Communication | Higher education » Retorika tételek, 2008

Retorika tételek Adamik Tamás – Aczél Petra – Jászó Anna Retorika c. (tan)könyve alapján (ELTE kommunikáció-retorika kurzushoz kiválóan használható.:)) 1. A retorika fogalma - rhétor, orator, eloquens, szónok szavak szólni, beszélni, kimondani igéből rhétoriké, ars rhetorica/oratoria, eloquentia szónoki mesterség/művészet, szónoklattan - rhétoriké szakszó elsőként Platónnál: a r ábeszélés mestere (Gorgiászban), „a lelkek irányítása beszédek révén” (Phaidrosz) a napjainkig kb ez a felfogás él: a retorika lényege a meggyőzés - de már akkor is épp emiatt érték támadások: a rosszról is meg lehet győzni, ez a hatalom célja; az alakzatok és szóképek használata gyanús, mert elég lenne az egyszerű stílus (Locke); retorika egyenlő lett a semmitmondással és hazugággal - Arisztotelész prbálja megvédeni: „a retorika olyan képesség, amely minden egyes tárgyban feltárja a meggyőzés lehetőségeit”

(Rétorika), vagyis nem meggyőz, csak meg tud győzni És: ret. mesterség és tudomány; mkinek szüksége van a képzésre; a dialektika párja - Quintilianus tovább ment: nemcsak szóval lehet rábeszélni, hanem pl pénzzel, tekintéllyel, stb is; szónok se mindig meggyőzésre törekszik nem lehet egyetlen célja a meggyőzés. Amit elfogad: „retorika a jó beszélés tudománya” „jól csak a becsületes ember beszélhet”; retorika nem ékes nyelvi ügyeskedés, hanem tisztességes, tárgyszerű beszéd, igazság feltárására és közlésére hivatott. retorika: tudomány (nem annyira művészet), és célja (a meggyőzés mellett) a tájékoztatás, leírás, stb. - Ma is tudománynak tartják, Wacha Imre szt: műfajismeret; meggyőző nyilvános beszéd; elegáns, választékos szónoki stílus tana; valamint szerkesztéstan. 2. Az antik retorika kialakulása, jelentős személyiségei, rendszere Kialakulása - Görögök kezdetektől fogva tanították

anyanyelvüket, tudományosan foglalkoztak vele Görög polisz: szabad polgár személyes, szóban intézi ügyeit a népgyűlésben vagy a bíróságokon Társadalom szóbeli közléseken alapult, írás megjelenése után is felolvasták a műveket (Sok homéroszi példa: szavak ereje a fegvyerekével vetekszik, stb.) Szónokversenyeket rendeztek a sportversenyek mellett Íliász-jelenet (Akhilleusz meggyőzése): Odüsszeusz: logikai, Phoinix: etikai, Aiász: érzelmi (pátosz) érvelés (utóbbi győz) Csak a kiváltságosok kaptak Homérosz korában szónoki képzést Hésziodosz-idézet (Istenek születése): közösség vezetőinek jó és hatékony munkához szónoki képességre van szükségük; ezt a k épességet az igazság érdekében kell használniuk i.e 6 sz: homéroszi Hermész-himnusz: „bírósági tárgyalás” (csecsemő Hermész vs Apollón marhái); Hermész: valószínűség érvét alkalmazza 1 - i.e 5 sz: ugrásszerűen megnő a szónoki gyakorlat

(demokrácia, miegymás) (Aiszkhülosz Eumeniszek: Apollón védi Oresztészt – jogosan ölte meg Klütaimnésztrát, mert az anyaság nem szükségszerű, mitológiai példa /Pallasz Athéné/ ravasz, rafinált, gonosz kis érv) Bírák: bárki lehetett, de alacsony fizetéssel járt idősek, tehetősek, szezonális munkások voltak leginkább bírók (habár elméletileg sorsolással választották őket) jogilag képzetlen emberek; rengetegen voltak, min. 101 fő Vádló és védő maguk a peres felek, nők ügyeit férfiak vitték ; hivatásos rétorral is megírathatták a beszédüket Népgyűlésen leginkább a politikai szónokok szólaltak fel, pol. csoportok érdekeit képviselve Jelentős személyiségek - Szónoklattant tanítók: szofisták Kézikönyveből is lehetett tanulni; első kéziokönyv-írok: Korax és Teisziasz, szicíliaiak (lehet, h egy ember volt) - Gorgiasz Teisziasz tanítványa, nagy arc: szónoknak háromféle beszédben kell jártasnak lennie:

természetbölcselők tudás, szónokok művészi beszéd, és a dialektikusok helyes logika beszédében. Szónoki beszéd: költői hatás, alakzatok segítségével (pl tagmnondat-egyenlőség, ellentét, rímek, hasonló hangzású szavak) - (Szte Helenét is fel kellett volna menteni, többek között azért, mert a szép szónak engedett) i.e 4 sz-tól szofisták iránti ellenszenv - Iszokratész: retorikai iskolát nyit. A szofisták ellen: Elítéli a szofistákat, mert túl egyszerűen tanítják a retorikát, valalmint olyan sok tudást ígérnek, amennyit nem tudnak átadni. A politikai és tvszéki beszédet alkalmasnak tartja az erényről való elmélkedésre ret. erkölcsi megalapozása Filozófiának nevezi a retorikát - Platón: Gorgiasz: jó szónok megszabadít a jogtalanságtól, ha az igazságot, rossz tetteinket mondja el; jó szónoknak igazságosnak kell lennie; erősen elítéli az akkori athéni retorikai gyakorlatot. Phaidrosz: felvázolja egy tudományos

retorika körvonalait, leírja, mit kell tudnia egy jó szónoknak (igazság tudása, gyakorlás, tehetség, emberi lélek ismerete). - Arisztotelész: Rétorika. „Retorika a dialektika párja”, önálló tekhné, középpontjában a – logikai – bizonyítás áll. Első tudományos szónoklattan Ízelítő a tartalmából: - Retorikán belüli bizonyítékokat szte a ret. 3 módszere szolgáltatja: 1. szónok jelleme (éthosz) 2. hallgatóság érzelmeire tett hatás (pathosz) 3. szónok beszédének logikus felépítése - Logikai eljárások a r etorikában: példa - logikában indukció; és enthüméma - v.ö szillogizmus, csak csonka, egy v. m indkét premisszája hiányzik, szónok csak a konklúziót mondja ki. - Szónoki beszéd 3 fajtája: 1. tanácsadó: jövőre irányul, célja a hasznos v káros(?), tételei: béke háború, boldogság, hasznosság, államformák 2. törvényszéki: múltra irányul, célja a jogos v jogtalan(?), tételei: erény és bűn,

igazságosság, bátorság, stb. 3. bemutató: jelenre irányul, célja a szép v rút(?), tételei: jó és kellemes, gonosztevők és sértett felek, tvk, stb. 2 - Stíluserények: illő világosság (közhasználatú és alapjelentésű szavak és az idegenszerű metaforák egységes használata) + stíluseszközök (pl. ellentét, ritmus, stb) - Cornificius: C. Herenniusnak ajánlott rétorika Első rendszeres latin nyelvű retorikai kézikönyv Cicero: De inventione, De oratore, Orator c. munkái is fontosak Quintilianus:Institutio oratoria (Szónoklattan): legnagyobb szabású antik retorikai kézikönyv. Szónok nevelésének elvei, módszerei, céljai Felhasználja latin és görög szakírók műveit + szépirodalmat. Szónokot csecsemőkorától kell nevelni, tisztességesnek kell lennie. Főrészeknek az inventiot és az elocutiot tekinti - Rendszer - Szónoki beszéd 6 része: 1. Bevezetés (exordium) – hallgatóság megnyerése, érdeklődés felkeltése,

jóindulatra hangolás 2. Elbeszélés (narratio) – tényállás rövid, világos és illendő ismertetése 3. Tétel (divisio) – rövid utalás arra, hogy a t ényállás kapcsolatban mivel ért egyet ellenfelével és mivel nem; és hogyan fogja kifejteni álláspontját 4. Bizonyítás (confirmatio) – álláspontot támogató érvek és bizonyítékok logikus előadása, bemutatása 5. Cáfolás (confutatio) – ellenkező vélemények és álláspontok helytelenségének és hamisságának kimutatása 6. Befejezés (conclusio, peroratio) – röviden összegzi a bizonyítás legfőbb pontjait + Kitérő (egressio) – nem állandó része a beszédnek, helye nincs meghatározva; hallgatóság pihentetése, ellenfél lejáratása, stb. - Szónok 5 feladata: 1. Feltárás (inventio) – anyaggyűjtés, indítékok feltárása, megoldás megtalálása 2. Elrendezés (dispositio) – a feltárt anyag logikus elrendezése, a beszéd vázlata, struktúrája 3. Megfogalmazás,

stílus (elocutio) – az anyag formába öntése, nyelvi megfogalmazása 4. Előadás (pronuntiatio) – előadásmód kidolgozása, hogyan adjuk elő a beszéd egyes részeit 5. Emlékezetbe vésés (memoria) – elkészült beszéd fejben való rögzítése - Szónoki beszéd 3 fajtája: 1. Bemutató beszéd (demonstrativum) – személy dicsérete v elmarasztalása / etika 2. Tanácsadó beszéd (deliberativum) – rábeszélés valamire v lebeszélés vmiről / politika 3. Törvényszéki beszéd (iudiciale) – peres eljárás: vád v védelem képviselése / logika, jog - Ügyállás („alperes első védekezése, összekapcsolva a felperes vádjával”) 4 fajája: 3 1. 2. 3. 4. Következtetésen alapuló – a tényt vitatják (megtörtént-e) Meghatározáson alapuló – tény mibenlétét vizsgálják (minek minősíthető) Jogosságon alapuló – jogosságon vitáznak Kifogáson – tettes elismeri tettét, azt is, hogy jogtalanul tette, de azt állítja, hogy

el kell napolni a tárgyalást, le kell váltani a vádlót, bírákat, stb. 3. A retorika napjainkban (retorikai irányzatok) - 20. század: a retorikai kutatások a retorikának egy-egy részét ragadták ki, és azt állították középpontba. Így vizsgálták tehát: 1. A retorika mint jelentés - - I. R Richards foglalkozott vele a legbehatóbban (A retorika filozófiája) „A retorika a félreértésnek és ellenszereinke a tanulmányozása.” Szövegösszefüggés áll a kp-ban; múltbeli tapasztalataink határozzák meg reagálásunkat a bennünk ért hatásokra. A hatásokat a múltbeli tapasztalataink alapján szelektáljuk, osztályozzuk, míg végül eljutunk a jelentésükhöz. A szavak is hatások, jelentésüket múltbeli tapasztalataink és a jelen szituáció szabja meg. Mindenkinek mások a múltbeli tapasztalatai szavaknak nincs önálló jelentésük hogyan értik meg egymást az emberek? Az irodalmi kontextus alapján: az előtte és utána álló szó

határoza meg a szó jelentését ez a kollektív jelentése. A szavak valóságos dolgokra utalnak (referent), és bizonyos gondolatot ébresztenek az emberben (reference) Richards szt a h atások analizálása, feldolgozása leginkább a m etaforában ragadható meg metafora a nyelvi rsz szíve Metafora: tranzakció a gondolatok között, összehasonlítások útján halad előre a gondolkodás, ahogy a nyelv is metaforiukus jellegű. Roman Jakobson: nyelvi kommunikáció összetevői – feladó, címzett, ami kell nekik: üzenet, kontextus, kontaktus és kód. E tényezők mindegyike a nyelv más-más funkcióját határozza meg. Ezek a másodlagos funkciók: a) Emotív – feladó magatartása, érzelmei ← indulatszók b) Konatív – címzett felé irányul ← vocativus, imperativus (gyk: megszólítás és felszólítás) c) Referenciális – arra a harmadik személyre v dolgora irányul, akiről v amiről szó van d) Fatikus – létrehozza, meghosszabítja a

