Language learning | Hungarian » Mondattan

Mondattan Mondattani elméletek: Pszichológiai felfogás (Hermann Paul) – A mondat nyelvi kifejezése annak, hogy a beszélő lelkében több képzet, képzet csoport egymáshoz kapcsolódik. – Az alany és az állítmány teljesen önálló mondatrészek, egyenrangúak, egy szinten helyezkednek el. – A pszichológiai és grammatikai alany nem feltétlenül egyeznek meg. – Állítmány: réma (új információ) – Alany: téma (ismert információ) Alany primátusának elmélete – Szláv nyelvészek – Az alany uralja az állítmányt, ez grammatikailag és formailag is ki van fejezve. – Az alany a mondat alaptagja. Hozzárendelés elmélete – Az alany és az állítmány között hozzárendelő szószerkezet van. – Kölcsönös viszony és kölcsönös függés van közöttük. – Egy szinten helyezkednek el. – Feszültséget hordoznak. – Ez a ma is általánosan elfogadott elmélet, de Deme László elmélete is kezd elterjedni. Mondatmag problémája – Az

alany és az állítmány egységet képez. – Együtt alkotják a mondat magját. – Dualisztikus szemlélet. – Egy szinten helyezkednek el. Állítmány primátusa (Deme László) – Az állítmány uralja az alanyt. Grammatikai elemzések közötti eltérések: Logikusok elemzése – A logikus alany a valóság azon fogalma, amelyre egy megállapítás igaz vagy hamis. Grammatikai elemzés: A kőszáli sas ragadozó madár. Logikai elemzés: A kőszáli sas ragadozó madár. Grammatikai elemzés: Pistának tanulnia kell. Logikai elemzés: Pistának tanulnia kell. Lélektani elemzés – A mondat csak az előző mondat ismeretében értelmezhető, attól függ, hogy személyre vagy cselekvésre kérdezünk. Grammatikai alany – Az alany fő mondatrész. – Úgy nevez meg valamilyen dolgot, fogalmat vagy személyt, mint az állítmányban kifejezett folyamatnak, minőségi vagy mennyiségi jegynek a hordozóját. – Az alany szófaja lehet: + Főnév + Főnévi igenév +

Főnévi névmás + Főnévi értékű szó – Az alany mindig alanyesetben van. + Alakilag nincs viszonyrag (kivéve: -ból, -ből: részleges alany) + Birtokos és a főnévi igenévi személyragok + Névszó jeleket kaphatnak. – Kell, lehet, szabad, illik, fölösleges, hasznos, tilos, dolog az állítmány: Főnévi igenév az alany Az alany fajtái – Határozott – Határozatlan + Mindig 3. személyű + Nem jelölhető meg pontosan az alany, vagy nem lényeges a pontos megjelölése. + Lehet: határozatlan névelős főnév, határozatlan névmás. Valaki keresett – Általános 1 + + Bármilyen cselekvéshordozó kapcsolható az állítmányhoz. Lehet: általános névmás, általános jelentésű szó (ember, világ) Árnyékáért becsüljük a vén fát. (mi) – Összetett + Segédigenév (lenni, maradni, múlni) + főnév Jó becsületes embernek lenni. – Kettős alany + Főnévi igenév + főnév + Állítmány: érzékelést jelentő ige (látszik) Úszni

levegőben látszik paripájok. – Halmozott alany + Több alany tartozik az állítmányhoz, egymással mellérendelő viszonyban. Az ablakból a torony és a jegenye látszik. – Alárendelt alany + Igei igenév az alaptag. Az ellenség dúlta vidék elnéptelenedett. + -vány -vény képzős határozói igenév az alaptag. Bika rugaszkodván kötél szakad vala. + Az állítmány primátusának a képviselői szerint minden alany. Grammatikai állítmány – Az alanyra vonatkoztatott folyamatot nevezi meg, vagy minőségi, mennyiségi jegyet tesz hozzá. – Az alannyal kongruensek, vagyis igazodnak egymáshoz. Állítmány fajtái – Igei + Mindent kifejez, amit egy ige. Ég a ház. Össze fogom szedni a szemetet. (én) – Névszói + Korlátozottan használható + Az alany 3. személyű + Jelen idő A gyermek sápadt. – Összetett vagy névszói igei + Névszói rész narratívuszi alakban (alanyesetben) van. + Alakilag nincs viszonyrag (kivéve: -ból, -ből) + Névszó +

