Light industry | Textile industry » Mátyusné Szűcs Katalin - Kelmék összetétele, fajtái, tulajdonságai II.

Mátyusné Szűcs Katalin Kelmék összetétele, fajtái, tulajdonságai II. A követelménymodul megnevezése: Könnyűiparban alkalmazott anyagfajták A követelménymodul száma: 1305-06 A tartalomelem azonosító száma és célcsoportja: SzT-011-50 KELMÉK ÖSSZETÉTELE, FAJTÁI, TULAJDONSÁGAI II. A KELMÉK FAJTÁI , TULAJDONSÁGAI ÉS FELHASZNÁLÁSI TERÜLETEI ESETFELVETÉS – MUNKAHELYZET Már az ősember is elfedte a testét, először az elejtett állatok bőrével, később szövéssel és fonatolással készült ruhadarabokkal. A technikai fejlődéssel, a kötés és a kötőgép feltalálása után kötött- hurkolt kelméket, a XX. Században pedig már nemszőtt kelméket is használt erre a célra. Nézzük meg hogy hogyan készülnek ezek a textilipari termékek, valamint vizsgáljuk meg a tulajdonságaikat és a felhasználási területeiket! SZAKMAI INFORMÁCIÓTARTALOM A KELMÉK FAJTÁI 1. ábra A kelmék fajtái1 1

http://www.ptbmehu/futotargyak/64 BMEGEPTAKV1 2010tavaszi/Szálas (2010 07 12) 1 KELMÉK ÖSSZETÉTELE, FAJTÁI, TULAJDONSÁGAI II. 1. A szövet2 A szövet a kelmék egyik fajtája, amely két egymásra merőleges fonalrendszerből: a hosszanti lánc- ill. a keresztirányú vetülékfonalakból épül fel Ennek a két fonalrendszernek a fonalai szabályos rendszer szerint alul-felül keresztezik egymást és a kereszteződési pontokon fellépő fonalsúrlódás tartja össze a szövetet. Aszerint, hogy milyen elrendeződésben helyezkednek el a szövetben azok a kereszteződési pontok, ahol a láncfonal van felül, nagyon sokféle jellegzetes mintázatú szövetszerkezet ismert. 2. ábra A szövet3 2. A szövetek alapkötései4 1. Vászonkötés: legrégibb, legősibb, legszorosabb, legérzékenyebb a varrótű okozta sérülésekre (mechanikai sérülés), gyűrődésre hajlamos, a pamut és a len szövetek legjellegzetesebb kötésmódja, mintaeleme: 2*2 (2

láncfonalból és 2 vetülékfonalból áll) 2. Sávolykötés: lazább, mint a vászonkötés, kevésbé gyűrődik, kevésbé érzékeny a varrás okozta sérülésekre, a kötéspontok sarkosan érintkeznek, a gyapjúszövetek és a szintetikus szövetek jellegzetes kötésmódja, mintaeleme 3*3 (3 láncfonalból és 3 vetülékfonalból áll) 3. Atlaszkötés: sima, fényes felületű, csúszós, a kötéspontok elszórtan helyezkednek el, nem gyűrődik, a selyem, műselyem szövetek jellegzetes kötésmódja, mintaeleme: 5*5 (5 láncfonalból és 5 vetülékfonalból áll) 2 http://sdt.sulinethu/Player/defaultaspx?g=daf97b13-d5c5-4c44-ae93-4c3a8895fda8&v=1&b=3&cid=bb05040f-c5d2-4ddc-a8bd-9686696a5097 (2010 07 12) 3 http://hu.wikipediaorg/wiki/Szövés (2010 07 12) 4 http://hu.wikipediaorg/wiki/Szövés (2010 07 12) 2 KELMÉK ÖSSZETÉTELE, FAJTÁI, TULAJDONSÁGAI II. 3. A szövetek leggyakrabban alkalmazott levezetett kötései5 1. Vászonkötésből

levezetett kötések: ripszkötés, panamakötés 2. Sávolykötésből levezetett kötések: megerősített sávoly, többátlós sávoly, meredek sávoly, lejtős sávoly, halszálkás sávoly, ék alakú sávoly, tört sávoly 3. Atlaszkötésből levezetett kötések: szatén, damaszt 4. A szövet és a szövés történeti áttekintése6 A szövet ősi anyag, egyike az emberiség legrégibb találmányainak. Eredetét a régészeti kutatások az új kőkorra (i. e 9–8 évezred) teszik Az ősember faágakból és háncsokból készült, a szövet szerkezetéhez hasonló – azaz az ágaknak, háncsoknak egymást kölcsönösen keresztező összefűzésével készített tárgyakat készített. Nyilvánvalóan ebből alakult ki a – kezdetben minden bizonnyal csak a ruházkodás célját szolgáló – szövetek készítése, amihez azonban már fonalra volt szükség.A régészeti leletek több évezred távolában is megőrizték egyes textíliák szövött anyagát,

különösen a hideg száraz helyekről föltárt temetkezésekből. Egyik legismertebb ilyen lelőhely az Altáj-hegységben Pazirik, ahol a szkíta királysírokban 2500 éves textíliákat ástak ki az orosz régészek Sz. I Rugyenko vezetésével Ugyancsak ismertek sumér kori textíliaábrázolások 4000 éves szobrokon.A szövet készítésére alkalmas eszköz kezdetben abból állt, hogy a ma „láncfonalaknak” nevezett hosszanti fonalakat egy faágról lógatták le és a végükre kőből vagy agyagból készült nehezéket kötöttek. Az így kialakított fonalseregen fűzték át a fonalak alul-felül kereszteződéseit kialakítva – az ezeket összekapcsoló egyetlen fonalat, amit ma „vetülékfonalnak” nevezünk. Ez a technika maradt fenn Európában és a Közel-Keleten, bár a későbbi korokban már e célra szerkesztett faállványt használtak, amit állítva vagy fektetve (földbe vert karókon) helyeztek el A Távol-Keleten (pl. Kínában, a

Fülöp-szigeteken) és Amerikában a szövő a láncfonalakat a derekára erősítette, ami lehetővé tette számára, hogy a fonalakat megfeszítse vagy meglazítsa, ahogy a vetülékfonalak átfűzése szükségessé tette. 5. A szövetek tulajdonságai - Kis nyúlásúak - Erős, tartós szerkezetűek - - - Jó kopásállóságúak Mosó- és tisztítószerállóak Viselési tulajdonságaikat a felhasznált alapanyagok határozzák meg 5 http://hu.wikipediaorg/wiki/Szövés (2010 07 12) 6 http://hu.wikipediaorg/wiki/Szövés (2010 07 12) 3 KELMÉK ÖSSZETÉTELE, FAJTÁI, TULAJDONSÁGAI II. 6. A szövetek felhasználási területei7 - Ruházati célra: alsóruházat, felsőruházat, sport-és szabadidőruházat, védőruházat, - Háztartási termékek készítése: törlőkendők, asztalnemű - Műszaki cikkek gyártása: ponyva, heveder, kárpit, erősítőanyagok - - bélésanyagok, merevítő anyagok, szalagok Lakástextilek készítése: ágynemű,

takaró, terítő, törölköző, szőnyeg Egészségügyi, gyógyászati termékek: kötszer, műtős lepedő, kendő A KÖTÖTT KELME A kötött kelmék a szemek egymásba kapcsolódásával jönnek létre. Az egymással kapcsolódó szemek négy ponton kapcsolódnak egymáshoz. A kötött kelméket többféle szempont szerint csoportosíthatjuk. A kötési eljárás, azaz a fonalvezetés iránya szerint megkülönböztetünk: 1. Vetülékrendszerű kötött kelméket 2. Láncrendszerű kötött kelméket A kötött kelmék előállítása során alkalmazott tűmozgatási módszer szerint készíthetünk: 1. Kötött kelméket, amelyek egyedi tűmozgatással jönnek létre 2. Hurkolt kelméket, amelyek csoportos tűmozgatással jönnek létre A vetülék- és láncrendszerű kelméket tovább csoportosíthatjuk a kelmék mintázottsága alapján: 1. Mintázat nélküli, ún alapkötésekre 2. Mintás kötésekre A kötött kelméket ezen kívül a felhasználási terület

szerint is megkülönböztethetjük: 1. Alsóruházatként felhasznált 2. Felsőruházatként felhasznált 3. Sportruházat célokra felhasznált 4. Lakástextíliaként felhasznált 5. Műszaki felhasználásra készített 7 http://hu.wikipediaorg/wiki/Szövés (2010 07 12) 4 KELMÉK ÖSSZETÉTELE, FAJTÁI, TULAJDONSÁGAI II. 1. A vetülékrendszerű kötött kelme8 A vetülékrendszerű kötött kelme fonalvezetés iránya merőleges a kelmegyarapodás irányára. A szemeket alkotó fonalak a kelme szemsor irányában haladnak. Ez az irány megegyezik a szövetek vetülékirányával, ezért nevezik ezt a kötést vetülékrendszerű kötésnek. Készítéséhez elegendő egy fonal is. A kész kelme könnyen bontható A vetülékrendszerű kötött kelmék készülhetnek alapkötésekkel. 3. ábra Vetülékrendszerű kötött kelme9 A vetülékrendszerű kötési eljárással négyféle alapkötés készíthető. Ezek a következők: 1. Egyszínoldalas

kötés: egy tűsoron állítják elő, két oldala egymástól eltérő, keresztirányban kevésbé rugalmas, szélei sodródnak 2. Kétszínoldalas vagy más néven bordás kötés: két tűsoron állítják elő, keresztirányban rugalmas 3. Bal- bal kötés: kétfejű, kanalas tűkkel állítják elő, hosszanti irányban rugalmas 4. Interlock kötés: két tűsoron készítik felváltva, jól nyúlik 8 http://sdt.sulinethu/Player/defaultaspx?g=daf97b13-d5c5-4c44-ae93-4c3a8895fda8&v=1&b=3&cid=bb05040f-c5d2-4ddc-a8bd-9686696a5097 (2010 07 12) 9 http://hu.wikipediaorg/wiki/Kötés (textilipar) (2010 07 12) 5 KELMÉK ÖSSZETÉTELE, FAJTÁI, TULAJDONSÁGAI II. 2. A láncrendszerű kötött kelme10 A láncrendszerű kötött kelmék gyártása során a fonalvezetés iránya közel megegyezik a kelmegyarapodás irányával. A szemeket alkotó fonalak a kelme szemoszlop irányában haladnak. Ez az irány megegyezik a szövetek láncirányával Ez alapján nevezték

el ezt a kötési eljárást láncrendszerű kötési eljárásnak. A láncrendszerű kelmék készítéséhez nem elegendő egy fonal. Legalább annyi fonalra van szükség ahány szem található a kelme szélességében. A láncrendszerű kötési eljáráshoz a fonalakat lánchengereken helyezik el, ezért a kötés előtt a szükséges fonalszámot lánchengerekre kell felvetni. A láncrendszerű kelmék a kötéstechnológiából adódóan nehezen vagy egyáltalán nem bonthatóak 4. ábra Láncrendszerű kötött kelme11 A láncrendszerű kelmék lehetnek: 1. alapkötésűek 2. mintázottak A láncrendszerű alapkötések a következők: 10 http://sdt.sulinethu/Player/defaultaspx?g=daf97b13-d5c5-4c44-ae93-4c3a8895fda8&v=1&b=3&cid=bb05040f-c5d2-4ddc-a8bd-9686696a5097 (2010 07 12) 11 http://hu.wikipediaorg/wiki/Kötés (textilipar) (2010 07 12) 6 KELMÉK ÖSSZETÉTELE, FAJTÁI, TULAJDONSÁGAI II. 1. zsinórkötés 2. féltrikó kötés 3. atlaszkötés A

