebáncsvirág nevében nem jelöljük az

eredeti ne bánts tagokat.3 Az egyszerűsítő írásmód három azonos mássalhangzót jelölő betű találkozásakor, illetve többjegyű betűk kettőzésekor lép érvénybe: a három mássalhangzót kettőre egyszerűsítjük, a többjegyű betűknek pedig csak az első jegyét kettőzzük. Például vádlottól (vádlott + tól), hosszú (elválasztva hosz-szú). Nem érvényesíthető az egyszerűsítés elve tulajdonnevekre és a szóösszetételekre. Például Mariann-nal, sakk-kör, kulcscsomó 4 A negyedik alapelv pedig a hagyomány elve, amikor a kialakult szokás szerint írjuk le a szavakat. Ezeket nem lehet a kiejtés, szóelemzés vagy az egyszerűsítés elvével magyarázni A hagyományos írásmód jellemző néhány családnévre, a kiejtés ellenére rövid dz-vel vagy dzs- 1 Nádasdy 2020, 168–169. AkH. 23 3 AkH. 31–32 4 AkH. 46 2 4 vel írt szavakra, valamint a hagyomány miatt tartotta meg az írás a köznyelvből mára kiveszett hang jelölését

szolgáló ly-t. Példák: Kossuth, bodza, lyuk, tetszik5 2.2 A helyesírás fontossága A következő példát hozza Nádasdy: *Én nemtuttam a szabájt. Az írás hibátlanul tükrözi a kiejtést, illetve ezt olvasva egyértelmű számunkra, hogy mit jelent a mondat.6 Ebben az esetben egyik szó sem vezeti félre az olvasót. A helyesírásnak lehet jelentésmegkülönböztető szerepe, például az álmos és Álmos, a föld alatti és a földalatti vagy a szabja és a szablya esetében. Általában mégis egyértelmű a kontextusból, hogy mit szeretne az író átadni, a kommunikációs szándék hiánytalanul megvalósul. Knut Stirnemann német helyesírásról 7 szóló cikkében megemlít egy idézetet Hans Glinztől, amely szerint a helyesírás nem olyan fontos, de tudnunk kell helyesen írni. Stirnemann szerint a diákoknak azt kell megtanítani, hogy mikor elengedhetetlen a helyesírás. Hiszen a kommunikációs cél sokkal fontosabb a formai megjelenítésnél, de az

íráskép sokszor az első benyomásunkat is meghatározhatja valakiről. 8 Így például egy motivációs levélben mindenképpen érdemes ügyelni a hibátlan helyesírásra, ahogy a reklámok, szolgáltatások szövegei is tükrözhetnek igénytelenséget, ha helyesírási vétségekkel vannak tele. A mindennapi életben kevesebb jelentősége van a hibátlan helyesírásnak. A tapasztalat azt mutatja, hogy a legtöbben nincsenek tisztában a szabályokkal. De véleményem szerint nem is várhatjuk el mindenkitől, hogy a helyesírási szabályzatnak mind a 300 pontját fejből tudja. Stirnemann azt mondja, hogy a szabályok összetettek és nehezek, de ez abból ered, hogy a nyelv is ilyen, és ez adja a szépségét. Elsősorban az alapvető szabályokat érdemes legalább elsajátítani, mivel ez nagyban hozzájárulhat a gyors és problémamentes kommunikációhoz.12 Lehet, hogy ki tudjuk következtetni a kontextusból, hogy mire gondolt a feladó, azonban a hibásan leírt

szóalak lassíthatja a megértést, hiszen végig kell gondolnunk a lehetőségeket. Így az olvasást nagyban megkönnyíti, ha egy egységes rendszert követ az írás. 5 AkH. 44–46 Nádasdy 2020, 169. 7 Azért a német helyesírásról kerestem cikket (például az angollal szemben), mert nagyban hasonlít a magyaréhoz komplexitásában és alapelveiben, hasonlóan kezeli például az összetett szavakat. 8 Stirnemann, Knut: Gedanken zur deutschen Orthografie. 2021 6 5 3. A szaknyelvek Egyre több figyelmet kapnak a szaknyelvek, egyre több írás jelenik meg róluk. Az is ezt támasztja alá, hogy 1999-ben megalakult a Magyar Szakírók Szövetsége, amely kimondottan a szaknyelvekkel foglalkozik, és célja a szaknyelvek feltérképezése és fejlesztése. 9 Több meghatározást találunk a szaknyelvre. Seregy Lajos a köznyelvvel összevetve definiálja a fogalmat: a szaknyelv az anyanyelvnek egy elkülönülő rétege, és míg a köznyelv a mindenki által használt

része a nyelvnek, a szaknyelvet csak egyes csoportok használják. Vagyis a szerző csoportnyelvnek tekinti a szaknyelvet.10 Kurtán Zsuzsa a szakmai nyelvhasználatról szóló könyvében többféle értelmezést is felsorol a szaknyelvre. A csoportnyelv mellett előkerül a szaknyelv mint alnyelv meghatározás Az alnyelvek olyan nyelvváltozatok, amelyek célja egy meghatározott kommunikációs funkció betöltése, így erősen strukturáltak. Jellemzőjük a korlátoltság lexikai, szintaktika és szemantikai szempontból, illetve a köznyelvitől eltérő nyelvtant is alkalmazhat az alnyelv. 11 Sokan tekintik a szaknyelvet sajátos nyelvváltozatnak. Kurtán Zsuzsa Grétsytől idéz, aki szerint a csoportnyelvek és a szaknyelvek megértek arra, hogy az irodalmi és a köznyelvvel szoros kapcsolatban álló, attól függő, de annak fejlődésére vissza is ható nyelvváltozatként számoljunk velük. Ez annak köszönhető, hogy az utóbbi időben jelentősen nőtt a

tudományok szerepe és a társadalom foglalkozások szerinti differenciálódása. Ennél az értelmezésnél a következő meghatározás kerül elő: „a szaknyelvet az azonos szakmát vagy tudományt művelők és ismerők használják. () Az orvosi szaknyelvet ismeri (de legalábbis ismerheti) az orvos, a nővér, a betegszállító, a takarítónő és természetesen a beteg.” 12 A meghatározásokból láthatjuk, hogy a szaknyelvek nemcsak szókincsben, hanem mondatszerkesztésben, szintaktikában is eltérhetnek a köznyelvtől. Kemény Gábor említi, hogy mennyivel nagyobb a szakszövegekben a névszói állítmányok aránya, mint a beszélgetésekben vagy az elbeszélésekben. Arra is hoz példát, hogy bizonyos kötőszavak sokkal gyakoribbak a szakmai nyelvhasználatban, például az illetve szó 22-szer gyakrabban fordul elő a szaknyelvben, mint esszékben, ezzel szemben az esszékben gyakoribb kapcsolatos s kötőszó előfordulása pedig elenyésző.13 Kemény

Gábor Pusztai Istvánt követi a szaknyelvek rétegezettségének ábrázolásában, aki pedig Grétsytől idéz. Mindannyian három réteget különböztetnek meg: 9 Szabó 2002, 171–172. Seregy 1989, 15. 11 Kurtán 2003, 40–41. 12 Kurtán 2003, 42–43. 13 Kemény 2002, 271–272. 10 6 1. felső réteg: tudományos nyelv 2. középső réteg: szakmai köznyelv, szakmai nyelvhasználat 3. alsó réteg: szakmai társalgási nyelv, műhelyzsargon E szerint nem minden szaknyelvi közlemény tudományos, de minden tudományos szaknyelvi, tehát a tudományos nyelvet a szaknyelv részhalmazának tekintik. 14 A pályamunka témáját adó turizmus és vendéglátás szaknyelvének kevésbé a tudományos részével, inkább a mindennapok során is előkerülő terminusokkal foglalkozom, amelyekkel bárki találkozhat, ha étteremben eszik vagy nyaralni megy. Tehát a szakkönyvek szövegeinek elemzése helyett elsősorban a turistáknak, vendégeknek szóló honlapokat,

étlapokat, útikalauzokat tanulmányozom. Ebből a felsorolásból is látszik, hogy a két szaknyelv összefügg, ezért a későbbiekben sem választom őket külön. A fentiekben tisztáztam, hogy a szaknyelv nem merül ki a különböző terminusokban. Viszont mivel a pályamunkám a helyesírásról szól, (a mondatközi és mondatvégi írásjeleket leszámítva) csak a lexémák és a szintagmák szintjén fogom vizsgálni a szaknyelvi szövegeket. Nem foglalkozom tehát a továbbiakban a szaknyelv egyedi mondatszerkesztésével, jellemző kötőszavaival, hanem a helyesírási problémákra helyezem a hangsúlyt. 14 Kemény 2002, 275. 7 4. A kutatás módszerei Próbáltam minél többféle korpuszt felhasználni. Az internetes források mellett számos útikalauzt is átolvastam. Az étlapokat elsősorban úgy válogattam össze, hogy a Google Térkép alkalmazásban tetszőlegesen rákattintottam éttermekre, majd a honlapjukon megnéztem az elérhető étlapot. A

példákat alsó indexben számozom, és a szakirodalomtól külön tüntetem fel a forrásukat a pályamunka végén. Néhány szónál a Google keresőnek azt a funkcióját is kihasználtam, amely megszámolja, hány találatban szerepel egy kifejezés. (Persze beállítva, hogy csak magyar oldalakat számoljon a böngésző.) Ez az érték nem mindig pontos, és nagyobb számoknál mindig kerekítve van, de a nagyságrend elég ahhoz, hogy következtetéseket tudjunk levonni belőle. Ezen kívül hírekre szűrve hasonló módon vizsgáltam azt is, hogy hány online hírportálokon megjelent cikkben szerepel az adott szófordulat. 4.1 Kérdőív Különösen az idegen szavaknál voltam kíváncsi arra, hogy hogyan írja le a többség őket. Míg egyes szavak leírása gyakoribb az eredeti nyelv írásképével, másokat kiejtés szerint átírunk, néhány pedig épp átmenetben lehet. Ezért kvantitatív felmérést készítettem, amelyben több mint 40 szó írására

kérdeztem rá. 2022. december 22 és 2023 január 5 között lehetett kitölteni a Google Űrlapot, melyet elsősorban a Facebookon osztottam meg különböző csoportokban. 272 kitöltés érkezett, ami elég ahhoz, hogy hitelesen visszaadja a mai nyelvhasználatot. Az életkori megoszlásban az 50 év felettiek voltak kevesebben, a többi korcsoport nagyjából azonos mértékben töltötte ki az űrlapot. 1. ábra: Kor szerinti eloszlás 8 A kérdőív első része kizárólag a gasztronómiával kapcsolatos kifejezésekre vonatkozott, a második szakasz pedig különböző országokhoz köthető ételekre, a turizmus szempontjából érdekes földrajzi nevekre, valamint egyéb, a kultúrához köthető szavakra kérdezett rá. Az országok a következők: Görögország, Japán, Kína és Dél-Korea, mivel ezen országok nyelvének írásrendszere nem latin betűket használ, de viszonylag gyakori turisztikai célpontok. A kérdőívben a szavak egy rövid meghatározással

szerepeltek, és a felsorolt lehetőségek közül kellett kiválasztani a preferált írásmódot. Aki az „Egyik sem” opciót választotta, tudott saját írásmódot beküldeni, habár ez nem minden esetben történt meg. Megadtam egy „Meghallgatom.” opciót is ismeretlen szó esetére, amely a Forvo oldalra vezetett, ahol eredeti nyelven lehetett meghallgatni a kiejtést. A harmadik szakasz egy 12 kérdésből álló helyesírási teszt volt, amellyel azt szerettem volna felmérni, hogy mennyire ismerik a szabályokat a kitöltők. Így a témának megfelelő szavakkal kérdeztem rá például a többszörös összetételek írására, kivételekre, idegen szavak toldalékolására, anyagnévi jelzős szerkezetek írására, az egyik mozgószabályra és így tovább. A 12 kifejezés a következő volt: New York-i, zöldborsókrémleves, fejtettbab-főzelék, profiterole-t ettem, oslói, sós perec, kelkáposzta-főzelék, 1 db karalábé, szívószál, műanyag pohár,

pinot noirból készült bor, fizetővendéglátás. Ennek a célja az volt, hogy azt is tudjam külön elemezni, hogy akik tisztában vannak a helyesírási szabályokkal, hogyan írnák az idegen szavakat, eltér-e a választásuk az összesített eredménytől. Hibátlan megoldás nem született, így a 11 és a 10 pontot elért kitöltőket fogom „helyesírónak” tekinteni. Ha belevennénk a 9 pontosakat, már nagyon sok olyan lenne, ahol a hat szótagos szabályt rontották el, pedig szempont, hogy a kitöltő ismerje a szabályokat. A 11 és 10 pontosak között a leggyakoribb hiba a mozgószabály (fejtettbab-főzelék) és a kivétel (fizetővendéglátás) volt. 2. ábra: A helyesírási teszt eredménye 9 A negyedik szakaszban demográfiai adatokat kértem. Rákérdeztem arra, hogy a kitöltőnek van-e vendéglátóiparhoz köthető végzettsége, vagy dolgozik-e vendéglátóipari egységben a konyhán. Akire bármelyik teljesül, azt az egyszerűség kedvéért