kopula (mód, idő, személy) Te sápadt vagy. + Névszó + marad, múlik Péter most múlt 20 éves. Bence okos marad + Van - nincs, vannak - nincsenek: összetett állítmány igei része nem lehet, csak nyomatékosító mondatban. Ez a csomag nincs húsz kiló. Péter a könyvtárban van. – Kettős + Kell + felszólító módú ragozott igealak El kell mennyünk. !! El kell mennünk. !! Összetett állítmány szófajai – Főnév + Két főnév viszonya: alany szűkebb körű, állítmány tágabb körű A sas madár. Az öcsém katona volt. Az asztal bútor. Ez az asztal az enyém Az állam én vagyok. – Melléknév A tél hideg. – Melléknévi igenév Ez az áru eladható. – Számnév Dunának, Oltnak egy a hangja. – Névmások (kérdő, birtokos, mutató) Kié volt az elfojtott sóhajtás? – Főnévi igenév nem állítmány! Innen mindent látni. (lehet) – Határozói igenév nem állítmány! (mód vagy állapothatározó) 2 Mondatok osztályozása

Modalitás szerint – A beszélőnek az ábrázolt valósággal szemben elfoglalt álláspontja. – Beszélő szándéka – Hatás a hallgatóra – Modális alapértékek nyelvtani kifejezőeszközei + Igemódok + Módosítószavak + Indulatszavak + Intonáció – Modális alapértékek + Kijelentő » Elsődleges az ábrázoló funkció » Állítmány: kijelentő vagy feltételes mód » Alaphanglejtés + Felkiáltó » Kifejező funkció » Érzelmek kifejezése » Tényleges vagy elképzelt valóság » Hallgatótól beleérzés » Más intonáció + Óhajtó » Beszélő vágya kívánsága » Módosítószó vagy a beletehető legyen » Feltételes módú ige + Felszólító » Felhívó funkció » Beszélő akarata kívánsága » Felszólító módú ige + Kérdő » Ábrázoló funkció » Eldöntendő vagy kiegészítendő kérdés » Bármilyen módú állítmány – Átmeneti mondattípusok + Kérdő mondat más funkcióban » Nyomatékosító, tagadó » Óhajtó »

Felszólító » Felkiáltó + Felkiáltó mondat más funkcióban » Óhajtó » Felszólító + Felszólító mondat más funkcióban » Óhajtó » Felkiáltó – Kiegészítő értékek + Valószínűség, nyomósság, bizonytalanság + Eszközei: határozószók, módosító mondatrészek – Lehetségesség kifejezése + Deontikus modalitás (társadalmi megegyezés alapján) + Buletikus modalitás (a beszélő óhaja, de nem óhajtó mondat) + Episztemikus modalitás (az ismeretek alapján lehetséges) + Diszpozícionális modalitás (szereplő képességei alapján lehetséges) + Cirkumstanciális modalitás (külső adottságok alapján lehetséges) Logikai minőség szerint – Nem minden mondatot lehet így értelmezni, csak az ítéleteket. – Ítélet lehet: + Állító + Tagadó – Tagadó mondat + Feltételezett viszonyt, tudattartalmat érvénytelennek kijelenteni. + Tagadó szószerkezet = tagadószó + tagadott szó 3 + + + + + Tagadószavak: ne, nem, se, sem

Nincs, nincsenek, sincs, sincsenek: összevont tagadó szerkezet A jelző tagadása nem teszi tagadóvá a mondatot. Eldöntendő kérdésre adott tagadó válasz, amit a mondatértékű nem vezet be. Felszólító módú tagadás: tiltás (ne, se tagadószó) Péter nem a nyelvtanórára készült. – Állító mondat + Eldöntendő kérdésre adott állító felelet, amit a mondatértékű nem vezet be. Péter a nem nyelvtanórára készült. Veszek egy liter tejet. Mondatok szerkezete szerint – Egyszerű mondat + Egyetlen predikatív szerkezet + Egyetlen tagolatlan mondategység A) Teljes (Alany, állítmány van benne, vagy nem szükséges.) 1) Tagolt a) Tő (csak alany, állítmány) b) Bővített (alany, állítmány, bővítmények) 2) Tagolatlan (Ha nem kíván alanyt, állítmányt.) B) Hiányos (nincs állítmány, alanyt az igei állítmány személyragja fejezi ki) – Egyéb + Meteorológiai kifejezések » Alanytalan igék (esik, havazik, fagy): tagolt mondat +