láncrendszerű alapkötések készíthetők 1. Egy tűágyon 2. Két tűágyon 7 KELMÉK ÖSSZETÉTELE, FAJTÁI, TULAJDONSÁGAI II. 3. A kötés és a kötött kelme története12 A mai értelemben vett kötés eredete homályba vész. A fonalból hurkok készítésére révén kialakított szerkezet legősibb formái már a bronzkorban megjelentek (például a dániai Jylland leletei), és az ókori népeknél is igen elterjedtek, mint például a sprang vagy a naalebinding (magyarul öltéses összefűzésnek fordíthatnánk), ha ezek nem is a mai értelemben vett kötött kelmeszerkezetek voltak. Különösen az utóbbi mutat szerkezetében hasonlóságot a mai értelemben vett vetülékrendszerű kötött kelmeszerkezettel. Az ókorból fennmaradt kelmedarabok, ruhadarab-maradványok egy része szerkezetében nagyon hasonlít a mai kötött termékekhez, de alaposabb vizsgálatuk azt mutatta, hogy inkább ezekkel a technikákkal készültek. Ezek a skandináv népek, az

egyiptomiak, Peru őslakói és más népek által egymástól teljesen függetlenül is ismert is használt eljárások tekinthetők a mai kötés előfutárának. Ezt eredetileg valószínűleg egy vékony pálcával, vagy durvább kötéseknél a kötő az ujjaival végezte. Később a pálca végén horgot alakítottak ki, hogy megkönnyítsék a hurkok átemelését egymáson. Amikor az első hurkokat átbujtatták a másodszorra készülteken, elkészült a bekezdés és a keret készen állt a kötés folytatására. Ez az előbb elmondottak ismétléséből állt, az új hurkokon mindig áthúzták az előzőeket, így készítve el az összefüggő, tömlő alakú kelmét. Ez az eljárás vezetett sokkal később, valószínűleg a 16. század végén a horgolt kelmék készítéséhezNagy a valószínűsége annak, hogy a kötés tehát az araboktól terjedt el, részben a Selyemúton kelet felé, egészen Tibetig, sőt Kínáig, másrészt a mórok közvetítésével jutott

el Európába. Itt mindenekelőtt egyházi méltóságok kesztyűi, harisnyái készültek ezzel a technikával. A legrégibb fennmaradt példány egy 12. századból való kesztyű, amit Konrad von Sternberg püspök viselt Spanyolországban 1275-ből, illetve 1283-ból származó sírokból kerültek elő mintásan kötött selyempárnák, Franciaországban 1382-ben, Angliában 1402-ben készült kötött kesztyűket őriznek egyházi kincstárakban. A 13 századi Itáliából fennmaradt az a kötött kesztyű, amit V. Kelemen pápa számára készítettek A 14 században már ismerték a 4-5 tűvel készített „körkötést”, amit a hamburgi Bertram mester 1359-ben festett oltárképe is bizonyít, amelyen a Madonna négy tűvel köt egy ruhadarabot. VIII Henrik angol király (1509– 1547) Spanyolországból származó, I. Erzsébet (1558–1603) azonban már Angliában készült selyemharisnyát hordott és ekkortájt a korábban általános, szövött anyagból szabott

harisnyákat már fokozatosan felváltották a kötött harisnyák. A 15 század közepe táján Angliában egyre népszerűbb lett a kötött sapka. A 16 században alakultak meg az első kötő céhek. A kötést kezdetben hivatásszerűen férfiak végezték, kézi munkával Gépesítése az 1589-ben a William Lee által feltalált kötőgéppel kezdődött. A 17 században már Európa minden országában meghonosodott ez az iparág és még gobelin-szerű faliszőnyegeket is készítettek kézi kötéssel.A kötőgépek fejlődése a 19 században vett nagyobb lendületet, ekkor kezdtek megjelenni a különböző, egyre bonyolultabb kötésmódok és mintázatok előállítására szerkesztett, egyre magasabb fokon automatizált gépek. A nagyipari kötöttárugyártás kezdetei is erre az időszakra tehetők, ami aztán a 20. század második felében teljesedett ki és napjainkban is meghatározó eleme a divatiparnak. 12 http://hu.wikipediaorg/wiki/Kötés (textilipar) (2010

07 12) 8 KELMÉK ÖSSZETÉTELE, FAJTÁI, TULAJDONSÁGAI II. 4. A kötött kelme tulajdonságai13 - A kötött kelmék a szöveteknél nagyobb nyúlással rendelkeznek. Ennek előnyei akkor jelentkeznek, ha a kelméknek nagyobb mozgásokat kell követniük. Gondoljunk a sportolásnál használt ruházatokra vagy akár a bébiruházatra. A kötött kelmék jó nyújthatósága a konfekcionálásnál lehetővé teszi, hogy a mérettartományt kevesebb méretszámmal fedjük le. Ezt jól megfigyelhetjük, ha megnézzük például a pulóverünk méretezését. Általában nem egy konkrét méret szerepel a címkén, hanem tól-ig határral adják meg a méretnagyságot. A nagy mértékű nyúlás bizonyos - területeken ugyanakkor hátrányos is lehet. A kötött kelmék alaktartó-képessége nem mindig megfelelő. Ezt a megfelelő fonal, kötésszerkezet és kelmekikészítési módszer megválasztásával ellensúlyozhatjuk. A kötött kelmék a fonalak lazább

elrendezéséből adódóan kedvezőbb fiziológiai tulajdonságokkal rendelkeznek, mint a szövetek. - A kötött kelmékben lévő légzárványok növelik a kelmék melegtartó-képességét. A - A kötött kelmékből készült termékek puhák, lágy fogásúak. - - - lazább kelmeszerkezet ugyanakkor jobb légáteresztő-képességet is eredményezhet. A kötött kelmék általában könnyen kezelhetőek. Természetesen az alapanyagok sajátságából fakadó kezelési utasításokat be kell tartani. Például a gyapjú pulóverünket, ne mossuk forró vízben, mert száradás után valószínűleg csak a játék mackóra lenne jó. A kötött kelmékből készült felsőruházati termékeket lehetőleg ne vállfán felfüggesztve tároljuk, mert így idő előtt elveszítik alaktartó-képességüket és elnyúlnak. - A kötött kelmék egy része göbösödésre (a kelme dörzsölésekor a felületen kiálló szálak összekuszálódnak, és ha a szálak

elég erősek, nem szakadnak le, hanem összecsomósodnak. Ez a jelenség, amit idegen szóval "pillingesedésnek" is neveznek)hajlamos lehet, főként azokon a helyeken, ahol saját magával vagy más - kelmével érintkeznek. A szintetikus fonalakból készült kelmék hőre érzékenyek. Ha vasalni kell a terméket, azt az alapanyagnak megfelelő hőfokon tegyük. A felületi mintás kelméken (pl. dombormintás kelme) ne alkalmazzunk nagy nyomást, mert így elveszítik dombormintás jellegüket. 5. A kötött kelme felhasználási területei 1. Ruházati célra: alsó- felső-, sportruházat csecsemő- és kisgyermek ruházat, bélésanyagok 2. Lakástextilek készítésére: függöny, takaró, ágynemű, dekorációs anyag 13 http://sdt.sulinethu/Player/defaultaspx?g=daf97b13-d5c5-4c44-ae93-4c3a8895fda8&v=1&b=3&cid=bb05040f-c5d2-4ddc-a8bd-9686696a5097 (2010 07 12) 9 KELMÉK ÖSSZETÉTELE, FAJTÁI, TULAJDONSÁGAI II. A FONATOLÁS A fonatolt

termék alapesetben két egymással szöget bezáró fonalrendszer alkotta síkbeli vagy térbeli alakzat. Fonatolásnak nevezzük azt a műveletsort, amellyel ezeket előállítjuk 5. ábra Fonatolás készítése fonatológépen14 14 http://hu.wikipediaorg/wiki/Fonatolás (textilipar) (2010 07 12) 10 KELMÉK ÖSSZETÉTELE, FAJTÁI, TULAJDONSÁGAI II. 1. A fonatolás történeti áttekintése15 A fonatolás egyike a legősibb kézműves tevékenységeknek, amit kezdetben hajlékony faágak, indák összefűzésével műveltek és használati tárgyak készítésére használtak (főleg kosarak). A kosárfonás nyomai 12 ezer évvel ezelőtti leleteken is fennmaradtak Az Otz völgyi Alpokban 1991- ben megtalált 5000 éves múmia fonatolt késtokot viselt a derekán.Egyiptomban már 3000évvel ezelőtt is készítettek olyan űlőbútorokat, amelyek felületeit ilyen módon alakították ki A ma használatos „ fonott” valójában fonatolt székek a 17. század óta

ismertekA haj befonása is nagyon régi szokás, ie 600- ból például fennmaradt olyan görög szobor, amely befont hajú ifjút ábrázol.A fonatolás, akárcsak számos más textílipar eljárás gépesítése is az ipari forradalom eredménye. 2. A fonatolt termékek16 A fonatok legismertebb megjelenési formái a szalagszerű termékek, a pertlik, illetve a kör keresztmetszetű zsinórok, kötelek. Ezek gyártása során a fonatba töltő-, erősítő szálakat, anyagokat vezetnek be. A zsinórok, kötelek szilárdsági tulajdonságai a bel- illetve a bevezetett szálak révén igen nagymértékben módosíthatók, az igen nagy rugalmasságú gumikötelektől az igen kis nyúlású feszítőkábelig. 3. A fonatolt termékek leggyakoribb felhasználási területei17 1. A fonatolt termékek alkalmazása a ruházati ipar, sport és szabadidő területén - Cipőfőzők - Kalapgumi - - - - - Gumiszalagok, gumipertli Farkasfog, paszományzsinórok, sujtások, különféle

díszítőzsinórok Övek Hegymászó kötelek Hajókötelek 2. A fonatolt termékek alkalmazása a műszaki és egyéb területeken - Kábel védőburkolata - Gépkocsi-akkumulátorhoz csatlakozó vezeték - - Árnyékoló réteg kialakítása kábelekben (fémhuzalból készült fonattal) Csővezetékek, azok védőburkolatai 15 A fonatolás alkalmazása műszaki textilek gyártásában, Szakértői tanulmány a Stratégiai Kutatási Tervhez, Készült a Texplat 2. munkacsoport munkájának keretében, Szerző: Dr Való Gábor, 2009. október 16 A fonatolás alkalmazása műszaki textilek gyártásában, Szakértői tanulmány a Stratégiai Kutatási Tervhez, Készült a Texplat 2. munkacsoport munkájának keretében, Szerző: Dr Való Gábor, 2009. október 17 A fonatolás alkalmazása műszaki textilek gyártásában, Szakértői tanulmány a Stratégiai Kutatási Tervhez, Készült a Texplat 2. munkacsoport munkájának keretében, Szerző: Dr Való Gábor, 2009.

