Information Technology | High school » A szoftverhasználat jogi vonatkozásai és a szerzői jog fogalma

A szoftverhasználat jogi vonatkozásai és a szerzői jog fogalma Csoportosítsa a szoftvereket funkciójuk alapján! Csoportosítsa a szoftvereket felhasználói jogok alapján! Milyen szoftverhasználati módokat ismer? Mi a szabad szoftver? Hogyan védjük a szellemi alkotásokat, termékeket? Mit nevezünk szerzői jognak? A szoftverek csoportosítása funkciójuk alapján Szoftvernek nevezzük a számítógépes programokat, adatokat és a hozzájuk tartozó dokumentációt. Operációs rendszerek ~ A rendszerszoftver, más néven operációs rendszer egyik feladata a f elhasználó és a h ardver közötti kapcsolat megteremtése. Másik feladata a h áttértárak kezelése, az ott elhelyezett adatokhoz való hozzájutás biztosítása a f elhasználó számára. Feladata még a p erifériák kezelése is. Operációs rendszer esetében megkülönböztetjük a munkaállomásokra készített és a kiszolgáló (szerver) számítógépekre tervezett szoftvereket. A két kategória

sok esetben a szolgáltatásokban összemosódik. Magyarországon a munkaállomások piacán a Microsoft cég által fejlesztett Windows operációs rendszerek a legelterjedtebbek. Ennek első széles körben elterjedt változatai a Windows 3.0, 31 és 311 voltak Ezek még nem számítottak önálló operációs rendszereknek, mivel a DOS (Disk Operating System) nélkül nem lehetett a gépeken használni. A Windows 95 megjelenésével már a W indows-t is önálló operációs rendszernek nevezhetjük. A fejlesztések eredményeképpen elkészült a Windows 98, majd a Windows ME. Ezek mindegyike a DOS alapjait örökölte, annak grafikus felhasználói felülettel ellátott változatai. A másik fejlesztési irány a Windows NT volt. Ez teljesen más, sokkal megbízhatóbb alapokra épült. Kimondottan irodai programnak javasolták Fejlesztések során elkészítették a Windows 2000 és a Windows XP operációs rendszereket. Ezeknek több változata jelent meg, többékevésbé

eltérő feladatok elvégzésére Egyre több számítógépen jelenik meg a Linux operációs rendszer. Ez szabadon terjeszthető, ingyenes operációs rendszer. A több cégtől is beszerezhető változatokat nevezik disztribúcióknak. Az ingyenességnek látszólag ellentmond, hogy a boltokban a Linuxért is pénzt kérnek. Ilyenkor a megkapott adathordozót, a kinyomtatott dokumentációt és a programhoz adott többletszolgáltatásokat kell megfizetni. llyen szolgáltatás lehet a telefonon, e-mailben elérhető telepítési segítségnyújtás. A Mac OS-t kifejezetten a saját gyártású Macintosh számítógépekhez készítette az Apple cég. Hazánkban grafikai stúdiókban, nyomdai előkészítésben használják leggyakrabban ezeket a gépeket. Jelenleg a Mac OS X verzió a legújabb Az említett operációs rendszerek mindegyike rendelkezik grafikus felhasználói felülettel (GUI: Graphical User Interface), ami a programok használatát jelentősen megkönnyíti. A

munkaállomások irodai környezetben szinte elképzelhetetlenek kiszolgáló számítógépek nélkül. Ezekhez olyan operációs rendszerre van szükség, amely elsősorban a hálózaton keresztül érkező kérések kiszolgálására készültek. A már említett operációs rendszerek szinte mindegyikének létezik szerverváltozata. Érdemes még megemlíteni itt a Novell cég NetWare programját is. Helyi hálózatok esetében ez is széles körben elterjedt rendszer. Ennek nincs munkaállomás változata Munkaállomásként leggyakrabban Windows-t futtató gépeket szoktak hozzá használni. Fejlesztői rendszerek ~ Fejlesztői rendszernek nevezzük a programozási nyelvek köré épülő fejlesztői környezetet. A rendszerközeli szoftverek nem tartoznak közvetlenül az operációs rendszerhez, de működését, működtetését hatékonyabbá tehetik. Két fő csoportot különböztethetünk meg Az egyik a segédprogramok, a másik a programfejlesztői eszközök. A

segédprogramok körébe tartoznak a vírusirtók (pl.: VirusBuster), a tömörítők (pl: WinZip), a lemezkarbantartó programok (pl.: Norton Utility) A programfejlesztő eszközökhöz kell érteni a programozási nyelvek (pl.: Basic, C, Pascal, Perl) fordítóit, értelmezőit és a hozzájuk kapcsolódó fejlesztői környezetet (pl.: Visual Studio, Delphi). Alkalmazói szoftverek ~ A meghatározott felhasználói igényt kielégítő szoftvereket felhasználói programoknak nevezzük. Két fő csoportja van Az általános célú szoftvereket szoftverfejlesztő cégek azzal a szándékkal készítik el, hogy egy meglévő problémához, feladathoz sokak által használható megoldást szállítsanak. Ilyen programok a szövegszerkesztő, táblázatkezelő, képszerkesztő, hangszerkesztő, videoszerkesztő, játék stb. Az egyedi célú szoftverek valamilyen speciális, csak a megrendelő számára fontos feladat elvégzésére készülnek. A közel azonos funkciójú általános

célú szoftverekhez képest az ára többszörös, mivel itt a fejlesztés költségét nem lehet több vevő között szétosztani. A programok fejlesztése szinte mindig ugyanazt a sémát követi. Az elvégzendő feladat és a probléma elemzésével kezdődik, ezt követi a tervezés. A tervezési fázis egyes döntéseinél vissza kell nyúlni az elemzéshez, és azokat bővítve kell döntéseket meghozni. A tervezést követi a program kódjának elkészítése, a kódolás. Az elkészült programot tesztelni kell, hogy az esetlegesen keletkezett hibák közül a lehető legtöbbet sikerüljön kiszűrni. A hibák felderítését a hibajavítás követi, ami alkalmanként a tervezésig, sőt néha az előkészítő elemzésig is visszahathat. A programokat általában az eladás után továbbfejlesztik, lehetőségeit növelik, hibáit tovább javítják. Ez azt eredményezi, hogy egy programnak akár több, egymástól kisebb nagyobb mértékben eltérő változata is lehet.