Tapadásos mondat » Amikor mindenki tudja egyértelműen a hiányzó mondatrészt. Jó napot. Terítve. Szintagmák (Szószerkezetek) – Legalább két, nem viszonyszói értékű szónak grammatikailag megformált egysége. Lexémák: Viszonyszók: Névelő Névutó Kötőszó Indulatszó Módosítószó Igekötő Segédige Ige Főnév Melléknév Számnév Névmás Határozószó Igenevek – Kritériumok (Berrár Jolán): + Behelyettesíthetőség + Kihagyhatóság + Rákérdezhetőség + Kiegészíthetőség Alárendelő szószerkezet – – – – – – – Két, különböző természetű szóból áll. Részei + Alaptag + Determináns (meghatározótag) Más disztribúció (más társulási lehetőségek) Szintagma szófaja az alaptagé A determináns kihagyható Alaptagból lehet kérdezni Fajtái: + Alanyos szószerkezet Igei igenév, vagy határozói igenév az alaptag Alárendelt alany a meghatározótag + Tárgyas Szószerkezet Tárgyas igei alaptag Tárgyas

igéből képzett igenévi alaptag Tárgyas igéből –ás, -és képzővel képzett főnévi alaptag + Határozós Igei alaptag Igenév Melléknév Határozószó 4 szépen ír Aludni akarván Aludni akarás szépen ír futva érkezni sokkal jobb igen hamar + Jelzős Főnév Mellérendelő szószerkezet – Két azonos természetű tag – Azonos szófaj, azonos jeleket, ragokat hordoz – Azonos disztribóciójú – Kölcsönösen behelyettesíthetők – Bármelyik kihagyható – Az egyikkel nem lehet rákérdezni a másikra – Fajtái + Kapcsolatos » Egyszerű kapcsolatos » Nyomósító szerepű szóismétlés » Hozzátoldó kapcsolatos » Fokozó kapcsolatos » Megosztó kapcsolatos + Választó + Ellentétes » Kizáró ellentétes » Szembeállító ellentétes + Utótagú Hozzárendelő – Két tagja különböző – Nem azonos disztribúció – Különböző szófaj, más jel, rag – Nem helyettesíthető be egymással – Egyik tag sem hagyható ki –

Kérdezhetünk a másikra – Alany, állítmány viszony szép ház Péter és Jóska lassan, lassan elfáradt vajat és kenyeret is jó, sőt jobb mind a fiúk, mind a lányok vagy én, vagy te nem a szemük, hanem a kezük ma én, holnap te Szószerkezet csoport Szószerkezet lánc – tagma meghatározótagja a másik szószerkezet alaptagja lesz. Az alárendelő szinA fára mászó fiú Szószerkezet bokor – Egy alaptag meg két deterKönyvet olvas a kertben. mináns (köztük nincs kapcsolat) Szószerkezet sor – Tárgy – – – – Csak különböző mellérenSzép és tartalmas, de drága. delő szószerkezetek Amelyre valamilyen cselekvés ráirányul, vagy a cselekvés eredményeképpen létrejön. Fajtái: + Iránytárgy (ráirányul a cselekvés) + Eredménytárgy (cselekvés eredménye) + Határozó értékű tárgy Alakja: tárgy Jelentése: határozóra emlékeztet Alaptag nem tárgyas ige » Helyhatározó értékű Járja az erdőt. »

Módhatározó értékű Édeset álmodik. » Időhatározó értékű Kéthetet pihen. » Számhatározó értékű (hányszor?) Kilencet üt. » Fokhatározó értékű Sokat javul. » Okhatározó értékű Mit búsulsz? Szófaja + Főnév + Főnévi igenév Táncolni, dalolni sem szégyenl. + Főnévi névmás Alaptag szófaja + Tranzitív ige Mindent vállal. + Tranzitív igéből képzett igenév Mindent vállaló. 5 + Tranzitív igéből –ás, -és képzővel képzett főnév – – + E/1 vagy E/2 személyjel, t tárgyrag (nem kötelező) + Főnévi igenév (tárgyrag nincs) + Névmás, t tárgyrag (nem kötelező) + Határozott (Beszélő, hallgató ugyanarra az egyedre gondol.) + Határozatlan (Ha ugyanarra a fajtára gondolnak.) + Tapadásos, vagy lappangó tárgy (Azonossal egészítik ki) – + + + + Egyszerű Összetett (lenni, múlni, maradni) Halmozott tárgy Többszörös tárgy Határozók Simonyi Zsigmond szerint: – Milyen körülményt fejez ki (4

