Biology | Higher education » Állatismeret táblázatok I

Datasheet

Year, pagecount:2007, 8 page(s)

Language:Hungarian

Downloads:217

Uploaded:May 07, 2008

Size:75 KB

Institution:
-

Comments:

Attachment:-

Download in PDF:Please log in!



Comments

No comments yet. You can be the first!

Content extract

Állatrendszertan I. kollokvium Állatismeret 1. Kórokozó és szimbionta egysejtűek Superph: Flagelloopalinida Ph: Protomonada – ősostorosok Sorsz. 1. 2. Latin név Trypanosoma gambiense Trypanosoma rhodesiense 3. Trypanosoma cruzi 4. Proteromonas lacertaeviridis 5. Retortomonas spp. Magyar név Besorolás Cl: Kinetoplastinea Cl: Proteromonadinea Cl: Retortomonadinea 6. Giardia-ikeregyedek 7. Proboscidella spp. Cl: Oxymonadinea 8. Trichomonas spp. Cl: Metamonadinea Jellemzés álomkór okozói rovar-köztesgazda (Diptera v. poloska) kp. idegrendszert károsítják Chagas-betegség kórokozója Trópusi Amerika hüllők, kétéltűek bélcsatornájában élő endokommenzalisták számos különféle gerinctelen (gyűrűsféreg, rovar) és gerinces endokommenzalistái gerincesek bálcsatornájának endoparazitái csótányok és termeszek bélszimbiótái gerincesek bélcsatornájában és genitális üregeiben endokommenzaliták, részben patogének is 2.

Külső vázas tengeri egysejtűek Superph: Dinophytobionta Sorsz. 1. 2. Latin név Rotalis spp. Rubratella spp. 3. Globigerina spp. 4. 5. Periplea spp. Hexacontium spp. 6. Verticillata spp. 7. Acanthostaurus spp. 8. Podactinelcius spp. Magyar név Besorolás Ph: Granuloreticulosa Cl: Foraminifera – lyukacsosházúak Ph: Acanthiolar ia Cl: Radiolaria – sugárállakák Cl: Acantharia – tüskés állatkák Jellemzés lemezes szerkezetű váz bentikus életmód hidegtengeri, pelágikus, plankton Globigerina-iszap egyszerű kovavázúak hatsugaras szimmetriájúak bonyolult hálózatos váz másodlagosan aszimmetrikus tengeri, planktonikus másodlagosan rögzült alakok tengeri 1 Állatrendszertan I. kollokvium Állatismeret 3. Hat- és nyolc-osztatú korallok R: Animalia – többsejtű állatok Subr: Eumetazoa – valódi szövetes állatok Tag: Radiata – sugaras szimmetriájúak Ph: Cnidaria – csalánzók Cl: Anthozoa – virágállatok és korallok Sorsz.

1. Latin név Tubipora sp. Magyar név Besorolás orgonakorall 2. Corallium rubrum nemes korall 3. Pennatula rubra vörös tollkorall 4. Actinia equina ló-aktinia 5. Anemonia sp. viaszrózsa 6. Metridium dianthus tengeri szegfű 7. Acropora sp. 8. Fungia fungites Subcl: Octocorallia – 8osztatú korallok Subcl: Hexacorallia – 6osztatú korallok gombakorall Jellemzés váz különálló szilárdító elemekből áll, melyek orgonasípokra emlékeztetnek elágazó vázuk gorgonin nevű fehérjéből áll, melybe mész rakódik félig szesszilis É-i és K-i tengerek apálykor több órás szárazra kerülést is elvisel csalánsejtjeikkel nagyobb állatokat is elejtenek áramlással sodorják szájüregükbe planktonikus táplálékukat jelentős zátonyépítő trópusi tengerek egyesével él lemezes gomba-alakú 4. Külső élősködő laposférgek Tag: Bilateria – kétoldalian részarányosak Superph: Acoelomata Ph: Platyhelminthes – laposférgek

