Economic subjects | Economical geography » Általános gazdaságföldrajz

ÁLTALÁNOS GAZDASÁGFÖLDRAJZ I. A GAZDASÁGFÖLDRAJZ-MINT TUDOMÁNY A társadalmi tudatformák fejlődése során gazdagodik az ismeretforrás,így új tudományágak jönnek létre.Létrejöttének feltétele a társadalmi szükségesség Először a témát és a feladatkört határozzák meg. FÖLDRAJZ-legrégebbi,de mégis a legfiatalabb tudomány,mivel a GEOGRÁFIA(földleírás) már több mint 2000 éve létezik(Erathoszthénesz,ie.284-202) Tudománnyá a 17-18. században lettFejlődött az árutermelés,így új piacok jöttek létre.A kereskedelmi- és felfedezőutak igénylik és segítik kialakulásátA tőkésnek tudnia kell,hova kell befektetni. Kialakulása Humbold(1769-1859) érdeme,aki a Kozmosz című művében fogalmazta meg: „A Föld differenciált felszíne a földrajzi tényezők dialektikus kölcsönhatásának eredménye.”Fontos szerepet játszott Karl Ritter is Egységes földrajztudomány  földrajz   természeti gazdasági   ágazati

regionális A természetben lejátszódó társadalmi – gazdasági jelenségeket vizsgálja a természetföldrajz. Feltétele:-társadalmi igény -tudományok fejlettsége Tárgya:- természet és társadalom közötti térbeli kapcsolatok elemzése -munkamegosztás-és törvényszerűségeinek feltárása,elemzése -termelés elhelyezése és elhelyezkedése -helyes fejlesztés irány -motiváló tényezők,feltételek Feladata a gyakorlatban:-adottságok hasznosításának módjai -ágazatok elhelyezése -területi egységek kialakítása -ágazatok szerinti területi egységek -településhálózat fejlesztése -integráció segítése -elmaradt térségek fejlesztése -környezetvédelem -munkamegosztás A földrajz belső tagozódása: Általános gazdaságföldrajz = a termelés területi elhelyezésének,a munkamegosztásnakés törvényszerűségeinek vizsgálata Ágazati gazdaságföldrajz = a termelőerő egyes ágazati csoportjainak elhelyezkedését, annak

törvényszerűségiet elemzi Regionális gazdaságföldrajz = a területi munkamegosztás egységeinek, a közigazgatási egységek komplex értékelésével foglalkozik.A regionálism szemlélet fokozatosan alakult ki. Előzmények: A 19.század második felében kezdenek foglalkozni a településszervezésselElterjed a „telephelyelmélet”,amely települési modellekben fejeződik ki. -THÜNEN (1783-1850) német földbirtokos,kutató alkotta meg a mezőgazdasági rendszereknek a fogyasztási központ körüli elhelyezkedési modelljét a szállítási távolság alapján. A központ köré gyűrűket hozott létre: . 1.zöldség,gyümölcs,tej(romlandó élelmiszerek) 3 1 2.erdők-építő-és tüzelőanyag,növények,vadak . 3.gabonafélék(nem romlandó) 4.húsállatok(saját lábon elhajtható) -WEBER (20.szeleje) a szállítási költség alapján készítette el modelljét ”Ipari telephelyekről”című művét 1909-ben adtűák ki. Az 1930-40-es években

Németország már készül a II.világháborúraA 20sz elején a geográfusok és a közgazdászok együttműködésével kialakul a regionális v. térgazdaságtan -CHRISTIALLER geográfus nevéhez fűződik a településhierarchia(települések egymásra épülése),a központi hely elmélet(település,ahol minden adott),a gazdasági térszerkezet feltárása -LÖSCH közgazdász bevezette a gazdasági tér fogalmát,összehangolta a településhálózatot és a telepítést A II. világháború alatt visszaesett a gazdaság,csak a hadiipar fejlődöttA háború után a gazdaság általános törvényszerűsége térbeli érvényesítésének feltárása,kutatásainak központja Németországból az USÁ-ba került át. -HOOVER,GREENHUT,ISARD tisztán közgazdasági kategóriákkal dolgoztak(termelés,piac,ár),korszerű matematikai,statisztikai módszereket alkalmaztak. Általános gazdaságföldrajz - alapkategóriák: TERÜLETI MUNKAMEGOSZTÁS = társadalmi munkamegosztás

formája,a termelés elhelyezkedése,területi megosztása adott viszonyok mellett -a Föld meghatározott részén -népesség gazdasági szakosodása(felkészültség,termelési tapasztalatok) -területek,résztvevők egymásra utaltsága Feltétele: rendszeres,tudatos,tervszerű cserére felhasználható felesleg biztosítása Jellemzője: -csak a fejlett árutermelés,fejlett termelési és szállítási eszközök mellett -legfőbb indítéka a gazdasági érdek -különböző területen termelt azonos áru önköltsége,nemzeti értéke az eltérő termelékenység miatt más és más -a termelékenység függ a termelőerők fejlettségétől,képzettségétől.(Ennek különbsége a fejlett területek abszolút fölényét alakítja ki- a kölcsönös függést egyoldalú függéssé változtatja.) ⇓ -nemzetközi munkamegosztás ≠ résztvevő országok területi munkamegosztása A munkamegosztás megkülönböztethető forma szerint területi nagyság szerint típus

szerint Poláris(kétoldalú): ipar - mezőgazdaság város - falu pl.kitermelőfeldolgozó Sokoldalú: egyes ágazatok tovább szakosodnak (tőkés kapitalista gazdaságokban) Helyi Országos jelentőségű Nemzetközi Komplementer: eltérő adottságú területek közötti egymást kiegészítő kapcsolat Kompetatív: egyező,párhuzamos struktúrájú területek közötti kooperációs kapcsolat Első szakaszban a természeti,másodikban a társadalmi-gazdasági adottságok szerepe a meghatározóbb a komperatív előny alakulásában. Komperatív előny függ: -természeti viszonyoktól -első szakasz -lakosság képzettségétől -termelési tradícióktól -közlekedési hálózattól kutatási háttértől -második szakasz -gazdasági szerkezettől -piacnagyságtól -országok közötti specializációtól,koncentráltságtól Összegzés: A területi munkamegosztás minden árutermelő társadalomban érvényesül. Törvényszerű a termelés területi specializálódása.

II: A TERMÉSZET ÉS A TÁRSADALOM KAPCSOLATA, FOGALMI RENDSZERE Termelés: a társadalom és a természet közötti anyagcsere A természet biztosítja: -az élet fenntartásához (talaj természetes termőképessége,vadállatok, halak,szabadon gyűjthető növények) -termelőeszközök gyártásához (szerves és szervetlen nyersanyagok, energiahordozók) -a nem létfontosságú személyes fogyasztáshoz (egészséges életmód ételei,gyógyturizmus-erdők,vizek) szükséges feltételeket. A természet és a társadalom kapcsolata állandó.A természet megismerésével a társadalom mindjobban tudja az anyagcserét szabályozni. A kapcsolat elemzése során használt kategóriák: Természet = a társadalmat körülvevő,minden nem társadalmi környezet Földrajzi környezet = a természet elemeinek a társadalom által érintett és felhasznált része-adott időben és helyen Természeti feltételek = a természet valamennyi eleme,de csak meghatározott tevékenységgel

összefüggésben Természeti erőforrások = a természet elemeinek azon köre,amely -energiatermelésben felhasználható az -élelmezési cikkek gyártása -ipari nyersanyagként Természeti adottság ≠ erőforrás,de azzá válhat,ha hasznosítják,feldolgozásra kerül kimeríthetetlen(folyó,tenger,Nap) kimeríthető –megújítható Erőforrás lehet (talajtermőképessége) - meg nem újítható (bauxit,levegő-oxigén) helyettesíthető nem helyettesíthető A természeti erőforrások hatása a fejlődés során változik, a nyilvánvaló függéstől a szövevényesebb kapcsolat felé tart. A termelőerők fejlődése biztosítja: -A társadalom növekvő befolyását a természet fellett pl.homok megkötése,alkalmazkodás futóhomok: Nyírség-savas talajalma,dohány Duna-Tisza köze-meszescsonthéjas gyümölcs -Viszont függővé teszi a társadalmat az erőforrásoktól pl.robbanómotor-kőolaj,gépek-ércek,energiahordozók Az erőforrásoknak a gazdaság és a

társadalom fejlődésére gyakorolt hatása kifejezésre jut: 1.a társadalmi munka termelékenységének 2.a termelés területi elhelyezésének 3.a munkamegosztás 4.a gazdasági növekedés 5.az élet-és munkafeltételek alakulásában 1.Különböző országokban azonos áruk eltérnek -termelési ráfordítás -nemzeti érték -önköltség alapján ↓ függ: a termelékenység színvonalától,a technika,a képzettség,a természet minőségétől. 2.Telephelyválasztás – lokalizációs kötöttsésg (kitermelőipar) - lokalizációs mobilitás (malomipar) 3.Térszerkezet-szakosodás:kis és közepes nagyságú országok együttműködése,egyezmény -részt tud venni -részvételre ösztönöz 4.Azonos ráfordítás mellett import v hazai –import megtakarítás -struktúraváltás -alkalmazkodás 5.Eltérő adottság,eltérő –foglalkoztatás -jövedelem A gazdasági növekedés szoros kapcsolatban áll a termelékenységgel. Mezőgazdaság  -devizabevitelt

biztosít -műszaki feltételek javulásamunkaerőt szabadít felátirányítása az iparbaipar fejlődése Közlekedés,szállítás  -domborzati viszonyok -éghajlatfolyami közlekedés Építőipar  -téliesítés -fagyos idő-akadály Turizmus  -természeti adottságok befolyásolják -hosszabb turista időnagyobb költés -vásárlóerő lekötése Élet és munkafeltételek -éghajlati,domborzati,vízrajzi viszonyoktól függ -jövedelem,foglalkoztatottság Pl.: Gabona termelés (1ha) Száraz trópusok 3-4q 12e perc/ha USA 50-60q 8h/ha (8,5 perc/q) Hollandia 70-80q 8-10h/ha (7,2 perc/q) A Föld szerkezeti felépítése geotermikus grádiensérték: a Föld felszínétől hány métert kell haladni, hogy 1 °C-os hőmérséklati növekedést tapasztaljunk átlagos értéke: 33m -magasjó minőségű energiahordozók kitermelése -alacsonymagas hőmérsékletű termálvizek Belső működés -vulkanizmus –jó termőtalaj -bauxitképződést segíti elő