fajta) – Irányultság: + Előzményhatározó + Folyamat-, tartamhatározó + Véghatározó Szófaja: – vagy főnévi névmás – (számnév), melléknévi (számnévi) névmás – rödni megy. – met kápráztatóan süt a nap. – névmás Fajtái: Ragos vagy névutós főnév A pad mellett állt. Határozó ragos melléknév Gyorsan fut. Főnévi igenév FüRagos melléknévi igenév SzeHatározószó, határozószói Hanyatt fekszik. Előzmény Helyféle határozók Időféle határozók Állapotféle határozók Módféle határozók Állandóféle határozók Egyéb határozók – Mindent vállalás. Alakja Kérem a könyvem(et). Írni akarok. Szégyenlem magam(at). Logikai minősége Láttam Pistát. Könyvet vettem. Elviszi szárazon. Szerkezeti felépítése Könyvet olvas. Szeretnék első lenni. Könyvet és újságot olvas. Szeretnék malacsültet enni. Hely Képes hely Idő Szám Állapot Eredet Társ Eredmény Mód Eszköz Fok Mérték Tekintet Ok Cél

Állandó Hasonlító Részes 0 0 0 x 0 0 x x x x x x x 0 x 0 x x Tarta 0 0 0 0 0 x 0 x 0 0 0 0 0 x x 0 0 x Helyhatározó + Térbeli körülmény + Szófaja: ragos névszó, névutós névszó, határozószó, névmás 6 Vég m 0 0 0 X 0 X X 0 X X X X X X 0 0 X 0 A fal mellett megy. – – – – – – – – – – – – – – – Jelzők – – – Fajtái: + Kettős helyhatározó Ágról ágra száll. + Összekapcsolt helyhatározó Dunától száz lépésre Időhatározó + Időbeli körülmény Ötkor ebédelek. + Szófaja: ragos főnév, névutós főnév, határozószó, névmás, határozószói igenév + Kettős időhatározó Időről időre megfázom. + Összekapcsolt időhatározó Egy hónappal ezelőtt. Számhatározó + Hányszor? Hányadszor? + Összekapcsolt számhatározó naponta háromszor Állapothatározó + Milyen állapotban van, volt, lesz Péterre betegen találtam. + Állítmánnyal (vagy más igenévvel) alkot

határozós szintagmát, de a körülmény nem rá vonatkozik. Eredethatározó + Eredetet, származást jelöl, vagy azt, amiből létrejön a megnevezett. A felhőből eső lesz. + Ragos főnév vagy melléknév (-ból, -ből, -ról, -ről, -tól, -től) Eredményhatározó + Mivé, milyenné válik a megnevezett Darabokra hull. + Szófaja: Lativus ragos főnév, melléknév, határozószó Társhatározó + Minek a társaságában van (kivel, mivel együtt?) Katival beszélget. + Szófaja: ragos és névutós névszó, határozószó Módhatározó + Milyen módon megy vége Csúfosan szerepel. + Szófaja: ragos névszó, névutós főnév, határozószó, határozói igenév + Kettős módhatározó: Betűről betűre olvas. Okhatározó + A megnevezett létrejöttének az okát fejezi ki. Elfáradt a munkában. + Szófaja: ragos vagy névutós főnév, főnévi és határozói igenév, határozószó Célhatározó + Milyen cél érdekében, elérésére irányul, vagy

felhasználható-e a cél érdekében. + Szófaja: ragos vagy névutós főnév, főnévi igenév, határozószó Küzd a jó eredményért. Tekintethatározó + A megnevezett milyen szempontból, megszorítással érvényes. Látszatra gyenge. + Szófaja: ragos vagy névutós főnév, főnévi igenév, határozószó Fokhatározó + A megnevezettnek a erősségét, intenzitását, fokát fejezi ki. Szokatlanul nehéz. + Szófaja: ragos vagy névutós főnév, ragos melléknév, határozószó + Kettős fokhatározó Tetőtől talpig megfürdette. + Összekapcsolt fokhatározó egészen a száguldásig Mértékhatározó + A megnevezettnek a erősségét, intenzitását, mértékét fejezi ki pontosan. + Szófaja: ragos vagy névutós főnév, ragos melléknév, határozószó Félig tölt. Eszközhatározó + A megnevezett milyen eszközzel megy végbe Fuvolán játszik. + Szófaja: ragos vagy névutós főnév, ragos melléknév, határozószó Részeshatározó + A megnevezett kinek

