Environmental protection | Conferences » Vas Eszter - Hágai konferenciák

Beadandó feladat Hágai Konferenciák Készítette: Vas Eszter Veszprém, 2002.1213 1 Tartalomjegyzék: TARTALOMJEGYZÉK: .2 1. KRONOLÓGIA 3 2. HÁGAI BÉKEFELHÍVÁS 1999 6 2.1 MIÉRT SZERVEZNEK BÉKEKONFERENCIÁT? 6 2.2 MIÉRT 1999-BEN, HÁGÁBAN, HOLLANDIÁBAN? 7 2.3 A HÁGAI BÉKEFELHÍVÁS PROGRAMJÁNAK CÉLJAI7 2.4 SZERVEZETI STRUKTÚRA 8 3. ÖKOLÓGIAI ÉRVEK A BŐS- NAGYMAROSI VÍZLÉPCSŐRENDSZER ÜGYÉBEN FOLYÓ HÁGAI PER.12 3.1 A PER TÖRTÉNETE 12 3.2 VÍZLÉPCSŐRENDSZER ÉS ÖKOLÓGIA 13 3.2 ÖKOLÓGIAI ÉRVEK HÁGÁBAN 15 3.3 AZ ÍTÉLET UTÁN 16 2 1. Kronológia 1918. november 12 Kikiáltják az osztrák köztársaságot november 16. Magyarországon kikiáltják a „független és önálló népköztársaságot" 1919. január 18 Ünnepélyesen megnyitják a békekonferenciát Párizsban február 16. Parlamenti választásokat tartanak Ausztriában A legerősebb párt a szociáldemokratáké, akik 69 képviselői helyet szereztek, szemben a

keresztényszocialisták 63 mandátumával. június 28. A német delegáció Versailles-ban aláírja a békeszerződést szeptember 10. A nagyhatalmak megkötik a békét Ausztriával a Párizs melletti Saint Germainben A Saint Germain-i békeszerződés Ausztriának ítéli Nyugat-Magyarország többségében német lakosságú részét. ( Burgenland) 1920. március 1 A nemzetgyűlés Horthy Miklóst választja Magyarország kormányzójának április 25. Megindul a franciák által támogatott lengyel csapatok támadása Szovjet-Oroszország ellen április-november folyamán a magyar kormány megbízottjai titkos tárgyalásokat folytatnak Párizsban a francia külügyek irányítóival. június 4. Aláírják a Magyarországgal kötött békeszerződést a versailles-i Trianon-palotában (Törvényesíti Nyugat-Magyarország, a Felvidék, Erdély, a D élvidék és Horvátország elszakítását; az o rszág haderejének létszámát 35 ezer főre korlátozza, megtiltja az

általános hadkötelezettséget, korlátozza a fegyvergyártást, kötelezi Magyarországot az általa okozott háborús károk megtérítésére, később megállapítandó jóvátétel formájában; a nemzetközi kereskedelemben a l egnagyobb kedvezmény elvét köteles biztosítani a győztes hatalmaknak.; a békeszerződés e pontjainak betartását az e célból Magyarországra küldött katonai ellenőrző bizottság végzi. július 15. Horthy Miklós Teleki Pál grófot bízza meg kormányalakítással augusztus 14. Csehszlovákia szövetségi szerződést köt a Szerb-Horvát-Szlovén Királysággal (továbbiakban: Jugoszlávia) . augusztus 19. E von Ludendorff levele Horthy Miklóshoz október 1. Ausztriában az ideiglenes nemzetgyűlés elfogadja az Osztrák Köztársaságot Ausztria szövetségi köztársasággá alakul. A köztársasági elnököt a p arlament két háza együttes ülésen választja, szerepe túlnyomóan reprezentatív funkciókra korlátozódik.

november 12. Olaszország és Jugoszlávia szerződést köt Rapallóban december az ún. lany-i szerződés Ausztria és Csehszlovákia között 1921. január 16 Az irredenta szobrok felavatása a budapesti Szabadság téren március 14. Csehszlovák-magyar tárgyalások kezdődnek Bruckban március 26-április 6. IV Károly első puccskísérlete április 14. Megalakul Bethlen István gróf kormánya április 23. Csehszlovákia és Románia szövetségi szerződést köt: egybehangolják Magyarországgal szembeni politikájukat, magyar támadás esetén kölcsönös segítséget nyújtanak egymásnak. június 7. Jugoszlávia és Románia szövetségi szerződést köt: együttmüködnek a magyar, illetve a b olgár békeszerződés rendelkezéseinek betartása érdekében. június 10-23. Csehszlovák-magyar tárgyalások Marienbadban (Ma: Mariánské Lazné) 3 augusztus 22. A magyar hadsereg bevonul az addig jugoszláv megszállás alatt álló pécs-baranyai területre augusztus

vége Prónay Pál és Héjjas Iván különítményei bevonulnak a trianoni békeszerződésben Ausztriához csatolt nyugat-magyarországi területekre. szeptember 24. Apponyi Albert gróf, a magyar kormány főmegbízottja a Népszövetségben kéri, hogy a közgyűlés halassza el a döntést Magyarország felvétele ügyében a következő ülésszakig, a NyugatMagyarország átadása körül támadt viszály miatt. szeptember 26. Bánffy Miklós gróf külügyminiszter Eduard Beneš csehszszlovák miniszterelnökkel tárgyal Brünnben. (Beneš közvetítőként lép fel Magyarország és Ausztria között) október 4. A nyugat-magyarországi Felsőőrön (ma: Oberwart) Prónay Pál „alkotmányozó gyűlés"-t rendez Nyugat-Magyarországot „Lajta Bánság" néven önálló tartománnyá kiáltják ki. október 13. Velencében olasz közvetítéssel Magyarország és Ausztria megegyeznek abban, hogy népszavazás dönt Sopron és környéke hovatartozásáról.

