Economic subjects | Human resource management » Novák József - A munkanélküliség és a foglalkoztatás kapcsolata

Nyíregyházi Főiskola Gazdasági és Társadalomtudományi kar Gazdálkodási szak Összehasonlító gazdaságtan házidolgozat A munkanélküliség és a foglalkoztatás kapcsolata Edelény, 2003. december 13 Készítette: Novák József 2003/2004. tanév II. évfolyam, 1 félév Gazdálkodási szak Levelező tagozat C. csoport Minden társadalmi forma mozgatórugója és fenntartója a munka, melynek célja a társadalmi és egyéni szükségletek kielégítése. Legfontosabb erőforrása az ember. A munkaerőpiac a korszerű piacgazdaság egyik nélkülözhetetlen szerves alkotóeleme, ahol mint minden piacon érvényesül a kereslet-kínálat elve. A kilencvenes évek elején a magyar munkaerőpiac legfontosabb jellemzői, a foglakoztatás és a gazdasági aktivitás drámai csökkenése, a munkanélküliség ugrásszerű növekedése, a munkaerő főbb szektorok és a foglakoztatások közötti átrendeződése, valamint a termelékenység gyors javulása volt. A

piacgazdaságra való átmenet következményeként a foglalkoztatottak száma több, mint egynegyedével, közel másfél millióval csökkent. Az átmenet időszakának másik meghatározó munkaerő-piaci folyamata az állásukat vesztett vagy a munkanélküliségtől fenyegetett munkavállalók inaktivitásba vonulása volt, ami különösen a kevésbé iskolázott, szakképzetlen dolgozókat és az idősebb korosztályokat érintette. Magyarországon jelenleg 3,8 millióan dolgoznak, az aktív korú állampolgároknak mindössze 53-54 %- a tartozik a foglalkoztatottak körébe. Ugyanakkor az Európai Unióban ez a szint 64%, amelyet az évtized végére 70%-ra akarnak emelni. Az Unió kapuja előtt állva nekünk is hasonló célokat kell kitűznünk. A gazdaság átalakulásával jelentősen megváltozott a foglakoztatás szerkezete is. A foglalkoztatottak főbb gazdasági ágak szerinti átrendeződését –a nemzetközi tendenciáknak megfelelően- a mezőgazdaság súlyának

csökkenése és a szolgáltatásokban dolgozók arányának növekedése jellemezte. Foglalkoztatottak regionális megoszlása szektorok szerint, 2001. Foglalkoztatottak aránya(%) Régiók Mezőgazdaság Ipar Szolgáltatás Együtt Közép-Magyarország 1,9 26,3 71,8 100 Közép-Dunántúl 6 44,4 49,6 100 Nyugat-Dunántúl 5,4 41,9 52,7 100 Dél-Dunántúl 9,8 33,8 56,5 100 Észak-Magyarország 4,8 38,8 56,4 100 Észak- Alföld 8,1 34,1 57,8 100 Dél- Alföld 14,1 33,7 52,1 100 Országos átlag 6,2 34,2 59,6 100 EU átlag 4,2 26,4 69,4 100 2 A munkanélküliség módszerei kezelésének, csökkentésének eszközi, Az aktív munkaerő-piaci eszközök széleskörű megismertetése a munkáltatókkal, alkalmazásuk bővítése, munkaerő-piaci programok működtetése Az aktív eszközrendszernek és a munkaerő-piaci programoknak igen nagy szerepe van abban, hogy a „foglalkoztathatóság javításában” eredményeket könyvelhessünk el. A különböző eszközök

hatékony működtetésével a munkanélkülieket és az inaktívakat alkalmassá lehet tenni arra, hogy munkahelyet találjanak. A működő aktív munkaerő-piaci eszközrendszer igen széles körben nyújt segítséget a munkáltatóknak és a munkavállalóknak egyaránt. Az aktív eszközrendszer elősegíti a vállalkozások munkahelyteremtő képességének növekedését, a foglalkoztatás biztonságának erősítését, valamint a munkanélkülivé válás megelőlegezését. Foglalkoztatási Információs Tanácsadó (FIT) működtetése A FIT egy korszerű sokoldalú információt nyújtó, öntájékoztató jellegű szolgáltatási forma, amely az álláskeresők, a pályaválasztás előtt álló fiatalok és a pályaváltásra kényszerülő munkanélküliek számára egyaránt lehetőséget ad: -médiatár igénybevételére -információs mappák, szakkönyvek, folyóiratok tanulmányozására -pályaorientációz szolgáló számítógépes programok alkalmazására

