Economic subjects | Management » Fábián Zoltán - BMF-NIK Menedzsment vizsgatételek

1. oldal, összesen: 11 Menedzsment Vizsgatételek by UFO BMF-NIK, 5. félév (2004) 1. Ismertesse a gazdaság fogyasztóit és fogyasztásuk sajátosságait! Egyének / háztartások: munkaerejüket értékesítik a piacon, így bevételhez jutnak. Ezt a jövedelmet használják fel önmaguk fenntartására, szórakozásra, stb. Fogyasztásukra igen nagy hatással vannak a különböző reklámok, a társadalomban érvényesülő trendek. A vállalkozások fogyasztása elsősorban a működésükhöz szükséges erőforrások, munkaerő beszerzéséből áll. Fogyasztásukat befolyásolja a profiljuk, a cég aktuális anyagi helyzete Az állam fogyasztása többnyire az apparátus fenntartására és az állami tulajdonban lévő intézmények működtetésére korlátozódik. A kapitalizmusban kevés állami tulajdonú vállalat nem profitorientált, így a tulajdonostól kilététől eltekintve ugyanúgy működik, mint egy vállalat. Természetesen a három piaci fogyasztó

között jelentős összefonódások lehetnek. 2. Kik a piac szereplői és mi a funkciójuk? A piac a potenciális eladók és vevők rendszere, melyben a legfőbb szabályozó eszköz az árrendszer. Legfőbb tényezői a kereslet, a kínálat, az ár és a jövedelem. A piac önszabályozó rendszer: a piaci szereplők önmagában jelentéktelen cselekedetei összeadódnak, és a piac automatikus reakciójaként jelennek meg. A fogyasztó végső felhasználás céljából szerez be javakat és szolgáltatásokat. A kínálati piacon pedig munkaerejével jelenik meg. A vállalati szektor a piacon megjelenik fogyasztóként, munkaadóként, továbbá eladja szolgáltatásait vagy termékeit a kínálati piacon. Megtakarításaival a pénzpiacon jelenik meg Az állam szektora a minisztériumok, hivatalok, intézmények tevékenységeit jelenti. Gazdasági funkciói: gazdaságszervező, érdekegyeztető, köztulajdonosi. Az állami vállalatok tevékenységei a vállalati szektorba

tartoznak. Az állami szektor beruházási tevékenysége egyben megtakarítását is jelenti, ami nem valódi megtakarítás, hiszen az állam költségvetése közben deficites is lehet. A helyi önkormányzatok feladata pedig az állami tevékenységek kiegészítése, támogatása, illetve a jövedelmek újraelosztása. A külföld szektora az országban lévő külföldi cégeket / vendégmunkásokat jelenti. Rezidens: ha kapcsolódik az ország gazdaságához a külföldi vállalat tevékenysége. Pl az országon áthaladó szállítmány nem rezidens kivéve, ha fizet vámot. Funkciói: export és import Piacok: értékesítési ~, beszerzési ~, munkaerő ~, pénz -és tőke ~, marketing –és reklám ~ 3. Ismertesse a minimalitás (gazd rac) elvét példákon keresztül! Előre rögzített minőséget kívánunk megkapni a lehető legalacsonyabb áron. Többnyire akkor használjuk, ha a pénz kevésbé fontos szempont. Például a tevékenységünk elvégzéséhez

kapcsolható egy minimum elvárás, amely nem oldható meg egy bizonyos képességű eszköznél rosszabbal. Pl egy vállalkozásnak egy alacsony fenntartási költségű autó, hálózat. 4. Ismertesse a maximalitás (gazd rac) elvét példákon keresztül! Előre rögzített összegből igyekszünk kihozni a lehető legjobbat. Általában akkor használjuk, amikor relatíve kevés pénz áll rendelkezésünkre. Például amikor saját részre, végső felhasználásra, fogyasztásra vásárolunk valamit. Ilyen lehet egy meghatározott paraméterekkel rendelkező termék vagy szolgáltatás (autó, ház) Pl 200 ezrem van egy vállról indítható, hőérzékelős rakétára 5. Mi a menedzsment szó eredete és mire utal, mi a jelentése? Eredet: mann ágere (kézzel tevékenykedni), manége (cirkuszi porond). Hétköznapi, nem elég pontos jelentése: a cégvezetés. 6. Mi a vezetés pszichológiai definíciója? Egy vagy több személy befolyásolása egy bizonyos cél elérése