október 11 KELMÉK ÖSSZETÉTELE, FAJTÁI, TULAJDONSÁGAI II. - Kanóc (gyertyához, petróleumlámpához) - Tömítő zsinórok - - Hajtózsinórok Különféle kötőzsinórok A NEMSZŐTT KELME18 A nemszőtt kelme gyűjtőnév, amely magába foglalja mindazokat a kelmefajtákat, melyeket nem a hagyományos textilipari technológiákkal (szövés, kötés, nemezelés) állítanak elő.A nemszőtt textíliák elemi szálból képzett szálfátyolból, szálbundából vagy fonalból készíthetők.Találkozhatunk olyan kombinált nemszőtt kelmetípusokkal is, amelyek szálbundák, fonalak és hagyományos módon készült textíliák különböző kombinációjából épülnek fel.Nemcsak az alapanyagok formájában van különbség az egyes nemszőtt textíliáknál, hanem a rögzítésük, szilárdításuk módjában is. A felhasznált szálakat, fonalakat rögzíthetjük pl. tűnemezeléssel, vegyi kötőanyagokkal, varrvahurkolással vagy akár

nagynyomású vízsugár segítségével is. 6. ábra A nemszőtt kelmék gyártása19 http://sdt.sulinethu/Player/defaultaspx?g=daf97b13-d5c5-4c44-ae93- 18 4c3a8895fda8&v=1&b=3&cid=bb05040f-c5d2-4ddc-a8bd-9686696a5097 (2010. 07 12) 12 KELMÉK ÖSSZETÉTELE, FAJTÁI, TULAJDONSÁGAI II. 1. A nemszőtt kelme történeti áttekintése20 Szövés nélküli textíliák készítésére már i.e 150-ben tettek kísérleteket Kínában A megfelelő technológia és az ismeretek hiányában azonban nagyon sok időnek kellett eltelnie, ahhoz, hogy a napjainkban olyan nagy számban és széles körben használt nemszőtt kelmék megjelenjenek. 1930-ban az Amerikai Egyesült Államokban rövid pamutszálakból állítottak elő olyan kártolt fátylakat, amelyeket vízben oldott ragasztóanyaggal szilárdítottak.1932ben pamutszálakhoz kevert cellulóz-acetát szálakból készült bundákat hő- és nyomás hatására rögzítettek.1933-tól az Egyesült Államokban

természetes kaucsuk diszperziókkal próbálták a szálfátylakat szilárdítani a nagyobb szilárdság reményében.Ezekben az időkben a természetes eredetű és a cellulóz alapú vegyi szálakon kívül más alapanyag még nem állt rendelkezésre, hiszen a szintetikus szálak gyártása még gyerekcipőben járt. Ezért a nemszőtt kelmék gyártásával a cél inkább csak az volt, hogy a pamuthulladékot újra felhasználják. Az előállított termékek a papírnál alig voltak erősebbek és szinte csak egyszeri felhasználásra voltak alkalmasak.Az 1930-as évek második felében kialakultak azok a feltételek mind az alapanyag, mind a technológia terén, melyek a nemszőtt kelme gyártásának gyors fejlődéséhez vezettek.Az 1950-es évektől kezdődően egyre nagyobb jelentőség lett a szintetikus szálaknak, pl. a poliamidnak, poliészternek, majd később a polipropilénnek.A varrvahurkolt nemszőtt kelmék 1958-ban jelentek meg, mely nagy jelentőségű állomás

a nemszőtt kelmék történetében. 2. A fonalalapú nemszőtt kelme21 A fonalalapú nemszőtt kelme vázszerkezete fonalakból áll, melyeket egymáshoz rögzítünk. A fonalalapú kelmékhez felhasználható: 1. Vetülékfonalrendszer 2. Vetülék- és láncfonalrendszer 3. Láncfonalrendszer A fonalalapú nemszőtt varrvahurkolással történik. kelmék szilárdítása, egymáshoz rögzítése legtöbbször A fonalalapú nemszőtt kelem felhasználása: dekorációs anyag, háztartási textília 19 A nem-szőtt textíliák jelentősege az új textilalkalmazásokban, Szakértői tanulmány a Stratégiai Kutatási Tervhez, Készült a Texplat 2. munkacsoport munkájának keretében, Szerző: Szollár Edina, 2009 október http://sdt.sulinethu/Player/defaultaspx?g=daf97b13-d5c5-4c44-ae93- 20 4c3a8895fda8&v=1&b=3&cid=bb05040f-c5d2-4ddc-a8bd-9686696a5097 (2010. 07 12) http://sdt.sulinethu/Player/defaultaspx?g=daf97b13-d5c5-4c44-ae93- 21

4c3a8895fda8&v=1&b=3&cid=bb05040f-c5d2-4ddc-a8bd-9686696a5097 (2010. 07 12) 13 KELMÉK ÖSSZETÉTELE, FAJTÁI, TULAJDONSÁGAI II. 3. A bundaalapú nemszőtt kelme22 A bundaképzés azoknak az eljárásoknak az összefoglaló elnevezése, amelyekkel kártolt vagy egyéb módon bontott szálakból, rostosított fóliából, létrehozzák a nemszőtt kelmék vázszerkezetét. A vázszerkezet egy vagy többrétegű szálfátyol vagy más néven szálbunda A bunda kialakításának többféle módszere ismert: 1. Mechanikus bundaképzés: A mechanikus bundaképzésnél a fátyolrétegek egymásra helyezésével alakítják ki a megfelelő bundát. A szálfátylat legtöbbször kártolással hozzák létre, de ismert a légárammal történő (aerodinamikai) bundaképzés is. 2. Vegyiszál-gyártással összekapcsolt bundaképzés: A vegyiszál-gyártással összekapcsolt bundaképzés során a vegyi szál gyártásánál megismert módon polimer olvadékból vagy

oldatból folyamatos szálakat képeznek. A szálakat még képlékeny állapotban egy mozgó felületre fektetik, majd megszilárdítják. 3. Bundaképzés vizes közegben (hidrodinamikai eljárás): A vizes közegben történő bundaképzés tulajdonképpen a papírgyártás elvére épül. A szálbundát, alkotó szálakat vizes közegbe helyezik, és ezt a szálszuszpenziót egy szitaszerű gyűjtőfelületre vezetik. A víz eltávolítása után kialakul a szálszerkezetű bundaréteg A bundaalapú nemszőtt kelmét leggyakrabban kabátok, dzsekik melegítő béléseként használják. http://sdt.sulinethu/Player/defaultaspx?g=daf97b13-d5c5-4c44-ae93- 22 4c3a8895fda8&v=1&b=3&cid=bb05040f-c5d2-4ddc-a8bd-9686696a5097 (2010. 07 12) 14 KELMÉK ÖSSZETÉTELE, FAJTÁI, TULAJDONSÁGAI II. 4. Az elemi szálakból képzett nemszőtt kelme23 A nemszőtt kelmék esetében – mint ahogyan a hagyományos gyártású textíliáknál is – úgy kell az alapanyagot

megválasztani, hogy a felhasználási célnak megfeleljen. A nemszőtt kelmék alapanyaga főként szintetikus szál, pl. poliészter, poliamid, polipropilén Ez azonban nem jelenti azt, hogy más fajta szálasanyagból nem készíthető nemszőtt textília. Tulajdonképpen minden olyan szálasanyag vagy azok keveréke felhasználható a gyártásra, amelyekből a hagyományos textilipari technológiákkal is készíthetünk kelméket. Ilyen pl a pamut és viszkóz is. Ezen kívül fóliaszálakból is készíthetünk nemszőtt kelméket A fóliaszálakat többnyire polietilén vagy polipropilén fóliából állítják elő repesztéses eljárással. A nemszőtt textíliák gyártásához nemcsak új szálakat alkalmaznak. Az egyes technológiáknál nagyon jól felhasználhatók az ún. másodlagos szálasanyagok is Ilyenek pl a fonásra nem alkalmas hulladékok, egyéb hulladékok és a feltépett kelme is. Polimer olvadékok és oldatok is lehetnek alapanyagok a

nemszőtt kelmék előállításánál. Léteznek a vegyiszál-gyártással összekapcsolt technológiák, melyek ezeket az alapanyagokat használják. Egyes nemszőtt kelméknél fonalakat, szövött és kötött kelméket is alkalmaznak, mint alapanyag. Az elemi szálak rögzítése történhet: varrattal, kötőanyaggal, kötőszálak összehegesztésével, termikus úton, tűnemezeléssel, nemezeléssel. A nemezelés lényege, hogy melegvízzel és kevés szappannal összedolgozzuk a gyapjút, melynek pikkelyrétegei ezáltal fellazulnak, és mozgatás hatására összeakadnak, és összefüggő felületet alkotnak. Mikor, hol, hogyan és miért alakult ki a nemezelés?24 E mesterség őshazája Ázsia. Olyan tájakon alakult ki, ahol nagy területeket elfoglaló füves puszták terültek el. Ezek a vidékek voltak juhtartásra alkalmasak, azé az állatéra, melynek gyapjából a nemez készül. A legrégebbi nemez lelet Kr. e 6 századból való Ekkor az Ázsiában

élő népek nomád, vándorló életmódot folytattak. Ebből következik, hogy "házaikat" is időről-időre új helyre kellett költöztetniük. Ekkor alakult ki a jurta, melynek vázát fa oszlopok adták, melyeket nemezzel borítottak be. A nemez filc szerű, vastag anyag Meleg és viszonylag vízálló Ezek a tulajdonságai tették alaklmassá, hogy belőle ruhákat, sátrakat, cipőket, takarókat, tarsolyokat készítsenek. 5. A nemszőtt kelmék felhasználási területei25 1. Ruházati célra: ragasztó-bevonatos betétanyagok, melegítőbélések, és nem ragasztó-bevonatos merevítő 2. Lakástextilek: függöny, szőnyeg, terítő, 3. Műszaki célra: útépítésben, szigetelőanyagként http://sdt.sulinethu/Player/defaultaspx?g=daf97b13-d5c5-4c44-ae93- 23 4c3a8895fda8&v=1&b=3&cid=bb05040f-c5d2-4ddc-a8bd-9686696a5097 (2010. 07 12) 24 http://www.sulinethu/tart/fncikk/Kgc/0/4237/nemezeleshtml (2010 07 12) 25

http://hu.wikipediaorg/wiki/Nemszőtt kelme (2010 07 12) 15 KELMÉK ÖSSZETÉTELE, FAJTÁI, TULAJDONSÁGAI II. 4. Egészségügyi célra: egészségügyi betétek, pelenka, egyszer használatos műtős termékek 5. Háztartási célra: terítő, törlőkendő, tea filter 7. ábra A nemszőtt kelmék alkalmazási területeinek megoszlása26 6. A nemszőtt kelmék tulajdonságai27 1. Alaktartóság, zsugorodásmentesség 2. A nemszőtt kelméket területi stabilitás, formázhatóság, alacsony pilingesedési hajlam (nincs szálátbújás), elegendő szakítóerő (a feldolgozáshoz), sima, nyugodt árukép és lágy fogás jellemzi. 3. Mosásállóság 4. A nemszőtt kelmének együtt kell működnie az összedolgozott szövettel: hő, mosás, vegytisztítás hatására bekövetkező méretváltozása nem lehet eltérő a főszövet méretváltozásától. 26 A nem-szőtt textíliák jelentősege az új textilalkalmazásokban, Szakértői tanulmány a Stratégiai Kutatási

