Geography | Maps » Albertirsa térképe és rövid története

G 400 m u. dape E60 Su gá r u. 4 u. st Tuli pán U. U . Da ok u. F. Mikes u. y u. Dobó köz án ÚT D oh F. ra Mó Iri er ce l– Ce glé d Kö en u. thl Be NYI u. Be CHE T Ú db as z ton SZÉ ÓF z õ aG yu la u. ejc s u. u. YI Im EN õ H F u. ÉC ez IS M SZ AI D U EB TV ÁN u. kö GR M u. átyá s DAI u. u. a di kö la Ka fel l on u. ISTVÁN Va d U. Sz Vi o Ne û rs u. ny ás z KO u. A ra u. ny d IRSA i u. g Bá - kö z u. her Lut u. ny i So m közogyi u. S zo Vi rá MIKEBU i Im Ce Ó lla glé u. Köztár s as ág nd ei IK Sa i n ák eá u. i Zá u. ok re d F. u. M n a Ce ila R nõ Je ler nd La r e i K oln ai u. E u. perjesi u. Zs igm on d di U. b lam Ga ra cs re u. ny Att ra l ny u. Sz Jók u. glé G t á h ós ikl m nt Mó M ór icz LOZS VÁR I d i c vá Pá he e u. u. ty ar sm ri u. y–

40 yá u. en er j rö éc Sz vá s Va ze D ut ss sz ló To ld u. Ko tó Fu Ár õ l û g e dr En lF ki or gy Lõ u. u. De u. i u . iny jos La h õz Gy T Ú VA S u. NO DÁ ri vá sé et öv y ke Er G Na u. u. yi U. LA yi d rje BÉ es Sz Ad . u. u. ef YI ss m Te on ly ro Ká Irsay Ká lvi n Te me tõ U u. tth on Ó k. rd r Ge G O ro Ba SI u. Gá á ÚT Ba u. JJ. ny ózs a Ar i Vö ns Zr z kö m ele u. d pá Ár M u. U. SÁGVÁRIErzsébet tér LTP. Bo kö cska z SO Albertirsa vá. Tabá u. a nn iA ltó Ko i SZ u. litz er Po U. SI NO DÁ ska u. Boc s ch u. éd nv Po Ho ar gy . e u Ma u. Fe csk . u F ey JA T EN ni zs lcs ÚT am Kö s ÁG ros D u. ZTÁRSAS KÖ G yõ rt ze le Spo m N TO ÁR M u. u. Ba ch ja Vi nn Piac tér yic a Kossuth L. Ba u. T tér ba av as zu u. . C I i HÕ SÖ K U. ad ja ny u. út Hu i os án D öz k Te Volt

zsinagóga u. i k di e ss Ke nd er u. Ny u. Hõ on u. u. ár eg yh áz i ik jan zi m T kö ess z ed óc kF . u u. Ab M .U . fa a zs ró d Va u. y án ko tm Al ác sök Dá nd u. Ak ák u. u. a ra St di R Kastély s. ya y-Z ina Dol Vá gó híd un Baj cs fi Sz Nyírfa el lõ la ko cs j Ba u. y- y zk u. u. li i Zs . Y u tõ H ns y Pe PE u. STI Vé cse YÖ RG u. u. u. u. irt Is est G i ÚT dap i el R lõ ad ÚT A cs u. u. ZS u. ny DÓ E60 u. Pa gó Sz u. Be a Hu i u. rc sé rsf u. Bu rfa Szabadság tér zs m Há . Nuy á 4 ni u. romja ny i M Volt ySzapáry-kastély Ki u. u. ey u. s ác k un cs u. u. nc u. re u. Th ö Fe ALBERTI ch ÖREGSZÕLÕ I CS zt dá u. TÁ NC SI Ma n u. ST Lis Pe tõ fi kö ly u. PE ÚT ch u. tvá r dá ÚT EI t Is ató zá en us Sz nK H u. rje BI CS K má án Ge Tulipán Há

stv I ló tI ST Tó u. PE Bé ke Marg u. ató en Ma u. Sa r Sz Vé 40 nK u. má u. Há u. Bé ke aréta u. ág 200 – Bu 10 560 Liliom Pilis 53/ ztá 1:15 000 0 2370 gy öl -v gó fo ya ól Albertirsa db Homokrész erc el –C eg léd Mikebud a Albertirsa Albertirsa utcajegyzéke Ady Endre u. C1-D2 Akácfa u. C3 Alkotmány u. A3-B2 Arany János u. E4-F4 Arany köz F1 Árok u. D4, D1 Árpád u. 9 D4-D3 Baba u. 9 D4 Bajcsy-Zsilinszky u. B3-C2 Bánya köz E2 Baross u. B4-D4, C1-D1 Batthány u. F4-G4 Béke u. A2-B2 Bem u. F1 Bercsényi u. A3-B2 Bethlen u. 10 F1 Bicskei út C2 Bocskai köz D4 Bocskai u. D4-E4 Damjanich u. E3-E4 Dánosi köz C3 Dánosi u. B4-D3 Deák Ferenc u. E4-F4 Dobó köz F4 Dohány u. F4 Dolina u. E3-F2 Dózsa György u. C2-D3 Eperjesi u. F4 Erkel Ferenc u. C1-D2 Erzsébet (E.) tér E4 Fecske u. E4 Futó u. D4 Galamb u. C2-D2 Gárdonyi u. E4, E1 Gorkíj u. C1-D2 Gróf Széchenyi István u. E2-F1 Gyõzelem köz D4-E4

