Environmental protection | Conferences » Kiss Csaba Balázs - A johannesburg-i konferencia

Veszprémi Egyetem KÖRNYEZETMÉRNÖKI ÉS KÉMIAI TECHNOLÓGIA TANSZÉK A johannesburg-i konferencia Készítette: Kiss Csaba Balázs Veszprém, 2003 január Előzmények A hatvanas évek vége felé a Római Klub elkezdte az új típusú világmodellek elkészítését, amelyek a népesség növekedése, az erőforrások felhasználása és a környezet szennyeződése és degradálódása között kereste az összefüggéseket. Az első jelentést „A növekedés határai” címmel 1972-ben publikálták. A végkövetkeztetések igen pesszimisták voltak. Az ENSZ is felfigyelt ezekre az új jelenségekre. 1972 júniusára összehívta a Stockholmi Konferenciát, melynek hivatalos neve ENSZ Konferencia az Emberi Környezetről (UN Conference on the Human Environment) volt. Először a Stockholmi Konferencián szembesültek a világ vezetői azzal, hogy békés körülmények között is veszélyhelyzetbe kerülhetnek a Föld lakosai a környezet szennyeződése és az

erőforrások kimerülése miatt. A fejlődő országok története azt bizonyította, hogy a szegénység is gerjeszti a környezeti problémákat A nyolcvanas években jelentős szemléletváltozás következett be: kiderült, hogy a környezetromlás nem csupán regionális, hanem globális probléma is, a keletkezett károk többsége csak hosszú idő múltán számolható fel, és a probléma jellege komplex: természeti, gazdasági és szociális elemeket foglal magában. Az ENSZ Közgyűlés felkérésére 1984-1987 között működött a Környezet és Fejlődés Világbizottsága, és publikálta a Közös Jövőnk jelentést. Ennek a dokumentumnak köszönhetően erősödött meg, kapott különös jelentőséget a fenntartható fejlődés koncepciója. Az ENSZ 1992 júniusában szervezte meg a következő világkonferenciát Rio de Janeiróban. Ez volt a Riói Konferencia, hivatalos nevén ENSZ Konferencia a Környezetről és Fejlődésről (UN Conference on t he

Environment and Development). Az új szemlélet már összekapcsolta a környezetvédelmet és a gazdasági fejlődést. A fenntartható fejlődés központi jelszóvá vált, mindenki lelkesedett érte: a kormányok, az üzleti szféra, a zöld mozgalmak. Mindez már sejtette, hogy a fenntartható fejlődésről egységes értelmezés aligha várható, hanem annak többféle felfogása formálódik, körvonalazódik a világban. A fejlődő országok még erőteljesebben kísérelték meg érvényesíteni elképzeléseiket. A fejlett országok a bruttó hazai össztermékük 0,7 % -át ígérték a fejlődőknek a környezetkímélő technológiák bevezetésére. Az ígéreteknek (világátlagban) a fele sem valósult meg. A Riói Konferencia elfogadta a k límaváltozási, valamint a b iodiverzitás-védelmi egyezményt. Az Agenda-21 dokumentum igen hasznos ajánlásokat fogalmazott meg a nemzetközi szervezetek és a nemzeti kormányok számára. A Rió utáni időszak A Riói

Konferencia kétségkívül jelentős pozitív hatással volt a világ környezeti állapotára. Elsősorban nemzeti szinten lehet kedvező eredményekről beszámolni Több országban olyan nemzeti környezetvédelmi programokat valósítottak meg, amelyek 2 kedvezően hatottak a levegőtisztaság védelmére, a vízkészletek racionális felhasználására vagy a hulladékgazdálkodásra, illetve a vállalatok környezettudatos irányítási rendszerére. A nemzetközi pénzintézetek (Világbank, a regionális fejlesztési bankok) szigorúbb környezeti hatásvizsgálatokat követeltek meg a segélyek és a hitelek folyósításához. Globális méretekben azonban tovább folytatódott az erőforrás-tartalékok felélése és a környezet romlása; elsősorban a világ népességének növekedése, a városok túlzsúfoltsága (a folyamatos odaözönlés következtében) és az anyag- és energiaigényes fogyasztási szokások konzerválódása miatt. Az ENSZ 1997-ben külön