-földrengés –pusztító hatás -rengésveszélyes területeken különleges építési feltételek pl.:USA-Szt András törésvonal Tagoltság -vízszintes:óceán,tenger partvonalának hossza >éghajlat >kikötői ipar -függőleges >tengerszint feletti magasság >domborzat Természeti erőforrások – társadalmi,gazdasági életben játszott – szerepének változása hogyan használjuk fel Szükséges elemezni hogyan osszuk el az erőforrásokat pl.:víz(ipari,mezőgazdaság,szállítás,turizmus) erdő(fa,vadállat,turizmus:gyógyászat, szafari,vadászat) Elosztás függ ellátottságtól (ásvány,energia) technika fejlettségétől társadalmi és egyéni céloktól + a felhasználó célok között felhasználó hatékonyságától elosztás várható hatásától kormány gazdaságpolitikájától (lakásépítési programépítőanyagipar fejlesztése) Befolyásolja - meg nem újíthatóság - tulajdonviszony Tulajdonviszonyok Állami +

magántulajdon köztulajdon kizárólagosság jól körülhatárolható helyhez kötött nagy értékű érdemes védni szabad hozzáférés igénybevétel lehetősége értéke,helyzete alapján védelme nem gazdaságos kiaknázás lehetősége változásban van -tengerjog lehetőség változásban van -figyelemmel az externáliákra, külső hatásokra Tengerjog szabályozza föld erdő ásványkincs bérlet magánművelés koncesszió halfogás lehetőségét a tengerre való szabad kijutás feltételeit a tengervízben lévő oldott ásványvagyon kutatását a környezetvédelemmel kapcsolatos feladatokat Korábban egy államnak sem volt szuverenitása a tengerek felett. Az új előírások figyelemmel vannak az externáliákra,ezek befolyásolják az erőforrások szerepkörének változását. A változás-csökkenés- okai: -nőtt a primer termékek feldolgozása -kiegyenlítődött az ember,a technika,a természet szerepe -világ kereskedelmi és közlekedési

fejlődésenő a tőke szerves összetételecsökken a lelőhelytől való függés -erőforrás ösztönzi a technikai fejlődést pl.:Japán Korábban egy államnak sem volt szuverenítása a tengerek felett. Változás: 1942 Anglia-Venezuela megosztotta a Paria-öböl vízalatti területeit 1945 USA ellenőrzése alá vonta a selfeket=a parttól a mélytengerekig terjedő tengerfenék,un. Szárazföldi talpazat ált 200m mélységig(több állam-SZU-követte) 1958 ENSZ Genfbe összehívta az első tengerjogi konferenciát célja: -nemzetközi szokásjog helyét egyezmény foglalja el -kodifikálták akialakult szabályokat -meghatározták a parti államok kizárólagos jogait a selfekhez -korlátozták a nyílt tenger szabadságának elvét Bár több konferencia volt,a Világtenger felosztásának folyamata jogilag mind a mai napig beefejezetlen. A változások következményei: -kedvező adottságot nem veszik igénybe-lemondanak anemzeti jövedelem ingyenes növekedési

lehetőségéről pl.:Cserkeszőlő,ORFI -kedvezőtlent igénybeveszik-más ágazat járadékát fogyasztják el pl.:kitermelőipar,nehézipar---turizmus (bár a fog feltétel hiányos) -különbözeti járadék és a nemzeti járadék között fordított arányú a kapcsolat,mert ha nincs erőforrás és fejlesztik a technikát,nagyobb a szerepe a nemzeti jövedelem alakulásában -különbözeti járadék aránya ≠ ásványvagyoninzin értékével az eltérő igénybevétel miatt -hat a fejlesztésre a világgazdasági helyzet és főleg a primér terméket produkáló ágazatokban,mert a fejlett országokban nincs akadálya a bányák kiaknázásának a fejlődő országokba a kiaknázást gátolja a tőke,a szellemi háttér,az eszközök hiánya a fejlesztést a kis-közepes országok együttműködve oldják meg -részt tudok venni -részvételre ösztönöznek Feltétel: -paraméterek ismerete -feltételek korrekt,konkrét leírása,biztosítása -lelőhely súlyának

meghatározása a lelőhelyek között Természeti erőforrások gazdasági értékelése Sajátosságaiból adódó közös vonás korlátozott mennyiség eltérő adottságok lelőhely eltérő gazdaságosság felhasználhatóság Értéke függ: az igények kielégítéséhez tartósan igénybevett legkedvezőtlenebb, ún. marginális forrás költségétől Gazdaságosság függ:-kitermelés -feldolgozás -értékesítés költsége + efeletti árbevétel = K. járadék Az eltérő adottságokból fakad,hogy az igények kielégítésében még tartósan igénybevett legkedvezőtlenebb forrás költsége a meghatározó. A legkedvezőtlenebb ún. marginális árcentrum – meghatározóak a forrás költségei és az átlagos profit (normatív nyereség) – az a minimum,amely felett nyereség járadék képződik a természeti erőforrások elérese alapján.Ezért természeti járadéknak is nevezik Azonos adottságú erőforrások igénybevétele mellett is képződhet

járadék -termelékenység -technikai felszereltség -műszaki fejlesztések -pótlólagos beruházások -fajlagos munkaráfordítás eltérésének hatására. Járadék = nemzetgazdasági hatékonyságú tényező adottság függ termelékenység technikai színvonal beruházás megtérülési idejének csökkentése zavartalan üzemelés szabadon felhasználható nyereség arányának növelése dolgozók eltartása idő eszköz az „insitu” – adott hely hazai értékének meghatározásához mennyiség szerepe Nem megújuló értékforrás értékelése-bányajáradék „insitu” érték megállapítása ⇒ költséghatár – reálköltség (x mennyiség) szükséges erőforrás reálköltsége ennél kedvezőbb=járadékképző tényleges költség szerepe ⇒ jelen értékelésműrevalóságreálköltség >költséghatár (a nemzeti vagyon része) Bányajáradék nagysága függ mennyiség geológiai viszony technikai színvonal biztonság minőség K.V

költsége Fejleszteni a járadékképző ágazatokat érdemes. Megújuló erőforrások értékelése jellemző forrás korlátlan ideig hasznosítható hasznosításához szükséges állóalap nem korlátlan (amortizálódik) többféle hasznosítás mellett a járadék több helyről származik következmény vízkészlet termőföld turizmus víz termőföld kiváló természeti adottság csak akkor ad járadékot,ha legalább átlagos a technika átlagos természeti adottság és fejllett gazdaság és technológia mellett kedvezőbb járadékképzés így alakult ki az a tendencia,hogy a jó természeti erőforrásokkal rendelkező országok realizálják Globális problémák A II. világháborút követő két évtizedben a Föld egyes részei dinamikusan fejlődtek,nem volt gazdasági válság.Lényeges változás következett be a háború után, mivel nem lehetett már további gazdasági növekedéssel számolni. A 60-as évek közepén kezdett fejlődni az

információs rendszer. 1968-ban Aurélió Pecsey kutató és iparmágnás vezetésével megalakult a Római klub,amelyben 10 ország 30 kutatója vitatta meg a változásokat: -globális problémák kialakulásásának ideje -kiépített információs rendszer -nem folytatódhat a trend A növekedésnek fizikai korlátai is vannak. -társadalmi folyamatok-világnépesség növekedése -városodás -feszültség a világban-a termelés és a fogyasztás közötti különbség miatt A problémák megoldásának módjai: 1. logikai következtetés 2. modellek készítése: matematikai rendszerekkel sémát ad,értékelése különböző területek összehasonlításához ad segítséget Világmodellek tipusai: -gondolkodási modell -matematikai modell -számítógépes modell Római klub 1968.alapülés -megvitatták a problémákat -kitűzendő feladatok gazdasági válság megoldása meg nem újítható energiaforrásokkal való gazdálkodás 1970.Forrester vállalja,hogy két

éven belül megvizsgálja a gondokat és megpróbál j javaslatot tenni a megoldásokra 1972.Megvitatják,hogy folytatni kell a megkezdett kutatást és elhatározzák,hogy kétévente összeülnek.A már 17 ország kutatóiból álló tanács 2 döntést hoz: -JASA nemzetközi (de nem kormányközi) kutatóintézet felállítása Laxemburgban(Bécs mellett) Cél: K és NY közösen keresi az okokat és a megoldást -Metaous:Növekedés határai c. kutatómunka 1974. 7 fontos kérdés: környezetvédelem,városiasodás,népességnövekedés, mezőgazdaság, energia,élelmezés 1978. Sötétben tapogatózva c könyv összehasonlító értékelést ad a 7 modellről A népességnövekedés négy lehetséges formája Teherbíró képesség Teherbíró képesség Népesség Folyamatos növekedés Népesség Egyensúly STABIL Teherbíró képesség Népesség Teherbíró képesség Népesség Túlszaladás és Túlszaladás és osztillálás visszaesés INSTABIL A földi

rendszerek hosszútávú viselkedését befolyásoló elemek és azok egymásra hatása Az öt fő szektor kölcsönhatásai -népesség -tőke -erőforrás -mezőgazdaság -környezetszennyezés globális rendszer növekvő része Népesség-sokoldalúan hatnak rá a növekedés tényezői:zsúfoltság környezet állapota életszínvonal táplálkozás Tőke-termelőeszközök változására ható tényezők:beruházás(+) értékcsökkenés(-) Erőforrás-az álló töke szolgáltatások működéséhez biztosít Mezőgazdaság-beruházás,műszaki színvonal -termőföld (mg.-i adottságok) Környezetszennyezés-fel nem bomló anyag -ökológiai öntisztulást befolyásolja -élővilágra veszélyes 1900-1970 2000-2050 az általános értékek és megoldások változatlanok népesség és 1 főre jutó ipari kibocsátás a fenntartható fejlődési szint fölé megy,majd csökken oka:a nem megújítható erőforrások kimerülése-depresszió -2000 utáni helyzet teljesen

más,népesség,ipari termelés hirtelen csökkenése nem jelentkezik -az ezredforduló előtt a növekedés lassúbb,majd kedvező szinten stabilizálódik -a népesség eléri a 6 milliárdot -a környezetszennyezés 2055-ig nő,majd csökken -az életszínvonal a 70-es évek szintjén oka:alkalmazkodni képes technikai megoldások,népesség és ipari kibocsátás Népesség-a növekedés nem tartható -naponta 200 ezer fővel gyarapodik -6 milliárd körül stabilizálódni kell Élelmezés-a gabonatermelés növekedése nagyobb,mint a népesség növekedése (alacsony vásárlóerő-sokan éheznek) Sivatagosodás-Magyarország területén évente 7% -kal növekedett a használhatatlan területek száma Ökoszisztéma-tudomány + etika – védeni kell a kipusztulással fenyegetett fajokat Energiaellátás-energiagazdálkodás -5%-os növekedésre lenne szükség (2% helyett) -energiatakarékos ágazatok növ. -tüzifaválság-11 millió ha erdőterület vesztése évente