Gyõzelem u. D4-E4 Hámán Kató u. A2-B3 Hársfa u. C2-C3 Honvéd u. F4 Hõsök útja B3-D4 Hunyadi u. C2-E4 Huszár u. C2-D2 Irinyi u. E4 Irsay Károly u. F4, E1 Iskola u. D3 Jókai u. F4 József Attila u. E4-G4, F1-G1 Kálvin u. E1 Katona Gyula u. F1-F2 Kender u. E3-F3 Kinizsi u. D2-E3 Kolozsvári u. E4, D1-E1 Koltói Anna u. C4-D3 Kossuth Lajos tér E4 Kossuth Lajos u. D4-E4 Kölcsey Ferenc u. E4 Köztársaság u. E4-F4, F1-G1 Landler Jenõ u. B1-C1 Liliom u. C1 Liszt Ferenc u.B2 Lõcsei u. D1-E2 Luther u. E4-F4 Madách u. A2-B3 Magyar u. E4-F4 Margaréta u. D2 Mátyás u. E2-E1 Mezõ Imre u. E2 Mikebudai u. D1-E2 Mikes u. F4 Móra Ferenc (M. F) u E4-F4, E1-F1 Móricz Zsigmond u. E1-F1 Munkácsy u. B2 Nagyváradi u. D1-E2 Nefelejcs u. F1-F2 Nyáregyházi u. B3-C2 Nyárfa u. C2-C3 Nyírfa u. E3-F2 Ó köz F4 Pacsirta u. F2-F3 Pesti út A2-F4 Petõfi u. D3 Piac tér E3-E4 Politzer Ádám u. E3 Pozsonyi u. F4-G4 Rákóczi u. C3-D3 Rigó u. F2 Ságvári lakótelep E4 Sallai Imre u.

C2-D1 Sarló u. C3 Somogyi Béla u. D4, D1 Somogyi köz D1 Sport u. D4-E4 Strand u. F3-F2 Sugár u. C1-D1 Szabadság tér C2 Széchenyi u. B1-C2 Szellõ u. F2-F3 Szondi u. F1-G1 Szent István u. A2-B3 Szentmártoni út G3-H3 Szövetség u. C1-D2 Tabán köz E4-F4 Táncsics Mihály u. D3 Tavasz u. E4 Temesvári u. C1-D2 Temetõ u. E1 Tessedik köz C3 Tessedik u. C3 Thököly u. A2 Toldi u. E4 Tó u. C2 Tulipán u. D2-E1 Vadász u. E1 Vágóhíd u. E3-G3 Vadrózsa u. F3 Vasút u. D4-E3 Vasvári Pál u. B1-C2 Vécsey u. A2-B3 Vinnyicai u. D3-E4 Viola u. F1-G2 Virág u. E1-F1 Vörösmarty u. C1-C2 Zászló u. D4 Zrínyi u. E4 Már a bronzkorban lakott hely volt. A ma közel 11 ezer lakosú település Alberti és Irsa községek 1950ben történt egyesítésével jött létre. Az ismert források Albertit 1345-ben Irsát 1310-ben említik elõször, mint az Alberti ill. az Irsay család birtokát A török alatt a két falu elnéptelenedett a XVIII. században mindkettõ Újra

benépesült. Az 1710-es években Albertibe sok szlovák érkezett. Az evangélikus templomok 1778-ban, ill 1801ben épültek Irsát 1827-ben tûzvész pusztította Tessedik Sámuel Albertin született. Általános iskolája, zeneiskolája, könyvtára, mûvelõdési otthona, tájháza a közmûvelõdést szolgálja. Kitûnõ gyógyvize, gyógyfürdõje elsõsorban a mozgásszervi betegségben szenvedõk gyógyulását segíti. Albertirsa People lived in its territory in the bronze-age. The village with almost 11 thousand inhabitants was formed in 1950 with uniting Alberti and Irsa. Alberti was first mentioned in the register in 1323, Irsa in 1310 as domains of Alberti and Irsay families. The Turks destroyed both settlements, in the XVIIIth century were repopulated. During the 1710s a lot of Slovaks came to Alberti. The Lutheran churches were built in 1778 and 1801. Irsa was destroyed by fire in 1827 Thessedik Samuel was born in Alberti. Primary school, library, culture house, music

school, local history collection serve the public education. Its hot-water, spa help people suffering from locmotory diseases. Es war schon in der Bronsezeit bewohnt. Die 11000 Bewohner zählende Gemeinde entstand 1950/Vereinigung von Alberti und Irsa/. Alberti wird zuerst 1345, Irsa 1310 erwähnt, sie gehörten der gleichnamigen Familien. In der Türkenzeit war es ausgestorben, im 18 Jh. neubesiedelt Im 1710 kamen viele Slowaken nach Alberti. Die evangelischen Kirchen wurden 1778 und 1801 gebaut. Irsa brannte 1827 ab Samuel Tessedik ist in Alberti geboren. Es hat Grundschule, Musikschule, Bibliothek, Kulturhaus, Heimatmuseum, Heilwasserbad für Gliedmaßenbeschädigten