kommunikációt ← pl. ’Halló!’ ’Figyelsz?’ e) Metanyelvi – közlemény nyelvére irányul ← pl ’Érted, amit mondok?’ f) Poétikai – magára a közleményre irányul ← jelek érzékenységét fokozza, stb. 2. A retorika mint etikai érték - Filozófia és logika eszközeivel fel kell tárni az i gazságot, az emberi értékeket, és azokat a retorika eszközeivel kell közvetíteni és hirdetni. R.M Weaver: A retorika etikája c műve: 4 - Szónok csak becsületes ember lehet, legfőbb célja, ha az igazságot, méltányosságot és a jót feltárja. Retorikának a dialektikára kell épülnie, így alkalmas etikai értékek közvetítésére (eredetien a jó értékeket „Isten”-nek nevezi, a rosszakat pedig „Ördög”-nek) Retorika szerepe, hogy megszólítsa, figyelmeztesse az embert. Az érvek legalacsonyabb fajtája szte a körülményekből adódó, legmagasabb a meghatározásból adódó. 3. A retorika mint a motívumok, okok kutatásának

tudománya - Retorika arra is alkamas, h leleplezze azt, aki visszaél vele, aki félrevezeti és manipulálja a közönséget Főleg Amerikában használják, politikusokat buktatnak le vele.  A. Kenneth Burke: retorikaelméletének kp-ja a megnyilatkozások okainak, motívumainak kutatása Azonosulás: egyesítő erő, ami a retorika eszközeivel közelebb hozza egymáshoz az embereket, így segít elkerülni az elidegenedést Motívum: a végrehajtott cselekvés oka 4. A retorika mint az érvelés és megismerés tudománya - Retorika llényege az argumentáció, feladata az érvelés feltárása és alkalmazása S. Toulmin: bírálja a szillogizmuson alapuló formális logikát Érvelésmező: az a szövegösszefüggés, ami körbefogja a szóben forgó érvet, és megszabja hatékonyságát (). Meg kell állapítani, h az érvek függenek-e tőle vagy sem. Csak az ugyanahhoz az érvelésmezőhöz tartozó érveket lehet összehasonlítani Érvelés modellje: bizonyos

tételekből, adatokból indul ki ’minthogy’ kötőszóval indoklás ’ezért’ kötőszóval befejezett következtetés, állítás. Perelman: érvelést mindig a szónok intézi a hallgatósághoz, hogy az elfogadjon valamit. Érvelés feltételezi, hogy a szónok szándéka a meggyőzés, nem a kényszerítés, és hogy a közönség meg akarja hallgatni a szónokot. Az érvelés értéke a hallgatóság milyenségétől is függ az érvelésnek azon a felfogáson, hiten kell alapulnia, amit a hallgatóság magáénak vall Jól kell ismernie a hallgatóságot (mihez ragaszkodnak, mit tekintenek erős ill. gyenge érvnek) Szónok feladata, hogy időben és térben távol levő dolgokat jelen levőként fessen le ezért vannak szóképek meg gondolatalakzatok Közhelyek, általános érvek és a valóság viszonya: a) Összekapcsoló közhelyek: logikai érvek, ok-okozati és ellentéten alapuló érvek. b) Szétválasztó közhelyek: összeférhetetlenségeket szünteti

meg(?), segítségével kimutathatjuk arról, amit a hallgatóság eddig értéknek tartott, hogy csak látszat. (Ilyenkor fel kell vázolni az igazi érték fogalmát) 5. A retorika mint sítlus - Retorika feladata a stílus, az alakzatok és tropusok vizsgálata a mű-csoport retorikusai szt 5 - Strukturalista alapokon: a nyelvi normától eltérő nyelvi jellegzetességek az alakzatok. A jelentés (jelentő) síkján: hangalakzatok és mondatalakzatok A jelölet (jelentett) síkján: tropusok és gondolatalakzatok Négyféle eljárás valamelyikével lehet őket generálni: elvétel, hozzáadás, a kettő egyszerre és felcserélés H.F Plett: alkazatokat tárgyalja (rendszerük, pragmatikájuk és esztétikájuk szintjén), az elocutiot vizsgálja 6. A retorika mint műelemző módszer - - Írásművek szerkezetének, struktúrjának és jelentésének feltárása (és ez mitől retorika??? – a szerk) Elbeszélés nyelvezetének, funkcióinak, cselekményének,

szereplőinek vizsgálata Narratív elméletek, Bahtyin, miegymás 7. A retorika mint fogalmazástanítás - Írás művészetébe kívánnak bevezetni minket a szerzők, meg a szöveg felépítésének tanulmányozásába és a kifejezésmód tárgyalásába is 4. A retorika jelentősége Babits Irodalmi nevelés című esszéje alapján 574--583 • • • • • • • • • • • • • • Az irodalmi nevelés az emberi szellem minden nevelésének tengelye. Az ókorban a stilisztika és a retorika az utóbbi összefoglaló nevén létezett. Egy stúdium ez most is, ám két oldala van : gondolataink összegyűjtése és kifejezése. Egy oldalról gondolkodni, más oldalról beszélni tanít – a két legfontosabbra. Ezért volt az ókori szellemi nevelés fő tárgya a retorika. Gondolkodni és beszélni egy. Gondolkodás nélkül nem képzelhető beszéd nélkül és fordítva. „A gondolat hangtalan beszéd, a szó a megtestesült gondolat” Beszélni és

gondolkodni tehát egyszerre, folyamatosan és lassan tanul az ember. Az emberek azért beszélnek sokféleképpen, mert gondolkozásuk sem ugyanolyan. A beszéd először elárulja a gondolkodás gazdagsgát vagy szegénységét. A nyelvkincs egyúttal gondolatkincs. A görög nép sem tudott úgy gondolkozni mint a mai, mivel csak egy nyelvet ismert, így ma már meg kell ismerni az idegen nyelveket is. A stílus helyessége a gondolat helyessége. A beszéd elárulja gondolkodásunk elevenségét is. A stilisztika alapvető tudománya a művészetnek, alapvető tudománya az életnek. A stílus olyan eszköz, melyet lehetetlen nélkülözni. 5. A szónok tulajdonságai (jelleme és az érzelmek felkeltése) Zichy Antal: A szónoklatról című előadása alapján. 565--574 6 • • • • • • • • • • • • • • • • • A hatásvadász, csattanós mondatok senkit sem tesznek jó szónokká, ha közben a tartalmi kidolgozás hiányos. A szónoki beszéd

szégyene, amikor mások gondolatait fűzik csokorba és saját szellemi termékként, minden eredetiséget nélkülözve adják elő. Az öntelt, túlontúl magabiztos szónok legnyilvánvalóbb hibái testbeszédében rejlik, heves mozdulatai nem keltenek túl nagy bizalmat. Rossz szónoki magatartás  lenézni a közönséget  zsebre tett kézzel beszélni  flegmaságot sugározni  közismert tényeket újként kezelni Bölcs megítélés, ha úgy véli egy szónok semmit sem tud, az aki úgy véli, már mindent, az már jó nem lehet. Nem számít a szónoki hírnév, egy rossz beszéd elég annak lerombolásához. Az egyik legnagyobb szónoki erény a szerénység, ezt már Cicero is így vallotta. „Költőnek születni kell, szónokká lesz az ember.” – kitartó munka árán sem lehet mindenkiből Cicero. A valódi szónok nem feltétlenül veti be az ékesszólást és a rábeszélés tudományát, hiszen józan eszünkre, nem érzelmeinkre kíván hatni. A

magyar történelem egyik legnagyobb szónoka és államférfija Széchenyi István volt. Csupán feddhetetlen jó emberből válhat jó szónok, ebben különbözik és emelkedik ki a szónok minden egyéb művész közül. Egy szónok legnagyobb gyarlósága, ha bort iszik és vizet prédikál. Nagy szónokok Bossuet, Lonovics, Albach. A régiek szerint a szónokban egyesülnie kell minden tudománynak és művészetnek. A szónoknak mindenekfelett kell „bírnia” a nyelvet. Az ékesszólás 5 főpontja, melyet a szónoknak be kell tartania (Cicero nyomán)  Amiről beszélni akarsz, annak alapos ismerete  Célszerű felosztás  Érveidnek alkalmas szavakba öltöztetése  Az egésznek emlékben tartása  A beszédnek szép elmondása Legyünk szigorúak másokkal, ám legszigorúbbak önmagunkkal. 6. A szónok és a hallgatóság kapcsolata, a hallgatóság szerepe Ravasz László A beszéd mint műalkotás című esszéje alapján. 583--589 • • • • A

műalkotás kétoldalú fogalom : lehet tárgyi és alanyi értelemben venni. Lényeges vonása tehát a műalkotásnak a jelentés, az anyag, a műforma és az alakító erő, amely mindezeket úgy életegységgé teremti. o A jelentés lehet az emberi szellemnek bármily közvetlen megnyilatkozása, a jelentés megvalósítja a műalkotást. Az alkotó és a műértő a jelentésben találkoznak, mert mindketten közös örökségüket találják meg benne. E hatás elérésére a beszéd a legalkalmasabb. A műforma az a rend és szabály, amely szerint a z anyag a jelentést felveszi és magán átsugároztatja. A tehetség a szellemi erő és gyakorlati képesség, amely a műalkotást, ezt a lényegében lehetetlennek látszó vállalkozást, véghez tudja vinni. 7 • • • • Minden beszéd unigenitus, a művésznek egyszülött fia. A beszéd gyakorlati jellege erős. A többi művészeti ág akkor is megvan, ha nem nézik/hallgatják, azonban senki se beszél úgy,

hogy ne hallgassák, tehát a hallgatóságnak döntő szerepe van a beszédekben. o Másképp beszélünk 3, és 3 ezer emberhez; egy embernek csak akkor szónokolnánk, ha az életünk és a világunk sorsa az ő kezében volna. o A beszéd tehát nemcsak azzal születik, hogy elmondják, hanem azzal is, hogy hallgatják. o Nemcsak a szónok teszi a hallgatóságot, a hallgatóság is teszi a szónokot. o Nincs is addig szónoklat, amíg a hallgatósággal kapcsolatba nem lép. o Ugyanaz a beszéd meddő azokra nézve, akiket nem érintett meg, és lelki megtermékenyülés azoknak, akiket megérintett. o A beszédnek célja van : rá akarja bírni a hallgatóságot egy belső vagy külső tettre, a művészet prófétai magatartása jelenik így meg, mely más művészetben ritka. o A szónoklatnál döntő tényező, hogy lelket alakítson, azaz tényleges hiányt tényleges javakkal pótoljon A beszéd logikai dráma, minden műalkotás velejében ellentét feszül, s ennek

győzedelmes feloldása a művészi siker. 7. A retorikai szituáció: az ügy milyensége - Retorikai szituáció: ami valamilyen üggyel kapcsolatban megszólalásra késztet Ettől függ az ügy milyensége, ettől pedig a szónoki megnyilatkozás fajtája, attól meg a beszéd részei A retorikai szituáció - - Már az ókorban is foglalkoztak vele: Arisztotelész pl. épp a szituációk különbözősége miatt különítette el egymástól a három beszédfajtát Illőség is a ret.szit fontosságát bizonyítja (ókoriaknál már) az illőség/tárgyszerűség elve is: belső – esztétikai, stílusbeli és külső – személyi és tárgyi illőség Sokszor egyének, pártok, államok érdeke játszott (játszik) közre retorikai megnyilatkozások létrejöttében (kényszer vagy érdek). Quintilianus pl a retszituban a kényszert is valóságos elemnek tartja Magyar retorikában nem szerepel a r et.szit szakkifejezés, v mást értenek rajta Pl Gáspári László:

Retorika: nála a ret.szit tkp a kommunikációs modell (feladóból, üzenetből és címzettből áll), ami Arisztotelésznél meg a beszéd összetevőit jelentette A ret.szit jelentésében fontosak: a) Ret. megnyilatkozás válasz egy szituációra b) Beszéd retorikai jelentőségét a szituációtól kapja c) A ret.szitu a retmegnyilatkozás szükséges feltétele d) Több ret.szitu létrejöhet anélkül, h retmegnyilatozást hozna létre (?) e) Szitu akkor retorikai, ha megnyilatkozásra szólít fel, és ez megváltoztatja a szitut f) Megnyilatkozás retorikai, ha egy szitura adott válaszként funkcionál g) Végül a szitu ellenőrzi a ret.választ olyan értelemben, ah a kérdés ellenőrzi a választ és a probléma megoldását (??) Minden ret.szitunak 3 eleme van: o Szükség – tökéletlenség, amelyet sürgősen meg kell szüntetni 8 o Hallgatóság – amelyet döntésre/cselekvésre kell kényszeríteni; érdekeltek az adott kérdésben o Kényszer – a

szónokot arra indítja, h hasson a hallgatóságra Az ügy milyensége - - - A ret. szitu hozza létre; az ügy szolgál anyagul a szónok számára Anyag a beszéd indítóoka. Sztoikusok szt: hypothesis, ha meghatározzák események, hely, idő; thesis, ha nincs meghatározva ilyesmik által Herenniusnak ajánlott rétorika szt.: négyféle ügy: o Tisztességes o Becstelen (Hermagorasz szt is ez a 4 van, csak becstelen helyett paradoxot említ) o Kétes o Érdektelen Cicero szt. 5: tisztességes, csodálatra méltó, jelentéktelen, kétes, homályos Quintilianus ehhez az öthöz teszi hozzá a rút fajtáját Tisztességes ügy: legkönnyebb képsviselni, mert megfelel mki jogi és etikai értékítéletének. Dialektikus elem háttérbe szorul, nem kell meggyőzni Kétes ügy: vagy a szereplő személy v a dolog tisztességtelen, problémát okoz a jog- és igazságérzéknek Paradox/ admirabile ügy = csodálatra méltó, sokkolja a publikum jogérzékét (csodálkoznak, h

lehet ilyesmit állítani). (Ezt mondják még becstelennek meg rútnak) Tisztességes dolgot támadnak v becstelent védelmeznek. Ezt jó nehéz képviselni Érdektelen/jelentéktelen ügy: a p ublikum igazságérzete, értékítélete érdektelennek ítéli. (A könyv szt pl a szegényemberek perei azon, h ki lopta el kinek a kabátját) Képviselete sem erkölcsileg, sem anyagilag nem hasznos. Homályos ügy: bonyolult, megértése problémát okoz a publikumnak. Képviselete nehéz, mert csak szakemberek értik, de tömegekkel kell elfogadtatni. Ezzel együtt izgalmas kihívás is lehet egy szónoknak. Alapvető fontosságú tehát az ügy „tisztességi foka”, etikai jellege, mert kihat a képviselhetőségre, a beszéd szerkezetére és érvelési rendszerére, hangnemére A magyar retorikák mégis alig említik meg 8. A szónoki beszéd fajai és jellemzői (Kossuth, Déry, Kölcsey kijelölt beszédeinek alapján). 43--45 • • Az Arisztotelész előtti rétorok

többféle beszédfajtát ismertek. o Iszokratész például 4 beszédfajtáról szól : törvényszéki, tanácsadó, dicsérő és feddő. o Anaximénész megkülönbözteti a törvényszéki és tanácsadó beszédet, s ezek 7 alfaját különíti el : a rábeszélő, lebeszélő, dicsérő, feddő, vádoló, védő, oknyomozó beszéd Arisztotelész mindenféle szónoki megnyilatkozást logikai alapon 3 beszédfajtába sorolt és mivel felosztása tudományos alapokon nyugszik és a későbbi korok is egy az egyben átvették, ez a mérvadó. o A retorikának 3 válfaja van, mivel a hallgatóság is háromféle. 9 • o A beszéd három dologból áll üssze : a beszélőből, amiről beszél, és akihez beszél. o A beszéd célja a hallgatóra irányul, aki szükségszerűen közönség vagy ítélő. o Szükségszerűen három alfaja van a retorikai beszédnek :  Tanácsadó – lehet rábeszélés vagy lebeszélés  Törvényszéki – lehet vádbeszéd vagy

védőbeszéd  Bemutató – tárgya lehet dicséret vagy feddés o Minden beszédfajtának megvan a sajátos ideje : a tanácsadóé a jövő a törvényszékié a múlt, a bemutatóé pedig a jelen. o Mindegyiknek külön sajátos célja van : a tanácsadó célja a hasznos vagy a káros, a törvényszékié a jogos vagy a jogtalan, a bemutatóé a szép és a rút, a jó és a rosz. 200 évvel később Quintilianus is részletesen foglalkozik a kérdéssel. o Ő abból indul ki, hogy vita tárgya, hogy három beszédfajta van-e vagy több. o Arisztotelész óta a legtöbben egyetértettek a három beszédfajtával, ám voltak akik ezt kétségbe vonták. o Quintilianus épp oly nagyra tartja a hallgatóság szerepét a beszéd szempontjából, mint Ariszotelész o Q. szerint a bemutató beszédnek a görögben két elnevezése van, az egyik az enkómiasztikon (dicsőítő beszéd), a másikat pedig epideiktikon (alkalmi vagy ünnepi beszéd), s a panegirikkus is ebbe a

beszédfajtába tartoik. o A törvényszéki beszédnek a mai napig több vállfaja van. o Mindegyik beszédfajtának van közéleti (in negotiis) és magánéleti (in ostentatione) változata. o „A szónoki beszéd többi fajtája mind e három valamelyikéhez tartozik, s nincs köztük egyetlenegy sem, amelyben valamit ne dicsérnének vagy feddenének, javasolnának vagy elleneznének, valami mellett ne kardoskodnának, vagy megakadályozására ne törekednének.” Quintilianus 9. A szónoki beszéd fajai Magyarországon - Arisztotelész által meghatározott 3 beszédtípussal (tanácsadó, bemutato, törvényszéki) szemben a régi magyar ret.-ák négyféle típust tárgyaltak: egyházi, politikai, törvényszéki, akadémiai(alkalmi) szónoklat EGYHÁZI SZÓNOKLAT TÖRTÉNETE: -rendszerint templomi szónoklatok, cél: a hívek vallásosságának emelése -2 fajta: homília: Szentírás egy részének, a textusnak szónoki magyarázata sermo: szabadon választott

tárgyról szóló tételes beszéd -homiletika: az egyh.-i beszéd elméletével foglalkozó tudomány -egyházi beszéd szerkezete: -1. jelmondat (sententia, sacra, textus): az evangéliumból vett idézet -2. alaptétel: a beszéd tárgyát jelöli (term A jelmondathoz alkalmazkodik) -3. tételosztó: a b tárgyát osztja részekre -4. kifejtésérvek alkalmazása -5. zárszó: erény jutalma vagy a bűn büntetése (ezzel ijesztgeti a jónépet) -korszakai: 10 1.hittérítés kora (896-1116): -kereszténység felvételével kezdődik -első hittérítők idegenek voltak eleinte tolmácsolni kellett (LATIN) -közöttük volt Szent Gellért -kora középkorban a papok feladata: oklevélírás és prédikáció -magyar nyelvű prédikáció bizonyítéka: Halotti Beszéd és Könyörgés (Pray-kódex) a könyvben ret.-i szempontú tördelésben tehát szerkesztett beszéd (monitioimádkozásra való felhívás is szoros egységet alkot a beszéddel) -latin eredetik irodalmi

szintű fordítása tanult emberek, retorikát is oktatták -személyes jellegű beszédek is fennmaradtak: Assisi Szent Ferenc beszéde a gubbiói farkashoz (Jókai-kódex) – ez is idézva van 2. hitfenntartás kora (1116-1526): -kiemelkedő: Temesvári Pelbárt, Laskai Ozsvát (ferncesek) -Pelbárt: 2 nagy beszédgyűjtemény (Stellárium, Pomerium) Európa-szerte használt, példái nagyon jók (valójában csak vázlatok, latinul, de hamar lefordították) 3. hitviták kora (1526-1790): -protestantizmus lendíti fel -mindig magyar nyelvűek -korszakai: 1557-1649-az evangélium szakaszos magyarázatának kora (Meliusz Péter, Bornemissza Péter, Szenci Molnár Albert stb.) 1649-1716- szabadon választott alapigék kora (Kereszturi Pál, Madgyesi Pál stb.) - 17. sz : „a magyar bíboros Cicero” -Pázmány Péter kiadta szentbeszédeit és vitairatait a protestánsok ellen prédikációi retorikai remekművek (tk-ban beszéd önmagunk megismeréséről) - Medgyesi Pál:1.

magyar nyelvű egyfázi retorika - 18.sz: irodalmi nyelv hanyatlásával a prédikáció is lehanyatlott(← habsburgok) 4. nemzeti újjáébredés kora (1790-1896): - pol.i élet és nyelv emelkedése egyházi szónoklat fejlőése - megszilárdul a magyar nyelvű homiletikai irodalom (több mű jelenik meg ilyen és hasonló címmel) - jelentősek a korban: Haynald Lajos, Schlauch Lőrinc, Nagy Péter (erdélyi ref. bíboros) 5.nagy egyházi szónoklatok (1896-1948): - jelentős katolikusok: Prohászka Ottokár, Tóth Tihamér, Mindszenty József - evangélikus: Raffay Sándor - református: Ravasz László - Prohászka: hihetetlenül hatásos szónok A harmóniát a hit nyújtja Stílusára jellemzó a paradoxonok és ellentétek halmozása, párhuzamos szerkesztés (pl:legyen az férfi, legyen az nő, legyen az ifjú, legyen az leány) Katolikusokra jell. az érzelmi ráhatás - Ravasz: 20. sz egyik legkiválóbb szónoka Szilárd logika, világos előadásmős, moder, igényes

magyar nyelv, szemléletesség, mozgalmasság, érzelmek. 11 6. egyház elnyomásának kora (1948-1989): - üldöztetés, egyházi élet visszaszorul - Jelenits István (piarista): minden beszédéban új szempont, elmélkedésre ösztönöz Legnagyobb hatású szónok: Jézus „legyen a ti beszédetek: igen-igen, nem-nem!” 7. demokrácia kora (1989) - szabadságot biztosít az egyházi szónoklatnak - média nyújtotta lehetőségek A POLITIKAI SZÓNOKLAT TÖRTÉNETE: -idetartoznak: parlamenti beszédek, megyei és városi képviselő-testületi b., egyesületek gyűlésein elhangzó, választási beszédek - korszakai: 1. Mátyás uralkodásának kezdetéig -főemberek, bárók, nemesek gyűlésén - minden bizonnyal magyarul 2. Mátyástól a szatmári békéig (1711) - 1. fentmaradt ol-i beszéd: Szilágyi Mihály beszéde (Mátyás királlyá választása érdekében) - Verbőczy istván, Esterházy Miklós és Pál, Wesselényi Ferenc - Pázmány Péter, II. Rákóczi