október 20-24. IV Károly második puccskisérlete október 23. A budaörsi csata november 6. A nemzetgyűlés megszavazza a Habsburg-ház trónfosztásáról szóló 1921 évi XLVIItc-t december 14-16. Népszavazás Sopronban és környékén 1922. április 1 IV Károly halála Madeira szigetén április 10-május 19. Világgazdasági konferencia Genovában április 16. Rapallóban Szovjet-Oroszország és Németország képviselői egyezményt írnak alá diplomáciai, továbbá kereskedelmi és gazdasági kapcsolatok létesítéséről. május 2. Bánffy Miklós gróf magyar külügyminiszter és Csicserin szovjet-orosz külügyi népbiztos titkos megbeszélése Genovában. szeptember 18. Magyarországot felveszik a Népszövetségbe október 28. Az olasz fasiszták Benito Mussolini vezetésével bevonulnak Rómába ("Marcia su Roma") 1923. január 11 Francia és belga csapatok szállják meg a R uhr-vidéket A német kormány meghírdeti a p asszív ellenállás

poltikáját. május 2-22. Tárgyalások Párizsban, Londonban és Rómában a Magyarország által kért Népszövetségi kölcsön ügyében. A magyar bizottságot Bethlen István gróf miniszterelnök és Kállay Tibor pénzügyminiszter vezeti augusztus 13. Gustav Stresemann vezetésével új kormány alakul Németországban szeptember 5-24. Bethlen István gróf tárgyalásai Genfben a kisantant országok vezetőivel a népszövetségi kölcsön ügyében. szeptember 26. A német kormány feladja a passzív ellenállás poltikáját november 8-9. Ludendorff és Hitler puccskisérlete Münchenben 1924. január 25 Franciaország és Csehszlovákia Párizsban szövetségi és barátsági szerződést köt március 14. A kisantant országok megbizottai Genfben aláírják a magyar Népszövetségi kölcsönre vonatkozó egyezményt. szeptember 12. Magyarország és a Szovjetunió diplomáciai és kereskedelmi egyezményt köt november 28. A Ruhr-vidéket elhagyják az utolsó francia

és belga csapatok 1925. május 4-12 A kisantant országok képviselőinek konferenciája Bukarestben (A záróközlemény állást foglal a Párizs környéki békék megváltoztathatatlansága mellett.) 4 október 5-16. A locarnói konferencia október 16. Franciaország és Csehszlovákia garanciális szerződést köt december 19. A hágai rendőrség nyilvánosságra hozza, hogy Hágában három magyar állampolgárt tartóztattak le, mert Magyarorszságon hamisított ezerfrankosokat bújtogattak 10 millió frank értékben. december 28. Francia detektívek érkeznek Budapestre a frankhamisítási ügy nyomozásában való részvétel és a nyomozás ellenőrzése céljából. 1926. január 2-7 A frankhamisítók egy részének letartóztatása január 15. Bethlen István miniszterelnök és Walko Lajos kereskedelemügyi miniszter Nincic jugoszláv külügyminiszterrel tárgyal Genfben a magyar-jugoszláv kapcsolatok rendezéséről. február 1. Köln városát kiürítik a

megszálló katonai erők április 24. Németország és a Szovjetunió barátsági és megnemtámadási szerződést köt május 26. A Budapesti Büntető Törvényszék ítéletet hirdet a frankhamisítási perben június 10. Franciaország és Románia segítségnyújtási kötelezettséget tartalmazó szerződést köt Párizsban június 9. A Népszövetség Tanácsának magyar albizottsága július 1-től megszünteti a magyar államháztartás ellenőrzését. augusztus 29. Horthy kormányzó beszédet mond Mohácson, az 1526évi csata 400 évfordulója alkalmából szeptember: Tárgyalások kezdődnek Walkó Lajos magyar és Nincic jugoszláv külügyminiszter között. szeptember 8. Németország belép a Népszövetségbe október 14. Lemond Bethlen István gróf, miniszterelnök és kormánya a frankhamisítási ügy politikai vonatkozásai miatt. A lemondást Horthy kormányzó nem fogadja el december 10. Briand és Stresemann Nobel-békedíjban részesül 1927. január 31 A

Szövetséges Katonai Ellenőrző Bizottság megszünteti a német fegyverkezés ellenőrzését március 15-18. Klebelsberg Kunó gróf, vallás- és közoktatatásügyi miniszter hivatalos római látogatása március 31. Megszűnik a Népszövetség katonai bizottságának működése Magyarországon áprillis 4-6. Bethlen István gróf, miniszterelnök római látogatása június 21.Lord Rothermere cikket ír a Daily Mail című angol lapban a magyar reviziós törekvések támogatására („Magyarország helye a nap alatt"). július 15. Tömegmegmozdulás Bécsben Az igazságügyi palota felgyújtása július 27. Megalakul a Magyar Reviziós Liga Elnöke: Herceg Ferenc november 11. Franciaország és Jugoszlávia barátsági szerződést köt Párizsban december 6. Bethlen István gróf magyar miniszterelnök és Gustav Stresemann német külügyminiszter tárgyalásai a két ország politikai és gazdasági kapcsolatairól. 1928. január 1 A szentgotthárdi