Iparfejlesztés-jelenlegi népesség mellett 5-10 %-os emelkedés lenne szükséges,hogy biztosítva legyen a megfelelő életkörülmény (elvárosiasodás megszüntetése fontos-megfelelő agrár hátérrel rendelkező kisvárosok az ideálisak) Infrastruktúra ~:a társadalom-gazdaság fejlődésében meghatározó jelentősségű,nincs általános definíciója(nem termelő ágazat) 1.szolgáltatás 2.az a kiadás,melyet bizonyos javak megszerzésére fordítunk 3.adott helyen,adott időben,adott cél érdekében kifejtett tevékenység 4.a nemzeti vagyon része,közvetlenül nem vesz részt a termelésben,de biztosítja a termeléshez szükséges feltételeket AMERIKAI infrastruktúra: -fő képviselője:Hirschmann(bevezette a „háttéripart” a közgazdaságtanba.) –infrastuktúra:olyan szolgáltatás,amely nélkül a primér,a szekunder és a tercier ágazatok nem tudnának működni (primér:termelés,szekunder:feldolgozás,tercier:szolgáltatás) –fejlettebb

infrastruktúra beruházások NÉMET infrastruktúra: -fő képviselő:Jochinsen –3 kategória:  anyagi(berendezések,felszerelések,létesítmények) -államigazgatás,oktatás(szociálpolitikai része) -energiaellátás -szállítás(közlekedés) -kommunikációs felszerelések  létesítményi(intézményi:normák,módszerek,eljárások,szervezeti háttér) személyi(ember fizikai és szellemi tevékenysége) Szociális területek:a ’60-as évekig az infrastruktúrával nem foglalkoztak,csak a ’70-es évek közepén következik be változás: okok:-az állami-politikai vezetés csak a termelés technikai feltételének biztosítására törekedett -nem fordítottak figyelmet az emberre -tőkeszegénység 1978.Mo 21 helyen volt-fejlesztettek,de nem eléggé ~jellemzői: -több termelési ciklus –több folyamat érinti,s több társadalmi-gazdasági folyamatra gyakorol hatást –hálózattá szerveződik –nem zárt kategória –permanens városrendezés

–környezet-természet védelem –meghatározott színvonal –volumene vegye figyelembe az adott terület természeti és lakossági igényét -zsúfoltság kialakulását gátolja –aránytalanságok csökkenését hozza –ösztönöz a területfejlesztés és a termelőrész összekapcsolása -térbeli szerveződés-lokális(adott tájegység,telepítés elégíti ki) -mikroregionális -makroregionális –hálózati szerveződés ~funkciói: -a termelés -az elosztás –a fogyasztás segítése ~ismertetőjegyei: gazdasági -nagy összeg kellköltséges –lassú megtérülés,tőkeigényes kockázat –fogyasztási szuverenítás –dotációs jelleggel működik az elosztása ~fajtái: termelői 1.anyagi 2.nem anyagi műszaki -létesítmény oszthatatlansága -hosszú élettartam -heterogén jellegű hiánya szolgáltatás (pl.lakossági és termelői igényt egyaránt kielégít) -az elemek között kölcsönkapcsolat van TERMELŐI 1.Anyagi: -a közlekedési

rendszer,a létesítményekkel együtt -villamosenergiarendszer -telefon és hírközlés -vízellátás,szenyvíztisztítás -munkafázisokat kiszolgáló tevékenység 2.Nem anyagi: -tervezőintézetek -kutatóintézetek,laboratóriumok -szakképzés -egészségvédelemmunkavédelem,munkásvédelem intézményi -deficites üzemelés -tervezése,működtetése, ellenőrzése az állam feladata -piaci ár hiányzik(egységes alku van) fogyasztói(szociális,lakosság szolgálata) 1.anyagi 2 .nem anyagi FOGYASZTÁSI 1.Anyagi: -lakás -helyi közlekedés -távfűtés -kereskedelmi és vendéglátóipari egységek -egészségügyi ellátás -közbiztonság -honvédség -speciális iskolák -szakmúzeumok,szakkiállítások, nemzetközi tapasztalat csere ~szerepe: -a már meglévő ipari és kereskedelmi vállalatok működése felvételeinek biztosítása –az élethez szükséges feltételeket biztosítja –a kormány gazdaságpolitikájának megvalósítása –biztosítja

az új beruházáshoz szükséges feltételeket –foglalkoztatottság(élőmunka) ~típusai: 1.Ipari park –kb. 200 ha –pl.Nagy-Brítannia –az állam a tőke becsalogatása érdekében odatalapíti az infrastruktúrát –nagyobb tőkések:megveszik a területet –kisebb tőkések:bérlik a területet 2.Ipari övezet –az állam csak a terület elrendezését vállalja –pl.Franciaország ~veszélyek: -nem megfelelő helykiválasztás(pl.messze a várostól-Mexikó,USA) –túlberuházás(nagyobb kapacításra épít-SZU,USA) –tervezési hiba(közlekedés,ipari kibocsátás) –nemzetvédelmi veszélyek ~hatása: -indukációs-stimulációs hatás –integrációs hatás(egyes elemek együttes hatása,nemzetközi társadalmi munkamegosztás feltétele) -hatékonyságnövelés –életszínvonaljavítóhatás Az infrastruktúra fejlesztésének hazai gyakorlata Nemzetközi összehasonlítás: a ’70-es évek végén 26 országból Mo. a 21helyen állt,ami nem kiemelkedő.Ez

lényegében nem változott,a viszonylagos fejlesztés nem hozta be a lemaradást.Mo a „maradék-elv” alapján a beruházásokra szánt összeget a termelőszférára fordították.A tőkehiány és az eszközhiány miatt nem volt dinamikus fejlődés Egyensúlyhiányos fejlődés –a fejlett országok 50-60%-ot fordítottak infrastruktúrára –Mo.-30-40% között ingadozott –az ipar és a mezőgazdaság fejlesztése a lemaradás növekedését vonta maga után-a növekedés üteme kedvezőtlen volt –USA-az aktív keresők 70%-a az infrastruktúra területén dolgozik (ilyen még:Hollandia,Belgium-55-70%) –Mo.-a humán erőforrás ezen a területen alacsony-30-40% -a rendszerváltás után nem volt pénz az infrasrtuktúrára,csak az iparra –az utóbbi években központi helyet kapott az infrastruktúrakutatás-a komplex infrastruktúrális rendszer kialakulására –speciális szakemberképzés Területi szerkezet A II. világháború után az ország

tőkeszegény,bár egyes helyeken maradt annyi az infrastruktúrából,hogy a termelési kapacitás nem tudta kihasználni. Kiemelt területek,újabb termelőegységek telepítésetúlzsúfoltság Fontos iparágak:szén-és bauxitbányászat - feldolgozás Ipari térségek:Nyugat-Dunántúl(Baranya,Veszprém,Komárom) Északi-középhegység(Borsod) Budapest 1963-ban fordulat következett be,Budapest erőteljes fejlesztése(minden iparág jelen volt-a beruházás nagy százalékát vitték Bp-re-infrastruktúrafejlesztés a megyék rovására) 1965-től a vezető szerepet Fejér,Csongrád,Komárom,Baranya és Veszprém veszi át. 1985-ben néhány megyeszékhelyet fejlesztettek,de még mindig a fővárosé a vezető szerep. A rendszerváltás után Budapest szerepe csökken és az alföldi megyék is lemaradnak.Az állam szinte teljesen kivonul a lakásépítésből.Változások a települések infrastruktúrájában Az infrastruktúrális szinteken kellett változtatni: alapszintű

ellátás-8-10 településen belül(tej+kenyér,iparcikkek,oktatás,eü.ellátás) középszintű ellátás-kisvárosok(kórház,középiskola) felsőszinű ellátásmegyeszékhelyek(színházak,főiskolák) Figyelembe kell venni az érdekeket,egy hálózatnak több igényt kell kielégíteni. Életmódváltozás: -társadalmi élet színhelyei –kevés gyermek-kevesebb bölcsőde,óvoda,iskola –sok az idős ember-nyugdíjasok(kevés pénz) –szociális gondozókra,intézményekre van szükség –lokális+térségi igényeket is figyelembe kell venni Piacgazdaság infrastruktúrája (napjaink fő problémája) A kiépült létesítmények és azok produktumainak hasznosítása –fogyasztók(közvetlenül) -termelői szféra kritériumok: -műszaki színvonal –végső kereslet-a termelői erők mit kötnek le kategóriák: anyagi természetű infrastruktúra bázis:közlekedési hálózat + hírközlés rendszere + energiagazdálkodás  sajátos

szolgáltatás,minden igény kielégítésére alkalmas -fogyasztói -termelői igények -speciális az infrastruktúra helyhez kötött-a fogyasztás ,a szolgáltatás helyileg egybeesik a piacgazdaság infrastruktúrája -technikai,technológiai osztottság -tőkeszegénység -alacsony megtérülés -állami tulajdonban vagy állami ellenőrzés alatt Beruházások: -általános ráfordítás javak:az anyagi infrastruktúra fejlesztését hozza sokoldalú szükséglet kielégítésére volumenük függ a terület,az üzem,a vállalat,a népesség nagyságától. –társadalmi munkamegosztás –szaktudás –speciális ráfordítás nyersanyagok,segédanyagok,melyek bekerülnek a termékbe jellemzők: az intézményi infrastruktúra a piacgazdaságban is keretet alkot -belül a gazdálkodó egységek egyénileg tervezik meg másokkal együttműködve, a terveket megvalósítják-munkamegosztás -teret ad ahhoz,hogy nemzetek esetén hasznos,azonos termékeket

