Commerce | Catering » Vendéglátó vállalkozói ismeretek, 2007

VENDÉGLÁTÓ VÁLLALKOZÓI ISMERETEK Vendéglátó vállalkozói ismeretek - 2007 1.)ISMERTESSE A VENDÉGLÁTÁS FOGALMÁT, FELADATAIT ÉS JELENTŐSÉGÉT, A HAZAI VENDÉGLÁTÁS KIALAKULÁSÁNAK TÖRTÉNETÉT! JELLEMEZZE A VENDÉGLÁTÁS SZAKÁGAZATAIT, A VENDÉGLÁTÁS ÉS AZ IDEGENFORGALOM KAPCSOLATÁT! • • • • • Fogalma: − Olyan sajátos kereskedelmi tevékenység, mely a lakosságnak és az idegenforgalomban részvevőknek ételeket, italokat, szórakozási lehetőséget és szállást biztosít. − A vendéglátás ágazatba tartozik (552) Feladatai: − A lakosság étkezési, szórakozási, üdülési, elszállásolási igényeinek kielégítése − Az idegenforgalom lebonyolításában való részvétel Jelentősége: − Mivel a vendéglátó vállalkozások jövedelmet termelnek, ezért a költségvetés felé adót fizetnek  nemzetgazdasági szerep − Munkalehetőséget teremt − Kulturális jelentősége a gasztronómiai hagyományok közvetítése

− Színvonalasan szórakoztat − Új étkezési szokásokat honosít meg Kialakulásának története: − István király uralkodásából maradtak fel bizonyítékok − 1006-ban már jövedelmező kocsmák működtek − iparszerű vendéglátás a XVII. századtól, alacsony színvonalon − XIX. század idegenforgalmi fejlődés  vendéglátás fellendülése − 1830-tól a dunai gőzhajózás miatt fellendül az idegenforgalom − egyre több szálloda épül − majd változatos konyha alakul ki − fellendül a cukrászat − vidéki vendéglátás fejlődik − XIX. század második fele: felépülnek a fővárosi szállodák, kialakul a balatoni fürdőélet − Az I. világháború miatt megszakad ez a virágzás − Az 1920-as évek közepén indul meg a fejlődés újra, azonban 1929.-es világválság ismét véget vet neki − 1931: megnyit a Bécs-Budapest autóút  jelentős javulás − 1958-tól: falusi vendéglátás színvonalának emelkedése −

modernizálódnak és bővülnek a budapesti szállodák − új üzlet típusok megjelenése − 1990-es évek: privatizáció  gazdasági verseny  bővebb választék az üzletekben Szakágazatai: H – val jelölt, „szálláshely szolgáltatás és vendéglátás” nemzetgazdasági ágba tartozik − Éttermi:  Bárki igénybe veheti  Nyílt árusítású  Az ételeket és italokat helyben fogyasztják -1- VENDÉGLÁTÓ VÁLLALKOZÓI ISMERETEK − Cukrászdai (és egyéb nyílt):  Cukrászati készítmények  Édesipari termékek  Hideg ételek  Melegített húsok  Szeszes és szeszmentes italok  Fagylalt -2- • VENDÉGLÁTÓ VÁLLALKOZÓI ISMERETEK − Diákétkeztetés:  Zárt rendszerű  Vendégköre ismert  Az iskolai oktatásban részvevő fiatalok napi, legalább egyszeri melegétellel való ellátása − Egyéb, korlátozottan igénybe vehető vendéglátás:  Munkahelyi éttermek  Büfék  Meleg ételek és

alkoholmentes italok helyben fogyasztása  Zárt rendszerű Vendéglátás és idegenforgalom kapcsolata: − Fejlett idegenforgalom csak akkor alakul ki, ha a vendégek számára megfelelő mennyiségű és minőségű szálláshely, vendéglátó üzlet áll rendelkezésre − Munkalehetőséget teremt az idegenforgalomban, a szállodaiparban, a vendéglátásban is − Olyan termékek is értékesíthetők, melyet nem tudunk exportálni − A vendéglátás biztosítja étel – és italfogyasztásukat, szórakoztatásukat -3- VENDÉGLÁTÓ VÁLLALKOZÓI ISMERETEK 2.)ISMERTESSE A VENDÉGLÁTÁS FŐ ÜZLETTÍPUSAIT ÉS JELLEMEZZE AZOKAT! BESZÉLJEN A VENDÉGLÁTÓ ÜZLETEK OSZTÁLYBA SOROLÁSÁNAK FELTÉTELEIRŐL! Alapvető fogalmak: VENDÉGLÁTÓ ÜZLET:  a vendéglátás működési helye  ahol a termelés, értékesítés és szolgáltatás bonyolódik  helyileg körülhatárolt  tartós használatra készült  rendszeresen nyitva tartó  a vendégek

étkezési, italfogyasztási, szórakozási igényeit elégíti ki ÜZLETPROFIL:  főbb tulajdonságaiban azonos alaptevékenységű üzletek azonos szakjellegű szakmai kategóriába sorolása ÜZLETTÍPUS:  üzletprofilon belül értelmezhető kategória  jellemző cikkekben eltérő választékot kínál  sajátos módon üzemeltetett üzletek  szaküzlet meghatározása • Üzlet típusok: − Melegkonyhás vendéglátó-ipari üzlet  Meleg -, hideg ételeket, cukrászati termékeket, édesipari termékeket, szeszes- és szeszmentes italokat értékesít  Az ételeket a helyszínen készítik vagy melegítik • Étterem: ♦ Melegkonyhás ♦ Elsősorban a fő étkezések kielégítésére szolgál ♦ Széles étel – és italválaszték ♦ Többnyire hagyományos értékesítéssel • Vendéglő: ♦ Melegkonyhás ♦ Fő étkezési igények kielégítésére szolgál ♦ Szűkebb étel – és italválaszték ♦ Családias jelleg ♦ Házias ételek

• Csárda: ♦ Speciális magyaros vendéglő ♦ Étel – és italválasztéka, berendezése egy-egy néprajzi tájegység vagy foglalkozás gasztronómiai hagyományait ápolja ♦ Szórakoztató szolgáltatása a népi zene • Étkezde, kifőzde: ♦ Egyszerű ♦ Családias étkezőhely ♦ Szűkebb meleg étel – és italválaszték • Söröző: ♦ Melegkonyhás ♦ Többfajta sör és egyéb szeszesital -4- VENDÉGLÁTÓ VÁLLALKOZÓI ISMERETEK Gyors étkezőhelyek: ♦ Ételválasztéka szerényebb ♦ Gyors és olcsó étkezési lehetőséget kínál ♦ Ülő – és állófogyasztásra egyaránt alkalmas − Cukrászdák:  Saját termelővel rendelkezik  Cukrászati készítmények, édesipari termékek fogyasztására kialakított üzletek  Reggeli, uzsonna és üdítőitalokkal, tea – és kávékülönlegességekkel, minőségi likőrökkel, csemegeborokkal, vermuttal, pezsgővel és brandyvel • Süteményszaküzlet: ♦ Speciális cukrászati

készítmények értékesítésére kialakított üzlet ♦ Szeszesital értékesítés nélkül • Fagylaltozó: ♦ Fagylaltok, jégkrémek, parfék, hideg krémek, pudingok és ezekhez illő ostyafélék forgalmazására alakult − Italértékesítő üzletek:  Italbolt, kocsma: • Kimért borok • Szeszes italok • Csapolt sörök • Bor és sörkorcsolyák • Felmelegíthető egytálételek • Pultban készíthető sült vagy főtt húsételek, melegszendvicsek • Hagyományos értékesítés • Pultkiszolgálás  Italüzlet: • Kínálata széleskörű vagy specializált • Sör – illetve borkorcsolya • Általában pultkiszolgálás  Borkóstoló, termelői borkimérés: • Kizárólag egy-egy borvidék borait értékesíti • Kimérve • Ételválasztéka hideg, magyaros, házi húskészítmények, sajtok, sós magvak, alma, stb.  Borozó: • Kínálata egy vagy több tájegység palackozott borai • Kimért és palackozott pezsgők • Vermut,

brandy • Ételkínálata magyaros húskészítmény és savanyúság  Nappali bár: • Helyszínen készített kevert italok • Minőségi vermutok • Csemegeborok • Pezsgők • Konyakok • Égetett szeszesitalok • Szendvicsek • Teasütemények • -5- VENDÉGLÁTÓ VÁLLALKOZÓI ISMERETEK • • • • Gyümölcsök Sós magvak Ostyák Gépzene szolgáltatás -6- VENDÉGLÁTÓ VÁLLALKOZÓI ISMERETEK − Munkahelyi vendéglátó üzletek:  zárt rendszer  szűk választék  fő cél a munka közbeni étkeztetés • Munkahelyi étterem: ♦ 1-2 előfizetéses menü ♦ szűkített á la carte ♦ szeszmentes italok • Munkahelyi büfé: ♦ választéka a melegkonyhai büfével azonos ♦ szeszesitalokat nem értékesíthet − Egyéb vendéglátó üzletek:  Ételbár: • A nap meghatározott szakában • Speciális, szűk választékú ételkínálat • Szeszes és szeszmentes italok • Ételválasztéka elsősorban a vendégek előtt

készülő frissensültek  Tejpresszó, tejbár: • Hidegkonyhai • Cukrászati készítmények • Tejtermékek • Reggeli-, uzsonna- és turmixitalok • Szeszesital nélkül  Bisztró, büfé: • Kiegészítő étkezést kínál • Meleg – és hidegkonyhai • Cukrászati készítmények • Hozzáillő italok • Gyorsétkező hely  Pecsenyesütő: • Húsféleségek, húskészítmények • Zsírban, roston, grillezéssel készültek • Frissensültek • Savanyúságok  Lacikonyha: • Pecsenyesütő + • Egytálétel • Zsírban vagy grillben készült tészta  Eszpresszó: • Hidegkonyhai • Cukrászati készítmények • Szeszesitalok • Zenés szórakoztatás  Kávéház: • Sajátos hangulatú • Kora reggeltől késő estig • kényelmes tartózkodási helyet biztosítanak • fő étkezési időben a kávéházi ételeket, italokat melegétel egészíti ki -7- VENDÉGLÁTÓ VÁLLALKOZÓI ISMERETEK • sokféle szolgáltatást

nyújt (újság, játék, szalonzene) -8- VENDÉGLÁTÓ VÁLLALKOZÓI ISMERETEK Teázó: • Eszpresszó ételválasztéka + • Legalább háromféle teakészítmény • Ehhez illő aprósütemények, csemegék • Szeszesital csak ízesítésre − Szórakozóhelyek:  Zenés ifjúsági szórakozóhely (disco): • Divatos tánczenei szolgáltatást nyújt • Kínálata a kávéházakhoz hasonló • Szeszesital értékesítése korlátozott  Mulató – varieté: • Zenés műsor • Tánczene • Késő estig, illetve éjszaka • Étel – és italkínálata a kávéházakéval rokon  Éjszakai bár: • Zenés táncos szórakozóhely • Kínálata az eszpresszóéval azonos • Hagyományos értékesítés − Központi termelő és segédüzemek:  Hidegkonyhai készítmények  Félkész ételek  Cukrászati készítmények  Nagy mennyiségben állítanak elő • Központi melegkonyha • Központi hidegkonyha • Cukrászüzem Osztályba sorolás:

− Kategóriák:  IV.  III.  II.  I.  Osztályon felüli − Üzemeltető vagy önkormányzat végzi a besorolást − Technikai és szakmai elvárások rendszerét jelenti − A magasabb kategóriájú üzletnek az al acsonyabb kategóriájúak feltételeit teljesíteni kell − Osztályba sorolástól független feltételek MINDEN ÜZLETBEN:  Nemenként elkülönített WC  WC, mosdó kifogástalan tisztasága  WC-ben egészségügyi papír  Mosdóban szappan és higiénikus kéztörlési lehetőség vagy kézszárító, illetve tükör  Dolgozók részére munkaruha  Az osztályba sorolás mértékéről a vendégeket jól látható helyre kitett táblán, illetve az árlapon tájékoztatni kell − Általános szempontok:  Üzletek környezete  Az épület külső képe  • -9- VENDÉGLÁTÓ VÁLLALKOZÓI ISMERETEK  Kivitelezés minősége  Berendezési és felszerelési tárgyak minősége  Egységes munkaruha 