vasútállomáson az osztrák vámőrség feltartóztat 5 vagon Olaszországból Magyarországra irányított hadianyag-szállítmányt. Franciaország és a kisantant államok nemzetközi vizsgálatot követelnek. február 18-21. A fegyverszállítmányt a magyar és osztrák kormány által kijelölt vegyes-bizottság vizsgálata után hadi célokra alkalmatlanná teszik. március 7. A Népszövetség Tanácsa (Hollandia, Chile és Franciaország képviselőiből álló) hármas bizottságot küld ki a szentgotthárdi fegyvercsempészés kivizsgálására. április 2-5. Bethlen István gróf magyar és Mussolini olasz miniszterelnök találkozója Milánóban 5 június 5-6. A Népszövetség Tanácsa titkos ülésen tárgyalja a szentgotthárdi fegyver-csempészés ügyében kiküldött hármas bizottság jelentését. augusztus 27. 15 állam megbízotja aláírja Párizsban a Briand-Kellog paktumot 1929. május 18-24 A kisantant államok katonai tárgyalása (Szorosabb

együttmüködést írnak elő Magyarországgal szemben, egységesítik a korábbi alapszerződések időtartamát) június 11-12. Bethlen István gróf miniszterelnök Párizsban tárgyal (Magyarország gazdasági helyzetéről; az optáns-perrel kapcsolatos álláspontjáról; a kisantant államokkal való viszonyáról.) augusztus 6-13. Nemzetközi konferencia Hágában a jóvátételi kérdésekről Németország elfogadja az ún Young-tervet. augusztus 6. A hágai jóvátételi konferencia kilátásba helyezi a Ruhr-vidék teljes kiürítését 1930június 30-ig szeptember 6. A Népszövetség megkezdi az optáns-ügy tárgyalását október 3. Gustav Stresemann halála november 21. A francia kormány elrendeli a koblenzi hídfő kiürítését december 7. Új alkotmányt fogadnak el Ausztriában 1930. január 20 Bethlen István gróf miniszterelnök a hágai konferencián aláírja az optáns-ügyben létrejött megállapodást. március 13. A német parlament elfogadja a

Young-tervet 2. Hágai Békefelhívás 1999 2.1 Miért szerveznek békekonferenciát? A gyermekekért, a k örnyezetért, az emberi jogokért, a társadalmi fejlődésért, a nők előmeneteléért, a természetes élőhelyekért és a népesedéssel kapcsolatban szervezett világkonferenciák után úgy gondoljuk, hogy az évszázad utolsó fontos konferenciájának a békéről és a nemzetközi igazságosságról kell szólnia. Ez alkalommal a polgári társadalom fogja megszervezni a világkonferenciát, ahová meghívja a különböző országok kormányait. A rendezvény pontos részletei az elkövetkezendő hónapokban fognak kialakulni; általános témája: Ideje véget vetni a háborúnak és a háború okainak. A konferencián megvitatjuk az átfogó béke kérdését, tekintettel az elmúlt évtized fent említett fontos célkitûzéseire is. Az elmúlt kétszáz évben az emberiség nagyrészt eltörölte a rabszolgaságot, a gyarmatosítást, a faji

megkülönböztetést, jóllehet ezek maradványai még megtalálhatók a v ilág különböző részein. Most, a történelem legvéresebb évszázada után ideje, hogy közös, végső lépéseket tegyünk a háború eltörlésének érdekében. 6 2.2 Miért 1999-ben, Hágában, Hollandiában? Hága a nemzetközi jog tekintetében a világ fővárosa. 1899-ben az első Nemzetközi Békekonferenciára Hágában került sor. Ez a rendezvény kivételes volt - ellentétben majdnem az összes korábbi békekonferenciával, nem abból a célból hívták össze, hogy befejezzék, avagy lezárják a háborút, hanem hogy állandó nemzetközi jogi intézményeket hozzanak létre a leszerelés, a háború megelőzése és a viták békés rendezése érdekében. Az 1899-es konferenciát az 1907-es Második Hágai Békekonferencia követte, amelyet főként polgári béketársaságok mozgattak. E két konferencia történelmi előrelépést jelentett a nemzetközi emberi jog

kialakításában, az Állandó Döntőbíróság (PCA - Permanent Court of Arbitration) felállításában, a Népszövetség és az Állandó Bíróság, ill. utódszervezeteik, az Egyesült Nemzetek (ENSZ) és a N emzetközi Bíróság (ICJ - International Court of Justice) megalakításában. Mind az állandó Döntôbíróság, mind a Nemzetközi Bíróság a hágai Békepalotában található. A háborúk évszázadának végén, a polgári társadalom tervei szerint 1999 májusában Hágában megrendezésre kerülô világkonferencia a békérôl egybeesik az Elsô Nemzetközi Hágai Békekonferencia száz éves évfordulójával. Támogatjuk a kormányok szándékát, hogy megemlékezzenek a Centenáriumról, amelyben máris 25 nemzet vesz részt az Orosz Föderáció és Hollandia vezetésével; ugyanígy figyelemmel kísérjük az El-nem-kötelezett Országok Mozgalma és a Vöröskereszt Nemzetközi Bizottsága 1999-re vonatkozó terveit is. 1997 decemberében az ENSZ