ülésszakot tartott a Rió utáni öt év teljesítményének értékelésére. A fejlődő országok súlyos szemrehányásokat fogalmaztak meg, többek között az ígért 0,7 % -os GDP-támogatással kapcsolatban, amely a megvalósuláskor csupán 0,25-0,30 %-ot jelentett. A szegények és a gazdagok közötti szakadék tovább nőtt, a FAO adatai szerint a világon mintegy 800 millió ember éhezik. Az ENSZ Közgyűlés önkritikusan elismerte, hogy a riói ajánlások jelentős részét nem sikerült megvalósítani. A továbblépéshez új akcióprogramot nem dolgoztak ki, hanem az Agenda-21 dokumentumot tekintették változatlanul a további cselekvések alapjának. A Rió utáni időszak egyik legtöbbet vitatott kérdése a klímaváltozás körül bontakozott ki. A Riói Konferencián elfogadták ugyan a Klímaváltozási Keretegyezményt, azonban a dokumentum nem tartalmazott sem konkrét CO 2 -csökkentési határértékeket, sem időpontokat. Öt évig tartott a vita és

egyezkedés, míg végül Kiotóban, 1997-ben elfogadtak egy olyan jegyzőkönyvet, amely pótolta a korábbi hiányosságokat. Így, az üvegházhatású gázok kibocsátásában az Európai Unió átlagosan 8% csökkentést vállalt 2012-ig, az USA 7%ot, Magyarország pedig 6%-ot. Azóta közel négy év telt el, de a Kiotói Jegyzőkönyv nem lépett hatályba. Az érintett országok többsége nem ratifikálta (Magyarország sem, nem elvi okok miatt, hanem mert egyszerűen nem terjesztettek az országgyűlés elé ilyen javaslatot.) George Bush, az USA elnöke kijelentette, hogy Amerikának nem érdeke a kiotói megállapodás végrehajtása. Végül 2001 a ugusztus elején sikerült Bonnban egy olyan kompromisszumot elérni, amely reális reményt jelent a kiotói jegyzőkönyv jogi alapjainak megőrzésére annak ellenére, hogy az USA távol tartja magát a kötelezettség-vállalástól. JOHANNESBURG Föld-csúcs: ahogy az Európai Unió látja Az Európai Unió

"önértékelése" szerint következetesen azon fáradozott, hogy a 9 na pon át tartó johannesburgi Föld-csúcs "ambiciózus, realista és cselekvésorientált eredménnyel záruljon, ahol csak lehet világos, mérhető és időponthoz is kapcsolható célokkal. Íme az EU mérlege a fenntartható fejlődésnek szentelt világkonferenciáról: 1. 2015-ig felére csökkenteni azoknak a számát a világon, akik nem jutnak hozzá az alapvető egészségügyi szolgáltatásokhoz. Hasonló idő alatt felére redukálni azoknak a s zámát, akik nem jutnak egészséges ivóvízhez. 3 2. Kötelezettségvállalás arra, hogy 2020-ig bezárólag minimálisra csökkentik a mérgező kémiai és vegyi anyagok használatából következő, az emberi egészségre és a környezetre ártalmas hatásokat. 3. A csúcs résztvevői vállalták, hogy megállítják a halkészletek hanyatlását és legkésőbb 2015-ig újra elérik a fenntartható szintet. 4. Valamennyi ország

