Geography | Maps » Diósd térképe és rövid története

Gyepû u. u. ÚT A J. rany u. . ya u. di J un u. H ad i J. u.U Hun y u. e rcs YI Vé u. ge u. u. ne ON Fü u. V köarjú z ke cs Fe u. kó Sz aj Mécsv. u. ta u. u. Margaré Mályva a u. u. Zsilip u. u. u. . tag u Zuha g Vá u. u. u. g rág lka jna Ha Hóvirá gvi óz s u. u. yi tén Zápor Te u. só Vi u. u. ran . n liká Pe u. u. u. t ri vá u. Ha g É Unu. u. v. m u. a gó u. Flamin u. k. M. Ló õ tya a r u. u. u. u. u. u. É ú rj Va u. Páv y té Má út u. rd Ku nzi Po Tu rdl róc ig et rcsin r r Se g lka r u. ély eg e Za tá Fü m zem örsu. Ök Ke h ár Gy a ny bá Ha u. u. u. u. rté Ho lio u. û ly se - U. ok jtõ Le u. a nk Ilo Li Ke len fö ld Kanya u. r u. u. Att ila Ci ja Hé om H u. ép Sz Kö csi körnu . Vi ha rvé dõ Bu da pe st- u. Es t u. ike lsõ Fe GÉ ZA u. sir ta ac u. P irt a RD GÁ ÚT s

irág u. a Pa cs Bartók B.u u. Ed it u. tin a a Béla u. e nc Pi u. u. et éb Kr is z rdûlõ S u. s Sa út lgyi 4 lya Hatá ór TE GY s lõ dû os g yi óvö ÉRD Diós d u. i u. 70 z TÕ Katinka u. B2 Homokbánya u. gó kö Ri PE v a . Keselyû u. E3z . y l ú u u y á B u l Siru. oly ká F3 mb ar g Dou. u. H Ba u. Klára u. B2-C2 réb u. u. Kocsis u. C2 Ve ny ba y u. g l a gá ö s o r V Kossuth Lajos u. l o a C u. u. Cs áb Li . G D2 u ge u Ke kó ts ny n i i á l s i z k erû e Kõbányai u. B2m T é o Fa k r n pe õ r u. fû Sá cé Tá nty Muskátli D1 lia Pi Fü u. ly rdõ u rká Kölcsey Ferenc . m u. ú Ha Fáty lio i tty z . L ö u Ku u. D2 Ha u. olv u. tk tya Kutyavár . a Holló u u vá . m u. Krisztina tér C2 Z. ri ar y l H Ka dá Krisztina u. B2 ktu u. N u. Ko sz rág ef isz us Lajos u. D2 pvi el u. Hó Na ej Nárc z virá . cs u. u u. Léda u. B1-C2 . g rt Nõ Ibo. fü n i u a s s n Lejtõ u. B3 zir c u. ro om móK Ko u. ce Liliom

u. E1 Ko övir Igli . ó u zs g á r Marianna u. B1i a v O K Ikra rc Zsitva B2 hi u. akuk u. u. de kfú a Maros u. C2 Ínfû Zsil u. illa . m u u. Ka u. Mikszáth Or go lin na NI or Kálmán u. D3 ka O n T ab a g . A a K u u. l L al a p A Mókus u. A2 T z ó B t, Is Izs fõú -tó Muskátli (M.) -os ncei 6 . e U köz D3 l Forrás . e D V tér Naphegy u. E2 Nárcisz u. E1 Nefelejcs u. E1 Vadrózsa u. C1 Szírt u. A2-B2 Sas u. E3-F3 Pince sor B2-C1 Nóra u. B2 Vadvirág u. B2-C1 Szõlõ u. B2-C2 Sashegyi u. D2-E2 Pintyõke u. E3 Orgona u. E1 Valéria u. B1-B2 Tátika u. B1-B2 Seregély u. F3 Pipacs u. B1 Ökörszem u. F3 Varjú köz F3 Teréz u. B2 Sirály u. E3 Rába u. C2-C3 Õszirózsa u. A1-B2 Varjú u. F3 Tilinkó u. E3 Sólyom u. E2 Radnóti u. D2 Õzike u. B2 Vércse u. E3-E2 Tisza u. C2 Sövény út B3-C3 Rákóczi Ferenc u. E2 Pacsirta u. B3-C2 Veréb u. E3 Tó u. C3-D2 Sün u. A2 Rigó u. E3 Pálma u. E1 Viola u. B1 Törökbálinti határút A2-B1 Szabadság u. E1-E2 Róbert u.