-munkavállalási tanácsadásra. Munkáltatói klub működtetése Nagy jelentősége van a munkáltatókkal, önkormányzatokkal való jó kapcsolatrendszernek, partneri viszonynak, hiszen tisztában vagyunk azzal, fogy eredményeket, előrelépést a munkaerő-piaci helyzet javításában csak közös munkával tudunk elérni. A Munkáltatói Klub keretében tájékoztatásokat, konzultációkat, előadásokat szerveznek. Magyarországon 1994 óta működik a Gyors Reagálás Projekt. Ennek keretében az amerikai és a magyar Munkaügyi Minisztériumok, valamint az Amerikai Fejlesztési Intézet (USAID) támogatásával több program valósult meg. 3 - A létszámcsökkentés okozta munkanélküliség megelőzésére létrejött Gyors Reagálás program segítségével eddig több ezer dolgozó kerülte el a munkanélkülivé válást. A fő cél az volt, hogy a munkájukat elvesztők számára a program képzést biztosítson, és támogassa az álláskeresést, ezzel

elősegítve, hogy az elbocsátott dolgozók ne kerüljenek ki a munkaerőpiacról. - A Gyors Reagálás program másik része a Quick Star elnevezésű modell, amelynek az a célja, fogy az aktív dolgozókat a munkáltató igényeinek megfelelően képezzék tovább. Ezzel nagyobb az esély arra, hogy a munkában állók meg is tarthassák állásukat, illetve elbocsátás esetén könnyebben tudjanak elhelyezkedni. - Szintén a gyors reagálás része a gazdaságfejlesztési program, amely a kistérségek erőforrásait méri fel és ennek alapján jelöli ki a foglalkoztatási célokat. A Gyors Reagálás projekt 1997. októberében második alkalommal kiírt pályázatával ismét lehetőséget biztosított minden Megyei Munkaügyi Központnak, hogy lebonyolítsa a négy foglalkozásból álló „Térségfejlesztési Kezdeményezések” szemináriumokat. A projekt alkalmazásából származó előnyök: - a projekt felgyorsította az érdekelt felek –sok apró település

közötti kooperációt, segítette a gazdaság helyi szereplői közötti partneri viszony kialakulását. - a kistérségi gazdaságfejlesztési munka keretében sikerült a gazdasági élet egymástól független szereplőit összehozni, illetve aktivizálni, amely elősegítette a közös együttgondolkodást. - a találkozók résztvevői tájékoztatást kaptak a kistérség, a megye, a régió fejlesztési elképzeléseiről, a gazdasági életet befolyásoló szabályozókról, a pályázati és hitel lehetőségekről, a térség foglalkoztatási helyzetéről, más térségfejlesztő projektek eredményeiről. - a csoport-foglalkozások lehetőséget biztosítottak a résztvevők összeismerkedésére, szakmai, baráti kapcsolatok kialakítására, amelyek a további együttműködés alapjait teremtették meg. 4 A gazdasági és foglalkoztatáspolitikai jellemzők bemutatása A 90-es évtized elején mind a gazdasági-társadalmi átalakuláshoz kapcsolódó pozitív

változások: -a gazdaság szerkezeti átalakulása -a magángazdaság térhódítása -az új vállalkozási formák -a kisvállalkozások gyors terjedése, Mind az átmenettel járó negatív folyamatok: -a gazdasági teljesítmények visszaesése -a nagyarányú piacvesztés -a munkanélküliség gyors növekedése -a társadalom egyes rétegeinek elszegényedése -egyes települések perifériára szorulása igen eltérő mértékben érintették az ország különböző területeit. Egyes régiók viszonylag sikeresen alkalmazkodtak az új kihívásokhoz, mások viszont súlyos foglalkoztatási, gazdasági válsághelyzetbe kerültek. A változások a korábban egységesnek tartott nagyobb térségeket, a megyéket is eltérően érintették, attól függően, hogy a kialakult gazdasági szerkezet mennyire volt egyoldalú. A területi, települési szinten a hatások látványosak voltak, hiszen a válságtérségekben munkahelyek tömegesen szűntek meg, egy-egy ágazat

összeomlásával térségek, települések kerültek nehéz helyzetbe, vagy a korábbi természetes kapcsolatok (pl. ingázási irányok, vonzáskörzetek) rendeződtek át egyik napról a másikra. A modernizáció nehézségeit az emberek, a háztartások, a gazdasági szereplők éppen a lakóhelyükön, azaz egy meghatározott településben, térségükben élték át. Magyarországot, szakemberek szerint, gazdaságszerkezeti megfontolásokból hét régióra lehet felosztani. Ezek között a területek között igen jelentős fejlettségi különbségek vannak. Régiók Magyarországon: 1. Nyugat-Dunántúl: Győr- Moson- Sopron megye Vas megye Zala megye 2. Közép-Dunántúl: Fejér megye Komárom-Esztergom megye Veszprém megye 3. Dél-Dunántúl: Baranya megye Somogy megye Tolna megye 5 4. Központ: 5. Észak- Alföld: 6. Dél- Alföld: 7. Észak: Budapest Pest megye Hajdú-Bihar megye Jász- Nagykun- Szolnok megye Szabolcs- Szatmár- Bereg megye Bács- Kiskun megye