szakácsnak fogom nevezni a pályamunkában. Ezen kívül kíváncsi voltam a tanult nyelvekre, továbbá arra, hogy mely országok kultúrája, szubkultúrája érdekli a kitöltőket. Mivel a kérdőívet nyelvtanulás céljára létrehozott Facebook-csoportokban is megosztottam, viszonylag sok kitöltő érkezett, aki foglalkozik Japánnal vagy Dél-Koreával. A nyelvtanulást és a kultúra iránti érdeklődést összefésülve vizsgálom majd az eredményeket, mert aki sokat olvas a kultúráról, az a nyelvtanulókhoz hasonlóan sokat találkozik az adott nyelv szavaival. A latin betűs írást alkalmazó nyelvek közül csak a franciát vizsgálom külön, mert az űrlap első szakaszban francia eredetű gasztronómiai kifejezésből volt a legtöbb. A 3 diagramon látható szám szerint, hogy a nyelveket és a kultúrát összesítve hányan jelölték be az országokat. 3. ábra: Érdeklődés szerinti eloszlás A kérdőívet az ötödik fejezetben fogom elemezni. A

kutatás eredményét bemutató diagramokat és táblázatokat vagy a Google Űrlapok hozta létre automatikusan, vagy én készítettem a Google Táblázatokba exportált adatok átrendezésével. Ennélfogva ezekhez a képekhez nem jelölök meg külön forrást. A példákhoz tartozó képek forrását pedig azért nem jelölöm meg külön az ábrajegyzékben, mert mindegyik megegyezik a példa forrásával, tehát a pályamunka végén feltüntetett honlappal vagy könyvvel. Nem minden példához illesztettem be képet, de mindegyiknek megtalálható a forrása. 10 5. A vendéglátás és a turizmus szaknyelvének helyesírási problémái, helyesírási hibái 20–30 véletlenszerűen választott étterem és hotel étlapját és honlapját olvastam át. Mindegyiknél találtam valamennyi hibát: nem kivétel a legnagyobb gyorsétteremlánc, a McDonald’s sem. A díjat nyert Michelin-csillagos éttermek15 esetében, mint a Rumour by Rácz Jenő vagy a Stand étterem,

habár az átlagosnál ritkább a kifogásolható írásmód, de azért előfordul. Az előbbiekhez hasonlóan az ötcsillagos szállodák honlapján is találunk hibát, mint a sárvári Spirit Hotel vagy a tarcali Andrássy Kúria. Ebben a fejezetben témakörönként csoportosítva veszem végig az általam tapasztalt leggyakoribb hibákat. Ahogy Ludányi Zsófia írja, az ételnevekre nincsenek konkrét helyesírási szabályok, hanem az általános helyesírási szabályokat alkalmazzuk. 16 Ez az egész témára igaz, így az általános szabályokat vizsgálom. Nagyobb mértékben érinti a szaknyelvet az idegen szavak sokasága, így ezt a kérdéskört a többinél hosszabban tárgyalom. 5.1 Egybeírás és különírás Szűcs Katalin szerint az étlapokon ebben a témakörben fordul elő a legtöbb hiba. 17 Ezt az én tapasztalatom is alátámasztja, a legtöbb helyesírási vétség összességében az étterem- és szállodaleírásokat is beleértve az egybeírás és a

különírás szabályai ellen történt. 5.11 Kéttagú összetett szavak Az összetett szavak helyesírása a hibák leggyakoribb forrása. A legalapvetőbb kéttagú összetett szavak is gyakran okoznak problémát, mert sokan – talán angol mintára – különírják őket. Így találkoztam olyan példákkal, mint a fürdő belépő1, parkoló használat2, hintaágy bérlés3. A parkolóhasználat és a hintaágybérlés esetében egyértelműen érződik a jelöletlen birtokviszony az összetételi tagok között, illetve azt is feltételezhetjük, hogy a kecskeméti élményfürdő honlapjának szerkesztője nem medencében úszkáló (fürdő) belépőre gondolt. 7 000-es nagyságrendű találatot ad ki a Google a különírt változatra, ami a mintegy 19 000 egybeírt találattal szemben nem elhanyagolható. 1. példa 2. példa 15 Roadster: A 2022-es év legjobb éttermei Ludányi Zsófia: Előétel: fejtett bab csőben sütve 17 Szűcs Katalin: Igénytelen étlapok

igényes vendégeknek? 16 11 4. ábra: Fürdőbelépő (találatok száma) Érdekes, talán kissé szórakoztató kétértelműséghez vezet a következő példa: Billiárd terem áll kedves vendégeink részére a kellemes időtöltés érdekében, valamint nyáron asztali tenisz, illetve társasjátékok gyermekek részére.4 A mondat így azt jelenti, hogy a panzió 1015 darab termet biztosít a vendégeknek. Helyesen: Biliárdterem áll kedves vendégeink rendelkezésére a kellemes időtöltés érdekében, valamint nyáron asztalitenisz, illetve társasjátékok a gyermekeknek. A hasonló alakú biliárd és billiárd szavak összekeverésén kívül nyelvhelyességi hiba is volt a mondatban (vonzattévesztés), mivel a részére áll szerkezetet nem használjuk, a rendelkezésére áll kifejezéssel keverhette a mondat írója. Helyesírásunk értelemtükröző jellegének egyik alappillére, hogy különbséget teszünk a szókapcsolatok és a szóösszetételek

között.18 Ennélfogva határozottan károsnak tartom ennek az elhanyagolását, az összetett szavak különírását. Valamivel vitathatóbb téma az ételnevek helyesírása. Tekinthetnénk őket főnévi minőségjelzős szerkezeteknek, és ez alapján lehetne a bableves *bab leves, a sárgaborsófőzelék pedig sárgaborsó főzelék az ajándék könyv mintájára.19 Abban is lehetne logikát találni, ha anyagnévi jelzős kapcsolatok lennének (bableves és *sárgaborsó főzelék), azonban a szabályzat azt mondja, hogy a legtöbb ételnév jelentéstömörítő összetételnek számít, azaz csak többszavas szerkezettel magyarázható az összetétel. 20 Az ételneveket ugyanis többnyire nem tudjuk olyan egynemű anyagnak tekinteni, mint a fa, műanyag vagy az arany. A minőségjelzős megoldás sem működik teljesen az ajándék könyv analógiájára, mivel míg utóbbit körül tudjuk írni minőségjelzős alárendelő összetett mondattal (olyan könyv, amely

ajándék), a bableves esetében ez nem értelmes (*olyan leves, amely bab). Tehát jelentéstömörítő összetételnek tekintjük őket, a bableves pedig magyarázható például úgy, hogy olyan leves, amely elsősorban babból készült. 18 AkH. 15 AkH. 58 20 AkH. 53–54 19 12 Ennek ellenére számtalan olyan példát találunk, ahol különírva szerepelnek az ételnevek: *csokoládé és vanília fagylalt5, sertés pörkölt6, marcipán torta7, paradicsom saláta8. 6. példa 5. példa 8. példa Az ételnevek esetében többnyire nem okoz értelmezési nehézséget a téves különírás, de mivel nyelvészeti szempontból csak jelentéstömörítő összetételként magyarázhatóak, erre is érvényes, hogy az összetett szavakat egybeírással jelöljük, ennek pedig nem szabad kivesznie a nyelvből. 5.12 Többszörösen összetett szavak, mozgószabály A többszörösen összetett szavak helyesírására vonatkozó szabály talán a leghosszabb pont a

szabályzatban. A legalább három tagból álló összetett szavakat hat szótagig egybeírjuk, hét szótagtól kötőjellel tagoljuk a két fő összetételi tag határán. A szótagszámlálás sem egyszerű, mert az összetett szó jelek és rag(ok) nélküli változatában kell a szótagokat számolni, de még a képzők között is van kivétel: az -i képző nem számít bele a szótagszámba. Azt is részletezi a szabálypont, hogy mit tekintünk összetételi tagnak: az igekötőkből csak a két vagy több szótagúak számítanak annak, az idegen előtagokat pedig akkor vesszük annak, ha önállóan is használatosak, vagy az utótag létezik önmagában is. Példák: cseppkőbarlang, dokumentumfilm-bemutató, híradástechnikai, befogadóképesség, előadó-művészet, antialkoholista-klub Ezen felül még vannak olyan összetett szavak, amelyek kivételnek számítanak, ilyenkor kialakult írásmód érvényes: fizetővendéglátás, valószínűségszámítás stb. 21

Mivel ritkábbak az ilyen hosszú szavak, a saját gyűjtésem során csak egyetlen hibás példát találtam: denevérpad kezelés9. Helyesen: denevérpad-kezelés Szűcs Katalin a következő példákat hozza: triplacsokoládé-torta, mangalica-szűzpecsenye.22 Több példát találtam a második mozgószabály alkalmazásának hiányára. A 141 pont b) része kimondja, hogy ha egy különírt szókapcsolat olyan utótagot vagy előtagot kap, amely az egész kapcsolathoz járul, az új alakulatban egybeírjuk az egyébként különírandó részt, az utótagot vagy az előtagot pedig kötőjellel kapcsoljuk hozzá. Például légi fénykép, de légifénykép-montázs.23 21 AkH. 60–61 Szűcs Katalin: Igénytelen étlapok igényes vendégeknek? 23 AkH. 62 22 13 A következő példák fordultak elő: *erdeigombamártás10 (erdeigomba-mártás), *meggyes füstölt kacsamáj bonbon11 (meggyes füstöltkacsamáj-bonbon, esetleg meggyes füstölt kacsamájbonbon24, ha nem a

kacsamáj füstölt, hanem a bonbon elkészítése után kapja a füstös aromát), *füstölt lazac saláta12 (füstöltlazac-saláta) lágyrész reumatizmus13 (lágyrész-reumatizmus). 11. példa 12. példa Véleményem szerint kevésbé lenne problémás a hat szótagos szabály eltévesztése, egy egybeírt szó (például *triplacsokoládétorta) nem nehezíti meg különösebben az értelmezést. A különírás – amely gyakrabban fordul elő – már jobban meg tudja zavarni az olvasót, az indokolatlan kötőjel pedig mozgószabályt is feltételezhet, így valamivel nehezebben értelmezhető a leírt szó. Ennél fontosabbnak tartom tehát a mozgószabály helyes használatát, mert mint a kacsamájbonbon példájából láthatjuk, az írásmódból kiderülhet a vendég számára, hogy hogyan készül az étel. Sajnos azt tapasztaltam, hogy sokan nem is hallottak a mozgószabályról, hiába része a nyelvtantananyagnak. A kérdőív eredményéből is azt láthatjuk,

hogy a 272 kitöltőből mindössze 49-en (18%) választották a fejtettbab-főzelék írásmódot a helyesírási tesztben. 5. ábra: fejtettbab-főzelék (összesítve) 24 A füstölt jelző szorosabban kapcsolódik a kacsamájbonbonhoz, ezért nem egyenértékű a két jelző. 14 5.13 Minőségjelzős szókapcsolatok A minőségjelzős szókapcsolatokat általában különírjuk, azonban kivételt képeznek ez alól azok a szavak, ahol a szavak együttes jelentése más, mint az előtag és az utótag jelentésének együttese.25 Kevésbé gyakori a téves egybeírás, mint a téves különírás, de erre is találtam példát: *hortobágyi húsospalacsinta14 (hortobágyi húsos palacsinta), tatárbeafsteak15 (tatár bifsztek), *széleskörű nemzetközi tapasztalatának köszönhetően16 (széles körű), úszni nem tudóknak a mélyvizet használni17 (mély vizet). 16. példa 14-15. példa Ennek károssága hasonló érvvel alátámasztható, mint a szóösszetételek

különírása: ellentmond helyesírásunk alapvető értelemtükröző jellegének, amely megkülönbözteti a szóösszetételeket és a szószerkezeteket. Vannak azonban olyan esetek, amikor nem teljesen egyértelmű, hogy történik-e jelentésváltozás; vagy a szabályok ellenére a kialakult szokás szerint írjuk a szavakat. Így például a *boros pince18 egybeírandó, hiába tűnhet egyszerű jelzős szerkezetnek. Hasonlóan a tejeskávé, jegestea, amelyeknél különírva is ugyanazt az italt kapnánk (hacsak nem jéggé fagyott teára gondolunk), míg rakott krumpli esetében nem csak egy halomba rakott krumpliról van szó, a bundás kenyér pedig nem penészes vagy szőrt növesztett kenyér. Az MTA honlapján egy ételnevekről szóló blogbejegyzés alatt hozzászólásokban láthatjuk egy felhasználó és Ludányi Zsófia beszélgetését a logikátlanul egybeírandó vagy különírandó szavakról. A konklúzió az volt, hogy akár érzünk jelentésváltozást,