érdekében. 7. Mi a különbség menedzsment és vezetés között? Profit-orientált vállalat esetében inkább menedzsmentről beszélünk, nonprofit esetében pedig vezetésről. Különbség lehet még: létszám, profil, szemlélet, történet. 2. oldal, összesen: 11 8. Melyek a menedzsment alapfunkciói? Fő funkciója, hogy egy szervezet vezetése közben fellépő feladatokat ellássa. Feladatai: egy szervezet működésének tervezése, ellenőrzése, irányítása, összehangolása, az egyes feladatkörök definiálása, koncepció kialakítása. 9. Hogyan és mitől alakult ki a menedzsment? A menedzsment megjelenését a specializálódott piac tette szükségessé: a vezetés, mint szakma önállósult. Az ember által alkotott termék újra nagyobb értéket képvisel, mint a gép által készített. A hadiiparban vált először általánossá. 10 . Melyek a menedzsment kialakulásának legfontosabb állomásai és elméletei? Henry Fayol • Első ízben írta

le a vállalatok szakterületeit: műszaki (gyártás), kereskedelmi (értékesítés), pénzügyszámvitel-könyvelés (likviditás), biztonság (tűzvédelem, munkabiztonság, személyi, technológia –és vagyon ~), személyi vezetés • A vezetést tovább bontotta: tervezés, szervezés, ellenőrzés, irányítás, koordináció Mindez ma a következő részekből áll: • Minőségbiztosítás, jog, kontrolling, informatika, marketing, humánerőforrás • Műszaki terület: kutatás, fejlesztés, gyártás, előállítás • A kereskedelem ma már a marketing része: piackutatás, igényfelmérés, beszerzés, logisztika, értékesítés, figyelemfelkeltő intézkedések, reklám • A marketing mix leegyszerűsítése az 5P elmélete: o Product: termék -vagy választékpolitika o Prize: Ár –és kondíciós politika o Promotion: értékesítési –és disztribúciós politika o Policy: kommunikációs politika o Personality: az értékesítés megszemélyesítése (pl.

weboldal) Taylor • Szétválasztotta a munkamegosztást fizikai és szellemi ágakra Max Weber • Munkamegosztás, bürokrácia (vállalati adminisztráció, szervezés) Henry Ford • A futószalagos tömeggyártás feltalálója, első alkalmazója • Ha az ember a reklámon akar spórolni, olyan, mintha az időt szeretné megállítani • Alapvető marketing-gondolat: a vevő olyan színű autót kap, amilyet csak akar, feltéve, hogy az fekete (a T-modell monopolhelyzete miatt) 11. Milyen vezetési területeket ismer? Vezetési funkciók, vezetési stílus, vezetői szerepek / személyiségek, vezetési / menedzsment rendszerek, a vezetés mint problémamegoldó folyamat. 12. Mi a szerepe a vezetési funkcióknak, hogy jöttek létre? Fayol + hogy ma miből áll (ld. fent) 13. Jellemezzen 3 vezetői rendszert példákkal! Vezetési rendszerek Magában foglalja a következőket: menedzsment-rendszerek, vezetési technikák, Management by . Rövidtávra szóló döntési

helyzeteket jellemeznek. Management by Delegation, Insight, Result, System, Love, Objectives, Exception, Motivation, Participation (részvétel). 3. oldal, összesen: 11 MbO • Célirányos vezetési rendszer • Megegyezés szerint kitűzött eredmény –vagy célkitűzéssel • Pl. adott nettó árbevétel elérése a cél Ha ez nem tartható, vagy javítható, módosítanak az előirányzaton (tervadatokon). Ennek érdekében a vezetés úgy dönt, hogy mindent támogat, ami ezt a célt szolgálja • Az MbO folyamatának hét szakasza: 1. Kritikai elemzés 2. Az elemzés eredményeinek értékelése 3. Eredménycélok és kulcsterületek a szervezeti egységekre 4. Vezetési útmutató készítése 5. A rendszer kiterjesztése 6. A végrehajtás megtervezése 7. A folyamat zárása és az újraindítás előkészítése MbE • Valamilyen kivételes szituációban alkalmazható • Pl. az eddig elért forgalom túl nagy pluszköltségekkel járt Eddig a kereskedelmi

igazgató saját hatáskörben intézhetett megrendeléseket, szerződéseket, 10 millió Hrivnya értékhatárig. Mostantól ez a határ 100 ezer Hrivnyára csökken, e felett köteles aláíratni a topmenedzserrel is. (a döntés a tárgyi évre érvényes) MbD • Döntési vagy egyéb jogkör átruházását jelenti, amely jogkör szintje szabályozható • Pl. egy vállalat humánerőforrás-részlege minden munkatársat felvehet / elbocsáthat osztályvezető pozícióig, továbbá mérnököket, specialistákat alkalmazhat 100 ezer rubel értékhatárig. Ezzel a hatáskör egy része, de nem egésze „delegálódott”; az ellenőrzés lehetősége ugyanúgy megmaradt 14. Milyen módszerek alapján állapíthatja meg a vezetési stílust? Tannenbaum & Schmidt modellje (döntésközpontú vezetés) Főnökközpontú Beosztottközpontú beosztottak A vezető A cselekvési tekintélyét szabadsággal érvényesíti rendelkeznek Vezetői döntési 1 helyzetek a probléma v