Egységes terítés  Dolgozók szakképzettsége  dolgozók idegen-nyelv tudása  értékesítés módja  étel – és italválaszték  egyéb tárgyi és személyi feltételek − Osztályok:  III. osztály • Az üzlet előtti terület rendezett, tiszta • Helyiségek jól megvilágítottak • Ételek, italok jellegüknek megfelelő hőfokon értékesítendők • Üzlet kínálatáról és az árakról kultúrált és színvonalas tájékoztatás • Konyha vezetője legalább 3 éves szakmai gyakorlattal rendelkezzen • Ételfogyasztás esetén kérés nélkül is hideg ivóvíz felszolgálása • Az étkezéshez szükséges egységes eszközök és ízesítő anyagok biztosítása  II. osztály • III. osztály + • A vendégtér hangulatát különböző díszítő elemek emeljék • Az üzlet berendezési és felszerelési tárgyai helyiségenként egységesek és jó állapotúak legyenek • Üdítő italok, ásványvizek, sör maximum 8 fok •

Fehérborok maximum 12 fok • Ételfogyasztás esetén egységes, rozsdamentes, étel jelegének megfelelő speciális eszközöket biztosítani kell • Étel – és itallap megjelenési formája színvonalas, legalább egy idegen nyelvű változattal • Éttermekben, vendéglőkben az asztalra só, bors és paprikaszóró • Borokat csak talpas kehelypoharakban értékesíthetik  I. osztály és osztályon felüli: • II. osztály + • Színvonalas kiképzésű belső előtér • Összhang az üzlet berendezéseinek egysége és a díszítő elemek között, üzlethelyiségenként • Üzletbe lépéskor a vendéget fogadják • Étel- és italkínálata megfelel az üzlet szakmai jellegének, és kifejezi a mindenkori idényszerűséget • Vendég kérése nélkül, a hideg hőmérsékletet igénylő italokhoz, szájjeget szolgálnak fel • Legalább 2 idegen nyelvű árlap, és ezeken a nyelveken is vesznek fel rendelést • A konyha vezetője minimum 5 éves szakmai

gyakorlattal és szakképzettséggel rendelkezik • Zenés üzletben a zenekar vezetője csak „A” vagy kiemelt kategóriába sorolt zenész lehet • A dolgozók helyiségenként egységes és kifogástalan minőségű formaruhát viselnek -10- VENDÉGLÁTÓ VÁLLALKOZÓI ISMERETEK 3.)ISMERTESSE AZ ÜZLETGAZDÁLKODÁS ÁRUFORGALMI FELADATAI KÖZÜL AZ ÁRUBESZERZÉS ÉS A KÉSZLETGAZDÁLKODÁS FOLYAMATÁT, A KÉSZLETEZÉS MÓDSZEREIT! • Árubeszerzés: − A folyamatos forgalom lebonyolításához szükséges − Mindig megfelelő mennyiségű és minőségű áru legyen az üzletben − Fontos az áru mennyiségének, minőségének megrendelése − Megrendelési szempontok:  Üzlet típusa • meghatározza az értékesített áruk körét  Idényszerűség • befolyásolja a terméke eladhatóságát  Szállítás ütemezése • Naponta • Kétnaponta • Hetente kétszer • Hetente egyszer • Kéthetente  Áruk eltarthatósági ideje • A rövidebb

szavatossági idejű árukból napi • Egyéb árukból több napi mennyiség is rendelhető  Készleten melyik áruból mennyi van  Raktárterület nagysága, raktározási lehetőségek • A megrendelt árut károsodás nélkül tudjuk-e tárolni • El tudjuk-e helyezni az üzletben  Beszerzésre fordítható pénzösszeg  Fizetési kondíciók  Olcsóbb beszerzési forma  Hiánycikk • Ez esetben érdemesebb nagyobb mennyiséget rendelni − Megrendelések készítése:  Meghatározni: • Ki rendel? ♦ Az élelmiszer vagy italraktár vezetője ♦ Üzletvezető • Milyen információk alapján? − Szállító és vevő közötti kapcsolat:  Szállítási szerződés  Szállítási keretszerződés  Kapacitás-lekötési  Bizományi ügyletszerződés  Bérmunka vállalási szerződés  Képviseleti megállapodás − Áruátvétel:  Szállítólevél és/vagy számla kísérete  Átvevőhelyiség: az üzlet gazdasági

bejáratához illetve a raktárhoz kapcsolódik  A megrendelt és leszállított árut mennyiségében, minőségében és értékben át kell venni -11- VENDÉGLÁTÓ VÁLLALKOZÓI ISMERETEK  Az átvett árut szakosított raktárban kell elhelyezni -12- VENDÉGLÁTÓ VÁLLALKOZÓI ISMERETEK − Raktározás:  árukészlet tárolása úgy, hogy minőségét minél tovább megőrizze  mindig megfelelő mennyiségű, minőségű és összetételű áru legyen az üzletben  a nyersanyagok megvédése a jogtalan eltulajdonítástól, elemi károk bekövetkezésétől, minőségi romlástól  mindig a régebben érkezett árut használjuk fel először  könnyen megszámlálható legyen az áru  időszakonként át kell vizsgálni, válogatni az árut − Készlet:  Az üzletben lévő áruk értékének összessége  Azon javak, amelyek képessé teszik a v állalkozásokat a t ermelés, értékesítés időleges és nem várt ingadozásaihoz

való alkalmazkodásra − Készletezés:  Olyan tevékenység, amely a termelés és fogyasztás közötti időbeli eltérés áthidalását szolgálja  Nagymértékben befolyásolja az üzleti eredményt − Készletfajták:  Állandó készlet: a f olyamatos áruforgalom lebonyolításához szükséges készlet mennyisége  Biztonsági készlet: előre nem látható változások kiegyenlítésére szolgál  Törzskészlet: tervezett növekedéshez igazított  Minimális készlet: biztonsági és törzskészlet összessége  Forgókészlet: egy-egy áruszállítási időszak készletvonzata  Teljes készlet: minimális és forgókészlet összessége  Egyéb készletek: egy-egy rendezvényre történő beszerzés -13- VENDÉGLÁTÓ VÁLLALKOZÓI ISMERETEK 4.)ISMERTESSE AZ ÜZLETGAZDÁLKODÁS ÁRUFORGALMI FELADATAI KÖZÜL AZ ÉRTÉKESÍTÉS FOLYAMATÁT, NYILVÁNTARTÁSÁT ÉS ELSZÁMOLÁSÁT! • Értékesítés: − A termékek forgalomba hozatala,

eladása, az üzleti tevékenység végső célja − A bevétel az értékesítési folyamat eredménye − Formái:  Értékesítés módja szerint: • Hagyományos ~ : ♦ a vendéget a pultnál szolgálják ki ♦ az asztalnál az értékesítés dolgozóinak közbeiktatásával juttatják el a terméket a fogyasztóhoz ♦ pl.: felszolgálás, pultkiszolgálás ♦ felszolgálási módok:  angol: a szakács által tálra tálalt ételt a felszolgáló kiviszi, bemutatja, majd kitálalja a vendégnek  francia: a szakács által tálra tálalt ételt a felszolgáló kiviszi, bemutatja, majd a vendég magának tálal  orosz: jellemzője a rusztikus terítés; hideg előételekkel, gyümölcsökkel, salátákkal, italokkal és süteményekkel előre megterített asztal, a meleg ételt pedig közvetlenül fogyasztás előtt hozzák  svájci / a merikai: a szakács által tányérra tálalt ételt viszi ki a felszolgáló ♦ kiszolgálás: közvetlenül a pultnál

történik, ahol a vendég állva fogyaszt • Korszerű / önkiszolgáló ~ : ♦ A vendég a kiválasztott ételt, italt maga veszi el és viszi a fogyasztás helyére ♦ A szükséges eszközöket, felszereléseket a pultrendszerben helyezik el ♦ Az asztalokon ízesítéshez szükséges fűszerek ♦ Formái:  Blokk rendszerű: a vendég a pénztárnál előre megváltott blokkért utólag a pultnál kapja meg a terméket  Terelőkorlátos: a vendégek útja ~ által meghatározott, a pult végén helyezkedik el a pénztár  Tikett rendszerű: a vendégek tikettet kapnak, melyre ráírják a megrendelt ételeket, italokat, ezek mennyiségét, és a fizetés távozáskor történik  Értékesítés rendszere szerint: • Étlap szerint (á la carte): ♦ a vendég étlapról, itallapról rendeli meg a kiválasztott terméket ♦ a választék bemutatására az étlap szolgál, mely szakszerűen csoportosítja az üzlet ételkínálatát, árak feltüntetésével ♦ az

itallap az üzletben kapható italok adagolási mennyiségéről és azok árairól tájékoztat, szintén szakszerű csoportosításban • Menürendszer: ♦ Egy főétkezésre összeállított komplett ételsor ♦ Lehet:  Előfizetéses -14- VENDÉGLÁTÓ VÁLLALKOZÓI ISMERETEK   Napi  Turista  Különleges menü  Svédasztal Helye szerint: • Üzleten belüli ~ • Üzleten kívüli ~ -15- VENDÉGLÁTÓ VÁLLALKOZÓI ISMERETEK Ideje szerint: • Egész évben nyitva tartó • Idényüzletek − Érékesítés folyamata: 1. vendég fogadása 2. hellyel kínálás 3. rendelés felvétele 4. vendég kiszolgálása 5. kiszolgálás esetleges ismétlődése 6. számla elkészítése 7. fizettetés − Elszámolása:  Bizonylat: • A bizonylat gazdasági eseményekről készült hiteles okmány • Gazdasági események vagy készletcsökkenést vagy annak növekedését okozzák. Mindkét esetben különböző bizonylatokat állítanak ki 

Pénztárjelentés: • Ebből kell kitűnnie az üzlet bevételeinek részleteiben és összességében • A pénztárjelentés összesítő bizonylatainak elsődleges célja a dolgozóktól a bevétel átvételének bizonylatolása • Ezt minden műszak befejezésekor el kell végezni • A bevételt bruttó és nettó áron, adókulcsok szerinti bontásban kell kimutatni  Összesítő bizonylat: • Tartalmazza az étterem bevételét, a p énztárgépállást, számlaösszesítést és egyéb bevételeket • Nem csak készpénzes bevétel lehet (hiteltételek) • Itt csoportosítják a bevételt keletkezési hely és árufajta-megoszlás szerint − Elszámoltatása:  TÉNYLEGES FOGYÁS MEGEGYEZIK-E A TÉNYLEGES BEVÉTELLEL?  Először a tényleges fogyást állapítjuk meg  Áruforgalmi mérlegsor NYK + KN = KCS + ZK  Az értékesítés hiányzó vagy többlet bevételének számszerű kimutatása  Kompenzációs tilalom alá eső termékek (álló

fogyasztású helyen): • Hordós sör • Eszpresszó kávé • Fagylalt  Az ÁFA alanyának az értékesítésről bizonylatot kell kiállítani, mely lehet: • Számla • Készpénzfizetési számla • Pénztárgép nyugtája  Ezek a bizonylatok szigorú számadás alá volt nyomtatványok  A bizonylatokkal – még a rontott is – köteles az adózó elszámolni  -16- VENDÉGLÁTÓ VÁLLALKOZÓI ISMERETEK 5.)ISMERTESSE AZ ÁRPOLITIKA ÉS AZ ÁRKÉPZÉS SZEREPÉT, JELENTŐSÉGÉT A VENDÉGLÁTÓIPARBAN, AZ ÁR TARTALMÁT ÉS FELÉPÍTÉSÉT, AZ ÁRKIALAKÍTÁS MÓDSZEREIT! MILYEN A KAPCSOLAT A BEVÉTEL ÉS AZ ÁRRÉS KÖZÖTT? • • • Az árrendszer: − Az árak felépítésére, képzésére, változtatásának módjára vonatkozó szabályok összessége − Az állam nem kíván beavatkozni a gazdaság működésébe az árak képzésére vonatkozóan szabályok előírásával − Magyarországon kétszintű árrendszer érvényesül: adótartalom

fogyasztói árak > adótartalom termelői árak − Magyarországon két árforma:  Vállalkozók által belföldön érvényesített ár  Hatósági árak • Minimum: ennél alacsonyabb árat nem lehet érvényesíteni • Maximum: ennél magasabb árat nem lehet érvényesíteni Árak felépítése: − Áru árának szerkezete: áfa – árrés – beszerzési ár − Szolgáltatás árának szerkezete: áfa – árrés Árképzés: − Hagyományos árképzés: az árrést haszonkulccsal számoljuk a b eszerzési ár százalékában − Üzleti szintű árképzés:  Az árrés képzése a piaci viszonyok mérlegelése alapján történik  Az árat a kereslet és a kínálat szabályozza elsősorban  Másodsorban: beszerzési ár nagysága, termék előállításának és forgalomba hozatalának költsége, haszon  Önköltségszámítás: • A vállalkozás által létrehozott termék egy egységére jutó költségösszegének megállapítása •