akár nem, amíg a szótáraink különírva tüntetik fel a szavakat, addig ezek számítanak a normatív változatnak.26 A kérdőívben rákérdeztem a két vitatott szóra, mert kíváncsi voltam, hogy ez a normatív változat megegyezik-e azzal, amit az emberek használnak. Azt láthatjuk, hogy míg a rakott krumplit tényleg különírja a többség (61%), a bundás kenyeret a kitöltők 75%-a egybeírná. A keresőben a ragozott változatra kerestem rá, mert a toldalék nélküli alaknál az egybeírt változatba beleszámolta a Google a mozgószabály szerint egybeírt szóalakulatokat is (rakottkrumpli-recept). A találatok alapján is láthatjuk, hogy a bundás kenyérnél jóval nagyobb az egybeírt változat jelentősége, és ha nem szűrünk hírekre, még meg is előzi a különírt 25 26 AkH. 51 Ludányi Zsófia: Előétel: fejtett bab csőben sütve 15 változatot. Mivel logikával és szabállyal nehéz magyarázni a normatív írásmódot, a helyesírás

követhetné ebben az esetben a mai kialakult használatot. 6. ábra: Rakott krumpli (összesítve) 7. ábra: Bundás kenyér (összesítve) 8. ábra: Rakott krumpli és bundás kenyér (találatok száma) 5.2 Kis és nagy kezdőbetű Szűcs Katalin nagybetűsítésként hivatkozik a jelenségre, amikor teljesen indokolatlanul írnak közneveket nagybetűvel. 27 A következő példákat találtam: pulykamell almával, dióval, Camembert sajttal töltve19, csirke Cordon Bleu20. (Javaslat: cordon bleu csirkemellből) Előbbinél egy francia helységről lett elnevezve a sajt, utóbbi pedig egy francia kitüntetésről 27 Szűcs Katalin: Igénytelen étlapok igényes vendégeknek? 16 kapta a nevét („kék szalag”)28, ma már azonban a sajt, étel megnevezéseként nem számítanak sem földrajzi névnek, sem márkanévnek, sem díjnak vagy kitüntetésnek. Egyszerű köznevek, amelyeket kisbetűvel írunk. 20. példa 19. példa Különösen gyakori hiba a valamilyen

módra készült ételek nevének eltévesztése. Ludányi Zsófia két csoportra osztja ezeket a szerkezeteket: amikor tulajdonnév áll a módra előtt, illetve amikor köznév. Példák: Dubarry módra, Orly módra, jóasszony módra, pékné módra29 Úgy tűnik, néha függetlenül attól, hogy mi áll a módra szó előtt, minden esetben nagybetűvel írják: szarvassült Fényespusztai módra21, spagetti Bolognai módra22, füstölt csülök Pékné módra23. Ritkábban fordul elő, de a Black Swan díjnyertes koktélbár Facebook-oldalán egy olyan példát is találtam, ahol nagybetű helyett kisbetűvel szerepel az étel: sült burgonya blackswan módra24. Helyesen: sült burgonya Black Swan módra 22. példa 24. példa Az áfa szót gyakran használják mind az éttermek, mind a szállodák. Az általános forgalmi adó rövidítésére jött létre a köznévi betűszó, amely kiejtése szószerű, azaz nem betűzzük. Így a toldalékot, utótagot kötőjel nélkül

kapcsoljuk hozzá 30 Látszólag többen tulajdonnévnek gondolják, esetleg az angol megfelelő (VAT) miatt „nagybetűsítik”. A következő példa a Spirit Hotel honlapjáról van: A fent felsorolt áraink az érvényben lévő ÁFAkulcs szerinti ÁFA mértékét és a szervízdíjat tartalmazzák. 25 Helyesen: A fent felsorolt áraink az érvényben lévő áfakulcs szerinti áfa mértékét és a szervizdíjat tartalmazzák. De arra is látunk példát, amikor csak a szó kezdőbetűjét írják naggyal: Az áraink az Áfát tartalmazzák.26 Az indokolatlan nagybetűk nem okoznak semmiféle értelmi zavart, csupán kissé furcsán hat, hogy véletlenszerűen nagybetűvel írunk néhány köznevet. Ezt a jelenséget nem tartom kimondottan károsnak, de az egységesség végett kerülendő. Sok a következetlenség a szőlőfajták nevének írásában. Veszelszki Ágnes írt cikket arról, hogy hogyan alakult a különböző fajták írása az elmúlt negyven évben. Említi,

hogy sok 28 Tolcsvai Nagy 157., 192 Ludányi Zsófia: Főétel: rakott krumpli és hal Orly módra 30 AkH. 131 29 17 szőlész-borász tulajdonnévnek tekinti a szőlőfajták nevét. A cikk konklúziója az, hogy a szőlőfajtákat – néhány indokolható kivételtől eltekintve (például az Irsai Olivér31) – kisbetűvel írjuk, míg a márkanévként szereplő bornevek nagy kezdőbetűvel szerepelnek. Tehát például az Egri bikavér már márkanévnek számít, de önmagában a kékfrankos nem. 32 A pincészetek honlapján azt láttam, a szőlészeket-borászokat továbbra sem sikerült meggyőzni az írásmódról, mivel továbbra is nagybetűvel szerepelnek a szőlőfajták. Igyekeztem több nagyobb borvidékről példát hozni. Villány: A Sauvignon Blanc-nak köszönhetően a bor behízelgő aromavilággal rendelkezik, míg a testet a kortyhoz a Chardonnay adja.27; Eger: A Cabernet Sauvignon húsokhoz, például a marhaszelethez, a bélszínhez vagy a

szarvasgombához ajánlott28; Tokaj: Egy régi hagyományt élesztettünk újra a Pinot Noir telepítésével29; Somló: A Hárslevelű az egyik kedvenc fajtánk30. Egyik kiemelt szőlőfajta sem igényelné a nagy kezdőbetűt. 28. példa Egy másik kimondottan problémás témakör a vendéglátóipari egységek nevének helyesírása. A 190 szabálypont értelmében van, amikor az étterem, vendéglő, szálloda, panzió, fürdő megnevezés csak a tulajdonnévi tag értelmezésére szolgál (és akár el is hagyható), máskor pedig az intézménynévszerű megjelölés része. Példák: Vadszőlő szálloda, Kis Rabló étterem, Lukács fürdő, Vadszőlő Szálloda, Szt. Lukács Gyógyfürdő és Uszoda33 Tehát a teljes, hivatalos megnevezésben nagybetűvel írjuk az utolsó tagot is, míg a rövidebb névben nem. A gyakorlatban azonban azt láthatjuk, hogy az étterem megnevezését néha kisbetűvel, néha nagybetűvel írják, az egyik vendéglő az egyik írásmódot

követi, a másik a másikat, egy harmadik pedig mindkettőt felváltva. Az Alexandra étteremkalauzból szemezgettem példákat: Alföldi Vendéglő, Anna vendéglő, Apostolok Étterem, A konyha étterem, Alabárdos Étterem (Budapest), Alabárdos étterem (Szeged), Aranykacsa étterem, Aranysárkány Étterem31. Ezekre rákeresve az interneten, a legtöbb a könyvben szereplő kisbetűs írásmód ellenére is nagybetűvel szerepel a honlapon. Ez némelyik esetben indokolt, például az Anna vendéglő az Anna Vendéglő és Étterem rövidebb alakja. Az Aranykacsa esetében viszont mindkettő szerepel a honlapon, ahogy a Stand étteremnél is, habár míg előbbinél a nagybetűs alakból volt több, utóbbinál a kisbetűs változatból. Több legenda kering a név eredetéről, de mindegyikben személynévként szerepel. (Borda Kriszta) Veszelszki Ágnes: Borkommunikáció 1: Hogyan írjuk helyesen a szőlőfajták nevét? 33 AkH. 85 31 32 18 Az AkH. 11 kiadása még nem

engedte meg a felsorolt vendéglátóipari egységek esetében a nagy kezdőbetűt, nem szerepelt a szabályban a kiegészítés. 34 Valószínűleg azért kerültek oda az intézménynévszerű alakulatok nagybetűvel, mert jelentős mértékben elterjedt ez az írásmód. Tehát egy jelenleg is változóban lévő nyelvi jelenséggel van dolgunk, látszólag egyre gyakoribb a nagybetűs írás. Véleményem szerint hasznos lenne egységesíteni a jelenlegi keveredést. Mivel a nagybetűs írás a gyakoribb, a rövidebb nevet is lehetne intézménynévszerű alakulat helyett intézménynévnek tekinteni, így nem kellene minden egyes étterem vagy szálloda teljes nevét ismerni ahhoz, hogy ki tudjuk választani a megfelelő írásmódot. 5.3 Írásjelek Az írásjelek is sokszor kifognak az étlapok, különböző leírások szerkesztőin, különösen a kötőjel és a vessző. Ezek nemcsak hiányozhatnak, hanem feleslegesen is előfordulhatnak 5.31 Kötőjel Szükséges a

kötőjel, amikor egy tulajdonnévhez kapcsolunk összetételi tagot. Például: Afrikakutató, Kazinczy-verseny, Balassi-strófás35 Ez az ételek neveire is igaz: Jókai-bableves (*Jókai bableves32), Gundel-palacsinta (*Gundel palacsinta33), Robinson-tál (Robinsontál34), Robinson-szelet (*Robinson szelet35). 34-35. példa 32. példa Ez a szabály érvényes a Michelin-csillagra is, amit a Michelin-csillagos étterem honlapján nem sikerült helyesen feltüntetni: 9 hónappal az étterem nyitása után kiérdemeltük a Michelin csillagot36. A Gangesz folyó nevére is ezt alkalmazzuk, illetve a Pávai is tulajdonnév a következő fürdőleírásban: Minden medencében egyedi látvány varázsolja el a fürdőzőket: trópusi fürdő (32-34°C), jégbarlang fürdő (25-27°C), mozi fürdő (34-36°C), Pávai termálfürdő (34-36°C), Gangesz fürdő (32-34°C), Római fürdő(32-34°C), tengeri fürdő (32-34°C), barlang fürdő (3436°C).37 Helyesen: Minden medencében egyedi

látvány varázsolja el a fürdőzőket: trópusi fürdő (32-34°C), jégbarlangfürdő (25-27°C), mozifürdő (34-36°C), Pávai-termálfürdő (3436°C), Gangesz-fürdő (32-34°C), római fürdő (32-34°C), tengeri fürdő (32-34°C), barlangfürdő (34-36°C). 34 35 AkH. 11 kiadás 190 pont AkH. 120 19 37. példa Felmerülhet a kérdés, hogy az előző példában nagykötőjel kell-e, mivel az adatok egy hőmérsékleti tartományt fednek le, azonban az AkH. azt írja, hogy ha a számkapcsolatok hozzávetőlegességet fejeznek ki, akkor kötőjelet teszünk közéjük. Például egy-két (ember), 1012 (éves)36 Kötőjelek szempontjából biztosan problémás azonban a következő példa, amely egy hotel leírásában található: *Bécs-Budapest autópályától38. Helyesen: Bécs–Budapest-autópályától37 Tapasztalataim szerint gyakran előfordul, hogy a kötőjelnek az előtagot vagy utótagot megismétlő szerepe összezavarja a kiírások szerkesztőit. A

szabály csak a közös előtagra vagy utótagra vonatkozik, tehát a jelzőket nem kellene kötőjellel jelölni. Néha viszont mégis odakerül egy felesleges kötőjel. 38 Példa: *fertőző- vagy bőrbetegségben39. A fertőző betegség csak szószerkezet, nem összetétel, a betegség ebben az esetben nem utótagja a fertőzőnek, így nem helyettesítheti kötőjel. Helyesen: fertőző vagy bőrbetegségben Hasonló eset a két- vagy három légterű40 A 115. szabálypont alapján különírandó a légterű összetett szó a hozzá tartozó számtól, nem múlik azon, hogy ez most éppen kettő vagy három. Szintén felesleges a kötőjel a füstölt-, pirított kolbásszal41 esetében, hiszen a füstölt kolbász nem összetétel. A kötőjel használata olyan helyen, ahol nem ismétlődik meg az előtag vagy utótag, megzavarhatja az olvasót, a tulajdonnévhez kapcsolódó összetételek különírása pedig szókapcsolatként tünteti fel a szóösszetételt, így egyik