megfogalmazója megoldási alternatívát v javasol 2 3 4 5 6 7 v v v v v v+b v v v+b b b b - - - v v v v+b döntési szabályt határoz meg - - v v v b döntést hoz v v v v v b b döntését indokolja - v - - - - - döntését értelmezi, megmagyarázza - - v - - - - alternatívát véleményez Jelmagyarázat: nincs értelmezve (-), beosztott (b), vezető (v). A különböző vezetési helyzetekben 1-3 esetén autokratikus, 5-6 esetén delegáló. A 7 oszlop a demokratikus, egységes csoport. A hét különböző döntési helyzet két dolgot fogalmaz meg: 1. az adott szituációra hogyan reagálnak az egyes vezetők 2. típusonként mennyire jellemző ez a reagálási forma A vezetési stílus függvénye a következőknek: o a vezető személyisége o az adott szakterület, iparág, szféra o a vezetés szintje (csúcs / hétköznapi) o jellemző-e a szezonalitás a vállalat életében (időhöz kötött teljesítmény) o

a vezetőhöz tartozó beosztottak létszáma, életkora, végzettsége, homogenitása, a nemek közötti verseny mértéke o az adott időszak rövid vagy hosszú mivolta A táblázat adatainak meghatározása mérés, megfigyelés, tesztelés, önbevallás, vélemények, összehasonlítás, stb. alapján történhet. 4. oldal, összesen: 11 Vezetési stílusok • Autokratikus: o Egymaga uralja a döntési és végrehajtási folyamatot, kézben tartja a csoport minden tagjának tevékenységét o Szubjektív alapon értékel, szigorú, fegyelmet tartó vezető • Demokratikus o Igyekszik fokozni a csoport tagjainak részvételét a döntési folyamatban o A teljesítmények objektív, s egyben kollektív értékelésére törekszik • Megengedő stílusú o Passzív résztvevője a csoport tevékenységének o Nem dönt, nem utasít, a tagok kérésére segít, közreműködik a munkában (mint egy tanácsadó) Blake & Mouton vezetési rács (személyiségközpontú

vezetés) 9 1,9 9,9 8 7 6 5 5,5 4 3 2 1 1,1 9,1 1 2 3 4 5 6 7 8 9 • • • • • • 1, 1: Fél-vezetés (hagyjuk, hogy a dolgok maguktól menjenek, a szervezeti tagság megőrzése az elsődleges cél) 1, 9: Emberközpontú vezetés (baráti légkör, kellemes munkatempó) 9, 9: Csoportközpontú vezetés (elkötelezettség, bizalom, megbecsülés) 9, 1: Kemény vezetés (hatalom-centrikusság, az emberi szempontok háttérbe szorulnak) 5, 5: Kompromisszumos vezetés (egyensúly az elvárt munkateljesítmény és a morál között) A szürke rész általában optimális, mivel a teljesítmény elvárásának és az emberi szempontok figyelembe vételének egyaránt fontos szerepe van 15. Adja meg példákkal az egyes vezetői szerepeket! Vezetői szerepek, személyiségek • Személyközi szerepek o Nyilvános megjelenés szerepe (vállalaton belül és kívül – gyűlés, értekezlet, tárgyalás) o Főnöki szerep (függelmi viszony a beosztottakkal, egymásra utaltság,

külön szerepkör mindenkinek; a megszólítás módja; bevonás a döntésekbe) o Kapcsolatteremtő –és ápoló szerep (vállalaton belül és kívül) o Szónoki, szóvivői szerep o Példakép szerep • Információs –és kommunikáció szerepek o Az információ áramlásának szabályait meghatározó szerep o Információ-gyűjtő szerep o Az információ szétosztásának szabályait meghatározó szerep o Szóvivői szerep • Döntési szerepek o Vállalkozói (üzleti, pénzügyi, személyzeti) o Zavarelhárító o Erőforrás-elosztó (menedzsment stratégia) o Tárgyaló, megegyező (stratégiai és operatív menedzsment) A szóvivői és a példakép szerep több csoportba is besorolható. Az alapvető stratégiai szerepek pedig: erőforrás-elosztó, vállalat-indító –és fenntartó, menetbiztosítási, szakmai, jövőkép-megfogalmazó, tulajdonos és vezető közötti kapcsolat. 16. Milyen vezetői döntéseket, döntéshelyzeteket ismer? A Tannenbaum Schmidt

táblázatának sorai 17. Ismertesse a motiváció és motiválás összefüggéseit példákkal! A motiváció az egyén belsejéből fakad, például egy kitűzött cél elérése érdekében vagy mert érdekli a munka, stb. A motiválás pedig ezeknek a motivációs tényezőknek az elérését segítő eszközök juttatásával érhető el. Például a vezető tudja, hogy az alkalmazott szeretne egy saját házat; ekkor a legjobb motiváló 5. oldal, összesen: 11 tényező a pénz. Ha viszont miniszter szeretne lenni, akkor a hatalmi ranglétrán való feljebb emelkedés lehetőségével motiválható. 18. Ismertesse Maslow szükséglethierarchia-modelljét! Az egyének számára is fontos a fellépő szükségleteik kielégítése. Ennek szintjei, alulról felfelé: • Biológiai-fiziológiai létszükséglet (éhség, szomjúság, tej, kenyér, párizsi) [30 ezer] • Biztonsági szükséglet (ruha, cipő, ház, rezsi, biztosítás) [80 ezer] • Szociális-társas