Tervhez, Készült a Texplat 2. munkacsoport munkájának keretében, Szerző: Szollár Edina, 2009 október http://sdt.sulinethu/Player/defaultaspx?g=daf97b13-d5c5-4c44-ae93- 27 4c3a8895fda8&v=1&b=3&cid=bb05040f-c5d2-4ddc-a8bd-9686696a5097 (2010. 07 12) 16 KELMÉK ÖSSZETÉTELE, FAJTÁI, TULAJDONSÁGAI II. 5. Nem károsodhat hosszabb állás után sem 6. Jó színtartóság 7. Jól szabható, varrható, stancolható legyen 8. Jó viselési tulajdonságok (fiziológiai):jó légáteresztés, hőszállítás 9. Gyűrődésmentesség 7. Újrahasznosítás28 A textiliparban a gyártás és feldolgozás közben a felhasznált anyagok kb. 20 - 22% hulladékként végzi. Ennek a hulladékmennyiségnek a hasznosításával kapcsolatos igények felmerülésével indult el a nemszőtt kelmeképzési technológiák fejlesztése. Például a fonásra már nem megfelelő hosszúságú szálak még nagyon jól hasznosíthatók a bundaalapú kelmék gyártásához. A

szabási hulladékok vagy a begyűjtött használt ruhák feltépéséből szintén nyerhető nemszőtt kelmeként feldolgozható másodlagos nyersanyag. A nemszőtt kelmék felhasználási területei között azonban akad olyan terület is, ahol nem engedhető meg a másodlagos nyersanyag feldolgozás. Gondoljunk az egyszer használatos egészségügyi textíliákra, ahol a szigorú higiéniai előírásoknak nem felelnének meg a hulladékszálak. TANULÁSIRÁNYÍTÓ 1. Ön egy ruhaipari cég gyártmánytervezéssel foglalkozó vezetője Milyen lapképzési eljárással készített kelméből készítene női blúzt hétköznapi és alkalmi viseletre? Indokolja meg a döntését! Ismertesse a választott lapképzési eljárást!

http://sdt.sulinethu/Player/defaultaspx?g=daf97b13-d5c5-4c44-ae93- 28 4c3a8895fda8&v=1&b=3&cid=bb05040f-c5d2-4ddc-a8bd-9686696a5097 (2010. 07 12) 17 KELMÉK ÖSSZETÉTELE, FAJTÁI, TULAJDONSÁGAI II. 2. Ön egy ruhaipari cég gyártmánytervezéssel foglalkozó vezetője Milyen lapképzési eljárással készített kelméből készítene bébi rugdalózót? Indokolja meg a döntését! Ismertesse a választott lapképzési eljárást!

3. Ön egy ruhaipari cég gyártmánytervezéssel foglalkozó vezetője Milyen lapképzési eljárással készített kelméből készítené el a férfi télikabát melegítőbélését? Indokolja meg a döntését! Ismertesse a választott lapképzési eljárást! 4. Ön egy ruhaipari cég gyártmánytervezéssel foglalkozó vezetője Milyen lapképzési eljárással készített kelméből készítené el a hagyományos

férfi mente díszítőelemeit (zsinór, paszomány)? Indokolja meg a döntését! Ismertesse a választott lapképzési eljárást! 18 KELMÉK ÖSSZETÉTELE, FAJTÁI, TULAJDONSÁGAI II. MEGOLDÁSOK 1. Ön egy ruhaipari cég gyártmánytervezéssel foglalkozó vezetője Milyen lapképzési eljárással készített kelméből készítene női blúzt hétköznapi és alkalmi viseletre? Indokolja meg a döntését! Ismertesse a választott lapképzési eljárást! Hétköznapi női blúz készítése: szövéssel, vászonkötéssel,

mert ez kevésbé gyűrődik. Alkalmi női blúz készítése: szövéssel, atlaszkötéssel: a fényes felület alkalmi jelleget ad. Szövés: a láncfonalak és a vetülékfonalak keresztezése. Az így létrehozott lapszerű termék a szövet. A szövet alapkötései: vászonkötés, sávolykötés, atlaszkötés 2. Ön egy ruhaipari cég gyártmánytervezéssel foglalkozó vezetője Milyen lapképzési eljárással készített kelméből készítene bébi rugdalózót? Indokolja meg a döntését! Ismertesse a választott lapképzési eljárást! Bébi rugdalózót kötött eljárással készítenék, vetülékrendszerű kötéssel, bal-bal kötéssel, mert a rugdalózónak jó nyúlással és rugalmassággal kell rendelkeznie. Kötés: fonalból álló szemek összekapcsolása. Az így létrehozott termék a kötött kelme Fajtái: láncrendszerű kötött kelme, vetülékrendszerű kötött kelme. 3. Ön egy ruhaipari cég gyártmánytervezéssel foglalkozó vezetője

Milyen lapképzési eljárással készített kelméből készítené el a férfi télikabát melegítőbélését? Indokolja meg a döntését! Ismertesse a választott lapképzési eljárást! 19 KELMÉK ÖSSZETÉTELE, FAJTÁI, TULAJDONSÁGAI II. A férfi télikabát melegítőbélését nemszőtt eljárással készíteném el, bunda alapú nemszőtt kelméből, mert ennek a vázszerkezetét többrétegű szálfátyol adja. Nemszőtt kelme: A nemszőtt kelme gyűjtőnév, amely magába foglalja mindazokat a kelmefajtákat, melyeket nem a hagyományos textilipari technológiákkal (szövés, kötés, nemezelés) állítanak elő.A nemszőtt textíliák elemi szálból képzett szálfátyolból, szálbundából vagy fonalból készíthetők.Találkozhatunk olyan kombinált nemszőtt kelmetípusokkal is, amelyek szálbundák, fonalak és hagyományos módon készült textíliák különböző kombinációjából épülnek fel.Nemcsak az alapanyagok formájában van

különbség az egyes nemszőtt textíliáknál, hanem a rögzítésük, szilárdításuk módjában is. A felhasznált szálakat, fonalakat rögzíthetjük pl. tűnemezeléssel, vegyi kötőanyagokkal, varrvahurkolással vagy akár nagynyomású vízsugár segítségével is. 4. Ön egy ruhaipari cég gyártmánytervezéssel foglalkozó vezetője Milyen lapképzési eljárással készített kelméből készítené el a hagyományos férfi mente díszítőelemeit (zsinór, paszomány)? Indokolja meg a döntését! Ismertesse a választott lapképzési eljárást! Fonatolással készíteném el mert ehhez a hosszú, keskeny szalag elkészítéséhez ez szükséges. A fonatolt termék alapesetben két egymással szöget bezáró fonalrendszer alkotta síkbeli vagy térbeli alakzat. A fonalrendszer elemei fonalanként keresztezik egymást, így hozva létre egy stabil szerkezetet. 20 KELMÉK ÖSSZETÉTELE, FAJTÁI, TULAJDONSÁGAI II. ÖNELLENŐRZŐ FELADATOK 1. feladat

Összehúzással jelölje az összetartozó fogalmakat! Fontolás nemszőtt kelme Szövés kötött- hurkolt kelme Nemszőtt technológia fonatolt termék Kötés- hurkolás szövet 2. feladat Egészítse ki a következő fogalmakat a hiányzó szavakkal! A .a fonalrendszerből: a kelmék egyik fajtája, amely két hosszantiilletve egymásra a merőleges keresztirányú vetülékfonalakból épül fel. A kötött kelmék a egymásba kapcsolódásával jönnek létre. A . alapesetben két egymással szöget bezáró fonalrendszer alkotta síkbeli vagy térbeli alakzat A gyűjtőnév, amely magába foglalja mindazokat a kelmefajtákat, melyeket nem a hagyományos textilipari technológiákkal (szövés, kötés, nemezelés) állítanak elő 3. feladat Sorolja fel a szövetek alapkötéseit és azok tulajdonságait!

21 KELMÉK ÖSSZETÉTELE, FAJTÁI, TULAJDONSÁGAI II. 4. feladat Csoportosítsa a kötött kelméket és ismertesse a tulajdonságaikat! 5. feladat

Sorolja fel a fonatolt termékek felhasználási területeit! 6. feladat A 8. ábráról olvassa le nemszőtt kelmék alkalmazási területei közül azokat, amelyek felhasználási aránya nagyobb, mint 5 %! 22 KELMÉK ÖSSZETÉTELE, FAJTÁI, TULAJDONSÁGAI II. 8. ábra A nemszőtt kelmék alkalmazási területeinek megoszlása29 29 A nem-szőtt textíliák

jelentősege az új textilalkalmazásokban, Szakértői tanulmány a Stratégiai Kutatási Tervhez, Készült a Texplat 2. munkacsoport munkájának keretében, Szerző: Szollár Edina, 2009 október 23 KELMÉK ÖSSZETÉTELE, FAJTÁI, TULAJDONSÁGAI II. MEGOLDÁSOK 1. feladat Fontolás nemszőtt kelme Szövés kötött- hurkolt kelme Nemszőtt technológia fonatolt termék Kötés- hurkolás szövet 2. feladat A szövet a kelmék egyik fajtája, amely két egymásra merőleges fonalrendszerből: a hosszanti láncfonalakból illetve. a keresztirányú vetülékfonalakból épül fel A kötött kelmék a szemek egymásba kapcsolódásával jönnek létre. A fonatolt termék alapesetben két egymással szöget bezáró fonalrendszer alkotta síkbeli vagy térbeli alakzat A nemszőtt kelme gyűjtőnév, amely magába foglalja mindazokat a kelmefajtákat, melyeket nem a hagyományos textilipari technológiákkal (szövés, kötés, nemezelés) állítanak elő 3. feladat A

szövetek alapkötései: - Vászonkötés: legrégibb, legősibb, legszorosabb, legérzékenyebb a varrótű okozta sérülésekre (mechanikai sérülés), gyűrődésre hajlamos, a pamut és a len szövetek legjellegzetesebb kötésmódja, mintaeleme: 2*2 (2 láncfonalból és 2 vetülékfonalból áll) - Sávolykötés: lazább, mint a vászonkötés, kevésbé gyűrődik, kevésbé érzékeny a varrás okozta sérülésekre, a kötéspontok sarkosan érintkeznek, a gyapjúszövetek és a szintetikus szövetek jellegzetes kötésmódja, mintaeleme 3*3 (3 láncfonalból és 3 - vetülékfonalból áll) Atlaszkötés: sima, fényes felületű, csúszós, a kötéspontok elszórtan helyezkednek el, nem gyűrődik, a selyem, műselyem szövetek jellegzetes kötésmódja, mintaeleme: 5*5 ( 5 láncfonalból és 5 vetülékfonalból áll) 4. feladat A kötési eljárás, azaz a fonalvezetés iránya szerint megkülönböztetünk: 24 KELMÉK ÖSSZETÉTELE, FAJTÁI,

TULAJDONSÁGAI II. 1. Vetülékrendszerű kötött kelméket: A vetülékrendszerű kötött kelme fonalvezetés iránya merőleges a kelmegyarapodás irányára. A szemeket alkotó fonalak a kelme szemsor irányában haladnak. Ez az irány megegyezik a szövetek vetülékirányával, ezért nevezik ezt a kötést vetülékrendszerű kötésnek. Készítéséhez elegendő egy fonal is. A kész kelme könnyen bontható 2. Láncrendszerű kötött kelméket: A láncrendszerű kötött kelmék gyártása során a fonalvezetés iránya közel megegyezik a kelmegyarapodás irányával. A szemeket alkotó fonalak a kelme szemoszlop irányában haladnak. Ez az irány megegyezik a szövetek láncirányával. Ez alapján nevezték el ezt a kötési eljárást láncrendszerű kötési eljárásnak.A láncrendszerű kelmék készítéséhez nem elegendő egy fonal Legalább annyi fonalra van szükség ahány szem található a kelme szélességében.A láncrendszerű kötési

eljáráshoz a fonalakat lánchengereken helyezik el, ezért a kötés előtt a szükséges fonalszámot lánchengerekre kell felvetni.A láncrendszerű kelmék a kötéstechnológiából adódóan nehezen vagy egyáltalán nem bonthatóak 5. feladat A fonatolt termékek leggyakoribb felhasználási területei 1. Ruházati ipar, sport és szabadidő: - Cipőfőzők - Kalapgumi - - - - - Gumiszalagok, gumipertli Farkasfog, paszományzsinórok, sujtások, különféle díszítőzsinórok Övek Hegymászó kötelek Hajókötelek 2. Műszaki és egyéb alkalmazások - Kábel védőburkolata - Gépkocsi-akkumulátorhoz csatlakozó vezeték - - - - - - Árnyékoló réteg kialakítása kábelekben (fémhuzalból készült fonattal) Csővezetékek, azok védőburkolatai Kanóc (gyertyához, petróleumlámpához) Hajtózsinórok Tömítő zsinórok Különféle kötőzsinórok 6. feladat A nemszőtt kelmék alkalmazási területei (alkalmazási arány> 5 %): - -