jelenség sem támogatandó. 5.32 Vessző Gyűjtőmunkám során meglepően kevés vesszőhibát találtam. Például a következő mondatban az első vessző felesleges, de nem okoz semmiféle értelmezési nehézséget. Hiszen, mi sem kényelmesebb, mint egy fürdőköntösben egy zárt folyosón átsétálni a városi fürdőkomplexumba?!42 A következő mondatban már humoros félreértéshez vezethet a vesszőhiány: Az esetleges meghibásodásokat kérjük, jelezzék a szaunamesternek vagy úszómesternek a mielőbbi 36 AkH. 120 AkH. 120–121 38 AkH. 120 37 20 helyreállítás érdekében.43 Hiába kérik a meghibásodásokat, nem valószínű, hogy bárkinek is jelezni fognak. A főmondat (kérjük) beékelődik a mellékmondatba, a beékelődésnél pedig a tagmondatot előtte és utána is vesszővel választjuk el. 43. példa Ennél nagyobb probléma, amikor a felsorolásszerű szerkezeteket nem választják el sehogy. Szűcs Katalin két megoldást hoz

erre: vagy vesszővel különítjük el a két egyenértékű jelzőt, vagy kötőjellel mellérendelő összetételként összekapcsoljuk őket. Kivétel az az eset, amikor az egyik jelző szorosabban kapcsolódik a szóhoz (például fűszeres rántott hal, kolbászos rakott burgonya). 39 , 40 Vagyis a McDonald’sban kapható *málnás fehércsokis torta44 vagy málnás, fehércsokis torta, vagy málnás-fehércsokis torta. Az ábrán ugyanis egyértelműen látszik, hogy nem a fehércsoki a málnás, hanem mindkét melléknév a torta jelzője. Vagy például ha *sült szezámmagos haldarabokat45 kérünk, akkor remélhetjük, hogy a halat is megsütik, nem csak a szezámmagot. Érdemesebb lehet a vesszőt választani, ha az egyik jelzőhöz újabb jelző csatlakozik: *füstölt sajtos-cukkinis muffin46. Hiszen csak a sajt füstölt, a cukkini vagy maga a muffin már nem. 46. példa 44. példa 39 40 Szűcs Katalin: Igénytelen étlapok igényes vendégeknek? Kalci.hu Ét- és

itallapok helyesírása 21 Az ehhez hasonló esetekben károsnak tartom a vessző (némely esetben esetleg kötőjel) hiányát, mivel így nem biztos, hogy mindig egyértelmű a vendég számára, hogy pontosan milyen ételt rendel, hiszen nem derül ki az írásból, hogy melyik jelző mire vonatkozik. 5.4 Idegen szavak Az egymással érintkező nyelvek óhatatlanul hatnak egymásra, szavakat adnak át egymásnak. Számos olyan jövevényszó van nyelvünkben, amely már annyira meghonosodott, hogy magyarnak érezzük. A Mozaik Kiadó tankönyvéből válogattam néhány, a témához kapcsolódó jövevényszót különböző nyelvekből, nyelvcsaládokból: szőlő, gyümölcs (ótörök), málna, káposzta (szláv), zsemle, nokedli (német), citrom (latin).41 Idegen szavaknak azokat a szavakat nevezzük, amelyeknek a nyelvi eredete még többékevésbé nyilvánvaló. A latin betűs írású nyelvekből átvett idegen szavakat alapvetően az eredeti írásmódot követve

írjuk le, ám amikor közkeletűvé válik egy ilyen szó, akkor fokozatosan áttérünk a kiejtést tükröző magyaros írásmódra (amely a jövevényszavakra is jellemző). Vagyis az határozza meg, hogy egy idegen szót hogyan írunk le, hogy mennyire haladt előre a jövevényszóvá válás útján.42 A gasztronómiára kimondottan jellemző az idegen szavak sokasága, hiszen minden új étel kap egy nevet a megalkotója nyelvén, ezt pedig általában nem fordítják le. Azt tapasztaltam azonban, hogy mielőtt még olyan helyesírási nehézségbe ütköznénk, hogy hogyan toldalékoljuk az idegen szavakat, már magát a szót sem sikerül mindig helyesen leírni. Például a tatár bifsztek két, egymástól független helyen is úgy került az étlapra, hogy *tatárbeafsteak47, hiába a beef a marhahús angol megfelelője, nem pedig a beaf. Rendelhetünk *Hommade Burgert48 is, ami valószínűleg a házi készítésű homemade szeretne lenni. 48. példa A kérdőívben

véletlenül én is rosszul gépeltem be egy szó idegen megfelelőjét, és ez csak akkor tűnt fel, amikor már a javítás ellenére is értékelhetetlen lett volna a kapott eredmény. Így azonban egy érdekes megfigyelést szült a hiba: a 272-ből 222 kitöltő gond nélkül kiválasztotta az általa helyesnek ítélt *cappucino szót, pedig az olaszul írva cappuccino. Mindössze 5 kitöltő küldte be a helyes idegen megfelelőt. Tehát ha nem vagyunk eléggé résen, észre sem vesszük a hibát az idegen szavakban. (Egyébként erre a szóra egészen érdekes megoldások is születtek: cappuchino, capucchino, kapuchino.) 41 42 Fráter 2018, 91. AkH. 91 22 Nagy nehézséget okozhatnak még a latin betűs írást alkalmazó nyelvekből átvett szavakban a mellékjeles betűk, különösen akkor, ha nem beszéljük az adott idegen nyelvet. Így megjegyezni is nehéz, hogy hol és milyen mellékjelre lenne szükség, illetve a billentyűzetünk sem tartalmazza a nagyobb

részüket. Ennek ellenére az AkH azt mondja, hogy a mellékjeleket megtartjuk: kapitälchen, señor, złoty, tête-à-tête, Mărăşeşti, Łódź. 43 (Érdekes, hogy míg a mellékjeleket megtartjuk, a kis- és nagybetűket a magyar helyesíráshoz igazítjuk, és nem írunk például minden német főnevet nagybetűvel.) A mellékjelek bonyolultsága miatt kérdeztem rá a kérdőívben a lengyel város helyesírására. Azt láthatjuk, hogy a nagy többség elhagyná a mellékjeleket, még a helyesíróknak is alig több mint a fele választotta a mellékjeles Łódź írásmódot. Így valószínűleg igényelnék a nyelvhasználók, hogy ebben a pontban megengedőbb legyen a szabályzat. 9. ábra: Łódź (korosztályok szerint) Toldalékoláskor felmerülhet hibaként az illeszkedés, hiszen az idegen szavakban előfordul, hogy míg a szóban látszólag mély magánhangzók vannak, a kiejtésben hallható magas magánhangzókhoz illesztjük a toldalékot. Többször is

előkerültek a baconos49 ételek (helyesen baconös ételek).44 Megzavarhatja az embereket, hogy bizonyos esetekben kötőjellel kapcsolunk egy szóhoz minden toldalékot, míg máskor nem szükséges a kötőjel. Egy ismerősöm mondta, hogy ő azt hitte, minden idegen szót kötőjellel toldalékolunk; illetve az internetes beszélgetésekben is sokszor látok példát a felesleges kötőjelre és a kötőjel hiányára egyaránt. A 217 szabály szerint akkor szükséges a kötőjel, ha a szó végén hangérték nélküli (néma) betű van, vagy ha az utolsó kiejtett hangot egy írásrendszerünkben szokatlan betűkombináció jelöli. Például guillotine-t, Glasgow-ban, Peugeot-t.45 43 AkH. 214 Baconnel. Nyelvi tanácsadás 45 AkH. 95 44 23 A kérdőív helyesírási tesztjében két kérdés vonatkozott erre: profiterole-t ettem, illetve pinot noirból készült bor. Az első esetben a kitöltők 77,2%-a a helyes megoldást választotta, utóbbi esetben 52,9%-uk tenne

kötőjelet. Bár nem tudni, hogy mindenki ismeri-e a szó eredeti kiejtését. A francia [pino nwaʁ]46-t követve a magyarban sem néma a szó végi r 11. ábra: profiterole-t (összesítve) 10. ábra: profiterole-t (összesítve) Nem szerepel a szabályzatban az az eset, amikor két azonos magánhangzó jelöl egy hosszút. Az Osiris-féle Helyesírás ezeket kötőjel nélkül kapcsolja (például Waterlooban), így a nyelvi tanácsadó is az Altausseeben írásmódot javasolja. 47 Egy osztrák útikalauzban egy oldalon kötőjeles és egybeírt verzió is szerepel: Ha tovább akarnak menni a Mondseetől, () A 154-es út 6 km megtétele után Zell am Moosba vezet a Mondsee-től.50 46 47 A kiejtés megjelenítésére a nemzetközi fonetikai ábécét (IPA-t) használom. Altausseeben. Nyelvi tanácsadás 24 50. példa Az idegen szavak az egybeírás és a különírás szabályait is sokszor áthágják, mivel például a különírt angol, francia szerkezeteket a hagyomány

szerint minden esetben megtartjuk külön. Így a Kászim pasa bástya mintájára a maine coon állomány is különírandó az Osiris-féle Helyesírás szerint.48 A Black Swan Facebook-oldalán a bár artdeco bárként51 szerepel, ami a mozgószabály szerint artdéco-bár lenne, de az OH.-nak megfelelő helyes verzió az art déco bár. Felmerülhet a kérdés, hogy mi a teendő egy olyan összetétel esetén, mint a bacon chips52, amely ebben a formában angolul különírandó, így magyar szövegben is furcsa lenne egybeírni. Mivel a csipsz szót ajánlott kiejtés szerint írni, a baconcsipsz már jobban jelzi, hogy összetételről van szó. Az ilyen helyesírási problémák elkerülése végett lenne célszerű magyarosítani, jövevényszóként leírni több szót. Megnehezíti az olvasást és az értelmezést, ha a sok idegen szó miatt tele van kötőjellel a szövegünk, illetve azt sem tudjuk eldönteni, melyek a szókapcsolatok és melyek a szóösszetételek.

Láthatunk törekvéseket a magyarosításra. Minya Károly számos példát hoz könyvében, bemutatja a szómagyarító honlapot. Például részletezi, hogy a pendrive szóra a leginkább elfogadott magyarítások az adattoll és az adatbot, azonban e változatokra elenyésző a találatok száma az interneten. 49 Vannak azonban sikertörténetek is, például a hardver, szoftver, fájl szavaknál többnyire áttértünk a magyaros írásmódra, a számítógéphez tartozó egér pedig teljesen elhagyta az idegen megfelelőjét. Kiss Gábor jól ábrázolja a szelfi és az önfénykép példáján keresztül, hogy egyszer a magyarosítás „győzedelmeskedik”, máskor pedig teljesen kiszorítja az idegen szó (vagy jövevényszó) a magyarosított verziót. 50 A kérdőívem első részében azt vizsgáltam, hogy a gasztronómia szavai közül melyek azok, amelyeket már inkább kiejtés szerint írunk, és melyekben tartjuk meg az eredeti írásmódot. A legtöbb szó benne van

a Select Food honlapján található gasztronómiai helyesírási szótárban, 48 OH. 137 pont Minya 2011, 64–65. 50 Kiss 2021, 131–132. 49 25 illetve az Osiris-féle Idegen szavak szótárában, így ezekkel is össze lehet vetni, hogy az szerepel-e bennük, amit ténylegesen használnak az emberek. Az idegen írásmód nyert az űrlap alapján a következő szavaknál: taco (78,3%), macaron (73,2%), gnocchi (85,3%), croissant (84,9%), mousse (79,8%), cordon bleu (50%), sorbet (60,7%), mozzarella (82%), kiwi (64,3%), bordeaux-i bor (69,5%). A magyaros átírás volt a legnagyobb százalékban a következő szavaknál: rozé (55,1%), bagett (78,7%), parfé (79%), szuflé (70,6%), zsülien (38,6%), konyak (89,3%), fondü (56,3%). A legmeglepőbb eredmény számomra mindenképpen a kivi esete. Azt láthatjuk, hogy az idősebb korosztályok, illetve az angolul nem beszélők nagyobb arányban választották az idegen írásmódot, mint a fiatalok, illetve akik tudnak angolul.