Árképzés alapja • A termék árát a v endéglátó egység határozza meg, azonban olyan nyilvántartást kell vezetni, amely tartalmazza az üzletben forgalmazott valamennyi termék megnevezését, az időpontot, amire az ár vonatkozik, az egységnyi termékhez felhasznált ételnyersanyag megnevezését és mennyiségét  A termékek és szolgáltatások árait jól látható módon, közérthetően kell feltüntetni egyedi vagy gyűjtő jellegű ártáblákon, árlapokon  A feltüntetett áraktól eltérni nem lehet − Az ár kialakítása:  N’ beszerzési ár + ár rés = k öltség + haszon N’eladási ár + ÁFA B’ eladási ár − Terméknyilvántartás:  2 évig meg kell őrizni az előállítás helyén  ebből derül ki a termék összetétele és minősége  tartalmazza: -17- VENDÉGLÁTÓ VÁLLALKOZÓI ISMERETEK • termék neve • előállító neve • összetétel megállapításának időpontja • egy egységnyi termékhez

felhasznált nyersanyag, annak mennyisége • felhasznált adalékanyag • csomagolóanyag neve, mennyisége • fogyaszthatóság időtartama • termék bruttó súlya • előállítás során keletkezett súlyveszteség, késztermék nettó súlya  alapja a receptura: • termék neve • egységnyi mennyiség • nyersanyag mennyiségi egysége  ezekben nincs ár nyilvántartva − Szempontok:  nyersanyag költség  munkabér költség  energia költség  ÉCS  Egyéb üzemeltetési és anyagköltség  Szállítási költség  Reklámköltség  Bérleti díj  Kamatköltség  Biztosítási díj  Adó, vám, illeték  Költségjellegű elvonások  Nyereség − Különböző árképzések:  Étel: • A receptura 10 adagra szól • Kivétel a hidegkonyhai készítmények, illetve aminek az árát súlyban írják az étlapra • Az anyaghányadnál a t isztítási veszteséget is figyelembe veszik, mely a fogyasztóra hárul •

Köretek külön receptura  Ital: • A nyersanyag érték mindig egy üvegre vagy adagra vonatkozik  Cukrászkészítmények: • A receptura sütőformára szól, krémeknél kilogrammra • Ki kell számolni egy db sütemény súlyát is  Szolgáltatások: • Nincs nyersanyag költség • Nettó árbevétel = árrés • Két csoport: ♦ Szállásnyújtás hozzá kapcsolódó szolgáltatásokkal  Pl.: uszoda, mozi, színház  Szobaáraknál az ár nyújtson fedezetet a s zálloda üzemeltetésével, fenntartásával kapcsolatos költségekre -18- VENDÉGLÁTÓ VÁLLALKOZÓI ISMERETEK   Nyereséget kell képeznie és fedezetet nyújtania arra, hogy a szálloda versenyképes legyen  Szobaáron felül: szobán kívül nyújtott egyéb szolgáltatások, pl.: telefon, távirat, fax, mosás, varrás, vasalás,stb. ♦ Vendéglátó szolgáltatás  Szórakoztatás  Kényelmi szolgáltatások  Szerviztevékenység Idegenforgalom: • Fedezetet kell

nyújtania az idegenforgalmi szolgáltatások előállítására • Elő kell segítenie a kereslet-kínálat egyensúlyát • Ösztönöznie kell a kínálat fejlesztését • A különböző valuták egymás közötti viszonya is befolyásolja az árat • Az árak idényszerűen változnak -19- • VENDÉGLÁTÓ VÁLLALKOZÓI ISMERETEK Kapcsolat a bevétel és az árrés között: − árrés = a b eszerzési ár százalékában számított összeg, a forgalom „bruttó haszna”, amely tartalmazza a költségeket és a hasznot − 2 típus:  eladási ár árrése = 1 -1 termékre felszámított olyan összeg, amely a termék forgalomba hozatala során keletkező költségeket fedezi és hasznot is biztosít  bevételből képződött árrés = az üzleti értékesítési tevékenység eredménye, az egyes eladott áruk és szolgáltatások árrésének összessége − nagyságát meghatározó tényezők:  MINDEN FORGALOMRA HATÓ TÉNYEZŐ KIHAT AZ ÁRRÉSRE

• Üzlet területi elhelyezkedése • Az üzlet társadalmi-gazdasági környezete • Az üzlet természeti környezete • Környezetében levő üzletek száma • A környezetében levő hasonló üzletek árfekvése • Fizetőképes kereslet • Vendégek száma, összetétel • Szezonidőszak hosszúsága • Üzlet nagysága • Üzletben alkalmazott árak • Üzlet típusa • Üzlet színvonala • Áruválaszték • Személyzet -20- VENDÉGLÁTÓ VÁLLALKOZÓI ISMERETEK 6.)ISMERTESSE AZ ÜZLETI GAZDÁLKODÁS ÁRUFORGALMI FELADATAI KÖZÜL AT ERMELÉS FOLYAMATÁT, NYILVÁNTARTÁSÁT ÉS ELSZÁMOLÁSÁT! • Termelés: − Szabályozni kell:  Az anyaghányadoknak megfelelő vételezés rendjét  Feldolgozás szakszerűségét  Megfelelő adagolást − A konyhafőnök feladata a gazdaságos előkészítés − Az előkészítés a lehető legrövidebb idő alatt elkészüljön és a legkisebb veszteséggel járjon − Elsődleges teendő:  Nyersanyagok

kiválasztása  Vételezés mennyiségének és összetételének meghatározása  Vételezés lebonyolítása  Vételezés bizonylatolása − Másodlagos teendő: termelés:  Előkészítés • Nyersanyagok feldolgozása • Azok konyhatechnikai megmunkálásra alkalmas állapotba hozása  Elkészítés: • Az előkészített nyersanyagokat valamilyen hőbehatással étkezésre alkalmassá tesszük  Készen tartás: • Az ételeket megfelelő hőmérsékleten tartjuk tálalásig  Tálalás: • Az elkészített ételt olyan tálakra, tányérokra adagoljuk, amelyből a fogyasztás közvetlen megtörténhet  Díszítés: • Kitálalt étel megjelenési színvonalának fokozása − Feladatok pontos kijelölése:  Felosztás: • Leves, főzelék és köretrészleg • Saláta, mártás és előételrészleg • Tészta részleg • Hidegkonyhai részleg • Készétel részleg • Frissensült részleg − Munka – illetve védőruházat KÖTELEZŐ −

A hajat sapkával vagy kendővel be kell fedni − Hosszú hajat összekötni, vagy befonni − Fokozott ügyelés a higiéniára − Áru útja: 1. áruátvevő 2. szakosított raktár 3. szakosított előkészítő 4. konyha 5. tálaló -21- • VENDÉGLÁTÓ VÁLLALKOZÓI ISMERETEK 6. értékesítőtér − kiegészítő munkafolyamatok  mosogatás  hulladék tárolása  hulladék elszállítása  takarítás  ügyviteli teendők Termelés bizonylatai: − Termelés során keletkezett nyersanyag túllépés vagy nyersanyag megtakarítás számszerű kimutatása − Először: tényleges anyagfelhasználás megállapítása − Másodszor: megengedett anyagfelhasználás kiszámítása árbevételből − Harmadszor: leltáreredmény megállapítása:  Megengedett = tényleges  egyező  Megengedett > tényleges  többlet  nyersanyag megtakarítás  Megengedett < tényleges  hiány  nyersanyag túllépés -22- VENDÉGLÁTÓ

VÁLLALKOZÓI ISMERETEK 7.)ISMERTESSE A VENDÉGLÁTÁS KÖLTSÉGGAZDÁLKODÁSÁNAK LÉNYEGÉT, VALAMINT A VENDÉGLÁTÓ EGYSÉG ÜZEMELTETÉSÉHEZ KAPCSOLÓDÓ KÖLTSÉGEKET! BESZÉLJEN AZ EREDMÉNY KÉPZŐDÉSÉNEK ÉS KISZÁMÍTÁSÁNAK MENETÉRŐL, ELEMZÉSÉNEK MÓDSZEREIRŐL, A KÖLTSÉGEK ÉS AZ EREDMÉNY KAPCSOLATÁRÓL! • • • Költség: − Azon termeléssel és értékesítéssel kapcsolatosan felmerülő kiadások, amelyek a munka természetes velejárói, el nem kerülhetők, de bizonyos mértékig visszaszoríthatók Költség csoportosítása: − Felmerülési helye alapján  Raktár  Konyha  Étterem  Szálloda  Vállalati központ − Költségnem szerint  Anyagjellegű • Energia • holtmunka  Beszerzési • Termék megszerzése • Termék létesítése • Termék üzembe helyezése • Termék forgalomba hozatala  Bérjellegű • Munkabér és járulékai  Bérköltség • Kifizetett bérek összessége  Előállítási

 Szállítási − Elszámolási mód  Közvetlen: azonnal megállapítható, hogy mindek érdekében vagy melyik üzlettel kapcsolatban merült fel  Közvetett: felmerülése során nem állapítható meg azonnal, hogy minek érdekében vagy melyik üzlettel kapcsolatban keletkezett − Bevétel és költség kapcsolata alapján:  Állandó: az üzlet munkájától és a bevétel változásától függetlenül meghatározott mértékben felmerülő  Változó: az elvégzett munka nagyságának megfelelően alakul • Progresszív: növekedési üteme meghaladja az áruforgalom növekedését – pl. reklám • Proporcionális: az áruforgalom változását arányosan követik • Degresszív: növekedési üteme lassúbb, mint az áruforgalom növekedése Eredmény: − Kiszámításának alapja: BRUTTÓ ÁRBEVÉTEL − „Adóalapba beszámító bevétel – adóalapba beszámító kiadás„ − kiadás: -23- VENDÉGLÁTÓ VÁLLALKOZÓI ISMERETEK   

 termelés, forgalmazás során felmerült költségek munkabérek járulékok árubeszerzés értéke -24- VENDÉGLÁTÓ VÁLLALKOZÓI ISMERETEK − bevétel:  értékesítési tevékenység eredménye  a forgalomba hozott áruk eladásából származó pénzösszeg  szolgáltatások díjából származó pénzösszeg − eredmény:  nyereség: bevétel > kiadás  veszteség: bevétel < kiadás − kiszámolása:  ÁFA körbe bejelentkezett vállalkozásoknál: • Értékesítés bruttó árbevétele és egyéb adóalapba beszámító bevétel bevételből képződött ÁFA = nettó árbevétel anyagfelhasználás (elábé) árrés adóalapba beszámító kiadások értékcsökkenés = eredmény  Alanyi adómentes tevékenységnél • Értékesítés árbevétele és egyéb adóalapba beszámító bevételek anyagfelhasználás (elábé) árrés adóalapba beszámító kiadások értékcsökkenés = eredmény  a POZITÍV eredmény után kell

adózni! • Eredmény elemzése: − Eredményszint: elért eredmény / nettó bevétel * 100  % − Árréshatékonysági mutató: 100 Ft árréssel mekkora eredmény érhető el − Bérhatékonyság − Eszközhatékonyság − Jövedelmezőségi mutató − Költséghatékonyság − Kumulált jövedelmezőségi mutató − 100 Ft készletre jutó eredmény − 100 Ft nyereségre jutó bér • Költség és eredmény kapcsolata: − Megfelelő költséggazdálkodás mellett tudunk csak eredményesen gazdálkodni − A termékek forgalomba hozatalával csak akkor érdemes foglalkozni, ha eredményt is hoz − A költségeket összességében kell vizsgálni, mert a v állalkozási eredmény számítási alapja is az összes bevétel és összes kiadás − Magasabb költség  alacsonyabb eredmény − Számítások:  Költségszint: költség / nettó bevétel * 100  %  Költséghatékonyság: 100 Ft költségráfordítással mekkora eredmény érhető el 

Költségszínvonal változás mértéke: két időszak költségszínvonalának különbsége  Költségszínvonal változás üteme: két időszak költségszínvonalának %-os aránya − Jövedelmezőségi fogalmak:  Rentábilis: a bevétel meghaladja-e a ráfordításokat -25- VENDÉGLÁTÓ VÁLLALKOZÓI ISMERETEK   Gazdaságosság: eredmény és ráfordítások hányadosa Hatékonyság -26- VENDÉGLÁTÓ VÁLLALKOZÓI ISMERETEK 8.)ISMERTESSE AZ ÜZLETI MUNKAERŐ – ÉS BÉRGAZDÁLKODÁS LÉNYEGÉT! BESZÉLJEN AZOKRÓL A MUNKAJOGI SZABÁLYOKRÓL, AMELYEKET AZ ÜZLETVEZETŐNEK ISMERNIE KELL! • • • Munkaerő gazdálkodás: − A rendelkezésre álló munkaerő gazdaságos és célszerű felhasználása − Magában foglalja  Az elvégzendő munka szabályozását  munkaköri útmutató  A munkavégzés módjának szabályozását  Munkaidő szabályozása  A szükséges munkakörök, létszám és szakképesítés meghatározása 