a részére, számára megy végbe (javára, kárára). + Szófaja: ragos vagy névutós főnév Ajánl valakinek. Hasonlítóhatározó + Alaptag középfokú melléknév + Szófaja: ragos főnév, ragos melléknév Édesebb, mint a méz. Egy dologfogalmat jelölő dologhoz minőségi vagy mennyiségi vagy minőségi jegyet tesz hozzá, vagy azonosítja. Jelzett szó: főnév melléknév (főnévi értékben, képzett melléknév (-s, -ú, -ű), formailag jelzős a szerkezet) Minden mondatrésznek lehet jelzője (kivéve igei állítmány) 7 – – – – Minőség jelző + Szűkíti a jelentést + Külső belső tulajdonság, vagy rámutatás + Szófaja: melléknév, melléknévi igenév, főnév, sorszámnév, névmás + Fajtái: Minősítő jelző Kijelölő jelző Mennyiség jelző + Jelzett dolog mennyiségét fejezi ki. + Mennyi? Hány? + Szófaja: számnév, névmás, főnév Birtokos jelző + Főnév, főnévi névmás, főnévi igenév + Alaptag birtokos

személyjellel van ellátva Értelmező jelző + Visszaalakítható + Azonosító (újra megnevez) + Szófaja: melléknév, igenév, számnév, névmás Mondat: (Deme László) Mondategész: Az a kommunikációs egység, amely a beszédfolyamat egy teljes, lezárt, mozzanattal viszi előbbre. (Deme László) Mondategység: szerkezeti jellegű, egész, egy mondategységből álló mondategész, vagy tagmondat. (Deme László) Összetett mondat: olyan mondategész, ami több mondategységből áll. − Szervetlen + Tagolatlan mondategység + mondategység + Egyenes idézet: idéző + idézett mondat − Szerves: kapcsolat a két mellékmondat között. + Alárendelő + Mellérendelő Alárendelő: Az egyik mondategység (a mellékmondat), a másik mondategységnek (a főmondatnak) a hiányzó mondatrészét fejezi, fejti ki. − Utalószó (Ha nincs betehető.) + Mélyhangrendű távolra mutató névmás + Mutatónévmási mélyhangrendű határozószó (ott, akkor) + Személyragos

határozószó − Mellékmondat + Szemantikai jegyek » Megengedés » Hasonlítás » Feltételesség » Következményesség + Kötőszó » Ha vonatkozói névmás: vonatkozói mellémondat Mondatelemzési módszerek − Ellenőrző kérdés szerkesztése (kiegészítő módszer) Az kiabál, akinek a háza ég. Ki kiabál? − Utalószó elemzés módszere − Mondatzsugorítás módszere 8 Tagmondatok sorrendje − Főmondat, mellékmondat − Mellékmondat, főmondat − Főmondat, mellékmondat, főmondat − Mellékmondat, főmondat, mellékmondat be- Állítmányi alárendelő összetett mondat: a mellémondat a főmondat névszói állítmányát, vagy az összetett állítmány névszói részét fejti ki. − Utalószó: főnévi, melléknévi, számnévi távolra mutató névmások (az(ok), az(ok)é, olyan(ok), olyan(ok)é, akkora(k), annyi) A föld azé, aki megműveli. (én) Nem az vagyok, aki voltam egykor. Annyi a gyümölcs a fán, hogy leszakad az ág.

Állítmányi összetett mondat Annyi gyümölcs van a fán, hogy leszakad az ág. Mennyiség jelzői összetett mondat Járása (olyan), mint a rémeké. !! A tett halála az okoskodás. !! !! A tett halála az okoskodás. !! Alanyi alárendelő összetett mondat: a mellékmondat a főmondat alanyát fejti vagy fejezi ki. − Az utalószó mindig alanyesetben lévő távolra mutató főnévi névmás (az, azok, azé azoké). − Főnévi értékben használt névmás (olyan, olyanok, olyané, akkora, akkorák, akkoráé, annyi, annyié) Annyi termett, mint tavaly. Olyan is van közötte, ami használható. − Tagmondatok sorrendje: + Legtöbbször első helyen áll a főmondat. + Első helyen a mellékmondat, utána a főmondat. Kinek virág kell, nem hord (az) rózsaberket. − Kötőszavak + Leggyakoribb: hogy (sajátos jelentéstartam: következményes !LEHET!) + Vonatkozónévmások + Sajátos jelentéstartalmat kifejező kötőszavak » Feltételes Nem volna szép, ha égre