Talán nem jutott el hozzájuk a szó magyarosított változata, vagy egzotikus gyümölcs lévén a w-s verzió jobban visszaadja a különlegességét. 12. ábra: Kivi (korosztályok szerint) A cordon bleu-nél azért csak 50% a legnagyobb arányban választott írásmód, mert 22,8% a nagybetűs *Cordon Bleu-t választotta. Ezt követi a széles körben elterjedt téves „angolos” írásmód, a *gordon blue 13,2%-kal, majd a Gordon Blue 4,8%-kal. Tehát többen tulajdonnévnek érezték az idegen szót, esetleg így látták étlapokon, hiszen a nagybetűsítésre is ez volt a példa (20. példa) A táblázat sajnos nem tud különbséget tenni a kis és nagy kezdőbetű között. Látszik belőle azonban, hogy a vendéglátóipari végzettséggel rendelkező kitöltők az átlagnál többen választották a téves írásmódot, amire nem számítottam. A kiejtés szerinti írásmód egyáltalán nem népszerű. 26 13. ábra: Cordon bleu (korosztályok szerint) A Select

Food szótárában a következő szavak szerepelnek: bordói vagy bordeaux-i bor, croissant, fondü, kivi, konyakmeggy, macaron, mousse, mozzarella, parfé, rozé, sörbet, szuflé. Az Osiris-féle Idegen szavak szótárában pedig: bagett, bordói vagy bordeaux-i bor, cordon bleu, croissant, fondue, julienne, kivi, konyak, mozzarella, parfé, rozé vagy rosé, sörbet, szuflé. 14. ábra: Gasztronómiai szavak Táblázatba foglalva látszik, hogy hol történt változás. A 2007-es OH még nem tekintett a fondüre jövevényszóként, tehát ez a szó talán azóta magyarosodhatott. Az arab sörbet ma már 27 inkább a francia sorbet írásmóddal gyakori, a kiejtés szerinti írásmódból is a francia nyelvből származtatható szorbé és szorbet volt gyakoribb. Azt is láthatjuk, hogy az OH még megengedte a francia alakot a rozé szóra, a Select Food viszont már határozottan a magyaros alakot preferálja. Miháltz Gábor is ezt népszerűsíti 2002-es cikkében, és míg

a francia írásmódot nem tartja kifogásolhatónak, az ékezet nélküli „angolos” megfelelőt a kiejtésre hivatkozva határozottan helyteleníti. 51 Szerencsére azt láthatjuk, hogy nem igazán népszerű az alak, habár a fiatalabbaknál minimálisan magasabb a rose aránya. 15. ábra: Rozé (korosztályok szerint) Érdekes még az apróra vágott zöldség esete, talán ennél a szónál volt a legmegosztottabb az eredmény. Megadtam a naggyal írt változatokat is, mivel például Stendhal hősének a nevére is hasonlít a szó. A kitöltők 38,6%-a választotta a zsülien fonetikus írásmódot, ezt követi az OH.-ban szereplő julienne 26,8%-kal A harmadik a julien 13,6%-kal, ezután pedig a nagybetűs változatok jönnek, a Julienne 8,1, a Julien 3,3%-kal. A kitöltők 4%-a egyiket sem választotta, valószínűleg mert nem ismerték a kifejezést. A részletes elemzésben láthatjuk, hogy ennél a szónál a szakácsok az átlagnál nagyobb arányban választották a

francia írásmódot. Érdekes azonban, hogy a helyesírók többsége a magyaros írást választotta, talán sokan nem látták még leírva a szót. Mindenesetre pozitívnak tekinthetjük, hogy többen magyarosítják a szót. Mondhatnánk, hogy nem is lenne szükség rá egyáltalán, ha csak apróra vágjuk a zöldséget, azonban egy gasztroblog meghatározása szerint 1-2 mm vastag és 3-5 cm hosszú, gyufaszálra hasonlító szeleteket jelent a kifejezés, ezt a szaknyelv igényelte pontosságot az apró szó nem fedi le önmagában. 52 Ezért kitalálták a magyar megfelelőt: gyufaszálra vágott zöldség Ezt népszerűsíti Bedő István is a Konyhaművészet szerkesztőjeként.53 51 Miháltz 2002, 7. Szász Eszter: Mi az a julienne, és miért jó, ha úgy vágod a répát? 53 Bedő 2005, 6. 52 28 16. ábra: Julienne (korosztályok szerint) Összességében tehát nem tapasztaltam sok nagy újítást a vizsgált szavaknál, csupán néhánynál volt változás az

elmúlt 15 évben. Örülhetünk, hogy a fondü és a zsülien (julienne) gyakoribb jövevényszóként, azonban a kivinél nem tartom támogatandónak az idegen írásmódot, hiszen ma már egy közismert, közkeletű gyümölcsről van szó. A sörbet új alakját azért nem ítélem meg kimondottan negatívan, mert a sorbet írásmóddal beilleszkedik a francia gasztronómiai kifejezések közé. 5.41 Nem latin betűs írású nyelvek idegen szavai A nem latin betűs írást alkalmazó nyelvek közszavait és tulajdonneveit általában a forrásnyelvből írjuk a magyar ábécé betűivel a kiejtés szerint. Megengedi azonban a szabályzat, hogy meghatározott esetekben más átírási rendszereket alkalmazzunk. 54 A kérdőívben és munkámban a teljesség igénye nélkül csak néhány olyan nyelvet vizsgáltam, amelynek írásrendszere nem latin betűket használ. Próbáltam olyanokat választani, amelyek turisztikai szempontból jelentősek, illetve eléggé ismertek, így

esett a választás a görög, a japán, a koreai és a kínai (mandarin) nyelvekre. A kérdezett szavak elsősorban ételek, turisztikai célpontként is szolgálható városok, illetve a hagyományos népviselet. Ebben a fejezetben a Wikipédiát is felhasználom forrásként, mivel ezen az oldalon nagyon szigorúan veszik az átírásokat, a Görögországgal kapcsolatos szócikkek is mindig az AkH. szerinti fonetikusan átírt verzióját használják a kifejezéseknek, illetve többször megjelölik az átírás forrásaként az OH.-t Az ázsiai nyelveknél általában külön opció van arra, hogy váltani tudjunk a különböző átírások között, azaz mi választhatjuk ki, hogy hogyan jelenjenek meg a cikkben az idegen szavak. Ennélfogva ilyen szempontból megbízható 54 AkH. 90 29 forrásnak tartom az oldalt, illetve az egyes átírásokról szóló részletes cikkeket is fel fogom használni a továbbiakban. Kíváncsiságból a kérdőív végén elhelyeztem az

osztrák Salzburg város nevét is, hogy egy latin betűs írású nyelvről mennyire hajlamosak a kitöltők fonetikusan átírni tulajdonneveket, azonban – ahogy arra számítani lehetett – a döntő többség (94,1%) megtartja az eredeti formát. A görög nevek átírására részletes táblázatokat közöl a Wikipédia oldala, melyek összhangban vannak az AkH. és az OH ajánlásaival 55 Egy táblázatban összefoglaltam a cikkek címét, az Osiris-féle Idegen szavak szótárában megtalált szavakat és a kérdőívre kapott eredményeket. 18. ábra: Görög szavak átírása A szuvlakit leszámítva mindegyiknél az angolos átírás dominált. Elek Lenke szerint lehetetlen volna a gyrost más szóval helyettesíteni, mert szinte magyar szóvá vált. 56 Az írásmód is magyarosodhatna, de egyelőre nem igazán haladunk ebbe az irányba. A kérdőív eredményéből egyértelműen látszik a tendencia, hogy a fiatalabbak nagyobb arányban választják a gyros

írásmódot, ahogy a Görögország iránt érdeklődők is (a Thessaloniki aránya is náluk volt a legmagasabb). Ha a mindmegettehu receptes oldalon rákeresünk a dzadzíki írásmódra, egy találatot sem ad ki, míg a tzatziki 18-szor szerepel receptben vagy cikkben az 17. ábra: Gírosz (korosztályok szerint) 55 56 Wikipédia: Görög nevek átírása Elek 2019, 9. 30 19. ábra: Szaloniki (korosztályok szerint) oldalon. Delphoi (39,8%) vagy Delphi (42,3%) városára egy görög útikalauz felváltva használja a Delphoi és a Delfi (8,8%) megnevezést, míg ugyanebben a könyvben a következő oldalon lévő térképen Delphiként szerepel.53 Japán nyelvre történő átíráskor a magyaros átírás „ellenfele” többnyire az angol nyelvhez kifejlesztett, kiejtést tükröző Hepburn-féle átírás (szemben a gépeléshez praktikus nihonsiki átírással). A Hepburn-féle átírásban többféle jelölés van a magánhangzók hosszára, például a Tokió

[toːkʲoː] lehet Tokyo, Toukyou vagy Tōkyō is.57 A kérdőívben megosztó az eredmény, egyes esetekben határozottan a magyaros átírás jellemző (Tokió 82,7%, kimonó 64,3%, tempura 83,5%), míg más esetekben a többség a Hepburn-féle átírást választotta (Hiroshima 67,3%, sushi 77,2%, wasabi 87,5%, wagyu 61,8%). Különösen a szusi és a vaszabi szavaknál látszik az átmenet a fiatalabb és az idősebb generációk között, a fiatalabbak az angolos átírást preferálják. 20. ábra: Szusi és vaszabi (korosztályok szerint) Ez nem meglepő azonban, ha azt nézzük, hogy az éttermekben is így találják meg őket – ahogy Zimányi Árpád is említi cikkében. 58 A Midori Sushi Bar Facebook-oldaláról van a 57 58 Wikipédia: Japán nevek átírása Zimányi 2020, 14. 31 következő példa: A tradicionális japán sushik mellett gondoltunk a vegán és a fúziós konyha kedvelőire is.54; a Wasabi étterem honlapján pedig a következő található:

maki sushi válogatás55 Helyesen: makiszusi-válogatás. Meglepett azonban, hogy az útikalauzban minden magyaros átírással szerepel: Az atombomba villanás Hirosima pusztulását jelentette56. De például az itthon Oszakaként meghonosodott várost is a japán kiejtés szerint Ószakaként írják át: Ószaka hatalmas, ám könnyen használható metróhálózattal rendelkezik57. 54. példa 55. példa A japán szarvasmarha [waɡʲɯː] szónál arra számítottam, hogy kifejezetten sok szakács fogja a wagyu írásmódot választani, de mégsem ők voltak a legtöbben. Megfigyelhető még, hogy a japánul tudók az átlagnál többen választották a Hepburn-féle átírásnak azon változatait, amelyek a szó végi hosszú magánhangzót is jelölik. 21. ábra: Vagjú (korosztályok szerint) A kínai nevek átírására a mandarin és a kantoni nyelvekre is van táblázat a Wikipédián, amely összefoglalja a nemzetközi pinjin és az OH. szerinti magyaros átírás közti

eltéréseket Így például magyarul a pinjinben ch, j, q és zh betűkkel jelölt négy különböző hang mindegyikét cs-ként írjuk át.59 A kérdőívben szerepeltettem a pinjinnek azt a verzióját is, amely jelöli a tónusokat, ezeket nagyjából 6-8 kitöltő választotta kérdésenként (illetve a licsinél csak kettő). A licsit leszámítva – érdekes, hogy ez a kivivel ellentétben annyira közkeletű, hogy a többség magyarosan írja – a pinjint választották többen. Zimányi szerint a gyümölcs lychee alakban terjedt el világszerte, de úgy néz ki, hogy Magyarország kivételt képez. 60 Meglepően népszerű 59 60 Wikipédia: Kínai nevek átírása Zimányi 2020, 14. 32 volt a Sanghaj és a licsi esetében is egy olyan átírás, amit igazából egyik átírás sem támogat, és csak kíváncsiságból tettem bele. Ezek a hibrid Sanghai (32%) és az „angolos” mintára alkotott lichi (35,3%), előbbi még meg is előzte a magyaros Sanghajt

(23,2%). A részletes elemzésben látszik, hogy a fiatalabbak többen választották a nemzetközi átírást, ahogy a helyesírók és a kínaiul tanulók is. (Egy nyelvtanulónak elvégre eléggé hátrányos lehet, ha négyféle hangot ugyanúgy írunk.) 22. ábra: Licsi (összesítve) 23. ábra: Sanghaj (korosztályok szerint) A teánál a részletes elemzés azt mutatja, hogy a magyaros vulung átírás egyáltalán nem népszerű. A kínai kultúra iránt érdeklődők sokan választották az angol oolong megfelelőt, valószínűleg ez így szerepel az itallapokon. Egy budapesti teaház honlapján például a következőt olvashatjuk a teákról: A teákat három fő csoportba soroljuk: Fekete teák, Oolong teák, Zöld teák58. Megfigyeltem még, hogy egy útikalauzban Sanghajt, Pekinget és néhány közismert földrajzi nevet leszámítva (Jangce, Sárga-folyó) minden pinjinnel szerepel: Xujiahui kerület59. 33 58. példa 59. példa 24. ábra: Vulung tea