Békés megye Csongrád megye Borsod- Abaúj- Zemplén megye Heves megye Nógrád megye Valamely régió gazdaságáról a GDP értéke, a beruházások teljesítőképessége, az export nagysága, hatékonysága, valamint a foglalkoztatási helyzet ad képet. Utóbbi elemei az iparosodottsági szint és a munkanélküliség aránya. Az ismert közgazdasági mutatószámok alapján megállapítható, hogy Magyarország gazdasági- fejlettség szempontjából nyugatról keletre erősen lejt. A munkaerő- piaci helyzet jellemzői A 80-as évek második felében fellépő, majd a 90-es években felerősödő foglalkoztatási feszültségek, a munkaerő kereslet és kínálat közti összhang felbomlása legsúlyosabban az észak-magyarországi körzetet érintette. Itt jelent meg legkorábban a munkanélküliség, s r ohamos térhódítása nyomán viszonylag rövid idő alatt a körzet az ország munkanélküliség által leginkább sújtott területévé vált. Borsod- Abaúj- Zemplén

megyében önmagában az ipar jelenléte sem volt képes kivédeni a munkanélküliséget, sőt a szocialista nagyiparból az utcára kerülő munkaerő gyarapította legnagyobb számban az állástalanok táborát. Számos kutató megállapította, hogy a korábbi iparfejlődés milyensége és a munkanélküliség között szoros összefüggés van. Azokban a régiókban a legsúlyosabbak a foglalkoztatási gondok, amelyekben főleg századunk második felében nem túlságosan képzett munkaerőt alkalmazó nagyipar alakult ki; amelyekben ellenben a nagyipar képzett munkaerőt kívánt, a mai gondok is kisebbek. A hazai munkaerőpiac egyik legsúlyosabb problémája az ország egyes területei közötti különbségek növekedése. Változatlanul az ország északi, északkeleti régiójában a legnagyobb a munkanélküliség, míg a fővárosban és környékén, ill. a nyugat- dunántúli területeken jóval az országos átlag alatt marad. 1996-ban a legrosszabb és a

legkedvezőbb helyzetű területek között háromszoros volt a különbség, ami 1997-re a négyszeresére emelkedett. 6 A növekedést alapvetően az okozta, hogy a rosszabb helyzetű területeken a munkanélküliség szintje változatlan maradt, míg a kedvezőbb helyzetű területeken tovább javult. A munkanélküliség mértékében a B-A-Z megyén belül is létrejöttek kistérségi különbségek. A megyei átlagnál jóval nagyobb arányú munkanélküliség a megye északi agrártérségeit és a bányászati, kohászati válsággal érintett területeit jellemzi. A térségben kialakult munkanélküliség egyik legkedvezőtlenebb strukturális jellemzője, hogy az állásukat elvesztő személyek többsége esetében hosszabb időtartamúvá , tartós élethelyzetté válik. A területfejlesztésről röviden A területfejlesztés fogalma: egy adott térség jóléti szintjének hosszú távú fenntartása, emelése, a térségek közötti különbségek

mérséklése. Hosszú távú célok: -munkaalkalmak teremtése -túlnépesedett városokra nehezedő demográfiai nyomás csökkentése -nemzeti erőforrások hatékony hasznosítása -régiók közötti fejlettségi különbségek mérséklése -a regionális kultúrák és identitás megőrzése -a népesség és környezet egyensúlyának megőrzése Ezt az elméleti megfogalmazást tükrözi vissza az Országgyűlés 35/1998. (III 20.) OGY Határozata az Országos Területfejlesztési koncepcióról Ebben a területfejlesztési koncepció jövőképe olyan térszerkezet felé való törekvést fogalmaz meg, amelyben: -az európai államok közösségében Magyarország kulturális örökségének, földrajzi adottságainak és a nemzetgazdaság fejlettségének megfelelően összekötő híd szerepét tölti be kelet- nyugat és észak- dél között -különböző társadalmi- gazdasági adottságú térségek eltérő, sajátos fejlődési pályáikon intenzív

munkamegosztásban, egymással összhangban és nem alárendelten fejlődnek -mérséklődnek a területi egyenlőtlenségek, a hátrányos helyzetű, társadalmigazdasági szempontból elmaradott, jelentős munkanélküliséggel sújtott térségek köre csökken. A területfejlesztés szintjei: Az Európai Unió Területi Statisztikai Egységek Nómenklatúrájának (NUTS) megfelelően a területfejlesztésnek Magyarországon négy szintje van: -országos szint (NUTS I.) -regionális szint (NUTS II.) 7 -megyei szint (NUTS III.) -kistérségi szint (NUTS IV.) A településről, mint ötödik szintről külön törvény rendelkezik. A kistérségi szinten megvalósuló gazdaságfejlesztésben fő hangsúlyt kap az endogén –a belső eredetű- fejlődés, amely a településen és a térségben meglévő emberi és anyagi erőforrásokat használja fel a foglalkoztatás bővítésére, a gazdasági tevékenységek ösztönzésére. Másrészt folyamatorientált, amely jelenti a

meglévő vállalkozások fenntartását, növekedését, új intézmények életre hívását, ösztönzését, a szellemi- oktatási, műszaki bázis megteremtését. Segíti az embereket a szociális, a gazdasági helyzetük javításában. Felkészíti őket arra, hogy képesek legyenek saját helyzetük javítására, és ne csak „felülről” várják a segítséget. A kistérségi és a helyi gazdaságfejlesztési feladatok szervezésében, végrehajtásában a helyi önkormányzatoknak és önkormányzati társulásoknak, szövetségeknek van feladata. Az önkormányzati rendszer létrejötte nemcsak a helyi közösségek önmagukra találásában volt döntő jelentőségű, hanem abban is, hogy egy új gazdasági szereplő jelent meg. Az önkormányzat vagyonnal rendelkezik, rendszeres bevételre tesz szert, az intézményeit működteti, munkahelyet biztosít, hatást gyakorol a lokális- regionális piacra (helyi beszerzések, foglalkoztatás, jövedelem) illetve