Bérgazdálkodás Munkaerő kiválasztása: − Üzletvezető  Többrétegű feladata van: vezetési, szervezési és dologi feladatok  Kellő szakmai tudás és tapasztalat, szervező képesség, rátermettség és erkölcsi megbízhatóság szükséges − Az ellátandó feladatokat az üzlet jellege is befolyásolja − Munkakörök:  Kis üzletben egy fő is elég, de megfelelő eszközök kellenek és gond lehet a betegség is  Nagyobb üzletben alkalmazottak kellenek  pihenőnap, túlmunka − Helyes munkaidő beosztással fokozható a munkaerő gazdálkodás Munkajogi szabályok: − Munka Törvénykönyve − Kollektív Szerződés  Szabályozza a munkaviszonyból származó jogokat, kötelezettségeket, ezek teljesítésének módjait  A MT-vel ellentétes nem lehet  A munkáltató és a munkáltatói érdekképviseleti szervezet kötheti − 1.)A munkaviszony alanyai  munkáltató: • aki jogképes  munkavállaló: • cselekvőképes • aki

16. életévét betöltötte • korlátozottan cselekvőképes: törvényes képviselője nélkül is létesíthet munkaviszonyt • fiatalkorú: 18. életévét még nem töltötte be • munkaviszonyt létesíthet a 15. életévét betöltött, általános iskolában, szakiskolában, középiskolában nappali képzés keretében tanuló az iskolai szünet alatt • a 16 é ven aluli fiatalkorú munkaviszony létesítéséhez a törvényes képviselőjének hozzájárulása szükséges − 2.)A munkaviszony létesítése  munkaszerződéssel jön létre  a kollektív szerződéssel ellentétben nem állhat  határozott vagy határozatlan időre szól  írásba kell foglalni -27- VENDÉGLÁTÓ VÁLLALKOZÓI ISMERETEK  módosítani csak a munkáltató és a munkavállaló közös megegyezésével lehet -28- VENDÉGLÁTÓ VÁLLALKOZÓI ISMERETEK − 3.)A munkaviszony megszűnik  a munkavállaló halálával  a munkáltató jogutód nélküli

megszűnésével, határozott idő eltelte után  Megszüntethető: • Közös megegyezéssel • Rendes felmondással • Rendkívüli felmondással • Azonnali hatállyal próbaidő alatt − 4.)A munkaviszony jogellenes megszüntetése és jogkövetkezményei:  ha bíróság megállapítja, hogy jogellenesen szűnt meg a jogviszony, akkor a munkavállalót köteles eredeti munkakörében tovább foglalkoztatni  ha a munkáltató kérelmezi, a bíróság eltekint a visszahelyezéstől • (1) a munkavállaló, ha munkaviszonyát nem a törvényben előírtak szerint szünteti meg, köteles a felmondási időre járó átlagkeresetének megfelelő összeget megfizetni • (2) ha a munkavállaló határozott munkaviszonyát szünteti meg, és a határozott időből még hátralevő időtartam rövidebb, mint az (1) bekezséd szerinti idő, akkor csak a hátralevő időtartamra járó átlagkeresetet kell megfizetnie • (3) a munkáltató jogosult az (1) és (2)

meghatározott mértéket meghaladó kárának érvényesítésére is  nem alkalmazható a (2) bekezdés, ha • a munkáltató intézkedése a rendeltetésszerű joggyakorlás követelményébe ütközik • a munkáltató intézkedése a hátrányos megkülönböztetés tilalmába ütközik • a munkáltató intézkedése a felmondás védelmébe ütközik  ha a munkavállaló nem kéri vagy a munkáltató kérelmezi a visszahelyezéstől való eltekintést, a munkaviszony a jogellenességet megállapító határozat jogerőre emelkedése napján szűnik meg  a munkaviszony jogellenes megszüntetése esetén meg kell téríteni a munkavállaló elmaradt munkabérét és felmerült kárát, kivéve azt, ami máshonnan megtérült  a munkavállalót, ha nem rendes felmondással szűnt meg munkaviszonya  a felmentési időre járó átlagkereset illeti meg  a munkavállalót, ha rendes felmondással szűnt meg munkaviszonya  végkielégítés − 5.)A

munkavégzés szabályai  a munkáltató és munkavállaló kötelezettségeit tartalmazza  a munkáltató köteles: • munkát megszervezni • tájékoztatni • bért fizetni  a munkavállaló köteles • az előírt helyen, munkaképesen megjelenni • előírás szerint dolgozni • együttműködni -29- VENDÉGLÁTÓ VÁLLALKOZÓI ISMERETEK − 6.)A munkaidő és a pihenőidő:  munkaidő • a teljes munkaidő napi 8 óra ♦ lehet rövidebb ♦ vagy hosszabb, de maximum napi 12 óra • egészségre ártalmas vagy fokozottan veszélyes munka esetén jogszabály megszabhatja maximum napi 6 óra hosszáig az ártalmas tevékenységre fordítható időt • a munkarendet a kollektív szerződés vagy a munkáltató állapítja meg • a munkaidő beosztást a munkáltató legalább egy héttel hamarabb és egy hétre előre köteles közölni a munkavállalóval • nőt terhessége megállapításától gyermekének 1 éves koráig igénybe venni nem lehet •

fiatalkorút éjszakai munkára igénybe venni nem lehet  pihenőidő • ha a napi 6 órát meghaladja a munkaidő  legalább 20 perc munkaközi szünetet kell alkalmazni • ha 3 vagy több műszakos, illetve a munkaidő nem szakítható meg  a munkaközi szünetet munkaidőn belül kell adni • munkaközi szünet minden egybefüggő 3 túlóra után megilleti a munkavállalót • nem jár túlórapótlék a munkaközi szünet idejére • a napi munka befejezése és a másnapi munkakezdés között legalább11 órának el kell telnie, de legalább 8 óra • eltérő munkarendben hetenként legalább 42 óra megszakítás nélküli pihenőidő jár, melybe a vasárnapnak is bele kell esnie (vagy egy másik teljes naptári napnak) • a pihenőidő havonta összevontan is kiadható, de egy pihenőnap vasárnap történő kiadása kötelező • munkaszüneti napok: ♦ január 1. ♦ Március 15. ♦ Húsvéthétfő ♦ Május 1. ♦ Pünkösdhétfő ♦ Augusztus 20. ♦

Október 23. ♦ November 1. ♦ December 25-26.  A munkáltató a munkavállalót kivételes esetben rendkívüli munkaidőben történő munkavégzésre kötelezheti  Szabadság: • A munkavállalót minden munkaviszonyban töltött naptári évben rendes szabadság illeti meg, amely alap és pótszabadságból áll ♦ Alapszabadság mértéke 20 munkanap  25. évtől  21  28. évtől  22  31. évtől  23  33. évtől  24 -30- VENDÉGLÁTÓ VÁLLALKOZÓI ISMERETEK       35. évtől  25 37. évtől  26 39. évtől  27 40. évtől  28 43. évtől  29 45. évtől  30 -31- VENDÉGLÁTÓ VÁLLALKOZÓI ISMERETEK ♦ pótszabadság  fiatalkorúaknál évenként 5 munkanap  gyermeke nevelésében nagyobb részt vállaló vagy gyermekét egyedül vállaló szülőt, a 16 évesnél fiatalabb  1 gyermek után 2  2 gyermek után 4  2-nél több esetén összesen 7 munkanap illeti meg  vak

munkavállalót évenként 5 nap • szabadság kiadása ♦ a munkáltató határozza meg időpontját, a munkavállaló előzetes meghallgatása után ♦ az alapszabadság ¼-ét (az első 3 hónapot leszámítva) a munkavállaló kérésének megfelelően köteles kiadni a munkavállaló. Ezt az i gényt legkésőbb 15 nappal előtte a munkavállalónak be kell jelentenie ♦ esedékességének évében ki kell adni ♦ kettőnél több részletben csak munkavállaló kérésére lehet kiadni • betegszabadság ♦ naptári évenként 15 nap betegszabadság illeti meg ♦ kivéve a üzemi baleset és a foglalkozási betegség ♦ orvos igazolása szükséges ♦ betegszabadság alatt távolléti díjának 80 %-a jár • egyéb munkaidő kedvezmények ♦ terhes, szülő nőt 24 hét szülési szabadság illeti meg, úgy, hogy 4 hét lehetőleg a szülés várható időpontja elé essen ♦ szülési szabadság megszűnik  gyermek halva születése esetén, ettől számított 6

hét elteltével  a gyermek halála utáni 15. napon  gyermek elhelyezését követő napon (ideiglenes) ♦ szülést követően a szülési szabadság 6 hétnél kevesebb nem lehet ♦ fizetés nélküli szabadság:  a gyermek 3. évéig  a gyermek 11. é véig, ha a munkavállaló gyermekgondozási segélyben részesül  a gyermek 12. évéig, a gyermek betegsége esetén ♦ a nőnek szoptatás első 6 hónapjában naponta kétszer 1 óra, ezt követően a 9. hónap végéig naponta egy óra munkaidő-kedvezmény jár ♦ a munkavállalónak a tartós gondozásra szoruló hozzátartozója ápolása céljából az ápolás idejére, de legfeljebb 2 évre fizetés nélküli szabadság jár, melyet az ápolásra szoruló személy kezelőorvosa igazol − 7.)A munkabér  a eltérő megállapodás hiányában a munkaszerződésben megállapított személyi alapbérnek megfelelő munkabér illeti meg  időbér vagy teljesítménybér, vagy a kettő összekapcsolása

 személyi alapbérként legalább a kötelező minimál bér jár, ettől eltérni nem lehet -32- VENDÉGLÁTÓ VÁLLALKOZÓI ISMERETEK 9.)ISMERTESSE A VENDÉGLÁTÓ ÜZLETVEZETŐ SZERVEZÉSI ÉS VEZETÉSI FELADATAIT, AZ ÜZLETVEZETŐVEL SZEMBENI ELVÁRÁSOKAT! JELLEMEZZE A KÜLÖNBÖZŐ VEZETÉSI MÓDSZEREKET ÉS VEZETŐI TÍPUSOKAT! − Vezetés:  Az a tevékenység, amely egy egységen belül meghatározza a célt, a magatartást és a cselekvést  Feladata: döntéshozatal, melynek részei: • Döntés – előkészítés • Döntés • Utasítás • Ellenőrzés − Vezetési szintek:  Felsőszintű: • Célokat, irányelveket határozza meg • Igazgató, elnök  Középszintű: • Feladatokat, módszereket határozza meg • Igazgató, elnökhelyettes, osztályvezető  Alsószintű: • Közvetlen végrehajtást irányítja − Vezetési módszerek:  Autokrata: • Tekintély elvére épül • Nem kéri beosztottjai véleményét • Nem

informálja beosztottjait • Beosztottjai nem önállóak  Liberális: • Felelősséget nem vállal • Kevéssé avatkozik a munkába • Ritkán irányít  Demokratikus: • Lehetőséget biztosít a dolgozók véleményének nyilvánítására • Lehetőséget biztosít alkotó kezdeményezések kibontakozására • Megbeszéli a dolgozókkal a feladatokat • Alkalmazza a meggyőzés elvét − Vezetővel szembeni követelmények:  Született készségek: • Azok a képességek, melyek alkalmassá teszik a vezetőt a vezetés képességére • Fejleszteni lehet őket tanulással, önfejlesztéssel • Ilyenek: ♦ Emberismeret ♦ Igazságosság ♦ Határozottság ♦ Bátorság ♦ Szervezőkészség ♦ Döntési készség -33- VENDÉGLÁTÓ VÁLLALKOZÓI ISMERETEK ♦ ♦ ♦ ♦ Következetesség Kitartás Erkölcsi és anyagi megbízhatóság Higgadtság -34- VENDÉGLÁTÓ VÁLLALKOZÓI ISMERETEK Tanult ismeretek: • el lehet sajátítani • a

jó vezető megfelelő időpontban és helyzetben tudja őket alkalmazni • ilyenek ♦ szakmai ismeretek ♦ közgazdasági ismeretek ♦ jogi ismeretek ♦ nyelvismeret ♦ marketing és reklám ismerete − Vezetői feladatok:  Nyersanyag- és áruellátás  Üzleti dolgozók munkaidejének meghatározása  Üzleti dolgozók munkájának összehangolása  Munkafegyelem biztosítása  Különböző hatósági szabályok betartása  Fogyasztói érdekvédelem érdekében kifejtett ellenőrzés  Üzlet képviselete a hatóságokkal és a vendégekkel szemben  Munkaerő szükséglet biztosítása  A tevékenységhez szükséges egyéb berendezések beszerzése  Az épületek, eszközök karbantartásáról, felújításáról való gondoskodás  Árak kialakítása  Üzlet gazdasági tervének elkészítése  Vendégekkel való foglalkozás − Szervezési feladatok:  A vendéglátás fő munkafolyamatainak összehangolása  A nyersanyag