(korosztályok szerint) Talán a koreai szavak leírásában van a legtöbb összefüggéstelenség, mivel többféle átírási rendszert használtak és használnak, nincs csak egy népszerű nemzetközi átírás. (Bár talán az átdolgozott koreai átírás lesz egyre inkább elterjedt.) Koreai előadók nevében például ugyanaz az [əː] hang háromféleképpen is szerepel: Nayeon, Sunmi, Chaeyoung. Ez a hang magyaros átírásban pedig o, akárcsak a másik írásjeggyel jelölt [oː]. Pozitívum azonban, hogy az OH. szerinti magyaros átírás az átdolgozott koreai átírással szemben különbséget tesz a hehezetes hangok és a sztenderd megfelelőik között. Habár ez olyan betűkombinációkhoz vezet, mint a csh.61 A kérdőívben három szóra kérdeztem rá: az egyik legismertebb koreai étel [kim.tɕʰi] (kimcshi), Szöul egyik negyede [itʰɛwʌn] (Ithevon) és a hagyományos viselet [haːn.bok̚] (hanbok). Az utolsónál a kitöltők választotta 64,3%-a hanbok

írásmódot, és csak 32,7% a képzés helye szerinti részleges hasonulást követő hambok írást, azonban ha meghallgatjuk a kiejtést, azt tapasztaljuk, hogy nem történik hasonulás (míg például a japán tempura/tenpura szónál igen). A másik két koreai szónál nem népszerű a hehezetes írásmódot követő átírás, különösen a csh betűkombináció. A Hankukkwan étterem étlapján is a következő szerepel: kimchi palacsinta60. Az Itaewon népszerűségét okozhatja a Netflixen 2020-ban megjelent Itaewon Class című koreai sorozat (magyar címén Bosszúra éhesen). 61 Wikipédia: Koreai nevek átírása 34 25. ábra: Hanbok (korosztályok szerint) 26. ábra: Kimcshi (korosztályok szerint) 27. ábra: Ithevon (korosztályok szerint) Összességében a koreainál is azt láthatjuk, hogy a legtöbb esetben a nemzetközi átírás a legelterjedtebb. Az egyes nyelvek átírásáról külön dolgozatot, kutatást lehetne írni, de mivel a pályamunka

témája és hossza erre nem adott lehetőséget, így csak érintettem a problémakört. Azonban amikor megosztottam a kérdőívet egy olyan Facebook-csoportban, amelynek a koreai 35 nyelv tanulása a témája, nagyon pozitív volt a visszajelzés, tehát azt tapasztaltam, hogy van igény arra, hogy az átírásokkal foglalkozzunk. Esetleg például olyan magyaros átírást dolgozzunk ki, amellyel a többség elégedett lenne, és nyelvtanuláshoz is fel lehetne használni (azaz nem jelöl több hangot ugyanaz a betű). A nemzetközi átírás népszerűségének az is lehet az oka, hogy akik a görög vagy a keleti kultúrákról olvasnak, sok angol oldalon is megfordulhatnak. Feliratos sorozatoknál is azt tapasztaltam, hogy a nemzetközi átírást használják inkább (például a Netflixen is). Valószínűleg nehezen lehetne meggyőzni a szubkultúrák követőit, akik már teljesen hozzászoktak a nemzetközi átírásokhoz, hogy váltsanak a magyarosra. Viszont amikor

elterjed egy szó, közismertté válik, akkor érdemes lenne áttérni egy magyaros átírásra, mivel különben feleslegesen gyarapítja az egyébként nem is angol szó az angolos leírású idegen szavak sorát, amelyekről korábban láthattuk, hogy helyesírási szempontból sok problémával járnak. 36 6. Összegzés Pályamunkámban példák segítségével mutattam be a vendéglátás és a turizmus szaknyelvében előforduló leggyakoribb helyesírási hibákat, illetve a két szaknyelvet érintő helyesírási problémákat, mint például az idegen szavak átírása. A kérdéseket négy olyan nagyobb témára osztottam, amelyek az AkH.-ban is saját fejezetet kaptak A hibák, problémák bemutatásán túl fontosnak tartottam ezek megítélését. Véleményformáláskor próbáltam a vendégek érdekeit nézni, illetve kompromisszumot találni, hogy az egyszerűséget vagy a bonyolult helyesírási szabályokat részesítsük előnyben, mivel némelyik szabálypont

az összetettsége miatt már követhetetlen a nyelvhasználónak. A helyesírási vétségek megítélésekor arra jutottam, hogy például az indokolatlan nagybetűk, bizonyos vesszőhibák vagy a hat szótagos szabálynál a kötőjel hiánya nem okoz különösebb értelmezési problémát. Ennél sokkal jelentősebbek azok az esetek, amikor a helytelen írás miatt elveszik a szó pontos jelentése, nem egyértelmű a vendégnek, hogy milyen szolgáltatást, ételt kap. Ahhoz, hogy ezt kiküszöböljük, nagyobb hangsúlyt fektethetnénk a mozgószabály és a halmozott jelzők helyesírásának népszerűsítésére. Helytelenítettem továbbá az olyan írásmódokat, amelyek a helyesírásunk alapelveit sértik, például az összetett szavak különírását. Különösen problémás témakör az idegen szavak írása és átírása. Ezzel kapcsolatban arra jutottam, hogy megkönnyítené a dolgunkat, ha több szót írnánk át fonetikusan, ám ilyen újításra

összességében kevesebb példát találtam. Az egyes országok szubkultúrája iránt érdeklődők körében az átlagosnál magasabb az idegen, nemzetközi átírás aránya, ezért szokásaikat tiszteletben tartva inkább csak a köznyelvben is gyakori szavak átírását javaslom. Ezenkívül felvetettem néhány helyesírási újítás lehetőségét, mint a bundás kenyér egybeírása vagy az éttermek, szállodák neveinek egységesítése. Izgalmas volt megírni egy szakmai pontosságot igénylő pályamunkát, különösen élveztem a hibák, példák gyűjtését és kategorizálását. A téma arra is lehetőséget adott, hogy kicsit jobban utánajárjak olyan kérdéseknek, amelyek korábban is érdekeltek, például az ázsiai nyelvek átírásai vagy a többtagú idegen szavak egybe- és különírása. A vizsgálódás során azt is sokkal jobban megértettem, jelentésmegkülönböztető szerepe hogy miért lehet egyes fontos a helyesírás, írásmódoknak.

illetve milyen Legközelebb pedig meglátogathatjuk a vendégek részére álló billiárd termet, megnézhetjük Sanghai nevezetességeit lichit majszolva, vagy éppen felkutathatjuk, hogy mikor élt Fényespusztai, akinek a szarvassült Fényespusztai módra a nevét köszönheti. 37 Felhasznált irodalom AkH. A magyar helyesírás szabályai tizenkettedik kiadás Szerk KESZLER Borbála – TÓTH Etelka – SIPTÁR Péter. Akadémiai Kiadó Bp 2015 BALÁZS Géza: A fenntartható magyar nyelv. Nyelvépítészet – nyelvösszeomlás – nyelvstratégia Bp. 2018 7–146 p BEDŐ J. István: Milyen konyhanyelven írunk? Francia hatások a séf-től a fritőz-ig In: Édes Anyanyelvünk. 2005 5 sz 6 p ELEK Lenke: Kóstoló a gasztronyelvből. In: Édes Anyanyelvünk 2019 5 sz 9 p FRÁTER Adrienne: Magyar nyelv a középiskolák számára 12. Mozaik Kiadó Szeged 2018 91– 92. p GRÉTSY László: „A nyelv nagyobb úr, mint a nyelvész.” A nyelvművelés nem tiltások serege

In: DANISS Győző: Körkép a magyar nyelvről. Tizennyolc beszélgetés nyelvészekkel Tinta Könyvkiadó. Bp 2021 45–55 p KEMÉNY Gábor: Szakszókincs – szaknyelv – tudományos nyelv. Újabb szempontok egy régi vitakérdéshez. In: Éltető anyanyelvünk Írások Grétsy László 70 születésnapjára Szerk BALÁZS Géza, A. JÁSZÓ Anna, KOLTÓI Ádám Bp 2002 271–276 p KESZLER Borbála: A „szabály”-ból mára sem lett „szabáj”. Minden kultúrának vannak nyelvi követelményei is. In: DANISS Győző: Körkép a magyar nyelvről Tizennyolc beszélgetés nyelvészekkel. Tinta Könyvkiadó Bp 2021 115–125 p KISS Gábor: Kincs a szókincs. Köznyelv, szaknyelv, szleng és jó néhány másik In: DANISS Győző: Körkép a magyar nyelvről. Tizennyolc beszélgetés nyelvészekkel Tinta Könyvkiadó Bp. 2021 127–138 p KISS Katalin, É.: Az idegen szavak meghonosodásának lépései In: KISS Katain, É: Anyanyelvünk állapotáról. Osiris Kiadó Bp 2004 80–83 p

KONTRA Miklós: Magyarán szólva. Többé-kevésbé egységesen beszélünk 13 milliónyian In: DANISS Győző: Körkép a magyar nyelvről. Tizennyolc beszélgetés nyelvészekkel Tinta Könyvkiadó. Bp 2021 151–164 p KURTÁN Zsuzsa: Szakmai nyelvhasználat. Bp 2003 MIHÁLTZ Gábor: Siller – rosé – rozé – rose. In: Édes Anyanyelvünk 2002 4 sz 7 p 38 MINYA Károly: Változó szókincsünk. A neologizmusok több szempontú vizsgálata Tinta Könyvkiadó. Bp 2011 59–77 p NÁDASDY Ádám: Mi a baj a nyelvműveléssel? In: Népszabadság. 2002 05 19 NÁDASDY Ádám: Milyen nyelv a magyar? Bp. 2020 165–198 p OH. Helyesírás Szerk LACKÓ Krisztina – MÁRTONFI Attila Osiris Kiadó Bp 2004 PUSZTAI István: Újraéled a szaknyelvművelés. In: Magyar Nyelvőr 1993 4 sz 608–614 p SEREGY Lajos: Mi a szaknyelv? In: Szaknyelvi divatok. Szerk BÍRÓ Ágnes Bp 1989 13–27 p SZABÓ István Mihály: A szaknyelv jelentősége az ezredforduló Magyarországán. In: Magyar

Tudomány. 2002 2 sz 171–173 p TOLCSVAI NAGY Gábor: Idegen szavak szótára. Osiris Kiadó Bp 2007 ZIMÁNYI Árpád: Chutney, gnocchi, tahini. A konyhaművészet nyelvi titkaiból In: Édes Anyanyelvünk. 2020 3 sz 14 p Internetes források AkH. 11 kiadás https://helyesiras.mtahu/helyesiras/default/akh11 (Utolsó megtekintés: 2023. 01 18) Altausseeben. Nyelvi tanácsadás 2015 https://e-nyelv.hu/2015-07-13/altausseeben/ (Utolsó megtekintés: 2023. 01 18) Baconnel. Nyelvi tanácsadás 2009 https://e-nyelv.hu/2009-05-24/baconnel/ (Utolsó megtekintés: 2023. 01 18) BORDA Kriszta: Ki volt Irsai Olivér és mi köze a merlot-nak egy kismadárhoz? A szőlőfajták nevének eredete. 2021 https://winelovers.bloghu/2021/03/03/ki volt irsai oliver es mi koze a merlotnak egy kismadarhoz (Utolsó megtekintés: 2023. 01 18) Kalci.hu Ét- és itallapok helyesírása http://www.kalcihu/helyesirasphp (Utolsó megtekintés: 2023. 01 18) 39 LUDÁNYI Zsófia: Előétel: fejtett bab csőben

sütve. Nyelvészet és helyesírás 2014 https://helyesiras.mtahu/helyesiras/blog/show/eloetel-fejtett-bab (Utolsó megtekintés: 2023. 01 18) LUDÁNYI Zsófia: Főétel: rakott krumpli és hal Orly módra. Nyelvészet és helyesírás 2014 https://helyesiras.mtahu/helyesiras/blog/show/foetel-rakott-krumpli (Utolsó megtekintés: 2023. 01 18) Roadster: A 2022-es év legjobb éttermei https://roadster.hu/ev-ettermei-2022/ (Utolsó megtekintés: 2023. 01 18) Select Food. Gasztronómiai helyesírás 2011 http://www.selectfoodhu/p/gasztronomiai-helyesirashtml#Y8XNdnbMKUl (Utolsó megtekintés: 2023. 01 18) STIRNEMANN, Knut: Gedanken zur deutschen Orthografie. 2021 https://www.zgch/behoerden/direktion-fur-bildung-und-kultur/schulinfo/fokus/gedanken-zurdeutschen-orthografie (Utolsó megtekintés: 2023. 01 18) SZÁSZ Eszter: Mi az a julienne, és miért jó, ha úgy vágod a répát? 2019. https://sobors.hu/technologia/szeletelesi-technikak/ (Utolsó megtekintés: 2023. 01 18) SZŰCS