állítsanak elő,azonos minőségben -korlátozza az egyéni(az infrastruktúra korlátlan) -jogi normák kialakulását is fejlesztik -milyen a háttér célja:olyan helyzet teremtése a gazdálkodó egységek számára,amely bizosítani tudja az azonos tényezők értékelésének azonosságát (optimális helyzet) a személyi infrastruktúra a rendszerváltás után alakult ki -emberek száma,munkaerejük tulajdonságait -milyen mértékben képes egy ember közreműködni a gazdasági fejlődésben -területi elhelyezkedés az ágazatokon belül motiválja funkciók: -munkamegosztásban bekövetkezett változásigény:vállalkozói-vezetői réteg kialakulására -fizikai szakképzetlen munkaerő,betanított munkások-ismerethiány miatt irányított munkára alkalmatlanok,munkába állásuk költségesebb -kvalifikált munkaerő-speciális képzés -nagy fontosságú munkát képzők-hosszabb képzés -igazgatási funkciók:rendelkezések korrekt betartása,nem közvetlen

fizikai munka -tanítási funkciók:tudás,gondolkodókészség átadása -tudományos funkció:szervező,kutató,kísérletező tevékenység(alap és alkalmazott kutatás:magasabb termelékenység) -gazdasági,jogi,irányítási rendszer:gazdaság,politika alakítását segíti elő,saját érdekű tevékenység Energia-és vízgazdálkodás Az energiapolitika mindenütt a gazdaságpolitika központját jelenti(Mo.-on) a gazdasági növekedés extenzív jellege miatt-hoszú távon az energiapolitikát is a növekedés igénye határozza meg-és nem a termelékenység és a hatékonyság. Egy lehetséges energiatermelési stratégia kidolgozásának társadalompolitikai általános szempontja cél rendszer elérése pl.Mo-on 4évenkénti kormányváltás gazdaságpolitikai a nem megújuló jelleget figyelembe kell venni gazdasági struktúra merevségét helyettesíthetőség előtérbe komplex hasznosítás kerülését Kérdés:az igény kielégítése hazai vagy import

forrás legyen-e? Feltétel:a hazai termék olcsóbb legyen az importnál Figyelembe kell venni biztonság (miből teremtem elő a devizát az importra) piaci árarány export elhelyezhetőségét az export-import tartalmát Működéshez elengedhetetlen: -változékony nyersanyag-és energiastratégia –rugalmas feldolgozóipar és vertikum –korszerű információ-rendszer és értékelemzés Energiapolitikát befolyásoló tényezők: 1.gazdasági fejlettség és szerkezet 2.energiahálózat ellátottság és változatosság 3.nemzetközi kapcsolatok Kidolgozás mindenütt az állam feladata.Jelen van az ágazati és csoport érdek isTekintettel arra,hogy az energiaellátás a gazdaság valamennyi ágazatára hatással van,jellemzően tényezőként is értékelik-mert minden produktban jelen van. ENERGIA Az energiaellátás értékelésének szempontja: Energiahordozókkal való ellátottság –igény milyen arányát fedezi a hazai forrás –korszerű energia termelési

technológia részére van-e megfelelő energiahordozó –lehetséges-e a termelés fokozása Magyarországon: -a hazai forrás az igény 50%-át fedezi –megfelelő forrás nincs –a termelés fokozását a geológiai adottságok nem teszik lehetővé Energiaellátás bizonsága Magyarországon (kísérletek) –egyoldalúság volt jellemző (import 85%-a a FÁK,beruházás 100%-a a FÁK-ba-kitermelés) –Jugoszlávián keresztülbizonytalan az Adria olajvezetéken az arab olaj érkezése kisebb import 15%-ánál –vilamosenergia-hálózat csupán lokális jelleggel kapcsolódott az osztrák hálózathoz,1992ben megszűnt Energiatakarékosság gazdasági szabályozása –Magyarországon az energiafelhasználási ráta 35-40%-kal magasabb a fejlett országoknál (az adott produktumnál ugyanaz a ráfordítás) -1 főre jutó felhasználás is elmarad a fejlett országokénál –mindez azt jelenti,hogy nemcsak pazarló a felhasználás,hanem olyan termékek előállításában

„hasznosul”,ami kis gazdasági értéket képvisel Korszerű,megújuló energiahasznosítás –fejlett országokban az igény 15-20%-át adja az atomerőmű(élettartama50-60 év) –viilamosenergia termelésból az atomenergia részesedése: Franciaország-74,5% Németország-33% Svédország-46,0% Japán-23,0% Svájc-43% USA-21,0% -Magyarországon ez a részesedés 48,9%-os Atomenerőmű bővítése nem gondolhatunk.Uránbányászatot beszüntettük,valamint a beruházás költsége is magas. –Fejlett országban a megújuló energiahasznosítása hangsúlyosabb(Magyarországon ennek nincs hagyománya) –Vízenergia részesedése 1%-a és a Bössel is csak a termelés 56%-a -A nap,a szél ,geometrikus forrás és a bioenergia hasznosítása elenyésző.(Közepesnél is gyengébb e téren a helyzet) Biológiai-és hulladékanyag-felhasználás feltétele technika megfelelő mellett helyi szükséglet kielégítésére alkalmas gazdaságpolitika Magyarországon nincs

berendezés és az agrárszektor átrendeződése is szükséges lenne - nincs alkamas anyag sem a nagyüzem hiánya miatt, ipari és háztartási szemét sincs. Környezetvédelmi szempontok -Magyarországon a helyzet kedvezőtlen szén,import kőolaj kéntartalma magas légszennyezés -az igény kielégítése megelőzi a környezetvédelmi követelnényeket Energiagazdálkodás vitatott kérdései-megoldás lehetőségei (hosszútávú érvényes koncepció még nincs) szénbányászat veszteséges üzemek bezárása célszerű méretek kialakítása import gond: -magas kéntartalom -szennyezi a környezetet -drága lignit dúsítással és meddőtelenítéssel hasznosítható gond: -külszíni,a környezetet tönkreteszi -önköltsége magas(elmaradt haszon) -az erőmű szennyez-pernyét szór -borvidék megsemmisült szénhidrogén forrás bővítése importtal -kombinált célú gázturbinás megoldás előnye:környezetbarát,többféle anyaggal üzemel

gond:nyersanyagelőállítás -hazai termelés csökkenése -import bizonytalan -stabil importbővítés kell atom 24 országban 423 működő,83 épülő blokk van a világ villamosenergia termelésnek 20%-át adja -műküdő 60% -épülő 70%-,nyomott vizes tipusú (Paks is!) –felmérés:a lakosság véleménye • jelenét és jövőjét így tudja elképzelni: Japán,Franciaország,USA,Dél-Korea • csak a jelenlétét fogadja el:Svájc,Spanyolország • ’90-es években tervezték:Chile,Indonézia • lemondott a létesítésről:Ausztria,Olaszország • Magyarországon:47,7% akar,42,3% nemet mond,10% nem tudja –objektív tájékoztatás kell gond:-katasztrófaveszély (1979-Izland,1986-Csernobil) -hulladékelhelyezés -terror bázisa is lehet előny:-nem szennyez .-20-25%-kal jobb a hatásfoka a hagyományosnál -gazdaságos:1 kwóra atom szén 2,2x,olaj 1,7x kerül többe,mint az atomenergia geotermikus forrás-nagy jövője van -több lépcsős hasznosítás

Új-Zéland,Japán,Olaszország,Izland,Magyarország -megújuló energiaforrások Magyarországon: -vízi(max.6%):Bős-Nagymaros –napkollektor (csak házartási)-kiépítése drága, változékony hasznosulás,kevés napfény -biológiai-biomassza(gabona,szalma,kóró hulladék) előnye:-évente újratermelhető -elmarad a tarlóégetésből fakadó tűzveszteség -kevesebb műtrágya kell-tarack beforgatás -nincs kén és salak gazdaságosabb: 1t lignit-5-6 giga joul energia 1t szén-10-11 - II 1t gabona-szalma-13 - II Összegzés:Probléma Magyarországon az energiagazdálkodásban -erőteljes imp.függés -a gazdaság energiaigényes -az energiapolitika lényege az ellátás biztosítása -egyoldalú nemzeti oruentáció Energiaszektor –nagy tömegű tőkekoncentráció –gazdaság működőképességének alapja –lakosság életfeltétele –privatizációja nagy körültekintést kíván kockázat: vitatott 51%-os külföldi részesedés veszélye: szükség van:

-túl magasra emelik az árakat -mert az ország tőkeszegény -leállítanak részeket v. –energiaszektor egy része elavult, saját terméküket hozzák továbbfejlesztendő védekezés: állam kontrolálja egy szintig az árakat VÍZ-mint természeti erőforrás Új szemlélet már nem szabad jószágszabályozni kell szennyezetta fejlődés gátjavédeni kell a fejlődés a nagy termelékenységű technológia irányába kell vinni mennyiben sikerült a hidrológiaiadottságokat a Szerepe a gazdaságban függ fejlődésbe állítani adottságok hogyan illeszthetők a gazdaság monetáris rendszerébe erőforrás értékétől Jelentőssége függ hasznosítási vertikum értékétől igénybevétel externális értékétől Hasznosítás ellentmondása Értékelés igény nő népesség életszínvonal erőforrás korlátozott mértékű növekedésével jelennemzeti vagyon részeként=monetáris érték távlatihidrológiai adottság-távlati optimális

igénybevételének mértékét,szerkezetét határozza meg Felhasználás függ: -technikai színvonaltól –gazdaság szerkezeti arányától –gazdaság mechanizmusától –társadalmi formáció jóléti törekvéseitől A Föld vízkészletének csak kis része vesz részt a termelési körforgásbanmegújuló készlet elosztása egyelőtlen. Használati értékjellege-egy részét a társadalom elhasználja,de remélik a pótlást értékhordozói:-népesség -ipar és mg. –üdülés -gyógyászat -fűtőelem minőségi tal.-i Nemzeti vagyonba való figyelembevételt nehezíti:-nincs teljes piac -ára nem tükrözi a valós értékét Készlet hasznosítási irányok:-víz termelés és szolgáltatás -szennyezőanyag befogadása -hévízhasznosítás-üdülés -termőhelyi adottságok(hal.nád) -hajózás,energia Ipartelepítés Makroökonómiai tényezők-az ipar egészére vonatkozik Mikroökonómiai tényezők-az adott üzemre hat Az ipartelepítés nem