útjával kell összehangolni • az üzlet technikai színvonalát • üzlet nagyságát • a várható bevételt • a nyitvatartási időt • műszakok számát • vendégek számát • fogyasztási mennyiséget • fogyasztási szokásokat • étel – és italválasztékot • nyersanyag utánpótlás gyakoriságát • a vendégel által használt eszközök mennyiségét  -35- VENDÉGLÁTÓ VÁLLALKOZÓI ISMERETEK 10.)ISMERTESSE A VENDÉGLÁTÓ EGYSÉGEK KÜLSŐ ÉS BELSŐ ELLENŐRZÉSÉNEK MÓDSZEREIT, AZ ELLENŐRZÉSEKET VÉGZŐ SZERVEKET! BESZÉLJEN A VENDÉGLÁTÓ ÜZLETVEZETŐ FELADATAIRÓL AZ ELLENŐRZÉSEKKEL KAPCSOLATBAN! • • Belső ellenőrzés: − A hibák megállapításáról jegyzőkönyvet kell készíteni, melyet még a rögzítés előtt az érintettekkel ismertetni kell − Fajtái:  Átfogó vizsgálat – minden ellenőrzésre kerül  Témavizsgálat – 1-1 területre korlátozódik  Célvizsgálat – eseti jellegű, mely egy

konkrét problémára terjed ki  Utóvizsgálat – az előbbi intézkedés eredményességét vizsgálják − Fontos tevékenység különösen akkor, ha a TULAJDONOS ≠ ÜZLETVEZETŐ  Megvalósul-e a cél, amire a pénzt adta  Elég hatékony-e a vállalkozás  Szabályszerű-e a működés − Kötelező előírás nincs rá − Üzletvezető feladata:  A tulajdonos által kiadott utasítások végrehajtását ellenőrzi  Feltárja a hibák okait, megtalálva a felelősöket  Szúrópróbaszerűen 1-1 területet ellenőriz  Témavizsgálat ellenőrzése döntések megalapozásához  Ügyviteli adatok ellenőrzése, hibák kimutatása végett  Felügyelő bizottságok ellenőrzése Külső ellenőrzés: − Adóhatóságok:  Ellenőrzik az adókötelezettség teljesítését  Ellenőrzik az adózással kapcsolatos jogszabályok megtartását  Teljeskörű ellenőrzés helyszínen vagy az adóhatóság hivatalos helyiségében folytatható le

 Végezhető: • Helyszíni szemle • Próbavásárlás • Leltározás • Nyilatkoztatás  Az adóhatóság megbízólevéllel és szolgálati igazolvánnyal rendelkező alkalmazottja végezhet 1) APEH • Adó – és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal • Adókötelezettség teljesítését ellenőrzi • Az adózással kapcsolatos jogszabályok megtartását • TB-vel kapcsolatos jogszabályok megtartását • Járulékok befizetését • Nyilvántartási és adatszolgáltatási kötelezettséget • Előírt ügyviteli feladatok ellátását 2) VÁM ÉS PÉNZÜGYŐRSÉG • Termékimporttal kapcsolatos ÁFA és statisztikai illeték ügyében való eljárás -36- VENDÉGLÁTÓ VÁLLALKOZÓI ISMERETEK • Jövedéki tevékenység engedélyezése és ellenőrzése • Vámeljárás 3) ÖNKORMÁNYZAT JEGYZŐJE • A helyi adók • Önkormányzati költségvetés javára megállapított egyéb adók • Az adók módjára behajtható köztartozások -37-

VENDÉGLÁTÓ VÁLLALKOZÓI ISMERETEK 4) ILLETÉKHIVATAL • illeték kiszabása • illeték megfizetése • illeték behajtása • illetékfizetés rendjének ellenőrzése − Egyéb ellenőrző hatóságok: 1) FOGYASZTÓVÉDELMI FELÜGYELŐSÉG • Kis-és nagykereskedelmi, • Vendéglátóipari, • Idegenforgalmi tevékenységek és szolgáltatások gyakorlására vonatkozó jogszabályok és előírások megtartatása • Az áruk és fogyasztási szolgáltatások minőségére és annak tanúsítására vonatkozó előírások betartatása • Mérőeszköz hitelessége • Áru mérésének és elszámolásának helyessége • Kiállított számla helyessége • Reklámra és hirdetésre vonatkozó tilalmak betartása • Vásárlók tájékoztatására vonatkozó előírások betartása • Vásárlók minőségi kifogásainak intézése • Tisztességtelen piaci magatartásról szóló törvény megtartása 2) GAZDASÁGI VERSENYHIVATAL • Tisztességtelen piaci

magatartás • Árakról szóló törvény 3) ÁLLAMI NÉPEGÉSZSÉGÜGYI ÉS TISZTIORVOSI SZOLGÁLAT • Az üzlet, a dolgozók higiéniájának, tisztaságának ellenőrzése • A technológiai folyamatok betartása • Üzleti dolgozók egészségügyi könyvének felülvizsgálata • Személyzeti WC és mosdó meglétének, tisztaságának, valamint a vendégek számára létesített mellékhelyiségek állapotának ellenőrzése • Ételek és nyersanyagok szakszerű tárolásának ellenőrzése • Fertőzés esetén ételminta vétele, felülvizsgálat 4) SZERENCSEJÁTÉK FELÜGYELET • A szerencsejáték szervezés állami törvényességi felügyeletét látja el • A pénzügyminiszter felügyelete alatt működő, országos hatáskörű államigazgatási szerv • Határozata ellen fellebbezés nincs • A szerencsejáték szervezésre vonatkozó kérelem alapján engedélyek kiadása • Az engedélyben foglaltak és a törvény rendelkezéseinek betartása -38-

VENDÉGLÁTÓ VÁLLALKOZÓI ISMERETEK 11.)HATÁROZZA MEG A KERESKEDELMI SZÁLLÁSHELYEK FOGALMÁT, SOROLJA FEL AZ EGYES SZÁLLÁSHELY TÍPUSOKAT! ISMERTESSE A SZÁLLODÁK OSZTÁLYBA SOROLÁSÁNAK SZEMPONTJAIT, A S ZÁLLODAI SZOLGÁLTATÁSOKAT ÉS A SZÁLLODÁK VENDÉGLÁTÓ FELADATAIT! • • • Kereskedelmi szálláshely fogalma: − Az erre a célra épített vagy átalakított és használt létesítmény − Megfelel a mindenkor hatályos jogszabályban meghatározott követelményeknek − Üzletszerűen, folyamatos napi üzemeltetéssel, megszakítás nélkül szállásszolgáltatást nyújt − Kivétel:  Fizető-vendéglátó szálláshely  Falusi szállásadás keretében idegenforgalmi célból hasznosított magánszálláshely Szálláshely típusok: − Szálloda:  Legalább 10 db egy – és kétágyas szobával rendelkező KSZ  A vendégek részére időszakosan szállást és ehhez kapcsolódó ellátást és szolgáltatást nyújt  Megfelel az

osztályba sorolási követelményeknek − Panzió:  Egyedi, műszakilag egy egységet képező KSZ  Egyének vagy kisebb létszámú csoportok számára nyújt szállást és étkezési lehetőséget − Üdülőház:  Egyedi lakó – vagy üdülőegységek  Családok vagy kisebb létszámú csoportok elszállásolására alkalmasak  Megfelelően közművesített területen vagy kempingben vannak − Kemping:  Sátorral illetve lakókocsival érkezők elhelyezésére alkalmas  Közművesített terület  Kemping osztályba sorolt − Turistaszálló:  A férőhelyek legalább 80%-a 5 vagy annál több ágyas szobában van − Fizetővendéglátás:  Lakások és üdülők, illetve azok egy része  Ezek, és a hozzájuk tartozó területekés helyiségek arra jogosult szerv által és közvetítésével, határozott időre szálláshely céljára történő használatba adása bel – és külföldi vendégek számára Osztályba sorolás szempontjai:

− Szállodai bejáratok − Szállodai szobák és szobaegységek − Szállodai szobák, fürdőszobák, közös helyiségek kiképzése, berendezése, felszereltsége − Szállodai folyosók és gazdasági egységek − A szálloda műszaki, technikai felszereltsége − Kiegészítő szolgáltatások műszaki-technikai feltételeinek megteremtése, felszereltsége − Étkezési, szórakozási, sportolási és pihenési lehetőségek − Szálloda és szálláshely környezete − Épület külső képe -39- − − − − − − VENDÉGLÁTÓ VÁLLALKOZÓI ISMERETEK Kivitelezés minősége Egységes munkaruha Egységes terítés Dolgozók szakképzettsége Dolgozók idegen nyelvtudása Értékesítés módja -40- • • VENDÉGLÁTÓ VÁLLALKOZÓI ISMERETEK − OSZTÁLYOK:  *  *  *  *  * - a legmagasabb osztály  fogadók  kempingek  üdülőházak  turistaszállások  fizetővendéglátás Vendéglátó feladatok: − Ellátási

tevékenység vezetői:  Éttermi igazgató  Üzletvezető  Üzletvezető-helyettes  (rendezvényigazgató) − Szobaszerviz:  Értékesítőhelyek vezetőjéhez tartozik  Rendelés-felvevők és emeleti felszolgálók látják el Szolgáltatások: − Szobaárak képzése (lsd.) − Szobán kívül nyújtott egyéb szolgáltatások:  Telefon  Távirat  Telex  Mosás  Vasalás  Garázs − Hozzákapcsolódó szolgáltatások:  Uszoda  Mozi  Színház  Tolmács − Különleges szolgáltatás:  Valutaváltás  Csekkel, hitelkártyával történő fizetés (MNB engedély!) -41- VENDÉGLÁTÓ VÁLLALKOZÓI ISMERETEK 12.)HATÁROZZA MEG A RE NDEZVÉNYEK FOGALMÁT, SOROLJA FEL A RENDEZVÉNYEK FAJTÁIT! ISMERTESSE A VE NDÉGLÁTÓ EGYSÉGBEN ZAJLÓ RENDEZVÉNYEKKEL KAPCSOLATOS FELADATOKAT A RENDELÉSFELVÉTELTŐL AZ ELSZÁMOLÁSIG! MILYEN ETIKETT ÉS PROTOKOLL SZABÁLYOKAT ISMER? • • Rendezvény fogalma: − Előre

megszervezett időpontban, helyen − Meghatározott létszámmal végbemenő − Értékesítési forma, ún. társasétkezés Fajtái: − Belső rendezvények:  Bankett: • Ünnepélyes megjelenítés  Bálok: • Meghívott vendégekkel • Valamilyen alkalomhoz kötött nyílt rendezvény  Ötórai tea: • Hétvégeken ötórai tea, tánc lebonyolítása  Állófogadás: • Délután vagy este • Teremben előre megterített asztalok • A vendégek a tányérra szedett ételt állva fogyasztják el  Koktél – party: • Késő délelőtt, vagy késő délután • Állófogadáshoz hasonlító • Szerényebb ételválasztékú • Bővebb italválaszték  Tárgyalóasztalnál való kínálás: • Üzleti megbeszélés alatt • Egyszerű forma  Díszétkezés: • Protokolláris étkezés • Különteremben • Ünnepélyesen • 5-6 fogás • névkártyák • menükártya • márkás étkészlet • angol felszolgálás  Utazási csoportok

közök étkeztetése: • külsőségeiben egyszerűbb -42- • • VENDÉGLÁTÓ VÁLLALKOZÓI ISMERETEK − Külső rendezvények:  Kitelepülés: • üzleten kívüli társas étkezések, fogadások lebonyolítása • a megrendelő által kért helyszínen • fontos a jó előkészítés, pontos szállítás  Mozgóárus: • Szűk étel-és italválaszték • Elsősorban olyan helyen, ahol nagy tömegek jelennek meg  Házhozszállítás: • Az üzletben előállított meleg – és hidegételek, valamint italok megadott helyre történő kiszállítása Feladatok: − Reklám:  Személyes megkeresés  Levél útján − Rendelésfelvétel:  Kérésekről, igényekről való tájékozódás  Szerződés kötése − Felkészülés:  Minden feltétel biztosítása  Munkaerő, nyersanyag, berendezési és felszerelési tárgyak  Előkészület:  A rendezvény napján végzik  Ételek elkészítése  Italok elkészítése, hűtése