Sorsz. 1. 2. 3. 4. Latin név Dactylogyrus vastator Dactylogyrus extensus Gyrodactylus katharineri Gyrodactylus medius Magyar név Besorolás Jellemzés pontyon kopoltyúmételyek behurcolt bőrön és uszonyokon horgasmételyek 5. Polystoma integerrimum hatszívókás métely 6. Diplozoon paradoxum ikerféreg Cl: Monogenea – közvetlen fejlődésű mételyek kopoltyún neoténiás lárvák békalárvákon élősködnek, ivaréretté a kifejlett béka húgyhólyagjában válnak kopulálás után összenő a két egyed pontyfélék kopoltyúin élősködnek 7. 8. 2 Állatrendszertan I. kollokvium Állatismeret 5. Édesvízi örvényférgek Superph: Acoelomata Ph: Platyhelminthes – laposférgek Cl: Turbellaria – örvényférgek Sorsz. 1. Latin név Magyar név Besorolás O: Catenulida – lánctelepesek hidrafaló örvényféreg O: Macrostomida Catenula sp. 7. Microstomum lineare Dendrocoelum lacteum Dendrocoelum cavaticum Planaria torva Dugesia

gonocephala Crenobia alpina szarvas planária 8. Dalyellia viridis zöld örvényféreg 2. 3. 4. 5. 6. tejfehér planária gyászplanária Jellemzés apró láncszerű telepek ivartalan szaporodással létrehozott telepeket alkot állóvizekben és lassú folyású patakokban barlanglakó O: Tricladida hármasbélűek dús növényzetű állóvizek nyáron kissé felmelegedő dombés hegyvidéki patakokban hidegvizű hegyi forrásokban tisztább álló- és lassan folyó vizeinkben szimbiotikus zoochlorellák füles planária O: Rhabdocoela – egyenesbélűek 6. Belső élősködő laposférgek Superph: Acoelomata Ph: Platyhelminthes – laposférgek Cl: Cestoda – galandférgek Sorsz. Latin név Magyar név 1. Caryophyllaeus fimbriceps szegfűféreg 2. Ligula intestinalis szíjféreg 3. Diphyllobothrium latum szélesféreg 4. Dipylidium caninum kutya galandférge 5. Taenia solium 6. Taenia saginata horgasfejű galandféreg simafejű galandféreg 7.

Taenia multiceps kergeféreg 8. Echinococcus granulosus kutya 3-tagú galandférge Besorolás Subcl: Caryophyllidea O: Pseudophyllidea – szívógödrű galandférgek Subcl: Eucestoda – valódi galandférgek Jellemzés fontos pontyparazita coracidium lárvájuk van köztesgazdájuk a csővájó féreg (Tubifex tubifex) csökevényes scolex planktonikus rákok Æ potyféle hal Æ halevő madár akár 10-14 m hosszú Copepoda rák Æ hal Æ halevő emlős (ember) köztesgazda: bolha ember is megfertőződhet sertés Æ ember O: Cyclophyllidea – szívókás galandférgek szarvasmarha Æ ember borsókája (hólyagféreg) a juhok agyában alakul ki Æ kergeség a strobila legtöbbször kutyákban borsóka szintén főleg juhban strobila (3-tagú) kutya belében ember is megfertőződhet 3 Állatrendszertan I. kollokvium Állatismeret 7. Élősködő fonálférgek Superph: Protrochozoa Ph: Nemathelminthes – hengeresférgek Cl: Nematoda – fonálférgek Sorsz. 1. 2.