szerepet vállal a helyi gazdaságfejlesztésben, annak bizonyos feltételeinek alakításában (helyi adók, kínálatorientált helyi gazdaságfejlesztés). Borsod- Abaúj- Zemplén megyei sajátosságok: A B-A-Z megyében kialakult társadalmi- gazdasági válság tarthatatlanságát felismerve a kormány határozott a megyei integrált szerkezetátalakítási és válságkezelési program támogatásáról. Kijelölte azokat a főbb feladatokat, amelyeknek végrehajtásával esélyt kaphat a régió az elmozduláshoz, hogy hátrányit lefaragva fölzárkózhasson a rendszerváltást követő gazdasági átalakulás kedvezőtlen hatásaitól kevésbé sújtott megyékhez. A célok rendszere: a) Ágazati prioritások -az idegenforgalom és turizmus fejlesztése -az agrárgazdasági vertikum modernizációja -feldolgozó- ipari ágazatok fejlesztése -környezetvédelmi szempontok érvényesítése végrehajtása során. 8 valamennyi program b) Az üzleti szektor fejlesztése

érdekében szükséges -a kis- és középvállalkozások segítése -a vállalkozások növekedési feltételeinek javítása -a pénzügyi szolgáltatások fejlesztése -a külső befektetők vonzása -a vállalkozói infrastruktúra fejlesztése. c) A versenyképesség növelése érdekében szükséges -új technológiák bevezetése -piacképes termékszerkezet kialakítása. d) A társadalmi- gazdasági kohézió megteremtése -az alapvető munka- és életfeltételek javításával -a gazdasági és társadalmi szereplők közötti kooperáció javításával -a szolidaritás erősítésével e) A munkaerő fejlesztése oly módon, hogy -szakképzettsége megfeleljen az üzleti igényeknek -képes legyen az új technológia hatékony használatára -minél nagyobb hozzáadott értéket állítson elő -együttműködjön az új szemléletű menedzsmenttel. f) A vállalkozások fizikai feltételrendszerének javítása érdekében szükséges -a megye megközelíthetőségének,

külső kapcsolat rendszerének fejlesztése -a meglévő, illetve létrehozott értékek védelme. A fejlesztési prioritások a célok megvalósításának a folyamatában konkrét projektekben jelennek meg. A megyei program kiemelt célkitűzése, hogy a kistérségek mindegyikében létrejöjjön egy olyan komplex helyi gazdaságfejlesztési program, amely tartalmazza a helyi prioritásokat, kitörési lehetőségeket, konkrét fejlesztési elképzeléseket, mindezeket rendszerezve, ténylegesen programszerűen feldolgozva. 9 Lakóhelyem (Edelény) és térsége munkaerő-piaci helyzete, a foglalkoztatási lehetőségek bővítése Helyzetelemzés A kirendeltség illetékességi területén 47 település található, amelyből kettő (Edelény és Szendrő) rendelkezik városi ranggal. A többi községi kategóriába tartozik. A területen 2002-ben sem történt olyan jellegű munkahelyteremtő beruházás, amely jelentős létszámot foglalkoztatna. Továbbra is az

önkormányzatok tekinthetők a legnagyobb foglalkoztatóknak, hiszen ezzel jelentős mértékű szociális- megélhetési problémákat kell kezelniük. A települések lélekszáma alacsony, többségében apró falvak tartoznak a körzetbe: 500 fő feletti Edelény Szendrő Bódvaszilas Boldva Borsodszirák Hangács Hídvégardó Lak Martonyi Perkupa Rakaca Szalonna Szendrőlád Szín Szögliget Szuhogy Tornanádaska Aggtelek 200-500 fő között 11220 Abod 4355 Balajt 1246 Damak 2497 Jósvafő 1207 Komjáti 689 Ládbesenyő 697 Meszes 619 Nyomár 561 Rakacaszend 929 Színpetri 929 Tomor 1084 Tornaszentandrás 1780 Tornaszentjakab 767 Zilíz 784 1239 592 631 200 fő alatti 285 Becskeháza 433 Bódvalenke 268 Bódvarákó 336 Debréte 345 Égerszög 352 Galvács 213 Hegymeg 324 Irota 393 Szakácsi 245 Szőlősardó 272 Teresztenye 279 Tornabarakony 247 Tornakápolna 422 Varbóc Viszló 54 182 151 34 78 105 112 117 143 140 30 31 13 61 98 A térség összlakossága 37592 fő, amely