kötelezettséget vállalt arra, hogy 2010-ig megálljt parancsol a veszélyeztetett állat- és növényfajok pusztulásának. 5. A fenntartható fogyasztásra és termelésre vonatkozó 10 éves keretprogram elfogadása és végrehajtása. 6. A csúcs résztvevői abban is megállapodtak, hogy "sürgősen és lényeges mértékben" növelik a megújuló energiaforrások globális arányát. Az Európai Unió nevéhez emellett három külön kezdeményezés is fűződik: 1. A "víz az életért" kezdeményezés célja stratégiai partnerségek kialakítása különböző földrészekkel és országcsoportokkal a csúcs egészséges ivóvíz- és közegészségügyi ellátásra vonatkozó céljainak valóra váltására. Az EU az első ilyen egyezményt Johannesburgban Afrikával írta alá. 2. Energiapartnerségi kezdeményezés a szegénység felszámolására és a fenntartható fejlődés elősegítésére. A kezdeményezés célja a megfelelő, megfizethető

és fenntartható energiaszolgáltatásokhoz való hozzáférés javítására. "Mindannyiunk célja a s zegények számának 2015-ig felére történő csökkentése. Az energiához való hozzáférés biztosításának kulcsszerepe van ebből a szempontból" - jelentette ki a csúcson Anders Fogh Rasmussen dán kormányfő. 3. Az EU életre hívta "a hasonló gondolkodású államok koalícióját", amelynek tagjai kötelezettséget vállalnak arra, hogy meghatározott időn belül, meghatározott mértékben növelik a környezetbarát (megújuló) energiaforrások felhasználását. A koalíció létrehozására azért volt szükség, mert az Egyesült Államokkal és a kőolaj-exportáló országokkal az élen többen megakadályozták, hogy mennyiségi mutatókat és határidőket rögzítsenek a megújuló energiaforrások arányának növelésére (az eredeti javaslat szerint néhány év alatt 10 százalékra növekedett volna a környezetbarát

energiahordozók aránya). Az Egyesült Államok a tárgyalásokon ellenezte, hogy határozat szülessék multinacionális vállalatok működésének nemzetközi szabályozásáról, amellyel szociális és környezetvédelmi normák elé lehetne állítani az amúgy meglehetősen önkényesen viselkedő nagy cégeket. Az USA azt is ellenezte Johannesburgban, hogy a m egújuló energiaforrások szerepének növelését rendeljék el. A világ egyik legnagyobb civil szervezete úgy értékeli, hogy az USA kormánya biotechnológiai multinacionális vállalatok érdekeit szolgálta azzal is, hogy megpróbálta rákényszeríteni a fejlődő országokra a genetikailag módosított élelmiszerekből álló segélyt, amelyet azok visszautasítottak 4 Kiotó mégis élni fog Még szövetségesei is bírálták Washingtont a miatt, mert elutasította a légszennyezést korlátozó Kiotói Jegyzőkönyvet. Az USA ezt azzal indokolta, hogy több millió amerikai veszítené el

állását, és túl sokba kerülne a súlyos légszennyezést produkáló iparnak. Bush szerint a K iotói Jegyzőkönyv nem igazságos, mert a szegény államokat nem kötelezi a széndioxid kibocsátásának csökkentésére. Ennek ellenére a Föld Csúcson megmentették a Kiotó Jegyzőkönyvet, miután Kanada és Oroszország az utolsó pillanatban bejelentette, hogy csatlakozik. Ez azt jelenti, hogy összejött az előírt mennyiségű támogató, így az év végén az Egyesült Államok és Ausztrália nélkül is érvénybe léphet az egyezmény. Ivóvíz, egészségügy: igen Johannesburg legnagyobb eredményeként általában azt könyvelik el, hogy megegyeztek: hatszázmillió embert látnak el egészséges ivóvízzel és egészségügyi szolgáltatásokkal 2015ig. (Jelenleg 1,2 milliárdan élnek megfelelő víz nélkül) A lépéstől azt várják, hogy csökken a vérhasban és maláriában szenvedők száma. További komoly előrelépés az állatfajok