szükséglet (szórakozás, ajándékok, barátok, ékszer, zene) [160 ezer] • Megbecsülés, elismerés igénye (autó, márkás ruha, utazás, lakberendezés) [400 ezer] • Önmegvalósítás (luxuscikkek) [4 millió] Az egyes szintek teljesülése alulról felfelé történhet. A legfelső szint teljesüléséhez az összes alatta lévőnek biztosítottnak kell lennie. Alulról felfelé haladva a pénznek egyre kisebb jelentősége van Napjainkban ezek a szintek könnyen felborulnak, a reklámoknak, és egyéb népbutító hatásoknak „köszönhetően”. 19. Hippokratesz mentális felosztása, annak szerepe az egyénnél, csoportnál, szervezetnél Példák Hippokratész szerint minden ember besorolható négy mentális kategóriába: • Kolerikus: robbanékony, kezdeményező, kitartó, igazságszerető, pontos, udvarias, makacs, becsvágyó • Szangvinikus: dinamikus, nyitott, barátkozó, szókimondó, könnyelmű, kedveli a társaságot, nem haragtartó, ambiciózus •

Flegmatikus: kiegyensúlyozott, hideg, kimért, türelmes, kitartó, látszólag nem könnyen motiválható, ironikus, cinikus, megbízható • Melankolikus: elzárkózó, nehezen motiválható, komoly, együttérző, akadékoskodó, pesszimista, szeszélyes Egyéb tulajdonságok: bátorság, félénkség, beszédesség, zárkózottság, vállalkozó-szellem, csapatszellem, megfelelési kényszer, szociális feladatmegoldó kézség (EQ) Az eseményekkel kapcsolatban: 1. fizikai állapot: elszenvedjük az eseményt, de ne értjük 2. morális állapot: a dolgok megtörténnek velünk, és értjük is 3. esztétikai állapot: alakítjuk is a dolgokat, nemcsak elszenvedjük 20. Mi a tanulás (def, leírás, példák)? A születéstől a halálig tart; valamilyen ismeret elsajátítását jelenti, egyszóval mindaz, ami magatartásunk, viselkedésünk tartós megváltozásához vezet. A feltételes és a feltétlen reflex közötti különbség a befolyásolás lehetősége. 21. Milyen

tanulás-elméleteket ismer? • Klasszikus kondicionálás: Pavlov és a kutya: (feltételeket teremteni, és azok közé szorítani valakit) • Operáns kondicionálás: Sinner (a tevékenységeink következtében beállt eredmény környezetünk, saját magunk részéről megerősítést kaphat) • Társas tanulás (valamilyen közösségben a másik megfigyelése) • Komplex tanulás (az elsajátítás módszereit kombinálja, gondolati szimulációk szolgálnak a tanulás alapjául) • Változások tanulása (a meglévő ismereteket érvénytelenítjük, mert jön valamilyen új tudás) • Egyhurkos tanulás: ha a tevékenységünk valamilyen negatív eredményre vezetett, változtatunk rajta. Az új tevékenységtől már elvárjuk, hogy pozitív eredménnyel járjon. • Kéthurkos tanulás: ha negatív az eredmény, változtatunk, s visszacsatolunk a befolyásoló tényezőkre A tudatos / tudattalan modell • Tudattalan hozzá nem értés: nem értjük a feladatot, nem

vagyunk képesek megcsinálni • Tudatos hozzá nem értés: a feladatot értjük, de a megoldásról fogalmunk sincs • Tudatos hozzáértés: tudjuk, hogy kell teljesíteni a feladatot, de a mechanizmus nem automatikus • Tudattalan hozzáértés: rutinszerűen jön a megoldás • Bonusz kategória: alkotó módon határozzuk meg a feladatot, mi tesszük fel a kérdéseket (kreativitás) 6. oldal, összesen: 11 22. Melyek a csoport legfőbb jellemzői? Csoport: 2-25 fő, felette szervezet (strukturált) vagy tömeg (nem strukturált). Típusai: gazdasági, nonprofit, állami, egyházi, társadalmi, politikai, civil. A csoport két kritériuma: az egyén és a csoport céljai harmonizáljanak egymással, megvalósuljon a rendszeres interaktivitás, együttműködés a tagok között (ezzel egymásrautaltság alakul ki) Az egyén akkor él harmóniában, ha képes megteremteni a • Képességek (lelki, szellemi, fizikai, munkavégző, öröklött, szerzett ~ ; fejleszthető),