kelne az égi folyó összescsillaga. » Hasonlító Olyan is kapható, mint a tied. » Következményes Annyi jutott mindegyikünknek, hogy el se bírtuk vinni. » Megengedő Tárgyi alárendelő mellékmondat: a főmondat igei, vagy igenévi állítmányhoz kapcsolódó, de a főmondatból hiányzó tárgyat fejezi, fejti ki. (Kit? Mit? Mennyit? Mekkorát? Milyent?) − Utalószó + Távolra mutató főnévi névmás (azt, azokat, azét) + Főnévi értelemben használt névmás (olyat, akkorát, annyit) 9 Tímea olyasfélét válaszolt, hogy nem Ezegyszer csak annyit mondok, ne legyünk bolondok. + Úgy utalószó (atipikus) Úgy (azt) látom, más szándékod van. Úgy (az) látszik, más szándékod van. Vártam (azt vagy arra [állandó]), hogy majd jelentkezik. − Kötőszó + Hogy + Vonatkozói névmás (vonatkozói mellékmondat) + Sajátos jelentéstartalmak » Hasonlító Annyit kaptam, mint tegnap » Megengedő Nem bánom bármit csinál is. » Következményes Annyit

kérdez, hogy ne győzök rá felelni. » Feltételes Szomszédasszony sem bánja, hogy férjhez mégy a lánya. + Kötőszó elmaradása Most már bevallom (azt), (hogy) nem tetszett a viselkedésed. Nem tetszett a viselkedésed, most már bevallom. (!! KAPCSOLATOS MELLÉRENDELÉS!!) » Jellemzői: (minimum kettő feltételnek kell teljesülnie!!) Mondatok sorrendje Ige tárgyas ragozása Tárgyragos utalószó Kötőszó Csinos kis jószág, meg kell hagyni. (mellérendelő) Megtehettük volna, elismerem. (mellérendelő) Mikor nyomhatott el az álom, nem tudom (azt). (alárendelő) − Beékelődés Azt, akinek nincs érvényes jegye, megbírságolják. − Különleges esetek + Összetett tárgy Én akarok az lenni, aki elsőnek ér célba. Szeretett volna olyan maradni, mint húszéves korában. + Határozó értékű tárgy Nagyot kiáltat (ő). Akkorát kiáltott, hogy a szomszédban meghallották. Az óra annyit ütött, mint fél órával azelőtt. + Tartalmatlan főmondat

Nézze (azt), én nem akarok magának rosszat! + Idézés » Egyenes: Idéző mondat: “idézet”. Nincs grammatikai viszony Szervetlen összetett mondat “Jelest kaptam”, lépett ki Géza az ajtón. Géza azt mondta: “Kísérj haza!”. » Függő idézet Idézet függ az idéző mondattól. Általában tárgyi alárendelés Az a kérése, hogy adjam kölcsön a tollam. Olyan kijelentést tett, hogy nem érdemeltem jobb jegyet. (minőség jelzői) 10 Határozói alárendelő mellékmondat: a főmondat állítmányához, vagy valamelyik más mondatrészhez kapcsolódó határozót fejt, vagy fejez ki. − Utalószó + Távolra mutató névmás határozó ragos alakban » Helyhatározó onnan » Időhatározó azóta » Számhatározó annyiszor » Állandóhatározó úgy » Számállapothatározó annyian » Társhatározó azzal » Eredethatározó abból » Eredményhatározó azzá » Módhatározó úgy » Eszköz attól, azáltal » Fokhatározó annyira »

Tekintethatározó ahhoz képest (névmás + névutó is lehet utalószó) » Okhatározó azért » Célhatározó avégett » Részeshatározó annak » Hasonlítóhatározó annál − Kötőszavak (csak a jellegzetesek) + Valahányszor Számhatározói mellékmondat + Mert, mivel, mivelhogy Okhatározói mellékmondat + Semmint, mintsem, semhogy, hogysem, Hasonlítóhatározói mellékmondat + Mihelyt Időhatározói mellékmondat + Nehogy célhatározói mellékmondat − Sajátos jelentéstartalmak + Feltételes Ha meghalok, temetőbe visznek + Hasonlító Pusztában bujdosunk, mint hajdan népével Mózes bujdosott » Arányosító (alfaj) Minél messzebbre foly, annál inkább dagad. + Következményes Megvagdaltak (úgy, annyira), hogy vérzett a husunk. Úgy: módhatározó Annyira: fokhatározó − Megengedő + Nem lehet utalószót berakni: Állapothatározói mellékmondat Áll a ház még, bár fogy a gazdagsága. + Pedig: kettősarcú kötőszó, a szembeállító