Ferenc 3. 1711-1830 (MTA megnyitásáig) - kibontakozását gátolta a cenzúra, és az, hogy a kirány nem hívta össze az országgyűlést( 1812-1825) - nagyrészt latin nyelvű szónoklatok (Széchenyiig- 1830-ban már magyar is) - ret. került a művelődés kp-jába - reformkor hajnalának legjelentősebb szónoka: Felsőbüki Nagy Pál (az elnyomott magyar nép szószólója) 4. 1830-1861 - művészi rangra emelkedik a magyar pol.-i szónoklat - Széchenyi, Deák, Szemere Bertalan, Jókai - Legnagyobb magyar pol.-i szónok: Kossuth Lajos Jobban tudott támadni, mint védekezni (ellenzéki) Lenyűgözte a hallgatóit (érzelmek) Tk-ban szerepelnek a beszédei (angol tk-bn is!) - Reformkori szónoklatok történelemmé váltak - Különböző személyiségű emberek nagyon eltérő stílusban (pl.: Széchenyi rögtönzött, Wesselényi mennydörgött) - Pol-i szónoklás tk-e megjelenik: Szeberényi Lajos (tőle ered a beszédfajták felosztása) 5. 1861( alkotmány

helyreállításától)-1948 (önálló államiságunk eltörléséig) -újak + Deák – első felirati beszéde!( megváltoztatta az ogy. Véleményét) - 19.sz vége: Tisza Kálmán - 20. sz eleje: Apponyi Albert, Tisza István, Klebelsberg Kuno (+ az egyháziak) 12 6. - kommunista fennhatóság alatt (1948-1989) retorika „elölése”, tantervből is törölték agitáció, propaganda eszköze lesz beszédeket kp.-i direktívák szt készítették Kádár 7. napjaink (1989) - korszak kezdete: Orbán Viktor Nagy Imre temetésén mondott, bátor beszéde (1989. jún 16.) - Orbán Viktor: korunk egyik legképzetteb és legnagyobb hatású szónoka← beszédeiből meggyőzés és őszinteség árad Ret.i hagyományt jól ötvözi a modern igényekkel - médiaretorika - korszakunk beszédei még nincsenek elemezve AKADÉMIAI ÉS EGYÉB ALKALMI SZÓNOKLAT TÖRTÉNETE - célja: tárgy szt. változik - idetartozik: szorosan vett alkalmi beszédek: megnyitó, üdvözlő, pohár

köszöntő stb. emlékbeszédek tanító beszédek (erkölcsi) - nálunk hagyománya van: emlékbeszéd, halotti búcsúztató - emlékbeszéd: a világi jellegű gyászbeszéd műfaja MTA-tól Egyesíti a halotti búcsuztatót és tudós pályaképet Pl: Kölcsey: Kazinczy és Berzsenyi felett Gyulai Pál: Arany ravatalánál - halotti búcsúztató: friss gyász jellemzi (míg az emlékbeszédet a megnyugvás) rövidek A TÖRVÉNYSZÉKI BESZÉD TÖRTÉNETE: - bíróság, törvényszék előtt - cél: a bírákat az ítélet meghozatalánál vmilyen irányba befolyásolni - 2 fajta ügy: bűnügy vagy polgári ügy - bűnügy: védő- és vádbeszédek (vádlott, vádló) - polgári ügy: felperes, alperes - tájékoztató beszéd: ez az elnök összefoglalása, ítélethirdetése - törvényszéki szónok szűk körben mozog, kötik a tv.-ek - vitás kérdések tisztázása, bíráskodás egyidős lehet az emebriséggel - jogi nyelv eleinte latin - legjelentősebb képviselői:

Kossuth, Deák, Eötvös Károly (tiszaeszlári per) - perbeszéd: Vád (ügyész)- és védőbeszéd (védő), mindig szóban hangzik el, nyilvánosság előtt részei: 1. bevezetés 2 tényállás előadása 3 bizonyítékok mérlegelése 4 jellemzés 5. jogi minősítés 6 büntetés kiszabása 7 befejezés bizonyítékokat gondoasan kell mérlegelni, legnyomósabb a végére válaszolni lehet a vád- és védőbeszédre: replika 13 - replika/éles vita: 1.tétel ismertetése 2tévesség megnevezése 3helyreigazítás - védőbeszéd típusai: o 1.ellentétben a vádb-el o 2.kiegészíti o 3. csatlakozik a vádb-hez - gesztusok fontosak:mell- és vállmagasságban, könyököt eltávolítva a törzstől 10. Az érv fogalma Az érvek lehetséges osztályozásai • Az érv a vita során használt kijelentés; bizonyíték vagy cáfolat. Ebből következik a vitatott állítás, illetve ez az, amivel egy adott állítás összeférhetetlen. A klasszikus retorika a különböző

típusú érveket rendszerbe foglalta (argumentum). • Az érv az ügy (causa) adottságaiból ésszerűen következő gondolat. Szokták formális szempontok alapján (ratiocinacio) és tartalmi szempontok alapján csoportosítani. • Fajtái: o argumentum ad crumenam - Az erszényre, azaz az anyagi lehetőségekre hivatkozó érvelés o argumentum ad hominem - Az emberre utaló érv: az érvelés nem a tárgy lényegére épít, hanem a vitapartner személyét, tulajdonságait, esetleg személyes érdekeit veszi tekintetbe. o argumentum ad oculos - Szemmel látható, nyilvánvaló bizonyíték. Pl: o argumentum ad personam - Személyre szabott érv. o argumentum ad rem - A tárgyra, az ügy körülményeire, tényeire épülő érvelés. o argumentum ad verecundiam - A lelkiismeretességre, tisztességre hivatkozó érvelés o argumentum ad veritatem - Az igazságra támaszkodó érvelés. o argumentum a fortiori - Valamely ügyben már elfogadott, nyomatékos érvre támaszkodó

indok. o argumentum a silencio - Elhallgatást alkalmazó érvelés. o argumentum baculinum - Botra támaszkodó érv, azaz erőszak alkalmazása meggyőzés helyett. o argumentum in contrario - Az ellenkező állítás képtelenségének bemutatásán alapuló bizonyítás. 11. A külső érvek - érveket felsozthatjuk belső (logikai, etikai, érzelmi) és külső érvekre külső érvek: Szónoklaton kívüli, független érvek, melyeket a szónok felhasznál. Ezek lehetnek:1. tekintély 2. tanúságtétel 3.statisztikák 4. maximák 5. törvények 6. precedens 14 1.tekintélyből vett: - tudományos érdeklődés+ demokrácia tekintély csökkent - R.Cialdini: A befolyásolás lélektana – tekintély hatalmáról szól - Tekintéllyel vissza lehet élni 2. tanúságtételből vett: - tanúságtételt alá kell támasztani szakértők, szakirodalom használata - ajánlólevél - hirdetés - véleménynyilvánítás - közvéleménykutatás - bestseller lista - nézettség

szám - ezek a döntést befolyásolják - híres emberek hatása bizonyos körülmények között - ez könnyen cáfolható 3. statisztikából vett: - rábeszélő erejűek - könnyen vissza lehet élni velük - ha jól vannak elkészítve, megtámogatják a véleményt - nem mindig jó következtetést vonunk le - meg kell nézni, mi a forrás, kétségtelen- e a forrás, mintavétel reprezentatív-e, nem rendelkezik-e más forrás védett adataival! - Össze kell vetni más forrással is - Forrás: számok interjúkon alapulnak Kérdés megszövegezése befolyásolhatja a választ Feltételezzük, hogy a kérdezettek igaz választ adnak (pedig nem mindig) 4. maximákból vett: - maxima= gnóma szentencia (bölcs mondások, szállóigék, közmondok, híres mondások) - etikai erejük van - közvetlen, családi hangulatot árasztanak 5. törvényekből vett: - dokumentumok, szerződések, végrendeletek, bizonyítványok, emberi és isteni tv.-ek - nem érvényes, ha: nincsenek

tanúk, hiteltelenek, későbbi dokumentumok érvénytelenítik őket 6.precedensből vett: - példa jogi fajtája - régi ügyre hivatkozik 12. Az érvelés segédeszközei (az anyaggyűjtés konkrét eszközei és módszerei) (Grétsy: A szónoki invenció összetevői) - Anyaggyűjtés munkája során mindenképp a cédulázás módszerét érdemes használni Honnan, miből gyűjtsünk anyagot: 1. Általános tájékozódásra szolgáló munkák: - Lexikonok, enciklopédiák, kézikönyvek, Ki kicsodák, tankönyvek 2. Szakmunkák, szakami kiadványok: 15 - - Szakkönyvek, monográfiák; tanulmánykötetek; emlékkönyvek, tiszteleti kötetek; bibliográfiák, repertóriumok, adattárak, mutatók, címjegyzékek, rendelet- es törvénytárak 3. Folyóiratok, időszaki kiadványok, heti- és napilapok Szakmai folyóiratok; szakmai, egyúttal ismeretterjesztő folyóiratok, hetilapok; egyéb napi- és hetilapok 4. Szótárak Értelmező szótárak; egyéb egynyelvű szótárak;

többnyelvű szótárak 5. Nem szakmai kiadványok Szépirodalmi, művészeti kiadványok; gyűjteményes kiadványok (útikönyvek, szólások, közmondások gyűjteményes könyvei, szójátéktár, stb.) 6. Egyéb, nem nyomtatott források Kéz- ill. gépiratos jelentések, jegyzőkönyvek, levelek, okiratok, médiában hallott információk (fel kell tüntetni a pontos lelőhelyüket, elhangzásuk időpontját, körülményeit!) + internet Mit gyűjtsünk: 1. Tényeket és adatokat 2. Példákat, történeteket, anekdotákat (Arisztotelész elkülönítette a valós példát szolgáltató történetet a kitalált eseményen alapulótól. Ez utóbbi nak két fajtáját különböztette meg: parabola és mese /előbbi olyan, mint a példázat, utóbb, mint a Phaedrus-mesék/) 3. Személyes emlékeket, élményeket (hatásos, ha saját elményeinkről beszélünk) 4. Definíciókat, meghatározásokat (értelmező szótárból kimásolva pl) 5. Közmondásokat, szállóigéket

(hatásos és hasznos) 6. Hivatkozásokat (szaktekintélyekre, stb) 7. Idézeteket (lírai idézetek széppé, hatásossá teszik a beszédet) 8. Szónoki eszközöket, alakzatokat Csak mérsékelten, és kb a következőket alkalmazzuk: - Ismétlések: írásban pongyola, szóban kifejező, nyomatékosító - Párhuzamok, ellentétek - Fokozás: nyomatékosít ez is - Szónoki kérdések: mint a költői, ez sem kíván választ - Látszólagos mellőzés („Nem fogok önöknek az ország gazdasági állapotáról beszélni. Nem akarják hallani, hogy hány milliárdos a költségvetési deficit, hogy a képviselők túlfizetettek. És tudom, hogy nem akarnak hallani a sikkasztásokról, kenőpénzekről sem.” – ez általam kreált példa volt, remélem, tetszik) - Visszavonás (Grétsy pl-ja: „Az imént azt mondtam, ez a helyzet, amelybe kerültünk, hanyagságunk következmeéye. Nem volt igazam Nem hanyagság volt – hanem sokkal több annál”) - Saját érdemeink

kicsinyítése, és a hallgatóság dicsérete: azért, h elnyerjük a jóindulatukat 13. Az invenció I: Az alapvető gondolkodási műveletek, az indukció és a dedukció - következtetés: meglévő ismeretekből új ismereteket alkotunk következtetés 2 útja: Indukció, dedukció 1. indukció: a tapasztalatokból, adatokból vonja le a tanulságot; egyesből következtet az általánsra 16 - 2: dedukció: elvekből, ált. érvényű igazságokból deríti ki az egyes adatokat INDUKCIÓ: - indukció a logikában: farkasnak, macskának erős a foga a ragadozóknak erős a foga - sok apró megfigyelésből vonja le a végkövetkeztetést - lényeges, hogy sok tényből induljunk ki, persze nem kell mindent megvizsgálni - vizsgálatának módszere 2 eszközön múlik: analógia különbségtétel - analógia: hasonlóság vagy megegyezés módszere (hasonlóság meglétét mutatjuk ki) könnyen cáfolható szerkezete: x dolog y dolog premissza: premissza: rendelkezik t1