• Lehetőségek (egy része adott, míg más részei változnak) és az • Igények (indíttatás, társadalmi-szociális háttér, nemzetgazdaság, média befolyásolja; automatikus nőnek igényeink, de nehezen engedünk belőlük) egyensúlyát. 23. Milyen csoporttípusokat ismer? A csoport típusai • Referencia csoport: a tagok beleszületnek a csoportba (család), működhet formális vagy informális csoportként • Formális csoport: valamilyen szabályrendszer alapján kerülnek bele a tagok, nem spontán szerveződésű (tankör) • Informális csoport: spontán szerveződésű, tartalmi, értelmi azonosuláson alapul (baráti társaság) • Nagy csoport: munkamegosztás, kvalifikáció, több információ, több interakció, rugalmatlan, lassabban ülnek el a kommunikációból eredő zajok 24. Melyek a csoportalakítást befolyásoló tényezők? A csoport és az egyén által támasztott követelmények / előnyök összhangja. A vélemény-különbségek

megjelenése attól függ, hogy mennyire esnek egybe az egyén és a csoport céljai. A csoport tagjai azonos célért dolgoznak, érdekeik pedig nagyjából egybeesnek. Az egyén azért csatlakozik a csoporthoz, mert könnyebben elérheti egyéni céljait, továbbá a csoporton belül megvalósuló munkamegosztásnak köszönhetően azzal foglalkozhat, amihez a legjobban ért. Ennek azonban hátrányai is vannak, mivel a csoporttagok között megoszlik a jövedelem és a figyelem egyaránt, továbbá elképzelhetők egyének közötti összeférhetetlenségek is. Ha kompromisszumok jönnek létre, annak előnyei és hátrányai is vannak. A csoport által támasztott követelmények • A működési szabályok, normák elsajátítása és betartása • Az egyéni szabadság korlátozásának tudomásul vétele • A munkamegosztásban az egyénre háruló feladatok megtanulása és elvégzése • A csoportbeli szerepek és státuszok elfogadása, betöltése • Alkalmazkodás a

csoport többi tagjához, azok döntéseihez • Az esetleges szankciók elviselése • Kompromisszum kézség a viták során A csoport által nyújtott előnyök • A célok könnyebb elérése szervezett keretek között • A csoporthoz tartozással alapvető emberi (szociális) szükséglet kielégítése • Biztonságérzet a problémák megoldásában, illetve külső erőkkel szembeni védettség • A teljesítmény elismerésének lehetősége, amely erősíti az önbecsülést • A csoportban betöltött státusz megelégedettséget nyújthat • A csoporton belüli személyes kapcsolatok kialakításával, az egyén személyisége fejlődhet 25. Melyek a csoporthatékonyság összetevői? Az együttműködésben szerepet játszó szempontok: Az együttműködés alapja a tevékenységek összetett jellege, és az egyének azon tulajdonsága, hogy képesek együtt dolgozni. • Kommunikáció (emberek törekvése gondolatok, információk közös értelmezésére) 7.

oldal, összesen: 11 Koordináció (a szervezett működés érdekében) Hatalom (vezetési stílus, információ –és eszközbirtoklás, befolyásolás lehetősége) Konfliktusok (ellentét, amely egy folyamat során alakul ki, és szűnik meg – megoldás a jó kompromisszum: a felek sikerként élik meg) • Tudás • Tekintély (pozícióval járó, parancsnoki jellegű vagy kivívott –személyiség, pénz alapján) A hatékonyságot befolyásolják továbbá a szokásos tényezők: profitorientáltság, létszám, célok, praktikusság, stb. • • • 26. Milyen szereptípusok vannak a csoportban? Szociális, közvetítő, konstruktív, építő, feladatra irányuló. 27. Jellemezze a szervezetet! 25 főnél nagyobb létszámú strukturált egység, a csoport nagytestvére. Befolyásoló tényezők: méret, cél, profil, profitorientáltság, társadalomban elfoglalt helye (egyházi, állami, magán), összetétel (életkori, nemi, etnikai, vallási), földrajzi hely,

szabályozottságok (kooperáció, munkamegosztás, felépítés, működés, módja) Például egy egyszerű civil szervezet. 28. Melyek a szervezet működését befolyásoló tényezők? Az előző kérdésnél kifejtett tényezők magyarázata. 29. Melyek a SZMSZ összetevői, mit tartalmaznak és milyen formában? Szervezési és működési szabályzat. Tartalmazza: a szervezet alapadatait (tulajdonosok, székhely, telephely, tevékenységi körök), a szervezeti felépítés formáját (a főnökök-beosztottak rendszere, struktogram, mélységi, széllességi, operatív szint), a működést leíró szint (a folyamatok szöveges leírása, technológiai és egyéb dokumentumok, konstrukciók, szervezeti egység, döntési jogkörök) Pl. a műszaki igazgatónak nincsen aláírási jogköre 30. Adjon meg 1-1 példát az öttényezős marketing mixre! A marketing mix leegyszerűsítése az 5P elmélete: o Product: termék -vagy választékpolitika o Prize: Ár –és kondíciós

politika o Promotion: értékesítési –és disztribúciós politika o Policy: kommunikációs politika o Personality of sale: az értékesítés megszemélyesítése (pl. weboldal) 31. Milyen jelenségeket ismer a mai magyar fogyasztói kultúrában? Az USA és az EU (immár kötelező) majmolása minden tekintetben (törvények, szabályozások, kultúra). Engedjük, hogy a reklámok mondják meg, mire van szükségünk, hiszen a marketing szakemberek jobban tudják ezt, mint mi magunk. Ugyanakkor bámuljuk naphosszat a showműsorokat, s közben zabáljunk amennyi belénk fér, a texasi barátaink mintájára. Az egyetlen, s legfontosabb üzenet: költsd el minden pénzed, ami csak van; járulj hozzá a gazdaság fellendüléséhez vagy legalábbis szinten tartásához. Ne érdekeljen, hogy közben minden morális értékről lemondasz; legyen értékrendedben első a pénz, s minden más legyen másodlagos. 32. Melyek a hazai kiskereskedelem lehetséges alternatívái? Tekintve,