a megelőző évhez viszonyítottan kis mértékben növekedett. A gazdaságilag aktív lakosok becsült száma a KSH adatai szerint 12377 fő. A lakónépességet tekintve megállapítható, hogy területünkön növekszik az idősebb korhoz tartozók száma. A fiatalabb generáció gyakorlatilag középiskolás korától elhagyja, illetve eltávolodik szülőhelyétől. A lakosság folyamatosan öregszik és jelentős létszámú a cigány etnikumhoz tartozók száma. 10 Becslések szerint (egyeztetve a polgármesteri hivatalokkal) illetékességi területünkön 8-9 ezer a cigány etnikumhoz tartozók száma. Ezek az emberek halmozottan hátrányos helyzetben vannak –nem rendelkeznek számottevő iskolai végzettséggel, nagyon kevés időt töltenek szervezett munkahelyen, stb.és bizonyos mértékű negatív diszkriminációval is szembe kell nézniük A munkanélküliségi ráta az elmúlt évben 30% körül ingadozott, a tartós munkanélküliek aránya folyamatosan

emelkedik. A roma lakosság a munkanélküli regiszterben tovább koncentrálódik, jóval magasabb a nyílvántartásunkban a számuk, mint a nem cigány etnikumé. A Bódva völgyében csupán egyetlen középiskola működik, Edelény városában az Izsó Miklós Gimnázium és Szakképző Iskola. Ebből adódóan a tanulóifjúság már az általános iskolát követően arra kényszerül, hogy elszakadjon lakóhelyétől. A Bódva- völgy településein megyei viszonylatban is kevés vállalkozás van. A térségben az 1000 lakosra jutó működő vállalkozások száma 34, amely jóval a megyei átlag (55) alatt van, sőt Szendrő az utolsó, itt a legkevesebb a vállalkozások száma (143). 2002-ben jelentős létszámot igénylőfejlesztések, munkahelyteremtő beruházások nem valósultak meg, és ez a tény egyértelműen determinálta a munkaerőpiac mozgásterét. A területfejlesztési kistérségi besorolás szerint az edelényi kistérség az országban az egyik

legrosszabb helyzetben lévő terület. A terület infrastruktúráját tekintve az elmúlt években sokat fejlődött. Az aprófalvas területekre a vezetékes gáz, a telefon, valamint a szennyvíz-csatorna a rendszerváltást követő években érkezett meg. Ezen a területen a mai időszakban is folyamatos fejlődés tapasztalható. A közúthálózat minősége nem éri el a kívánt minőséget, ennek javításán még nagyon sokat kell dolgozni. A Bódva völgyében megoldott a tanulóifjúság iskolai képzése. Ezen oktatási intézmények színvonala, felszereltsége, adottságai azonban jóval elmaradnak a városi iskolák mögött. Több olyan település is van, ahol nem működtetnek iskolát, körzeti általános iskolák oldják meg ezt a problémát. Mindezek a kistérségi helyzetre jellemző mutatószámok, tények alátámasztják azt, hogy illetékességi területünk települései 75-80%-ban társadalmi-gazdasági és munkaerő- piaci szempontból is elmaradottak.

Az önkormányzatok költségvetése még a kötelezően előírt feladatokra sem elég, a települések 80-85%-a önhibáján kívül forráshiányos. Az önkormányzatok a forráshiányos költségvetésből adódóan sok esetben nem tudják előteremteni a különböző pályázati lehetőségekhez szükséges önerőt sem. A Bódva völgyében működő vállalkozások az elmúlt évben a létfenntartás nehézségeivel küszködik. A jelentősebb létszámot foglalkoztatók piaci pozíciói 11 romlottak, fejlesztést nem tudtak eszközölni. Ebből adódóan kénytelenek voltak munkavállalói létszámukat racionalizálni, csökkenteni. A munkanélküliség alakulása, munkaerő-piaci helyzet A foglalkoztatási feszültségek, a munkaerő kereslet és kínálat közötti összhang felbomlása legsúlyosabban az észak-magyarországi körzetet érintette. Itt jelent meg legkorábban a munkanélküliség, s viszonylag rövid idő alatt a körzet az ország munkanélküliség

által leginkább sújtott területévé vált. A következő táblázat a regisztrált munkanélküliek éves átlaglétszámának alakulását veti össze 1991-től 2002-ig: Év 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 Regisztrált munkanélküliek átlaglétszáma (fő)* Magyarország B-A-Z megye Edelény térsége 227073 27397 1937 556974 64944 4241 671742 75281 4977 568366 62027 3379 507695 56609 3072 500622 56158 3378 470112 57630 3531 423117 55296 3331 409519 55280 3434 390417 56050 3799 364140 53816 3734 335610 52815 3763 *Magyarország, B-A-Z megye I-XI. havi, Edelény térsége I-XII havi átlaglétszám A számok azt tükrözik, hogy a munkanélküliség országosan 1993-tól folyamatosan csökken, ugyanez a tendencia nem valósult meg megyei és kirendeltségi szinten sem. Az országos csökkenést az okozza, hogy a rosszabb helyzetű területeken a munkanélküliség szintje változatlan maradt, míg a kedvezőbb helyzetű területeken tovább javult.