kipusztulásának lassítását, valamint a kimerült halászati területek feltöltését célzó határozat. Ezeket a k ormányok nagy eredményként könyvelték el, a környezetvédők szerint azonban a határozatok gyöngék és nincsenek eszközök a betartatásukra. Megújuló energia: nem Andy Atkins, a Tearfund egyházi jótékonysági szervezet sok brit civil résztvevő véleményét összegzi a G uardian tudósítójának: „A környezetpusztítás és a s zegénység elleni harcban kilométereket kellett volna előre lépnünk, de csak centiket sikerült. Egyes politikusok úgy tárgyaltak, mintha pókereztek volna a bolygóval meg a szegényekkel, például bevállalták az egészségügy javítását cserébe azért, hogy lemondjunk a légszennyezés csökkentéséről.” Szegénység elleni harc: nem Az eddigi összegzések szerint nem ajánlottak fel több pénzt a s zegénység elleni harc és az adósságválság kezelésének ügyére, arra a két célra,

amelyért a szegény államok vezetői a legtöbbet küzdöttek. „A Föld Csúcs semmit nem adott a Föld népességének felét kitevő szegényeknek, akik kevesebb, mint két dollárból élnek naponta.” – mondta Barry Coates, a World Development Movement képviselője. A gazdag országok jelenleg évi 54 milliárd dollárral támogatják a szegény országokat, ez azt jelenti, 67 dollárt adnak állampolgáronként. Az ENSZ becslése szerint a szegénység felszámolását kétszer ekkora összegből 2015-ig meg lehetne oldani. Üzlet: igen Talán nem meglepő, hogy az üzleti élet képviselői elégedetten nyilatkoztak arról, hogy sikerült szerephez jutniuk a fenntartható fejlődés elleni harcnak elkönyvelt projektekben. A világ legnagyobb cégeit tömörítő Business Action for Sustainable Development lobbiszervezet szóvivője mondja: „Az üzlet és az ipar kész részt venni a fenntartható fejlődés 5 cselekvési és célkitűzési prioritásainak

meghatározásában.” A Reuters hírügynökség jelentése szerint az akciótervhez csatolandó politikai nyilatkozat szövegét még nem fogadták el, azzal kapcsolatban a nap folyamán további viták várhatók. Az akcióterv főbb programpontjai a Reuters hírügynökség jelentése alapján a következők: - VÍZELLÁTÁS/KÖZEGÉSZSÉGÜGY: a cél 2015-ig felére csökkenteni azoknak a számát, akik nem jutnak ivóvízhez, illetve még a minimális közegészségügyi szolgáltatásokat is nélkülözik. - ENERGIA: megegyezés született az energiahordozókhoz való minél szélesebb hozzájutásról, de az Európai Unió és az Egyesült Államok közötti nézeteltérések miatt nem sikerült konkrét célokat meghatározni a megújítható energiaforrások (például nap- és szélenergia) egyre növekvő kihasználásával kapcsolatban. - HALÁSZAT: a tervezet szerint 2015-ig újra kell szaporítani a túlhalászat miatt kipusztulással fenyegetett halfajtákat, mert

ennek elmaradása veszélyeztetheti a t engerek élővilágát. A tengeri élővilág egyensúlyának felborulása a h alászat által biztosított élelemutánpótlásban is gondokat okozhat később - VEGYI ANYAGOK: a tervezet szerint 2020-ig el kell jutni odáig, hogy a vegyi anyagokat az emberi egészségre és a természetre nem ártalmas módszerekkel állítsák elő. A veszélyes hulladék tárolását vagy megsemmisítését szintén ellenőrzött és biztos módon kell végrehajtani - EGÉSZSÉGÜGY: elfogadták a Kereskedelmi Világszervezet (WTO) korábbi határozatát, amely kimondta: a gyógyszergyártók szabadalmai nem akadályozhatják meg a s zegény országokat, hogy akár nem szabadalmaztatott gyógyszerekkel is enyhítsék a rászorulók bajait. Ez abból a szempontból fontos kérdés, mivel a legtöbb fejlődő ország nem képes például a drága AIDS-gyógyszerek megvételére, így a kór áldozatainak élete megpecsételődik. - NŐK HELYZETE: az