Katalin: Igénytelen étlapok igényes vendégeknek? https://www.collatum-forditashu/post/igenytelen-etlapok-igenyes-vendegeknek (Utolsó megtekintés: 2023. 01 18) Veszelszki Ágnes: Borkommunikáció 1: Hogyan írjuk helyesen a szőlőfajták nevét? 2019. https://vinoport.hu/tema/borkommunikacio-1-hogyan-irjuk-helyesen-a-szolofajtak-nevet/3886 (Utolsó megtekintés: 2023. 01 18) Wikipédia: Görög nevek átírása https://hu.wikipediaorg/wiki/Wikip%C3%A9dia:G%C3%B6r%C3%B6g nevek %C3%A1t %C3%ADr%C3%A1sa (Utolsó megtekintés: 2023. 01 18) Wikipédia: Japán nevek átírása https://hu.wikipediaorg/wiki/Wikip%C3%A9dia:Jap%C3%A1n nevek %C3%A1t%C3%A Dr%C3%A1sa (Utolsó megtekintés: 2023. 01 18) 40 Wikipédia: Kínai nevek átírása https://hu.wikipediaorg/wiki/Wikip%C3%A9dia:K%C3%ADnai nevek %C3%A1t%C3%A Dr%C3%A1sa (Utolsó megtekintés: 2023. 01 18) Wikipédia: Koreai nevek átírása https://hu.wikipediaorg/wiki/Wikip%C3%A9dia:Koreai nevek %C3%A1t%C3%ADr%C3 %A1sa (Utolsó

megtekintés: 2023. 01 18) Ábrajegyzék A képként mellékelt diagramokat és táblázatokat vagy a kérdőívhez használt Google Űrlapok program hozta létre automatikusan, vagy én készítettem a Google Táblázatokba exportált adatok átrendezésével és feltételes formázásával. A böngészős találatok számát, illetve a szótárakban fellelhető szavakat ábrázoló táblázatokat szintén manuálisan hoztam létre. A példákhoz tartozó képek forrásai megegyeznek az egyes példák forrásául szolgáló honlappal, könyvvel. Példák forrásai Az összes internetes példa forrásának utolsó megtekintése 2023. 01 18 1. példa: https://aquahotelkecskemethu/altalanos-informaciok/ 2. példa: https://andrassykuriahu/hu/csomagajanlatok/ 3. példa: https://varfurdohu/gyulai-varfurdo-hazirend-m223 4. példa: http://wwwhubertuspanziohu/szolgaltatashtml 5. példa: https://walzerpanziohu/a-la-carte/ 6. példa: https://marienkahu/etlap/ 7. példa:

https://wwwmcdonaldshu/termekek/mccafe 8. példa: http://wwwhubertuspanziohu/etteremhtml 9. példa: https://aquahotelkecskemethu/arak/wellness-es-gyogyszolgaltatasok-ara/ 10. példa: https://wwwrobinsonpizzeriahu/uploads/stores/module etsz menu file/350f4967bc6b-47d3-8957a6653ffd3067/2022%20okt%C3%B3ber%20%C3%A9tlap%20%C3%A1razva%20k%C3%A 9p.pdf 11. példa: https://standrestauranthu/hu/vacsora-menu-6-fogas 12. példa: http://wwwhubertuspanziohu/etteremhtml 41 13. példa: https://wwwspirithotelhu/spa-vilag/gyogyviz/ 14-15. példa: https://kispityerhu/etlaphtml 16. példa: https://rumourrestaurant/etterem/ 17. példa: https://varfurdohu/gyulai-varfurdo-hazirend-m223 18. példa: https://marienkahu/ 19. példa: https://walzerpanziohu/a-la-carte/ 20. példa: https://wwwgyorzoldelefanthu/etlap-itallap 21. példa: http://wwwhubertuspanziohu/etteremhtml 22-23. példa: https://www.robinsonpizzeriahu/uploads/stores/module etsz menu

file/350f4967-bc6b47d3-8957a6653ffd3067/2022%20okt%C3%B3ber%20%C3%A9tlap%20%C3%A1razva%20k%C3%A 9p.pdf 24. példa: https://wwwfacebookcom/blackswanbudapest/ 25. példa: https://wwwspirithotelhu/csomag-ajanlatok/ladies-spa/ 26. példa: https://standrestauranthu/hu/vacsora-menu-6-fogas 27. példa: https://webshopbockhu/termek/bock-blanc-2020 28. példa: https://juhaszborhu/wines/cabernet-sauvignon-2013-szaraz-minosegi-vorosbor/ 29. példa: https://wwwdobogohu/hu/boraink 30. példa: https://wwwtornaipincehu/site/HU/termekek boraink# 323 31. példa (példák): Alexandra étteremkalauz 2010 Alexandra Kiadó Pécs 2010 22–47 p 32-33. példa: https://wwwgyorzoldelefanthu/etlap-itallap 34-35. példa: https://www.robinsonpizzeriahu/uploads/stores/module etsz menu file/350f4967-bc6b47d3-8957a6653ffd3067/2022%20okt%C3%B3ber%20%C3%A9tlap%20%C3%A1razva%20k%C3%A 9p.pdf 36. példa: https://standrestauranthu/hu/rolunk 37. példa: https://wwwhungarospahu/hu/Aqua-Palace/Elmenyfurdo 38. példa:

https://gottwaldhu/gottwald-koszonto/ 39. példa: https://varfurdohu/gyulai-varfurdo-hazirend-m223 40. példa: https://gottwaldhu/szobak/ 41. példa: https://marienkahu/etlap/ 42. példa: https://aquahotelkecskemethu/a-hotelrol/ 42 43. példa: Saját kép: a lakiteleki Gabriella Gyógy- és Strandfürdő szaunaszabályzata 44. példa: https://wwwmcdonaldshu/termekek/mccafe 45. példa: http://kinailaciweeblycom/uploads/1/7/4/1/17418985/etlappdf 46. példa: FÖRDŐS Zé: Megúszós kaják 2 Lunchbox Produkciós Kft 2020 162 p 47. példa: http://wwwhubertuspanziohu/etteremhtml és https://kispityerhu/etlaphtml 48. példa: https://wwwrobinsonpizzeriahu/uploads/stores/module etsz menu file/350f4967bc6b-47d3-8957a6653ffd3067/2022%20okt%C3%B3ber%20%C3%A9tlap%20%C3%A1razva%20k%C3%A 9p.pdf 49. példa: https://kispityerhu/etlaphtml 50. példa: BÉRESI Csilla: Nyitott szemmel Ausztria Kossuth Kiadó 2002 209 p 51. példa: https://wwwfacebookcom/blackswanbudapest/ 52. példa:

http://wwwhubertuspanziohu/etteremhtml 53. példa: Polyglott-útikalauz: Görögország Orbán és Társa Kft 1998 60–61 p 54. példa: https://wwwfacebookcom/midorisushidunaharaszti 55. példa: https://wasabihu/etlap?page=4 56. példa: COOPER Eszter Virág: Nyitott szemmel Japán Kossuth Kiadó 2010 292 p 57. példa: COOPER Eszter Virág: Nyitott szemmel Japán Kossuth Kiadó 2010 230 p 58. példa: https://wwwsiriusteahazhu/teahazphp?con=tearol 59. példa: KARTALI Zsuzsanna – UDVARI Gábor: Úti cél: Kína Kalandor Könyvkiadó 2007 7-223. p 60. példa: https://wwwfacebookcom/Hankukkwanbudapest/ 43 Kérdőív A vendéglátás és a turizmus helyesírása A kérdőív a 2022/2023. tanévi OKTV második fordulójára készült magyar nyelv tárgyból Célja a kitöltők nyelvhasználatának és helyesírásának felmérése. Kitöltése 10-15 percet vesz igénybe 10 év feletti magyar anyanyelvű beszélőktől várom a válaszokat. A kitöltés anonim, a kapott válaszokat

csak a kérdőív kiértékeléséhez használom fel. 2023. január 5-éig lehet kitölteni Köszönöm mindenkinek, aki segíti a munkámat! I. szakasz: Gasztronómia Kérem, válassza ki, hogy Ön hogyan írná le az adott szót! Nem számít, hogy a helyesírási szabályzat szerint hogyan helyes, azt válassza, ahogy használná a szót! A kérdés alatti „Meghallgatom.” feliratra kattintva meg tudja hallgatni a szót eredeti nyelven, amennyiben szükséges. Ha valahol az „Egyik sem.” opciót választja, kérem, a végén adja meg a kérdés sorszámával, hogy hogyan írná le! (Például: 1 - tákkó.) K1: 1. Hogy írná le a következő szót magyar szövegben? /mexikói étel/ Meghallgatom {https://hu.forvocom/word/taco/#es} V1: 1 tako; 2 taco; 3 tákó; 4 tacó; 5 takó; 6 Egyik sem. K2: 2. Hogyan írná le a következő szót magyar szövegben? /borfajta/ Meghallgatom {https://hu.forvocom/word/vin ros%C3%A9/#fr} V2: 1 rozé; 2 rosé; 3 rose; 4 Egyik sem. K3: 3. Hogyan

írná le a következő szót magyar szövegben? /péktermék/ Meghallgatom {https://hu.forvocom/word/la baguette/#fr} V3: 1 bagett; 2 baguette; 3 Egyik sem. K4: 4. Hogyan írná le a következő szót magyar szövegben? /édesség/ Meghallgatom {https://hu.forvocom/word/macaron/#fr} V4: 1 macaron; 2 makaron; 3 Egyik sem. K5: 5. Hogyan írná le a következő szót magyar szövegben? /édesség/ Meghallgatom {https://hu.forvocom/word/parfait/#fr} V5: 1 pafé; 2 parfait; 3 parfé; 4 parfét K6: 6. Hogyan írná le a következő szót magyar szövegben? /tésztaféle/ Meghallgatom {https://hu.forvocom/word/gnocchi/#it} V6: 1 nyokki; 2 gnocchi; 3 Egyik sem. 44 K7: 7. Hogyan írná le a következő szót magyar szövegben? /péktermék/ Meghallgatom {https://hu.forvocom/word/croissant/#fr} V7: 1 kroaszon; 2 kroaszan; 3 kroászon; 4 croissant; 5 Egyik sem. K8: 8. Hogyan írná le a következő szót magyar szövegben? /étel/ Meghallgatom {https://hu.forvocom/word/bund%C3%A1s

keny%C3%A9r/#hu} V8: 1 bundáskenyér; 2 bundás kenyér; 3 bundás-kenyér; 4 Egyik sem. K9: 9. Hogyan írná le a következő szót magyar szövegben? /édesség/ Meghallgatom {https://hu.forvocom/word/mousse/#fr} V9: 1 mousse; 2 mussz; 3 Egyik sem. K10: 10. Hogyan írná le a következő szót magyar szövegben? /sajttal és sonkával töltött rántott hús/ Meghallgatom. {https://huforvocom/word/cordon bleu/#fr} V10: 1 cordon bleu; 2 gordon blue; 3 gordon blú; 4 kordon blú; 5 kordon blő; 6 Cordon Bleu; 7 Gordon Blue; 8 Gordon Blú; 9 Kordon Blú; 10 Kordon Blő; 11 Egyik sem. K11: 11. 11 Hogyan írná le a következő szót magyar szövegben? /kávéfajta/ Meghallgatom {https://hu.forvocom/word/cappuccino/#it} V11: 1 cappucino; 2 kapucsínó; 3 Egyik sem. K12: 12. Hogyan írná le a következő szót magyar szövegben? /édesség/ Meghallgatom {https://hu.forvocom/word/souffl%C3%A9/#fr} V12: 1 soufflé; 2 souffle; 3 szuflé; 4 Egyik sem. K13: 13. Hogyan írná le a következő

szót magyar szövegben? /édesség/ Meghallgatom. (francia {https://hu.forvocom/word/un sorbet/#fr}, {https://hu.forvocom/word/%D8%B4%D8%B1%D8%A8%D8%AA/#fa}, perzsa török {https://hu.forvocom/word/%C5%9Ferbet/#tr}) V13: 1 sorbet; 2 sörbet; 3 serbet; 4 szorbé; 5 szorbét; 6 szorbet; 7 szörbé; 8 szörbét; 9 Egyik sem. K14: 14. Hogyan írná le a következő szót magyar szövegben? /étel/ Meghallgatom {https://hu.forvocom/word/rakott krumpli/#hu} V14: 1 rakottkrumpli; 2 rakott krumpli; 3 rakott-krumpli; 4 Egyik sem. K15: 15. Hogyan írná le a következő szót magyar szövegben? /sajt/ Meghallgatom {https://hu.forvocom/word/mozzarella/#it} V15: 1 mozarella; 2 mozzarella; 3 Egyik sem. K16: 16. Hogyan írná le a következő szót magyar szövegben? /gyümölcs/ Meghallgatom {https://hu.forvocom/word/kiwi/#en} V16: 1 kivi; 2 kiwi; 3 Egyik sem. 45 K17: 17. Hogyan írná le a következő szót magyar szövegben? /szeletelési technika/ Meghallgatom.