Ezek azonosítására vezették be a programokhoz tartozó verziószámokat. Az első részét fő verziószámnak, az utána következő, tőle ponttal elválasztott részt alverziószámnak nevezik. Nézzünk egy példát! A Windows 3.1 a Windows 3 fő változatán belül az 1-es sorszámú alváltozat. A fő verziószámot általában a program alapjait érintő változások esetében szokták növelni. A kisebb változtatásokat az alverziószám jelzi A Microsoft a Windows 95 programmal bevezette az évszámmal történő verziójelzést. Majd később különböző fantázianevek rövidítései váltották fel a verziószámot a termékek csomagolásán. A kiadott Windows-változatokat időrendbe állítva a következő sort kapjuk: Windows 3.0, W indows 31, W indows 311, W indows 95, W indows NT4, Windows 98, Windows ME, Windows 2000, Windows XP Az irodai csomagok esetében sem átláthatóbb a helyzet: Office 4.2, O ffice 95, O ffice 97, Office 2000, Office XP, Office

2003. Levonható következtetés, hogy a verziószámok általában növekvő sorrendben követik egymást, de néha nem. A felhasználói programok általában valamilyen egyedi probléma megoldására íródott programok. Szoftverek csoportosítása a felhasználói jog szempontjából - Szabad szoftverek ~ Ingyenes, szabadon használható és terjeszthető szoftverek, a forráskód megismerhető - Freeware programok ~ Szabadon felhasználhatók és terjeszthetők, de nem szabad visszafejteni a forráskódot. A szerzői jog az alkotói, a cégé A programot nem adhatjuk el és nem változtathatjuk meg. - Shareware programok ~ Ingyenesen beszerezhetők és terjeszthetők, de nem működnek teljes körűen, illetve csak bizonyos ideig használhatók. A teljes verzióért fizetni kell és regisztráltatni. - Félig szabad szoftverek ~ Valamilyen felhasználási célra, kedvezőbb vásárlási feltételekkel kerülnek forgalomba, például ha az oktatásban alkalmazzák. - Kereskedelmi

programok ~ Pénzbe kerülnek és meghatározott feltételekkel alkalmazhatók. Szoftverek védelme A szoftverek védelmére általában két lehetőség adódik. Az egyik a technikai védelem, a másik a jogi védelem. A technikai védelemhez tartozik az i lletéktelen hozzáférés elleni védelem és a másolásvédelem. A jogi védelemhez pedig maga a szerzői jog (Angolszász országokban pedig a copyright.) A jogi védelemhez tartozik a szoftverszerződés Ebben írják le a jogszabályok által biztosított védelmi intézkedéseket. A kereskedelmi programoknál általában a telepítés megkezdése előtt egy úgynevezett blanketta szerződést kell elfogadni. Itt az elfogadás hozza létre a felhasználói jogviszonyt. Külön érdekesség, hogy a felhasználó nem tulajdonjogot szerez akkor, amikor megveszi a programot, hanem az adott példány kizárólagos felhasználója lesz. Mit tehetünk a legálisan megvásárolt szoftverünkkel? Először is használhatjuk. A

felhasználó készíthet egy biztonsági másolatot a szoftverről. Megfigyelheti és tanulmányozhatja a szoftver működését. Azzal a céllal, hogy egy részének a működés alapjául szolgáló elvet megismerje. A törvény azt mondja, hogy a szoftvert visszafejthetjük. De csak akkor, ha más szoftverekkel való együttműködtetés megvalósításához erre szükség van. Persze a legtöbb cég ezt szigorúan megtiltja a licencben Ezen felül a licencek tételesen felsorolják, hogy mit nem lehet tenni a szoftverrel. Nem másolható, nem adható bérbe stb. A licencek azt is meghatározhatják, hogy a szoftvert hány gépre telepíthetjük használhatjuk-e hálózatban. A szerzői jog A különböző műveket például könyv, kép, film zene vagy valamilyen program, nagyon könnyű másolni. Ez rengeteg jogi problémát vet fel Gyakran nem is tudjuk, hogy amit csinálunk az jogellenes vagy sem Magyarországon a szerzői jogokat az 1999. évi LXXVI törvény szabályozza Ez a

törvény védi az irodalmi, tudományos és művészeti alkotásokat. Vagyis a szoftvert is A védelem nem függ sem minőségi, sem mennyiségi, sem esztétikai jellemzőktől. A szerzői jog azt illeti meg, aki a művet megalkotta. S még rengeteg jog csak a szerzőt illeti meg. A törvény értelmében a számítógépes programalkotás és a hozzá tartozó dokumentáció a szoftver. Annak bármilyen formája vagy fajtája védelmet élvez Kérdések: - Mit jelent a  (copyright)? - Ha a szoftvert hálózatra telepítjük, hány gépen használhatjuk egyszerre?