egészségügyi ellátásnak figyelemmel kell lennie az alapvető emberi jogokra, de a helyi vallásos és kulturális hagyományokra is. - SEGÉLYEK: az akcióterv a fejlődő országok számára juttatott segélyek növelését támogatja, szorgalmazza, hogy a gazdag országok nemzeti jövedelmük 0,7 százalékát utalják át segélyként számukra. - GLOBALIZÁCIÓ: a terv elismeri, hogy a globalizációnak van jó és rossz oldala. Miközben új lehetőségeket nyújt a világgazdasági növekedéshez és a magasabb életszínvonal eléréséhez, a szegényebb országok különleges hátrányokat szenvednek, s emiatt a sürgősen bevonandók a profitálók körébe. 6 - KERESKEDELEM: a t ervezet támogatja a kereskedelmet és a környezetvédelmet, anélkül, hogy említést tenne a W TO néhány határozatáról, amelyek ellentétben állnak nemzetközi környezetvédelmi egyezményekkel. Mindenesetre a zöldek lobbi-győzelmének fogható fel, hogy az akcióterv ezen

kitétele nem veszélyezteti az üvegházhatás csökkentésével foglalkozó kiotói egyezményt. A gazdag országok megerősítették, hogy csökkentik a saját termelőiknek juttatott pénztámogatásokat. - BIOLÓGIAI EGYENSÚLY: 2010-ig csökkenteni kell a kihalófélben lévő állat- és növényfajták pusztulásának folyamatát. - KORMÁNYZAT: az akcióterv kimondja, hogy a fenntartható fejlődéshez mind nemzeti, mind nemzetközi szinten alapvető fontosságú a felelősségteljes politikai kormányzati tevékenység. A gazdag országok szándéka szerint a s egélyeket csak olyan államokba szabadna eljuttatni, amelyekben a demokratikus intézmények már működnek és a korrupció visszaszorulóban van. - STRATÉGIÁK: a részt vevő országok megállapodtak, hogy 2005-ig stratégiai terveket dolgoznak ki az energiaforrások megőrzéséről a jövő nemzedékek számára. - SZEGÉNYSÉG: a szöveg megállapítja, hogy a szegénység jelenleg a "legnagyobb globális

kihívás, amivel a világnak szembe kell néznie". A résztvevők megállapodtak a segélyeket kiegészítő szolidaritási alap létrehozásában, amelybe önkéntes módon utalhatnak át összegeket az államok. - MEGELŐZŐ MAGATARTÁS: a tervezet megfogalmaz egy elvet, miszerint a környezet megóvására akkor is lépéseket kell tenni, ha azt nem előzi meg figyelmeztetés a Földet bizonyíthatóan veszélyeztető valamilyen jelenségről. - KÖZÖS, DE MEGKÜLÖNBÖZTETETT FELELŐSSÉG: a terv szerint minden ország egyéni felelőssége a Föld megóvása, de a gazdag nemzeteknek nagyobb anyagi tehertételeket kell vállalniuk a közös erőfeszítésekben, mint a fejlődő országoknak. 7 Felhasznált irodalom http://www.matudiifhu/01dec/langhtml http://www.greenpeacehu/medianet/story/story 43html http://www.vizugyhu/vizugynsf/7efd30c51842ae20c1256a8900382968/6ed2802ebdde4c10c 1256b7a003dea1c?OpenDocument http://www.dashoferhu/hirekphp?wa nr=0&sorszam=652

http://www.bbccouk/hungarian/020828171509shtml Magyar Tudomány, 2001/12http://www.nolhu/Defaultasp?DocCollID=69909&DocID=67012 67012http://hirek.mtihu/newsasp?newsid=29826&pub=8 8