választható el az adott terület gazdasági struktúrájához.A régi és az új iparágak közötti kapcsolatnak két oldala van.Lehet egymás fölé és mellé rendelésről beszélni. Az ipari termelés feltételei,telepítési tényezői társadalmi gazdasági műszaki természeti 1.A telepítés függ tényezőktől. termelőerők térbeli megoszlására a többi gazdasági ágazatra népességre településre. 2.Hatással van 3.Az iparágak közötti kapcsolat két oldala egymás fölé helyezés funkcionális e gymás mellé helyezés termelési bázist alkotó lehetősége az iparágak jellegétől függ pl.textilipar,fonás,szövés,varrás kiegészítő domináns ág dinamikus (vezető) lakossági igény véletlen termelési t apasztalat munka tárgya szilárd kéreg munka színtere ásványkincs-nyersanyag tényleges felhasználás domborzat távolság Természeti tényezők területnagyság energia szállítási útvonal termelési folyamat tényezője

nyersanyag technológia folyamatban víz energiahordozók 4.Telepítés tényezői népesség munkaerő fogyasztó Társadalmi-gazdasági tényezők nagytömegű betanítható szakképzett ipar extenzív szakasz indirekt integráció vándormozgalom rendszeresen előforduló ágazat vásárlóerő termelő-fogyasztás lakossági igény szállítási költség-nyersanyag és késztermék aránya kooperáció lehetősége hitel állam által meghatározott tényezők vám kedvezmény adó fogyasztópiac nyersanyagforrás közelsége -nagy a fajlagos felhasználás fogyasztói piacra-a felhasznált súlya kisebb a készterméknél semleges -anyag és késztermék súlya közel azonos szállítás Ipari fejlődés hatására fejletlen területek aránytalansága, fejlett tipusai kialakulása összefüggő terület területi koncentráció szerkezeti nagyváros egyoldalúság fejletlenség 5.A megoldás függ az aránytalanság típusától Lehetőségek Túlzott

koncentráció esetén Szerkezeti egyoldalúság esetén összefüggő terület egyoldalú ágazat foglalkoztatás h elyett komplex javítása szerkezet kialakulása nagyváros Fejletlenség fejlesztés legaktívabb része elmaradott térség fejlesztése decentráció ipar helyett tercier ágazat fejlesztése szatelitvárosok kialakulása gond t elephelyi kötöttség hiányzik infrastruktúra képzett kooperáció munkaerő 6.Lényeges követelmény A fejlesztés országosan szükséges legyen A fejlesztés időszerű legyen 7.A gazdasági fejlődésnek két szakasza van differenciálás nivellálás közöttük a fordulópont megválasztása eddig lehet differenciáltan fejleszteni aránytalanság előidézése nélkül Ipar fejlődése Magyarországon Az iparosítás folyamata és következményei az extenzív fejlődés szakaszában 1.szakasz 1950-1960 Folyamat –kezdetben igen magas,majd mérsékeltebb a növekedési ütem bázisa új munkaerő bevonásával

–mennyiségi termelési célok,főleg autark tipusú (önellátásra berendezkedő) fejlődés volt jellemző Gazdasági hatás –a gazdasági struktúra gyors változása –erőltetett beruházási politika,sok új üzem -lassan növekvő termelékenység,nem kielégítő gazdasági hatékonyság Társadalmi hatás -gyors változások a társadalmi és foglalkoztatási szerkezetben az ipar javára Egyéb hatások –rendkívüli mértékű migráció a kevésbé fejlett területekről nyugat és észak felé az iparosítás színterére –az utóbbiban gyors urbanizáció,de egyes helyeken,mint Budapesten,a zsúfoltság előidézése Az iparosítás folyamata és következményei az extenzív szakaszból az intenzívre való átmenet idején 2.szakasz 1960-1968 3.szakasz 1968-1973 Folyamat - (2.) mérsékelt növekedési ütem,a termelésbe kevesebb új munkaerő bevonása,egyes vidékeken még fennmaradó extenzív növekedés - (3.) az importhelyettesítést részben

felváltó exportorientált fejlesztés Gazdasági hatás -a gazdasági szerkezet lassú átalakulása(Mo.-ipari agrárország) -kevesebb új ipari beruházás,a nagyobb hangsúly a meglévő üzemek rekonstrukcióján,bár a termelékenység növekedése még lassú,de gyorsabb a korábbi szakasznál -javuló gazdasági hatékonyság Társadalmi hatás -lassulás a társadalmi és foglalkoztatási szerkezet átalakulásában,de még mindig az ipar javára -az urbanizáció folytatódott Egyéb hatások - (3.) csökkenő migráció - területileg kiegyenlítettebb urbanizáció - az infrastruktúra fejlesztésének meggyorsulása Az iparosítás folyamata és következményei az intenzív és szelektív fejlesztési időszakában 4.szakasz 1973-1980 5szakasz 1980-1989 Folyamat - (4.) alacsony növekedési ütem a növekedést fedezi a t ermelékenység növekedése-az ipari létszám csökkenése - (5.) főleg exportorientált ipari fejlesztés Gazdasági hatás -az új ipari

beruházások száma minimumra csökkent -a fejlesztés döntően a meglévő üzemek technikai és gyártmányszerkezeti változásaira irányul -a termelékenység növekedése meggyorsul,javuló hatékonysággal Társadalmi hatás -a foglalkoztatási szerkezet további változása -a tercier szektor erősödése Egyéb hatások -a migráció erősen lecsökken,a városfejlődés elválik az iparosodástól Iparosítás a rendszerváltást követően 6.szakasz 1989-1996 7szakasz 1996Folyamat -a növekedés jelentős visszaesése,majd lassú emelkedése -nagyvállalatok szétesése,majd újak létesítése -nehézipar és bányászat csökkenése,bezárása-presztizs csökkenés -számottevő munkanélküliség -vállalkozások sikere és kudarca -stagnálás,1996. 2 Felétől minimális növekedés Gazdasági hatás -külföldi működőtőke beáramlása(15 milliárd USA $ felett) -gazdasági-iparági szerkezetváltás.Bedolgozás ezekbe az új ágazatokba (autógépgyártás)

termelékenység,versenyképesség nő,ipari exportból 10%-ról 79%-ra nőtt a részesedés -28 városban ipari övezet vagy ipari park-nyitottság nő -kisvállalkozások részbeni erősödése Társadalmi hatás -foglalkoztatási szerkezet javítása.Rejtett munkanélküliség nő,nyilvántartott munkanélkülisminimális csökkenése -kvalifikált mumkaerő iránti igény növekedése -életszínvonal széles rétegnél romlott vagy stagnált Egyéb hatások -piacvesztés 0,43-0,26 -infrastruktúra fejlesztése -kommunikációs lehetőség kibővülése -migráció alacsony -városfejlesztéshez nincs fedezet -feketegazdaság jelentős fogyasztási termékeket gyárt,ezek nem versenyképesek -fontos exporttőreink újra integrálódnak a világba -a piaci verseny kérdése megoldatlan -szakmai érdekvédelem működése még elfogadásra vár Iparágak versenyképességét meghatározó tényezők A munkaerő Versenyhátrány menedzsment ismerettel és alkalmazásával

kormányzati segítséggel szakmai kultúrája párosulva szakképzettsége bérszínvonal,ha megtakarítás érhető el működőtőke befektetésével(autóalkatrész) és a munkaerő intenzív ágazatokban(textilipar) finanszírozásnál saját forrásképzés működés hatékonysága működési finanszírozás terheivel különösen kis és közepes vállalatoknál-tőkéhez jutás feltételei összefügg technológia nemzetközi összehasonlításban közepes megújítását,fejlesztését tőkehiány korlátozza K+F terén a multinacionális vállalatok lépéselőnyben vannak információhiány -a hazai tulajdonban lévő vállalatokat érinti A hazai versenyt importversny kereslet visszaesése fölös kapacítás nemzetközi tendenciára árakra keresetek alakulására tőkéhez jutás lehetőségére piaci szereplőkre vonatkozóan indukálja hozzájárult a szektorok többségében alacsony szereplők kooperációs készsége és az iparági önszabályzás,

(magas a fekete és a szürkegazdaság, valamint a kereskedelem aránya) ez rontja az eredményességet és az alkupozíciót az alakuló kiskereskedelem felé korábban kiemelkedő figyelmet kapott szektorok presztizse csökkent Megfigyelhető tendenciái működőtőke-befektetés húzóerő a versenyképesség terén a kormány részrehajló a hazai vállalatok rovására az átalakult (vegyes)vállalatok agresszívabb piaci magatartásukkal hatékonyabban birkóztak meg a kihívásokkal Tér és a társadalom kapcsolata Kettős viselkedés-az ember magát távol tartja az idegentől Mindenkinek szükséges,hogy legyen olyan terület,aholjól érezheti magát.Nagyvárosi (dinamikus) élet,érintetlen természet,lelki nyugalom.Társadalmi szinten az a jó hely (lakóhely,környezet),amely a 3 dolgot kielégíti.De így egészben nincs ilyen környzetSokáig arra törekedtek,hogy maguk számára ehhez közelálló területet biztosítanakharcolnak érte.Ma már a jó hely nem nyílt

erőszakkal szervezhető meg,a piacgazdaság nagy szerepet játszik.Elválasztunk külön területeket,amelyeket birtokolni szeretnénk,lehatárolás,birtokhoz jutás szabályozása.Minden településnek megvan az a sajátossága,hogy más-más feltételeket biztosít.Nem mindegy,hogy központi helyen vagy periférián lakunkMindenki jó helyen szeretne lakni,de ez nem mindenkinek adatik meg.Függ a pénztől,saját szemléletünktől, általános műveltségünktől.Érdemnek megfelelően van akinek jó,van akinek rossz jutBizonyos munkamegosztásnakkell kialakulni,mert semmi sincs következmény nélkül. Így jön létre a társadalmon belüli csoport: -együttműködést,integrációt magába foglaló –ellentéteket,konfliktusokat testesít meg Egyik sem zárt kategória.Ennek a szándéknak legitimnek kell lenni(=el kell fogadni) Alapja lehet:-vallási hovatartozás -tulajdonviszony A modern társadalmakban egyre inkább eljutnak oda,hogy a teljesítmény legyen a mérce.Ez

