Biology | Arthropoda » Coleopteroidea (Bogárszerűek), Neuropteroidea (Recésszárnyú-formájúak)

Fátyolkák Strepsiptera, Megaloptera, Raphidioptera, Neuroptera Superphylum: Articulata – Szelvényes állatok Phylum: Arthropoda – Ízeltlábúak Subphylum: Hexapoda – Hatlábúak Classis: Insecta – Rovarok Subclassis: Dicondylea – Kétbütykű rágójúak Sectio: Pterygota – Elsődlegesen szárnyasok Subsectio: Neoptera – Újszárnyúak Csoport: Holometabola – Fejlett szárnyas rovarok Superordo: Coleopteroidea – Bogárszerűek ORDO: STREPSIPTERA – LEGYEZŐSZÁRNYÚAK – rovarparaziták – gazdák: kabócák, darazsak, méhek – ♂ kicsik, néhány mm, szárnyas – ♀ akár 1,5-2 cm, szárnyatlanok – hátulsó pár szárny nagy legyezőszerű, első pár szárny kisméretű fonálszerű – szárnyerezet redukálódott – ♀ nyűszerű megjelenésű, a gazdában tartózkodik egész életében – egyedfejlődés: ♀ elevenszülők  a kibúvó lárvák a gazda testére kerülnek egyből, vagy egy növényen várakoznak, míg rákerülnek a gazda

kültakarójára  miután befurakszanak a gazdába, levedlenek, elvesztik lábaikat, csápjaikat, szemeiket  fejlődés  L4  ritkán a külvilágban bábozódik be és fejlődik ki, leggyakrabban a hímek kibújnak, a nőstények bennmaradnak a gazdatestben – lárvák: potrohvégi sörte  képesek elrugaszkodni – a parazitáltság nem jár a gazdaállat pusztulásával, de a gazda ivarszervei degenerálódnak, másodlagos nemi jellegeik visszafejlődnek – világszerte elterjedtek 1.Elenchus tenuicornis – kabócák (Auchenorrhyncha) parazitája 2.Xenos vesparum – Darázskedvelő legyezőszárnyú – méhek, darazsak parazitája 1 Fátyolkák Superordo: Neuropteroidea – Recésszárnyú-formájúak – az oldalsó ivarlebenyek fuzionálnak, az így létrejött képlet saját belső izomzattal rendelkezik I. ORDO: MEGALOPTERA – VÍZI RECÉSSZÁRNYÚAK – nagytestű, erős testalkatú rovarok – jól fejlett, széles fej – rágó szájszerv –

nagyméretű összetett szemek, jól fejlett csápok (fonal- v. gyöngyfüzérszerű) – jól fejlett szárnyak, testen túlérnek, erős szárnyerezet – lárvák: vízben fejlődő ragadozók  tracheakopoltyúk, 7-8 pár potrohláb segítik az O2-felvételt – járó típusú lábak – a báb már szárazföldön – imágók általában nem táplálkoznak Familia: Sialidae – Vízifátyolkák 3. Sialis lutaria – Közönséges vízifátyolka – kb. 2 cm – füstbarna színezetű szárnymembrán, szárnyerek sötéten pigmentáltak – patakpartokon, nagyobb tócsákat övező növényzeten – csak felriasztásra repülnek fel – nappal aktív – szaporodási időszak tavaszra tehető – peték a vízbe potyognak – tápl.: kisebb férgek, puhatestűek, más fajok lárvái – egyedfejl. 2 év – imágó csak néhány napig él II. ORDO: RAPHIDIOPTERA – TEVENYAKÚAK V TEVENYAKÚ-FÁTYOLKÁK – fejük hátul nyakszerűen elkeskenyedik, előtor megnyúlik 

elnevezés – ragadozó életmód (a fakéreg nyílásaiból, repedéseiből könnyen) – nagyméretű, összetett szemek – rágó szájszerv – jól fejlett szárnyak, átlátszó membrán, erős erezet, a szárnyon foltok – lárvák lapítottak, karcsú testűek, fák kérge alatt, avarban fejlődnek, ragadozók 2 Fátyolkák Familia: Raphidiidae – Valódi tevenyakúak 1.Raphidia notata – Barna tevenyakú – 2,5-3 cm – É- és K-Eu – ritkás, elegyes erdőkben, erdőszegélyeken, erdei tisztásokon – párzás nyáron, a petéket egy csomóba teszi le – hajlékony, hosszú tojócső  fák törzsére, kéregrepedésekbe petéznek  a lárvák lehúzódnak és az avarban fejlődnek – tápl.: pl cincérlárvák (Cerambycidae) – a lárva telel át fatörzsek nyílásaiban, amit beszőnek 2.Raphidia ophiopsis – Tevenyakú fátyolka – 2-2,5 cm – egyszínű barna folt a szárnyon – erdős, ligetes területek, erdei tisztások, kertek,

gyümölcsösök – tápl.: különböző rovarok, pókok, előfordul kannibalizmus is 3.Dichrostigma flavipes – Közönséges tevenyakú fátyolka – sötétbarna, testén kék és sárga foltok váltakoznak – a szárnyjegy sárgásbarna, 1 harántér ossza meg – gyakori faj, khg-i, dombvidéki erdeink lakója III. ORDO: NEUROPTERA – IGAZI RECÉSSZÁRNYÚAK – változatos testméret jell. a taxont – nagy fej – rágó szájszerv erős mandibulákkal – jól fejlett, nagyméretű összetett szemek – változatos csápok: fonal-, gyöngysorszerű, bunkós, fésűs (főleg ♂) – járó lábak (kivéve Mantispidae) – fejlett szárnyak, sűrű szárnyerezettel – imágó, lárva is ragadozó – szárazföldi életmód – apomorf bélyegek (lárvákon!), ami alapján egy csoportba sorolták őket o sajátos szerkezetű szájszerv, aminek fontos eleme: szúró-szívó kampó v. tüske (kívülbelül erősen fogazott)  megfogják a zsákmányt, mérget v