{https://huforvocom/word/julienne/#fr} V17: 1 julienne; 2 julien; 3 zsulien; 4 zsülien; 5 Julienne; 6 Julien; 7 Zsulien; 8 Zsülien; 9 Egyik sem. K18: 18. Hogyan írná le a következő szót magyar szövegben? /borpárlat/ Meghallgatom {https://hu.forvocom/word/le cognac/#fr} V18: 1 konyak; 2 cognac; 3 Egyik sem. K19: 19. Hogyan írná le a következő szót magyar szövegben? /francia borvidék/ Meghallgatom {https://hu.forvocom/word/bordeaux/#fr} V19: 1 bordói bor; 2 bordeaux-i bor; 3 Egyik sem. K20: 20. Hogyan írná le a következő szót magyar szövegben? /sajtból készült mártogatós/ {https://hu.forvocom/search/fondue/} V20: 1 fondü; 2 fondue; 3 Egyik sem. K21: Amennyiben valahol az „Egyik sem.” opciót választotta, kérem, adja meg a kérdés(ek) sorszámával, hogy hogyan írná le az adott szót, szavakat! (Például: 20 - fondű) V21: hosszú szöveges válasz (nem kötelező kitölteni) II. szakasz: Turizmus Kérem, válassza ki, hogy Ön hogyan írná le az

adott ország gasztronómiájához, idegenforgalmához kapcsolódó szavakat! Nem számít, hogy a helyesírási szabályzat szerint hogyan helyes, azt válassza, ahogy használná a szót! A kérdés alatti „Meghallgatom.” feliratra kattintva meg tudja hallgatni a szót eredeti nyelven, amennyiben szükséges. Ha valahol az „Egyik sem.” opciót választja, kérem, a végén adja meg a kérdés sorszámával, hogy hogyan írná le! (Például: 1 - szúsi.) K22: 1. Hogyan írná le a következő szót magyar szövegben? /japán étel, rizs feltéttel/ Meghallgatom. {https://huforvocom/word/%E5%AF%BF%E5%8F%B8/#ja} V22: 1 sushi; 2 szusi; 3 Egyik sem. K23: 2. Hogyan írná le a következő szót magyar szövegben? /japán torma/ Meghallgatom {https://hu.forvocom/word/%E3%82%8F%E3%81%95%E3%81%B3/#ja} V23: 1 vaszabi; 2 wasabi; 3 vászábi; 4 Egyik sem. K24: 3. Hogyan írná le a következő szót magyar szövegben? /japán étel, palacsintatésztában megmártott, olajban

kisütött rák, zöldség/ {https://hu.forvocom/word/%E5%A4%A9%E3%81%B7%E3%82%89/#ja} V24: 1 tempura; 2 tenpura, 3 Egyik sem. 46 Meghallgatom. K25: 4. Hogyan írná le a következő szót magyar szövegben? /japán marha/ Meghallgatom {https://hu.forvocom/word/%E5%92%8C%E7%89%9B/#ja} V25: 1 wagyu; 2 wagyuu; 3 wagyū; 4 vagju; 5 vagjú; 6 vagjű; 7 vágjú; 8 vágjű; 9 Egyik sem. K26: 5. Hogyan írná le a következő szót magyar szövegben? /a japán főváros/ Meghallgatom {https://hu.forvocom/word/%E6%9D%B1%E4%BA%AC/#ja} V26: 1 Tokió; 2 Tokyo; 3 Toukyou; 4 Tookyoo; 5 Tōkyō; 6 Tókjó; 7 Egyik sem. K27: 6. Hogyan írná le a következő szót magyar szövegben? /japán város/ Meghallgatom {https://hu.forvocom/word/%E5%BA%83%E5%B3%B6/#ja} V27: 1 Hiroshima; 2 Hirosima; 3 Egyik sem. K28: 7. Hogyan írná le a következő szót magyar szövegben? /japán viselet/ Meghallgatom {https://hu.forvocom/word/%E7%9D%80%E7%89%A9/#ja} V28: 1 kimono; 2 kimonó; 3 Egyik sem. K29: 8.

Hogyan írná le a következő szót magyar szövegben? /koreai étel, sokféle változata van/ Meghallgatom. {https://huforvocom/word/%EA%B9%80%EC%B9%98/#ko} V29: 1 kimcsi; 2 kimchi; 3 kimcshi; 4 Egyik sem. K30: 9. Hogyan írná le a következő szót magyar szövegben? /koreai földrajzi név, Szöul egyik negyede/ Meghallgatom. {https://hu.forvocom/word/%EC%9D%B4%ED%83%9C%EC%9B%90/#ko} V30: 1 Ithevon; 2 Itevon; 3 Itaewon; 4 Egyik sem. K31: 10. Hogyan írná le a következő szót magyar szövegben? /dél-koreai viselet/ Meghallgatom. {https://huforvocom/word/%ED%95%9C%EB%B3%B5/#ko} V31: 1 hanbok; 2 hambok; 3 Egyik sem. K32: 12. Hogyan írná le a következő szót magyar szövegben? /kínai város/ Meghallgatom {https://hu.forvocom/word/%E4%B8%8A%EF%A9%85/#zh} V32: 1 Sanghai; 2 Sanghaj; 3 Shanghai; 4 Shànghǎi; 5 Egyik sem. K33: 13. Hogyan írná le a következő szót magyar szövegben? /kínai tea/ Meghallgatom {https://hu.forvocom/word/%E4%B9%8C%E9%BE%99/#zh} V33: 1 wulong tea;

2 wūlóng tea; 3 oolong tea; 4 vulong tea; 5 vulung tea; 6 Egyik sem. K34: 14. Hogyan írná le a következő szót magyar szövegben? /kínai gyümölcs/ Meghallgatom {https://hu.forvocom/word/%E8%8D%94%E6%9E%9D/#zh} V34: 1 licsi; 2 lichi; 3 litchi; 4 lychee; 5 lizhi; 6 lìzhī; 7 Egyik sem. K35: 15. Hogyan írná le a következő szót magyar szövegben? /kínai város/ Meghallgatom {https://hu.forvocom/word/%E6%AD%A6%E6%B1%89/#zh} V35: 1 Wuhan; 2 Wǔhàn; 3 Vuhan; 4 Egyik sem. 47 K36: 16. Hogyan írná le a következő szót magyar szövegben? /görög város/ Meghallgatom {https://hu.forvocom/word/%CF%83%CE%B1%CE%BB%CE%BF%CE%BD%CE%AF%C E%BA%CE%B7/#el} V36: 1 Szaloniki; 2 Szaloníki; 3 Szaloniké; 4 Saloniki; 5 Thessaloniki; 6 Thesszaloniki; 7 Thesszaloníki; 8 Tesszaloniki; 9 Tesszaloníki; 10 Egyik sem. K37: 17. Hogyan írná le a következő szót magyar szövegben? /görög étel/ Meghallgatom {https://hu.forvocom/word/%CE%B3%CF%8D%CF%81%CE%BF%CF%82/#el} V37: 1 gyrosz; 2

gyros; 3 girosz; 4 gírosz; 5 Egyik sem. K38: 18. Hogyan írná le a következő szót magyar szövegben? /görög étel/ Meghallgatom https://hu.forvocom/word/%CF%84%CE%B6%CE%B1%CF%84%CE%B6%CE%AF%CE %BA%CE%B9/#el V38: 1 caciki; 2 tzatziki; 3 dzadziki; 4 dzadzíki; 5 dzsadzsiki; 6 dzsadzsíki; 7 Egyik sem. K39: 19. Hogyan írná le a következő szót magyar szövegben? /görög étel, nyársra húzott húsdarabkák/ Meghallgatom. {https://hu.forvocom/word/%CF%83%CE%BF%CF%85%CE%B2%CE%BB%CE%AC%C E%BA%CE%B9/#el} V39: 1 szuvlaki; 2 szuvláki; 3 suvlaki; 4 souvlaki; 5 Egyik sem. K40: 20. Hogyan írná le a következő szót magyar szövegben? /görög város/ Meghallgatom {https://hu.forvocom/word/%CE%B4%CE%B5%CE%BB%CF%86%CE%BF%CE%AF/#el } V40: 1 Delphoj; 2 Delphi; 3 Delfoj; 4 Delfi; 5 Delphoi; 6 Delfoi; 7 Egyik sem. K41: 21. Hogyan írná le a következő szót magyar szövegben? /osztrák város/ Meghallgatom {https://hu.forvocom/word/salzburg/#de} V41: 1 Salzburg; 2 Zalcburg; 3

Szalcburg; 4 Egyik sem. K42: 22. Hogyan írná le a következő szót magyar szövegben? /lengyel város/ Meghallgatom {https://hu.forvocom/word/%C5%82%C3%B3d%C5%BA/#pl} V42: 1 Lodz; 2 Łódź; 3 Vudzs; 4 Egyik sem. K43: Amennyiben valahol az „Egyik sem.” opciót választotta, kérem, adja meg a kérdés(ek) sorszámával, hogy hogyan írná le az adott szót, szavakat! (Például: 22 - Ludz.) V43: hosszú szöveges válasz (nem kötelező kitölteni) III. szakasz: Helyesírás Kérem, a legjobb tudása szerint válassza ki a helyesírási szabályzat szerint helyesen leírt szavakat! Ne használjon segítséget hozzá! K44: Hogy írjuk helyesen? 48 V44: 1 New Yorki; 2 New York-i; 3 new yorki; 4 new york-i K45: Hogy írjuk helyesen? V45: 1 zöldborsókrémleves; 2 zöldborsó-krémleves; 3 zöldborsó krémleves K46: Hogy írjuk helyesen? V46: 1 fejtettbabfőzelék; 2 fejtett bab főzelék; 3 fejtett babfőzelék; 4 fejtettbab főzelék; 5 fejtettbab-főzelék; 6

fejtett-babfőzelék K47: Hogy írjuk helyesen? V47: 1 profiterolet ettem; 2 profiterole-t ettem K48: Hogy írjuk helyesen? V48: 1 osloi; 2 oslói; 3 Osloi; 4 Oslói K49: Hogy írjuk helyesen? V49: 1 sósperec; 2 sós perec K50: Hogy írjuk helyesen? V50: 1 kelkáposztafőzelék; 2 kelkáposzta főzelék; 3 kelkáposzta-főzelék K51: Hogy írjuk helyesen? V51: 1 1 db karalábé; 2 1 db. karalábé K52: Hogy írjuk helyesen? V52: 1 szívószál; 2 szivószál K53: Hogy írjuk helyesen? V53: műanyagpohár; 2 műanyag pohár; 3 műanyag-pohár K54: Hogy írjuk helyesen? V54: pinot noirból készült bor; 2 pinot noir-ból készült bor K55: Hogy írjuk helyesen? V55: fizetővendéglátás; 2 fizető vendéglátás; 3 fizető-vendéglátás; 4 fizetővendég-látás IV. szakasz: Személyes adatok K56: Kérem, adja meg az életkorát! V56: 1 10–20 év; 2 21–30 év; 3 31–40 év; 4 41–50 év; 5 51–60 év; 6 60 év felett K57: Van vendéglátóiparhoz köthető végzettsége?

(pincér, szakács stb.) V57: 1 Van.; 2 Nincs K58: Jelenleg dolgozik vendéglátóipari egységben (akár részmunkaidőben)? V58: 1 Igen, a konyhán (is).; 2 Igen, de nem a konyhán; 3 Nem K59: Kérem, válassza ki, mely nyelveket tanulja vagy tanulta! (Ha csak az alapszintű köszönésekig jutott a nyelvtanulásban, és csak 20–30 szót tanult meg az adott nyelven, azt ne jelölje be!) 49 V59: 1 angol; 2 német; 3 francia; 4 japán; 5 koreai; 6 kínai; 7 görög (vagy ógörög); 8 olasz; 9 spanyol; 10 Egyik sem. (több válasz jelölhető) K60: Kérem, jelölje be, ha valamelyik ország kultúrája vagy szubkultúrája érdekli, és szabadidejében is foglalkozik vele! (Például koreai zenét hallgat, kínai sorozatokat néz, görög könyveket olvas, olasz szobrászokról olvas stb.) V60: 1 Japán; 2 Dél-Korea; 3 Kína; 4 Görögország; 5 Franciaország; 6 Olaszország; 7 Spanyolország/Mexikó; 8 Egyik sem. (több válasz jelölhető) Köszönöm a kitöltést!

Amennyiben kíváncsi a helyesírási teszt eredményére, az alábbi linken megnézheti a helyes válaszokat. Azonban kérem, hogy ne módosítsa a kérdőívben a válaszait utólag ez alapján! Megoldások. {https://docs.googlecom/document/d/1 ONrSgmx8APmXdtN0r7kD3U7dgW7EenV/edit?us p=sharing&ouid=107971119182341508884&rtpof=true&sd=true} 50