ellentétet kifejező mellérendelő mondatnak is a kötőszava Nem esznek a lovak, pedig ehetnének. (Állandó határozói) » Ha a pedig első szava a főmondatnak, akkor: Alárendelő » Ha beljebb helyezkedik el: Mellérendelő szembeállító ellentétes − Problematikus esetek + Időbeli » Egyidejű (Párhuzamosan történik a cselekvés a két mondatban.) Mióta itt vagyok, fáj a fejem. » Előidejű (A mellékmondat történése megelőzi a főmondatét, tipikus kötőszó: miután) 11 » Utóidejű (A főmondat történése volt előbb.) Addig kiabált, míg be nem jöttek. Mellékmondat + Okhatározói mellékmondat: Főmondat az okozat, mellékmondat az okozat. + Az előidejű alárendelő, és a magyarázó mellérendelő összetéveszthető. (magyarázó mellérendelő: hiszen, ugyanis, tudniillik) + Mert kötőszó lehet: » Magyarázó mellérendelő » Okhatározó alárendelő (betehető az azért a főmondatba) Hullott a könnyem (azért), mert hideg volt. +

Ok-, és célhatározó megkülönböztetése A mellékmondat igemódját kell megnézni: » Kijelentő: Okhatározó Azért állt Gergely a lámpa alá, hogy jól lássa az órát. » Felszólító: Célhatározó Sietett, nehogy elkéssen. + Részes határozó Utalószava: annak A birtokos jelzőé is!! » Birtokos jelzői alárendelés: Annak + a vagy az, és az alaptag: birtokos személyjelű főnév Annak az eredménye jól látszik, hogy megtanultam. » Részes határozói alárendelés: Annak + az alaptag igei jellegű. A jó eredményt annak köszönhetem, hogy tanultam. + Hasonlító határozó: A főmondatnak valamilyen középfokú melléknévvel, számnévvel, határozószóval kifejezett mondatrészéhez kapcsolódó bővítmény (-nál,-nél ragos). Nincs jobb megoldás (annál), mint szakítani. Jelzői alárendelő mellékmondat − Minőség jelzői alárendelő mellékmondat + Utalószó: távolra mutató » Melléknévi utalószó Olyan, ugyanolyan, akkora,

olyasféle Akkora házunk van, hogy palotának is beillene. » Főnévi utalószó Az (Alakilag megegyezik a jelzett szóval, névelő van utána) Az alatt a fa alatt állt, amelyik még nem dőlt ki. » Számnévi utalószó Annyiadik » Nincs utalószó Ha a jelzett szó elé tesszük: minőség jelző Nincs (olyan) nap, hogy ne essek hasra. Ha a jelzett szó után: Értelmező jelző Nincs nap, olyan, hogy ne esnék hasra. + Kötőszó (Vonatkozó névmás is lehet.) » Hasonlító » Következményes » Feltételes » !Megengedő nem lehet! + Mondatsorrend » Főmondat, mellékmondat » Beékelődéses A harcot, melyet őseink vívtak, megnyertük. + Határozó értékű jelző (általában fokhatározó értékű) 12 A hajam olyan (annyira) hosszú volt, hogy már a derekamig ért. − Mennyiség jelzői alárendelő mellékmondat + Utalószó: annyira + Kötőszó » Hogy » Hasonlító Annyi ideig maradhatsz, ameddig akarsz. » Vonatkozó névmási − Birtokos jelzői

alárendelő mellékmondat. + Utalószó: » -nak ragos távolra mutató névmás (annak, olyannak, annyinak) +a(z) névelő + birtokos személyjellel ellátott főnév Annak a munkáját állítják ki, akié a legszebb. Ez azok feladata lesz, akik utánunk jönnek. Annak lesz telke, akinek lesz pénze. (részes határozó) − Értelmező jelző + Főmondatban névszóval kifejezett szót értelmezi a mellékmondat. + Utalószó » Távolra mutató névmás » Értelmező szó után áll, alakilag egyezik vele. Kilenc órakor a vendégek is megérkeztek, azok, akiket már régóta vártunk. » Ha nincs, akkor betehető Ha a jelzett szó elé tesszük: minőség jelző Nincs (olyan) nap, hogy ne essek hasra. Ha a jelzett szó után: Értelmező jelző Nincs nap, olyan, hogy ne esnék hasra. » Csak utána lehet betenni: Jelzett szó: tulajdonnév vagy egyedi név A főmondatbeli alaptag: főnévi névmás, vagy ragozott alakja. Ezt ő mondja (az), aki ott sem volt. Tekintete megakadt