Edelény térségében a munkanélküliség már hosszú idő óta nem tud elmozdulni a holtpontról. Az 1993-ban mért közel 5000 főt ugyan nem közelítjük meg, de 12 tartósan nem tudunk 3000 örüli létszámot elérni, a regisztráltak száma éves átlagban 3300 és 3800 fő között ingadozik. A regisztrált munkanélküliek számának alakulása térségünkben: Hó 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 1998 3685 3693 3598 3503 3207 3154 3235 3161 3226 3122 3001 3385 1999 3543 3615 3670 3558 3498 3380 3365 3179 3240 3240 3248 3669 2000 3904 4031 4036 4042 3864 3639 3672 3741 3577 3552 3610 3915 2001 4092 4104 4161 3938 3800 3717 3507 3471 3471 3385 3443 3714 2002 3853 3951 3928 3731 3631 3745 3953 3768 3802 3476 3492 3831 Éves átlag: 3331 3434 3799 3734 3763 1998-2002. években a munkanélküliség alakulását tekintve a legkedvezőtlenebb évnek 2000. minősíthető, mivel a regisztrált munkanélküliek száma éves átlagban és a havonkénti adatok alapján is

szinte minden hónapban meghaladta az előző évek azonos időszakának adatait. 2002. évet tekintve az első félév jelentős munkaerő-piaci helyzet javulást mutat, a nyár folyamán viszont a munkanélküliek száma eléri a csúcspontját (júliusban 3953 fő), majd mérsékelt csökkenést követően októberben 326 fővel csökkent az előző hónaphoz képest, amit a térségünkben beindult közmunka programok eredményeznek. Sajnos a támogatott foglalkoztatások befejezését követően a regisztráltak száma újra 3800 fő fölé emelkedett. A regisztrált munkanélküliek összetétele ellátási jogosultság szerint (fő) Év 1998 MNJ 580 Vm(%) JP Vm(%) 17,4 1919 57,6 RSZS Vm(%) 0 0 13 Nem résztv. 832 Vm(%) NYES Vm(%) 25 0 0 1999 2000 2001 2002 588 566 413 404 17,1 14,9 11,1 10,7 1837 1991 879 161 53,5 52,4 23,5 4,3 0 111 1369 2110 0 2,9 36,7 55,8 1009 1124 1059 1090 MNJ: munkanélküli járadékban részesülő JP: jövedelempótló támogatásban

részesülő RSZS: rendszeres szociális segélyben részesülő Nem résztv.: ellátatlan álláskereső NYES: nyugdíj előtti munkanélküli segélyben részesülő 29,4 29,6 28,4 28,7 0 7 14 19 0 0,2 0,3 0,5 A regisztrált munkanélküliek ellátási jogosultság szerinti összetétel vizsgálatából megállapítható, hogy: -Az MNJ részarányát tekintve 1998-tól folyamatosan csökken, létszámát tekintve pedig 1999-től jelentős mértékben szintén csökken. A legnagyobb mértékű csökkenést 2001-ben érte el, ami az előző évhez képest 3,8%-os és 153 fős csökkenést jelentett. -A jövedelempótló támogatásban részesülők száma a törvényi módosítás hatására folyamatosan csökken (2002. decemberében mindössze 45 fő részesült e támogatásban), ezzel párhuzamosan növekszik a rendszeres szociális segélyben részesülők száma és aránya. Mivel a jövedelempótló támogatásból kikerülők nagy része, illetve a munkanélküli

járadékból kikerülők egy része a rendszeres szociális segély ellátásába kerül át. Jelenleg az RSZS- ben részesülők teszik ki a regisztrált munkanélküliek legnagyobb részét, 55,8%-át éves átlagban. -Az ellátásban nem részesülők aránya 25-30% között ingadozik. Maximumát 2000-ben (1124 fő), minimumát 1998-ban (832 fő) érte el. -A nyugdíj előtti munkanélküli segélyben részesülők száma elenyésző, a vizsgált időszakban 0-ról 19 főre emelkedett éves átlagban. A regisztrált munkanélküliek életkor szerinti összetétele (fő) Év 1998 1999 2000 2001 2002 Átlag 17 év alatt 17-20 év fő % fő % 26 0,8 219 6,6 30 0,9 196 5,7 43 1,1 242 6,4 33 0,9 271 7,3 42 1,1 283 7,5 35 1 242 6,7 21-25 év 26-35 36-55 fő % fő % fő % 495 14,9 1099 32,9 1456 43,7 518 15,1 1090 31,7 1548 45,1 583 15,3 1153 30,4 1709 45 554 14,8 1079 28,9 1714 45,9 569 15 1037 27,5 1761 46,5 544 15 1092 30,2 1637 45,3 14 55 év fölött fő % 35 1,1 52 1,5 69 1,8

83 2,2 92 2,4 66 1,8 A munkanélküliek korösszetételét vizsgálva megfigyelhető, hogy a 36-55 év közötti, valamint az 55 é v fölötti munkanélküliek állománya 1998.tól folyamatosan emelkedik. A 36 -55 év közötti korosztály létszámában bekövetkezett 305 fős növekedés 2002-ben 20,9%-os növekedést jelent 1998hoz képest. Az 55 év felettiek létszáma 5 év alatt több, mint 2,5-szeresére emelkedett. A nyilvántartott munkanélküliek 45-50%-át a 35 év felettiek alkotják, ebből is kitűnik, hogy a munkaerő-piaci helyzete ezen korosztálynak a legkedvezőtlenebb, mivel a térség kevés munkalehetőséget biztosít, az ország más területein elhelyezésük a már kialakult családi- és kötődési kapcsolataik miatt csak kevés esetben valósul meg. A regisztrált munkanélküliek állománycsoportonkénti megoszlása (fő) Év Szakmunkás V.lánc Betanított Vlánc Segédmunkás Vlánc Szellemi Vlánc 1998 1156 0 537 0 1343 0 295 0 1999 1171