tulajdonsággal rendelkezik t1 tulajdonsággal premissza konklúzió rendelkezik t2 tulajdonsággal rendelkezik t2 tulajdonsággal - Tehát azt feltételezzük, hogy haamennyiben 2 dolog egy szempontból hasonlít egymásra, akkor hasonlítani fognak egy másik szempontból is. különbözöség: meg kell találnunk, miben más a 2 fogalom (könyebben megragadhatjuk az ok-okozati összefüggést) Egy feltételezett analógia tagadásának feltételezése. Pl: Egyetemi hallgató problémája adódik az intézmény szabályzatával. Saját helyzetét latolgatva hasonló és különböző eseteket keres. „ A dékán eddig még a nem különösebben eredményes diákok számára is engedélyezte egyszer, hogy negyedszerre is felvehessenek egy vizsgát, ha háromszor megbuktak.” Én már háromszor buktam, mot mennék negyedszer, de eddigi tanulmányaim során jól teljesítettem. A dékán nekem is engedélyezni fogja, hogy ismét levizsgázzak. Analógia kézenfekvő, a

különbözőség tovább erősíti a konklúzió valószínűségét. - a következtetések csak valószínűek - matematikailag határozható meg: kedvező esetek száma/ összes eset száma - valószínűség érzékelése a heurisztika alapján történik - heurisztika= minden oylan szabály, következtetés, érzékelés, elv, amely bizonyos fajta szituációban érvényes, de nem mindig - induktív érvelés elfogadhatóságának ellenőrzése: M-E-I módszerrel 1. Megfelelőek- e a bizonyítékok a konklúzió bizonyításához? 2. Elegendőek-e, hogy garantáljuk a konklúzió elfogadását? 3. Igazak-e? DEDUKCIÓ: - alakja a szillogizmus - alapját kétségbe nem vonható elvek és tételek képezik. - Bizonyító erejét onnan kapja, hogy ami igaz a nemről, az igaz a fajra is, és ami igaz az egészről az igaz a részekre is. ( nem-genus faj-species) - Szillogizmus: olyan szerekezet, amely 3 állításból áll 2 előzmény – premissza: bizonyítékot tartalmazó

állítás, kijelentés 1 végkövetkeztetés – konklúzió : bizonyítandó tényt tartalmazza + jelölőik, melyek a konklúziót bevezetik: így, tehát, ebből köv. 17 - - alapesete: Minden ember halandó. –nagyobb premissza, főtétel Szókratész ember. - kisebb premissza, altétel Sz. halandó - konklúzió a-b c-a c-b akkor jó az érvelés, ha a-c nem-faj viszonyban áll. Amit a genusról mondunk ésrvényes a speciesre is szillogizmus struktúrái: 1. enthüméma: rövidített formája 2. epikheiréma: kibővített formája 3. poliszillogizmus: szillogizmuslánc 4. dilemma: kettős alakja 1:Enthüméma: csonka szillogizmus ha a szillogizmus egyik elemét elhagyjuk a szónok nem mond ki mindent a hallgatóságot bevonja a gondolkodásba kihagyott rész: implikativa olyan szill., melynek főtétele nem bizos, hogy igaz, csak valószínű pl.: Minden athéni szeret érvelni Szókratész athéni. Sz. szeret érvelni 2:Epikheiréma: a)szill. tételeit kicifrázza,

kibővíti b) ötlépcsős érvelés tétel- indoklás- indoklás bizonyítása- díszítés- összegzés 3:Poliszilogizmus: láncokoskodás A következtetés a következő következtetés főtétele lesz. A legvégső következményt kapcsoljuk össze a kiindulást adó főtétellel. 4:Dilemma: kettős szill. A főtétel vagylagosan kettős. Mindkét tagjához más-más altételt fűzünk.De a zárótétel uaz Lesz Pl: ostromlott városban jeladás egy ablakól Vagy ellenség vagy honfitárs Kötelességem megfogni csak áruló lehet Mindenképpen el kell fogni. - dedukció akkor helyes, ha a főtétel kétségkívül általános igazságot fejez ki. Ha a főtétel magában foglalja az altételt Ha helyesen vonjuk le a következtetést - ellenőrzés: Venn-diagrammal szerintem ezek a legfontosabb dolgok innen 14. Az invenció II: Az enthüméma A szillogizmus kibővített formái - Arisztotelész: ret.-án belüli bizonyítékok 3 helyen: 1. szónok jellemében 2. a hallgatóságra

tett hatásban 18 3. beszédben - bizonyítás fajtái: indukció, dedukció ezek logikai műveletek, melyeket a ret. is használ, és a valószínűségre alapulnak - szillogizmus struktúrái: 1. enthüméma: rövidített formája 2. epikheiréma: kibővített formája 3. poliszillogizmus: szillogizmuslánc 4. dilemma: kettős alakja 1:Enthüméma: csonka szillogizmus ha a szillogizmus egyik elemét elhagyjuk a szónok nem mond ki mindent a hallgatóságot bevonja a gondolkodásba kihagyott rész: implikativa olyan szill., melynek főtétele nem bizos, hogy igaz, csak valószínű pl.: Minden athéni szeret érvelni Szókratész athéni. Sz. szeret érvelni Ariszt.: példa(bár az indukció része) visszavezethető az enthümémára Ma a példa megfelel az analógiás érvelésnek egy vagy több példából általános érvényű kijelentést vonunk le. Enthüméma és a toposzok: 2 éle toposz(érvforrás) –általános (lehetséges, lehetetlen, megtörténtnem megtörtént,

nagyság-kicsinység) - különöset (tanácsadó beszéd forrásai:boldogság, hasznos, jó) Gnómára is alapulhat enthüméma Bizonyító enthüméma nem vitatható premisszákra épül Cáfoló enthümémapremisszája vita tárgyát képezi Shakespeare: Julius Caesar (Antonius beszédében sok enthüméma) 2:Epikheiréma: a)szill. tételeit kicifrázza, kibővíti b) ötlépcsős érvelés (pl: Ulixeses) tétel- indoklás- indoklás bizonyítása- díszítés- összegzés 3:Poliszilogizmus: láncokoskodás A következtetés a következő következtetés főtétele lesz. A legvégső következményt kapcsoljuk össze a kiindulást adó főtétellel. 4:Dilemma: kettős szill. A főtétel vagylagosan kettős. Mindkét tagjához más-más altételt fűzünk.De a zárótétel uaz Lesz 19 15. Az invenció III: Az érvforrások: a definíció (a genus, a felosztás, az osztályozás), logikai és retorikai megoldások - érveket 4 nagy csoportból meríthetjük (locus): 1.

definíció 2. összehasonlítás 3. viszony (ok-okozati) 4. körülmények DEFINÍCIÓ: - meghatározás – világossá kell tenni azt, amiről beszélünk - jó szónok jól tud meghatározni - szükséges, mert az embereknek más a háttértudásuk másra gondolhatnak - vitákban, tudományos vitákban, jogi perekben fontos - logikai meghatározás: - genus: nem amibe besorolom - species: faj amit besorolok - differentia specifica: megkülönböztető jegyek pl: Ünő(species): fiatal (megkülönböztető jegy) tehén (genus). - - A fogalmat úgy határozzuk meg, hogy megadjuk a fölötte álló nemet, és az ugyanabba a nembe tartozó többi fajtól való megkülönböztető jegyet. Jelentéstanban: a fogalmikört jelentésmezőnek nevezzük Nemfogalom: hiperonima (=fölérendelt fogalom) Fajfogalom: hiponima (=alárendelt fogalom) Egymás mellé rendelt fajfoalom: kohiponima pl: szófajokat feloszthatjuk: ige, névszó, igenév, határozószó, viszonyszó, mondatszó igéket

stb. besorolhatjuk a szófajok közé a retorika felosztásra, osztályozásra épült szöveg felosztás: nagyobb egységnek bizonyos szempont szerint kisebb egységekbe való osztása osztályozás: különböző tulajdonságok halmazának egymástól elkülönülő egységekbe való csoportosítása kettős osztás: tud.-nál gyakori; politikában a manipuláció eszköze - retorikában: - szabadabb, teljesebb meghatározás - 1: rámutató/osztenzív - 2: genusszal történő - 3: értelmező szerkesztéses - 4: körülírás - negatív meghatározás:úgy határozza meg, hogy vmi nem az (logikailag kerülni kell, de ret.-ilag jó - ret.-i megoldás (példák): 20 - ember: por es homou vogymuk kopjafa: emlékmű, mely elválasztja az élőket a holtaktól 16. Az invenció IV: Az érvforrások: az összehasonlítás, logikai és retorikai megoldások ÖSSZEHASONLÍTÁS: - természetes folyamat - mindennapi életben is gyakran alkalmazzuk - alapja: o hasonlóság (miben

hasonlít) o szembeállítás (miben különbözik) o fokozatok (mivel több vagy kevesebb) - Hasonlóság: Csak az egy genusba tartozó dolgokat lehet összehasonlítani Van egy ki nem mondott része (alapja) tertium comparationis Ret.-ban 2 fajtája: példa: dolgok hasonlóságából indulok ki Analógia: különböző dolgok hasonlóságából érvel példa az analógiára : Isten és az emebr viszonya olyan, mint a felnőtté és a gyereké A(isten):B(ember) = C(felnőtt):D(gyerek) TÉMA PHOROSZ(megvilágítás) pl: Meneius Agrippa :plebs- végtagok senatus- gyomor kétféle mód: leírom x-t, majd y-t, végül összehasonlítom vagy szempontok szerint haladva hasonlítom össze x-t és y-t 17. Az invenció V Az érvforrások: a viszonyok, logikai és retorikai megoldások VISZONY: - viszony lehet: ok-okozati ellentétes ellentmondásos - 1. ok-okozati: - Babits nagyon fontos megokolni a dolgokat - Logikailag: - ok: török jövevényszó, jelentése: értelem, innen jön az oko,

oktalan szavunk - causa: effectus(hatás) - ok: általában véve ami által valami ered, létezik vagy történik okozat: eredmény, az okból ered - John Stuart Mill: Egyezések módszere: több különböző előzménynek uaz. az eredménye, és ha az előzmények valamiben megegyeznek, az az ok 21 - Különbözőségek módszere: ha egy előzménnyel együttjár egy következmény, egy másik előzmény után elmarad a következmény, és ez a 2 előzmény mindenben egyenlő egyetlen mozzanat kivételével, akkor ez a mozzanat az ok Maradékok módszere: ha egy előzmény minden mozzanatátoksági kapcsolatba hozzul a következmény minden mozzanatával, kivéve az előzmény és a következmény egyegy mozzanatát ez lesz az oksági viszony Fokozás módszere: ha az előzmény egy mozzanatának fokozásával együtt fokozódik a következmény egy mozzanata mozzanatok közötti ok-okozati kapcs. - szükséges és elégséges feltétel (conditio sine qua non) - közvetlen

ok időben és térben érintkezik az okozattal pl: felemelik a gáz árát drágul a szállítás drágul a kenyér ez a LÁNC - okozatnak több oka is lehet, a fő okot kell megkeresni - Retorikailag: - ok-okozati elemzés célja: tájékoztatás(pl.:orvosnál) vagy meggyőzés - stratégia: o okból indulhatunk ki az okozat felé o minden okot felsorolunk-e vagy csak a főokot o ágrajz o nem szabad elhallgatni az ellentétes okokat praesumptio - hibák: o 2 vagy több esemény együttes megjelenése még nem biztos, hogy ok-okozati viszony o egymásutániság időben még nem biztos, h o-o. viszony o a nem-ok oknak minősítése o tekintélyelven felállított ok-okozati viszony –bűnbak súlyos manipuláláés eszköze o hiányzik a kapcs. az ok-okozati láncból o kerülni kell a semmitmondást (tautológia) o demagógia - ötvöződhet elbeszéléssel az ok-okozati elemzés (példák): o Halotti Beszéd o Orbán beszéde - Szövegértelmezésben fontos az ok-okozati viszony