3. Latin név Trichinella spiralis Heterodera rostochiensis Heterodera schachtii Magyar név trichina Subcl: Adenophorea O: Trichocephalida burgonyaféreg O: Tylenchida répaféreg 4. Ascaris lumbricoides orsógiliszta 5. Ascaris suis sertés orsóféreg 6. Oxyuris vermicularis cérnagiliszta 7. Ancylostoma duodenale bányaféreg 8. Besorolás O: Ascarida Subcl: Secernentea O: Oxyurida O: Strongylida Strongylus sp. Jellemzés betokozódott, ivaréretlen alakjai nyers v. füstölt sertéshúsból kerülnek az emberbe az ivarérett féreg bélélősködő, nagyszámú lárvája izmokban tápl. burgonya élősködője jelentős ivari dimorfizmus cukor- és takarmányrépa élősködője ember orsóférge peteÆpatkóbélben lárvákÆvéráramÆmájÆtüd őÆköhögéssel újra tápcsatÆivarérettség vékonybélben gyermekekben gyakori utó-és végbélparazita fenékvakarással és ujjszopással terjed vérszívó patkóbél-parazita magas hőmérsékletű,

trópusi bányákban lófélék vastagbelében világszerte elterjedt 8. Elölkopoltyús tengeri csigák Superph: Spiralia – spirális barázdálódásúak Ph: Mollusca – puhatestűek Subph: Conchifera – héjasok Cl: Gastropoda – csigák Subcl: Prosobranchia – elölkopoltyúsok Sorsz. Latin név Magyar név 1. Haliotis tuberculata 2. Patella caerulea 3. Trochus niloticus 4. Gourmya vulgata 5. Turritella communis 6. Strombus gigas óriás tőröscsiga 7. Aporrhais pespelecani pelikánlábcsiga 8. Monetaria moneta kauricsiga tengeri fülcsiga közönséges csészecsiga egyiptomi kúpcsiga közönséges dárdacsiga közönséges tornyoscsiga Besorolás O: Archaeogastro poda – őscsigák F: Haliotidae F: Patellidae F: Trochidae F: Cerithiidae F: Turritellidae O: Caenogastropo da – egypitvarúak F: Strombidae F: Cypraeidae Jellemzés Földközi-tengerben gyakori Eu környéki tengerek sziklás partjain Indiai-ó., Vörös-t tengerparti homokba

fúródnak hegyes nyúlványok algaevő úszóhártyás lábra emlékeztet régen valutaként használták Indiai-ó. Meleg vizeiben 4 Állatrendszertan I. kollokvium Állatismeret 9. Édesvízi kagylók Superph: Spiralia – spirális barázdálódásúak Ph: Mollusca – puhatestűek Subph: Conchifera – héjasok Cl: Bivalvia – kagylók Subcl: Lamellibranchia – lemezeskopoltyúsak Sorsz. 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. Latin név Unio pictorum Unio crassus Anodonta cygnaea Magyar név festőkagyló tompa folyamkagyló tavikagyló Pseudanodonta complanata lapos tavikagyló Sphaerium comeum Pisidium amnicum Dreissena polymorpha gömbkagyló nagy borsókagyló vándorkagyló Besorolás O: Palaeoheterodon ta – egyszerű fogazatúak F: Unionidae – folyam- és tavikagylók O: Heterodonta – különböző fogazatúak F: Sphaeriidae – gömbkagylók F: Dreissenidae vándorkagylók Jellemzés módosult lárvaalakjuk a kajmacsos lárva (glochidium), ami halak kopoltyúján

élősködők Balaton és lassú folyású vizek 8. 10. Tengeri gyűrűsférgek Superph:Articulata – szelvényes állatok Ph: Annelida – gyűrűsférgek Cl: polychaeta – soksertéjűek Sorsz. 1. Latin név Hermodice carunculata Magyar név nyilazóféreg Besorolás O: Amphinomida – tűzféregalakúak 2. Aphrodite aculeata szivárványos sünféreg 3. Tomopteris helgolandicus cincérféreg 4. Nereis diversicolor 5. Syllis ramosa elágazó féreg 6. Eunice viridis zöld paloló O: Eunicida – palolóféreg-alakúak 7. Arenicola marina csaliféreg O: Capitellida – csaliféregalakúak 8. Sabellaria spinulosa tüskés csövesféreg O: Sabellariida – homokkorallalakúak F: Aphroditidae O: Phyllodocida – sünféregalakúak F: Tomopteridae F: Nereidae F: Syllidae Jellemzés meleg tengerek ragadozó életmód ragadozó sörtézete irizál lapos test pelágikus megnyúlt test Északi-t. partközeli régiója teste középen is képes a bimbózásra