Bútoripar, háztartási textíliák Folyadékok és gázok szűrése 25 KELMÉK ÖSSZETÉTELE, FAJTÁI, TULAJDONSÁGAI II. - Törlőkendők - Higiéniai termékek - 26 Magas- és mélyépítés KELMÉK ÖSSZETÉTELE, FAJTÁI, TULAJDONSÁGAI II. A KELMÉK ÖSSZETÉTELE ESETFELVETÉS – MUNKAHELYZET Az előbbi fejezetben megismert kelmék felhasználását, alkalmazását nagymértékben meghatározza az az alapanyag, amelyből az adott kelme készül. Most vizsgáljuk meg azokat az alapanyagokat, amelyekből a kelméket készíthetjük! SZAKMAI INFORMÁCIÓTARTALOM A SZÁLASANYAGOK FOGALMA30 A szálasanyagok a textilipar nyersanyagainak összefoglaló neve. Ez a kifejezés a nyersanyagok külső megjelenési formájára utal, mivel hosszuk sok nagyságrenddel nagyobb, mint az átmérőjük. A „szál" nem tévesztendő össze a belőle készült fonallal: a fonal alkotóeleme szálasanyag a szál, közös amely valamely tulajdonsága, hogy

szálasanyag-csoportból polimer származik. láncmolekulákból, azaz A legtöbb egymáshoz kapcsolódó, egyforma vagy többféle, de szabályosan ismétlődő atomcsoportokból épülnek fel. Ilyen láncmolekulák létrejönnek a természetben (jó példa erre a növényi szálasanyagokat felépítő cellulóz vagy az állati szőrök alkotó anyaga, a keratin), de létrehozhatók mesterséges úton, kémiai eljárásokkal is – ezek az ún. szintetikus szálasanyagok Vannak azonban olyan szervetlen ásványi anyagok is, amelyek szálas szerkezetűek és ezek is alkalmassá tehetők textilipari felhasználásra. 1. A szálasanyagok csoportosítása eredet szerint31 A szálasanyagokat alapvetően két nagy csoportba osztjuk. Megkülönböztetünk: 1. Természetes alapanyagú szálasanyagokat, amelyeket a természetben meglévő anyagokból (növényekből, állatokból, ásványokból) nyernek, valamint 2. Mesterséges szálasanyagokat, amelyeket vagy a természetben

meglévő anyagokból (például cellulózból vagy fehérjéből), vagy vegyipari módszerekkel mesterségesen előállított anyagokból (polimerekből) készítenek. 30 http://hu.wikipediaorg/wiki/Szálasanyagok (2010 07 12) 31 http://hu.wikipediaorg/wiki/Szálasanyagok (2010 07 12) 27 KELMÉK ÖSSZETÉTELE, FAJTÁI, TULAJDONSÁGAI II. 2. A természetes szálasanyagok32 9. ábra A természetes szálasanyagok csoportosítása33 A természetes szálasanyagok a természetből (növényekről, állatokról, bizonyos ásványokból) nyerhető szálak. 1. A növényi eredetű szálasanyagok - 2. Magszálak, azaz a növények magján nőtt szálak. Ilyen például a pamut Háncsrostok, amelyek a növények szárában találhatók. Ilyen például a len, a kender vagy a juta. Levélrostok, mint nevük is mutatja, a növények levelében találhatók, mint például a szizál Gyümölcsrostok. Ilyen a kókuszdió héjából nyerhető rost Az állati eredetű szálasanyagok

32 http://hu.wikipediaorg/wiki/Szálasanyagok (2010 07 12) 33 http://hu.wikipediaorg/wiki/Szálasanyagok (2010 07 12) 28 KELMÉK ÖSSZETÉTELE, FAJTÁI, TULAJDONSÁGAI II. - A szőrök, például gyapjú, moher (a moherkecske szőre), kasmír (a kasmírkecske - A mirigyváladékok; ilyen a hernyóselyem vagy a pókselyem. 3. szőre), teveszőr, angóra (az angóranyúl szőre), lószőr, valamint Ásványi eredetű szálasanyagoK. Ezeket a szálasanyagokat az azbesztből és a bazaltból nyerik. (Az azbesztet egészségre ártalmas volta miatt ma már egyre kevesebb helyen használják.) 3. A mesterséges szálasanyagok 34 10. ábra A mesterséges szálasanyagok csoportosítása35 A mesterséges szálasanyagok kémiai eljárásokkal, gyárilag előállított szálak. Ezen belül két főcsoportot különböztetünk meg. 1. Természetes alapú mesterséges szálasanyagok36 34 http://hu.wikipediaorg/wiki/Szálasanyagok (2010 07 12) 35

http://hu.wikipediaorg/wiki/Szálasanyagok (2010 07 12) 36 http://hu.wikipediaorg/wiki/Szálasanyagok (2010 07 12) 29 KELMÉK ÖSSZETÉTELE, FAJTÁI, TULAJDONSÁGAI II. Természetes alapú szálasanyagoknak előforduló polimerek alkotnak. - azokat nevezzük, amelyeket a természetben Cellulóz alapú szálak (regenerált szálak). A természetben meglévő polimerek közül a mesterséges szálasanyagok szempontjából a legfontosabb a cellulóz. Ahhoz, hogy a cellulózból szálakat lehessen készíteni, kémiai eljárásokkal először módosítani kell az eredeti anyagot, hogy oldhatóvá váljék, majd a szálképzést követően vissza kell alakítani (regenerálni) az eredeti polimert – ezek a regenerált szálasanyagok. Legfontosabb képviselőjük a viszkóz és ennek környezetbarátabb technológiával előállított rokona, a lyocell, amelyek mind cellulóz láncmolekulákból állnak. Vannak emellett olyan szálasanyagok is, amelyek gyártásánál a

kiinduló anyag szintén a cellulóz, de azt nem eredeti formájába alakítják vissza, hanem némileg módosult formában alkotja a szálasanyag anyagát. Ezek legfontosabb képviselője az acetát és a - triacetát. Fehérje alapú szálak. Egyes növényi fehérjékből szálasanyagokat:szójababból, kukoricából nyert fehérjéből. is készítenek - Természetes alapanyagú mesterséges szálasanyag a kaucsukból nyert gumiszál. 2. Szintetikus szálak37 Az olyan szálakat, amelyek hosszú láncmolekulákból álló polimerjeit kis molekulákból (ún. monomerekből) vegyipari eljárásokkal hozzák létre szálasanyagoknak nevezzük. Ezek is több csoportba oszthatók: - - (szintetizálják), szintetikus Egyféle kismolekulájú vegyület azonos molekulacsoportjainak összekapcsolódásával (az ún. polimerizációval) jön létre például a poliakrilnitril (PAN) és a polivinilklorid (PVC)szál. A szintetikus szálasanyagok egy másik

csoportjánál a láncmolekula két különböző kis molekula szigorú egymás utáni sorrendben történő sorozatos összekapcsolódásával jön létre, amelynek során melléktermékként vízmolekulák keletkeznek (ezek az ún. polikondenzátumok) – ide tartozik például az elsőnek feltalált poliamidfajta, a poliamid 6.6 (PA 66) (amelyben a láncmolekulát alkotó két monomer mindegyike hat-hat szénatomot tartalmaz, és amelyet eredetileg Nylon - - márkanéven hoztak forgalomba), valamint a poliészter (PES). A harmadik, csoport a poliaddícióval létrehozott polimer, amelyben különféle kis molekulájú vegyületekből víz kilépése nélkül keletkeznek a hosszú molekulaláncok; a textilipar ezek közül a poliuretán (PU) alapú elasztánfonalakat használja. Az olyan mesterséges szálasanyagok közül, amelyeket szervetlen anyagból állítanak elő, a legfontosabbak az üvegszálak, a szénszálak és a fémszálak. Vannak olyan

szálasanyagként alkalmazott, mesterséges úton előállított termékek is, amelyek nem sorolhatók be a fenti csoportokba. A legfontosabb ezek közül a fémmel bevont keskeny és nagyon vékony műanyag fóliacsík (ún. „fémezett fonal”), amit a textilipar különböző színekben díszítőfonal gyanánt használ fel. 37 http://hu.wikipediaorg/wiki/Szálasanyagok (2010 07 12) 30 KELMÉK ÖSSZETÉTELE, FAJTÁI, TULAJDONSÁGAI II. 4. A szálasanyagok tulajdonságai38 Szálasanyag megnevezése Hossza Szakítóereje, (mm) szilárdsága Nyúlás, rugalmasság Nedvszívó képesség Felhasználása Fehérnemű, babaruházat, Pamut 10-50 jó, nedvesen kicsi, gyűrődik, nő vasalást igényel Jó felsőruházat, lakástextil, műszaki textília, varrócérna Felsőruházat, Lenrost 500-700 Nagyon jó Kicsi, gyűrődik, vasalást igényel Jó divatkellékek, lakástextília, műszaki textília (pl ponyva) Felsőruházat, ruházati Nagyon jó,