emésztőenzimet juttatnak bele, majd felszívják o a közép- és utóbél határán a bélrendszer el van rekesztve o a Malphigi-edények szövőmirigy funkciót is betölthetnek o a lábfejek 1 ízűek (míg az imágóknak 5 ízű és tibiotarsust alkot) 3 Fátyolkák a. Familia: Osmylidae – Partifátyolkák – Eu-szerte csak egy faj 7. Osmylus fulvicephalus – Felhősszárnyú partifátyolka – testéhez képest óriási szárnyak – átlátszó membrán, rajta sötét szabálytalan foltok – vizes élőhelyeken él – de sem az imágó, sem a lárva nem vízi életmódú – lárvák kövek alatt, mohapárnákban (nyirkos helyeken) – imágók kisebb rovarokkal tápl., lárvák főleg árvaszúnyog-lárvákkal (Chironomidae) – a párosodás mindig repülés közben történik – ♀ a petéket ált. kettős sorokban rakják a növények szárára b. Familia: Mantispidae – Fogólábú-fátyolkák – trópusi fajok – első pár láb  fogólábbá

módosult 8. Mantispa styriaca – Fogólábú fátyolka – déli kitettségű tölgyesek – Mo-n elég ritka – a peték kis, fehér, nyélen ülő peték fák kérgén több százas csomókban  pókok petezsákjában fejlődnek tovább (pl. kalitpók – Clubiona corticalis)  ott megvedlik  nyűszerűvé válik, a pókpetéket szívogatja  a bebábozódás is ott történik, gubót szőnek maguk köré  imágók megjelenése kb. július c. Familia: Chrysopidae – Zöldfátyolkák – halványzöld színezet  elnevezés – rendszerint éjjel aktívak, a mesterséges fény jól vonzza őket – lárvák: ragadozók, ált. levéltetvekkel (Aphidina) tápl – imágók csak nektárt, pollent fogyasztanak, esetleg mikroszkopikus gombákkal tápl., kivéve a két fajt, amit tanulunk (ezek ragadozók) – növényvédelmi haszon: biológiai fegyverek a levéltetvek, pajzstetvek, tripszek, atkák ellen 9. Chrysoperla carnea – Közönséges fátyolka – tömeges

elterjedésű mindenféle élőhelyen – imágó és lárva is ragadozó – peték: hosszú nyeles peték 15-20-as csoportokban, levéltetű kolóniák közvetlen közelében – campodeoid típusú lárva 4 Fátyolkák 10. Chrysopa perla – Aranyszemű fátyolka – 1-1,5 cm, 3 cm szárnyfesztávolság – nagyméretű, aranysárga összetett szemek  elnevezés – bűzmirigyek az előtoron – egész Eu-ban gyakori – nyíltabb lombhullató erdők, tisztások, rétek, kertek – éjszakai aktivitás – ultrahang kibocsátása  ♀ és ♂ közti kommunikáció (az elülső szárny sertemezőinek hozzádörzsölése a hátukhoz) – tápl.: főleg levéltetvek – a lárvák álcázzák magukat (a hátukra ragasztott dolgokkal) d. Familia: Myrmeleontidae – Hangyalesők – legnagyobb méretűek a rendben, akár 10-12 cm szárnyfesztáv – a szitakötőktől a nagy, vastag csápok különítik el legkönnyebben – laza homokos területeket kedvelik, mivel a

lárvák abban élnek, néhányan fogótölcsért is készítenek, ragadozók – éjjel aktívak, nappal többnyire a növényzeten pihennek 1.Myrmeleon formicarius – Közönséges hangyaleső – Eu-szerte elterjedt – homokos területek, meleg fekvésű fenyérek, erdőszélek – 3-3,5 cm; 6-8 cm szárnyfesztáv – lárvája fogótölcsért készít; mérget, emésztőenzimet bocsát áldozataiba – imágók: levéltetvekkel, rovarokkal, kisebb hernyókkal tápl. 2.Euroleon nostras – Erdei hangyaleső – 5-6 cm szárnyfesztáv – szárnyán sötét, apró foltok – általánosan elterjedt hazánkban laza, homokos talajokon – életmódja megegyezik a közönséges hangyalesőével 5 Fátyolkák e. Familia: Ascalaphidae – Rablópillék – trópusi, szubtrópusi fajok – változatos színűek (éjszakai aktivitásúak inkább fakóak, nappaliak élénk színűek) 3.Libelloides macaronius – Közönséges rablópille – dúsan szőrözött test – robosztus

fej, tor, potroh – csápok hosszúak és bunkósak  hasonlítanak a pillangókra – ragadozók, röptükben csapnak le áldozatukra  megkülönböztetés – mészkő-, dolomit-sziklagyepek, bokorerdők – lárva ált. az avarban fejlődik, rovarokra, más fajok lárváira vadászik – lárva kétszer telel át  nyár elején bebábozódik  kis idő elteltével megjelennek az imágók Készítette: Furka Tünde 2006. 6