 Helyiség rendbehozatala  Terítés, díszítés  Felszolgálás rendjének kialakítása  Külső rendezvénynél szállítás − Lebonyolítás:  A vendégek fogadása  Étel-ital felszolgálása − Számlázás: Etikett és protokoll szabályok: − A belépő köszön először a bent lévőnek  magázó, napszaknak megfelelő köszönés − Határozott de nem szorító kézfogás, közben egymás szemébe nézés − Bemutatkozáskor felállás − Tárgyalásunk alatt anyanyelvünk ismerete − Előre megbeszélt tárgyalásra időben, pontosan érkezés − Férfi:  Öltöny  Hozzá fehér vagy pasztell színű ing  Mintás nyakkendő  Öltönyhöz illő cipő − Nők:  Kosztüm -43- VENDÉGLÁTÓ VÁLLALKOZÓI ISMERETEK 13.)ISMERTESSE AZ ÜZLETI VÁLASZTÉK KIALAKÍTÁSÁNAK SZEMPONTJAIT, A VÁLASZTÉK KÖZLÉSÉNEK MÓDJÁT! BESZÉLJEN AZ ÉTLAPOK FAJTÁIRÓL, AZ ÉTREND ÉS A MENÜ FOGALMÁRÓL, A M ENÜ ÖSSZEÁLLÍTÁSÁNAK

ALAPELVEIRŐL! • • • • Kialakítás szempontjai: − Egyedi legyen, tartalmazzon egyedi vonásokat − Összhang a beszerzési lehetőségekkel − Igazodjon az üzlet jellegéhez, típusához − Feleljen meg a fogyasztási szokásokhoz − Összetétele és terjedelme kövesse az üzlet színvonalát − Változatosság − Alkalmazza a korszerű technológiai módszereket, korszerű alapanyagokat − A kínálat alkalmazkodjon az értékesítési és felszolgálási módhoz Választék közlésének módja: − Ételválaszték  étlap  Az üzlet ételkínálatának szakszerű csoportosításban való felsorolása  Az árakat is tartalmazza − Italválaszték  itallap Étlapok fajtái: − Állandó étlap  Havonta összeállított  Étteremtípusú üzletek állandó kínálatát mutatják be − Napi étlap  Kiegészítő jellegű  A vendég felé választékbővítést jelent  Figyelembe veszi: • Az áruellátás helyzetét •

Vendégkör napi igényeit • Főzési, tálalási és értékesítési kapacitás napi helyzetét − Alkalmi étlap  Bizonyos eseményekre, rendezvényekre készülnek  Többnyire önállóan adnak 1-1 kínálatot  Lehet az állandó étlap kiegészítője Étlapok alaki követelménye: − „francia étlapszerkesztés” − sorrend:  vegyes ízelítők  hideg előételek  levesek  meleg előételek  halak  készételek  frissensültek  főzelékek és köretek  saláták  tészták és édességek  sajtok  gyümölcsök -44- • • • VENDÉGLÁTÓ VÁLLALKOZÓI ISMERETEK Étrend: − Másképpen menü − Egy főétkezésre összeállított komplett ételsor a fogyasztás sorrendjében való felsorolással − Fajtái:  Alkalmi étrend: • Azok az ételek és italok, melyeket meghatározott alkalomra rendel a vendég  Egyszerű étrend: • Előre összeállított • 2-3 fogásos ételsor • viszonylag alacsony

áron Összeállítás főbb szempontjai: − Alkalom jellege − Meghívottak kora − Meghívottak nem szerinti összetétele − Meghívottak létszáma − Speciális kívánságok − Évszak, napszak − Üzlet ajánlata − Megrendelő anyagi lehetőségei Alapelvek: − A menüben kínált ételek különbözzenek egymástól − Azonos mártásokat, köreteket ne alkalmazzunk többször egy menüben − Ha kétféle hús szerepel a menüben, legyenek azok különbözők − Ne adjuk kétszer ugyanazt a húsrészt − Változtassuk a meleg és hideg ételeket − Nagyobb létszámnál vegetáriánus is! -45- VENDÉGLÁTÓ VÁLLALKOZÓI ISMERETEK 14.)BESZÉLJEN A FELSZOLGÁLÁSI RENDSZEREK ÉS MÓDOK SZEREPÉRŐL A VENDÉGLÁTÁSBAN! MELYEK A TERÍTÉS ÉS A F ELSZOLGÁLÁS LEGFONTOSABB ALAPSZABÁLYAI? ISMERTESSE AZ ITALOK AJÁNLÁSÁNAK ÉS FELSZOLGÁLÁSÁNAK SZEMPONTJAIT ÉS SZABÁLYAIT! • • • Felszolgálási rendszerek szerepe − Hagyományos értékesítés

 PULTKISZOLGÁLÁS = a vendéget a pultnál szolgálják ki  FELSZOLGÁLÁS = az asztalnál az értékesítés dolgozóinak közbeiktatásával juttatják el a terméket a fogyasztóhoz  Eszköz – és munkaerő igényes  Meghatározza a s zükséges eszközök mennyiségét és a kiszolgáló személyzet létszámát  Színvonalas  Kényelmes  Nagyobb a költségigénye  Lassúbb  alacsony áteresztőképességű értékesítőtér − Önkiszolgáló értékesítés  A vendég maga viszi el az ételt a fogyasztás helyére  Az étkezéshez szükséges eszközöket a pultrendszernél helyezik el  Gyors  Viszonylag olcsó étkezést biztosít  Magas áteresztőképességű értékesítőtér  Kevésbé színvonalas és kényelmes Módok: − Angol:  A szakács által tálra tálalt ételt a felszolgáló kiviszi, bemutatja és kitálalja a vendégnek  Magas eszközigény  A legszínvonalasabb  Magas létszám  Magasan

képzett felszolgálók szükségesek − Francia:  A szakács által tálra tálalt ételt a felszolgáló kiviszi, bemutatja és az asztalközépre helyezi, ahonnan a vendég magának tálal  Valamivel kevesebb eszköz –és munkaerő igény − Svájci vagy amerikai:  A szakács által tányérra tálalt ételt viszi ki a felszolgáló  Legkevésbé színvonalas  Kisebb pénzű vendégek igényeihez igazodik  Kevesebb eszköz és – munkaerő igény Alapszabályok: − Mindent JOBB oldalról teszünk be / veszünk le − Puszta kézzel semmit nem viszünk a vendég asztalához − A tálcákat csak asztalkendővel letakarva használjuk − Asztalon keresztülnyúlni tilos − Szervírozás és kínálás BAL oldalról történik − Mindent úgy kell a vendég asztalára helyezni, hogy a keze ügyébe kerüljön -46- • • VENDÉGLÁTÓ VÁLLALKOZÓI ISMERETEK − Meleg étel  meleg tányérba Hideg étel  hűtött tányérba −

Felszolgálásnál minden zajt és csörömpölést kerüljünk − Ha a vendég nem kér italt, vagy gyermek is van vele, egy kancsó vizet tegyünk − Tiszta felszolgáló kendő − Csak tálaló eszközzel nyúlunk az ételhez − Szomszédos asztalról ne vegyünk le, ne is tegyünk rá semmit − Csontos ételekhez csonttányér bal oldalra, villa fölé − Megfelelő számú étel – és itallap − Mindig hölgyvendégnek, idősebbnek, ünnepeltnek adunk előbb mindent Italajánlás szempontjai: − Évszakok:  Az emberi szervezet igénye eszerint változik  Nyáron pl. üdítők, hűtött sörök, gyümölcslevek, könnyű savanykás borok  Télen forralt bor, égetett szeszesitalok − Napszakok:  Reggel gyümölcslé, ásványvíz  Délben valamilyen étvágygerjesztő  Ebédhez sör, üdítő, könnyebb borok és ásványvíz  Délután kávé, hozzá rum, konyak, whisky, likőr vagy csemegebor  Este étvágygerjesztő, száraz, kevert italok 

Vacsorához fűszeresebb, nehezebb borok és pezsgő − Étkezés alkalomszerűsége  Egyszerű ételekhez sör, könnyű asztali bor  Ünnepi étkezéseken étvágygerjesztő, fehér, vörös, csemegeborok, pezsgő, konyak, likőrök − Vendégek összetétele  Hölgyek gyengébb, de édesebb  Férfiak erősebb, szárazabb és jellegzetesebb italok  Hazai vendégek fehérborok  Franciák, olaszok, angolok vörösbor  Oroszok étkezés előtt égetett szeszesital  Amerikaiak whisky, sör, kevert italok  Ázsiaiak alkoholmentes italok − Étel fajta  Étvágygerjesztő: száraz, kisebb alkoholtartalmú, kesernyés vagy savanykás italok  Leves: üde, illatos, könnyű fehérbor  Előétel: könnyű, száraz fehérbor  Húsételek: többféle bor  Tészták, édességek: asztali bor, csemegebor, pezsgő  Sajtok: fűszeres, könnyű vörösbor, vagy zamatos, telt fehérbor  Gyümölcs: tokaji aszú  Kávé: konyak, borpárlat, krém

vagy gyümölcslikőr Italfelszolgálás: − Csak tiszta, teljesen ép poharak − Talpuknál vagy alsó részüknél fogjuk meg − Poharakba nem szabad benyúlni − Mindig egy megfelelő tálcán kell vinni − A palackozott italokat csak a vendég asztalánál bontjuk fel -47- VENDÉGLÁTÓ VÁLLALKOZÓI ISMERETEK − Italokat a vendég JOBB oldalán állva töltjük ki, illetve itt vesszük le az üres poharakat és üvegeket − Jeget soha nem szabd beletenni előre az italba, külön kell felszolgálni − Mindig az egyes italoknak megfelelő poharakat használjuk -48- VENDÉGLÁTÓ VÁLLALKOZÓI ISMERETEK 15.)ISMERTESSE A MAGYAR KONYHA KIALAKULÁSÁT, JELLEMZŐ ÉTELEIT, ITALAIT! BESZÉLJEN AZ EGYES ÉTELEK KÉSZÍTÉSÉNÉL ALKALMAZOTT JELLEGZETES KONYHATECHNOLÓGIAI ELJÁRÁSOKRÓL! BESZÉLJEN A MAGYAR NÉP ÉTKEZÉSI SZOKÁSAIRÓL! • • • Magyar konyha kialakulása − Hatással voltak rá a bolgár-török népek − Mátyás király kora:  A

királyné olasz nemzetiségű volt  olasz befolyás a konyhákra  Nyárson, roston sült ételek  Üstökben, bográcsokban, lábasokban  Mindent lében, mártásban tálaltak  Erőteljes fűszerezés  Kenyér használata sűrítőanyagként  rántás kialakulása − A XVII. század második fele: német és francia konya elterjedése  Paprika, mint fűszernövény hozzánk került a török hódoltság idején − A XIX. század második fele  Ebben az időben fejlődött ki a vendéglői és szállodai konyha  Különös hatása van a francia konyhának Jellemző ételek: − Az elképzelés szerint minden magyar étel  Sertészsíron pirított  Hagymára szórt  Fűszerpaprika alapú − Pörköltek  Viszonylag jól ismert magyaros étel  Leggyakrabban sertéshúsból készül − Gyakran használt anyagok  Tejföl • Pörköltekhez • Főzelékekhez • Tésztákhoz • Ízlágyítóként • Díszítőelemként  Köménymag

– fokhagyma • Főleg rántásba • Pörkölt alapba • Párolással készített ételekhez − Tepertős pogácsa  Történelme, ízvilága és készítése miatt vitathatatlanul magyar étel − Kürtöskalács  Erdélyi eredetű − Dobos torta  Dobos C. József cukrászmester készítette el először Jellemző italok: − Valódi, eredeti magyar ital nincs  Kumisz: • ma már nem készítik • lótejből készült -49- VENDÉGLÁTÓ VÁLLALKOZÓI ISMERETEK   borok pálinkák -50- • VENDÉGLÁTÓ VÁLLALKOZÓI ISMERETEK Étkezési szokások: − nem megfelelően változatos, egysíkú táplálkozás − a magyar ember még nem ismerte fel az étkezések periodikusságának fontosságát − a magyar ember sokat fogyaszt tömény it5alokból is -51- VENDÉGLÁTÓ VÁLLALKOZÓI ISMERETEK 16.)ISMERTESSE A LELTÁROZÁS FOLYAMATÁT, FAJTÁIT ÉS BIZONYLATAIT! BESZÉLJEN AZ ÜZLETVEZETŐ LELTÁROZÁSSAL KAPCSOLATOS FELADATAIRÓL, A DOLGOZÓK