Gyapjú 40-400 Kicsi nedvesen még jobb, gyűrődésfeloldó kellék, lakástextil, Kiváló képessége kitűnő műszaki textília ( pl műszaki filc), nemez vagy filc Elegáns alsóruházat, Hernyóselyem 600-1000 Nagy Nagyon jó, kiváló Jó felsőruházat, ruházati kellékek (pl nyakkendő) lakástextil Közepes, Viszkóz Tetszőleges nedvesen csökken A pamut nyúlásának a kétszerese, könnyen gyűrődik, Felsőruházat, Nagyon jó bélésanyagok, dekorációs anyagok, szalagok vasalást igényel Önállóan vagy keverve, Nagyon jó,nagyon Poliamid (PA) Tetszőleges Nagyon jó rugalmas, nem gyűrődik Kicsi, feltöltődésre hajlamos fehérnemű, harisnya, zokni, bélés, felsőruházat, sport- és szabadidő ruházat, esőkabát Nagyon jó, de Poliészter (PES) Tetszőleges Nagyon jó, kisebb, mint a poliamidé, rugalmas, nem gyűrődik Poliakril-nitril (PAN) 38 Tetszőleges Nagyon jó Nagyon jó, nem gyűrődik Önállóan vagy

keverve, Nagyon ki felsőruházat, feltöltődésre munkaruházat, ágynemű, hajlamos csi, bélés, melegítőbélés, Kicsi, feltöltődésre hajlamos betétanyag, varrócérna Gyapjú pótlása, önállóan vagy keverve, felsőruha, takaró, szőrmeutánzatok, bútorszövet, szőnyeg Textil-, és ruhaipari anyag- és áruismeret, Magyar Divat Intézet- Göttinger Kiadó, 1997. 31 KELMÉK ÖSSZETÉTELE, FAJTÁI, TULAJDONSÁGAI II. 5. Szálkeverékek39 A szálasanyagokat önállóan (pl. 100% pamut, 100% PA, 100% PVC) vagy igen gyakran keverékekben használják fel. A keverés célja: - - Olcsóbb szálasanyag hozzákeverésével csökkenteni lehet a termék árat Bizonyos tulajdonságok javítása, kialakítása. Például: a pamut-poliészter keverék alkalmazása, amivel a pamut kedvező fiziológiai tulajdonságait egyesítik a poliészternek azzal a tulajdonságával, hogy hőrögzíthető, azaz a kelme (szövet vagy kötöttáru) gyártása során

alkalmazott 180 °C körüli hőmérsékleten a kelmében felvett alakja tartósan rögzítődik és azt mosás után is visszanyeri. Ennek eredményeként a kelme könnyebben kisimul, kevésbé kell vasalni, és egyúttal megakadályozza a pamutárukra jellemző mosási méretváltozást („összemenést”) is. Gyakran találkozunk, főként felsőruházati textíliák esetén, gyapjú-poilészter keverékekkel is, amivel a kelme gyűrődésállóságát és könnyebb kezelhetőségét biztosítják. Optimális a szálkeverés, ha a szálasanyagok szálhosszúságban, lineáris sűrűségben, szakítószilárdságban, rugalmasságban, nyúlásban jól összeillenek. 40 A legfontosabb keverési arányok: 70/30%, 60/40%, 50/50%. 39 http://hu.wikipediaorg/wiki/Szálasanyagok (2010 07 12) http://sdt.sulinethu/Player/defaultaspx?g=daf97b13-d5c5-4c44-ae93- 40 4c3a8895fda8&v=1&b=3&cid=bb05040f-c5d2-4ddc-a8bd-9686696a5097 (2010. 07 12) 32 KELMÉK

ÖSSZETÉTELE, FAJTÁI, TULAJDONSÁGAI II. 6. Szálasanyaggyártás Magyarországon41 Hazánkban korábban jelentős gyapjú-, kender- és lentermelés folyt. A rostlent, mint ruházati alapanyagot Magyarországon a honfoglalás óta ismerik és a 19. század közepére már figyelemre méltó lenkultúra alakult ki hazánkban. Hasonlóképpen, a kenderipar is nagyon korán kialakult, először 1877-ben alapítottak kenderfeldolgozó gyárat Szegeden. Az 1950-es évek elején kísérleteztek a Dél-Alföldön a gyapottermesztés meghonosításával is, de sikertelenül.Mára azonban mindezek erősen visszaszorultak A gyapjútermelés mintegy évi 4700 t mennyiségben, a rostkender termesztés 2400 t/év körüli mennyiségben és a rostlen csupán 16 t/év termeléssel maradt fenn.1905-ben (a világon másodikként) alapítottak Magyarországon, Sárváron cellulóznitrát alapú mesterséges szálat gyártó üzemet, a francia érdekeltségű Magyar Chardonnet Selyemgyár Rt.-t A

nitrátcellulóz robbanásveszélyes volta miatt az üzemben számos súlyos baleset történt és részben ezért, részben mert ez a technológia nem volt versenyképes az akkorra már felfejlődött viszkózgyártással, 1914-ben bezárták.1923-ban-ban Magyaróváron létesült a Magyaróvári Műselyemgyár, amelynek termékét döntő részben exportálták, mert Magyarországon az akkori textilipar még nem volt fogadóképes annak feldolgozására. A gyár később átállt konfekcióipari termékek gyártására és pamutkelme szövésére. 1990-ig a Mosonmagyaróvári Kötöttárugyár működött a helyén.A nyergesújfalui Magyar Viscosa Rt-t 1941-ben alapították viszkózszálak gyártására. A gyár az 1948-ban végrehajtott államosítás után Magyar Viscosagyár néven folytatta működését és 1968-ig a viszkózszálak mellett celofánt és viszkózszivacsot is gyártott. 1958-ban bevezették a Danamid nevű poliamid 6 vágott szálak előállítását is, amit

1980-ig gyártottak, 1965-től 1982-ig pedig ugyanezen a néven poliamid 6 filamentfonal is készült az üzemben. 1965-ben megkezdték a Popril polipropilén szálak gyártását is, amit 1989-ig folytattak. 1973-tól az 1990-es évek elejéig gyártották a Crumeron márkanevű poliakrilnitril szálakat. Az 1995-ben privatizált vállalat új tulajdonosa a Zoltek Co. Inc (USA), amely a Zoltek Zrt néven tovább működő gyárat átállította szénszálak (Panex) és velük rokon ún. oxidált szálak (Pyron) előállítására, amelyeknek a műszaki textíliák és textilbetétes kompozitok gyártásában igen nagy jelentősége van. TANULÁSIRÁNYÍTÓ 1. Tanulmányozza a 9 ábrán látható természetes szálasanyagok csoportosítása táblázatot, majd 10-15 perces memorizálás után próbálja meg lerajzolni! 41 http://hu.wikipediaorg/wiki/Szálasanyagok (2010 07 12) 33 KELMÉK ÖSSZETÉTELE, FAJTÁI, TULAJDONSÁGAI II. 2. Tanulmányozza a 10 ábrán látható

mesterséges szálasanyagok csoportosítása táblázatot, majd 15-20 perces memorizálás után próbálja meg lerajzolni! 3. Rendszerezze a természetes szálasanyagok tulajdonságait és felhasználási területeit! 34 KELMÉK ÖSSZETÉTELE, FAJTÁI, TULAJDONSÁGAI II. 4. Rendszerezze a mesterséges szálasanyagok tulajdonságait és felhasználási területeit! MEGOLDÁSOK 1. Tanulmányozza a 9 ábrán látható természetes szálasanyagok csoportosítása táblázatot, majd 10-15 perces memorizálás után próbálja meg lerajzolni! 35 KELMÉK ÖSSZETÉTELE, FAJTÁI, TULAJDONSÁGAI II. 11. ábra A természetes szálasanyagok csoportosításának rajza 2. Tanulmányozza a 10 ábrán látható mesterséges szálasanyagok csoportosítása táblázatot, majd 15-20 perces memorizálás után próbálja meg lerajzolni! 36 KELMÉK ÖSSZETÉTELE, FAJTÁI, TULAJDONSÁGAI II. 12. ábra A mesterséges szálasanyagok csoportosításának rajza 3. Rendszerezze a

természetes szálasanyagok tulajdonságait és felhasználási területeit! Szálasanyag Hossza Szakítóereje, megnevezése (mm) szilárdsága Nyúlás, rugalmasság Nedvszívó képesség Felhasználása Fehérnemű, Pamut 10-50 jó, nedvesen kicsi, gyűrődik,vasalást nő igényel Jó babaruházat, felsőruházat, lakástextil, műszaki textília Felsőruházat, Lenrost 500700 Nagyon jó Kicsi, gyűrődik, vasalást igényel Jó divatkellékek, lakástextília, műszaki textília ( pl ponyva) Felsőruházat, ruházati Nagyon jó, nedvesen még Gyapjú 40-400 Kicsi jobb, gyűrődésfeloldó Kiváló képessége kitűnő kellék, lakástextil, műszaki textília ( pl műszaki filc) Elegáns alsóruházat, Hernyóselyem 6001000 Nagy Nagyon jó, kiváló Jó felsőruházat, ruházati kellékek (pl nyakkendő) lakástextil 37 KELMÉK ÖSSZETÉTELE, FAJTÁI, TULAJDONSÁGAI II. 4. Rendszerezze a mesterséges szálasanyagok tulajdonságait és

felhasználási területeit! Szálasanyag Hossza Szakítóereje, Nyúlás, Nedvszívó megnevezése (mm) szilárdsága rugalmasság képesség Felhasználása A pamut Közepes, Viszkóz Tetszőleges nedvesen csökken nyúlásának a kétszerese, könnyen Felsőruházat, Nagyon jó bélésanyagok, dekorációs anyagok, szalagok gyűrődik, vasalást igényel Önállóan vagy keverve, Nagyon Poliamid (PA) Tetszőleges Nagyon jó jó,nagyon rugalmas, nem gyűrődik Kicsi, feltöltődésre hajlamos fehérnemű, harisnya, zokni, bélés, felsőruházat, sport- és szabadidő ruházat, esőkabát Nagyon jó, de Poliészter (PES) kisebb, mint a Tetszőleges Nagyon jó, poliamidé, rugalmas, nem gyűrődik Poliakril-nitril (PAN) 38 Tetszőleges Nagyon jó Nagyon jó, nem gyűrődik Nagyon kicsi, feltöltődésre hajlamos Kicsi, feltöltődésre hajlamos Önállóan vagy keverve, felsőruházat, munkaruházat, ágynemű, bélés, melegítőbélés,

betétanyag Gyapjú pótlása, önállóan vagy keverve, felsőruha, takaró, szőrmeutánzatok, bútorszövet, szőnyeg KELMÉK ÖSSZETÉTELE, FAJTÁI, TULAJDONSÁGAI II. ÖNELLENŐRZŐ FELADATOK 1. feladat Csoportosítsa a felsorolt szálasanyagokat: PVC, len, kaucsuk, hernyóselyem, poliamid, pamut, PU, gyapjú, poliészter, azbeszt, PAN Természetes szálasanyag Mesterséges szálasanyag 2. feladat Milyen alapanyagból készítené el a következő ruhadarabokat, termékeket? Női

fehérnemű Bébi ing Férfi ing Női szoknya Női alkalmi ruha Takaró Szőnyeg Sátor Varrócérna Filc 39 KELMÉK ÖSSZETÉTELE, FAJTÁI, TULAJDONSÁGAI II. 3. feladat

Nevezze meg a természetes szálasanyagok egy előnyös (pozitív) tulajdonságát! Milyen ruhadarab készítésénél használják ki ezt az előnyös tulajdonságot? 4. feladat Nevezze meg a mesterséges szálasanyagok egy előnyös (pozitív) tulajdonságát! Milyen ruhadarab készítésénél használják ki ezt az előnyös tulajdonságot?

40 KELMÉK ÖSSZETÉTELE, FAJTÁI, TULAJDONSÁGAI II. MEGOLDÁSOK 1. feladat Természetes szálasanyag: len, hernyóselyem, pamut, gyapjú, azbeszt, Mesterséges szálasanyag: PVC, Kaucsuk, poliamid, PU, poliészter, PAN 2. feladat Milyen alapanyagból készítené el a következő ruhadarabokat, termékeket? Női fehérnemű: pamut, hernyóselyem Bébi ing: pamut Férfiing: pamut, len Női szoknya: poliészter, pamut Női alkalmi ruha: hernyóselyem Takaró: gyapjú, poliakrilnitril Szőnyeg: pamut, gyapjú, poliakrilnitril Sátor: len Varrócérna: pamut, poliészter Filc: gyapjú 3. feladat Nevezze meg a természetes szálasanyagok egy előnyös (pozitív) tulajdonságát! Milyen ruhadarabok készítésénél használják ki ezt az előnyös tulajdonságot? A természetes szálasanyagok előnyös (pozitív) tulajdonsága: Jó nedvszívóképességűek. Ezt a pozitív tulajdonságot használják ki a

fehérnemű és a törölköző készítésénél. 4. feladat Nevezze meg a mesterséges szálasanyagok egy előnyös (pozitív) tulajdonságát! Milyen ruhadarabok készítésénél használják ki ezt az előnyös tulajdonságot? 41 KELMÉK ÖSSZETÉTELE, FAJTÁI, TULAJDONSÁGAI II. A mesterséges szálasanyagok előnyös (pozitív) tulajdonsága: nagyon jó nyúlás és rugalmasság. Ezt a pozitív tulajdonságot a harisnyanadrágok készítésénél használják ki 42 KELMÉK ÖSSZETÉTELE, FAJTÁI, TULAJDONSÁGAI II. A KELMÉK TULAJDONSÁGAINAK VIZSGÁLATA ESETFELVETÉS – MUNKAHELYZET A ruhaipari gyártmánytervezés szempontjai között a divat, a felhasználási terület ismerete mellett nagyon tulajdonságainak fejezetben! fontos tényező megismerésének a kelmék technikáit, tulajdonságainak eszközeit ismerete. rendszerezzük a A kelmék következő SZAKMAI INFORMÁCIÓTARTALOM A KELMÉK MEGKÜLÖNBÖZTETÉSE A LAPKÉPZÉSI MÓD ALAPJÁN 1.