sajátos piaci háttérrel alakul ki.A piaci elv sem tud abszolút tisztán érvényesülniA központtól,a telephelytől való távolodással hátrányosabb helyzet alakul ki.Egyenlőtlenségek teljesen soha meg nem szüntethetők,csak csökkenthetőek.Ennek kifejezője a szolgáltatás igénybevételével jelentkezik.A szolgáltatók legjobb szándék mellett sem tudják biztosítani az igények kielégítését.modern társadalmakban a középréteget célozzák megEzt veszik bázisul figyelembe.Ez az adott térség további életét befolyásolja Kell egy stabil rendszer,mely alapján hierarchikus rendben tudnak helyezkedni.Csak a nyílt rendszerek életképesek.Alapja:-állandóan érinti az embert,közösséget Kölcsön kapcsolatban egymással tudják kordában tartani.Kettős hatással tudjuk pozitív irányba mozdítani. Ma életünket pozitív és negatív hatások sora éri.Egyes térségek a fejlődés során,ha a perifériára is kerültek,akkor se kelljen ott

leragadniuk.Van,hogy az emberek olyan helyet keresnek,hogy minél távolabb kerüljenek a perifériától.Pla fiatalok a centrumhoz sorolható helyre mennekkomoly társadalmi mozgásegyes területek elnéptelenednek ill.elöregedés lesz jellemző,infrastruktúra visszaesik ill. romlik az életfeltétel isHa az anyagi helyzetünk javul,jobb helyre költözünk,akár elővárosba is.Deklassszálódás esetén a társadalmi helyzet csökken. Befolyásoló tényezők: -földrajzi távolság életfeltételt bizosító terület –kötődés a települések hierarchikus rendjében való elhelyezkedéshez,gyengébb minőséget is itt keres,mert ezt ismeri A jó és a rossz közötti távolság leszűkíthető.Általában a 3 és 4 lakás vagy településcsere a modern társadalomban. A modern árutermelés:ismeretet mindig bővíteni kell.Piac:kereslet-kínálat erős befolyásoló hatása.A modern kor termelőüzemeiben gyorsan elsajátítható folyamatok a jellemzőekMai

gazdaságban:”többet,nagyobbat,gyorsabbat” igény jelentkezik -munkanélküliség:a modern gazdaságra való átállás következménye -strukturális munkanélküliség -konjukturális munkanélküliség:ha a gazdasági növekedés ciklusa hullámzóan valósul meg rejtett munkanélküliség forrása,háttere is. A gazdasági szerkezetváltás mindenképpen jelen van.A munkamegosztás egyik vetülete a specializálódásvan szerkezetváltás,de kialakulhat egy olyan helyzet,hogy olyan iparágak jönnek létre,amelyeknek munkaerőre van szükségük.Konkrét fizikai kapcsolatokra van szükség.Közlekedés,hírközlés fejlődése fontos! Speciális szakismereteket igényel,állandóan karban kell tartani ismereteinket. Agyigényes ágazatok←ide az ezt szolgálni tudó emberek kerülneklakóhely és munkahely szétválása jelentkezhet egy kis térségen belül is.Piacgazdaságnak szerepe van abban,hogy állandó mozgásban tartja a munkaerőt.A pénzügyi szektor szerepe

számottevően nőttfővárosban,megyeszékhelyeken,mindenhol.A rendszerváltás után a pénzügyi intézmények száma 10-szeresére nőtt.A biztosítótársaságok nem fértek be a nagyvárosok centrumaiba,kijjebb kerültek.A nagy utazási irodák igyekeznek a városok központjaiban elhelyezkedni. Munkanélküliségi sorrend:Sopron,Siófok,Budapest,Keszthely,szentendre,Balatonfüred, Budaörs,Kaposvár, Szombathely,Pécs A munkanélküliség legkevésbé érintette Sopront és területét:2,9%,Pécsen 6,5%,a legmagasabb a munkanélküliség Szerencsen(31,2%) és Polgáron(25,5%).A munkanélküliséget befolyásolja az adott térség gazdasági fejlettsége,helye,lokális ipari adottsága.600 ezerrel csökkent a munkaképes korosztályok létszáma.A közlekedés és a hírközlés itt is meghatározó szerepet játszik.A falun élő ember is bizosítani tudja a városi élet előnyét és hátrányát isA modern város tehát nyitottabbá vált.Nem szükséges,hogy a munkahely

helyben legyennagyvárosban kora reggeltől késő délutánig nagy a nyüzsgés.A faluban ez fordítva van Urbanizáció 3 kihívás a rendszerváltás után: -a gazdasági csőd kezelését,a stabilizáció kialakulását jelenti -egyértelmű tervgazdaságból a piacgazdaságba való átvezetés –folyamatos modernizáció az egyedi tevékenységben Gazdasági térben működik:területszemlélet kialakulásaköltségbefolyásoló szerep Együttműködésre van szükség a kis területek előrelépéséhez. Az EU-hoz való kapcsolódás: Alkamazkodni kell két programhoz: -stratégiai program:a térség lehetőségeit kell feltárni -operatív program:tőkéhez való hozzájutás feltétele ill. a felhasználás szigorú ellenőrzése Állam,önkormányzatok,vállalkozók együttműködése Tulajdonviszonyok Önkormányzatok:közigazgatást szétaprózta-nem tartható fenn,áttekinthetetlen,regionális központok kialakítását tervezik

Urbanizáció:társadalmi,gazdasági folyamat,mozgatóereje:pl.a társadalmi termelésben érezhető differenciáltság. A társadalmi munkamegosztás sok mindenben kifejezésre jut.A termelésen keresztül települések hierarchikus rendjével is összefüggésbe hozható. Két alapvető településtípus: város és falu-a nemzetgazdaság egészét átfogja.Az ipar általában a városokban jellemző,a mezőgazdaság a falvakban.De ez a kapcsolat nem determinált,a város előbb alakult ki, mint az ipar.A kapcsolat egyértelmű,de nem kizáróA foglalkozáscsreével is szoros kapcsolatot mutat.Koncentrációs folyamatok jönnek létre-a nem mezőgazdasági foglalkoztatásúak áramlása a városba (ipar,kereskedelem) az általános fejlődés részeként jön létre. Városiasodás:mennyiségi változás Városodás:nő egy országban a városok száma,és nő a városban lakók száma.Az urbanizáció tartalmilag magába foglalja az adott térségben élők életkörülményeinek

javulását,tehát minőségi változást.Városodás adja az alapot,amin a városiasodás kialalakulhat.Gazdaság fejlettségének igen nagy szerepe vanFőbb életfeltételek adottak.Általános fejlődés,átalakulásDinamikusabban a nagyobb városok tudnak fejlődddni.A települések hierarchikus rendjéből következik,hogy több funkciót tudnak teljesíteni a nagyvárosok.Megindul egy koncentrációs folyamat a IIIvilág országai felé,de ott még alacsony az infrastruktúra.Az urbanizáció maga után vonja,hogy az ország különböző területein a fejlődés nem egységes∏aránytalanság-megerősödik vagy kialakul. Az urbanizáció Magyarországon A rendszerváltás előtti időszakra jellemző, hogy a modern ipar hiányzik. A foglalkoztatás struktúrája azonban fejlettebb volt.Az urbanizációs szint pedig elmaradt a gazdaság fejlettségétől is. A népesség foglalkoztatási szerkezetváltása gyorsabban valósult meg,mint a lakóhely szerkezetváltása.1945 előtt

inkább az agrárszférához,közigatáshoz kapcsolódott a várossá válás (extenzív fejlődés),1945 után fordulat következik be az iparosításban,a kitermelőipar,nehézipar,kohászat vette át a vezető szerepet. Az iparfejlesztés a vidéki környezetben valósult meg a kitermelőipar miatt:pl.Komló,Oroszlány,KazincbarcikaMegerősödni azok tudtak,akik más ipart is fogadtak:pl.Tatabánya,kazincbarcikaA fejlődés üteme hamar lelassult,munkaerő hosszú ideig rendelkezésre áll. Sajátos helyzet alakul ki:a beruházásra szánt összeg döntő részét nem az infrastruktúrára fordították,hanem építkezésre,gépekre használták fel. A településhálózatra furcsa tendencia jellemző: -amelyek fejlődni tudtak,hamar városi rangra emelkedtek -sok város elvesztette városi funkcióját: ⋅mezővárosok ⋅határmenti települések ⋅területrendezés által közigazgatási funkciójukat vesztett városok (SopronGyőr, KomáromTatabánya) Ezek a változások

együtt jártak azzal,hogy az urbanizálódás lassan tudott kifejlődni,frontális urbanizálódás a ’70-es évektől.Szerepe volt annak,hogy nem volt mindegy,hova telepítenek ipari településeketmaga után vonja a centrum funkciót.Kulturális centrummá is alakították ezeket a településeket Bizonyos elvek és módszerek alkalmazását nem lehetett figyelmen kívül hagyni: -természeti feltétel -ipari tevékenységnek hol van előéletecélokat meg lehessen határozni –célok megvalósításához milyen eszközök szükségesek Budapest kiemelt helyet foglal el.Ezért ez az időszak maga után vonta,hogy közigazgatásilag változtatni kellellenpólus. Komplex funkcióra képes városok:Győr,Miskolc,Debrecen,Szeged,Pécs Olyan centrumok kialakítására van szükség,amelyek arányosabb térszerkezetet biztosítottak.Ezek kialakítása ott volt lehetséges,ahol kedvező természeti adottságok,jó kooperációs kapcsolat,termelőerő megléte biztosított