D2 Patak köz D2 Völgy út B3 Törökbálinti út D1-E1 Szajkó u. E4-E3 Rózsa Ferenc (R. F) u D2 Patak u. D2 Zalka Máté u. D3 Tulipán u. B1-B2 Szamos u. C2 Ságvári Endre u. E1-E2 Páva u. F3 Zöldfa u. C2-E1 Tücsök u. B3-B2 Szarvas u. B2 Sándor (Sánd.) u E2 Pelikán u. F4-F3 Zrínyi köz D2 Tünde u. B2 Szegfû u. A2-B2 Sárgarózsa u. B2 Petõfi Sándor u. C3-D2 Zsuzsa u. B2-C1 Vadgalamb (Vadgal.) köz A2 Szent István tér D2-E2 Sármány u. D3-E3 Pillangó u. A2 3 U. ok Sashe Elmû telep ru Dau. a ly Gó u. mb la . a G u S FI da TÉ pe NY st I so om H u. BA Bu vic zs NA A. A i gy N . U U. u. e sh u. u. Ka Er J. á , út óp fõ aut os s 6- 5-ö M m u. or nd . Sá u . iA ny o pp A. án o ÁR ÁN Diófa lm Ká th u. zá rd GY Gá y DO . .k iG ny I N TO LA út u. . J.A z kö n f se Iré Diótörõ u. Tücsök u. y Napheg E. u re Ady End i A Ság vár óz u. F. u. u. út AB tvös J Be u. l ke Er iks n

vé Sö s tyán u. SZ ótörõ na T u. z rcis Ná z s u akt DSK u. ÁG 4360 u. u. go Ú TI Or IN felej Ne u. cs D i ág vir. ó H u ENC CZI FERB KÓ éla RÁ u. U.Jókai M tér k a M t SzentJók Pa köz f ai M. ai k István e u s . Jó Józ TH tér u. él SU út B S . k u KO Sa r tó a . B u. U m ág o s ly Ifjú Só M u. u. a ny bá R 23/ u. Liliom KB Eö u. u. u. e F. yi ín z r Z kö u. u. int Jácu. u. . Gy a zs u. Dó u. F. R csy ky j sz u Ba ilindre u. ZsEn lcs Kö y Tó u. Tó Berza-kert na Du u. u u. u. Als Flamingó u. F4 Fogoly u. A2 Fürj u. E3 Gábor u. C3 Galamb u. D3-E3 Gárdonyi Géza köz D3 Gárdonyi Géza u. D3-D2 Géza u. D2 Gizella u. B1-C1 Gólya u. D3-E3 Gyár u. C3-D4 György u. D1 Haris köz A2 Harkály köz E4-E3 Harkály u. E4-E3 Harmat köz B4 Határ u. C3-C4 Határdûlõ u. F2 Hattyú u. E4-E3 Hegyalja u. B2-B3 Héja u. E3-F3 Holló u. E4 Homokbánya út B2-C3 Homokosdûlõ u. E2-F3 Hóvirág u. E2 Hunyadi

János u. E2 Ifjúság út E2 Illés u. B2 Irén u. B2 Jácint u. E1 Jókai Mór tér E2 Jókai Mór u. E2 Jolán u. B1-B2 József u. B2-C3 József Attila (J. A) köz D2-E3 József Attila u. D2-E3 Kaktusz u. E1 Kálmán u. B2-C2 Karolina u. B1-B2 Katicabogár (Kat.) köz A2 Katicabogár u. A2 os ám Sz s ro Ma ok om u. aj yh lán Homokbánya u. u. a H u. u. u. d z Tis . u. u Fe Szõ r l Ká enc õ Jó lmá zs n ef En Illé dr s e a áv Dr ba Rá . a Árv nia Ady Endre u. E1-E2 Ágnes u. B2 Angeli u. E2-F2 Antal u. D1-D2 Apponyi Albert (A.A) u E2 Arany János u. E2 Bagoly u. E3 Bajcsy-Zsilinszky u. D2 Bajuszfû u. A2 Balatoni út C3-F2 Baross Gábor u. D3-D2 Bartók Béla u. E2 Bazsarózsa u. B1 Béla u. E2 Bem József u. E2 Búzavirág u. B1 Cinege u. E3 Csaba u. C3 Csalogány u. E3 Dália u. A2, B1 Darázs (D.) u B2 Daru u. D3 Diófa u. D3-E4 Diótörõ út E1 Domb u. B3 Dózsa György u. D2 Dráva u. C2 Duna u. C2-D2 Edit u. B2-C2 Égettvölgyi u. C1-D1 Endre u.