Közgyûlése határozatot hozott, amelyben támogatja az 1999-es centenáriumi terveket. Utalva a H ágai Békefelhívásra azt javasolja, hogy az 1999-es rendezvénysorozat lehetne a Harmadik Nemzetközi Békekonferencia. 2.3 A Hágai Békefelhívás programjának céljai A Hágai Békefelhívás 1999 három része: egy kétéves előkészítő szakasz, maga a világkonferencia és az azt követő, a 21. század békéjéért és a nemzetközi igazságosságáért folytatott kampány, amely a Hágai Folyamat nyomán jön létre. A Hágai Békefelhívás 1999, szem előtt tartva az elmúlt évszázad eredményeit is, az 1899-es Első Nemzetközi Békekonferencia célkitûzéseire támaszkodik. Ezek a következők: • a nemzetközi emberi jogok, az emberi jogi kódexek és intézmények megerősítése; 7 • a viták békés rendezése, beleértve a konfliktusok megelőzését és a béke megszilárdítását is; • leszerelés, különösen a nukleáris fegyverek

megsemmisítése. A fiatalok és a diákok programjai Külön programokat szervezünk a világ fiatalsága számára. Számos országban alakultak már helyi diákcsoportok a Hágai Békefelhívás nyomán. További információkért keresse a Hágai Békefelhívás irodáját Hágában. 2.4 Szervezeti struktúra Tiszteletbeli Bizottság A világ vezetőiből, Nobel-díjasokból és békeaktivistákból álló Tiszteletbeli Bizottság megalakulásának célja, hogy tanácsaival, meglátásaival segítse a Hágai Békefelhívás 1999-et. A Tiszteletbeli Bizottság jelenleg a következő tagokból áll: • Jody Williams - 1997-es Béke-Nobel-díjas • Maj-Britt Theorin - diplomata, képviselő és aktivista • Desmond Tutu - 1984-es Béke-Nobel-díjas • Sszentsége a Dalai Láma - 1989-es Béke-Nobel-díjas • Oscar Arias Sanchez - 1997-es Béke-Nobel-díjas • Dr. Bernard Lown - az IPPNW alapító társelnöke, 1985-ös Béke-Nobel-díjas • José Ramos Horta -

1996-os Béke-Nobel-díjas • Dr. Norman Borlaug - 1970-es Béke-Nobel-díjas • Mairead Maguire Corrigan - 1976-os Béke-Nobel-díjas • Adolfo Pérez Esquivel - 1980-as Béke-Nobel-díjas • Professor Joseph Rotblat - 1995-ös Béke-Nobel-díjas • Christa Wolf - híres szerzô • Marion Graefin Doenhoff - újságíró • Carl Friedrich von Weizsacker - fizikus • Hans Koschnik - Mostar volt EU-adminisztrátora 8 Nemzetközi Szervezôbizottság A Hágai Békefelhívást támogató nemzetközi és helyi szervezetek részvételével hozták létre a Nemzetközi Szervezőbizottságot. A Bizottság alakítja ki és hajtja végre a konferencia főbb célkitûzéseit, programjait. Feladatai között szerepel a következők elősegítése: • a konferenciát követő kampány fő céljainak megállapítása, kialakítása, végrehajtása • helyi és/vagy térségi előkészítő találkozók megszervezése • a Hágai Konferencia küldöttségeinek

megszervezése • kapcsolattartás a jelentős regionális és társ-csoportokkal. A Nemzetközi Szervezőbizottság jelenleg a következő szervezetekből áll: Amnesty International, Arab Békeszervezetek Koordinációs Központja (Coordinating Centre of Arab Peace Organizations), Nemzetközi Glóbusz Akció (Earth Action International), Balkáni Európai Béketanács (European Action Council for Peace in the Balkans), Európai Joghallgatók Egyesülete (European Law Students Association), Nemzetközi Riasztás (International Alert), Nemzetközi Jogászszövetség a Nukleáris Fegyverek Ellen (IALANA - International Association of Lawyers Against Nuclear Arms #), Jogtudósok Nemzetközi Bizottsága (Int. Commission of Jurists), Vöröskereszt Nemzetközi Bizottsága (Int. Committee of the Red Cross), Kiengesztelődés Nemzetközi Szövetsége (International Fellowship of Reconciliation - IFOR), Mérnökök és Tudósok Nemzetközi Hálózata a Globális Felelősségért (Int.

Network of Engineers and Scientists for Global Responsibility), Nemzetközi Békeiroda (IPB - Int. Peace Bureau #), Orvosok Nemzetközi Szervezete a Nukleáris Háború Megelőzéséért (IPPNW - Int. Physicians for the Prevention of Nuclear War #), Civil Szervezetek a Leszerelésért (NGO Committee for Disarmament), Pax Christi Nemzetközi Békehajó (Pax Christi International Peace Boat), Hágai Nemzetközi Modell ENSZ (The Hague Int. Model United Nations), Harmadik Világ Hálózat (Third World Network), Nemzetekfölötti Intézet (Transnational Institute), Ifjúsági ENSZ (United Nations of Youth), Nők Környezetvédelem és Fejlődés Szervezete (Womens Environment and Development Organization), Nôk Nemzetközi Ligája a Békéért és Szabadságért (Womens Int. League for Peace and Freedom), Vallás és Béke Világkonferencia (WCRP - World Conference on Religion and Peace), Világ Föderalista Mozgalom (WFM - World Federalist Movement #), Világrend Modelljei Program (World