volt.Növekedett a munkamegosztás az országon belül,az üzemek között is.A termelékenységet pozitívan befolyásolja,de negatív,hogy a bedolgozók önállóan nem képesek dolgozni,függenek a végtermékkibocsátótólalá-,fölérendeltség Következmény: -üzemek igényeit az infrastruktúra ki tudja elégíteni,ahogy kialakul a háttéripar,jobb elrendezésben kezdett kialakulni az infrastruktúra -ösztönözte a szakképzés előtérbehelyezését,megnövekedett a humán erőforrás -migrációt is maga után von (jobb munkalehetőség és életvitel reménye lakóhelyváltásra ösztönzi a lakosságot) -nem feltétlenül az ipar,hanem különböző funkciók ösztönzik az urbanizáció(’80-as évek) Sajátos területek alakultak ki,amelyek dinamikusan fejlődtek.Kezdetét vette a termelőerő és a termelés tömörülése. Települési koncentrációk:egy város körül kisebb,nagyobb településekkomplex gazdasági tevékenységre váltak alkalmassá.Az

infrastruktúra állománya a fejlődés gátjává kezdett válni. A ’80-as években felismerték,hogy differenciálni kell a lehetőségek és adottságok figyelembevételével.Térségek közeledését segítseIngázás visszaesett,lakóhelycsere következett be. Cél:improduktív idő csökkenése által magasabb ismeretekre tegyenek szert,így a munkaidőt is hasznosabban töltöttékállamnak is nagyobb bevétel.egy részét humán infrastruktúra illetve annak eszközeire fordították. Élelmiszergazdaság Két ágazata-növénytermesztés,állattenyésztés-a falusi területre jellemző,a többi a várookra-gépgyártás,élelmiszeripar. Urbanizáció jellemzői: -nagy városközpontok kialakulása és ezeknek a falusi környezetre való hatása –városi életvitel megjelenése –népesség koncentrációja a városi településekben –urbanizáció általános fejlődés részeváltozást idéz elő területi elhelyezkedésben,foglalkozási szerkezetben,termelés

térbeli rendjében és a termelés műv.-i keretében is kifejezésre jut.Változás az infrastruktúra állományában,szerkezetében,települések kapcsolatrendszerében. Nemzetközi tendenciák: -városnövekedés nem állandó –a város és a falu közötti kapcsolat szabályszerűen történik –különböző szakaszokat foglal magába:koncentráció-dekoncentráció A modern urbanizáció szakaszai I. Városrobbanás Gazdasági jellemzők -ipari forradalom -extenziv fejlesztés -a mezőgazdaság technológiai színvonala és a kereskedelem nő Települések -gyors nagyvárosi növekedés -tömeges migráció a faluból a városba (csak néhány nagyváros) -városiasodás elmarad a városodás mögött Időtartam -fejlett országokban18.szd végétől 1930-50 -Kelet-Közép Európa 19.-20szd -fejlődő országok 1960-napjainkig II.Viszonylagos dekoncentráció Gazdasági jellemzők -hangsúlyt kap az infrastruktúra -intenzív fejlesztés,modern iparágak telepítése

Települések -előtérbe kerül a városiasodás -van egy bizonyos elővárosi fejlődés-külvárosok -falusi településállomány modernizálódása Időtartam -fejlett országok-1960-as évek -Kelet-Közép Európa 1970-es évek -fejlődő országok-még nem érkezett ide III.Dezurbanizáció Gazdasági jellemzők -gyorsan nő az ipari tevékenység -húzóágazat a K+F -a foglalkoztatottak többsége a tercier ágazatban Települések -rurális(falusi) népességnövekedés -elővárosok megerősödése Időtartam -fejlett országok-1970-90-es évek vége -Közép-Kelet Európa nincs jelen -fejlődő országok IV.Az informatika urbanizációja Gazdasági jellemzők -csúcstechnológia elterjedése,robottechnika Települések -munkahelyi decentralizáció -egységes településrendszer -új központsor kialakulása Időtartam -fejlett országok-napjainkban Magyarországon a mennyiségi és minőségi fejlesztés nincs összhangban.A termelési koncentráció a népesség

koncentrációját késve követi.A területek közti aránytalanság felszámolása eltolódott,mert az összegek elosztása növelte a különbségeket. Rendszerváltás után -urbanizáció alatt a településhálózat egészét érintő változás értendő -előtérbe kerülnek a nem termelő ágazatok -a nagyvárosokban egyre kevésbé jellemző a termelési tevékenység,inkább a szolgáltatás,kreatív tevékenységek -továbbra is fontos a megfelelő gazdasági háttér,és a környezet helyzete,a gazdasági kapcsolatok jelenléte Globalizáció-urbanizáció A világgazdasági változások a városok által valósultak meg,s a városok közötti kapcsolatokat is átalakították.A 20század második felétől minden gazdasági fejlődés így hálózatban valósult meg.A nagyvárosok hierarchikus rendszert alakítottak ki a világban.Dinamikus volt a városi népességnövekedés(75 % városlakó)A világ évi népességnövekedése73 millió.A fejletlen országok

népességének szerepe:ők az olcsó munkaerő,amely olcsó termékeket állít elő,a fejlett országok felvevőpiaca. 1990-ben a világ népességének 10%-a volt a megapoliszok lakója(New York, London). 2000-ben 28 megaváros van –22 a fejlődő országokban. A megavárosok funkciói: -a világ gazdaságát meghatározó gazdasági funkciók itt tömörülnek -a világgazdaság irányítása A világvárosok funkciói: -a politikai hatalom központjai -kereskedelmi,pénzügyi,szállítási,hírközlési,kulturális központok -a világpiachoz igazodva határozzák meg funkcióikat -nemzetközi szervezetek bázisai -népességtömörítő szerep Világvárosok hierarchiája 1.Friedmann után A központ országai Elsődleges London Párizs Rotterdam Frankfurt Zürich EURÓPA A félperiféria országai Másodlagos Elsődleges Másodlagos Sao Paulo Buenos Aires Rio de Janeiro Caracas Mexico City Singapur Honkong Tajpej Manila Bangkok Szöul Brüsszel Milánó Bécs

Madrid AMERIKA New York Toronto Chicago Miami Los Angeles Houston San Francisco ÁZSIA Tokio AFRIKA AUSZTRÁLIA Sydney Johannesburg 2.Thrift után Globális központok New York London Tokio Övezeti központok Párizs Singapur Hongkong Los Angeles Regionális központok Sydney Honululu Chicago San Francisco Dallas Miami + Nemzetközi központok-transznacionális szervezetek jelenléte,egymást kiegészítő termékek jellemzőek Globalizáció következménye Avárosfejlődés a világgazdaság növekedésével hozható összefüggésbe.A városokba települnek a tőke intézményei,melyek hatásköre erősödik.Erős még a területi koncentráció,bővül a hírközlés.Bizonyos városok új funkciókat kapnak(BrüsszelEU)Globalizáció társadalmi hatásakulturális életvitel változásaA hírközlés lehetőséget adott az információ gyors áramlásárahálózati társadalom. Agglomeráció Kutatásával már régóta foglalkoznak,a telephelyelmélet első

említőihez (Dünen,Weber) kapcsolódik Kutatásuk bázisán jött létre az ún. térgazdaságtan,alapot adtak az agglomeráció vizsgálatához. 1.a gazdaság területi elhelyezkedését és elhelyezését vizsgálja, 2.a termelés fejlődéstörténetét és a fellépő összefüggéseket vizsgálja A településekre kiterjesztett térgazdaság az agglomeráció kezdete.A munkaerő, népesség,termelőtevékenység hol helyezkedik el.Az agglomeráció a területi koncentrációval kezdődik el.Települési agglomeráció:nehézipari területek,falvak összenövése,együttműködése.Kialakul egyfajta specializáció és egymásrautaltság,amely a rendelkezésre álló termelési tényezőktől és a közlekedés fejlettségétől is függ. Városfejlesztés függ:gazdasági és társadalmi tényezőktől is.A városok egyre több funkció teljesítésére képesek.Közös vonásuk:tisztában kell lenni a gazdasági adottságokkal.Kölcsönös kapcsolat alakul ki,területi

munkamegosztásnak nagy szerepe van,hat a térszerkezetre. Agglomerációs kutatás célja:olyan szerkezet kialakítása,ahol egyszeri ráfordítás,a folyamatos üzemeltetés,és munkaerőkihasználás jellemző.Az agglomeráció nem ismer országhatárokat,van nemzetközi méretű agglomeráció. Relatív agglomerálási fok:az agglomeráció területen egy gazdasági ág tömörülése.Ha ez magas nem ,akkor egyensúlytalanság van.Felveti a kérdést,hogy hol érdemes gazdaságilag fejleszteni.Satelit városok kialakulása-lakó-és munkahely Az agglomeráció megjelenései: 1.halmaz(egy nagyobb város és települések) 2.szalag(bányavidék) -központ -előváros(konurbanizáció-a népességen kívül fogadja a külső övben élőketoktatás,pénzügy) -környezeti gyűrű(pl.Érd-feladata,hogy bizonyos termékekkel ellássák a másik két részt) Ettől függ,hogy milyen nemzetközi szervezetet tud fogadni az adott térség,s milyen lesz az exportja.Magyarországon Pesten és

környékén alakult ki agglomeráció,Budapast a közigazgatási rendezés után 1,6 millió lakos,525,6 km2 .A konurbanizáció még mindig a főváros területén van.Népesség,közlekedés,természeti erőforrások függvényében öt nagyváros alakult ki.Most indult meg a gazdaság és az agglomeráció fejlesztése is Környezetvédelem I.AZ EMBER ÉS KÖRNYEZETE ~ : az élő és fejlődő elemek kölcsönkapcsolata,különböző tényezők határozzák meg a kapcsolatot.fontos,hogy ezek a tényezők milyen belső kapcsolatban vannak egymással.Nemcsak törvényszerű,hanem véletlen jelenségek(árvíz,földrengés) is vannak,melyek korlátozzák az emberi beavatkozás lehetőségét. A rendszer: -központja: az egyes ember,s hogy arra milyen hatással van a többi ember,illetve a környezet s ez fordítva. -környezet:minden olyan jelenség,amire az ember gyakorol hatást,s fordítvakölcsönkapcsolat A 20.század második felétől termeléscentrikus szemlélet-a