az atok és epitok szelvények külsőleg is elkülönülnek sekély, homokos, partközeli régió aljzatba fúródva homokszemcsékkel megerősített csövet készít a csövek csoportosa, zátonyszerűen 5 Állatrendszertan I. kollokvium Állatismeret 11. Hazai százlábúak és ikerszelvényesek Ph: Arthropoda – ízeltlábúak Subph: Myriapoda – soklábúak Sorsz. Latin név Magyar név 1. Scutigera coleoptera légyölő pókszázlábú 2. Lithobius forficatus barna százlábú 3. Scolopendra cingulata örvös szkolopendra 4. Geophilus longicornis ártéri rinya 5. 6. 7. 8. Polyxenus lagurus Glomeris hexasticha Polydesmus complanatus Megaphylum unilineatum Besorolás Subcl: Notostogmop hora – hátul légnyílásosak Cl: Chilopoda – százlábúak pamatos soklábú gömbsoklábú karimás ikerszelvényes Cl: Diplopoda – ikerszelvénye sek Subcl: Pleurostigmo phora – oldalt légnyílásosak Subcl: Penicillata – szőrös ikerszelvénye sek

Jellemzés O: Scutigeromorph a O: Lithobiomorpha O: Scolopendromor pha O: Geophilomorpha O: Polyxenida O: Glomerida Subcl: Chilognatha vonalas vaspondró O: Polydesmida O: Julida éjjeli ragadozó kövek alatt, lakásokban méregmirigyek éjjeli ragadozó mediterrán védett ragadozó Vértes, Villányi-hg. árterek humuszos talajában gyengén pigmentált ragadozó avar korhadó tápl.: faanyag, zöldmoszat avar növényi anyagokkal tápl. alföldi száraz gyepekben növényi anyagokkal tápl. 12. Hazai atkafajok Ph: Arthropoda – ízeltlábúak Subph: Chelicerata – csáprágósok Cl: Arachnida – pókszabásúak Subcl: Acari – atkák Sorsz. Latin név 1. Ixodes ricinus 2. Argas reflexus 3. Amblyseius finlandicus 4. 5. 6. 7. 8. Dermanyssus gallinae Varroa jacobsoni Magyar név közönséges kullancs galambóvatag Besorolás O: Ixodida Supero: Anactynotrich ida madártetűatka O: Mesostig mata ázsiai méhatka Trombicula autumnalis őszi bársonyatka

Tetranychus urticae Sarcoptes scabiei közönséges takácsatka emberi rühatka Supero: Actynotrichid a O: Prostigm ata Jellemzés F: Ixodidae F: Argasidae F: Phytoseiidae gyümölcsfákon és szőlőn él korlátozza a kártevő atkákat F: Dermanyssidae F: Varroidae F: Trombidiidae F: Tetranychidae O: Astigmata avarlakó ragadozó nimfák ízeltlábúak petéit fogyasztja lárvák vérszívók (madár, emlős) zöldségféléken károsít 6 Állatrendszertan I. kollokvium Állatismeret 13. Hazai pókok Ph: Arthropoda – ízeltlábúak Subph: Chelicerata – csáprágósok Cl: Arachnida – pókszabásúak Subcl: Araneae – pókok Osztag: Araneomorphae – főpókok Sorsz. 4. 5. 6. Latin név Pholcus phalangoides Pisaura mirabilis Dolomedes fimbriatus Argyroneta aquatica Eresus cinnaberinus Misumena vatia 7. Araneus diadematus 1. 2. 3. Magyar név nagy álkaszáspók Besorolás F: Pholcidae csodáspók szegélyes vidrapók búvárpók bikapók viráglakó