Order Models Project). (# = A Koordinációs Bizottság tagjai) Az afrikai, a dél-amerikai és az ázsiai nemzetközi és területi szervezetek tagságának növelése érdekében folyamatos erőfeszítéseket teszünk. 9 Koordinációs Bizottság A Koordinációs Bizottság a polgári szervezetek egy központi csoportja, amely magára vállalja a Hágai Békefelhívás jogi, pénzügyi és végrehajtói feladatköreit és amely e célból non-profit alapítványokat hozott létre. Feladatai a következők: • a Hágai Békefelhívás 1999 jogi, adminisztratív és pénzügyi felügyelete • az alkalmazottakkal és az anyagiak előteremtésével kapcsolatos felelősség • a Szervező- és a Tiszteletbeli Bizottság létrehozása • a média, a kormányok és a civil szervezetek tájékoztatása. A Koordinációs Bizottságot a következő szervezetek alkotják: • Nemzetközi Jogászszövetség a Nukleáris Fegyverek Ellen (IALANA) • Nemzetközi Békeiroda (IPB)

• Orvosok Nemzetközi Szervezete a Nukleáris Háború Megelőzéséért (IPPNW) • Világ Föderalista Mozgalom (WFM) Résztvevő szervezetek Civil szervezetek sokasága fog részt venni a Hágai Békefelhívás 1999 kampányában és konferenciáján. A résztvevő szervezetek feladatai: • közremûködés a főbb napirendi pontok kifejlesztésében • a Hágai Békefelhívás 1999 szakaszainak kivitelezése • gyakorlati és szervezési támogatás nyújtása a kampány összes fázisában • a konferencián részt vevő küldöttségek megszervezése • információ terjesztése és a megfelelő tájékoztatás biztosítása Nemzetközi Tanácsadó Testület A Tanácsadó Testületet kiváló tudósokból és a fő kutatóintézetek szakértőiből hozzák létre, akik szakvéleményükkel és hozzájárulásukkal segítik a konferencia kialakítását. A Hágai Felhívás közleménye A legrosszabb és a legjobb évszázad volt ez. Az elmúlt 99 év több

háború és éhínség miatti vagy egyéb megelőzhető okból történt halált, kegyetlen halált látott, mint a történelem bármely másik korszaka. Tanúja volt annak, ahogy a demokrácia törékeny lángját őrült diktátorok, katonai rezsimek és elsöprő nemzetközi hatalmi harcok újra és újra kioltották. Szemtanúja volt a Föld kiváltságos és elnyomott részei között 10 tátongó szakadék kiszélesedésének és a kiváltságosok növekvő érzéketlenségének az elnyomottak iránt. De ezek az évek látták mindazon emberi erőfeszítéseket is, melyek célja volt, hogy ellenálljanak a jelenlegi elnyomásnak, a nemek közti, fajok közti, vallások közti, etnikai csoportok közti ősrégi előítéleteknek, s leküzdjék ezeket. Erre az időszakra esett a tudományos és a technikai ismeretek robbanása is - ez a t udás tisztességes életet biztosíthatna mindazoknak, akik ezen a bolygón élnek. Ennek az időszaknak a termékei mindazon egyetemes

jogok, melyek komolyan vételével valósággá válhatna a tudásunkban rejlő lehetőség. Ebben az időszakban ölt alakot a globális kormányzás rendszere, amely ha megerősödhetne, kézben tudná tartani ezt az átalakulást. Mi, különböző szervezetek tagjai és képviselői, számos kultúrából és társadalmi szférából, mi, akik tudatában vagyunk évszázadunk kétarcú történelmének, a következő követeléssel fordulunk magunkhoz és mindazokhoz, akik ígéretet tettek arra, hogy vezetni fognak bennünket: Ahogy a civilizáció törvénytelennek nyilvánította - bár még teljesen meg nem szüntette - a rabszolgaságot, a gyarmatosítást és a faji megkülönböztetést, legyen a 21. század az első háborúmentes évszázad. Találjunk módszereket - ill. használjuk a meglevőket - a konfliktusok megelőzésére, azáltal, hogy megszüntetjük a konfliktusok okait, köztük a világ erőforrásainak egyenlőtlen elosztását, nemzetek és nemzeten belüli

csoportok ellenségeskedéseit, a minden eddiginél halálosabb arzenáljait a hagyományos és tömegpusztító fegyvereknek, amelyek belső logikája szinte kikényszeríti, hogy használják őket. Amikor konfliktusok merülnek fel, amint az elkerülhetetlen legnagyobb erőfeszítéseink ellenére is, találjunk eszközöket - és használjuk a már meglevőket - azok erőszakmentes megoldására. Tegyük teljessé a Hágában egy évszázada tartott békekonferencia munkáját azzal, hogy visszatérünk az általános és teljes lefegyverkezés nagyszerû elképzeléséhez, amely rövid időre felvillant a második világháború után. Ehhez az elképzeléshez a béke új sruktúráira és egy alapjában megerősített nemzetközi jogrendre van szükség. Találjuk meg az erkölcsi, szellemi és politikai akaratot, hogy megtegyük, amiről vezetőink is tudják, hogy meg kell tenni, de képtelenek rávenni magukat: • Erősítsük meg a nemzetközi emberi jogokat, a hozzájuk

kapcsolódó joganyagot és intézményeket; • Szilárdítsuk meg a viták békés rendezésének mechanizmusait; 11 • Szüntessük meg a fegyvergyártást, vagy legalább csökkentsük odáig, hogy összhangban álljon az agresszió betiltásával, amit az Egyesült Nemzetek Chartája sugall; • Semmisítsük meg a nukleáris fegyvereket, a taposóaknákat és minden más fegyvert, amely összeegyeztethetetlen az emberi jogi követelményekkel; • a fegyverkezési verseny leállítása vagy csökkentése által felszabadult óriási erőforrásokat használjuk a szegénység megszüntetésére. 3. Ökológiai érvek a Bős- Nagymarosi vízlépcsőrendszer ügyében folyó Hágai per Végéhez közeledik az 1993 júliusában kezdődött peres eljárás. Hágában a felek április közepén befejezték szóbeli előterjesztéseiket, már csak az ítélet van hátra, melyet vélhetően ősszel hoz meg a bíróság. A per eredményét nemcsak a két érintett ország,