ANYAGI ÉS ERKÖLCSI FELELŐSSÉGÉRŐL! • • • • Alapja: − Raktár elszámoltatás  Raktározási tevékenység során keletkezett hiány vagy többlet elszámoltatása − Termelés elszámoltatás  A termelés során keletkezett nyersanyag túllépés vagy nyersanyag megtakarítás számszerű kimutatása − Értékesítés elszámoltatása  Az értékesítés hiányzó, vagy többletbevételének számszerű kimutatása  „tényleges fogyás megegyezik-e a bevétellel?”  áruforgalmi mérlegsor NYK + KN = KCS + ZK Fajtái: − vagyonmegállapító  Az üzleti vagyon teljes körű felmérését jelenti  Kiterjed a tárgyi eszközökre és a forgóeszközökre egyaránt  Évente legalább egyszer el kell végezni, december 31-i állapotnak megfelelően − ellenőrző  annak felmérése, hogy az üzletben található-e idegen, számla nélküli áru  időpontja ismeretlen − átadó-átvevő  az anyagilag felelős vezető változása

esetén  az üzletben található eszközökről, készletekről készített teljes körű felmérés  időpontja ismeretlen Folyamata: − Leltár előkészítés − Leltár felvétele  Egyszeres: egy leltározó bizottság végzi a leltározást  Ikerleltár: két leltározó bizottság egymástól függetlenül végzi a leltározást Bizonylatai: − Jegyzőkönyv:  Megkezdése előtt kell felvenni  Tartalmazza az utolsó árubeérkezésre és az utolsó készletcsökkenésre vonatkozó bizonylat számát  A leltározó bizottság tagjainak nevét  Leltár megkezdésének, megszakításának, befejezésének időpontját  Felvett leltárívek darabszámát  Leltározásban résztvevők aláírása − Leltárív:  Erre jegyzik tételesen, mennyiségben és értékben a vállalkozás tulajdonában lévő eszközöket  Folyamatosan, sorkihagyás nélkül kell vezetni, az üresen maradt sorokat Z betűvel ki kell húzni  Minden ívet a

leltározó bizottság tagjainak alá kell írni -52- VENDÉGLÁTÓ VÁLLALKOZÓI ISMERETEK    Szabálytalan javítást nem tartalmazhat Szigorú számadású nyomtatvány Legalább 2 példány -53- • VENDÉGLÁTÓ VÁLLALKOZÓI ISMERETEK Leltározási szabályok: − december 31-én, valamint a tevékenység megszűnése esetén − alábbi csoportosítás szerint  anyagok  használatba nem vett eszközök  áruk  betétdíjas göngyöleg  alvállalkozói teljesítmények  befejezetlen termelés, félkész és késztermékek − leltárhiány:  a kezelésre szabályszerűen átadott és átvett anyagban, ismeretlen okból keletkezett, természetes mennyiségi csökkenés  ha többen együttesen okozták a kárt, munkabérük arányában fizetnek  kár összege: • a megrongált dolog kijavítására fordított kiadás, és a kijavítás ellenére fennmaradó esetleges értékcsökkenés mértéke • ha a dolog megsemmisül, vagy

használhatatlan lesz, vagy ha nincs meg, a károkozás időpontjában érvényes fogyasztói ár -54- VENDÉGLÁTÓ VÁLLALKOZÓI ISMERETEK 17.)ISMERTESSE AZ ÜZLETI TERV KÉSZÍTÉSÉNEK MENETÉT! BESZÉLJEN AZ ÜZLETI TERV VÁLLALKOZÁSBAN BETÖLTÖTT SZEREPÉRŐL! MILYEN HITELEK FELVÉTELÉRE VAN MÓD JELENLEG A V ÁLLALKOZÁSOK SZÁMÁRA? • • • Szerepe: − Vállalkozás beindításához, üzemeltetéséhez, működtetéséhez anyagi fedezetre van szükség − Ha nincs saját forrásunk, akkor lehetőség van hitelek felvételére, melyeket meg kell előzzön az üzleti terv elkészítése − Ez alapján bírálja el a pénzintézet, hogy a vállalkozás a felvett hitelt és kamatait képes-e fizetni Készítésének menete: 1) Mire akar vállalkozni, mit akar termelni, milyen szolgáltatást kíván nyújtani 2) Az adott termék / szolgáltatás iránt mekkora a fizetőképes kereslet, illetve a vásárlók mely rétegét kívánja a vállalkozás megcélozni az

adott termékkel 3) Milyen információkkal, dokumentumokkal képes igazolni feltevéseit 4) Milyen különleges adottságokkal rendelkezik 5) Milyen mértékű a konkurencia, és hogyan kívánja azt legyőzni − A számítások eredményét érdemes táblázatokba foglalni  Nyitó mérleg  Nyereség – és veszteségszámítás negyed évre, évre  Készpénzforgalom előrebecslése havi  Az első év végére tervezett zárómérleg − Általános szempontok:  A vállalkozás bemutatása az első évre  A vállalkozó szakmai háttere  A tevékenységhez szükséges gépek, berendezések, anyagaok  Az értékesítés várható alakulása  A bevétel és költségek várható alakulása  Várható jövedelem alakulása  A már esetleg megkötött szerződések ismertetése Hitelek: RÖVID LEJÁRATÚ HITEL FELVEVŐK KÖRE Belföldi gazdálkodó szervezetek, a b ank számlavezetésének körébe tartozó vállalkozások KÖZÉP – ÉS HOSSZÚ

Egyéni, vállalkozások LEJÁRATÚ társas REFINANSZÍROZOTT Belföldi magányszemélyek és KEDVEZMÉNYES társaságok, egyéni vállalkozók FEJLESZTÉSI, BERUHÁZÁSI Belföldinek egyéni és minősülő társas HITEL CÉLJA FELTÉTELEK, FEDEZETEK Forgóeszköz finanszírozás, Hitelképesség likviditás biztosítása, átmeneti Megfelelő fedezet forráshiány finanszírozása, Biztosítékok személygépkocsi – illetve kishaszongépjármű vásárlás Beruházások, fejlesztések Hitelképesség finanszírozása, fejlesztési célú Megfelelő fedezet saját források kiegészítése Biztosítékok Tartós számlakapcsolat Privatizálásra kijelölt állami Hitelképesség vagyon, vagyonrész, üzletrész, Jogi biztosíték részvény megvásárlása, állami vagyon és azt megtestesítő értékpapír vásárlása Új beruházás, felújítás, Hitelképesség szolgáltatás fejlesztés, Saját erő -55- FUTAMIDŐ 1-2 év 2-5 év 10-15 év 6hó – 10 év

VENDÉGLÁTÓ VÁLLALKOZÓI ISMERETEK vállalkozások kisvállalkozások fejlesztése, tárgyi Zálog, jelzálog eszközök vásárlása, max 30%-ig garancia forgóeszköz beszerzése -56- VENDÉGLÁTÓ VÁLLALKOZÓI ISMERETEK 18.)ISMERTESSE A MARKETING ÉS REKLÁM FOGALMÁT, A VENDÉGLÁTÓ VÁLLALKOZÁSOK REKLÁM ÉS MARKETING TEVÉKENYSÉGÉT! BESZÉLJEN A HATÉKONY ÜZLETPOLITIKA MARKETING ESZKÖZEIRŐL! • • • Marketing − Piaccentrikus, piacból kiinduló és arra visszaható tevékenység − Fogyasztói szükségletek feltárása − A piaci igényekhez igazodó terméktervezést és értékesítés − Optimális árpolitika − Eladást előmozdító reklámozási módszerek összessége − Komplex tevékenység:  A gazdálkodók olyan magatartása és szemlélete, amely a fogyasztók igényeiből indul ki  A cél megvalósításához többféle tevékenységre van szükség Reklám − A marketing tevékenység lényeges eleme − Legfőbb célja az

értékesítés elősegítése − A jó reklám formálja a kereslet és kínálat összhangját − Típusai:  Tárgya szerint • Cikk reklám • Cég reklám • Szolgáltatás reklám  Célja szerint • Emlékeztető reklám • Bevezető reklám  Terület szerint • Országos reklám • Helyi reklám − Célja: a vendégkör befolyásolása különböző termékekre, szolgáltatásokra irányuló figyelemfelkeltés, ezáltal az értékesítés növelése − Reklámlehetőségek a vendéglátásban:  Rádió  TV  Újsághirdetés  Neonfelirat az üzlet emblémájával  Legjobb: ÉTLAP és ITALLAP  Színes képekkel ellátott prospektus Marketing mix, azaz a „4P” − Product – Termék  A termék legyen olyan, amire a piacnak is szüksége van − Place – Értékesítés helye  A vendég igényeinek megfelelően alakítsuk az eladás helyét és körülményeit − Price – Ár  Az ár tisztességes hasznot biztosítson, de a

vendégkör számára is megfizethető legyen − Promotion – Reklám  Ösztönözzük a vendéget arra, hogy a mi üzletünket, termékünket válassza -57- • VENDÉGLÁTÓ VÁLLALKOZÓI ISMERETEK Marketing tevékenységek: − Piackutatás:  A kereslet és kínálat viszonyának vizsgálata, az azt befolyásoló tényezők feltárása  Összefüggések vizsgálata  A piac beszerzési és értékesítési lehetőségeinek meghatározása  Piac megismerése, befolyásolása a kereslet feltárása útján − Kereslet kutatása  Már működő üzletben • A korábbi tapasztalatok is felhasználhatók • A vendéggel kapcsolatban álló dolgozók megkérdezése • Ügyviteli adatok megvizsgálása • Vendégek megkérdezése • Leggyakoribb módszer: kérdőív  Új üzletben • Sokkal nehezebb a kereslet megállapítása • A környékbeli üzletek, egységek tapasztalatait használhatjuk fel • Kérdőív használata − Kínálat fejlesztése:

 A vendégkör igényeinek és az adottságoknak megfelelő választék kialakítása  A választék szélességének és mélységének növelése  A kínálat állandó fejlesztése  Üzlet elhelyezkedése, berendezése  Választék szélessége, változatossága  Szolgáltatások választéka, színvonala  Személyzet viselkedése, szaktudása, megjelenése − Árpolitika:  Helyes árak kialakítása  Az ár igazodjon a környező üzletek árszínvonalához és a vendégek igényeihez − „Public Relations”  magyar megfogalmazása nincs  a marketing egy speciális területe  célja, hogy a közvélemény előtt jó vélemény alakuljon ki a cégről  nem árut, vagy szolgáltatást reklámoz, hanem magát a céget -58- VENDÉGLÁTÓ VÁLLALKOZÓI ISMERETEK 19.)ISMERTESSE A VÁLLALKOZÁSOK KÖLTSÉGVETÉSI KAPCSOLATAIT, A VÁLLALKOZÁSOK ÁLTAL FIZETENDŐ ADÓKAT ÉS JÁRULÉKOKAT, AZOK MÉRTÉKÉT, FIZETÉSÜK ÉS ELSZÁMOLÁSUK

MÓDJÁT! BESZÉLJEN AZ ADÓZÁSHOZ KAPCSOLÓDÓ NYILVÁNTARTÁSI KÖTELEZETTSÉGRŐL A VENDÉGLÁTÁS TERÜLETÉN! • • Kapcsolat: − Az állami költségvetés az állam központi pénzalapja, az államháztartás egy időszakra várható bevételeinek és kiadásainak összessége − Bevételeinek nagy hányadát teszik ki a vállalkozások által fizetendő adók, járulékok Adók: − Átmenő tételként jelentkező adók: a vállalkozás magánszemélyektől, dolgozóktól vonja el kötelező jelleggel, és a központi költségvetésbe utalja  ÁFA: • A forgalmazók által a fogyasztó részére felszámolt adó • Minden terméket és szolgáltatást érint • Ételbevétel, szállásnyújtás  15 % • Minden egyéb  25 % • Előre felszámított adó visszaigényelhető  áfa befizetés= bevétel – előre felszámított adó  FOGYASZTÁSI ADÓ: • Egyes termékek fogyasztásának befolyásolására megállapított adó • %-ban vagy Ft