hogy egy transznacionális vállalat több adó- és egyéb kedvezményben részesül mint bármely hazai vállalat, egyértelmű válik, hogy miért tűnt el vagy legalábbis haldoklik a hazai kiskereskedelem. Lehetetlen versenyezni a nagyvállalatok tőkéjével vagy az őket övező engedményekkel. Például Magyarországon sok ilyen vállalat 60-90 napos határidővel fizet; vagyis mire ki kell fizetnie a termelőnek / kereskedőnek a jussát, ő már régen eladta az adott árut, ergo egy pillanatig sem állt a pénze a termékekben. (Ld Lidl: akkor fizet, amikor már minden beindult; az alvállalkozó, aki pedig saját költségén felépítette az épületet, haljon éhen) Mégsem a multik tekinthetők a legnagyobb bűnösnek, hanem a magyar állam törvényei, szabályozásai, vagy éppen ezek hiánya. Lehetséges alternatíva pedig akkor kínálkozik a kiskereskedelem számára, ha képes olyan termékeket árulni, amelyek a multik polcain nem kapnak helyet, illetve ha

Magyarországon megváltozik a fogyasztói kultúra, 8. oldal, összesen: 11 és mindenki előnyben részesíti a magyar termékeket a török/román/ukrán importtal szemben. Ehhez persze a jövedelmek ugrásszerű növekedésére is szükség lenne. 33. Milyen prezentációs alkalmakat ismer és miben különböznek azok egymástól? Mindössze két prezentációs alkalmat ismerek. Az egyik, amikor a prezentációnak az a célja, hogy egy új terméket vagy szolgáltatást bevezessen a piacra, vagyis megismertesse azt a potenciális vevőkkel. Ebben az esetben a bemutatónak rendkívül figyelemfelkeltőnek, érdekesnek, informatívnak kell lennie, különben nem ér az egész semmit. A másik típus lehet, amikor az előadó a hallgatókkal szervezett módon közöl információt, pl. oktatási vagy információáramlási célból. Ennek egyik formája a szervezett keretek között történő nagylétszámú oktatás, mint a felsőoktatás, illetve amikor egy projekt terveit

vázolják az alkalmazottak a vezetőjük számára. A különbség az információ fogadójában, illetve a prezentáció céljában rejlik. 34. Mi indokolja a prezentáció létjogosultságát? Szempontok, példák Hatékonyabban lehet információhoz juttatni az embereket, hiszen nagylétszámú prezentáció esetén is ugyanolyan hatékony marad az előadás. (feltéve ha a közönség képes disztingválni) A prezentáció ezáltal az egyéni vagy kiscsoportos információ-közlési folyamattal szemben sokkal költséghatékonyabb. Hiszen a néhány hallgató számára kiépített prezentációs infrastruktúra egy főre jutó költsége sokkal magasabb. 35. Mi alapján lehet megkülönböztetni a szemléltető segédeszközöket? A szemléltető segédeszközök céljaikban is különbözők lehetnek. Ilyen célok: a megértés segítése ill hatékonyságának, tartósságának növelése (vizualizáció); szórakoztatás, lenyűgözés Megkülönböztetési szempontok: ár, a

használathoz szükséges szakértelem, mennyire modern, mekkora és milyen hatást vált ki a nézőkből, milyen mértékben járul hozzá a fent említett célok teljesüléséhez. 36. Adjon meg 3 vállalati döntési helyzetet, válassza ki a megfelelő döntési technikát, indokolja meg a választást! 1. A vállalat olyan döntés előtt áll, amely mindenkinek a jövőjét befolyásolja, így kooperatív döntési formát kell választani. (eladjuk magunkat Rudák Benjáminnak?) 2. Kisebb horderejű döntések esetén elég, ha csak a felső vezetés „egyszemélyben” fönt (növeljük Túró Rudi automaták napi kibocsátó-képességét?) 3. Egy projekt során felmerülő döntési helyzet feloldása, pl Brainstorming-gal, vagy Philips 66-os kérdőíves módszerrel  (Milyen márkájú téglát vegyünk a felépítendő 216 db csirkeólhoz?) 37. A vállalati kommunikáció problémái A kommunikáció Lehet vállalaton belüli és kívüli; verbális –és

metakommunikáció, illetve formális (értekezlet, megbeszélés, közgyűlés) és informális. Stratégiai döntések meghozatalakor az összes lehetséges kommunikációs csatornát ki kell használni, továbbá az alkalmazottak minden szintjét be kell vonni a folyamatba, különben nem tudnak azonosulni a vállalat céljaival. (nem értik meg) Kommunikációs zajok Romlik az információ-átadás hatékonysága. Az információ áramlása nincs szabályozva, és visszacsatolás sincs. A zajok fajtái: • A kommunikáció hátteréből eredő, amely érzelmi jellegzetességre utal (20 fős csoportnál nagyobb esetén nehéz garantálni a kommunikációs zajok kiküszöbölését) • Külső szándékból eredő: túl sok felesleges információ a zavaró tényező, illetve az egyénenként eltérő értelmezés • A Fogadó észleléséből eredő: attól függ, hogy a fogadónak mennyire áll rendelkezésére a használt szimbólumrendszer. Függ: szubjektív lelki, fizikai