Magyarország és Szlovákia polgárai, hanem a világ környezetvédői is nagy érdeklődéssel várják, hiszen a hágai Nemzetközi Bíróság (a csak országok vitáit eldöntő ENSZ szervezet) először vehet figyelembe környezetvédelmi szempontokat. A magyar-szlovák ügyben születő ítélet előreviheti, vagy visszavetheti a környezetvédelem elismertségét, nemzetközi presztizsét. 3.1 A per története A per tárgya húsz évvel korábban keletkezett. 1977-ben írta alá a magyar és a csehszlovák kormány az államközi szerződést a határfolyón közösen megvalósítandó hatalmas vízi létesítményekről. A terv szerint Pozsony alatt 60 négyzetkilométer nagyságú duzzasztott tó létesül, alatta, a szigetközi szakaszon 30 km hosszúságban a Duna vizét mesterséges csatornába terelik, a csatornán Bősnél épített erőmű csúcsüzemben termeli az elektromos energiát, a 4-5 méter magas csúcshullámot 120 kilométerrel lejjebb, a nagymarosi gáttal

felduzzasztott folyamszakasz fogja fel. A bősi építkezés a nyolcvanas évek elején kezdődött, a nagymarosi gát előkészületeihez 1987-ben kezdtek hozzá. 1989-ben a magyar kormány felfüggesztette az építkezést, majd végleges elhagyásáról döntött. A magyar fél éveken keresztül tárgyalásos úton próbálta meg a helyzet rendezését szomszédjával, ez nem vezetett eredményre. A csehszlovák fél 1991-ben hozzákezdett az építkezés egyoldalú befejezéséhez. Emiatt a magyar kormány 1992 májusában egyoldalúan felbontotta a szerződést 1992 október 25-én a csehszlovák fél saját felségterületére terelte a Dunát, és üzembe helyezte a bősi erőművet. A határfolyó elterelése nemzetközi diplomáciai vihart kavart, az EK (az EU jogelődje) legmagasabb rangú tisztségviselői avatkoztak az ügybe. Két nappal a Duna elterelése 12 után a f elek aláírták az ún. londoni egyezményt Az egyezményben a cs ehszlovák fél vállalta, hogy

haladéktalanul visszaadja a folyó vizének legalább 95 s zázalékát, és elfogadja a magyar javaslatot az országok közti vitának a hágai Nemzetközi Bíróság elé terjesztéséről. Az egyezményből csak a per valósult meg, a vizet egyetlen percre sem adták vissza. 1993 január elsején Csehszlovákia kettévált. A hágai perben a bősi erőmű üzemeltetője, Szlovákia lett Magyarország ellenfele. A peres felek közösen terjesztették a bíróság elé kérdéseiket. A bíróság a következő négy kérdésre ad választ (egyszerű fogalmazásban): -- Volt-e joga Magyarországnak a vízlépcsőrendszer építési munkáit felfüggeszteni, majd végleg abbahagyni? -- Volt-e joga Csehszlovákiának a bősi erőművet a C variáns műtárgyainak megépítésével üzembe helyezni? -- Volt-e joga Magyarországnak az 1977. évi államközi szerződést egyoldalúan megszüntetni? -- A felek kérik a bíróságot, hogy állapítsa meg a fenti kérdésekre adott

válaszokból következő jogaikat és kötezettségeiket. Az immár négy éve tartó peres eljárásban a felek 3-3 periratot terjesztettek a b íróság elé, a magyar fél mintegy ötezer oldalt, a s zlovák fél valamivel kevesebbet. Idén március 3-án kezdődött a per szóbeli szakasza. Mindkét fél hétszer 3 órát kapott álláspontjának összefoglalására. A bírók április 1-4 között helyszíni bejáráson ismerkedtek meg a bősi erőművel és a természetre gyakorolt hatásaival. A per szóbeli szakasza április 15-én ért véget Hágában, a bírók kérdéseire április 25-ig küldték el válaszaikat a felek. 3.2 Vízlépcsőrendszer és ökológia A vízlépcsőrendszer terveinek a felülvizsgálata -- társadalmi nyomásra -- 1988-ban kezdődött Magyarországon, és sok hiányosságot tárt fel. A tervezés időszakában alapvető vizsgálatokat nem végeztek el, emiatt a környezeti hatások mértékét legfeljebb csak a becslés szintjén lehetett

prognosztizálni. 1989-ben a magyar kormány -- részben az ismerethiányból is fakadó -ökológiai szükséghelyzet elkerülésének szándékával függesztette fel az építkezést (Az erőműrendszer befejezése ellen más érvek is szóltak. Kiderült például, hogy az elhagyása kisebb gazdasági kárral jár, mint az építkezés folytatása.) A meginduló kutatások utóbb igazolták, hogy a környezeti veszély fennállt. A Duna által fenntartott parti szűrésű ivóvízbázisok és páratlan 13 természeti értékek, különösen a Szigetköz akkor még közel eredeti állapotban lévő ökoszisztémája áldozatul esett volna a vízlépcsőrendszer működésének. A vízlépcsők építése alatt szemléletváltozás folyt a világban. Az 1972 évi stockholmi konferencia tekinthető kezdetnek. A fenntartható fejlődés szükségszerűségének deklarálása, a környezeti értékek felértékelődésének folyamata a fejlett országokban alapvetően