101,3 528 98,3 1444 107,5 291 98,6 2000 1237 105,5 532 100,8 1745 120,8 285 97,9 2001 1148 92,8 520 97,7 1809 103,7 257 90,2 2002 1130 98,4 526 101,2 1869 103,3 259 100,7 A láncviszonyszámok alapján a segédmunkások állományában folyamatos növekedés történt. Kiugróan nagy volt a növekedés 2000-ben 1999-hez képest, 20,8%-kal emelkedett meg a létszámuk, a 2000. évet követően évenként 3,7%, illetve 3,3% volt az emelkedés mértéke. A segédmunkások elhelyezési lehetőségeit csupán időszakosan a közmunka, illetve közhasznú munkák tudják megoldani. A szakmunkások állománycsoportjában következett be a legnagyobb mértékű csökkenés. 2001 évre (12,8%), az állományukban az utóbbi két évben jelentős mértékű csökkenés figyelhető meg, amely azt bizonyítja, hogy a szakképzettek munkaerő-piaci helyzete az utóbbi években kedvezőbbé vált. A betanított munkások és a szellemiek állományában jelentősebb változás nem történt. 15

A regisztrált munkanélküliek iskolai végzettség szerinti megoszlása (fő) Év 1998 1999 2000 2001 2002 8 általános alatti 467 497 621 698 729 8 ált. Szakmunkás Szakközépisk Technikum Gimnázium 1284 1131 180 51 192 1372 1131 180 49 179 1563 1168 178 47 191 1568 1070 160 45 163 1590 1053 167 50 167 Főiskola, Egyetem 26 26 31 30 28 A regisztrált munkanélküliek iskolázottságát vizsgálva szomorú kép tárul elénk. Igen magas az alacsony iskolai végzettséggel rendelkezők száma. 1998-tól 2002-ig a 8 általános alatti végzettségűek létszáma több, mint 1,5szeresére emelkedett, a 8 osztállyal rendelkezők száma pedig 306 fővel emelkedett. Mindez azt jelenti, hogy a szakképzetlenek létszáma 5 év alatt 568 fővel emelkedett, ez a helyzet előrevetíti a munkaerőpiacon történő elhelyezés nehézségeit, a szakképzett munkaerő hiányát, valamint a tartós munkanélkülivé válást. A szakmunkások, a szakközépiskolát végzettek, valamint a

gimnáziumot végzettek munkaerő-piaci helyzete kis mértékben ugyan, de folyamatosan javul. A technikumot végzettek és a felsőfokú végzettségűek helyzete állandósulni látszik. 2002-ben a nyilvántartott munkanélküliek 19,2 %-a nem fejezte be az általános iskolát, 42%-a csupán 8 általános iskolai végzettséggel rendelkezik. Szakmunkásképzőt 27,8%, szakközépiskolát 4,5%, technikumot 1,3%, gimnáziumot 4,5%, főiskolát-egyetemet 0,7% végzett. Nemek szerinti megoszlás (fő) Év 1998 1999 2000 2001 2002 Férfi 2085 2109 2282 2146 2119 V.bázis 100 101,2 109,4 102,9 101,6 16 Nő 1246 1325 1517 1588 1665 V.bázis 100 106,3 121,7 127,4 133,6 Nemek szerint vizsgálva a munkanélküliek összetételében, a férfiak túlsúlya a jellemző a vizsgált időszakban. A nők létszáma 1998-tól folyamatosan emelkedik, 2002-re 33,6%-kal nőtt. 2002-ben a férfiak aránya 56%, a nőké 44%. A térségben kialakult munkanélküliség egyik legkedvezőtlenebb

strukturális jellemzője, hogy az állásukat elveszítők többsége esetében hosszabb időtartamúvá, tartós élethelyzetté válik a munkanélküliség. Tartós munkanélküliek számának alakulása (fő) Év 1998 1999 2000 2001 2002 Létszám 3071 3186 3541 3529 3611 Reg. Munkanélk 3331 3434 3799 3734 3784 Arány (%) 92,8 92,8 93,2 94,5 95,4 Edelény térségében tartós munkanélküliek aránya folyamatosan növekszik, 2002-re meghaladta a 95%-ot, ami azt jelenti, hogy a regisztrált munkanélküliek több, mint 95%-a legalább hat hónapja nem tudott elhelyezkedni. Ebben a rétegben nagy a szakképzetlen etnikum aránya, így elhelyezésük nagyproblémát jelent. A tartós munkanélküliek nagy részét a helyzetükbe való belenyugvás jellemzi, az idő múlásával már nem is mutatnak hajlandóságot a munkába állásra. A munkaerő-piaci folyamatok eszközrendszer hivatott. kezelésére a foglalkoztatást elősegítő A munkáltatók számára nyújtott