megkeresése -2. ellentét: Egymást kizáró dolgok egy genuson belül érvényesülnek - ha az egyik hamis, a másik nem biztos, hogy igaz - Ariszt.: Az önmérséklet jó, mert a mértéktelenség káros - 3.ellentmondás: tagadás 18. Az invenció VI: Az érvforrások: a körülmények KÖRÜLMÉNYEK: - 3 DOLGON ALAPULHAT: - a) lehetséges, lehetetlen 22 - ha az egyik lehetséges, a másik az –ellentétekben (?) pl: aki egészséges, lehet beteg is ha a hasonló dolgok egyike lehetséges, a másik is az pl.: ha valaki tud orgonálni, akkor zongorázni is tud ha a nehezebb dolog lehetséges, lehetséges a könnyebb is (a fortiori) ha vminek van kezdete, akkor van vége is (és fordítva) ha egy dolog részei lehetségesek, akkor az egész is az ha vmit előkészítés nélkül is meg lehet csinálni, akkor előkészülettel is - b)múlt és jövőbeli tények - múlt: Tv.széken - jövőbeli: tanácskozáson - ha a kevésbé valószínű megtörtént, akkor a valószínűbb

is - ha vkinek van hatalma, lehetősége és vágya, h megtegyen vmit, akkor meg is teszi - ha megvan az eszköz, hogy megtegye -c)személyekből és dolgokból vett érvek - hivatkozni lehet: o család vagy nemzetség (familia vagy genus) o nemzet (natio) o haza (patria) o nem (sexus) pl. egy nő inkább mérget kever, a férfi lő o életkor o neveltetés o testalkat o képességek o vagyoni helyzet o állapot o jelloem o foglalkozás o korábbi tettek o név (nomen est omen) - ezek a leggyengébb érvek - de ha sok van belőle egymás után, már elhisszük - eseményből, cselekményből vett érvek (idejéből-korszellem, történelmi időpont; helyéből- megszentelt hely, nyilvános hely, magánház) okból és következményből (anyagi, lélektani) végrehajtás módjából (szándékos, szándéktalan) Ki?Mit?Hogy?Mikor?Mely eszközök által? 19. Az érvelési hibák és a manipuláció - képzetlen emberek hibázhatnak szándékos hiba: MANIPULÁCIÓ hiba kétféle

lehet:1. anyag hibás 2. mód hibás 1. Az érvelés anyaga hibás: - hibás állítást akkor tudjuk felfedni, ha ismerjük az igazságot fontosak az ismeretek 23 - a hangsúlyosabban mondott állítás még nem bizonyíték vannak állítások, melyeket nem kell bizonyítani (evidenciák, definíció által igaz állítások, melyeket mindenki tud) nem kell precízebbnek lenni, mint ahogy azt az alaklom megkívánja nem szabad féligazságokat mondani, részleteket elhallgatni 2. Az érvelés módja hibás: -ha nem következnek egymásból az érvek-non sequitur - hibák a deduktív érvelésben: - hibák az induktív érvelésben: o nagy premissza nem igaz o premisszák alanyai között nincs összefüggés o 3. terminus a konklúzióban felbukkan o rosszul vonják le a következtetést o menet közben változtatják a szavak jelentését o feltételezésből következményt levonni nem lehet - hibák az induktív érvelésben: o nem jól vonjuk le a következtetést o

kevés az adat o nem releváns vagy reprezentatív az adat o ok-okozati érvelés hibái: tekintélyelven felállított (ld. Még 17 tétel) - apróbb hibák: o körben forgó érvelés (pl: Isten létezik. -Honnnan tudod? –A Biblia mondja – Honnan tudod, hogy a Biblia igaz? –Mert Isten sugallja.) o túl sokszor elmondott „nyilvánvaló”, „higgyék el” o személyeskedés (ad personem) o populáris (ad populum) érzelmi érvelés (pl.:Hitler) o cáfolás ignorálása o érvelés melleévágányra terelése (pl.: XY doppingolt De hát nem doppingol mindenki?) o komplex kérdés (pl:Mikor hagyod abba a feleséged verését?) - ált. hibásak az „ad érvek” o néha azért jók is lehetnek o argumentum ad antiquitaten (régire való hivatkozás) o arg. ad bacculum (bunkó érv) o arg. ad promenam (drágább) o arg. ad hominem (emberről szóló, személyből vett érv)- figyelembe kell venni a hallgatóság véleményét o arg. ad lasarum (szegénységből) o arg. ad

risericordiam (szánalomkeltés) o arg. ad novitatem (újdonságra való hivatkozás) o arg. ad verecundiam (elfogadott, hagyományos értékre való hiv) 20. A diszpozíció I A szónoki beszéd részei A vázlat - szónoki beszéd kidolgozása: ← i.e 467-a zsarnokságot megdöntik Szürakuszaiban Korax(1. rhétor): bevezetés Tárgyalás Befejezés 24 - Theisziasz (tanítványa)- + bizonyítás Ezután nagyon elaprózták a felosztást, túlzásba vitték Hellászi kor retorikái elvesztek I.e 80: Herennius ajánlott ret- 6-os felosztás o Bevezetés (princípium-expoldium) o Elbeszélés (narratio) o Tétel –témamegjelölés (propositio) -felosztás (partitio) o Bizonyítás (argumentatio) + megerősítés (confirmatio) o Cáfolás (refutitio) o Befejezés (peroratio) - Quintilianus : + kitérés (digressio) - Arisztotelész: felosztás az ügy milyenségétől és a beszéd fajtájától függ Mindenképp kell: tétel és bizonyítás - 1. Bevezetés/ principium:

célja: a hallgatóságot jóindulatúvá, figyelmessé és engedelmessé tenni jószándék megragadása –captatio benevolentiae kétféle (Herenniusnak) o a)közvetlen (principium) o b)közvetett (insinuatio) a) ügy milyensége befolyásolja: o tisztességes ügynél nem kell o unalmasnál figyelemfelkeltés b) becstelen ügy képviseletében o ha a hallgatók hozzáállását már befolyásolták előtte o ha az embereket már kifáraszották üdvözlés (salutatio), megszólítás o alkalomhoz illő ruházatban, tárgyak funkciója o megszólításon sok múlik (pl: Hé, paraszt!; Barátaim, rómaiak, földieim!) figyelemfelkeltés a stílusban is rejlik o egyszerű o fennkölt o közepes princípium toposzai (a hallgatóság megnyerése érdekében): o felkészületlenség, tettetett szerénység (Önöknél nyilvánvalóan kevesebbet tudok a témáról) o bizonytalanság (Hogy is kezdjem) o ráígérés (Előttem ezt még senkitől nem hallották) o megbízatás (Nem magamért

szólok, mások késztettek rá) o ajánlás (Ez a műsor nem jött volna létre, ha nincs X cég) o belső kényszer (Ne, tarthatom magamban tovább) - - - 2. Narratio/ elbeszélés: Herenniusi szt. 3féle: o Ügyünk érdekében előadunk vmit o Amellyel előkészítünk vmit 25 - - o Nem tv.széki beszédben lehet beszélni  Eseményekről (mitikus, valószerű, történelmi)  Személyekről rövidnek, világosnak, valószerűnek kell lennie o időrend o kiv.: in medias res Grice maximái: o Mennyiség –információra vonatkozik( a szükségesnél ne legyen több) o Minőség – rövidség, világosság, valószerűség o Mód – legyen érthető o Viszony – elegancia + Kitérés/ digressio ügyön kívül eső, témától elkanyarodó szöveg látszólag nem tartozik a tárgyhoz, mégis annak érdekeit, a szónok céljait szolgálja - 3. Tétel- témamagjelölés és felosztás/ propositio és partitio - klasszikus beszéd legrövidebb része - feladata: a

tétel kimondása és felosztása - ha felosztják- téma összetettségétől függően egy, két vagy három részes (három részes továbbosztható 5 ill. 7 részesre) - 4. Érvelés elrendezése- bizonyítás/argumentatio - érv témája szt.: időrendi (kronológiai logikai rend összehasonlítási - hatékonyság szt.: lejtéses rend piramidális rend (középen van a legsúlyosabb) fokozásos rend - - 5. Cáfolás/ refutitio előző érvek rombolása a bizonyításnak az a módja, mely az ellenkező érvek megdöntésére v. gyengítésére irányul tanácsos előbb cáfolni és utána előadni a magunk érveit 2 lehetőség: a) ha a szónoknak egyéni ellenfele van- az ellenfél egyik szavát sem szabad cáfolatlanul hagyni -világossá kell tenni az ellenfél álláspontját -mindenre válaszolni kell b) ha közvéleményt kell meggyőzni – ismertetni kell az általános véleményt elébe kell menni a cáfolásnak pl: Deák vannak, akik gyávának fognak tartani

igaz-e,amit mond az ellenfél? elmond-e mindent? - 6. Befejezés/ epilógus,peroratio: - összegzés (enumeráció) - érzelmi fokozás (amplificatio) - szánalomkeltés 26 VÁZLAT: - kiindulópontja a tézismondat: az író álláspontja, fő érve - minden gondolat ehhez viszonyul - munkavázlat - szövegvázlat (tartalmazza a tételmondatot) - szerkezeti megoldások: a) lineáris vázlat –dolgozatoknál, elég tág ahhoz, hogy ne kelljen hozzá szolgaian alkalmazkodni b) hierarchikus vázlat – cím, és tézis után I. / A) / 1 / a) újabban decimális felosztás: 1. 11 113 stb 21. A diszpozíció II A bekezdés fogalma, kialakulása, szerkesztése - jó bekezdés: van egy tételmondat a többi mondat ezt fejti ki, magyarázza olvasáskor a tételmondatot kell észrevennünk - bekezdés: az írásmű alapvető szerkezeti egysége szavak, szószerkezetek mondattá szerveződik mondatok bekezdést alkotnak írásmű egészét alkotják egységes gondolatainkat

külön-külön kezeljük bekezdés egy tétel köré csoportosuló mondatok bekezdés formája: beljebb kezdés kialakulás: o paragraph („bekezdés”) régi hagyományból ered o kódexeket folyamatosan írták o később a könyebb olvasás érdekében bizonyos helyekre sajátos jeleket tettek (¶) o később a paragraph szót egye egységekre alkalmazták o ( a magyarban a jogi nyelvban: cikkely) bekezdések szünettartással is segítik a szöveg feldolgozását ritmikai tagolást is lehetővé tesz (pl: fokozatosan rövidülő bek.-ek) szerkesztése: o szervezője a tételmondat: a bekezdés tartalmának egymondatos összegzése o tételmondat rendszerint a bek. elején áll (de lehet a végén vagy középen is) o ha elöl áll magyarázó, kifejtő mondatok jönnek utána o ha a végén gyakran levont következtetés o ha középen áll megosztja az érvelést o alkothat keretet is (szendvicsszerkezet) o lehet, hogy egyáltalán nincs olvasó kikövetkezteti o a tételmondat

olykor nem elég világos utána tisztázó, megvilágító mondat bekezdés legyen mindig koharans, egységes egységet biztosítják o 1. térbeli, időbeli elrendezés, ált-tól az egyediig vagy fordítva, fokozás o 2. párhuzamos szerkesztés o 3. ismétlés o 4. névmások használata - - - 27 - - - o 5. következetesség o 6. átvezető szavak ügyes használata (kötőszók, módosító szók) o 7. előző eszközök ügyes kombinációja sajátos szerpű bekezdések o bevezetés o befejezés o átvezető bek. o párbeszédeket tartalmazó bek. bevezetés: o hibás: ha túl hosszú, túl általános, nem a tárgyról szól befejzés: o fejtegetés egyértelmű lezárása o összegezhetünk o elején elhangzó tézisnek új hangsúlyt adhatunk o cselekvésre szólíthatunk fel o anekdotát mesélhetünk o vissza kell utalni a bevezetésre, de ne ismételjük meg! átvezető bek.: o rövidek (1-2 mondat) o átvezeti az olvasót egy köv. gondolatra dialógus: o új

bek. minden egyes szereplő beszédének o külön helyesírása van 22. Az élokúció I A három stílusnem A beszédfajták stílusa A stíluserények Arisztotelész stíluselmélete - - Szte a legfőbb stíluserények: világosság (tükrözi a valóságot) és illőség (tárgyánál nem alacsonyabb, nem szárnyalóbb) A költészet lehet szárnyalóbb, nem érvényesül benne annyira az illőség elve A világosság önmagában lapos költészetben olyan szavakat is használni kell, amelyek nem közhasználatúak, eltérőek a megszokottól, idegenszerűvé kell tenni a nyelvezetet. Ez csodálkozást vált ki, az meg kellemes Prózában kerülni kell az idegenszerűséget, mert dagályosnak, túl fennköltnek tűnik tőle a szöveg. Közhasználatú, alapjlenetésű szavakat kell alkalmazni A metaforát ajánlja még a prózának. Az képes metaforát alkotni, aki észre tudja venni a hasonlóságokat a különböző dolgok között Stílus illő, ha: a) Arányos a tárggyal.