megváltoztatta a korábbi nézeteket. A környezet megóvására való törekvés, az előnyök és hátrányok hosszú távú mérlegelése néhány év alatt általánossá vált. A vízgazdálkodásban a s zemléletváltás a természetbe való beavatkozás szükségessége helyett az ökológiai, vízorientált gazdálkodási forma térhódítását jelentette. Folyók esetében a folyócsatornázásról való lemondás, a következmények utólagos műszaki beavatkozásokkal történő elhárításának spiráljáról történő letérés, a szabad folyó öntisztító képességének megőrzése vált fő szemponttá. A környezeti értékek megőrzésével mostanra már a nemzetközi jog számos szabálya és sok nemzetközi egyezmény foglalkozik. Például 1994 n yarán fogadták el Bukarestben a dunai országok az ún Duna konvenciót, ami a Duna által fenntartott környezeti értékek közös megőrzésének szabályait rögzíti. A 90-es évek elején dolgozták ki a

tagállamok az Európai Unió vízügyi politikája című dokumentumot, amelyik a vizek használata fő szempontjául a vízkészletek védelmét fogalmazza meg. A szemléletváltás azt is jelenti, hogy az ember kezdi elfogadni a szabadon burjánzó vad természetet, nem akar többé mindenáron "rendet csinálni", a bonyolultsága miatt áttekinthetetlennek, zavarosnak tűnő természetes rendszereket rendként fogadja el. A századunkban végzett nagy folyószabályozások következményei bizonyították is, hogy csak a természetes rend a hosszú ideig megmaradó, valódi rend. A vad folyó önmaga fenntartja saját dinamikáját és természetes környezetét, míg a szabályozott folyó a m aga rendjét fenntartani képtelen, előbb-utóbb nagy ráfordításokkal újra és újra rendbe kell hozni. (Roland Carbiener strasbourgi professzor, a magyar delegáció egyik szakértője Hágában például beszámolt arról, hogy a német szövetségi parlament most

hagyott jóvá 2 milliárd márka költségvetési támogatást a rajnai vízlépcsőrendszerek kedvezőtlen környezeti hatásainak mérséklésére.) A szemléletváltás a vízlépcsők megítélésének változásával járt a világban. 1989-ben Magyarország joggal remélhette, hogy a bős-nagymarosi ügyben a csehszlovák hozz állás is változni fog. Nem így történt Az országok közti vitában nagy súllyal szereplő káros környezeti hatásokról -- ezeket a csehszlovák fél is valósnak tartotta - álláspontjuk változatlan maradt: utólagos műszaki beavatkozásokkal minden következmény elhárítható. 14 3.2 Ökológiai érvek Hágában Már a több ezer oldal perirat is tükrözte a két fél hozzáállásában mutatkozó alapvető különbséget. A magyar dokumentumokban számos dolgozat ismerteti a kutatási eredményeket: a vízlépcsőrendszer kockázatait és a bősi erőmű működése következtében keletkezett károkat. A szlovák periratokból ez

hiányzik. A szlovák anyagok a vízlépcsőrendszer tervezése során ismeretessé vált műszaki pótintézkedések (fenékküszöbök, vízpótlás) áldásos következményeit részletezik, illetve alaptalannak minősítik a magyar érveket, anélkül azonban, hogy az ezt bizonyító vizsgálati eredményeket bemutatnák. Vélhetően írásbeli anyagaik gyengeségétől tartva, közvetlenül a szóbeli eljárás kezdete előtt a szlovák fél kérte a bíróságot, hogy fogadjon el még egy dokumentumot, a nevezetes PHARE projectet. Érdekes körülmény, hogy ennek valódi címe tulajdonképpen nem is játszott szerepet, fontos, hogy PHARE project. Talán ezzel akarták ellensúlyozni, hogy az elmúlt években EU szakértői közreműködéssel folyó három oldalú szakmai tárgyalások anyagai lényegében a magyar álláspontot támasztották alá. A PHARE project valódi címe (Danubian Lowland Ground Water Model) ugyanis tükrözi a tanulmány tartalmát: műszaki

beavatkozások tervezése, hatásaik becslésére szolgáló számítógépes programcsomagok kidolgozása. Tehát ez a tanulmány sem az a - magyar fél által évek óta hiányolt -- dokumentum, amely bizonyítja a bősi erőmű működtetésének környezeti veszélytelenségét. A szóbeli előterjesztést Hágában a magyar delegáció kezdte. A vízlépcsőrendszer környezeti kockázatait és kárait Klaus Kern karlsruhei, Howard Wheater londoni, Roland Carbiener strasbourgi és Vida Gábor professzorok ismertették. Ha megvalósult volna, a Bős-Nagymarosi vízlépcsőrendszer a legnagyobb méretű európai folyóelterelés lett volna, melyet a világon példátlan nagyságú mértékben járattak volna csúcsüzemben. Ennek megfelelően hatalmas területen okozott volna környezeti hatásokat. Főként a térség nagy városai (Budapest, Győr) vízellátására gyakorolt káros következményeket részletezték. A nagymarosi eromű megépítése hatalmas veszélyt jelentett