környezet védelme háttérbe szorul,mert nem a társadalmi,környezeti cél az elsődleges. II.KÖRNYEZET - 3 elemből áll: -forrás:minden,ami a környezetet alakítja(gyárak,közlekedési utak,Nap,háztartások)Erek különböző kibocsátásokat küldenek ki az intermedián közegnek -intermedián közeg:közvetítő rendszer(szél,folyó,hírközlési rendszer) -ember:befogadó-miközben befogad,arra törekszik,hogy a pozitív hatásokat erősítse,a negatívokat pedig csökkentse. Az ember tudatosan cselekszik-eltérő a szükséglete,s az eredményessége,s a megvalósítandó cél.A folyamatban alacsony szinten van a hatékonyság III.AZ EMBER FORRÁS IS -károkozó,minden természeti katasztrófánál nagyobb.Visszavezethető: a, az ember agresszív szándékára(háborúk,környezetpusztító eszközök-szennyezés) b, gazdasági érdekre(elsődleges a profit,a haszon.beruházás csak a termelőapparátusra fordítódik,a környezetvédelemre nem) c, ismeret

hiányára(a tudomány redményeinek hasznosításakor nem veszik figyelembe a jövőbeli károkat) d, kényszerhelyzetre(autók használata) A 20.században a demográfiai robbanást(200000fő/nap) urbanizációs robbanás követte: -a népesség nő,főleg a kevésbé fejlett országokban -városodás nagyarányú -a népesség 1/3-da nyomornegyedekben él -újra kirobbant a malária -évente 5 millió gyermek hal meg -nagy a népesség nemzetközi mozgása(Ausztrália-20% bevándorló,USA-sok bevándorló) IV.AZ URBANIZÁCIÓ HATÁSA mezőgazdaság kemikalizálása zaj-és légszennyezés(Tokióban van oxigénbelélegző állomás az utcán.Jelentős forrása volt a barnaszén,a fűtőrendszereket át kellett alakítani.Madrid és Olaszország a legszennyezettebb) gyors tempó,feszült életritmus,zajos közlekedés,betegségek lassabb gyógyulása balesetek(a városokban 4.a halálnemek között-1szív,2keringés,3daganatos betegségek szemét(meghatározó a műanyag

csomagolása,a szemétégetés tiltott a sósavgáz miatt,gond a szemét elhelyezése is-szemétlerakás:patkányok,por,kórokozók) V.FELADAT: A technika,technológia alkalmazásával járó tevékenységek pozitív és negatív jelenségeinek nyomonkövetése,a negatívumok csökkentése.Egyeztetve a jelen és a jövő érdekét,alkalmazni kell a környzetvédő eszközöket: -ipartörvény,bányászati-és erdőtörvényben már helyet kapott a környezetvédelem 1970-től -nemcsak a károk kezelését,hanem megelőzését is tartalmazta az 1976-os törvény,azonban nem érvényesítették a gyakorlatban -1995.-új törvény,konkrétumok nélkül VI.MAGYARORSZÁG Magyarország adottságai a környezetvédelem szempontjából kedvezőtlenek: -medencében van,éghajlati viszonyok-kis területek,nagy népesség -nyugati szél,jön a légszennyezés -a vizek 80%-a külföldről jön,szennyezetten -a kitermelőipar minősége nem fejlett-sok a meddőanyag-elhelyezése gond

-szűkölködünk energiahordozókban -a felszín alatti vizek között is sok a szennyezett -gond a hulladék elhelyezése -gond a szennyvízelvezetés -másodlagos felhasználhatóságú anyagok felhasználása kevés (2-3%) -légszennyezés,zajártalom(főutak az üdülőtelepeken át mennek-a turizmus adottságait gátolja) A környezetvédelem a gazdasági tevékenység része kell hogy legyen!Ma már új ipari létesítményt csak környezetvédelmi előírásoknak megfelelő berendezésekkel építhető. VII.A TERMÉSZETI KÖRNYEZET KÖZGAZDASÁGI SZEMPONTBÓL -használati érték halmaza: a társadalom közvetlenül tudja hasznosítani anélkül,hogy járjon érte csereérték,vagyis gazdasági tevékenység kapcsolódjon hozzá. -termelési tényezők halmaza(nyersanyag,alapanyag,segédanyag)-ásványok,fa,víz -a munkaerő újratermelésének alapvető feltétele:a munkaerő nem újul meg megfelelő környezet nélkül -nemzeti vagyon része IX. ORSZÁGOK KÜLÖNBÖZŐ

LEHETŐSÉGEI 1.Fejlett növekszik a termelésnő a negatív hatásde lehetővé teszi a környezetvédelmi infrastruktúra kialakítását.Ezt az állam ösztönzi,szabályozza és ellenőrzi (adókedvezmény,hitel,kamatcsökkentés)Környezetvédelem-pozitív megelőzés! 2.Volt szocialista A környezetvédelmi infrastruktúrában a követő jelleg a meghatározó,főleg a büntető(=retorziós) jelleg érvényesül. -nincs összhang a gazdasági és környezeti szabályozás között -nincs jogi szabályozás -hiányzik a személyi felelősség 3.Fejlődő A legnagyobb környezetszennyező a szegénység,nincs pénz környezetvédelemre. X. SZABÁLYOZÁS 1.rendezés,megelőzés,kedvezmények-preventív 2.büntetéses,utólagos,követő,ahol a kár van,ott próbál cselekedni-retorziós Az állam és az önkormányzatok szerepe: -az ő joguk és lehetőségük a változtatás -nem léphetnek ki ebből a szerepkörből Környezetvédelem története I. A Föld globális

válságának kialakulásában,ökológiai károsodásában jelentős az ember szerepe.Az első ember 3 millió éve jelent meg Afrikában(homidián),a többi kontinensen 40 ezer éve.Ausztráliába Óceániából,Amerikába Ázsiából vándoroltak át20 ezer éve 5 millió ember élt a Földön, nem foglalkoztak a környezetvédelemmel.Az ember társadalommá fejlődött,a termelés,fogyasztás következtében népességnövekedés következett be,a több termelés több hulladékot adott,s ez környezetszennyezést idézett elő.A felgyorsuló változás során megfigyelhetővé válik a környezetpusztítás,de ez figyelmen kívül marad,mert az életvitelre nincsbefolyással.A problémák igazán 10ezer éve jöttek,megoldásra csak a kapitalizmus óta törekednek. II. A földrészek között,és azokon belül is különböző fejlődések mentek végbe,máskor alakult ki a kapitalizáció.Ennek a modernizációs változásnak feltételei vannak: -megfelelő háttér,modern állam

-racionális jogrendszer -polgárság,városok -tudomány,technika -puritanizmus,magas munkaintenzítás Ipari forradalom,technikai újításai modernnek minősülnek.Bár Kína már régebben felismerte,csak nem volt megfelelő társadalmi háttere,alkalmazása. III.Európa: -Anglia:a változás a földbirtokosrendszerből fakad a 18.század végén -Németország:az erős polgárság kialakulása nem az iparhoz,hanem a bankrendszerhez kapcsolódik,itt indult a fejlődés a 19.század elején -Oroszország:a változás az állami tevékenység eredménye,nagy beruházások révén a 1920.században-ennek hatására kialakul a bankrendszer IV. Meghatározó változások az ember és a természet között: -alkalmazott technológia változása,műszaki fejlődés,helyettesítő gépek-több termék -változás az állami irányításban,szervezeti keretek között-az elvárások teljesítése miatt növekedett a tudományokra fordított figyelem -a piaci viszonyok is

átalakulnak,Nyugat-Európa lesz a világpiac központja A fejlődés nem egyenletes,azt gazdasági termelési válság idézi elő.A termelés gyorsabban nő,mint a fogyasztási igény,az állam szerepe megváltozik,irányítani próbál.A 20századra kialakul a fogyasztói társadalom,a termelés nő,romlik a környezet állapota,megbomlik a természeti egyensúly.Ezt jóléti társadalomnak is nevezzük(ma a világ 1/5-de) -rendezői elvek változása ·fejlett társadalomban az elosztás alapja a javak iránti igény ·fejletleneknél a kockázati elosztés lesz a rendezői elv,hozzájárul ahhoz,hogy új társadalmi struktúra alakuljon ki Csökken az ember természettől való függése.A fogyasztói társadalomban az életkörülmény javult,a többiben a népességszám nő,de a környezet állapota mindkettőben romlik. -kockázati elosztásban nemcsak a vagyon elosztása fontos,hanem a kockázat elhárításában való felkészültség is.Az egyes területeknek ebben más

és más szerepe van V.Növekedés: -központi probléma:az ellátáanál nem fontos a minőség,hanem a világnépesség igényeinek kielégítése -szükséglet:minőségileg hierarchizált -népesség:mennyiségileg meghatározó (minőségi javításra nem számíthatunk,mennyiségire igen) Az áruk és szolgáltatások minősége befolyásolja a gazdasági növekedést -növekedés:mennyiségi változás -fejlődés:minőségi változás Problémát az emberiség növekedése okozza: -fogyasztók emelkedése-szennyezés növekedése -erőforrások 1 főre csökkennek VI. A környezet szerepe a gazdaságban meghatározó a nyersanyag és energiahordozók révén,ill. a hulladék elhelyezése,és az élővilág élettere révén(ember-növény-állat)Az ehhez fűződő funkciói kölcsönösen kizárhatják egymást,pl.:a hulladék termőteret foglal el,kevesebb élettér. Fontos a döntésekben: a rendelkezésre álló gazdasági javak:pl.gépek,tőke,munkaerő

-korlátozott mennyiségű erőforrások -tulajdonos alatt lévő erőforrások -áruk van szabad javak:pl.levegő -nincs ára -nincs tulajdonosa Környezet hatása az adott területre: KÜLSő = externáliák,amiket a termék előállító a termék árába nem vesz bele.A károkozástól távol (időben és térben) is keletkezhet kár (folyó-szállítja a szennyezést) Osztályozása: -visszafordítható-ha a változás a megújuló erőforrásokat érinti -vissza nem fordítható Következményei: -a termékek ára alacsonyabb-nő a mennyiség -a természeti erőforrások felhasználása nő Hatékonyság különböző: -egyéni -társadalmi BELSő = a külső ilyenné való alakításával jelenhet meg a termék árában Módjai: 1,Magánérdekek: -magántárgyalások -felelősségi szabályok alkalmazása 2,Állami beavatkozás: -ösztönző és szabályozó rendszer(környezetvédelmi előírások) -adók és támogatások révén való beavatkozás a károkozás

arányában (adókedvezmény,beruházási támogatás) 3,Társadalmi nyomás:kikényszerített változtatás -környezetvédelmi mozgalamk,társadalmi csoportok -hírközlő tevékenységek-nyilvánosság növekedése