Fenséges tárgyról nem hevenyészetten beszél, egyszerűről nem ünnepélyesen, stb. b) Kifejezi az érzelmeket. Sértésről haragos ember nyelvén szól, rútakról az iszonyodó, dicsérendőről a csodálkozók nyelvén, stb. c) Megfelel a jellemnek. Kifejezésre juttatjuk, h stílusunk összhangban van az emberek egyes osztályaival és állapotával. (?) Körmondat szerepe. Körmondat: mondat, amelynek kezdete van, önmagában befejezett, terjedelme jól áttekinthető. A szövegben, amiben nincs körmondat: a kapcsolás biztosítja az egységét. Amiben van: ritmus áltatl fonódik össze (esztétikai és logikai szerepe is van a ritmusnak) 28 - A folyamatos szöveg nem kellemes, mert nem érzi a hallgató a végpontját, túl határtalan Az összefonódott szöveg jól áttekinthető (mert körmondatokból áll), a prózaritmus is segít (pl csak hosszú szótag zárhatja a mondatot) Arisztitelész szt az illően világos stílus szemléletes, azaz a dolgokat

mozgalmasságukban ábrázolja Az írásmű a legnagyobb pontosságra törekszik, a beszédmű az előadhatóság legnagyobb fokára. Ezért megengedett a beszédben olyan, ami írásban nem (pl kötőszóelhagyások, ismétlések) Cicero: Orator - A három stílusnemet összekapcsolja a s zónok három feladatával + részletesen jellemzi a 3 stílusnemet: 1. Egyszerű stílusnem: bizonyít, tanít A szónok legyen higgadt, egyszerű, hallgatók természetesnek találják a beszédét. Nem a legvérbőbb, nem is a legerősebb stílus, de friss és egészséges: a) Ø prózaritmus, Ø körmondatok b) Megengedi a hiátust (mgh-k találkozása szóhatáron) c) Ø feltűnő stílusjegyek; választékosság és nyelvi korrektség jellemzi d) A 4. stíluserénnyel, az ékességgel csínján bánik e) Metaforát használhat gyakrabban, de csak tanítás céljából 2. Közepes stílusnem: gyönyörködtet, megnyer Gazdagabb, erőteljesebb, mint az egyszerű, higgadtbabb, mint a fennkölt.

Metafora, metonímia stb szóképek kellemessé teszik 3. Fennkölt: megindít, magával ragad Pompás, méltóságtelejes, áradó, valóban erő van benne, mindenki csodálja, blabla. Ahhoz, h ezt elsajátítsa vki, előbb jártasnak kell lennie az előbb említett két másikban. Quintilianus stíluselmélete - Szte is 4 stíluserény: nyelvhelyesség, világosság, illőség, ékesség Cornificius: A C. Herenniusnak ajánlott rétorika - Stílus: az adott tárgynak megfelelő szavak és mondatok megtalálása (tehát az illőség alapján határozza meg tkp ő is a stílust) - Szinte minden stílus vmilyen stílusnemhez tartozik - 3 stílusnem: 1. Fennkölt: magasztos szavak Hibája lehet: dagályosság 2. Közepes: alacsonyabb rendű szavakból áll Hiba: széteső 3. Egyszerű: tiszta köznyelvi Hiba: száraz, vértelen (a stílusnemekhez ír 3 beszédet példaként, 82-83 o., ha érdekel) - Minden stílusnemnek vannak stíluseszközei. A stílusokat váltogatni kell az unalom

elkerülése érdekében - Stíluserények: 1. Illőség (a stílus meghatározásában van benne) 2. Elegantia: latinosság (nyelvhelyesség) és alapjelentésű szavak) együttese 29 világosság (közhasználatú, 3. Szerkesztettség: csiszolt, míves szófűzés Ø hiátus, Ø feltűnő hang- és szóismétlések, Ø túl hosszú körmondatok 4. Ékesség: díszessé teszi a beszédet Eszközei a szó- és a gondolatalakzatok 24. Az élokúció III Az alakzatok A szóképek A prózaritmus Cornificius: A C. Herenniusnak ajánlott rétorika - Ismertet 35 s zóalakzatot A listában keverednek az igazi szóalakzatok gondolatalakzatokkal és egyéb stílusjelenségekkel - 10 általal szóalakzatnak nevezett eljárást kiemel – ezek igazából a szóképek (tropusok), csak akkor még nem nevezték el őket (pl. metonímia, túlzás, metafora, allegóra, szinekdokhé) (itt van néhány példa arra, h ő hogyan határozta meg az egyes alakzatokat. 86 o Baromi izgi) Cicero

stíluselmélete - Orator c. műve alapján - Prózaritmus témakörét három részre osztja: 1. Jó hangzást vizsgálja, nem izgi 2. Szórenden és bizonyos alakzatokon alapuló prózaritmus 3. Hosszú és rövid szótagok váltakozásán, vagyis az időmértéken alapuló prózaritmus: Bár nem azonos a verses szövegek metrumával, mégis verslábakkal tudjuk felírni, 3 típus: daktilus, jambus, paian (- u u u ). Vegyíteni kell a különböző verslábakat, nem szabad túl ritmusosnak lenni, mert az átcsap versbe, pedig ennek célja, h tagolja a szöveget (v. a körmondatot) Quintilianus stíluselmélete - Szte is 4 stíluserény: nyelvhelyesség, világosság, illőség, ékesség - Szóképek: jelentésátvitel. Metafora: leggyakoribb, legszebb. Ne használd túl sokat, mert akkor már allegória lesz Szinekdoché: rész egész helyett és fordítva Metonímia: ok okozat helyett és fordítva Epitheton: díszítőjelző Allegória Irónia Hiperbola – túlzás (van még

néhány, aminek a nevét se tudom kiolvasni, ha érdekel: 93.o lap alja) - Szóképben a jelentést átvisszük egy másik szóra; alakzat csupán formai jellegű. Két formája: gondolat- és szóalakzat - Gondolatalakzat fajtái: költői kérdés megelőzés (magunk hozzuk fel az ellenünk szóló vádakat) kétkedés; tanakodás (ellenféltől v bírótól kérünk tanácsot); színlelés; elfordulás; 30 irónia; elhallgatás (ez a lista sem teljes. Lásd 95-96) - Szóalakzatok: 1. fajta: megújítja a kifejezésmódot (grammatikai alakzat), olyanok, mintha hibák lennének, de szándékosak (egyeztetésben, zárójeles közbevetés, stb.) - 2. fajta: szavak elrendezésében áll (retorikai alakzat) Felcseréléssel, hozzáadással, elvétellel, szórenddel képezzük őket Hozzáadással: Ismétlés (eltérő jelentésű szavakat is ismételhetünk) Szinonima Kötőszó-elhagyás vagy sokasítás  Fokozás Elvétellel: Egy szót hagyunk ki, vagy többet, vagy

közőszót 3. fajta: hasonló, azonos vagy ellentétes szavakkal hívja fel a figyelmet (már nagyon idegesít ez a könyv. H lehet ilyen idiótaságokat írni???) szójáték visszaverődés (uaz a szó ellentétes alakjában tér vissza) Hasonló: szóhoz hasonlót keresünk, tagmondatok végei összecsengenek, esetvégződések összecsengése Ellentét: egy v több szót is ellentétbe helyezhetünk A gondolat- és szóalakzatokat nagyon nehéz megkülönböztetni Manapság: hozzáadás, elhagyás, helyettesítés és sorrendcsere alapján osztályozzák a tropusokat, alakzatokat: Így: hangalakzatok, szóalakzatok (tropus), mondatalakzatok, gondolatalakzatok 25. A memória A mnemotechnika - - - - Herenniusnak ajánlott rétorika tárgyalja először az emlékezőtehetséget, a memóriát, de már előtte, a görögök is írtak róla, ez jelenik meg Cornificiusnál Szte kétféle emlékezőtehetség van: 1. Természetes – velünk született, gondolkodásunkkal együtt

fejlődik; továbbfejleszthető 2. Kifejlesztett – irányítás és ésszerű képzés segítségével alakul ki; pótolható (mmint kifejlesztéssel pótolható a nem meglevő természetes) Kifejlesztett emlékezőtehetség: helyszíneken és képeken alapszik. Helyszínek: helyszínek, pl egy épület, boltív, stb. Képek: annak a dolognak a formája, amit meg akarunk jegyezni. A képeket a helyszíneken kell elhelyezni (pl egy istenszobrot elhelyezek egy templomban), így tudjuk emlékezetből előadni őket. (Helyszínek olyanok, mint a papirusz, képek mint a betűk, képek elrendezése mint az írás, előadás mint a felolvasás.) Fontosnak tartja a helyszínek sorrendjét: rendszerezetten könnyebb megjegyezni, viszont mikor visszaemlékszünk, bármilyen sorrendben elő tudjuk adni az adott helyszíneken elhelyezett képeket (ezt a modern lélektan is alátámasztja) Helyszínek alapvetően fontosabbak, mint a képek, jobban meg kell jegyezni őket; könnyen

áttekinthetőnek, egymástól jól elkülöníthetőnke kell lenniük Helyszínek szerepe, hogy a dolgok történésének sorrendjét segítsenek megjegyezni Képek szerepe, hogy magukra a dolgokra emlékeztessenek 31 - Szó szerinti tanulásra is alkalmas ez a módszer: minden névnek és szónka az emlékét egy képpel kell megjelölni asszociáció segítségével (modern lélektan is így véli) - Cicero: De oratore: megemlíti, h Themisztoklésznek, a szalamiszi csata győztesének nagyon jó memóriája volt. Elmeséli, h állítólag honnan ered a fent leírt memorizálási módszer (mnemotechnika): Szimónidésznak kitűnő emlékezőtehetsége volt, egyszer egy partyn kihiívták a házból (deus ex machina!), a ház meg rászakadt a bent partyzókra. A holttesteket nem lehetett felismerni, Szimónidész viszont, mivel emlékezett, milyen sorrendben ültek az asztalnál, meg tudta állapítani, ki kicsoda volt fénykorában. Konklúzió: fontos a sorrend!