különböző támogatási formákkal nagymértékben nem tudják befolyásolni a munkaerő-piaci helyzetet. A közhasznú foglalkoztatás és a közmunka programok is csak időlegesen tudják megoldani a foglalkoztatást. A munkanélküliség csökkenéséhez a tartós munkanélküliek szemléletében történő változásra, valamint jelentős munkaerőt foglalkoztató beruházások megvalósítására lenne szükség. 17 Az olyan hátrányos helyzetű térségben, mint Edelény illetékességi területe, igen nagy szerepe van az aktív munkaerő-piaci eszközök hatékony működésének. A kirendeltség 2002. évben minden lehetőséget kihasznált, hogy támogatott foglalkoztatással javítson a térség foglalkoztatási színvonalán. A decentralizált Foglalkoztatási Alap kirendeltségi felhasználása 2002. évben Aktív eszköz megnevezése Képzés Bértámogatás Hagyományos közhasznú foglalkoztatás Környezetvédelmi közhasznú foglalkoztatás Vállalkozóvá

válás támogatása Járulék átvállalása Utazási költségtérítés Lakhatási hozzájárulás Munkahelymegőrzés támogatása Pályakezdők foglalkoztatási támogatása Pályakezdők munkatapasztalat-szerzés támogatása Összesen Munkaerő-piaci programok megnevezése Komplex közhasznú és reintegrációs program II. Esélyteremtő roma program Szociális gondozási program Pályakezdők programja Mentor program Térségfejlesztési menedzser program Tranzitfoglalkoztatási program 2002. évi kifizetés (eFt) 59931 36312 210155 25488 2260 2687 4279 126 15390 24 36255 392907 2002. évi kifizetés (eFt) 1673 8705 809 178 7123 1641 1329 Összesen 21458 Mindösszesen 414365 18 A táblázatból látszik az, hogy a decFA felhasználás túlnyomó részét a képzésbértámogatások- közhasznú munkavégzés támogatására- fordítják. Edelény térségében elsősorban a közhasznú munkavégzés támogatásának van igen nagy jelentősége, hiszen ezzel az

aktív eszközzel tudnak a legtöbb munkanélkülinek legális munkalehetőséget biztosítani. A közhasznú foglalkoztatás támogatása Edelény városban az elmúlt évben az alábbiak szerint alakult: Időtartam 2002.0915-20030914 2002.1201-20030228 2001.0915-20020914 2001.0915-20020131 2001.1201-20020131 2002.0201-20020531 2002.0201-20020430 2002.0601-20020630 2002.0801-20021031 2002.0801-20021031 Létszám Munkarend (Fő) (óra) 1 8 40 8 1 8 30 8 40 8 30 8 30 8 10 6 20 6 29 8 190 0 Határozattal megítélt támogatás (Ft) 703080 6061500 561500 1643559 941567 6768000 6710500 486000 2592000 4293450 23996567 Felhasznált támogatás (Ft) 40536 0 561500 1643559 941567 4138850 4833038 408501 2361127 3729700 18617842 Újító kezdeményezések -Gyors Reagálás Térségfejlesztési program koordinálása -Civil fórum szervezése -Kisebbségi Önkormányzatok, cigány szervezetek önszerveződésének segítése, tevékenységük támogatása (ROMA FÓRUM). Az edelényi

kirendeltség évente két alkalommal készít rövid távú munkaerőpiaci prognózist a térség munkáltatóival történt interjú alapján. A 2002 októberi prognózis szerint a munkaerő-piaci folyamatok jelentős mértékű javulását a szolgáltatások, a foglalkoztatáspolitikai eszközök és munkaerő-piaci programok működtetése ellenére sem várhatjuk el a közeljövőben. Számottevő javulást csak új munkahelyek nagyszámú létesítése eredményezne. Ennek egyik jó példája lehet az Edelény városban megvalósuló csokoládéüzem, amely várhatóan 2003. nyár végére 60 fő, később pedig 100 fő részére biztosít munkalehetőséget. A beruházó LINGA Kft- vel felvették a kapcsolatot és 19 % 77,6 minden segítséget megadnak, hogy a tervek megvalósuljanak. A kivitelezés időszakában édesipari termékgyártó betanító jellegű tanfolyamot szerveznek, hogy amikorra a gyár elkészül, képzett munkaerőt tudjanak felvenni. A

munkanélküliség Edelény és térségének legsúlyosabb problémája, amelyet a kirendeltség elsősorban a települési önkormányzatokkal együttműködve kézben tud tartani. Megítélések szerint a Bódva –völgyében minden önkormányzattal, azok intézményeivel korrekt munkakapcsolatot tartanak fenn annak érdekében, hogy a munkanélküliség feszültségmentesen kezelhető legyen. A B-A-Z megyei Munkaügyi Központ Edelényi Kirendeltsége a jövőben is arra fog törekedni, hogy ügyfeleinek részére a legnagyobb empátiával, humánus módon szolgálhasson. Felhasznált irodalom: -Tájékoztató Edelény és térsége munkaerő-piaci helyzetéről, a foglalkoztatási lehetőségek bővítéséről (2003.) -Gazdaságfejlesztési kezdeményezés Edelény város térségében (1998.) (Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Munkaügyi Központ Edelényi Kirendeltsége) 20