volna a Budapest vízellátását szolgáló szentendrei-szigeti és dunaparti partiszűrésű kutakra. Ábrákon és képeken mutatták be, hogy a Duna tervezett elterelése, az eredeti Duna-meder szinte élővíz nélkül hagyása milyen kárt okozott volna a szigetközi térség felszíni és felszín alatti vízkészleteiben és élővilágában. A tervezés súlyos hibájának minősítették, hogy nem készült átfogó, a várható környezeti hatásokat összefüggéseiben is vizsgáló környezeti hatástanulmány. 15 A C variáns környezeti hatásai közül a Duna-meder degradációja, a talajvízszint süllyedése, a természeti értékek pusztulása voltak a fő témák. Szó volt arról is, hogy a magyar fél által végrehajtott kárenyhítő intézkedések nem váltották be a hozzájuk fűzött reményeket, a természeti értékek megmentése a jelenlegi nagyon kevés Duna-víz mellett lehetetlen. A kárenyhítés érdekében végzett beavatkozások újabb

veszélyeket is hordoznak. Például az 1995 n yarán létesített dunakiliti fenékküszöb kolmatációs hatásai a talajvíz minőségét fenyegetik. A környezet állapotáról készült legújabb mérési eredmények értékelését (főként a VITUKI mederállapot felvételeit) is ismertette a magyar delegáció. A szlovák delegációban két környezettudományos szakértő (Igor Mucha szlovák hidrológusprofesszor és Jens Christian Refsgaard dán hidrológus) szerepelt, valamint a szlovák fél jogászai közül is többen szóltak a magyar álláspont tarthatatlanságáról. Természettudományos tények nem képezhetik vita tárgyát Ennek megfelelően, a szlovák előadások a magyar szakértők szavahihetőségét vonták kétségbe. A vízkészletek problémájáról (a magyar érvelés központi eleméről) McCaffrey amerikai jogászprofesszor tartott előadadást. McCaffrey professzor szerint a víztartalék fő tömege még szlovák terület alatt húzódik, és

csupán a magyar fogyasztói igények alig egy százalékát látja el. Megalapozott módon csak a szlovákok körében kelthetett a projekt riadalmat, és éppen ezért szlovák oldalon kellő figyelmet is szenteltek a problémának, ám mindmáig semmi jele negatív következménynek. Az amerikai professzor szerint hasonlóképpen tarthatatlan az élővilág eltűnésének veszélyét felvázoló magyar érvelés is. Igor Mucha értékelte a szigetközi állapotokat. Mucha a "bíróság félrevezetését" vetette a magyar felszólalók szemére, hangoztatva, hogy szemben a magyar beállítással, a Szigetköz nagyobbrészt nem természetvédelmi, hanem művelés alatt álló mezőgazdasági terület. A magyar fél ugyan azt állítja, hogy a jelentősebb környezeti kártétel csupán hosszabb távon válik láthatóvá, ám a változás kezdeti jeleinek már most kellene látszania. Leszögezte: az eddigi megfigyelések nem mutattak semmilyen, a helyzet romlására utaló

változást. Jens Christian Refsgaard a PHARE project bemutatására szorítkozott. Előadása szerint bármilyen műszaki beavatkozás paramétereit betáplálva a programba, a számítógép rövid idő alatt az összes következményről kielégítő tájékoztatást ad. 3.3 Az ítélet után Végighallgatva a hágai előadásokat, a vízlépcsőrendszer elhagyásának fő oka -- az ökológiai szükséghelyzet elkerülése -- egy természettudományos szakember, vagy egy környezetvédő 16 számára teljesen elegendő indoknak tűnik. Ám kérdés, hogy milyen súllyal befolyásolja egy jogász gondolkodását, amikor egy nemzetközi szerződés egyoldalú felbontásának okaként kell mérlegelnie. Az ítélet várhatóan őszre születik meg. Fontos fordulópontja lesz a vízlépcsőügy hosszů történetének, tartalmáról azonban értelmetlen lenne bármilyen jóslásba bocsátkozni. A döntés után a végrehajtás módozatairól fél éves szakmai tárgyalássorozat

kezdődik a felek között. A tárgyalásokon vitatott jogi kérdések már nem lesznek, ezeket a bíróság eldöntötte addigra. A fél év alatt főként víz- és pénzmennyiségekről lesz szó, ha nincs megegyezés, a felek ismét a bírósághoz fordulnak. A kérdés most az, hogy a teljesen "környezettudományos" alapra terelt magyar álláspont további képviseletéhez megteremthetők-e a körülmények. Kapnak-e lehetőséget a kérdésekkel hosszú évek óta foglalkozó szakintézmények és szakértők, hogy a szigetközi monitoringot fenntartsák? Az előjelek nem kedvezőek. Bizonyos témakörök vizsgálata (például a duzzasztás vízminőségi hatásai) már a tavalyi évben sem folyt, holott a monitoring-eredmények kulcskérdései lesznek a kártérítési vitának. Kikből fog állni a magyar delegáció? Azokból-e, akik immár nyolc éve foglalkoznak a vízlépcsőügy környezettudományos kérdéseivel (és Hágában is képviselték őket), vagy

azokból, akik pusztán újabb műszaki beavatkozások lehetőségét látják megcsillanni? Bár az önálló jogi rendezésről az országok lemondtak a hágai bíróság megkeresésével, azonban az ítélet utáni helyzetben még mindig sok lehetőség és teendő van a magyar-szlovák vitában a Duna és az általa fenntartott környezeti értékek megóvása érdekében. Kérdés, hogy élni fogunk-e ezzel az utolsó lehetőséggel. 17