állapottól, egzisztenciális helyzettől, a téma szubjektív fontosságától, a személy személyiségétől, szerepétől, funkciójától • Visszacsatolásból eredő zajok: függ az időtől (mennyire szükséges a gyors reakció) és attól, hogy a fogadó mennyire figyelt 9. oldal, összesen: 11 38. HEM és kommunikáció Ld. Fent A kommunikációval a következőképpen kapcsolódik: a lentiekben szereplő információ megszerzésének módja, azok értékelése, szükség esetén korrekció (ha az értékelt nem ért egyet). A dolgozók közötti konfliktusok kezelése. Az emberi erőforrás menedzsment feladatai: • Megfelelő képességekkel rendelkező és elkötelezett emberek felkutatása és a közülük való választás • A munkaerő felvétele, munkakörének meghatározása, fizetésének biztosítása • A munkaerő teljesítményének értékelése, továbbképzése • A felmerülő fegyelmi és más munkahelyi problémák kezelése • Munkaügyi

kapcsolatok, csoportos érdekek kezelése, illetve • A felsorolt feladatokra vonatkozó tervezési és információs rendszer működtetése 39. Projektmenedzsment (def, szabványok) A projekt • Egyszeri megbízás, speciális feltételrendszerre épül és meghatározott erőforrásokra vonatkozik o Anyagi természetű: pénz, idő, berendezés o Humán eredetű: szaktudás, energia o Lehet korlátozott vagy nem korlátozott • Határidőhöz kötött, részegységekre tagolható, osztályozható • Szóbeli vagy írásbeli megbízás következtében indul el • Ha nincs a projekt során vagy végén elszámolás, csak formális értelemben beszélünk projektről Nem projekt • A rutinszerű munkavégzés • Ha nincs különleges feltételrendszer • Az erőforrások felhasználása nem speciális módon történik • Ha nincs benne meghatározott, kitűzött cél • Nem tagolható Projekt menedzsment • A projekt tervezése, szervezése, ellenőrzése, irányítása •

Funkciói: o A problémák megoldása o A Projekt Menedzsment intézmény azokat tartalmazza, akik a projektben részt vesznek • A problémát top-down módszerrel szétbontjuk. Egység: tovább nem darabolható rész, konvencionálisan kell meghatározni (ez az alsó határ) [p – process, MCs – munkacsoport, Task – legkisebb egység] o Eredete a katonai logisztika o igény volt az új technológiára, költséghatékony o rugalmas, mobil, könnyen szervezhető o a vállalat nagy részének nem teljes a kapacitás-kihasználása o szükséges a potenciális vezetői utánpótlás 40. Projektmenedzsment szemlélete, funkciója, előnyei, hátrányai Szemlélete, funkciója: ld. Fent Előnyei: a szerves egységbe foglalt projektet koordinálja a PM, így egyedüli felelőse a projekt sikerességének; csak erre kell a figyelmét fordítania, hatékony, célorientált. Hátránya: a menedzsment alkalmatlansága rossz eredményeket szülhet, ha például nincs felettük kontroll,

nincs beszámolási kötelezettség. Költségesebb, mint egy egyszerű szervezett munkavégzés További előnyök és hátrányok: mint a projektnél. 41. Projektmenedzsment eszközei, technikái, módszertana Eszközei, technikái: a különböző tényezők menedzselése (idő, erőforrás, emberek, stb.) Módszertana: mint a projektnél. 10. oldal, összesen: 11 Idő menedzsment • Az idő fogalma három vetületben érzékelhető: időráfordítás, időintervallum, időpont • A vezető számára kettős feladatot jelent: o A hatáskörébe tartozó gazdasági feladatok és erőforrások időmenedzsmentje (pl. az egyes funkciók időigényessége, azok prioritása) o Saját tevékenységének meghatározása, ütemezése, vezetői idő kontrolling, az időfelhasználás hatékonyságának növelése • Hatékonyság-növelés a feladatok delegálásával: o Előkészítési feladatok, információ-gyűjtés –és feldolgozás delegálása o Döntés-előkészítés ~ o