Szónoklásban nagyon fontos szte az emlékezeőtehetség: nemcsak a beszédet kell kívülről tudni a szónoknak, hanem a precedenseket és a váratlan fordulatokra adandó rögtönzött válaszokat is. Mivel a látás a legfontosabb az emlékezésben: helyszínekkel és képekkel kell láttatni az adott dolgot - - - Quintilianus: Szónoklattan: a szónok egész oktatása a memórián alapul, csodálatos képesség, fejleszthető, szte is Szimónidész fedezte fel az emlékezés művészetét, ő is kifejti a helyek és képek elméletét Képzelj el egy házat, rakj le minden szobában a sarkokba, szekrényekre, polcokra dolgokat, amikre emlékezni akarsz. A dolgokat jelöld meg, a jelek kapcsolódjanak a dologhoz, hogy asszociálni tudj róluk magára a dologra. Ezt mind alaposan tanuld meg! A sorrendet is jól jegyezd meg, hogy aztán, ha fel akarsz idézni valamit, ne kelljen bolyongnod a házban. (Ez mekkora idiótaság már!!) De szte néha lehetetlen minden gondolatot

tárgyakként ábrázolni, és nem lehet minden szót képpel megjelölni hosszabb beszédnél célravezetőbb részekre osztani, és azokat külön-külön megtanulni Fontos, h s aját kéziratunkból tanuljunk, így nyomon követhetjük saját emlékezőtehetségünket. Hangosan tanuljunk, úgy könnyebb megjegyezni, v olvastassuk fel mással, és úgy memorizáljuk a szöveget. A jó memória titka szte: munka és gyakorlás. Eleinte rövidebb szövegeket, fokozatosan egyre hosszabbakat kell kívülről megtanulni. Szónoklathoz nem kéne vázlatot használni, mert úgy fejlődik a memóra, ha kívülről megtanulod. Manapság a retorikában nem tárgyalják a memóriát ókorban elvárták a szónoktól, h fejből beszéljen, ált. nagyobb volt a hallgatósága is, hosszaban is beszélt Nem voltak hangosító berendezések hangerőn, –magasságon, tagoláson múlott, h meghallják-e Ha a beszélő papírhoz van kötve, nem tud egész testével kommunikálni A könyvek

memorizálása is fontos volt, hiszen azokból nem túl sokat készítettek Mostanában a művészettörténészek feltételezik néhány ókori festményről, hogy a memorizálás segítése céljából készültek, pl Tabulae Iliacae (Trójai képek): a trójai háború eseményei meghatározott sorrendben Inkább a pszichológusok, mint a retorikusok : ) foglalkoznak a memóriával értelmes anyag megjegyzése könnyebb, mint az értelmetlené; akkor (értelmesénél) a jelentés marad meg, nem a forma. Listák tanulásakor a lista elejére és a végére jobban emlékszünk (ún. szerális pozíció) Rövid idejű emlékezésből az újonnan tanult anyag többszöri ismételgetéssel kerül át a hosszú idejű emlékezésbe (gondolom, ez a rövid- és hosszútávú memória más szóval). 32 - A hosszúidejű eml.-hez egy nyugalmi időszak is szükséges a tanulás után, az ún konszolidációs periódus Kísérletek bizonyították, h a képi emlékezés kapacitása jóval

nagyobb a verbálisénál (A könyv szerint a k ódexek iniciáléi is arra voltak, h s egítsenek megjegyezni a szöveget:s) 26. A pronunciáció I A hangosítás A testbeszéd - - Már Arisztotelész szt is: a jó előadásmódhoz 3 dolog kell: 1. Hangerő 2. Harmónia (hogy kell élni a különféle hangfekvésekkel, méllyel, közepessel, stb.) 3. Ritmus Szarkasztikusan megjegyzi, h ált az ér el sikereket, aki jól adja elő mondandóját, nem az, akinek jó a mondandója Cornificius: - A Herenniusnak ajánlott rétorika vizsgálja először módszeresen az előadásmódot - Cornificius szt nem kiemelkedően fontos a pronuntiatio, hanem ugyanannyira, mint a többi 4 feladat. De mivel előtte még senki nem foglalkozott részletesen ezzel a témával, ő most fog. - Szte a 2 legfontosabb elem: hanghordozás és testmozgás a) Hanghordozás 3 eleme: 1. Hangmagasság: születési adottság; inkább megőrzi az ápolás 2. Hangerő: ápolás eredménye; megőrzi az utánzó

gyakorlás Bevezetést nyugodt, visszafogott hangon kell elmondani, így bejáratni a hangszalagokat. Hosszabb szüneteket kell beiktatni, h meggpihenjen a légcső. Váltogassuk a hangunk erősségi fokát. Kerüljük az éles hangú felkiáltásokat A beszéd végén egy lélegzetvételre, folyamatosan kell beszélni, így lesz egyenelet és állandó csengése a hangunknak. 3. Hanghajlékonyság (beszéd közben a hangunkat tetszés szt tudjuk változtatni): szónoki gyakorlás fejleszti. A hang hajlékonysága alapján: i. Társalgó hangem: nyugodt, közel áll a hétköznapi beszédmódhoz. Négyféle lehet: komoly; magyarázó; elbeszélő, tréfálkozó. ii. Vitázó hangnem: él es, bizonyításra és cáfolásra szolgál Kétféle lehet: folyamatos vagy szaggatott. iii. Fennkölt hangem: haragra gerjeszti v szánalomra indítja a hallgatót Ez abból következik, h kétféle lehet: buzdító és megindító. - Ez utóbbi 8 alfajnak megfelelő előadásmódok (jééézusom) /

testmozgás: i. Társalgó:  Komoly: teli torokból, de higgadt, visszafogott hangon; de ne térjünk át a tragikus beszédmódra. / Álló helyzet, jobb kéz mozgatása, örömteli, szomorú, közömbös arckifejezés.  Magyarárzó: kissé emeltebb hangon, gyors megszakításokkal és tagolásokkal. / Fejünk kissé előrehajtva, minél közelebb a hallgatóhoz 33   ii. iii. Elbeszélő: változatos hangem mintha mindent úgy beszélnénk el, ah történt (hevesen, szelíden, gyorsan, lassan, stb az elbeszéltektől függően) / Ugyanaz, mint a komolynál. Tréfálkozó: finoman zendülő hangon a féktelen kacajnak még a látszatát is kerülve! / Ø gesztikuláció, vidám arckifejezés. Vitázó:  Folyamatos: mértéktartóan fokozzuk a hangerőt, idomítsuk a szófűzéshez, váltogassuk a hangfekvést, beszéljünk gyorsan. / gyors karmozgatás, váltakozó arckifejezés, szigorú tekintet.  Szaggatott: teli torokból, minél hangosabb

felkiáltások, hosszú szünetek. / heves karmozgatás, ide-oda járkálás, lábdobbantás, zord és merev tekintet. Fennkölt:  Buzdítás: igen magas hang, mértéktartó hangerő, lehető legnagyobb gyorsaság. / lassú, megfontolt taglejtések, ugyanaz, mint folymatos vitázó hangnemben.  Megindítás: visszafogott, mély fekvésű hang, gyakori megszakítások, hosszú szünetek, feltűnő váltások. / sírni!, fejet verni!, szomorú és zavart arckifejezés. b) Testmozgás: a taglejtés és az arckifejezés irányítása, hihetőbbé teszi mondanivalónkat. A 8 féle hangnemnek megfelelő testmozás a fentebb leírtak szerint Cicero: - Cicero a De oratore és az Orator c. munkáiban is ír az előadásmódról - Szte ez a legfontosabb a szónok 5 feladata közül - Lélektani szempontból is megalapozza az előadásmód fontosságát. A lélek rezdüléseinek valamiféle arckifejezés, hang és taglejtés felel meg. (Ember olyan, mint egy hangszer – szólhat gyorsan,

lassan, erősen, gyengén, mélyen, élesen.) Minden érzelemnek más és más hang és taglejtés felel meg. - Szte az egész előadásban a hang után a legfontosabb az arc, pontosabban a szem, a tekintet (a lélek tükre, stb.) Az előadás a test beszéde, a szem a lélek rezdüléseit mutatja meg. A szavak csak azokra hatnak, akik értik őket, a tekintet bárkit megbabonázhat. Quintilianus: - Jóval hosszabban ír az előadásmódról, hiszen az ő idejében már iskolai tanagyag volt a retorika. - Szte előadásmód két része a hang és taglejtés - Hang: előadásmód olyan legyen, mint a beszéd. Legyen: 1) Kifogástalan kiejtés könnyed, kellemes, urbanus (büdös vidékiek) 2) Világos szavakat teljesen kiejtjük 3) Ékes hang könnyed, nagy, hajlékony, erős, kellemes, csengő, tiszta. Erős tüdő, kitartó lélegzet 4) Illő alkalmazkodik a tárgyhoz, amiről szól. Igazi érzelmeket előadva kissé vissza kell fogni a hangot, színleltnél bele kell élni

magunkat - Taglejtés: szónok illő és kellemes megjelenését is a taglejtés biztosítja. Érzelmet kifejezni inkább az arc hivatott (színpadi maszkok segítenek, mert rájuk van festve az adott érzelem.) - A taglejtésben a fej játssza a legfontosabb szerepet. Illendő az egyenes és természetes fejtartás. Minden mozdulata a beszédhez alkalmazkodjon 34 - Az arc szerepe: érzelemek kifejezése, ezt bámulják a hallgatók, stb. Szte is a szem a legfontosabb az arcon. A kezek mozgását is nagyon fontosnak tartja (ezzel kérünk, ígérünk, hívunk, elbocsátunk, fenyegetünk, könyörgünk, stb, stb.) Szónok külső megjelenésével is behatóan foglalkozik. Manapság a hangosító berendezések megjelenése miatt annyira már nem fontos az előadásmód. A magyar retorikák mégis foglalkoznak vele Jófejek 27. A pronunciáció II: A magyar kiejtés kérdései - artikulációs bázi: az a sajátos működéssorozat, amely az elhangzó beszédet létrehozza

percepciós bázis: az a sajátos működéssorozat, ahogyan az elhangzó beszédet feldolgozzuk ezek párhuzamosan fejlődnek - köznyelvi norma (Mo.-n nincs hivatalos) - jellemzői: 1. mgh-k teljes képzésűek – „Szótagok egyenlő erőssége”/Kodály/ 2. mghk orális (szájhangzós) képzésűek 3. hosszú, rövid oppozíciók 4. msh-k zöngés, zöngétlen oppoticiója 5. kiejtésben hangtv-ek érvényesülnek ingadozás a kiejtésben (hasonulás, összeolvadás, msh. kiesés, rövidülés) 6. szótag magva mindig mgh 7. szóhangsúly mindig kötött – az 1 szótagokban (lahat hangsúlyeltolódás) 8. hanglejtés alapvetően ereszkedő - Bárczi a magyarnak gazdag a hangrsz.-e o Sok mgh. o Lényeges az időtartam o Világos artikuláció (sok elölképzett mgh.) o Mgh. harmónia o Msh. rsz gazdag o Hangkapcsolati szabályok (nem kedveli a msh. torlódást) - hangsúly: szóhangsúly szakaszhangsúly mondathangsúly értelmi hangsúly felborulnak a kötöt szabályok

(érzelmi okokból) mindig hangsúlyos: kérdőnévmás, hat.szó, tagadó- tiltószó, indulatszók névelő, névutó ált. hags-talan jelzőnél: nyelvművelő babonák: mindig a jelző a hgs.-os (nem a jelzett szó) igazából csak akkor, ha megkülönböztető, kiemelő szerepe van. - beszédhibák: o beszédzavarok: diszfázia (gyerek későn kezd beszélni) beszédhibák is ide tartoznak o 1. hangadás hibái: diszfónia –gyengeség, rekedtség 35 préselt hang nyekergés orrhangzós beszéd – zárt pl.:orrmandula elzáródik - nyílt pl: orrcsap nem működik rendesen o 2. hangképzés hibái (pl:pöszeség)  részleges  teljes – egyszeri pörgetés - helyettesítés: jóka (róka) - kihagyás: óka (róka) - o 3. ritmuszavar  hadarás –képtelenek tempóváltásra  dadogás o 4. kiejtési hiba: kisebbfokú eltérés a normától 2 tendencia figyelhető meg mostanság: felgyorsuló bezéd; íráskép hat a beszédre 36