karolópók F: Pisauridae vízparton F: Argyronetidae F: Eresidae F: Thomisidae koronás keresztespók F: Araneidae 8. Argiope bruennichi Jellemzés sziklarepedésekben vibrotropizmus melegkedvelő darázspók dús növényzetű, tiszta vizekben ivari dimorfizmus színváltásra képes változatos potroh, de kereszt alakú foltsor bokrokon szövi hálóját nőstények potroha sárga alapon fekete csíkos hálón cikkcakkos rajzolat 14. Tengeri tízlábú rákok Ph: Arthropoda – ízeltlábúak Subph: Crustacea – rákok Cl: Malacostraca – felsőbbrendű rákok O: Decapoda – tízlábú rákok Sorsz. 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. Latin név Crangon crangon Homarus gammarus Nephrops norvegicus Thalassina anomala Palinurus vulgaris Scyllavides arctus Pagurus arrosor Cancer pagurus Magyar név homoki garnéla homár skampo vakondokrák nagy ehető languszta medverák csíkos remeterák nagy tarisznyarák Besorolás Subo: Eukyphida Jellemzés halásszák Eu tengerekben gyakori

mangróve-övezet, árapály-zóna Subo: Reptantia Földközi-t., Atlanti-ó Földközi-t. 15. Édesvízi levéllábú rákok Ph: Arthropoda – ízeltlábúak Subph: Crustacea – rákok Cl: Phyllopoda – levéllábú rákok Sorsz. 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. Latin név Brachipus schaefferi Artemia salina Lepidurus apus Triops cancriformis Lynceus brachyurus Limnadia lenticularis Daphnia magna Daphnia pulex Magyar név közönséges tócsarák sóféreg tavaszi pajzsosrák nyári pajzsosrák csőrösfejű rák tapadó lencserák nagy vízibolha kis vízibolha Besorolás Subcl: Sarcostraca Jellemzés O: Anostraca – csupasz levéllábú rákok O: Notostraca – pajzsos levéllábú rákok Subcl: Calmanostr aca O: Conchostraca – kagylós levéllábú rákok O: Cladocera – ágascsápú rákok fejét nem fedi a héj szűznemzés fején tapadófüggelék sekély vizek haleleség 7 Állatrendszertan I. kollokvium Állatismeret 16. Hazai felsőbbrendű rákok Ph: Arthropoda

– ízeltlábúak Subph: Crustacea – rákok Cl: Malacostraca – felsőbbrendű rákok Subcl: Eumalacostraca Sorsz. 1. Latin név Limnomysis benedeni Magyar név Pontusi tanúrák 2. Asellus aquaticus Közönséges víziászka 3. Porcellio scaber Érdes pinceászka 4. Gammarus fossarum Közönséges bolharák 5. Niphargus sp. Vak bolharák 6. Astacus astacus Folyami rák 7. Astacus leptodactylus 8. Astacus torrentium Kecskerák Kövi rák Besorolás O: Mysida – hasadtlábú rákok O: Edriophtalma Subo: Isopoda – ászkarák ok Jellemzés Duna Balatonban betelepített Csop: Asellota – édesvízi ászkák Csop: Oniscidea – szárazföldi ászkák Subo: Amphipoda – felemáslábú rákok kozmopolita középhegységi patakokban forrásokban, föld alatti és barlangi vizekben csendes folyású, dús növényzetű vizekben O: Decapoda – tízlábú rákok Subo: Reptantia – mászó rákok álló- és lassú folyású vizekben hosszú, megnyúlt,

karcsú ollók hegyvidéki köves medrű patakok zömök, gömbölyded ollók 8