Kommunikációs technikák fejlesztése (e-mail, jelentések) o Programozott feladatokra csak ellenőrzési és döntési jog fenntartása o Személyes kommunikáció koncentrálása, lényegkiemelés, felesleg elhagyása • Hatékonyság-növelés a személyi képességek fejlesztésével: o Áttekintő képesség, lényeglátás o Önképzés, tanulás, tudatosság a fejlesztésben o Jó egészség, frissesség megőrzése, aktív pihenés, sport o Rendezett magánélet, nyugodt, biztos háttér 42. Projektmenedzsment egy példán keresztül Egy épület felépítése egy fővállalkozó szemszögéből: a munka részekre bontása, erőforrás- és költségigény meghatározása, mérföldkövek definiálása az alvállalkozókkal, a munka állapotának ellenőrzése, visszacsatolás megoldása, feltételek biztosítása a helyes munkavégzéshez (munka- és tűzvédelem), szükséges képzések, stb. 43. Az informatika a munkaerőpiacon Sokan mondják, hogy az informatikai piac

telített. Ami igaz is, a lényegtől eltekintve: rengeteg olyan ember van, aki informatikusnak nevezni magát. A valódi szakemberek száma azonban annak ellenére, hogy emelkedő tendenciát mutat, még mindig nem elegendő. Ez köszönhető talán annak is, hogy a képzés még mindig nem kiforrott, nincs egy olyan intézmény sem, ahol célorientált informatikus-képzés folyna (a kiegészítő tárgyak száma majdnem mindenütt 50% körül van, és akkor azok hasznosságáról még nem is beszéltem). Ebből következően, ha valakinek az ember tulajdonságai megvannak (ambiciózus, hajlandó tanulni, becsületes, megbízható, stb.), akkor méltán számíthat egy jó munkahelyre A munkaerőpiac részei informatikai szempontból: szoftverfejlesztés, információs rendszerek menedzselése, alkalmazott informatika. Stb 44. Kezdő informatikus vállalkozási esélyei Ha a kezdő informatikus kellő ambícióval rendelkezik, és egy kis megtakarított pénze is akad (csak annyi,

hogy az első néhány hónapban veszteséges vállalkozását és önmagát fenntartsa), akkor a vállalkozási esélyei kiaknázhatók. Előnyös lehet egy többtagú, tagonként nagyjából azonos hozzájárulással létrehozott vállalkozás, hiszen így a kockázatok megoszlanak, egy esetleg sikertelenség következményei mérsékeltebbek lehetnek. Mivel az informatika alapvetően szolgáltatással operáló szakma, így a befektetett pénzösszeg nagysága relatíve nem jelentős. Marketingre, és fenntartásra (adók, járulékok, önfenntartás) kell fordítani szinte a legtöbb pénzt. A kezdetekben a szűken vett régióban / kerületben / városban kell ismerté válni (marketing és korrekt, olcsó, gyors munka), majd kisebb pályázatokkal lehet próbálkozni (kisvállalkozások informatikai rendszerének kiépítése, önkormányzatok bevonása az e-kormányzatba, stb.) A szoftverfejlesztés terén egy kezdő informatikus vállalkozási esélyei szerintem a nullához

állnak közel. 45. Kezdő informatikus munkaerőpiaci esélyei Ha a kedves delikvens nem akar / nem tud vállalkozni, az egyetlen esélye, hogy a munkaerőpiacon találja meg a helyét. (vagy szerez egy gazdag nőt / férfit (!) és eltartott lesz) Az informatikai piacra különösen jellemző, hogy erősen specializált, így egy frissdiplomás munkavállaló csak akkor tud megfelelő munkát szerezni, ha az iskola által nyújtott tudásszintet túlszárnyalja vagy ha a 11. oldal, összesen: 11 munkáltató történetesen egy multi, és hajlandó a további (szak)képzésbe pénzt fektetni, egy szerződés ellenében. Általános tanács: szerezz valahol, lehetőleg az első munkahelyeden két év gyakorlatot, és mindjárt más lesz a „leányzó fekvése”. 46. Az informatika a hazai piacon Ld. 43 Magyarország kis ország, így inkább szolgáltatással tud belépni a világpiacra, tekintve, hogy a szellemi tőke mennyiségét és arányát tekintve igen jó helyen áll.

47. Az informatika a külföldi piacon Magasabb fizetés, szélesebb körű munkalehetőség, előremenetel, képzési lehetőségek. 48. Az értékteremtő terület (műszaki) és értékesítés közötti ellentmondás Az értékteremtés, amely valamely szolgáltatás, termék, szellemi eredmény létrehozását jelenti esetünkben, nem vonja maga után azonnal sikert, hiszen az előállított javakat el is kell adni, azaz értékesíteni. Így maga a kereskedelemre vonatkozó fázis is hozzájárul a termék életútjának meghosszabbításához, vagyis az értékteremtő folyamathoz. 49. A hazai menedzsment aktuális problémái Problémának tekinthető a vezetők burjánzása (annyi vezető, mint alkalmazott), a fizetéshez mérten kisebb értékű munkavégzés, hatalmas, ugyanakkor indokolatlan végkielégítések, veszteséges működés esetén is (BKV, Malév) 50. Menedzsment és humán erőforrás menedzsment (HEM) Korábban beszéltünk róla. Elfáradtam Budapest, 2004.

december 19 [http://soktetel.fwhu]