értékben állapítanak meg • a termelő vagy az első forgalomba hozó állapítja meg • vendéglátásban nem jellemző  SZJA: • A vállalkozók az alkalmazottaik részére teljesített kifizetésekből kötelesek a SZJA előleget levonni és átutalni − Vállalkozások költségeit terhelő adók: az állam ezeket elvonja, de a vállalkozás ezeket költségei közt elszámolhatja  HELYI ADÓK: • Helyi önkormányzatok vetik ki • Vagyoni • Kommunális • Iparűzési  GÉPJÁRMŰADÓ  SZAKKÉPZÉSI HOZZÁJÁRULÁS • Az éves bérköltség 1,5 % • A TÁNYA hatálya alá tartozó vállalkozások fizetik  JÁTÉKADÓ: • Sorsolásos játék, tombola utáni nyereményérték 10 %-a  KERESKEDELMI ADÓ: • Játékautomatát üzemeltető vállalkozások kötelező befizetése • Nettó bevétel 25%-a − Elért eredmény utáni befizetési kötelezettség:  TÁRSASÁGI NYERESÉGADÓ: • Vállalkozás pozitív eredménye után fizetendő • 16%

-59- VENDÉGLÁTÓ VÁLLALKOZÓI ISMERETEK  ÁLLAMI VAGYON UTÁNI RÉSZESEDÉS: • Akik állami vagyonnal gazdálkodnak • Az adózott eredményből fizetendő és a társasági vagyon arányának megfelelően -60- VENDÉGLÁTÓ VÁLLALKOZÓI ISMERETEK ÁLTALÁNYADÓ: • 1995.-ben vezették be • az árbevétel egy meghatározott százaléka az adó alapja • választása bevételi értékhatárhoz kötött  EVA: • A pozitív adóalap 15%-a • Pozitív adóalap = áfával növelt árbevétel • Az EVA alany 15% EVA megfizetésével kiváltja ÁFA kötelezettségét Járulékok: − Munkáltatói járulékok:  A vállalkozásban elért eredménye után fizet  Alapja a minimál munkabér  A járulékfizetés alapja az előző évben elért adóköteles jövedelem  Mértéke: • Főfoglalkozású: ♦ 29% TB  Vállalkozói kivét után ♦ 4% egészségbiztosítás  TB járulék alapját képező jövedelem ♦ 8,5% nyugdíjjárulék  TB

járulék alapját képező jövedelem ♦ vállalkozói járulék  minimálbér 4% ♦ 1950 Ft EHO  havonta alkalmazottai és maga után ♦ 3 % munkaadói járulék  a munkavállaló részére adott nyugdíjjárulék alapját képező bruttó kereset után • Kiegészítő tevékenységű: ♦ 5% baleseti járulék  Vállalkozói kivét után ♦ EHO ♦ TB − Munkavállalói járulékok:  A munkáltató köteles kiszámolni  Egészségbiztosítási és nyugdíjjárulékot levonni  tárgyhónapot követő hó 12-ig befizetni  4% egészségbiztosítás  8,5 % nyugdíjjárulék  1% munkavállalói járulék Nyilvántartási kötelezettségek: − Kettős és egyszeres könyvvitel  Vagyoni, pénzügyi, jövedelmi helyzetére kiható eseményekről folyamatosan nyilvántartást vezet  A nyilvántartást naptári év végével lezárja  Naplófőkönyv, pénztárkönyv  A számviteli törvény szabályozza − Analitikus nyilvántartás 

Részletes adatokat nyújt a könyvelés részére  Ennek segítségével megy végbe az elszámoltatás is  Üzleti tevékenységhez kapcsolódó • Eszközök nyilvántartása • Nyersanyag és árukészlet nyilvántartása • Bevételek nyilvántartása • Követelések nyilvántartása  • • -61- VENDÉGLÁTÓ VÁLLALKOZÓI ISMERETEK • Költségek nyilvántartása -62- VENDÉGLÁTÓ VÁLLALKOZÓI ISMERETEK   Vállalkozási tevékenységhez kapcsolódó • vállalkozás követelései és tartozása • bérelszámolás • dolgozók tartozása • szerződések és azok nyilvántartása • felvett hitelek karbantartása BIZONYLATOT, KÖNYVET, NYILVÁNTARTÁST ÚGY KELL KIÁLLÍTANI, HOGY AZ AZ ADÓ ALAPJÁNAK, AZ ADÓ ÖSSEZGÉNEK, MENTESSÉGNEK, A KEDVEZMÉNYNEK, A KÖLTSÉGVETÉSI TÁMOGATÁS ALAPJÁNAK ÉS ÖSSZEGÉNEK, TOVÁBBÁ EZEK MEGFIZETÉSÉNEK, ILLETVE IGÉNYBEVÉTELÉNEK MEGÁLLAPÍTÁSÁRA, ELLENŐRZÉSÉRE ALKALMAS LEGYEN!

-63- VENDÉGLÁTÓ VÁLLALKOZÓI ISMERETEK 20.)ISMERTESSE ÉS CSOPORTOSÍTSA A VE NDÉGLÁTÓ VÁLLALKOZÁS JÖVEDELMEZŐSÉGÉT BEFOLYÁSOLÓ TÉNYEZŐKET! ELEMEZZE AZ EGYES JÖVEDELMEZŐSÉGI MUTATÓSZÁMOKAT! HOGYAN ÉS MILYEN MÓDSZEREK SEGÍTSÉGÉVEL TÖRTÉNIK A VÁLLALKOZÁS EREMÉNYESSÉGÉNEK MÉRÉSE ÉS MIÉRT SZÜKSÉGES AZ ÜZLETI VESZTESÉG FELÍRÁSA? • • • Befolyásoló tényezők: − Cash-flow: felhasználható szabad pénzmennyiség − Likviditás: kötelezettségek és követelések viszonya − Árukészlet nagysága − Göngyöleg készlete − Fogyóeszközök − Beruházás, fejlesztés, felújítás − Eszközfenntartás − Munkaerő gazdálkodás − Eredmény – nyereség, veszteség Eredmény mérésének módszerei: − Eredményszint = elért eredmény / nettó bevétel *100 − Árréshatékonysági mutató = 100 Ft árréssel mekkora nyereség érhető el − Bérhatékonyság = 100 Ft bér-ráfordítással mekkora nyereség érhető

el − Eszközhatékonyság = 100 Ft eszközráfordítással mekkora nyereség érhető el − Jövedelmezőségi mutató = 100 Ft bér és eszközfelhasználásra hány forint nyereség jut − Költséghatékonyság =100 Ft költségráfordítással mekkora nyereség érhető el − Kumulált jövedelmezőségi mutató = adózott eredmények és vállalkozás eszközeinek arányát méri − 100 Ft készletre jutó eredmény = 100 Ft átlagkészlettel mekkora nyereség érhető el − 100 Ft nyereségre jutó bér = 100 Ft nyereség eléréshez hány Ft bér szükséges − készletvonzat = 1% forgalomváltozásra hány % készletváltozás jut − készletváltozás hatékonysága = 1% átlagkészlet változásra hány % forgalomváltozás jut Veszteség okai és feltárása: − Költségek > árrés  veszteség − Átmeneti veszteség előfordulhat − Tartós veszteség  a gazdálkodás céltalan  nincs rá igény illetve fizetőképes kereslet − A vizsgálat az

egész üzleti tevékenységre ki kell terjedjen − Kérdések  Megfelelő-e a munkaszervezés  Nem túl nagy-e a létszám  Megfelelő-e a szakképzettség  Vannak-e felesleges vagy túl nagy kapacitású gépek  Megfelelő, szakszerű, romlásmentes-e az áru tárolása  Helyes-e a készletgazdálkodás  Takarékoskodnak-e az üzemeltetési költségekkel  Vagyonvédelem biztosított-e  Nem túl magasak-e az árak -64- VENDÉGLÁTÓ VÁLLALKOZÓI ISMERETEK -65- VENDÉGLÁTÓ VÁLLALKOZÓI ISMERETEK 21.)ISMERTESSE A VENDÉGLÁTÓ VÁLLALKOZÁSOK INDÍTÁSÁNAK JOGI ÉS EGYÉB FELTÉTELEIT, A VENDÉGLÁTÁSBAN ALKALMAZOTT VÁLLALKOZÁSI FORMÁKAT! • Vállalkozási formák: − Állami vállalat  Az állam vállalkozási formája  Eszközei az állam tulajdonában vannak  Ha az állam 100 %-ban tulajdonos  mint egy magánvállalkozó  Egyszemélyes vezető a vállalt élén, aki felelős a rábízott vagyonért − Szövetkezet

 A tagok személyes közreműködésében alapuló társas magánvállalkozás, jogi személy  Tagjait a szövetkezet tartozásáért korlátolt felelősség terheli, részjegyük alapján  Legalább 5 tag  Alapító közgyűlés  tisztségviselők, alapszabály  Cégbíróságon be kell jegyezni − Egyéni vállalkozás  Egyszemélyi tulajdonban van  Jogilag nem válik külön a tulajdonostól  Személyi anyagi felelősség korlátlan  Természetes személy üzletszerű gazdasági tevékenységet folytat • Vállalkozó vállalkozói igazolvánnyal ♦ Joga minden belföldinek minősülő nagykorú természetes személynek ♦ A hatóság senkitől nem tagadhatja meg az igazolvány kiadását ♦ EV-i tevékenység csak igazolvány birtokában végezhető ♦ Vállalkozó bejelentése alapján a székhely szerinti kamara adja ki ♦ Vállalkozó köteles a székhelyén azt őrizni, ellenőrzéskor felmutatni • Egyéni cég ♦ A vállalkozást a

cégjegyzékbe is bejegyezheti ♦ Nem önálló jogi személy − Gazdasági társaságok  Gazdálkodó alanyok közötti érdekközösségi kapcsolat, mely szerződés keretében gazdasági vállalkozásra irányul  Önálló szervezeti és ügyviteli mechanizmust alakít ki  Alapító okirat • Társaság cégneve • Székhely • Tagok neve • Tagok címe • Tevékenységi kör • Társasági vagyon mértéke • Döntéshozatal módja  Társasági szerződést közjegyzővel hitelesíteni kell  Az alakulást 30 napon belül be kell jelenteni cégbíróságon  Adószámot kell kérni az APEH-tól  Statisztikai jelzőszámot kell kérni a KSH-tól  Társadalombiztosítási számot kell kérni a Társadalombiztosítási Igazgatóságtól  Társasági vagyon -66- VENDÉGLÁTÓ VÁLLALKOZÓI ISMERETEK • • Pénz Apport -67- VENDÉGLÁTÓ VÁLLALKOZÓI ISMERETEK Felépítése • Tulajdonosok testülete • Vezető tisztségviselők •

Felügyelő bizottság • Könyvvizsgáló Alapítás szabályai: − Alapelvek:  Cselekvőképesség  Állandó lakhely  Ne legyen kizárva az egyéni vállalkozás gyakorlásából − Kezdő vállalkozó teendői:  Vállalkozói igazolvány kiállításának kérelmezése  Ehhez 3 hónapnál nem régebbi erkölcsi bizonyítvány melléklése  Adóhatósághoz ezzel szintén bejelentkezik, ahol adószámot kiállítják  Szakképesítés, ha jogszabály megkívánja  Az üzlet megnyitását köteles az illetékes polgármesteri hivatalnak bejelenteni • Formanyomtatvány • 2 példányos − nyilatkozatok  szakhatósági hozzájárulás egyes áruk forgalmazásához  ha a bejelentésben szereplő adatok megváltoznak, azt 15 napon belül bejelenteni a polg.mesteri hivatalhoz − előzetes hozzájárulás  ÁNTSZ – től: élelmiszer, vegyi áru, gyógynövény, vendéglátóipari tevékenységet folytató  ÁNTSZ és Állategészségügyi

Hatóság Élelmiszerhigiéniai Kirendeltségétől: hús, tejtermék, termény, takarmány, élőállatot árusító  Tűzvédelmi Hatóságtól: „A” és „B” tűzveszélyességi osztályba tartozó áruk  Rendőrkapitányságtól: játékautomatát üzemeltető üzlet esetében  Rendőrkapitányságtól: kimért szeszes ital  Vám-és Pénzügyőrségtől: jövedéki termékek értékesítéséhez − Az EV-ból származó jövedelem általánosan adóköteles − Nyilatkozni kell a könyvvezetés módjáról, választott adózási módról − TB és nyugdíjjárulékot is fizetnie kell − Mindenféle változást a hatóságokhoz be kell jelenteni 15 napon belül − Cégtábla:  Egyéni vállalkozó neve  Telephelyen folytatott tevékenység elnevezése  Székhely − Nyitvatartási idő feltüntetése  Jól látható helyen − Vásárlók könyve  Telephelyen  Jól látható helyen  Jól hozzáférhető legyen  • -68-