rajtam (azon), aki az asztal mellett ültem. Értelmezett: közelre mutató névmás Kietlen pusztaság ez (vagyis az), amelyben lakom. Az alany nincs kifejezve, csak igei személyragként. (Ezt kell megismételni.) “Akik még nem tudjátok, most megtudhatjátok (azok)(azt), hogyan mulat a nép.” Az állítmány második személyű tárgyra utal, és ezt értelmezi. (lak,-lek ragos igék) “Csodállak, aki jöttél e víg homályba.” Mellérendelő összetett mondatok: − Tartalmi, logikai összefüggés, nem nyelvtani. − Fajtái + Tisztán mellérendelő (megfordítható) » Kapcsolatos » Kizáró » Ellentétes szembeállító 13 » Ellentétes kizáró + Nem tisztán mellérendelő (nem megfordítható) » Következtető » Magyarázó utótagú » Ellentétes megszorító utótagú − Kötőszó jellemzői: + Egyes (A második tagmondat elején, vagy belsejében.) + Kettős (első és második tagmondatban) + Hiányozhat is (be kell rakni) − Kapcsolatos

mellérendelő: Természetes összefüggés, továbbfűzés, újabb mozzanat, időbeli egymásutánság + Egyszerű kapcsolatos » Térbeli, időbeli » Kötőszó: és, s meg » Határozószó: közben, ezután, majd + Hozzátoldó kapcsolatos (Kiegészítés az első tagmondathoz.) » Kötőszó: is, se, sem, szintén Kabátját ledobta, ingét is ledobta. Nem győztünk, még döntetlenre sem. » Határozószó: azonfelül + Ellentétesen hozzátoldó » 3 kötőszó: nemcsak hanem is + Összefoglaló jelentésű » Is-is » Sem-sem + Megoszló kapcsolatos viszony » Egyrészt-másrészt » Részint-részint + Fokozó kapcsolatos » Sőt Nemcsak szeretem, sőt utálom. + Kötőszó nélküli Most már bevallom (azt), (hogy) nem tetszett a viselkedésed. Nem tetszett a viselkedésed, most már bevallom. (!! KAPCSOLATOS MELLÉRENDELÉS!!) » Jellemzői: (minimum kettő feltételnek kell teljesülnie!!) Mondatok sorrendje Ige tárgyas ragozása Tárgyragos utalószó Kötőszó Csinos

kis jószág, meg kell hagyni. (mellérendelő) Megtehettük volna, elismerem. (mellérendelő) Mikor nyomhatott el az álom, nem tudom (azt). (alárendelő) − Ellentétes mellérendelő + Szembeállító ellentét: A tagmondatok tartalma, vagy részlete szembeáll anélkül, hogy egymás érvényét kizárnák, vagy korlátoznák. + Azonban, ellenben, viszont pedig, meg (a második tagmondat belsejében) − Kizáró ellentét + 1. Tagmondat: tagadás vagy tiltás + 2. Tagmondat: szembenálló állítás vagy parancsolás + Kötőszók: hanem, ellenkezőleg, inkább 14 − Megszorító utótagú + A második tagmondat tartalma ellentétben áll azzal, ami az első tagmondatból következne. + Kötőszavak: de, csakhogy, mégis, mégsem, mindamellett, mindazonáltal, ennekellenére, ennekdacára, azonban − Választó mellérendelő + Kirekesztő választó: Annyi a lehetőség, amennyit felsorolnak. » Kötőszavak: vagy, avagy, vagy-vagy » Nincs kötőszó + Megengedő

választó: A lehetőségek nem zárják ki egymást. » Kötőszavak: vagy, akár-akár − Következtető mellérendelő + Logikai viszony: ok-okozat + Kötőszavak: tehát, így, ezért, ennélfogva, ezokból, következésképpen, és + Kötőszó nélkül − Magyarázó mellérendelő + Okadó magyarázó: okozat-ok » Kötőszavak: hiszen, úgyis, ugyanis, tudni illik, különben, másként egyébként + Kifejtő magyarázó » Első megismétlése a másodikban » Kötőszavak: azaz, vagyis, mégpedig, illetve − Jelölések + Kapcsolatos + Ellentétes + Választó + Következtető + Magyarázó 15