B2-C3 Eötvös József u. D1-E2 Erkel Ferenc u. D2 Erzsébet u. B2 Estike u. E2-E1 Éva u. B2 Fácános u. B2 Fecske u. E3 Felsõ Gazdag düllõ D1 Fenyõsor u. A2 Ferenc u. B2-C2 ak Pat sis u. u. u. D.u u. gó Be ar Sz . u vas ti nó Ra fa ld Zö u. u. Sárgarózsa Õ os ar u. e M K éz na nd u. . kel F Er c Ko Krisztina u. tér a u. r Te Ilo a Év . zike u rt be Ró os j La éza G u. u. U. tal An u. u. u. u. s yalj Heg a u. u. haj lány Árva no Szír u. t Tü . yu g a örg Gy Gazd õ l dû . lsõ u Fezdag Ga ella u. na n ria u. ia a u lér Va arolin u. K da Lé a õ ny Fe ó Pillang u. szfû Baju cá . Ág AI NY BÁ u. u. ka tin s u. a lm Pá ÁL u. K U. ÕBÁ É NY AI or KÕ RÖ u. lár M0 TÖ Rádiómúzeum sa uz . Zs u s ne yi Giz tik lia 2049 Nap-hegy g öl ttv ge út u. la Vio sar Baz u. n Tá sa u. dv Va Fá du Boro B Dá óz fû eg g irá 2 Diósd utcajegyzéke vi

a úz DIÓSDLIGET Ka Lú Vadrózsa 400 m Ma án lip Tu zir Õs Sz . Katz kö r gá kus Mó bo S. u. . t 200 ó ang Pill ti lin bá ök r Tö i a df 1:15 000 határúPipacs u rág u. 0 lgy l Zö Orasch 1 tvö rj Ke rté sz u. et u. E TÖRÖKBÁLINT Diótörõ Diósd D Ég Baross G ábo r u. g a on rg u. O vi- . Hó g u rá a rá C u. út s B a fel a ta A 1-e ály a tic Funde aus der Bronsezeit und Kupferzeit beweisen, daß es schon vor 4000 Jahren und auch zur Römerzeit bewohnt war. Zum ersten Mal wird es 1293 urkundlich erwähnt, aber laut einer Legende hat Sankt-Gellért in der Kirche Sankt Sabina im Jahre 1046 eine Messe zelebriert. Der Besitzer war vom 13 Jh bis zum 16 Jh die Familie Diósd. In der Türkenzeit war es unbewohnt, dann erhielte es die Familie Illésházy. Die neogothische katholische Kirche wurde 1896 eingeweiht Die barokkanische Sankt Gellért Kapelle ließ 1771 Illésházy bauen. Es hat keinen Vorort, ist

mit Érd zusammengebaut, wurde in den 6oer Jahren parzelliert. Diósd hat über 4600 Bewohner, und gute Infrastruktur. Die Lagerfabrik gehört jetzt der AG DaewooMGM tóp Ka Remains from the neolithic, copper- and bronze ages prove that the area was populated more than four thousand years ago. It was populated in the Roman times. It was was first mentioned in the register in 1293, but according to the Saint Gellért legend the martyr bishop celebrated a mass in 1046 in the local Saint Sabina church before he departed towards Pest. From the XIIIth century until the beginning of the XVIth century the Diósd-family owned the village. It perished during the Turkish invasion, then it belonged to the Illésházy-family. The Neogothic Catholic church was consecrated in 1896. The baroque Saint Gellért chapel was built in 1771 by Illésházy It has no outskirts. There was a morcellement in the 1960s - the village was practically built to Érd. Today it has more than 4600 inhabitants, its

infrastructure is good The successor of the well-known pivot bearing factory of Diósd is the DAEVOO-MGM RT. –M sé Ró ejc tán zsa y s u. V i Ne lyv sz Jolá Rézkori és bronzkori leletek bizonyítják, hogy területét az ember már 4000 éve ismeri. A rómaiak idején is lakták Elsõ okleveles említése 1293-ból való, de a Szent Gellért legenda szerint a mártír püspök 1046-ban az itteni Szent Szabina templomban misézett mielõtt Pest irányába indult volna. A XIII századtól egészen a XVI. század elejéig a Diósd-i család birtokolta A török alatt elnéptelenedett, utána az Illésházyaké lett. Neogót katolikus templomát 1896-ban szentelték fel A barokk Szent Gellért kápolnát 1771-ben Illésházy építette. Külterülete nincsen A 60-as években parcellázták - a község Érddel gyakorlatilag összeépült. A településnek több mint 4600 lakosa van, infrastruktúrája jó. A közismert diósdi csapágygyár utóda a DAEVOOMGM RT au Má rci

-es u. Ná M7 Sé Diósd