Lapképzési módok: 1. Szövés 2. Kötés-hurkolás 3. Fonatolás 4. Nemszőtt eljárás 2. A minták előkészítése A vizsgálathoz szükséges 10*15 cm-es méretű, különböző kelmeképzési eljárással készült egyszínű és mintás kelme mintadarab. 3. A vizsgálathoz szükséges eszközök - Mikroszkóp - Olló - - Kézi nagyító Bontótű 4. A vizsgálat menete - A mintadarabokat a kézi nagyító vagy a mikroszkóp alá helyezzük és megfigyeljük a - A mintadarabokat a bontótű segítségével megpróbáljuk szétbontani. szerkezetét. 43 KELMÉK ÖSSZETÉTELE, FAJTÁI, TULAJDONSÁGAI II. 5. A vizsgálat eredményeinek értékelése 1. Egymásra merőleges fonalrendszerek esetén- a vizsgált minta szövéssel készült szövet. 2. Egymásba kapcsolódó fonalszemek esetén- a vizsgált minta kötéssel készült kötött kelme. 3. Két vagy több fonalrendszer összekapcsolódása esetén- a vizsgált minta fonatolással előállított

termék. 4. Laza, kuszált szálhalmaz esetén- nemszőtt eljárással készült nemszőtt kelme 5. Ha a mintadarab foszlik, akkor szövetről beszélünk 6. Ha a mintadarab szemfutásra hajlamos, akkor kötött- hurkolt kelméről beszélünk A SZÖVETEK KÖTÉSMÓDJÁNAK MEGHATÁROZÁSA 1. A szövetek alapkötései és azok jellemzői 1. Vászonkötés: szoros, mintaeleme 2 lánc- és 2 vetülékfonalból áll 2. Sávolykötés: mintaeleme 3 lánc-, és 3 vetülékfonalból áll, a kötéspontok sarkosan érintkeznek, átlós mintát alkotva. 3. Atlaszkötés: mintaeleme 5 lánc-, és 5 vetülékfonalból áll, a kötéspontok nem érintkeznek egymással, laza, csúszós, fényes felületű. 2. A minták előkészítése A vizsgálathoz szükséges10*15 cm-es méretű, különböző egyszínű és mintás szövet mintadarab. 3. A vizsgálathoz szükséges eszközök - Mikroszkóp - Olló - - Kézi nagyító Bontótű 4. A vizsgálat menete - Az egyszínű és mintás

szövet mintadarabokat mikroszkóp vagy kézi nagyító segítségével megvizsgáljuk. A mintadarabokat bontótű segítségével elfoszlatjuk, és közben megfigyeljük a fonalak kereszteződését. 5. A vizsgálat eredményeinek értékelése 1. A lánc- és vetülékfonalak kereszteződéseinek lerajzolása négyzethálós papírra 2. A mintadarabok kötésmódjának meghatározása 3. Az ismétlődő mintaelem bejelölése a kötésábrán 44 KELMÉK ÖSSZETÉTELE, FAJTÁI, TULAJDONSÁGAI II. KÖTÖTT- HURKOLT KELMÉK VIZSGÁLATA 1. A kötött- hurkolt kelmék alapkötései 1. Vetülékrendszerű kötött kelme 2. Láncrendszerű kötött kelme 2. A minták előkészítése A vizsgálathoz szükséges 10*15 cm-es méretű kötött- hurkolt eljárással készült vetülékrendszerű és láncrendszerű kötött kelme mintadarab. 3. A vizsgálathoz szükséges eszközök - Mikroszkóp - Olló - - Kézi nagyító Bontótű 4. A vizsgálat menete - A mintadarabok

szerkezetét mikroszkóp vagy nagyító alatt megvizsgáljuk. - A mintadarabokat a bontótű segítségével megpróbáljuk elbontani. 5. A vizsgálat eredményeinek értékelése A minták széleit próbáljuk meg lefejteni. A fejtés irányából lehet következtetni a kötött kelme rendszerére. Ha szemsor irányban fejthető, akkor vetülékrendszerű kötött kelméről van szó, ha pedig szemoszlop irányban fejthető, akkor pedig láncrendszerű kötött kelméről beszélünk. A SZÁLASANYAGOK FELISMERÉSE 1. A leggyakrabban alkalmazott szálasanyagok fajtái 1. Természetes, növényi eredetű: pamut, len 2. Természetes, állati eredetű: gyapjú, hernyóselyem 3. Mesterséges, cellulóz alapú: viszkóz, acetát 4. Mesterséges, kaucsuk alapú- gumi 5. Mesterséges, szintetikus, polimerizációval előállított: poliakrilnitril, polivinil- klorid 6. Mesterséges, szintetikus, polikondenzációval előállított: poliamid, polieszter 7. Mesterséges, szintetikus,

poliaddícióval előállított: poliuretán 2. A minták előkészítése A vizsgálathoz szükségesek különböző alapanyagú szálasanyag minták. 45 KELMÉK ÖSSZETÉTELE, FAJTÁI, TULAJDONSÁGAI II. 3. A vizsgálathoz szükséges eszközök - Mikroszkóp - Olló - Csipesz - - - Kézi nagyító Bontó tű Óraüveg Borszeszégő A SZÁLASANYAGOK ÖSSZETÉTELÉNEK MEGHATÁROZÁSA MIKROSZKÓPI KÉP ALAPJÁN 1. A vizsgálat menete 1. A vizsgálandó szálasanyagból mikroszkópi metszet készítése 2. A mikroszkóp alatt a vizsgált szálasanyag hosszanti és keresztmetszeti képének vizsgálata 2. A vizsgálat értékelése Szálasanyag megnevezése Keresztmetszeti mikroszkópi kép Hosszanti mikroszkópi kép Pamut Bab vagy vese alakú bélüreges Csavarodott csőalak Len Szabálytalan sokszög alakú bélüreges Lándzsa alakú Gyapjú Szabálytalan kör alakú bélüreges Pikkelyes Hernyóselyem Lekerekített háromszög alakú Kettős szál

Viszkóz Csipkézett Hosszanti csíkozottság Szintetikus szálak A szálképző rózsa alakjától függ A szálképző rózsa alakjától függ A SZÁLASANYAGOK ÖSSZETÉTELÉNEK MEGHATÁROZÁSA ÉGETÉSSEL 1. A vizsgálat menete A különböző alapanyagú szálasanyagot csipesszel fogjuk meg, tartsuk az égő fölé, majd az óraüveg fölött, figyeljük meg az égés gyorsaságát, szagát, a láng színét, az égés gyorsaságát és a visszamaradó égésterméket. A vizsgálat során tartsuk be a munka-, tűz-, és balesetvédelmi előírásokat! Ügyeljünk saját magunk és társunk biztonságára és a vagyonvédelemre! 2. A vizsgálat értékelése Szálasanyag megnevezése Égés jellege Égés szaga Égéstermék Pamut Gyors, világos Égett papírszag Világosszürke hamu 46 KELMÉK ÖSSZETÉTELE, FAJTÁI, TULAJDONSÁGAI II. Len Gyors, világos Égett papírszag Világosszürke hamu Gyapjú Lassú, pislákoló Égett szaru vagy haj

Szétmorzsolható gőb Hernyóselyem Lassú, pislákoló Égett szaru vagy haj Szétmorzsolható gőb Viszkóz Gyors, világos Égett papírszag Világosszürke hamu Szintetikus szálak Általában zsugorodnak, olvadnak Égett műanyag Kemény olvadék TANULÁSIRÁNYÍTÓ 1. Végezze el társával közösen a következő gyakorlati feladatokat és készítsenek a vizsgálatokról vizsgálati dokumentációt! A vizsgálatok során ügyeljenek a munka-, tűz-, és balesetvédelmi szabályok betartására! 1. A kelmék megkülönböztetése a lapképzési mód alapján 2. A szövetek kötésmódjának meghatározása 3. Kötött- hurkolt kelmék vizsgálata 4. A szálasanyagok felismerése mikroszkópi kép alapján 5. A szálasanyagok felismerése égetéssel MEGOLDÁSOK A KELMÉK MEGKÜLÖNBÖZTETÉSE A LAPKÉPZÉSI MÓD ALAPJÁN 1. Lapképzési módok: 1. Szövés 2. Kötés-hurkolás 3. Nemszőtt eljárás 2. A minták előkészítése A vizsgálathoz szükséges

10*15 cm-es méretű, különböző kelmeképzési eljárással készült egyszínű és mintás kelme mintadarab 3. A vizsgálathoz szükséges eszközök - Mikroszkóp - Olló - Kézi nagyító 47 KELMÉK ÖSSZETÉTELE, FAJTÁI, TULAJDONSÁGAI II. - Bontó tű 4. A vizsgálat menete - A mintadarabokat a kézi nagyító vagy a mikroszkóp alá helyezzük és megfigyeljük a szerkezetét. A mintadarabokat a bontótű segítségével megpróbáljuk szétbontani. 5. A vizsgálat eredményeinek értékelése 1. Egymásra merőleges fonalrendszerek esetén- a vizsgált minta szövéssel készült szövet 2. Egymásba kapcsolódó fonalszemek esetén- a vizsgált minta kötéssel készült kötött kelme 3. Laza, kuszált szálhalmaz esetén- nemszőtt eljárással készült nemszőtt kelme 4. Ha a mintadarab foszlik, akkor szövetről beszélünk 5. Ha a mintadarab szemfutásra hajlamos, akkor kötött- hurkolt kelméről beszélünk A SZÖVETEK KÖTÉSMÓDJÁNAK

MEGHATÁROZÁSA 1. A szövetek alapkötései és azok jellemzői 1. Vászonkötés: szoros, mintaeleme 2 lánc- és 2 vetülékfonalból áll 2. Sávolykötés: mintaeleme 3 lánc-, és 3 vetülékfonalból áll, a kötéspontok sarkosan érintkeznek, átlós mintát alkotva. 3. Atlaszkötés: mintaeleme 5 lánc-, és 5 vetülékfonalból áll, a kötéspontok nem érintkeznek egymással, laza, csúszós, fényes felületű. 2. A minták előkészítése A vizsgálathoz szükséges10*15 cm-es méretű, különböző egyszínű és mintás szövet mintadarab. 3. A vizsgálathoz szükséges eszközök - Mikroszkóp - Olló - - Kézi nagyító Bontó tű 4. A vizsgálat menete - 48 Az egyszínű és mintás szövet mintadarabokat mikroszkóp vagy kézi nagyító segítségével megvizsgáljuk. A mintadarabokat bontótű segítségével elfoszlatjuk, és közben megfigyeljük a fonalak kereszteződését. KELMÉK ÖSSZETÉTELE, FAJTÁI, TULAJDONSÁGAI II. 5. A

vizsgálat eredményeinek értékelése 1. A lánc- és vetülékfonalak kereszteződéseinek lerajzolása négyzethálós papírra 2. A mintadarabok kötésmódjának meghatározása 3. Az ismétlődő mintaelem bejelölése a kötésábrán KÖTÖTT- HURKOLT KELMÉK VIZSGÁLATA 1. A kötött- hurkolt kelmék alapkötései 1. 2. Vetülékrendszerű kötött kelme Láncrendszerű kötött kelme 2. A minták előkészítése A vizsgálathoz szükséges 10*15 cm-es méretű kötött- hurkolt eljárással készült vetülékrendszerű és láncrendszerű kötött kelme mintadarab. 3. A vizsgálathoz szükséges eszközök - Mikroszkóp - Olló - Kézi nagyító Bontó tű 4. A vizsgálat menete - - A mintadarabok szerkezetét mikroszkóp vagy nagyító alatt megvizsgáljuk. A mintadarabokat a bontótű segítségével megpróbáljuk elbontani. 5. A vizsgálat eredményeinek értékelése A minták széleit próbáljuk meg lefejteni. A fejtés irányából lehet

következtetni a kötött kelme rendszerére. Ha szemsor irányban fejthető, akkor vetülékrendszerű kötött kelméről van szó, ha pedig szemoszlop irányban fejthető, akkor pedig láncrendszerű kötött kelméről beszélünk. Ha egy fonalból áll a minta, akkor vetülékrendszerű kötésről, ha pedig több fonalból áll a minta, akkor láncrendszerű kötésről beszélünk. A SZÁLASANYAGOK FELISMERÉSE 1. A leggyakrabban alkalmazott szálasanyagok fajtái 1. Természetes, növényi eredetű: pamut, len 3. Mesterséges, cellulóz alapú: viszkóz, acetát 2. Természetes, állati eredetű: gyapjú, hernyóselyem 49 KELMÉK ÖSSZETÉTELE, FAJTÁI, TULAJDONSÁGAI II. 4. Mesterséges, kaucsuk alapú- gumi 5. Mesterséges, szintetikus, polimerizációval előállított: poliakrilnitril, polivinil- klorid 7. Mesterséges, szintetikus, poliaddícióval előállított: poliuretán 6. Mesterséges, szintetikus, polikondenzációval előállított: poliamid,

polieszter 2. A minták előkészítése A vizsgálathoz szükségesek különböző alapanyagú szálasanyag minták. 3. A vizsgálathoz szükséges eszközök - Mikroszkóp - Olló - - Kézi nagyító Bontó tű - Csipesz - Borszesz égő - Óraüveg A SZÁLASANYAGOK ÖSSZETÉTELÉNEK MEGHATÁROZÁSA MIKROSZKÓPI KÉP ALAPJÁN 1. A vizsgálat menete 1. 2. A vizsgálandó szálasanyagból mikroszkópi metszet készítése. A mikroszkóp alatt a vizsgált szálasanyag hosszanti és keresztmetszeti képének vizsgálata. 2. A vizsgálat értékelése Szálasanyag megnevezése Keresztmetszeti mikroszkópi kép Hosszanti mikroszkópi kép Pamut Bab vagy vese alakú bélüreges Csavarodott csőalak Len Szabálytalan sokszög alakú bélüreges Lándzsa alakú Gyapjú Szabálytalan kör alakú bélüreges Pikkelyes Hernyóselyem Lekerekített háromszög alakú Kettős szál Viszkóz Csipkézett Hosszanti csíkozottság Szintetikus szálak A

szálképző rózsa alakjától függ A szálképző rózsa alakjától függ 50 KELMÉK ÖSSZETÉTELE, FAJTÁI, TULAJDONSÁGAI II. A SZÁLASANYAGOK ÖSSZETÉTELÉNEK MEGHATÁROZÁSA ÉGETÉSSEL 1. A vizsgálat menete A különböző alapanyagú szálasanyagot csipesszel fogjuk meg, tartsuk az égő fölé, majd az óraüveg felett figyeljük meg az égés gyorsaságát, szagát, a láng színét, az égés gyorsaságát és a visszamaradó égésterméket. A vizsgálat során tartsuk be a munka-, tűz-, és balesetvédelmi előírásokat! Ügyeljünk saját magunk és társunk biztonságára és a vagyonvédelemre! 2. A vizsgálat értékelése Szálasanyag megnevezése Égés jellege Égés szaga Égéstermék Pamut Gyors, világos Égett papírszag Világosszürke hamu Len Gyors, világos Égett papírszag Világosszürke hamu Gyapjú Lassú, pislákoló Égett szaru vagy haj Szétmorzsolható gőb Hernyóselyem Lassú, pislákoló Égett szaru vagy haj

Szétmorzsolható gőb Viszkóz Gyors, világos Égett papírszag Világosszürke hamu Szintetikus szálak Általában zsugorodnak, olvadnak Égett műanyag Kemény olvadék 51 KELMÉK ÖSSZETÉTELE, FAJTÁI, TULAJDONSÁGAI II. ÖNELLENŐRZŐ FELADATOK 1. feladat Sorolja fel azokat a jellemzőket, amelyek alapján a különböző lapképzési módokat meg lehet különböztetni! 2. feladat Ismertesse azokat a jellemzőket, amelyek alapján

a szövetek kötésmódjai között különbséget lehet tenni! 3. feladat Sorolja fel azokat a jellemzőket, amelyek alapján a kötött kelmék kötéseit meg tudjuk különböztetni egymástól! 52 KELMÉK ÖSSZETÉTELE, FAJTÁI, TULAJDONSÁGAI II.

4. feladat Ismertesse a szálasanyagok mikroszkópi képének jellemzőit! 5. feladat Rendszerezze a szálasanyagok viselkedésének jellemzőit égetés során! 53 KELMÉK ÖSSZETÉTELE, FAJTÁI, TULAJDONSÁGAI II. 54 KELMÉK ÖSSZETÉTELE, FAJTÁI, TULAJDONSÁGAI II. MEGOLDÁSOK 1. feladat 1. Egymásra merőleges fonalrendszerek esetén- a vizsgált minta szövéssel készült szövet 2. Egymásba kapcsolódó fonalszemek esetén- a vizsgált minta kötéssel készült kötött kelme 3. Laza, kuszált szálhalmaz esetén- nemszőtt eljárással

készült nemszőtt kelme 2. feladat 1. Vászonkötés: szoros, mintaeleme 2 lánc- és 2 vetülékfonalból áll 2. Sávolykötés: mintaeleme 3 lánc-, és 3 vetülékfonalból áll, a kötéspontok sarkosan érintkeznek, átlós mintát alkotva 3. Atlaszkötés: mintaeleme 5 lánc-, és 5 vetülékfonalból áll, a kötéspontok nem érintkeznek egymással, laza, csúszós, fényes felületű 3. feladat Ha szemsor irányban fejthető, akkor vetülékrendszerű kötött kelméről van szó, ha pedig szemoszlop irányban fejthető, akkor pedig láncrendszerű kötött kelméről beszélünk. Ha egy fonalból áll a minta, akkor vetülékrendszerű kötésről, ha pedig több fonalból áll a minta, akkor láncrendszerű kötésről beszélünk. 4. feladat Szálasanyag megnevezése Keresztmetszeti mikroszkópi kép Hosszanti mikroszkópi kép Pamut Bab vagy vese alakú bélüreges Csavarodott csőalak Len Szabálytalan sokszög alakú bélüreges Lándzsa alakú Gyapjú

Szabálytalan kör alakú bélüreges Pikkelyes Hernyóselyem Lekerekített háromszög alakú Kettős szál Viszkóz Csipkézett Hosszanti csíkozottság Szintetikus szálak A szálképző rózsa alakjától függ A szálképző rózsa alakjától függ 5. feladat Szálasanyag megnevezése Égés jellege Égés szaga Égéstermék Pamut Gyors, világos Égett papírszag Világosszürke hamu Len Gyors, világos Égett papírszag Világosszürke hamu 55 KELMÉK ÖSSZETÉTELE, FAJTÁI, TULAJDONSÁGAI II. Gyapjú Lassú, pislákoló Égett szaru vagy haj Szétmorzsolható gőb Hernyóselyem Lassú, pislákoló Égett szaru vagy haj Szétmorzsolható gőb Viszkóz Gyors, világos Égett papírszag Világosszürke hamu Szintetikus szálak Általában zsugorodnak, olvadnak Égett műanyag Kemény olvadék 56 KELMÉK ÖSSZETÉTELE, FAJTÁI, TULAJDONSÁGAI II. IRODALOMJEGYZÉK FELHASZNÁLT IRODALOM Textil-, és ruhaipari anyag- és áruismeret,

Magyar Divat Intézet- Göttinger Kiadó, 1997. http://hu.wikipediaorg/wiki/Szövés (2010 07 12) http://hu.wikipediaorg/wiki/Nemszőtt kelme (2010 07 12) http://hu.wikipediaorg/wiki/Kötés (textilipar) (2010 07 12) http://hu.wikipediaorg/wiki/Fonatolás (textilipar) (2010 07 12) http://hu.wikipediaorg/wiki/Szálasanyagok(2010 07 12) A fonatolás alkalmazása műszaki textilek gyártásában, Szakértői tanulmány a Stratégiai Kutatási Tervhez, Készült a Texplat 2. munkacsoport munkájának keretében, Szerző: Dr Való Gábor, 2009. október A nem-szőtt textíliák jelentősege az új textilalkalmazásokban, Szakértői tanulmány a Stratégiai Kutatási Tervhez, Készült a Texplat 2. munkacsoport munkájának keretében, Szerző: Szollár Edina, 2009. október http://sdt.sulinethu/Player/defaultaspx?g=daf97b13-d5c5-4c44-ae93- 4c3a8895fda8&v=1&b=3&cid=bb05040f-c5d2-4ddc-a8bd-9686696a5097 (2010. 07 12) http://www.ptbmehu/futotargyak/64 BMEGEPTAKV1

2010tavaszi/Szálas (2010 07 12) http ://www.sulinethu/tart/fncikk/Kgc/0/4237/nemezeleshtml(2010 07 12) 57 A(z) 1305-06 modul 011-es szakmai tankönyvi tartalomeleme felhasználható az alábbi szakképesítésekhez: A szakképesítés OKJ azonosító száma: 54 542 01 0000 00 00 54 542 01 0010 54 01 54 542 01 0010 54 02 54 542 01 0010 54 03 A szakképesítés megnevezése Könnyűipari technikus Bőrfeldolgozó-ipari technikus Ruhaipari technikus Textilipari technikus A szakmai tankönyvi tartalomelem feldolgozásához ajánlott óraszám: 11 óra A kiadvány az Új Magyarország Fejlesztési Terv TÁMOP 2.21 08/1-2008-0002 „A képzés minőségének és tartalmának fejlesztése” keretében készült. A projekt az Európai Unió támogatásával, az Európai Szociális Alap társfinanszírozásával valósul meg. Kiadja a Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Intézet 1085 Budapest, Baross u. 52 Telefon: (1) 210-1065, Fax: (1) 210-1063 Felelős kiadó: Nagy

László főigazgató